A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 44. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya
a) a települési önkormányzatokra,
b) a települési önkormányzatok által hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében létrehozott társulásokra és
c) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási célú létesítmény önkormányzaton kívüli kisebbségi tulajdonosára
(a továbbiakban együtt: kártalanításra jogosult) terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) fordulónap: 2023. július 1.;
b) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási célú létesítmény: a települési önkormányzat és a települési önkormányzatok által hulladékgazdálkodási feladat ellátása érdekében létrehozott társulás többségi tulajdonában álló, kizárólag a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását biztosító vagy e céllal a fordulónapot megelőzően megkezdett és üzembe nem helyezett átrakóállomás, válogatómű, hulladékgyűjtő udvar, valamint a mechanikai-biológiai és a mechanikai előkezelő létesítmény, ideértve a létesítmény működéséhez nélkülözhetetlen, más célra nem használható eszközöket is;
c) ténylegesen üzemelő létesítmény: 2021. március 1-től a fordulónapig terjedő időszakban a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásba bevont és az időszakos karbantartási munkák idején történő leállást kivéve folyamatosan üzemelő létesítmény.
3. § (1) A települési önkormányzat, a települési önkormányzatok által hulladékgazdálkodási feladat ellátása érdekében létrehozott társulás (a továbbiakban együtt: önkormányzat), valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási célú létesítmény önkormányzaton kívüli kisebbségi tulajdonosa kártalanítást igényelhet a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződések megkötésére és módosítására vonatkozó korlátozással, valamint e szerződések a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 92/H. § (4) bekezdése szerint történő megszűnésével (a továbbiakban együtt: korlátozás) összefüggésben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási célú létesítmények használatával kapcsolatban keletkezett, igazolt vagyoni hátrányokért.
(2) Ha az önkormányzat többségi tulajdonosa a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási célú létesítménynek, akkor a kisebbségi tulajdonost a tulajdoni hányadával arányos kártalanítás illeti meg.
(3) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) a kártalanítás jogalapjának megállapítását nem tagadhatja meg, ha az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NHKV Zrt.) megalakulását követő időszakban megvalósított fejlesztés esetén, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszerelem fejlesztése Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervnek való megfelelősége megállapítására vonatkozó szabályok szerint, a fejlesztés megfelelését az NHKV Zrt. a fordulónapig igazolta, és
a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási célú létesítmény a fordulónapot megelőző üzembe helyezés esetén ténylegesen üzemelő létesítménynek számít, és működése a korlátozás miatt ellehetetlenült, vagy
b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási célú létesítmény üzembe helyezése a korlátozás miatt ellehetetlenült.
4. § (1) A közszolgáltatási szerződések vonatkozásában a kártalanítási kérelem benyújtásának feltétele, hogy a kártalanításra jogosultnak mint támogatást igénylőnek a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási célú létesítmény megvalósítását szolgáló projekt megvalósításának befejezésétől számított 5 évig támogatás-visszafizetési kötelezettsége merül fel a projekt megfelelősége vonatkozásában az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikkében foglaltak szerint.
(2) A Hatóság a kártalanítás jogalapjának megállapítását az (1) bekezdés szerinti esettől eltérően nem állapíthatja meg.
5. § (1) A kártalanításra jogosultat megillető kártalanítási összeg – a 4. § (1) bekezdése szerinti visszafizetés összegének kivételével – magában foglalja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási célú létesítmény állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásának kieséséből adódóan a kártalanításra jogosultat terhelő valamennyi indokolt és igazolt költséget, ideértve az üzemeltetés megszüntetésével szükségképpen felmerülő kiadásokat is.
(2) Ingyenesen szerzett jog megszűnéséért kártalanítás nem jár.
(3) A kártalanításra jogosult részére megállapítható kártalanítási összegből le kell vonni mindazon költséget, amely a kártalanításra jogosult részére más forrásból megtérül, továbbá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási célú létesítmény üzemeltetésével összefüggő egyéb ügyekben keletkezett követelés, illetve a megállapított kártérítés, kötbér, késedelmi kamat összegét.
(4) A kártalanításra jogosult köteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni a bekövetkező vagyoni hátrány enyhítése érdekében. A kártalanítás nem illeti meg azon vagyoni hátrány után, amely azáltal következett be, hogy a kártalanításra jogosult elmulasztotta vagy késedelmesen teljesítette a szükséges intézkedéseket.
(5) A kártalanítás megfizetésére kötelezett további, a (2) bekezdésben foglaltakon túl felmerült egyéb, illetve járulékos költség megtérítésére nem kötelezhető.
(6) Nem fizethető kártalanítás
a) ha a kártalanítást igénylő a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződése a Ht. 92/H. § (4) bekezdése szerinti megszűnésekor a szerződés szerinti tevékenységének és a tevékenységének végzésével összefüggő ténylegesen üzemelő hulladékgazdálkodási közszolgáltatási célú létesítményei vonatkozásában nem rendelkezett érvényes, az üzembe helyezést követően folyamatosan fennálló környezetvédelmi biztosítással,
b) lejárt kintlévőségek után,
c) a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan eszközök, vagyontárgyak után vagy
d) jogszabályi feltételek hiányában, kizárólag méltányossági alapon.
6. § (1) A kártalanítási eljárás a 4. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezését követő hat hónapon belül a Hatósághoz benyújtott kérelemre indul.
(2) A kártalanítás iránti kérelem tartalmazza
a) a kártalanítást igénylő
aa) nevét,
ab) székhelyét,
ac) adószámát,
ad) fizetési számlájának számát,
b) a kártalanításra való jogosultság fennállására vonatkozó nyilatkozatot,
c) a kártalanítási igény 3. § (3) bekezdésében és 4. § (1) bekezdésében meghatározott jogalapját és
d) a kártalanítási igény összegének meghatározását alátámasztó igazságügyi szakértői ellenjegyzéssel ellátott számítást a hozzá tartozó, azt alátámasztó teljes körű bizonylattal, igazoló dokumentumokkal kiegészítve és
e) a 3. § (3) bekezdése és a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételek alátámasztását igazoló dokumentumokat.
(3) A Hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti határozatát haladéktalanul megküldi a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére.
7. § (1) A kártalanítás megfizetésére az állam köteles. Az államot a kifizetés során a miniszter képviseli az e célra létrehozott központi kezelésű előirányzata terhére.
(2) A kártalanítást a miniszter egy összegben, a szükséges forrás rendelkezésre állását követően átutalással fizeti meg.
(3) A kártalanítási kötelezettség akkor teljesül, amikor a kártalanításra jogosult pénzforgalmi számláján a kártalanítás teljes összege jóváírásra került.
(4) A kártalanítási összeg megfizetése a Hatóság döntésének véglegessé válását követő 30 napon belül esedékes.
8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
9. § E rendeletet a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
