A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Kúria Polgári Kollégiuma kollégiumvezetőjének előzetes döntéshozatali indítványa alapján – a végrehajtási eljárásban a felek személyében a végrehajtható okirat kiállítását megelőzően bekövetkezett, de az azt követően észlelt változás esetén a jogutódlás megállapítása tárgyában – meghozta a következő
jogegységi határozatot:
A végrehajtást foganatosító bíróság hatáskörébe tartozik a döntés a jogutódlás kérdésében, ha a végrehajtható okirat kiállítását követően derül ki, hogy a végrehajtható okirat kiállítását megelőzően a végrehajtást kérő vagy az adós személyében változás állt be.
[1] A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 37. § (1) bekezdése alapján – a Balassagyarmati Törvényszék elnökének kezdeményezésére, a Bszi. 33. § (1) bekezdésének a) pontjában biztosított jogkörében – a jogegység biztosítása érdekében előzetes döntéshozatali indítványt terjesztett elő.
[2] A módosított indítvány szerint negatív hatásköri összeütközés miatt – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 31. § (2) bekezdésének c) pontja alapján – a Kúriához kijelölésre felterjesztett két ügyben a Kúria ítélkező tanácsai azonos jogkérdésében eltérő álláspontot foglaltak el, egymással ellentétes tartalmú végzéseket hoztak.
[3] A hasonló tényállású ügyekben a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy ha a közjegyző által kibocsátott végrehajtási lap vagy a közjegyző által kiállított végrehajtási záradék alapján indult végrehajtási eljárásban a végrehajtó a végrehajtható okirat kiállítását követően szerez tudomást arról, hogy a végrehajtható okirat kiállítását megelőzően valamelyik fél személyében változás következett be (például a fél elhalálozott), a jogutódlás kérdésében a közjegyzőnek kell-e határoznia a bírósági végrehajtásról szóló 1992. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 211. §-a szerint, vagy a végrehajtást foganatosító bíróságnak a Vht. 39. §-a alapján.
[4] Az ügyek tényállása megegyezik abban is, hogy mindkét közjegyző – miután a végrehajtható okirat kiállítását követően tudomást szerzett a fél személyében bekövetkezett változásról (a fél haláláról) – hatáskörének hiányát állapította meg, és a végrehajtó kérelmét – mint a fél jogutódjának megállapítása iránti kérelmet – áttette a végrehajtást foganatosító bírósághoz.
[5] A végrehajtást foganatosító bíróság mindkét ügyben hatáskörének hiányát állapította meg és a kijelölés érdekében a Kúriához terjesztette fel az iratokat.
[6] A Kúria P.II. tanácsa a Pkk.II.24.557/2019/2. számú végzésében – a Vht. 211. § (2) bekezdésére és a Vht. 212. § (1) bekezdésére figyelemmel, a Vht. 224/A. § a) pontja alapján – a negatív hatásköri összeütközést a végrehajtási záradékot kiállító közjegyző kijelölésével szüntette meg. A végzés indokolása szerint a végrehajtó nem jogutódlás megállapítása iránti kérelmet nyújtott be a közjegyzőhöz, hanem annak megállapítását követően, hogy az adós évekkel a záradék kiállítása előtt elhunyt, a végrehajtási záradék törlését kérte. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:4 §-ának megfelelően az elhalálozással megszűnik a fél jogképessége, s mivel a végrehajtási záradék kiállításának időpontjában az adós (halála folytán, a Vht. 9. §-a értelmében alkalmazott Pp. 33. § értelmében) már nem járhatott el félként, a törvény megsértésével kiállított végrehajtási záradékot az azt kiállító közjegyzőnek kell törölnie.
[7] A Kúria P.III. tanácsa a Pkk.III.24.647/2022/2. számú végzésében a végrehajtást foganatosító bíróságot jelölte ki. Döntését a Vht. 39. § (1) bekezdésére alapította és hangsúlyozta, hogy e jogszabályhely hatásköri szabályt tartalmaz, a hatáskört nem a fél személyében bekövetkezett változáshoz, hanem az arról való hivatalos tudomásszerzés időpontjához kapcsolja. Az adott esetben az adós halálának ténye a végrehajtható okirat kiállítását követően „derült ki”, ezért a jogutódlás tárgyában a végrehajtást foganatosító bíróság jogosult a határozat meghozatalára.
[8] A legfőbb ügyész az indítványban részletezett jogkérdést illetően kifejtette: a Vht. 39. §-ának rendelkezései szerint kell eljárni, ha a végrehajtható okirat kiállítása után derül ki, hogy a végrehajtás elrendelése előtt a végrehajtást kérő vagy az adós meghalt (a jogi személy megszűnt); az (1) bekezdés második fordulata értelmében a jogutódlás kérdésében való döntés a végrehajtást foganatosító bíróság hatáskörébe tartozik.
[9] A Jogegységi Panasz Tanács álláspontja az indítványban megjelölt elvi kérdéssel kapcsolatban a következő:
[10] A Vht. 39. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha a végrehajtást kérő vagy az adós személyében változás állt be, a végrehajtható okirat kiállítása előtt a kiállításra jogosult bíróság (hatóság), ha pedig a változás a végrehajtható okirat kiállítása után derült ki, a végrehajtást foganatosító bíróság a jogutódlás kérdésében – szükség esetén a felek és a jogutódok meghallgatása és bizonyítás után – végzéssel (határozattal) dönt.
A Vht. 39. § (2) bekezdése szerint: ha a végrehajtó tudomást szerzett a felek személyében történt változásról, a végrehajtási ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.
[11] A Vht. – a végrehajtási eljárás sajátosságaira figyelemmel – a 39. § (1) bekezdésének második fordulatában külön szabállyal rendezi az indítványban felvetett hatásköri problémát: kógens, egyértelmű előírást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy ha a felek (tehát akár a végrehajtást kérő, akár az adós) személye a végrehajtható okirat kiállítását megelőzően megváltozott, de a változás a végrehajtható okirat kiállítását követően „derül ki”, a jogutódlás kérdésében a végrehajtást foganatosító bíróságnak kell határoznia. A jogszabály szövegében a „derült ki” kifejezés – közérthető módon – a korábbi változásról való tudomásszerzés időpontjának tulajdonít jelentőséget, és azt a hatásköri kérdést, hogy a végrehajtást elrendelő vagy a végrehajtást foganatosító jogosult-e a jogutódlás megállapítására, nem a fél személyében bekövetkezett változás, hanem az arról való tudomásszerzés időpontjához kapcsolódóan rendezi. A „változás” körébe nem csupán a természetes személy halála, hanem a végrehajtást kérő és az adós személyében bekövetkezett bármilyen más, a jogutódlás megállapításra alapot adó változás is beletartozik.
[12] Más kérdés az, hogy a Vht. 39. § (1) bekezdésének első fordulatában említett esetben (tehát ha a fél haláláról vagy a jogi személy megszűnéséről a végrehajtható okirat kiállítására jogosult bíróság vagy más hatóság még a végrehajtható okirat kiállítását megelőzően szerez tudomást) a jogutódlás kérdésében a végrehajtható okiratot kiállító bíróság vagy hatóság határoz, és csak ennek a – fellebbezéssel támadható – határozatnak a jogerőre emelkedését követően intézkedhet a végrehajtás elrendelése iránti kérelemről.
[13] Annak, hogy a Vht. 39. §-ába foglalt rendelkezések eltérő megoldást alkalmaznak a polgári jog és polgári eljárásjog általános szabályaitól, az az oka, hogy a végrehajtás során fokozott jelentősége van az eljárás gyors, zökkenőmentes lefolytatásának. Ez a magyarázata annak is, hogy a végrehajtási eljárás a fél halála esetén sem szakad félbe, hanem a Vht. 39. § (4)–(6) bekezdései szerint folytatódik. Előfordulhat, hogy a fél személyében bekövetkezett változás nem a végrehajtási eljárás kezdetén, hanem annak késői szakaszában – például a sikeres árverést követően – „derül ki”, amely esetben a végrehajtható okirat hatálytalanná válása (a végrehajtási záradék törlése vagy a végrehajtási lap visszavonása esetén) az addig megvalósult végrehajtási cselekmények hatályának megszűnését jelentené, így a végrehajtás újbóli elrendelését és már foganatosított végrehajtási cselekmények újbóli elvégzését tenné szükségessé.
[14] Általában a végrehajtó az, aki a végrehajtási eljárás során észleli a végrehajtást érintő releváns tényeket. A Vht. 39. § (1) és (2) bekezdésének az előbbiekben idézett rendelkezései egyértelművé teszik: ha a Vht. 10. §-ában felsorolt bármelyik végrehajtható okirat kiállításával megindult végrehajtási eljárásban a végrehajtó tudomást szerez arról, hogy még a végrehajtható okirat kiállítása előtt változás következett be a felek személyében, be kell terjesztenie az iratokat az eljárást foganatosító bírósághoz. Amennyiben az indítványban ismertetett esetben a végrehajtási záradék törlése vagy a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelmet nyújtottak be a végrehajtóhoz, a végrehajtónak – az iratokkal együtt – ezt a kérelmet is továbbítania kell a végrehajtást foganatosító bírósághoz.
[15] Az iratok beterjesztését követően a végrehajtást foganatosító bíróságnak a Vht. 39. § (1) bekezdése második fordulatának megfelelően kell eljárnia. Ha az iratok alapján nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy mikor következett be a változás a felek személyében, a végrehajtást foganatosító bíróságnak a Vht. 39. § (1) bekezdésében engedélyezett körben le kell folytatnia a jogutódlás megállapításához szükséges bizonyítást. Ha a rendelkezésre álló iratok alapján vagy az előbbiek szerinti bizonyítás eredményeként tényként megállapítható, hogy a változás még a végrehajtható okirat kiállítását megelőzően következett be (amely változás az előzőek szerint a végrehajtható okirat kiállítását követően, már a végrehajtás során „derült ki”) a Vht. 39. § (1) bekezdése értelmében a végrehajtást foganatosító bíróságnak kell határoznia a jogutódlás kérdésében. Amennyiben a végrehajtási lap visszavonása vagy a végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet is előterjesztettek, azt a végrehajtást foganatosító bíróságnak – a Vht. 39. § (1) bekezdésébe foglalt külön rendelkezésre tekintettel – el kell utasítania.
[16] A kifejtetteknek megfelelően: ha a felek személye a végrehajtható okirat kiállítását megelőzően változott meg, de a változás a végrehajtható okirat kiállítását követően „derült ki”, a jogutódlás kérdésében nem a végrehajtható okiratot kiállító bíróságnak vagy hatóságnak (közjegyzőnek) kell határoznia, hanem a végrehajtást foganatosító bíróságnak.
[17] A fentiekre figyelemmel a Jogegységi Panasz Tanács a Bszi. 24. § (1) bekezdésének c) pontja, 25. §-a, valamint 34. §-a alapján – az egységes ítélkezési gyakorlat érdekében – a rendelkező rész szerint határozott.
[18] A Jogegységi Panasz Tanács a határozatát a Bszi. 42. § (1) bekezdése szerint a Magyar Közlönyben, a BHGY-ben, a bíróságok központi internetes honlapján és a Kúria honlapján teszi közzé. A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.
Budapest, 2023. január 16.
| Dr. Varga Zs. András s. k. a tanács elnöke, | ||||
| Dr. Harter Mária s. k. előadó bíró, | Dr. Patyi András s. k. bíró, | Dr. Balogh Zsolt Péter s. k. bíró, | Dr. Bartal Géza s. k. bíró, | |
| Dr. Bartkó Levente s. k. bíró, | Dr. Csák Zsolt s. k. bíró, | Dr. Darák Péter s. k. bíró, | Dr. Domonyai Alexa s. k. bíró, | |
| Dr. Döme Attila s. k. bíró, | Dr. Dzsula Marianna s. k. bíró, | Dr. Farkas Attila s. k. bíró, | Dr. Varga Zs. András s. k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Fekete Ildikó bíró helyett, | |
| Dr. Hajdu Edit s. k. bíró, | Dr. Hajnal Péter s. k. bíró, | Dr. Harangozó Attila s. k. bíró, | Dr. Kovács András s. k. bíró, | |
| Dr. Kovács Zsuzsanna s. k. bíró, | Dr. Kurucz Krisztina s. k. bíró, | Nyírőné dr. Kiss Ildikó s. k. bíró, | Dr. Sperka Kálmán s. k. bíró, | |
| Dr. Tánczos Rita s. k. bíró | ||||
