A jogszabály mai napon ( 2024.06.13. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet

a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról

A Kormány

a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 155. § (1) bekezdés 23. és 25. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a II. Fejezet tekintetében a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 155. § (1) bekezdés 1–3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a III. Fejezet, valamint az 1. melléklet A) pontja, a 2. és 3. melléklet tekintetében a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 155. § (1) bekezdés 1., 10. és 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a IV. Fejezet tekintetében a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 155. § (1) bekezdés 4–8. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az V. Fejezet és a 4. melléklet tekintetében a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 155. § (1) bekezdés 9–13. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a VI. Fejezet tekintetében a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 155. § (1) bekezdés 14., 15., 21. és 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a VII. Fejezet tekintetében a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 155. § (1) bekezdés 16. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a VIII. Fejezet tekintetében a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 155. § (1) bekezdés 17. és 22. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a IX. Fejezet tekintetében a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 155. § (1) bekezdés 18. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a X. Fejezet tekintetében a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 155. § (1) bekezdés 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 133. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés l) pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdés a) pontjában és 85. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 134. § tekintetében a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (2) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 135. § tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 10. pontjában és a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 155. § (1) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 136. § tekintetében a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 155. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed

a) – fenntartótól függetlenül – a köznevelés területén működő munkáltatóra és annak fenntartójára,

b) az a) pont szerinti munkáltatóval köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóra és munkavállalóra,

c) az óraadóra, ideértve a vendégtanárt is,

d) a 41. § (1) bekezdése alapján címzetes fokozat szerzésére jogosult személyre,

e) a b) pontban felsorolt személy – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti – hozzátartozójára,

f) a Kormány által a köznevelésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szervre (a továbbiakban: hivatal) és

g) a pedagógus, vagy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott olyan személyre, akinek köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya vagy munkaviszonya a nyugdíjjogosultság megszerzésére tekintettel szűnt meg.

(2) Az Európai Iskolák Statútumáról szóló, Luxemburgban, 1994. június 21-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 322/2004. (XII. 6.) Korm. rendelet alapján az Európai Iskolában pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a külföldi munkavégzés időtartama alatt e rendelet besorolási szabályait nem kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. egyéb foglalkozás: a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely lehet

1.1. szakkör, önképzőkör,

1.2. sportkör, tömegsport foglalkozás,

1.3. egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás,

1.4. egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás,

1.5. napközi,

1.6. tanulószoba,

1.7. tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,

1.8. pályaválasztást segítő foglalkozás,

1.9. közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás,

1.10. diákönkormányzati foglalkozás,

1.11. felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás,

1.12. tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint

1.13. az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás,

2. foglalkoztatási jogviszony: a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony és a munkaviszony jellegű jogviszony,

3. foglalkoztatási jogviszony szünetelése: a foglalkoztatási jogviszonynak az az időtartama, amely alatt a felek jogviszonyból eredő jogok gyakorlását és kötelezettségeik teljesítését jogszabályi előírás vagy megállapodásuk alapján kölcsönösen szüneteltetik,

4. megújítási eljárás: a Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatba történő besorolás határozott idejének lejártával összefüggő, annak meghosszabbítására irányuló minősítési folyamat,

5. minősítési eljárás: a Pedagógus II. fokozat megszerzésére irányuló minősítési folyamat,

6. minősítő vizsga: a Pedagógus I. fokozat megszerzésére irányuló minősítési folyamat,

7. *  munkaviszony jellegű jogviszony: a munkaviszony, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 87/A. § (1) bekezdésében felsorolt jogviszonyok, valamint a közfoglalkoztatási jogviszony,

8. pályázati eljárás: a Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló minősítési folyamat,

9. portfólió: olyan dokumentumgyűjtemény, amely alapján végigkísérhető a pedagógus szakmai útja, szakmai tevékenysége, ezzel összefüggésben felmerülő nehézségei, sikerei, a pedagóguskompetenciák fejlődése, egyrészt a tények tükrében, másrészt az önértékelés alapján.

3. A foglalkoztatotti létszám

3. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak finanszírozott létszámát az 1. melléklet határozza meg. Többcélú intézményben az 1. melléklet A) része az igazgató-helyettest (főigazgató-helyettest) érintő előírások kivételével alkalmazandó a vezetőkre.

(2) A pedagógus munkakörök közül az óvoda- és iskolapszichológus finanszírozott létszámát az óvoda gyermeklétszáma, illetve az iskola tanulólétszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy 500 gyermekenként, tanulónként egy, a teljes munkaidő ötven százalékában foglalkoztatott óvoda- vagy iskolapszichológus alkalmazandó.

(3) A nevelési-oktatási intézményben a pedagógusok finanszírozott létszáma számításának alapja

a) a gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete,

b) az átlag óvodai csoport- és iskolai osztálylétszám, valamint

c) a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő.

II. FEJEZET

A KÖZNEVELÉSI FOGLALKOZTATOTTI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE

4. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítésére irányuló pályázat

4. § (1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítésére irányuló pályázati felhívásban meg kell jelölni

a) a munkáltató és a betöltendő munkakör, vezetői megbízás megnevezését,

b) a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatokat,

c) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony, illetve a vezetői megbízás kezdetét és – ha jogszabály vagy a fenntartó döntése előre meghatározza – a jogviszony megszűnésének időpontját,

d) az illetmény és a kapcsolódó juttatások meghatározásának elveit,

e) a munkavégzési hely megjelölését,

f) a pályázat elnyerésének feltételeit,

g) a pályázat részeként benyújtandó iratokat, igazolásokat, továbbá

h) a pályázat benyújtásának feltételeit és elbírálásának határidejét.

(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény felhatalmazása alapján a Kormány rendeletében kijelölt személyügyi központ a számára megküldött pályázati felhívást a személyügyi központról és a Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 716/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján közzéteszi. Emellett a pályázati felhívást a fenntartó és a munkáltató a honlapján, valamint székhelye és telephelye szerinti településen a helyben szokásos módon közzéteszi.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti közzétételre nem kerül sor, akkor a pályázati felhívást a fenntartó és a munkáltató

a) a honlapján, valamint

b) székhelye és telephelye szerinti településen a helyben szokásos módon

teszi közzé.

(4) A pályázat benyújtásának határideje a pályázati felhívásnak

a) a (2) bekezdés szerint a személyügyi központ honlapján való elsődleges közzétételétől,

b) a (3) bekezdés szerinti közzétételtől

számított tizenöt napnál – a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén harminc napnál – rövidebb nem lehet.

(5) A pályázónak a pályázathoz csatolnia kell

a) szakmai önéletrajzát,

b) a foglalkoztatás jogszabályban előírt feltételei igazolására szolgáló iratokat,

c) a munkáltató vezetésére kiírt pályázathoz a munkáltató vezetésére, fejlesztésére vonatkozó programját.

(6) Az igazgatói, főigazgatói pályázati eljárás előkészítésével összefüggő feladatokat – ide nem értve a pályázati feltételek meghatározását –

a) a tankerületi központ vezetője,

b) a köznevelési intézményt fenntartó települési önkormányzat jegyzője,

c) más fenntartónál a megbízási jogkör gyakorlójának megbízottja

(a továbbiakban együtt: pályáztató) látja el.

(7) A pályázati eljárásban biztosítani kell, hogy a pályázat iránt érdeklődők a pályázatok elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, és az intézményt megismerhessék.

(8) A kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója a pályázati határidő lejártát követő harminc, vagy – ha az elbírálásra váró pályázatok száma a huszonötöt eléri – hatvan napon belül köteles elbírálni a benyújtott pályázatokat. A (6) bekezdés b) pontja esetében a pályázatokat a közgyűlés vagy a képviselő-testület részére a benyújtási határidő lejártát követő harmincadik, illetve hatvanadik napot követő első testületi ülésre be kell nyújtani.

(9) Az igazgatói, főigazgatói pályázatoknál az oktatási központ vezetője és a tankerületi központ vezetője az eljárás jogszerűségéről szóló nyilatkozatát, és – több pályázó esetén – a pályázatok rangsoráról kialakított indokolt javaslatát megküldi a miniszternek.

(10) A benyújtott pályázat tartalma – törvény eltérő rendelkezése hiányában – csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel. Sikertelen pályázat esetén a pályázó részére a pályázati anyagot vissza kell juttatni. Ha a pályázó az általa benyújtott, személyes adatokat tartalmazó adathordozót a pályázat elbírálási határidejétől számított kilencven napon belül nem veszi át, a pályáztató azt megsemmisíti, és a személyes adatokat törli.

5. § (1) A köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására ideiglenes igazgatói megbízás adható legfeljebb egy évre kivételesen pályázati eljárás lefolytatása nélkül a jogszabályban előírt feltételekkel egyébként rendelkező személynek, ha

a) az igazgatói feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, mert nem volt pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, vagy

b) az igazgatói feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt.

A köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok újabb nyilvános pályázat kiírása nélkül – e bekezdésben foglaltak szerint – legfeljebb egy évig láthatók el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes megbízás nélkül a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettes látja el.

(3) Új köznevelési intézmény vagy szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegység, tagintézmény kialakításakor a pályázat mellőzésével szervezési feladatok ellátására szóló ideiglenes igazgatói megbízás adható a 26. § (1), (3) és (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő személynek. A megbízás legfeljebb a tevékenység megkezdését követő évre szólhat.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerint szabályozott ideiglenes igazgatói megbízást a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja adja. A vezetői megbízáshoz be kell szerezni a helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértését, ha a köznevelési intézmény a nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő intézmény.

5. A jogviszony-létesítés vagy -fenntartás feltételeinek igazolása

6. § (1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy a kinevezést, vagy a munkaszerződés megkötését megelőzően a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiadott hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy

a) büntetlen előéletű,

b) a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) 27. §-a szerinti kizáró feltételek nem állnak fenn vele szemben,

c) nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé.

(2) Indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban felszólíthatja a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót vagy munkavállalót, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja az (1) bekezdésben foglaltak fennállását.

6. A próbaidő

7. § (1) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt pedagógus-munkakörre létesítik, nem köthető ki próbaidő annak, akinek

a) a kinevezésére az oklevél megszerzését – vagy a 18. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a záróvizsgát – követő egy éven belül abban a köznevelési intézményben kerül sor, amelyben pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény hallgatójaként az óvodai gyakorlati foglalkozását, vagy pedagógiai gyakorlatát részben vagy egészben teljesítette, vagy

b) határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a kinevezése előtt határozott időre pedagógus-munkakörben foglalkoztatták és az e munkakörre létesített előző köznevelési foglalkoztatotti, közalkalmazotti jogviszonya vagy munkaviszonya megszűnésétől számítva 183 nap még nem telt el,

feltéve, hogy az a) pont szerinti gyakorlati foglalkozás, illetve pedagógiai gyakorlat vagy a b) pont szerinti foglalkoztatás időtartama elérte a négy hónapot.

(2) Nem köthető ki próbaidő annak a részére, aki

a) pedagógus-munkakörben eltöltött legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy pedagógus-munkakörre szóló kinevezése mellett,

b) a pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy kinevezésével egyidejűleg

igazgatói vagy igazgatóhelyettesi megbízást kap.

(3) A (2) bekezdés esetében szakmai gyakorlatként

a) óvodában óvodapedagógus, óvodapszichológus vagy gyógypedagógus munkakörben,

b) más köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben, valamint

c) felsőfokú oktatási intézményben oktatói munkakörben

eltöltött időt kell figyelembe venni.

(4) A (3) bekezdés szerinti szakmai gyakorlatot a 43. § (3) bekezdésére figyelemmel kell számítani.

III. FEJEZET

A MUNKAKÖRÖK ÉS A VEZETŐI MEGBÍZÁS

7. A pedagógus munkakörök és betöltésének feltételei

8. § (1) A nevelési-oktatási intézményben a pedagógus munkaköröket és a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi követelményeit a 9–23. § és a 2. melléklet állapítja meg.

(2) Az óraadó pedagógus végzettsége és szakképzettsége tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat alkalmazni kell.

(3) Magyarországi felsőoktatási intézményben 2024. május 31-ét követően pedagógus szakképzettséget vagy szakképesítést szerző pedagógus csak akkor tölthet be pedagógus munkakört, ha esküt tett.

(4) A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű, továbbá

a) a klinikai, a pedagógiai, az óvoda- és iskola-, a neuropszichológiai, a tanácsadó szakpszichológusi,

b) a fogyatékosság típusának megfelelő szakorvos,

c) a gyermek- és ifjúsági pszichiátria, csecsemő- és gyermekgyógyászat vagy gyermekneurológia szakorvos,

d) a szociális

szakvizsga.

9. § (1) Nevelési-oktatási intézményben egyéb foglalkozást – a 24. § (4) bekezdésében és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 61. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazott tarthat.

(2) Az általános iskolában a tizenhat óráig tartó délutáni foglalkozások közötti szünetek, valamint az étkezések időtartama alatt a tanulók felügyeletét köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja.

(3) Középiskolában a művészetek tanulási terület tantárgyait alapfokozattal és a tantárgynak megfelelő tanári szakképzettséggel rendelkező pedagógus is taníthatja.

(4) Az óvodapedagógus-munkakör betölthető konduktor-óvodapedagógusi, a tanítói munkakör pedig felsőfokú végzettséggel párosuló konduktor-tanítói szakképzettséggel is. Egyéb foglalkozás tartására alkalmazható az is, aki konduktor-tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(5) Ha az óvoda reggel 8.00 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, ezen időszakokban a gyermekek felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja.

(6) Idegen nyelv, nemzetiségi nyelv oktatására – minden iskolatípus bármely évfolyamán – alkalmazható az is, aki alapfokozattal és nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári szakképzettséggel rendelkezik.

(7) Az iskolai nevelés-oktatás ötödik–nyolcadik évfolyamán az etika tantárgy tanítására alkalmazható az is, aki az iskolai nevelés oktatás ötödik–nyolcadik évfolyamán pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá legalább hatvanórás pedagógus továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította az etika oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket.

(8) Iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak vagy könyvtárostanítónak alkalmazható az is, aki a 2. mellékletben foglaltak szerint az iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító tanítói vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett emelt szintű könyvtárosi szakképesítéssel rendelkezik.

(9) A természettudomány tantárgyat az iskolai nevelés-oktatás ötödik, hatodik és tizenegyedik évfolyamán az is taníthatja, aki az adott iskolaszakaszban biológiatanár, fizikatanár, földrajztanár, kémiatanár, környezettan szakos tanár, természetismeret-tanár pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(10) Az iskolai nevelés-oktatás hetedik, nyolcadik évfolyamán a biológia, a fizika és a kémia tantárgyak összevonásával megvalósított integrált természettudomány tantárgyat az is taníthatja, aki az adott iskolaszakaszban biológiatanár, fizikatanár vagy kémiatanár pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(11) Szakgimnáziumban a komplex természettudomány tantárgyat taníthatja – témakörök szerint – az is, aki az adott iskolaszakaszban biológiatanár, fizikatanár, földrajztanár, kémiatanár pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(12) A fenntarthatóság tantárgyat az is taníthatja

a) az iskolai nevelés-oktatás kilencedik és tizedik évfolyamán, aki pedagógus-munkakör betöltésére jogosító szakképzettséggel rendelkezik, továbbá szakirányú továbbképzés vagy legalább hatvanórás pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította a tantárgy oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket,

b) az iskolai nevelés-oktatás tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamán, aki matematikatanár, történelemtanár, környezettan szakos tanár, a természettudomány és földrajz tanulási terület tanítására feljogosító szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(13) Az állampolgári ismeretek tantárgyat taníthatja, aki

a) történelemtanár vagy

b) az iskolai nevelés-oktatás kilencedik–tizenkettedik évfolyamán pedagógus munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, és szakirányú továbbképzés vagy legalább hatvanórás pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította az állampolgári ismeretek tantárgy oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket.

(14) A közigazgatási ismeretek tantárgyat taníthatja, aki az iskolai nevelés-oktatás kilencedik–tizenkettedik évfolyamán pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel és

a) közigazgatási vagy jogi szakvizsgával rendelkezik, vagy

b) legalább hatvanórás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította a tantárgy oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket.

(15) A belügyi rendészeti ismeretek tantárgyat taníthatja, aki

a) magyar nyelv és irodalom szakos tanár, történelemtanár vagy földrajztanár, ha legalább hatvanórás pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította a belügyi rendészeti ismeretek tantárgy oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket,

b) az iskolai nevelés-oktatás kilencedik–tizenkettedik évfolyamán pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel és rendészeti szakvizsgával rendelkezik, vagy

c) bármely rendvédelmi jellegű, tiszti beosztás betöltésére jogosító szakirányú szakmai szakképzettséggel rendelkezik.

(16) A honvédelmi alapismeretek tantárgyat az is taníthatja, aki az iskolai nevelés-oktatás kilencedik– tizenkettedik évfolyamán pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította a honvédelmi alapismeretek tantárgy vagy a katonai alapismeretek tantárgy oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket.

(17) A honvédelmi nevelés-oktatás keretében egyéb foglalkozás tartására és a honvédelem tantárgy tanítására pedagógus munkakörben az alkalmazható, aki

a) legalább érettségivel és katonai szakképzettséggel,

b) honvéd altiszt, vagy azzal egyenértékű képzéssel, vagy

c) katonai alapkiképzéssel és legalább három év katonai szolgálati viszonnyal

rendelkezik.

(18) A (17) bekezdés b) pontjának alkalmazása során a honvéd altiszt képzéssel egyenértékű képzésnek kell tekinteni

a) a tiszthelyettes képzést, valamint

b) a Magyar Honvédség által szervezett, kizárólag katonai munkakör betöltésére jogosító honvéd altiszt képzést.

10. § Az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor

a) a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképzettségnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképzettséget, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát, amely feltétel meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt;

b) alapfokozatnak és pedagógus szakképzettségnek kell elfogadni az óvónőképző intézetben, tanítóképző intézetben, szaktanár-képzőben, az állami zenekonzervatóriumban szerzett pedagógus szakképzettséget;

c) pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevélnek kell elfogadni a pedagógia szakos előadói, a nevelőtanári, konduktori, konduktor-óvodapedagógusi és konduktor-tanítói, valamint a konduktor (tanító) és a konduktor (óvodapedagógus) szakképzettséget tanúsító felsőfokú iskolai oklevelet;

d) mesterfokozatnak és szakképzettségnek kell elfogadni a Magyar Testnevelési Főiskola által a Testnevelési Főiskolának egyetemi jellegű főiskolává átszervezéséről szóló 1975. évi 16. törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt kiadott testnevelő-tanári szakképzettséget.

11. § Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, vagy ha a pedagógus munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, határozatlan időre alkalmazható, továbbá köznevelési szakértői tevékenységet végezhet

a) szakgimnáziumban, szakiskolában

aa) szakmai kerettantervben az adott szakmai tantárgyra vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában az, aki érettségi végzettséggel és mestervizsgával,

ab) népzenész- és a szórakoztatózenész-képzésben népzenész I. és szórakoztatózenész I. vagy szakirányú emelt szintű szakképesítéssel,

ac) népi kézműves képzésben az, aki népi játék és kismesterségek oktatója szakképesítéssel;

vagy

b) alapfokú művészeti iskolában

ba) elektroakusztikus képzésben az, aki zeneművészeti ágban szerzett pedagógus-szakképzettséggel és szórakoztatózenész I. vagy emelt szintű (billentyűs) szakképesítéssel,

bb) környezet-, kézműves kultúra, népművészet tanszakon, továbbá textil és bőrműves tanszakon az, aki népi játék és kismesterségek oktatója szakképesítéssel,

bc) cirkuszművészeti képzésben az, aki Artista I. szakképesítéssel

rendelkezik.

12. § (1) A miniszter kérelemre igazolást állít ki arról, hogy a kérelmező a Kormánnyal kötött, törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy tárcaközi megállapodás keretében idegen nyelven folytatott nevelési, oktatási tevékenység ellátására anyanyelvi tanárként érkezik Magyarországra, és ezért mentesül a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben szabályozott elismerési eljárás alól. Az elismerési eljárás alóli mentesítés a miniszter által kiállított igazolásban megjelölt időtartamra, összesen legfeljebb öt tanévre szól.

(2) Az (1) bekezdés szerinti anyanyelvi tanárral létesített óraadói megbízási jogviszonyra nem kell alkalmazni az Nkt. 4. § 21. pontjában az óraszámra vonatkozóan meghatározott korlátozást.

(3) Az anyanyelvi tanárt küldő állam, vagy az államközi megállapodás alapján nevesített közvetítő szervezet igazolást állít ki arról, hogy az anyanyelvi tanár a küldő országban, az alap-és középfokú oktatásban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú oklevéllel rendelkezik.

13. § Ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, a nemzetiségi óvodai nevelésben, a nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban legfeljebb három évre szóló határozott időre foglalkoztatható az is, aki – a hivatal igazolása alapján – olyan külföldi oklevéllel rendelkezik, amellyel az adott államban pedagógus munkakört betölthet, és tanulmányait az adott nemzetiség nyelvén folytatta.

14. § (1) Ha a tantárgy vagy a tantárgyi modul vonatkozásában nincs megfelelő hazai felsőfokú képzés, vagy megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem látható el a feladat, az iskolában az adott tantárgy, tantárgyi modul tanítására határozatlan időre alkalmazható, és az érettségi vizsgán vizsgáztató tanár lehet az is, aki a Nemzeti alaptantervben az adott pedagógiai szakaszban az érintett műveltségi terület tanítására feljogosító szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, valamint

a) a tantárgynak, tantárgyi modulnak megfelelő szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezik, vagy

b) az a) pontban meghatározott szakirányú továbbképzés hiányában legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította az adott tantárgy, tantárgyi modul oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket.

(2) Az (1) bekezdés szerint alkalmazható és az érettségin vizsgáztató tanár lehet az is, aki a több műveltségi terület vagy tantárgyi tartalom összevonásával kialakított komplex tantárgy vagy tantárgyi modul esetében az adott komplex tantárgyba, tantárgyi modulba bevont bármely műveltségi terület, tantárgy tanítására feljogosító szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, valamint megfelel az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt követelménynek.

15. § Ha az intézmény a mindennapos testnevelést részben a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással valósítja meg, akkor a testnevelés tantárgy tanítására alkalmazható az is, aki az adott oktatásszervezési formához, műveltségterülethez igazodó szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

16. § (1) Az általános iskola 5–8. évfolyamán a drámapedagógia tantárgyat tanítói és drámapedagógus szakirányú szakképzettséggel rendelkező pedagógus is taníthatja.

(2) Az artistaképzésben oktatói tevékenységre szakmai képzésre alkalmazható határozatlan időre az is, aki érettségivel és a művészi pályán szerzett legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

17. § (1) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú pedagógusképzés, vagy megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem látható el a feladat, a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban, kollégiumi nevelésben pedagógus-munkakört tölthet be, továbbá vezetői megbízást kaphat az is, aki a 2. mellékletben foglaltak vagy az átmeneti, továbbá a kivételi szabályok szerint pedagógus-munkakört tölthet be az óvodában, iskolában, kollégiumban, valamint az adott nyelvből legalább középfokú „komplex” típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.

(2) A nemzetiségi nyelv oktatására a bolgár, a cigány (romani vagy beás), a görög, a lengyel, az örmény, a ruszin, az ukrán nyelv oktatása esetében alkalmazható az is, aki pedagógus szakképzettséggel és az adott nyelvből felsőfokú „komplex” típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.

18. § (1) Pedagógus-munkakörben foglalkoztatható

a) óvodapedagógus-munkakörben, aki óvónői szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal,

b) gyógypedagógus-munkakörben, aki óvodapedagógusi, tanítói, tanári oklevéllel,

c) kollégiumban, aki felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel

rendelkezik, abban az esetben, ha a bizonyítvány, oklevél megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett.

(2) Pedagógus-munkakörben foglalkoztatható az, aki a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény vagy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján vagy az azt megelőző felsőoktatási képzési rendszerben szerzett, a 2. mellékletben az adott pedagógus-munkakör betöltéséhez előírt szakképzettségnek megfeleltethető vagy a szakiránynak megfelelő felsőfokú végzettséggel és pedagógus szakképzettséggel rendelkezik.

(3) Ha a munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, óvodapszichológusként, iskolapszichológusként ötéves határozott időre alkalmazható az is, aki pszichológus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, de nem rendelkezik a szükséges pedagógus vagy szakpszichológus szakképzettséggel vagy szakiránnyal, feltéve, hogy öt éven belül vállalja a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettség, szakvizsga megszerzését.

(4) Ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, akkor a megfelelő pedagógus-szakképzettség megszerzéséig, de legfeljebb egy alkalommal, vagy több egymást követő jogviszony esetén mindösszesen öt évig határozott időre foglalkoztatható az is, aki

a) a tantárgynak megfelelő szakmai tanár felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy

b) felsőfokú végzettségi szinttel és a tantárgynak megfelelő, felsőoktatásban természettudomány képzési területen szerzett szakképzettséggel

rendelkezik, feltéve, hogy vállalja a megfelelő tanári szakképzettség megszerzését.

19. § A dráma és tánc, valamint dráma és színház tantárgyat ötödik–tizenkettedik évfolyamon taníthatja az is, aki magyar nyelv és irodalom szakos tanári szakképzettséggel rendelkezik, valamint

a) elsajátította a tantárgy oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket a 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti továbbképzésben, vagy

b) a tantárgy szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel is rendelkezik.

20. § (1) Alapfokú művészeti iskolában, zeneművészeti ágban az azonos tanszakhoz tartozó tantárgyakat taníthatja az is, aki bármely, az adott tanszakhoz tartozó tantárgy tanításához megfelelő felsőfokú végzettségi szinttel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá legalább százhúsz órás akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította az adott tanszak tantárgyainak oktatásához szükséges módszertani ismereteket.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint

a) legfeljebb egy alkalommal, vagy

b) azonos felek közötti több egymást követő jogviszonyban,

összesen legfeljebb három évig tartó határozott időre foglalkoztatható az is, aki vállalja a megfelelő pedagógus-továbbképzés elvégzését.

(3) Alapfokú művészeti iskolában szín- és bábművészeti ágban pedagógus munkakörben foglalkoztatható az is, aki

a) bármely pedagógus-szakképzettséggel és szakirányú továbbképzésben szerzett drámapedagógus-szakképzettséggel vagy

b) bábszínész-szakképzettséggel

rendelkezik.

21. § A két tanítási nyelvű iskolában a célnyelvi civilizáció tantárgyat az taníthatja, aki

a) az oktatott célnyelvnek megfelelő nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik,

b) a történelmet célnyelven taníthatja, vagy

c) pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, és az anyanyelve megegyezik az iskola célnyelvével.

22. § Pedagógus-munkakörben foglalkoztatható

a) a digitális kultúra tantárgy oktatására az is, aki az adott pedagógiai szakaszban a 2. melléklet szerinti végzettségi szinttel és informatika vagy számítástechnika szakos tanári,

b) a technika és tervezés tantárgy oktatására az is, aki technika szakos tanári, vagy háztartásökonómia–életvitel szakos tanári,

c) a vizuális kultúra tantárgy oktatására az is, aki művészettörténet-tanári,

d) a hon- és népismeret tantárgy oktatására az is, aki történelem, magyar nyelv és irodalom, vizuális kultúra, ének-zene, földrajz szakos tanári,

e) általános iskolában a technika, életvitel és gyakorlat tantárgy oktatására az is, aki háztartásökonómia– életvitel szakos tanári

végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

23. § Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért felelős miniszter alapítja vagy tartja fenn, kollégiumi nevelőtanári munkakörbe felsőfokú végzettséggel és katonai szakképzettséggel rendelkező személy is kinevezhető.

8. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök és betöltésének feltételei

24. § (1) Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítésével kell betölteni

a) a dajka,

b) a könyvtáros,

c) a pedagógiai asszisztens,

d) a gyógypedagógiai asszisztens,

e) a gyermek- és ifjúságvédelmi támogató,

f) a gyógytornász,

g) az intézményi titkár óvodában, iskolában, kollégiumban, pedagógiai szakszolgálati intézményben,

h) az ápoló,

i) a rendszergazda,

j) a laboráns

nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakört.

(2) Munkaviszony létesítésével kell betölteni

a) a gondozó és takarító,

b) a szakorvos és

c) az úszómester

nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakört.

(3) A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök, valamint a gazdasági, ügyviteli, műszaki és kisegítő munkakörök képzettségi feltételeit a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő személy részt vehet a 28. § (1) bekezdés 1., 3–7., 9–10., 17–21. pontjában, a 28. § (3) bekezdés 1–3., 5., 7–8. és 14–16. pontjában szereplő feladatok ellátásában.

9. A vezetői megbízás

25. § A köznevelési intézményekben az 1. melléklet A) pontjában felsorolt vezetői megbízások adhatóak.

26. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az igazgatói (főigazgatói) megbízás feltétele:

a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges, a 2. mellékletben meghatározott szakképzettség, középiskolában pedagógus-munkakör betöltésére jogosító mesterképzésben szerzett szakképzettség,

b) pedagógus-szakvizsga keretében szerzett igazgatói szakképzettség,

c) legalább négy év pedagógus-munkakörben, vagy heti tíz tanóra vagy foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat, valamint

d) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló kinevezés vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló kinevezés.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat megállapításakor az egy időben több köznevelési intézménnyel fennálló óraadói megbízási jogviszony keretében ellátott tanórák, foglalkozások számát össze kell adni.

(3) A kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményben igazgatói (főigazgatói) megbízást az kaphat, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételek mellett felsőfokú végzettséggel és a gyermekek, tanulók sajátos nevelési igényének típusa és súlyossága szerinti gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor (tanító) vagy konduktor (óvodapedagógus) szakképzettséggel rendelkezik.

(4) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő mesterfokozatot adó tanárképzés, szakgimnáziumban igazgatói megbízás adható annak is, aki a képzés szakirányának megfelelő mesterképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezik.

(5) Többcélú intézményben igazgatói megbízást az kaphat, aki bármelyik, az intézmény által ellátott feladatra létesíthető intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Ha a feltételek bármelyike mesterfokozatot ír elő, az igazgatói megbízáshoz mesterképzésben szerzett szakképzettség szükséges.

(6) Ha az igazgatói megbízásra irányuló pályázati eljárás azért nem vezetett eredményre, mert egyetlen pályázó sem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében szerzett igazgatói szakképzettséggel, legfeljebb egyszer két évre szóló igazgatói megbízás adható annak a személynek is, aki az igazgatói megbízás többi feltételének megfelel, rendelkezik pedagógus-szakvizsgával, és megbízásával egyidejűleg vállalja az igazgatói szakképzettség megszerzését.

(7) A (6) bekezdés szerinti megbízás pályázat nélkül további három évvel meghosszabbítható, ha az érintett az igazgatói megbízását követően az igazgatói szakképzettséget megszerezte.

(8) Az igazgatói megbízásnál a szakmai gyakorlatba beszámít

a) a tanügy-irányítási munkakörben,

b) a pedagógiai szakszolgálatban és a pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátását nyújtó munkakörben,

c) a nem iskolai gyakorlati képzésben szakoktatói vagy gyakorlati oktatásvezetői munkakörben,

d) köznevelési intézményben a képzés szakirányának megfelelő művészeti pályán

eltöltött idő is, ha a pályázó rendelkezik legalább három év, a 42. § (1) bekezdése szerinti szakmai gyakorlattal.

(9) A (8) bekezdés szerinti szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, továbbá a foglalkoztatási jogviszony azon időtartama, amikor a foglalkoztatás nem érte el a teljes munkaidő huszonöt százalékát.

27. § A szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységben vezetői megbízást az kaphat, aki megfelel az azonos feladatot ellátó önálló intézményben igazgatói megbízáshoz szükséges feltételeknek.

IV. FEJEZET

A MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐ

10. A munkaidő feladatok szerinti felosztása

28. § (1) Nevelési-oktatási intézményben a pedagógus munkakörben foglalkoztatott számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében

1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése,

2. a gyermekek személyiségfejlődésének nyomon követése, tanulók teljesítményének értékelése,

3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése,

4. heti egy órát meghaladó részében a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása,

5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete,

6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,

7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,

8. eseti helyettesítés,

9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,

10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,

11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóórára történő felkészülés és annak megtartása,

12. az osztályfőnöki, kollégiumi tanulócsoport-vezetői munkával összefüggő tevékenység heti két órát meghaladó része,

13. gyakornok szakmai segítése, mentorálása,

14. pedagógusjelölt szakmai segítése, mentorálása heti egy órát meghaladó része,

15. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,

16. a munkaközösség-vezetés, tanszakvezetés heti két órát meghaladó része,

17. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés,

18. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,

19. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,

20. taneszköz és hangszerkarbantartás megszervezése,

21. különböző feladatellátási helyeken történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás,

22. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása,

23. a gyakornok felkészülése a minősítő vizsgára, valamint

24. pedagógus-továbbképzésben való részvétel

rendelhető el.

(2) * 

(3) *  Pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében

1. foglalkozások, vizsgálatok, szűrések, egyéb közvetlen foglalkozások előkészítése,

2. a gyermekek, tanulók fejlődésének, vizsgálati eredményeinek értékelése,

3. szakértői, továbbá a pedagógiai szakszolgálati tevékenység során keletkező vizsgálati és egyéb vélemények készítése,

4. fejlesztési tervek készítése,

5. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,

6. eseti helyettesítés,

7. a pedagógiai, szakszolgálati tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,

8. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,

9. külső és belső kapcsolattartás,

10. gyakornok szakmai segítése, mentorálása,

11. pedagógusjelölt szakmai segítése, mentorálása heti egy órát meghaladó része,

12. a szakalkalmazotti értekezlet, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,

13. heti két órát meghaladó időtartamban munkaközösség-vezetés,

14. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés,

15. feladatvégzési helyek közötti utazás,

16. a gyermek, a tanuló fejlődéséhez szükséges egyéb, pedagógiai szakszolgálati intézményen kívüli tevékenység végzése,

17. a pedagógiai szakszolgálati intézmény folyamatos nyitvatartásának biztosításában való közreműködés,

18. gyakornok esetében a minősítő vizsgára való felkészülés,

19. pedagógus-továbbképzésben való részvétel

rendelhető el.

(4) A kollégiumban foglalkoztatott pedagógus a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét teljesítheti az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók – étkezési, alvási és a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti időn kívüli – folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátásával is.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a kollégiumi pedagóguslétszám meghatározásánál figyelembe kell venni a tanulók nemenként és épületenként megadott létszámát, a kollégiumi foglalkozási időn kívül nemenként és épületenként átlagosan száz, legfeljebb százhúsz fős tanulói csoporthoz egy pedagógussal számolva.

(6) Az iskolában foglalkoztatott vezető megbízással rendelkező pedagógus heti tanóráinak, foglalkozásainak száma az általa az intézményben tanított tantárgynak – a miniszter által kiadott kerettanterv alapján készült helyi tanterv szerinti – heti óraszámával azonos, ha olyan tantárgyat tanít, amelynek a helyi tanterv szerinti óraszáma magasabb, mint a Púétv. 2. mellékletében az adott intézményre és vezetőre meghatározott heti tanórák, foglalkozások száma.

(7) Az eseti helyettesítés óraszámát havi bontásban kell megállapítani és ellenőrizni.

(8) *  A Púétv. 80. § (2) bekezdés e) pontja szerinti pedagógusjelölti mentorálásnak az egy félévben szervezett, legalább hathetes gyakorlat során igénybe vett szakvezetés minősül.

11. A csökkentett munkaidő

29. § (1) A csökkentett munkaidő iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott vagy óvodai dajka által meghatározott csökkentett munkaidő napi vagy heti mértékét óraszámban meghatározva, valamint

b) a módosítás kért kezdő időpontját.

(2) A kérelmet adott év május 31-ig vagy november 30-ig lehet a munkáltatóhoz benyújtani.

(3) A munkáltató a kérelem benyújtását követően

a) iskolában a soron következő első vagy a második tanítási félév kezdetétől,

b) más nevelési-oktatási intézményben az adott év november 30-áig benyújtott kérelem esetében január 1-jétől, május 31-ig benyújtott kérelem esetében szeptember 1-jétől

köteles a kinevezést a kérelemben foglaltaknak megfelelően módosítani.

(4) A felek az időpontról ettől eltérően is megállapodhatnak.

12. A munkaidő-kedvezmény

30. § (1) A Mesterpedagógust munkaidő-kedvezmény illeti meg, ha

a) pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt, vagy

b) szaktanácsadói, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatokat lát el.

(2) A nyugdíjasnak minősülő Mesterpedagógust az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátására nem lehet igénybe venni, továbbá őt az ezzel összefüggő munkaidő-kedvezmény nem illeti meg.

(3) *  A munkaidő-kedvezmény alapján a Mesterpedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje hetente

a) húsz,

b) óvodapedagógus esetében huszonhét,

c) vezetőpedagógus esetében tizenkét,

d) vezető óvodapedagógus esetében huszonnégy,

e) kollégiumban huszonnégy, gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában huszonkét,

f) pedagógiai szakszolgálati intézményben tizenkilenc,

g) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai intézményben tizennyolc,

h) * 

óra, amelyen felül a Mesterpedagógust tanítási hetenként legalább egy tanítási, nevelési napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell.

(3a) *  Annak a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógusnak, aki osztályfőnöki, kollégiumban tanulócsoport-vezetői, munkaközösség-vezetői, tanszakvezetői vagy a tanulók önszerveződését segítő feladatot lát el, a megtartandó tanítási óráinak, foglalkozásainak a száma – a kerekítés általános szabályai alkalmazásával – nem lehet kevesebb, mint a munkakörére a Púétv. 1. mellékletében előírt neveléssel-oktatással lekötött munkaidő nyolcvan százaléka, ettől eltérően vezetőpedagógus esetén heti tizenegy, vezető óvodapedagógus esetén heti huszonkét óra.

(4) A munkáltató a Mesterpedagógus feladatellátási helyen történő munkavégzés alóli mentesítését a hivatalnak, vagy szaktanácsadói feladatok ellátása esetén a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézménynek az adott minősítési naptári évre szóló megbízása alapján köteles biztosítani.

(5) A munkaidő-kedvezményben részesülő Mesterpedagógus egy tanítási évben legfeljebb tizenhat tanítási napon a hivatal felkérésére

a) a minősítő vizsga, minősítési, pályázati és megújítási eljárás lebonyolításához kapcsolódó, minősítő bizottságban, bíráló bizottságban való részvétellel – ideértve a Nemzeti Pedagógus Kar (a továbbiakban: Kar) delegáltjaként – összefüggő feladatokat,

b) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) lebonyolításában való részvételt,

c) a minősítő vizsga, a minősítési, pályázati és megújítási eljárás, továbbá az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) jogszerű és szakszerű lebonyolításának ellenőrzésével összefüggő feladatokat,

d) a pedagógiai-szakmai szolgáltatások körébe tartozó feladatokat,

e) azon a szakterületen, amelynek megfelelő pedagógus-továbbképzésben a Mesterpedagógus részt vett, szakértői, szaktanácsadói feladatokra felkészítő továbbképzésen előadóként történő közreműködést,

f) a hivatal kijelölése alapján a minősítő vizsgát, minősítési, pályázati, megújítási eljárást követően benyújtott panaszok elbírálását

látja el.

(6) A köznevelési intézményben vezetői megbízással rendelkező pedagógus szakértői, szaktanácsadói feladatainak ellátásába – legfeljebb öt minősítő vizsgához, minősítési eljáráshoz kapcsolódó alkalom erejéig – be kell számítani azt is, amikor a minősítő bizottságnak igazgató tagjaként, vagy az igazgató által megbízott tagjaként jár el.

(7) A Mesterpedagógus az őt megillető meghatározott munkaidő-kedvezmény terhére, az (5) bekezdésben meghatározott tizenhat alkalommal történő felkérésen felül részt vesz a hivatal által meghatározott továbbképzésen, amely az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként való részvételéhez szükséges ismeretek fejlesztésére szolgál.

(8) Ha a hivatal tájékoztatása alapján a Mesterpedagógus számára az (1) és az (5) bekezdés szerinti feladat ellátására a naptári hónapban nem kerül sor, az őt e hónapban megillető munkaidő-kedvezmény idejére a munkáltató a munkaköréhez kapcsolódó, a kötött munkaidőben ellátható feladatot rendelhet el.

31. § A Kutatótanárt a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részéből heti két óra munkaidő-kedvezmény illeti meg a Kutatóprogramjában foglaltak, valamint az együttműködési megállapodásban vállaltak teljesítése érdekében végzett tevékenység céljára.

32. § A pedagógus – a munkáltatói jogokat gyakorló igazgató tájékoztatását követően – a hatáskörrel rendelkező fővárosi és vármegyei kormányhivatallal kötött megbízási szerződésben foglaltak szerint részt vehet az emelt szintű érettségi vizsga tantárgyi bizottságának munkájában. Az emelt szintű érettségi vizsga tantárgyi bizottságának munkájában részt vevő pedagógus számára a vizsga napja tanítás nélküli munkanap, amelyre a munkáltató a pedagógust a munkahelyén történő munkavégzés alól – szabadság kiadása nélkül – mentesíti.

13. A munkaidő beosztása

33. § (1) A köznevelési intézmény munkatervében – az intézményi feladatokkal összhangban – meg kell tervezni

a) középiskola esetén a középszintű és az emelt szintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga, vizsgáztató bizottságainak munkájában részt vevő, továbbá a pedagógusok minősítésében és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben, a szaktanácsadói feladatokban közreműködő,

b) szakiskola esetén a szakmai vizsga vizsgáztató bizottságainak munkájában részt vevő,

c) a pedagógusok minősítésében és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben közreműködő

pedagógusok várható munkaidő-beosztását.

(2) Az érettségi vizsga és a szakmai vizsga napjait, továbbá a minősítésben és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben történő részvétel napjait a munkatervben a közreműködő pedagógusok tekintetében tanítás nélküli munkanapként kell megtervezni.

34. § Az igazgató a rendes munkaidő terhére köteles lehetővé tenni a pedagógus részvételét a minősítő vizsga, a minősítési, pályázati vagy megújítási eljárás pedagógus személyes részvételét igénylő eseményén, valamint a hospitáláson.

14. A szabadság kiadása

35. § (1) A munkáltató a szabadság kiadásának időpontját a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal köteles közölni. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kérelmére kiadott szabadságnál ennél rövidebb határidő alkalmazható.

(2) Ha a szabadságot a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló oldalán felmerült ok miatt nem lehet a törvényben meghatározott határidőn belül kiadni, kiadását az akadályoztatás megszűnésétől számított hatvan napon belül meg kell kezdeni.

(3) Ha a munkáltató a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló már megkezdett szabadságát megszakította, a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

(4) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot.

(5) Kötetlen munkarendben dolgozó köznevelési foglalkoztatott esetén a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.

(6) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnésekor, ha a munkáltató a jogviszony időtartamára időarányosan járó szabadságnál többet adott ki, azt a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak nem kell megtéríteni.

15. Az alkotói szabadság

36. § (1) Az alkotói szabadság igénybevétele iránti, a munkáltatóhoz benyújtandó kérelméhez a pedagógusnak csatolnia kell az általa folytatni kívánt tudományos kutatás szakmai munkatervét, vagy a tervezett szakmai továbbképzés leírását.

(2) Az alkotói szabadság igénybevételének feltételéül meghatározott tíz év számításánál a pedagógus, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben eltöltött időt lehet figyelembe venni.

(3) A munkáltató az alkotói szabadság igénybevételét mérlegelési jogkörében engedélyezi.

(4) A munkáltató engedélye esetén az alkotói szabadság kiadásáról a felek írásban megállapodnak. A megállapodásnak tartalmaznia kell

a) az alkotói szabadság kezdete és lejárta időpontját,

b) az alkotói szabadság – (1) bekezdésben foglalt dokumentumokkal alátámasztott – célját,

c) a pedagógus kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az alkotói szabadság lejártát követően a munkáltatónak bemutatja

ca) a tudományos kutatása részeredményeit, vagy

cb) a szakmai képzésre történő felvételét igazoló dokumentumot, valamint a képzés elvégzéséről kiadott igazolásokat, bizonyítványokat,

d) a c) pontban szereplő kötelezettségek teljesítésének módját és határidejét,

e) a c) pontban szereplő kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményét.

(5) Az alkotói szabadság tartamába az igénybevétel évében járó alap- és pótszabadság nem számítható be.

V. FEJEZET

A PEDAGÓGUS ÉLETPÁLYA ÉS A BESOROLÁS

16. A pedagógus fokozatok megszerzésének feltételei

37. § (1) A köznevelési intézményben a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust, továbbá a (4) és (5) bekezdés, valamint a (13) bekezdés szerinti esetben a pedagógust Gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve, ha a besorolását megelőzően ennél magasabb fokozatba való besorolásra már jogosultságot szerzett.

(2) A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában a kinevezésben, munkaszerződésben két, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy év gyakornoki idő kikötése kötelező.

(3) A (2) bekezdés szerinti gyakornoki időbe a foglalkoztatási jogviszony létesítése előtt megszerzett szakmai gyakorlat idejét be kell számítani. A kinevezésben ekkor a (2) bekezdés szerinti gyakornoki időből hátralévő időt kell – a (4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – rögzíteni. Ha az ilyen módon számított gyakornoki idő lejárta és a minősítő vizsga között kevesebb, mint egy hónap lenne hátra, a gyakornoki időt egy hónappal vagy a pedagógus kérésének megfelelő mértékben, de legfeljebb hat hónappal meg kell hosszabbítani.

(4) Ha a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a pedagógus rendelkezik egy vagy két év szakmai gyakorlattal, de nem rendelkezik a (12) bekezdés szerinti hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal, számára – kivéve, ha sikeres minősítő vizsgát tett – hat hónap gyakornoki időt kell kikötni.

(5) Ha a pedagógus határozott időre szóló foglalkoztatási jogviszonyának időtartama rövidebb, mint a gyakornok számára megállapítandó gyakornoki idő, akkor a gyakornoki időt a határozott idő lejártáig kell kikötni.

(6) A gyakornok

a) az (1)–(5) bekezdés szerint megállapított gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy

b) ha a gyakornoki idő május 1. és augusztus 31. között jár le, május hónapban

tesz minősítő vizsgát.

(7) A (6) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a gyakornoki idő a minősítő vizsga sikeres letételének időpontjáig tart.

(8) Ha a gyakornok minősítő vizsgája sikeres volt, őt a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

(9) A gyakornoki idő annak lejártát követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik, ha a pedagógus minősítő vizsgája sikertelenül zárult. A meghosszabbított gyakornoki időre az (1)–(8) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg.

(10) Ha a (9) bekezdés szerint megismételt minősítő vizsga is sikertelenül zárult és erre tekintettel a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony törvény erejénél fogva megszűnt, ezt követően pedagógus-munkakörre történő újabb foglalkoztatási jogviszony létesítése esetén az (1)–(9) bekezdésben foglaltakat ismételten alkalmazni kell.

(11) A munkáltató a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor köteles írásban tájékoztatni a gyakornokot a minősítő vizsga esedékességének időpontjáról. Ha a minősítő vizsga időpontja – különösen a foglalkoztatási jogviszony szünetelése miatt – módosul, erről a gyakornokot írásban tájékoztatni kell.

(12) Az (1)–(11) bekezdéstől eltérően, Pedagógus I. fokozatba kell sorolni azt a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót is, aki a jogviszonya létesítésekor legalább hat év, szakmai gyakorlatnak nem vagy nem teljes egészében elismerhető munkaviszony jellegű jogviszonnyal rendelkezik.

(13) A (12) bekezdés nem alkalmazható,

a) ha a gyakornok legalább egy alkalommal sikertelen minősítő vizsgát tett, vagy

b) a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltőkre.

(14) Az (1)–(11) bekezdéstől eltérően Pedagógus I. fokozatba kell sorolni azt a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben dolgozó köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót, aki a 42. § (1) bekezdés a)–i) pontjában felsorolt jogviszonyokban rendelkezik legalább két év szakmai gyakorlattal.

(15) Ha a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy a jogviszonya fennállása alatt szerez pedagógus szakképzettséget, őt a szakképzettség igazolását követő hónap első napjától Gyakornok fokozatba kell sorolni azzal, hogy munkabére, illetménye ezzel összefüggésben nem csökkenthető.

38. § (1) *  Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történt besorolását követően legalább egy év szakmai gyakorlattal rendelkezik, a Pedagógus II. fokozatra irányuló minősítési eljárást kezdeményezheti. A szakmai gyakorlat idejébe nem számít be a sikertelen minősítő vizsgát követő gyakornoki idő időtartama.

(1a) *  A minősítési évben Pedagógus II. fokozatra irányuló minősítési eljárásban legfeljebb a minősítési évet megelőző év január 1-jén a Púétv. hatálya alá tartozó munkáltatónál Pedagógus I. fokozatba sorolt, pedagógus vagy nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott létszámának 20%-a vehet részt. A résztvevők létszámába a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó intézménynél pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak és a címzetes fokozat megszerzésére jelentkezők is beleértendők.

(1b) *  Az (1a) bekezdésben meghatározott keretszámot meghaladó többletjelentkező esetén az éves minősítési tervbe történő felvételkor a Pedagógus II. fokozatra jelentkezők közül azt a személyt kell előnyben részesíteni, aki

a) legalább 3 év szakmai gyakorlati idővel rendelkezik,

b) olyan feladatellátási helyen végzi a munkáját, amely szerepel a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerinti felzárkózó és kedvezményezett települések listájáról, valamint egyes közneveléssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 402/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fktr.) 1. mellékletében,

c) a munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerésben részesült,

d) a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség melletti, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség, idegennyelv-ismeret meglétét igazolja,

e) a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok elvégzését igazolja, vagy

f) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott.

(1c) *  Az (1b) bekezdésben foglalt feltételt teljesítő jelentkezők közül elsősorban az a személy részesítendő előnyben, aki több feltételnek is megfelel.

(2) A minősítési eljárás megismételhető, ha a minősítési eljárás sikertelen volt. A minősítési eljárás megismétlésére legkorábban – a sikertelen minősítési eljárás befejezésétől számított – két év szakmai gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor.

(3) A sikeres minősítési eljárás alapján a pedagógust Pedagógus II. fokozatba be kell sorolni.

39. § (1) *  Az a Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus, aki rendelkezik

a) pedagógus-szakvizsgával és

b) a Pedagógus II. fokozatba történt besorolását követően öt év szakmai gyakorlattal,

a Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges pályázati eljárásban való részvételét kezdeményezheti.

(1a) *  Ha a Mesterpedagógus fokozat a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti tevékenység ellátását célozza – a 39. § (1) bekezdésében foglalt követelményeken felül – a pályázati eljárásra való jelentkezés további szakmai feltétele, hogy a pedagógus

a) a jelentkezés határidejéig legalább tizennégy év szakmai gyakorlatot szerzett,

b) 2015. január 1. óta nem volt sikertelen eredménnyel zárult minősítési eljárása, és

c) megfelel a hivatal honlapján a minősítés évét megelőző év február végéig közzétett pályázati feltételeknek.

(1b) *  Ha a Mesterpedagógus fokozat a (2) bekezdés c)–e) pontja szerinti tevékenység ellátását célozza, a 39. § (1) bekezdésében foglalt követelményeken felül a pályázati vagy megújítási eljárásra való jelentkezés feltétele, hogy a pedagógus a jelentkezés során a jelentkezést megelőző öt évben megvalósított feladatairól, tevékenységéről szóló beszámolóval igazolja a jelentkezéskor választott tevékenységi területre való alkalmasságát. A beszámoló megfelelőségét a hivatal Mesterpedagógus szakértő bevonásával vizsgálja.

(1c) *  Az éves minősítési tervbe történő felvételkor előnyben kell részesíteni azt a személyt, aki

a) az 50. § (1) bekezdése szerinti miniszteri közleményben meghatározott területeken tervezi a mesterprogramját megvalósítani,

b) olyan feladatellátási helyen végzi a munkáját, ami szerepel az Fktr. 1. mellékletében.

(2) A Mesterpedagógus fokozat megszerzésének feltétele az alábbi tevékenységek ellátásának vállalása:

a) szakértői részvétel az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában, pályázati eljárásában, vagy megújítási eljárásában,

b) szaktanácsadói, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatok ellátása,

c) fejlesztő támogató tevékenység, ennek keretében

ca) a pedagógusok szakmai segítése,

cb) gyakornok mentorálása,

cc) képzések lebonyolításában történő részvétel,

d) fejlesztő innovátori tevékenység, ennek keretében:

da) részvétel a közneveléssel összefüggő szakmai, tartalmi-tantervi, pedagógiai-módszertani, fejlesztésekben, kutatásokban, intézményi dokumentumok elemzésében és készítésében, belső képzések szervezésében és megtartásában,

db) részvétel a tanulóknak a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben szereplő vagy a miniszter által meghirdetett és finanszírozott országos vagy nemzetközi tanulmányi, szakmai, művészeti és sportversenyre történő felkészítésében, vagy

e) igazgató vagy más vezetői megbízás ellátása esetén intézményvezetéssel, -fejlesztéssel kapcsolatos tanácsadási feladatok és fejlesztések végzése.

(3) Ha a pedagógus a Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges pályázati eljárásba jelentkezésekor a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti tevékenység vállalásáról tett nyilatkozatot, a pályázati eljárás befejezésének feltétele, hogy a pedagógus

a) a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: R1.) meghatározottak szerinti pedagógus továbbképzésben vegyen részt, és azt sikeresen befejezze, továbbá

b) szerepeljen

ba) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként való részvétel vállalása esetén az R1. szerinti Országos szakértői névjegyzéken, pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen, vagy

bb) a szaktanácsadói feladatok ellátásának vállalása esetén a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti szaktanácsadói névjegyzékben.

(4) * 

(5) Ha a pedagógus a Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges pályázati eljárásba jelentkezésekor a (2) bekezdés e) pontja szerinti tevékenység vállalásáról tett nyilatkozatot, az (1) bekezdésben foglaltakon túl az eredményes pályázati eljárás feltétele az is, hogy a jelentkezéskor és az eljárás teljes időtartama alatt rendelkezzen igazgatói vagy más vezetői megbízással.

(6) A sikertelenül zárult pályázati eljárás megismétlésére legkorábban a sikertelen pályázati eljárás befejezésétől számított két év szakmai gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor.

(7) Azt a Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógust, aki sikeresen vett részt a pályázati eljárásban,

a) a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti feladat vállalása esetén határozatlan időre,

b) a (2) bekezdés c)–e) pontja szerinti feladat vállalása esetén öt évre

Mesterpedagógus fokozatba kell besorolni.

40. § (1) *  Az a Pedagógus II. vagy Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki

a) a munkaköre ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozattal vagy 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozattal (dr. univ.) rendelkezik,

b) legalább tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkezik, és

c) rendszeres szakmai publikációs tevékenységet folytat,

saját kezdeményezésére a Kutatótanár fokozatba lépéshez szükséges pályázati eljárásban vehet részt.

(1a) *  Az éves minősítési tervbe történő felvételkor a jelentkezők közül előnyben kell részesíteni azt, aki esetében a munkáltató feladatellátási helye szerepel az Fktr. 1. mellékletében.

(2) A Kutatótanár fokozat megszerzésének feltétele

a) a Kutatóprogram összeállítása és a fokozat megújításáig terjedő időszakban történő végrehajtásának, valamint

b) az együttműködési megállapodásban előírt kötelezettségek teljesítése érdekében végzett tevékenység

vállalása.

(3) Kutatótanár fokozatba az összes köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak legfeljebb egy százaléka sorolható be.

(4) *  A pályázati eljárás megismételhető, ha a pályázati eljárás sikertelen volt. A pályázati eljárás megismétlésére legkorábban – a sikertelen pályázati eljárás befejezésétől számított – két év szakmai gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor.

(5) Ha a Kutatótanári pályázat elbírálása sikeres volt, a pedagógust Kutatótanár fokozatba kell besorolni.

41. § (1) Saját kezdeményezésére címzetes Pedagógus I., címzetes Pedagógus II., címzetes Mesterpedagógus vagy címzetes Kutatótanár fokozatot szerezhet

a) a szakképző intézmény pedagógus szakképzettséggel rendelkező oktatója, többcélú szakképző intézmény pedagógus munkakörű foglalkoztatottja,

b) az egyházi szolgálati jogviszony alapján köznevelési intézményben, szakképző intézményben, többcélú köznevelési intézményben, többcélú szakképző intézményben nevelő-oktató tevékenységet ellátó, pedagógus szakképzettséggel és oktatási azonosító számmal rendelkező személy,

c) a felsőoktatási intézmény pedagógus szakképzettséggel rendelkező, tanári munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottja, munkavállalója, egyházi szolgálati jogviszonyban vagy közérdekű önkéntes jogviszonyban álló foglalkoztatottja vagy

d) az Nkt. 35/B. § (3) bekezdésében meghatározott, hit- és erkölcstanoktatásban közreműködő, illetve hittant oktató személy.

(2) A címzetes fokozatra irányuló minősítő vizsgára, minősítési eljárásra, pályázati eljárásra való jelentkezés feltételeire a pedagógus besorolás hatálya alá tartozókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Ha a címzetes fokozatot megszerzett személy köznevelési intézményben pedagógus munkakörre köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt létesít, besorolásakor a megszerzett

a) címzetes Pedagógus I. fokozatot, illetve címzetes Pedagógus II. fokozatot Pedagógus I. fokozatnak, illetve Pedagógus II. fokozatnak kell tekinteni,

b) címzetes Mesterpedagógus és címzetes Kutatótanár címzetes fokozatot – a mester- vagy kutatóprogram lejártáig – Mesterpedagógus, illetve Kutatótanár fokozatnak kell tekinteni, ha a címzetes fokozat megszerzéséhez benyújtott és megvédett pályázatban szereplő tevékenységet a pedagógus az új jogviszonyában is folytatni tudja.

17. A szakmai gyakorlat számítása

42. § (1) *  A magasabb fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez szükséges szakmai gyakorlatnak kell elfogadni

a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban vagy pedagógus munkakörbe tartozó feladatok ellátására egyházi szolgálati jogviszonyban,

b) a pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban,

c) a legalább heti tíz tanóra, foglalkozás megtartásával járó óraadói megbízásra szóló megbízási jogviszonyban,

d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,

e) az állami fenntartású iskola által a tanév végén kiadott igazolás alapján az 1–8. évfolyamon bevett egyház, vagy belső egyházi jogi személye által szervezett hit- és erkölcstan tantárgy tanítása céljából legalább heti tíz óra megtartására létrejött foglalkoztatási jogviszony idejét, vagy – ha a tantárgy tanítását egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy legalább heti tíz órában látja el – a tantárgy tanításával,

f) a pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben végzett oktatói tevékenységgel,

g) az állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony vagy közszolgálati jogviszony keretében a köznevelés vagy a szakképzés országos irányításával összefüggő munkakörben,

h) a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős miniszter által fenntartott nevelési-oktatási intézményben szolgálati viszony keretében pedagógus munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban,

i) a szakképző intézményben oktatói munkakörben,

j) felsőoktatási intézményben vagy nyelviskolában idegen nyelv oktatásával összefüggő munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban,

k) felsőoktatási intézménnyel vagy nyelviskolával legalább heti tíz órára szóló, idegen nyelv tanítására létrejött, a természetes személy által vagy a természetes személy személyes közreműködésre kötelezettséggel járó tagságával működő gazdasági társaság által kötött megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján, vagy

l) a kizárólag nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottak esetében a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben

töltött jogszerű foglalkoztatás idejét.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor foglalkoztatási időnek kell tekinteni azt az időt is, amely alatt a pedagógus munkakör betöltése olyan, az adott pedagógus-munkakör betöltésre jogosító külföldön szerzett szakképesítés vagy szakképzettség alapján történt, amelynek törvény szerinti elismerése a minősítő vizsgán vagy a kötelező minősítési eljárásban való részvétel vagy a nem kötelező minősítési eljárásra vagy pályázati eljárásra történő jelentkezés rögzítésének időpontjában már megtörtént.

(3) Ha a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy korábbi munkáltatója a gyermekjóléti, gyermekvédelmi alaptevékenységet ellátó intézményre vonatkozó szabály alapján az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli időt is szakmai gyakorlatként vett figyelembe, az e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatónál létesített köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban a korábban figyelembe vett szakmai gyakorlat időtartama emiatt utóbb nem csökkenthető.

43. § (1) A szakmai gyakorlat időtartamának a megállapításakor a 42. §-ban meghatározott jogviszonyokban szerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek háromszázhatvanöt napos időtartam felel meg.

(2) A szakmai gyakorlat megállapításakor az azonos időtartamra figyelembe vehető több, egyidejűleg fennálló jogviszony közül csak egy jogviszony számítható be.

(3) A szakmai gyakorlat időtartamába, kivéve, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem számít be

a) a foglalkoztatási jogviszony szünetelésének harminc napot meghaladó időtartama, továbbá

b) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő, ha a pedagógus munkaideje nem érte el a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti általános teljes napi munkaidő alapulvételével számított heti munkaidő huszonöt százalékát.

(4) A (2) bekezdésben, valamint a (3) bekezdés b) pontjában meghatározottaktól eltérően, ha a pedagógus egyidejűleg több részmunkaidős foglalkoztatási jogviszonyban állt, és ezekben a szerződésben vagy kinevezésben foglalt heti munkaidő összesen az Mt. szerinti általános teljes napi munkaidő alapulvételével számított heti munkaidő huszonöt százalékát elérte, ezt az időszakot el kell ismerni szakmai gyakorlatként.

(5) A (4) bekezdés megfelelően alkalmazandó abban az esetben is, ha a pedagógus egyidejűleg több óraadói megbízási szerződés alapján végzett munkát úgy, hogy ezek alapján összesen legalább heti tíz órát, foglalkozást tartott.

(6) A részmunkaidős és az óraadói foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött heti munkaidő időtartamát össze kell számítani, és el kell ismerni szakmai gyakorlatként, ha eléri a legalább heti tíz órát.

18. A pedagóguskompetenciák és a pedagógusértékelési eszközök

44. § (1) A minősítő vizsga, a minősítési, a pályázati és a megújítási eljárás során a pedagógus és a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelést-oktatást segítő munkakörben foglalkoztatott (a 44–85. § alkalmazásában a továbbiakban együtt: pedagógus) tevékenységét a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó indikátorok alapján kell értékelni.

(2) A pedagóguskompetenciák:

a) szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás,

b) pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók,

c) a tanulás támogatása,

d) a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség,

e) a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre és a fenntarthatóság szempontjaira, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység,

f) a pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése,

g) a környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja,

h) kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, valamint

i) elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.

(3) * 

45. § *  (1) A 44. § (2) bekezdése szerinti pedagógus-kompetenciák megfigyelési és értékelési szempontjait

a) a b)–g) pontban felsoroltak kivételével köznevelési intézményben a pedagógus munkakörben foglalkoztatott Pedagógus I. fokozatra irányuló minősítő vizsgán, valamint a Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítési eljárásban a 3/a. melléklet A) pontja,

b) a pedagógiai szakszolgálatban a nevelési tanácsadás, az óvoda- és iskolapszichológiai ellátás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása feladatot ellátó, pedagógus munkakörben foglalkoztatott Pedagógus I. fokozatra irányuló minősítő vizsgán, valamint a Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítési eljárásban a 3/a. melléklet B) pontja,

c) a pedagógiai szakszolgálatban a szakértői bizottsági feladatot ellátó, pedagógus munkakörben foglalkoztatott Pedagógus I. fokozatra irányuló minősítő vizsgán, valamint a Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítési eljárásban a 3/a. melléklet C) pontja,

d) a pedagógiai szakszolgálatban logopédiai feladatot ellátó, pedagógus munkakörben foglalkoztatott Pedagógus I. fokozatra irányuló minősítő vizsgán, valamint a Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítési eljárásban a 3/a. melléklet D) pontja,

e) a pedagógiai szakszolgálatban a korai fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás feladatot ellátó, pedagógus munkakörben foglalkoztatott Pedagógus I. fokozatra irányuló minősítő vizsgán, valamint a Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítési eljárásban a 3/a. melléklet E) pontja,

f) a pedagógiai szakszolgálatban a gyógytestnevelés feladatot ellátó, pedagógus munkakörben foglalkoztatott Pedagógus I. fokozatra irányuló minősítő vizsgán, valamint a Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítési eljárásban a 3/a. melléklet F) pontja,

g) a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő pedagógus munkakörben foglalkoztatott Pedagógus I. fokozatra irányuló minősítő vizsgán, valamint a Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítési eljárásban a 3/a. melléklet G) pontja,

h) a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő foglalkoztatottak esetében a tevékenység megtekintéshez kötött feladatkörben foglalkoztatott Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítési eljárásban a 3/a. melléklet H) pontja,

i) a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő foglalkoztatottak esetében a reflektív interjúhoz kötött feladatkörben foglalkoztatott Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítési eljárásban a 3/a. melléklet I) pontja,

j) a köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott Mesterpedagógus fokozat elérésére irányuló pályázati eljárásban

ja) ha a pedagógus a 39. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti tevékenység vállalásáról tett nyilatkozatot, a 3/b. melléklet A) pontja,

jb) ha a pedagógus a 39. § (2) bekezdés c), d) vagy e) pontja szerinti tevékenység vállalásáról tett nyilatkozatot, a 3/b. melléklet B) pontja,

k) ha a köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott Mesterpedagógus a 39. § (2) bekezdés c), d) vagy e) pontja szerinti tevékenységet folytatja, a fokozat megújítására irányuló eljárásban a 3/c. melléklet,

l) a köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott Kutatótanár fokozat

la) elérésére irányuló pályázati eljárásban a 3/d. melléklet A) pontja,

lb) megújítására irányuló eljárásban a 3/d. melléklet B) pontja

határozza meg.

(2) A 44. § (2) bekezdése szerinti pedagógus-kompetenciák értékelésének szabályait

a) a Pedagógus I. fokozatra irányuló minősítő vizsgán, valamint a Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítési eljárásban a 3/e. melléklet A) pontja,

b) a Mesterpedagógus fokozat elérésére irányuló pályázati és a megújítását célzó megújítási eljárásban a 3/e. melléklet B) pontja,

c) a Kutatótanár fokozat elérésére irányuló pályázati és a megújítását célzó megújítási eljárásban a 3/e. melléklet C) pontja

határozza meg.

19. A helyi minősítési szabályzat

46. § (1) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott gyakornokok minősítését a munkáltató folytatja le az általa kiadott helyi minősítési szabályzat alapján.

(2) A helyi minősítési szabályzat tartalmazza legalább

a) a minősítés alapjául szolgáló, a munkáltató szervezetéhez és a betöltött munkakör követelményeihez kapcsolódó szakmai követelményrendszert,

b) a minősítés szempontjait és a teljesítmény mérésének módját és

c) a minősítési követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő eljárási rendet.

(3) A helyi minősítési szabályzat kiadása előtt az intézmény vezetője kikéri az alkalmazotti közösség véleményét. A szabályzatot az intézmény honlapján közzé kell tenni.

20. A minősítő vizsga, a minősítési, a pályázati és a megújítási eljárás kezdete, szakaszai és lezárulása

47. § (1) A minősítő vizsga, a minősítési, a pályázati és a megújítási eljárás kezdete

a) minősítő vizsga esetén a 48. § (1) bekezdése szerinti rögzítés,

b) a minősítési, a pályázati és a megújítási eljárás esetén a jelentkezési lapnak a 48. § (2) bekezdése szerinti, igazgató részére történő kézbesítésének

időpontja.

(2) A minősítő vizsga és a Pedagógus II. fokozat megszerzéséhez szükséges minősítési eljárás részei:

a) a portfólió feltöltése,

b) a portfólió előzetes vizsgálata,

c) ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása: a foglalkozás, vagy az óra látogatása,

d) ha a munkakörnek nem része a foglalkozás, tanóra megtartása vagy a feladat jellegéből adódóan az nem látogatható: interjú lefolytatása,

e) az információk értékelése, felkészülés a portfólióvédés lebonyolítására, ennek keretében a feltöltött portfólió alapján megfogalmazott kérdéseknek – a portfólióvédés előtt legalább öt nappal – a pedagógus részére történő eljuttatása,

f) a portfólióvédés.

(3) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak esetében a minősítő vizsga – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – magában foglalja

a) az igazgató által a helyi minősítési szabályzatban a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörhöz igazodóan meghatározott, a munkakör ellátásának célkitűzéseit, tervezését magában foglaló helyi minősítési, vagy gyakornoki követelmények teljesítését, valamint

b) a hospitálási napló bemutatását és elemzését.

(4) A Mesterpedagógus fokozat megszerzésére irányuló pályázati, valamint a megújítási eljárás részei

a) a pályázat feltöltése,

b) a pályázat előzetes vizsgálata,

c) az információk értékelése, felkészülés a pályázatvédés lebonyolítására, ennek során a feltöltött pályázat alapján megfogalmazott kérdéseknek – a portfólióvédés előtt legalább öt nappal – a pedagógus részére történő eljuttatása és

d) a pályázat védése.

(5) A Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló pályázati, valamint megújítási eljárás részei

a) a pályázat feltöltése,

b) a pályázat előzetes vizsgálata, ennek során a feltöltött pályázat alapján megfogalmazott kérdéseknek – a portfólióvédés előtt legalább tíz nappal – a pedagógus részére történő eljuttatása és

c) a Kutatóprogram bírálata.

(6) A minősítő vizsga, a minősítési, pályázati és megújítási eljárás lezárul

a) a minősítő vagy bíráló bizottság feloszlásával vagy

b) a minősítés vagy pályázat sikertelenségéről szóló tanúsítvány kiadásával, ha bizottság összehívására nem került sor.

21. A minősítésre való jelentkezés

48. § (1) Az igazgató a minősítő vizsga esedékességét hivatalból rögzíti az informatikai rendszerben.

(2) A minősítési eljárás, a pályázati eljárás, valamint a megújítási eljárás lefolytatását a pedagógus a jelentkezési lapon a minősítés évét megelőző év március 31-ig kezdeményezi az igazgatónál. Ha a foglalkoztatási jogviszony a határidő lejártakor több mint 30 napja szünetel, a nem kötelező minősítési eljárás nem kezdeményezhető.

(3) Az igazgató a jelentkezést köteles az informatikai rendszerben rögzíteni.

(4) A pedagógus a minősítési, pályázati vagy megújítási eljárásra benyújtott jelentkezését a hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a portfólióvédést vagy a pályázat védését megelőző napig vonhatja vissza.

(5) Az igazgató a rögzítést a minősítés évét megelőző év április 15-ig hajtja végre. A rögzítés megtörténtéről a pedagógust a hivatal elektronikus úton értesíti.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha

a) a minősítő vizsga esetén a foglalkoztatási jogviszony létesítése,

b) a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés, vagy

c) a 64. § (1) bekezdése szerinti felfüggesztésre alapot adó körülmény megszűnése

a minősítés évét megelőző év április 15-ét követően következik be, a rögzítést ezen időpontban kell végrehajtani.

(7) Az informatikai rendszerben történő rögzítéskor meg kell jelölni

a) azt a munkakört, amellyel összefüggésben a minősítő vizsga, a minősítési, pályázati vagy megújítási eljárás lefolytatására sor kerül, továbbá

b) – tanár munkakörben foglalkoztatott pedagógus esetén – az általa a jelentkezéskor legalább heti két órában tanított tantárgyak közül a minősítő vizsgára, illetve a minősítési, pályázati, vagy megújítási eljárásra kiválasztott tantárgyat.

(8) Ha a minősítő vizsga lefolytatásának kötelezettsége megszűnt, vagy a minősítés évében nem kerülhet rá sor, az igazgató a rögzített adat törlése vagy módosítása iránt – a kinevezés megszűnését, módosítását, vagy a foglalkoztatási jogviszony szünetelésének kezdetét követő öt munkanapon belül – intézkedik a hivatalnak megküldött kérelem útján.

49. § (1) A címzetes fokozat megszerzését célzó minősítő vizsga, minősítési, pályázati és megújítási eljárás keretében a 41. § (1) bekezdésében meghatározott személyek a címzetes fokozat megszerzésére irányuló minősítő vizsgán, minősítési, pályázati, valamint megújítási eljárásban a 48. § (2) bekezdésében meghatározott határidőig történő jelentkezésük alapján vehetnek részt.

(2) A jelentkezés benyújtható

a) az igazgató közreműködésével a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszeren keresztül vagy

b) az informatikai rendszerhez nem kapcsolódó intézmény által foglalkoztatottak esetén közvetlenül a hivatalnál.

(3) A címzetes Mesterpedagógus fokozatra a 39. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti tevékenységgel kapcsolatos mesterprogram megvalósítására adható be jelentkezés.

22. Az éves minősítési terv

50. § (1) A miniszter évente március 31-ig meghatározza a következő évben a Mesterpedagógus fokozatra irányuló pályázati és megújítási eljárások keretszámát.

(2) *  A minősítési, pályázati, bírálati eljárás lefolytatásához szükséges minimális szakmai követelményeknek az 54/A. § szerinti portfólióban szereplő dokumentumok benyújtásával kell megfelelni.

(3) A hivatal a rendelkezésére álló adatok alapján ellenőrzi, hogy a pedagógus megfelel-e a minősítő vizsga, a minősítési, pályázati, illetve megújítási eljárás lefolytatása feltételeinek és ez alapján javaslatot tesz a miniszter részére a minősítési tervbe történő felvételre.

51. § (1) Ha az igazgató a minősítő vizsgát, vagy – a pedagógus határidőig megtett kezdeményezése ellenére – a minősítési, pályázati vagy megújítási eljárásra való jelentkezést nem vagy hibásan rögzítette az informatikai rendszerben, a pedagógus

a) a minősítési évet megelőző év május 10-ig,

b) a 48. § (6) bekezdés a)–c) pontjában foglalt esetekben a rögzítés elmaradásának tudomására jutásától számított tíz napon belül

kérheti a minisztertől a minősítési tervbe való felvételét.

(2) A kérelmet a hivatalon keresztül kell benyújtani.

(3) A kérelem elbírálására az 52. § (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni.

52. § (1) A miniszter – a hivatal 50. § (3) bekezdése szerinti javaslatát mérlegelve – a minősítési évet megelőző év június 20-áig dönt a következő évre vonatkozó minősítési tervről.

(2) A minősítési terv tartalmazza az adott évben

a minősítő vizsgán, valamint – a miniszter mérlegelési jogkörben hozott döntése alapján – a minősítési, pályázati, illetve megújítási eljárásban részt vevő pedagógusok

a) nevét,

b) oktatási azonosító számát és

c) – tanár munkakörben foglalkoztatott pedagógus esetén – a választott tantárgyat.

(3) A hivatal a miniszter minősítési tervvel kapcsolatos (1) bekezdés szerinti döntés alapján a minősítési évet megelőző év június 30-ig az informatikai rendszer útján – a 49. § (2) bekezdés b) pontja szerint benyújtott jelentkezés esetén azon kívül – értesíti a pedagógust és az igazgatót a minősítési tervbe való bekerülésről vagy arról, hogy a pedagógus a bekerülés feltételeinek nem felelt meg.

(4) A (3) bekezdésben szereplő értesítésnek tartalmaznia kell

a) a döntést és annak indokait,

b) a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyeket,

c) az (5) bekezdésben foglalt jogorvoslat módjáról, benyújtási helyéről és határidejéről szóló tájékoztatást.

(5) A pedagógus a (3) bekezdés szerinti értesítésben foglalt döntés megváltoztatását annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a minisztertől írásban kérheti. A miniszter a kérelmet a Köznevelési Információs Rendszer (a továbbiakban: KIR) adatai, valamint a pedagógus által a kérelméhez csatolt bizonyítékok alapján 30 napon belül bírálja el. A miniszter döntését tartalmazó irat kötelező tartalmi elemei tekintetében a (4) bekezdést kell megfelelően alkalmazni. A miniszter döntése ellen nincs helye további jogorvoslatnak.

23. A benyújtandó dokumentumok

53. § (1) A Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozat megszerzésére irányuló minősítő vizsga vagy minősítési eljárás keretében feltöltött portfólió tartalmazza:

a) a szakmai önéletrajzot,

b) a pedagógus portfóliója tartalmának eredetiségéről szóló nyilatkozatát,

c) igazgató vagy vezetői megbízással rendelkező személy esetében a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony fennállásáról szóló munkáltatói igazolást,

d) a nevelő-oktató munka alapdokumentumait,

e) a nevelő-oktató munka szabadon választott dokumentumait,

f) a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatását, valamint

g) a szakmai életút értékelését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott portfólió a pedagógus választásától függően tartalmazhatja:

a) a pedagógiai-szakmai és egyéb tevékenységek bemutatását, az (1) bekezdés d) pontjában meghatározottakon kívüli egyéb kapcsolódó dokumentumait, valamint

b) az önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását, azok dokumentumait.

54. § (1) A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló minősítési, illetve megújítási eljárás keretében feltöltött pályázat tartalmazza:

a) a szakmai önéletrajzot,

b) a pedagógusnak a pályázata és a bemutató portfóliója tekintetében, azok eredetiségéről szóló nyilatkozatát,

c) igazgató vagy vezetői megbízással rendelkező személy esetében a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony fennállásáról szóló munkáltatói igazolást,

d) a szakmai életút, szakmai tevékenységek bemutatását és elemzését,

e) a foglalkoztató intézmény igazgatójának, valamint egy pedagógusának ajánlását,

f) a bemutató portfóliót,

g) a jövőbeli, a fokozat megszerzését vagy megújítását követő időszakra vonatkozó Mesterprogramot vagy Kutatóprogramot, valamint

h) az együttműködési megállapodást.

(2) Ha a Mesterpedagógus fokozat megszerzéséhez kapcsolódóan a pedagógus a 39. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában szereplő tevékenység elvégzését vállalta, a Mesterprogram, valamint az együttműködési megállapodás nem része a pályázatnak.

(3) Az együttműködési megállapodás a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló pályázati, vagy a megújítási eljárásban részt vevő pedagógus és az őt foglalkoztató munkáltató, továbbá – a felek szándékától függően – harmadik személy (a továbbiakban: külső szakmai partner) között a pályázat megújításáig terjedő időre szólóan létrejött megállapodás, amelynek tartalmaznia kell:

a) a Mester- vagy Kutatóprogram céljait, megvalósításának elemeit, a pedagógus ezzel kapcsolatos kötelezettségvállalását,

b) a munkáltatónak és – a felek szándékától függően – a külső szakmai partnernek a fokozat megszerzésére való felkészülésnek, valamint a Mester- vagy Kutatóprogram végrehajtásának támogatását szolgáló kötelezettségeit, továbbá

c) a megállapodás időbeli hatályát.

54/A. § *  (1) A Pedagógus I. fokozat megszerzésére irányuló minősítő vizsga és Pedagógus II. fokozat megszerzésére irányuló minősítési eljárás keretében feltöltött portfólió 53. § (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott dokumentumok alatt a 3/f. mellékletben meghatározottakat kell érteni.

(2) A Mesterpedagógus fokozat megszerzésére irányuló pályázati eljárás során feltöltött pályázat keretében az 54. § (1) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott dokumentumok alatt a 3/g. mellékletben meghatározottakat kell érteni.

(3) A Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló pályázati eljárás keretében feltöltött pályázat 54. § (1) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott dokumentumok alatt a 3/h. mellékletben meghatározottakat kell érteni.

55. § A pedagógus legkésőbb a minősítés évét megelőző év november 25. napjáig tölti fel portfólióját vagy pályázatát az informatikai rendszerbe.

24. Az elbírálást végző testületek és személyek

56. § (1) A minősítő vizsgát, a minősítési eljárást, valamint a Mesterpedagógus fokozat megszerzésére és megújítására irányuló pályázati eljárást a minősítő bizottság folytatja le.

(2) A minősítő bizottság három tagból áll.

(3) A minősítő bizottság elnöke a hivatal által delegált, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, az Országos szakértői névjegyzékben pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki részt vett az R1.-ben foglaltak szerinti felkészítésben.

(4) A miniszterrel pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátására köznevelési szerződést kötött egyházi jogi személy által fenntartott köznevelési intézmény pedagógusának minősítése esetén a bizottság elnökeként csak az jelölhető ki, aki az egyház által fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény által jóváhagyott szakértői jegyzékben szerepel.

(5) A minősítő bizottság tagjai:

a) a hivatal által delegált, az Országos szakértői névjegyzékben pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki részt vett az R1.-ben foglaltak szerinti felkészítésben,

b) a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény igazgatója vagy az általa megbízott, vezetői megbízással rendelkező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló,

c) igazgató vagy vezetői megbízással rendelkező, valamint szakképző intézményben foglalkoztatott személy minősítési eljárása esetében a b) pontban foglalt tag helyett a hivatal által delegált, az Országos szakértői névjegyzékben pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki az R1.-ben foglaltak szerinti felkészítésben vett részt és rendelkezik legalább ötéves vezetői vagy magasabb vezetői gyakorlattal.

(6) A minősítő bizottság eljárásában – a bizottság elnökének döntése alapján – véleményezési jogkörrel részt vehet:

a) az igazgató vagy vezetői megbízással rendelkező személy minősítési eljárása esetében a fenntartó képviselője, valamint

b) a külső szakmai partner képviselője, ha a Mesterpedagógus fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárás feltételeként külső szakmai partnerrel együttműködési megállapodás kötésére kerül sor.

(7) A minősítő bizottság tagja, valamint a minősítő bizottság elnöke – az igazgató vagy az általa megbízott pedagógus kivételével – csak az értékelt pedagógussal azonos vagy magasabb fokozatba besorolt pedagógus lehet.

(8) A tanár munkakört betöltők minősítő vizsgája és Pedagógus II. besorolási fokozat elérésére irányuló minősítési eljárása esetén a minősítő bizottság egyik tagja végzettségének és szakképzettségének azonosnak kell lennie az értékelt tanárnak a minősítésre való jelentkezésében megjelölt tantárgya tanítására jogosító végzettségével és szakképzettségével.

(9) A minősítő bizottságnak nem lehet elnöke vagy tagja

a) a pedagógusnak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója, vagy

b) olyan személy, akitől a minősítési eljárás elfogulatlan lefolytatása egyéb okból nem várható.

(10) Az (5) bekezdés a) pontja alapján delegált bizottsági tag tekintetében – az R1.-ben foglaltaktól eltérően – nem eredményez összeférhetetlenséget, ha a köznevelési szakértő ugyanannak a vármegyei pedagógiai szakszolgálatnak vagy a család- és gyermekjóléti központnak más tagintézményével áll foglalkoztatási jogviszonyban, mint amely a minősítendő pedagógust is foglalkoztatja.

(11) Ha az összeférhetetlenség alkalmazása miatt nincs az intézményben az (5) bekezdés b) vagy a (6) bekezdés a) pontja szerinti intézményi delegáltként kijelölhető személy, helyette a hivatal által kijelölt, az Országos szakértői névjegyzékben pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő vesz részt a bizottságban, aki az R1.-ben foglaltak szerinti felkészítésben vett részt és rendelkezik legalább ötéves vezetői vagy magasabb vezetői gyakorlattal. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a hivatal elnöke az összeférhetetlenségi szabály megsértésével kapcsolatos panasznak helyt ad és a 70. § (4) bekezdés b) pontja megfelelő alkalmazásával új bizottságot jelöl ki.

(12) Ha az Országos szakértői névjegyzékben nem szerepel olyan kirendelhető szakértő, akinek a minősítő bizottságban való részvétele – a pedagógus minősítésének elbírálásához szükséges ismeretekre tekintettel – szükséges, a minősítési évben

a) bizottsági tagként – a hivatallal kötött eseti megbízási szerződés alapján – eljárhat olyan Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógus is, aki legalább tizennégy év pedagógus munkakörben eltöltött szakmai gyakorlattal és pedagógus szakvizsgával rendelkezik, továbbá elvégezte a hivatal által szervezett pedagógusminősítésre és pedagógiai-szakmai ellenőrzésre vonatkozó felkészítő képzést, vagy

b) a minősítés megszervezése során a 73. §-ban meghatározott határidőktől el lehet térni.

57. § (1) A Kutatótanár pályázatot háromfős bíráló bizottság bírálja el, melynek egy tagját a Magyar Rektori Konferencia, egy tagját a Magyar Tudományos Akadémia, további egy tagját a Kar delegálja. A miniszter delegáltja tanácskozási joggal vesz részt a bíráló bizottság ülésén.

(2) A bíráló bizottságra alkalmazni kell az 56. § (9) bekezdését.

58. § A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy helyi minősítési szabályzat alapján lebonyolított minősítő vizsgáján az igazgató látja el a minősítési követelményeknek való megfelelés megállapításával kapcsolatos feladatokat.

25. Az eljárás szakaszainak lefolytatása

59. § (1) A minősítő bizottság vagy a bíráló bizottság elnöke (a továbbiakban együtt: a bizottság elnöke), illetve az 58. § alapján az igazgató felel a minősítő vizsga, a minősítési, pályázati, megújítási eljárás szakszerű és törvényes lebonyolításáért, a bizottság törvényes működéséért.

(2) A bizottság elnöke

a) megvizsgálja, hogy nincs-e helye a minősítő vizsga, a minősítési, pályázati, megújítási eljárás tanúsítvány kiadása nélküli megszüntetésének,

b) vezeti a portfólióvédést, a pályázat védését és a bizottság értekezleteit,

c) szervezi a bizottság feladatait,

d) a minősítő vizsga, a minősítési, pályázati, megújítási eljárás pedagógus személyes részvételét igénylő első eseményének kijelölt időpontja előtt legalább tizenöt nappal felveszi a kapcsolatot a pedagógussal, a bizottság tagjaival, a pedagógust foglalkoztató intézmény igazgatójával, és egyezteti a minősítő vizsga, minősítési, pályázati, megújítási eljárás részletes menetét,

e) a bizottsági tagok értékelésének eredménye közötti jelentős eltérés esetén összehívja a bizottságot egyeztetés céljából, valamint

f) gondoskodik a minősítéssel, pályázattal kapcsolatos adatoknak az informatikai rendszerben történő rögzítéséről.

60. § (1) Az óra, a foglalkozás látogatása a minősítő vizsga és a minősítési eljárás esetén kettő, a pedagógus által tartott foglalkozás, tanóra látogatását, megbeszélését, vagy egy interjú lefolytatását és elemzését, értékelését foglalja magában, amelyet a minősítő bizottság kijelölt tagja végez.

(2) A Gyakornok minősítő vizsgája esetében az óra, foglalkozás látogatásán és megbeszélésén a mentor is részt vehet.

(3) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, Gyakornok besorolásban foglalkoztatottak esetén, ha a hospitálás feltételei a munkáltatónál nem biztosíthatóak, a hospitálást biztosító köznevelési intézményt – az igazgató kezdeményezésére – a hivatal jelöli ki a munkáltatóval azonos településen lévő, vagy ahhoz legközelebb – a hivatal helyi pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat biztosító szervezeti egységei működési területén – található, a hospitálás lebonyolításának feltételeivel rendelkező intézmények közül.

(4) A portfólióvédés alkalmával a pedagógus a portfólióban szereplő dokumentumok alapján bemutatja pedagógiai munkásságát, önértékelését, valamint reflektál a minősítő bizottság 47. § (2) bekezdés e) pontja szerint feltett kérdéseire.

61. § A Mesterpedagógus pályázat bemutatása és védése alkalmával a pedagógus a pályázatban szereplő dokumentumok alapján a minősítő bizottságnak bemutatja a szakmai életútját, annak elemzését, bemutató portfólióját, Mesterprogramját, valamint reflektál a minősítő bizottság 47. § (4) bekezdés e) pontja foglaltak szerint feltett kérdéseire.

62. § A bíráló bizottság

a) értékeli a Kutatótanár fokozat megszerzésére jelentkező pedagógus publikációs tevékenységének színvonalát, valamint

b) szakmai szempontból elbírálja a hivatal által formai szempontból megfelelőnek minősített Kutatóprogramban foglaltakat.

63. § (1) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy helyi minősítési szabályzat alapján lebonyolított minősítő vizsgáján az igazgató a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy minősítési követelményeknek való megfeleléséről szóló véleményét írásban indokolni köteles.

(2) Az igazgató a minősítő vizsga eredményét köteles a hivatal részére megküldeni.

26. Az eljárás felfüggesztése

64. § (1) A minősítő vizsgát, a minősítési, pályázati vagy megújítási eljárást a pedagógus kérelmére a hivatal köteles felfüggeszteni

a) a pedagógus tizenöt napot meghaladó keresőképtelensége időtartamára,

b) a pedagógus szülési szabadsága, valamint kötelezően biztosítandó fizetés nélküli szabadsága időtartamára vagy

c) a 39. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott pedagógus-továbbképzés elvégzéséig, de legfeljebb egy évre.

(2) A felfüggesztésről és annak megszűnéséről – kivéve a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott gyakornok minősítő vizsgájának felfüggesztését – a hivatal az informatikai rendszeren keresztül, a felfüggesztés kezdő időpontjának és a döntés okának megjelölésével az ok tudomására jutását követően haladéktalanul értesíti a pedagógust és az igazgatót.

27. Az értékelés

65. § (1) A pedagógusnak a minősítő vizsga és a minősítési eljárás értékelési szempontjainak való megfelelését a minősítő bizottság tagjai egyenként és összességükben a 4. mellékletben meghatározott szempontok alapján, egymástól függetlenül értékelik, és értékelésüket a portfólióvédés, pályázat védése időpontjától számított tizenöt napon belül az informatikai rendszerben rögzítik. A pontszámot az informatikai rendszer állapítja meg. Ha a tagok értékelése egymástól jelentősen eltér, a minősítő bizottság erről egyeztet.

(2) A pályázati és a megújítási eljárásban a minősítő vagy bíráló bizottság tagjai véleményét tartalmazó végleges értékelést a bizottság ülésétől számított öt napon belül a bizottság elnöke feltölti az informatikai rendszerbe. A végleges értékelést a pedagógus, valamint az őt foglalkoztató intézmény vezetője számára elérhetővé kell tenni az informatikai rendszerben.

(3) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak intézményben lefolytatott minősítő vizsgájával összefüggő iratokat – az alapnyilvántartás részeként – a munkáltató köteles megőrizni.

66. § (1) A minősítő vizsga, a minősítési, pályázati vagy megújítási eljárás sikeres, ha az értékelés során a pedagógus-kompetenciák értékelésénél

a) a gyakornok legalább hatvan,

b) a Pedagógus II. fokozat elérését célzó minősítő eljárásban a pedagógus legalább hetvenöt,

c) a Mesterpedagógus fokozat elérését célzó pályázati vagy megújítási eljárásban a pedagógus legalább nyolcvanöt vagy

d) a Kutatótanár fokozat elérését célzó pályázati vagy megújítási eljárásban a pedagógus legalább nyolcvanöt százalékot ért el.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén az egyes kompetenciák százalékos értékelésének külön-külön is meg kell haladnia a huszonöt százalékot.

28. A tanúsítvány

67. § (1) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás eredményéről a hivatal elektronikus tanúsítványt állít ki.

(2) A tanúsítványt

a) az összegző értékelés informatikai rendszerbe való feltöltésétől számított tizenöt napon belül,

b) ha a minősítő vizsga vagy minősítési eljárás során a pedagógus mulasztása miatt portfólióvédésre nem került sor, akkor a mulasztás tényének megállapítását követő harminc napon belül,

c) a 72. § (2) bekezdésében foglalt esetben legkésőbb a minősítés évét követő év július 31-ig

kell kiállítani.

(3) A tanúsítványban a pedagógus természetes személyazonosító adatain, oktatási azonosító számán, a tanúsítvány kiállításának dátumán és a hivatal elnökének aláírásán kívül a következő bejegyzéseket kell szerepeltetni:

a) gyakornok minősítése esetén: „megfelelt”, „újabb minősítés szükséges” vagy – megismételt minősítési eljárás sikertelensége esetén – „nem felelt meg”,

b) Pedagógus II. fokozathoz szükséges minősítési eljárás esetén: „megfelelt” vagy „Pedagógus I. fokozatban marad”,

c) Mesterpedagógus fokozatba soroláshoz szükséges pályázati vagy megújítási eljárás esetén: „Mesterpedagógus fokozatba lép” vagy „Pedagógus II. fokozatban marad”,

d) Kutatótanár fokozatba soroláshoz szükséges pályázati vagy megújítási eljárás esetén: „Kutatótanár fokozatba lép”, „Pedagógus II. fokozatban marad” vagy „Mesterpedagógus fokozatban marad”.

(4) A hivatal az igazgató által a 63. § (2) bekezdése szerint közölt, a minősítő vizsgára vonatkozó adat alapján tanúsítványt állít ki, amely a (3) bekezdésben meghatározott adatokon túlmenően „az intézményi minősítésen megfelelt” vagy első sikertelen minősítés esetén „az intézményi minősítésen újabb minősítés szükséges”, ismételt sikertelen minősítés esetén „az intézményi minősítésen nem felelt meg” bejegyzést tartalmazza.

(5) A hivatal a (3) bekezdésben foglalt eseteken kívül tanúsítványt állít ki a minősítő vizsga, minősítési eljárás, pályázati vagy megújítási eljárás sikertelenségéről, ha

a) a pedagógus az eljárási díjfizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget,

b) a pedagógus a portfóliót vagy a pályázatot határidőben nem töltötte fel, vagy a hiánypótlásra való felhívásnak határidőben nem tett eleget, vagy

c) a minősítő vagy a bíráló bizottság megállapította, hogy a pedagógus a portfólió, pályázat részét képező eredetiségnyilatkozatban vállalt kötelezettségét megsértette.

29. Az eljárás megszüntetése tanúsítvány kiadása nélkül

68. § (1) A minősítő vizsgát, a minősítési, pályázati, megújítási eljárást tanúsítvány kiadása nélkül meg kell szüntetni, ha

a) a hivatal vagy a minősítő, illetve bíráló bizottság az eljárás bármely szakaszában észleli, hogy a pedagógus a jogszabályi feltételek hiányában nem szerepelhetett volna a minősítési tervben – ideértve azt az esetet is, ha a vezetői, magasabb vezetői feladatok ellátáshoz kapcsolódó programot megvalósítani kívánó pedagógus vezetői, magasabb vezetői megbízása az eljárás alatt bármely okból megszűnik –, vagy a pedagógus munkakörben való foglalkoztatás jogszabályi követelményeinek nem felel meg,

b) a pedagógus a nem kötelező minősítési, pályázati vagy megújítási eljárásra történt jelentkezését – a 48. § (4) bekezdése szerint – visszavonta,

c) a foglalkoztatási jogviszony szünetelése meghaladta a hat hónapot, kivéve minősítő vizsga esetén, vagy

d) a pedagógus foglalkoztatási jogviszonya a minősítő vizsga vagy a minősítési, pályázati vagy megújítási eljárás személyes megjelenését igénylő eseményét megelőzően – a pedagógus munkakörben történő további foglalkoztatás céljából történt áthelyezés esete kivételével – megszűnt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megszüntetésről a hivatal az informatikai rendszeren keresztül, a megszüntetés időpontjának és a döntés okának megjelölésével az ok tudomására jutását követően haladéktalanul értesíti a pedagógust és az igazgatót.

30. A kijavítás és a panasz

69. § Ha a tanúsítványban név-, szám- vagy más elírás van, a hibát a hivatal hivatalból vagy az érdekelt jelzésére bármikor kijavítja, ha az nem hat ki a döntés érdemére. A javítást az informatikai rendszerben is át kell vezetni.

70. § (1) Ha a tanúsítvány kiadásával lezárult minősítő vizsga – kivéve a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltők minősítő vizsgáját – vagy a minősítési eljárás, pályázati vagy megújítási eljárás sikertelen volt, a pedagógus a tanúsítvány kiadásától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül elektronikus úton panasszal élhet a hivatalnál.

(2) A hivatal a határidőben benyújtott panaszban foglaltakat – ha a panasszal érintett eljárás során sor került a pedagógus személyes részvételét igénylő eseményre – a minősítő vagy bíráló bizottság elnöke és tagjai, valamint a pedagógus bevonásával tartott egyeztetést követően tizenöt napon belül bírálja el.

(3) Ha a hivatal szükségesnek tartja, az eljárásba szakértőként az Országos szakértői névjegyzékben pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen szereplő, köznevelési szakértőt is bevonhat, aki az R1.-ben foglalt felkészítésen részt vett.

(4) A hivatal

a) a tanúsítványt a panasz elbírálásától számított tizenöt napon belül visszavonja, és a módosított eredmény feltüntetésével új tanúsítványt bocsát ki, továbbá a változást rögzíti az informatikai rendszerben,

b) új minősítő vagy bíráló bizottságot kér fel, ha a panasz orvoslása a minősítő vizsga vagy a minősítési eljárás újbóli lefolytatását igényli, vagy

c) a panaszt elutasítja, ha a panasz nem megalapozott.

(5) Ha a panasszal érintett minősítő vizsga, minősítési, pályázati vagy megújítási eljárás sikertelenségének megállapítására a portfólió vagy a Mesterpedagógus pályázat védését vagy a Kutatótanár pályázat elbírálását megelőzően került sor, a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a hivatal

a) megszervezi a portfólió, Mesterpedagógus pályázat védését vagy a Kutatótanár pályázat elbírálását, ha a panaszban foglaltaknak helyt ad, vagy

b) a panaszt elutasítja, ha a panasz nem megalapozott.

(6) A (4) bekezdés b) pontja alapján felkért új minősítő vagy bírálati bizottság az 59–66. § alapján jár el, és értékeli a pedagógus teljesítményét. Az új bizottság tagjai között nem szerepelhet az a személy, akinek az összeférhetetlenségére hivatkozó panasznak a hivatal elnöke helyt adott. Az új bizottság értékelése alapján kiadott tanúsítvány ellen további panasznak nincs helye.

(7) A pedagógus és a minősítő vagy bíráló bizottság közötti szakmai kérdést érintő véleményeltérésre hivatkozással a minősítő vizsga, a minősítési, pályázati vagy megújítási eljárás eredményének vitatására nincs lehetőség.

31. A tanúsítvány visszavonása

71. § (1) Ha a panaszeljárás során a hivatal új tanúsítványt állít ki, a panaszeljárásban hozott döntéssel egyidejűleg az előző tanúsítványt visszavonja.

(2) Ha a tanúsítvány kiadását követően a hivatal tudomására jut, hogy a pedagógus nem felelt meg a minősítési tervbe való felvétel feltételeinek, a tanúsítványt haladéktalanul visszavonja és erről a pedagógust, valamint az igazgatót egyidejűleg értesíti.

(3) A tanúsítvány kiadását követő három éven túl a tanúsítvány visszavonásának nincs helye, kivéve, ha szám- vagy betűtévesztés történt.

32. Az eljárás szervezése

72. § (1) A minősítő vizsgát, minősítési, pályázati vagy megújítási eljárást az éves minősítési terv alapján a minősítés évében kell lefolytatni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően akkor kerülhet sor a minősítő vizsga, minősítési, pályázati vagy megújítási eljárásnak a minősítés évét követő év június 30-ig történő befejezésére, ha

a) azt a 74. és 75. §-ban felmerült ok teszi szükségessé, és

b) előre nem látható, elháríthatatlan oknál fogva a minősítés évében már nem lehetséges az új időpont kijelölése.

73. § (1) A hivatal a minősítés évét megelőző év július 31-ig kijelöli a minősítési évben minősítő bizottsági elnökként és köznevelési szakértő tagként eljáró pedagógusokat, és a kijelölésről őket, valamint az őket foglalkoztató intézmény vezetőjét értesíti.

(2) A köznevelési szakértőt foglalkoztató intézmény igazgatója a minősítés évét megelőző év szeptember 1-jéig közli a hivatallal a minősítés évére vonatkozóan a munkahét azon napját, amikor a szakértőt a munkaidő-kedvezmény biztosítása keretében a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíti.

(3) A hivatal a tervezett és az eljárás lefolytatása feltételeinek megfelelő minősítő vizsgára, minősítési, pályázati és megújítási eljárásokra vonatkozóan a minősítés évét megelőző év december 15. napjáig

a) meghatározza a portfólióját, pályázatát feltöltött pedagógusok minősítő vizsgájának, minősítő eljárás esetében a portfólió vagy pályázat védésének időpontját,

b) kijelöli – az igazgató, valamint a fenntartó delegáltja és a külső szakmai partner képviselője kivételével – a pedagógus minősítő vizsgáját, minősítési eljárását lefolytató minősítő bizottság elnökét és tagjait, valamint

c) az a) és b) pontban foglaltakról az informatikai rendszer útján értesíti a pedagógust, a minősítő bizottság elnökét és tagjait, a véleményezőket, valamint az őket foglalkoztató intézmény vezetőjét.

74. § (1) A portfólió, pályázat feltöltésére szolgáló informatikai hozzáférést a minősítés évét megelőző év június 30-ától – vagy a (3) bekezdés szerinti esetben ettől eltérő időpontban – kell biztosítani úgy, hogy a portfólió, pályázat feltöltésére legalább negyvenöt nap álljon rendelkezésre.

(2) A portfóliót, pályázatot feltöltöttnek kell tekinteni, ha az tartalmazza az 53. § (1) bekezdése vagy 54. § (1) bekezdése szerinti kötelező elemeket. Ha a határidőben feltöltött portfólió, pályázat tekintetében hiánypótlás szükséges, a minősítő, bíráló bizottság elnökének felszólítására a pedagógus azt legkésőbb a portfólióvédést, pályázatvédést megelőző huszadik napig megteheti.

(3) A hivatal az (1) bekezdéstől eltérő időpontot jelöl ki, és biztosítja a portfólió, pályázat feltöltésének technikai feltételeit, ha a portfólió, pályázat feltöltése az (1) bekezdésben foglalt időpontig

a) a pedagógus jogviszonya keletkezésének időpontjára tekintettel vagy

b) minősítő vizsga esetén az eljárás szünetelése miatt

nem lehetséges.

(4) Ha a minősítési tervbe való felvételt követően a pedagógus munkaköre vagy – tanár munkakörben foglalkoztatott pedagógus esetében – az általa tanított tantárgy megváltozik, és ennek következtében a pedagógus véleménye szerint a minősítő vizsga, a minősítési eljárás a jelentkezéskor betöltött munkakör vagy megjelölt tantárgy vonatkozásában nem valósítható meg, a pedagógus a változástól számított öt napon belül, minősítési eljárás esetében legkésőbb a portfólióvédés, pályázat védése, Kutatóprogram bírálata időpontja előtti harmincötödik napig kezdeményezi a hivatalnál portfóliójának vagy pályázatának a változás miatti módosítását. A portfólió vagy pályázat módosítására a hivatalnak a kezdeményezés tudomásulvételéről szóló, az informatikai rendszerben megküldött értesítését követő harmincadik napig kerülhet sor. A minősítő vizsgát, a minősítési, pályázati, megújítási eljárást a megváltozott munkakör vagy a tanított tantárgy tekintetében kell lefolytatni.

(5) Ha a munkakör, illetve tantárgy megváltozása a minősítő vizsga, a minősítési, pályázati vagy megújítási eljárás hivatal által kitűzött időpontját megelőző harmincötödik napot követően következik be,

a) a minősítő vizsga időpontját a hivatal a munkakör vagy a tanított tantárgy megváltozásáról történt értesítést követő hatvanadik napot követő időpontra módosítja, vagy

b) a minősítési, pályázati vagy megújítási eljárásra – ha az a minősítés évében már nem valósítható meg – csak a következő minősítési évben kerülhet sor.

75. § (1) Ha a minősítő vizsga rögzítésének a minősítés évét megelőző év április 15-étől eltérő időpontja miatt a pedagógus nem került be az éves minősítési tervbe, vagy az eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény megszűnt, a rögzítés időpontjától vagy az eljárás felfüggesztésére alapot adó körülmény megszűnésétől számított három hónapon belül – ha még a portfólió feltöltésére sem került sor, öt hónapon belül – kell lefolytatni az eljárást.

(2) Ha olyan körülmény merült fel, amely a minősítő vizsga, a minősítési, pályázati vagy megújítási eljárás lebonyolítását akadályozza vagy veszélyezteti, a pedagógus, a minősítő, bírálati bizottság elnöke, tagja vagy az e személyeket foglalkoztató intézmény igazgatója (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintettek) a körülmény tudomására jutásától számított öt napon belül köteles értesíteni a hivatalt.

(3) Ha szükséges, a hivatal – az érintettekkel történő egyeztetést követően – módosítja

a) a portfólióvédés, pályázat védése, Kutatóprogram elbírálása időpontját,

b) a minősítő, bíráló bizottság elnökének, tagjainak személyét,

és erről haladéktalanul értesíti az érintetteket.

(4) Ha a pedagógus neki fel nem róható okból nem tud részt venni a minősítő vizsga, a minősítési, pályázati, megújítási eljárás személyes részvételét igénylő eseményén, kérelmére a hivatal haladéktalanul új időpontot jelöl ki számára. E rendelkezés alkalmazásában fel nem róható ok minden olyan, a részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a pedagógus szándékos vagy gondatlan magatartására, illetve mulasztására. Az új időpont kijelölése iránti kérelmet az ok megjelölésével, az ok felmerülésével egyidejűleg, de legkésőbb az elmulasztott esemény napját követő nyolc napon belül lehet a hivatal részére benyújtani. Ha a minősítő, bíráló bizottság jelzése vagy saját észlelése alapján a hivatal azt állapítja meg, hogy a minősítő vizsga, a minősítési eljárás személyes részvételt igénylő eseménye a pedagógusnak felróható okból hiúsult meg, a minősítő vizsga, a minősítési, pályázati vagy megújítási eljárás sikertelennek minősül.

(5) Ha a minősítési, pályázati vagy megújítási eljárás megszüntetésére a 68. § (1) bekezdés d) pontja alapján került sor, és a pedagógus a megszűnés időpontjától számított három hónapon belül új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesít, a jogviszony létesítését követő harminc napon belül kérheti a hivataltól, hogy szervezze meg a megszűnt nem kötelező minősítési eljárás vagy a pályázati vagy megújítási eljárás követelményei szerinti minősítését. Ennek keretében a pedagógus a 74. § (4) bekezdésében foglalt kérelmet is előterjesztheti. A hivatal a kérelmet csak akkor utasíthatja el, ha az eljárás megszervezése a 72. § (2) bekezdése alkalmazásával sem lehetséges.

76. § (1) A minősítő, bíráló bizottság a panasz benyújtására nyitva álló – a 70. § (1) bekezdésében meghatározott – határidő végét követő munkanapon oszlik fel.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően

a) ha a pedagógus panasszal él, a minősítő, bíráló bizottság a panasz alapján meghozott döntésnek megfelelő intézkedés megtételét követő munkanapon,

b) a panaszeljárásban eljáró új minősítő, bíráló bizottság a tanúsítvány kiadásának napját követő napon

oszlik fel.

77. § (1) A minősítő vizsgán, a minősítési, pályázati, megújítási eljárásban részt vett pedagógus a minősítő, bíráló bizottság tevékenységét a portfólióvédést, a pályázat védését, Kutatóprogram bírálatát követő tizenöt napon belül értékelheti az informatikai rendszerben elérhető értékelési lap felhasználásával. A hivatal az értékelést negyedévente, azonosításra alkalmatlan módon továbbítja a minősítő, bíráló bizottság elnöke és tagjai számára.

(2) A hivatal a minősítési évet követő év április 30-ig jelentést készít a miniszter részére a minősítő vizsgák és a minősítési eljárások tapasztalatairól, egyúttal javaslatot tehet a pedagógusértékelési eszközök módosítására.

33. A díjfizetés és költségtérítés

78. § (1) Az első minősítő vizsga díjtalan.

(2) *  A megismételt minősítő vizsga, az első, valamint a megismételt minősítési, pályázati, megújítási eljárás, valamint a Mester- vagy Kutatóprogram módosításának díja 40 000 forint, amelyet az eljárás kezdeményezőjének a minősítő vizsga, minősítési eljárást szervező hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie. Megismételt minősítő vizsgának, minősítési eljárásnak a magasabb fokozatba történő besorolás megszerzésére irányuló sikertelenül zárult minősítő vizsga, minősítési eljárást követően az ugyanazon fokozatba történő besorolás megszerzésére irányuló minősítő vizsga, minősítési eljárás minősül.

(3) A (2) bekezdés szerinti díjat az eljárás kezdeményezőjének a hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára

a) az 52. § (3) bekezdése szerinti értesítést,

b) a 85. § (2) bekezdése szerinti, a Mester- vagy Kutatóprogram módosítására irányuló kérelem benyújtását

követő harminc munkanapon belül kell befizetnie.

(4) A hivatal a pedagógus kérelmére legfeljebb hat hónapos fizetési halasztást engedélyezhet.

(5) A már befizetett díjat a pedagógus vagy örököse részére, a hivatalhoz intézett kérelem alapján vissza kell téríteni, ha a minősítő vizsgát, a minősítési eljárást a hivatal a 68. § (1) bekezdés b)–d) pontjában foglalt okból megszüntette.

79. § A szakértői, továbbá a hivatal által szervezett szaktanácsadói feladatokban részt vevő szaktanácsadói feladatokat ellátó pedagógus bizonylattal igazolt, jogszerűen felmerült költségeinek megtérítésére tarthat igényt.

34. Az átsorolás és a visszasorolás végrehajtása

80. § *  A magasabb fokozatba történő besorolásra a Púétv. 97. § (8) bekezdésében meghatározott időpontban visszamenőlegesen kerül sor akkor is, ha

a) a minősítési eljárás a 72. § (2) bekezdése alapján a minősítést követő évben zárult le, vagy

b) a sikeres panasz alapján a tanúsítvány visszavonására és új tanúsítvány kiadására került sor.

81. § (1) Ha a hivatal a tanúsítványt visszavonja, a munkáltató a pedagógust a tanúsítvány kiadása előtti legmagasabb pedagógus fokozatba sorolja vissza a 71. § (2) bekezdése szerinti értesítés közlésétől számított hónap első napjától. A pedagógus illetményét a jövőre nézve kell módosítani.

(2) Ha hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a tanúsítvány visszavonására okot adó feltétel a pedagógus felróható magatartására vezethető vissza, a számára kifizetett illetménytöbbletet, vagy többletbért a pedagógus visszatéríti a munkáltató számára.

82. § (1) A Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógust az e fokozatba való besorolását megelőzően rá irányadó, de legalább Pedagógus II. fokozatba kell visszasorolni, ha

a) a pályázatát nem újítja meg,

b) a megújítás érdekében lefolytatott minősítési eljárás sikertelen volt,

c) a 83. §-ban szereplő eljárás alapján megállapítást nyert, hogy Mester- vagy Kutatóprogramját nem valósítja meg,

d) igazgatói vagy vezetői feladatokkal összefüggő Mester- vagy Kutatóprogram vállalása esetén az igazgatói, vezetői megbízása megszűnik, és a programja módosítását az ettől számított hatvan napon belül nem kezdeményezte,

e) a pedagógiai-szakmai szolgáltatás nyújtásában, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként történő részvételre kötelezett Mesterpedagógust a hivatal az Nkt. 82. § (9) bekezdése alapján törli az Országos szakértői névjegyzékből vagy a szaktanácsadói névjegyzékből,

f) a Mester- vagy Kutatóprogramja módosításának eljárási díját határidőre nem fizette be, vagy

g) a Mester- vagy Kutatóprogramja módosítására irányuló kérelmét a hivatal a 85. § (4) bekezdése alapján elutasította.

(2) A pedagógust

a) az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén az eredeti Mester- vagy Kutatóprogram lejártát követő év első napjától,

b) az (1) bekezdés c) pontja esetén a hivatal erről szóló értesítését követő hónap első napjától,

c) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott határidőt követő hónap első napjától,

d) az (1) bekezdés e) pontja esetén az Országos szakértői névjegyzékből, szaktanácsadói névjegyzékből való törlést követő hónap első napjától,

e) az (1) bekezdés f) pontja esetén a 78. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott határidő, vagy ha a hivatal halasztást engedélyezett, a hivatal által meghatározott határidő lejártát követő hónap első napjától,

f) az (1) bekezdés g) pontja esetén a kérelem elutasítását követő hónap első napjától

kell visszasorolni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott időponttól a pedagógus illetményét a besorolásának megfelelően kell megállapítani, amelyhez a pedagógus hozzájárulása nem szükséges.

(4) Ha a pedagógus visszasorolására az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján kerül sor, a visszasorolás időpontját követő két éven belül a pedagógus a fokozat elérése érdekében nem jelentkezhet a minősítési eljárásra.

83. § (1) A Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógust foglalkoztató intézmény igazgatója, igazgatói vagy vezetői megbízással rendelkező pedagógus esetében az intézmény fenntartója – a külső szakmai partner bevonásával – évente a szeptember 1. és október 31. közötti időszakban megvizsgálja a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus által az átsorolása vagy az előző vizsgálat óta eltelt idő alatt a Mester- vagy Kutatóprogramja megvalósítása, továbbá az együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítése érdekében végzett tevékenységet.

(2) Az igazgató, fenntartó a hivatalt az ok megjelölésével írásban tájékoztatja arról, ha a Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógus a programban vállalt kötelezettségeinek nem tett eleget. Az igazgató, fenntartó a Mesterpedagógus, Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus teljesítményének színvonalát ezzel összefüggésben nem értékelheti.

(3) Ha a hivatal a 85. § (4) bekezdésében meghatározott feltételnek megfelelő szakértő véleménye alapján megállapítja, hogy a Mesterpedagógus, Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus a programban vállalt kötelezettségeinek nem tett eleget, erről értesíti a pedagógust és munkáltatóját.

84. § (1) Ha a 39. § (2) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt feladatokat ellátó Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus neki felróható okból nem tesz eleget a hivatal által az ezzel összefüggő feladatok ellátására vonatkozó felkérésnek, a hivatal a felróható ok megjelölésével értesíti erről a pedagógus munkáltatóját.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a pedagógusnak felróható ok minden olyan esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése a pedagógus szándékos vagy gondatlan magatartásával áll közvetlen okozati összefüggésben.

(3) Az (1) bekezdés alapján a munkáltató a pedagógus Mesterpedagógus besorolását azonnali hatállyal visszavonja, ha az értesítésben foglaltakat megalapozottnak találja. A besorolás visszavonásakor a pedagógust Mesterpedagógus fokozatba történt besorolását megelőzően elért legmagasabb fokozatba kell visszasorolni.

35. A Mester- és Kutatóprogram módosítása

85. § (1) A 39. § (2) bekezdés c)–e) pontja szerinti tevékenységet végző Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógus az igazgató vagy – ha igazgatói vagy vezetői megbízással rendelkező pedagógusról van szó – a fenntartó egyetértésével, a program megvalósításának időtartama alatt legfeljebb két alkalommal módosíthatja Mester- vagy Kutatóprogramját

a) első alkalommal a módosítás okának vizsgálata nélkül,

b) második alkalommal akkor, ha előre nem látható elháríthatatlan külső ok miatt a programban vállaltak teljesítése akadályba ütközik.

(2) A Mester- vagy Kutatóprogram módosítása iránti kérelmet a hivatalhoz kell benyújtani az akadály felmerülésétől számított hatvan napon belül, feltüntetve benne a módosítást szükségessé tévő indokot.

(3) A kérelemhez csatolni kell

a) a módosított Mester- vagy Kutatóprogramot,

b) a Mester- vagy Kutatóprogramra vonatkozó eredetiségnyilatkozatot,

c) az igazgató vagy a fenntartó, továbbá – a felek szándéka szerint – a külső szakmai partner egyetértő nyilatkozatát, valamint

d) a kérelem elfogadása esetére az együttműködési megállapodás módosításának tervezetét.

(4) A hivatal

a) a Mesterprogram módosítására irányuló kérelemnek az 56. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek megfelelő szakértő,

b) a Kutatóprogram módosítására irányuló kérelemnek a bíráló bizottság tagjaként való eljárásra jogosult szakértő

véleményének megfelelően harminc napon belül helyt ad, vagy azt elutasítja.

(5) Az (1)–(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni abban az esetben, ha a Mesterpedagógus a Mesterprogram megvalósítása helyett a 39. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tevékenység végzése iránt nyújt be kérelmet, és a 39. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel. Ettől eltérően, ha a fokozat megújításáig legfeljebb két év van hátra, a hivatal a kérelemnek szakértő bevonása nélkül helyt ad.

36. A gyakornok és a mentor

86. § (1) A mentorálás célja, hogy a gyakornokot felkészítse a pedagógus életpálya feladataira.

(2) A mentort az igazgató jelöli ki a gyakornokkal azonos munkakörben, tanár esetén – ha lehetséges – azonos tantárgy tanítására foglalkoztatott pedagógusok közül.

(3) Óvodapszichológus, iskolapszichológus munkakörben foglalkoztatott gyakornok esetében – ha a nevelési-oktatási intézményben nem áll alkalmazásban olyan pszichológus szakképzettséggel rendelkező személy pedagógus-munkakörben, aki a gyakornok óvodapszichológus, iskolapszichológus mentorálását elláthatná – az igazgató kérésére a pedagógiai szakszolgálati intézmény igazgatója a mentori feladatok ellátására óvodapszichológus, iskolapszichológus munkakörben foglalkoztatott, a (2) bekezdésben meghatározott feltétellel rendelkező munkatársát jelöli ki.

(4) A pedagógiai szakszolgálati intézmény munkatársa mentorként abban az esetben jelölhető ki, hogy ha a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat fenntartója azonos, vagy a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálati intézmény fenntartója között létrejött megállapodás ezt előírja.

(5) Fejlesztő pedagógus munkakörben foglalkoztatott gyakornok esetében – ha a nevelési-oktatási intézményben nem áll alkalmazásban olyan fejlesztő pedagógus munkakörben foglalkoztatott személy, aki a gyakornok mentorálását elláthatná – az igazgató kérésére más nevelési-oktatási intézmény vagy a pedagógiai szakszolgálati intézmény igazgatója a mentori feladatok ellátására fejlesztőpedagógus munkakörben foglalkoztatott, a (2) bekezdésben meghatározott feltétellel rendelkező munkatársát jelöli ki. Ennek feltétele, hogy az ilyen formában együttműködő intézmények fenntartója azonos legyen, vagy az együttműködő intézmények fenntartója között létrejött megállapodás ezt előírja.

(6) Gyógypedagógus, konduktor munkakörben foglalkoztatott gyakornok esetében – ha a nevelési-oktatási intézményben nem áll alkalmazásban olyan gyógypedagógus, konduktor szakképzettséggel rendelkező személy pedagógus-munkakörben, aki a gyakornok mentorálását elláthatná – az igazgató kérésére más nevelési-oktatási intézmény vagy az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat igazgatója a mentori feladatok ellátására gyógypedagógus, konduktor munkakörben foglalkoztatott, a (2) bekezdésben meghatározott feltétellel rendelkező munkatársát jelöli ki.

(7) A (6) bekezdés szerinti gyógypedagógus, konduktor munkakörben foglalkoztatott személy mentorként akkor jelölhető ki, ha az együttműködő intézmények fenntartója azonos, vagy az együttműködő intézmények fenntartója között létrejött megállapodás ezt előírja.

87. § (1) A mentor segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában.

(2) A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti

a) az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában, az óvoda, a kollégium pedagógiai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában,

b) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) a célszerű megválasztásában,

c) a tanítási (foglalkozási) órák, a foglalkozási egységek előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával, megvalósításával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint

d) a minősítő vizsgára való felkészülésében.

(3) A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, illetve foglalkozási egységét, és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá ha a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára.

(4) A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, pedagóguskompetenciáinak fejlődését, és az értékelést átadja az igazgatónak és a gyakornoknak. A mentor a gyakornoki idő lezárulta előtt összefoglaló értékelést készít a gyakornoki időszak tapasztalatairól. Az összefoglaló értékelés elvégzésekor külön féléves értékelést nem kell készíteni. Ha a foglalkoztatási jogviszony a gyakornoki idő lejárta előtt megszűnik, a jogviszony megszűnésekor a mentor soron kívül értékelést készít.

VI. FEJEZET

AZ ILLETMÉNY ÉS VÉDELME, AZ EGYÉB JUTTATÁSOK, A VENDÉGTANÁR ÓRADÍJA

37. Az illetmény megállapítása

88. § (1) *  A Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetmény összege a 2024. évben 528 800 forint.

(2) A Púétv. 98. § (1) bekezdése szerinti köznevelési foglalkoztatott havi illetménye – a Púétv. 98. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével – nem lehet kevesebb, mint az (1) bekezdés szerinti összeg.

(3) *  Az esélyteremtési illetményrészre való jogosultság szempontjából figyelembe veendő kedvezményezett és felzárkózó települések listáját az Fktr. 1. melléklete tartalmazza.

(4) Az esélyteremtési illetményrész megállapításának feltétele, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a kinevezésében feltüntettek szerint a Púétv. 76. § (1) bekezdése szerinti általános teljes napi munkaidő alapulvételével meghatározott heti munkaidő legalább ötven százalékában teljesítse a Púétv. 98. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeket. Ebben az esetben az esélyteremtési illetményrésznek teljes összege jár, a feladatra fordított munkaidő arányától függetlenül.

(5) Az esélyteremtési illetményrész megállapítása szempontjából a Púétv. 98. § (5) bekezdés b) pontja szerinti a gyermek- és tanulólétszámmal, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló miniszteri rendelet szerinti képességkibontakoztató, illetve integrációs felkészítés vagy óvodai fejlesztő program meglétével kapcsolatos feltételnek a tanév október 1-jén kell fennállnia.

(6) Az esélyteremtési illetményrészre való jogosultság a tanévre, illetve a nevelési évre szól. A tanév szeptember hónapjára járó esélyteremtési illetményrészt legkésőbb a november hónapra járó illetménnyel egyidejűleg visszamenőleg kell kifizetni.

(7) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott esetében a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény a garantált bérminimum száztíz százaléka erejéig biztosítja a fedezetet az illetmény, munkabér Púétv. 99. §-ában, illetve 132. § (4) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó, munkáltatói mérlegelésen alapuló emelésére.

(8) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a Púétv. 68. § (4) bekezdése szerint lát el feladatot, akkor a feladatellátás idejére a havi illetményének pótlék és egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj nélküli összege tíz százalékával emelt összegű illetmény illeti meg.

88/A. § *  (1) A munkáltató a pedagógus, valamint a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: pedagógus) havi illetményét a Púétv. 97. § (1) bekezdése szerinti fokozata alapján a 98. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – olyan módon állapítja meg, hogy a havi illetmény összege – az esélyteremtési illetményrészt ide nem értve –

a) Pedagógus I. esetén 538 000 Ft-tól 1 065 000 Ft-ig,

b) Pedagógus II. esetén 555 000 Ft-tól 1 135 000 Ft-ig,

c) Mesterpedagógus esetén 630 000 Ft-tól 1 365 000 Ft-ig,

d) Kutatótanár esetén 750 000 Ft-tól 1 470 000 Ft-ig

terjedhet.

(2) Ha a pedagógus hároméves vagy ennek egész számú többszörösével azonos mértékű, a 42. §-ban meghatározottak szerint számítandó szakmai gyakorlatot az előző naptári évben fejezett be, és ebben az időszakban illetményemelésben nem részesült, akkor a havi illetményét a munkáltató a tárgyév január 1-jén a tárgyévet megelőző év december havi illetménye legalább 102,5%-ában állapítja meg.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása során nem minősül illetménynövelésnek, ha a pedagógus számára magasabb fokozatba történő átsorolás vagy a teljesítményértékelés eredménye okán lett magasabb illetmény megállapítva.

38. Többlettanítási óradíj

89. § (1) A pedagógus számára tartós helyettesítésért egy óra időtartamra legalább a 88. § (1) bekezdésében meghatározott, Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetményösszeg 1%-ának megfelelő mértékű többlettanítási óradíj jár. A Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetményösszeg mértékétől függetlenül a többlettanítási óradíj összege nem lehet kevesebb 4500 forintnál.

(2) Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját tartós helyettesítés keretében a sajátjával együtt tanítja, az (1) bekezdés szerinti többlettanítási óradíj ötven százalékára jogosult.

(3) Az iskolában foglalkoztatott vezető megbízással rendelkező vagy ilyen munkakörben foglalkoztatott pedagógus heti legfeljebb nyolc órában ellátott többlettanításáért az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott mértékű többlettanítási óradíj jár.

(4) Többlettanítási óradíj csak a ténylegesen megtartott tanítási óráért, foglalkozásért jár.

39. Az egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj és a pótlékok megállapítása

90. § (1) *  Az egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj, valamint az illetménypótlék megállapításakor a Púétv.-ben foglalt feltételeket a (2)–(6a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Nemzetiségi pótlékra az a pedagógus jogosult, aki

a) nemzetiségi nyelvű óvodában, iskolában, kollégiumban állandó jelleggel nemzetiségi anyanyelven nevelő, oktató munkát végez, ha e tevékenységet – a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő figyelembevételével – a neveléssel-oktatással, tanórával, foglalkozással lekötött munkaidejének

aa) kevesebb, mint húsz százalékában, de legalább heti egy órában végzi, a pótlék alsó határával megegyező,

ab) legalább húsz százalékában, de kevesebb, mint ötven százalékában végzi, a pótlék középértékének megfelelő,

ac) legalább ötven százalékában végzi, a pótlék felső határával megegyező mértékben, vagy

b) óvodában, iskolában siket vagy nagyothalló gyermekek, tanulók nevelésénél, oktatásánál a jelnyelvet is alkalmazza, feltéve, hogy rendelkezik a szakértő jeltolmács vagy fordító jeltolmács szakképzettséggel.

(3) *  Gyógypedagógiai pótlékra az a pedagógus, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott jogosult, aki sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelés-oktatását, kollégiumi nevelését vagy fejlesztő nevelés-oktatását a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint végzi, és

a) kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy

b) az általa felkészített gyermekek, tanulók közül a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot.

(4) A diabétesz ellátási pótlék az Nkt. 62. § (1b) bekezdésében felsorolt feladatokkal megbízott köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak jár.

(4a) *  Ha a köznevelési intézményben alkalmazott pedagógus vagy nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott részmunkaidőben vagy csökkentett munkaidőben dolgozik, akkor a részére járó nemzetiségi pótlék vagy gyógypedagógiai pótlék – az egész számra való kerekítés általános szabályai alkalmazásával – a részmunkaidővel, csökkentett munkaidővel arányosan jár.

(5) Munkaközösség-vezetői feladatért járó megbízási díjra jogosult az a pedagógus, aki intézményi munkaközösség-vezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői vagy intézmények közötti munkaközösség-vezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői feladatot lát el.

(6) Az osztályfőnöki, csoportvezetői, tanszakvezetői, munkaközösség-vezetői (tagozatvezetői, szakosztályvezetői) feladatért járó megbízási díj a feladattal való megbízás idejére – az iskolai szünetek idejét is ideértve – jár.

(6a) *  A Púétv. 102. §-ában meghatározott megbízási díjak mértéke nem függ a munkaidő teljes vagy részmunkaidős jellegétől.

(7) A pedagógus számára jogszabályban meghatározottak szerint az (1)–(4) bekezdésben meghatározott pótlékokon felül további pótlék is megállapítható.

40. Céljuttatás

91. § (1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére írásban állapítható meg rendkívüli, célhoz köthető feladat (a továbbiakban: célfeladat), valamint a célfeladat teljesítéséhez kapcsolódó céljuttatás.

(2) A célfeladat elrendelése egyszeri, eseti feladatellátásra vagy rendszeres többletmunkával járó többletfeladat folyamatos ellátására vagy meghatározott eredmény, dolog létrehozására vonatkozhat.

(3) Az eseti feladat ellátására, a rendszeres többletmunka folyamatos ellátására vagy meghatározott eredmény, dolog létrehozására szóló célfeladat elrendelésére vonatkozó írásbeli intézkedésnek magában kell foglalnia a céljuttatás feltételeit:

a) a célfeladat pontos tárgyát és tartalmát,

b) a végrehajtásának kezdő időpontját,

c) a teljesítési határidőt,

d) a teljesítést igazoló személyt,

e) a teljesítés esetleges speciális feltételeit,

f) azon kritériumokat, amelyek alapján megállapítható a célfeladat teljesülése, valamint

g) az előírt feladat teljesítése esetén járó díjazás mértékét.

(4) A célfeladat meghatározásakor kizárólag pontosan meghatározott feladat teljesítése, folyamatos ellátása vagy eredmény előállítása határozható meg.

(5) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat eredményesen teljesült, és azt a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa írásban kijelölt, a munkáltatónál foglalkoztatott személy igazolta.

(6) A célfeladat munkaidőn túl is elvégezhető, amely nem minősül rendkívüli munkavégzésnek.

41. Jutalom

92. § A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót a munkáltató tartósan magas színvonalú munkája vagy egy adott feladat kiváló teljesítésének elismeréseként mérlegelési jogkörében az általa – állami fenntartású köznevelési intézmény esetében a tankerület vezetője által – meghatározott mértékű jutalomban részesítheti.

42. A köznevelési foglalkoztatotti jutalom

93. § A köznevelési foglalkoztatotti jutalom megállapítása szempontjából figyelembe vehető szakmai gyakorlatot a 42. § szerint kell számítani, azzal, hogy

a) a nevelést-oktatást segítő munkakörben eltöltött időt a pedagógusnak járó köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító időbe is be kell számítani,

b) abba a jogviszony szünetelésének ideje is beszámít.

43. Az illetmény védelme

94. § (1) Az illetmény fizetési számlára utalással történő kifizetése esetén, a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló az illetménnyel az illetmény-fizetési napon rendelkezhessen.

(2) Az illetményt a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak vagy meghatalmazottjának kell kifizetni, kivéve, ha ebben a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót bírósági vagy hatósági határozat korlátozza.

44. A nem pedagógus foglalkoztatott illetménye és a vendégtanár óradíja

95. § (1) A nevelést-oktatást közvetlenül segítő vagy gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakört betöltő köznevelésben foglalkoztatott, ha rendelkezik középfokú iskolai végzettséggel vagy középfokú szakképzettséggel, garantált bérminimumra jogosult.

(2) A vendégtanár óraadókénti óradíja legalább 4500 Ft.

44/A. *  A havi illetmény részét képező egyéb juttatások

95/A. § *  (1) Ha az érintett pedagógus, valamint a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott a munkaköre betöltéséhez előírt szakképzettséget mesterképzésben szerezte, akkor a pótlék és egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj nélkül számított – a Púétv. 98. § (5) bekezdése szerinti esélyteremtési illetményrészt nem tartalmazó – havi illetményét a 88/A. § (1) bekezdése figyelembevételével meghatározott összegnél 2%-kal magasabb mértékben kell meghatározni.

(2) Ha a tantárgy oktatásához megfelelő tanári szakképzettséggel rendelkező pedagógus az 5. mellékletben meghatározott tantárgyat tanítja, akkor a Púétv. 98. § (5) bekezdése szerinti esélyteremtési illetményrészt nem tartalmazó havi illetményének pótlék és egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj nélküli összegét 4%-kal magasabb mértékben (a továbbiakban: egyes tantárgyak után járó illetménynövekedés) kell meghatározni.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt feltételnek megfelelő pedagógus az (1) bekezdésben foglalt feltételnek is megfelel, akkor az egyes tantárgyak után járó illetménynövekedést az (1) bekezdés szerint megállapított illetmény figyelembevételével kell meghatározni.

(4) Az egyes tantárgyak után járó illetménynövekedésre való jogosultság a tantárgyfelosztásban az 5. melléklet szerinti tantárgy tanítására történt kijelölés hónapjának első napjától a kijelölés megszüntetése hónapjának utolsó napjáig, illetve ha kijelölés megszüntetésére a tanítási év végével vagy azt követően kerül sor, a tanév utolsó napjáig szól.

(5) A Púétv. 98. § (5) bekezdésének alkalmazása során az esélyteremtési illetményrész alapjául szolgáló havi illetmény összegének részét képezi az (1) bekezdés szerinti illetménynövekedés és az egyes tantárgyak után járó illetménynövekedés is.

VI/A. FEJEZET * 

AZ ÉLETPÁLYA VONZEREJÉT NÖVELŐ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYAI * 

95/B. § *  A tanárbéremeléshez szükséges központi költségvetési támogatás veszélyhelyzeti szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tanárbéremeléshez szükséges központi költségvetési támogatást az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdésében meghatározott köznevelési intézményfenntartó, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó intézmény fenntartója a fenntartásában lévő intézmények között az egyes intézményekben foglalkoztatott pedagógusok után kifizetett személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulék, továbbá szociális hozzájárulási adó arányában adja át a fenntartott intézményeinek.

95/C. § *  A Púétv. 68. § (4) bekezdése alkalmazásakor a tankerületi központ munkáltató a kinevezési okmányban meghatározott munkavégzési helytől eltérő, de egy járáson belül más nevelési-oktatási intézmény feladatellátási helyén történő munkavégzésre irányuló utasítását köteles megindokolni.

95/D. § *  A Púétv. 98. § (3) bekezdése alkalmazásakor a munkáltató a pedagógus havi illetményét a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével alacsonyabb összegben nem határozhatja meg.

VII. FEJEZET

AZ ILLETMÉNYEN KÍVÜLI JUTTATÁSOK

45. A pénzbeni és természetbeni juttatások biztosítása

96. § (1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére az e fejezetben szabályozott pénzbeni és természetbeni juttatásokat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a munkáltató mérlegelési jogkörében nyújthatja.

(2) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót

a) a pedagógusigazolvány a Púétv. 109. §-a szerint,

b) a munkába járás költségtérítése a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló

39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján,

c) *  a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmény a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerint

illeti meg.

46. Illetményelőleg

97. § (1) A munkáltató az általa legalább hat hónapja foglalkoztatott,

a) határozatlan idejű jogviszonnyal rendelkező vagy

b) egy évet meghaladó időtartamú határozott idejű jogviszonnyal rendelkező

köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére – kérelmére – illetményelőleget nyújthat.

(2) Illetményelőleg naptári évenként legfeljebb két alkalommal nyújtható.

(3) Nem nyújtható illetményelőleg annak a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak, aki

a) a munkáltatónál próbaidejét tölti,

b) a munkáltatónál felmentési vagy lemondási idejét tölti,

c) a munkáltató által korábban részére folyósított illetményelőleg teljes összegét még nem fizette vissza,

d) a munkáltatóval szemben bármilyen jogcímen lejárt és meg nem fizetett tartozással rendelkezik, vagy

e) ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, illetve aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

(4) Az illetményelőleg legfeljebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér ötszörösének megfelelő összeg lehet, de nem haladhatja meg a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló havi bruttó illetményét.

(5) Az illetményelőleg visszafizetése a kifizetését követő hónap illetményének kifizetési napján kezdődik. Az illetményelőleg összegét kamatmentesen kell levonni az illetményből.

(6) Az illetményelőleg visszafizetési ideje legfeljebb hat hónap lehet. Határozott idejű jogviszony esetén a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak az illetményelőleg visszafizetése csak annyi hónapra engedélyezhető, ahány hónap az illetményelőleg kifizetését követő hónaptól számítva a határozott idejű jogviszony időtartamából még hátravan.

(7) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló jogviszonya az utolsó törlesztő részlet megfizetése előtt megszűnik, az illetményelőleg vissza nem fizetett része az utolsó munkában töltött napon egy összegben esedékessé válik, és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére járó pénzbeli juttatásokból a vissza nem fizetett előleget le kell vonni, vagy – ha a levonás nem lehetséges – a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló köteles annak összegét a munkáltató részére visszafizetni. A munkáltató belső szabályzata szerint döntési jogkörrel rendelkező személy méltányosságból a visszafizetésre részletfizetést engedélyezhet.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni áthelyezés esetén is.

(9) Ha a munkáltató a belső szabályzatában biztosítja az illetményelőleg igénybevételének lehetőségét, a kérelmek teljesítéséhez a munkáltató a működési költségvetésében illetményelőleg-keretet különít el.

(10) Illetményelőleg biztosítására az illetményelőleg-keretben rendelkezésre álló fedezet esetén kerülhet sor. Az illetményelőleget az igények beérkezési sorrendjének megfelelően kell biztosítani a rendelkezésre álló illetményelőleg-keret mértékéig.

(11) Az illetményelőleg iránti kérelem benyújtásának, az illetményelőleg megállapítására irányuló eljárásnak, továbbá az illetményelőleg folyósításának részletes szabályait a munkáltató belső szabályzata határozhatja meg.

47. Lakhatási jellegű támogatások, állami készfizető kezesség

98. § (1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére lakhatási jellegű támogatás nyújtható, az alábbiak szerint:

a) a munkáltató vagy a fenntartó kezelésében lévő állami tulajdonú lakás biztosítása bérleti díj megfizetése ellenében (szolgálati lakás),

b) az önkormányzati vagy magántulajdonú lakás bérletéhez lakbértámogatás vagy albérletidíj-hozzájárulás,

c) lakhatás biztosításához szükséges lakóingatlan megvásárlásához vagy pénzügyi lízingjéhez kamatmentes lakáskölcsön vagy vissza nem térítendő juttatás,

d) a lakásigény megoldásához egyszeri pénzbeli támogatás,

e) szálló- vagy garzonelhelyezés,

f) a lakhatással kapcsolatos költségekhez való hozzájárulás, vagy

g) a lakástulajdon megszerzéséhez nyújtott hitelintézeti kölcsön igénybevételének állami támogatása.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személy egyidejűleg kizárólag egy – az (1) bekezdésben meghatározott – lakhatási jellegű támogatásban részesíthető.

(3) Lakhatási jellegű támogatás az (1) bekezdés szerinti személy kérelmére az e rendeletben és a köznevelési intézmény belső szabályzatában meghatározott módon nyújtható.

99. § (1) A lakhatási jellegű támogatás iránti kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni az igénylő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló havi bruttó jövedelmét, a háztartásában az egy főre eső havi jövedelem bruttó összegét (a továbbiakban: egy főre eső jövedelem), szociális körülményeit, lakáskörülményeit, családi állapotát, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyának időtartamát, valamint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló közvetlen felettes vezetőjének előzetes írásbeli véleményét.

(2) A lakhatási támogatás iránti kérelem elbírálásakor előnyben kell részesíteni azt, aki

a) saját háztartásában három vagy több gyermeket nevel,

b) fogyatékkal élő gyermeket nevel,

c) gyermekét egyedül neveli, vagy

d) közös háztartásban él tartósan beteg közeli hozzátartozójával.

(3) Nem jogosult lakhatási jellegű támogatásra – kamatmentes lakáskölcsön kivételével – az a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, akinek a havi bruttó jövedelme meghaladja a mindenkori bruttó garantált bérminimum háromszorosát, kivéve, ha a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a bruttó garantált bérminimumot.

(4) Különös méltánylást érdemlő esetben, a köznevelési intézmény belső szabályzatában meghatározott személy jóváhagyásával a (3) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó jövedelemmel rendelkező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére is megítélhető lakhatási jellegű támogatás.

(5) Lakhatási jellegű támogatásban csak az a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részesíthető, aki a jogosultsága, illetve a szociális helyzete megítéléséhez szükséges adatokat megfelelően igazolja. Nem nyújtható lakhatási jellegű támogatás annak a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak, aki kérelmében szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat.

(6) Lakhatási jellegű támogatás kizárólag arra az ingatlanra igényelhető, amelyben a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló – lakóhely, tartózkodási hely igazolásáról szóló hatósági igazolvánnyal vagy bizonyítvánnyal igazolt módon – életvitelszerűen tartózkodik. Lakásvásárlás vagy lakásépítés céljából nyújtott lakhatási jellegű támogatás esetén az életvitelszerű ott-tartózkodást utólag, a birtok átruházását követő három hónapon belül kell igazolni.

(7) A lakhatási jellegű támogatásban részesülő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a lakhatási támogatás felhasználásáról a jogosultság utolsó hónapjának tizedik napjáig vagy a jogviszony megszűnése, illetve tartós távollét esetén az utolsó munkában töltött napon köteles a belső szabályzatban meghatározott módon a munkáltató felé elszámolni.

100. § (1) A munkáltató a szolgálati lakás tekintetében bérlőkijelölési jogkörrel rendelkezik.

(2) A szolgálati lakás igénybevételére valamely szolgálati lakás megüresedése esetén vagy a lakásbérleti szerződés lejártát megelőzően a munkáltató pályázati felhívást tesz közzé a belső szabályzatában meghatározottak szerint.

(3) Szolgálati lakás igénybevételére pályázatot az a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nyújthat be,

a) aki budapesti székhelyű munkáltató esetén nem rendelkezik lakóhellyel Budapesten vagy a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: 2018. évi CXXXIX. törvény) 1/1. mellékletében felsorolt, a Budapesti Agglomerációhoz tartozó településen,

b) aki nem budapesti székhelyű vagy telephelyű munkáltató esetén nem rendelkezik lakóhellyel a munkáltató székhelye vagy telephelye szerinti településen,

c) aki a munkáltató székhelye vagy telephelye szerinti településen nem rendelkezik lakástulajdonnal,

d) akinek házastársa vagy élettársa a munkáltató székhelye vagy telephelye szerinti településen nem rendelkezik lakástulajdonnal,

e) aki nem bérlője önkormányzati bérlakásnak, és

f) aki, illetve akinek házastársa vagy élettársa korábban nem részesült a munkáltatótól kamatmentes lakáskölcsön támogatásban.

(4) A pályázatban a pályázó nyilatkozik lakóhelyéről, lakáskörülményeiről, családi állapotáról, szociális körülményeiről, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya időtartamáról, illetve arról, milyen körülmény miatt indokolt számára a szolgálati lakás igénybevétele.

(5) A kérelmező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a szolgálati lakásba költözők számáról pályázatában nyilatkozik.

(6) Szolgálati lakás igénybevételére kétéves, határozott időre szóló bérleti szerződéssel kerülhet sor. A bérleti szerződés megkötésének, a szerződésből eredő jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének, valamint a bérleti díj megfizetésének módjáról a belső szabályzat rendelkezik.

(7) Ha a határozott idejű bérleti szerződés lejártát követően a kérelmező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók közül ismét a korábbi bérlő kerül kiválasztásra, akkor a bérleti szerződés – legfeljebb egy alkalommal – egy évvel meghosszabbítható.

(8) Szolgálati lakás több bérlőnek együttesen csak a belső szabályzatban meghatározott esetekben adható bérbe.

(9) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló bérlő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya megszűnik, a szolgálati lakásból legkésőbb a jogviszony megszűnésétől számított harminc napon belül köteles kiköltözni, és ezzel összefüggésben a munkáltató felé elszámolni.

101. § (1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére a munkáltató a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló lakáshoz jutása és lakáskörülményeinek javítása érdekében – a lakáscélú számla vezetésével megbízott hitelintézet (a továbbiakban: hitelintézet) útján – kamatmentes lakáskölcsönt nyújthat.

(2) Kamatmentes lakáskölcsön

a) lakásvásárlás,

b) lakásépítés,

c) lakáskorszerűsítés,

d) lakásbővítés vagy

e) az a)–d) pontban meghatározott célokra hitelintézettől felvett kölcsön egészének vagy részének visszafizetése

céljából nyújtható.

(3) A kamatmentes lakáskölcsön

a) budapesti székhelyű munkáltató esetén budapesti vagy a 2018. évi CXXXIX. törvény 1/1. mellékletében felsorolt, a Budapesti Agglomerációhoz tartozó településen található lakásra,

b) nem budapesti székhelyű vagy telephelyű munkáltató esetén a munkáltató székhelye vagy telephelye szerinti településen vagy e településtől legfeljebb 30 kilométerre fekvő településen található lakásra

nyújtható.

(4) Kamatmentes lakáskölcsönben részesíthető az a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

a) a kamatmentes lakáskölcsön felhasználásával a saját lakáshelyzetét rendezi azzal, hogy a vásárolni, építeni, bővíteni vagy korszerűsíteni kívánt lakás legalább 50%-os arányban a tulajdonában áll, illetve kerül,

b) hozzájárul ahhoz, hogy a kamatmentes lakáskölcsön visszafizetésének biztosítására, a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlanra a munkáltató javára a kamatmentes lakáskölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint lakásvásárlás, lakásépítés, továbbá 1 000 000 forint összeget elérő vagy meghaladó, bővítéshez vagy korszerűsítéshez kapcsolódó kamatmentes lakás kölcsön esetén elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre,

c) vállalja, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát a kamatmentes lakáskölcsön visszafizetéséig fenntartja,

d) a lakás megvásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez – a teljes vételárhoz, az építési vagy korszerűsítési költséghez viszonyítva – legalább 30%-os mértékű önrésszel rendelkezik (kivéve, ha a lakás építéséhez, vásárlásához felvett kölcsönre az állam készfizető kezességet vállal), ideértve az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet, valamint a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezményt is,

e) vállalja, hogy a kamatmentes lakáskölcsön jelzálogjog biztosítékául szolgáló ingatlanra – ha azzal még nem rendelkezik – lakásbiztosítást köt,

f) kérelméhez csatolja

fa) lakásvásárlás esetén az eladóval kötött eredeti adásvételi szerződést, csereszerződést, amely tartalmazza a munkáltatótól felvenni kívánt kamatmentes lakáskölcsön összegét,

fb) az eladott lakás adásvételi szerződésének másolatát, ha a kérelmező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló teljes vagy részleges tulajdonában állt egy olyan lakóingatlan, amely a kérelem tárgyát képező lakóingatlan megvásárlása érdekében eladásra került,

fc) önkormányzati tulajdonban álló lakás megvásárlása esetén az önkormányzat ajánlatát a lakás értékesítésére és az adásvételi szerződés hiteles másolatát,

fd) építés, újjáépítés, tetőtér-beépítés, bővítés, korszerűsítés, közművesítés, tetőcsere esetén a kivitelező által készített – cégszerűen aláírt, bélyegzővel ellátott – költségvetést vagy árajánlatot, az engedélyhez kötött munkálatoknál a szakhatósági engedélyeket,

fe) tulajdonostárs vagy haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatát a jelzálogjog, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséhez,

ff) lakásbővítés esetén a műszaki dokumentációt és költségtervezetet,

fg) lakásbővítés, korszerűsítés esetén annak költségvetését, és ha az a kivitelezéshez szükséges, a korszerűsítésre vonatkozó terveket és hatósági engedélyeket,

fh) hitelintézettől felvett kölcsön visszafizetésére igényelt kölcsön esetén – a felhasználási céltól függően – az fa)–fd) alpont szerinti dokumentumokat, a hitelintézettel kötött kölcsönszerződés másolatát, valamint a kérelem benyújtásakor a hitelintézet három hónapnál nem régebbi igazolását a fennálló kölcsöntartozásról, azzal, hogy lakásvásárlás céljára hitelintézettől felvett kölcsön egészének vagy részének visszafizetése céljából nyújtott kölcsön esetében az eladóval kötött adásvételi szerződésnek, csereszerződésnek nem kell tartalmaznia a munkáltatótól felvenni kívánt kamatmentes lakáskölcsön összegét,

fi) vásárlás, építés, korszerűsítés esetén a vásárolni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlan, lakásépítés esetén az építési telek, a hitel visszafizetése céljából nyújtott kamatmentes lakáskölcsön esetén a vásárlással, építéssel, bővítéssel, korszerűsítéssel érintett ingatlan tulajdoni lapjának harminc napnál nem régebbi, hiteles másolatát.

(5) A kölcsön visszafizetése céljára nyújtott kamatmentes lakáskölcsön esetében a kamatmentes lakáskölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan forgalmi értékéhez képest a hitelkiváltást követően a jelzálogjoggal biztosított követelések együttes összege nem haladhatja meg a 70%-ot. A kölcsön kérelemhez a kérelmező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak csatolnia kell a hitelintézet igazolását a fennálló tartozásállományról, illetve arról, hogy a kölcsönszerződésben foglaltak szerinti törlesztő részletek megfizetése tekintetében tartozása nem áll fenn.

(6) Kamatmentes lakáskölcsön nyújtásával a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló lakáscélú vásárlása, illetve lakásépítése akkor támogatható, ha

a) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, valamint az együtt költöző családtagja nem rendelkezik lakástulajdonnal, vagy

b) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a meglévő lakását az újabb lakás szerzése érdekében értékesíti.

(7) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló lakásának korszerűsítése, bővítése akkor támogatható, ha saját magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint együtt költöző családtagjának a korszerűsíteni, bővíteni kívánt lakáson kívül más lakástulajdona nincs.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a kölcsön visszafizetése céljára nyújtott kamatmentes lakáskölcsön esetében is.

(9) A (6) és (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően kamatmentes lakáskölcsön vehető igénybe, ha

a) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak, illetve házastársának vagy élettársának, kiskorú gyermekének, valamint együtt költöző családtagjának együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba,

b) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló tulajdonában lévő lakás lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte, vagy

c) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló öröklés vagy ajándékozás útján haszonélvezettel terhelt lakás tulajdonjogát szerezte meg, és a haszonélvező a lakásban lakik.

(10) A kamatmentes lakáskölcsön nyújtásával és a kölcsönszerződés megkötésével, tartalmával, megszűnésével kapcsolatos szabályokat a munkáltató belső szabályzata határozza meg.

(11) Nem nyújtható kamatmentes lakáskölcsön

a) nem lakás céljára szolgáló épület, helyiség – különösen hétvégi ház, nyaraló, garázs – vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez,

b) telek vásárlásához,

c) vásárláshoz az adásvételi szerződés teljesítését, illetve a vételár teljes kiegyenlítését követően,

d) építéshez, bővítéshez a használatbavételi engedély kiadását követően,

e) korszerűsítéshez – ha az szükséges – az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását követően,

f) annak, aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, illetve aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

g) annak, akinek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya megszüntetése folyamatban van, valamint

h) annak, aki a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti adósságrendezési eljárásban adósként, adóstársként szerepel.

(12) A (11) bekezdés c)–e) pontját nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a kamatmentes lakáskölcsönt kölcsön visszafizetése céljából kéri.

(13) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a munkáltatótól egyszerre csak egy jogcímen részesülhet kamatmentes lakáskölcsönben. Újabb támogatási kérelem a fennálló kölcsön teljes kiegyenlítését követően terjeszthető elő, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a korábbi kölcsön részleteinek törlesztésével egyszer sem esett késedelembe.

(14) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú munkáltatói kölcsön a belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékig vállalható át.

(15) A kamatmentes lakáskölcsön címén odaítélhető támogatás maximális mértéke, ha a kölcsön nyújtásának célja:

a) lakásvásárlás vagy lakásépítés, 5 000 000 forint,

b) lakáskorszerűsítés vagy lakásbővítés, 2 500 000 forint,

c) a kölcsön visszafizetése esetén – a hitelintézettől felvett kölcsön felhasználási céljától függően – az a) vagy b) pontban meghatározott összeg.

(16) A kamatmentes lakáskölcsön összege nem haladhatja meg a teljes vételár, építési, bővítési, korszerűsítési költség vagy a hitelintézettől felvett kölcsöntartozás még fennálló részének 70%-át.

(17) A futamidő megállapításánál figyelembe kell venni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóra irányadó nyugdíjkorhatárt.

(18) A kamatmentes lakáskölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a hitelintézettel történő megállapodás megkötését követő hónap 5. napja.

(19) A munkáltató javára bejegyzett jelzálogjoggal, illetve az ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlant csak a munkáltató hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(20) Az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás akkor adható meg, ha a kamatmentes lakáskölcsönben részesített köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló

a) vállalja, hogy a még fennálló kölcsöntartozást egy összegben visszafizeti, vagy

b) a kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, vagy úgy szerez adásvételi szerződéssel, csereszerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást, hogy a jelzálogjog a másik lakásra átjegyezhető.

(21) A kamatmentes lakáskölcsönnel terhelt ingatlan elidegenítésével, a jelzálog átjegyzésével, törlésével és a további jelzálogjog bejegyzésével kapcsolatos rendelkezéseket a munkáltató belső szabályzata tartalmazza.

102. § (1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló elhelyezése – kérelmére – ideiglenes jelleggel a munkáltató által fenntartott szállóférőhelyen vagy garzonházban is biztosítható, ha

a) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, illetve házastársa vagy élettársa a munkáltató székhelye vagy telephelye szerinti településen nem rendelkezik lakástulajdonnal,

b) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló lakhatása a munkáltató székhelye vagy telephelye szerinti településen nem biztosított, és

c) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló más lakhatási jellegű támogatást az elhelyezés alatt nem vesz igénybe.

(2) A szálló- vagy garzonelhelyezés igénylésével kapcsolatos szabályokat a munkáltató belső szabályzata határozza meg.

103. § (1) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb összegét, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló az állami kezességvállalást – az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló – hitelintézeten keresztül veheti igénybe.

(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl annál a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónál vállalhat, aki

a) határozatlan időre létesített köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyal rendelkezik,

b) legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) felmentési vagy lemondási idejét nem tölti,

d) nem áll fegyelmi vagy büntetőeljárás hatálya alatt, és

e) az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa – az igénylés időpontjában – állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett.

(3) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló számára magántulajdonú lakás megszerzéséhez igénybe vett hitelintézeti kölcsönhöz támogatás nyújtható.

(4) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézetnél – önerő biztosítása nélkül, ha a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezesség igénybevételének és beváltásának részletes szabályairól szóló 154/2009. (VII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel – magántulajdonú lakás építéséhez vagy vásárlásához forintalapú lakáscélú kölcsönszerződés megkötését kezdeményezheti.

(5) Az állami készfizető kezességre egyebekben a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezesség igénybevételének és beváltásának részletes szabályairól szóló 154/2009. (VII. 23.) Korm. rendeletet kell alkalmazni.

48. Családalapítási támogatás

104. § (1) A visszatérítendő családalapítási támogatás visszatérítendő, kamatmentes juttatás, amelynek célja a pályakezdéssel, házasságkötéssel, családalapítással, gyermekvállalással és az önálló otthon megteremtésével járó anyagi terhekhez való hozzájárulás, a családalapításhoz, otthonteremtéshez szükséges tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások megvásárlásának, illetve igénybevételének biztosítása.

(2) Visszatérítendő családalapítási támogatásban részesíthető

a) pályakezdőként a Gyakornok besorolású,

b) a házasságot kötő,

c) a gyermeket váró vagy gyermeket örökbe fogadó, valamint

d) a lakóhely-változtatással jogviszonyt létesítő

köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, akinek a pályakezdés, a gyermek vállalása, illetve a korábbi életfeltételek megváltozása jelentős anyagi tehervállalással jár.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában

a) házasságot kötőnek minősül az a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személy, aki a családalapítási támogatás iránti kérelem benyújtását megelőzően legfeljebb egy éve kötött házasságot, feltéve, hogy a házastársával a családalapítási kérelem benyújtásának időpontjában is együtt él,

b) gyermeket várónak minősül a várandós, illetve gyermeket szülő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a szülési szabadság lejártáig, illetve az a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, akinek a házastársa, élettársa vár gyermeket,

c) gyermek születésével azonosan jogosít a támogatásra a gyermek örökbefogadása, ha az örökbefogadást a gyámhatóság véglegessé vált határozatával engedélyezte, és az örökbefogadó szülő a gyermek eltartásáról saját háztartásában gondoskodik, ideértve azt az esetet is, ha a gyermek betegségének gyógyítása miatt átmenetileg egészségügyi intézményben tartózkodik,

d) lakóhely-változtatással jogviszonyba lépőnek minősül a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, ha neki, illetve házastársának vagy élettársának a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítésének időpontjában nincs a munkáltató székhelye vagy telephelye szerinti településen lakóhelye, és jogviszonya keletkezésétől számított három éven belül a munkáltató székhelye vagy telephelye szerinti településen saját maga, illetve házastársa vagy élettársa lakástulajdont szerez, ahol lakóhelyet létesít.

(4) Visszatérítendő családalapítási támogatás a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló házastársa vagy élettársa jövedelmi viszonyainak figyelembevételével nyújtható. A munkáltató elsődlegesen azoknak a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók családalapítási támogatás iránti kérelmét támogatja, akiknek a háztartásában az egy főre eső jövedelem mértéke nem haladja meg a bruttó garantált bérminimum háromszorosát. Ezt meghaladó mértékű jövedelemmel rendelkező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben, a belső szabályzatban meghatározott személy jóváhagyásával részesíthető támogatásban.

(5) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló akkor részesíthető visszatérítendő családalapítási támogatásban, ha

a) a (2) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyikét igazolja,

b) vállalja, hogy a támogatás visszafizetéséig fenntartja köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát,

c) kérelméhez

ca) házasságkötés esetén a házassági anyakönyvi kivonat,

cb) gyermekvárás, gyermekszületés esetén az orvosi igazolás vagy a születési anyakönyvi kivonat,

cc) lakóhely-változtatással történő jogviszonyba lépés esetén az adásvételi szerződés

másolatát csatolja.

(6) A családalapítási támogatás legfeljebb a minimálbér ötszörösének megfelelő összegben nyújtható.

(7) A visszatérítendő családalapítási támogatás visszafizetésének határideje legfeljebb három év. A visszafizetési határidőt a kérelmező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló jövedelmi viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztő részletek megfizetése ne jelentsen aránytalan terhet a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló számára. A családalapítási támogatás visszafizetésének kezdő időpontja a munkáltató és a támogatásban részesülő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló közötti szerződés megkötését követő hónap 1. napja.

(8) Annak a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak, akinek gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe, bruttó 200 000 forint összegű, vissza nem térítendő családalapítási támogatás nyújtható.

(9) A családalapítási támogatás a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót minden született és örökbefogadott gyermek után külön-külön illetheti meg.

(10) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a családalapítási támogatást a gyermek születése napjától vagy örökbefogadása napjától számított hat hónapon belül, a belső szabályzatban meghatározott módon igényelheti.

(11) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló visszatérítendő családalapítási támogatás iránti kérelmének benyújtására és elbírálására vonatkozó részletszabályokat a munkáltató belső szabályzata állapíthat meg.

49. Gyermeknevelési és iskolakezdési támogatás

105. § (1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kérelemre évente egy alkalommal gyermekenként legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér felének megfelelő mértékű gyermeknevelési támogatásra jogosult, ha annak feltételei fennállnak, és azt a munkáltatója mérlegelési jogkörében megállapította. Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony év közben keletkezik vagy szűnik meg, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére a támogatást időarányosan kell nyújtani.

(2) Az (1) bekezdés alapján az a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló jogosult támogatásra, aki

a) a tárgyév szeptember 1-jén köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban áll,

b) a gyermeknek szülője, gyámja – kivéve a gyermekvédelmi gyámot – vagy a szülőnek, gyámnak közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa, és

c) a gyermeket saját háztartásában neveli.

(3) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló gyermeknevelési támogatásra

a) a gyermek születésétől annak az évnek a végéig jogosult, amelyben a gyermek tankötelezettsége megszűnik,

b) a tankötelezettségének megszűnését követően köznevelési intézményben, illetve szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) esetében legkésőbb addig az évig jogosult, amelyben a gyermek (személy) a huszadik életévét, illetve a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik életévét betölti.

(4) A gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet évente egy alkalommal, tárgyév augusztus 1-je és szeptember 30-a között lehet benyújtani. A megállapított támogatást a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére legkésőbb a tárgyév október utolsó napjáig – szülési szabadságot vagy gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló esetén november hónapban – kell folyósítani.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak vagy a vele közös háztartásban élő házastársának, élettársának a tárgyévben járó gyermeknevelési támogatás megállapítását követően újabb gyermeke születik, vagy – örökbefogadott gyermekként – a nevelésébe kerül, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló e gyermekre tekintettel a születés vagy nevelésbe vétel időpontjától számított hatvan napon belül pótigényt nyújthat be.

(6) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak tárgyévre megállapított gyermeknevelési támogatást a gyermeknek az igénybevétel kezdő időpontját követően bekövetkezett elhalálozása esetén nem lehet visszakövetelni.

(7) Nem nyújtható gyermeknevelési támogatás annak a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak, aki kérelmében vagy pótigényében szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat.

106. § (1) A 105. § (2) bekezdésében szereplő feltételnek megfelelő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a köznevelésben vagy szakképzésben részt vevő, iskolai tanulmányokat folytató, saját háztartásban nevelt gyermekére tekintettel évente egy alkalommal kérelemre iskolakezdési támogatásra jogosult. A 16. életévet betöltött gyermek esetén a diákigazolvány másolatát csatolni kell.

(2) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló iskolakezdési támogatásra

a) a tanköteles gyermek tankötelessé válásának évétől annak az évnek a végéig jogosult, amelyben a gyermek tankötelezettsége megszűnik,

b) a tankötelezettségének megszűnését követően köznevelési intézményben, valamint szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermek, illetve személy esetében legkésőbb addig az évig jogosult, amelyben a gyermek, illetve személy a huszadik életévét, illetve a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik életévét betölti.

(3) Az iskolakezdési támogatás gyermekenkénti bruttó összege a tárgyév augusztus 1-jén érvényes havi minimálbér bruttó összegének 45%-a.

(4) Nem nyújtható iskolakezdési támogatás annak a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak, aki kérelmében szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat.

(5) A kérelem benyújtása és a folyósítás határidejére a gyermeknevelési támogatásra irányadó szabályokat kell alkalmazni.

50. Krízistámogatás

107. § (1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére kérelmére – súlyos anyagi megterheléssel járó körülményeinek enyhítésére – visszatérítendő krízistámogatás adható.

(2) Krízistámogatás mérlegelési jogkörben nyújtható

a) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló életkörülményeiben jelentős anyagi kárral, tartós jövedelem-kieséssel vagy anyagi megterheléssel járó, előre nem látható, méltányolható váratlan esemény vagy rendkívüli körülmény bekövetkezése esetén,

b) a hosszabb ideje fennálló, az anyagi helyzetre kihatással bíró kedvezőtlen élethelyzet esetén,

c) a harminc napot meghaladó időtartamú betegség miatti keresőképtelensége vagy kórházi ápolása esetén vagy

d) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló

da) házastársának,

db) élettársának,

dc) – ha a testvérének nincs egyenesági hozzátartozója, házastársa vagy élettársa, aki a temettetésről gondoskodna – testvérének,

dd) vér szerinti vagy örökbefogadó szülőjének,

de) vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekének, valamint az általa családba fogadott gyermeknek vagy

df) – ha nincs más egyenesági hozzátartozó, aki a temettetésről gondoskodna – nagyszülőjének

halála esetén.

(3) A krízistámogatás nyújtásának feltétele, hogy a kérelmező háztartásában az egy főre eső jövedelem ne haladja meg a mindenkori havi kötelező legkisebb munkabér bruttó összegének háromszorosát. Különös méltánylást érdemlő esetben, a belső szabályzatban meghatározott személy jóváhagyásával a jövedelemkorláttól el lehet tekinteni.

(4) A krízistámogatás mértéke a támogatás folyósításától számított

a) egy éven belüli visszatérítés esetén legfeljebb 600 ezer,

b) két éven belüli visszatérítés esetén legfeljebb 1,2 millió

forint lehet.

(5) A krízistámogatás kamatmentes.

(6) A krízistámogatás iránti írásbeli kérelmet a (2) bekezdés d) pontjában szereplő ok esetén az elhalálozás napjától számított 120 napon belül lehet benyújtani. A krízistámogatás visszatérítéséig újabb krízistámogatás nem kérelmezhető.

(7) Nem részesíthető krízistámogatásban az a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, aki

a) a munkáltatónál próbaidejét tölti,

b) a munkáltatónál felmentési vagy lemondási idejét tölti,

c) a munkáltató által kevesebb, mint hat hónapja foglalkoztatott, vagy

d) ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, illetve aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, vagy

e) a kérelmében szándékosan valótlan adatot közöl, vagy valamely tényt, körülményt elhallgat.

(8) A krízistámogatással kapcsolatos részletes eljárási szabályokat, a támogatás kifizetésének szabályait a munkáltató belső szabályzata tartalmazza.

51. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló halála esetén megállapítható támogatások

108. § (1) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló elhunyt, a munkáltatói jogkör gyakorlója a köznevelés halottjává nyilváníthatja. A köznevelés halottjává nyilvánított személy temetési költségeit a munkáltató részben vagy egészben átvállalja.

(2) Temetési támogatásban részesülhet a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló

a) házastársa,

b) élettársa,

c) testvére,

d) szülője,

e) nagyszülője vagy

f) vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke

a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló halála esetén, ha háztartásában az egy főre eső jövedelem összege nem haladja meg a mindenkori minimálbér háromszorosát, és a közszolgálat halottjává nyilvánításra nem kerül sor.

(3) A temetési támogatást az elhalálozás napjától számított 120 napon belül lehet kérelmezni. A temetési támogatás mértéke a krízistámogatás mértékével azonos. A munkáltató mérlegelési jogkörében dönt a temetési támogatással kapcsolatos részbeni vagy egészben történő visszatérítési kötelezettségről.

VIII. FEJEZET

A FEGYELMI ELJÁRÁS ÉS A LELTÁRFELELŐSSÉG

52. A fegyelmi eljárás

109. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszüntetésével és a havi illetmény megállapításával kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlásával felruházott személy vagy testület.

(2) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló az eljárás során képviselőt vehet igénybe. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló képviselőjeként meghatalmazás útján eljárhat a hozzátartozója, a jogi képviselője és az érdekképviseleti szerv.

(3) Ha a Púétv. vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik, a fegyelmi eljárás során a határidők számítására, a nyelvhasználatra, az iratok kézbesítésére és a kapcsolattartásra, a tanú meghallgatására, a határozat kijavítására, kiegészítésére, valamint a szakértő eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

110. § (1) A vizsgálóbiztos a kijelölésétől számított huszonkét munkanapon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni. Ezen határidőt a vizsgálóbiztos indítványára a fegyelmi jogkör gyakorlója indokolt esetben, a tényállás további tisztázása érdekében egy alkalommal tíz munkanappal meghosszabbíthatja.

(2) A vizsgálóbiztos köteles a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót meghallgatni.

(3) A meghallgatásról a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót és képviselőjét értesíteni kell. Az értesítést úgy kell közölni, hogy azt a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló és képviselője a meghallgatást megelőzően legalább öt munkanappal megkapják. Nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a meghallgatáson a szabályszerűen közölt értesítés ellenére nem jelenik meg.

(4) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló meghallgatása tartós akadályoztatása miatt nem lehetséges, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és öt munkanapos határidő tűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő. Nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló védekezését határidőben nem terjeszti elő.

(5) A vizsgálóbiztos a tényállás tisztázása érdekében tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat.

(6) A vizsgálat során a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Lehetővé kell tenni számára, hogy azokra észrevételt tehessen, további bizonyítást javasolhasson, az ügy iratait megtekinthesse.

(7) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló meghallgatásáról, védekezéséről, a lefolytatott bizonyításról, valamint arról, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló valamely eljárási cselekményen nem jelenik meg, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló és képviselője részére kézbesíteni kell.

111. § (1) A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezárásakor írásbeli jelentést (a továbbiakban: jelentés) készít, melyet a jegyzőkönyvvel és az ügy irataival együtt a vizsgálat lezárásától számított öt munkanapon belül megküld a fegyelmi jogkör gyakorlója részére.

(2) A jelentésnek tartalmaznia kell

a) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló terhére rótt kötelezettségszegést,

b) a vizsgálat során feltárt körülményeket és a beszerzett bizonyítékokat,

c) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló által a 110. § (6) és (7) bekezdése szerint tett észrevételeit, védekezését,

d) javaslatot az eljárás megszüntetésére vagy a fegyelmi felelősség megállapítására,

e) fegyelmi felelősség megállapítására vonatkozó javaslat esetén a büntetés kiszabására vonatkozó konkrét indítványt.

(3) A fegyelmi jogkör gyakorlója a jelentés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül kijelöli a fegyelmi tanácsot, és egyidejűleg megküldi a jelentést a fegyelmi tanács tagjainak, továbbá az eljárás alá vont személynek és képviselőjének.

112. § (1) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi jogkör gyakorlója.

(2) A fegyelmi tanácsban elnökként, tagként, valamint jegyzőkönyvvezetőként nem vehet részt

a) az ügyben vizsgálatot folytatott vizsgálóbiztos, illetve annak hozzátartozója,

b) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló hozzátartozója,

c) akit a vizsgálat során tanúként vagy szakértőként hallgattak meg, valamint

d) akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el.

(3) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlójával szemben áll fenn a (2) bekezdés szerinti valamely kizárási ok, a fegyelmi tanács elnökeként

a) tankerületi központ igazgatója esetében az oktatási központ elnöke más tankerületi központ vezetőjét,

b) nem tankerületi központ által fenntartott nevelési-oktatási intézmény igazgatója esetén a fenntartó azonos, vagy a fenntartásába tartozó más nevelési-oktatási intézményben vezetői megbízással rendelkező más köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót

jelöl ki a fegyelmi tanács elnökének.

113. § (1) A fegyelmi tanács a jelentés alapján

a) az eljárást megszünteti,

b) tárgyalás tartása nélkül megrovás fegyelmi büntetést szab ki, vagy

c) tárgyalást tart.

(2) A fegyelmi tanács az eljárást megszünteti, ha

a) a fegyelmi eljárás időtartama alatt a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya megszűnik, vagy azt megszüntetik,

b) a fegyelmi eljárást a jogszabályi határidőn túl indították meg,

c) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható, vagy

d) lényeges eljárási szabálysértés valósult meg.

(3) A tárgyalás célja a tényállás tisztázása. A tárgyaláson a munkáltatót a vizsgálóbiztos képviseli.

(4) A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy arról a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló és képviselője az értesítést a tárgyalás előtt legalább 5 munkanappal korábban megkapják.

(5) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani csak akkor lehet, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót és képviselőjét szabályszerűen értesítették. A tárgyalást meg lehet tartani, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló vagy képviselője előzetesen bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni.

(6) A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat.

(7) A tárgyalásról írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni.

114. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója – a vizsgálóbiztos javaslatára – a fegyelmi eljárást felfüggesztheti, ha

a) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló önhibáján kívül védekezését nem tudja előterjeszteni, legfeljebb az akadály megszűnéséig, vagy

b) a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, legfeljebb az eljárás jogerős befejezéséig, feltéve, hogy ezen eljárások lefolytatása nélkül a tényállás nem tisztázható.

(2) Ha a felfüggesztés indoka megszűnik, a vizsgálóbiztos javaslatára a fegyelmi jogkör gyakorlója haladéktalanul elrendeli az eljárás folytatását.

115. § (1) A fegyelmi tanács a jelentés kézhezvételétől számított huszonkét munkanapon belül zárt ülésen, szótöbbséggel határoz, döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja.

(2) A zárt ülésen a fegyelmi tanács tagjai és a jegyzőkönyvvezető vehetnek részt.

(3) A zárt ülésről írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a résztvevők nevét, a fegyelmi tanács döntését és a keltezést.

(4) A fegyelmi tanács a következő határozatokat hozhatja:

a) a fegyelmi eljárást a 117. § (2) bekezdésében foglalt esetekben megszünteti,

b) a fegyelmi felelősséget megállapítja, és fegyelmi büntetést szab ki.

(5) A határozatot a fegyelmi tanács tagjai kézjegyükkel látják el.

(6) A határozatnak tartalmaznia kell a fegyelmi tanács döntését és annak indokolását, ideértve a megállapított tényállást, az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat, a fegyelmi büntetés kiszabása során figyelembe vett súlyosító és enyhítő körülményeket, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló által indítványozott bizonyítás mellőzésének indokát.

(7) A határozatot a fegyelmi jogkör gyakorlója haladéktalanul megküldi

a) az eljárás alá vont köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak, valamint képviselőjének, valamint

b) ha a fegyelmi eljárás a Kar kezdeményezésére indult, a Kar elnökének.

116. § A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás törvény erejénél fogva történt megszűnéséről haladéktalanul értesíti a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót, képviselőjét, a vizsgálóbiztost, a fegyelmi tanácsot, valamint – ha a fegyelmi eljárás a Kar kezdeményezésére indult – a Kart.

117. § (1) A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket mindenki maga előlegezi, és – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló munkáltatója viseli.

(2) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló fegyelmi felelősségét a fegyelmi tanács véglegessé vált határozatával vagy a bíróság jogerős ítéletével megállapította, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló viseli az általa indítványozott eljárási cselekmények, valamint a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit.

(3) A vizsgálóbiztost és a fegyelmi tanács tagjait külön díjazás nem illeti meg.

118. § Lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha

a) a fegyelmi eljárást nem a fegyelmi jogkör gyakorlója rendelte el,

b) a fegyelmi eljárást a jogszabályi határidőn túl indították meg,

c) az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették,

d) az eljárás alá vont köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, valamint képviselője felé fennálló értesítési kötelezettséget megsértették,

e) a fegyelmi határozat nem jelöli meg az elkövetett konkrét kötelezettségszegést, nem tartalmaz indokolást, vagy indokolása nem tartalmazza a tényállást,

f) a vizsgálat során nem közölték az eljárás alá vont köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait, vagy nem tették lehetővé számára, hogy azokra észrevételt tehessen, további bizonyítást javasolhasson, az ügy iratait megtekinthesse,

g) a vizsgálatot határidőn belül nem fejezték be,

h) a fegyelmi tanács a fegyelmi határozatot határidőn belül nem hozta meg,

i) a fegyelmi tanács elnökének, valamint tagjának a jogkörét nem az arra jogosult gyakorolta,

j) a fegyelmi tanács nem zárt ülésén hozta meg a határozatot.

53. A leltárfelelősség

119. § (1) A leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány.

(2) A leltáridőszak a két egymást követő leltározás közötti időtartam.

120. § (1) A köznevelési intézmény és a köznevelési intézménynél foglalkoztatási jogviszonyban álló között kötött leltárfelelősségi megállapodásban meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló felelősséggel tartozik.

(2) Csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető, ha a leltári készletet több köznevelésben foglalkoztatott együtt kezeli. A csoportos leltárfelelősségi megállapodást ekkor a munkáltatóval a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók és munkavállalók együttesen kötik meg. A megállapodásban meg kell határozni azokat a munkaköröket is, amelyek betöltésének megváltozásakor leltározást kell tartani.

(3) Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős köznevelésben foglalkoztatott is kezeli, a felelősség további feltétele, hogy a leltárfelelősségi megállapodást kötő köznevelésben foglalkoztatott e személynek az adott munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatáshoz a leltárfelelősségi megállapodásban hozzájáruljon.

(4) A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni.

(5) A leltárfelelősségi megállapodás megszűnik, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló munkakörének megváltozása folytán a leltári készletet már nem kezeli.

(6) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a leltárfelelősségi megállapodást a leltáridőszak utolsó napjára indokolás nélkül írásban felmondhatja. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a felmondás csak a jognyilatkozatot közlő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló tekintetében szünteti meg a megállapodást.

121. § (1) A munkáltató állapítja meg

a) azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározás vagy a tárolás feltételeire való tekintettel forgalmazási veszteség számolható el,

b) a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét,

c) a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait,

d) a leltárhiány vagy a leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás rendjét és

e) a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket.

(2) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót az (1) bekezdés szerint meghatározott feltételekről a leltárfelelősségi megállapodás megkötését vagy a leltáridőszak kezdetét megelőzően írásban tájékoztatni kell.

122. § (1) Leltározásnál a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló vagy akadályoztatása esetén képviselője, csoportos leltárfelelősségnél az eljárási szabályokban meghatározott köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók jelenlétét lehetővé kell tenni. A munkáltató, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló képviseletéről nem gondoskodik, az adott szakmában jártas, vele érdekellentétben nem álló képviselőt jelöl ki.

(2) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval a leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló az eljárás során észrevételt tehet, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót – kivéve, ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg – meg kell hallgatni.

123. § (1) A leltári készletet állandóan egyedül kezelő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló – a leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – a leltárhiány teljes összegéért felel.

(2) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló legfeljebb hathavi távolléti díja mértékéig felel, ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló vagy munkavállaló is kezeli.

(3) Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók távolléti díjának hathavi együttes összegét. A csoportos leltárfelelősségi megállapodás meghatározhatja a felelősség köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók és munkavállalók közötti megosztását is, de egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók és munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek, ha a csoportos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi.

(4) A felelősség vagy a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, így különösen azokat, amelyek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló felelősségére kihatnak, vagy amelyek a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásolhatták, ezen belül a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló esetleges távollétének tartamát.

IX. FEJEZET

A KÖZNEVELÉSI FOGLALKOZTATOTTI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSÉVEL ÉS MEGSZÜNTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS RÉSZLETSZABÁLYOK

54. A munkakör-felajánlás

124. § (1) A Púétv. 44. §-a és 50. §-a alapján a munkáltató a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót írásban tájékoztatja

a) a munkáltatónál a végzettségének képzettségének, szakképesítésének és egészségi állapotának megfelelő munkakörről, illetve óraadóként történő foglalkoztatási lehetőségről,

b) az a) pontban szereplő munkakör ellátásáért megállapítható havi illetmény, óraadói megbízási díj összegéről.

(2) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló az (1) bekezdés szerinti munkáltatói ajánlat elfogadásáról vagy elutasításáról a Púétv. 44. §-ában foglalt esetben öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott munkakört nem fogadta volna el.

(3) A munkakör elfogadása esetén azt a kinevezés módosításához való hozzájárulásnak kell tekinteni, a munkáltató gondoskodik a kinevezés megfelelő módosításáról. Ha felajánlható munkakör nincs, vagy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a felajánlott munkakört elutasította, ezt a felmentést tartalmazó iratban a munkáltatónak fel kell tüntetnie.

55. Csoportos létszámcsökkentés

125. § (1) Ha a munkáltató csoportos létszámcsökkentés végrehajtását tervezi, a Púétv. 59. § (2) bekezdése szerinti előzetes tájékoztatás időpontját megelőzően legalább tíz munkanappal a helyben szokásos módon tájékoztatja a csoportos létszámcsökkentéssel érintett telephelyein foglalkoztatott köznevelési dolgozókat, és felhívja őket, hogy a tájékoztatás időpontjáig közöljék képviselőik nevét.

(2) A köznevelési dolgozók legalább három, legfeljebb öt képviselőt jelölnek meg.

(3) Megjelölés hiányában, vagy ha a képviselők személyéről a köznevelési dolgozók között vita alakult ki, a munkáltató a telephelyen foglalkoztatottak közül haladéktalanul három vezető megbízású vagy a munkáltatónál legalább három éve dolgozó, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót jelöl ki a munkavállalók képviselőit terhelő feladatok ellátására. A kijelöltek között nem lehet a felmentéssel kapcsolatos munkáltatói jogkör gyakorlója. A munkáltató a kijelölt képviselők személyéről, valamint a nekik adott tájékoztatás tartalmáról az (1) bekezdés szerinti köznevelési dolgozókat a helyben szokásos módon tájékoztatja.

56. Az elszámolás szabályai

126. § (1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnésekor a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló illetményét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni.

(2) A rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony a munkaidőkeret lejárta előtt

a) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,

b) a munkáltató egésze vagy egy része más jogállási törvény hatálya alá kerülésével összefüggésben a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony átalakulásának hiányában,

c) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával,

d) a munkáltató által azonnali hatállyal a próbaidő alatt,

e) felmentéssel, kivéve, ha annak indoka, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a munkáját nem végzi megfelelően, vagy a kötelező továbbképzésen önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen, vagy

f) rendkívüli lemondással

szűnik meg, és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott.

(3) Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony a munkaidőkeret lejárta előtt a (2) bekezdésben felsorolt jogcímen szűnik meg, és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott.

(4) Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony a munkaidőkeret lejárta előtt

a) lemondással,

b) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló által azonnali hatállyal a próbaidő alatt,

c) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nem megfelelő munkavégzésével vagy a kötelező továbbképzés önhibájából való elmulasztásával vagy a tanulmányok sikeres befejezésének hiányával indokolt felmentéssel,

d) rendkívüli felmentéssel,

e) elbocsátás fegyelmi büntetéssel,

f) köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak az összeférhetetlen helyzet határidőn belüli megszüntetése elmulasztásával, vagy

g) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak a Púétv. 26. §-ában és 27. §-ában foglalt feltételeknek történő megfelelése megszűnésével

szűnik meg, és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a beosztás szerinti munkaidőre járó illetménynél magasabb összegű illetményben részesült.

(5) Az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit munkaidőkeret hiányában is alkalmazni kell, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony hónap közben szűnik meg.

(6) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony

a) közös megegyezéssel vagy

b) áthelyezéssel

szűnik meg, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló illetményének elszámolásáról a felek egymással megállapodnak.

X. FEJEZET

A KARRA VONATKOZÓ EGYES RENDELKEZÉSEK

127. § (1) A Kar Országos Küldöttgyűlése hatáskörébe tartozik különösen:

a) a Kar költségvetés főösszegének (a továbbiakban: költségvetés), valamint a Kar számviteli törvény szerinti éves költségvetése végrehajtásáról szóló beszámolónak a jóváhagyása,

b) a Kar tagságát egységesen érintő, jelentős kérdéskör szabályozása érdekében szabályzatok megalkotása,

c) az elnök, alelnök, elnökségi tagok megválasztása,

d) a szakmai tagozatok vezetői megbízásának jóváhagyása,

e) az Alapszabályban meghatározott további hatáskörök.

(2) Az Elnökség feladata az Országos Küldöttgyűlés határozatainak, valamint az Alapszabály és a Púétv. rendelkezéseinek megfelelően a Kar működésének irányítása és feladatainak végrehajtása. Ennek érdekében különösen:

a) a Központi Irodán keresztül, az ülésein hozott döntésekkel a Kar folyamatos működéséről való gondoskodás,

b) az elnöknek a Kar költségvetésére, valamint a számviteli törvény szerinti éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóra irányuló javaslata megtárgyalása,

c) a Kar belső szabályzatainak előkészítése és az Országos Küldöttgyűlés elé terjesztése,

d) országos szakmai tagozatok létrehozása, vezetőik személyére való javaslattétel,

e) tevékenységéről évente legalább egyszer beszámolás az Országos Küldöttgyűlésen,

f) a Kar tisztségviselőivel szemben összeférhetetlenségi eljárás kezdeményezése,

g) az Alapszabályban meghatározott további hatáskörök.

(3) A Kar a jogszabályban, valamint az Alapszabályban meghatározott feladatok érvényesítése érdekében országos szinten működő szakmai tagozatokat hoz létre. A tagozatba a pedagógus az Alapszabályban meghatározottak szerint kérheti felvételét. A szakmai tagozat a saját szakterületére vonatkozóan, az Elnökség jóváhagyásával állásfoglalást adhat ki.

(4) A Területi Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik különösen az illetékességi területén

a) az illetékességi területén működő tagságát egységesen érintő, jelentős kérdéskör szabályozása érdekében szabályzatok megalkotása,

b) a területi tisztségviselők megválasztása,

c) javaslattétel az Elnökségnek a szakmai tagozatok vezetői személyére,

d) küldöttek delegálása az Országos Küldöttgyűlésbe,

e) az Alapszabályban meghatározott további hatáskörök.

(5) A Területi Elnökség hatáskörébe tartozik a saját illetékességi területén

a) az ülésein hozott döntésekkel a Kar folyamatos működéséről való gondoskodás,

b) az illetékességi területén működő tagságát egységesen érintő, jelentős kérdéskör szabályozása érdekében szabályzatok előkészítse és a Területi Küldöttgyűlés elé terjesztése,

c) tevékenységéről évente legalább egyszer beszámolás a Területi Küldöttgyűlésen,

d) az Alapszabályban meghatározott további hatáskörök.

128. § A Kar az iskolai közösségi szolgálat szervezésével kapcsolatos hatáskörében a hivatallal együttműködve

a) évente nyomon követi az iskolai közösségi szolgálat teljesítésének előrehaladását, melynek keretében kiválasztott nevelési-oktatási intézmények gyakorlatát méri fel,

b) a monitoring program eredményéről a tárgyévet követő év március 31-ig összegző jelentést készít, melyet felterjeszt a miniszternek,

c) az összegző jelentésben szereplő jó gyakorlatokról tájékoztatja a közösségi szolgálat szervezésére köteles nevelési-oktatási intézmények igazgatóit,

d) javaslatot tesz az iskolai közösségi szolgálatot szervező nevelési-oktatási intézmények elismerésére vagy szakmai konzultációra a tevékenység sikerességének fejlesztése érdekében.

129. § (1) Az etikai eljárásban biztosítani kell a jogszerűség, jóhiszeműség és tisztesség elveit, az ártatlanság vélelmét, az eljárás alá vont pedagógus jó hírnévhez való jogának védelmét.

(2) Az etikai vétség gyanújáról való tudomásszerzés esetén az etikai eljárást hivatalból kell megindítani. Nem lehet etikai eljárást indítani, ha az etikai vétséget megalapozó cselekménynek az etikai tanács tudomására jutásától számított hat hónap vagy az etikai vétség elkövetése óta egy év eltelt.

(3) Az eljárás alá vont pedagógus számára biztosítani kell

a) az iratokba való betekintés jogát és a jogai gyakorlásához szükséges megfelelő tájékoztatást,

b) védekezésének szóbeli és írásbeli előterjesztése lehetőségét,

c) jogi képviselő, illetve munkavállalói érdekképviselet bevonásának lehetőségét.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

57. Hatályba léptető rendelkezések

130. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.

58. Átmeneti rendelkezések

131. § (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőző napon betöltött

a) jelmez- és viselettáros, hangszerkarbantartó, valamint pedagógiai felügyelő munkakör megnevezése pedagógiai asszisztens,

b) gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő munkakör megnevezése gyógypedagógiai asszisztens,

c) szociális munkás, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, szabadidő-szervező, valamint pszichopedagógus munkakör megnevezése gyermek- és ifjúságvédelmi támogató

megnevezésre változik.

(2) Az e rendelet hatálybalépését megelőző napon betöltött műszaki vezető munkakör a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkaköri csoportba tartozik.

(3) A 9. § (15) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a 2023/2024. tanévben a belügyi rendészeti ismeretek tantárgyat magyar nyelv és irodalom szakos tanár, történelemtanár és földrajztanár is taníthatja.

(4) *  A 88. § (5) és (6) bekezdésének a 2023/2024. tanévben történő alkalmazásakor a Púétv. 98. § (5) bekezdés b) pontja szerinti gyermek- és tanulólétszámmal, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló miniszteri rendelet szerinti képességkibontakoztató, illetve integrációs felkészítés vagy óvodai fejlesztő program meglétével kapcsolatos feltételnek 2023. október 1-jén kell fennállnia. A 88. § (5) és (6) bekezdését első alkalommal úgy kell alkalmazni, hogy a 2023/2024. tanév, valamint nevelési év tekintetében a jogosultság 2024. január 1-jétől szól.

132. § Ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést, akkor a testnevelés tantárgy tanítására határozott időre, legfeljebb a 2026/2027. tanév kezdetéig alkalmazható az a személy, aki testnevelő-edzői szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szakképesítéssel rendelkezik.

132/A. § *  E rendeletnek a minősítési, pályázati, megújítási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit első alkalommal a 2024. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

132/B. § *  E rendeletnek a tanárbéremeléshez szükséges egyes kormányrendeleti szabályokról szóló 3/2024. (I. 18.) Korm. rendelet által megállapított

a) 88/A. § (1) bekezdését, 44/A. alcímét és 95/A. §-át első alkalommal a 2024. januári illetményre és munkabérre,

b) 95/B. §-át első alkalommal a 2024. januári illetményekre és munkabérre biztosított központi költségvetési támogatásokra

kell alkalmazni.

59–60. * 

133–136. § * 

1. melléklet a 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

Finanszírozott létszámok

A) A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők finanszírozott létszáma

A B C
1. Vezetői megbízás Feltétel Létszám
2. igazgató vagy főigazgató intézményenként 1
3. tagintézmény-igazgató tagintézményenként 1
4. intézményegység-vezető szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként 1
5. igazgatóhelyettes vagy főigazgató-helyettes 50 gyermek-, tanulólétszám alatt 0
6. igazgatóhelyettes vagy főigazgató-helyettes óvoda kivételével nevelési-oktatási intézményben 50–250 tanulólétszám esetén 1
7. igazgatóhelyettes vagy főigazgató-helyettes óvoda kivételével nevelési-oktatási intézményben 251–750 tanulólétszám esetén 2
8. igazgatóhelyettes vagy főigazgató-helyettes óvoda kivételével nevelési-oktatási intézményben 750-nél több tanulólétszám esetén 3
9. igazgatóhelyettes vagy főigazgató-helyettes óvodában 50–200 gyermeklétszám esetén 1
10. igazgatóhelyettes vagy főigazgató-helyettes óvodában 201–500 gyermeklétszám esetén 2
11. igazgatóhelyettes vagy főigazgató-helyettes óvodában 500-nál több gyermeklétszám esetén 3
12. tagintézmény-, intézmény-egységvezető-helyettes óvoda kivételével nevelési-oktatási intézményben intézményegységenként, tagintézményenként 250 tanulólétszám alatt 0
13. tagintézmény-, intézményegység-vezető-helyettes óvoda kivételével nevelési-oktatási intézményben intézményegységenként, tagintézményenként 251–750 tanulólétszám esetén 1
14. tagintézmény-, intézményegység-vezető-helyettes óvoda kivételével nevelési-oktatási intézményben intézményegységenként, tagintézményenként 750-nél több tanulólétszám esetén 2
15. tagintézmény-, intézmény-egységvezető-helyettes óvodában intézményegységenként, tagintézményenként 200 gyermeklétszám alatt 0
16. tagintézmény-, intézmény-egységvezető-helyettes óvodában intézményegységenként, tagintézményenként 201–500 gyermeklétszám esetén 1
17. tagintézmény-, intézmény-egységvezető-helyettes óvodában intézményegységenként, tagintézményenként 500-nál több gyermeklétszám esetén 2

B) A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma

A B C
1. Munkakör Feltétel Létszám
2. Óvodatitkár, iskolatitkár intézményenként, ahol a gyermekek/tanulók létszáma eléri a 100 főt; továbbá 450 gyermekenként 1
3. Kollégiumi titkár kollégiumonként, valamint a székhelyen kívül működő kollégiumi intézményegységenként 1
4. Pedagógiai asszisztens óvodában 3 óvodai csoportonként 1
általános iskolában 250 tanulónként 1
alapfokú művészeti iskolában 1–200 tanuló között 0,5
alapfokú művészeti iskolában 200 tanuló felett 1
kollégiumban nemenként és épületenként 100 tanulóra számítva, de legalább 1
5. Gyógypedagógiai asszisztens kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat nevelő-oktató iskolában 15 tanulónként 1
a siket, a vak, a középsúlyos értelmi fogyatékos, a mozgásszervi fogyatékos, az autizmus spektrum zavarral küzdő, a halmozottan fogyatékos, illetve súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulókat nevelő és oktató iskolában és kollégiumban 6 tanulónként 1
6. Gyermek- és ifjúságvédelmi támogató ha a hátrányos helyzetű tanulók aránya eléri az iskola, a kollégium létszámának legalább huszonöt százalékát, és az érintettek létszáma meghaladja a 100, de nem éri el az 500 főt 0,5
ha a hátrányos helyzetű tanulók aránya eléri az iskola, a kollégium létszámának legalább huszonöt százalékát, és az érintettek létszáma eléri vagy meghaladja az 500 főt 1
7. Dajka óvodai csoportonként 1
8. Gondozó dajka helyett alkalmazható, csoportonként 1
9. Könyvtáros ha az intézményben van könyvtár, de könyvtárostanárt, -tanítót nem alkalmaznak, akkor 1–250 tanuló között 0,5
ha az intézményben van könyvtár, de könyvtárostanárt, -tanítót nem alkalmaznak, akkor 251–1000 tanuló között 1
ha az intézményben van könyvtár, de könyvtárostanárt, -tanítót nem alkalmaznak, akkor 1000 tanuló felett 2
10. Laboráns a köznevelés ötödik évfolyamától az 5–12. évfolyamon tanulók létszámát figyelembe véve 250 tanulónként 1
11. Rendszergazda általános, középfokú iskolánként 1–250 tanuló között 0,5
általános, középfokú iskolánként 251–750 tanuló között 1
általános, középfokú iskolánként 750 tanuló felett 2
12. Gyógytornász intézményenként a gyógytornában részt vevő 1–50 fő gyermek,- tanulólétszám esetén 1
13. Ápoló kollégiumban 1–50 tanulóig 0,5
kollégiumban 51–500 tanuló között 1
kollégiumban 500 tanuló felett 2
kizárólagosan sajátos nevelési igényű tanulókat ellátó kollégiumban 24 órás ellátásra 1
kizárólagosan sajátos nevelési igényűeket ellátó kollégiumban 1–50 tanuló között 0,5
kizárólagosan sajátos nevelési igényűeket ellátó kollégiumban 51–500 tanuló között 1
kizárólagosan sajátos nevelési igényűeket ellátó kollégiumban 500 tanuló felett 2
14. Szakorvos kizárólag sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató intézményben 1
15. Úszómester tanuszodával rendelkező óvodában 1

2. melléklet a 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményei

A B C
1. A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai / Nevelési-oktatási intézmények
Pedagógus-munkakör

Az alkalmazáshoz szükséges szakképzettség
2. *  Óvodai nevelés óvodapedagógus óvodapedagógus,
óvodai nevelő
3. Alsó tagozat tanító tanító
4. 5–8. évfolyam tanár a tantárgynak megfelelő szakos tanár, tanító
5. *  9–12. évfolyam gimnáziumban, szakgimnáziumban gimnáziumi tanár, szakgimnáziumi tanár mesterfokozatú (az általános iskolai tanár kivételével), a tantárgynak megfelelő szakos tanár
6. Szakgimnázium (pedagógiai, közművelődési) szakmai tantárgyat oktató tanár a szakmai tantárgynak megfelelő szakos felsőfokú szakképzettség
7. Szakgimnázium (művészeti) művészeti szakmai tantárgyat oktató tanár a művészeti tárgynak megfelelő szakos felsőfokú szakképzettség
8. Alapfokú művészeti iskola zeneművészeti ág szakmai tantárgyat tanító tanár a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanár vagy művész vagy előadóművész
9. Alapfokú művészeti iskola (szín- és bábművészeti, képző- és iparművészeti, táncművészeti ág) szakmai tantárgyat tanító tanár a tanszaknak megfelelő szakirányú felsőfokú végzettség és szakképzettség
10. Kollégium kollégiumi nevelőtanár kollégiumi nevelőtanár, gyógypedagógus, konduktor, szociálpedagógus, játék- és szabadidő-szervező tanár, tanulási és pályatanácsadó tanár, tehetségfejlesztő tanár, hittanár-nevelő tanár, pedagógia szakos tanár és pedagógia szakos nevelő, a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszának megfelelően tanító, tanár
11. Az alsó tagozaton az emelt szintű oktatásban a művészetek, idegen nyelv, nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyak esetében tanár a tantárgynak megfelelő szakos tanár
12. könyvtárostanár (tanító) könyvtárpedagógia-tanár, informatikus könyvtáros és tanító vagy tanár vagy szociálpedagógus
13. óvodapszichológus/ iskolapszichológus pszichológus és óvodapedagógus vagy gyógypedagógus vagy konduktor vagy tanító vagy tanár, pszichológus tanácsadás és iskolapszichológia szakirányon, pedagógiai szakpszichológus, óvoda- és iskola-szakpszichológus, óvoda- és iskolapszichológus,
tanácsadó szakpszichológus
14. fejlesztő pedagógus óvodapedagógus, tanító, tanár, szociálpedagógus, konduktor, a továbbiakban meg nem nevezett gyógypedagógus, pedagógia szakos előadó, pedagógia szakos nevelőtanár és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók szűrésére, csoportos és egyéni foglalkoztatására jogosító szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség, oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája vagy logopédia vagy pszichopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, gyógypedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája vagy logopédia vagy pszichopedagógia szakirányon
15. szociálpedagógus szociálpedagógus
16. konduktor a) konduktor,
b) konduktor-tanító,
c) konduktor-óvodapedagógus,
d) konduktor (tanító),
e) konduktor (óvodapedagógus),
f) speciális pedagógia szakos tanár és szakpedagógus, ha az a)–e) alpontra épül,
g) konduktortanár
17. gyógypedagógus
(beleértve a logopédia szakon, szakirányon végzett gyógypedagógust is)
a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő szakon, szakirányon végzett gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, gyógypedagógiai terapeuta, speciális pedagógia szakos tanár és szakpedagógus vagy okleveles gyógypedagógus vagy gyógypedagógia-tanár vagy okleveles logopédus és a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő szakon, szakirányon végzett gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, gyógypedagógiai terapeuta
18. Nemzetiségi óvodai nevelés nemzetiségi óvodapedagógus nemzetiségi óvodapedagógus
19. Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás az alsó tagozaton nemzetiségi tanító nemzetiségi tanító
20. Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás az 5–12. évfolyamon közismereti tantárgyat nemzetiségi nyelven oktató tanár tantárgynak megfelelő szakos tanár és a nevelés-oktatás nyelvének tanítására jogosító tanító vagy tanár vagy nyelvtanár szakképzettség vagy az adott nyelvből legalább középfokú „komplex” típusú államilag elismert nyelvvizsga, Magyarországon elismert oklevél alapján az adott évfolyamon az adott tantárgy tanításához előírt, a tanítás nyelvének megfelelő pedagógus végzettség és szakképzettség
21. Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás nemzetiségi nyelvtanár nemzetiségi nyelvtanár, nyelvtanár
22. Minden iskolatípusban és minden évfolyamon idegennyelvtanár nyelvtanár, nemzetiségi nyelvtanár
23. Minden iskolatípusban és minden évfolyamon testnevelő testnevelő tanár
24. Minden iskolatípusban és minden évfolyamon ének-zene tanár ének-zene szakos tanár
25. Két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatás tanító, tanár az adott évfolyamon az adott tantárgy tanításához előírt szakképzettség (tanító, tanár) és az iskolai nevelés-oktatás nyelvének tanítására jogosító tanító, tanár, nyelvtanár-szakképzettség vagy az adott tantárgy nem magyar nyelven történő oktatásához szükséges nyelvi ismeretek alapképzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben történő elsajátításának igazolása vagy a Közös Európai Referenciakeret szerinti legalább C1 szintű (felsőfokú) nyelvtudás igazolása az adott idegen nyelvből, Magyarországon elismert oklevél alapján az adott évfolyamon az adott tantárgy tanításához előírt, a tanítás nyelvének megfelelő pedagógus végzettség és szakképzettség
26. Készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás gyakorlati évfolyamon tanár a szakmai elméleti oktatásban gyógypedagógus vagy a képzés szakirányának megfelelő szakos tanár
27. Készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás gyakorlati évfolyamon szakmai tanár, szakoktató, gyakorlati oktató gyógypedagógus vagy a képzés szakirányának megfelelő szakos tanár, a képzés szakirányának megfelelő szakoktató, a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettség, érettségi végzettség és a szakiránynak megfelelő államilag elismert legalább középszintű szakképesítés, továbbá legalább öt év, az adott szakiránynak megfelelő szakmai gyakorlat
28. Szakiskolai nevelés-oktatás szakmai elméleti tantárgyat oktató tanár a szakmai tárgynak megfelelő szakos felsőfokú végzettség és szakképzettség
29. Szakiskolai nevelés-oktatás szakmai tanár, szakoktató, gyakorlati oktató a szakmai képzés szakirányának megfelelő szakos tanár, a szakmai képzés szakirányának megfelelő szakoktató, a szakmai képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettség, érettségi végzettség és a szakiránynak megfelelő államilag elismert legalább középszintű szakképesítés, továbbá legalább öt év, az adott szakiránynak megfelelő szakmai gyakorlat
30. Szakiskolai nevelés-oktatás, nem értelmi fogyatékos tanulók esetében közismereti tantárgyat oktató tanár a tantárgynak megfelelő szakos tanár

3. melléklet a 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök, valamint a gazdasági, ügyviteli, műszaki és kisegítő munkakörök képesítési szintje

A) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök képesítési szintjei

A B
1. Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakör Az alkalmazáshoz szükséges legalacsonyabb iskolai végzettség, illetve képesítés szintje
2. *  Óvodatitkár, iskolatitkár, kollégiumi titkár, intézményi titkár pedagógiai szakszolgálati intézményben középfokú iskolai végzettség
3. *  Pedagógiai asszisztens középfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítés vagy érettségi végzettség
4. Gyógypedagógiai asszisztens középfokú iskolai végzettség
5. Gyermek- és ifjúságvédelmi támogató alapfokozatot vagy mesterfokozatot nem tanúsító felsőfokú szakképesítés vagy
felsőoktatási szakképzésben szerzett szakképesítés vagy érettségi végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítés
6. Dajka nincs képesítési feltétel
7. Könyvtáros alapfokozatot vagy mesterfokozatot nem tanúsító felsőfokú szakképesítés vagy
felsőoktatási szakképzésben szerzett szakképesítés vagy érettségi végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítés
8. Laboráns középfokú iskolai végzettség
9. Rendszergazda alapfokozatot vagy mesterfokozatot nem tanúsító felsőfokú szakképesítés vagy
felsőoktatási szakképzésben szerzett szakképesítés vagy érettségi végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítés
10. Ápoló középfokú iskolai végzettség
11. Gyógytornász alapfokozat és szakképesítés

B) A köznevelési dolgozó munkakörök képesítési szintjei

A B
1. *  Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő, valamint gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakör Az alkalmazáshoz szükséges legalacsonyabb iskolai végzettség, illetve képesítés szintje
2. Gondozó/takarító nincs képesítési feltétel
3. Szakorvos orvostudományi egyetemi végzettség és szakképesítés, emellett jogszabályban előírt szakvizsga
4. Úszómester érettségi végzettséget igénylő szakképesítés
5. Gazdasági, ügyviteli, műszaki és kisegítő munkakör nincs képesítési feltétel

3/a. melléklet a 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelethez * 

A pedagóguskompetenciák megfigyelési és értékelési szempontjai Pedagógus I. fokozatra irányuló minősítő vizsga és Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítési eljárásban

A) Köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott a 45. § (1) bekezdés a) pontja szerint

A B
1 Szempont sorszáma Értékelési szempontrendszer
2 1. 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
3 1.1 Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos tudást tükröz.
4 1.2 Ismeri az intézményében folyó pedagógiai munka tartalmi meghatározására és szervezésére vonatkozóan alkalmazott, a Kormány és a köznevelésért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumokat és az intézménye pedagógiai programjának a saját szakterületére vonatkozó főbb tartalmait.
5 1.3 Ismeri és tudatosan felhasználja szakterülete, tantárgya kapcsolatait más műveltségterületekkel, tantárgyakkal.
6 1.4 Ismeri és tudatosan alkalmazza a szakterülete, tantárgya sajátosságaihoz igazodó megismerési folyamatokat, nevelési, tanítási módszereket, eszközöket.
7 1.5 Ismeri a szakterülete, tantárgya szempontjából fontos hagyományos és digitális információforrásokat, azok pedagógiai felhasználásának lehetőségeit, megbízhatóságát és etikus alkalmazását.
8 1.6 Fogalomhasználata szakszerű, az adott pedagógiai helyzethez igazodó.
9 2. 2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók
10 2.1 Tervei készítése során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait.
11 2.2 Egységes rendszerbe illesztve tervezi az adott pedagógiai céloknak megfelelő stratégiát, folyamatot, munkaformát, módszereket, eszközöket.
12 2.3 Pedagógiai fejlesztési terveiben kiemelt szerepet kap a gyermekek, tanulók tevékenységeinek fejlesztése.
13 2.4 Tervező tevékenységében épít a szociális tanulásban rejlő lehetőségekre.
14 2.5 A gyermekek, tanulók optimális fejlődését elősegítő, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz igazodó, differenciált tanulási-tanítási folyamatot tervez.
15 2.6 Terveiben szerepet kap a gyermekek, tanulók motiválása, motivációjuk fejlesztése.
16 2.7 Tervező tevékenysége során a tanulási folyamatba illeszti a foglalkozáson, a tanórán kívüli ismeret- és tapasztalatszerzési lehetőségeket.
17 2.8 Megtervezi a gyermekek, a tanulók és nevelt, oktatott csoportok értékelésének módszereit, eszközeit.
18 2.9 A gyermekek, a tanulók fejlettségére is figyelemmel bevonja őket a nevelés-oktatás és a tanulás-tanítás tervezésébe.
19 2.10 A tanulási-tanítási folyamat tervezése során a digitális módszereket és eszközöket
a pedagógiai céloknak megfelelően választja meg és azokat a változó körülményekhez igazítja.
20 3. 3. kompetencia: A tanulás támogatása
21 3.1 A tanulás támogatása során épít a gyermekek, tanulók egyéni céljaira és szükségleteire, a gyermek- és tanulócsoport sajátosságaira.
22 3.2 Figyelembe veszi a gyermekek, a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát.
23 3.3 Felkelti és fenntartja a gyermekek, a tanulók érdeklődését célszerűen alkalmazott hagyományos és digitális eszközökkel, technológiákkal.
24 3.4 Nyugodt és biztonságos nevelési, tanulási környezetet teremt.
25 3.5 Feltárja és szakszerűen kezeli a tanulási folyamat során tapasztalt megértési nehézségeket.
26 3.6 Ösztönzi, segíti és támogatja a gyermekeket, a tanulókat a hagyományos és a digitális eszközök célszerű, körültekintő, etikus és biztonságos használatában.
27 3.7 Fejleszti a gyermekek, a tanulók tanulási képességeit.
28 3.8 Az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosít.
29 3.9 A gyermekek, a tanulók hibázásait, tévesztéseit a tanulási folyamat szerves részeinek tekinti, és a megértést elősegítő módon reagál rájuk.
30 3.10 Támogatja a gyermekek, a tanulók önálló gondolkodását, elismeri, és a tanulási-tanítási folyamat részévé teszi kezdeményezéseiket és ötleteiket.
31 3.11 Segítséget nyújt a gyermekeknek, tanulóknak abban, hogy képesek legyenek digitális környezetben információkat, tartalmakat keresni, elemezni és feldolgozni, a digitális technológiákat kreatívan és körültekintően használni.
32 3.12 Pedagógiai tevékenységében tudatosan alkalmazza a digitális technológiákat
a különböző képességterületek fejlesztése során, szem előtt tartva a gyermek, a tanuló életkorát, képességeit, motiváltságát.
33 4. 4. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség
34 4.1 A nevelés-oktatás folyamatában a gyermekek, a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és testi sajátosságaira egyaránt kiemelt figyelmet fordít.
35 4.2 Tudatosan teremt olyan pedagógiai helyzeteket, amelyek segítik a gyermekek, a tanulók komplex személyiségfejlődését.
36 4.3 Tiszteletben tartja a gyermekek, a tanulók személyiségét, tudatosan keresi a bennük rejlő értékeket, a gyermekekhez, a tanulókhoz felelősen és elfogadóan viszonyul.
37 4.4 Megismerteti a gyermekekkel, a tanulókkal az érintett korosztályra a tantervi, tartalmi szabályozókban meghatározott egyetemes emberi, európai és nemzeti értékeket és azok tiszteletére neveli őket.
38 4.5 Tudatos értékválasztásra és a saját értékrendjük kialakítására ösztönzi a gyermekeket, a tanulókat.
39 4.6 Tudatosan alkalmazza a gyermekek, a tanulók sokoldalú megismerését szolgáló pedagógiai-pszichológiai módszereket.
40 4.7 Felismeri a gyermekek, a tanulók személyiségfejlődési és tanulási nehézségeit, és képes számukra hatékony segítséget nyújtani, vagy szükség esetén más szakembertől segítséget kérni.
41 4.8 Felismeri a gyermekekben, a tanulókban a tehetség ígéretét, és tudatosan segíti annak kibontakozását.
42 4.9 Az együttnevelés keretei között is módot talál a gyermekek, a tanulók esetében az egyéni fejlődés lehetőségeinek megteremtésére.
43 5. 5. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre és
a fenntarthatóság szempontjaira, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység
44 5.1 A pedagógus az általa vezetett, fejlesztett gyermek- és tanulócsoportok fejlesztését a közösségfejlesztés folyamatának ismeretére, és a csoportok tagjainak egyéni és csoportos szükségleteire, sajátosságaira alapozza.
45 5.2 Megteremti az általa irányított nevelési, oktatási folyamat során az együttműködési képességek fejlődéséhez szükséges feltételeket.
46 5.3 Szakszerűen és eredményesen alkalmazza a konfliktusok megelőzésének és kezelésének módszereit.
47 5.4 Ösztönzi a gyermekek, a tanulók közötti véleménycserét, fejleszti kommunikációs képességeiket, fejleszti a gyermekekben, tanulókban az érvelési kultúrát.
48 5.5 A gyermekek, a tanulók nevelése, oktatása során a közösség iránti szerepvállalást erősítő pedagógiai helyzeteket teremt.
49 5.6 Pedagógiai feladatai során figyelembe veszi és értékként közvetíti a gyermekek, a tanulók és tanulóközösségek eltérő kulturális, társadalmi hátteréből adódó sajátosságokat.
50 5.7 A gyermekeket, tanulókat egymás elfogadására, tiszteletére, kölcsönös támogatására, előítélet-mentességre neveli.
51 5.8 Pedagógiai tevékenységében a nevelt, oktatott gyermekek, tanulók életkorából következő fejlődéslélektani jellemzők ismerete tükröződik.
52 6. 6. kompetencia: A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése
53 6.1 A tantervi tartalmakat a gyermekek, a tanulók egyéni pedagógiai-pszichológiai szükségleteihez is igazodva eredményesen és adaptívan alkalmazza.
54 6.2 Változatos pedagógiai értékelési módszereket alkalmaz, a nevelési-oktatási folyamatban célzottan alkalmazza a diagnosztikus, a fejlesztő és összegző értékelési formákat.
55 6.3 Változatos, a szakterülete, a tantárgya sajátosságainak és az adott nevelési helyzetnek megfelelő ellenőrzési-értékelési módszereket használ.
56 6.4 Pedagógiai céljainak megfelelő ellenőrzési, értékelési eszközöket választ vagy készít, amelyhez felhasznál digitális technológia által nyújtott lehetőségeket is.
57 6.5 A gyermekeknek, a tanulóknak személyre szabott értékelést ad.
58 6.6 A gyermeki, a tanulói tevékenység rendszeres ellenőrzésének eredményeit szakszerűen elemzi, értékelésüket rendszeresen felhasználja fejlesztési céljainak, feladatainak kijelölésében.
59 6.7 Az értékelési módszerek alkalmazása során figyelembe veszi azok várható hatását a gyermekek, a tanulók személyiségének fejlődésére.
60 6.8 A gyermekek, a tanulók számára adott visszajelzései rendszeresek, egyértelműek, tárgyilagosak.
61 6.9 Elősegíti a gyermekek, a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlődését.
62 6.10 Az intézményi pedagógiai programmal összhangban alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszerét és módszereit, azok szempontjait megismerteti a gyermekekkel, a tanulókkal, a szülőkkel.
63 7. 7. kompetencia: A környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja
64 7.1 Segíti a gyermekeket, tanulókat, hogy megértsék a nem fenntartható és fenntartható fejlődés különbségeit.
65 7.2 Kihasználja saját szakterületén, illetve intézményében a fenntarthatóságra nevelés pedagógiai lehetőségeit.
66 7.3 Lehetővé teszi a gyermekek, tanulók számára, hogy saját cselekedeteikkel, viselkedésükkel hozzájáruljanak a fenntarthatósághoz, tudatosítva bennük, hogy a jövő rajtuk is múlik.
67 7.4 Segíti a gyermekeket, tanulókat, hogy a múlt és a jelen tükrében kreatívan gondolkodjanak a lehetséges jövőről.
68 8. 8. kompetencia: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
69 8.1 A gyermekek, a tanulók nevelése-oktatása érdekében kezdeményezően együttműködik a pedagógustársaival, a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel és a szülőkkel. Az együttműködés során digitális technológiát is alkalmaz.
70 8.2 A gyermekekkel, a tanulókkal történő együttműködés elveit és formáit az alkalmazott pedagógiai program és az intézményi dokumentumok keretei között a gyermekek,
a tanulók személyiségfejlődését figyelembe véve alakítja ki és valósítja meg.
71 8.3 A hagyományos és digitális kapcsolattartás során az intézményi pedagógiai programhoz igazodóan és a pedagógiai céljainak megfelelően érthetően és hitelesen kommunikál, a vonatkozó jogszabályi előírásokat betartja.
72 8.4 Igényli a pedagógiai munkájával kapcsolatos visszajelzéseket, nyitott azok befogadására.
73 8.5 Szakmai megbeszéléseken kifejti, képviseli álláspontját, képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető.
74 9. 9. kompetencia: Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
75 9.1 Tisztában van személyiségének sajátosságaival, és alkalmazkodik a szerepelvárásokhoz.
76 9.2 A pedagógiai feladatok megoldásában együttműködik pedagógustársaival, munkaközösségeivel, a nevelő-oktató munkát segítő munkatársaival, a gyermek, tanuló fejlődését támogató más szakemberekkel.
77 9.3 Részt vesz szakmai kooperációkban, problémafelvetéseivel, javaslataival kezdeményező szerepet is vállal.
78 9.4 Pedagógiai munkáját reflektivitás jellemzi.
79 9.5 Fontos számára szakmai tudásának folyamatos megújítása, a megszerzett tudását a pedagógiai gyakorlatában eredményesen alkalmazza.
80 9.6 Tisztában van digitális kompetenciái szintjével, keresi a lehetőséget azok fejlesztésére. Segíti pedagógustársait digitális kompetenciájuk fejlődésében.

B) A pedagógiai szakszolgálatban a nevelési tanácsadás, az óvoda- és iskolapszichológiai ellátás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása feladatot ellátó, pedagógus munkakörben foglalkoztatott

A B
1 Szempont sorszáma Értékelési szempontrendszer
2 1. 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
3 1.1 Szakmai tevékenysége biztos szaktudományos és szakterületi tudást tükröz.
4 1.2 Ismeri a szakszolgálatok működésének jogszabályi hátterét, a tartalmi munkára vonatkozó előírásokat, szakmai protokollokat.
5 1.3 Ismeri és tudatosan felhasználja a kliens egyedi jellemzői közötti (belső) és a támogató társas környezet erőforrásai közötti (külső) kapcsolódási lehetőségeket.
6 1.4 Ismeri a rendelkezésre álló állapotfelmérő és fejlesztő/tanácsadó/terápiás eszközöket, kritikusan értékeli és a kliens szükségleteinek megfelelően tudatosan alkalmazza azokat.
7 1.5 Ismeri a szakterülete szempontjából fontos információforrásokat, azok felhasználásának lehetőségeit, megbízhatóságát és etikus alkalmazását.
8 1.6 Fogalomhasználata szakszerű, pontos és következetes az állapotfelmérés eredményének és a segítő beavatkozások folyamatának leírása, valamint megvalósulása során.
9 2. 2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók
10 2.1 A szolgáltatás céljainak meghatározásakor figyelembe veszi a kliens állapotát és az állapothoz illeszkedő eljárásokat, követi a szakterületi protokollokat.
11 2.2 A kliens problémájának és állapotának megfelelően tudatosan tervezi a vizsgálathoz/ beavatkozáshoz illeszkedő stratégiákat, hagyományos és digitális módszereket, eszközöket, megfelelő alternatívákat is mérlegelve a folyamatban.
12 2.3 Tevékenységének tervezésében a kliens fejlődési folyamatát tartja szem előtt, figyelembe véve a különlegességét, kulturális helyzetét, továbbá a környezeti kockázatokat.
13 2.4 Csoportos foglalkozási terv készítésénél épít a szociális tanulásban rejlő lehetőségekre.
14 2.5 A kliens problémájához és állapotához igazodó, a protokollok ajánlásait figyelembe vevő egyéni vagy csoportos fejlesztési, foglalkozási, tanácsadási vagy terápiás tervet készít.
15 2.6 Terveiben szerepet kap a kliensek motiválása, motivációjuk fejlesztése. Képes ráhangolódni a kliens érzelmi-motivációs állapotára és azt kedvezően befolyásolni.
16 2.7 A kliens szükségletei alapján tervezi és támogatja a beavatkozási folyamat megvalósulását a szakszolgálaton kívüli helyszíneken is.
17 2.8 Megtervezi a kliensek előrehaladását, elégedettségét értékelő módszereket és eszközöket.
18 2.9 Kliensei számára lehetővé teszi a számukra megfelelő viselkedési alternatíva kiválasztásában való véleményformálást, közreműködést.
19 2.10 A vizsgálati/beavatkozási folyamat tervezése során a digitális módszereket és eszközöket a céloknak megfelelően választja meg és azokat a változó körülményekhez igazítja.
20 3. 3. kompetencia: A tanulás támogatása
21 3.1 A vizsgálat és a beavatkozás során épít a kliensek céljaira, egyéni szükségleteire, a csoportok sajátosságaira.
22 3.2 A pedagógiai folyamat során figyelembe veszi a kliensek aktuális értelmi, érzelmi, hangulati, fiziológiai állapotát.
23 3.3 Felkelti és fenntartja a kliens érdeklődését célszerűen alkalmazott módszerekkel, hagyományos és digitális eszközökkel, technológiákkal.
24 3.4 Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli, támogató környezetet teremt.
25 3.5 A beavatkozás során az egyéni tanulási folyamathoz alakítja módszereit, feltárja és szakszerűen kezeli a megértési nehézségeket, az érzelmi és motivációs akadályokat.
26 3.6 Ösztönzi, segíti és támogatja a klienseket a hagyományos és a digitális eszközök célszerű, körültekintő, etikus és biztonságos használatában.
27 3.7 Fejleszti a kliensek tanulási képességeit. A tanulás támogatása érdekében a szülővel, pedagógussal konzultál.
28 3.8 Szakszerű útmutatást nyújt a kliens számára egyéni vagy csoportos helyzetben az önálló tanuláshoz.
29 3.9 A hibázást, tévesztést a tanulási/fejlődési folyamat szerves részeinek tekinti, kihasználja a benne rejlő fejlődési/fejlesztési lehetőségeket.
30 3.10 Támogatja a kliensek önálló gondolkodását, elismeri, elősegíti a kliens aktivitásának növekedését, kezdeményezéseiket, ötleteiket felhasználja a pedagógiai folyamatban.
31 3.11 A tanulás támogatása érdekében a szülővel, pedagógussal személyes vagy online konzultációt folytat.
32 4. 4. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség
33 4.1 Munkájában kiemelt figyelmet fordít a kliens értelmi, érzelmi, szociális és testi sajátosságaira.
34 4.2 A kliens teljes személyiségét fejlődésében szemléli, komplex fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik.
35 4.3 Tiszteletben tartja a kliens személyiségét, tudatosan keresi a benne rejlő értékeket, a klienshez felelősen és elfogadóan viszonyul.
36 4.4 Interperszonális kapcsolatokban értékvezérelten tevékenykedik, és a klienseket is ebben támogatja, segíti őket az együttműködés kialakításában, egymás értékeinek, helyzetének elfogadásában.
37 4.5 Tudatosan alkalmazza a kliens sokoldalú megismerését szolgáló pedagógiai-pszichológiai, problémaspecifikus módszereket.
38 4.6 Felismeri és érti a kliens kognitív és személyiségfejlődési nehézségeit, vagy annak kiemelkedő elemeit. Képes kliensei számára hatékony segítséget nyújtani, vagy szükség esetén más szakembertől segítséget kérni.
39 4.7 Felismeri klienseiben a tehetség ígéretét, és tudatosan segíti annak kibontakozását.
40 4.8 Csoportos beavatkozás esetén is módot talál a kliensek esetében az egyéni fejlődés lehetőségeinek megteremtésére.
41 4.9 A kliens életkorát és együttműködési készségét, valamint a probléma típusát figyelembe véve szülő-, illetve pedagóguskonzultációt alkalmaz.
42 5. 5. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre és
a fenntarthatóság szempontjaira, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység
43 5.1 A csoportos beavatkozások során képes a társas kapcsolódás, az együttműködés képességeinek fejlesztésére, figyelembe véve a csoporttagok egyéni és csoportos szükségleteit, sajátosságait.
44 5.2 A csoportos fejlesztő, tanácsadó, terápiás, tréning foglalkozásain harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt.
45 5.3 Mérlegeli, hogy a csoporttagok részvételének önkéntessége, vagy annak hiánya
a csoportlétszám, az időpont, a helyszín, a tagok csoporton kívüli kapcsolatai milyen befolyást gyakorolnak a csoportdinamikára, ezek alapján megelőzi a konfliktusok kialakulását.
46 5.4 Csoportos beavatkozások során fejleszti az asszertív kommunikáció képességét.
47 5.5 Csoportos beavatkozások során elősegíti az egymásért, a csoportban történtekért való felelősségvállalást.
48 5.6 Az állapotfelmérés és beavatkozások során figyelembe veszi és értékként közvetíti az egyéni különlegességeken túl az eltérő kulturális, társadalmi háttérből adódó sajátosságokat, ezek tiszteletben tartásával végzi munkáját.
49 5.7 Klienseit egymás elfogadására, tiszteletére, kölcsönös támogatására, előítélet-mentességre neveli.
50 5.8 Szakmai jegyzőkönyvet vezet a csoporttörténésekről, reflexiókkal reagál a csoporteseményekre és saját csoportvezetői tevékenységére.
51 5.9 Ha gyermek-, tanulócsoportot vezet, megfelelően mérlegeli és kezeli a csoport funkcionálásával összefüggő vezetői, pedagógusi, szülői reagálásokat, esetleg konfliktusos helyzeteket.
52 6. 6. kompetencia: A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése
53 6.1 A protokollok által támogatott állapotfelmérő és beavatkozási eljárásokat saját kompetenciái ismeretében a kliens szükségleteire építve következetesen alkalmazza.
54 6.2 A klienssel fenntartott kapcsolatban szem előtt tartja, hogy a segítő kapcsolat a direkt értékelésektől mentes hatásokon nyugszik, szükség esetén segítő értékelést alkalmaz, minősítő értékelést állapotfelmérés eredményének közlése során végez.
55 6.3 A fejlesztéshez, terápiához igazodó ellenőrzési-értékelési módszereket és eszközöket használ.
56 6.4 Szakterületének megfelelő standardizált és protokollok által támogatott állapotfelmérő eszközöket, szükség esetén egyszerű kérdőíves felmérő eszközöket készít és használ, melyhez felhasználja a digitális technológia nyújtotta lehetőségeket is.
57 6.5 Ha az ellátott szakfeladat a kliens értékelését lehetővé teszi, értékeléseit, visszajelzéseit úgy végzi, hogy ezzel a kliens fejlődését segítse.
58 6.6 Képes a kliens állapotának, változásának folyamatos értékeléséből kapott adatokat elemezni (folyamatdiagnosztika), az egyéni, csoportos beavatkozás alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani.
59 6.7 Ha az ellátott szakfeladat azt szükségessé teszi, visszajelzései rendszeresek, egyértelműek és tárgyilagosak.
60 6.8 A tanácsadás, fejlesztés, terápia, konzultáció során olyan módszerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a kliens önértékelési képességeinek kialakulását, fejlődését.
61 7. 7. kompetencia: A környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja
62 7.1 Segíti a klienseket, hogy megértsék a nem fenntartható és fenntartható fejlődés különbségeit.
63 7.2 Kihasználja saját szakterületén, illetve pedagógiai szakszolgálati intézményében a fenntarthatóságra nevelés pedagógiai lehetőségeit.
64 7.3 Lehetővé teszi a kliensek számára, hogy saját cselekedeteikkel, viselkedésükkel hozzájáruljanak a fenntarthatósághoz, tudatosítva bennük, hogy a jövő rajtuk is múlik.
65 7.4 Segíti a klienseket, hogy a múlt és a jelen tükrében kreatívan gondolkodjanak a lehetséges jövőről.
66 8. 8. kompetencia: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
67 8.1 A kliens érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik szülőkkel, munkatársakkal, szakmai partnerekkel, szervezetekkel. Az együttműködés során digitális technológiát is alkalmaz.
68 8.2 Együttműködését klienseivel, azok segítőivel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi, figyelembe véve a partner kognitív és érzelmi állapotát, aktuális jellemzőit és a kontextust.
69 8.3 A kliensnek, azok segítőinek nyújtott szakmai kommunikációjában alkalmazkodik a partner nyelvi és problémaészlelési képességeihez. A hagyományos és digitális kapcsolattartás során pedagógiai céljainak megfelelően érthetően és hitelesen kommunikál, a vonatkozó jogszabályi előírásokat betartja.
70 8.4 Nyitott a kliens, a szülő, a vezető, a munkatársak és más szakemberek visszajelzéseire, felhasználja azokat szakmai fejlődésében.
71 8.5 Szakmai megbeszéléseken kifejti, képviseli álláspontját, képes másokat meggyőzni és ő maga is meggyőzhető.
72 8.6 Titoktartási és információ megosztási kötelezettségeit különös felelősséggel teljesíti, kiemelten akut krízishelyzet és gyermekbántalmazás vélelme esetén.
73 9. 9. kompetencia: Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
74 9.1 Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival és alkalmazkodik a szerepelvárásokhoz.
75 9.2 Szakmai feladatai megoldásában együttműködik munkatársaival, a szakmai teammel, a segítő alkalmazottakkal, a kliens fejlődését támogató más szakemberekkel.
76 9.3 Részt vesz szakmai kooperációkban, intézményi innovációban, problémafelvetéseivel, javaslataival kezdeményező szerepet is vállal.
77 9.4 Szakmai munkáját reflektivitás jellemzi.
78 9.5 Fontos számára szakmai tudásának folyamatos megújítása, fejlesztése, a megszerzett tudását a szakmai gyakorlatában eredményesen alkalmazza.
79 9.6 Szakmai fejlődése mellett a segítő kapcsolat hitelességének fenntartása érdekében gondot fordít saját mentálhigiénés állapotának karbantartására, valamint
a szakterületére vonatkozó szakmai etikai kódex előírásainak betartására.
80 9.7 Tisztában van digitális kompetenciái szintjével, keresi a lehetőséget azok fejlesztésére, követi a digitális technológia fejlődését. Segíti munkatársait digitális kompetenciájuk fejlődésében.

C) A pedagógiai szakszolgálatban a szakértői bizottsági feladatot ellátó, pedagógus munkakörben foglalkoztatott

A B
1 Szempont sorszáma Értékelési szempontrendszer
2 1. 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
3 1.1 Szakmai tevékenysége biztos szaktudományos és szakterületi tudást tükröz.
4 1.2 Ismeri a szakszolgálatok működésének jogszabályi hátterét, a tartalmi munkára vonatkozó előírásokat, szakmai protokollokat, különösen a szakértői véleménnyel kapcsolatos elvárásokat.
5 1.3 Ismeri és tudatosan felhasználja a kliens érdekében a kapcsolódó szakszolgálati és más ágazatokhoz tartozó ellátási lehetőségeket.
6 1.4 A rendelkezésre álló állapotfelmérő eszközöket ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja.
7 1.5 Ismeri a szakterülete szempontjából fontos hagyományos és digitális információforrásokat, azok felhasználásának lehetőségeit, megbízhatóságát és etikus alkalmazását.
8 1.6 Fogalomhasználata szakszerű, pontos és következetes az állapotfelmérés eredményének és a szakértői javaslatoknak a leírása során.
9 2. 2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók
10 2.1 Az állapotfelmérés tervezése során komplex módon veszi figyelembe a diagnosztikus folyamat minden lényeges elemét, a folyamat célját, tartalmát, eszközeit, a kliens állapotát, a vizsgálati környezet lehetőségeit és korlátait.
11 2.2 Tudatosan tervezi a vizsgálati stratégiát, a releváns módszereket, eszközöket.
12 2.3 A kliens állapotához igazodva egyéni szinten tervezi meg diagnosztikus tevékenységét. A kliens problémájához és a diagnosztikai helyzethez igazodó hagyományos és digitális állapotfelmérő eszközöket egyaránt alkalmaz.
13 2.4 Az állapotfelmérés tervezése során szerepet kap a kliens motiválása, aktivizálása.
14 2.5 Diagnosztikus tervei összeállítása során számításba veszi a korábban használt eszközöket, módszereket, valamint az anamnesztikus adatokat.
15 2.6 Megtervezi az állapotfelmérő eszközökkel és módszerekkel való diagnosztizálás, értékelés folyamatát.
16 2.7 Terveit a diagnosztikus folyamatban való előrehaladás és az eredményesség függvényében felülvizsgálja. Munkáját a folyamatos önellenőrzésre épített önkorrekció jellemzi.
17 2.8 Diagnosztikus tevékenységéhez kapcsolódóan megtervezi a külső helyszínen végzett megfigyelői tevékenység célját, módszerét, eszközeit.
18 3. 3. kompetencia: A tanulás támogatása
19 3.1 A kliensek tágan értelmezett tanulási folyamatának támogatása során épít a kliens egyéni céljaira és szükségleteire.
20 3.2 Figyelembe veszi a kliens aktuális fizikai, érzelmi állapotát, szükség esetén képes módosítani előzetesen elkészített vizsgálati terveit.
21 3.3 Felkelti és fenntartja a kliens érdeklődését, motivációját célszerűen alkalmazott hagyományos és digitális eszközökkel, technológiákkal.
22 3.4 Nyugodt és biztonságos, támogató környezetet teremt a vizsgálathoz.
23 3.5 Megérti és feltárja a folyamat során tapasztalt megértési nehézségeket.
24 3.6 Kihasználja a vizsgálatban rejlő lehetőségeket a kliens számára kedvező tanulási stratégia felismerésére és tudatosítására.
25 3.7 Szakértői véleményében szakszerű útmutatást nyújt a kliensek, a pedagógusok és a szülők számára a fejlesztő, rehabilitációs, gyakorlási folyamatok eredményes megvalósításához a személyes jogok, a jogorvoslat, a különleges bánásmód megvalósításának rendszere, kerete és a bevont szakemberek vonatkozásában. Javaslatai hagyományos és digitális módszerekre, eszközökre egyaránt kitérnek.
26 3.8 A kliens hibázásait, tévesztéseit a tanulási, fejlődési folyamat szerves részének tekinti, és a megértést elősegítő módon reagál rájuk.
27 4. 4. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség
28 4.1 Az állapotfelmérés tervezése során egyaránt figyelemmel van a kliens értelmi, érzelmi, szociális és testi sajátosságaira.
29 4.2 A kliens teljes személyiségének megismerésére, ismereteinek, tudásának megállapítására törekszik.
30 4.3 Tiszteletben tartja a kliens személyiségét, aktuális érzelmi, hangulati állapotától függetlenül elfogadóan, felelősen viszonyul hozzá.
31 4.4 Felismeri a kliens személyiségfejlődési nehézségeit, az egyéni megértést, korrekciót elősegítő módon reagál rájuk.
32 4.5 A diagnosztikus munka során felismeri a kliensben a tehetség ígéretét, tudatosan segíti annak kibontakozását szakértői javaslatai megfogalmazásával.
33 4.6 Különleges bánásmódot igénylő kliens számára hosszabb távú fejlesztési tervekre tesz javaslatot, ezeket közérthetően, szakszerűen megfogalmazza a szakértői véleményben.
34 5. 5. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre és
a fenntarthatóság szempontjaira, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység
(A szakterület sajátosságai alapján nem értelmezhető kompetencia.)
35 6. 6. kompetencia: A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése
36 6.1 A vizsgálati protokollokat, azok követelményeit a kliens ismeretében, aktuális állapotát és szükségleteit is figyelembe véve eredményesen alkalmazza.
37 6.2 Céljainak megfelelőn nagy biztonsággal választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket.
38 6.3 A kliens teljesítményének meghatározására megfelelően standardizált, a szakmai protokollok által is támogatott mérőeszközöket használ, szükség esetén speciális szakterületi mérőeszközöket készít, melyekhez felhasznál digitális technológia által nyújtott lehetőségeket is.
39 6.4 Értékeléseivel, visszajelzéseivel bátorítja a klienst.
40 6.5 A kliens teljesítményét önállóan elemzi, az adatok alapján céljait, módszereit, eszközeit felülvizsgálja, az egyéni, illetve a csoportos vizsgálat során az eszközhasználatot
a helyzethez igazítja.
41 6.6 A diagnosztikai módszerek és eszközök megválasztásakor figyelembe veszi az állapotfelmérés hatását a kliens személyiségfejlődésére.
42 6.7 Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek, a sikeres vizsgálat érdekében törekszik ezek folyamatos használatára.
43 6.8 Értékelései, visszajelzései során olyan módszerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a kliens önértékelését.
44 7. 7. kompetencia: A környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja
45 7.1 Segíti a klienseket, hogy megértsék a nem fenntartható és fenntartható fejlődés különbségeit.
46 7.2 Kihasználja saját szakterületén, illetve pedagógiai szakszolgálati intézményében a fenntarthatóságra nevelés pedagógiai lehetőségeit.
47 7.3 Lehetővé teszi a kliensek számára, hogy saját cselekedeteikkel, viselkedésükkel hozzájáruljanak a fenntarthatósághoz, tudatosítva bennük, hogy a jövő rajtuk is múlik.
48 7.4 Segíti a klienseket, hogy a múlt és a jelen tükrében kreatívan gondolkodjanak a lehetséges jövőről.
49 8. 8. kompetencia: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
50 8.1 A kliens érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik munkatársakkal, szülőkkel, szakmai partnerekkel, szervezetekkel. Az együttműködés során digitális technológiát is alkalmaz.
51 8.2 A kliensekkel való kommunikációjában kezdeményező, tekintettel van érzelmi, értelmi állapotukra, valamint a kontextusra.
52 8.3 Szakmai kommunikációjában alkalmazkodik a partner nyelvi és problémaészlelési képességeihez. A hagyományos és digitális kapcsolattartás során pedagógiai céljainak megfelelően érthetően és hitelesen kommunikál, a vonatkozó jogszabályi előírásokat betartja.
53 8.4 Igényli a kliens, a vezető, a munkatársak, a szülő és más partnerek visszajelzéseit, nyitott azok befogadására.
54 8.5 A szakmai megbeszéléseken kifejti, képviseli álláspontját, képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető.
55 8.6 Titoktartási és információ megosztási kötelezettségeit különös felelősséggel teljesíti a kliensek védelme érdekében.
56 9. 9. kompetencia: Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
57 9.1 Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival és alkalmazkodik a szerepelvárásokhoz.
58 9.2 Állapotfelmérő tevékenységét szakmai teamekben végzi, együttműködik munkatársaival, valamint feladatait támogató más intézmény, szakterület szakembereivel.
59 9.3 Részt vesz szakmai kooperációkban, problémafelvetéseivel, javaslataival kezdeményező szerepet is vállal.
60 9.4 Saját pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti, tevékenységét reflektivitás jellemzi.
61 9.5 Fontos számára szakmai tudásának folyamatos megújítása, a megszerzett tudását a szakmai gyakorlatában eredményesen alkalmazza.
62 9.6 Szakmai fejlődése mellett a segítő kapcsolat hitelességének fenntartása érdekében gondot fordít saját mentálhigiénés állapotának karbantartására, valamint
a szakterületére vonatkozó szakmai etikai kódex előírásainak betartására.
63 9.7 Tisztában van digitális kompetenciái szintjével, keresi a lehetőséget azok fejlesztésére, követi a digitális technológia fejlődését. Segíti munkatársait digitális kompetenciájuk fejlődésében.

D) A pedagógiai szakszolgálatban logopédiai feladatot ellátó, pedagógus munkakörben foglalkoztatott

A B
1 Szempont sorszáma Értékelési szempontrendszer
2 1. 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
3 1.1 Logopédiai tevékenysége biztos szaktudományos tudást tükröz.
4 1.2 Ismeri a szakszolgálatok működésének jogszabályi hátterét, a tartalmi munkára vonatkozó előírásokat, szakmai protokollokat.
5 1.3 Ismeri és kliense érdekében tudatosan felhasználja a más szakterülethez kapcsolódó módszertani tudást.
6 1.4 Ismeri és tudatosan alkalmazza az adott logopédiai problématípusnak, a kliens életkorának, állapotának és a helyzetnek megfelelő változatos logopédiai/ gyógypedagógiai terápiás módszereket, fejlesztő eszközöket.
7 1.5 Ismeri a rendelkezésre álló logopédiai diagnosztikai és terápiás/fejlesztő módszerekkel, eszközökkel kapcsolatos hagyományos és digitális információforrásokat, azok felhasználási lehetőségeit, megbízhatóságát és etikus alkalmazását.
8 1.6 Fogalomhasználata szakszerű, pontos, következetes, alkalmazkodik a kliens és más partnerek igényeihez is.
9 1.7 A terápiás tevékenysége során képes építeni a kliens meglévő képességeire, más forrásból szerzett tudására, ösztönzi őket arra, hogy valós helyzetben is próbálják ki megszerzett tudásukat.
10 2. 2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók
11 2.1 A foglalkozás, beavatkozás tervezése során figyelembe veszi a kliens állapotát,
a szakmai kritériumokat és a logopédiai problématerület sajátosságait, logopédiai munkáját egységekre és foglalkozásokra bontva is megtervezi.
12 2.2 Komplex módon veszi figyelembe a tervezés során a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a prevenciós, terápiás tartalmat, a kliens előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit és korlátait.
13 2.3 Tevékenységének tervezésében a kliens fejlődési folyamatát tartja szem előtt, figyelembe véve az egyéni sajátosságait, kulturális helyzetét, továbbá a környezeti kockázatokat.
14 2.4 Tervező tevékenységében épít a szociális tanulásban rejlő lehetőségekre.
15 2.5 A kliens problémájához és állapotához igazodó, az egyéni szükségletekre építő, a protokollok ajánlásait figyelembe vevő egyéni vagy csoportos fejlesztési, foglalkozási, tanácsadási vagy terápiás tervet készít.
16 2.6 Terveiben szerepet kap a kliensek motiválása, aktivizálása.
17 2.7 A kliens szükségletei alapján tervezi és támogatja a logopédiai diagnosztika és/vagy terápiás folyamat megvalósulását a szakszolgálaton kívüli helyszíneken is.
18 2.8 Megtervezi az egyének és csoportok esetében a logopédiai terápiás folyamathoz illeszkedő, a kliens önértékelését fejlesztő értékelési módszereket, eszközöket.
19 2.9 A kliens állapotára, fejlettségére is figyelemmel bevonja őt a logopédiai terápiás folyamatok során a tanulás-tanítás tervezésébe.
20 2.10 A logopédiai diagnosztika, illetve terápiás folyamat tervezése során a digitális módszereket és eszközöket a céloknak megfelelően választja meg és azokat a változó körülményekhez igazítja.
21 3. 3. kompetencia: A tanulás támogatása
22 3.1 A logopédiai terápiás folyamatok során épít a kliens egyéni szükségleteire, csoportos fejlesztések esetében figyelembe veszi mind az egyén, mind a csoport sajátosságait.
23 3.2 Figyelembe veszi a kliens aktuális fizikai, érzelmi állapotát, a folyamatdiagnosztika alapján képes változtatni előzetes tervein.
24 3.3 A kliens aktív bevonásán, tevékenykedtetésén keresztül tartja fenn a kliens érdeklődését, motivációját a célszerűen alkalmazott, szakspecifikus hagyományos és digitális eszközök és technológiák felhasználásával.
25 3.4 A fejlődést támogató, biztonságot adó környezetet teremt.
26 3.5 Feltárja és szakszerűen kezeli a tanulási folyamat során tapasztalt megértési nehézségeket.
27 3.6 A logopédiai terápiás folyamat során ösztönzi, segíti és támogatja a klienseket
a hagyományos és a digitális eszközök célszerű, körültekintő, etikus és biztonságos használatában.
28 3.7 Bizonyos problématerületekre irányuló fejlesztés esetén segíti a tanulási stratégiák megtalálását, elsajátítását és gyakorlását.
29 3.8 Az önálló tanuláshoz, gyakorláshoz szakszerű útmutatást ad és megfelelő tanulási eszközöket ismertet.
30 3.9 A beavatkozási folyamatban a kliens hibázását, elakadását a tanulási folyamat szerves részének tekinti, felhasználja az önreflektivitás, önértékelés fejlesztésére.
31 3.10 Támogatja a kliensek önálló gondolkodását, elismeri és a tanulási-tanítási folyamat részévé teszi kezdeményezéseiket és ötleteiket.
32 3.11 Segítséget nyújt klienseinek, hogy képesek legyenek digitális tartalmakat célszerűen feldolgozni, a digitális technológiát kreatívan alkalmazni a logopédiai gyakorlás során.
33 3.12 Logopédiai tevékenységében tudatosan alkalmazza a digitális technológiákat a különböző képességterületek felmérése, fejlesztése során, szem előtt tartva a kliensek életkorát, képességeit, motiváltságát.
34 4. 4. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség
35 4.1 Egyéni beavatkozásai során a kliens értelmi, érzelmi, testi, szociális sajátosságaira egyaránt figyelmet fordít.
36 4.2 A kliens személyiségét fejlődésében szemléli, komplex fejlesztésre, autonómiájának kibontakoztatására törekszik.
37 4.3 Tiszteletben tartja a kliens személyiségét, tudatosan keresi a benne rejlő értékeket, a klienshez felelősen és elfogadóan viszonyul.
38 4.4 Saját értékrendje kialakítására ösztönzi a klienst.
39 4.5 Tudatosan alkalmazza a kliens sokoldalú megismerését szolgáló pedagógiai-pszichológiai módszereket, problémaspecifikusan, a kliens személyiségének és aktuális állapotának megfelelően.
40 4.6 Felismeri és érti a kliensek tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit,
a különleges bánásmódot igénylő kliensei, klienscsoportjai számára is képes adekvát segítséget adni önállóan vagy más szakemberek bevonásával.
41 4.7 Klienseiben felismeri a tehetség ígéretét és tudatosan segíti annak kibontakozását.
42 4.8 Csoportos fejlesztés keretei között is képes a kliens egyéni fejlődési lehetőségének megteremtésére.
43 5. 5. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre és
a fenntarthatóság szempontjaira, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység
44 5.1 A csoportos beavatkozások során képes a társas kapcsolódás, az együttműködés képességeinek fejlesztésére, figyelembe véve a csoporttagok egyéni és csoportos szükségleteit, sajátosságait.
45 5.2 A csoportos fejlesztő, terápiás foglalkozásain biztonságos, elfogadó légkört teremt, együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz.
46 5.3 A csoportos fejlesztő, terápiás foglalkozásain a kliensek személyiségét és
a csoportdinamikai folyamatokat egyaránt figyelembe veszi a konfliktusok megelőzése és kezelése során. Ismeri és alkalmazza a konfliktuskezelés módszereit, stratégiáit.
47 5.4 A csoportos fejlesztő, terápiás foglalkozásain fejleszti az asszertív kommunikáció képességét.
48 5.5 Csoportos beavatkozások során elősegíti az egymásért és a csoportban történtekért való felelősségvállalást.
49 5.6 Munkája során figyelembe veszi és értékként közvetíti a kliensek eltérő kulturális, társadalmi helyzetéből adódó sajátosságait.
50 5.7 Klienseit egymás elfogadására, tiszteletére, kölcsönös támogatására, előítélet-mentességre neveli.
51 6. 6. kompetencia: A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése
52 6.1 A tevékenység szakmai kritériumait képes a kliens egyéni szükségleteihez, aktuális állapotához adaptálni, eredményesen alkalmazni.
53 6.2 Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a különböző értékelési módszereket.
54 6.3 Logopédiai munkájában változatos, a szakterülete sajátosságainak és az adott nevelési helyzetnek megfelelő ellenőrzési-értékelési módszereket használ.
55 6.4 Ha az ellátott szakfeladat a kliens értékelését lehetővé teszi, értékeléseit, visszajelzéseit úgy végzi, hogy ezzel a kliens fejlődését segítse. Szükség esetén saját felmérő eszközöket készít, amelyhez felhasznál digitális technológia által nyújtott lehetőségeket is.
56 6.5 Visszajelzései, értékelései az egyéni fejlődésre alapozottak, támogatják, bátorítják a klienst tanulási folyamatában.
57 6.6 Képes a kliens fejlődésének folyamatos értékeléséből kapott adatokat elemezni,
az egyéni fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát ennek tükrében módosítani.
58 6.7 Logopédiai diagnosztika, terápia során adott visszajelzései hozzájárulnak kliensei pozitív énképének alakulásához, személyiségük fejlődéséhez.
59 6.8 Visszajelzései, értékelései során tekintettel van kliensei aktuális állapotára, a kliens fejlődése érdekében ezek rendszeresek, egyértelműek, tárgyilagosak.
60 6.9 Visszajelzései, értékelései elősegítik a kliens önértékelésének alakulását, fejlődését.
61 7. 7. kompetencia: A környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja
62 7.1 Segíti a klienseket, hogy megértsék a nem fenntartható és fenntartható fejlődés különbségeit.
63 7.2 Kihasználja saját szakterületén, illetve pedagógiai szakszolgálati intézményében a fenntarthatóságra nevelés pedagógiai lehetőségeit.
64 7.3 Lehetővé teszi a kliensek számára, hogy saját cselekedeteikkel, viselkedésükkel hozzájáruljanak a fenntarthatósághoz, tudatosítva bennük, hogy a jövő rajtuk is múlik.
65 7.4 Segíti a klienseket, hogy a múlt és a jelen tükrében kreatívan gondolkodjanak a lehetséges jövőről.
66 8. 8. kompetencia: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
67 8.1 A kliens érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik munkatársakkal, szülőkkel, szakmai partnerekkel, szervezetekkel. Az együttműködés során digitális technológiát is alkalmaz.
68 8.2 Együttműködését klienseivel, azok segítőivel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi, figyelembe véve a partner kognitív és érzelmi állapotát, aktuális jellemzőit és a kontextust.
69 8.3 A hagyományos és digitális kapcsolattartás során pedagógiai céljainak megfelelően érthetően és hitelesen kommunikál, a vonatkozó jogszabályi előírásokat betartja.
70 8.4 Nyitott a kliens, a szülő, a vezető, a munkatársak és más szakember visszajelzéseire, felhasználja azokat szakmai fejlődésében.
71 8.5 A szakmai megbeszéléseken kifejti, képviseli álláspontját, képes másokat meggyőzni és ő maga is meggyőzhető.
72 8.6 Tudatosan támogatja a kliensek egyéni, egymás közötti és más interperszonális kapcsolatokban megjelenő kommunikációjának fejlődését.
73 9. 9. kompetencia: Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
74 9.1 Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival és alkalmazkodik a szakmai szerepelvárásokhoz.
75 9.2 Szakmai feladatai megoldásában együttműködik munkatársaival, a szakmai teammel, a segítő alkalmazottakkal, a kliens fejlődését támogató más szakemberekkel.
76 9.3 Részt vesz szakmai kooperációkban, problémafelvetéseivel, javaslataival kezdeményező szerepet is vállal.
77 9.4 Pedagógiai munkáját reflektivitás jellemzi.
78 9.5 Fontos számára szakmai tudásának folyamatos megújítása, fejlesztése, megszerzett tudását a logopédiai gyakorlatában eredményesen alkalmazza.
79 9.6 A segítő kapcsolat hitelességének fenntartása érdekében gondot fordít saját mentálhigiénés állapotának karbantartására, valamint a szakterületére vonatkozó szakmai etikai kódex előírásainak betartására.

E) A pedagógiai szakszolgálatban a korai fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás feladatot ellátó, pedagógus munkakörben foglalkoztatott

A B
1 Szempont sorszáma Értékelési szempontrendszer
2 1. 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
3 1.1 Szakmai tevékenysége biztos szaktudományos és szakterületi (korai fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás) tudást tükröz.
4 1.2 Ismeri a szakszolgálatok működésének jogszabályi hátterét, a tartalmi munkára vonatkozó előírásokat, szakmai protokollokat.
5 1.3 Ismeri és beavatkozásai során tudatosan kihasználja a kliens egyedi jellemzői közötti
(belső) és a támogató környezet erőforrásai közötti (külső) kapcsolódási lehetőségeket.
6 1.4 Ismeri a rendelkezésre álló állapotfelmérő és fejlesztő, tanácsadó, terápiás eszközöket, kritikusan értékeli és a kliens szükségleteinek megfelelően alkalmazza azokat.
7 1.5 Ismeri a szakterülete szempontjából fontos hagyományos és digitális információforrásokat, azok felhasználásának lehetőségeit, megbízhatóságát és etikus alkalmazását.
8 1.6 Fogalomhasználata szakszerű, pontos, a klienshez, az adott helyzethez igazodó.
9 1.7 Tanácsadást nyújt a kliens vagy segítője számára a képességek gyakorlásához és azok más élethelyzetekben történő alkalmazásához.
10 2. 2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók
11 2.1 A szolgáltatás céljainak meghatározásakor figyelembe veszi a kliens állapotát és az állapothoz illeszkedő eljárásokat, követi a szakterületi protokollokat.
12 2.2 Tudatosan tervezi a terápiás, fejlesztő foglalkozás céljának megfelelő stratégiákat, módszereket, eszközöket.
13 2.3 Fejlesztő, terápiás munkáját a kliens képességeinek és haladási tempójának megfelelően, a fejlődési folyamatot szem előtt tartva tervezi.
14 2.4 Tervező tevékenységében épít a modellkövető tanulásban rejlő lehetőségekre.
15 2.5 Csoportos fejlesztő/terápiás munkája során a kliens optimális fejlődését elősegítő,
az egyéni fejlődési sajátosságokhoz igazodó, differenciált tanulási-tanítási folyamatot tervez.
16 2.6 Terveiben szerepet kap a kliensek motiválása, motivációjuk fejlesztése.
17 2.7 A szolgáltatás tervezése során figyelembe veszi kliense fejlesztéséhez hozzájáruló más területek szakembereinek eltérő helyszínen megvalósuló tevékenységét.
18 2.8 Megtervezi a kliensek és csoportok értékelésének módszereit, eszközeit.
19 2.9 A kliens aktuális állapotára, fejlettségére figyelemmel kikéri a kliens és/vagy segítője véleményét és bevonja a beavatkozási folyamat tervezésébe.
20 2.10 A terápiás, fejlesztő folyamat tervezése során a digitális módszereket és eszközöket a céloknak megfelelően választja meg és azokat a változó körülményekhez igazítja.
21 3. 3. kompetencia: A tanulás támogatása
22 3.1 Fejlesztő és terápiás tevékenysége során épít a kliensek egyéni céljaira és szükségleteire, csoportos beavatkozások során a csoport sajátosságaira.
23 3.2 Figyelembe veszi a kliens aktuális fiziológiai, érzelmi állapotát.
24 3.3 Felkelti és fenntartja a kliens érdeklődését.
25 3.4 Támogató, nyugodt és biztonságos fejlesztő és terápiás környezetet teremt.
26 3.5 Feltárja és szakszerűen kezeli a tanulási folyamat során tapasztalt megértési nehézségeket.
27 3.6 Ösztönzi, segíti és támogatja a klienseket és segítőiket a hagyományos és a digitális eszközök célszerű, körültekintő, etikus és biztonságos használatában.
28 3.7 Fejleszti a kliensek tanulási képességeit. A tanulás támogatása érdekében a segítővel konzultál.
29 3.8 Az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket ajánl vagy biztosít a kliensek, illetve segítőik számára.
30 3.9 A kliensek hibázásait, tévesztéseit a tanulási/fejlődési folyamat szerves részeinek tekinti, és a megértést elősegítő módon reagál rájuk.
31 3.10 A kliens életkorának, állapotának függvényében támogatja az érzékelés, az észlelés, a megismerő tevékenységek folyamatait, valamint elősegíti az életkorhoz kötött kognitív képességek alakulását. Támogatja a kliens önálló gondolkodását, alapoz kezdeményezéseire, ötleteire saját tanulási folyamata megvalósításában.
32 3.11 Segítséget nyújt a klienseknek abban, hogy képesek legyenek digitális környezetben információkat, tartalmakat célszerűen keresni, elemezni és feldolgozni, a digitális technológiákat kreatívan és körültekintően használni.
33 3.12 Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai tevékenységében tudatosan alkalmazza
a digitális technológiákat a különböző képességterületek fejlesztése során, szem előtt tartva a kliens állapotát, életkorát, képességeit, motiváltságát.
34 4. 4. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség
35 4.1 Az egyéni beavatkozás során a kliens kognitív jellemzőire, érzelmi, szociális és testi sajátosságaira egyaránt figyelmet fordít.
36 4.2 A kliens teljes személyiségét fejlődésében szemléli, komplex fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik.
37 4.3 Tiszteletben tartja a kliens személyiségét, tudatosan keresi a bennük rejlő értékeket, a klienshez felelősen és elfogadóan viszonyul.
38 4.4 Interperszonális kapcsolatokban értékvezérelten tevékenykedik, és a klienseket is ebben támogatja, segíti őket az együttműködés kialakulásában, egymás értékeinek, helyzetének elfogadásában.
39 4.5 Tudatosan alkalmazza a kliens sokoldalú megismerését szolgáló pedagógiai-pszichológiai, problémaspecifikus módszereket.
40 4.6 Felismeri a kliens tanulási és/vagy személyiségfejlődési nehézségeit, képes számára hatékony segítséget nyújtani együttműködve szülővel, a fejlesztésbe/terápiába bevont más szakemberrel.
41 4.7 Felismeri klienseiben a tehetség ígéretét, és tudatosan segíti annak kibontakozását.
42 4.8 Csoportos fejlesztés keretei között is módot talál az egyéni fejlődés lehetőségeinek megteremtésére, képes a kliens egyéni fejlődési igényeinek megfelelő módszerek, eszközök alkalmazására.
43 4.9 Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában tervei megvalósítását, az egyéni bánásmód alkalmazását.
44 5. 5. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre és
a fenntarthatóság szempontjaira, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység
(A szakterület sajátosságai alapján nem értelmezhető kompetencia)
45 6. 6. kompetencia: A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése
46 6.1 Szakterülete tevékenységének szakmai kritériumait képes a kliens egyéni szükségleteihez, aktuális állapotához adaptálni, eredményesen alkalmazni.
47 6.2 Céljainak megfelelően változatosan és nagy körültekintéssel választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket.
48 6.3 A fejlesztéshez, terápiához igazodóan megfelelő ellenőrzési, értékelési módszereket és eszközöket használ.
49 6.4 Pedagógiai céljainak megfelelő ellenőrzési, értékelési eszközöket választ vagy készít a kliens fejlettségi állapotának figyelembevételével, amelyhez felhasználja a digitális technológia nyújtotta lehetőségeket is.
50 6.5 A kliensnek személyre szabott értékelést ad, a fejlődését önmagához, induló állapotához viszonyítja.
51 6.6 A kliens fejlődését folyamatosan ellenőrzi, ennek eredményeit szakszerűen elemzi, értékelésüket rendszeresen felhasználja fejlesztési céljainak, feladatainak kijelölésében.
52 6.7 Az értékelési módszerek alkalmazása során figyelembe veszi azok várható hatását a kliensek személyiségének fejlődésére.
53 6.8 A kliens és segítője számára adott visszajelzései rendszeresek, egyértelműek, tárgyilagosak, igazodnak a kliens állapotához, fejlettségi szintjéhez.
54 6.9 Fejlesztés, terápia során adott visszajelzései hozzájárulnak kliensei pozitív énképének alakulásához, személyiségük fejlődéséhez.
55 6.10 Saját értékelési gyakorlatának felülvizsgálata során használja szakterülete értékelési módszerek, eszközök fejlődésével kapcsolatos ismereteit, valamint kliensei és segítőik visszajelzéseit.
56 7. 7. kompetencia: A környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja
57 7.1 Segíti a klienseket, hogy megértsék a nem fenntartható és fenntartható fejlődés különbségeit.
58 7.2 Kihasználja saját szakterületén, illetve pedagógiai szakszolgálati intézményében a fenntarthatóságra nevelés pedagógiai lehetőségeit.
59 7.3 Lehetővé teszi a kliensek számára, hogy saját cselekedeteikkel, viselkedésükkel hozzájáruljanak a fenntarthatósághoz, tudatosítva bennük, hogy a jövő rajtuk is múlik.
60 7.4 Segíti a klienseket, hogy a múlt és a jelen tükrében kreatívan gondolkodjanak a lehetséges jövőről.
61 8. 8. kompetencia: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
62 8.1 A kliens érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik munkatársakkal, szülőkkel, kollégákkal, szakmai partnerekkel, szervezetekkel. Az együttműködés során digitális technológiát is alkalmaz.
63 8.2 Együttműködését klienseivel, azok segítőivel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi, figyelembe véve a kognitív és érzelmi állapotukat, aktuális jellemzőiket és a kontextust.
64 8.3 A hagyományos és digitális kapcsolattartás során pedagógiai céljainak megfelelően érthetően és hitelesen kommunikál, a vonatkozó jogszabályi előírásokat betartja.
65 8.4 Nyitott a kliens, a szülő, a munkatársak és más szakember visszajelzéseire, felhasználja azokat szakmai fejlődésében.
66 8.5 A szakmai megbeszéléseken kifejti, képviseli álláspontját, képes másokat meggyőzni és ő maga is meggyőzhető.
67 8.6 Titoktartási és információ-megosztási kötelezettségeit különös felelősséggel teljesíti a kliens és segítői, valamint más szakmai partnerekkel, szervezetekkel kapcsolatban.
68 9. 9. kompetencia: Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
69 9.1 Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival és alkalmazkodik a szakmai szerepelvárásokhoz.
70 9.2 Szakmai feladatai megoldásában együttműködik munkatársaival, a szakmai teammel, a segítő alkalmazottakkal, a kliens fejlődését támogató más szakemberekkel.
71 9.3 Részt vesz szakmai kooperációkban, intézményi innovációban, problémafelvetéseivel, javaslataival kezdeményező szerepet is vállal.
72 9.4 Szakmai munkáját reflektivitás jellemzi.
73 9.5 Fontos számára szakmai tudásának folyamatos megújítása, fejlesztése, a megszerzett tudását a szakmai gyakorlatában eredményesen alkalmazza.
74 9.6 A segítő kapcsolat hitelességének fenntartása érdekében gondot fordít saját mentálhigiénés állapotának karbantartására, valamint a szakterületére vonatkozó szakmai etikai kódex előírásainak betartására.
75 9.7 Tisztában van digitális kompetenciái szintjével, keresi a lehetőséget azok fejlesztésére, követi a digitális technológia fejlődését. Segíti munkatársait digitális kompetenciájuk fejlődésében.

F) A pedagógiai szakszolgálatban a gyógytestnevelés feladatot ellátó, pedagógus munkakörben foglalkoztatott

A B
1 Szempont sorszáma Értékelési szempontrendszer
2 1. 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
3 1.1 Szakmai tevékenysége biztos szaktudományos és szaktárgyi tudást tükröz, továbbá birtokolja az orvosi szakvéleményben leírtak értelmezéséhez szükséges tudást.
4 1.2 Ismeri az intézményében folyó pedagógiai munka tartalmi meghatározására és szervezésére vonatkozóan alkalmazott, a Kormány és a köznevelésért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumokat és az intézménye pedagógiai programjának vagy szakmai dokumentációjának a saját szakterületére vonatkozó főbb tartalmait.
5 1.3 Ismeri és tudatosan felhasználja a más műveltségterületekhez tartozó, a kliens fejlesztése érdekében alkalmazható módszereket, eszközöket.
6 1.4 Ismeri és tudatosan alkalmazza a szakterületének és a tanítási helyzetnek megfelelő módszereket, fejlesztő eszközöket.
7 1.5 Ismeri a szakterülete, szempontjából fontos hagyományos és digitális információforrásokat, azok pedagógiai felhasználásának lehetőségeit, megbízhatóságát és etikus alkalmazását.
8 1.6 Fogalomhasználata szakszerű, az adott pedagógiai helyzethez, a kliens sajátosságaihoz igazodó.
9 2. 2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók
10 2.1 Tervei készítése során figyelembe veszi az alkalmazott tantervi, tartalmi és
az intézményi belső elvárásokat, valamint a kliensek és csoportok fejlesztési céljait, speciális igényeit.
11 2.2 Komplex módon veszi figyelembe a tervezés során a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét, a gyógytestnevelés helyi tantervének tartalmát, a kliens egészségi állapotát, motiváltságát, életkori sajátosságait, a fejlesztő környezet lehetőségeit, korlátait, ehhez illeszti a fejlesztés stratégiáját, módszereit, eszközeit.
12 2.3 Pedagógiai folyamattervezésében kiemelt szerepet kap a kliens tevékenységeinek fejlesztése, a kliens aktivitásának növelése.
13 2.4 Tervező tevékenységében épít a szociális tanulásban rejlő lehetőségekre.
14 2.5 A kliensei optimális fejlődését elősegítő, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz igazodó, differenciált tanulási-tanítási folyamatot tervez.
15 2.6 Terveiben szerepet kap a kliensek motiválása, motivációjuk fejlesztése.
16 2.7 Támaszkodik a kliensre vonatkozó más forrásból származó eredményekre, terveit ezek függvényében felülvizsgálja, módosítja.
17 2.8 A kliens és a csoportok egyéni fejlődéséhez, haladási tempójához illeszkedő értékelési módszereket, eszközöket tervez, szükség szerint készít.
18 2.9 A kliensek fejlettségére is figyelemmel bevonja őket a fejlesztési folyamat tervezésébe.
19 2.10 A tanulási-tanítási folyamat tervezése során a digitális módszereket és eszközöket
a céloknak megfelelően választja meg és azokat a változó körülményekhez igazítja.
20 3. 3. kompetencia: A tanulás támogatása
21 3.1 A tanulás támogatása során épít a kliensek egyéni céljaira és szükségleteire, a gyermek- és tanulócsoport sajátosságaira.
22 3.2 Figyelembe veszi a kliensei aktuális fizikai, érzelmi állapotát.
23 3.3 Felkelti és fenntartja a kliensek érdeklődését és elköteleződését saját fejlődésük iránt célszerűen alkalmazott módszerekkel, hagyományos és digitális eszközökkel, technológiákkal.
24 3.4 Nyugodt és biztonságos nevelési, tanulási környezetet teremt.
25 3.5 Feltárja és szakszerűen kezeli a megértési, megvalósítási folyamatban tapasztalt megértési nehézségeket.
26 3.6 Ösztönzi, segíti és támogatja a klienseket a hagyományos és a digitális eszközök célszerű, körültekintő, etikus és biztonságos használatában.
27 3.7 Fejleszti a kliensek tanulási képességeit.
28 3.8 Az önálló tanuláshoz, képességfejlesztéshez útmutatókat, tanulási technikákat, eszközöket biztosít, szükség szerint fejleszt.
29 3.9 A kliensek hibázásait, tévesztéseit a tanulási folyamat szerves részeinek tekinti, és a megértést elősegítő módon reagál rájuk.
30 3.10 Támogatja a kliensek önálló gondolkodását, kialakítja tanítványaiban az egészségi állapotot pozitív irányba befolyásoló öngondoskodás képességét. Elismeri és
a tanulási-tanítási folyamat részévé teszi kezdeményezéseiket és ötleteiket.
31 3.11 Segítséget nyújt a klienseknek abban, hogy képesek legyenek digitális környezetben információkat, tartalmakat keresni, elemezni és feldolgozni, a digitális technológiákat kreatívan és körültekintően használni.
32 3.12 Pedagógiai tevékenységében tudatosan alkalmazza a digitális technológiákat
a különböző képességterületek fejlesztése során, szem előtt tartva a kliens életkorát, egészségi, mentális állapotát, képességeit és motiváltságát.
33 4. 4. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség
34 4.1 A fejlesztés folyamatában a kliensek értelmi, érzelmi, szociális és testi sajátosságaira egyaránt kiemelt figyelmet fordít.
35 4.2 Tudatosan teremt olyan pedagógiai helyzeteket, amelyek segítik a kliensek komplex személyiségfejlődését.
36 4.3 Tiszteletben tartja a kliensek személyiségét, tudatosan keresi a bennük rejlő értékeket, a kliensekhez felelősen és elfogadóan viszonyul.
37 4.4 Tudatos értékválasztásra és a saját értékrendjük kialakítására ösztönzi a klienseket.
38 4.5 Tudatosan alkalmazza a kliensek sokoldalú megismerését szolgáló pedagógiai-pszichológiai és mozgásvizsgálati módszereket.
39 4.6 A gyógytestnevelés területétől eltérő más területen különleges bánásmódot igénylő kliens vagy tanulócsoport számára speciális fejlesztést végez. Szükség esetén más szakembertől kér segítséget.
40 4.7 Felismeri a kliensekben a tehetség ígéretét, és tudatosan segíti annak kibontakozását.
41 4.8 Az együttnevelés keretei között is módot talál a kliensek esetében az egyéni fejlődés lehetőségeinek megteremtésére.
42 5. 5. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre és
a fenntarthatóság szempontjaira, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység
43 5.1 A pedagógus az általa vezetett, fejlesztett gyermek- és tanulócsoportok fejlesztését a közösségfejlesztés folyamatának ismeretére, és a csoportok tagjainak egyéni és csoportos szükségleteire, sajátosságaira alapozza.
44 5.2 A pedagógiai folyamatban az együttműködési képességek fejlődéséhez szükséges harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt.
45 5.3 Szakszerűen és eredményesen alkalmazza a konfliktusok megelőzésének és kezelésének módszereit.
46 5.4 Csoportos beavatkozások során ösztönzi az egyének közötti véleménycserét, fejleszti kommunikációs képességeiket, fejleszti a tanulókban az érvelési kultúrát.
47 5.5 Csoportos fejlesztések során elősegíti az egymásért a csoportban történtekért való felelősségvállalást.
48 5.6 Pedagógiai feladatai során figyelembe veszi és értékként közvetíti a kliensek és tanulóközösségek eltérő kulturális, társadalmi hátteréből adódó sajátosságokat.
49 5.7 A klienseket egymás elfogadására, tiszteletére, kölcsönös támogatására, előítélet-mentességre neveli.
50 5.8 Pedagógiai tevékenységében a kliensek életkorából következő fejlődéslélektani jellemzők ismerete tükröződik.
51 6. 6. kompetencia: A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése
52 6.1 A gyógytestnevelés tantervi tartalmait a kliensek egyéni szükségleteihez igazítva eredményesen és adaptívan alkalmazza.
53 6.2 A pedagógiai folyamatban változatos formában, célzottan alkalmazza a diagnosztikus, a fejlesztő és összegző értékelési formákat a kliens önmagához viszonyított fejlődésének értékelése során.
54 6.3 A szakterületének megfelelő, a fejlesztési kontextushoz és a kliens aktuális állapotához illeszkedő ellenőrzési-értékelési módszereket használ.
55 6.4 A pedagógiai céljainak megfelelő ellenőrzési-értékelési eszközöket választ vagy készít, amelyhez felhasznál digitális technológia által nyújtott lehetőségeket is.
56 6.5 A klienseknek személyre szabott értékelést ad.
57 6.6 A gyermeki, a tanulói tevékenység rendszeres ellenőrzésének eredményeit szakszerűen elemzi, értékelésüket rendszeresen felhasználja fejlesztési céljainak, feladatainak kijelölésében, módosításában.
58 6.7 Az értékelési módszerek alkalmazása során figyelembe veszi azok várható hatását a kliensek személyiségének fejlődésére.
59 6.8 A kliensek számára adott visszajelzései rendszeresek, egyértelműek, tárgyilagosak.
60 6.9 Elősegíti a kliensek önértékelési képességének kialakulását, fejlődését.
61 6.10 A kliens intézményének pedagógiai programjával összhangban alkalmazott pedagógiai ellenőrzési-értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait megismerteti a kliensekkel, a szülőkkel.
62 7. 7. kompetencia: A környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja
63 7.1 Segíti a klienseket, hogy megértsék a nem fenntartható és fenntartható fejlődés különbségeit.
64 7.2 Kihasználja saját szakterületén, illetve pedagógiai szakszolgálati intézményében és a kliensei intézményében a fenntarthatóságra nevelés pedagógiai lehetőségeit.
65 7.3 Lehetővé teszi a kliensek számára, hogy saját cselekedeteikkel, viselkedésükkel hozzájáruljanak a fenntarthatósághoz, tudatosítva bennük, hogy a jövő rajtuk is múlik.
66 7.4 Segíti a klienseket, hogy a múlt és a jelen tükrében kreatívan gondolkodjanak a lehetséges jövőről.
67 8. 8. kompetencia: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
68 8.1 A kliens nevelése-oktatása és fejlesztése érdekében kezdeményezően együttműködik a kliens intézményének vezetőivel és pedagógusaival, a pedagógiai munkát segítő más szakemberekkel és a szülőkkel. Az együttműködés során digitális technológiát is alkalmaz.
69 8.2 Klienseivel együttműködését a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi, figyelembe véve a kliens kognitív és érzelmi állapotának aktuális jellemzőit, úgy, hogy az a kliens személyiségfejlődését szolgálja.
70 8.3 A hagyományos és digitális kapcsolattartás során pedagógiai céljainak megfelelően érthetően és hitelesen kommunikál valamennyi, a pedagógiai folyamatban közvetlenül vagy közvetetten érintett partnerrel, a vonatkozó jogszabályi előírásokat betartja.
71 8.4 Igényli a pedagógiai munkájával kapcsolatos rendszeres visszajelzéseket, nyitott azok befogadására.
72 8.5 Szakmai megbeszéléseken kifejti, képviseli az álláspontját, képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető.
73 9. 9. kompetencia: Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
74 9.1 Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival és alkalmazkodik a szakmai szerepelvárásokhoz.
75 9.2 Szakmai feladatai megoldásában együttműködik munkatársaival, a szakmai teammel,
a segítő alkalmazottakkal, a kliens fejlődését támogató más szakemberekkel, szülőkkel és tiszteletben tartja a kompetenciahatárokat.
76 9.3 Részt vesz szakmai kooperációkban, intézményi innovációban, problémafelvetéseivel, javaslataival kezdeményező szerepet is vállal.
77 9.4 Szakmai munkáját reflektivitás jellemzi.
78 9.5 Fontos számára szakmai tudásának folyamatos megújítása, a megszerzett tudását a szakmai gyakorlatában eredményesen alkalmazza.
79 9.6 Tisztában van digitális kompetenciái szintjével, keresi a lehetőséget azok fejlesztésére, követi a digitális technológia fejlődését. Segíti munkatársait digitális kompetenciájuk fejlődésében.

G) A pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő pedagógus munkakörben foglalkoztatott

A B
1 Szempont sorszáma Értékelési szempontrendszer
2 1. 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
3 1.1 Pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenysége biztos szakmai tudást tükröz.
4 1.2 Ismeri a szakmai szolgáltatások rendszerét, a Kormány és a köznevelésért felelős miniszter által kiadott, a pedagógiai intézetek, kabinetek működésére vonatkozó dokumentumokat és intézménye belső szabályozó dokumentumait.
5 1.3 Ismeri szakterületének viszonyát a pedagógiai szakmai szolgáltatás többi részterületéhez, nyomon követi azok változásait.
6 1.4 Ismeri és tudatosan kihasználja az intézete, kabinete kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket.
7 1.5 Következetesen, módszertani sokszínűséggel támogatja partnerei szakmai munkáját.
8 1.6 Ismeri és megfelelően használja a szakterülete szempontjából fontos hagyományos és digitális információforrásokat.
9 1.7 Törekszik az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek felismertetésére.
10 2. 2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók
11 2.1 Képes a területéhez tartozó szakmai szolgáltatások professzionális tervezésére és szervezésére.
12 2.2 Terveit intézménye éves munkatervéhez igazodva, a tartalmi, formai és egyéb belső elvárásokat figyelembe véve készíti el.
13 2.3 Egységes rendszerbe illesztve tervezi az elérni kívánt céloknak megfelelő stratégiát, folyamatot, munkaformát, módszereket, eszközöket.
14 2.4 Feladatainak tervezése során komplex módon veszi figyelembe a munkafolyamat minden lényeges elemét: a partneri elvárásokat, az intézeti, kabineti kontextust, a munkakörnyezet lehetőségeit.
15 2.5 Tervezőmunkáját módszertani sokszínűség jellemzi.
16 2.6 Tervezése során támaszkodik a visszacsatolásokra, a tapasztalatokat beépíti a munkájába.
17 2.7 Tervezőtevékenységét az intézményi elvárásoknak megfelelő hagyományos és digitális technológiával végzi.
18 3. 3. kompetencia: A tanulás támogatása
19 3.1 Tevékenységével és az általa készített anyagokkal orientálja a pedagógusokat
a gyermekek, tanulók állapotának és szükségleteinek, a gyermek- és tanulócsoport sajátosságainak figyelembevételére.
20 3.2 Foglalkozások, óralátogatások, illetve személyes tanácsadások alkalmával pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki. Támogatja a kollégákat
a problémák felismerésében és kezelésében.
21 3.3 Ösztönzi a pedagógusokat a nevelést és a tanulást támogató környezet megteremtésére, a motivációt növelő hagyományos és digitális eszközök, módszerek használatára.
22 3.4 Tanulási képességeket fejlesztő módszertani anyagokkal segíti a pedagógusok munkáját.
23 3.5 Segíti a pedagógusokat a diákok tanulási problémáinak felismerésében, és pedagógiai módszereket, továbbá egyéb pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ajánl ezek kezelésére.
24 3.6 Segíti a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését szakirodalmak és továbbképzési lehetőségek ajánlásával.
25 3.7 Ösztönzi, segíti és támogatja a pedagógusokat a hagyományos és a digitális
eszközök célszerű, körültekintő, etikus és biztonságos használatára a tanulási-tanítási folyamatban.
26 4. 4. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség
27 4.1 Ismeri a személyiségfejlődési elméleteket, és képes fejlődésükben szemlélni a gyermekeket, a tanulókat.
28 4.2 A nevelési-oktatási folyamatot komplex személyiségfejlesztésnek tekinti.
29 4.3 Képes a pedagógusok támogatására a gyermekek, a tanulók sokoldalú megismerését szolgáló pedagógiai-pszichológiai módszerek alkalmazása terén.
30 4.4 Képes a gyermekek, a tanulók személyiségének fejlesztéséhez, értékrendjük kialakításához módszertani segítséget nyújtani.
31 4.5 Támogatja a pedagógusokat a gyermekek, a tanulók egyéni fejlődési lehetőségeinek megteremtésében.
32 4.6 Segíti a pedagógusok munkáját a tehetségígéretek kibontakoztatásában.
33 5. 5. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre és
a fenntarthatóság szempontjaira, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység
34 5.1 Tisztában van a közösségekhez tartozásnak a szocializációban, a gyermekek, a tanulók fejlődésében betöltött szerepével.
35 5.2 Ismeri a gyermekek, a tanulók közösségeinek típusait, köztük az online közösségekét.
36 5.3 Ismeri és munkája során alkalmazza az együttműködést előtérbe helyező pedagógiai módszereket. Támogatja ezen munkaformák elterjedését, gyakorlati alkalmazását.
37 5.4 Ismeri a tudásmegosztás különböző formáit és az adott feladatnak megfelelően választ közülük.
38 5.5 Ismeri a közösségfejlesztés pedagógiai gyakorlatban alkalmazható módszereit.
39 5.6 Segíti a pedagógus szakmai közösségek szerveződését, működését, támogatja a közösség iránti szerepvállalásokat.
40 5.7 Munkája során figyelembe veszi és értékként közvetíti a gyermekek, a tanulók és tanulóközösségek eltérő kulturális és társadalmi hátteréből adódó sajátosságokat.
41 6. 6. kompetencia: A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése
42 6.1 Tisztában van a pedagógiai mérések jelentőségével.
43 6.2 Értékelő munkája során az adott célnak megfelelő hagyományos és digitális értékelési módszereket, eszközöket használ.
44 6.3 Segítséget nyújt a pedagógusoknak a hagyományos és digitális ellenőrzési-értékelési módszerek kiválasztásában, alkalmazásában.
45 6.4 Visszajelzései, értékelései fejlesztő jellegűek, egyértelműek, tárgyilagosak.
46 6.5 Tevékenysége támogatja az önértékelési folyamatokat.
47 7. 7. kompetencia: A környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja
48 7.1 Szakterületének megfelelően hozzájárul, hogy a pedagógusok megértsék a nem fenntartható és fenntartható fejlődés különbségeit.
49 7.2 Kihasználja saját szakterületén, illetve intézményében a fenntarthatóságra nevelés pedagógiai lehetőségeit. Intézményében hozzájárul a fenntarthatóságot támogató működéshez, a fenntarthatóságot segítő szervezési eljárásokat alkalmaz.
50 7.3 Szakmai munkájában megjelenik a jövő generációk iránti felelősségvállalás.
51 7.4 Tevékenységével segíti partnereit abban, hogy a múlt és a jelen tükrében kreatívan gondolkodjanak a lehetséges jövőről.
52 8. 8. kompetencia: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
53 8.1 Munkája során hitelesen kommunikál.
54 8.2 Kommunikációját a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi.
55 8.3 Tájékozott a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokhoz kötődő információforrásokról, szervezetekről.
56 8.4 A partnerek érdekében kezdeményezően együttműködik a munkatársakkal, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel.
57 8.5 A különböző kapcsolattartási formák és az együttműködés során hagyományos és digitális eszközöket, online csatornákat használ, a vonatkozó jogszabályi előírásokat betartja.
58 8.6 Munkafeladatait konstruktívan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon végzi el.
59 8.7 Munkafeladatok megvalósításában a kompetenciahatárok megtartásával, kooperatív módon együttműködik munkatársaival, az intézmény partnereivel.
60 8.8 Szakmai megbeszéléseken kifejti, képviseli az álláspontját, képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető.
61 8.9 Ismeri és munkája során alkalmazza a konfliktusok megelőzésének és kezelésének módszereit.
62 8.10 Igényli a munkájával kapcsolatos visszajelzéseket, nyitott azok befogadására.
63 9. 9. kompetencia: Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
64 9.1 Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz.
65 9.2 Fontos számára szakmai tudásának folyamatos megújítása, melynek során a digitális technológia által nyújtott lehetőségeket is használja.
66 9.3 Munkája során új eszközöket, módszereket, tudományos eredményeket is alkalmaz.
67 9.4 Részt vesz szakmai kooperációkban. Problémafelvetéseivel, javaslataival kezdeményező szerepet is vállal.
68 9.5 Munkáját reflektivitás jellemzi.
69 9.6 Tisztában van digitális kompetenciái szintjével, keresi a lehetőséget azok fejlesztésére. Segíti munkatársait digitális kompetenciájuk fejlődésében.

H) A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő foglalkoztatottak esetében a tevékenység-megtekintéshez kötött feladatkörben foglalkoztatott

A B
1 Szempont sorszáma Értékelési szempontrendszer
2 1. 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
3 1.1 Pedagógiai munkát segítő tevékenysége biztos szaktudományos tudást tükröz.
4 1.2 Ismeri az intézményében folyó pedagógiai munka tartalmi meghatározására és szervezésére vonatkozóan alkalmazott, a Kormány és a köznevelésért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumokat és az intézménye pedagógiai programjának a saját szakterületére vonatkozó főbb tartalmait.
5 1.3 Ismeri és tudatosan felhasználja szakterülete kapcsolatait más területekkel.
6 1.4 Ismeri és tudatosan alkalmazza a szakterülete sajátosságaihoz igazodó megismerési folyamatokat, módszereket, eszközöket.
7 1.5 Ismeri a munkája szempontjából fontos hagyományos és digitális információforrásokat, azok pedagógiai felhasználásának lehetőségeit, megbízhatóságát és etikus alkalmazását.
8 1.6 Fogalomhasználata szakszerű, az adott pedagógiai helyzethez igazodó.
9 2. 2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók
10 2.1 Tervei készítése során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait.
11 2.2 Egységes rendszerbe illesztve tervezi az adott szakmai célokhoz kapcsolódó pedagógiai céloknak megfelelő stratégiát, folyamatot, munkaformát, módszereket, eszközöket.
12 2.3 Szakmai feladataihoz kapcsolódó terveiben kiemelt szerepet kap a gyermekek, tanulók tevékenységeinek fejlesztése.
13 2.4 Tervező tevékenységében épít a szociális tanulásban rejlő lehetőségekre.
14 2.5 A pedagógussal együttműködik a gyermekek, tanulók optimális fejlődését elősegítő, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz igazodó, differenciált tanulási-tanítási folyamat tervezésében.
15 2.6 A tervezés támogatása során szerepet kap a gyermekek, tanulók motiválása, motivációjuk fejlesztése.
16 2.7 A tervezőtevékenység támogatása során a tanulási folyamatba illeszti a foglalkozáson, a tanórán kívüli ismeret- és tapasztalatszerzési lehetőségeket.
17 2.8 Közreműködik a gyermekek, a tanulók és nevelt, oktatott csoportok értékelési módszereinek, eszközeinek megtervezésében.
18 2.9 A tanulási-tanítási folyamat tervezésének támogatása során a digitális módszereket és eszközöket célszerűen választja meg és azokat a változó körülményekhez igazítja.
19 3. 3. kompetencia: A tanulás támogatása
20 3.1 Szakmai tevékenysége során közreműködik a tanulás támogatásában, figyelemmel a gyermekek, tanulók egyéni céljaira, szükségleteire, a gyermek- és tanulócsoport sajátosságaira.
21 3.2 Figyelembe veszi a gyermekek, a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát.
22 3.3 Felkelti és fenntartja a gyermekek, a tanulók érdeklődését célszerűen alkalmazott hagyományos és digitális eszközökkel, technológiákkal.
23 3.4 Nyugodt és biztonságos nevelési, tanulási környezetet teremt.
24 3.5 A pedagógussal közreműködve segít feltárni és szakszerűen kezelni a tanulási folyamat során tapasztalt megértési nehézségeket.
25 3.6 Ösztönzi, segíti és támogatja a gyermekeket, a tanulókat a hagyományos és a digitális eszközök célszerű, körültekintő, etikus és biztonságos használatában.
26 3.7 Fejleszti a gyermekek, a tanulók tanulási képességeit.
27 3.8 Az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosít.
28 3.9 A gyermekek, a tanulók hibázásait, tévesztéseit a tanulási folyamat szerves részeinek tekinti, és a megértést elősegítő módon reagál rájuk.
29 3.10 Támogatja a gyermekek, a tanulók önálló gondolkodását, elismeri, és a tanulási-tanítási folyamat részévé teszi kezdeményezéseiket és ötleteiket.
30 3.11 Segítséget nyújt a gyermekeknek, tanulóknak abban, hogy képesek legyenek digitális környezetben információkat, tartalmakat keresni, elemezni és feldolgozni, a digitális technológiákat kreatívan és körültekintően használni.
31 3.12 Szakmai tevékenysége során tudatosan alkalmazza a digitális technológiákat a különböző képességterületek fejlesztése során.
32 4. 4. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség
33 4.1 A nevelés-oktatás folyamatának támogatása során a gyermekek, a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és testi sajátosságaira egyaránt kiemelt figyelmet fordít.
34 4.2 A pedagógiai helyzetek során segíti a gyermekek, a tanulók komplex személyiségfejlődését.
35 4.3 Tiszteletben tartja a gyermekek, a tanulók személyiségét, tudatosan keresi a bennük rejlő értékeket, a gyermekekhez, a tanulókhoz felelősen és elfogadóan viszonyul.
36 4.4 Együttműködik, támogatja a pedagógust az egyetemes emberi, európai és nemzeti értékek gyermekekkel, tanulókkal történő megismertetésében és azok tiszteletére nevelésében.
37 4.5 Tudatos értékválasztásra és a saját értékrendjük kialakítására ösztönzi a gyermekeket, a tanulókat.
38 4.6 A pedagógussal együttműködve tudatosan alkalmazza a gyermekek, a tanulók sokoldalú megismerését szolgáló pedagógiai-pszichológiai módszereket.
39 4.7 Segít felismerni a gyermekek, a tanulók személyiségfejlődési és tanulási nehézségeit, és képes számukra hatékony segítséget nyújtani, vagy szükség esetén a pedagógustól segítséget kérni.
40 4.8 Segít felismerni a gyermekekben, a tanulókban a tehetség ígéretét, és támogatja annak kibontakozását.
41 4.9 Az együttnevelés keretei között is módot talál a gyermekek, a tanulók esetében az egyéni fejlődés támogatására.
42 5. 5. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre és
a fenntarthatóság szempontjaira, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység
43 5.1 A pedagógussal együttműködve segíti a tanulócsoportok, közösségek fejlesztését a csoport tagjainak egyéni és csoportos szükségleteire, sajátosságaira alapozva.
44 5.2 Megteremti a pedagógus által irányított nevelési, oktatási folyamat során az együttműködési képességek fejlődéséhez szükséges feltételeket.
45 5.3 Szakszerűen és eredményesen alkalmazza a konfliktusok megelőzésének és kezelésének módszereit.
46 5.4 Ösztönzi a gyermekek, a tanulók közötti véleménycserét, fejleszti kommunikációs képességeiket, fejleszti a gyermekekben, tanulókban az érvelési kultúrát.
47 5.5 Szakmai tevékenysége során ösztönzi a gyermekek, tanulók közösség iránti szerepvállalását.
48 5.6 Szakmai tevékenysége során figyelembe veszi és értékként közvetíti a gyermekek, a tanulók és tanulóközösségek eltérő kulturális, társadalmi hátteréből adódó sajátosságokat.
49 5.7 A gyermekeket, tanulókat egymás elfogadására, tiszteletére, kölcsönös támogatására, előítélet-mentességre neveli.
50 5.8 Szakmai tevékenysége során a nevelt, oktatott gyermekek, tanulók életkorából következő fejlődéslélektani jellemzők ismerete tükröződik.
51 6. 6. kompetencia: A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése
52 6.1 Tevékenységének szakmai tartalmait a gyermekek, a tanulók egyéni pedagógiai-pszichológiai szükségleteihez is igazodva eredményesen és adaptívan alkalmazza.
53 6.2 A pedagógussal együttműködve közreműködik a gyermekek, tanulók értékelési folyamataiban, változatos módszereket alkalmazva.
54 6.3 A pedagógussal együttműködve változatos, az adott nevelési helyzetnek megfelelő ellenőrzési-értékelési módszereket használ.
55 6.4 A pedagógussal együttműködve megfelelő ellenőrzési, értékelési eszközöket választ vagy készít, amelyhez felhasznál digitális technológia által nyújtott lehetőségeket is.
56 6.5 A gyermekeknek, a tanulóknak személyre szabott értékelést ad.
57 6.6 A pedagógus által végzett tanulói eredményesség elemzését figyelemmel kíséri, figyelembe veszi tevékenysége során.
58 6.7 Az értékelési módszerek alkalmazása során figyelembe veszi azok várható hatását a gyermekek, a tanulók személyiségének fejlődésére.
59 6.8 A gyermekek, a tanulók számára adott visszajelzései rendszeresek, egyértelműek, tárgyilagosak.
60 6.9 Elősegíti a gyermekek, a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlődését.
61 7. 7. kompetencia: A környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja
62 7.1 Segíti a gyermekeket, tanulókat, hogy megértsék a nem fenntartható és fenntartható fejlődés különbségeit.
63 7.2 Kihasználja saját szakterületén, illetve intézményében a fenntarthatóságra nevelés pedagógiai lehetőségeit.
64 7.3 Lehetővé teszi a gyermekek, tanulók számára, hogy saját cselekedeteikkel, viselkedésükkel hozzájáruljanak a fenntarthatósághoz, tudatosítva bennük, hogy a jövő rajtuk is múlik.
65 7.4 Segíti a gyermekeket, tanulókat, hogy a múlt és a jelen tükrében kreatívan gondolkodjanak a lehetséges jövőről.
66 8. 8. kompetencia: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
67 8.1 A gyermekek, a tanulók nevelése-oktatása érdekében kezdeményezően együttműködik az intézmény belső és külső partnereivel. Az együttműködés során digitális technológiát is alkalmaz.
68 8.2 A gyermekekkel, a tanulókkal történő együttműködés elveit és formáit az alkalmazott pedagógiai program és az intézményi dokumentumok keretei között a gyermekek,
a tanulók személyiségfejlődését figyelembe véve alakítja ki és valósítja meg.
69 8.3 A hagyományos és digitális kapcsolattartás során az intézmény pedagógiai céljainak megfelelően érthetően és hitelesen kommunikál, a vonatkozó jogszabályi előírásokat betartja.
70 8.4 Igényli a pedagógiai munkájával kapcsolatos visszajelzéseket, nyitott azok befogadására.
71 8.5 Szakmai megbeszéléseken kifejti, képviseli álláspontját, képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető.
72 9. 9. kompetencia: Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
73 9.1 Tisztában van személyiségének sajátosságaival, és alkalmazkodik a szerepelvárásokhoz.
74 9.2 Szakmai feladatainak ellátása során együttműködik a pedagógusokkal,
a nevelő-oktató munkát segítő munkatársakkal, a gyermek, tanuló fejlődését támogató más szakemberekkel.
75 9.3 Részt vesz szakmai kooperációkban, problémafelvetéseivel, javaslataival kezdeményező szerepet is vállal.
76 9.4 Szakmai munkáját reflektivitás jellemzi.
77 9.5 Fontos számára szakmai tudásának folyamatos megújítása, a megszerzett tudását szakmai gyakorlatában eredményesen alkalmazza.
78 9.6 Tisztában van digitális kompetenciái szintjével, keresi a lehetőséget azok fejlesztésére, követi a digitális technológia fejlődését. Segíti munkatársait digitális kompetenciájuk fejlődésében.

I) A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő foglalkoztatottak esetében a reflektív interjúhoz kötött feladatkörben foglalkoztatott

A B
1 Elvárás sorszáma Értékelési szempontrendszer
2 1. 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
3 1.1 Tevékenysége biztos szakmai tudást tükröz.
4 1.2 Ismeri az intézménye működésének jogszabályi hátterét szabályozó dokumentumokat, saját tevékenységére vonatkozó előírásokat, folyamatleírásokat.
5 1.3 Ismeri és tudatosan felhasználja szakterülete kapcsolatait más területekkel.
6 1.4 Ismeri és tudatosan alkalmazza a szakterülete sajátosságaihoz igazodó megismerési folyamatokat, a rendelkezésére álló eszközöket.
7 1.5 Ismeri a munkája szempontjából fontos hagyományos és digitális információforrásokat, azok felhasználásának lehetőségeit, megbízhatóságát és etikus alkalmazását.
8 1.6 Fogalomhasználata szakszerű, az adott helyzethez igazodó.
9 2. 2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók
10 2.1 Tervei készítése során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott intézményi belső elvárásokat.
11 2.2 Egységes rendszerbe illesztve tervezi az adott szakmai célokhoz kapcsolódó pedagógiai céloknak megfelelő stratégiát, folyamatot, munkaformát, módszereket, eszközöket.
12 2.3 Szakmai feladataihoz kapcsolódó terveiben kiemelt szerepet kap a gyermekek, tanulók tevékenységeinek fejlesztése.
13 2.4 A munkájának, tevékenységének tervezése során a digitális módszereket és eszközöket célszerűen választja meg és azokat a változó körülményekhez igazítja.
14 3. 3. kompetencia: A tanulás támogatása
15 3.1 Szakmai tevékenysége során közreműködik a tanulás támogatásában, figyelemmel a gyermekek, tanulók egyéni céljaira, szükségleteire, a gyermek- és tanulócsoport sajátosságaira.
16 3.2 Figyelembe veszi a gyermekek, a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát.
17 3.3 Nyugodt és biztonságos nevelési környezetet teremt.
18 3.4 Ösztönzi a gyermekeket, a tanulókat a hagyományos és a digitális eszközök célszerű, körültekintő, etikus és biztonságos használatára.
19 3.5 Az önálló tanuláshoz megfelelő tanulási eszközöket biztosít.
20 3.6 A gyermekek, a tanulók hibázásait, tévesztéseit a tanulási folyamat szerves részeinek tekinti, és a megértést elősegítő módon reagál rájuk.
21 3.7 Támogatja a gyermekek, a tanulók önálló gondolkodását és elismeri kezdeményezéseiket és ötleteiket.
22 3.8 Támogatja kollégáit, hogy segítséget nyújthassanak a gyermekeknek, tanulóknak abban, hogy képesek legyenek digitális környezetben információkat, tartalmakat keresni, elemezni és feldolgozni, a digitális technológiákat kreatívan és körültekintően használni.
23 3.9 Szakmai tevékenysége során tudatosan alkalmazza a digitális technológiákat a különböző képességterületek fejlesztése során.
24 4. 4. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség
25 4.1 A nevelés-oktatás folyamatának támogatása során a gyermekek, a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és testi sajátosságaira egyaránt kiemelt figyelmet fordít.
26 4.2 A pedagógiai helyzetek során segíti a gyermekek, a tanulók komplex személyiségfejlődését.
27 4.3 Tiszteletben tartja a gyermekek, a tanulók személyiségét, a gyermekekhez, a tanulókhoz felelősen és elfogadóan viszonyul.
28 4.4 Együttműködik, támogatja a pedagógust az egyetemes emberi, európai és nemzeti értékek gyermekekkel, tanulókkal történő megismertetésében és azok tiszteletére nevelésében.
29 4.5 Tudatos értékválasztásra és a saját értékrendjük kialakítására ösztönzi a gyermekeket, a tanulókat.
30 5. 5. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre és
a fenntarthatóság szempontjaira, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység
31 5.1 Megteremti a pedagógus által irányított nevelési, oktatási folyamat során az együttműködési képességek fejlődéséhez szükséges feltételeket.
32 5.2 Tevékenysége során a pedagógussal együttműködve ügyel a gyermekek, tanulók közötti konfliktusok megelőzésére, kezelésére.
33 5.3 Tevékenysége során a pedagógussal együttműködve ösztönzi a gyermekek, a tanulók közötti véleménycserét.
34 5.4 Szakmai tevékenysége során ösztönzi a gyermekek, tanulók közösség iránti szerepvállalását.
35 5.5 Szakmai tevékenysége során figyelembe veszi és értékként közvetíti a gyermekek, a tanulók és tanulóközösségek eltérő kulturális, társadalmi hátteréből adódó sajátosságokat.
36 5.6 A gyermekeket, tanulókat egymás elfogadására, tiszteletére, kölcsönös támogatására, előítélet-mentességre neveli.
37 5.7 Szakmai tevékenysége során a nevelt, oktatott gyermekek, tanulók életkorából következő fejlődéslélektani jellemzők ismerete tükröződik.
38 6. 6. kompetencia: A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése (A szakterület sajátosságai alapján nem értelmezhető kompetencia)
39 7. 7. kompetencia: A környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja
40 7.1 Segíti a gyermekeket, tanulókat, hogy megértsék a nem fenntartható és fenntartható fejlődés különbségeit.
41 7.2 Kihasználja saját szakterületén, illetve intézményében a fenntarthatóságra nevelés pedagógiai lehetőségeit.
42 7.3 Lehetővé teszi a gyermekek, tanulók számára, hogy saját cselekedeteikkel, viselkedésükkel hozzájáruljanak a fenntarthatósághoz, tudatosítva bennük, hogy a jövő rajtuk is múlik.
43 7.4 Segíti a gyermekeket, tanulókat, hogy a múlt és a jelen tükrében kreatívan gondolkodjanak a lehetséges jövőről.
44 8. 8. kompetencia: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
45 8.1 A gyermekek, a tanulók nevelése-oktatása érdekében kezdeményezően együttműködik az intézmény belső és külső partnereivel. Az együttműködés során digitális technológiát is alkalmaz.
46 8.2 A gyermekekkel, a tanulókkal történő együttműködés elveit és formáit az alkalmazott pedagógiai program és az intézményi dokumentumok keretei között a gyermekek,
a tanulók személyiségfejlődését figyelembe véve alakítja ki és valósítja meg.
47 8.3 A hagyományos és digitális kapcsolattartás során az intézmény pedagógiai céljainak megfelelően érthetően és hitelesen kommunikál, a vonatkozó jogszabályi előírásokat betartja.
48 8.4 Igényli a pedagógiai munkájával kapcsolatos visszajelzéseket, nyitott azok befogadására.
49 8.5 Szakmai megbeszéléseken kifejti, képviseli álláspontját, képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető.
50 9. 9. kompetencia: Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
51 9.1 Tisztában van személyiségének sajátosságaival, és alkalmazkodik a szerepelvárásokhoz.
52 9.2 Szakmai feladatainak ellátása során együttműködik a pedagógusokkal,
a nevelő-oktató munkát segítő munkatársakkal, a gyermek, a tanuló fejlődését támogató más szakemberekkel.
53 9.3 Részt vesz szakmai kooperációkban, problémafelvetéseivel, javaslataival kezdeményező szerepet is vállal.
54 9.4 Szakmai munkáját reflektivitás jellemzi.
55 9.5 Fontos számára szakmai tudásának folyamatos megújítása, a megszerzett tudását szakmai gyakorlatában eredményesen alkalmazza.
56 9.6 Tisztában van digitális kompetenciái szintjével, keresi a lehetőséget azok fejlesztésére, követi a digitális technológia fejlődését. Segíti munkatársait digitális kompetenciájuk fejlődésében.

3/b. melléklet a 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelethez * 

A pedagóguskompetenciák megfigyelési és értékelési szempontjai Mesterpedagógus fokozatra irányuló pályázati eljárásban

A) A 39. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti tevékenység vállalásáról nyilatkozatot tett pedagógus

A B
1 Szempont sorszáma Értékelőlap – értékelési területek
2 1. 1. értékelési terület: Tudatos szakmai fejlődés – a pedagógus szakmai fejlődése
3 1.1 Tevékenységében tetten érhető az állandó elemzés, önértékelés és megújulás,
az adaptivitás – a tanulók, gyermekek fejlődése érdekében. Pedagógiai gyakorlatát rendszeresen újragondolja és megújítja.
4 1.2 Szakmai fejlődését tudatosan tervezi. A tervezés során keresi a tanulási, fejlődési lehetőségeket, ezt összekapcsolja pedagógusi gyakorlatának önelemzésével, értékelésével.
5 1.3 Tevékenységében megjelenik más pedagógusok, szervezetek jó gyakorlatainak, adaptív megoldásainak figyelemmel kísérése.
6 1.4 Követi szakterületének trendjeit, új eredményeit, tájékozódik a hazai vagy nemzetközi szakirodalomban, online felületeken; továbbképzéseken, szakmai rendezvényeken, konferenciákon vesz részt.
7 1.5 Korábbi szakmai tevékenységei lehetővé tették az általános Mesterpedagógus kompetenciák, továbbá a tevékenységekhez kötődő speciális kompetenciák fejlődését.
8 1.6 A pedagógus a rögzített célok elérését az általa megfogalmazott célok tükrében elemezte.
9 1.7 Szöveges értékelés.
10 2. 2. értékelési terület: Feltáró-elemző, fejlesztő-újító, valamint tudásmegosztó tevékenység, a pedagógus tevékenységeinek hasznosulása
11 2.1 Pedagógiai munkájának eredményessége, a tanulók, gyermekek fejlődése érdekében lehetőség szerint részt vesz szakmai elemzés, vizsgálat, kutatás elkészítésében hagyományos és digitális eszközök segítségével, együttműködik más szervezetekkel, elemzi a mások által végzett kutatások eredményességét, felhasználhatóságát.
12 2.2 A pedagógus korábbi szakmai tevékenységeihez kötődően szóban és írásban (hagyományos és digitális formában) megosztja tudását intézményi, szakmai közösségi szinten vagy tágabb hatókörben.
13 2.3 Pedagógiai gyakorlatának fejlesztése érdekében módszereket, eszközöket próbál ki, saját tapasztalatokhoz igazítva adaptál.
14 2.4 Azonosítja a fejlesztést igénylő pedagógiai területeket.
15 2.5 Támogatja, segíti kollégái szakmai munkáját, fejlődését, megjelennek munkájában a kollégái szakmai igényeit figyelembe vevő, támogató kapcsolat elemei.
16 2.6 Tanuló szakmai közösségekben vagy szervezetekben együttműködik, résztvevője kölcsönös tanulási folyamatoknak. Online közösséget hoz létre, vagy közösségekben tudásmegosztó tevékenységet végez.
17 2.7 Szöveges értékelés.
18 3. 3. értékelési terület: A pedagógus önértékelése, reflektivitása
19 3.1 A pedagógus megfogalmazta hosszú távú személyes szakmai céljait, meggyőzően és hitelesen mutatja be szakmai fejlődését, azonosítja azokat a területeket, amelyeken még fejlődnie kell.
20 3.2 A pedagógus tényekre alapozott reflexiói gyakorlatának szerves részét képezik.
21 3.3 A pedagógus elemzéseiben figyelembe veszi az intézményi, illetve a tágabb, köznevelési perspektívát is.
22 3.4 A Mesterpedagógus pályázat nyelvileg igényes, szerkezetileg strukturált, a kiválogatott dokumentumok relevánsak.
23 3.5 A pedagógus reflexiói meghaladják a leírás szintjét, elemzései több szempontúak.
A védésen a pedagógus szakmailag relevánsan válaszolt az előzetesen megkapott és a helyszínen elhangzó kérdésekre, észrevételekre.
24 3.6 A Mesterpedagógus pályázat szakmai tartalma logikusan felépített, tükrözi témához kapcsolódó szakmai hozzáértését. A védésen a pedagógus a Mesterpedagógus pályázatát lényegre törően, hitelesen mutatta be, követhetően beszélt, pontosan, szakszerűen fogalmazott.
25 3.7 Szöveges értékelés.

B) A pedagógus a 39. § (2) bekezdés c), d) vagy e) pontja szerinti tevékenység vállalásáról tett nyilatkozatot

A B
1 Szempont sorszáma Négydimenziós tevékenységmodell
2 I. I. Tudatos szakmai fejlődés dimenzió
3 I./1. Pedagógiai gyakorlatát rendszeresen újragondolja és megújítja.
4 I./2. Szakmai fejlődését tudatosan tervezi.
5 I./3. Figyelemmel kíséri szűkebb vagy tágabb szakmai környezetének fejlesztési eredményeit.
6 I./4. Követi szakterületének trendjeit, új eredményeit.
7 II. II. Feltáró-elemző dimenzió
8 II./1. Pedagógiai munkájának eredményessége, a tanulók, gyermekek fejlődése érdekében egyénileg vagy együttműködésben szakmai elemzést, vizsgálatot, kutatást végez hagyományos és digitális eszközök segítségével.
9 II./2. Szakmai elemzései, vizsgálatai megalapozottak, bizonyítékokra épülnek.
10 II./3. Az elemzéseihez, vizsgálataihoz szükséges szakmai hátteret, szakirodalmat ismeri, értelmezi.
11 II./4. Elemzési, vizsgálati eredményei intézményében, szakmai közösségében hasznosulnak.
12 III. III. Fejlesztő-újító dimenzió
13 III./1. Pedagógiai gyakorlatának fejlesztése érdekében módszereket, eszközöket próbál ki, adaptál.
14 III./2. Azonosítja a fejlesztést igénylő pedagógiai területeket.
15 III./3. Tudatosan, megalapozottan fejleszt, újít.
16 III./4. Fejlesztései intézményi vagy tágabb környezetében hasznosulnak.
17 IV. IV. Tudásmegosztó-segítő dimenzió
18 IV./1. Jó gyakorlatait, módszereit bemutatja kollégáinak.
19 IV./2. Támogatja, segíti kollégái szakmai munkáját, fejlődését.
20 IV./3. Intézményen kívül is megosztja, nyilvánossá teszi pedagógiai gyakorlatának eredményeit.
21 IV./4. Tanuló szakmai közösségekben vagy szervezetekben együttműködik. Online közösséget hoz létre, vagy közösségekben tudásmegosztó tevékenységet végez.
22 Szempont sorszáma Értékelési területek
23 1. 1. értékelési terület: A pedagógus szakmai fejlődése, eredményei a szakmai életút során
24 1.1 A szakmai életút bemutatása átfogó képet ad a pedagógus szakmai fejlődéséről, logikus, érthető, követhető.
25 1.2 A szakmai életút bemutatásában határozottan megjelenik a szakmai fejlődés mérföldköveit kiemelő, elemző, reflektáló igény.
26 1.3 A szakmai életút bemutatásában jól láthatóan jelen vannak a pedagógus korábbi tevékenységének a négydimenziós tevékenységmodellben is értelmezhető eredményei.
27 1.4 A szakmai fejlődés bemutatása láthatóvá tesz olyan pedagógiai problémákat, kérdéseket, amelyek a pedagógus tevékenységeit motiválták.
28 1.5 A pedagógus szakmai fejlődésének bemutatását elhelyezi szakmai közösségének, illetve közösségeinek környezetében (támogatások, nehézségek, hatókör, visszajelzések).
29 1.6 A pedagógus szakmai fejlődésének bemutatásában és a bemutató portfólió dokumentumaiban megjelennek tevékenység-fókuszokhoz kapcsolható, azok előzményeiként értelmezhető sajátos tevékenységterületek.
30 1.7 A bemutató portfólió dokumentumai összhangban vannak a szakmai életút bemutatásával, alátámasztják az abban foglaltakat.
31 1.8 A szakmai életút bemutatása és a bemutató portfólió dokumentumai bizonyítják, hogy a pedagógus tevékenységei személyes, szakmai és intézményi célok megvalósulását szolgálták.
32 1.9 Szöveges értékelés.
33 2. 2. értékelési terület: A mesterprogram
34 2.1 A mesterprogramban rögzített általános és részterv személyes szakmai céljai megalapozottak, átgondoltak, megfelelnek a Mesterpedagógus fokozathoz kötődő elvárásoknak.
35 2.2 A mesterprogramban rögzített személyes szakmai célok egyeztetve vannak a szakmai közösségek céljaival.
36 2.3 A mesterprogramban megfogalmazott személyes szakmai célok, a célok elérését támogató, tervezett tevékenységek és produktumok összhangban vannak.
37 2.4 A mesterprogramban tervezett tevékenységek megfelelnek a pályázó felkészültségének.
38 2.5 A mesterprogram tervezett sikerkritériumai megalapozottak.
39 2.6 A mesterprogram általános és résztervének ütemezése reális.
40 2.7 A mesterprogram tartalmazza a szakmai együttműködés tervezett tartalmait és formáit.
41 2.8 A mesterprogram a köznevelés eredményességének javítása szempontjából hiánypótló, kezdeményező, újszerű, ötletes.
42 2.9 Szöveges értékelés.
43 3. 3. értékelési terület: A pedagógus tevékenységének hasznosulása
44 3.1 A pedagógus korábbi mesterpedagógus-tevékenységei (a négydimenziós tevékenységmodell mentén) intézményében, szakmai közösségekben már hasznosultak.
45 3.2 A pedagógus korábbi szakmai tevékenységeihez kötődően szóban és írásban megosztotta tudását.
46 3.3 A mesterprogramban rögzített célok és a hozzájuk kapcsolt tevékenységek relevánsak, hozzájárulhatnak a tanítás-nevelés eredményességének növeléséhez.
47 3.4 A mesterprogramban megfogalmazódik, hogy a tevékenységek miként fejlesztik, segítik a szakmai közösségeket.
48 3.5 A mesterprogram megvalósulásának várható eredményei alkalmasak arra, hogy a pedagógus szűkebb szakmai közösségein kívül is hasznosuljanak.
49 3.6 A mesterprogram a benne rögzített tevékenységek hasznosulására vonatkozó kezdeményezést tartalmaz.
50 3.7 A mesterprogram digitális lehetőségekre is alapozott tudásmegosztásra vonatkozó tervet tartalmaz.
51 3.8 A mesterprogram rámutat arra, hogy megvalósítása révén miben, hogyan fog fejlődni a pedagógus.
52 3.9 Szöveges értékelés.
53 4. 4. értékelési terület: A pedagógus önértékelése, reflektivitása
54 4.1 A pedagógus megfogalmazza hosszú távú személyes, szakmai céljait.
55 4.2 A pedagógus reflexiói gyakorlatának szerves részét képezik.
56 4.3 A pedagógus reflexióit tényekre alapozza.
57 4.4 A pedagógus meggyőzően és hitelesen mutatja be szakmai fejlődését, azonosítja azokat a területeket, amelyeken még fejlődnie kell.
58 4.5 A pedagógus elemzéseiben figyelembe veszi az intézményi, illetve a tágabb, köznevelési perspektívát is.
59 4.6 A pedagógus önértékelésében figyelembe veszi a külső visszajelzéseket.
60 4.7 A pedagógus reflexiói meghaladják a leírás szintjét, elemzései több szempontúak.
61 4.8 A Mesterpedagógus pályázat nyelvileg igényes, szerkezetileg strukturált, a kiválogatott dokumentumok relevánsak.
62 4.9 Szöveges értékelés.
63 5. 5. értékelési terület: A Mesterpedagógus pályázat bemutatása és védése
64 5.1 A védésen a pedagógus bemutatta szakmai tevékenységeit a négydimenziós tevékenységmodell dimenziói mentén.
65 5.2 A védésen a pedagógus a korábbi tevékenységeihez kötődően értékelte céljainak elérését.
66 5.3 A védésen a pedagógus ismertette mesterprogramja céljait és a hozzájuk kapcsolt tevékenységeket, kifejtette ezek relevanciáját.
67 5.4 A védésen a pedagógus értékelte mesterpedagógus-kompetenciáinak fejlődését, azonosította a fejlesztendő területeket.
68 5.5 A védésen korábbi munkáját és terveit személyes, szakmai és intézményi perspektívából is vizsgálta.
69 5.6 A védésen a pedagógus szakmailag relevánsan válaszolt az előzetesen megkapott és a helyszínen elhangzott kérdésekre, észrevételekre.
70 5.7 A védésen a Mesterpedagógus pályázatát lényegre törően, hitelesen mutatta be, követhetően beszélt, pontosan, szakszerűen fogalmazott.
71 5.8 A védésen bemutatott prezentáció formailag megfelelő, átlátható, strukturált, logikusan felépített.
72 5.9 Szöveges értékelés.

3/c. melléklet a 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelethez * 

A pedagóguskompetenciák megfigyelési és értékelési szempontjai Mesterpedagógus fokozat megújítására irányuló megújítási eljárásban

A 39. § (2) bekezdés c), d) vagy e) pontja szerinti tevékenység vállalásáról nyilatkozatot tett pedagógus

A B
1 Szempont sorszáma Négydimenziós tevékenységmodell
2 I. I. Tudatos szakmai fejlődés dimenzió
3 I./1. Pedagógiai gyakorlatát rendszeresen újragondolja és megújítja.
4 I./2. Szakmai fejlődését tudatosan tervezi.
5 I./3. Figyelemmel kíséri szűkebb vagy tágabb szakmai környezetének fejlesztési eredményeit.
6 I./4. Követi szakterületének trendjeit, új eredményeit.
7 II. II. Feltáró-elemző dimenzió
8 II./1. Pedagógiai munkájának eredményessége, a tanulók, gyermekek fejlődése érdekében egyénileg vagy együttműködésben szakmai elemzést, vizsgálatot, kutatást végez hagyományos és digitális eszközök segítségével.
9 II./2. Szakmai elemzései, vizsgálatai megalapozottak, bizonyítékokra épülnek.
10 II./3. Az elemzéseihez, vizsgálataihoz szükséges szakmai hátteret, szakirodalmat ismeri, értelmezi.
11 II./4. Elemzési, vizsgálati eredményei intézményében, szakmai közösségében hasznosulnak.
12 III. III. Fejlesztő-újító dimenzió
13 III./1. Pedagógiai gyakorlatának fejlesztése érdekében módszereket, eszközöket próbál ki, adaptál.
14 III./2. Azonosítja a fejlesztést igénylő pedagógiai területeket.
15 III./3. Tudatosan, megalapozottan fejleszt, újít.
16 III./4. Fejlesztései intézményi vagy tágabb környezetében hasznosulnak.
17 IV. IV. Tudásmegosztó-segítő dimenzió
18 IV./1. Jó gyakorlatait, módszereit bemutatja kollégáinak.
19 IV./2. Támogatja, segíti kollégái szakmai munkáját, fejlődését.
20 IV./3. Intézményen kívül is megosztja, nyilvánossá teszi pedagógiai gyakorlatának eredményeit.
21 IV./4. Tanuló szakmai közösségekben vagy szervezetekben együttműködik. Online közösséget hoz létre, vagy közösségekben tudásmegosztó tevékenységet végez.
22 Értékelési területek
23 1. 1. értékelési terület: A pedagógus szakmai fejlődése, eredményei a szakmai életút során
24 1.1 A szakmai életút bemutatása átfogó képet ad a pedagógus szakmai fejlődéséről, logikus, érthető, követhető.
25 1.2 A szakmai életút bemutatásában határozottan megjelenik a szakmai fejlődés mérföldköveit kiemelő, elemző, reflektáló igény.
26 1.3 A szakmai életút bemutatásában jól láthatóan jelen vannak a pedagógus korábbi tevékenységének a négydimenziós tevékenységmodellben is értelmezhető eredményei.
27 1.4 A szakmai fejlődés bemutatása láthatóvá tesz olyan pedagógiai problémákat, kérdéseket, amelyek a pedagógus tevékenységeit motiválták.
28 1.5 A pedagógus szakmai fejlődésének bemutatását elhelyezi szakmai közösségének, illetve közösségeinek környezetében (támogatások, nehézségek, hatókör, visszajelzések).
29 1.6 A pedagógus szakmai fejlődésének bemutatásában és a bemutató portfólió dokumentumaiban megjelennek tevékenység-fókuszokhoz kapcsolható, azok előzményeiként értelmezhető sajátos tevékenységterületek.
30 1.7 A bemutató portfólió dokumentumai jól tükrözik az előző mesterprogram megvalósítása során elért szakmai fejlődést, hatékonyan mutatják be az időszak alatt elért eredményeket.
31 1.8 A bemutató portfólió dokumentumai (kiegészülve a szakmai életút bemutatásával és annak mellékleteivel) bizonyítják, hogy a pedagógus tevékenységei személyes szakmai és intézményi célok megvalósulását szolgálták mind az előző mesterprogram megvalósítása, mind a korábbi szakmai munkája során.
32 1.9 Szöveges értékelés.
33 2. 2. értékelési terület: A mesterprogram
34 2.1 A mesterprogramban rögzített általános és részterv személyes, szakmai céljai megalapozottak, átgondoltak, megfelelnek a Mesterpedagógus fokozathoz kötődő elvárásoknak.
35 2.2 A mesterprogramban rögzített személyes, szakmai célok egyeztetve vannak a szakmai közösségek céljaival.
36 2.3 A mesterprogramban megfogalmazott személyes, szakmai célok, a célok elérését támogató, tervezett tevékenységek és produktumok összhangban vannak.
37 2.4 A mesterprogramban tervezett tevékenységek megfelelnek a pályázó felkészültségének.
38 2.5 A mesterprogram tervezett sikerkritériumai megalapozottak.
39 2.6 A mesterprogram általános és résztervének ütemezése reális.
40 2.7 A mesterprogram tartalmazza a szakmai együttműködés tervezett tartalmait és formáit.
41 2.8 A mesterprogram a köznevelés eredményességének javítása szempontjából hiánypótló, kezdeményező, újszerű, ötletes.
42 2.9 Szöveges értékelés.
43 3. 3. értékelési terület: A pedagógus tevékenységének hasznosulása
44 3.1 A pedagógus korábbi, mesterpedagógus programja során végzett tevékenységei (a négydimenziós tevékenységmodell mentén) intézményében, szakmai közösségekben már hasznosultak.
45 3.2 A pedagógus korábbi, mesterpedagógus programja során végzett szakmai tevékenységeihez kötődően szóban és írásban megosztotta tudását.
46 3.3 Az új mesterprogramban rögzített célok és a hozzájuk kapcsolt tevékenységek relevánsak, hozzájárulhatnak a tanítás-nevelés eredményességének növeléséhez.
47 3.4 Az új mesterprogramban megfogalmazódik, hogy a tevékenységek miként fejlesztik, segítik a szakmai közösségeket.
48 3.5 Az új mesterprogram megvalósulásának várható eredményei alkalmasak arra, hogy a pedagógus szűkebb szakmai közösségén kívül is hasznosuljanak.
49 3.6 Az új mesterprogram a benne rögzített tevékenységek hasznosulására vonatkozó kezdeményezést tartalmaz.
50 3.7 Az új mesterprogram digitális lehetőségekre alapozott tudásmegosztásra vonatkozó tervet is tartalmaz.
51 3.8 Az új mesterprogram rámutat arra, hogy megvalósítása révén miben, hogyan fog fejlődni a pedagógus.
52 3.9 Szöveges értékelés.
53 4. 4. értékelési terület: A pedagógus önértékelése, reflektivitása
54 4.1 A pedagógus megfogalmazza hosszú távú személyes, szakmai céljait.
55 4.2 A pedagógus reflexiói gyakorlatának szerves részét képezik.
56 4.3 A pedagógus reflexióit tényekre alapozza.
57 4.4 A pedagógus meggyőzően és hitelesen mutatja be szakmai fejlődését, azonosítja azokat a területeket, amelyeken még fejlődnie kell.
58 4.5 A pedagógus elemzéseiben figyelembe veszi az intézményi, illetve a tágabb, köznevelési perspektívát is.
59 4.6 A pedagógus önértékelésében figyelembe veszi a külső visszajelzéseket.
60 4.7 A pedagógus reflexiói meghaladják a leírás szintjét, elemzései több szempontúak.
61 4.8 A pedagógus pályázata nyelvileg igényes, szerkezetileg strukturált, a kiválogatott dokumentumok relevánsak.
62 4.9 Szöveges értékelés.
63 5. 5. értékelési terület: A Mesterpedagógus pályázat bemutatása és védése
64 5.1 A védésen a pedagógus bemutatta szakmai tevékenységeit a négydimenziós tevékenységmodell dimenziói mentén.
65 5.2 A védésen a pedagógus a korábbi szakmai tevékenységeihez és előző mesterpedagógus programjához kötődően is értékelte céljainak elérését.
66 5.3 A védésen a pedagógus ismertette mesterprogramja céljait és a hozzájuk kapcsolt tevékenységeket, kifejtette ezek relevanciáját.
67 5.4 A védésen a pedagógus értékelte mesterpedagógus-kompetenciáinak fejlődését, azonosította a fejlesztendő területeket.
68 5.5 A védésen korábbi mesterpedagógus programját személyes, szakmai és intézményi perspektívából is vizsgálta.
69 5.6 A védésen a pedagógus szakmailag relevánsan válaszolt az előzetesen megkapott és a helyszínen elhangzott kérdésekre, észrevételekre.
70 5.7 A védésen a pedagógus pályázatát lényegre törően, hitelesen mutatta be, követhetően beszélt, pontosan, szakszerűen fogalmazott.
71 5.8 A védésen bemutatott prezentáció formailag megfelelő, strukturált, logikusan felépített.
72 5.9 Szöveges értékelés.

3/d. melléklet a 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelethez * 

A pedagóguskompetenciák megfigyelési és értékelési szempontjai Kutatótanár fokozatra irányuló pályázati és megújítási eljárásban

A) Kutatótanár fokozat elérésére irányuló pályázati eljárás

A B
1 Szempont sorszáma Háromdimenziós tevékenységmodell
2 I. I. dimenzió: Kutatás, innováció
3 I./1. Rendszeresen végez saját és intézménye tevékenységének eredményességét javító, a tanulók, gyermekek fejlődését szolgáló vizsgálatokat, kutatást, fejlesztést hagyományos és digitális eszközök segítségével.
4 I./2. A köznevelési rendszerhez kötődő, pedagógiai, tantárgy-pedagógiai jelenségeket, szaktárgyi kérdéseket problémaérzékenyen, tudományos igénnyel elemez.
5 I./3. Kutatási, kutatási-fejlesztési, innovációs eredményei bizonyíthatóan hozzájárulnak a köznevelési gyakorlat eredményességéhez.
6 I./4. Kutatói, fejlesztői tevékenységével erősíti a tudomány és a köznevelési gyakorlat kapcsolatát.
7 II. II. dimenzió: Tudásmegosztás
8 II./1. Szakmai publikációkat ír magyar, illetve idegen nyelven.
9 II./2. Kutatási, kutatási-fejlesztési, innovációs eredményeit szóban megosztja magyar, illetve idegen nyelven.
10 II./3. Szakmai képzésekben, továbbképzésekben, intézményen belüli tanulási műhelyekben hasznosítja kutatási-fejlesztési eredményeit.
11 II./4. Tevékeny résztvevője kutatóműhelyeknek, szakmai közösségeknek, hálózatoknak.
12 III. III. dimenzió: Tudatos szakmai fejlődés
13 III./1. A köznevelési rendszer és a kutatásához kapcsolódó tudományterület aktuális kérdéseiben, problémáiban tájékozott.
14 III./2. Szakmai kommunikációban aktívan részt vesz.
15 III./3. A kutatáshoz szükséges kompetenciáinak fejlődésére reflektál.
16 III./4. A kutatáshoz szükséges kompetenciáit tudatosan fejleszti.
17 IV. IV. Publikációs lista
18 IV./1. A Kutatójelölt rendszeres publikációs tevékenységet folytat.
19 IV./2. A publikációk között van lektorált dokumentum.
20 IV./3. A Kutatójelölt publikációs listája magas szintű szakmai hozzáértést, elkötelezettséget pedagógiai és tudományos igényességet tükröz.
21 IV./4. A publikációk jól hasznosíthatóak a köznevelésben.
22 1. 1. értékelési terület: A pedagógus szakmai fejlődése, eredményei a szakmai életút során
23 1.1 A szakmai-, kutatói életút bemutatása és a publikációs lista átfogó képet ad a pedagógus szakmai fejlődéséről, logikus, érthető, követhető.
24 1.2 A szakmai életút bemutatásában határozottan megjelenik a szakmai-, kutatói fejlődés mérföldköveit kiemelő elemzés, értékelés.
25 1.3 A szakmai életút bemutatása az eddig végzett kutató-fejlesztő tevékenység eredményeire épül (háromdimenziós tevékenységmodell elemei mentén).
26 1.4 A szakmai-, kutatói fejlődés bemutatása láthatóvá tesz olyan szakterületéhez kötődő (pedagógiai, tantárgy-pedagógiai, tantárgyi, szaktárgyi) problémákat, kérdéseket, amelyek a pedagógus kutatási, kutatási-fejlesztési, innovációs céljait, tevékenységeit, publikációinak elkészítését motiválták.
27 1.5 A pedagógus kutatói fejlődésének bemutatását elhelyezi szakmai közösségeinek környezetében (támogatások, nehézségek, hatókör, visszajelzések).
28 1.6 A szakmai életút bemutatott tevékenységei és a publikációs listában felsoroltak bizonyítják a kutatótanári kompetenciák meglétét, fejlődését, fejleszthetőségét.
29 1.7 A bemutató portfólió dokumentumai összhangban vannak a szakmai-, kutatói életút bemutatásával, alátámasztják a kutatótanári tevékenységet.
30 1.8 A szakmai életút bemutatása és a bemutató portfólió dokumentumai bizonyítják, hogy a pedagógus kutató-fejlesztő tevékenységei hozzájárultak a foglalkoztató intézmény
és a köznevelés fejlődéséhez.
31 1.9 Szöveges értékelés.
32 2. 2. értékelési terület: A kutatóprogram
33 2.1 A kutatóprogramban rögzített általános és részletes kutatási, kutatási-fejlesztési terv személyes szakmai céljai megalapozottak, átgondoltak, megfelelnek a Kutatótanár fokozathoz kötődő elvárásoknak.
34 2.2 A kutatóprogramban rögzített személyes szakmai célok egyeztetve vannak a szakmai közösségek céljaival.
35 2.3 A kutatóprogramban megfogalmazott személyes, szakmai célok, a célok elérését támogató, tervezett tevékenységek, módszerek és produktumok összhangban vannak.
36 2.4 A kutatóprogramban tervezett tevékenységek megfelelnek a pályázó felkészültségének.
37 2.5 A kutatóprogram tervezett sikerkritériumai megalapozottak.
38 2.6 A kutatóprogram általános és részletes kutatási, kutatási-fejlesztési tervének ütemezése reális.
39 2.7 A kutatóprogram tartalmazza a tervezett szakmai együttműködés tartalmait és formáit.
40 2.8 A kutatóprogram a köznevelés eredményességének javítása szempontjából hiánypótló, kezdeményező, újszerű, ötletes.
41 2.9 Szöveges értékelés.
42 3. 3. értékelési terület: A pedagógus kutatási, kutatási-fejlesztési, innovációs tevékenységeinek hasznosulása
43 3.1 A pedagógus korábbi kutató-fejlesztő, tudásmegosztó tevékenységei szakmai közösségekben már hasznosultak.
44 3.2 A pedagógus korábbi szakmai tevékenységeihez kötődően szóban és írásban megosztotta tudását.
45 3.3 A kutatóprogramban rögzített célok és a hozzájuk kapcsolt fejlesztő tevékenységek relevánsak, hozzájárulhatnak az oktatás-nevelés eredményességének növeléséhez.
46 3.4 A kutatóprogramban megfogalmazódik, hogy a tevékenységek miként fejlesztik, segítik a szakmai közösségeket, a pályázó intézményét.
47 3.5 A kutatóprogram megvalósulásának várható eredményei alkalmasak arra, hogy a pedagógus szűkebb szakmai közösségén kívül, akár országos hatókörben is hasznosuljanak.
48 3.6 A kutatóprogram a benne rögzített tevékenységek hasznosulására vonatkozó tervet, kezdeményezést tartalmaz.
49 3.7 A kutatóprogram digitális lehetőségekre alapozott tudásmegosztásra vonatkozó tervet is tartalmaz.
50 3.8 A kutatóprogram rámutat arra, hogy megvalósítása révén miben, hogyan fog fejlődni a Kutatótanár.
51 3.9 Szöveges értékelés.
52 4. 4. értékelési terület: A pedagógus önértékelése, reflektivitása
53 4.1 A pedagógus megfogalmazza kutatási, kutatási-fejlesztési, innovációs tevékenységére vonatkozó hosszú távú személyes szakmai céljait.
54 4.2 A pedagógus kutatási, kutatási-fejlesztési, innovációs tevékenységeit alaposan megtervezi, folyamatosan reflektál az eredményekre.
55 4.3 A pedagógus kutatási, kutatási-fejlesztési, innovációs tevékenységeinek terveit és a tervek megvalósításának elemzését, értékelését tényekre alapozza.
56 4.4 A pedagógus meggyőzően és hitelesen mutatja be szakmai fejlődését
a tevékenységmodell három dimenziója mentén, továbbá értékeli kutatótanári kompetenciáinak fejlődését, azonosítja azokat a területeket, amelyeken még fejlődnie kell.
57 4.5 A pedagógus reflexiói meghaladják a leírás szintjét, elemzései több szempontúak.
58 4.6 A pedagógus elemzéseiben figyelembe veszi az intézményi, illetve tágabb, köznevelési perspektívát is.
59 4.7 A pedagógus önértékelése során figyelembe veszi a külső visszajelzéseket.
60 4.8 A pedagógus pályázata formailag megfelelő, nyelvileg igényesen megformált, a kiválogatott dokumentumok relevánsak.
61 4.9 Szöveges értékelés.

A pedagóguskompetenciák megfigyelési és értékelési szempontjai Kutatótanár fokozatra irányuló pályázati és megújítási eljárásban

B) Kutatótanár fokozat megújítását célzó eljárás

A B
1 Szempont sorszáma Háromdimenziós tevékenységmodell
2 I. I. dimenzió: Kutatás, innováció
3 I./1. Rendszeresen végez saját és intézménye tevékenységének eredményességét javító, a tanulók, gyermekek fejlődését szolgáló vizsgálatokat, kutatást, fejlesztést hagyományos és digitális eszközök segítségével.
4 I./2. A köznevelési rendszerhez kötődő, pedagógiai, tantárgy-pedagógiai jelenségeket, szaktárgyi kérdéseket problémaérzékenyen, tudományos igénnyel elemez.
5 I./3. Kutatási, kutatási-fejlesztési, innovációs eredményei bizonyíthatóan hozzájárulnak a köznevelési gyakorlat eredményességéhez.
6 I./4. Kutatói, fejlesztői tevékenységével erősíti a tudomány és a köznevelési gyakorlat kapcsolatát.
7 II. II. dimenzió: Tudásmegosztás
8 II./1. Szakmai publikációkat ír magyar, illetve idegen nyelven.
9 II./2. Kutatási, kutatási-fejlesztési, innovációs eredményeit szóban megosztja magyar, illetve idegen nyelven.
10 II./3. Szakmai képzésekben, továbbképzésekben, intézményen belüli tanulási műhelyekben hasznosítja kutatási-fejlesztési eredményeit.
11 II./4. Tevékeny résztvevője kutatóműhelyeknek, szakmai közösségeknek, hálózatoknak.
12 III. III. dimenzió: Tudatos szakmai fejlődés
13 III./1. A köznevelési rendszer és a kutatásához kapcsolódó tudományterület aktuális kérdéseiben, problémáiban tájékozott.
14 III./2. Szakmai kommunikációban aktívan részt vesz.
15 III./3. A kutatáshoz szükséges kompetenciáinak fejlődésére reflektál.
16 III./4. A kutatáshoz szükséges kompetenciáit tudatosan fejleszti.
17 IV. IV. Publikációs lista
18 IV./1. A Kutatójelölt rendszeres publikációs tevékenységet folytat.
19 IV./2. A publikációk között van lektorált dokumentum.
20 IV./3. A Kutatójelölt publikációs listája magas szintű szakmai hozzáértést, elkötelezettséget pedagógiai és tudományos igényességet tükröz.
21 IV./4. A publikációk jól hasznosíthatóak a köznevelésben.
22 1. 1. értékelési terület: A pedagógus szakmai fejlődése, eredményei a szakmai életút során
23 1.1 A szakmai-kutatói életút bemutatása és a publikációs lista átfogó képet ad a pedagógus szakmai fejlődéséről, logikus, érthető, követhető.
24 1.2 A szakmai életút bemutatásában határozottan megjelenik a szakmai-kutatói fejlődés mérföldköveit kiemelő elemzés, értékelés.
25 1.3 A szakmai életút bemutatása az eddig végzett kutató-fejlesztő tevékenység eredményeire épül (háromdimenziós tevékenységmodell elemei mentén).
26 1.4 A szakmai-kutatói fejlődés bemutatása láthatóvá tesz olyan szakterületéhez kötődő (pedagógiai, tantárgy-pedagógiai, tantárgyi, szaktárgyi) problémákat, kérdéseket, amelyek a pedagógus kutatási, kutatási-fejlesztési, innovációs céljait, tevékenységeit, publikációinak elkészítését motiválták.
27 1.5 A pedagógus kutatói fejlődésének bemutatását elhelyezi szakmai közösségeinek környezetében (támogatások, nehézségek, hatókör, visszajelzések).
28 1.6 A szakmai életút bemutatott tevékenységei és a publikációs listában felsoroltak bizonyítják a kutatótanári kompetenciák meglétét, fejlődését, fejleszthetőségét.
29 1.7 A bemutató portfólió dokumentumai alátámasztják a kutatótanári tevékenységet, jól tükrözik az előző kutatóprogram megvalósítása során elért szakmai fejlődést, hatékonyan mutatják be az időszak alatt elért eredményeket.
30 1.8 A bemutató portfólió dokumentumai (kiegészülve a szakmai életút bemutatásával és annak mellékleteivel) bizonyítják, hogy a pedagógus kutató-fejlesztő tevékenységei hozzájárultak a foglalkoztató intézmény és a köznevelés fejlődéséhez.
31 1.9 Szöveges értékelés.
32 2. 2. értékelési terület: A kutatóprogram
33 2.1 A kutatóprogramban rögzített általános és részletes kutatási, kutatási-fejlesztési terv személyes szakmai céljai megalapozottak, átgondoltak, megfelelnek a Kutatótanár fokozathoz kötődő elvárásoknak.
34 2.2 A kutatóprogramban rögzített személyes szakmai célok egyeztetve vannak a szakmai közösségek céljaival.
35 2.3 A kutatóprogramban megfogalmazott személyes szakmai célok, a célok elérését támogató, tervezett tevékenységek, módszerek és produktumok összhangban vannak.
36 2.4 A kutatóprogramban tervezett tevékenységek megfelelnek a pályázó felkészültségének.
37 2.5 A kutatóprogram tervezett siker kritériumai megalapozottak.
38 2.6 A kutatóprogram általános és részletes kutatási, kutatási-fejlesztési tervének ütemezése reális.
39 2.7 A kutatóprogram tartalmazza a szakmai együttműködés tervezett tartalmait és formáit.
40 2.8 A kutatóprogram a köznevelés eredményességének javítása szempontjából hiánypótló, kezdeményező, újszerű, ötletes.
41 2.9 Szöveges értékelés.
42 3. 3. értékelési terület: A pedagógus kutatási, kutatási-fejlesztési, innovációs tevékenységeinek hasznosulása
43 3.1 A pedagógus előző kutatóprogramja megvalósítása során végzett kutató-fejlesztő, tudásmegosztó tevékenységei szakmai közösségekben már hasznosultak.
44 3.2 A pedagógus korábbi kutatóprogramja megvalósítása során végzett szakmai tevékenységeihez kötődően szóban és/vagy írásban megosztotta tudását.
45 3.3 Az új kutatóprogramban rögzített célok és a hozzájuk kapcsolt fejlesztő tevékenységek relevánsak, hozzájárulhatnak az oktatás-nevelés eredményességének növeléséhez.
46 3.4 Az új kutatóprogramban megfogalmazódik, hogy a tevékenységek miként fejlesztik, segítik a szakmai közösségeket, a pályázó intézményét.
47 3.5 Az új kutatóprogram megvalósulásának várható eredményei alkalmasak arra, hogy a pedagógus szűkebb szakmai közösségein kívül, akár országos hatókörben is hasznosuljanak.
48 3.6 Az új kutatóprogram a benne rögzített tevékenységek hasznosulására vonatkozó tervet, kezdeményezést tartalmaz.
49 3.7 Az új kutatóprogram digitális lehetőségekre is alapozott tudásmegosztásra vonatkozó tervet tartalmaz.
50 3.8 Az új kutatóprogram rámutat arra, hogy megvalósítása révén miben, hogyan fog fejlődni a kutatótanár.
51 3.9 Szöveges értékelés.
52 4. 4. értékelési terület: A pedagógus önértékelése, reflektivitása
53 4.1 A pedagógus megfogalmazza kutatási, kutatási-fejlesztési, innovációs tevékenységére vonatkozó hosszú távú személyes szakmai céljait.
54 4.2 A pedagógus kutatási, kutatási-fejlesztési, innovációs tevékenységeit alaposan megtervezi, folyamatosan reflektál az eredményekre.
55 4.3 A pedagógus kutatási, kutatási-fejlesztési, innovációs tevékenységeinek terveit és a tervek megvalósításának elemzését, értékelését tényekre alapozza.
56 4.4 A pedagógus meggyőzően és hitelesen mutatja be szakmai fejlődését
a tevékenységmodell három dimenziója mentén, továbbá értékeli kutatótanári kompetenciáinak fejlődését, azonosítja azokat a területeket, amelyeken még fejlődnie kell.
57 4.5 A pedagógus reflexiói meghaladják a leírás szintjét, elemzései több szempontúak.
58 4.6 A pedagógus elemzéseiben figyelembe veszi az intézményi, illetve tágabb, köznevelési perspektívát is.
59 4.7 A pedagógus önértékelése során figyelembe veszi a külső visszajelzéseket.
60 4.8 A pedagógus pályázata formailag megfelelő, nyelvileg igényesen megformált, a kiválogatott dokumentumok relevánsak.
61 4.9 Szöveges értékelés.

3/e. melléklet a 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelethez * 

A pedagóguskompetenciák megfigyelési és értékelési szempontjai Pedagógus I. fokozatra irányuló minősítő vizsga és Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítési eljárásban

A) Pedagógus I. fokozatra irányuló minősítő vizsga és Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítési eljárásban

1. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás során a minősítő bizottság tagjai a 65. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a 3/a. mellékletben szereplő, az adott szakterületre vonatkozó értékelési szempontokat 0, 1, 2, 3 pontszámmal vagy „nem értelmezhető” kifejezéssel értékelik.

2. Az 1. pontban meghatározott érték megadása a pedagógusminősítési eljárásban részt vevő által végzett tevékenység szintje alapján történik:

a) 3 pont – A pedagógus munkájában az adott szempontban leírt viselkedés megjelenése következetes, állandó, és alkalmazása a pedagógus reflexiói alapján tudatos. A tevékenység jellemző.

b) 2 pont – A pedagógus munkájában az adott szempontban leírt viselkedés megjelenése meghatározóan kimutatható, bár nem következetes és állandó, és a pedagógus reflexiói alapján a viselkedés tudatos. A tevékenység többnyire jellemző.

c) 1 pont – A pedagógus munkájában az adott szempontban leírt viselkedés megjelenése esetleges, illetve a pedagógus reflexiói alapján kevéssé tudatos. A tevékenység kevéssé jellemző.

d) 0 pont – A pedagógus e-portfóliójának dokumentumai és a portfólióvédés nem támasztják alá azt, hogy a pedagógus munkájában a szemponttal leírt elvárt viselkedés megjelenik. A tevékenység nem jellemző.

e) Nem értelmezhető – A szempontban leírt tevékenység nem várható el a pedagógustól az adott intézményi környezetben vagy a tevékenység elvárható, de annak végzésében objektív körülmények akadályozzák.

3. Az óra-, foglalkozáslátogatás értékelését csak a minősítő bizottság 56. § (5) bekezdés a) pontja szerinti tagja végzi.

4. Az informatikai rendszer a 65. § (1) bekezdésében foglaltak alapján rögzített értékelés pontszámait minősítő bizottsági tagonként és pedagóguskompetenciánként átlagolja. A minősítő bizottság egyeztetésére akkor van szükség, ha a minősítő bizottság tagjai által adott kompetenciaértékek átlaga között legalább 1 értéknyi eltérés van, vagy ha egy kompetenciára adott értékelés átlaga valamely minősítő bizottsági tag esetében 1 vagy annál kisebb értékű. Az egyeztetés folyamatában a korábban adott pontszámok módosíthatók.

5. A 66. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szint megállapítása a pedagóguskompetenciákra kapott százalékos érték átlaga alapján történik, matematikailag egész számra kerekítve.

6. A minősítő bizottság végleges értékelését a pedagógus az informatikai felületen éri el a pedagóguskompetenciákra kapott értékelés átlagai alapján erősségek, fejlesztendő területek és hiányok csoportjába sorolva. Erősségként a 3 pontra értékelt szempontok, fejlesztendő területként az 1 pontra értékelt szempontok, hiányként a 0 pontra értékelt szempontok kerülnek feltüntetésre.

B) Mesterpedagógus fokozat elérésére irányuló pályázati, illetve megújítására irányuló megújítási eljárásban

1. A pályázati és megújítási eljárás során a minősítő bizottság tagjai a 65. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a 3/b. melléklet B) pontjában foglalt táblázat 2–21. sora és a 3/c. melléklet 2–21. sora szerinti szempontok vizsgálata során a kritérium teljesülését „igen” vagy „nem” jelöléssel értékelik. Az adott szempontban lévő felsorolás bármely elemének teljesülése elegendő az „igen” jelöléséhez.

2. A pályázati és megújítási eljárás során a minősítő bizottság tagjai a 65. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a 3/b. melléklet B) pontjában foglalt táblázat 23–72. sora és a 3/c. mellékletben foglalt táblázat 23–72. sora, valamint a 3/b. melléklet A) pontjában foglalt táblázat szerinti értékelési szempontokat 0, 1, 2 pontszámmal értékelik, valamint értékelési területenként szöveges értékelést is rögzítenek.

3. A 2. pontban meghatározott érték megadása a pedagógusminősítési eljárásban részt vevő által végzett tevékenység szintje alapján történik:

a) 2 pont – A pedagógus munkájában az adott szempontban leírt tevékenység megjelenése határozottan kimutatható, teljesül.

b) 1 pont – A pedagógus munkájában az adott szempontban leírt tevékenység megjelenése esetleges, részben teljesül.

c) 0 pont – A pedagógus pályázatának dokumentumai és a pályázatvédés nem támasztják alá azt, hogy a pedagógus munkájában az adott szempontban leírt elvárt tevékenység megjelenik, nem teljesül a pedagógus munkájában az adott szempontban leírt elvárt tevékenység megjelenése.

4. A minősítő bizottság tagjai a pályázatvédés napját megelőző 15. napig rögzítik előzetes értékelésüket az informatikai rendszerben. A pályázat védésére akkor kerülhet sor, ha a pályázat előzetes értékelésének eredménye legalább 75%.

5. Az informatikai rendszer a 65. § (1) bekezdésében foglaltak alapján rögzített értékelés pontszámait minősítő bizottsági tagonként és értékelési területenként átlagolja.

6. A 66. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szint megállapítása az értékelési területekre kapott százalékos érték átlaga alapján történik, matematikailag egész számra kerekítve.

7. Ha a pedagógus a 39. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti tevékenység vállalásáról tett nyilatkozatot, akkor a Mesterpedagógus fokozat elérésére irányuló pályázati eljárás végleges értékelésébe a 6. pont szerinti eredmény 30%-os súllyal, a tevékenység végzéséhez szükséges képzés eredménye 70%-os súllyal számít.

C) Kutatótanár fokozat elérésére irányuló pályázati, illetve megújítására irányuló megújítási eljárásban

1. A pályázati és megújítási eljárás során a bíráló bizottság tagjai a 65. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a 3/d. melléklet A) és B) pontjában foglalt táblázat 2–21. sora szerinti szempontok vizsgálata során a kritérium teljesülését „igen” vagy „nem” jelöléssel értékelik. Az adott szempontban lévő felsorolás bármely elemének teljesülése elegendő az „igen” jelöléséhez.

2. A pályázati és megújítási eljárás során a bíráló bizottság tagjai a 65. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a 3/d. melléklet A) és B) pontjában foglalt táblázat 22–61. sora szerinti értékelési szempontokat 0, 1, 2 pontszámmal értékelik, valamint értékelési területenként szöveges értékelést is rögzítenek.

3. A 2. pontban meghatározott érték megadása a pedagógusminősítési eljárásban részt vevő által végzett tevékenység szintje alapján történik:

a) 2 pont – A pedagógus munkájában az adott szempontban leírt tevékenység megjelenése határozottan kimutatható, teljesül.

b) 1 pont – A pedagógus munkájában az adott szempontban leírt tevékenység megjelenése esetleges, részben teljesül.

c) 0 pont – A pedagógus pályázatának dokumentumai és a pályázatvédés nem támasztják alá azt, hogy a pedagógus munkájában az adott szempontban leírt elvárt tevékenység megjelenik, nem teljesül az adott szempontban leírt tevékenység megjelenése.

4. A bíráló bizottság tagjai a pályázatvédés napját megelőző 15. napig rögzítik előzetes értékelésüket az informatikai rendszerben. A pályázat védésére akkor kerülhet sor, ha a pályázat előzetes értékelésének eredménye legalább 75%.

5. A 65. § (1) bekezdésében foglaltak alapján rögzített értékelés pontszámait az informatikai rendszer bíráló bizottsági tagonként és értékelési területenként átlagolja.

6. A 66. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szint megállapítása az értékelési területekre kapott százalékos érték átlaga alapján történik, matematikailag egész számra kerekítve.

3/f. melléklet a 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelethez * 

Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatot megszerzésére irányuló minősítő vizsga vagy minősítési eljárás keretében feltöltött portfólió elemei

A) Nevelési-oktatási intézményben betöltött pedagógus munkakör esetében

a) csoportprofil vagy egyéni profil vagy növendékprofil

b) tematikus terv vagy egyéni fejlesztési terv

c) tematikus terv vagy egyéni fejlesztési terv reflexiója

d) 4 db óraterv vagy foglalkozásterv

e) 4 db óraterv vagy foglalkozásterv reflexiója

f) esetleírás

g) hospitálási napló

h) hospitálási napló reflexiója

i) legalább 2 db, legfeljebb 5 db szabadon választható dokumentum, amely a pedagógiai, szakmai – beleértve a munkaköri és azon kívüli – tevékenységet mutatja be, annak megvalósítását igazolja

j) az i) pontban megjelölt dokumentumok reflexiója a dokumentum jellegétől függően

B) Óvodapedagógus munkakör esetében

a) csoportprofil

b) csoport nevelési terve

c) tematikus terv vagy tanulási egység terve

d) tematikus terv vagy tanulási egység terve reflexiója

e) 4 db tevékenységterv vagy foglalkozásterv

f) 4 db tevékenységterv vagy foglalkozásterv reflexiója

g) esetleírás

h) hospitálási napló

i) hospitálási napló reflexiója

j) legalább 2 db, legfeljebb 5 db szabadon választható dokumentum, amely a pedagógiai, szakmai – beleértve a munkaköri és azon kívüli – tevékenységet mutatja be, annak megvalósítását igazolja

k) a k) pontban megjelölt dokumentumok reflexiója a dokumentum jellegétől függően

C) A Púétv. 79. § (4) bekezdése alapján kötelező tanítási órával, illetve foglalkozással nem rendelkező vezető esetében

a) a nevelőtestület profilja

b) a tanulóközösség profilja

c) munkaterv év végi beszámolóval

d) 4 db vezetői dokumentum (éves belső ellenőrzési terv, megvalósult belső ellenőrzés folyamatleírása 2 db, intézményi szintű pedagógiai dokumentumok készítésének és elfogadásának folyamata)

e) 4 db vezetői dokumentum reflexiója

f) esetleírás

g) hospitálási napló

h) hospitálási napló reflexió

i) legalább 2 db, legfeljebb 5 db szabadon választható dokumentum, amely a vezetői tevékenységgel összefüggő pedagógiai, szakmai, szervezési, koordinálási, konfliktuskezelési tevékenységet mutatja be, annak megvalósítását igazolja

j) az i) pontban megjelölt dokumentumok reflexiója a dokumentum jellegétől függően

D) Pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkakör esetében

a) a saját szolgáltatási területére vonatkozó, az éves tervezést dokumentáló munkaterv

b) a saját szolgáltatási területére vonatkozó, az éves tervezést dokumentáló munkaterv reflexiója

c) a saját szolgáltatási területére vonatkozó, az éves tevékenységet dokumentáló beszámoló

d) a saját szolgáltatási területére vonatkozó, az éves tevékenységet dokumentáló beszámoló reflexiója

e) legalább 6 db, legfeljebb 8 db a pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásához kapcsolódó dokumentum (szolgáltatásszervezés, tantárgygondozás, tájékoztató szakmai előadások, anyagok, egyéb tevékenységek)

f) az e) pontban megjelölt dokumentumok reflexiója

E) Pedagógiai szakszolgálat – Gyógytestnevelés vagy logopédiai ellátás esetében

a) csoportprofil vagy egyéni profil

b) 4 db óraterv

c) 4 db óraterv reflexiója

d) legalább 3 db, legfeljebb 5 db speciális, a pedagógiai, szakmai tevékenységhez kapcsolódó dokumentum a dokumentumtípus szabad megválasztásával

e) a d) pontban megjelölt dokumentumok reflexiója a dokumentum jellegétől függően

F) Pedagógiai szakszolgálat – Konduktív pedagógiai ellátás, korai fejlesztés és gondozás, vagy logopédiai ellátás esetében

a) 3 db speciális szakszolgálati dokumentum – terápiás óraterv

b) 3 db speciális szakszolgálati dokumentum – terápiás óraterv reflexiója

c) 2 db speciális szakszolgálati dokumentum – egyéni fejlesztési terv

d) 2 db speciális szakszolgálati dokumentum – egyéni fejlesztési terv reflexiója

e) legalább 3 db, legfeljebb 5 db speciális, a pedagógiai, szakmai tevékenységhez kapcsolódó dokumentum a dokumentumtípus szabad megválasztásával

f) az e) pontban megjelölt dokumentumok reflexiója a dokumentum jellegétől függően

G) Pedagógiai szakszolgálat – Iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, logopédiai ellátás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása vagy nevelési tanácsadás esetében

a) 2 db speciális szakszolgálati dokumentum – esettanulmány

b) 2 db speciális szakszolgálati dokumentum – esettanulmány reflexiója

c) 3 db speciális szakszolgálati dokumentum – ülés, illetve foglalkozás leírás

d) 3 db speciális szakszolgálati dokumentum – ülés, illetve foglalkozás leírás reflexiója

e) legalább 3 db, legfeljebb 5 db speciális, a pedagógiai, szakmai tevékenységhez kapcsolódó dokumentum a dokumentumtípus szabad megválasztásával

f) az e) pontban megjelölt dokumentumok reflexiója a dokumentum jellegétől függően

H) Pedagógiai szakszolgálat – Szakértői bizottsági tevékenység vagy logopédiai ellátás esetében

a) 5 db speciális szakszolgálati dokumentum – szakértői bizottsági vélemény

b) 5 db speciális szakszolgálati dokumentum – szakértői bizottsági vélemény reflexiója

c) legalább 3 db, legfeljebb 5 db speciális, a pedagógiai, szakmai tevékenységhez kapcsolódó dokumentum a dokumentumtípus szabad megválasztásával

d) a c) pontban megjelölt dokumentumok reflexiója a dokumentum jellegétől függően

I) Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak esetében

a) a tevékenységére vonatkozó elemző, értékelő dokumentum – a munkát ellenőrző igazgató vagy magasabb vezető által

b) a tevékenységére vonatkozó elemző, értékelő dokumentum – a közvetlen pedagógus munkatárs által

c) feladatköri, munkaköri leírás

d) pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott közötti együttműködés leírása

e) folyamatterv leírása

f) folyamatterv leírása reflexió

g) esetleírás

h) adminisztrációs feladatok leírása

i) legalább 3 db, legfeljebb 5 db speciális, a szakmai tevékenységhez kapcsolódó dokumentum a dokumentumtípus szabad megválasztásával

j) a i) pontban megjelölt dokumentumok reflexiója a dokumentum jellegétől függően

3/g. melléklet a 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelethez * 

Mesterpedagógus fokozat megszerzésére irányuló pályázati eljárás keretében feltöltött pályázat elemei

A) Mesterpedagógus – fejlesztő innovátori, fejlesztő támogató vagy intézményvezetői tevékenység esetében

a) a pedagógus tevékenységére vonatkozó elemző, értékelő dokumentum az igazgató vagy igazgatói, főigazgatói megbízással rendelkező pedagógus minősítése esetén a fenntartó képviselője által

b) a pedagógus tevékenységére vonatkozó elemző, értékelő dokumentum az intézményen belüli munkatárs által

c) legalább 4 db, legfeljebb 6 db a mesterpedagógusi tevékenységet a négydimenziós tevékenységmodell mentén bizonyító dokumentum

d) összegző elemzés, reflexió a tevékenységek megvalósulásáról személyes, szakmai és intézményi perspektívából

e) a mesterprogram általános terve

f) a mesterprogram első szakaszának részterve

B) Mesterpedagógus – pedagógiai-szakmai ellenőrzési és pedagógusminősítési szakértői, továbbá szaktanácsadói feladatok ellátása esetében

a) a pedagógus tevékenységére vonatkozó elemző, értékelő dokumentum az igazgató vagy igazgatói, főigazgatói megbízással rendelkező pedagógus minősítése esetén a fenntartó képviselője által

b) a pedagógus tevékenységére vonatkozó elemző, értékelő dokumentum az intézményen belüli munkatárs által

c) legalább 4 db, legfeljebb 6 db a mesterpedagógusi tevékenységet a négydimenziós tevékenységmodell mentén bizonyító dokumentum

d) összegző elemzés, reflexió a tevékenységek megvalósulásáról személyes, szakmai és intézményi perspektívából

3/h. melléklet a 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelethez * 

A Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló pályázati eljárás keretében feltöltött pályázat elemei

a) a pedagógus tevékenységére vonatkozó elemző, értékelő dokumentum az igazgató vagy igazgatói, főigazgatói megbízással rendelkező pedagógus minősítése esetén a fenntartó képviselője által

b) a pedagógus tevékenységére vonatkozó elemző, értékelő dokumentum az intézményen belüli munkatárs által

c) legalább 4 db, legfeljebb 6 db a kutatótanári tevékenységet a háromdimenziós tevékenységmodell mentén bizonyító dokumentum

d) pályázati eljárás esetén összegző elemzés, reflexió a tevékenységek megvalósulásáról személyes szakmai és intézményi perspektívából

e) megújítási eljárás esetén záró kutatási beszámoló

f) az elmúlt 7 év kiemelt publikációinak listája

g) a kutatóprogram általános terve

h) a kutatóprogram első szakaszának részterve

i) a kutatóprogram összegzése

4. melléklet a 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

Értékelési szempontok

A) A Pedagógus I. fokozat és a Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítő vizsga és minősítési eljárás esetében

A B
1. Az értékelés elemei %
2. A pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató portfólió értékelése. 60
3. Ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése. Ha a munkakör részét nem képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a munkakör ellátása során keletkezett dokumentum elemzése. 40

B) A A Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat elérésére irányuló pályázati eljárás esetében * 

A B
1. Az értékelés elemei %
2. A Mesterpedagógus pályázat bemutatása, védése, értékelése. 100
3. A Kutatótanár pályázat hiánytalan benyújtása, formai és szakmai bírálata. 100

5. melléklet a 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelethez * 

A 95/A. § (2) bekezdése szerinti illetménynövekedés alapját jelentő egyes tantárgyak listája

1. matematika,

2. digitális kultúra,

3. természettudomány,

4. integrált természettudomány,

5. fizika,

6. kémia,

7. biológia,

8. földrajz