A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15d. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatálya
a) a Belső Biztonsági Alap Program Pluszból;
b) a Digitális Megújulás Operatív Program Pluszból;
c) az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszból;
d) a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Pluszból;
e) a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz Program Pluszból;
f) az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Pluszból;
g) a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Pluszból;
h) a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Pluszból;
i) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap Program Pluszból;
j) a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Pluszból
nyújtott, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások felhasználására terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. acélipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti ipar;
2. alapkutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 84. pontja szerinti kísérleti vagy elméleti munka;
3. azonos vagy hasonló tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti tevékenység;
4. állami forrás: valamely állam költségvetéséből közvetlenül vagy közvetve biztosított forrás;
5. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás;
6. ártalmatlanítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128f. pontja szerinti művelet;
7. átlagos éves utasforgalom: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 148. pontja szerinti mutató;
8. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom;
9. áttelepítés: a beruházó által megvalósított olyan tevékenység, amely esetében
a) a támogatási kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az EGT megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből (a továbbiakban: eredeti létesítmény) az EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (a továbbiakban: támogatott létesítmény),
b) az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja, és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és
c) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely, az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg;
10. belső szolgáltató: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Személyszállítási törvény) 2. § 3. pontja szerinti közlekedési szolgáltató;
11. belvízi hajó: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 164. pontja szerinti jármű;
12. belvízi kikötő: olyan vízi és szárazföldi részből álló terület, amely infrastruktúrája és berendezései révén lehetővé teszi belvízi hajók fogadását, azok ki- és berakodását, az áruk tárolását, fogadását és feladását, illetve az utasok, a legénység és egyéb személyek fel- és leszállását, beleértve minden egyéb olyan infrastruktúrát is, amelyre a kikötőben a közlekedési vállalkozóknak szükségük van;
13. bérköltség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 31. pontja szerinti költség;
14. biológiai sokféleség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 121d. pontja szerinti fogalom;
15. biomassza: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117. pontja szerinti anyag;
16. biomasszából előállított üzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117d. pontja szerinti üzemanyag;
17. biogáz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117b. pontja szerinti anyag;
18. bioüzemanyagok: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117a. pontja szerinti üzemanyagok;
19. bruttó támogatási egyenérték: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 22. pontja szerinti támogatási összeg;
20. csatlakoztatható helyszín: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 139a. pontja szerinti helyszín;
21. csúcsidei feltételek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 139e. pontja szerinti feltételek;
22. csúcsidő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 139d. pontja szerinti időszak;
23. dedikált infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 33. pontja szerinti infrastruktúra;
24. dedikált energetikai infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 130. pont a)–g) alpontjában meghatározott azon eszközök, amelyeket egy előre meghatározott felhasználó vagy felhasználók kis csoportja részére, azok igényeire szabva hoztak létre;
25. digitalizáció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103c. pontja szerinti műszaki megoldások alkalmazása;
26. diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb;
27. egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése és az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás;
28. egyedi támogatás: az Atr. 2. § 4. pontja szerinti támogatás;
29. egyéb termék vagy anyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128g. pontja szerinti termék vagy anyag;
30. elektromos töltőinfrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102a. pontja szerinti infrastruktúra;
31. eljárási innováció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 97. pontja szerinti innováció;
32. elkülönített gyűjtés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128i. pontja szerinti módszer;
33. elsődleges mezőgazdasági termelés: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termékek előállítása, ide nem értve bármely, az azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet;
34. első kereskedelmi értékesítés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 75. pontja szerinti értékesítés;
35. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség;
36. energetikai infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 130. pontja szerinti fizikai berendezés vagy létesítmény;
37. energiahatékonyság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103. pontja szerint megtakarított energiamennyiség;
38. energiahatékonysági alap: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 105. pontja szerinti beruházási eszköz;
39. energiahatékonysági alapkezelő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 106. pontja szerinti alapkezelő;
40. energiahatékonysági projekt: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 104. pontja szerinti projekt;
41. energiahatékony távfűtés és távhűtés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 124. pontja szerinti távfűtési és távhűtési rendszer;
42. energiamegtakarítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103f. pontja szerinti energiamegtakarítás;
43. energiatárolás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 130c. pontja szerinti energiatárolás;
44. erőforrás-hatékonyság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128a. pontja szerinti erőforrás-hatékonyság;
45. értékelési terv: az Atr. 2. § 6b. pontja szerinti dokumentum;
46. értékelésiterv-köteles támogatási kategóriák: a 14–24., a 32–44. és a 45–47. alcím szerinti támogatási kategóriák;
47. észszerű nyereség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 142. pontja szerinti tőkemegtérülési ráta;
48. felhordó hálózat: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 137a. pontja szerinti felhordó hálózat;
49. finanszírozási hiány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 118. pontja szerinti nettó többletköltség;
50. foglalkoztatottak számának nettó növekedése: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 32. pontja szerinti növekedés;
51. folyékony bio-energiahordozó: 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117c. pontja szerinti energiahordozó;
52. független harmadik fél: olyan vállalkozás, amely nem minősül egy másik meghatározott vállalkozás vonatkozásában a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (2) bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak;
53. független magánbefektető: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 72. pontja szerinti magánbefektető. Az újonnan létrehozott vállalkozás esetén az alapítók független magánbefektetőnek minősülnek;
54. halászati és akvakultúra-termékek: a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk a) és b) pontjában meghatározott termékek;
55. hasznosítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128e. pontja szerinti hasznosítás;
56. hatékony együttműködés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 90. pontja szerinti együttműködés;
57. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti személy;
58. helyi infrastruktúra: olyan infrastruktúra, amely helyi szinten járul hozzá az üzleti és fogyasztói környezet korszerűsítéséhez, és ipari bázisok fejlesztéséhez;
59. hozzáférési infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 159. pontja szerinti infrastruktúra;
60. hidrogéntöltő infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102b. pontja szerinti infrastruktúra;
61. hivatásos csapat: olyan sportszervezet, amely hivatásos sportolót alkalmaz;
62. hivatásos sportoló: olyan sportoló, aki jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen vagy más módon, ellenszolgáltatás fejében folytat sporttevékenységet. A sporttevékenységért nyújtott ellenszolgáltatásnak meg kell haladnia a részvételi költségeket és a sportoló jövedelmének jelentős részét kell kitennie függetlenül attól, hogy a sportoló és az érintett sportvállalkozás kötött-e munka- vagy más, munkavégzésre irányuló szerződést. Nem minősül ellenszolgáltatásnak a sportrendezvényen való részvételhez kapcsolódó utazási és szállásköltségek megtérítése;
63. hozzáférési hálózat: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 137c. pontja szerinti hozzáférési hálózat;
64. hőenergia-tárolás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 130d. pontja szerinti hőenergia-tárolás;
65. hőszivattyú: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 108b. pontja szerinti hőszivattyú;
66. hulladék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128b. pontja szerinti hulladék;
67. hulladékhő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128c. pontja szerinti hulladékhő;
68. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti eszközök;
69. induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának, szolgáltatásainak a létesítményben addig nem gyártott termékekkel, nem kínált szolgáltatásokkal történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának, átfogó szolgáltatásainak alapvető megváltoztatását eredményezi, valamint a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy felvásárlás nélkül bezárásra került volna;
70. innovációs klaszter: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 92. pontja szerinti szerveződés;
71. innovációs tanácsadás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 94. pontja szerinti tanácsadás, segítségnyújtás és képzés;
72. innovációs támogató szolgáltatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 95. pontja szerinti szolgáltatás;
73. innovatív kisvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 80. pontja szerinti vállalkozás, amely a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint kisvállalkozásnak minősül;
74. integrált fenntartható településfejlesztési stratégia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 60. pontja szerinti stratégia,
75. intelligens töltés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102e. pontja szerinti töltési művelet;
76. ipari kutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 85. pontja szerinti tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat;
77. jármű: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102h. pontja szerinti jármű;
78. kapcsolt energiatermelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 108. pontja szerinti energiatermelés;
79. kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó: az a beruházó, amely a kérelmet benyújtó beruházóval a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti anya- vagy leányvállalati kapcsolatban áll;
80. kezelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128d. pontja szerinti kezelés;
81. kezességvállalás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 67. pontja szerinti kötelezettségvállalás;
82. kezességvállalás mértéke: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 68. pontja szerinti százalékos veszteségfedezeti arány;
83. kibocsátásmentes jármű: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102g. pontja szerinti jármű;
84. kiegészítő befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 77. pontja szerinti befektetés;
85. kikötői felépítmény: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 158. pontja szerinti műtárgy, valamint berendezés;
86. kikötői infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 157. pontja szerinti infrastruktúra;
87. kilépési stratégia: adott részesedésre vonatkozó tulajdonviszony pénzügyi közvetítő vagy befektető általi megszüntetésére vonatkozó terv (pl. kereskedelmi értékesítés, leírás, részvények, kölcsönök visszafizetése, más pénzügyi közvetítő vagy egyéb befektető részére történő eladás, pénzügyi intézmény részére történő eladás, valamint nyilvános forgalomba hozatallal történő értékesítés);
88. kirendelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 98. pontja szerinti alkalmazás;
89. kisméretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103e. pontja szerinti vállalkozás;
90. kiváltási tőke: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 78. pontja szerinti ügylet;
91. kísérleti fejlesztés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti fejlesztés;
92. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint meghatározott vállalkozás;
93. kockázatfinanszírozási célú befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 71. pontja szerinti befektetés;
94. kotrás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 160. pontja szerinti tevékenység;
95. kölcsön: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 82. pontja szerinti megállapodás;
96. környezetvédelem: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 101. pontja szerinti intézkedés vagy tevékenység;
97. közszolgáltatás: az EUMSz 106. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás;
98. közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahely: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 62. pontja szerinti munkahely;
99. kutatási infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti infrastruktúra;
100. kutató-tudásközvetítő szervezet: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 83. pontja szerinti entitás;
101. kvázisajáttőke-befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 66. pontja szerinti finanszírozási forma;
102. légitársaság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 145. pontja szerinti légitársaság;
103. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység;
104. lignit: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43a. pontja szerinti anyag;
105. magasan képzett munkaerő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 93. pontja szerinti munkaerő;
106. megbízott fél: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 79. pontja szerinti entitás;
107. megújuló energia (megújuló energiaforrásból előállított energia): a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 109. pontja szerinti energia;
108. megújuló energiaforrásokon alapuló kapcsolt energiatermelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk
108a. cikk szerinti kapcsolt energiatermelés;
109. megújuló hidrogén: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102c. pontja szerinti hidrogén;
110. megújuló villamos energia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102d. pontja szerinti villamos energia;
111. megvalósíthatósági tanulmány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 87. pontja szerinti értékelés és elemzés;
112. megváltozott munkaképességű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 3. pontja szerinti személy;
113. mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti termék;
114. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti tevékenység;
115. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti tevékenység;
116. méltányos megtérülési ráta: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 36. pontja szerinti megtérülési ráta;
117. mobil végberendezés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102j. pontja szerinti berendezés;
118. földi kiszolgálást végző mobil berendezés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102i. pontja szerinti berendezés;
119. multifunkcionális szabadidős létesítmény: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikk (3) bekezdése szerinti létesítmény;
120. működési eredmény: a beruházásnak az Sztv. 3. § (4) bekezdés 5. pontja szerinti hasznos élettartama alatt elért – a projektkockázat és a tőkeköltség alapján a támogatást nyújtó által jóváhagyott diszkonttényezővel diszkontált – bevételei, csökkentve az ugyanezen diszkonttényezővel diszkontált működési költségekkel, így különösen a személyi jellegű ráfordítással, anyagköltséggel, a szerződéses szolgáltatással, a távközléssel, az energiával és a karbantartással, a bérleti díjjal, az adminisztrációval összefüggő költséggel, kivéve az olyan értékcsökkenési és finanszírozási költséget, amelyet beruházási támogatásból már fedeztek, azzal, hogy ha a számítás eredménye negatív, a működési eredmény értéke nulla;
121. nagyberuházás: az az induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege az összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget;
122. nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 107. pontja szerinti energiatermelés;
123. nagykereskedelmi hozzáférés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 139. pontja szerinti hozzáférés;
124. nagysebességű vonat: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 150. pontja szerinti vonat;
125. nagyvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás;
126. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott vállalkozás;
127. okosfunkció-fogadási alkalmasság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103d. pontja szerinti jellemző;
128. összeszámítási szabály: a nagyberuházás elszámolható költségei kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni a kérelemben szereplő beruházást és a kérelmet benyújtó beruházó, valamint a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a kérelemben szereplő beruházással azonos vármegyében megkezdett, ugyanazon vagy hasonló tevékenységhez kapcsolódó, regionális beruházási támogatásban részesülő beruházást;
129. pénzügyi közvetítő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 34. pontja szerinti pénzügyi intézmény;
130. primerenergia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103a. pontja szerinti energia;
131. projekt (beruházás) megkezdése:
a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,
b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén
ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,
bb) – a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában – az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja,
bc) – a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában – a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon,
c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja,
d) az a)–c) pont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont azzal, hogy nem tekinthető a projekt (beruházás) megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a projekt (beruházás) elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése;
132. regionális repülőtér: repülőtéri szolgáltatásokat magában foglaló tevékenységet végző olyan repülőtér, amelynek átlagos éves utasforgalma nem haladja meg a hárommillió főt;
133. rehabilitáció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 121b. pontja szerinti környezetgazdálkodási intézkedés;
134. releváns időtáv: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 139f. pontja szerinti időtáv;
135. repülőtér: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 146. pontja szerinti repülőtér;
136. repülőtéri infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 144. pontja szerinti infrastruktúra;
137. repülőtéri szolgáltatások: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 147. pontja szerinti szolgáltatások;
138. saját-tőke befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 74. pontja szerinti befektetés;
139. SANI rendszer: az Atr. 2. § 14. pontja szerinti rendszer;
140. súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 99. pontja szerinti személy;
141. személyi jellegű ráfordítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 88. pontja szerinti ráfordítás;
142. személyszállítási közszolgáltatás: a nyilvánosság számára megkülönböztetés nélkül és folyamatosan nyújtott általános gazdasági érdekű személyszállítási szolgáltatás;
143. személyszállítási közszolgáltatási szerződés: a személyszállítási ágazathoz kapcsolódó közszolgáltatás vonatkozásában az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk i) pontja szerinti szerződés;
144. szennyezés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 123b. pontja szerinti szennyezés;
145. szennyező fizet elv: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 122. pontja szerinti elv;
146. szennyező: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 125. pontja szerinti személy;
147. szervezési innováció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 96. pontja szerinti innováció;
148. széles sávú infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 137. pontja szerinti infrastruktúra;
149. szén-dioxid-leválasztás és -tárolás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 131a. pontja szerinti technológiák összessége;
150. szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 131b. pontja szerinti technológiák összessége;
151. szénipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 13. pontja szerinti szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység;
152. szinten tartást szolgáló eszköz: olyan eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné;
153. szokásos piaci feltételek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 39a. pontja szerinti feltétel;
154. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti mutató;
155. támogatási program: az Atr. 2. § 16. pontja szerinti program;
156. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti érték;
157. társadalmi-gazdasági mozgatórugó: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 139b. pontja szerinti jogalany;
158. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz;
159. teljes finanszírozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 37. pontja szerinti finanszírozás;
160. természetalapú megoldás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 123c. pontja szerinti intézkedés;
161. természetbeni hozzájárulás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 61. pontja szerinti hozzájárulás;
162. tesztelési és kísérleti infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 98a. pontja szerinti infrastruktúra;
163. tiszta üzemű jármű: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102f. pontja szerinti jármű;
164. tőkejuttatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 70. pontja szerinti juttatás;
165. tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 76. pontja szerinti kis- és középvállalkozás;
166. uniós szabvány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102. pontja szerinti szabvány;
167. újrafeldolgozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128. pontja szerinti tevékenység;
168. újrahasználat: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 126. pontja szerinti használat;
169. újrahasználatra való előkészítés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 127. pontja szerinti előkészítés;
170. városfejlesztési alap: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 57. pontja szerinti alap;
171. városfejlesztésialap-kezelő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 58. pontja szerinti alapkezelő;
172. városfejlesztési projekt: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 59. pontja szerinti beruházási projekt;
173. versenyeztetéses ajánlattételi eljárás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 38. pontja szerinti eljárás;
174. védett foglalkoztatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 100. pontja szerinti foglalkoztatás;
175. visszaállítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 123d. pontja szerinti folyamat;
176. visszafizetendő előleg: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 21. pontja szerinti támogatási forma.
3. § (1) Az operatív programból támogatás a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személy, egyéni vállalkozó és adószámmal rendelkező magánszemély részére nyújtható.
(2) Az operatív programból működési támogatásnak nem minősülő
a) vissza nem térítendő támogatás,
b) visszatérítendő támogatás,
c) visszafizetendő előleg
nyújtható.
(3) A 651/2014/EU bizottsági rendelet, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet és a 360/2012/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtott támogatásként nyújtható.
4. § (1) Ha a SANI rendszerben rögzített, a 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási programon belüli értékelésiterv-köteles támogatási kategóriákra vonatkozó összes odaítélt támogatás támogatástartalmának éves átlaga a támogatási program hatálybalépésétől eltelt időt figyelembe véve meghaladja a 150 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a támogatást nyújtó értékelési tervet készít, és azt az Atr. 16/A. § (1) bekezdésének megfelelően megküldi a Támogatásokat Vizsgáló Iroda (a továbbiakban: TVI) részére.
(2) Ha az Európai Bizottság a részére hivatalos bejelentés útján megküldött értékelési tervet az (1) bekezdésben meghatározott határérték meghaladása időpontjától számított hat hónapon belül nem hagyja jóvá, az értékelési terv alapjául szolgáló támogatási programból történő támogatás-odaítélést a támogatást nyújtó köteles az Európai Bizottság határozatának meghozataláig felfüggeszteni.
5. § (1) A támogatást nyújtó köteles adatot szolgáltatni a TVI részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából a 14–52. alcím hatálya alá tartozó, az Atr. 2. § 6c. pontja szerinti halászati állami támogatás és elsődleges mezőgazdasági termelés támogatása esetén a 10 000 eurónak, egyéb esetben a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatásokról.
(2) A támogatást nyújtó adatszolgáltatásának, illetve a közzétételnek a módját az Atr. 18/A–18/D. §-a szabályozza.
6. § Ha a Belső Biztonsági Alap Program Pluszból az egyes beavatkozási területek keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, a támogatás
1. csekély összegű támogatásként,
2. csekély összegű közszolgáltatási támogatásként,
3. válságtámogatásként
nyújtható.
7. § Ha a Digitális Megújulás Operatív Program Pluszból az egyes beavatkozási területek keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, a támogatás
1. regionális beruházási támogatásként,
2. kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatásként,
3. kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatásként,
4. kockázatfinanszírozási támogatásként,
5. induló vállalkozásnak nyújtott támogatásként,
6. kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatásként,
7. kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásként,
8. tesztelési és kísérleti infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásként,
9. innovációs klaszterre nyújtott támogatásként,
10. kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatásként,
11. az eljárási és szervezési innováció támogatásaként,
12. képzési támogatásként,
13. dekarbonizációt is magában foglaló környezetvédelmi beruházási támogatásként,
14. az épületek energiahatékonyságának kivételével az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatásként,
15. épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatásként,
16. az energiahatékonyság-alapú szerződések megkötését elősegítő támogatásként,
17. épület-energiahatékonysági projektre irányuló pénzügyi eszköz formájában nyújtott beruházási támogatásként,
18. megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatásként,
19. környezeti károk helyreállításához, természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjához, biológiai sokféleség védelméhez és helyreállításához, valamint éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és annak mérséklésére szolgáló természetalapú megoldások megvalósításához nyújtott beruházási támogatásként,
20. energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatásként,
21. erőforrás-hatékonyságra és körforgásos gazdaságra való átállásra irányuló beruházási támogatásként,
22. környezetvédelmi és energetikai tanulmányhoz és tanácsadási szolgáltatáshoz nyújtott támogatásként,
23. helyhez kötött széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez nyújtott támogatásként,
24. 4G és 5G mobilhálózatokhoz nyújtott támogatásként,
25. felhordó hálózatokhoz nyújtott támogatásként,
26. helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatásként,
27. csekély összegű támogatásként,
28. csekély összegű közszolgáltatási támogatásként,
29. közszolgáltatásért járó ellentételezésként,
30. válságtámogatásként
nyújtható.
8. § Ha az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszból az egyes beavatkozási területek keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, a támogatás
1. regionális beruházási támogatásként,
2. kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatásként,
3. kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatásként,
4. kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatásként,
5. induló vállalkozásnak nyújtott támogatásként,
6. kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatásként,
7. kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásként,
8. tesztelési és kísérleti infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásként,
9. eljárási és szervezési innováció támogatásaként,
10. képzési támogatásként,
11. hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatásként,
12. megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatásként,
13. megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával járó többletköltség ellentételezéséhez nyújtott támogatásként,
14. hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatásként,
15. helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatásként,
16. csekély összegű támogatásként,
17. csekély összegű közszolgáltatási támogatásként,
18. közszolgáltatásért járó ellentételezésként,
19. válságtámogatásként
nyújtható.
9. § Ha a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Pluszból az egyes beavatkozási területek keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, a támogatás
1. regionális beruházási támogatásként,
2. regionális városfejlesztési támogatásként,
3. kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatásként,
4. kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatásként,
5. kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatásként,
6. kockázatfinanszírozási támogatásként,
7. induló vállalkozásnak nyújtott támogatásként,
8. kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatásként,
9. kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásként,
10. tesztelési és kísérleti infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásként,
11. innovációs klaszterre nyújtott támogatásként,
12. kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatásként,
13. eljárási és szervezési innováció támogatásaként,
14. képzési támogatásként,
15. hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatásként,
16. megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatásként,
17. megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával járó többletköltség ellentételezéséhez nyújtott támogatásként,
18. hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatásként,
19. dekarbonizációt is magában foglaló környezetvédelmi beruházási támogatásként,
20. elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásként,
21. tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek beszerzéséhez és járművek utólagos átalakításához nyújtott beruházási támogatásként,
22. az épületek energiahatékonyságának kivételével az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatásként,
23. épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatásként,
24. az energiahatékonyság-alapú szerződések megkötését elősegítő támogatásként,
25. épület-energiahatékonysági projektre irányuló pénzügyi eszköz formájában nyújtott beruházási támogatásként,
26. megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatásként,
27. környezeti károk helyreállításához, természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjához, biológiai sokféleség védelméhez és helyreállításához, valamint éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és annak mérséklésére szolgáló természetalapú megoldások megvalósításához nyújtott beruházási támogatásként,
28. energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatásként,
29. erőforrás-hatékonyságra és körforgásos gazdaságra való átállásra irányuló beruházási támogatásként,
30. energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásként,
31. környezetvédelmi és energetikai tanulmányhoz és tanácsadási szolgáltatáshoz nyújtott támogatásként,
32. helyhez kötött széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez nyújtott támogatásként,
33. 4G és 5G mobilhálózatokhoz nyújtott támogatásként,
34. felhordó hálózatokhoz nyújtott támogatásként,
35. kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásként,
36. sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatásként,
37. helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatásként,
38. regionális repülőterekre irányuló támogatásként,
39. csekély összegű támogatásként,
40. mezőgazdasági csekély összegű támogatásként,
41. csekély összegű közszolgáltatási támogatásként,
42. közszolgáltatásért járó ellentételezésként,
43. válságtámogatásként
nyújtható.
10. § Ha a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz Program Pluszból az egyes beavatkozási területek keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, a támogatás
1. csekély összegű támogatásként,
2. csekély összegű közszolgáltatási támogatásként,
3. válságtámogatásként
nyújtható.
11. § Ha az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Pluszból az egyes beavatkozási területek keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, a támogatás
1. kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatásként,
2. elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásként,
3. tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek beszerzéséhez és járművek utólagos átalakításához nyújtott beruházási támogatásként,
4. helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatásként,
5. belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatásként,
6. közszolgáltatásért járó ellentételezésként,
7. csekély összegű közszolgáltatási támogatásként,
8. személyszállítási közszolgáltatásért járó ellentételezésként,
9. csekély összegű támogatásként,
10. válságtámogatásként
nyújtható.
12. § Ha a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Pluszból az egyes beavatkozási területek keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, a támogatás
1. regionális beruházási támogatásként,
2. kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatásként,
3. kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatásként,
4. induló vállalkozásnak nyújtott támogatásként,
5. kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatásként,
6. kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásként,
7. tesztelési és kísérleti infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásként,
8. innovációs klaszterre nyújtott támogatásként,
9. kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatásként,
10. dekarbonizációt is magában foglaló környezetvédelmi beruházási támogatásként,
11. az épületek energiahatékonyságának kivételével az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatásként,
12. épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatásként,
13. az energiahatékonyság-alapú szerződések megkötését elősegítő támogatásként,
14. épület-energiahatékonysági projektre irányuló pénzügyi eszköz formájában nyújtott beruházási támogatásként,
15. megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatásként,
16. környezeti károk helyreállításához, természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjához, biológiai sokféleség védelméhez és helyreállításához, valamint éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és annak mérséklésére szolgáló természetalapú megoldások megvalósításához nyújtott beruházási támogatásként,
17. energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatásként,
18. erőforrás-hatékonyságra és körforgásos gazdaságra való átállásra irányuló beruházási támogatásként,
19. energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásként,
20. környezetvédelmi és energetikai tanulmányhoz és tanácsadási szolgáltatáshoz nyújtott támogatásként,
21. helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatásként,
22. csekély összegű támogatásként,
23. csekély összegű közszolgáltatási támogatásként,
24. közszolgáltatásért járó ellentételezésként,
25. válságtámogatásként
nyújtható.
13. § Ha a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Pluszból az egyes beavatkozási területek keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, a támogatás
1. kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatásként,
2. kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatásként,
3. eljárási és szervezési innováció támogatásaként,
4. csekély összegű támogatásként,
5. válságtámogatásként
nyújtható.
14. § Ha a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap Program Pluszból az egyes beavatkozási területek keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, a támogatás
1. csekély összegű támogatásként
2. csekély összegű közszolgáltatási támogatásként,
3. válságtámogatásként
nyújtható.
15. § Ha a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Pluszból az egyes beavatkozási területek keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, a támogatás
1. regionális beruházási támogatásként,
2. regionális városfejlesztési támogatásként,
3. kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatásként,
4. kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatásként,
5. kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatásként,
6. induló vállalkozásnak nyújtott támogatásként,
7. kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatásként,
8. kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásként,
9. tesztelési és kísérleti infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásként,
10. innovációs klaszterre nyújtott támogatásként,
11. kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatásként,
12. képzési támogatásként,
13. hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás,
14. megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás,
15. megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával járó többletköltség ellentételezéséhez nyújtott támogatás,
16. hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatás,
17. elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás,
18. tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek beszerzéséhez és járművek utólagos átalakításához nyújtott beruházási támogatás,
19. az épületek energiahatékonyságának kivételével az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás,
20. épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás,
21. az energiahatékonyság-alapú szerződések megkötését elősegítő támogatás,
22. épület-energiahatékonysági projektre irányuló pénzügyi eszköz formájában nyújtott beruházási támogatás,
23. megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás,
24. környezeti károk helyreállításához, természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjához, biológiai sokféleség védelméhez és helyreállításához, valamint éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és annak mérséklésére szolgáló természetalapú megoldások megvalósításához nyújtott beruházási támogatás,
25. energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás,
26. erőforrás-hatékonyságra és körforgásos gazdaságra való átállásra irányuló beruházási támogatás,
27. energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás,
28. környezetvédelmi és energetikai tanulmányhoz és tanácsadási szolgáltatáshoz nyújtott támogatás,
29. helyhez kötött széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez nyújtott támogatás,
30. 4G és 5G mobilhálózatokhoz nyújtott támogatás,
31. felhordó hálózatokhoz nyújtott támogatás,
32. kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásként,
33. sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatásként,
34. helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatásként,
35. csekély összegű támogatásként,
36. csekély összegű közszolgáltatási támogatásként,
37. közszolgáltatásért járó ellentételezésként,
38. személyszállítási közszolgáltatásért járó ellentételezésként,
39. válságtámogatásként
nyújtható.
16. § (1) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.
(2) Nem ítélhető meg támogatás
a) – az 53–55. alcím szerinti támogatás kivételével – azon szervezet részére, amely a támogatás odaítélésekor még nem tett eleget valamennyi, az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizettetésére kötelező, Magyarországnak címzett határozata alapján fennálló visszafizetési kötelezettségének,
b) – az 53–55. alcím szerinti támogatás kivételével – nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére.
c) – a 19–21., 25., és 27–31. alcím szerinti támogatás kivételével – halászati és akvakultúra-termékek termeléséhez,
d) – a 19–21., 25., 27–31. alcím, valamint – ha a támogatás összegét nem a piacon vásárolt vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg – az 58. alcím szerinti támogatás kivételével – halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásához és forgalmazásához,
e) – a 17., 19., 21., 25., 27–44. és 54. alcím szerinti támogatás kivételével – elsődleges mezőgazdasági termeléshez,
f) mezőgazdasági termék feldolgozásához és mezőgazdasági termék forgalmazásához, ha
fa) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy
fb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,
g) exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha a támogatás az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,
h) abban az esetben, ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,
i) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi,
j) – az 53. alcím szerinti támogatás kivételével – a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozat (HL L 336., 2010.12.24., 24. o.) hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbányák részére,
k) – az 53. alcím szerinti támogatás kivételével – atomenergia termeléshez.
17. § (1) A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás – a 15., 19., 20., 28–31., 40. és 48. alcím szerinti támogatás kivételével – csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási kérelem benyújtása, valamint a 126. § (5) bekezdése szerinti megbízási aktus hatálybalépése előtt felmerült költségekre kizárólag az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet vagy a 360/2012/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás nyújtható.
18. § (1) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépéséhez.
(2) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.
(3) Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.
(4) Amennyiben a 19., 20. és 53–55. alcím szerinti támogatás nem rendelkezik azonosítható elszámolható költségekkel, a támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.
(5) Azonos elszámolható költségek esetén az 58. alcím szerinti támogatás abban az esetben halmozható csekély összegű támogatással, ha a támogatáshalmozás nem vezet a 132. § (1)–(3) bekezdése szerinti maximális támogatási összeg túllépéséhez.
19. § (1) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.
(2) A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával.
(3) Az elszámolható költségek az 1060/2021/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikk (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti egyszerűsített költségelszámolási módokkal összhangban is kiszámíthatók, ha a műveletet legalább részben egy olyan uniós alapból finanszírozzák, amely lehetővé teszi ezen egyszerűsített költségelszámolási módok igénybevételét, és ha a költségkategória a vonatkozó állami támogatási kategória szabályai szerint elszámolható.
20. § (1) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege
1. regionális beruházási támogatás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt – figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket – egy legalább 110 millió euró elszámolható költségű beruházási támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként meghaladja
a) a 24,75 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 30%,
b) a 41,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 50%,
c) a 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 60%,
2. regionális városfejlesztési támogatás esetén a városfejlesztési projekthez bármely városfejlesztési támogatási intézkedésből nyújtott valamennyi támogatás meghaladja a 22 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
3. kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
4. kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
5. kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként meghaladja az évi 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
6. kockázatfinanszírozási támogatás esetén a 34. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint támogatható vállalkozásonként meghaladja a 16,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
7. induló vállalkozásnak nyújtott támogatás esetén meghaladja a 39–42. §-ban meghatározott mértéket,
8. kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén
a) vállalkozásonként és projektenként meghaladja az 55 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,
b) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 35 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az ipari kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,
c) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,
d) meghaladja az a)–c) alpont szerinti összeg kétszeresét
da) EUREKA-projekt, vagy
db) az EUMSz 185. cikke vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás által megvalósított projekt, vagy
dc) a 45. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő projekt esetén,
e) meghaladja az a)–d) alpont szerinti összeg 150%-át, ha a kutatás-fejlesztési projekthez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják (amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában kell kifejezni) és, ha az intézkedés biztosítja, hogy a projekt észszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésekor irányadó diszkont kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre,
f) kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányhoz nyújtott támogatás esetén tanulmányonként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
9. kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén infrastruktúránként meghaladja a 35 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
10. tesztelési és kísérleti infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén infrastruktúránként meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
11. innovációs klaszterhez nyújtott támogatás esetén klaszterenként meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
12. kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
13. az eljárási innováció és szervezési innováció támogatása esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 12,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
14. képzési támogatás esetén képzési projektenként meghaladja a 3 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
15. hátrányos helyzetű munkavállaló felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és évenként meghaladja az 5,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
16. megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és évenként meghaladja a 11 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
17. megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával járó többletköltség ellentételezéséhez nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és évenként meghaladja a 11 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
18. hátrányos helyzetű munkavállaló segítésével foglalkozó személy költségeinek ellentételezéséhez nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és évenként meghaladja az 5,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
19. dekarbonizációt is magában foglaló környezetvédelmi beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget, az 59. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott infrastruktúra és tárolás támogatása esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
20. elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget, és – amennyiben a támogatásnyújtásra támogatási program keretében kerül sor – az erre a támogatási kategóriára eső éves átlagos költségvetés meghaladja a 300 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
21. a 34–36., 39–40. és 42. alcím szerinti támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
22. energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
23. energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 70 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
24. a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási támogatás esetén projektenként meghaladja a 165 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító működési támogatás esetén vállalkozásonként évente meghaladja a 82,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
25. sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás esetén meghaladja a 33 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy a projekt teljes költsége meghaladja a 110 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
26. helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja egyazon infrastruktúra esetén a 11 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy a 22 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó összköltséget,
27. regionális repülőterekre irányuló támogatás esetén meghaladja a 121. §-ban meghatározott mértéket.
(2) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha
a) az energiahatékonyság-alapú szerződések megkötését elősegítő támogatás esetén a teljes kintlévő finanszírozás végső kedvezményezettenként meghaladja a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
b) a 45–47. alcím szerinti támogatás esetén a projekt teljes költsége meghaladja a 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy pénzügyi eszköz formájában odaítélt támogatás esetén a támogatásként nyújtott teljes finanszírozás névértéke kedvezményezettenként és projektenként meghaladja a 150 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
c) a belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén a projekt elszámolható költsége meghaladja
ca) a 44 millió eurónak, vagy
cb) – a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikkében meghatározott munkatervben szereplő belvízi kikötő esetén – az 55 millió eurónak megfelelő forintösszeget, azzal, hogy ha a projekt kotrást is tartalmaz, jelen pont alkalmazásában az adott belvízi kikötőben egy naptári éven belül végrehajtott összes kotrási tevékenység tekintendő a projekt részének.
(3) Ha a támogatás nyújtása az (1)–(2) bekezdésben foglaltak alapján az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától függ, a támogatási döntés csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően hajható végre.
21. § E rendelet alapján
a) a 14–52. alcím szerinti támogatás esetén 2027. június 30-ig,
b) az 53. és az 55. alcím szerinti támogatás esetén 2024. június 30-ig,
c) az 54. alcím szerinti támogatás esetén 2028. június 30-ig,
d) az 56. alcím szerinti támogatás esetén 2024. június 30-ig
lehet támogatási döntést hozni.
22. § (1) A regionális beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló induló beruházásnak minősüljön.
(2) Nagyvállalkozás által megvalósított, a termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező beruházás esetén a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.
(3) Meglévő létesítmény termékkínálatának a létesítményben új tevékenységgel, vagy termékkel történő bővítését eredményező induló beruházáshoz támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.
23. § (1) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.
(2) Nagyvállalkozás által beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét.
(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a kedvezményezett állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.
(4) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett az elszámolható költségek legalább 25%-át állami forrástól mentes saját forrásból vagy külső finanszírozás igénybevételével biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.
(5) A kedvezményezett a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg, a támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás üzembe helyezését követő legalább két évig nem kerül sor áttelepítésre abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.
24. § Nem nyújtható támogatás
a) acélipari tevékenységhez,
b) lignitipari tevékenységhez,
c) szénipari tevékenységhez,
d) ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához, vagy az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrához,
e) energiatermelési, energiatárolási, energiaátviteli, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz,
f) szélessávú ágazatban végzett tevékenységhez.
25. § (1) A támogatás maximális támogatási intenzitása az egyes területeken az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (2)–(6) bekezdésben foglaltakra.
(2) A támogatási intenzitás – a nagyberuházások kivételével – kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a kedvezményezett a kérelem benyújtásakor, valamint a támogatási döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozástípus feltételeinek.
(3) A támogatás maximális támogatási intenzitása nagyberuházás esetén az Atr. 25. § (3) bekezdésében meghatározott módszer alapján határozandó meg.
(4) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos vármegyében megkezdett olyan beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét, amely azonos vagy hasonló tevékenységet valósít meg.
(5) Ha a (4) bekezdés szerinti összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (4) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.
26. § (1) A támogatás keretében elszámolható
a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,
b) a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége, vagy
c) az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat.
(2) Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:
a) a tárgyi eszközöknek az Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,
b) immateriális javak esetén az Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,
c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és az immateriális javak vételára,
d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben, ha a tárgyi eszközök és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszközök és immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszközöknek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.
(4) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha
a) a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, illetve
b) a pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.
(5) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci árnál magasabb áron kötött szerződés alapján merült fel.
(6) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha
a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,
b) azok az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esnek,
c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,
d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a kedvezményezett eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,
e) azok nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a kedvezményezett eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,
f) azok költsége nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teszik ki.
(7) Nem minősül elszámolható költségnek
a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,
b) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás.
(8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók – Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának – ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket – 24 havi összege számolható el a munkakör betöltésének napjától számítva.
(9) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha
a) a beruházás a kedvezményezettnél foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest, azt követően, hogy a megszüntetett munkahelyek száma levonásra került a b) pont szerinti időszak alatt létrehozott munkahelyek számából,
b) a munkahelyeket a beruházás üzembe helyezésétől számított három éven belül betöltik,
c) kis- és középvállalkozás esetén a kedvezményezett a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja,
d) nagyvállalkozás esetén a kedvezményezett a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt évig az érintett területen fenntartja.
27. § (1) A regionális városfejlesztési támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) olyan, az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területeken megvalósuló városfejlesztési projektekhez nyújtható, amelyek a város integrált fenntartható településfejlesztési stratégiájának végrehajtását szolgálják.
(2) A támogatás az európai strukturális és beruházási alapokból társfinanszírozott, a jogszabályoknak megfelelően létrehozott városfejlesztési alapon keresztül saját-tőke befektetés, kvázisajáttőke-befektetés, kölcsön, kezességvállalás vagy ezek kombinációja formájában nyújtható.
(3) A városfejlesztési projekthez bármely városfejlesztési támogatási intézkedésből nyújtott valamennyi támogatás nem haladhatja meg a 22 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Kölcsön vagy kezességvállalás nyújtása esetén a támogatási összeg megállapításánál a kölcsön vagy a kezességvállalás alapjául szolgáló kölcsön névértékét kell figyelembe venni.
(4) A támogatás keretében a városfejlesztési projekt teljes költsége elszámolható, ha az összhangban áll az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 67. és 68. cikkével.
(5) A támogatási intézkedés végrehajtása megbízott félre bízható.
28. § (1) A városfejlesztésialap-kezelőt az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes eljárás keretében kell kiválasztani. A kiválasztás során nem tehető különbség az alapján, hogy azok mely tagállamban kerültek bejegyzésre vagy telepedtek le. Az alapkezelővel szemben kizárólag olyan feltétel támasztható, amely előre meghatározott és a befektetés jellegével objektív módon indokolható.
(2) A városfejlesztési alapot üzleti alapon kell irányítani, és biztosítani kell a nyereségorientált befektetési döntések meghozatalát.
(3) A (2) bekezdésben szereplő feltételek teljesítése érdekében a városfejlesztésialap-kezelő
a) jogszabály vagy szerződés alapján, professzionális alapkezelő gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével, a bevált gyakorlatok szerint, szabályozói felügyelet alatt jár el,
b) javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak, amely az (1) bekezdésnek megfelelő, az alapkezelő tapasztalatához, szakértelméhez, valamint operatív és pénzügyi kapacitásához kapcsolódó objektív kritériumokon alapuló nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárás alkalmazásával vélelmezhető,
c) teljesítményhez kötött javadalmazásban részesül vagy saját forrásainak társbefektetése útján részt vállal a befektetési kockázatból, ezáltal biztosítva, hogy érdeke folyamatosan megegyezzen az állami befektető érdekével,
d) meghatározza a befektetési stratégiát, a befektetések kritériumait és tervezett ütemezését, valamint előzetesen kimutatja azok pénzügyi életképességét és a városfejlesztésre gyakorolt várható hatásukat,
e) minden egyes sajáttőke-befektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiát dolgoz ki.
29. § (1) A támogatásnak a városfejlesztési alapok vagy a városfejlesztési projektek szintjén további független magánbefektetői forrásokkal kell párosulnia oly módon, hogy a bevont magánbefektetői források teljes összege elérje a városfejlesztési projekthez nyújtott teljes finanszírozás 20%-át.
(2) A városfejlesztési projekt végrehajtásához a magán- és állami befektetők pénzbeli, természetbeni hozzájárulást vagy ezek kombinációját nyújthatják azzal, hogy a természetbeni hozzájárulást piaci értéken kell figyelembe venni, amelyet független szakértő vagy megfelelően felhatalmazott hivatalos szerv igazol.
(3) A független magánbefektetőt olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás alapján kell kiválasztani, amely megfelel az uniós és nemzeti jogszabályoknak, és amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetések esetén – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az állami és magánbefektető közötti aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat-nyereség megosztási rendszer kialakítása.
(4) Ha a magánbefektetőt nem a (3) bekezdés szerinti eljárásban választják ki, a magánbefektető részére biztosított tisztességes megtérülési rátát nyílt, átlátható és diszkriminációmentes eljárásban kiválasztott független szakértő állapítja meg.
(5) Az állami befektetőt terhelő első veszteség nem haladhatja meg a teljes befektetés 25%-át, ha az állami és magánbefektető közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus.
(6) A magánbefektetőnek nyújtott kezességvállalás esetén a kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg a kezességvállalással biztosított portfólió 80%-át, az államot terhelő teljes veszteség a kezességvállalással biztosított portfólió 25%-át.
(7) A befektetők számára lehetővé kell tenni a városfejlesztési alap irányító testületeiben – különösen a felügyelőbizottságban vagy a tanácsadó bizottságban – való képviseletet.
(8) Annak érdekében, hogy a támogatási intézkedés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia alkalmazása, a támogatást nyújtó átvilágítási folyamatot (due diligence) hoz létre.
30. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kis- és középvállalkozás induló beruházásához nyújtható.
(2) A támogatás keretében
a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége, ideértve a beruházáshoz és annak üzembe helyezéséhez közvetlenül kapcsolódó egyszeri, nem amortizálható költségeket is,
b) a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyek két évre számított, becsült bérköltsége,
c) – ha a kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat, akkor – az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja
számolható el.
(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át.
(4) A támogatás a 26. § (2)–(5) és (7)–(8) bekezdése, (6) bekezdés a)–d) pontja, valamint (9) bekezdés a)–c) pontja szerinti feltételekkel nyújtható.
31. § (1) A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében a külső szakértő által nyújtott tanácsadási szolgáltatás költsége számolható el, azzal, hogy az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, úgymint folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
32. § (1) A kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében a vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való részvételekor felmerülő, a kiállító helyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költség számolható el.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
33. § (1) A kis- és középvállalkozások pénzügyi forráshoz juttatása érdekében kockázatfinanszírozási célú befektetés támogatási program formájában, közvetlenül az állam által vagy megbízott félen (a továbbiakban együtt: támogatást nyújtó) keresztül, egy vagy több pénzügyi közvetítő igénybevételével hajtható végre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási program keretében
a) a támogatást nyújtó a pénzügyi közvetítőknek a 35. §-nak megfelelően hozzájárulást nyújt, és
b) a pénzügyi közvetítők a 34. §-sal összhangban kockázatfinanszírozási célú befektetéseket hajtanak végre a támogatható vállalkozásokba.
(3) A támogatható vállalkozások olyan tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozások, amelyek az első kockázatfinanszírozási célú befektetés biztosításakor
a) semmilyen piacon nem működtek még,
b) bejegyzésüket követően kevesebb mint 10 éven át működtek valamely piacon,
c) az első kereskedelmi értékesítésüket követően kevesebb mint 7 éven át működtek valamely piacon, vagy
d) a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel új gazdasági tevékenység indítása céljából, üzleti terven alapuló olyan mértékű befektetést igényelnek, amely meghaladja az előző 5 évben elért átlagos éves árbevételük 50%-át.
(4) Amennyiben a támogatható vállalkozás esetében a támogathatóság a (3) bekezdés b) vagy c) pontja alapján kerül meghatározásra, kizárólag az így meghatározott időszak vehető figyelembe az ugyanazon vállalkozásba történő további befektetések esetén.
(5) Azon támogatható vállalkozások esetében, amelyek egy másik vállalkozást felvásároltak, a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti támogathatósági időszak a felvásárolt vállalkozás működését is magában foglalja, kivéve, ha a felvásárolt vállalkozás árbevétele a támogatható vállalkozás által a felvásárlást megelőző pénzügyi évben elért árbevétel kevesebb, mint 10%-a.
(6) Azon támogatható vállalkozások esetében, amelyek összefonódás útján jöttek létre, a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti támogathatósági időszak az összefonódott vállalkozások működését is magában foglalja, kivéve, azt az összefonódásban részt vevő vállalkozást, melynek árbevétele kevesebb, mint az összefonódó vállalkozások által az összefonódást megelőző pénzügyi évben elért összesített árbevétel 10%-a.
(7) Ha a (3) bekezdés b) pontját olyan támogatható vállalkozások esetében alkalmazzák, amelyeket nem kell bejegyezni, a támogathatósági időszak kezdete az az időpont, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét, vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.
(8) Amennyiben a támogatható vállalkozás új gazdasági tevékenysége keretében
a) az 57. § (9) bekezdésével összhangban valamely tevékenység környezeti teljesítményének jelentős javítására irányuló beruházást,
b) az (EU) 2020/852 rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott, környezeti szempontból fenntartható egyéb befektetést, vagy
c) a 651/2014/EU bizottsági rendelet IV. mellékletében felsorolt kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésére, szétválasztására, finomítására, feldolgozására vagy újrafeldolgozására irányuló kapacitás növelését célzó beruházást
valósít meg, a vállalkozások abban az esetben is támogathatóak, ha új gazdasági tevékenység indítása céljából, üzleti terven alapuló sajáttőke-befektetési igényük meghaladja az előző 5 évben elért átlagos éves árbevételük 30%-át.
34. § (1) A támogatható vállalkozásokba történő befektetés első kockázatfinanszírozási célú befektetésként vagy kiegészítő befektetésként nyújtható sajáttőke-befektetés, kvázisajáttőke-befektetés, kölcsön, kezességvállalás vagy ezek ötvözete formájában.
(2) Az (1) bekezdés szerinti befektetések teljes kintlévő összege több forrásból végrehajtott befektetés esetén sem haladhatja meg támogatható vállalkozásonként a 16,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
(3) A (2) bekezdés szerinti maximális befektetési összeg kiszámítása során
a) kölcsönök és adósságként strukturált kvázisajáttőke-befektetések esetében azok kintlévő névértékét,
b) kezességvállalások esetében az alapul szolgáló kölcsön kintlévő összegének névértékét
kell figyelembe venni.
(4) Kezességvállalás esetén, a kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg a támogatható vállalkozás számára nyújtott, alapul szolgáló kölcsön 80%-át.
(5) Sajáttőke-befektetés és kvázisajáttőke-befektetés esetében a kockázatfinanszírozási intézkedés csak akkor fedezhet kiváltási tőkét, ha a kiváltási tőkéhez kapcsolódóan a támogatható vállalkozásba történő befektetések valamennyi fordulójában legalább 50%-nak megfelelő új tőkét is bevonnak.
(6) A támogatható vállalkozásokba történő kiegészítő befektetésre – akár a 33. § (3) bekezdés b)–c) pontja szerinti támogathatósági időszak eltelte után is –, akkor kerülhet sor, amennyiben
a) a kiegészítő befektetés esetén is teljesül a (2) bekezdésben meghatározott feltétel,
b) az első kockázatfinanszírozási célú befektetéshez készült üzleti terv tartalmazta a kiegészítő befektetések lehetőségét,
c) a kiegészítő befektetésben részesülő vállalkozás nem válik más vállalkozásnak – ide nem értve a kockázatfinanszírozási célú befektetéseket végrehajtó pénzügyi közvetítőt vagy a független magánbefektetőt – a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (3) bekezdése értelmében vett kapcsolt vállalkozásává, kivéve, ha a kapcsolt vállalkozások együttesen is kis- és középvállalkozásnak minősülnek.
35. § (1) A pénzügyi közvetítőknek nyújtott, a 33. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulás
a) a támogatható vállalkozásokba közvetlenül vagy közvetetten befektetést szolgáló sajáttőke-befektetés, illetve kvázisajáttőke-befektetés vagy tőkejuttatás,
b) a támogatható vállalkozásokba közvetlenül vagy közvetetten befektetést szolgáló kölcsön,
c) a támogatható vállalkozásokba közvetlenül vagy közvetetten történő befektetésből eredő veszteségek fedezésére nyújtott kezességvállalás
formájában nyújtható.
(2) Az állami befektető – ideértve a megbízott felet is –, valamint a magánbefektetők, a pénzügyi közvetítők vagy az alapkezelők között kockázat-nyereség megosztási rendszer kerül kialakításra.
(3) Kezességvállalástól eltérő formájú befektetés esetén az aszimmetrikus nyereségrészesedést előnyben kell részesíteni a potenciális veszteségekkel szembeni védelemhez képest.
(4) Amennyiben az állami befektető és a magánbefektetők közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami befektetőt terhelő első veszteséget a kockázatfinanszírozási célú befektetés 25%-ára kell korlátozni.
(5) A kezességvállalás formájú befektetés esetén a kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot, a támogatást nyújtót terhelő teljes veszteség a kezességvállalással biztosított portfólió 25%-át. Díjmentesen kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várható veszteségét fedező kezességvállalások nyújthatók. Amennyiben a kezességvállalás a nem várható veszteségek fedezését is magában foglalja, úgy a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a nem várható veszteségeket fedező részére piaci kezességvállalási díjat fizet.
(6) Amennyiben a pénzügyi közvetítőnek nyújtott hozzájárulás az (1) bekezdés a) pontja szerinti saját tőke és kvázi-sajáttőke formáját ölti, a pénzügyi közvetítő összesített tőke-hozzájárulásainak és lejegyzett, de be nem fizetett tőkéjének legfeljebb 30%-a fordítható likviditáskezelési célra.
(7) A támogatható vállalkozásokba saját tőke, kvázi-sajáttőke vagy kölcsön formájában befektetést biztosító intézkedések esetén a pénzügyi közvetítő számára nyújtott hozzájárulásnak a pénzügyi közvetítők vagy a támogatható vállalkozások szintjén további független magánbefektetői forrásokat kell bevonnia oly módon, hogy az összesített magánbefektetői részvételi arány elérje
a) a 33. § (3) bekezdés a) pontjában említett, támogatható vállalkozások esetén a biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetés 10%-át,
b) a 33. § (3) bekezdés b) és c) pontjában említett támogatható vállalkozások esetén a biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetés 40%-át,
c) a 33. § (3) bekezdés b) és c) pontjában említett támogathatósági időszak eltelte után támogatható vállalkozásokba történő kiegészítő befektetés, és a 33. § (3) bekezdés d) pontjában említett támogatható vállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén a biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetés 60%-át.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott összesített magánbefektetői részvételi arány elérése céljából nem vehető figyelembe a 651/2014/EU bizottsági rendelet 21a. cikke szerinti adóösztönzők formájában kockázatfinanszírozási támogatásban részesülő független magánbefektetők által nyújtott finanszírozás.
(9) A (7) bekezdés b) és c) pontja szerinti magánbefektetői részvételi arány
a) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozások,
b) Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve alapján támogatásban részesülő vállalkozások,
c) az Európai Védelmi Alapból az (EU) 2021/697 rendelettel összhangban támogatásban részesülő vállalkozások,
d) az uniós űrprogram keretében az (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban támogatásban részesülő vállalkozások, és
e) az (EU) 2021/1060 rendelet vagy az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megosztott irányítás keretében végrehajtott uniós alapokból támogatásban részesülő vállalkozások
vonatkozásában a (7) bekezdés b) pontja esetében 20%-ra, a (7) bekezdés c) pontja esetében 30%-ra csökken.
(10) Amennyiben a befektetést a 33. § (3) bekezdésében és a 34. § (6) bekezdésében említettek szerint különböző fejlődési szakaszokban tartó támogatható vállalkozásoknak pénzügyi közvetítőn keresztül nyújtják, a pénzügyi közvetítőnek olyan magánbefektetői részvételi arányt kell elérnie, amely legalább az alapul szolgáló portfólióban lévő egyes befektetések volumenén alapuló súlyozott átlagnak felel meg, és a minimális részvételi arányoknak a (7) és (9) bekezdésben említett befektetésekre való alkalmazásából adódik, kivéve, ha a független magánbefektetők számára előírt részvétel a támogatható vállalkozások szintjén teljesül.
36. § (1) A pénzügyi közvetítőket és alapkezelőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás keretében kell kiválasztani. A kiválasztás során nem tehető különbség az alapján, hogy azok mely tagállamban kerültek bejegyzésre vagy telepedtek le. A pénzügyi közvetítőkkel és alapkezelőkkel szemben kizárólag olyan feltétel támasztható, amely előre meghatározott és a befektetés jellegével objektív módon indokolható.
(2) A pénzügyi közvetítők és alapkezelők kiválasztására irányuló eljárás célja a 35. § (2)–(5) bekezdése szerinti kockázat-nyereség megosztási rendszerek kialakítása és e § (5) és (6) bekezdése szerinti nyereségorientált döntések megalapozása.
(3) A pénzügyi közvetítők és alapkezelők kiválasztására irányuló eljárásnak a tapasztalathoz, szakértelemhez, valamint operatív és pénzügyi kapacitáshoz kapcsolódó objektív kritériumokon kell alapulnia.
(4) Olyan pénzügyi közvetítő és alapkezelő kerülhet kiválasztásra, amelyet az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően hoztak létre.
(5) A pénzügyi közvetítők és alapkezelők a támogatható vállalkozásoknak kockázatfinanszírozási célú befektetés nyújtására vonatkozó befektetési döntéseiket nyereségorientált módon kell meghozniuk.
(6) Az (5) bekezdésben szereplő feltételek teljesítése érdekében
a) a támogatást nyújtó átvilágítási folyamatot (due diligence) határoz meg annak érdekében, hogy a kockázatfinanszírozási célú befektetés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott befektetési stratégia alkalmazása, beleértve egy olyan megfelelő kockázatmegosztási politikát, amelynek célja a gazdasági megvalósíthatóság és – az érintett befektetési portfólió mérete és területi kiterjedése szempontjából – a hatékonyság elérése,
b) a támogatható vállalkozásokba történő befektetést olyan életképes üzleti tervre kell alapozni, amely részletesen ismerteti a terméket, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, és előzetesen kimutatja a terv pénzügyi életképességét,
c) minden egyes sajáttőke-befektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiát kell kidolgozni.
(7) A pénzügyi közvetítőket és alapkezelőket üzleti alapon kell irányítani.
(8) A (7) bekezdésben szereplő feltétel teljesítése érdekében a pénzügyi közvetítő és – a kockázatfinanszírozási célú befektetés típusától függően – az alapkezelő
a) jogszabály vagy szerződés alapján, professzionális alapkezelő gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével, a bevált gyakorlatok szerint, szabályozói felügyelet alatt jár el,
b) javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak, amely az (1) bekezdésnek megfelelő nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárás alkalmazásával vélelmezhető,
c) teljesítményhez kötött javadalmazásban részesül vagy saját forrásainak társbefektetése útján részt vállal a befektetési kockázatból, ezáltal biztosítva, hogy érdeke tartósan megegyezzen a támogatást nyújtó érdekével,
d) meghatározza a befektetési stratégiát, a befektetések kritériumait és tervezett ütemezését,
e) a befektetők számára lehetővé teszi a befektetési alap irányító testületeiben – különösen felügyelőbizottságban vagy tanácsadó bizottságban – való képviseletet.
(9) Olyan kockázatfinanszírozási célú intézkedés esetében, melynél a támogatható vállalkozások részére a befektetés kezességvállalás, kölcsön vagy adósságként strukturált kvázisajáttőke-befektetés formájában történik, a pénzügyi közvetítőnek olyan befektetéseket kell megvalósítania, amelyek a jelen alcím szerinti befektetés elmaradása esetén nem, illetve csak korlátozott vagy eltérő módon valósulnának meg.
(10) A (9) bekezdésben szereplő feltétel teljesítése érdekében a pénzügyi közvetítőnek igazolnia kell, hogy olyan mechanizmust működtet, amely biztosítja, hogy a támogatható vállalkozások a finanszírozási volumen növekedése, a portfóliók kockázatának emelkedése, illetve a fedezeti követelmények, a kezességvállalási díjak vagy a kamatlábak csökkentése révén a legnagyobb mértékben részesülnek valamennyi előnyből.
37. § (1) A 33. § (3) bekezdésében foglalt feltételeket nem teljesítő kis- és középvállalkozások részére a (2)–(4) bekezdés szerinti feltételekkel nyújtható kockázatfinanszírozási célú befektetés, amennyiben a 33–36. §-ban foglalt feltételek – a 33. § (3) bekezdése, a 34. § (2) és (6) bekezdése, a 35. § (7) bekezdése, illetve a 35. § (10) bekezdése kivételével – teljesülnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kkv-k szintjén a kockázatfinanszírozási célú befektetésnek teljesítenie kell az 53. vagy 54. alcímben, vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 717/2014/EU bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 717/2014/EU bizottsági rendelet) foglalt feltételeket.
(3) A támogatható vállalkozásokba saját tőke, kvázi-sajáttőke vagy kölcsön formájában befektetést biztosító intézkedések esetén a pénzügyi közvetítő számára nyújtott hozzájárulásnak a pénzügyi közvetítők vagy a támogatható vállalkozások szintjén további független magánbefektetői forrásokat kell bevonnia oly módon, hogy az összesített magánbefektetői részvételi arány elérje az (1) bekezdés szerinti kkv-knak nyújtott kockázatfinanszírozás legalább 60%-át.
(4) A (3) bekezdés szerinti magánbefektetői részvételi arány
a) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozások,
b) Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve alapján támogatásban részesülő vállalkozások,
c) az Európai Védelmi Alapból az (EU) 2021/697 rendelettel összhangban támogatásban részesülő vállalkozások,
d) az uniós űrprogram keretében az (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban támogatásban részesülő vállalkozások, és
e) az (EU) 2021/1060 rendelet vagy az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megosztott irányítás keretében végrehajtott uniós alapokból támogatásban részesülő vállalkozások
vonatkozásában 30%-ra csökken.
38. § (1) Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) támogatási program keretében azon tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kedvezményezett) részére nyújtható, amely
a) legfeljebb öt éve került bejegyzésre,
b) még nem osztott fel nyereséget,
c) nem egy másik vállalkozás tevékenységét vette át, kivéve, ha az átvett tevékenység árbevétele a kedvezményezett átvételt megelőző pénzügyi évben elért árbevételének kevesebb mint 10%-át teszi ki,
d) nem felvásárlás útján jött létre, kivéve, ha a felvásárolt vállalkozás árbevétele a kedvezményezett által a felvásárlást megelőző pénzügyi évben elért árbevételnek kevesebb mint 10%-át teszi ki, és
e) nem összefonódás útján jött létre, kivéve, ha
ea) az összefonódás útján létrejövő vállalkozás árbevétele kevesebb mint 10%-kal magasabb, mint az összefonódó vállalkozások által az összefonódást megelőző pénzügyi évben elért összesített árbevétel, vagy
eb) az összefonódásban részt vevő legrégebbi vállalkozás bejegyzésétől számított öt év még nem telt el.
(2) Azon kedvezményezett esetében, amelyet nem kell bejegyezni, az (1) bekezdés a) pontja és e) pontjának eb) alpontja szerinti ötéves támogathatósági időszak kezdete az az időpont, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.
(3) Ezen alcím keretében támogatás pénzügyi közvetítőn keresztül nem nyújtható.
39. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci kamatozású, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott hitel, annak névértéke nem haladhatja meg
a) az 1,1 millió eurót,
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozás esetén a 2,2 millió eurót.
(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező hitel nyújtása esetén a névérték legmagasabb összege az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a hitel tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű hitel nyújtása esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű hitelre vonatkozó legmagasabb összeggel.
40. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci díj ellenében, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott kezességvállalás, a kezességvállalással biztosított hitel névértéke nem haladhatja meg
a) az 1,65 millió eurót,
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozás esetén a 3,3 millió eurót.
(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kezességvállalás nyújtása esetén a kezességvállalással biztosított legmagasabb hitelösszeg az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kezességvállalás nyújtása esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű kezességvállalásra vonatkozó legmagasabb összeggel.
(3) A kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80%-át.
41. § Ha a támogatás formája vissza nem térítendő támogatás – ide értve a sajáttőke-befektetést és a kvázisajáttőke-befektetést is –, adókedvezmény, adómentesség, kamatlábcsökkentés vagy kezességvállalási díjcsökkentés, annak bruttó támogatási egyenértéke nem haladhatja meg
a) a 0,5 millió eurót,
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozás esetén az 1 millió eurót.
42. § (1) A kedvezményezett támogatásban részesülhet a 39–41. §-ban meghatározott támogatási eszközök kombinációja révén is, ha az egyik támogatási eszközzel nyújtott támogatásnak az adott eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összege alapján kiszámított hányadát figyelembe veszik a kombinált eszköz részét képező másik eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összeg maradványhányadának meghatározásakor.
(2) Innovatív kisvállalkozás esetén a 39–41. §-ban meghatározott legmagasabb összegek megkétszerezhetőek.
43. § (1) A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekthez nyújtható, beleértve a Horizont 2020 keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram keretében kiválósági pecsét minőségi védjegyben részesült kutatás-fejlesztési projekteket, továbbá a társfinanszírozott kutatás-fejlesztési projekteket és a társfinanszírozott partnerség létrehozására irányuló projekteket is.
(2) A kutatás-fejlesztési projekt kategóriái:
a) alapkutatás,
b) ipari kutatás,
c) kísérleti fejlesztés,
d) megvalósíthatósági tanulmány.
(3) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (2) bekezdés szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák közé.
44. § (1) Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztési projekt valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni.
(2) A 43. § (2) bekezdés a)–c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható
a) a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig,
b) az eszközök, berendezések költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy ahol ezeket az eszközöket és felszereléseket nem a teljes élettartamuk alatt használják a projekthez, csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatóak el,
c) az épületek és a földterület költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy az épületek esetén csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek, földterület esetén a kereskedelmi, illetve a ténylegesen felmerülő beruházási költségek számolhatóak el,
d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe,
e) a további általános és egyéb működési költség, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel.
(3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti költségek – a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. cikk (1) bekezdése harmadik fordulatának sérelme nélkül – egyszerűsített költségelszámolás alapján közvetett költségként is megállapíthatók. A közvetett költségek mértéke nem haladhatja meg a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti elszámolható költségek összegének legfeljebb 20%-át.
(4) A 43. § (2) bekezdés d) pontja esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el.
45. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át,
b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át,
c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át,
d) megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át.
(2) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve az (5) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja szerinti együttműködési projektben részt vevőket is.
(3) Ipari kutatás, kísérleti fejlesztés és megvalósíthatósági tanulmány esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.
(4) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a (3) bekezdésben foglalt mértéken felül legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető nagyvállalkozás esetén is oly módon, hogy az (5) bekezdés a) és b) pontja együttesen nem alkalmazható.
(5) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a támogatási intenzitás
a) 15 százalékponttal növelhető, ha
aa) a projekt az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen valósul meg, vagy
ab) a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával, vagy legalább két tagállamban, vagy egy tagállamban és egy, az EGT-megállapodásban szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több, mint 70%-át, vagy a projekt legalább egy olyan kutató-tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más hasonló szervezetekkel közösen az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit, vagy
ac) a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján, vagy
ad) a kedvezményezett vállalja, hogy a projekt szellemitulajdon-jogok által védett kutatási eredményeire vonatkozó hasznosítási engedélyeket késedelem nélkül bocsát rendelkezésre piaci áron, megkülönböztetés-mentes és nem kizárólagos módon az EGT-n belül érdekelt felek használatára,
b) 25 százalékponttal növelhető, ha
ba) olyan nyílt felhívás alapján került kiválasztásra a projekt, melynek célja, hogy az legalább három tagállam vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél közösen tervezett projektjének részét képezze, és
bb) a projekt legalább két – nagyvállalkozás esetén három – tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén működő vállalkozások hatékony együttműködését foglalja magában, és
bc) az a) pont ac) vagy ad) alpontja szerinti feltétel teljesül, azzal, hogy az ac) alpont esetén az eredmények széles körű terjesztésének legalább három tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén kell megvalósulnia.
46. § (1) A kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) gazdasági tevékenység folytatására használt kutatási infrastruktúra építéséhez és korszerűsítéséhez nyújtható.
(2) A támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak költsége számolható el.
(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely 60%-ig növelhető, ha a kutatási infrastruktúrát legalább két tagállam finanszírozza, vagy azt uniós szinten minősítik és választják ki.
(4) A kutatási infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért szokásos piaci árat kell fizetni.
(5) A kutatási infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetés-mentes módon kell biztosítani.
(6) A kutatási infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezőbb feltételekkel járó kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphat. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségnek arányban kell állnia a beruházási költséghez való hozzájárulás mértékével és a hozzáférés feltételeit közzé kell tenni.
(7) Ha a kutatási infrastruktúra gazdasági és nem gazdasági tevékenységre vonatkozóan egyaránt részesül közfinanszírozásban, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozást, költségeket és az azokból származó bevételeket külön kell elszámolni, következetesen alkalmazott és objektíven indokolható számviteli elvek alapján. Ebben az esetben a (3) bekezdés szerinti maximális támogatási intenzitás túllépésének elkerülése érdekében ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust kell alkalmazni arra az esetre vonatkozóan, ha a gazdasági tevékenység részaránya nagyobb, mint az a támogatás odaítélésekor megállapításra került.
47. § (1) A tesztelési és kísérleti infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak költsége számolható el.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 25%-át.
(3) A támogatási intenzitás
a) középvállalkozások esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozások esetében 20 százalékponttal növelhető,
b) további 10 százalékponttal növelhető a legalább két tagállam által közfinanszírozásban részesített, határokon átnyúló tesztelési és kísérleti infrastruktúra, vagy az uniós szinten minősített és kiválasztott tesztelési és kísérleti infrastruktúra esetén,
c) további 5 százalékponttal olyan tesztelési és kísérleti infrastruktúra esetén, amelyet a tényleges teljes éves kapacitás legalább 80%-ában kis- és középvállalkozások használnak.
(4) Az infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért szokásos piaci árat kell fizetni, azzal, hogy annak hiányában a költségeket és az észszerű nyereséget magában foglaló árat kell felszámítani.
(5) A tesztelési és kísérleti infrastruktúrához való hozzáférésre és az infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás esetén a 46. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak megfelelően alkalmazandók.
48. § (1) Az innovációs klaszterhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a klaszter tulajdonosának beruházási támogatásként nyújtható.
(2) Ha a tulajdonos és az üzemeltető nem azonos, az innovációs klaszter üzemeltetője kizárólag önálló jogi személyiséggel rendelkező jogalany, vagy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások konzorciuma lehet.
(3) A tulajdonos, az üzemeltető, illetve a konzorcium tagjai minden esetben kötelesek a tulajdonosi, üzemeltetői és használati tevékenységek költségeiről és bevételeiről elkülönített számviteli nyilvántartást vezetni.
(4) A klaszter irodaterületéhez, létesítményeihez és tevékenységeihez való hozzáférésre, és a klaszter beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás esetén a 46. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak megfelelően alkalmazandók.
(5) A klaszter létesítményeinek használatáért és a klasztertevékenységben való részvételért szokásos piaci árat kell fizetni, azzal, hogy annak hiányában a költségeket és az észszerű nyereséget magában foglaló árat kell felszámítani.
49. § (1) Támogatás az innovációs klaszter létrehozására vagy korszerűsítésére nyújtható, melynek keretében a tárgyi eszközökre és az immateriális javakra irányuló beruházási költség számolható el.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely 15 százalékponttal növelhető az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen található innovációs klaszter esetén.
50. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható
a) a szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége,
b) olyan, kutató-tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költsége, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységen, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott, nem helyettesítő munkakörben dolgozik,
c) az innovációs tanácsadás és az innovációs támogató szolgáltatás költsége, ideértve a kutató-tudásközvetítő szervezet, kutatási infrastruktúra, tesztelési és kísérleti infrastruktúra vagy innovációs klaszter által nyújtott ezen szolgáltatásokat is.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%-áig növelhető, ha az innovációs tanácsadáshoz és innovációs támogató szolgáltatáshoz nyújtott támogatás összege nem haladja meg három év alatt a 220 ezer eurónak megfelelő forintösszeget.
51. § (1) Az eljárási innováció és szervezési innováció támogatása (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható
a) a személyi jellegű ráfordítás,
b) a tárgyi eszközök, immateriális javak, berendezés, épület és földterület költsége, a projektben való használatuk mértékéig és idejére,
c) a szerződéses kutatás, a külső forrásból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeret és szabadalom költsége,
d) a további általános és egyéb működési költség, ideértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit is, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel.
(2) A támogatási intenzitás nagyvállalkozás esetén nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15%-át, kis- és középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 50%-át.
(3) Nagyvállalkozásnak akkor nyújtható támogatás, ha az a támogatott tevékenység során hatékony együttműködést folytat kis- és középvállalkozással, és ha az együttműködő kis- és középvállalkozás viseli az összes elszámolható költség legalább 30%-át.
52. § (1) A képzési támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez, valamint támogatott beruházás esetén a beruházás alapvető működtetéséhez szükséges képzéshez nem nyújtható.
(2) A támogatás keretében elszámolható
a) az oktatók személyi jellegű ráfordítása, azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen,
b) az oktatók és a képzésben részt vevők közvetlenül a képzési projekttel összefüggésben felmerülő költségei, különösen közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltség és szállásköltség, anyagok és fogyóeszközök költsége, valamint az eszközök és berendezések értékcsökkenése kizárólag a képzési projekt keretében történő használatuk mértékéig,
c) a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költsége,
d) a képzésben részt vevők személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek, különösen az adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsi költségek, azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzésben részt vevők részt vesznek a képzésen.
(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig növelhető
a) megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy hátrányos helyzetű munkavállaló részére nyújtott képzés esetén 10 százalékponttal,
b) középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal.
53. § (1) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében a hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő legfeljebb 12 hónap bérköltsége, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló esetén a felvételt követő legfeljebb 24 hónap bérköltsége számolható el.
(2) Ha a foglalkoztatási időszak a hátrányos helyzetű munkavállaló esetén 12 hónapnál, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló esetén 24 hónapnál rövidebb, a támogatást időarányosan csökkenteni kell.
(3) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételének az érintett vállalkozásnál a foglalkoztatottak számának nettó növekedését kell eredményeznie a felvételt megelőző 12 hónap átlagához viszonyítva.
(4) A foglalkoztatottak számának nettó növekedése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azon álláshelyek megüresedését, amely önkéntes kilépés, a munkaképesség megváltozása, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő-csökkentés vagy kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás miatt történik. Ez a szabály nem alkalmazható az álláshely létszámleépítés következtében történt megüresedése esetén.
(5) A hátrányos helyzetű munkavállaló az alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak, a munkaszerződésnek vagy a vállalkozásra nézve kötelező kollektív szerződésnek megfelelő minimális időtartamon keresztül folyamatos foglalkoztatásra jogosult.
(6) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
54. § (1) A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása alatti időszakban felmerülő bérköltség számolható el.
(2) A megváltozott munkaképességű munkavállaló felvételének az érintett vállalkozásnál a foglalkoztatottak számának nettó növekedését kell eredményeznie a felvételt megelőző 12 hónap átlagához viszonyítva.
(3) A foglalkoztatottak számának nettó növekedése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azon álláshelyek megüresedését, amely önkéntes kilépés, a munkaképesség megváltozása, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő-csökkentés vagy kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás miatt történik. Ez a szabály nem alkalmazható az álláshely létszámleépítés következtében történt megüresedése esetén.
(4) A megváltozott munkaképességű munkavállaló az alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak, a munkaszerződésnek vagy a vállalkozásra nézve kötelező kollektív szerződésnek megfelelő minimális időtartamon keresztül folyamatos foglalkoztatásra jogosult.
(5) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 75%-át.
55. § (1) A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával járó többletköltség ellentételezéséhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható
a) a helyiségek átalakításának költsége,
b) a megváltozott munkaképességű munkavállaló segítésével foglalkozó személy foglalkoztatásához kapcsolódó költség kizárólag a segítés ideje alatt, valamint ezen segítő személy képzési költsége,
c) a megváltozott munkaképességű munkavállaló általi használatra alkalmassá tétel érdekében
ca) a berendezések átalakításának, beszerzésének költsége,
cb) az átalakított vagy segítség nyújtására alkalmas technológiai felszerelések költsége, a szoftverek beszerzésének és érvényesítésének költsége,
d) a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkahelyre és munkával kapcsolatos tevékenység helyszínére történő szállításához közvetlenül kapcsolódó költség,
e) a megváltozott munkaképességű munkavállaló által rehabilitációra fordított órák bérköltsége,
f) a védett foglalkoztatást biztosító kedvezményezett esetén közvetlenül a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával összefüggésben
fa) a termelőegység létrehozásának, üzembe helyezésének vagy korszerűsítésének költsége,
fb) az adminisztrációs és szállítási költségek.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben azon költség számolható el, amely akkor merülne fel, ha a kedvezményezett nem megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztatna.
(3) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható.
56. § (1) A hátrányos helyzetű munkavállaló segítésének költségeit ellentételező támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében a hátrányos helyzetű munkavállaló segítésével foglalkozó személy
a) foglalkoztatásához kapcsolódó költség kizárólag a segítés ideje alatt, de legfeljebb a hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő 12 hónapig, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló esetén 24 hónapig,
b) képzési költsége
számolható el.
(2) A segítségnyújtás keretében azon tevékenységek támogathatóak, amelyek
a) támogatják a hátrányos helyzetű munkavállaló autonómiáját és alkalmazkodását a munkahelyi környezethez,
b) segítséget nyújtanak a társadalmi és adminisztratív eljárásokhoz,
c) megkönnyítik a munkáltatóval való kommunikációt és a konfliktusok kezelését.
(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
57. § (1) A dekarbonizációt is magában foglaló környezetvédelmi beruházási támogatás, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és megszüntetését célzó támogatást is, (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) akkor nyújtható, ha az nem tartozik a 651/2014/EU bizottsági rendelet 36a–36b. és 38–48. cikkének hatálya alá.
(2) Nem nyújtható támogatás a fosszilis üzemanyagot – a földgázt is beleértve – felhasználó berendezésekbe, gépekbe és ipari termelési létesítményekbe történő beruházásokra.
(3) A (2) bekezdésben foglalt előírás nem érinti annak lehetőségét, hogy meglévő létesítményben végrehajtott, annak környezetvédelmi szintjét javító kiegészítő alkatrészek telepítésére irányuló beruházás támogatásban részesüljön, amennyiben az nem eredményezi a termelési kapacitás bővítését vagy a fosszilis tüzelőanyagok nagyobb mértékű fogyasztását.
(4) Nem nyújtható a közvetlen kibocsátás-csökkentést vagy elkerülést célzó beruházáshoz támogatás, amennyiben a beruházás kizárólag a szén-dioxid kibocsátás egyik ágazatból másikba való áthelyezését eredményezi.
(5) Nem nyújtható a vállalkozásnak egy hatályos uniós szabványnak való megfelelést lehetővé tevő támogatás.
(6) Támogatás nyújtható a beruházás teljes élettartama alatt megújuló hidrogént felhasználó berendezésekre és gépekre, valamint a hidrogént szállító infrastruktúrába történő beruházásokra.
(7) Támogatás nyújtható a beruházás teljes élettartama alatt megújuló hidrogénből származó tüzelőanyagot használó berendezésekbe és gépekbe történő beruházásra, amennyiben a tüzelőanyag energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és amelyet az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban a nem biológiai eredetű megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagokra vonatkozóan meghatározott módszerekkel összhangban állítottak elő.
(8) Támogatás nyújtható megújuló hidrogénnek nem minősülő, villamos energiából előállított hidrogént termelő vagy felhasználó létesítményekre, berendezésekre és gépekre, illetve ilyen hidrogént szállító dedikált energetikai infrastruktúrába történő beruházásokhoz, amennyiben az előállított, felhasznált vagy szállított hidrogén a beruházás teljes élettartama alatt a teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást a 94 g CO2e/MJ üzemanyag-referenciához viszonyítva legalább 70%-kal csökkenti. A teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarításának meghatározása során a hidrogén előállításához felhasznált villamos energia előállításához kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátást azon ajánlattételi övezet marginális termelőegysége alapján kell megállapítani, ahol az elektrolizátor a kiegyenlítőenergia-elszámolási időszakokban található, amikor az elektrolizátor a hálózatról fogyaszt áramot.
(9) Támogatás akkor nyújtható, ha a beruházás
a) a hatályos uniós szabvány túlteljesítése révén lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenysége környezetvédelmi szintjének emelését, függetlenül az alkalmazandó uniós szabványoknál szigorúbb, kötelező nemzeti szabványok meglététől, vagy
b) uniós szabvány hiányában lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenysége környezetvédelmi szintjének emelését, vagy
c) már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak megfelelés érdekében lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenysége környezetvédelmi szintjének emelését. Ebben az esetben a beruházást az érintett szabvány hatálybalépésének napja előtt legalább 18 hónappal meg kell valósítani.
(10) A (9) bekezdéstől eltérően azon projektek esetén, amelyek a (6)–(8) bekezdés szerinti hidrogént, hulladékhőt vagy szén-dioxidot szállító dedikált energetikai infrastruktúrához kapcsolódnak vagy azt magukban foglalják, továbbá amelyek a (6)–(8) bekezdés szerinti hidrogénnel, hulladékhővel vagy szén-dioxiddal kapcsolatos energetikai infrastruktúrával való összeköttetést biztosítják, a környezetvédelem szintjének növekedése az infrastruktúralánc egyéb résztvevőjének tevékenységéből is eredhet.
(11) Támogatás nyújtható szén-dioxid leválasztásra és szállításra, amennyiben
a) a szén-dioxid-leválasztás, illetve -szállítás – beleértve a teljes szén-dioxid-leválasztási és – tárolási vagy szén-dioxid-leválasztási és -hasznosítási lánc egyedi elemeit is – egy teljes szén-dioxid-leválasztási és -tárolási vagy szén-dioxid-leválasztási és -hasznosítási lánccá kerül egyesítésre, és
b) a beruházás nettó jelenértéke a projekt teljes élettartama alatt negatív, amelynek kiszámítása során a szén-dioxid kibocsátás fel nem merült költségeit is figyelembe kell venni.
58. § (1) A támogatás keretében a beruházási többletköltségek számolhatók el. Az elszámolható költségek meghatározásához a beruházási költségeket össze kell hasonlítani egy olyan alternatív forgatókönyv költségeivel, amely támogatás nélkül valósulna meg. Ha ennek eredményeként a támogatás hiányában
a) olyan kevésbé környezetbarát beruházás valósulna meg, amely az adott ágazat vagy az érintett tevékenység esetében megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak, az elszámolható költségek a támogatott beruházás költségeinek és a kevésbé környezetbarát beruházás költségeinek a különbözete,
b) ugyanazon beruházás későbbi időpontban valósulna meg, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő beruházás költségeinek és a későbbi beruházás nettó jelenértéken számított költségeinek különbözete arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,
c) a meglévő berendezések és felszerelések további üzemben tartása valósulna meg, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő beruházás költségeinek és a meglévő létesítmények és berendezések karbantartására, javítására és korszerűsítésére irányuló beruházások nettó jelenértékének különbözete arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,
d) kevésbé környezetbarát eszközök lízingelésére kerülne sor, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő és a kevésbé környezetbarát eszközök lízingelésének nettó jelenértékének különbözete.
(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti esetekben azon alternatív forgatókönyvnek, amely a támogatás hiányában valósulna meg,
a) a támogatott beruházással hasonló termelési kapacitással és élettartammal kell rendelkeznie és eleget kell tennie az érvényben lévő uniós szabványoknak, és
b) hitelesnek kell lennie a piaci körülmények, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer által létrehozott ösztönzők és a jogszabályi követelmények tekintetében.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a lízing költségei nem foglalják magukban a felszerelés vagy berendezés üzemeltetésével kapcsolatos költségeket – különösen az üzemanyagköltségeket, biztosítás, karbantartás, egyéb fogyóeszközök költségeit –, függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek.
59. § (1) Az 58. § (1) bekezdésétől eltérően a teljes beruházási költség elszámolható, amennyiben a támogatott beruházás
a) egy már meglévő létesítmény kiegészítő alkotóelemének telepítéséből áll, amelynek esetében nem azonosítható kevésbé környezetbarát alternatív forgatókönyv, vagy
b) az 57. § (6)–(8) bekezdése szerinti hidrogént, hulladékhőt vagy szén-dioxidot szállító dedikált energetikai infrastruktúra kiépítését foglalja magában, amely a környezetvédelem szintjének 57. § (9) és (11) bekezdése szerinti növeléséhez szükséges.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a teljes beruházási költség keretében nem számolhatók el a tároló létesítmények építésének vagy korszerűsítésének költségei, a megújuló hidrogén és hidrogén tárolására szolgáló, az 57. § (8) bekezdése szerinti létesítmények kivételével.
60. § Az 57. § (11) bekezdésében meghatározott beruházás esetén kizárólag a szén-dioxid-leválasztásnak a valamely szén-dioxid-kibocsátó létesítményre (ipari létesítményre vagy erőműre) történő alkalmazásából, vagy a szén-dioxidnak a környezeti levegőből közvetlenül történő leválasztásából, vagy a leválasztott szén-dioxid-kibocsátás tárolási pufferkapacitásából és szállításából eredő beruházási többletköltségek számolhatók el.
61. § (1) Az 58. § (1) bekezdés a)–d) pontjától eltérően az elszámolható költségek alternatív forgatókönyv és a 2. § 173. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül is meghatározhatóak, amely esetben a magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek számolhatók el.
(2) Az 58–60. § esetén nem számolhatók el a magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek.
62. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40%-át.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a támogatási intenzitás nem haladhatja meg
a) az elszámolható költségek 50%-át, amennyiben a beruházás eredményeként 100%-kal csökken a közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátás, ide nem értve a biomassza felhasználására támaszkodó beruházásokat,
b) az elszámolható költségek 30%-át az 57. § (11) bekezdésében meghatározott beruházás esetén.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti támogatási intenzitások
a) középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, és
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló beruházás esetén az a) pont szerinti mértéken túl nagyvállalkozásnál is 15 százalékponttal
növelhetők.
(4) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 2. § 173. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén
a) az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetés-mentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen meghatározott és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok alapján dolgozzák ki, és
b) amennyiben a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül és újabb ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából az újabb ajánlattételi eljárásban igazítják ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével, és
c) tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás, és
d) az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a projektnek a támogatási intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulása – így különösen az egy megvalósítandó környezetvédelmi egység után igényelt támogatás – alapján határozzák meg.
(5) Az 58–60. §-ban foglaltaktól eltérően támogatás a magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek és a beruházás működési eredményének különbségéig is nyújtható. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen szükséges levonni és visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával a támogatást nyújtónak utólagosan ellenőrizni kell.
(6) A 61. § (1) bekezdése szerinti esetben az (1)–(3) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások és bónuszok 50%-kal csökkennek.
63. § (1) Az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) olyan infrastruktúra építéséhez, telepítéséhez, korszerűsítéséhez vagy bővítéséhez nyújtható, amely
a) járműveket,
b) mobil végberendezéseket vagy
c) földi kiszolgálást végző mobil berendezéseket
lát el villamos energiával vagy hidrogénnel.
(2) Amennyiben a támogatás hidrogéntöltő infrastruktúrára irányul, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatással érintett hidrogéntöltő infrastruktúra legkésőbb 2036. január 1-től kizárólag megújuló hidrogént szolgáltat.
(3) Nem nyújtható támogatás a kikötői elektromos- és hidrogéntöltő infrastruktúrára irányuló beruházásokhoz.
64. § (1) Amennyiben az elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúra a támogatás kedvezményezettjétől eltérő felhasználók számára is nyíltan hozzáférhető, a támogatás kizárólag a nyilvánosan és – többek között a díjak, az azonosítási és fizetési módok, továbbá az egyéb használati feltételek tekintetében – megkülönböztetésmentesen hozzáférhető elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúra építéséhez, telepítéséhez, korszerűsítéséhez vagy bővítéséhez nyújtható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a támogatás kedvezményezettjétől eltérő felhasználóknak szokásos piaci díjat kell fizetni az elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúra használatáért.
(3) Az elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúrák azon üzemeltetői, amelyek infrastruktúrájukon szerződésen alapuló fizetést kínálnak vagy tesznek lehetővé, nem tehetnek különbséget a mobilitási szolgáltatók között, különösen kedvezményes hozzáférési feltételek alkalmazásával vagy nem objektív indokokon alapuló árdifferenciálással.
(4) A támogatott elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúra működtetését koncesszióba adni vagy egyéb módon harmadik félre bízni csak átlátható és megkülönböztetés-mentes módon, versenyeztetéses eljárásban kialakult gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján, a vonatkozó koncessziós és közbeszerzési jogszabályok betartásával lehet.
(5) Amennyiben a támogatás olyan elektromos töltőinfrastruktúra kiépítésére irányul, mely lehetővé teszi a 22 kW vagy annál kisebb kimenő teljesítményű villamos energia szállítását, abban az esetben az infrastruktúrának alkalmasnak kell lennie az intelligens töltési funkciókra.
65. § (1) A nyilvánosan hozzáférhető elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához nyújtott támogatás szükségességét a támogatási intézkedés hatálybalépésének időpontjában 1 évnél nem régebbi előzetes nyilvános konzultáció eredménye vagy független piaci tanulmány alapján kell alátámasztani.
(2) Az előzetes nyilvános konzultációnak vagy a független piaci tanulmánynak a támogatással érintett infrastruktúrával azonos kategóriába tartozó – így különösen elektromos töltőinfrastruktúra esetében normál vagy nagy teljesítményű – infrastruktúrákra kell vonatkoznia.
(3) A nyilvánosan hozzáférhető infrastruktúrákhoz támogatás akkor nyújtható, ha az (1) bekezdés szerinti előzetes nyilvános konzultáció vagy független piaci tanulmány azt állapítja meg, hogy kereskedelmi feltételek mellett ilyen beruházás a támogatási intézkedés hatálybalépésétől számított 3 éven belül valószínűsíthetően nem valósulna meg.
(4) Az (1) bekezdés szerinti előzetes nyilvános konzultáció lefolytatására vagy független piaci tanulmány beszerzésére vonatkozó feltételt nem kell alkalmazni a nyilvánosan nem hozzáférhető elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúra megépítésére, telepítésére, korszerűsítésére vagy bővítésére irányuló beruházások esetén.
(5) Az (1) bekezdéstől eltérően a közúti járműveket kiszolgáló elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúra támogatásának szükségességét vélelmezni kell, ahol
a) elektromos töltő infrastruktúra esetében a kizárólag elektromos üzemű járművek, vagy
b) hidrogéntöltő infrastruktúra esetében a legalább részben hidrogénüzemű járművek
külön-külön kevesebb mint 3 százalékát teszik ki a Magyarországon regisztrált ugyanazon kategóriába tartozó járművek teljes számának, azzal, hogy a személygépkocsikat és a könnyű haszongépjárműveket ugyanazon járműkategóriába tartozónak kell tekinteni.
66. § (1) A támogatás keretében a 63. § (1) bekezdése szerinti infrastruktúra építésének, telepítésének, korszerűsítésének, vagy bővítésének költségei számolhatók el, így különösen
a) a töltő infrastruktúrának és a kapcsolódó műszaki berendezéseknek a költségei,
b) a töltő infrastruktúrának a hálózathoz, illetve a helyi villamos energia- vagy hidrogéntermelő, vagy tároló egységhez való csatlakoztatásához szükséges bármilyen elektromos vagy egyéb komponensek – többek között elektromos kábelek és transzformátorok – telepítésének vagy korszerűsítésének költségei,
c) az építési munkálatok, a földterület- vagy útátalakítás költségei, a telepítési és a vonatkozó engedélyek beszerzési költségei,
d) a megújuló villamos energia vagy a megújuló hidrogén helyszíni előállításának beruházási költségei,
e) a megújuló villamos energia vagy a hidrogén tárolóegységeinek beruházási költségei.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a termelő létesítmény névleges termelési kapacitása nem haladhatja meg a csatlakoztatott töltő infrastruktúra maximális névleges teljesítményét vagy töltési kapacitását.
67. § (1) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 2. § 173. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén
a) az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetés-mentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen meghatározott és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok alapján dolgozzák ki, és
b) amennyiben a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül és újabb ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából az újabb ajánlattételi eljárásban igazítják ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével, és
c) tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás, és
d) az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a projektnek a támogatási intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulása – így különösen az egy elektromos- vagy hidrogéntöltő állomás után igényelt támogatás – alapján határozzák meg.
(2) Amennyiben a támogatás odaítélésére az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül kerül sor, a támogatás kizárólag támogatási program alapján nyújtható.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20%-át.
(4) A (3) bekezdés szerinti támogatási intenzitás
a) középvállalkozás esetén 20 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 30 százalékponttal és
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal
növelhető.
(5) Az egy adott vállalkozásnak nyújtott támogatás nem haladhatja meg az érintett támogatási program teljes költségvetésének 40%-át.
68. § (1) A tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek beszerzéséhez, valamint járművek utólagos átalakításához beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)
a) a legalább részben elektromos- vagy hidrogénhajtású tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes közúti, vasúti, belvízi vagy tengeri szállítási járművek beszerzéséhez,
b) az a) pont szerinti járművek legalább 12 hónap időtartamú lízingeléséhez és
c) a járművek tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű – ide nem értve a repülőgépek – minősítését lehetővé tevő utólagos átalakításához
nyújtható.
(2) A támogatás keretében elszámolható
a) a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű beszerzésére irányuló beruházás esetében a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű beszerzésének (3) bekezdés szerinti többletköltségei,
b) a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű lízingelésére irányuló beruházás esetében a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű lízingelésének (4) bekezdés szerinti többletköltségei, valamint
c) a jármű tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű minősítését lehetővé tevő utólagos átalakítására irányuló beruházás esetében az utólagos átalakításra irányuló beruházás költségei.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti elszámolható költségek a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű és egy azonos kategóriájú, a már hatályos uniós szabványoknak megfelelő, olyan jármű beszerzésére irányuló beruházás költségeinek különbözete, melyet támogatás hiányában szereztek volna be.
(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költségek a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű és egy azonos kategóriájú, a már hatályos vonatkozó uniós szabványoknak megfelelő, olyan jármű lízingelése nettó jelenértékének különbözete, melyet támogatás hiányában lízingeltek volna.
(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a lízing költségei nem foglalják magukban a jármű üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő működési költségeket – ideértve az energiaköltségeket, biztosítási költségeket és karbantartási költségeket –, függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek.
69. § (1) A támogatás olyan, a 2. § 173. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárás alapján nyújtható, amely esetén
a) az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetés-mentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen meghatározott és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok alapján dolgozzák ki, és
b) amennyiben a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül és újabb ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából az újabb ajánlattételi eljárásban igazítják ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével, és
c) tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás, és
d) az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a projektnek a támogatási intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulása – így különösen tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművenként igényelt támogatás – alapján határozzák meg.
(2) Amennyiben a támogatás odaítélésére az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében kerül sor, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg
a) kibocsátásmentes jármű beszerzése vagy lízingelése, illetve a kibocsátásmentes jármű minősítést lehetővé tevő utólagos átalakítás esetében az elszámolható költségek 100%-át,
b) tiszta üzemű jármű beszerzése vagy lízingelése, illetve jármű tiszta üzemű jármű minősítését lehetővé tevő utólagos átalakítása esetében az elszámolható költségek 80%-át.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben a támogatás odaítélésére versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül kerül sor, a támogatás támogatási program alapján nyújtható.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20%-át.
(5) A (4) bekezdés szerinti támogatási intenzitás
a) kibocsátásmentes járművek esetén 10 százalékponttal,
b) középvállalkozás esetén 20 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 30 százalékponttal
növelhető.
(6) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a támogatás versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül is nyújtható olyan vállalkozás részére, amely nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes beszerzési eljárást követően szárazföldi, vasúti vagy vízi személyszállítási közszolgáltatásra irányuló közszolgáltatási szerződést kötött, kizárólag a közszolgáltatási szerződés hatálya alá tartozó személyszállítási közszolgáltatás nyújtására használt tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek beszerzéséhez.
(7) A (6) bekezdés szerinti esetben a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40%-át, mely kibocsátásmentes járművek esetében további 10 százalékponttal növelhető.
70. § (1) Az épületek energiahatékonyságának kivételével energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) energia megtakarítást eredményező beruházáshoz nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás
a) a fosszilis tüzelőanyaggal (ideértve a földgázt is) működő energiatermelő berendezések telepítésére,
b) kapcsolt energiatermelésre, távfűtésre és távhűtésre, valamint
c) a már elfogadott és hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.
(3) A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás támogatható, feltéve, hogy a beruházást a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtották.
(4) A támogatás keretében a magasabb energiatakarékossági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási többletköltségek számolhatók el. Az elszámolható költségek meghatározásához a beruházási költségeket össze kell hasonlítani egy olyan alternatív forgatókönyv költségeivel, amely támogatás nélkül valósulna meg. Ha ennek eredményeként a támogatás hiányában
a) olyan kevésbé energiahatékony beruházás valósulna meg, amely az adott ágazat vagy az érintett tevékenység esetében megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak, az elszámolható költségek a támogatott beruházás költségeinek és a kevésbé energiahatékony beruházás költségeinek a különbözete,
b) ugyanazon beruházás későbbi időpontban valósulna meg, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő beruházás költségeinek és a későbbi beruházás nettó jelenértéken számított költségeinek különbözete arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,
c) a meglévő berendezések és felszerelések további üzemben tartása valósulna meg, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő beruházás költségeinek és a meglévő létesítmények és berendezések karbantartására, javítására és korszerűsítésére irányuló beruházások nettó jelenértékének különbözete arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,
d) kevésbé energiahatékony eszközök lízingelésére kerülne sor, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő és a kevésbé környezetbarát eszközök lízingelésének, nettó jelenértékének különbözete.
(5) A (4) bekezdés a)–d) pontja szerinti esetekben azon alternatív forgatókönyvnek, amely a támogatás hiányában valósulna meg,
a) a támogatott beruházással hasonló termelési kapacitással és élettartammal kell rendelkeznie, és eleget kell tennie az érvényben lévő uniós szabványoknak, és
b) hitelesnek kell lennie a piaci körülmények, az uniós kibocsátás kereskedelmi rendszer által létrehozott ösztönzők és a jogszabályi követelmények tekintetében.
(6) A (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben a lízing költségei nem foglalják magukban a felszerelés vagy berendezés üzemeltetésével kapcsolatos költségeket – különösen az üzemanyagköltségeket, biztosítás, karbantartás, egyéb fogyóeszközök költségeit –, függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek.
(7) A (4)–(6) bekezdéstől eltérően a teljes beruházási költség elszámolható, amennyiben a támogatott beruházás egy egyértelműen beazonosítható, kizárólag az energiahatékonyság növelésére irányul, és nincs olyan kevésbé energiahatékony beruházás, amely támogatás hiányában megvalósulna.
(8) A (4) bekezdés a)–d) pontjától eltérően az elszámolható költségek alternatív forgatókönyv és a 2. § 173. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül is meghatározhatóak, amely esetben a magasabb szintű energiahatékonysági eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek számolhatók el.
(9) A (4)–(8) bekezdés esetén nem számolhatók el a magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek.
71. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás
a) középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal és
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal
növelhető.
(3) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 2. § 173. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén
a) az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetés-mentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen meghatározott és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok alapján dolgozzák ki, és
b) amennyiben a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül és újabb ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából az újabb ajánlattételi eljárásban igazítani ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével, és
c) tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás, és
d) az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a projektnek a támogatási intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulása – így különösen a megtakarított energia vagy a megnövelt energiahatékonyság egy egysége után igényelt támogatás – alapján határozzák meg.
(4) A 70. § (8) bekezdése szerinti esetben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások és bónuszok 50%-kal csökkennek.
72. § (1) Az épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) épületek energia-hatékonyságát növelő beruházáshoz, felújításhoz nyújtható, ideértve az épületen belül található fűtő- vagy hűtőberendezések energiahatékonyságának javítását is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti beruházáshoz kapcsolódóan támogatás nyújtható
a) a megújuló energiaforrásból villamos energiát, fűtő- vagy hűtőenergiát előállító integrált helyszíni berendezések, különösen napelemek és hőszivattyúk telepítésére,
b) a helyszíni megújulóenergia-létesítmények által termelt energia tárolására szolgáló berendezésekre, amennyiben a tárolást szolgáló berendezés energiájának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-termelő létesítményből nyeri,
c) az energiahatékony távfűtési és távhűtési rendszerhez való csatlakozáshoz, valamint az ehhez kapcsolódó berendezésekhez,
d) az épületet használók számára elektromos töltő- és kapcsolódó infrastruktúra (ideértve a kábelcsatornák) kiépítéséhez és telepítéséhez, abban az esetben is, amennyiben a parkoló az épületen kívül helyezkedik el, de ahhoz fizikailag csatlakozik,
e) az épület digitalizációját, különösen az épület okosfunkció-fogadási alkalmasságának növelését szolgáló berendezések (beleértve adathálózatok esetén, az épületen belüli passzív hálózatot és strukturált kábelezést), továbbá az épülethez tartozó ingatlanon található szélessávú infrastruktúra kiegészítő részeinek telepítéséhez,
f) zöldtetőkbe, valamint az esővíz megtartására és felhasználására szolgáló berendezésekbe történő beruházásokhoz.
(3) Nem nyújtható támogatás
a) a fosszilis tüzelőanyaggal (ideértve a földgázt is) működő energiatermelő berendezések telepítésére,
b) kapcsolt energiatermelésre, távfűtésre és távhűtésre, valamint
c) a már elfogadott és hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.
(4) A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás akkor támogatható, amennyiben
a) a vonatkozó uniós szabványok nem energiahatékonysági minimumkövetelmények, a beruházást az uniós szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtották,
b) a vonatkozó uniós szabványok energiahatékonysági minimumkövetelmények, a támogatás odaítélésének még azelőtt meg kell történnie, hogy a szabványok kötelezővé válnának az érintett vállalkozásra nézve, azzal, hogy ebben az esetben a kedvezményezett pontos felújítási tervet és ütemtervet nyújt be, melyek igazolják, hogy a támogatott felújítás elegendő legalább ahhoz, hogy biztosítsa az épület energiahatékonysági minimumkövetelményeknek való megfelelését.
(5) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy az épület primer energiában mért energiahatékonyságának
a) meglévő épületek felújítása esetén legalább 20%-os javulását eredményezi a beruházást megelőző állapothoz képest,
b) az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) 2. cikk (9) bekezdésében meghatározott egyetlen épületelem-típus telepítését vagy cseréjét érintő felújítás esetén legalább 10%-os javulását eredményezi a beruházást megelőző állapothoz képest,
c) új épületek esetén legalább 10%-os javulását eredményezi a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt küszöbértékhez képest.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 12. pontjában meghatározott energiahatékonysági tanúsítványra való hivatkozással kell megállapítani.
(7) Az (5) bekezdés b) pontja alapján nyújtott támogatások összege nem haladhatja meg az Atr. 2. § 23. pontja szerinti támogatási program energiahatékonysági intézkedésekre vonatkozó költségvetésének 30%-át.
73. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el, azzal hogy az épületben megvalósuló magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.
(2) A 72. § (2) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott létesítmények és berendezések teljes beruházási költsége számolható el, azzal, hogy a magasabb energiahatékonysági szint vagy környezeti teljesítményszint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.
74. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
a) a b) és c) pont kivételével az elszámolható költségek 30%-át,
b) az 1. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elszámolható költségek 25%-át,
c) amennyiben az uniós szabványoknak minősülő energiahatékonysági minimumszabványoknak való megfelelés érdekében végzett beruházásokhoz nyújtott támogatást kevesebb mint 18 hónappal az uniós szabványok hatálybalépése előtt nyújtják
ca) a 72. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elszámolható költségek 15%-át,
cb) a ca) alpontba nem tartozó minden más esetben az elszámolható költségek 20%-át.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás
a) a 71. § (2) bekezdése szerint, és
b) a 72. § (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a támogatás az épület primer energiában mért energiahatékonyságának legalább 40%-os javulását eredményezi a beruházás előtti helyzethez képest 15 százalékponttal
növelhető.
(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a beruházás a megvalósításától számított 18 hónapon belül nem javítja az épület energiahatékonyságát az uniós szabványnak minősülő energiahatékonysági minimumkövetelmények által előírt szint fölé.
75. § (1) Az energiahatékonyság-alapú szerződések megkötését elősegítő támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 27. pontja szerinti energiahatékonyság-alapú szerződések megkötésének elősegítéséhez nyújtható.
(2) A támogatásban végső kedvezményezettként az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 9. pontja szerinti energiahatékonysági szolgáltatónak minősülő kis- és középvállalkozások és kisméretű, közepes piaci tőkeértékű vállalkozások részesülhetnek.
(3) A támogatás energiahatékonysági szolgáltatónak energiahatékonyság-alapú szerződés keretében nyújtott előresorolt kölcsön vagy kezességvállalás, illetve a támogatott szolgáltató finanszírozását célzó pénzügyi termék (például faktoring vagy forfetírozás) formájában nyújtható.
(4) Az energiahatékonysági szolgáltatónak nyújtott kölcsön vagy kezességvállalás futamideje nem haladhatja meg a 10 évet.
(5) Ha a támogatást előresorolt kölcsön formájában nyújtják, a kereskedelmi hitelfinanszírozási szolgáltatók társbefektetésének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az alapul szolgáló energiahatékonysági szerződések portfóliója értékének 30%-a, és az energiahatékonysági szolgáltató általi visszafizetés mértékének legalább a kölcsön névértékével kell megegyeznie.
(6) Ha a támogatást kezességvállalás formájában nyújtják, a kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön tőkeösszegének 80%-át, és a veszteségeket a hitelintézetnek és az államnak arányosan és azonos feltételek mellett kell viselnie. A garantált összeg arányosan csökken oly módon, hogy a kezességvállalás soha ne fedezzen többet a kintlévő kölcsön 80%-ánál.
(7) A teljes kintlévő finanszírozás névértéke energiahatékonysági szolgáltatónként nem haladhatja meg a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
76. § (1) Az épület-energiahatékonysági projektre irányuló pénzügyi eszköz formájában nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében
a) a jogszabályoknak megfelelően létrehozott energiahatékonysági alap vagy pénzügyi közvetítő részére tőkejuttatás, tőke, kezességvállalás vagy kölcsön (a továbbiakban együtt: finanszírozás) nyújtható,
b) az épület tulajdonosainak vagy bérlőinek (a továbbiakban: végső kedvezményezettek) a támogatható energiahatékonysági projektjeikhez az a) pont szerinti finanszírozás kölcsön vagy kezességvállalás formájában továbbadásra kerül.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti finanszírozás esetén az energiahatékonysági alap vagy pénzügyi közvetítő köteles a legnagyobb mértékben továbbadni a finanszírozást a végső kedvezményezetteknek, nagyobb finanszírozási volumen, alacsonyabb biztosítéki követelmények, alacsonyabb kezességi díjak vagy alacsonyabb kamat formájában.
(3) A támogatási intézkedés végrehajtása megbízott félre bízható.
(4) Támogatás az épületek energiahatékonyságának javítására – ideértve az épületen belül található fűtő- vagy hűtőberendezések energiahatékonyságának javítását is – irányuló beruházások végrehajtása érdekében nyújtható.
(5) A (4) bekezdés szerinti beruházáshoz kapcsolódóan kiegészítő támogatás nyújtható
a) a megújuló energiaforrásból villamos energiát, fűtő- vagy hűtőenergiát előállító integrált helyszíni berendezések – ideértve napelemek és hőszivattyúk – telepítéséhez,
b) a helyszíni megújulóenergia-létesítmények által termelt energia tárolására szolgáló berendezésekhez, amennyiben a tárolást szolgáló berendezés energiájának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-termelő létesítményből nyeri,
c) az energiahatékony távfűtési és távhűtési rendszerhez való csatlakozáshoz, valamint az ehhez kapcsolódó berendezésekhez,
d) az épületet használók számára elektromos töltő- és kapcsolódó infrastruktúra (ideértve a kábelcsatornák) kiépítéséhez és telepítéséhez, abban az esetben is, amennyiben a parkoló az épületen kívül helyezkedik el, de ahhoz fizikailag csatlakozik,
e) az épület digitalizációját, különösen az épület okosfunkció-fogadási alkalmasságának növelését szolgáló berendezések (beleértve adathálózatok esetén, az épületen belüli passzív hálózatot és strukturált kábelezést), továbbá az épülethez tartozó ingatlanon található szélessávú infrastruktúra kiegészítő részeinek telepítéséhez,
f) zöldtetőkbe, valamint az esővíz megtartására és felhasználására szolgáló berendezésekbe történő beruházásokhoz.
(6) Nem nyújtható támogatás
a) fosszilis tüzelőanyaggal (beleértve a földgázt is) működő energiatermelő berendezések telepítéséhez,
b) már elfogadott, és hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.
(7) Már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházás akkor támogatható, ha
a) az uniós szabványok energiahatékonysági minimumkövetelmények, a támogatás odaítélésének még azelőtt meg kell történnie, hogy a szabványok kötelezővé válnának az érintett vállalkozásra nézve, azzal, hogy ebben az esetben a kedvezményezettek pontos felújítási tervet és ütemtervet nyújt be, amelyek igazolják, hogy a támogatott felújítás elegendő legalább ahhoz, hogy biztosítsa az épület energiahatékonysági minimumkövetelményeknek való megfelelését,
b) az uniós szabványok nem energiahatékonysági minimumkövetelmények, a beruházást az uniós szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtották és befejezték.
77. § (1) A 76. § (4) bekezdése szerinti támogatás keretében az épület-energiahatékonysági projekt teljes költsége elszámolható.
(2) A 76. § (5) bekezdése szerinti támogatás keretében elszámolható költség az épület-energiahatékonysági projekt teljes költsége, valamint a 76. § (4) bekezdésében felsorolt beruházások költsége.
(3) A 76. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kölcsön vagy a garantált összeg névértéke projektenként és végső kedvezményezettenként nem haladhatja meg
a) a 76. § (4) bekezdése szerinti beruházások esetében a 25 millió eurónak vagy
b) a 76. § (5) bekezdése szerinti beruházások esetében a 30 millió eurónak
megfelelő forintösszeget, azzal, hogy a kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön 80%-át.
(4) A végső kedvezményezett által az energiahatékonysági alap vagy más pénzügyi közvetítő számára visszafizetendő összeg nem lehet alacsonyabb a kölcsön névértékénél.
78. § (1) A 76. § (1) bekezdés a) pontja szerinti finanszírozásnak további független magánbefektetőktől származó forrásokkal kell párosulnia oly módon, hogy hogy a bevont magánbefektetői források teljes összege elérje az energiahatékonysági projekthez nyújtott teljes finanszírozás 30%-át.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában, ha a támogatást energiahatékonysági alap nyújtja, a 30%-os független magánbefektetőktől szármató forrás bevonására sor kerülhet az energiahatékonysági alap, illetve az energiahatékonysági projekt szintjén is.
79. § (1) A pénzügyi közvetítőt, valamint az energiahatékonysági alap kezelőjét az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes eljárás keretében kell kiválasztani. A kiválasztás során nem tehető különbség az alapján, hogy azok mely tagállamban kerültek bejegyzésre vagy telepedtek le. A pénzügyi közvetítővel és az energiahatékonysági alap kezelőjével szemben kizárólag olyan feltétel támasztható, amely előre meghatározott és a befektetés jellegével objektív módon indokolható.
(2) A független magánbefektetőt olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes eljárás keretében kell kiválasztani, amely megfelel az uniós és nemzeti jogszabályoknak, és amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetés esetén – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat-nyereség megosztási rendszer kialakítása.
(3) Ha a magánbefektetőt nem a (2) bekezdés szerinti eljárásban választják ki, a magánbefektetőnek biztosított méltányos megtérülési rátát nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes eljárás során kiválasztott független szakértő állapítja meg.
(4) Az állami befektetőt terhelő első veszteség nem haladhatja meg a teljes befektetés 25%-át, ha az állami és magánbefektető közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus.
(5) A kezességvállalás formájú befektetés esetén a kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg a kezességvállalással biztosított portfólió 80%-át, az államot terhelő teljes veszteség a kezességvállalással biztosított portfólió 25%-át. Díjmentesen kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várható veszteségét fedező kezességvállalások nyújthatók. Amennyiben a kezességvállalás a nem várható veszteségek fedezését is magában foglalja, úgy a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a nem várható veszteségeket fedező részére piaci kezességvállalási díjat fizet.
(6) A befektetők számára lehetővé kell tenni az energiahatékonysági alap vagy a pénzügyi közvetítő alap irányító testületeiben – különösen a felügyelőbizottságban vagy a tanácsadó bizottságban – való képviseletet.
(7) Annak érdekében, hogy a támogatási intézkedés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia alkalmazása, a támogatást nyújtó átvilágítási folyamatot (due diligence) hoz létre.
80. § (1) A pénzügyi közvetítőt és az energiahatékonysági alap kezelőjét üzleti alapon kell irányítani, és biztosítani kell a nyereségorientált befektetési döntések meghozatalát.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő feltételek teljesítése érdekében a pénzügyi közvetítő és az energiahatékonysági alap kezelője
a) jogszabály vagy szerződés alapján, professzionális alapkezelő gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével, a bevált gyakorlatok szerint, szabályozói felügyelet alatt jár el,
b) javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak, amely a 79. § (1) bekezdésének megfelelő, a pénzügyi közvetítő és az energiahatékonysági alapkezelő tapasztalatához, szakértelméhez, valamint operatív és pénzügyi kapacitásához kapcsolódó objektív kritériumokon alapuló nyílt, átlátható és megkülönböztetés mentes kiválasztási eljárás alkalmazásával vélelmezhető,
c) teljesítményhez kötött javadalmazásban részesül, vagy saját forrásai társbefektetése útján részt vállal a befektetési kockázatból, ezáltal biztosítva, hogy érdeke tartósan megegyezzen az állami befektető érdekével.
d) meghatározza a befektetési stratégiát, a befektetések kritériumait és tervezett ütemezését, valamint előzetesen kimutatja azok pénzügyi életképességét és az energiahatékonyságra gyakorolt várható hatásukat,
e) energiahatékonysági alapban befektetett, illetve a pénzügyi közvetítőnek nyújtott állami forrásra vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiát készít, lehetővé téve, hogy az épület-energiahatékonysági projektet a piac finanszírozza, ha az erre készen áll.
81. § (1) A megújuló energia, nagy hatásfokú kapcsolt energia- és megújuló hidrogén termeléshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag új vagy felújított berendezéshez nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás megújuló hidrogénből előállított villamos energiatermelésre irányuló beruházáshoz.
(3) A villamosenergia-tárolási projektekhez (ideértve a hőtárolást is) nyújtott beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben
a) a beruházás megújuló energiatermelésre és tárolásra, vagy
b) meglévő megújulóenergia-termelő létesítmény esetén kizárólag tárolásra
irányul, és a tárolást szolgáló berendezés energiájának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-termelő létesítményből nyeri.
(4) A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biogáz (ideértve a biometánt is) és biomassza előállításához és tárolásához nyújtott beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben
a) a támogatott üzemanyagok megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban foglalt, a fenntarthatóságra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarítására vonatkozó kritériumoknak, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv IX. mellékletében felsorolt alapanyagból készültek, és
b) a tárolást szolgáló berendezés tüzelőanyag-tartalmának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt, bioüzemanyagot, folyékony bio-energiahordozót, biogázt (ideértve a biometánt) és biomasszából előállított üzemanyagot termelő létesítményből szerzi be.
(5) A (3) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés esetén a termelés, az előállítás és a tárolás a 20. § (1) bekezdés 21. pontja szerinti értékhatár tekintetében egyetlen beruházási projektnek minősül.
(6) A hidrogén előállítására irányuló beruházási támogatás kizárólag megújuló hidrogént előállító létesítményekhez nyújtható, ideértve a megújuló hidrogén átvitelére és elosztására szolgáló infrastruktúrát, valamint a megújuló hidrogént tároló létesítményeket is.
(7) A (6) bekezdés esetén, amennyiben a támogatott projekt elektrolizátorból, egy vagy több megújuló energiatermelő egységből áll, és egy hálózati csatlakozási ponttal rendelkezik, az elektrolizátor kapacitása nem haladhatja meg a megújuló energiatermelő egységek együttes kapacitását.
(8) A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő egységekre irányuló beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben a 2012/27/EU irányelv, illetve a részben vagy egészben helyébe lépő későbbi jogszabályok rendelkezései szerinti hő- és villamosenergia külön-külön történő termeléséhez képest összességében primerenergia-megtakarítást eredményeznek.
(9) A (8) bekezdés szerinti beruházási támogatás nem nyújtható fosszilis tüzelőanyaggal működő kapcsolt energiatermelő létesítményhez, kivéve az olyan földgázzal működő kapcsolt energiatermelő létesítményt, amely esetében a 2021/2139/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. melléklet 4.30. szakaszával összhangban, a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlati céloknak való megfelelés biztosított.
(10) A (8) bekezdéstől eltérően a megújuló energiaforrásokon alapuló, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez közvetlenül kapcsolódó villamosenergia- és hőtárolási projektekhez nyújtott beruházási támogatás a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén nyújtható.
82. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el és a támogatás nem függhet a termelés eredményétől.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek
a) 45%-át a megújulóenergia-termelésre irányuló beruházások esetében – ideértve a 81. § (3) bekezdés a) pontjában, a (4) bekezdésben, a (6) bekezdésben és a (10) bekezdésben foglalt esetet, az (EU) 2018/2001 irányelv VII. mellékletének megfelelő hőszivattyúkat, a megújuló hidrogént és a megújuló energiaforrásokon alapuló nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést is –,
b) 30%-át minden egyéb esetben – ideértve a (3) bekezdés b) pontjában és a (8) bekezdésben foglalt esetet is.
(3) A támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.
(4) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 2. § 173. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén
a) az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetés-mentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen meghatározott és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok alapján dolgozzák ki, és
b) amennyiben a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül és újabb ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából az újabb ajánlattételi eljárásban igazítják ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével, és
c) tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás, és
d) az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a megújuló energiaforrásból vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléssel előállított energiakapacitás egy egysége után igényelt támogatás alapján határozzák meg.
83. § (1) A környezeti károk felszámolására, a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjához, biológiai sokféleség védelméhez és helyreállításához, valamint az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)
a) környezeti károk – ideértve a földtani közeg, a felszíni vagy felszín alatt vizek vagy a tengeri környezet minőségének károsodását is – felszámolásához,
b) leromlott állapotú természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjához,
c) biológiai sokféleség vagy ökoszisztémák védelméhez vagy helyreállításához az ökoszisztémák jó állapotának eléréséhez való hozzájárulás vagy a már jó állapotban lévő ökoszisztémák védelme érdekében, valamint
d) éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és annak mérséklésére szolgáló természetalapú megoldások megvalósításához
nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás
a) a természeti katasztrófák – különösen földrengések, lavinák, földcsuszamlások, árvizek, tornádók, hurrikánok, vulkánkitörések és természeti eredetű erdőtüzek – okozta kár helyreállításához,
b) az erőművek bezárását és a bányászati vagy kitermelési tevékenység megszűnését követő helyreállításhoz vagy rehabilitációhoz,
c) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (4) bekezdésében említett kiegyenlítő intézkedés végrehajtásához.
(3) Támogatás nyújtható a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott kiegyenlítő intézkedések hatályának vagy kitűzött céljának a 92/43/EGK irányelv 6. cikk (4) bekezdése szerinti jogi kötelezettségeken túlmutató növeléséhez szükséges többletköltségekre.
(4) A szennyező fizet elvvel összhangban támogatás akkor nyújtható, ha – az uniós környezetvédelmi felelősségi szabályok sérelme nélkül – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 101. §-a alapján nem állapítható meg a környezetkárosodásért vagy szennyezésért felelős személy kiléte vagy az nem kötelezhető a költségek viselésére. Ilyen esetben támogatás a felszámolást vagy a rehabilitációt célzó munkálatokhoz nyújtható.
84. § (1) A 83. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a felszámolást vagy a rehabilitációt célzó munkálatoknak a földterületnek vagy az ingatlannak a felszámolás vagy a rehabilitáció eredményeképpen történő – független szakértő által meghatározott – értéknövekedésével csökkentett költségei számolhatóak el.
(2) A 83. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben a munkálatok teljes költsége számolható el.
(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
a) a 83. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az elszámolható költségek 100%-át,
b) a 83. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben az elszámolható költségek 70%-át.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti támogatási intenzitás kisvállalkozások esetén 20, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető.
85. § (1) Az energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) energiahatékony vagy azzá váló távfűtési, illetve távhűtési rendszerek – ideértve a hő- vagy hűtőenergia-termelő létesítményeket, az elosztóhálózatokat és a hőenergia-tárolást is – kiépítéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható.
(2) Amennyiben a távfűtési, illetve távhűtési rendszer az elosztóhálózat támogatott munkálatainak eredményeképpen még nem válik teljes mértékben energiahatékonnyá, annak elérése érdekében a támogatásban részesülő hő- vagy hűtőenergia-termelő létesítményekre irányuló további korszerűsítéseket kell elvégezni, amelyeket az elosztóhálózaton végzett támogatott munkálatok megkezdésétől számított 3 éven belül meg kell kezdeni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek keretében támogatás nyújtható
a) megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermeléshez, ideértve az (EU) 2018/2001 irányelv VII. mellékletének megfelelő hőszivattyúkat, a hulladékhőt vagy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést, valamint a hőenergia-tárolást szolgáló megoldásokat is,
b) hulladékalapú energiatermeléshez,
c) földgázzal működő termelő létesítmény kiépítéséhez vagy korszerűsítéséhez,
d) fosszilis tüzelőanyagokon alapuló fűtés és hűtés átvitelére szolgáló tároló- és elosztóhálózatok korszerűsítéséhez.
(4) A (3) bekezdés b) pontja esetén
a) az energiatermelésnek megújuló energiaforrásnak minősülő hulladékon vagy olyan hulladékon kell alapulnia, amelyet nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést megvalósító létesítményekben tüzelőanyagként használnak fel,
b) az energiatermeléshez tüzelőanyagként felhasznált hulladék nem sértheti a 2008/98/EK irányelv 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott hulladékhierarchia elvét.
(5) A (3) bekezdés c) pontja szerint támogatás kizárólag olyan földgázzal működő termelő létesítményhez nyújtható, amely esetében a 2021/2139/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. melléklet 4.30. szakaszával összhangban, a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlati céloknak való megfelelés biztosított.
(6) A (3) bekezdés d) pontja esetén támogatás akkor nyújtható, ha
a) az elosztóhálózat alkalmas vagy alkalmassá válik megújuló energiaforrásból, illetve hulladékhőből előállított fűtés vagy hűtés átvitelére, és
b) a korszerűsítés nem eredményezi a fosszilis tüzelőanyagokból származó energia termelésének növekedését, ide nem értve az olyan földgázzal működő fűtés és hűtés átvitelére szolgáló tároló- és elosztóhálózatokat, amelyek esetében a 2021/2139/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. mellékletének 4.30. szakaszával összhangban, a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlati céloknak való megfelelés biztosított.
(7) A (3) bekezdés c) pontja kivételével nem nyújtható támogatás fosszilis tüzelőanyaggal működő termelő létesítmény kiépítéséhez vagy korszerűsítéséhez.
86. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át.
(3) A támogatási intenzitás
a) középvállalkozások esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozások esetén 20 százalékponttal és
b) a kizárólag megújuló energiaforrást, hulladékhőt vagy ezek kombinációját használó beruházások – ideértve a megújuló kapcsolt energiatermelést is – esetében 15 százalékponttal
növelhető.
(4) A (2) bekezdéstől eltérően, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a finanszírozási hiány 100%-át, azzal, hogy a támogatásnak a támogatott projekt megvalósításához minimálisan szükséges összegre kell korlátozódnia.
(5) Amennyiben a támogatás összege versenyeztetéses ajánlattételi eljárás útján kerül meghatározásra, a finanszírozási hiány kiszámítása során a nettó többletköltség részletes értékelése nem szükséges.
87. § (1) Az erőforrás-hatékonyságra és körforgásos gazdaságra való átállásra irányuló beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a (2)–(5) bekezdés szerinti beruházásokhoz nyújtható.
(2) Támogatás nyújtható erőforrás-hatékonyságot javító beruházáshoz, amennyiben
a) a beruházás adott mértékű termelés érdekében felhasznált erőforrások nettó csökkenését eredményezi a kedvezményezett által alkalmazott korábbi termelési folyamathoz vagy a 89. § (2) bekezdésében foglalt alternatív forgatókönyv szerinti projektekhez vagy tevékenységekhez képest, vagy
b) a beruházás az elsődleges nyersanyagok vagy alapanyagok másodlagos – újrahasznált, hasznosított, vagy újrafeldolgozott – nyersanyagokkal vagy alapanyagokkal történő helyettesítésére irányul.
(3) Támogatás nyújtható a kedvezményezett által termelt olyan hulladék megelőzésére, csökkentésére, vagy a kedvezményezett vagy harmadik fél által termelt olyan hulladék újrahasználatra való előkészítésére, szennyeződésmentesítésére és újrafeldolgozásra irányuló beruházáshoz, amennyiben a beruházás hiányában
a) a hulladékot egyébként nem használnák fel, ártalmatlanítanák, vagy
b) a hulladékot a 2008/98/EK irányelv 4. cikk (1) bekezdésében említett hulladékhierarchia elsőbbségi sorrendjében hátrébb elhelyezkedő kezelési művelettel vagy kevésbé erőforrás-hatékony módon kezelnék, vagy
c) az újrafeldolgozás alacsonyabb minőségű termékhez vezetne.
(4) Támogatás nyújtható a kedvezményezett vagy harmadik fél által termelt olyan egyéb termékek vagy anyagok összegyűjtésére, válogatására, szennyeződésmentesítésére, előkezelésére és kezelésére irányuló beruházáshoz, amennyiben ezen, termékeket vagy anyagokat egyébként nem használnák fel vagy kevésbé erőforrás-hatékony módon hasznosítanák.
(5) Támogatás nyújtható hulladék elkülönített gyűjtésére és válogatására irányuló beruházáshoz újrahasználatra való előkészítés vagy újrafeldolgozás érdekében.
(6) A (2) bekezdés a) pontja esetén
a) a felhasznált erőforrások magukban foglalnak minden felhasznált nyersanyag-erőforrást, kivéve az energiát,
b) a felhasznált erőforrások nettó csökkenését a támogatási intézkedés végrehajtása előtti és utáni fogyasztás mérése vagy becslése alapján kell meghatározni, figyelemmel az erőforrás felhasználását befolyásoló külső körülmények alapján történő kiigazításra is.
88. § (1) Nem nyújtható támogatás
a) energiát termelő hulladékártalmatlanítási és hulladékhasznosítási műveletekhez,
b) az Unió egész területén alkalmazott, gazdaságilag nyereséges, bevett kereskedelmi gyakorlatoknak minősülő technológiákhoz kapcsolódó beruházáshoz, és
c) a már elfogadott és hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított be-ruházáshoz,
d) abban az esetben, ha a hulladékot termelő vállalkozás mentesül
da) olyan hulladékkezeléssel kapcsolatos költségek vagy kötelezettségek alól, amelyért uniós vagy magyar jogszabályok alapján felelősséggel tartozik, ideértve a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer alapján fennálló költségeket és kötelezettségeket is, vagy
db) olyan költségek alól, amelyek a vállalkozás szokásos költségeinek minősülnek,
e) ha az hulladék keletkezését vagy a fokozott erőforrás-felhasználást ösztönzi.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjától eltérően a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás akkor támogatható, ha a beruházást a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtották és befejezték.
89. § (1) A támogatás keretében a támogatott beruházás teljes költségének és a támogatás hiányában megvalósítandó alternatív forgatókönyv, azaz egy kevésbé környezetbarát projekt vagy tevékenység költségeinek különbsége számolható el.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában alternatív forgatókönyv lehet
a) egy hasonló, de kevésbé erőforrás-hatékony, egy új vagy a korábbi gyártási folyamatra irányuló beruházás, amely a támogatás hiányában hitelt érdemlően valósulna meg,
b) egy olyan kezelési művelet, amely
ba) hulladékkezelés esetén a 2008/98/EK irányelv 4. cikk (1) bekezdésében említett hulladékhierarchia elsőbbségi sorrendjében hátrébb helyezkedik el, vagy
bb) hulladék, valamint egyéb termékek és anyagok kezelése esetén kevésbé erőforrás-hatékony,
c) egy hasonló, elsődleges nyersanyagot vagy alapanyagot felhasználó hagyományos gyártási folyamatba történő beruházás, ha az előállított másodlagos – újrahasznált vagy újrafeldolgozott – termék műszakilag és gazdaságilag helyettesíti az elsődleges terméket.
(3) A (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetekben az alternatív forgatókönyvnek
a) a támogatott beruházással hasonló termelési kapacitással és élettartammal kell rendelkeznie és eleget kell tennie az érvényben lévő uniós szabványoknak, és
b) hitelesnek kell lennie a piaci körülmények, az ösztönzők és jogszabályi követelmények tekintetében.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a teljes beruházási költség elszámolható, amennyiben
a) a beruházás egy már létező létesítmény kiegészítő alkotóelemének telepítéséből áll, amelynek esetében nem azonosítható kevésbé környezetbarát alternatív forgatókönyv, vagy
b) a támogatást igénylő bizonyítja, hogy támogatás hiányában nem kerülne sor beruházásra.
(5) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40%-át.
(6) Az (5) bekezdés szerinti támogatási intenzitás
a) középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal és
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal
növelhető.
90. § (1) Az energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) energetikai célú infrastruktúra létrehozásához, korszerűsítéséhez és bővítéséhez nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás
a) a belső energiapiacra vonatkozó jogszabályok szerint harmadik felek hozzáférésére vagy díjakra vonatkozó szabályozás alól részben vagy egészében mentesülő energetikai infrastruktúrához,
b) villamosenergia-tároló és gáztározó projektekhez kapcsolódó beruházáshoz.
(3) A gázinfrastruktúrára irányuló támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben a támogatás következtében
a) az infrastruktúra kizárólag hidrogén, vagy megújuló gázok használatára alkalmas, vagy
b) az infrastruktúra kizárólag hidrogén és megújuló gázok használatára alkalmas, vagy
c) az infrastruktúrát 50%-ot meghaladó mértékben hidrogén és megújuló gázok szállítására használják.
91. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a finanszírozási hiány 100%-át, azzal, hogy a támogatásnak a támogatott projekt megvalósításához minimálisan szükséges összegre kell korlátozódnia.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, amennyiben a támogatás összege versenyeztetéses ajánlattételi eljárás útján kerül meghatározásra, a finanszírozási hiány kiszámítása során a nettó többletköltség részletes értékelése nem szükséges.
92. § (1) A környezetvédelmi és energetikai tanulmányhoz és tanácsadási szolgáltatáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. szakasza szerint támogatható beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó tanulmányhoz vagy tanácsadási szolgáltatáshoz – ideértve az energetikai auditot is – nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, kötelezően előírt energiaaudithoz, ide nem értve a kötelezően előírt energiaauditon felül végrehajtott energiaauditot.
(3) A támogatás nyújtásának nem feltétele, hogy a 651/2014/EU rendelet 7. szakasza szerinti beruházások a támogatott környezetvédelmi tanulmány és tanácsadási szolgáltatás megállapításainak megfelelően valósuljanak meg.
(4) A támogatás keretében elszámolható
a) a környezetvédelmi tanulmány és tanácsadási szolgáltatás teljes költsége, amennyiben a környezetvédelmi tanulmány és tanácsadási szolgáltatás kizárólag a 651/2014/EU rendelet 7. szakasza szerinti támogatható beruházásokhoz kapcsolódik,
b) a környezetvédelmi tanulmány és tanácsadási szolgáltatásnak a 651/2014/EU rendelet 7. szakasza szerinti beruházásokhoz kapcsolódó költsége, amennyiben a környezetvédelmi tanulmány és tanácsadási szolgáltatásnak csak egy része vonatkozik a 651/2014/EU rendelet 7. szakasza szerinti támogatható beruházásokra.
(5) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 60%-át.
(6) A támogatási intenzitás
a) középvállalkozás részére készített tanulmány és nyújtott tanácsadási szolgáltatás esetén 10 százalékponttal,
b) kisvállalkozás részére készített tanulmány és nyújtott tanácsadási szolgáltatás esetén 20 százalékponttal
növelhető.
93. § (1) A helyhez között széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) azokon a területeken, ahol
a) nincs olyan meglévő hálózat, amely csúcsidei feltételek mellett legalább 100 Mbps letöltési sebességet biztosítana vagy az érintett intézkedés vonatkozásában az illetékes hatóság által meghatározott időtávban nincs tervben ilyen hálózatnak kiépítése, háztartások és a társadalmi-gazdasági mozgatórugók összekapcsolására, vagy
b) csak egy olyan hálózat létezik, amely csúcsidei feltételek mellett legalább 100 Mbps, de 300 Mbps-t el nem érő letöltési sebességet biztosít, vagy ahol hitelt érdemlően valószínűsíthető, hogy a releváns időtávon belül legfeljebb egy ilyen hálózat kerül kiépítésére, társadalmi-gazdasági mozgatórugók összekapcsolására
nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás olyan területen, ahol legalább egy hálózat korszerűsíthető úgy, hogy az csúcsidei feltételek mellett legalább 1 Gbps letöltési sebességet biztosítson.
(3) A (2) bekezdés szerinti korszerűsítés akkor lehetséges, ha csúcsidei feltételek mellett legalább 1 Gbps letöltési sebesség biztosítása marginális beruházások útján – különösen az aktív berendezések korszerűsítésével –, a széles sávú infrastruktúrába való jelentős új beruházás nélkül megvalósítható.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését a támogatást nyújtó feltérképezés és nyilvános konzultáció útján ellenőrzi. A feltérképezés módszertanának valamennyi elemét és az alapul szolgáló műszaki kritériumokat nyilvánosan közzé kell tenni.
(5) A feltérképezés során azonosítani kell a támogatással lefedni tervezett földrajzi területen már meglévő összes helyhez kötött széles sávú hálózatot.
(6) A feltérképezést helyhez kötött
a) vezetékes hálózatok esetében a csatlakoztatható helyszínek címe alapján,
b) vezeték nélküli hálózatok esetében a csatlakoztatható helyszínek címe vagy legfeljebb 100×100 méteres rácsok alapján
kell elvégezni.
(7) A (4) bekezdéstől eltérően, ha egy hálózat kiépítése egyidejűleg magában foglalja egy hozzáférési hálózat kiépítését és annak működéséhez szükséges kiegészítő felhordó hálózat korlátozott mértékű kiépítését, a felhordó hálózatok feltérképezése nem szükséges.
(8) A feltérképezés eredményének ellenőrzésére az illetékes hatóság nyilvános konzultációt folytat le, amelynek keretében nyilvánosan elérhető honlapon közzéteszi a tervezett állami intézkedést és a feltérképezés részletes adatait. Az illetékes hatóságnak a közzétételtől számított legalább 30 napig tartó konzultáció keretében biztosítania kell, hogy a tervezett állami intézkedést az érdekelt felek észrevételezzék, és információt adhassanak az (1) bekezdés szerinti letöltési sebességgel bíró már meglévő, vagy a releváns időtávban hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózataikról.
94. § (1) A támogatásnak jelentős minőségbeli javulást kell eredményeznie a már meglévő, valamint a 93. § (4)–(8) bekezdése szerinti feltérképezés és nyilvános konzultáció alapján releváns időtávban hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózatokhoz képest.
(2) A hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózatokat csak abban az esetben kell figyelembe venni a minőségbeli javulás értékelésekor, ha azok önmagukban a tervezett, állam által finanszírozott hálózat teljesítményéhez hasonló teljesítményt nyújtanának a célterületeken a releváns időtávon belül.
(3) A jelentős minőségbeli javulás teljesül, ha a támogatott beavatkozás eredményeként
a) jelentős új beruházás kerül megvalósításra a széles sávú hálózatban és
b) a támogatott hálózat a már létező vagy hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózatokhoz képest jelentős új képességeket vezet be a piac számára a széles sávú internet-hozzáférési szolgáltatások rendelkezésre állása, a kapacitás, a sebesség és a verseny tekintetében,
c) a szélessávú infrastruktúrába történő beruházás mértéke meghaladja a támogatott beavatkozás elszámolható költségeinek 70%-át.
(4) A támogatott beavatkozásnak a letöltési sebességet a jelenlegi hálózathoz képest
a) a 93. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben legalább háromszorosra kell növelnie,
b) a 93. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben legalább háromszorosra kell növelnie, és csúcsidei feltételek mellett legalább 1 Gbps letöltési sebességet kell biztosítania.
95. § (1) A támogatott hálózathoz tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételek mellett nagykereskedelmi hozzáférést kell biztosítani, melyet nem érint a hálózat tulajdonosának, üzemeltetőjének vagy működtetőjének személyében bekövetkező változás.
(2) A nagykereskedelmi hozzáférést a hálózat – ideértve a hálózat azon részeit is, amelyek nem részesültek állami finanszírozásban, vagy amelyeket nem a kedvezményezett épített ki – kapacitásának legalább 50%-ában és legalább három hozzáférést igénylő számára kell biztosítani.
(3) Az aktív nagykereskedelmi hozzáférést a támogatott hálózat üzemeltetésének kezdetétől legalább tíz évig, széles sávú infrastruktúrához biztosított nagykereskedelmi hozzáférést az infrastruktúra elemeinek hasznos élettartamáig kell biztosítani.
(4) A nagykereskedelmi hozzáférés a 93. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben virtuális átengedés formájában is biztosítható, amennyiben az illetékes hatóság a virtuális átengedés lehetőségét előzetesen jóváhagyja. Ebben az esetben a hozzáférést a (3) bekezdéstől eltérően a virtuális átengedéssel helyettesített infrastruktúra hasznos élettartamával megegyező időtartamra kell biztosítani.
96. § (1) A nagykereskedelmi hozzáférés díja
a) a támogatással érintett területtel összehasonlítható, és annál versenyképesebb magyarországi területeken érvényesülő nagykereskedelmi árak átlaga, vagy
b) a nemzeti szabályozó hatóság által jóváhagyott, vagy meghatározott árak, vagy
c) költségalapú árképzés vagy az ágazati szabályozási kerettel összhangban lévő módszertan alapján határozható meg.
(2) A nemzeti szabályozó hatóság ágazati szabályozási keret szerinti hatáskörének sérelme nélkül a nagykereskedelmi hozzáféréssel, a hozzáférési feltételeiről – ideértve a díjszabást is –, valamint a jelen alcím alkalmazásával kapcsolatos viták esetén konzultálni kell a nemzeti szabályozó hatósággal.
97. § (1) A támogatás keretében a helyhez kötött széles sávú infrastruktúra kiépítésének, üzemeltetésének és működtetésének teljes költsége elszámolható.
(2) A támogatás maximális összege nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárásban kialakult gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján a vonatkozó koncessziós és közbeszerzési jogszabályokkal összhangban, a technológiasemlegesség elvének tiszteletben tartásával állapítható meg.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, amennyiben a kedvezményezett állami szerv és a támogatás az állami szerv vagy annak in-house szervezete által helyhez kötött széles sávú hálózat kiépítésére és üzemeltetése irányul, és az állami szerv vagy annak házon belüli szervezete a támogatott hálózatot kizárólag nagykereskedelmi szolgáltatások nyújtásához használja, akkor a támogatás összege versenyeztetéses kiválasztási eljárás nélkül is megállapítható. Ebben az esetben a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben
a) a működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján, előzetesen szükséges levonni és visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával a támogatást nyújtónak utólagosan ellenőrizni kell, továbbá a megalapozott előrejelzések elkészítéséhez a beruházás hasznos élettartama alatt várhatóan felmerülő valamennyi költséget és bevételt figyelembe kell venni,
b) a hálózatkiépítést vagy -működtetést koncesszióba adni, vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárásban kialakult gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján a vonatkozó koncessziós és közbeszerzési jogszabályokkal összhangban, a technológiasemlegesség elvének tiszteletben tartásával lehet.
98. § (1) A támogatás arányossága, a túlkompenzáció és a kereszttámogatás elkerülése érdekében a kedvezményezett köteles számvitelileg elkülönített nyilvántartást vezetni az állami finanszírozással kiépített hálózat kiépítésének és üzemeltetésének költségeiről, illetve az annak hasznosításából származó bevételekről.
(2) Amennyiben a támogatás összege meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget a támogatást nyújtó köteles monitoring rendszert működtetni és visszafizetési mechanizmust alkalmazni.
99. § (1) A 4G és 5G mobilhálózatok kiépítéséhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)
a) 5G mobilhálózat kiépítéséhez nyújtható azokon a területeken, ahol nincsen meglévő 4G és 5G mobilhálózat, vagy az érintett intézkedés vonatkozásában az illetékes hatóság által meghatározott időtávban nincs tervben ilyen hálózat kiépítése, vagy
b) 4G mobilhálózat kiépítéséhez nyújtható azokon a területeken, ahol nincsen meglévő 3G, 4G és 5G mobilhálózat, vagy a releváns időtávban nincs tervben ilyen hálózat kiépítése.
(2) A támogatott infrastruktúra nem vehető figyelembe a mobilhálózat-üzemeltetők 4G és 5G frekvenciahasználati joghoz kapcsolódó feltételekből eredő lefedettségi kötelezettségeinek teljesítéséhez.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését a támogatást nyújtó feltérképezés és nyilvános konzultáció útján ellenőrzi.
(4) A feltérképezés módszertanának valamennyi elemét és az alapul szolgáló műszaki kritériumokat nyilvánosan közzé kell tenni. A feltérképezés során azonosítani kell a támogatással lefedni tervezett földrajzi területen már meglévő összes mobilhálózatot, és a feltérképezést maximum 100 × 100 méteres rácsok alapján kell elvégezni.
(5) A (3) bekezdéstől eltérően, ha egy hálózat kiépítése egyidejűleg magában foglalja egy hozzáférési hálózat és annak működéséhez szükséges kiegészítő felhordó hálózat korlátozott mértékű kiépítését, a felhordó hálózatok feltérképezése nem szükséges.
(6) A feltérképezés eredményének ellenőrzésére az illetékes hatóság nyilvános konzultációt folytat le, amelynek keretében nyilvánosan elérhető honlapon közzéteszi a tervezett állami intézkedést és a feltérképezés részletes adatait. Az illetékes hatóságnak a közzétételtől számított legalább 30 napig tartó konzultáció keretében biztosítania kell, hogy a tervezett állami intézkedést az érdekelt felek észrevételezzék, és információt adhassanak az (1) bekezdésben meghatározott paraméterekkel rendelkező már meglévő, vagy a releváns időtávban hitelt érdemlően kiépíteni tervezett mobilhálózataikról.
(7) Az államilag finanszírozott 4G vagy 5G mobilhálózat kizárólag azokon a területeken használható helyhez kötött vezeték nélküli szolgáltatás nyújtására, ahol nincs olyan meglévő hálózat, amely csúcsidei feltételek mellett legalább 100 Mbps letöltési sebességet biztosítana vagy a releváns időtávban nincs tervben ilyen hálózatnak kiépítése.
(8) A (7) bekezdésben foglalt feltételek teljesüléséhez
a) a (3)–(6) bekezdés szerinti feltérképezésnek és a nyilvános konzultációnak ki kell terjednie a 93. § (4)–(8) bekezdésében meghatározott, már meglévő vagy hitelt érdemlően kiépíteni tervezett helyhez kötött széles sávú hálózatokra, és
b) a támogatott mobilhálózatnak a letöltési sebességet a már meglévő vagy hitel érdemlően kiépíteni tervezett helyhez kötött széles sávú hálózat sebességének háromszorosára kell növelnie.
100. § (1) A támogatásnak jelentős minőségbeli javulást kell eredményeznie a már meglévő, valamint a 99. § (3)–(6) bekezdése szerinti feltérképezés és nyilvános konzultáció alapján releváns időtávban hitelt érdemlően kiépíteni tervezett mobilhálózatokhoz képest.
(2) A hitelt érdemlően kiépíteni tervezett mobilhálózatokat csak abban az esetben kell figyelembe venni a minőségbeli javulás értékelésekor, ha azok önmagukban a tervezett, állam által finanszírozott mobilhálózat teljesítményéhez hasonló teljesítményt nyújtanának a célterületeken a releváns időtávon belül.
(3) A jelentős minőségbeli javulás teljesül, ha a támogatott beavatkozás eredményeként
a) jelentős új beruházás kerül megvalósításra a mobilhálózatban és
b) a támogatott mobilhálózat a már meglévő vagy hitelt érdemlően kiépíteni tervezett mobilhálózatokhoz képest jelentős új képességeket vezet be a piac számára a mobilszolgáltatások rendelkezésre állása, a kapacitás, a sebesség és a verseny tekintetében,
c) a szélessávú infrastruktúrába történő beruházás mértéke meghaladja a támogatott beavatkozás elszámolható költségeinek 50%-át.
101. § (1) A támogatott mobilhálózat üzemeltetése során tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételek mellett nagykereskedelmi hozzáférést kell biztosítani, melyet nem érint a hálózat tulajdonosának, üzemeltetőjének vagy működtetőjének személyében bekövetkező változás.
(2) A nagykereskedelmi hozzáférést a mobilhálózat azon részein is biztosítani szükséges, amelyek nem részesültek állami finanszírozásban, vagy amelyeket nem a kedvezményezett épített ki, ideértve az aktív berendezésekhez való hozzáférés biztosítását, abban az esetben is, ha csak széles sávú infrastruktúra részesült finanszírozásban.
(3) Az aktív nagykereskedelmi hozzáférést a támogatott mobilhálózat üzemeltetésének kezdetétől legalább tíz évig, a széles sávú infrastruktúrához biztosított nagykereskedelmi hozzáférést az infrastruktúra elemeinek hasznos élettartamáig kell biztosítani.
102. § (1) A nagykereskedelmi hozzáférés díja
a) a támogatással érintett területtel összehasonlítható, és annál versenyképesebb magyarországi területeken érvényesülő nagykereskedelmi árak átlaga, vagy
b) a nemzeti szabályozó hatóság által jóváhagyott, vagy meghatározott árak, vagy
c) költségalapú árképzés vagy az ágazati szabályozási kerettel összhangban lévő módszertan
alapján határozható meg.
(2) A nemzeti szabályozó hatóság ágazati szabályozási keret szerinti hatáskörének sérelme nélkül a nagykereskedelmi hozzáféréssel, a hozzáférési feltételeiről – ideértve a díjszabást is –, valamint a jelen alcím alkalmazásával kapcsolatos viták esetén konzultálni kell a nemzeti szabályozó hatósággal.
103. § (1) A támogatás keretében a mobilhálózat aktív és passzív elemeinek kiépítésének, üzemeltetésének és működtetésének teljes költsége elszámolható.
(2) A támogatás maximális összege nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárásban kialakult gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján a vonatkozó koncessziós és közbeszerzési jogszabályokkal összhangban, a technológiasemlegesség elvének tiszteletben tartásával állapítható meg.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, amennyiben a kedvezményezett állami szerv és a támogatás az állami szerv vagy annak házon belüli szervezete által mobilhálózat kiépítésére és üzemeltetésére irányul, és az állami szerv vagy annak házon belüli szervezete a támogatott mobilhálózatot kizárólag nagykereskedelmi szolgáltatások nyújtásához használja, akkor a támogatás összege versenyeztetéses kiválasztási eljárás nélkül is megállapítható. Ebben az esetben a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben
a) a működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján, előzetesen szükséges levonni és visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával a támogatást nyújtónak utólagosan ellenőrizni kell, továbbá a megalapozott előrejelzések elkészítéséhez a beruházás hasznos élettartama alatt várhatóan felmerülő valamennyi költséget és bevételt figyelembe kell venni,
b) a hálózatkiépítést vagy működtetést koncesszióba adni, vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárásban kialakult gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján a vonatkozó koncessziós és közbeszerzési jogszabályokkal összhangban, a technológiasemlegesség elvének tiszteletben tartásával lehet.
104. § (1) A támogatás arányossága, a túlkompenzáció és a kereszttámogatás elkerülése érdekében a kedvezményezett köteles számvitelileg elkülönített nyilvántartást vezetni az állami finanszírozással kiépített mobilhálózat kiépítésének és üzemeltetésének költségeiről, illetve az annak hasznosításából származó bevételekről.
(2) Amennyiben a támogatás összege meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget a támogatást nyújtó köteles monitoring rendszert működtetni és visszafizetési mechanizmust alkalmazni.
105. § (1) A felhordó hálózatok kiépítéséhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) azokon a területeken nyújtható, ahol nincs sem száloptikán, sem egyéb – a száloptikával megegyező teljesítményt és megbízhatóságot biztosítani képes –, technológián alapuló meglévő felhordó hálózat, és ilyet az érintett intézkedés vonatkozásában az illetékes hatóság által meghatározott időtávon belül hitelt érdemlően nem terveznek kiépíteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését a támogatást nyújtó feltérképezés és nyilvános konzultáció útján ellenőrzi.
(3) A feltérképezés módszertanának valamennyi elemét és az alapul szolgáló műszaki kritériumokat nyilvánosan közzé kell tenni. A feltérképezés során azonosítani kell a támogatással lefedni tervezett földrajzi területen már meglévő összes felhordó hálózatot.
(4) A feltérképezés eredményének ellenőrzésére az illetékes hatóság nyilvános konzultációt folytat le, amelynek keretében nyilvánosan elérhető honlapon közzéteszi a tervezett állami intézkedést és a feltérképezés részletes adatait. Az illetékes hatóságnak a közzétételtől számított legalább 30 napig tartó konzultáció keretében biztosítania kell, hogy a tervezett állami intézkedést az érdekelt felek észrevételezzék, és információt adhassanak az (1) bekezdés szerinti már meglévő, vagy a releváns időtávban hitelt érdemlően kiépíteni tervezett felhordó hálózatokról.
106. § (1) A támogatásnak jelentős minőségbeli javulást kell eredményeznie a már meglévő, valamint a 105. § (2)–(4) bekezdése szerinti feltérképezés és nyilvános konzultáció alapján releváns időtávban hitelt érdemlően kiépíteni tervezett felhordó hálózatokhoz képest.
(2) A hitelt érdemlően kiépíteni tervezett felhordó hálózatokat csak abban az esetben kell figyelembe venni a minőségbeli javulás értékelésekor, ha azok önmagukban a tervezett, állam által finanszírozott felhordó hálózat teljesítményéhez hasonló teljesítményt nyújtanának a célterületeken a releváns időtávon belül.
(3) A jelentős minőségbeli javulás teljesül, ha a támogatott beavatkozás eredményeként
a) jelentős új beruházás kerül megvalósításra a felhordó hálózatban, és
b) a támogatott felhordó hálózat olyan száloptikán vagy egyéb – a száloptikával megegyező teljesítményt és megbízhatóságot biztosítani képes – technológián alapul, és
c) a szélessávú infrastruktúrába történő beruházás mértéke meghaladja a támogatott beavatkozás elszámolható költségeinek 70%-át.
107. § (1) A támogatott felhordó hálózat üzemeltetése során tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételek mellett nagykereskedelmi hozzáférést kell biztosítani a helyhez kötött és mobilhálózatokhoz egyaránt, melyet nem érint a hálózat tulajdonosának, üzemeltetőjének vagy működtetőjének személyében bekövetkező változás.
(2) A nagykereskedelmi hozzáférést a felhordó hálózat – ideértve a hálózat azon részeit is, amelyek nem részesültek állami finanszírozásban vagy amelyeket nem a kedvezményezett épített ki – kapacitásának legalább 50%-ában kell a hozzáférést igénylők számára biztosítani.
(3) A támogatott felhordó hálózat a beavatkozás területén valamennyi helyhez kötött- és mobilhálózatot kiszolgálja.
(4) Az aktív nagykereskedelmi hozzáférést a támogatott felhordó hálózat üzemeltetésének kezdetétől legalább tíz évig, a széles sávú infrastruktúrához biztosított nagykereskedelmi hozzáférést az infrastruktúra elemeinek hasznos élettartamáig kell biztosítani.
108. § (1) A nagykereskedelmi hozzáférés díja
a) a támogatással érintett területtel összehasonlítható, és annál versenyképesebb magyarországi területeken érvényesülő nagykereskedelmi árak átlaga, vagy
b) a nemzeti szabályozó hatóság által jóváhagyott, vagy meghatározott árak, vagy
c) költségalapú árképzés vagy az ágazati szabályozási kerettel összhangban lévő módszertan
alapján határozható meg.
(2) A nemzeti szabályozó hatóság ágazati szabályozási keret szerinti hatáskörének sérelme nélkül a nagykereskedelmi hozzáféréssel, a hozzáférési feltételeiről – ideértve a díjszabást is –, valamint a jelen alcím alkalmazásával kapcsolatos viták esetén konzultálni kell a nemzeti szabályozó hatósággal.
109. § (1) A támogatás keretében a felhordó hálózat kiépítésének, üzemeltetésének és működtetésének teljes költsége elszámolható.
(2) A támogatás maximális összege nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárásban kialakult gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján a vonatkozó koncessziós és közbeszerzési jogszabályokkal összhangban, a technológiasemlegesség elvének tiszteletben tartásával állapítható meg.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, amennyiben a kedvezményezett állami szerv és a támogatás az állami szerv vagy annak házon belüli szervezete által felhordó hálózat kiépítésére és üzemeltetésére irányul, és az állami szerv vagy annak házon belüli szervezete a támogatott felhordó hálózatot kizárólag nagykereskedelmi szolgáltatások nyújtásához használja, akkor a támogatás összege versenyeztetéses kiválasztási eljárás nélkül is megállapítható. Ebben az esetben a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben
a) a működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján, előzetesen szükséges levonni és visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával a támogatást nyújtónak utólagosan ellenőrizni kell, továbbá a megalapozott előrejelzések elkészítéséhez a beruházás hasznos élettartama alatt várhatóan felmerülő valamennyi költséget és bevételt figyelembe kell venni,
b) a hálózatkiépítést vagy működtetést koncesszióba adni, vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárásban kialakult gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján a vonatkozó koncessziós és közbeszerzési jogszabályokkal összhangban, a technológiasemlegesség elvének tiszteletben tartásával lehet.
110. § (1) A támogatás arányossága, a túlkompenzáció és a kereszttámogatás elkerülése érdekében a kedvezményezett köteles számvitelileg elkülönített nyilvántartást vezetni az állami finanszírozással kiépített felhordó hálózat kiépítésének és üzemeltetésének költségeiről, illetve az annak hasznosításából származó bevételekről.
(2) Amennyiben a támogatás összege meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget a támogatást nyújtó köteles monitoring rendszert működtetni és visszafizetési mechanizmust alkalmazni.
111. § (1) A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)
a) beruházási támogatásként, ideértve az infrastruktúra építését, bővítését vagy korszerűsítését,
b) zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatásként
nyújtható.
(2) A támogatás – a nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett sajtótermék és magazin kivételével – a következőkhöz nyújtható:
a) múzeum, levéltár, könyvtár, művészeti és kulturális központ vagy kulturális tér, színház, filmszínház, operaház, koncertterem, egyéb élő előadásokat bemutató szervezet, filmművészeti örökséggel foglalkozó intézmény és egyéb hasonló művészeti és kulturális infrastruktúra, szervezet és intézmény,
b) tárgyi kulturális örökség, régészeti lelőhely, emlékmű, történelmi emlékhely és épület, a kulturális örökséghez kapcsolódó természeti örökség, kulturális vagy természeti örökséggé nyilvánított örökség,
c) a szellemi kulturális örökség valamennyi formája, különösen a népi hagyományok, kézművesség,
d) művészeti vagy kulturális esemény, előadás, fesztivál, kiállítás és hasonló kulturális tevékenység,
e) kulturális és művészeti oktatási tevékenység, a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és támogatásának jelentőségét tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok, ideértve az új technológiák alkalmazását is, ezen célokra,
f) zenei és irodalmi alkotások írása, szerkesztése, gyártása, terjesztése, digitalizálása, kiadása és fordítása.
112. § (1) Beruházási támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak következő költségei számolhatók el
a) az infrastruktúra építésének, korszerűsítésének, bővítésének, megvásárlásának, megőrzésének és fejlesztésének költsége, ha az infrastruktúra időbeli vagy térbeli kapacitását évente legalább 80%-ban kulturális célra használják,
b) a kulturális örökség megszerzésének költsége, ideértve a kulturális örökség bérletének, birtokátruházásának és a kulturális örökség áthelyezésének költségeit is,
c) a tárgyi és szellemi kulturális örökség védelmének, megőrzésének, újjáépítésének és helyreállításának költsége, különösen a megfelelő körülmények között történő tárolás költsége, a speciális eszközök, anyagok használatából fakadó többletköltség, valamint a dokumentációs, kutatási, digitalizálási és publikációs költség,
d) a közönség kulturális örökséghez való hozzáférésének javítását szolgáló intézkedések költsége, különösen a digitalizálással és más új technológiákkal, a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos, valamint a prezentációk, programok és látogatók tekintetében a kulturális sokszínűség elősegítésével kapcsolatos költség,
e) a kulturális projektek és tevékenységek, együttműködési és csereprogramok, valamint ösztöndíjak költsége, ideértve a kiválasztási eljárás, a marketing és a projekt eredményeként közvetlenül felmerülő költségeket is.
(2) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költség és a beruházás megvalósításából származó működési eredmény különbségét, azzal, hogy az infrastruktúra üzemeltetője – a támogatást nyújtó döntésétől függően – jogosult észszerű nyereséget szerezni.
(3) A működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján, vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
113. § A 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó beruházási támogatás esetén a támogatás összege a 112. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.
114. § (1) A 111. § (2) bekezdés f) pontja szerinti támogatás esetén
a) a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 70%-át, vagy
b) a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a projektből származó bevételek jelenértékének különbségét, azzal, hogy a bevételeket az elszámolható költségekből előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.
(2) A 111. § (2) bekezdés f) pontja szerinti támogatás keretében a zenei és irodalmi kiadói költségek számolhatók el, különösen
a) a szerző díjazása, ideértve a szerzői joggal kapcsolatos költséget is,
b) a fordító díjazása,
c) a szerkesztő díjazása,
d) az egyéb szerkesztési költség, ideértve a korrektúrázás, javítás, lektorálás költségét is,
e) az elrendezés és nyomdai előkészítés költsége és
f) a nyomtatás vagy elektronikus közzététel költsége.
115. § (1) A sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) beruházási támogatásként sportlétesítmény és multifunkcionális szabadidős létesítmény építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható.
(2) A multifunkcionális szabadidős létesítmény többfunkciós, a sportfunkció mellett egyéb, különösen kulturális és szabadidős szolgáltatásokat nyújtó szabadidős létesítmény, a szabadidőparkok és a szállodai létesítmények kivételével.
(3) A támogatott sportlétesítmény és multifunkcionális szabadidős létesítmény építésével, bővítésével, korszerűsítésével, működtetésével, üzemeltetésével történő megbízás odaítélése során átlátható és megkülönböztetés-mentes módon, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot alapul véve, a vonatkozó koncessziós és közbeszerzési jogszabályok betartásával kell eljárni.
(4) A támogatott sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez a felhasználók számára átlátható és megkülönböztetés-mentes módon kell hozzáférést biztosítani. A beruházási költséget legalább 30%-ban finanszírozó vállalkozás a támogatott létesítményt kedvezőbb feltételek mellett használhatja, ha e feltételeket nyilvánossá teszik.
(5) A támogatott sportlétesítmény nem állhat egyetlen hivatásos sportoló vagy hivatásos csapat kizárólagos használatában. A sportlétesítményt az éves időbeli kapacitás legalább 20%-ában más hivatásos vagy amatőr sportolónak vagy csapatnak kell használnia. Amennyiben a sportlétesítményt egyidejűleg több használó veszi igénybe, az időbeli kapacitás-kihasználás megfelelő hányadát kell figyelembe venni.
(6) Ha a támogatott sportlétesítményt hivatásos csapatok használják, az esetükben alkalmazott díjszámítási feltételeket nyilvánossá kell tenni.
116. § (1) A támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak beruházási költsége számolható el.
(2) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.
(3) A működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján, vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
117. § A 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a támogatás összege a 116. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 80%-át.
118. § (1) Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) helyi infrastruktúra építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás
a) olyan infrastruktúra fejlesztésre, amelyre – a regionális beruházási támogatás kivételével – a 651/2014/EU bizottsági rendelet egyéb cikke alapján támogatás nyújtható,
b) dedikált infrastruktúra fejlesztéséhez.
(3) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a megvalósuló infrastruktúrát nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes alapon kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani. Az infrastruktúra használata vagy eladása során a szokásos piaci árat kell fizetni.
(4) Az infrastruktúra működtetését koncesszióba adni, vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes módon, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján, a vonatkozó koncessziós és közbeszerzési jogszabályok betartásával lehet.
119. § (1) A támogatás keretében a beruházáshoz kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak beruházási költsége számolható el.
(2) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.
(3) A működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján, vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
120. § (1) A regionális repülőterekre irányuló támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) beruházási támogatásként regionális repülőtereknek nyújtható.
(2) A repülőtérnek valamennyi légitársaság számára hozzáférhetőnek kell lennie. A kapacitás fizikai korlátozottsága esetén a hozzáférést releváns, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.
(3) Nem nyújtható támogatás
a) meglévő repülőtér áttelepítéséhez vagy új személyforgalmi repülőterek létesítéséhez, ideértve a meglévő repülőterek személyforgalmi repülőtérré történő átalakítását is,
b) azoknak a repülőtereknek, amelyeknek az átlagos éves teherforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a 200 000 tonnát és a támogatás az odaítélését követő két pénzügyi évben előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján nem vezethet a repülőtér átlagos éves teherforgalmának 200 000 tonna fölé emelkedéséhez,
c) olyan repülőtérnek, amelynek az átlagos éves utasforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a hárommillió főt, és a támogatás az odaítélését követő két pénzügyi évben előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján nem vezethet a repülőtér átlagos éves utasforgalmának hárommillió fő fölé emelkedéséhez,
d) meglévő, a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 16. pontjában meghatározott menetrend szerinti légi járatokat üzemeltető repülőtértől 100 kilométeren belül elhelyezkedő és onnan gépjárművön, buszon, vonaton vagy nagysebességű vonaton 60 percen belül megközelíthető repülőtérnek.
(4) A beruházás nem haladhatja meg az észszerű forgalmi előrejelzések alapján, a középtávon várt forgalom fogadásához szükséges mértéket.
121. § (1) A támogatás keretében a repülőtéri infrastruktúrához kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak számolhatók el, ideértve a tervezési költségeket is.
(2) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét.
(3) A működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján, vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
(4) A támogatás összege a (2) bekezdés szerinti felső korláton túl nem haladhatja meg
a) az elszámolható költségek 50%-át azon repülőterek esetében, amelyeknek átlagos éves utasforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben egymillió és hárommillió fő között alakult,
b) az elszámolható költségek 75%-át azon repülőterek esetében, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg az egymillió főt.
(5) A 120. § (3) bekezdés d) pontja és (4) bekezdése nem alkalmazandó azokra a repülőterekre, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg a 200 000 főt, amennyiben a beruházási támogatás következtében a repülőtér átlagos éves utasforgalma valószínűsíthetően nem emelkedik 200 000 fő fölé a támogatás odaítélését követő két pénzügyi évben.
(6) Az (5) bekezdés szerinti kisforgalmú repülőtereknek nyújtott támogatás a támogatást nyújtó választása szerint a (2) bekezdés szerinti maximális támogatási összegig vagy az elszámolható költségek 75%-áig nyújtható.
122. § (1) A belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) belvízi kikötő
a) kikötői infrastruktúrájának és hozzáférési infrastruktúrájának – ideértve a töltő infrastruktúrát is – létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházáshoz, valamint
b) kotrásához
nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás
a) a hajókat fosszilis tüzelőanyagokkal – különösen dízellel, gáz-halmazállapotú földgázzal (sűrített földgáz, CNG), cseppfolyósított földgázzal (LNG) és cseppfolyós propán-bután gázzal (LPG) – ellátó töltő infrastruktúra építéséhez, telepítéséhez vagy korszerűsítéséhez,
b) a szállítással össze nem függő tevékenységekhez, különösen a kikötő területén működő ipari gyártólétesítményekhez, irodahelyiségekhez és üzletekhez, valamint a kikötői felépítményekhez.
(3) A kikötői infrastruktúra működtetésével, építésével vagy fejlesztésével harmadik felet megbízni, a kikötői infrastruktúrát bérbe adni vagy a kikötői infrastruktúra működtetését, építését vagy fejlesztését koncesszióba adni csak átlátható és megkülönböztetésmentes módon, versenyeztetéses eljárásban kialakult gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján a vonatkozó koncessziós és közbeszerzési jogszabályok betartásával lehet.
(4) A kikötői infrastruktúrához való hozzáférést az érdekelt felhasználók számára egyenlő és piaci feltételek mellett, megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.
123. § (1) A támogatás keretében a 122. § (1) bekezdése szerinti tevékenységekhez kapcsolódó költségek számolhatók el, ideértve a tervezés költségeit is.
(2) A villamos energiát, hidrogént, ammóniát és metanolt biztosító elektromos és hidrogéntöltő infrastruktúrákhoz nyújtott támogatás esetén a töltő infrastruktúra megépítésének, telepítésének, korszerűsítésének és bővítésének költségei számolhatók el.
(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységek esetén az elszámolható költségek
a) a töltő infrastruktúrának és a kapcsolódó műszaki berendezéseknek a költségei, ideértve a rögzített, mobil vagy úszó létesítményeket,
b) a töltő infrastruktúrának a hálózathoz, illetve a helyi villamos energia- vagy hidrogéntermelő, vagy tároló egységhez való csatlakoztatásához szükséges bármilyen elektromos vagy egyéb komponensek – többek között elektromos kábelek és transzformátorok – telepítésének vagy korszerűsítésének költségei,
c) az építési munkálatok, a földterület- vagy útátalakítás költségei, a telepítési és a vonatkozó engedélyek beszerzési költségei,
d) a megújuló villamos energia vagy a megújuló hidrogén helyszíni előállításának beruházási költségei,
e) a megújuló villamos energia vagy a hidrogén tárolóegységeinek beruházási költségei.
(4) A (3) bekezdés d) pontja esetén a termelő létesítmény névleges termelési kapacitása nem haladhatja meg a csatlakoztatott töltő infrastruktúra maximális névleges teljesítményét vagy töltési kapacitását.
(5) Amennyiben a támogatás hidrogént biztosító töltőinfrastruktúra megépítésére, telepítésére vagy korszerűsítésére irányul, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatott töltőinfrastruktúra legkésőbb 2036. január 1-jétől kizárólag megújuló hidrogént fog szolgáltatni.
(6) Amennyiben a támogatás ammóniát vagy metanolt biztosító töltő infrastruktúra megépítésére, telepítésére vagy korszerűsítésére irányul, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatott töltő infrastruktúra legkésőbb 2036. január 1-jétől kizárólag olyan ammóniát vagy metanolt fog szolgáltatni, amelynek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló forrásokból származik, és amelyet az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban a nem biológiai eredetű megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagokra vonatkozóan meghatározott módszerekkel összhangban állítottak elő.
124. § (1) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás, illetve a kotrás működési eredményének a különbségét.
(2) A működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján, vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
(3) A 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a támogatás összege az (1) és (2) bekezdésben meghatározott módszertől eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.
125. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.
(2) A támogatás odaítélése során bármely három évben odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
(3) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.
(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 4. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben – nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.
(5) Nem nyújtható támogatás a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására.
(6) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.
(7) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségekhez vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedéshez nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
(8) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére bármely három évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
126. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 25 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (3a) bekezdés a) és b) pontját, (8) és (9) bekezdését, valamint 5. cikkét.
(2) A támogatás odaítélése során bármely három évben az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
(3) Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.
(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén – az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 4. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben – nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.
(5) A támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti általános csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható, feltéve, hogy az elsődleges mezőgazdasági termeléshez nem ítélhető meg az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás.
(6) A támogatás a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatással a 717/2014/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható, feltéve, hogy az elsődleges mezőgazdasági termeléshez nem ítélhető meg a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatás.
(7) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségekhez vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedéshez nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
(8) A támogatás vonatkozásában a támogatást nyújtó az Atr. 11. és 11/A. §-ában meghatározottak szerint biztosítja az (1) és az (5) és (6) bekezdésben foglaltak betartását.
127. § (1) Egy vállalkozás részére a 360/2012/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű közszolgáltatási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(2) Nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely a támogatást a 360/2012/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.
(3) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
(4) A támogatás nem halmozható ugyanazon közszolgáltatáshoz kapcsolódó más ellentételezéssel, függetlenül attól, hogy ez az ellentételezés uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak minősül-e.
(5) Az (1) bekezdés szerinti felső határ tekintetében a támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi évben odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
(6) A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.
(7) A kedvezményezettnek a (4)–(6) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
128. § (1) A közszolgáltatásért járó ellentételezés (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett – ide nem értve a szárazföldi közlekedést biztosító vállalkozásokat – részére nyújtható, amennyiben
a) a támogatás összege nem haladja meg éves szinten a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, és
b) a támogatást közlekedésen és a közlekedési infrastruktúrán kívüli területeken nyújtják.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás összege a megbízás időszaka alatt változik, az éves összeg a megbízási időtartamra tervezett támogatás éves összegeinek átlagával egyezik meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti 15 millió eurónak megfelelő forintösszegű éves támogatási maximum nem vonatkozik
a) egészségügyi ellátást, adott esetben sürgősségi betegellátást végző kórházakra,
b) szociális szükségleteket kielégítő közszolgáltatásokra az egészségügy és hosszú távú gondozás, gyermekgondozás, munkaerőpiacra való belépés és visszatérés, szociális lakáshoz juttatás, továbbá a sérülékeny társadalmi csoportok gondozása és társadalmi befogadása vonatkozásában.
(4) A közszolgáltatási megbízás időtartama nem haladhatja meg a tíz évet, kivéve, ha kedvezményezett olyan jelentős beruházásra kényszerül, amely az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban nem amortizálható tíz év alatt.
(5) A kedvezményezett egy vagy több aktussal kerül megbízásra az adott közszolgáltatás biztosításra, amely magában foglalja
a) a közszolgáltatási kötelezettségek tartalmát és idejét,
b) a kedvezményezettet és adott esetben az érintett területet,
c) a támogatást nyújtó által a vállalkozásnak biztosított kizárólagos vagy speciális jogok jellegét,
d) a támogatási mechanizmus leírását és a támogatás kiszámításának, ellenőrzésének és felülvizsgálatának paramétereit,
e) a túlkompenzáció elkerülésére és visszafizettetésére hozott intézkedéseket, és
f) hivatkozást a 2012/21/EU bizottsági határozatra.
(6) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget. A támogatás mértékét a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikke szerint kell megállapítani.
(7) Ha a kedvezményezett a (7) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, köteles a túlkompenzációt visszafizetni. Ha a túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves támogatás összegének 10%-át, a túlkompenzáció átvihető a következő évre azzal, hogy azt le kell vonni az arra az évre fizetendő támogatás összegéből.
(8) A támogatást nyújtó a megbízás időtartama alatt legalább 3 évente, valamint a megbízás lejártakor ellenőrzi, hogy a kedvezményezett nem részesült túlkompenzációban.
(9) Amennyiben a kedvezményezett közszolgáltatás mellett más tevékenységet is végez, a közszolgáltatás költségeit és bevételeit a többi tevékenységétől elkülönítve kell kimutatnia, a költségek és bevételek elkülönítésének paramétereivel együtt.
(10) Ha a közszolgáltatási megbízás időtartama alatt a jelen alcímben foglalt feltételek nem teljesülnek, a támogatás nyújtó az Atr. 7. §-a alapján köteles a támogatást bejelenteni az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére.
129. § (1) A személyszállítási közszolgáltatásért járó ellentételezés akkor nyújtható, ha a közszolgáltatási szerződés megfelel a Személyszállítási törvény 25. §-ában és az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében foglalt rendelkezéseknek.
(2) A szolgáltató kiválasztásának összhangban kell állnia a Személyszállítási törvény 23. §-ában és az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglaltakkal.
(3) A szolgáltató ellentételezésének összhangban kell állnia a Személyszállítási törvény 30. §-ában és az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkében és mellékletében foglaltakkal.
(4) A pályázati dokumentumoknak és a közszolgáltatási szerződéseknek tartalmazniuk kell, hogy a személyszállítási közszolgáltatás végzésébe milyen mértékben vonható be alvállalkozó, figyelemmel arra, hogy a személyszállítási közszolgáltatás igazgatásával és ellátásával megbízott belső szolgáltató a személyszállítási közszolgáltatás több mint 50%-át köteles maga nyújtani.
(5) Az a közszolgáltatási szerződés, amely egyidejűleg rendelkezik a személyszállítási közszolgáltatás megtervezéséről, felépítéséről és működtetéséről, teljes alvállalkozói bevonást engedhet a személyszállítási közszolgáltatások működtetésére.
(6) A támogatásból beszerzett tárgyi eszköz rendeltetésében az amortizációs időszak végéig változás nem történhet, használatából bármely szervezetnek az uniós állami támogatási szabályokkal összeegyeztethetetlen gazdasági előnye nem származhat.
130. § (1) A válságtámogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) olyan vállalkozásoknak nyújtható, amelyek működését az Ukrajna ellen Oroszország által indított háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik. Az érintettségről a vállalkozás a támogatás odaítélését megelőzően nyilatkozik.
(2) A támogatás vissza nem térítendő támogatásként, valamint hitel és tőke formájában nyújtható, azzal, hogy a hitel és tőke formájában nyújtott támogatás esetén a hitel teljes névértékét vagy a tőke teljes összegét kell figyelembe venni a 132. § (1)–(3) bekezdése szerinti értékhatároknak való megfelelés ellenőrzésekor.
(3) A támogatás 2024. június 30-ig ítélhető oda.
(4) A hitel formájában nyújtott támogatás más, a (2) bekezdésben meghatározott támogatási formává alakítható 2024. június 30-ig úgy, hogy az átalakított támogatás összegét az átalakításkor nem kell újból figyelembe venni a 132. § (1)–(3) bekezdése szerinti értékhatárok vizsgálatakor, de a kedvezményezettnek a 130–135. § egyéb feltételeinek az átalakításkor is meg kell felelnie.
131. § (1) Nem részesülhet támogatásban a 2023/C 101/03. számú közlemény 1.1. szakaszában felsorolt jogi aktusokban meghatározott szankciók, valamint a közlemény elfogadását követően az Európai Unió szervei által Oroszország Ukrajna elleni agressziójára tekintettel bevezetett egyéb szankciók hatálya alá tartozó vállalkozás, így különösen nem részesülhet támogatásban a szankciókat bevezető jogi aktusokban kifejezetten megnevezett jogalany, valamint az ilyen jogalany meghatározó befolyása alatt lévő vállalkozás.
(2) Nem nyújtható támogatás az (1) bekezdés szerinti szankciókkal érintett ágazatokban folytatott tevékenységhez, ha a támogatás aláásná a szankciók célkitűzéseit.
(3) A támogatás nyújtásának nem lehet feltétele az, hogy a kedvezményezett a gazdasági tevékenységét áthelyezze az EGT-n belül egy másik országból Magyarország területére.
(4) Nem nyújtható támogatás az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások számára, ha a támogatás mértékét a forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.
(5) Nem nyújtható támogatás a halászati és az akvakultúra-ágazathoz tartozó vállalkozásnak, ha a támogatás a 717/2014/EU rendelet 1. cikk (1) bekezdés a)–k) pontjában meghatározott támogatási kategóriák közé tartozik.
132. § (1) A támogatás támogatástartalma a 2023/C 101/03. számú közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem haladhatja meg a 2 250 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(2) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások esetén az e tevékenységekhez összesen nyújtott támogatás támogatástartalma a közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 280 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(3) A halászati és akvakultúra-ágazathoz tartozó vállalkozások esetén az e tevékenységekhez összesen nyújtott támogatás támogatástartalma a közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 350 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(4) Ha egy vállalkozás több ágazatban is folytat tevékenységet, és ezekre az (1)–(3) bekezdés szerint eltérő maximális összegek vonatkoznak, a vállalkozás a támogatásokról olyan elkülönített nyilvántartást vezet, amely biztosítja az érintett tevékenységekre vonatkozó felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – ne haladja meg a 2 250 000 eurónak megfelelő forintösszeget. A (2) és (3) bekezdés szerinti ágazatokban folytatott tevékenységekre eső teljes maximális támogatástartalom vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 350 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
133. § (1) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára a 132. § (1) bekezdése szerinti maximális támogatástartalommal nyújtható támogatás, ha a támogatás mértéke nem függ a mezőgazdasági termék elsődleges termelője részére történő teljes vagy részleges átadásától, és a támogatás mértékét nem az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.
(2) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatás mértéke az (1) bekezdéstől eltérően meghatározható az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az elsődleges termelők által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján, ha a kérdéses termékeket az elsődleges termelő nem élelmiszeripari célokra vagy egyáltalán nem hozta volna forgalomba.
134. § (1) Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás abban az esetben halmozható más állami támogatással, ha az nem vezet az Atr. 2. § 2a. pontja szerinti csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás vagy összeg túllépéséhez.
(2) Ha a támogatás mellett a kedvezményezett az Atr. 2. § 1. pontja szerinti rendeletekben meghatározott csekély összegű támogatásban is részesül, az igénybe veendő vagy igénybe vett csekély összegű támogatás nem csökkenti a támogatás 132. § (1)–(3) bekezdése szerinti legmagasabb mértékét. Ha a támogatás mellett a kedvezményezett azonos vagy részben azonos elszámolható költségek vonatkozásában csekély összegű támogatást is igénybe vesz, a támogatáshalmozás nem vezethet a támogatás 132. § (1)–(3) bekezdése szerinti legmagasabb mértékének túllépéséhez.
(3) A támogatás akkor halmozható az EUMSz 107. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatással, ha az nem vezet a kedvezményezett által elszenvedett kár túlkompenzációjához.
(4) Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás nem halmozható az A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret módosítása című, 2022. november 7-i, 2022/C 423/04 számú európai bizottsági közleménnyel módosított, az A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret hatodik módosítása, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény mellékletének módosítása című, 2021. november 24-i, 2021/C 473/01 számú európai bizottsági közlemény 3.13. szakasza szerinti támogatással.
135. § (1) A támogatást nyújtó az Atr. 18/C. § (1) bekezdésében meghatározott határidők szerint továbbítja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait az Atr. 18/D. § (1) bekezdés e) pontja szerinti közzététel céljából.
(2) A támogatást nyújtó az Atr. 18/A. § (7) bekezdés a) pontjára figyelemmel minden év április 30-áig jelentést készít a megelőző évben nyújtott támogatásokról az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére.
(3) A támogatást nyújtó és a kedvezményezett a támogatással kapcsolatos iratokat a támogatás odaítélésétől számított tíz évig megőrzi.
(4) A támogatást nyújtó átadja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Bizottság megkeresésének megválaszolásához szükséges összesített adatokat.
136. § (1) Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően hozott támogatási döntések esetén kell alkalmazni.
(3) E rendelet
a) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.),
b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.),
c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.),
d) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendelet (HL L 114, 2012.4.26., 8. o.),
e) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012.1.11., 3. o.),
f) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 315, 2007.12.3., 1. o.) és
g) az „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című, 2023. március 17-i, 2023/C 101/03. számú európai bizottsági közlemény 2.1. szakasza
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
137. § *
