A Kormány
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés zs) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 23. § b) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed minden közhasználatú fürdőre, szaunára és gőzfürdőre, valamint ezek üzemeltetőire.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a kizárólag halterápiás szolgáltatást nyújtó fürdőkre, a mesterséges fürdőtavakra, a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről és a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló rendeletben meghatározott természetes fürdővízre és természetes fürdőhelyre, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti nappali ellátást nyújtó intézményekre, valamint a 15–17. §-ban foglaltak kivételével a bármely fürdési célú szolgáltatási egységre, amely nem minősül közhasználatú fürdőnek (a továbbiakban: magánfürdő).
2. § E rendelet alkalmazásában
1. akkreditált laboratóriumi vízvizsgálat: akkreditált mintavételezés során vett vízminták fizikai, kémiai, biológiai és mikrobiológiai elemzése, amelyet a Nemzeti Akkreditáló Hatóság által ezekre a fürdővízvizsgálatokra akkreditált laboratórium végez,
2. általános felügyelet: olyan felügyelő személy általi jelenlét, aki a nyitvatartási időn belül bármilyen esemény kapcsán a fürdőzők számára elérhető és intézkedésre képes, de nem feladata a fürdési célú létesítmények és környezetük folyamatos átlátása,
3. előzuhany: fürdési célú létesítménybe lépés előtt a fürdőző testének lehűtését, az arra az előző fürdési célú létesítménybe lépés óta rákerült szennyeződések lemosását szolgáló zuhany,
4. élményberendezés: medencébe beépített vagy a medencéhez kapcsoltan telepített eszköz, gép vagy építmény, mely a fürdőközönség szórakoztatását szolgálja, és amelybe nem értendő bele az egyes szórakoztatási célú berendezések, létesítmények és ideiglenes szerkezetek, valamint szórakozási célú sporteszközök biztonságosságáról szóló 24/2020. (VII. 3.) ITM rendelet 2. § 4. pontjában meghatározott szórakoztatási célú berendezés, létesítmény,
5. felügyelő személy: a közhasználatú fürdő helyszínén a létesítmény nyitvatartási idejében medencés jellegű fürdési célú létesítmény felügyeleti feladattal megbízott szakképzett uszodamester, úszómester vagy vízimentő, valamint kizárólag 1,35 m vízmélység alatti medence esetén medencefelügyelő,
6. fokozott felügyelet: a felügyelő személy általi állandó, a nyitvatartási időn belüli folyamatos jelenlét és felügyelet a fürdési célú létesítmények és az e rendeletben meghatározott környezetük átlátása mellett,
7. fürdési célú létesítmény: azon nem higiéniai célokat szolgáló fürdési lehetőséget biztosító medence, kád és nem medencés jellegű fürdési, szórakoztatási lehetőséget biztosító létesítmény, amelyben a fürdőzők a fürdővízzel vagy az abból képződő aeroszollal kerülhetnek érintkezésbe, továbbá a gőzfürdőhöz és szaunához kapcsolódó vizes létesítmények,
8. fürdőgyógyászati részleg: olyan, a gyógyfürdőhöz vagy a gyógyászati szolgáltatást is nyújtó közhasználatú fürdőhöz – zárt vagy fedett téren keresztül megközelíthető módon – kapcsolódó részleg, ahol a gyógyfürdőhöz, gyógyászati szolgáltatást is nyújtó közhasználatú fürdőhöz tartozó fürdési célú létesítmény, kezelőhelyiség és az ezekhez rendelt kiszolgálóhelyiség található,
9. fürdőüzemi gépész: vízgépész, fürdőüzemi gépész, vízvisszaforgatóberendezés-kezelő, valamint azon műszaki személyzet gyűjtőelnevezése, aki a közhasználatú fürdő vízellátási, vízkezelési technológiájának ellenőrzésében, szabályozásában munkaköri feladatkörén belül, napi szinten részt vesz,
10. fürdővíz: a fürdési célú létesítményekben fürdési célra tartott vagy fürdési célra használt víz,
11. gyógyfürdő: az a közhasználatú fürdő, amely a természetes gyógytényezőkről szóló kormányrendelet szerint a természetes gyógyfürdő megnevezés használatára jogosult,
12. gyógyhatású víz: a természetes gyógytényezőkről szóló kormányrendelet alapján elismert természetes ásványvízből, hőmérséklet-beállítás céljából legfeljebb 30% egyéb, a 6. § szerinti vízzel való keverés vagy vízkezelés során előállított víz, amelynek összetétele a felhasználás helyén is kielégíti a természetes gyógytényezőkről szóló kormányrendelet természetes ásványvízzé történő minősítés kritériumait, és a természetes gyógytényezőkről szóló kormányrendelet alapján igazolt gyógyhatással rendelkezik,
13. gyógymedence: a természetes gyógytényezőkről szóló kormányrendelet alapján elismert gyógyvízzel vagy gyógyhatású vízzel működtetett olyan fürdési célú létesítmény, amelyben a víz fizikai és kémiai tulajdonságait hasznosító gyógyászati szolgáltatásokat nyújtanak,
14. gyógyászati célú medence: melegített közműhálózati vízzel vagy termálvízzel vagy a természetes gyógytényezőkről szóló kormányrendelet alapján elismert természetes ásványvízzel üzemelő, fürdési célú létesítmény, amelyben elsősorban gyógyászati szolgáltatásokat nyújtanak,
15. halterápia: olyan testkezelési eljárás, mely során az erre a célra alkalmazott piros szívogató márna (Gara rufa) fajba tartozó doktorhalak az elhalt hámsejteket lecsipegetik a kezelt testfelület felszínéről,
16. használt fürdővíz: a fürdési célú létesítményből a szűrő-forgató berendezéshez vezetett víz és a töltő-ürítő rendszerben működő fürdési célú létesítményekből a csatornába, közvetlenül felszíni vízbe vagy közműpótló berendezésbe vezetett víz,
17. hatósági laboratóriumi vízvizsgálat: az egészségügyi államigazgatási szerv által kezdeményezett fizikai, kémiai, biológiai és mikrobiológiai vizsgálat, amelyet akkreditált laboratórium végez,
18. humán felhasználású vizek informatikai rendszere (a továbbiakban: HUMVI rendszer): a vízminőség-ellenőrző vizsgálatokkal, a határérték-túllépésekkel, a szennyezés veszélyével járó rendkívüli eseményekkel kapcsolatos adatok, információk rögzítése, folyamatos tárolása és kezelése céljából a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (a továbbiakban: NNGYK) által működtetett és karbantartott informatikai rendszer,
19. kád típusú medence: olyan fürdési vagy gyógyászati célú létesítmény, amelynek vize az üzemeltetési előírások és használati útmutató alapján meghatározott névleges felhasználók számát elérő fürdőző után minden esetben leeresztésre, majd a medence fertőtlenítésre kerül, fúvókákat és élményelemeket, a gyógyászati célú víz alatti sugármasszázst biztosító tangentor medencék kivételével nem tartalmaz,
20. közegészségügyi-technológiai szabályzat: a közhasználatú fürdő szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos részletes műszaki, technológiai, biztonságtechnikai, környezetvédelmi és egészségügyi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek személyi feltételeit tartalmazó szabályzat,
21. közhasználatú fürdő: bármely, legalább egy fürdési célú létesítményt tartalmazó nyilvános szolgáltatóegység, mely nem kizárólag a tulajdonos, a bérlő, az üzemeltető és azok családtagjai, nemfizető alkalmi vendégei által, hanem bárki vagy egy meghatározott csoport által vehető igénybe, függetlenül attól, hogy az igénybe vevők fizetnek-e a belépésért vagy nem. Idetartoznak még a 6 lakásosnál nagyobb társasházak, lakóparkok, szövetkezeti lakások, valamint a közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló rendelet alapján közösségi elhelyezést biztosító, legalább 6 férőhellyel rendelkező létesítmények, azaz szálláshelyek fürdési célú létesítményei is,
22. 1-es típusú közhasználatú fürdő: a települések fürdői, sportuszodák, tanuszodák csecsemőúszást és kisgyermekek gyógyászati foglalkozását biztosító uszodák, gyógyfürdők, élményfürdők, vízi és aquaparkok, amelyben a vízzel kapcsolatos tevékenység a fő használati mód, vagy a fő használati mód mellett van jelen, olyan módon, hogy a felhasználók számára önálló szolgáltatásként is igénybe vehető,
23. 2-es típusú közhasználatú fürdő: minden olyan közhasználatú fürdő, ahol a vízzel kapcsolatos tevékenység a fő tevékenység mellett van jelen mint többletszolgáltatás,
a) 2/a típusú közhasználatú fürdő: a szállodák, kempingek, panziók, vállalati üdülők, valamint szórakoztató, szabadidős tevékenységet szolgáló egységek közhasználatú fürdési célú létesítményei, szaunák, gőzkamrák és ehhez tartozó szolgáltatási elemek,
b) 2/b típusú közhasználatú fürdő: egyéb típusú, a 2/a típusba nem sorolható szálláshelyek és a nem kereskedelmi célú, 2-es típusú, 6 lakásosnál nagyobb társasházak, lakóparkok, szövetkezeti lakások közhasználatú fürdési célú létesítményei,
24. 3-as típusú közhasználatú fürdő: az 1-es és 2-es típusba nem sorolható, közvetlenül a felhasználók vízzel való érintkezésére szánt fürdési célú létesítményeket, különösen interaktív szökőkutat vagy kádfürdős jellegű létesítményeket tartalmazó valamennyi közhasználatú fürdő és a vizes játszóterek,
25. közhasználatú fürdő üzemeltetője: a közhasználatú fürdő tulajdonosa vagy az, akire a közhasználatú fürdő tulajdonosa az e rendeletben meghatározott üzemeltetés jogát szerződésben átruházza,
26. lábmosó: a fürdőzők haladási irányába elhelyezett, közegészségügyi okokból használandó, a fürdőmedence vizének és esetleg körüljáró-felületének tisztaságát védő fertőtlenítési technológia, sekély medence, ami a fürdőzők lábát fertőtleníti, valamint arról a fürdőmedencébe való belépés előtt a durva szennyeződéseket lemossa,
27. medencefelügyelő: üzemeltető által írásban dokumentáltan az MSZ EN 15288–2 szabvány szerint kioktatott, kizárólag 1,35 m vízmélység alatti fürdőmedence esetében felügyeletet ellátó személy,
28. medencevíz: medencés jellegű fürdési célú létesítményben az igénybe vevők használatára a medencét kitöltő víz,
29. mesterséges fürdőtó: a talajvíztől vízzáró módon szigetelt mesterséges tó, amelyben a fürdőző zónában használt víz megfelelő minőségét elkülönített víztérben, regenerációs zónában kizárólag fizikai és biológiai eljárásokkal biztosítják, vegyszer alkalmazása nélkül,
30. nem medencés jellegű fürdési célú létesítmény: olyan fürdési vagy szórakoztatási célú létesítmény, melynek használata során a használó a vízzel vagy az abból képződő aeroszollal érintkezik, nincs előírt állandó vízmélysége,
31. szűrő-forgató berendezéssel ellátott fürdési célú létesítmény: víztisztítási technológiával működő létesítmény, amelynek térben és időben egyenletes vízcserélődése holttérmentesen biztosított,
32. szűrt víz: a szűrőberendezésből elvezetett, az utófertőtlenítés előtti víz,
33. tápvíz: a fürdési célú létesítmények töltésére, valamint az üzemi szintre feltöltött létesítmények üzem közbeni vízpótlására használt vizek összessége,
34. tisztasági zuhany: a medencébe lépés előtt, a fürdőzők számára fürdőruha nélküli mosdószeres mosakodásra lehetőséget biztosító, nemenként elkülönített, belátástól elzárt zuhany,
35. tisztított víz: a szűrő-forgató berendezésből a fürdési célú létesítménybe vezetett, fertőtlenített, kezelt víz,
36. töltő-ürítő rendszerű fürdési célú létesítmény: szűrő-forgató berendezés nélkül, folyamatos vízcserével üzemelő létesítmény, amelynek térben és időben egyenletes vízcserélődése holttérmentesen biztosított,
37. uszodamester és úszómester: 1,35 m vízmélységű vagy annál mélyebb fürdőmedence mellett felügyeletet ellátó szakképzett személy, beleértve a szakképzett vízimentőt.
3. § (1) Közhasználatú fürdő létesítésének minősül a közhasználatú fürdő építése, bővítése, valamint a fürdési célú létesítmények átalakítása és felújítása a bővítés, átalakítás és felújítás mértékében, továbbá a magánfürdő közhasználatú fürdővé átalakítása.
(2) Közhasználatú fürdő kizárólag az 1. mellékletben előírtaknak megfelelő higiénés és biztonsági feltételek mellett létesíthető.
(3) A közegészségügyi-technológiai szabályzat megfelelőségét az egészségügyi államigazgatási szerv vizsgálja.
(4) Közhasználatú fürdő létesítése előtt a tervezett közhasználatú fürdő közegészségügyi-technológiai szabályzatának megfelelőségét a fürdő telephelye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szerv igazolja, majd az üzemeltetés megkezdésekor az aktualizált közegészségügyi-technológiai szabályzatot jóváhagyja.
Igazolására, majd jóváhagyására irányuló eljárás során a benyújtott dokumentációk alapján az egészségügyi államigazgatási szerv vizsgálja a közhasználatú fürdő fürdési célú létesítményeit: tápvizének fürdőzésre való alkalmasságát, közegészségügyi-technológiai követelményeknek való megfelelést, valamint a vízkezelés alkalmasságát.
(5) Ha szükséges a közhasználatú fürdő létesítéséhez vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási vagy építési használatbavételi engedély, akkor a (6) bekezdés szerinti közegészségügyi-technológiai szabályzatot az engedélyezési eljárás megindítása előtt kell az egészségügyi államigazgatási szervhez a megfelelőség igazolásának céljából benyújtani.
(6) A közhasználatú fürdő közegészségügyi-technológiai szabályzatának tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza.
(7) A közegészségügyi-technológiai szabályzat jóváhagyására irányuló eljárás lefolytatásához a 2. melléklet 1. pontja szerint elkészített dokumentációt kell benyújtani. A szabályzat jóváhagyásának feltétele a 4. § (4) bekezdése szerinti próbaüzem.
4. § (1) Az újonnan létesülő vagy bővítésre, átalakításra, felújításra kerülő fürdési célú létesítményeket a vonatkozó műszaki szabványoknak megfelelően kell létesíteni, valamint a bővítést, átalakítást, felújítást kivitelezni.
(2) A létesülő fürdési célú létesítményeket – az (5)–(7) bekezdés szerinti kivételeken kívül – az MSZ 15234 és az MSZ 15236 szabványok előírásainak megfelelő vagy azzal egyenértékű vízelvezetéssel és szűrő-forgató vízkezelő technológiával kell megépíteni. Az MSZ 15234 és MSZ 15236 szabványokban nem szereplő, nem hagyományos technológiák használatát a 17. § alapján az NNGYK engedélyezi.
(3) A közhasználatú fürdőkben található fürdési célú létesítményekben a vízkezelő vegyszerek adagolásakor törekedni kell az automata vegyszeradagolók használatára az MSZ EN 15288–2 és az MSZ 15234 szabványnak megfelelően. Az 1-es és a 2/a típusú közhasználatú fürdőkben vegyszeradagolást automata vegyszeradagoló használatával kell végezni. Kézi adagolást csak kivételes esetekben, az MSZ 15288–2 szabvány előírásainak betartásával lehet alkalmazni.
(4) Az újonnan létesülő fürdési célú létesítmények technológiájának ellenőrzésére legalább kéthetes, terhelés nélküli próbaüzemet szükséges lefolytatni. A fürdővíz minőségét a próbaüzem alatt legalább két alkalommal és legalább egy hét különbséggel végzett, a 6. melléklet szerinti, teljes körű tápvíz-, szűrtvíz- és medencevíz-vizsgálattal szükséges ellenőrizni.
(5) Nem medencés jellegű létesítmények átfolyó üzemmódban létesíthetők. Nem medencés jellegű létesítmények vízelvezetéssel és szűrő-forgató vízkezelő technológiával is létesíthetők és üzemeltethetők, ha igazolható a kezelt víz 6. mellékletben található előírásoknak való megfelelősége. Erről az egészségügyi államigazgatási szerv a közegészségügyi-technológiai szabályzat jóváhagyásáról szóló határozatában dönt.
(6) Kád típusú medencék és kis méretű, maximum 8 m3 térfogatú és 4 m2 felületű hideg vizes, 18 °C-nál nem melegebb medencék töltő-ürítő üzemmódban létesíthetők.
(7) Gyógyvízzel, gyógyhatású vízzel töltött medencék töltő-ürítő rendszerben a természetes gyógytényezőkről szóló kormányrendelet előírásai szerint létesíthetők.
(8) Fürdési célú létesítmények kommunális szennyvizét – beleértve a közhasználatú fürdőben üzemelő zuhanyozók szennyvizét, továbbá vízkezelő létesítmények öblítő vizét is – szennyvízcsatornába vagy közműpótló berendezésbe kell elvezetni. A fürdési célú létesítmények használt vize a befogadóra vonatkozó előírások betartásával, szükség esetén kezelés után vezethető el.
5. § (1) A fürdési célú létesítmények töltésére és vízpótlására csak olyan víz használható, amely nem tartalmaz kórokozókat vagy fizikai, kémiai, biológiai, radiológiai anyagokat az emberi egészségre káros koncentrációban.
(2) A fürdési célú létesítmények töltésére és vízpótlására használható: közműves ivóvíz vagy egyedi kút vize vagy a természetes gyógytényezőkről szóló kormányrendelet alapján elismert, fürdőzésre engedélyezett természetes ásványvíz, gyógyvíz vagy gyógyhatású víz.
(3) Egyedi kút vize az alábbi feltételekkel használható fel:
a) közműves ivóvíz és egyedi kút vagy kutak vizének keverése csak a jóváhagyott közegészségügyi-technológiai szabályzatban rögzített arányban és módon lehetséges,
b) egyedi kút kórokozómentes vize vagy kutak kevert vize vagy egyedi kút és közműves ivóvíz kevert vize akkor használható, ha eredeti állapotában vagy elkülönített műtárgyban végzett előkezelést követően megfelel a jogszabályban rögzített ivóvízminőségi követelményeknek, vagy
c) egyedi kút vize csak az NNGYK támogató szakhatósági állásfoglalásának megléte esetén, az abban meghatározott feltételek betartása mellett használható, a szakhatósági állásfoglalásban meghatározott követelményeket a közhasználatú fürdő közegészségügyi-technológiai szabályzatában szerepeltetni kell.
(4) Elismert gyógyvíz, gyógyhatású víz vízkezelés nélkül kád típusú medence esetén töltő-ürítő üzemmódban, nem medencés jellegű fürdési célú létesítmények üzemeltetésére csak átfolyó rendszerben használható.
(5) Gyógyhatású víz előállítása csak a jóváhagyott közegészségügyi-technológiai szabályzatban rögzített arányban és módon lehetséges.
(6) A (2) bekezdésben nem szereplő víztípusok felhasználásáról fürdési célú létesítmények tápvizeként az illetékes egészségügyi államigazgatási szerv dönt, az ilyen típusú vizekre a vízminőségi paraméterek előírásoktól eltérő megengedhető értékét és a vizsgálatok gyakoriságát az egészségügyi államigazgatási szerv a közegészségügyi-technológiai szabályzatot jóváhagyó határozatában írja elő.
(7) Az elismert gyógyhatású vízzel töltött, szűrő-forgató berendezés üzemeltetésének kötelezettsége alól felmentett medencék esetében a tápvíz összetételének azonosnak kell lennie a közegészségügyi-technológiai szabályzatban szereplő gyógyhatású víz összetétellel a természetes gyógytényezőkről szóló kormányrendeletben felsorolt, az engedélyezés alapjául szolgáló gyógyhatású alkotórészek koncentrációjának tekintetében, a természetes ingadozás és a mérési bizonytalanság határain belül, mely maximum 20% változás lehet az engedélyezett bázisértékhez képest.
(8) Szűrő-forgató berendezéssel üzemeltetett fürdési célú létesítményben elismert ásvány- és gyógyvíz vagy egyedi összetételű tápvíz felhasználása esetén a kémiai paraméterek tekintetében a medencevízre vonatkozó előírásoktól való eltérést az illetékes egészségügyi államigazgatási szerv a közegészségügyi-technológiai szabályzatot jóváhagyó határozatában dönt.
(9) A közhasználatú fürdő nem közműves vízellátását biztosító kutak és források védelmére védőterületet kell létesíteni és fenntartani.
(10) A (9) bekezdés alkalmazásában védőterület a víznyerőhelyként használt kút, forrás, vízkivételi mű védelmére szolgáló, több zónából álló védelmi rendszer, továbbá védőidom felszíni része, amelyen korlátozások, tilalmak, műszaki létesítmények szolgálják a kitermelendő, valamint a fürdésre hasznosított vízbázis védelmét.
(11) A víznyerőhely védőterületének, védősávjának kialakítására és védőidom alkalmazására a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló rendelet rendelkezései az irányadóak.
6. § (1) Szűrő-forgató rendszer esetén a medencébe folyamatosan bevezetett víz mennyisége a terheléssel arányos lehet, de a megengedett legnagyobb terhelés 30%-ánál kisebb terheléskor sem lehet kevesebb óránként a vízfelületből számított legnagyobb terheléshez tartozó érték 50%-ánál.
(2) A szűrő-forgató berendezés forgatási teljesítményének meghatározása a terhelés függvényében számított maximumértékeket figyelembe véve, az érvényes szabvány előírásai alapján történik.
(3) Töltő-ürítő rendszer esetén minden fürdőzőre óránként legalább 1 m3 víznek kell jutnia, vagyis a fürdési célú létesítmény napi összterhelése legfeljebb annyi fő lehet, ahány m3 a bevezetett friss víz mennyisége. A medencébe folyamatosan bevezetett víz mennyisége a terheléssel arányos lehet, de a megengedett legnagyobb terhelés 30%-ánál kisebb terheléskor sem lehet kevesebb óránként a vízfelületből számított egyidejű legnagyobb terheléshez tartozó érték 30%-ánál. A folyamatos vízcsere céljából bevezetett víz mennyisége mellett a frissen feltöltött fürdési célú létesítmény térfogatának 50%-a is figyelembe vehető. Ha a fürdési célú létesítmény vizét nem cserélik naponta, az üzemidőn kívül bevezetett friss víz mennyisége is figyelembe vehető, de legfeljebb a medencetérfogat 50%-a.
(4) Maximum 4 m2 felületű és 8 m3 térfogatú hideg vizes, azaz 18 °C-nál nem melegebb fürdési célú létesítmények a medencetérfogat 20%-ának megfelelő mennyiségű friss tápvíz üzemóránkénti bevezetése esetén töltő-ürítő rendszerben üzemeltethetőek. Szűrő-forgató technológia esetében a szűrő-forgató berendezést úgy kell méretezni, hogy óránként legalább 1 alkalommal forduljon meg a fürdési célú létesítmény vize.
(5) Csak az üzemi vízszintig feltöltött és folyamatos túlfolyással működő, megfelelő hidraulikával rendelkező medencét szabad használni.
(6) A töltő-ürítő rendszerű medencék esetén úgy kell megválasztani a vízkezelés módját és a fertőtlenítőszert a fürdővízhez, hogy
a) a fürdési célú létesítmény hidraulikai kialakítása megfeleljen az érvényes szabvány előírásainak és
b) a medence töltésére használt gyógyvíz a természetes gyógytényezőkről szóló kormányrendeletben felsorolt, az engedélyezés alapjául szolgáló gyógyhatású alkotórészeinek koncentrációját a vízkezelés és a fertőtlenítés maximum 20%-ban változtassa meg.
(7) A szűrő-forgató berendezéssel üzemelő medencét évente legalább 2 alkalommal le kell üríteni. 50 m3-nél kisebb melegvizes, azaz 30 °C-nál melegebb pezsgő- és gyermekmedencét havonta, a 2 m3-nél kisebb pezsgőmedencéket naponta kell leüríteni.
(8) A szűrő-forgató berendezéssel üzemelő fürdési célú létesítmény soron kívüli leeresztése és tisztítása szükséges az alábbi esetekben:
a) a vízminőség romlása olyan mértékű, hogy a szűrő-forgató berendezéssel gazdaságosan nem lehet helyreállítani,
b) a fürdési célú létesítmény fenekén vagy falán szennyezés, azaz iszap, algabevonat rakódik le, és a megfelelő tisztítóberendezés hiánya vagy hibája miatt a tisztítás üzem közben nem oldható meg, vagy
c) a fürdővíz rendkívüli fizikai, kémiai vagy biológiai szennyeződése esetén, valamint ha az illetékes egészségügyi államigazgatási szerv elrendeli.
(9) A szűrő-forgató berendezéssel ellátott medencék szerves vízszennyeződése, azaz széklettel, vérrel, hányadékkal történő szennyeződése esetén az MSZ EN 15288–2 szabvány előírásait kell követni.
(10) Töltő-ürítő medencénél teljes vízcsere szükséges az alábbi esetekben:
a) 50 m3-nél kisebb medencénél, ha a terhelés a névleges terhelés 75%-ánál nagyobb, naponta kétszer, egyéb esetben naponta,
b) 50 m3-es vagy annál nagyobb és 300 m3-nél kisebb fürdési célú létesítmény esetén naponta vagy
c) 300 m3-nél nagyobb fürdési célú létesítmény esetén kétnaponta.
(11) A töltő-ürítő medence soron kívüli leeresztése, takarítása és fertőtlenítése szükséges, ha rendkívüli szennyezés, azaz hányadék, vér vagy széklet fordul elő.
7. § (1) A közhasználatú fürdő üzemeltetésének előfeltétele, hogy a közhasználatú fürdő rendelkezzen a 3. § szerinti, a 2. melléklet 1. pontjának megfelelő tartalmú, egészségügyi államigazgatási szerv által határozatban jóváhagyott és az üzemeltetésnek megfelelően aktualizált közegészségügyi-technológiai szabályzattal, és sor kerüljön sikeres terhelés nélküli próbaüzemi időszak lefolytatására.
(2) Az 1-es típusú közhasználatú fürdőknél az egyidejű legnagyobb terhelhetőségre vonatkozó követelményeket a 7. melléklet tartalmazza.
(3) A fürdési célú létesítmények létesítését követően az üzemeltetés megfelelőségét az egészségügyi államigazgatási szerv hatósági mintavétellel legalább egy, de maximum két hónap elteltével ellenőrzi.
(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv megteszi a 18. § szerinti intézkedéseket, ha
a) a közhasználatú fürdő üzemeltetője a közegészségügyi-technológiai szabályzatot nem nyújtotta be e rendelet előírásai szerint,
b) a közegészségügyi szabályzat tartalma nem aktualizált, a tényleges állapottól eltérő vagy
c) a közegészségügyi-technológiai szabályzat szerinti üzemeltetés mellett nem biztosítható a közhasználatú fürdő közegészségügyi előírásoknak megfelelő üzemeltetése.
8. § (1) Közhasználatú fürdőt olyan természetes vagy jogi személy üzemeltethet, aki megfelel a 4. mellékletben meghatározott képesítési feltételeknek, vagy az alkalmazottai vonatkozásában biztosítja azokat.
(2) A közhasználatú fürdő üzemeltetője egészségügyi és biztonsági szempontból is felelős a fürdő üzemeltetéséért.
(3) A közhasználatú fürdő üzemeltetője a 3. mellékletben meghatározottak szerint kockázatértékelési eljárást folytat le, amelyről írásos kockázatértékelési dokumentumot készít, amelyet évente felülvizsgál és aktualizál. A kockázatértékelési dokumentum meglétét és tartalmát az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzi a közegészségügyi-technológiai szabályzat megfelelőségének jóváhagyására irányuló eljárással együtt.
(4) Közhasználatú fürdőkben a fürdési célú létesítmények felügyeletére vonatkozó biztonsági előírásokat az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.
9. § (1) A fürdőgyógyászati részleget, az ahhoz tartozó fürdési célú létesítményeket, kezelőhelyiségeket és az ezekhez rendelt kiszolgálóhelyiségeket a jogszabályban meghatározott építési előírások betartásával úgy kell kialakítani, hogy megfeleljenek a közegészségügyi előírásoknak és a betegellátás rendjének, egy funkcionális egységet képezzenek, és mozgáskorlátozottak is igénybe tudják venni.
(2) Fürdőgyógyászati részlegen egészségügyi szolgáltatást az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletben rögzített személyi és tárgyi feltételek fennállása esetén, erre a tevékenységre vonatkozó érvényes működési engedély birtokában lehet végezni.
(3) A fürdőgyógyászati részleg szakmai vezetését a 4. mellékletben megjelölt szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos láthatja el.
(4) Fürdőgyógyászati részlegen csak a működési engedélyben felsorolt, az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeleteknek megfelelő szakmák vagy szakmához tartozó egészségügyi szolgáltatások nyújthatóak, orvosi javaslatra és rendelvényre.
10. § (1) A közhasználatú fürdő üzemeltetője köteles az 5. mellékletben foglalt közegészségügyi szabályok együttes betartásával üzemeltetni a közhasználatú fürdőt.
(2) Az 1-es és a 2/a típusú közhasználatú fürdők légterében a 6. mellékletben meghatározott levegőminőségi határértékeket be kell tartani.
11. § (1) Fürdőzésre csak az alábbi feltételeknek megfelelő víz használható:
a) nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust vagy kémiai, fizikai, biológiai, radiológiai anyagot, amely – a használati mód figyelembevételével − a fürdőzők egészségére veszélyt jelent,
b) a szemet, bőrt, valamint a nyálkahártyát nem irritálja,
c) minősége megfelel a 6. melléklet 1. pontjában előírt minőségi követelményeknek, és
d) darabos szennyeződéstől mentes, és érzékszervi szempontból nem kifogásolható, vagy az adott vízre nem jellemző, szokatlan változást nem mutat.
(2) A közhasználatú fürdő üzemeltetője folyamatos üzemviteli ellenőrzéssel és önellenőrzés keretében, akkreditált laboratóriumi vízvizsgálatokkal rendszeresen ellenőrzi a közhasználatú fürdő fürdési célú létesítményeinek vízminőségét, a 6. mellékletben előírt követelmények és gyakoriság alapján.
(3) Az akkreditált laboratóriumi vízvizsgálatok során a vizsgálati paraméterek kimutatását a 6. melléklet 5. pontjában megjelölt érvényes vízvizsgálati szabványok alapján kell elvégezni. Medencés jellegű fürdési célú létesítményt tartalmazó közhasználatú fürdőben a tápvízre, a medencevízre, a tisztított és a szűrt vízre vonatkozó vízminőség-ellenőrzés minimális követelményeit a 6. melléklet 4. pontja tartalmazza.
(4) Szűrő-forgató üzemben működő nem medencés jellegű fürdési célú létesítmények fürdővizét havi gyakorisággal, tápvizét évi gyakorisággal szükséges vizsgálni.
(5) Átfolyó üzemmódban üzemelő nem medencés jellegű fürdési célú létesítmény és kád jellegű fürdési célú létesítmény esetén, amennyiben az közüzemi vízszolgáltató által biztosított ivóvíz minőségű vízzel üzemel, elegendő a tápvíz évi egyszeri mikrobiológiai és kémiai vizsgálata. A közegészségügyi-technológiai szabályzatnak tartalmaznia kell a tápvíz jellemző vízminőségi adatait.
(6) A vízminták elemzését kizárólag az akkreditáló szerv által a fürdővízvizsgálatra akkreditált és az országos tisztifőorvos megbízásából az NNGYK által szervezett körvizsgálatokban évente és megfelelő eredménnyel részt vevő laboratórium végezheti.
(7) Az egészségügyi államigazgatási szerv a közhasználatú fürdő üzemeltetését, vízminőségét és higiénés állapotát a hatósági laboratóriumi vízvizsgálattal, az önellenőrző vizsgálati eredmények folyamatos nyomon követésével és helyszíni hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi.
(8) Az egészségügyi államigazgatási szerv helyszíni ellenőrzést, valamint hatósági vízminőség-ellenőrző vizsgálatot végez, vagy erre akkreditált laboratóriummal végeztet a 6. melléklet szerinti paraméterekre, és vizsgálja az e rendeletben foglaltak betartását, az alábbiak szerint:
a) az 1-es típusú közhasználatú fürdők esetében félévente egyszer, szezonálisan üzemelő fürdőknél évi egyszer;
b) a 2-es és a 3-as típusú közhasználatú fürdőkben saját ütemterv szerint, de a 2/a típusú közhasználatú fürdőknél legalább évi egyszer, a 2/b típusú és a 3-as típusú közhasználatú fürdőkben legalább kétévente egyszer;
c) soron kívül, ha üzemeltetői eredmények alapján indokolt.
(9) Szezonálisan üzemelő közhasználatú fürdők esetén az üzemeltető előzetesen, legalább egy hónappal korábban tájékoztatja az egészségügyi államigazgatási szervet a tervezett nyitás időpontjáról. A (7) bekezdésben meghatározottakon túl a tervezett nyitás előtt az egészségügyi államigazgatási szerv helyszíni ellenőrzést tart.
12. § (1) Szauna és gőzfürdő a hatályos vonatkozó műszaki szabványoknak megfelelően, valamint az alábbi előírások betartásával létesíthető:
a) sima és könnyen takarítható belső felület biztosítása,
b) a közelében illemhely, tisztasági zuhany, és ha az hideg vizet nem biztosít, a test hűtését szolgáló berendezés vagy merülőmedence biztosítása,
c) szauna és gőzfürdő helyiségekben hőmérők és időmérők biztosítása,
d) megfelelő szellőzés biztosítása,
e) kifelé nyíló és könnyen nyitható ajtó biztosítása, tömör ajtó esetén átlátszó betekintőnyílással, és
f) a szauna-, gőzfürdőhelyiségekben az üzemeltető köteles gondoskodni vészjelző berendezés elhelyezéséről.
(2) Szauna és gőzfürdő az alábbi előírásoknak megfelelően üzemeltethető:
a) a szauna, gőzfürdő közelében elsősegélynyújtó felszerelésnek kell rendelkezésre állnia,
b) a szaunában, gőzfürdőben az üzemeltető által biztosított textíliát csak fertőtlenítő mosás és vasalás után lehet újra használni,
c) az üzemeltető kifüggesztett tájékoztatóban köteles a vendég figyelmét felhívni a szauna, gőzfürdő általános üzemeltetési rendjére, továbbá arra, hogy a szolgáltatást csak saját felelősségére használhatja,
d) a szaunában és gőzfürdőben programok szervezése kizárólag szaunamesteri végzettséggel rendelkező személyzet koordinálása mellett végezhető,
e) a szauna, gőzfürdő műszaki állapotát az üzemeltető rendszeresen ellenőrzi, szükség esetén gondoskodik a karbantartásról,
f) a szaunát, gőzfürdőt naponta takarítani és fertőtleníteni kell, és
g) a szaunák üzemeltetése során biztosítani szükséges, hogy a hőmérséklet ne haladja meg a 100 °C-ot, gőzkabinok üzemeltetése során biztosítani szükséges, hogy a hőmérséklet ne haladja meg az 50 °C-ot.
13. § (1) A vizes játszóterek elemei az általuk képviselt közegészségügyi kockázat mértékét figyelembe véve A, B, C és D besorolás alapján osztályozhatók, az alábbiak szerint:
a) A típusú vizes játszótér: jellemzően nincs jelentős érintkezés a vízzel a felhasználó részéről,
b) B típusú vizes játszótér: jellemzően csak a kéz érintkezik a vízzel,
c) C típusú vizes játszótér: jellemzően teljes testfelület érintkezik a vízzel, de nem folyamatosan,
d) D típusú vizes játszótér: medence jellegű létesítmény, ahol a teljes testfelület folyamatosan érintkezik vagy érintkezhet a vízzel.
A vizes játszótér egészének besorolása megegyezik a benne található legmagasabb besorolású elem típusával.
(2) A vizes játszóterek helyszínét olyan módon kell megválasztani és kialakítani, hogy védett vagy védhető legyen a külső szennyezésektől.
(3) Vizes játszóterek tápvizeként csak ivóvíz minőségű víz használható. A tápvíznek meg kell felelnie a 6. melléklet 1. táblázata szerinti követelményeknek. Tápvízként használható közműves ivóvíz vagy egyedi kút vize, ha természetes állapotában vagy vízkezelést követően megfelel az ivóvízminőségi követelményeknek. Az egyedi kút vizét fertőtleníteni kell. Az egyedi kút tápvízként használt vizében megfelelő maradék fertőtlenítőszer-szintet, azaz 0,2–0,4 mg/l szabad aktív klórszintet vagy azzal ekvivalens alternatív fertőtlenítőszer-szintet kell biztosítani.
(4) A vizes játszóterek átfolyó rendszerben üzemelhetnek, és csak nem medencés jellegű fürdési célú létesítményekkel. Vizes játszóterek akkor üzemeltethetőek szűrő-forgató technológiával, ha a szűrt víz minősége megfelel a 6. melléklet 2. és 4. táblázata szerinti követelményeknek, és a rendszerben lévő víz minősége megfelel a 6. melléklet 2. és 4. táblázata szerinti medencevíz-követelményeknek. Szűrő-forgató technológiával üzemelő vizes játszótereken üzemeltethető medencés jellegű fürdési célú létesítmény is. A B típusú létesítményeket átfolyó, a C és a D típusú létesítményeket szűrő-forgató rendszerrel kell kialakítani. Az alkalmazott szűrő-forgató vízkezelő technológiának meg kell felelni a hatályos vonatkozó szabványnak.
(5) A vizes játszótereket pangó vízterek nélkül kell kialakítani. A C típusú létesítményeket a felszínen összegyűlő víz folyamatos elvezetésének biztosításával kell kialakítani. A felszínen összegyűlő víz mélysége az 5 cm-t nem haladhatja meg.
(6) A vizes játszóterek elfolyó vizét és a szűrők visszamosó vizét szennyvízcsatornára kell vezetni. Az A és a B típusú létesítmények vegyszermentes elfolyó vize felhasználható a zöldterületek locsolására.
(7) A vizes játszóterek kialakítása és üzemeltetése során az alábbi feltételek betartása szükséges:
a) a víz hőmérséklete az A és a B típusú létesítmények esetén a 25 °C-ot nem haladhatja meg,
b) kialakítása során nyilvántartásba vett vagy engedélyezett fürdővízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek és fürdővízkezelő technológiák használhatóak fel, amelyek nem okozzák a víz minőségének romlását, és nem támogatják a mikroorganizmusok növekedését,
c) a közlekedésre használt felületeket csúszásmentesen kell kialakítani,
d) állat nem vihető be, az üzemeltetőnek gondoskodnia kell a vadon élő állatok lehetőség szerinti távoltartásáról,
e) ivási és ivóvizes kézmosási lehetőséget, valamint illemhelyet, a C és a D típusú vizes játszótereken zuhanyozási lehetőséget is kell biztosítani,
f) a használatával összefüggő szabályokat az üzemeltető házirendben köteles rögzíteni, amelyet a helyszínen jól látható helyen ki kell függeszteni,
g) az üzemeltetőnek gondoskodnia kell a vizes játszótér és a kiszolgáló létesítmények rendszeres takarításáról és karbantartásáról, melynek gyakoriságát a közegészségügyi-technológiai szabályzatban rögzíteni kell,
h) a megengedett egyidejű legnagyobb terhelhetőség 1 fő/m2,
i) az üzemeltető a 2. melléklet 1. pont 1.3. alpontja szerinti tartalmi elemekkel közegészségügyi-technológiai szabályzatot készít, és
j) az üzemeltető üzemnaplót vezet a 2. melléklet 2. pont 2.5. alpontja szerinti tartalmi elemekkel.
(8) A vizes játszóterek tápvizének minőségét évente egyszer az üzemeltető ellenőrzi. Nem hálózati ivóvízzel üzemeltetett vizes játszótér esetén évente kétszer szükséges vizsgáltatni. Szezonálisan üzemelő vizes játszótér esetén a vizsgálatot a nyitás előtt 2–4 héttel kell elvégezni.
(9) A szűrő-forgató vízkezelő technológiával üzemelő vizes játszóterek vízminőségét az üzemeltető ellenőrzi havonta történő mintavétellel. A C és a D típusú elemekben a pH-t és a maradék fertőtlenítőszer-szintet naponta kétszer kell ellenőrizni. A vizes játszótérhez kapcsolódó, 20 cm-nél nagyobb vízmélységű D típusú (medencés jellegű) elemek vízminőség ellenőrzésére a fürdővízre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(10) Átfolyó rendszerben üzemelő vizes játszótér esetén a rendszerben levő víz minőségét évente egyszer a 6. melléklet 4. táblázatában foglalt követelmények alapján szükséges ellenőrizni valamely vízzel telt elemből.
(11) A 20 °C-nál melegebb vizet tartalmazó, aeroszolképző elemek Legionella-fertőzési kockázatot jelentő közegnek minősülnek, így az ezeket alkalmazó létesítményeknek jogszabály szerinti Legionella-kockázatbecslést kell készíteni. A kockázatbecslést évente vagy az egyes közegek üzemeltetését érintő változás esetén 30 napon belül felül kell vizsgálni. Valamennyi típusba tartozhatnak kockázatot jelentő elemek, de az aeroszolképző D típusú elemek fokozott kockázatúnak minősülnek, így ezek esetén a Legionella-vizsgálat is kötelező.
14. § (1) A HUMVI rendszerbe az NNGYK, az illetékes egészségügyi államigazgatási szerv, továbbá az üzemeltető és az üzemeltető vagy az illetékes egészségügyi államigazgatási szerv által megbízott laboratórium tölti fel az adatokat.
(2) A HUMVI rendszerbe a közhasználatú fürdők üzemeltetői és az általuk megbízott vízvizsgálatra akkreditált laboratórium a (3)–(5) bekezdésben foglaltak szerint rögzít adatokat.
(3) Az üzemeltető gondoskodik arról, hogy az általa végzett és végeztetett valamennyi fürdővízre vonatkozó akkreditált laboratóriumi vízvizsgálat eredménye az adatok rendelkezésre állását követő 5 napon belül a HUMVI rendszerbe feltöltésre kerüljön. Az üzemeltető az adatok feltöltésével a tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz az illetékes egészségügyi államigazgatási szerv felé.
(4) Az üzemeltető azonnali tájékoztatást ad a HUMVI rendszeren keresztül is minden olyan eseményről és adatról, ezen belül műszaki biztonsági és vízminőségi nem megfelelőségre vonatkozó adatról, amely a fürdővendégek egészségkockázatának gyanúját veti fel.
(5) Az üzemeltető adatváltozás esetén, de legalább évente egyszer, tárgyév december 10. napjáig frissíti a HUMVI rendszerben rá vonatkozó, alap- és fő műszaki adatokat.
(6) A fürdővízre vonatkozó, valamennyi hatósági vízminőség-ellenőrző vizsgálat eredményét az adatok rendelkezésre állását követő 5 napon belül az illetékes egészségügyi államigazgatási szerv által megbízott laboratórium a HUMVI rendszerben rögzíti. A laboratórium által rögzített adatokat az illetékes egészségügyi államigazgatási szerv jóváhagyja.
(7) Az országos tisztifőorvos minden év április 30. napjáig országos összefoglaló jelentésben értékeli és honlapján nyilvánosságra hozza a közhasználatú fürdők vízminőségét és egészségkockázati helyzetét.
(8) A természetes személy üzemeltető a vizsgálati eredményeket az adatok rendelkezésre állását követő 5 napon belül megküldi az illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek.
15. § (1) A közhasználatú fürdő üzemeltetője intézkedik, hogy a fürdővíz előállítása során a vízzel érintkezésbe kerülő anyagok, termékek, a vízkezelési eljárások ne veszélyeztessék az emberi egészséget és a víz minőségét.
(2) Magyarország területén csak e rendeletnek megfelelő, fürdővízzel érintkezésbe kerülő anyagok, termékek és technológiák, valamint a biocid termékek engedélyezésének és forgalomba hozatalának egyes szabályairól szóló kormányrendelet alapján engedélyezett felület- és víz-fertőtlenítőszerek hozhatók forgalomba és használhatók.
(3) A fürdővízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek bejelentéséről és a fürdővíz kezelésére alkalmazni kívánt technológiák vízbiztonsági engedélyéről az NNGYK nyilvántartást vezet, és azt a honlapján közzéteszi.
(4) A fürdővízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek bejelentésének, a technológiák fürdővízbiztonsági engedélyének meglétét, az engedélyben foglalt előírások teljesülését, a tájékoztatási kötelezettség betartását a területileg illetékes egészségügyi államigazgatási szerv és az NNGYK ellenőrzi.
(5) Ha egy már nyilvántartásban lévő anyagot, terméket vagy fürdővízbiztonsági engedéllyel rendelkező technológiát az NNGYK közegészségügyi szempontból kockázatosnak ítél meg, a fürdővízzel érintkező anyagból kioldódó szennyező anyagok jelenléte, mikrobiológiai minőségromlás, továbbá kellemetlen szaganyagok és szennyező anyagok fürdővízbe kerülése miatt a bejelentőt vagy engedélyest további vizsgálatokra kötelezi ennek megállapítása céljából.
(6) Az NNGYK az anyagot, terméket a nyilvántartásból törli, vagy a fürdővízbiztonsági engedélyt visszavonja, ha az (5) bekezdés szerinti további vizsgálatok eredménye indokolja.
(7) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően az NNGYK további vizsgálatok elrendelése nélkül, haladéktalanul visszavonja a fürdővízbiztonsági engedélyt, és törli az anyagot, terméket a nyilvántartásból, ha a közegészségügyi kockázat olyan magas, hogy a kockázatcsökkenés lehetősége a további vizsgálatok eredményétől sem várható.
16. § (1) Az első hazai forgalmazást megelőzően a forgalomba hozónak a 8. melléklet 1. pont 1.1. alpontjában foglalt, a fürdővízzel közvetlenül érintkező anyagokat, termékeket az NNGYK felé be kell jelenteni a 8. melléklet 2. pontjában előírt követelményeknek megfelelően. A nyilvántartásba vételre nem köteles termékcsoportok felsorolását a 8. melléklet 1. pont 1.2. alpontja tartalmazza.
(2) A kérelem tartalmi követelményeit a 8. melléklet 2. pontja tartalmazza.
(3) A kérelmezőnek és továbbforgalmazás esetén a továbbforgalmazónak is tájékoztatási kötelezettsége van a fürdési célú létesítmények vízellátásában vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek forgalmazáskor, továbbforgalmazáskor a nyilvántartott anyag, termék közegészségügyi felhasználási feltételeire vonatkozóan.
(4) A nyilvántartásba vett anyagok, termékek közegészségügyi felülvizsgálatát a kérelmezőnek ötévente az NNGYK-nál kell kérelmezni, kivéve ha az NNGYK a nyilvántartásba vétel során emelkedett közegészségügyi kockázat miatt rövidebb egy-, kettő vagy hároméves időt nem határoz meg.
(5) A felülvizsgálati kérelem tartalmi követelményeit a 8. melléklet 3. pontja tartalmazza.
(6) A nyilvántartásba vételkor fennálló feltételek, adatok megváltozása miatt a nyilvántartás adattartamának módosítása kérelmezésének elmulasztása, a bebizonyosodott nemmegfelelőség, valamint a kötelező felülvizsgálat elmulasztása a nyilvántartásból való törlést vonja maga után. A nyilvántartásból törölt elemeket a törlés indoklásával együtt az NNGYK a honlapján közzéteszi.
(7) A nyilvántartás adatainak módosítását a kérelmező kérelmezheti
a) a kérelemben szereplő, értékelést nem igénylő adatokban bekövetkező változás esetén vagy
b) a nyilvántartásba vett termékcsalád új típussal történő kiegészítése esetén, ha a termékben felhasznált fürdővízzel érintkező anyagok és azok gyártója megegyezik.
17. § (1) A 8. melléklet 1. pont 1.3. alpontjában felsorolt, fürdési célú létesítmény vízellátásában alkalmazni kívánt technológiákat az NNGYK fürdővízbiztonsági szempontból engedélyezi.
(2) A fürdővízbiztonsági engedélyt az első hazai forgalmazást megelőzően a forgalomba hozónak kell az NNGYK-nál kérelmezni.
(3) A kérelem tartalmi követelményeit a 8. melléklet 2. pontja tartalmazza.
(4) Az engedély kérelemre történő módosítására lehetőség van az engedélyes alapadataiban bekövetkező változás miatt.
(5) Az engedélyezett technológiák közegészségügyi felülvizsgálatát az engedélyesnek, ha az engedély ettől eltérő időt nem határoz meg, ötévente az NNGYK-nál kell kérelmezni.
(6) A felülvizsgálati kérelem tartalmi követelményeit a 8. melléklet 3. pontja tartalmazza.
(7) A felülvizsgálat során az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása miatt a módosítás kérelmezésének elmulasztása, a bebizonyosodott nemmegfelelőség az engedély visszavonását vonja maga után.
(8) Az engedélyesnek tájékoztatási kötelezettsége van forgalmazáskor, továbbforgalmazáskor a fürdővízbiztonsági engedéllyel rendelkező technológia felhasználási feltételeire vonatkozóan.
(9) Az NNGYK az engedélyt hivatalból visszavonja, ha
a) az engedélyes az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozását nem jelenti be, vagy
b) a felülvizsgálat eredménye alapján engedély nem adható.
(10) A fürdővízbiztonsági engedély módosítását az engedélyes kérelmezheti
a) az engedélyben szereplő, értékelést nem igénylő adatokban bekövetkező változás esetén vagy
b) az engedélyezett termékcsalád új típussal történő kiegészítése esetén, ha a fürdővízzel érintkező anyagok és azok gyártója megegyezik.
18. § (1) Az e rendelet előírásainak való megfelelést a közhasználatú fürdő helye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzi.
(2) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzése során megállapítja, hogy e rendelet előírásait az üzemeltető nem tartja be, és ezzel veszélyezteti a fürdővendégek testi épségét és egészségét, vagy nem képes a közhasználatú fürdő üzemeltetésében keletkezett hibát, üzemzavart a fürdővendégek testi épségének és egészségének veszélyeztetése nélkül elhárítani, vagy a hibás egységet biztonságosan üzemen kívül helyezni, a közhasználatú fürdő, valamint érintett részlegének működését az illetékes egészségügyi államigazgatási szerv felfüggeszti, rendelkezik a forgalom előli elzárásáról, a szolgáltatás szüneteltetéséről.
(3) Ha e rendelet előírásait az üzemeltető műszaki meghibásodás miatt vagy egyéb okból nem tudja betartani, vagy a közhasználatú fürdő üzemeltetője nem képes a közhasználatú fürdő üzemeltetésében keletkezett hibát, üzemzavart a fürdővendégek testi épségének és egészségének veszélyeztetése nélkül elhárítani, vagy a hibás egységet biztonságosan üzemen kívül helyezni, a közhasználatú fürdőt, valamint érintett részlegét a forgalom elől el kell zárni, továbbá a szolgáltatást szüneteltetni kell.
(4) Az üzemeltető a (3) bekezdésben meghatározott esetekben az egészségügyi államigazgatási szervet haladéktalanul értesíti, és tájékoztatást ad a megtett intézkedésekről. A fürdési célú létesítmény üzemelését fel kell függeszteni
a) ha közegészségügyi szempontból jelentős mikrobiológiai vagy kémiaihatárérték-túllépés fordul elő,
b) ha a határérték-túllépésre vezető okokat a műszaki felülvizsgálat során nem lehet megszüntetni, vagy
c) a határérték-túllépés tényére tekintet nélkül, ha az illetékes egészségügyi államigazgatási szerv megítélése szerint egészséget veszélyeztető, tömeges, súlyos mértékű közegészségügyi-járványügyi kockázat áll fenn.
(5) A mikrobiológiai vagy kémiai paraméterek határértékeinek jelentős vagy ismételt túllépése esetén az illetékes egészségügyi államigazgatási szerv elrendelheti a közhasználatú fürdő érintett létesítményeinek hozzá kapcsolódó kiszolgáló egységek műszaki felülvizsgálatát.
(6) Az egészségügyi államigazgatási szerv a 11. §-ban előírtnál nagyobb terjedelmű és gyakoriságú vizsgálatot, illetve az üzemeltetési körülmények megváltoztatását is előírhatja közegészségügyi-járványügyi indokokkal az alábbi esetekben:
a) a helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok addigi eredményeinek nem megfelelő dokumentálása,
b) rendszeres vagy jelentős határérték-túllépés miatt kifogásolt bakteriológiai és kémiai vizsgálati eredmények,
c) a fürdési célú létesítmény rendszeres túlterheltsége vagy a közhasználatúfürdő-terhelés nem megfelelő vagy nem elégséges dokumentációja,
d) az előírt és a jóváhagyott közegészségügyi-technológiai szabályzatban rögzített műszaki paraméterek – különösen a forgatási teljesítmény, napi vízpótlásra használt tápvíz mennyisége, vízcsere – nemteljesülése,
e) a fertőtlenítés instabilitása akár a fertőtlenítőszer-tartalom mérési eredményei, akár a bakteriológiai vizsgálati eredmények alapján, vagy
f) fürdővíztől eredő fertőző megbetegedés gyanúja.
(7) A mikrobiológiai paraméterek határértékeinek jelentős túllépését jelenti a határérték legalább tízszeres – nulla határértéknél a kimutatási határ legalább tízszeres – túllépése. Kémiai paraméterek határértékeinek jelentős túllépését jelenti a határérték legalább kétszeres túllépése.
(8) Rendszeres nemmegfelelőségnek számít, ha a tárgyi időponttól visszafelé számítva egy éven belül a vizsgált minták több mint 30%-ánál fordult elő nemmegfelelőség.
19. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–14. §, a 18–23. §, valamint az 1–7. melléklet az e rendelet kihirdetését követő 120. napon lép hatályba.
20. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor azok a már működő, 2/b és 3-as típusú közhasználatú fürdők, amelyek e rendelet előírásait nem teljesítik, az e rendeletben foglalt előírásoknak legkésőbb az e rendelet hatálybalépésétől számított második év végéig kell megfelelniük.
(2) E rendelet hatálybalépésekor már működő közhasználatú fürdőknek a 4. § (3) bekezdésében foglaltaknak az e rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül kell eleget tenniük.
(3) E rendelet hatálybalépésekor már működő közhasználatú fürdőknek a 8. § (3) bekezdésében foglaltaknak az e rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül kell eleget tenniük.
(4) E rendelet hatálybalépésekor már működő közhasználatú fürdőknek az 1. melléklet 1. pont 1.4.1. alpontjában foglalt előírásoknak, valamint az előzuhany vonatkozásában az 1.4.2. és 1.4.3. alpontjában foglalt előírásoknak az e rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül kell megfelelniük.
(5) E rendelet hatálybalépésekor már működő közhasználatú fürdők fürdési célú létesítményeinek az 1. melléklet 1. pont 1.4.6.1–1.4.6.3. alpontjában foglalt előírásoknak az e rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül kell eleget tenniük.
(6) E rendelet hatálybalépésekor már működő 1-es és 2/a típusú közhasználatú fürdőknek a 6. melléklet 1–4. pontja szerinti vízminőségre vonatkozó előírások közül az újonnan bevezetett követelményeknek az e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül kell megfelelni.
(7) E rendelet hatálybalépésekor már működő azon közhasználatú fürdők, amelyek fürdési célú létesítményei töltő-ürítő üzemmódban működnek, de e rendelet értelmében szűrő-forgató technológia létesítésére és üzemeltetésére kötelezettek, a fürdési célú létesítmény soron következő felújításakor, de legkésőbb öt éven belül kötelesek a szűrő-forgató technológia létesítésére.
(8) E rendeletben szabályozott képesítésekre vonatkozó előírások csak az e rendelet hatálybalépését követően indított képzésekre vonatkoznak, az e rendelet hatálybalépését megelőzően szerzett végzettségekre nem vonatkoznak.
(9) A 6. melléklet 6. pontja szerinti, levegőminőségre vonatkozó előírásoknak az e rendelet hatálybalépését követő harmadik évtől kezdve kell megfelelni.
(10) A 14. § szerinti HUMVI rendszerbe történő adatszolgáltatásnak először az e rendelet hatálybalépését követő második év január 1-től kell eleget tenni.
(11) E rendeletben foglalt feladatok gyakorlati végrehajtásához szükséges ismeretekről és követelményekről az országos tisztifőorvos módszertani útmutatót ad ki. A módszertani útmutatót az NNGYK az e rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül a honlapján közzéteszi.
(12) E rendelet hatálybalépésével vizsgálandó új vízminőségi paraméterek vizsgálatát – a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – legkésőbb az e rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül kell megkezdeni, az új vízminőségi paraméterek határértékeinek legkésőbb az e rendelet hatálybalépésétől számított két év elteltével kell megfelelni. A vizsgálandó mikrobiológiai paraméterek 6. melléklet 2. és 3. táblázatában rögzített új határértékeinek legkésőbb az e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül kell megfelelni, addig az MSZ 13690–3 szabvány előírásai szerinti vízminőséget szükséges biztosítani.
(13) Az e rendelet hatálybalépése előtt létesült közhasználatú fürdők a 7. § (1) bekezdésében előírt közegészségügyi-technológiai szabályzatot az e rendelet hatálybalépésétől számított 2 éven belül elkészítik, terhelés nélküli próbaüzemi időszak lefolytatására azonban nem kötelesek.
(14) Az egészségügyi államigazgatási szerv 11. § (8) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzési kötelezettsége az e rendelet hatálybalépésétől számított 2 év elteltével alkalmazandó.
(15) A Legionella-paraméter meghatározására az e rendelet hatálybalépését követő negyedik évig az MSZ EN ISO 11731–2:2008 szabvány is alkalmazható.
21. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
22. § (1) E rendelet tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
(2) E rendelet tervezete 2. melléklet 1.2.1.3. pontjának a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
23. § *
1. Higiénés előírások:
1.1. A közhasználatú fürdő valamennyi helyiségének rágcsáló- és rovarmentességéről a közhasználatú fürdő üzemeltetője köteles gondoskodni.
1.2. A fürdőben használt üzemeltető által biztosított textíliát csak fertőtlenítő mosás és vasalás után lehet újra használni.
1.3. A fürdőre vonatkozó házirendet a fürdő bejáratánál a fürdővendégek számára olvasható betűméretben, jól látható helyen ki kell függeszteni.
1.4. Az 1-es típusú, valamint a 6 fő befogadóképesség feletti medencés jellegű fürdési célú létesítménnyel rendelkező 2/a típusú közhasználatú fürdőkben a fentiek mellett betartandó:
1.4.1. Fedett 1-es típusú közhasználatú fürdők esetén az egyidejű befogadóképességnek megfelelő számú öltözőszekrénynek vagy egyéni tárolónak kell rendelkezésre állnia. Nyitott közhasználatú fürdők esetén az egyidejű befogadóképesség alapján, 100 főnként egy belátástól elzárt, öltözésre alkalmas férőhelyet kell biztosítani. Az öltöző minimális alapterülete 6 m2.
1.4.2. A fürdőkben az egyidejű befogadóképességnek megfelelő számú hideg-meleg vizes zuhanyozót kell létesíteni, az 1. táblázatban szereplő minimális számban. A zuhanyzók közül tisztasági zuhanynak azok minősülnek, ahol a zuhany nemenként elkülönített, belátástól elzárt, fürdőruha nélküli szappanos mosakodásra alkalmas. A tisztasági zuhanyoknál szappant vagy tisztálkodószert kell biztosítani.
1. táblázat
| A | B | C | D | E | F | G | ||
| 1 | egyidejű befogadóképesség (fő) | 6–50 | 51–200 | 201–1000 | 1001– | |||
| 2 | zuhanyzók minimális száma | Tisztasági zuhany, nemenként | 2 | 3 | 1/50 fő | 1/75 fő, de legalább 20 | ||
| 3 | Előzuhany ezen felül | 2 | 4 | 1/50 fő | 1/75 fő, de legalább 20 | Előzuhany kizárólag szaunát, gőzfürdőt üzemeltető fürdők esetén nem szükséges |
1.4.3. Szabadtéri épített közhasználatú fürdők esetén 100 főnként egy-egy tisztasági és előzuhany céljára megfelelő zuhanyállást kell létesíteni.
1.4.4. A teljes nyitvatartási időben a megengedett egyidejű legnagyobb fürdővendégszámnak megfelelő, a jogszabály szerinti, nemenként elkülönített, térítésmentes és tisztán tartott illemhelyet kell üzemeltetni.
a) Biztosítani kell a folyamatos és ingyenes WC-papír-ellátást, és legalább a WC-k számának harmadát kitevő számú, folyékony szappannal feltöltött adagolókkal felszerelt kézmosót.
b) Új építésű fürdő esetén minden WC-csoporthoz zuhanyozócsoportot kell létesíteni, a WC-k számának legalább felét kitevő számú tisztasági zuhany céljára megfelelő zuhanyállással. Az újonnan létesülő fürdők esetén a zuhanyzócsoport beleszámít a zuhanyok számába.
1.4.5. Az illemhelyeket és a zuhanyzókat tisztán kell tartani, és használatukat a közhasználatú fürdő szolgáltatásait igénybe vevő személy (a továbbiakban: fürdővendég) részére térítésmentesen, folyamatosan biztosítani kell.
1.4.6. A fürdési célú létesítményeknél biztosítani kell, hogy a fürdőmedence csak lábmosón keresztül legyen elérhető. Amennyiben ez nem megoldható, úgy a medence bejáróhoz kell külön lábmosómedencét létesíteni.
1.4.6.1. Amennyiben a lábfertőtlenítés lábmosómedencén keresztül történik, akkor a lábmosó átfolyó rendszerű legyen, óránként legalább kétszeres vízcserével, és a víz tartalmazzon fertőtlenítőszert, amely vízforgatással vagy a fertőtlenítőszer-tartalmú medencevíz lábmosón át történő túlfolyatásával is biztosítható. A lábmosó legkisebb mérete a haladás irányában 1,3 méter legyen új építésű fürdő esetén − meglévő fürdőknél egyedi elbírálás szerint −, szélessége a járófelülettel és a bejárati nyílás teljes szélességével egyezzen meg. A lábmosómedence mélysége legalább 15 cm, a vízmélysége legalább 10 cm legyen, és legalább egyik oldalán korlátot kell biztosítani.
1.4.6.2. Beltéri fürdési célú létesítmény esetében, amennyiben a medencetérbe való belépés helyén van lábmosó, a medencelejáróhoz nem szükséges külön zuhany, lábmosó kialakítása.
1.4.6.3. Ha a medencetérbe előzuhanyon keresztül lehet csak bejutni, lábmosót nem kell létesíteni.
1.4.7. A szűrő-forgató rendszer és az élménygépészet csőrendszerét úgy kell tervezni, hogy ne legyenek benne pangó csőszakaszok, és az élményberendezések vezetékei teljesen leüríthetőek legyenek. Az üzemeltetés során gondoskodni kell arról, hogy a nem állandóan üzemben lévő, vizet vagy levegőt szállító csőszakaszokon is rendszeres legyen a fertőtlenítőszert tartalmazó víz átáramlása. Biztosítani kell a kezelt víz folyamatos átáramoltatását vagy a csőszakaszok rendszeres kényszer üzembe helyezését a napi üzemkezdés előtt 15 perccel, és napközben is, legalább 3 óránkénti gyakorisággal. Folyamatosan, a csúcsterhelések időszakában is fenn kell tartani a megfelelő fertőtlenítőszer-koncentrációt.
1.4.8. A közhasználatú fürdőben biztosítani kell a tisztántarthatóság és a fertőtleníthetőség műszaki feltételeit.
1.4.9. A fürdési célokat szolgáló valamennyi helyiséget nyitvatartási idő után naponta kell kitakarítani és az országos tisztifőorvos által engedélyezett fertőtlenítőszert tartalmazó oldattal fertőtleníteni (a továbbiakban: fertőtlenítőszeres oldat).
1.4.10. A fürdők területén a látogatottságnak és a terület nagyságának megfelelő számú zárt szemétgyűjtő tartályt kell elhelyezni. A szemétgyűjtők napi és szükség szerinti ürítéséről, takarításáról vagy a műanyag zsákok cseréjéről gondoskodni kell.
1.4.11. A fürdő fürdővendégek által rendszeresen használt berendezési tárgyait, így különösen a korlátokat, kapaszkodókat, a fürdővendégek pihenését szolgáló berendezési tárgyakat naponta egyszer fertőtlenítőszeres oldattal le kell mosni.
1.4.12. A lábrácsok gumiból vagy műanyagból készüljenek, fa lábrácsot – szauna kivételével – alkalmazni nem szabad.
1.4.13. A fürdési célú létesítményeket úgy kell kitakarítani, hogy zsírcsík, egyéb szilárd szennyezés vagy lepedék a felületeken ne maradjon és fertőtlenített legyen. A fertőtlenítőszer alkalmazását követően, öblítéssel a fertőtlenítőszer-, zsíroldószer-maradékot el kell távolítani.
1.4.14. A fürdési célú létesítmények fertőtlenítését a 6. § által meghatározott gyakorisággal elvégzett teljes vízcserék alkalmával, fertőtlenítőszeres oldattal kell elvégezni.
1.5. A 2/b és a 3-as típusú közhasználatú fürdők esetén:
A fürdő üzemeltetési előírásait az üzemeltetőnek a közegészségügyi technológiai szabályzatban és a házirendben kell rögzítenie.
2. Biztonsági előírások
2.1. A baleset, sérülés vagy üzemzavar esetén értesítendő személy nevét a fürdőben jól látható módon ki kell függeszteni.
2.2. A balesetekről és a rosszullétekről naplót kell vezetni. Súlyosabb sérülés vagy rosszullét esetén azonnal orvost vagy mentőt kell hívni.
2.3. A kádfürdőhelyiségekben az üzemeltető köteles gondoskodni vészcsengő, illetve vészjelző berendezések elhelyezéséről.
2.4. A közhasználatú fürdő vendégeinek és alkalmazottainak biztonságáról a közhasználatú fürdő üzemeltetője a mindenkor érvényes szabvány, illetve az alkalmazottak esetén a munkavédelemről szóló jogszabály szerint köteles gondoskodni.
2.5. Az 1-es típusú közhasználatú fürdő és a 6 fő befogadóképességet meghaladó medencés jellegű fürdési célú létesítménnyel rendelkező 2/a típusú közhasználatú fürdő biztonsági előírásai:
2.5.1. Nyitvatartási időben a fürdési célú létesítmény mellett legalább egy felügyelő személy 1-es és 2/a típusú közhasználatú fürdőben fokozott felügyelete, folyamatos jelenléte kötelező. A 2/a típusú közhasználatú fürdőben 12 főt meg nem haladó befogadóképességű fürdési célú létesítmény mellett a felügyelet általános felügyeletre csökkenthető. Egy személy több fürdési célú létesítményt is felügyelhet, amennyiben a létesítmények összes vízfelületének nagysága nem éri el az 1000 m2-t, továbbá a közöttük lévő távolság nem haladja meg a 10 métert, és egyidejűleg akadálytalanul beláthatók.
2.5.2. Amennyiben a fürdési célú létesítmény vízfelülete meghaladja az 1000 m2-t, vagy a fürdési célú létesítmény vízfelülete kisebb, mint 1000 m2, de a felügyelő személyzet által nem átlátható, további felügyelő személyt, személyeket kell a fürdési célú létesítmény mellett alkalmazni.
2.5.3. A fürdési célú létesítmények felügyeletére zártláncú kamerás megfigyelés is használható. Amennyiben a biztonsági előírások zártláncú kamerás megfigyelése során a megfigyelt fürdési célú létesítmények teljes vízfelülete belátható, és a vízmélység egyik kamerával megfigyelt fürdési célú létesítményben sem éri el az 1,35 métert, a 2.5.1. és a 2.5.2. alpontban megadottnál kisebb, helyszíni létszámú személyzettel is teljesíthető a felügyelet. Az 1,35 métert meghaladó vízmélység esetén a helyszíni felügyelet létszámát csökkenteni csak a fürdési célú létesítmény MSZ EN ISO 20380:2018 szabvány szerinti számítógépes megfigyelőrendszer alkalmazása esetén lehetséges. Egy kamerás megfigyelő személy maximum 1500 m2 vízfelületű fürdési célú létesítményt felügyelhet, legfeljebb 6 kamerakép megfigyelésével. A kamerás megfigyelő személynek minden esetben
legalább medencefelügyelői képesítéssel kell rendelkeznie. Az állandó felügyelet alá vont fürdési célú létesítményeket is magában foglaló kamerás megfigyelés esetén minimum egy felügyelő személy folyamatos helyszíni jelenlétét is biztosítani kell a fürdési célú létesítmény, létesítmények mellett. A kamerás megfigyelést végző személy és a helyszíni felügyeletet ellátó személy között legalább egyirányú kommunikációt garantáló, azaz kamerás megfigyelést végző személy által kezdeményezhető kommunikációs kapcsolatot kell biztosítani hangosbemondón, rádió adó-vevőn vagy mobiltelefonon keresztül.
Mentési és baleset-elhárítási esemény során a kamerás megfigyelést végző személynek haladéktalanul gondoskodnia kell a fürdési célú létesítmény helyszíni ellenőrzését végző személy értesítéséről, amennyiben azt a helyszínen nem érzékelte. Szükség esetén további személyek bevonásáról gondoskodik, az életvédelem és a baleseti következmények enyhítése érdekében.
Egy kamerás ellenőrzési pontról megfigyelt fürdési célú létesítmények közötti távolság nem haladhatja meg a 10 métert.
Medencecsoportok esetén a 10 méteres távolságra vonatkozó korlátozás a közvetlenül egymás mellett elhelyezkedő fürdési célú létesítményekre értendő.
2.5.4. A közhasználatú fürdő üzemeltetőjének a fürdőmedencék felügyelete mellett további felügyelő személy helyszíni jelenlétét kell biztosítania, erős vízmozgást, vízáramlást fenntartó berendezéssel felszerelt élménymedencéhez, vízmélységtől függetlenül, az attrakció működésének idejére.
2.5.5. A közhasználatú fürdő üzemeltetőjének a fürdőmedencék felügyelete mellett további csúszdakezelő helyszíni jelenlétét kell biztosítani az 5 méternél magasabb vízi csúszdához.
2.5.6. A felügyelet alá vont fürdési célú létesítmények, medencék, medencerészek, berendezések listáját a közegészségügyi-technológiai szabályzatban rögzíteni kell.
2.5.7. A közhasználatú fürdő építményeinek, létesítményeinek állékonyságát és biztonságos használatra való alkalmasságát a rendeltetésének megfelelően folyamatosan fenn kell tartani.
2.5.8. A fürdő teljes nyitvatartási ideje alatt legalább 1 fő elsősegélynyújtási képzettséggel rendelkező személynek szolgálatban kell lennie. Az elsősegélyt nyújtó személy tartózkodási helyét a fürdő nagy forgalmú, vendégfogadásra kijelölt területein, helyiségeiben jól látható helyen ki kell függeszteni. Az elsősegély-helyiséget jól láthatóan meg kell jelölni, és irányítótáblákkal jelezni.
2.5.9. A fürdőben a rögzítés és sebellátás, betegellátás, ápolás, fertőzés elleni védelem, továbbá a légútbiztosítás, lélegeztetés eszközeit tartalmazó mentőládát kell megfelelően jelölt és jól látható helyen tartani. Az elsősegélynyújtó felszerelés tartalma:
a) védőfelszerelés (gumikesztyű 2–3 pár, arc-, szemvédő 1 db);
b) zsebmaszk vagy arcvédő (2–3 db 2 méretben);
c) izolációs takaró (1 db);
d) nyaki-gerinc rögzítő gallér (1 db állítható méretű);
e) kötszer (steril mull-lap 10 db, steril „10” pólya 5 db, nem steril „10” pólya 5 db, steril „5” pólya 5 db, gyorstapaszok 2 doboz) javasolt továbbá égési kötszer tartása;
f) fertőtlenítő oldat;
g) ruha levágására alkalmas olló (1 db);
h) AED (automata külső defibrillátor – 1 db, 1–1 felnőtt- és gyermek-elektródával) (kizárólag 1000 fő/nap feletti befogadóképességgel rendelkező közhasználatú fürdők esetén kötelező a tartása és leírásnak megfelelő ellenőrzése).
2.5.10. A mentőláda tartalmának ellenőrzéséről, a hiányzó és szavatossági időt meghaladó felszerelésbeli elemek pótlásáról, cseréjéről a közhasználatú fürdő üzemeltetője köteles gondoskodni.
2.6. A 2/b és a 3-as típusú közhasználatú fürdő biztonsági előírásai:
2.6.1. Egyéb közhasználatú fürdő biztonsági előírásait az üzemeltetőnek a balesetveszély elkerülését figyelembe véve kell meghatároznia, és a közegészségügyi technológiai szabályzatban és a házirendben kell rögzítenie.
2.6.2. Amennyiben fokozott sérülésveszély áll fenn, az illetékes egészségügyi államigazgatási szerv előírása szerinti elsősegélynyújtó hely és mentőláda biztosítása kötelező.
1. Közegészségügyi-technológiai szabályzat tartalmi követelményei
1.1. A 3-as és a 2/b típusú, valamint a 6 fő befogadóképességűnél kisebb fürdési célú létesítményt tartalmazó 2/a típusú közhasználatú fürdő esetén
1.1.1. a fürdő általános leírása tartalmazza
1.1.1.1. a területére,
1.1.1.2. a fürdési célú létesítmények számára,
1.1.1.3. a fürdési célú létesítmények funkciójára,
1.1.1.4. az épületek fajtájára,
1.1.1.5. a közhasználatú fürdő megengedett egyidejű legnagyobb terhelésére,
1.1.1.6. a vízelvezetés módjára, valamint a befogadó ismertetésére vonatkozó adatokat;
1.1.2. az üzemvitelre, technológiára és normatívákra vonatkozó rész tartalmazza
1.1.2.1. a fürdési célú létesítmények alapadatait;
1.1.2.1.1. vízfelületét, vízmélységét és víztérfogatát;
1.1.2.1.2. a víz hőmérsékletét;
1.1.2.1.3. a fürdési célú létesítmény funkcióját;
1.1.2.1.4. a kivitelét;
1.1.2.1.5. a fürdési célú létesítmény tápvíz-beszerzési forrását/forrásait, ha több van, azok keverési arányát;
1.1.2.1.6. a hidraulikai jellemzését, a kezelt víz bevezetésének és a használt fürdővíz elvezetésének módját;
1.1.2.1.7. megengedett egyidejű legnagyobb terhelhetőségét;
1.1.2.1.8. a napi vízpótlás előírt mennyiségét;
1.1.2.1.9. a vízcsere gyakoriságát;
1.1.2.1.10. vízkezelés módját, technológia leírását;
1.1.2.2. hivatkozást a műszaki dokumentációra, tárolási helyének megjelölése;
1.1.2.3. a medencevíz minőségére vonatkozó előírásokat (amennyiben azok a jelen rendelet előírásaitól eltérnek);
1.1.3. időszakos műszaki és vízminőségi ellenőrzések rész tartalmazza
1.1.3.1. a műszaki felülvizsgálatok gyakoriságát és elvégzőit (szivattyúk, szűrők, adagolók);
1.1.3.2. az üzemnaplók vezetésére vonatkozó szabályokat;
1.1.3.3. az előírt vízvizsgálati gyakoriságot;
1.1.3.4. a helyszíni vizsgálathoz felhasznált eszközök és anyagok leírását;
1.1.4. a közhasználatú fürdő szolgáltatásai és közönségforgalma rendelkezik
1.1.4.1. a nyitva tartásról;
1.1.4.2. a szolgáltatásokról és azokra vonatkozó szabályokról;
1.1.4.3. az egység takarítására, a higiénés rendszabályokra és az időszakos általános karbantartási munkákra vonatkozó belső szabályzatról és ennek ellenőrzéséről;
1.1.4.4. a házirendről;
1.1.5. biztonságtechnika és egészségvédelem rész tartalmazza, ahol releváns
1.1.5.1. a biztonsági és baleset-elhárítási és egészségvédelmi előírásokat, rendszabályokat;
1.1.5.2. az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeire – ideértve az egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározását, a munkavédelmi oktatás rendjét, az időszakos ellenőrzés személyi, tárgyi és szervezési feltételeit, valamint a szolgáltatást igénybe vevők balesetének megelőzésére vonatkozó rendelkezéseket, a munkavédelmi törvényben vonatkozó jogi szabályozást figyelembe véve;
1.1.5.3. az életmentésre és elsősegélynyújtásra vonatkozó előírásokat;
1.1.5.4. a tűzvédelmi előírásokat.
1.2. Az 1-es típusú közhasználatú fürdő és a 6 fő befogadóképességet meghaladó fürdési célú létesítményt tartalmazó 2/a típusú közhasználatú fürdő esetén továbbá
1.2.1. üzemvitel, technológia és normatívákra vonatkozó rész az 1.1. alpontban előírtakon túl tartalmazza
1.2.1.1. a fürdési célú létesítmények alapadatait;
1.2.1.1.1. az esetlegesen nagyobb higiénés kockázat esetén a tervezett technológiai intézkedéseket;
1.2.1.1.2. a hőtechnikát (medencevíz hőmérséklet tartása);
1.2.1.1.3. a légtechnikát (fűtés, szellőztetés);
1.2.1.1.4. a medencék tisztítására, „porszívózására” vonatkozó eljárásokat és előírásokat;
1.2.1.2. az egyes fürdési célú létesítményekhez tartozó szűrő-forgató berendezések alapadatait:
1.2.1.2.1. a szivattyúk névleges és üzemi teljesítményét;
1.2.1.2.2. a kiegyenlítő tárolók méreteit;
1.2.1.2.3. a szűrők technikai adatait, töltetüket, kezelésüket;
1.2.1.2.4. a vegyszeradagolók adatai és az adagolt vegyszerek specifikációi és azok jelentési kötelezettségei, a vegyszertárolók kialakítási követelményeit, a vegyszerútvonal leírását és az esetlegesen alkalmazott, a vegyszertovábbításra használt eszközök megadását;
1.2.1.2.5. jogszabály szerint elkészített munkahelyi kockázatértékelés kémiai kockázatokra vonatkozó becsléseinek kapcsolódó eredményeit;
1.2.1.3. a személyzeti létszámra és a személyzet feladataira vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a fürdési célú létesítmény felügyeletre és elsősegélynyújtásra vonatkozó követelményekre;
1.2.1.4. a fokozott felügyelet alá vont medencék és egyéb objektumok listáját és az ezzel kapcsolatos követelményeket;
1.2.1.5. a forgalomszabályzásra és számlálásra bevezetett rendszabályokat és módszereket;
1.2.2. jogszabály szerinti orvosi vizsgálatokra vonatkozó dokumentáció tárolási helye.
1.3. A vizes játszóterek közegészségügyi-technológiai szabályzatának tartalmi elemei:
1.3.1. a vizes játszótér általános leírása, területe, létesítményei,
1.3.2. az egyes létesítmények vízfelülete, vízmélysége és víztérfogata,
1.3.3. a megengedett egyidejű legnagyobb terhelés látogatószámban kifejezve,
1.3.4. a vízelvezetés módja, a befogadó ismertetésére vonatkozó adatok,
1.3.5. vízkezelés módja, technológia leírása (ahol releváns),
1.3.6. hivatkozás a műszaki dokumentációra, tárolási helyének megjelölése,
1.3.7. a műszaki felülvizsgálatok gyakorisága és felelőse,
1.3.8. az előírt vízvizsgálati paraméterek és gyakoriság,
1.3.9. a helyszíni vizsgálathoz felhasznált eszközök és anyagok leírása,
1.3.10. a vízminőség ellenőrző vizsgálatokat végző laboratórium(ok) megjelölése azok hiteles visszaigazolásával,
1.3.11. a nyitva tartás, az egység takarítására, a higiénés rendszabályokra és az időszakos általános karbantartási munkákra vonatkozó szabályok,
1.3.12. biztonsági és baleset-elhárítási és egészségvédelmi előírások, rendszabályok (ahol releváns),
1.3.13. az életmentésre és elsősegélynyújtásra vonatkozó előírások (ahol releváns),
1.3.14. tűzvédelmi előírások (ahol releváns).
2. Az üzemnapló tartalmi követelményei
2.1. A 3-as típusú közhasználatú fürdő üzemeltetője üzemnaplót vezet, amelyben nyilvántartja és rögzíti
2.1.1. a közegészségügyi és balesetvédelmi rendszabályok betartásáért felelős személy nevét,
2.1.2. a fürdési célú létesítmények hőmérsékletét,
2.1.3. az üzemelés alatti rendkívüli eseményeket,
2.1.4. az egészségügyi államigazgatási szerv által foganatosított ellenőrzések időpontját és észrevételeit,
2.1.5. a szűrő-forgató technológiával naponta megtisztított vízmennyiséget fürdési célú létesítményenként, ott, ahol ilyen technológiát üzemeltetnek,
2.1.6. a 6. melléklet szerinti vízminőségi és víztechnológiai vizsgálatok időpontját és mérési adatait.
2.2. A 2-es típusú közhasználatú fürdők esetében a közhasználatú fürdő üzemeltetője a 2.1. alpontban felsoroltak mellett a következő pontokra kiterjedően is vezet üzemnaplót:
2.2.1. a beléptető rendszerrel rendelkező közhasználatú fürdőknél a fürdőt, a rendszer adatai alapján igazoltan, az adott napon igénybe vevő fürdővendégek számát,
2.2.2. a beadagolt, tápvízként felhasznált vizek napi összes mennyiségét, valamint töltő-ürítő rendszerű fürdési célú létesítménynél a folyamatos vízcsere mértékét, beépített hitelesített vízóra adatai alapján igazoltan, fürdési célú létesítményenként,
2.2.3. a teljes vagy részleges vízcserék időpontját fürdési célú létesítményenként,
2.2.4. a szűrőmosatások időpontját és az erre felhasznált víz mennyiségét,
2.2.5. a felhasznált vegyszereket, azok mennyiségét.
2.3. Az 1-es típusú közhasználatú fürdő esetén a közhasználatú fürdő üzemeltetője a 2.1. és a 2.2. alpontban felsoroltak mellett a következő pontokra kiterjedően is vezet üzemnaplót:
2.3.1. a közhasználatú fürdőt az adott napon igénybe vevő fürdővendégek számát, beléptető rendszerrel rendelkező közhasználatú fürdőknél a rendszer adatai alapján igazoltan az átlagos óránkénti fürdőzőszámot fürdési célú létesítményenként, azon fürdési célú létesítmények esetében, amelyekben a forgatási teljesítményt ennek alapján szabályozzák,
2.3.2. ha fertőtlenítőszer- és pH-analizátort üzemeltetnek, azok mérési eredményeit; a 2.4. alpont alapján elektronikusan nyilvántartott eredmény is elfogadott.
2.4. Automatikus monitorozási és adagolási rendszerek működtetése esetén az ott tárolt adatok naplóbejegyzésnek minősülnek. A felügyeleti rendszerben rögzített adatokat legalább a tárgyévet követő év végéig archiválni kell. A felügyeleti rendszerben és az üzemnaplóban rögzített adatokat az egészségügyi államigazgatási szerv felszólítására be kell mutatni. Az automata mérő és adagoló berendezések működését naponta egyszer kézi méréssel ellenőrizni kell. Eltérés esetén az automata mérő és adagoló berendezéseket kalibráltatni szükséges.
2.5. A vizes játszótér üzemeltetője által vezetett üzemnapló az alábbi elemeket tartalmazza:
2.5.1. a közegészségügyi és balesetvédelmi rendszabályok betartásáért felelős személy nevét,
2.5.2. az átlagos napi látogatószámot,
2.5.3. az üzemelés alatti rendkívüli eseményeket,
2.5.4. a szűrő-forgató technológiával naponta megtisztított vízmennyiséget fürdési célú létesítményenként,
2.5.5. a vízminőségi és víztechnológiai vizsgálatok időpontját és mérési adatait a 6. melléklet szerint,
2.5.6. a felhasznált hálózati víz napi összes mennyiségét vagy a fürdőt tápláló kutakból kitermelt napi víz mennyiségét,
2.5.7. a szűrőmosatások időpontját és az erre felhasznált víz mennyiségét,
2.5.8. a felhasznált vegyszereket és azok mennyiségét.
1. Kockázatértékelés közhasználatú fürdőben
1.1. A kockázatértékelés célja, hogy a közhasználatú fürdő üzemeltetője a közhasználatú fürdő esetében azonosítani tudja a fürdőzőkre vonatkozó legfontosabb mikrobiológiai, fizikai és kémiai kockázati tényezőket, és kidolgozza a jogszabályi előírások és műszaki szabályozások, szabványok figyelembevételével a fürdőzők védelmében szükséges kezelési tervet. A kockázatértékelési dokumentum a közegészségügyi-technológia szabályzat részét is képezheti. 1-es és 2/a típusú közhasználatú fürdő kockázatértékelésének tartalmát az MSZ EN 15288–2 vagy az azt helyettesítő újabb szabvány tartalmazza. 2/b és 3-as típusú közhasználatú fürdők egyszerűsített kockázatértékelését az NNGYK által kidolgozott módszertani útmutató alapján kell elvégezni. A munkavállalókra vonatkozó előírásokat és a munkavállalókra vonatkozó kockázatértékelés elkészítését a munkavédelemről szóló törvény tartalmazza.
1.2. A közhasználatú fürdő üzemeltetőjének felelőssége:
1.2.1. az üzemeléssel kapcsolatos kockázatok meghatározása,
1.2.2. a dolgozókat és a fürdőzőket érő expozíció megelőzése vagy kezelése,
1.2.3. a kockázatkezelő intézkedések fenntartása, felülvizsgálata, értékelése,
1.2.4. a kockázati tényezők monitorozása,
1.2.5. dolgozók és a fürdőzők tájékoztatása a fennálló kockázatokról és az azok kezelésére meghozott intézkedésekről,
1.2.6. a dolgozók megfelelő képzésben részesítése a kockázatcsökkentő intézkedések kivitelezésére, továbbá
1.2.7. intézkedési terv elkészítése és ennek alapján dolgozók képzése a balesetek, haváriák és egyéb nem várt események esetére.
1.3. A munkavédelemről szóló törvény szerinti kockázatértékelés kivételével a kockázatértékelést elkészítheti a közhasználatú fürdő üzemeltetője, ezzel megbízott alkalmazottja vagy egy külső tanácsadó.
1.4. A kockázatértékelés során figyelembe veendő általános tényezők:
1.4.1. tápvíz eredete,
1.4.2. lehetséges szennyező források,
1.4.3. üzemelési körülmények,
1.4.4. a fürdővendégek és személyzet létszáma,
1.4.5. az üzemszerűen használt kockázatcsökkentő módszerek, melyet a fertőtlenítőszerektől a védőfelszerelésig szükséges értelmezni,
1.4.6. előrelátható, de nem üzemszerű események,
1.4.7. specifikus tényezők: felhasznált anyagok, kialakítás, vízkezelési program.
1.5. A kockázatértékelés tartalmi követelményei:
1.5.1. írott és elektronikus kockázatértékelés az adott helyszínen várható valamennyi fizikai, kémiai és fertőzési kockázatra kiterjedően, a veszélyforrások, a megelőző és monitoring tevékenységek, valamint az intézkedések,
1.5.2. a fürdő és a benne található fürdési célú létesítmények naprakész vázlata teljes vízkezelő rendszer, puffer tartály, vegyszeradagoló feltüntetésével,
1.5.3. üzemeltetés általános menetére vonatkozó előírások,
1.5.4. kijelölt vizsgálati pontok megléte, a vizsgálati spektrum és gyakoriság rögzítése,
1.5.5. felhasznált anyagokra és a kialakításra vonatkozó információk (bakteriális növekedést nem támogatóak, korrózióállóak-e a felhasznált anyagok, minden részében tisztítható, fertőtleníthető-e a kialakítás, megfelelő-e a hidraulika),
1.5.6. üzemelés módja időszakos vagy állandó típusú,
1.5.7. vízkezelés részletes leírása, vegyszeradagolásra, visszamosatásra vonatkozó előírások, az előirányzott maradék vegyszer kezelése,
1.5.8. határérték-túllépés esetén alkalmazandó beavatkozások,
1.5.9. takarítási és fertőtlenítési utasítások leírása,
1.5.10. monitoring eredmények szerepeltetése, trendelemzésre alkalmas módon.
1. A közhasználatú fürdőkben lévő munkakörök betöltéséhez és tevékenységek végzéséhez szükséges képesítések
1. táblázat
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1 | Közhasználatú fürdő mérete és jelentősége szerinti osztályozás | ||||||
| 2 | Közhasználatú fürdő egyidejű befogadó kapacitása | 1-es típusú közhasználatú fürdő 1000 fő felett | 1-es típusú közhasználatú fürdő 400–1000 fő között | 1-es típusú közhasználatú fürdő 400 fő alatt | 2/a típusú közhasználatú fürdő | 2/b és 3-as típusú közhasználatú fürdő | |
| 3 | A közhasználatú fürdőt üzemeltető szervezet képviseletére jogosult vezető tisztségviselő | Felsőfokú iskolai végzettség és 5 év, 1-es típusú közhasználatú fürdőben szerzett szakmai vezetési gyakorlat | Felsőfokú iskolai végzettség és 3 év, 1-es típusú közhasználatú fürdőben szerzett szakmai vezetési gyakorlat | Középfokú iskolai végzettség, 3 év, 1-es típusú közhasználatú fürdőben szerzett szakmai gyakorlattal, uszodamesteri/ úszómesteri/ vízimentő vagy fürdőüzemi gépész / vízvisszaforgató berendezést kezelő vizsgával rendelkező személy | Az üzemeltető szervezet első számú vezetője. Több, 2/a típusú telephellyel rendelkező üzemeltető esetén, a telephely vezetésére kinevezett személy | A társasház/ lakópark/ lakóközösség tagjai által megbízott személy/ vállalkozás/ szervezet | |
| 4 | Főmérnök, műszaki igazgató, műszaki vezető | Szakirányú felsőfokú iskolai végzettség (műszaki) és 5 év, 1-es típusú közhasználatú fürdőben szerzett szakmai gyakorlat | Felsőfokú (műszaki) iskolai végzettség és 3 év, 1-es típusú közhasználatú fürdőben szerzett szakmai gyakorlat | Középfokú (műszaki) iskolai végzettség és 3 év, 1-es típusú közhasználatú fürdőben szerzett szakmai gyakorlat | Az üzemeltető szervezet első számú vezetője által kinevezett személy. Középfokú (műszaki) iskolai végzettség és 3 év, 1-es vagy 2/a típusú közhasználatú fürdőben szerzett szakmai gyakorlat | A társasház/ lakópark/ lakóközösség tagjai által megbízott középfokú (műszaki) iskolai végzettséggel rendelkező személy/ vállalkozás/ szervezet | |
2. táblázat
| A | B | ||
| 1 | Uszodamester/úszómester tevékenység | Uszodamesteri/úszómesteri/vízimentő oktatás, képzés | |
| 2 | Fürdőüzemi gépész tevékenység | Fürdőüzemi gépész vagy vízvisszaforgatóberendezés-kezelő oktatás, képzés | |
| 3 | Medencefelügyelő tevékenység | A fürdő egyedi követelményeinek megfelelően, az MSZ EN 15288–2 vagy az azt helyettesítő újabb szabványnak megfelelő, minimum 16 órás, az üzemeltető által szervezett és írásban dokumentált belső vagy külső oktatás, képzés | |
| 4 | Csúszdakezelő tevékenység | 24/2020. (VII. 3.) ITM rendelet által előírt képesítés | |
| 5 | Elsősegélynyújtó tevékenység | Minimum 16 órás alapfokú elsősegélynyújtó oktatás, képzés | |
| 6 | Önálló fürdőgyógyászat vezető | Felsőfokú iskolai (egészségügyi) végzettség | |
| 7 | Fürdőgyógyászati részleg szakmai vezetése | Belgyógyászat, ortopédia, rehabilitációs medicina vagy reumatológiai szakképesítéssel rendelkező szakorvos | |
| 8 | Gyógymasszőr | Egészségügyi ágazat középfokú szakképesítés | |
| 9 | Fizioterápiás asszisztens | ||
| 10 | Gyógytornász | Gyógytornász (minimum BSc) | |
| 11 | Szaunamester tevékenység | Szaunamester oktatás, képzés | |
| 12 | Szaunakezelő tevékenység | A fürdő egyedi követelményeinek megfelelően, az MSZ EN 15288–2 vagy az azt helyettesítő újabb szabványnak megfelelő, az üzemeltető által oktatott és írásban dokumentált belső vagy külső oktatás, képzés |
2. A fürdőlétesítmény üzemeltetője évente köteles felmérni a területén felügyelő személy tevékenységet végző személyzet munkaköri alkalmasságát, illetve háromévente a fürdőüzemi gépész tevékenységet végző személyzet munkaköri alkalmasságát az MSZ EN 15288–2 vagy az azt helyettesítő újabb szabvány szerint. Az időszakos alkalmassági felmérés eredményét az üzemeltetőnek hitelt érdemlő módon dokumentálnia szükséges.
3. Elsősegélynyújtó munkakörnél évente egy alkalommal – 6 óra munkavédelmi oktatás keretén belül – az egyéb jogszabályban foglalt képzési modulok elsősegélynyújtásra vonatkozó része alapján, az MSZ EN 15288–2 vagy az azt helyettesítő újabb szabványban foglaltak figyelembevételével továbbképzést kell tartani. A továbbképzés történhet munkáltatói belső képzés és megbízott külső cég által is.
1.1. A fürdési célú létesítmények mellett jól látható módon jelölni kell a víz hőfokát, a fürdési célú létesítmény mélységét és a létesítményben egyidejűleg a fürdőzők megengedett maximális számát.
1.2. A 35 °C feletti hőmérsékletű medencékben vagy gyógyvízben vagy gyógyhatású vízben történő tartózkodás idejét a közhasználatú fürdő üzemeltetője orvosi javaslatra korlátozhatja. A vízben történő tartózkodás javasolt idejét, a víz hőfokát, a medencevíz jellemző összetételét, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv által előírt egyéb tájékoztatási kötelezettségnek megfelelő tartalmat a gyógymedence közelében jól látható módon fel kell tüntetni.
1.3. A megfelelő levegőminőség biztosítására az üzemeltető köteles gondoskodni a kellő mértékű légcseréről.
1.4. A fürdővendégek egészségének, testi épségének és jó közérzetének védelme érdekében egyik típusú közhasználatú fürdőt sem látogathatja fertőző betegségben szenvedő vagy nyílt sebbel rendelkező vagy ittas vagy kábítószer vagy bódító hatású gyógyszer hatása alatt álló személy.
1.5. Fürdési célú létesítményben a fürdés ideje alatt mindennemű élelmiszer-fogyasztás tilos, kivéve a jóváhagyott közegészségügyi-technológiai szabályzatban rögzített, erre a célra kialakított, étel-ital szakszerű kiszolgálását lehetővé tevő bár típusú létesítményekben.
1.6. A fürdési célú létesítmények kizárólag erre a célra szolgáló, gyorsan száradó, megfelelően tisztítható fürdőruhában vehetőek igénybe. Utcai ruházat nem használható fürdőruhaként. Ettől eltérő előírásokat a fürdő üzemeltetője a házirendben írhat elő.
1.7. Vizeletét vagy székletét tartani képtelen személy az 1.9. alpontban foglaltaktól eltekintve a közhasználatú fürdőben kizárólag kád jellegű medencék és nem medencés jellegű fürdési létesítmények szolgáltatását veheti igénybe.
1.8. A nem szobatiszta gyermekek a fürdési célú létesítménybe kizárólag erre a célra kialakított vízzáró pelenkával vihetők be felnőtt ellenőrzésével.
1.9. 14 éven aluli gyermekek csak szülő vagy felnőtt kísérő felelősségére és felügyeletével vehetik igénybe a közhasználatú fürdő szolgáltatásait. 14 éven aluli gyermekek fürdőzése gyógymedencében, gyógyászati célú medencében, 35 °C vízhőmérsékletnél magasabb hőmérsékletű medencében, 6 éven aluli kisgyermekek fürdőzése masszázsmedencében, pezsgőfürdőben és egyéb, a házirendben rögzített létesítményben nem engedélyezett. Orvosi rendelvényre gyógymedencét vagy gyógyászati célú medencét 14 éven aluli gyermek is igénybe vehet.
1.10. A 6 éven aluli kisgyermekek számára fenntartott, kis, maximum 50 cm mélységű medencében vagy medencerészben a gyermeket kísérő felnőttek csak lábmosó használatát követően, álló vagy a medence szélén ülő helyzetben tartózkodhatnak, számukra a medencevízbe beleülni vagy belefeküdni tilos.
1.11. Szervezett csecsemőúszás és kisgyermekek gyógyászati foglalkozása az 1.8. alpontban előírtak betartásával, csak más fürdővendégektől térben vagy időben elkülönítetten végezhető. A foglalkozás előtt és után, a többi fürdőző medencébe engedése előtt a fürdési célú létesítmény vizét egyszer teljesen át kell forgatni. A fürdővizet 29–32 °C hőmérséklet között szükséges szabályozni. A levegő hőmérséklete nem lehet alacsonyabb 27 °C-nál. A bakteriológiai megfelelőség biztosítása érdekében a fertőtlenítőszer koncentrációját a 6. melléklet 4. táblázatában rögzített tartományban szükséges tartani, amelyet minden foglalkozás megkezdése előtt ellenőrizni kell. A határérték feletti kötött klórtartalom vagy a fenti feltételek nemteljesülése esetén a foglalkozás nem tartható meg.
1.12. A csecsemőúszás során a csecsemőn, a felügyelő felnőtt kísérőn és a foglalkozás vezetőjén kívül a medencében más személy nem tartózkodhat. A csecsemőúszás során a medencében tartózkodók létszáma nem haladhatja meg a jelen rendeletben meghatározott, az adott medence egyidejű befogadóképességének 75%-át.
1.13. A fürdési célú létesítmények használatára vonatkozó további korlátozást a fürdő üzemeltetője saját házirendjében előírhat.
1.14. A közhasználatú fürdő területére állat – kivéve a tulajdonos felelősségével a közhasználatú fürdő őrzését ellátó kutya és a segítőkutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló rendelet szerinti vakvezető kutya, valamint a segítőkutya – nem vihető be, továbbá állat ott nem tartható. Ezt az üzemeltető a házirendben is köteles rögzíteni. A fürdési célú létesítményekbe az őrzési és a segítő feladatokat ellátó kutyák sem vihetőek be.
1.15. A közhasználatú fürdő őrzésének ellátására csak érvényes állatorvosi igazolással rendelkező kutya alkalmazható. Őrkutya csak a fürdő üzemszünetében lehet szabadon a fürdő területén, de a vízbe ekkor sem engedhető be, továbbá esetleges ürülékét még nyitás előtt fel kell takarítani, valamint annak helyét fertőtleníteni kell. Üzemidőben is ellátható az őrkutyás szolgálat, azzal a korlátozással, hogy a kutya csak az illetéktelen behatolás megakadályozásához szükséges területen és csak pórázon vezetve tartózkodhat, a fürdési célú létesítmény közelébe nem vihető.
1. A fürdési célú létesítmények vizének minőségi követelményei és minősítése, valamint a vizsgálatok gyakorisága
A közhasználatú fürdők vízminőségére a 2–4. táblázatban megadott határértékek irányadóak.
2. Közhasználatú fürdők fürdési célú létesítményeinek bakteriológiai vízminőségi követelményei:
1. táblázat: Tápvízre vonatkozó határértékek
| A | B | C | ||
| 1 | Paraméter | Mértékegység | Tápvíz | |
| 2 | E. coli | TKE/100 ml | 0 | |
| 3 | P. aeruginosa | TKE/100 ml | 0 | |
| 4 | Telepszám 37 °C | TKE/ml | nincs szokatlan változás | |
| 5 | Legionella sp. | TKE/100 ml | 0 |
TKE: telepképző egységek száma
2. táblázat: Medencés jellegű, és szűrő-forgató berendezéssel üzemelő, nem medencés jellegű fürdési célú létesítményekre vonatkozó határértékek
| A | B | C | D | ||
| 1 | Paraméter | Mértékegység | Szűrt víz | Medencevíz | |
| 2 | E. coli | TKE/100 ml | 0 | 0 | |
| 3 | Enterococcus | TKE/100 ml | 0 | 0 | |
| 4 | P. aeruginosa | TKE/100 ml | 0 | 0/51 | |
| 5 | Telepszám 37 °C | TKE/ml | 500 | 100/3002 | |
| 6 | Legionella sp. | TKE/100 ml | 10 | 10 |
TKE: telepképző egységek száma
1 medencevíz esetén / vizes játszóterek esetén
2 fedett medencék / szabadtéri nyitott medencék
3. táblázat: Az „A” típusú vizes játszóterek vízminőségére vonatkozó határértékek
| A | B | C | ||
| 1 | Paraméter | Mértékegység | Határérték | |
| 2 | E. coli | TKE/100 ml | 100 | |
| 3 | Enterococcus | TKE/100 ml | 50 | |
| 4 | P. aeruginosa | TKE/100 ml | 25 |
3. Közhasználatú fürdők fürdési célú létesítményeinek kémiai és fizikai vízminőségi követelményei
3.1. Közhasználatú fürdők szűrő-forgató berendezéssel ellátott fürdési célú létesítményei vizének minőségére kémiai és fizikai tekintetben a 4. táblázatban megadott értékek és értéktartományok vonatkoznak.
3.2. A tápvízre a medencevízre előírt határértékek teljesüléséhez szükséges vízminőségi követelmények vonatkoznak. Olyan esetben, amikor ez csak vízkezeléssel teljesíthető, azt külön műtárgyban vagy üzemidőn kívül kell biztosítani.
4. táblázat
| A | B | C | D | E | F | G | ||
| 1 | Fizikai és kémiai | Mértékegység | Szűrt víz | Medencevíz | Megjegyzés | |||
| 2 | jellemzők | minimum | maximum | minimum | maximum | |||
| 3 | zavarosság | NTU | 0,2 | 1,0 | 1. | |||
| 4 | pH | – | 6,5 | 7,8 | 2. | |||
| 5 | Fajlagos elektromos vezetőképesség | µS/cm | +200 | |||||
| 6 | ammónium | mg/l | 0,5 | 3. | ||||
| 7 | nitrit | mg/l | 0,1 | |||||
| 8 | kémiai oxigénigény (KOIps) (a tápvíz KOIps értéke felett) | mg/l O2 | +0,5 | +2,0 | 4., 5. | |||
| 9 | Összes szerves szén (TOC) | mg/l | +0,75 | +3,0 | 5. | |||
| 10 | szabad aktív klór | mg/l | 0,5 | 2,0 | 6. | |||
| 11 | szabad aktív klór melegvizes masszázs- / élménymedence esetén (32 °C felett) | mg/l | 1,0 | 2,0 | 6. | |||
| 12 | hidrogén-peroxid | mg/l | 20 | 200 | 7., 14. | |||
| 13 | aktív oxigén (perszulfátok) | mg/l | 3 | 8 | 8. | |||
| 14 | kötött aktív klór | mg/l | 0,5 | 9. | ||||
| 15 | összes aktív bróm | mg/l | 2,0 | 5,0 | 10. | |||
| 16 | klorid (a tápvíz klorid tartalma felett) | mg/l | +500 | 11., 12. | ||||
| 17 | izocianursav | mg/l | 20 | 50 | 13. | |||
| 18 | klorát | mg/l | 10 | 3. | ||||
| 19 | klorit | mg/l | 5 | 15. | ||||
| 20 | klórdioxid | mg/l | 0,3 | 0,6 | 15. | |||
| 21 | trihalogén-metán (THM) (kloroformként megadva) | mg/l | 0,05 | 3. | ||||
| 22 | kvaterner ammónium vegyületek | mg/l | 10 | 16. | ||||
| 23 | pelyhesítőszer- maradék: alumínium, vas | mg/l mg/l | 0,2 0,03 | 17. | ||||
Megjegyzések:
1. A zavarosság mérése a medencevízben az üzemeltetői önellenőrző helyszíni vizsgálat során helyettesíthető az átlátszóság becslésével. Utóbbi a medencefenék minden pontjának zavartalan láthatóságával egyenértékű.
2. Alumíniumalapú derítőszerek alkalmazásakor a pH maximuma: 7,4. Bróm- vagy hidrogén-peroxid hatóanyag-tartalmú fertőtlenítőszerek alkalmazása esetén a pH alsó határértéke 7,5, felső határértéke 8,2.
3. Csak aktív klórral – önállóan vagy kombinációban – történő fertőtlenítés esetén érvényes. Egyéb esetben nincs határérték megjelölve.
4. Nagy sótartalmú vizekben a szervesanyag-tartalom meghatározására a KOIps módszer nem alkalmazható, helyettesítendő a KOIpl meghatározással. Ebben az esetben a szűrt, illetve a medencevízben megengedhető maximális érték a tápvíz KOIpl + 0,35 mg/l, illetve +1,5 mg/l. Hidrogén-peroxid hatóanyagú fertőtlenítőszerek alkalmazása esetén a KOIps és a KOIpI sem mérhető. Ez esetben helyettesítendő TOC méréssel, melyre a tápvízhez képest a szűrt és medencevízben maximum 1,5 mg/l nagyságú növekedés elfogadható.
5. Cianursav tartalmú klórstabilizátor alkalmazása esetén a cianursav kémiai oxigénigénye / összes szerves széntartalma a mért értékből levonandó.
6. Izocianurát stabilizátor alkalmazása esetén a helyszíni méréssel meghatározott minimális szabad aktív klórkoncentrációt 25 mg/l izocianursav koncentrációig 50%-kal, e felett 50 mg/l-ig 100%-kal, 50 mg/l felett 150%-kal növelni kell.
7. A hidrogén-peroxid alkalmazása csak kombinált készítmény vagy technológia esetén lehetséges.
8. Csak kiegészítő vízkezelő szerként, más engedélyezett fertőtlenítőszerrel kombináltan használható. Önállóan fertőtlenítőszerként csak az NNGYK által erre adott külön engedéllyel rendelkező termék használható.
9. Nyitott fürdési célú létesítmény vizében a határérték 0,5 mg/l.
10. Brómtartalmú fertőtlenítőszerek használata esetén.
11. Melegvizes pezsgőmedencékre a klorid többlet határérték 300 mg/l.
12. Elektrolitikus sóbontással fertőtlenített medencékre nem vonatkozik.
13. Diklór-izocianurát vagy triklórizocianursav használata esetén.
14. Gyermekmedencék esetén a maximum határérték 50 mg/l.
15. Klór-dioxid hatóanyagú fertőtlenítőszer használata esetén.
16. Kvaterner-ammónium vegyületet tartalmazó vízkezelő szer adagolása esetén.
17. Alumínum- vagy vastartalmú pelyhesítőszer adagolása esetén.
4. A fürdővízvizsgálatok gyakorisága és terjedelme, a mintavétel helye és módja
4.1. Mintavétel
Az előírt méréseket a fürdővízből vett, a kockázat tekintetében reprezentatív mintából kell elvégezni. Ez történhet az elvezetett fürdővíz gyűjtővezetékére szerelt mintavételi csapon a kiegyenlítő tartály előtt vagy – ennek hiányában – magából a medencéből. A tápvízbevezetésre szolgáló élményelemekből történő mintavételezés nem elfogadható. Medencéből merített minta esetén általában az átlagos szennyezettségre jellemző, a beömlési ponttól legtávolabb eső, 30 cm-re a vízfelszín alatt kell a mintát venni. A tisztított víz mintavételi pontja a szűrt víz csővezetéknek a medencéhez legközelebb eső olyan pontja, amely után már nem történik vízkezelési beavatkozás. A szűrt víz mintavételi pontja az utófertőtlenítés előtti pont. A levegőből történő mintavételeket a 20. § (11) bekezdése szerinti módszertan alapján szükséges elvégezni. Nem medencés jellegű fürdési célú létesítmények esetén a kockázatértékelés alapján kiválasztott, az expozíció szempontjából reprezentatív mintavételi ponton kell venni a mintákat.
A vízből és levegőből történő mintavételre a fürdési célú létesítmény üzemideje alatt, a medencére jellemző általános terhelés mellett kerüljön sor. Ezt vizsgálati naplóban megfelelően dokumentálni kell, amely tartalmazza a mintavétel időpontját, a medencében a mintavételt közvetlenül megelőzően tartózkodók számát.
A mikrobiológiai vizsgálat céljára történő mintavétel esetén a mintavétel előtt a mintázandó víz maradék fertőtlenítőszer tartalmát meg kell határozni. A mikrobiológiai vizsgálat céljára levett minta maradék fertőtlenítőszer tartalmát közömbösíteni kell. Amennyiben a maradék fertőtlenítőszer meghaladja a határérték kétszeresét, úgy a minta bakteriológiai vizsgálatra alkalmatlan, és pótminta levétele kötelező.
4.2. Tápvíz
A közüzemi ivóvízzel, egyedi ivóvízellátó rendszert ellátó kútvízzel vagy minősített gyógy- vagy ásványvízzel töltött medencék esetében a medencé(k)be juttatást közvetlenül megelőző mintavételi ponton vett, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló rendelet, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló kormányrendelet szerinti, legalább éves gyakoriságú minták eredményei elfogadhatók a tápvíz minőség igazolásának céljára.
4.3. Medencevizek és tisztított vizek
4.3.1. Az 1-es és a 2/a típusú közhasználatú fürdőkben a fürdési célú létesítmények vizének ellenőrzésére az 5. táblázat előírásai vonatkoznak. Az előírásoktól az üzemeltető az azonosított mintavételi pontok számának növelésével és többletvizsgálatok beiktatásával eltérhet.
4.3.2. A 2/b típusú közhasználatú fürdőkben a fürdési célú létesítményeik vizének ellenőrzésére a 6. táblázat előírásai vonatkoznak. Az előírásoktól az üzemeltető az azonosított mintavételi pontok számának növelésével és többletvizsgálatok beiktatásával eltérhet.
4.3.3. A szűrt víz vizsgálata az 1-es és a 2/a típusú közhasználatú fürdőkben negyedévente, a 2/b típusú közhasználatú fürdőkben félévente szükséges, a fürdési célú létesítmény vizének vizsgálatával egy időben. Fél évnél rövidebb ideig nyitva tartó szezonális fürdőkben legalább két mintavétel szükséges, a szezon kezdetekor és a szezon közepén.
4.3.4. A tisztított vizet csak olyan esetben kell vizsgálni, ha ez a fürdési célú létesítmény vizének vizsgálatakor tapasztalt eltérés tisztázása érdekében szükséges. A tisztított víz vizsgálatának legalább az alábbi paraméterekre kell minimálisan kiterjednie: pH, zavarosság, fertőtlenítőszer-szint, Pseudomonas aeruginosa, E.coli, valamint a jogszabály által szabályozott esetekben Legionella sp. A vizsgálati paraméterek és a vizsgálat gyakoriság tekintetében az illetékes egészségügyi államigazgatási szerv további előírásokat adhat.
4.3.5. A hatósági vizsgálatok minimális terjedelme megegyezik az üzemeltető által végzendő önellenőrző vizsgálatok paraméter körével.
5. táblázat
| A | B | C | D | ||
| 1 | Mérendő komponens megnevezése | Helyszíni üzemeltetői önellenőrző levegő- vagy vízvizsgálat | Akkreditált laboratóriumban végzett önellenőrző laboratóriumi levegő- vagy vízvizsgálat | Megjegyzés | |
| 2 | Összes telepszám 36 °C | – | Havonta | 1. | |
| 3 | E. coli | – | Havonta | 1. | |
| 4 | P. aeruginosa | – | Havonta | 1. | |
| 5 | Enterococcus | – | Havonta | 1. | |
| 6 | Legionella | – | Havonta | 2. | |
| 7 | pH | Naponta 3× | Havonta | ||
| 8 | Fajlagos elektromos vezetőképesség | – | Havonta | ||
| 9 | Aktív klór (szabad és kötött) vagy aktív bróm | Naponta 3× | Havonta | 3. | |
| 10 | Klórdioxid | Naponta 3× | Havonta | 3. | |
| 11 | Hidrogén-peroxid | Naponta 3× | Havonta | 3. | |
| 12 | Átlátszóság | Naponta 3× | |||
| 13 | Zavarosság | Havonta | |||
| 14 | Klorit, klorát | Hetente | Havonta | 3. | |
| 15 | Vas vagy alumínium | – | Havonta | 3. | |
| 16 | Algásodást gátló anyagok és klór-stabilizátorok | Hetente | Havonta | 3., 5. | |
| 17 | Kémiai oxigénigény vagy összes szerves szén | Havonta | |||
| 18 | Trihalometánok | Negyedévente | 3. | ||
| 19 | Trihalometánok (levegőben) | 3., 4., 7. | |||
| 20 | Klorid | Hetente | Havonta | 5. | |
| 21 | Ammónium | Hetente | Havonta | 5. | |
| 22 | Nitrit | Hetente | Havonta | 5. | |
| 23 | Benzol | Negyedévente | 6. | ||
| 24 | Benzol (levegőben) | 7. |
6. táblázat
| A | B | C | D | E | ||
| 1 | Mérendő komponens megnevezése | Helyszíni üzemeltetői önellenőrző vizsgálat | Akkreditált laboratóriumban végzett önellenőrző vizsgálat | Megjegyzés | Idényjellegű fürdők | |
| 2 | Összes telepszám 36 °C | – | Negyedévente | 1. | Idényjellegű fürdők esetében havonta, szezononként legalább 3 alkalommal. | |
| 3 | E. coli | – | Negyedévente | 1. | Idényjellegű fürdők esetében havonta, szezononként legalább 3 alkalommal. | |
| 4 | P. aeruginosa | – | Negyedévente | 1. | Idényjellegű fürdők esetében havonta, szezononként legalább 3 alkalommal. | |
| 5 | Legionella | – | Negyedévente | 2. | ||
| 6 | pH | Naponta | Negyedévente | |||
| 7 | Aktív klór (szabad és kötött) vagy aktív bróm | Naponta | Negyedévente | 3. | ||
| 8 | Klórdioxid | Naponta | Negyedévente | 3. | ||
| 9 | Hidrogén-peroxid | Naponta | Negyedévente | 3. | ||
| 10 | Átlátszóság | Naponta | ||||
| 11 | Zavarosság | Negyedévente |
Megjegyzések:
1. Határértéket túllépő eredményű minta esetén soron kívüli ismételt mintavételt kell végezni a medence- és a szűrt vízből is a mikrobiológiai paraméterekre.
2. Jogszabály szerint.
3. Amennyiben és amelyik szert vagy amely vegyület prekurzorát az adott medence vizébe adagolják.
4. Mérése csak aktív klórral (klórgáz, hipokloritok) fertőtlenített fedett medencék légterében szükséges.
5. A helyszíni mérés nem kötelező. Ha az üzemeltető rendelkezik erre alkalmas eszközzel és az üzemeltetői önellenőrző vizsgálatot a megadott gyakorisággal a helyszínen elvégzi, az akkreditált laboratóriumi vízvizsgálat gyakorisága évi 2-re csökkenthető.
6. Akkor kell mérni, ha a tápvízként felhasznált vízben kimutatható.
7. Akkor kell mérni, ha a medencevíz ismételt vagy súlyos szennyezése miatt a népegészségügyi hatóság elrendeli.
4.4. Helyszíni mérések
4.4.1. A helyszíni üzemeltetői önellenőrző vizsgálatok céljaira szolgáló eszközök és a hozzá tartozó reagensek alkalmazásának feltétele, hogy azok teljesítményjellemzői megfeleljenek a 7. táblázatban feltüntetett minimumkövetelményeknek. A felhasznált módszer, eszköz és reagensek alkalmazhatóságát a fürdési célú létesítmény vízminőségét figyelembe véve a közhasználatú fürdő üzemeltetőjének kötelessége igazolni. A megfelelőséget igazoló dokumentációt az illetékes egészségügyi államigazgatási szerv helyszíni ellenőrzése keretében vizsgálja meg.
7. táblázat
| A | B | C | D | ||
| 1 | Mérendő komponens megnevezése | Pontosság | Mérési tartomány | Megjegyzés | |
| 2 | pH | ±0,1 pH-egység | 4,00–10,00 | Hőmérséklet kompenzálható, kalibrálható | |
| 3 | Aktív klór (szabad és kötött) vagy aktív bróm1, 2 | ±0,05 mg/l | 0–5 mg/l | ||
| 4 | Klórdioxid1, 2 | ±0,1 mg/l | 0–5 mg/l | ||
| 5 | Hidrogén-peroxid1, 2 | ±1 mg/l ±5 mg/l3 | 0–250 mg/l | ||
| 6 | Zavarosság | 0,2 NTU | 0,05–5 NTU | ||
| 7 | Klorit, klorát | ±0,5 mg/l | 0–50 mg/l | ||
| 8 | Klorid | ±5 mg/l | 0–400 mg/l | ||
| 9 | Ammónium | ±0,05 mg/l | 0–2 mg/l | ||
| 10 | Nitrit | ±0,01 mg/l | 0,02–1 mg/l |
1 Fertőtlenítőszerek koncentrációjának mérése minimum naponta egyszer a feltüntetett pontosságú módszerrel végzendő. Az ezen túl végzett vizsgálatok végezhetőek a táblázatban előírtaknak nem megfelelő, közelítő pontosságú, pl. tesztcsíkos módszerrel is.
2 2/b típusú közhasználatú fürdőkre nem vonatkozik
3 50 mg/l-nél nagyobb koncentrációknál
4.4.2. A mérésekről naplót kell vezetni, a folyamatosan mérő műszerek alkalmazása esetén is legalább napi három bejegyzéssel, kivéve, ha a rendszer a mért adatokat elektronikusan vagy nyomtatott formában rögzíti. A naponkénti ellenőrző mérés eredményét ez esetben is rögzíteni kell.
5. A mikrobiológiai vizsgálatokra alkalmazható módszerek
Telepszám 37 °C: MSZ EN ISO 6222
Escherichia coli (E. coli): MSZ EN ISO 9308–1 vagy MSZ EN ISO 9308–2
Enterococcus: MSZ EN ISO 7899–2
Pseudomonas aeruginosa: MSZ EN ISO 16266
Legionella: MSZ EN ISO 11731
Kémiai paraméterek vizsgálati módszereinek teljesítményjellemzőire vonatkozó követelményeket az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló rendelet szabályozza.
6. A zártlégterű medencecsarnok, vizes kezelőhelyek légterében megengedett levegőminőségi határértékek
8. táblázat
| A | B | C | ||
| 1 | Légszennyező anyag | Határérték | Mérés időtartama | |
| 2 | Benzol | 10 μg/m3 | 1 órás átlag | |
| 3 | THM | 50 μg/m3 | 1 órás átlag |
A közhasználatú fürdő közegészségügyi-technológia szabályzatában feltüntetendő megengedett egyidejű legnagyobb terhelés számítása
1. A közhasználatú fürdő üzemeltetője köteles a közegészségügyi-technológiai szabályzatban rögzíteni a fürdő megengedett egyidejű legnagyobb terhelését. A közhasználatú fürdő üzemeltetője köteles gondoskodni arról, hogy a közhasználatú fürdő területén egyidejűleg tartózkodó személyek száma mindenkor megállapítható legyen. A közhasználatú fürdő üzemeltetője felelős azért, hogy a fürdővendégek száma a megengedett egyidejű terhelést ne lépje túl.
2. A közhasználatú fürdő egyidejű legnagyobb terhelése egyenlő a közhasználatú fürdő területén fürdés céljából egyidejűleg tartózkodó személyek legnagyobb számával.
3. Közhasználatú fürdők egyidejű terhelhetősége az egyes fürdési célú létesítmények egyidejű összes terhelhetőségéből és a pihenőterület terhelhetőségéből adódik össze, de nem haladhatja meg a fürdési célú létesítmények egyidejű összes terhelhetőségének háromszorosát.
4. A közhasználatú fürdő összes fürdési célú létesítmények egyidejű teljes terhelhetőségének számítása során az egyes fürdési célú létesítmények egyidejű tényleges terhelhetőségét kell megállapítani külön-külön, majd ezeket összegezni. Az egyes fürdési célú létesítmények egyidejű tényleges terhelhetőségének meghatározását a vonatkozó MSZ 15234 vagy az azt helyettesítő újabb szabvány alapján kell végezni.
5. A pihenőterületből számított terhelhetőség értékének számításakor közhasználatú fürdő típusának megfelelően, a következőképpen kell eljárni: 1 fő vehető figyelembe strandfürdőnél 8 m2, nyitott uszodánál 4 m2, gőzfürdőnél és szaunánál 1,5 m2, fedett uszodánál 1 m2 pihenőterületre. Pihenőterületként kizárólag a pihenési célra alkalmas területek vehetők figyelembe, a közlekedésre kijelölt területek, folyosók nem számíthatók bele a terület értékébe, amennyiben azok szélessége nem éri el a 4 métert. Kevert típusú közhasználatú fürdő esetén a terhelhetőséget a típusonként rendelkezésre álló területek alapján szükséges kiszámítani. A kevert típusú közhasználatú fürdő teljes terhelhetősége a típusonként számított terhelhetőség összege.
6. A kiszámított befogadóképesség egyedi elbírálás szerint növelhető a fizioterápiás kezelőhelyek és a hozzájuk tartozó pihenőhelyek, valamint a vendéglátóhelyek és játszóterek kapacitásával az egészségügyi államigazgatási szerv hozzájárulása esetén.
7. Csökkenteni kell a közhasználatú fürdő megengedhető terhelését minden – ideiglenesen vagy véglegesen – üzemen kívül lévő fürdési célú létesítmény vízfelületéből számított létszámmal.
8. A közhasználatú fürdő üzemeltetője köteles gondoskodni arról, hogy a közhasználatú fürdő napi terhelése mindenkor megállapítható legyen. A közhasználatú fürdő napi megengedett terhelhetősége az egyidejű megengedett terhelhetőségből számítandó az alábbi képlet szerint:
N = Ne * 0,35 * NyI,
ahol:
N = napi megengedett terhelhetőség
Ne = egyidejű megengedett terhelhetőség
NyI = nyitvatartási idő (óra)
1. Fürdővízellátásban a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek nyilvántartásba vételének és a technológiák fürdővízbiztonsági engedélyezésének feltételei
1.1. Nyilvántartásba vétel köteles termékcsoportok
1.1.1. Fürdővízkezelésben használatos olyan vegyszerek, így különösen az oxidálószerek, flokkuláló szerek, koaguláló szerek, amelyek minőségi követelményeire vonatkozóan nincs érvényes nemzeti szabvány
1.1.2. Fürdővíz kezelésére használatos termékek: fizikai kezelésére szolgáló szűrő, adszorbens, ioncserélő gyanta, membrán, szűrőanyag, helyszíni klór-, klórdioxid-fejlesztő, desztilláló, fordított ozmózisos, UV sugárzó berendezés
1.1.3. Műanyagcsövek és tartályok [így különösen a polietilén (PE), a polipropilén (PP), a polivinil-klorid (PVC), az akrilonitril-butadién-sztirén kopolimer (ABS), a polietilén-tereftalát (PET), a poliuretán, az üvegszál erősítésű műanyag (GRP) stb.], műanyag bevonatok vagy bevonattal ellátott fém vagy műanyag csövek, műanyag termékek, szigetelő membránok
1.1.4. Fémcsövek és fémtartályok, beleértve a rozsdamentes acél termékeket is, kerámia- és zománcbevonatok
1.1.5. Egyéb termékek: csövekhez és tartályokhoz kapcsolódó, különösen a szerelvények, a szelepek, a csapok, a szivattyúk, a vízórák, a különböző mérők, a ragasztó, a javító és tömítő anyagok
1.1.6. Beton és habarcs és adalékanyagok, helyszínen készített in-situ PE javító és lamináló bevonat, epoxi, poliuretán bázisú műanyag bevonat, korrózióvédelmi bevonat, bevonatrendszerek
1.1.7. Medenceburkolatok, festék bevonatok
1.1.8. Masszázsmedencék, fürdődézsák, kádak
1.2. Nyilvántartásba vételre nem kötelezett termékcsoportok, fürdővízbiztonsági engedély kiadására nem kötelezett technológiák
1.2.1. Fürdővízkezelésben használatos olyan vegyszerek, az oxidálószerek, flokkuláló szerek, koaguláló szerek, amelyek minőségi követelményeire vonatkozó érvényes nemzeti szabványnak a termékminőség megfelel. A szabvány jelzetét a termék címkézésén fel kell tüntetni.
1.2.2. Fürdővízkezelésben használatos természetes ásványi és szervetlen segédanyag, szűrőanyagok, amelyek minőségi követelményeire vonatkozóan van MSZ EN, MSZ EN ISO szabvány, vagy a bejelentés kötelesség alóli mentességet az NNGYK a termékről megállapítja. A szabvány jelzetét és a szabványnak való megfelelést a termék címkézésén fel kell tüntetni.
1.2.3. Fürdővízkezelő eljárás, amely az 1.1. pont szerinti elemeket nem tartalmazza, és a fürdővíz-biztonsági engedély alóli mentességet az NNGYK megállapítja.
1.2.4. Azon termékek, amelyek esetében az NNGYK szakvéleményében megállapítja, hogy az alkalmazás közegészségügyi kockázata – speciális alkalmazási feltételek meghatározása nélkül – a felhasználóra nézve elhanyagolható.
1.3. Fürdővízbiztonsági engedély köteles technológia az a fürdővíz kezelő eljárás, amely az alábbi vízkezelő eljárások egyikét alkalmazza:
1.3.1. aktív-oxigén, klórgáz vagy nátrium-kloritból szervetlen sav vagy klórgázzal történő klórdioxid előállítás kivételével a klórdioxid helyszíni előállítása,
1.3.2. klóroxidációval történő ammónium eltávolítás,
1.3.3. a membránnal különösen ultraszűrő vagy fordított ozmózis membránnal történő vízkezelés,
1.3.4. biológiai, biotechnológiai vízkezelés vagy
1.3.5. az 5. § (3) bekezdése alapján felhasznált tápvizek kezelésére szolgáló technológia,
1.3.6. MSZ 15234 vagy az azt helyettesítő újabb szabványban nem szereplő szűrő-forgató technológiák,
1.3.7. fürdővízkezelő technológiával együtt forgalmazott medencés berendezések.
2. Az NNGYK-hoz benyújtandó kérelem tartalmi követelményei és csatolandó dokumentumok
2.1. Minden esetben be kell nyújtani a 2.1.1–2.1.7. alpontban foglaltakat:
2.1.1. a termék forgalmazási neve,
2.1.2. a hazai forgalmazó cégek neve, telephelyei,
2.1.3. a gyártó cég neve, telephelye,
2.1.4. a termék felhasználási területe (részletezve),
2.1.5. az NNGYK által előzetesen kiadott pozitív elbírálású szakvélemény száma,
2.1.6. magyar nyelvű használati útmutató vagy kezelési-üzemeltetési utasítás vagy gépkönyv, amely tartalmazza a közegészségügyi szempontú alkalmazási feltételeket,
2.1.7. igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentum.
2.2. Vízkezelő eljárás esetében olyan leírás és adatok szükségesek, amelyek alapján a kezelés eredményessége, hatásai közegészségügyi és ivóvízbiztonsági szempontból megítélhetők.
3. Az NNGYK-hoz benyújtandó felülvizsgálati kérelem tartalmi követelményei és csatolandó dokumentumok
3.1. Kérelem
3.1.1. A termék forgalmazási neve
3.1.2. A hazai forgalmazó cégek neve, telephelyei
3.1.3. A gyártó cég neve, telephelye
3.1.4. A termék felhasználási területe (részletezve)
3.1.5. Az NNGYK által előzetesen kiadott pozitív elbírálású szakvélemény száma
3.2. Gyártói nyilatkozat a termék változatlan gyártási körülményeiről
3.3. Nyilatkozat a termék változatlanságáról (különös tekintettel az összetételére, a gyártás során felhasznált alap- és segédanyagok minőségére, a felépítésére, típusára, gyártójára)
3.4. Igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentum
3.5. Magyar nyelvű használati útmutató vagy kezelési-üzemeltetési utasítás vagy gépkönyv, amely tartalmazza a közegészségügyi szempontú alkalmazási feltételeket
4. Szempontok a vízellátásban használni kívánt szerkezeti anyagok vizsgálatához
4.1. A termékek minősítését az NNGYK a honlapján közzétett, terméktípusonként részletezett tájékoztatók szerint végzi.
4.2. Az NNGYK a közegészségügyi kockázatok mérlegelése alapján további dokumentumok benyújtását írhatja elő.
