A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (2) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 7. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Golop (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), Rákóczi Ferenc utca 38. szám alatti, belterület 399 helyrajzi számú ingatlant és a rajta álló református templomot.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(3) A műemlékké nyilvánítás célja a református templom középkori, valamint 18. századi és 20. század eleji építészeti és iparművészeti értékeinek, valamint földrészletének védelme. A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) a telek beépítése, a templom utcaképi szerepe,
b) az épület megmaradt középkori falszakaszokat tartalmazó tömege, anyaga, szerkezetei, történeti térrendszere,
c) homlokzati kialakítása, nyílászáró-szerkezetei,
d) tartozékai, berendezése.
2. § (1) Kiemelten védett műemlékké nyilvánítom a Hódmezővásárhely, belterület 13431/29 helyrajzi számú ingatlanon álló református ótemplom védfalát.
(2) Elrendelem az (1) bekezdésben védetté nyilvánított építmény együttes védelmét az 1620-111/1951 KM számú miniszteri döntéssel műemlékké nyilvánított református templommal és a 22509/1958 ÉM és a 120344/1958. MM számú miniszteri döntéssel műemlékké nyilvánított magtárral mint a 2721 törzsszámon nyilvántartott műemlékegyüttesre vonatkozó védelmet.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapítása alapjául szolgáló érték szempontjából a (2) bekezdés szerinti műemlékeket I. kategóriába sorolom.
(4) Az (1) bekezdésben védetté nyilvánított védfalnak önálló műemléki környezetet nem jelölök ki.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott, három elemből álló műemlékegyüttes műemléki környezetének a 253/A/1979. OMF határozatban kijelölt területtel megegyező műemléki környezetet jelölöm ki.
(6) Az (1) bekezdésben védetté nyilvánított védfal védetté nyilvánításának célja az 1740–41-ben épült védfal történeti és építészeti értékeinek megőrzése.
(7) A (2) bekezdésben meghatározott, három elemből álló műemlékegyüttes védetté nyilvánításának célja a református templom és a köré épített védfal, valamint a magtár 18. században épült elemeinek védelmi-funkcionális egységet alkotó védelme.
3. § (1) Az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 53/2011. (VIII. 25.) NEFMI rendelet 118. § (1) bekezdésével védetté nyilvánított, Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), Régiposta u. 22. szám alatti, a közhiteles nyilvántartásban 11516 törzsszámon és 11970 azonosító számon nyilvántartott lakóház ingatlanának telekalakítás után kialakult ingatlanai közül a Miskolc belterület 3603/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy telekalakítás következtében az adott telken védett érték nem található – megszüntetem.
(2) A telekalakítás után létrejött, Miskolc belterület 3603/2 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét fenntartom, tekintettel a lakóház épületének fennálló műemléki értékeire.
4. § (1) Történeti kertként kiemelten védett műemlékké nyilvánítom a Nagycenk (Győr-Moson-Sopron vármegye) belterület 658/1, 673 és külterület 0159/1 helyrajzi számú ingatlanokat és a Hidegség (Győr-Moson-Sopron vármegye) külterület 072, 073/1, 073/2, 074, 089, 090, 091, 092, 093, 094 helyrajzi számú ingatlanokat.
(2) Kiemelten védett műemlékké nyilvánítom a Nagycenk belterület 674 helyrajzi számú ingatlanon álló, Szent Mihály arkangyalt ábrázoló szobrot.
(3) Kiemelten védett műemlékké nyilvánítom a Fertőboz külterület 086/3 helyrajzi számú ingatlanon álló Erdődy Hanna- és Széchenyi Béla-síremléket.
(4) Elrendelem az (1)–(3) bekezdésben védetté nyilvánított történeti kert és műemlék építmények együttes védelmét a közhiteles nyilvántartásban 3848 törzsszámon nyilvántartott Széchenyi-kastélyegyüttessel mint műemlékegyüttesre vonatkozó védelmet.
(5) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából az (1) bekezdés szerinti ingatlanokat, valamint a (2) és (3) bekezdés szerinti műemlékeket I. kategóriába sorolom.
(6) A (4) bekezdés szerinti Széchenyi-kastélyegyüttes műemléki környezeteként az 1. melléklet szerinti ingatlanokat, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott síremlék mindenkori földrészletét jelölöm ki mint a műemlékegyüttes védőövezetét.
(7) Megszüntetem az Országos Műemléki Felügyelőség 12.538/1966. számú hatósági határozatával a Nagycenk 0145, 0159/1, 0187, 551, 558, 559, 560, 657, 658/1, 658/2, 658/4, 658/5, 658/6, 660, 661, 673, 707 helyrajzi számú ingatlanokból álló, a nagycenki Széchenyi-kastélyhoz tartozó műemléki környezet kijelölést, tekintettel a (6) bekezdés szerinti új műemléki környezet kijelölésre.
(8) A műemlékké nyilvánítás célja a nagycenki Széchenyi-kastély történeti kertjének, a nagycenki kastélytól a fertőbozi Erdődy–Széchenyi-síremlékig húzódó Széchényi-hársfasor növényállományának és történeti kialakításának mint a kastély kertjéhez szorosan kötődő barokk kori táji elemnek, a kapcsolódó képző-, iparművészeti és tájépítészeti elemeknek, a Szent Mihály arkangyalt ábrázoló barokk szobornak, valamint Erdődy Hanna és Széchenyi Béla síremlékének, továbbá mindezek környezetének a megőrzése.
(9) Az (1) bekezdésben meghatározott műemlék ingatlanokra vonatkozóan a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.
5. § (1) A 863-4/1953. FOM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Naszály (Komárom-Esztergom vármegye) Billegpusztán található, a közhiteles nyilvántartásban 2620 törzsszámon és 6338 azonosító számon nyilvántartott Esterházy-kúria ingatlanának telekalakítás után kialakult ingatlanai közül a Naszály külterület 0218/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy telekalakítás következtében az adott telken védett érték nem található – megszüntetem.
(2) A telekalakítás után létrejött, Naszály külterület 0218/2, 0218/3 és 0218/4 helyrajzi számú ingatlanok műemléki védettségét fenntartom, tekintettel a billegpusztai Esterházy-kúria fennálló műemléki értékeire.
6. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Perbál (Pest vármegye), belterület 56 helyrajzi számú ingatlanon található régi sváb temetőt a 2. mellékletben szereplő területi lehatárolás, valamint a 9 db kiemelt jelentőségű síremléket érintő nevesítés szerint.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(3) Műemléki környezetnek az (1) bekezdésben megjelölt ingatlan fennmaradó részét, valamint a Perbál belterület 57/1, 57/2 helyrajzi számú ingatlanokat és a belterület 50, 69, 1139 helyrajzi számú utak temetőt érintő szakaszait jelölöm ki.
(4) A műemlékké nyilvánítás célja a perbáli régi sváb temető 2. mellékletben meghatározott területén álló, közel 500 db, művészeti értékkel bíró, 18. század végi – 20. század eleji faragott sírkő és nevesített síremlék műemléki védelme.
(5) A 22509/1958. ÉM – 120344/1958. MM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Perbál, 56 helyrajzi számú temetőben állt, a közhiteles nyilvántartásban 7177 törzsszámon és 7211 azonosító számon nyilvántartott nevesített sírkövek – Mathius Wist, 1793, Joseph Gabriel Richter, 1843 és Maria Eisenbrenner, 1867 – műemléki védelmét, tekintettel arra, hogy nem azonosíthatók, így a műemlékké nyilvánítás céljának nem felelnek meg, megszüntetem.
7. § A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ 600/1333-8/2015. számú hatósági határozatával védetté nyilvánított, Szedres (Tolna vármegye) Bezerédj tér 1. szám alatti, 7 helyrajzi számú ingatlanon a közhiteles műemléki nyilvántartásban 29604 azonosító számon nyilvántartott Béndek-korcsma és mészárszék műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a műemlékké nyilvánítás céljának nem felel meg – megszüntetem.
8. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Szolnok (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye), Kőrösi út 1–3. szám alatti, belterület 7350/3 helyrajzi számú ingatlanon álló egykori mozdonyszerelde épületét és az egykori főnökségi épületet.
(2) Elrendelem az (1) bekezdésben védetté nyilvánított épületek együttes védelmét a Szolnok 7350/3 helyrajzi számú ingatlanon található, 11223/1989. OMF határozattal műemlékké nyilvánított és 10339 törzsszámon és 6047 azonosító számon nyilvántartott víztorony építményével mint műemlékegyüttesre vonatkozó védelmet.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a (2) bekezdés szerinti műemlékeket a II. kategóriába sorolom.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott, három elemből álló műemlékegyüttes műemléki környezetének a műemlék épületek mindenkori ingatlanát jelölöm ki.
(5) A műemlékké nyilvánítás célja az 1858-ban a Tiszavidéki Vaspálya Társaság által mozdonyszereldének építtetett, romantikus stílusú épület, valamint az 1900-ban a Magyar Királyi Államvasutak által építtetett, historizáló stílusú főnökségi épület történeti, építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése. A műemlék nevesített értékei:
a) az egykori mozdonyszerelde és főnökségi épület tömegalakítása, tetőformája, szabadon álló beépítési módja,
b) az egykori mozdonyszerelde és főnökségi épület homlokzati kialakítása, valamint a főnökségi épület építéskori nyílászárói,
c) az egykori mozdonyszerelde szerelőcsarnokának tartószerkezete.
9. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Zalaszentbalázs (Zala vármegye), Szőlőhegyen található zártkert 4826/1 helyrajzi számú ingatlant és a rajta álló présházpincét.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(3) A műemlékké nyilvánítás célja a szőlőhegyen álló, hagyományos népi építészeti technológiákat alkalmazó présházpince építészeti értékeinek, szerkezeteinek, ipartörténeti tartozékainak és közvetlen környezete tájépítészeti kialakításának megőrzése. A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) elhelyezkedése, tömege,
b) pallókitöltésű, gerendavázas, zsilipelt falszerkezete, födémei,
c) homlokzatai, nyílászárói, látszó faszerkezete,
d) egysoros alaprajzi rendszere.
10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Nagycenk:
0134/1 helyrajzi számú közterületi ingatlan 663/1 és 664/235 helyrajzi számú ingatlanok által határolt szakasza,
0141 helyrajzi számú ingatlannak a 0140/3 és 0142/12 helyrajzi számú ingatlanok által határolt szakasza,
0142/3 helyrajzi számú ingatlannak a 0142/12 helyrajzi számú ingatlannal határolt szakasza,
0142/4,
0142/12,
0145 helyrajzi számú ingatlannak a 0141 és 551 helyrajzi számú ingatlanok délnyugati határait összekötő egyenestől északkeletre lévő szakasza,
0186/2,
0187 helyrajzi számú közútnak a 0188/1 és 551 helyrajzi számú ingatlanok déli határait összekötő egyenestől északra lévő szakasza,
0188/1 helyrajzi számú ingatlan 0186/2 és 655 helyrajzi számú ingatlanok által határolt szakasza,
551,
558,
559,
560,
640,
641,
645,
646,
648/2,
650/1,
650/2,
651,
652,
653,
654 helyrajzi számú ingatlan 640, 653 és 656 helyrajzi számú ingatlanok által határolt szakasza,
655,
656,
657,
661,
662,
663/1,
663/2,
664/234 helyrajzi számú közterületi ingatlan 664/235 helyrajzi számú ingatlannal határolt szakasza,
664/235,
667/4,
668,
669,
670,
674,
675,
676,
677/1,
677/2,
677/3,
678/1,
678/2,
706/3,
706/4,
706/5,
706/6,
707 helyrajzi számú közterületi ingatlan nyugati része a 646 és 706/6 helyrajzi számú ingatlanok közti szakaszig terjedően.
A Perbál 56 helyrajzi számú ingatlanon védett műemlékké nyilvánított régi sváb temető L alaprajzú területének határai és térképvázlata WGS84/GPS koordinátákkal meghatározva, valamint kiemelt, nevesített síremlékei:
– a temető keleti határa, a délkeleti saroktól (A pont) 82,37 m hosszan a B pontig,
– a temető keleti határáról nyíló hátsó kaputól, nyugat felé, a temetőbe vezető út, a B ponttól nyugat felé 47,53 m hosszan a C pontig,
– a C ponttól kelet felé, a temető területén vezető út 62,25 m hosszan, egészen a D pontig (útkereszteződés-kút),
– a D ponttól délnyugat felé vezető út 60, 64 m hosszú szakasza az E pontig,
– az E ponttól a rendezett sorban álló utolsó sírsor mögött dél felé vezető 28,42 m hosszú szakasz egészen az F pontig,
– az F ponttól a temető déli telekhatára, a délkeleti saroktól 110 m hosszan az A pontig.
A pontok WGS84/GPS koordinátái:
A: 18.7644, 47.5886 C: 18.7631, 47.5889 E: 18.7630, 47.5887
B: 18.7637, 47.5892 D: 18.7636, 47.5885 F: 18.7633, 47.5880
Kiemelt, nevesített síremlékek:
1. Magdaléna Wistin sírja, 1795
2. 1837-ben készült kő sírkő
3. Pro Patria feliratú, vörös mészkő sírkő
4. Catarina Zencline sírja, 1798
5. Krisztus keresztfájának három szegével díszített, 18. századi faragott sírkő
6. Korpuszos kereszttel díszített, körmezős sír a 18. századból
7. Szív alakú vörös mészkő sírkő, 18–19. század
8. Két kő síremlék, korpuszos kereszttel, kézmotívummal
9. Volutás szív alakú kő síremlék
