Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint módosítja:
Az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.”
Az Alaptörvény XXVI. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
„XXVI. cikk
(1) Az állam – a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében – törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.
(2) Magyarországon – az (1) bekezdésben meghatározott célok érvényesítése érdekében – az ügyek digitális intézése elsőbbséget élvez, amelyhez az állam törvényben meghatározottak szerint mindenki számára egy egyedi digitális azonosítót biztosít. Az állam – a Kormány rendeletében meghatározott módon és körben – kezeli azokat az adatokat, amelyek az ügyek digitális intézéséhez szükségesek.”
Az Alaptörvény XXXI. cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A haza védelme nemzeti ügy. Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.”
Az Alaptörvény 45. cikke a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai jogállásáról a Kormány rendeletet alkot, amelyben a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter részére felhatalmazást adhat a részletes szabályok megállapítására.
(7) A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak a jogállásukkal összefüggő alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályok a (6) bekezdés szerinti kormányrendeletben is megállapíthatóak.
(8) A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet. A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben működő más érdek-képviseleti szervezet a Kormány rendeletében meghatározott sajátos szabályok szerint alakulhat és tevékenykedhet.”
Az Alaptörvény „ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK” része a következő 29. ponttal egészül ki:
„29. Az Alaptörvény tizenkettedik módosításával megállapított XXIII. cikk (3) bekezdését 2024. március 1-jétől kell alkalmazni. 2024. január 1-jétől 2024. február 29-éig a XXIII. cikk (3) bekezdésének a 2023. december 31-én hatályos szövegét kell alkalmazni.”
Az Alaptörvény XXIII. cikk (3) bekezdésében a „menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert” szövegrész helyébe a „menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező” szöveg lép.
(1) Az Alaptörvény e módosítása – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 5. cikk és a 6. cikk 2024. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 3. cikk 2024. április 1-jén lép hatályba.
(4) A 2. cikk és a 4. cikk 2024. július 1-jén lép hatályba.
(5) Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el.
(6) Az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét az Alaptörvény e módosításának hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni a hivatalos lapban.
