Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 15. alpontjában és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § E rendelet hatálya
a) a központi költségvetésről szóló törvény XV. Pénzügyminisztérium fejezetében eredeti, módosított vagy – a költségvetési év során – új előirányzatként megállapított fejezeti kezelésű előirányzatokra és
b) a költségvetési évet megelőző évek központi költségvetéséről szóló törvényeiben az a) pont szerinti fejezetet irányító szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára
[az a) és a b) pont a továbbiakban együtt: előirányzatok] terjed ki.
2. § (1) Az előirányzatoknak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. § (5) bekezdése szerinti felhasználási szabályait az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A 2. melléklet tartalmazza a „Kárrendezési célelőirányzat és egyéb kártalanítási feladatok” fejezeti kezelésű előirányzatból ár- és belvíz-kártalanításra jogosult személyek fizetendő éves díját.
3. § Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében
1. az 1. mellékletben foglalt táblázat 6. sora, 8. sora, F:5 mezője és F:9 mező 3. és 4. pontja alapján az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás,
2. az 1. mellékletben foglalt táblázat 6. sora, 8. sora és F:5 mező 1. és 5. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13. és 14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás,
3. az 1. mellékletben foglalt táblázat 8. sora és F:5 mező 2. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 25. cikke szerinti kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás,
4. az 1. mellékletben foglalt táblázat 6. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 26. cikke szerinti kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás,
5. az 1. mellékletben foglalt táblázat 6. sora és F:5 mező 3. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 38. cikke szerinti, az épületek energiahatékonyságának kivételével az energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás,
6. az 1. mellékletben foglalt táblázat 6. sora és F:5 mező 3. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 38a. cikke szerinti épület-energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás,
7. az 1. mellékletben foglalt táblázat 6. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 39. cikke szerinti épület-energiahatékonysági projektekre irányuló, pénzügyi eszközök formájában nyújtott beruházási támogatás,
8. az 1. mellékletben foglalt táblázat F:5 mező 4. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 41. cikke szerinti, a megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás,
9. az 1. mellékletben foglalt táblázat 3–12. sora alapján az SA.103089 (2022/N) számú, valamint az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglaltakkal összhangban az „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című, 2023. március 17-i 2023/C 101/03 számú európai bizottsági közlemény 2.1. szakasza szerinti támogatás
nyújtható.
4. § E rendelet alkalmazásában
1. acélipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti ipar;
2. alapkutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 84. pontja szerinti kísérleti vagy elméleti munka;
3. azonos vagy hasonló tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti tevékenység;
4. az árvízzel kapcsolatos belvíz által veszélyeztetett terület: az a terület, amelyet a felgyülemlett víz által felszíni elöntés veszélyeztethet;
5. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás;
6. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom;
7. áttelepítés: a beruházó által megvalósított olyan tevékenység, amely esetében
a) a támogatási kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az EGT megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből (a továbbiakban: eredeti létesítmény) az EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (a továbbiakban: támogatott létesítmény),
b) az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja, és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és
c) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely, az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg;
8. bérköltség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 31. pontja szerinti költség;
9. biomassza: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117. pontja szerinti anyag;
10. biomasszából előállított üzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117d. pontja szerinti üzemanyag;
11. biogáz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117b. pontja szerinti anyag;
12. bioüzemanyagok: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117a. pontja szerinti üzemanyagok;
13. bruttó támogatási egyenérték: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 22. pontja szerinti támogatási összeg;
14. digitalizáció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103c. pontja szerinti fejlesztés;
15. diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb;
16. egy és ugyanazon vállalkozás: az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk 2. pontja, a 717/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti vállalkozás;
17. egyedi támogatás: az Atr. 2. § 4. pontja szerinti támogatás;
18. elsődleges mezőgazdasági termelés: az EUMSz I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet;
19. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség;
20. energiahatékonyság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103. pontja szerint megtakarított energiamennyiség;
21. energiahatékonysági alap: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 105. pontja szerinti alap;
22. energiahatékonysági alap kezelője: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 106. pontja szerinti személy;
23. energiahatékonysági projekt: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 104. pontja szerinti projekt;
24. energiamegtakarítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103f. pontja szerinti energiamegtakarítás;
25. energiatárolás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 130c. pontja szerinti energiatárolás;
26. foglalkoztatottak számának nettó növekedése: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 32. pontja szerinti növekedés;
27. független harmadik fél: olyan vállalkozás, amely nem minősül egy másik meghatározott vállalkozás vonatkozásában a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (2) bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak;
28. független magánbefektető: olyan magánbefektető, aki a befektetés tárgyát képező kis- és középvállalkozásnak nem részvényese, különösen a tulajdonosi szerkezettől függetlenül az üzleti angyal és a pénzügyi közvetítő, ha az teljes mértékben viseli befektetése kockázatát;
29. halászati és akvakultúra ágazatok: a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1379/2013/EU rendelet) 5. cikk d) pontja szerinti ágazatok;
30. halászati és akvakultúra-termékek: a 717/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 1. pont a) alpontja szerinti termékek;
31. hitel: olyan megállapodás, amelyben a hitelező kötelezi magát, hogy meghatározott pénzösszeget meghatározott időre a hitelfelvevő rendelkezésére bocsát, és amely a hitelfelvevőt arra kötelezi, hogy meghatározott időszakon belül visszafizesse az összeget, különösen kölcsön vagy egyéb finanszírozási eszköz, ideértve a lízinget is, amely a hitelező számára elsődlegesen minimumhozamot nyújt, azzal, hogy már meglévő hitel kiváltása nem finanszírozható;
32. hőszivattyú: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 108b. pontja szerinti hőszivattyú;
33. hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület;
34. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak;
35. induló beruházás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 49. pontja szerinti beruházás;
36. ipari kutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 85. pontja szerinti tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat;
37. kapcsolt energiatermelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 108. pontja szerinti energiatermelés;
38. kezességvállalás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 67. pontja szerinti kötelezettségvállalás;
39. kilépési stratégia: adott részesedésre vonatkozó tulajdonviszony pénzügyi közvetítő vagy befektető általi megszüntetésére vonatkozó terv, különösen kereskedelmi értékesítés, leírás, részvények, kölcsönök visszafizetése, más pénzügyi közvetítő vagy egyéb befektető részére történő eladás, pénzügyi intézmény részére történő eladás, valamint nyilvános forgalomba hozatallal történő értékesítés;
40. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint meghatározott vállalkozás;
41. kísérleti fejlesztés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti fejlesztés;
42. kutató-tudásközvetítő szervezet: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 83. pontja szerinti szervezet;
43. kutatási infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti infrastruktúra;
44. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő- vagy szolgáltatóegység;
45. létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került vagy – ha nem vásárolják meg – bezárásra került volna, és – annak kivételével, ha egy kisvállalkozást az eladónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy korábbi munkavállalója vásárol meg – a felvásárló beruházó a létesítmény tulajdonosától független harmadik fél;
46. lignit: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43a. pontja szerinti anyag;
47. megbízott fél: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 79. pontja szerinti entitás;
48. megújuló energia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 109. pontja szerinti energia;
49. megújuló energiaforrásokon alapuló kapcsolt energiatermelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 108a. pontja szerinti energiatermelés;
50. megújuló hidrogén: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102c. pontja szerinti hidrogén;
51. megvalósíthatósági tanulmány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 87. pontja szerinti értékelés és elemzés;
52. mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült;
53. mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja és az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti termék;
54. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja és az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 2. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység;
55. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja és az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 2. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti tevékenység;
56. nagyberuházás: az az induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege az összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget;
57. nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 107. pontja szerinti energiatermelés;
58. nagyvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás;
59. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott vállalkozás;
60. nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti;
61. okosfunkció-fogadási alkalmasság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103d. pontja szerinti jellemző;
62. összeszámítási szabály: a nagyberuházás elszámolható költségei kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni a kérelemben szereplő beruházást és a kérelmet benyújtó beruházó, valamint a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a kérelemben szereplő beruházással azonos vármegyében megkezdett, ugyanazon vagy hasonló tevékenységhez kapcsolódó, regionális beruházási támogatásban részesülő beruházást;
63. pénzügyi közvetítő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 34. pontja szerinti pénzügyi intézmény;
64. projekt vagy beruházás megkezdése:
a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja;
b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén
ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,
bb) – a ba) pont szerinti megrendelés hiányában – az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja,
bc) – a ba) pont szerinti megrendelés és a bb) pont szerinti szerződés hiányában – a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon;
c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja;
d) az a)–c) alpont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont,
azzal, hogy nem tekinthető a projekt vagy beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a projekt vagy beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése;
65. regionális beruházási támogatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 41. pontja szerinti támogatás;
66. saját forrás: a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett, állami támogatást, valamint az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a tagállam ellenőrzése alá közvetlenül vagy közvetve nem tartozó európai uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás;
67. személyi jellegű ráfordítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 88. pontja szerinti ráfordítás;
68. szénipari tevékenység: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított és a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozatban (a továbbiakban: 2010/787/EU tanácsi határozat) pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű, A. és B. csoportba sorolt szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység;
69. szinten tartást szolgáló eszköz: olyan eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné;
70. szokásos piaci feltételek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 39a. pontja szerinti feltétel;
71. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti intenzitás;
72. támogatási program: az Atr. 2. § 16. pontja szerinti program;
73. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti tartalom;
74. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz;
75. tőkejuttatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 70. pontja szerinti juttatás;
76. uniós szabvány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102. pontja szerinti szabvány;
77. versenyeztetéses ajánlattételi eljárás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 38. pontja szerinti eljárás.
5. § (1) A 651/2014/EU bizottsági rendelet és az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.
(2) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított legalább tíz évig megőrizni.
(3) Nem ítélhető meg támogatás
a) – a 4. alcím szerinti támogatás kivételével – azon szervezet részére, amely a támogatás odaítélésekor még nem tett eleget valamennyi, az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező, Magyarországnak címzett határozata alapján fennálló visszafizetési kötelezettségének,
b) – a 4. alcím szerinti támogatás kivételével – nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére,
c) – a 6. alcím szerinti támogatás kivételével – halászati és akvakultúra-termékek termeléséhez,
d) – a 6. alcím, valamint – ha a támogatás összegét nem a piacon vásárolt vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg – a 4. és a 12. alcím szerinti támogatás kivételével – halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásához és forgalmazásához,
e) – a 6. és 8–11. alcím szerinti támogatás kivételével – elsődleges mezőgazdasági termeléshez,
f) mezőgazdasági termék feldolgozásához és mezőgazdasági termék forgalmazásához, ha
fa) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy
fb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,
g) exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha a támogatás az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,
h) abban az esetben, ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,
i) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi,
j) – a 4. alcím szerinti támogatás kivételével – a 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbányák részére,
k) – a 4. alcím szerinti támogatás kivételével – atomenergia-termeléshez.
(4) Amennyiben a kedvezményezett a (3) bekezdés c)–f) pontjában kizárt ágazatok bármelyikében és ezektől eltérő egy vagy több ágazatban egyaránt végez tevékenységet, a 4. alcím szerinti támogatás akkor nyújtható a kedvezményezett részére ez utóbbi egyéb tevékenységhez, ha a kedvezményezett megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztásával vagy számviteli elkülönítéssel – biztosítja, hogy a (3) bekezdés c)–f) pontjában említett kizárt ágazatokban végzett tevékenységek ne részesüljenek a 4. alcím szerinti támogatásban.
(5) Nem minősül exporttámogatásnak az olyan támogatás, amellyel a kereskedelmi vásárokon való részvétel költségeihez vagy olyan tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeihez járulnak hozzá, amelyek valamely új vagy már meglévő terméknek új piacra történő bevezetéséhez szükségesek.
(6) A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt vagy beruházás megkezdése előtt írásban benyújtotta.
(7) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.
(8) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatással.
(9) Az egy projekthez több forrásból igénybe vett összes állami támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása európai uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – mértéke nem haladhatja meg az irányadó európai uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.
(10) Amennyiben a 4. alcím szerinti támogatás nem rendelkezik azonosítható elszámolható költségekkel, a támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.
(11) Azonos elszámolható költségek esetén a 12. alcím szerinti támogatás abban az esetben halmozható csekély összegű támogatással, ha a támogatáshalmozás nem vezet a 33. § (1)–(3) bekezdése szerinti maximális támogatási összeg túllépéséhez.
(12) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.
(13) A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával.
(14) Az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) nem támogatható, kivéve, ha az az áfára vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében nem igényelhető vissza.
6. § Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege
1. regionális beruházási támogatás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt – figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket – egy legalább 110 millió euró elszámolható költségű beruházási támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként meghaladja
a) a 24,75 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 30%,
b) a 41,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 50%,
c) a 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 60%;
2. kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén
a) vállalkozásonként és projektenként meghaladja az 55 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,
b) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 35 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az ipari kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,
c) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,
d) meghaladja az a)–c) alpont szerinti összeg kétszeresét EUREKA-projekt vagy az EUMSz 185. cikke vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás által megvalósított projekt vagy a 17. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő projekt esetén,
e) meghaladja az a)–d) alpont szerinti összeg 150%-át, ha a kutatás-fejlesztési projekthez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják, amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában kell kifejezni, továbbá, ha az intézkedés biztosítja, hogy a projekt észszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésekor irányadó diszkont kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre,
f) kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányhoz nyújtott támogatás esetén tanulmányonként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget;
3. a kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén infrastruktúránként meghaladja a 35 millió eurónak megfelelő forintösszeget;
4. a 8–9. és a 11. alcím szerinti támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget;
5. a 10. alcím szerinti támogatás esetén meghaladja a 25. § (3) bekezdésében meghatározott forintösszeget.
7. § (1) A támogató köteles adatot szolgáltatni a Támogatásokat Vizsgáló Iroda mint az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából az 5–11. alcím hatálya alá tartozó, az Atr. 2. § 6c. pontja szerinti halászati állami és elsődleges mezőgazdasági termelés támogatása esetén a 10 000 eurónak, egyéb esetben pedig a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásról.
(2) A támogatást nyújtó adatszolgáltatásának, illetve a közzétételnek a módját az Atr. 18/A–18/D. §-a szabályozza.
8. § E fejezet alapján
a) az 5–11. alcím szerinti támogatások esetén 2027. június 30-ig,
b) a 4. alcím szerinti csekély összegű támogatások esetén 2031. június 30-ig,
c) a 12. alcím szerinti válságtámogatás esetén 2024. június 30-ig
lehet támogatási döntést hozni.
9. § (1) A kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, bármely három év során Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.
(2) A támogatás odaítélése során a támogatás odaítélését megelőző, három egymást követő évből álló időszakban odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
(3) A kedvezményezettnek az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélését megelőző három év (háromszor háromszázhatvanöt nap) során nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
(4) A támogatást nyújtó a kedvezményezett részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdésével összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély összegű jellegéről, közvetlenül utalva az (EU) 2023/2831 bizottsági rendeletre.
(5) A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a vonatkozó bizottsági rendeletekben foglalt felső támogatási határok közül a legmagasabb felső határig halmozható.
(6) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
10. § (1) A regionális beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló induló beruházásnak minősüljön.
(2) Nagyvállalkozás által megvalósított, a termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező beruházás esetén a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.
(3) Meglévő létesítmény termékkínálatának a létesítményben új tevékenységgel vagy termékkel történő bővítését eredményező induló beruházáshoz támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.
11. § (1) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.
(2) Nagyvállalkozás által beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét.
(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a kedvezményezett állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.
(4) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett az elszámolható költségek legalább 25%-át állami forrástól mentes saját forrásból vagy külső finanszírozás igénybevételével biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.
(5) A kedvezményezett a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg, a támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás üzembe helyezését követő legalább két évig nem kerül sor áttelepítésre abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.
12. § Nem nyújtható támogatás
a) acélipari tevékenységhez,
b) lignitipari tevékenységhez,
c) szénipari tevékenységhez,
d) ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához vagy az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrához,
e) energiatermelési, energiatárolási, energiaátviteli, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz,
f) szélessávú ágazatban végzett tevékenységhez.
13. § (1) A támogatás maximális támogatási intenzitása az egyes területeken az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (2)–(5) bekezdésben foglaltakra.
(2) A támogatási intenzitás – a nagyberuházások kivételével – kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a kedvezményezett a kérelem benyújtásakor, valamint a támogatási döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozástípus feltételeinek.
(3) A támogatás maximális támogatási intenzitása nagyberuházás esetén az Atr. 25. § (3) bekezdésében foglaltak szerint határozandó meg.
(4) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos vármegyében megkezdett olyan beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét, amely azonos vagy hasonló tevékenységet valósít meg.
(5) Ha a (4) bekezdés szerinti összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (4) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.
14. § (1) A támogatás keretében elszámolható
a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,
b) a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége vagy
c) az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) vagy b) pont szerinti összeg közül a magasabbat.
(2) Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:
a) a tárgyi eszközöknek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47., 48. és 51. §-a szerinti költsége,
b) immateriális javak esetén az Sztv. 47., 48. és 51. §-a szerinti költsége,
c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és az immateriális javak vételára,
d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben, ha a tárgyi eszközök és az immateriális javak beszerzéséhez a létesítmény felvásárlását megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszközök és immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszközöknek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.
(4) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha
a) a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, és
b) a pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.
(5) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci árnál magasabb áron kötött szerződés alapján merült fel.
(6) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha
a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,
b) azok az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esnek,
c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,
d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a kedvezményezett eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,
e) azok nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a kedvezményezett eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották, és
f) azok költsége nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teszik ki.
(7) Nem minősül elszámolható költségnek
a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,
b) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás.
(8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók – Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának – ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket – 24 havi összege számolható el a munkakör betöltésének napjától számítva.
(9) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha
a) a beruházás a kedvezményezettnél foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest, azt követően, hogy a megszüntetett munkahelyek száma levonásra került a b) pont szerinti időszak alatt létrehozott munkahelyek számából,
b) a munkahelyeket a beruházás üzembe helyezésétől számított három éven belül betöltik,
c) kis- és középvállalkozás esetén a kedvezményezett a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja, és
d) nagyvállalkozás esetén a kedvezményezett a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt évig az érintett területen fenntartja.
15. § (1) A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekthez nyújtható, beleértve a Horizont 2020 keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram keretében kiválósági pecsét minőségi védjegyben részesült kutatás-fejlesztési projekteket, továbbá a társfinanszírozott kutatás-fejlesztési projekteket és a társfinanszírozott partnerség létrehozására irányuló projekteket is.
(2) A kutatás-fejlesztési projekt kategóriái:
a) alapkutatás,
b) ipari kutatás,
c) kísérleti fejlesztés,
d) megvalósíthatósági tanulmány.
(3) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (2) bekezdés szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák közé.
16. § (1) Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztési projekt valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni.
(2) A 15. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott projekt esetén a támogatás keretében elszámolható
a) a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig,
b) az eszközök, berendezések költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére, azzal, hogy ahol ezeket az eszközöket és felszereléseket nem a teljes élettartamuk alatt használják a projekthez, csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatóak el,
c) az épületek és a földterület költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére, azzal, hogy az épületek esetén csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek, földterület esetén a kereskedelmi, illetve a ténylegesen felmerülő beruházási költségek számolhatóak el,
d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe,
e) a további általános és egyéb működési költség, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel.
(3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti költségek – a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. cikk (1) bekezdés harmadik fordulatának sérelme nélkül – egyszerűsített költségelszámolás alapján közvetett költségként is megállapíthatók. A közvetett költségek mértéke nem haladhatja meg a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti elszámolható költségek összegének legfeljebb 20%-át.
(4) A 15. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott projekt esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el.
17. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át,
b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át,
c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át,
d) megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át.
(2) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve az (5) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja szerinti együttműködési projektben részt vevőket is.
(3) Ipari kutatás, kísérleti fejlesztés és megvalósíthatósági tanulmány esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.
(4) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a (3) bekezdésben foglalt mértéken felül legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető nagyvállalkozás esetén is, oly módon, hogy az (5) bekezdés a) és b) pontja együttesen nem alkalmazható.
(5) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a támogatási intenzitás
a) 15 százalékponttal növelhető, ha
aa) a projekt az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen valósul meg,
ab) a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával vagy legalább két tagállamban vagy egy tagállamban és egy, az EGT-megállapodásban szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több, mint 70%-át, vagy a projekt legalább egy olyan kutató-tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más hasonló szervezetekkel közösen az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit,
ac) a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján, vagy
ad) a kedvezményezett vállalja, hogy a projekt szellemitulajdon-jogok által védett kutatási eredményeire vonatkozó hasznosítási engedélyeket késedelem nélkül bocsát rendelkezésre piaci áron, megkülönböztetésmentes és nem kizárólagos módon az EGT-n belül érdekelt felek használatára,
b) 25 százalékponttal növelhető, ha
ba) olyan nyílt felhívás alapján került kiválasztásra a projekt, melynek célja, hogy az legalább három tagállam vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél közösen tervezett projektjének részét képezze,
bb) a projekt legalább két – nagyvállalkozás esetén három – tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén működő vállalkozások hatékony együttműködését foglalja magában, és
bc) az a) pont ac) vagy ad) alpontja szerinti feltétel teljesül, azzal, hogy az ac) alpont esetén az eredmények széles körű terjesztésének legalább három tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén kell megvalósulnia.
18. § (1) A kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) gazdasági tevékenység folytatására használt kutatási infrastruktúra építéséhez és korszerűsítéséhez nyújtható.
(2) A támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak költsége számolható el.
(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely 60%-ig növelhető, ha a kutatási infrastruktúrát legalább két tagállam finanszírozza, vagy azt európai uniós szinten minősítik és választják ki.
(4) A kutatási infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért szokásos piaci árat kell fizetni.
(5) A kutatási infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.
(6) A kutatási infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezőbb feltételekkel járó kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphat. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségnek arányban kell állnia a beruházási költséghez való hozzájárulás mértékével, és a hozzáférés feltételeit közzé kell tenni.
(7) Ha a kutatási infrastruktúra gazdasági és nem gazdasági tevékenységre vonatkozóan egyaránt részesül közfinanszírozásban, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozást, költségeket és az azokból származó bevételeket külön kell elszámolni, következetesen alkalmazott és objektíven indokolható számviteli elvek alapján. Ebben az esetben a (3) bekezdés szerinti maximális támogatási intenzitás túllépésének elkerülése érdekében ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust kell alkalmazni arra az esetre vonatkozóan, ha a gazdasági tevékenység részaránya nagyobb, mint az a támogatás odaítélésekor megállapításra került.
19. § (1) Az épületek energiahatékonyságának kivételével energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) energiamegtakarítást eredményező beruházáshoz nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás
a) a fosszilis tüzelőanyaggal – ideértve a földgázt is – működő energiatermelő berendezések telepítésére,
b) kapcsolt energiatermelésre, távfűtésre és távhűtésre, valamint
c) a már elfogadott és hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.
(3) A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás támogatható, feltéve, hogy a beruházás a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtásra és véglegesítésre kerül.
(4) A támogatás keretében a magasabb energiatakarékossági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási többletköltségek számolhatók el. Az elszámolható költségek meghatározásához a beruházási költségeket össze kell hasonlítani egy olyan alternatív forgatókönyv költségeivel, amely támogatás nélkül valósulna meg. Ha ennek eredményeként a támogatás hiányában
a) olyan kevésbé energiahatékony beruházás valósulna meg, amely az adott ágazat vagy az érintett tevékenység esetében megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak, az elszámolható költségek a támogatott beruházás költségeinek és a kevésbé energiahatékony beruházás költségeinek a különbözete,
b) ugyanazon beruházás későbbi időpontban valósulna meg, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő beruházás költségeinek és a későbbi beruházás nettó jelenértéken számított költségeinek különbözete arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,
c) a meglévő berendezések és felszerelések további üzemben tartása valósulna meg, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő beruházás költségeinek és a meglévő létesítmények és berendezések karbantartására, javítására és korszerűsítésére irányuló beruházások nettó jelenértékének különbözete arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul, vagy
d) kevésbé energiahatékony eszközök lízingelésére kerülne sor, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő és a kevésbé környezetbarát eszközök lízingelésének nettó jelenértékének különbözete.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetekben azon alternatív forgatókönyvnek, amely a támogatás hiányában valósulna meg,
a) a támogatott beruházással hasonló termelési kapacitással és élettartammal kell rendelkeznie, és eleget kell tennie az érvényben lévő uniós szabványoknak, és
b) hitelesnek kell lennie a piaci körülmények, az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer által létrehozott ösztönzők és a jogszabályi követelmények tekintetében.
(6) A (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben a lízing költségei nem foglalják magukban a felszerelés vagy berendezés üzemeltetésével kapcsolatos költségeket – különösen az üzemanyagköltségeket, biztosítás, karbantartás, egyéb fogyóeszközök költségeit –, függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek.
(7) A (4)–(6) bekezdéstől eltérően a teljes beruházási költség elszámolható, amennyiben a támogatott beruházás egyértelműen beazonosítható, kizárólag az energiahatékonyság növelésére irányul, és nincs olyan kevésbé energiahatékony beruházás, amely támogatás hiányában megvalósulna.
(8) A (4) bekezdéstől eltérően az elszámolható költségek alternatív forgatókönyv és versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül is meghatározhatóak, amely esetben a magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek számolhatók el.
(9) A (4)–(8) bekezdés esetén nem számolhatók el a magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek.
20. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás
a) középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal és
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal növelhető.
(3) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén
a) az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen meghatározott és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok alapján dolgozzák ki,
b) a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül, és újabb ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából az újabb ajánlattételi eljárásban igazítják ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével,
c) tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás, és
d) az ajánlatok rangsorolásához – és a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a projektnek a támogatási intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulása – így különösen a megtakarított energia vagy a megnövelt energiahatékonyság egy egysége után igényelt támogatás – alapján határozzák meg.
(4) A 19. § (8) bekezdése szerinti esetben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások és bónuszok 50%-kal csökkennek.
21. § (1) Az épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) épületek energiahatékonyságát növelő beruházáshoz, felújításhoz nyújtható, ideértve az épületen belül található fűtő- vagy hűtőberendezések energiahatékonyságának javítását is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti beruházáshoz kapcsolódóan támogatás nyújtható
a) a megújuló energiaforrásból villamos energiát, fűtő- vagy hűtőenergiát előállító integrált helyszíni berendezések, különösen napelemek és hőszivattyúk telepítésére,
b) a helyszíni megújulóenergia-létesítmények által termelt energia tárolására szolgáló berendezésekre, amennyiben a tárolást szolgáló berendezés energiájának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-termelő létesítményből nyeri,
c) az energiahatékony távfűtési és távhűtési rendszerhez való csatlakozáshoz, valamint az ehhez kapcsolódó berendezésekhez,
d) az épületet használók számára elektromos töltő- és kapcsolódó infrastruktúra – ideértve a kábelcsatornák – kiépítéséhez és telepítéséhez, abban az esetben is, amennyiben a parkoló az épületen kívül helyezkedik el, de ahhoz fizikailag csatlakozik,
e) az épület digitalizációját, különösen az épület okosfunkció-fogadási alkalmasságának növelését szolgáló berendezések – beleértve adathálózatok esetén az épületen belüli passzív hálózatot és strukturált kábelezést –, továbbá az épülethez tartozó ingatlanon található szélessávú infrastruktúra kiegészítő részeinek telepítéséhez és
f) zöldtetőkbe, valamint az esővíz megtartására és felhasználására szolgáló berendezésekbe történő beruházásokhoz.
(3) Nem nyújtható támogatás
a) a fosszilis tüzelőanyaggal – ideértve a földgázt is – működő energiatermelő berendezések telepítésére,
b) kapcsolt energiatermelésre, távfűtésre és távhűtésre, valamint
c) a már elfogadott és hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.
(4) A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás akkor támogatható, amennyiben
a) a vonatkozó uniós szabványok nem energiahatékonysági minimumkövetelmények, a beruházást az uniós szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtják és véglegesítik,
b) a vonatkozó uniós szabványok energiahatékonysági minimumkövetelmények, a támogatás odaítélésének még azelőtt meg kell történnie, hogy a szabványok kötelezővé válnának az érintett vállalkozásra nézve, azzal, hogy ebben az esetben a kedvezményezett pontos felújítási tervet és ütemtervet nyújt be, melyek igazolják, hogy a támogatott felújítás elegendő legalább ahhoz, hogy biztosítsa az épület energiahatékonysági minimumkövetelményeknek való megfelelését.
(5) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy az épület primer energiában mért energiahatékonyságának
a) meglévő épületek felújítása esetén legalább 20%-os javulását eredményezi a beruházást megelőző állapothoz képest,
b) az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) 2. cikk (9) bekezdésében meghatározott egyetlen épületelem-típus telepítését vagy cseréjét érintő felújítás esetén legalább 10%-os javulását eredményezi a beruházást megelőző állapothoz képest,
c) új épületek esetén legalább 10%-os javulását eredményezi a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt küszöbértékhez képest.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 12. pontjában meghatározott energiahatékonysági tanúsítványra való hivatkozással kell megállapítani.
(7) Az (5) bekezdés b) pontja alapján nyújtott támogatások összege nem haladhatja meg az Atr. 2. § 23. pontja szerinti támogatási program energiahatékonysági intézkedésekre vonatkozó költségvetésének 30%-át.
22. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség elszámolható, azzal, hogy az épületben megvalósuló magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.
(2) A 21. § (2) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott létesítmények és berendezések teljes beruházási költsége elszámolható, azzal, hogy a magasabb energiahatékonysági szint vagy környezeti teljesítményszint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.
23. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
a) – a b) és c) pontban foglaltak kivételével – az elszámolható költségek 30%-át,
b) a 21. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elszámolható költségek 25%-át,
c) ha az uniós szabványoknak minősülő energiahatékonysági minimumszabványoknak való megfelelés érdekében végzett beruházásokhoz nyújtott támogatást kevesebb, mint 18 hónappal az uniós szabványok hatálybalépése előtt nyújtják
ca) a 21. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elszámolható költségek 15%-át,
cb) a ca) alpontba nem tartozó minden más esetben az elszámolható költségek 20%-át.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás
a) a 20. § (2) bekezdése szerint, és
b) a 21. § (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a támogatás az épület primer energiában mért energiahatékonyságának legalább 40%-os javulását eredményezi a beruházás előtti helyzethez képest, 15 százalékponttal
növelhető.
(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a beruházás a megvalósításától számított 18 hónapon belül nem javítja az épület energiahatékonyságát az uniós szabványnak minősülő energiahatékonysági minimumkövetelmények által előírt szint fölé.
24. § (1) Az épület-energiahatékonysági projektre irányuló pénzügyi eszköz formájában nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében
a) a jogszabályoknak megfelelően létrehozott energiahatékonysági alap vagy pénzügyi közvetítő részére tőkejuttatás, tőke, kezességvállalás vagy kölcsön (a továbbiakban együtt: finanszírozás) nyújtható,
b) az épület tulajdonosainak vagy bérlőinek (a továbbiakban együtt: végső kedvezményezettek) a támogatható energiahatékonysági projektjeikhez az a) pont szerinti finanszírozás kölcsön vagy kezességvállalás formájában továbbadásra kerül.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti finanszírozás esetén az energiahatékonysági alap vagy pénzügyi közvetítő köteles a legnagyobb mértékben továbbadni a finanszírozást a végső kedvezményezetteknek, nagyobb finanszírozási volumen, alacsonyabb biztosítéki követelmények, alacsonyabb kezességi díjak vagy alacsonyabb kamat formájában.
(3) A támogatási intézkedés végrehajtása megbízott félre bízható.
(4) Támogatás az épületek energiahatékonyságának javítására – ideértve az épületen belül található fűtő- vagy hűtőberendezések energiahatékonyságának javítását is – irányuló beruházások végrehajtása érdekében nyújtható.
(5) A (4) bekezdés szerinti beruházáshoz kapcsolódóan kiegészítő támogatás nyújtható
a) a megújuló energiaforrásból villamos energiát, fűtő- vagy hűtőenergiát előállító integrált helyszíni berendezések – ideértve napelemek és hőszivattyúk – telepítéséhez,
b) a helyszíni megújulóenergia-létesítmények által termelt energia tárolására szolgáló berendezésekhez, amennyiben a tárolást szolgáló berendezés energiájának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-termelő létesítményből nyeri,
c) az energiahatékony távfűtési és távhűtési rendszerhez való csatlakozáshoz, valamint az ehhez kapcsolódó berendezésekhez,
d) az épületet használók számára elektromos töltő- és kapcsolódó infrastruktúra – ideértve a kábelcsatornák – kiépítéséhez és telepítéséhez, abban az esetben is, amennyiben a parkoló az épületen kívül helyezkedik el, de ahhoz fizikailag csatlakozik,
e) az épület digitalizációját, különösen az épület okosfunkció-fogadási alkalmasságának növelését szolgáló berendezések – beleértve adathálózatok esetén az épületen belüli passzív hálózatot és strukturált kábelezést –, továbbá az épülethez tartozó ingatlanon található szélessávú infrastruktúra kiegészítő részeinek telepítéséhez és
f) zöldtetőkbe, valamint az esővíz megtartására és felhasználására szolgáló berendezésekbe történő beruházásokhoz.
(6) Nem nyújtható támogatás
a) fosszilis tüzelőanyaggal – beleértve a földgázt is – működő energiatermelő berendezések telepítéséhez és
b) már elfogadott és hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.
(7) Már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházás akkor támogatható, ha
a) az uniós szabványok energiahatékonysági minimumkövetelmények, a támogatás odaítélésének még azelőtt meg kell történnie, hogy a szabványok kötelezővé válnának az érintett vállalkozásra nézve, azzal, hogy ebben az esetben a kedvezményezett pontos felújítási tervet és ütemtervet nyújt be, amelyek igazolják, hogy a támogatott felújítás elegendő legalább ahhoz, hogy biztosítsa az épület energiahatékonysági minimumkövetelményeknek való megfelelését,
b) az uniós szabványok nem energiahatékonysági minimumkövetelmények, a beruházást az uniós szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtják és véglegesítik.
25. § (1) A 24. § (4) bekezdése szerinti támogatás keretében az épület-energiahatékonysági projekt teljes költsége elszámolható.
(2) A 24. § (5) bekezdése szerinti támogatás keretében elszámolható költség az épület-energiahatékonysági projekt teljes költsége, valamint a 24. § (4) bekezdésében meghatározott beruházások költsége.
(3) A 24. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kölcsön vagy a garantált összeg névértéke projektenként és végső kedvezményezettenként nem haladhatja meg
a) a 24. § (4) bekezdése szerinti beruházások esetében a 25 millió eurónak, vagy
b) a 25. § (5) bekezdése szerinti beruházások esetében a 30 millió eurónak
megfelelő forintösszeget, azzal, hogy a kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön 80%-át.
(4) A végső kedvezményezett által az energiahatékonysági alap vagy más pénzügyi közvetítő számára visszafizetendő összeg nem lehet alacsonyabb a kölcsön névértékénél.
26. § (1) A 24. § (1) bekezdés a) pontja szerinti finanszírozásnak további független magánbefektetőktől származó forrásokkal kell párosulnia oly módon, hogy a bevont magánbefektetői források teljes összege elérje az energiahatékonysági projekthez nyújtott teljes finanszírozás 30%-át.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában, ha a támogatást energiahatékonysági alap nyújtja, a 30%-os független magánbefektetőktől származó forrás bevonására sor kerülhet az energiahatékonysági alap, illetve az energiahatékonysági projekt szintjén is.
27. § (1) A pénzügyi közvetítőt, valamint az energiahatékonysági alap kezelőjét az alkalmazandó európai uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás keretében kell kiválasztani. A kiválasztás során nem tehető különbség az alapján, hogy azok mely tagállamban kerültek bejegyzésre vagy telepedtek le. A pénzügyi közvetítővel és az energiahatékonysági alap kezelőjével szemben kizárólag olyan feltétel támasztható, amely előre meghatározott és a befektetés jellegével objektív módon indokolható.
(2) A független magánbefektetőt olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás keretében kell kiválasztani, amely megfelel az európai uniós és nemzeti jogszabályoknak, és amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetés esetén – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat-nyereség megosztási rendszer kialakítása.
(3) Ha a magánbefektetőt nem a (2) bekezdés szerinti eljárásban választják ki, a magánbefektetőnek biztosított méltányos megtérülési rátát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás során kiválasztott független szakértő állapítja meg.
(4) Az állami befektetőt terhelő első veszteség nem haladhatja meg a teljes befektetés 25%-át, ha az állami és magánbefektető közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus.
(5) A kezességvállalás formájú befektetés esetén a kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg a kezességvállalással biztosított portfólió 80%-át, az államot terhelő teljes veszteség a kezességvállalással biztosított portfólió 25%-át. Díjmentesen kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várható veszteségét fedező kezességvállalások nyújthatók. Amennyiben a kezességvállalás a nem várható veszteségek fedezését is magában foglalja, úgy a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a nem várható veszteségeket fedező részére piaci kezességvállalási díjat fizet.
(6) A befektetők számára lehetővé kell tenni az energiahatékonysági alap vagy a pénzügyi közvetítő alap irányító testületeiben – különösen a felügyelőbizottságban vagy a tanácsadó bizottságban – való képviseletet.
(7) Annak érdekében, hogy a támogatási intézkedés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia alkalmazása, a támogatást nyújtó átvilágítási folyamatot (due diligence) hoz létre.
28. § (1) A pénzügyi közvetítőt és az energiahatékonysági alap kezelőjét üzleti alapon kell irányítani, és biztosítani kell a nyereségorientált befektetési döntések meghozatalát.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő feltételek teljesítése érdekében a pénzügyi közvetítő és az energiahatékonysági alap kezelője
a) jogszabály vagy szerződés alapján, professzionális alapkezelő gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével, a bevált gyakorlatok szerint, szabályozói felügyelet alatt jár el,
b) javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak, amely a 27. § (1) bekezdésének megfelelő, a pénzügyi közvetítő és az energiahatékonysági alapkezelő tapasztalatához, szakértelméhez, valamint operatív és pénzügyi kapacitásához kapcsolódó objektív kritériumokon alapuló nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárás alkalmazásával vélelmezhető,
c) teljesítményhez kötött javadalmazásban részesül, vagy saját forrásai társbefektetése útján részt vállal a befektetési kockázatból, ezáltal biztosítva, hogy érdeke tartósan megegyezzen az állami befektető érdekével,
d) meghatározza a befektetési stratégiát, a befektetések kritériumait és tervezett ütemezését, valamint előzetesen kimutatja azok pénzügyi életképességét és az energiahatékonyságra gyakorolt várható hatásukat, és
e) energiahatékonysági alapban befektetett, illetve a pénzügyi közvetítőnek nyújtott állami forrásra vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiát készít, lehetővé téve, hogy az épület-energiahatékonysági projektet a piac finanszírozza.
29. § (1) A megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag új vagy felújított berendezéshez nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás megújuló hidrogénből előállított villamosenergia-termelésre irányuló beruházáshoz.
(3) A villamosenergia-tárolási projektekhez – ideértve a hőtárolást is – nyújtott beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, ha
a) a beruházás megújulóenergia-termelésre és tárolásra, vagy
b) meglévő megújulóenergia-termelő létesítmény esetén kizárólag tárolásra
irányul, és a tárolást szolgáló berendezés energiájának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-termelő létesítményből nyeri.
(4) A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biogáz – ideértve a biometánt is – és biomassza előállításához és tárolásához nyújtott beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben
a) a támogatott üzemanyagok megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban foglalt, a fenntarthatóságra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarítására vonatkozó kritériumoknak, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv IX. mellékletében felsorolt alapanyagból készültek, és
b) a tárolást szolgáló berendezés tüzelőanyag-tartalmának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt, bioüzemanyagot, folyékony bio-energiahordozót, biogázt – ideértve a biometánt – és biomasszából előállított üzemanyagot termelő létesítményből szerzi be.
(5) A (3) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés esetén a termelés, az előállítás és a tárolás a 6. § (1) bekezdés 5. pontja szerinti értékhatár tekintetében egyetlen beruházási projektnek minősül.
(6) A hidrogén előállítására irányuló beruházási támogatás kizárólag megújuló hidrogént előállító létesítményekhez nyújtható, ideértve a megújuló hidrogén átvitelére és elosztására szolgáló infrastruktúrát, valamint a megújuló hidrogént tároló létesítményeket is.
(7) A (6) bekezdés esetén, amennyiben a támogatott projekt elektrolizátorból, egy vagy több megújulóenergia-termelő egységből áll, és egy hálózati csatlakozási ponttal rendelkezik, az elektrolizátor kapacitása nem haladhatja meg a megújulóenergia-termelő egységek együttes kapacitását.
(8) A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő egységekre irányuló beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben a 2012/27/EU irányelv, illetve a részben vagy egészben helyébe lépő későbbi jogszabályok rendelkezései szerinti hő- és villamos energia külön-külön történő termeléséhez képest összességében primerenergia-megtakarítást eredményeznek.
(9) A (8) bekezdés szerinti beruházási támogatás nem nyújtható fosszilis tüzelőanyaggal működő kapcsolt energiatermelő létesítményhez, kivéve az olyan földgázzal működő kapcsolt energiatermelő létesítményt, amely esetében az (EU) 2021/221/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. melléklet 4.30. szakaszával összhangban, a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlati céloknak való megfelelés biztosított.
(10) Megújuló energiaforrásokon alapuló, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez közvetlenül kapcsolódó villamosenergia- és hőtárolási projektekhez nyújtott beruházási támogatás a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén nyújtható.
30. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el, és támogatás nem függhet a termelés eredményétől.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek
a) 45%-át a megújulóenergia-termelésre – ideértve az (EU) 2018/2001 irányelv VII. mellékletének megfelelő hőszivattyúkat –, a megújuló hidrogén és megújuló energiaforrásokon alapuló, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre irányuló beruházások esetében, vagy
b) 30%-át minden egyéb esetben.
(3) A támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.
(4) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén
a) az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen meghatározott és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok alapján dolgozzák ki,
b) ha a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül, és újabb ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából az újabb ajánlattételi eljárásban igazítják ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével,
c) tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás, és
d) az ajánlatok rangsorolásához és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a megújuló energiaforrásból vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléssel előállított energiakapacitás egy egysége után igényelt támogatás alapján határozzák meg.
31. § (1) A válságtámogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és az „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című, 2023. március 17-i, 2023/C 101/03. számú európai bizottsági közlemény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: közlemény) 2.1. szakaszának szabályaival és ezen alcím szerinti támogatási programot jóváhagyó SA.103089 (2022/N) számú, valamint az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglaltakkal összhangban nyújtható olyan vállalkozásoknak, amelyek működését a háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik. Az érintettségről a vállalkozás a támogatás odaítélését megelőzően nyilatkozik.
(2) A támogatás vissza nem térítendő támogatás, hitel és tőke formájában nyújtható, azzal, hogy hitel és tőke formájában nyújtott támogatás esetén a hitel teljes névértékét vagy a tőke teljes összegét kell figyelembe venni, a 33. § (1)–(3) bekezdése szerinti értékhatároknak való megfelelés ellenőrzésekor.
(3) A támogatás 2024. június 30-ig ítélhető oda.
(4) A hitel formájában nyújtott támogatás tőke formájában nyújtott támogatássá alakítható 2024. június 30-ig úgy, hogy az átalakított támogatás összegét az átalakításkor nem kell újból figyelembe venni a 33. § (1)–(3) bekezdése szerinti értékhatárok vizsgálatakor, de a kedvezményezettnek ezen alcím egyéb feltételeinek az átalakításkor is meg kell felelnie.
32. § (1) Nem részesülhet támogatásban a közlemény 1.1. szakaszában felsorolt jogi aktusokban meghatározott szankciók, valamint a közlemény elfogadását követően az Európai Unió szervei által Oroszország Ukrajna elleni agressziójára tekintettel bevezetett egyéb szankciók hatálya alá tartozó vállalkozás, így különösen nem részesülhet támogatásban a szankciókat bevezető jogi aktusokban kifejezetten megnevezett jogalany, valamint az ilyen jogalany meghatározó befolyása alatt lévő vállalkozás.
(2) Nem nyújtható támogatás az (1) bekezdés szerinti szankciókkal érintett ágazatokban folytatott tevékenységhez, ha a támogatás veszélyeztetné a szankciók célkitűzéseit.
(3) A támogatás nyújtásának nem lehet feltétele az, hogy a kedvezményezett a gazdasági tevékenységét áthelyezze az EGT-n belül egy másik országból Magyarország területére.
(4) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás nem határozható meg a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján.
(5) A halászati és akvakultúra-ágazatban működő vállalkozásoknak nyújtott támogatás nem tartozhat a 717/2014/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdés a)–k) pontja szerinti támogatási kategóriák közé.
33. § (1) A támogatás támogatástartalma a közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem haladhatja meg a 2 250 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(2) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások esetén az e tevékenységekhez összesen nyújtott támogatás támogatástartalma a közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 280 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(3) A halászati és akvakultúra-ágazatban működő vállalkozások esetén az e tevékenységekhez összesen nyújtott támogatás támogatástartalma a közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 335 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(4) Ha egy vállalkozás több ágazatban is tevékenységet folytat, és ezekre az (1)–(3) bekezdés szerinti eltérő felső határok vonatkoznak, a vállalkozás a támogatásokról olyan elkülönített nyilvántartást vezet, amely biztosítja az érintett tevékenységekre vonatkozó, (1)–(3) bekezdés szerinti felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – ne haladja meg a 2 250 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(5) Ha egy vállalkozás a (2) és (3) bekezdés szerinti ágazatokban tevékenykedik, a teljes maximális támogatási összeg vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 335 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
34. § (1) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára a 33. § (1) bekezdése szerinti maximális támogatástartalommal nyújtható támogatás, ha a támogatás mértéke nem függ a mezőgazdasági termék elsődleges termelője részére történő teljes vagy részleges átadásától, és a támogatás mértékét nem az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.
(2) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatás mértéke az (1) bekezdéstől eltérően meghatározható az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az elsődleges termelők által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján, ha a kérdéses termékeket az elsődleges termelő nem élelmiszeripari célokra vagy egyáltalán nem hozta volna forgalomba.
35. § (1) Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás abban az esetben halmozható más állami támogatással, ha az nem vezet az Atr. 2. § 2a. pontja szerinti csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás vagy összeg túllépéséhez.
(2) Ha a támogatás mellett a kedvezményezett az Atr. 2. § 1. pontja szerinti rendeletekben meghatározott csekély összegű támogatásban is részesül, az igénybe veendő vagy igénybe vett csekély összegű támogatás nem csökkenti a támogatás 33. § (1)–(3) bekezdése szerinti legmagasabb mértékét. Ha a támogatás mellett a kedvezményezett azonos vagy részben azonos elszámolható költségek vonatkozásában csekély összegű támogatást is igénybe vesz, a támogatáshalmozás nem vezethet a támogatás 33. § (1)–(3) bekezdése szerinti legmagasabb mértékének túllépéséhez.
(3) A támogatás akkor halmozható az EUMSz 107. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatással, ha az nem vezet a kedvezményezett által elszenvedett kár túlkompenzációjához.
(4) Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás nem halmozható az „A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret módosítása” című, 2022. november 7-i, 2022/C 423/04. számú európai bizottsági közleménnyel módosított, az „A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret hatodik módosítása, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény mellékletének módosítása” című, 2021. november 24-i, 2021/C 473/01. számú európai bizottsági közlemény 3.13. szakasza szerinti támogatással.
36. § (1) A támogatást nyújtó az Atr. 18/C. § (1) bekezdésében meghatározott határidők szerint továbbítja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait az Atr. 18/D. § (1) bekezdés e) pontja szerinti közzététel céljából.
(2) A támogatást nyújtó az Atr. 18/A. § (7) bekezdés a) pontjára figyelemmel minden év április 30-áig beszámolót készít a megelőző évben nyújtott támogatásokról az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére.
(3) A támogatást nyújtó és a kedvezményezett a támogatással kapcsolatos iratokat a támogatás odaítélésétől számított tíz évig megőrzi.
(4) A közlemény 92. pontjára figyelemmel a támogatást nyújtó átadja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Bizottság megkeresésének megválaszolásához szükséges összesített adatokat.
37. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
38. § Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt fennálló vagy ezen idő alatt létrejött támogatási jogviszonyokban különös méltánylást érdemlő esetben és a kedvezményezett indokolt kérelmére a támogató a kedvezményezett létszámvállalási, létszámtartási kötelezettségének teljesítésétől – amennyiben a beruházás által létrehozott munkahelyek bérköltsége a beruházás elszámolható költségei között nem jelenik meg –, illetve a kedvezményezett kapcsolt vállalkozásaival egybeszámított foglalkoztatotti létszámának e rendeletben meghatározott felső határától eltekinthet.
39. § Ez a rendelet
a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet,
b) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. és II. Fejezete, valamint 13., 14., 25., 26., 38., 38a., 39. és 41. cikke,
c) az „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című, 2023. március 17-i 2023/C 101/03 számú európai bizottsági közlemény 2.1. szakasza
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
40. § *
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | ||
| 1. | Áht. azonosító | Címnév | Alcím- név | Jogcím- csoport- név | Jogcímnév | Előirányzat célja | Kifizetésben részesülők köre | Támogatás biztosításának módja | Támogatási előleg | Rendelkezésre bocsátás módja | Visszafizetés határideje | Biztosíték | Kezelő szerv | Lebonyolító szerv | Európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás közreműködő szervezete | |
| 2. | Fejezeti kezelésű előirányzatok | |||||||||||||||
| 3. | 31468 | Kárrendezési célelőirányzat és egyéb kártalanítási feladatok | Az előirányzat 1. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1991. július 1. előtti rendszeréből származó állami kötelezettségek rendezéséről szóló 5/1996. (I. 26.) PM rendelet, a gépjármű-szavatossági károk 1971. január 1. előtti rendszere alapján fizetett baleseti kártérítési járadékokról szóló 12/1998. (III. 27.) PM rendelet és az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló 33/2010. (VI. 11.) OGY határozat alapján fedezetet nyújt: a) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1991. július 1-je előtti rendszeréből származó állami kötelezettségekre; b) a gépjármű-szavatossági károk alapján az 1971. január 1. napja előtti rendszer alapján kifizetett kártérítésekre; c) azon személyek kártérítési igényének megtérítésére, akiknek a 2006. augusztus 20-ai budapesti tűzijátékkal összefüggésben alkotmányos alapjoga vagy személyhez fűződő joga sérelmet szenvedett; d) Magyarország területén ideiglenesen tartózkodott szovjet katonák által szolgálati kötelességük teljesítése közben okozott károk megtérítésére. 2. a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap 2016. évi megszüntetésével az ár- és belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvételre ösztönöz, amelybe a Magyarországon hullámtérben, nyílt ártérben, az árvízzel kapcsolatos belvíz által veszélyeztetett területen vagy mentesített ártérben lakóingatlan tulajdonnal rendelkező természetes személyek szerződés alapján befizetést teljesíthetnek, ezáltal jogosulttá válnak a káresemények utáni kártalanításra. Az előirányzat terhére az ár- és belvízzel kapcsolatos kártalanítás mértéke legfeljebb 15 millió forint lehet. A kezelő szerv a bejelentést követő 30 napon belül felméri az ár- és belvízi károkat, és további 15 napon belül a megállapított kártalanítási összeget ezen előirányzatról teljesíti. Amennyiben az ár- és belvíz kárkifizetés megalapozásához a szokásos és általánosan alkalmazott eljáráshoz képest további eljárás és ezzel járó dokumentáció szükséges, úgy a kártalanítási összeg megállapítása és ennek kifizetése az utolsó irat beérkezését követő 15 napon belül történik az előirányzat terhére. | 1. Az F:3 mező 1. pontja tekintetében természetes személy. 2. Az F:3 mező 2. pontja tekintetében a Magyarországon hullámtérben, nyílt ártérben, az árvízzel kapcsolatos belvíz által veszélyeztetett területen vagy mentesített ártérben lakóingatlan tulajdonnal rendelkező azon természetes személy, a) aki 2016. december 31-ig a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap kezelőjével szerződést kötött, b) aki az a) alpont szerinti szerződés alapján befizetést teljesít, c) akinek a tulajdonában lévő lakóingatlanban víztöbblet következtében kára keletkezett, d) akinek a szerződéses jogviszonya a kár bekövetkezését megelőzően legalább 30 napja fennállt, e) aki a káresemény bekövetkezését megelőzően 6 hónapnál rövidebb ideig teljesített rendszeres befizetést a kártalanítás 50%-ára jogosult, f) aki a káreseményt – illetve vészhelyzettel egyidejűleg bekövetkező káresemény esetén a vészhelyzet elmúltát – követő 15 napon belül a káreseményt írásban bejelenti. (Vészhelyzet esetén a bejelentési határidő azon a napon kezdődik, amikor a káresemény helyszíne biztonságosan és hatóságilag engedélyezett módon megközelíthetővé vált.) 3. Nem jogosult a 2. pontban foglalt személy a kártalanításra, a) ha a szerződése megszűnik, mert aa) a szerződést 30 napos felmondási idővel, a szerződést írásban felmondja, ab) a befizetés esedékességétől számított 60. napig a hátralékos díjat nem fizette meg, és halasztást nem kapott, ac) súlyosan szerződésszegő magatartást tanúsít, b) ha késedelmes kárbejelentés esetén az időmúlás következtében nem igazolható a kára. | – | – | egyösszegű kifizetéssel, részletekben történő kifizetéssel – időarányosan vagy teljesítésarányosan | – | – | Magyar Államkincstár | – | – | ||||
| 4. | 397462 | Egészségügyi és egyéb kormányzati infrastruktúra fejlesztési program | Az előirányzat fedezetet nyújt: 1. vissza nem térítendő támogatásként a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok feladatellátásának, működési költségeinek és egyes szakmai feladatainak finanszírozására, 2. vissza nem térítendő támogatásként egyéb kormányzatiinfrastruktúra-fejlesztési programok működéséhez és a feladatainak elvégzéséhez szükséges támogatásokhoz. | gazdasági társaság, nonprofit szervezet | 1. Egyedi döntés vagy jogszabály alapján, pályázati rendszeren kívül – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal. 2. Az Ávr. 101/A. §-a alapján támogatói okirattal. 3. Kifizetés visszterhes polgári jogi szerződés alapján. | előleg biztosítható | egyösszegű kifizetéssel, részletekben történő kifizetéssel – időarányosan vagy teljesítésarányosan | – | Biztosíték lehet: a) a kedvezményezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata, b) zálogjog, c) garancia, d) kezesség, e) óvadék. | Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság | igénybe vehető | – | ||||
| 5. | 349562 | Nagyvállalati beruházási támogatások | Az előirányzat célja a nagyvállalkozások, a középvállalkozások minimum 100 millió forint elszámolható összköltségű 1. induló beruházásainak támogatása, 2. kutatás-fejlesztési tevékenységének támogatása, 3. az 1. ponthoz kapcsolódó energiahatékonysági beruházásainak támogatása, 4. az 1. ponthoz kapcsolódó megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás, 5. bővítő vagy pótló beruházásainak támogatása. Az előirányzat tartalmazza a kezelésével és működtetésével járó költségeket is. | 1. A támogatás nagyvállalkozások és azon Magyarországon legalább 150 főt foglalkoztató (a foglalkoztatási adatok meghatározásánál a 651/2014/EU bizottsági rendelet 1. mellékletében rögzített módszertan szerint a kapcsolt és partnervállalkozások adatait, továbbá kizárólag a támogatást igénylő esetében a kölcsönzött munkaerőnek a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 havi átlagállományát is figyelembe kell venni) középvállalkozások számára nyújtható, amelyek kapcsolt vállalkozásaival egybeszámított éves átlagos statisztikai állományi létszáma legkésőbb a támogatott projekt fizikai befejezését követő második üzleti évben eléri a 250 főt, amennyiben 1.1. a fejlesztendő tevékenység a támogatást igénylő technológiai korszerűsítését célozza, és a Központi Statisztikai Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó gazdasági tevékenységek egységes ágazati rendszere elnevezésű nomenklatúra (a továbbiakban: TEÁOR ’08) szerint a feldolgozóipari ág (TEÁOR ’08 10–33), építőipari ág (TEÁOR ’08 41–43) körébe sorolt ágazatok valamelyikébe vagy a hulladékgazdálkodási ágazatba (TEÁOR ’08 38), vagy a raktározás, tárolás alágazatba (TEÁOR ’08 52.1) esik, vagy a nagykereskedelem és kiskereskedelem ágazatok (TEÁOR ’08 46–47) esetén a fejlesztés élőmunka kiváltását eredményező, saját használatra történő raktárkapacitás bővítésére, automatizálására irányul, 1.2. a támogatást igénylő vagy kapcsolt vállalkozása Magyarországon rendelkezik saját tulajdonú székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel, 1.3. a támogatást igénylő vagy kapcsolt vállalkozása rendelkezik legalább három lezárt (beszámolóval alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel, melybe az előtársaságként való működés időszaka nem számít bele, | 1. Egyedi döntés vagy jogszabály alapján, pályázati rendszeren kívül, kérelem útján – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal. 2. Egyedi döntés alapján, pályázat útján – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal. 3. Az Ávr. 101/A. §-a alapján támogatói okirattal. | előleg biztosítható | egyösszegű kifizetéssel, részletekben történő kifizetéssel – időarányosan vagy teljesítésarányosan | – | Biztosíték lehet: a) a kedvezményezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata, b) bankgarancia, c) biztosítók által vállalt garancia vagy készfizető kezesség, d) kedvezményezett tulajdonosa (így különösen anyavállalat, természetes személy) által vállalt készfizető kezesség. | – | igénybe vehető | – | ||||
| 1.4. a támogatást igénylőnek vagy a támogatást igénylőnek a kapcsolt és partnervállalkozásaival egybeszámított, a támogatási igény benyújtását megelőző – közgyűlés, taggyűlés vagy a tulajdonosok által jóváhagyott –, legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti árbevétele meghaladja a projekt elszámolható összköltségét, 1.5. a támogatást igénylőnek vagy a támogatást igénylőnek a kapcsolt és partnervállalkozásaival egybeszámított, a támogatási igény benyújtását megelőző – közgyűlés, taggyűlés vagy a tulajdonosok által jóváhagyott –, legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti mérlegfőösszege meghaladja a projekt elszámolható összköltségét, 1.6. a beruházás a támogatást igénylőnél az átlagos éves nettó árbevétel növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző üzleti év éves nettó árbevételéhez képest, 1.7. a támogatást igénylő vállalja az átlagos statisztikai állományi létszám megtartását és a bérköltségként nyilvántartott kifizetéseinek növelését, 1.8. a támogatást igénylő az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, és a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja, 1.9. a támogatást igénylő nagyvállalkozás vállalja, hogy a nagyvállalati méretkategóriát legalább a fenntartási időszak végéig megőrzi, 1.10. amennyiben a fejlesztendő tevékenység a raktározás, tárolás alágazatban (TEÁOR ’08 52.1) vagy a nagykereskedelem és kiskereskedelem ágazatokban (TEÁOR ’08 46–47) valósul meg, a támogatást igénylő vállalja, hogy a beruházásban érintett székhelyén, telephelyén, fióktelepén vagy kapcsolt vállalkozásánál legalább 50 új munkahelyet létesít, legkésőbb a támogatott projekt fizikai befejezését követő 60 napon belül. | ||||||||||||||||
| 2. Nem nyújtható támogatás, ha a támogatási igény 2.1. benyújtójának lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó nyilvántartott adó- vagy egyéb köztartozása van, kivéve, ha a tartozás szerint illetékes hatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, 2.2. a 2.4. alpont hatálya alá tartozó vállalkozások kivételével, benyújtójának a kapcsolt vállalkozásaival egybeszámított foglalkoztatotti létszáma eléri a 13 ezer főt, 2.3. benyújtója a beruházást vagy a fejlesztést olyan bérelt vagy lízingelt ingatlanon kívánja megvalósítani, amely esetében a bérleti vagy a lízingszerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a kötelező üzemeltetési időszak idejére, vagy a támogatási igény benyújtója nem vállalja, hogy bérleti vagy a lízingszerződés lejárta előtt a fenti feltételeknek megfelelő helyszín rendelkezésre állását igazolja, 2.4. benyújtójában a szavazati jogok legalább 25%-át közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy közösen egy vagy több állami szerv, vagy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány irányítja, kivéve az alábbi TEÁOR ’08 kódú fejlesztendő tevékenységek esetén: 2.4.1. 10.11 Húsfeldolgozás, -tartósítás, 2.4.2. 10.13 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása, 2.4.3. 10.89 M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása, 2.4.4. 15.11 Bőr, szőrme kikészítése, 2.4.5. 16.21 Falemezgyártás, 2.4.6. 16.22 Parkettagyártás, 2.4.7. 16.23 Épületasztalos-ipari termék gyártása, 2.4.8. 18.1 Nyomdai tevékenység, 2.4.9. 19.20 Kőolaj-feldolgozás, 2.4.10. 20.1 Vegyi alapanyag gyártása, 2.4.11. 20.5 Egyéb vegyi termék gyártása, 2.4.12. 22.2 Műanyag termék gyártása, 2.4.13. 23.6 Beton-, gipsz-, cementtermék gyártása, 2.4.14. 25.11 Fémszerkezet gyártása, 2.4.15. 29.10 Közúti gépjárműgyártása, 2.4.16. 29.31 Járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártása, 2.4.17. 29.32 Közúti jármű alkatrészeinek gyártása, 2.4.18. 38 Hulladékgazdálkodás. | ||||||||||||||||
| 6. | 367162 | Egyes korábban kihelyezett támogatások elszámolása | Az előirányzat fedezetet nyújt: 1. a Kecskemét Fejlődéséért Alap előkészítési feladatairól szóló 1154/2016. (III. 25.) Korm. határozatban foglaltak végrehajtására, 2. a 2007–2013. évek közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközei terhére hozott kormánydöntések végrehajtására, 3. a hazai kis- és középvállalkozási szektor – elsősorban középvállalkozások – pénzügyi ismereteinek, önálló külső finanszírozási képességének növelésére, környezettudatos szemléletének növelésére, tőzsdei és nemzetközi piacokon történő jelenlétének erősítésére, valamint nemzetközi hálózatosodásuk elősegítésére, az ún. ELITE program hazai implementálásával és felhasználásával, 4. a kis- és középvállalkozások tőzsdei bevezetésének vissza nem térítendő támogatására, 5. az 1–4. pontba nem tartozó egyéb városfejlesztést, kis- és középvállalkozás-fejlesztést szolgáló célok finanszírozására, 6. a gazdasági stratégia megvalósítását segítő gazdaságfejlesztési célú támogatásokra, 7. az 1–6. pontban foglaltak végrehajtásához és a fennálló vagy keletkező követelések kezeléséhez kapcsolódó működési és működtetési költségekre. | helyi önkormányzat, alapkezelő, gazdasági társaság, nonprofit szervezet, kamara, egyetem, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány | 1. Egyedi döntés vagy jogszabály alapján, pályázati rendszeren kívül – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal. 2. Egyedi döntés alapján, pályázat útján – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal. 3. Az Ávr. 101/A. §-a alapján támogatói okirattal. 4. Kifizetés visszterhes polgári jogi szerződés alapján is lehetséges. | előleg biztosítható | egyösszegű kifizetéssel, részletekben történő kifizetéssel – időarányosan vagy teljesítésarányosan | a támogatási szerződésben meghatározott határidőig | Biztosíték lehet: a) a kedvezményezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata, b) zálogjog, c) garancia, d) kezesség, e) óvadék. | a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszüntetésével összefüggő egyes kérdésekről szóló 475/2013. (XII. 17.) Korm. rendeletben meghatározott feladatkörei ellátásával összefüggésben az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság | igénybe vehető | – | ||||
| 7. | 348239 | NER300 projekt megvalósítása | Az előirányzat az Európai Bizottság NER300 programjaiban közvetlenül támogatást nyert hazai projekthez kapcsolódó visszafizetési kötelezettségek elszámolására szolgál. Az előirányzat tartalmazza a kezelésével és működtetésével járó költségeket is. | – | – | – | – | – | – | – | – | – | ||||
| 8. | 388417 | Egészségipari vállalatok versenyképességének javítása | Az előirányzat célja a hazai kis-, közép- és nagyvállalkozások minimum 400 millió forint elszámolható összköltségű, egészségipari termék kifejlesztésére vagy előállítására irányuló beruházásainak, továbbá a hazai egészségügyi gyártás megerősítésének támogatása. Az előirányzat tartalmazza a kezelésével és működtetésével járó költségeket is. | 1. A támogatás azon vállalkozások számára nyújtható, amelyek esetében a) a támogatást igénylő vagy kapcsolt vállalkozása Magyarországon rendelkezik saját tulajdonú székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel, b) a támogatást igénylő vagy kapcsolt vállalkozása rendelkezik legalább három lezárt (beszámolóval alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel, amelybe az előtársaságként való működés időszaka nem számít bele, c) a beruházás a támogatást igénylőnél az átlagos éves nettó árbevétel növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző üzleti év éves nettó árbevételéhez képest, d) a támogatást igénylő vállalja, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban meglévő, vagy ha az magasabb, a támogatást igénylő más támogatási szerződésben rögzített létszámvállalásban szereplő foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszámát a támogatott tevékenység lezárásáig fenntartja, e) a támogatást igénylő vállalja, hogy a beruházást annak befejezését követő legalább 3 éven keresztül, vagy ha a támogatás biztosítása szerinti egyes állami támogatási kategóriák vonatkozásában e rendelet II. fejezetében ennél hosszabb határidő kerül megállapításra, akkor ezen időtartamig fenntartja, f) a támogatást igénylő kapcsolt vállalkozásaival egybeszámított éves átlagos statisztikai állományi létszáma eléri a 10 főt, és a támogatott tevékenység lezárásáig sem csökken 10 fő alá. | 1. Egyedi döntés vagy jogszabály alapján, pályázati rendszeren kívül, kérelem útján – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal. 2. Egyedi döntés alapján, pályázat útján – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal. 3. Az Ávr. 101/A. §-a alapján támogatói okirattal. | előleg biztosítható | egyösszegű kifizetéssel, részletekben történő kifizetéssel – időarányosan vagy teljesítésarányosan | – | Biztosíték lehet: a) a kedvezményezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata, b) biztosítói vagy bankgarancia, c) készfizető kezesség, d) zálogjog. | – | igénybe vehető | – | ||||
| 2. Nem nyújtható támogatás, ha a támogatási igény a) benyújtójának lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó nyilvántartott adó- vagy egyéb köztartozása van, kivéve, ha a tartozás szerint illetékes hatóság a számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, b) benyújtója a beruházást vagy a kísérleti fejlesztést olyan bérelt vagy lízingelt ingatlanon kívánja megvalósítani, amely esetében a bérleti vagy a lízingszerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a támogatott tevékenység lezárásáig, vagy a támogatást igénylő nem vállalja, hogy a bérleti vagy a lízingszerződés lejárta előtt a fenti feltételeknek megfelelő helyszín rendelkezésre állását igazolja, c) benyújtójának a kapcsolt vállalkozásaival egybeszámított foglalkoztatotti létszáma eléri az 5 ezer főt, d) vállalkozásban történő részesedés szerzésére irányul. | ||||||||||||||||
| 9. | 386273 | Nemzetközi és egyéb kötelezettségek | Az előirányzat célja: 1. a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer működtetése érdekében a Magyar Könyvvizsgálói Kamara támogatása, 2. a) a miniszter és irányítása alá tartozó intézmények nemzetközi szervezetekben viselt tagságáról szóló hatályos nemzetközi szerződésekből eredő fizetési kötelezettségeinek teljesítése, b) tagdíjfizetési kötelezettségeken kívül a nemzetközi szervezetek által kezdeményezett kötelező jellegű önkéntes felajánlások, valamint nemzetközi egyezményeken és bilaterális vagy multilaterális megállapodásokon alapuló fizetési kötelezettségek, hozzájárulások teljesítése, 3. egyedi miniszteri döntések alapján támogatandó feladatok, programok megvalósítása, 4. az év közben előre nem látható kiadások fedezete. Az előirányzat tartalmazza a kezelésével és működtetésével járó költségeket is. | 1. Az F:9 mező 1. pontja tekintetében a Magyar Könyvvizsgálói Kamara. 2. Az F:9 mező 2. pontja tekintetében nemzetközi szervezet. 3. Az F:9 mező 3. pontja tekintetében természetes személy, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, civil szervezet, közhasznú szervezet, szakszervezet, helyi önkormányzat, köztestület, költségvetési szerv. 4. Az F:9 mező 4. pontja tekintetében fejezeti kezelésű előirányzat, költségvetési szerv. | 1. Egyedi döntés vagy jogszabály alapján, pályázati rendszeren kívül – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal. 2. Egyedi döntés alapján, pályázat útján – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal. 3. Az Ávr. 101/A. §-a alapján támogatói okirattal. | előleg biztosítható | egyösszegű kifizetéssel, részletekben történő kifizetéssel, előirányzat-átcsoportosítással – időarányosan vagy teljesítésarányosan | – | A kedvezményezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata. | – | igénybe vehető | – | ||||
| 10. | 390040 | Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány pénzbeli vagyoni juttatása | Az előirányzat célja a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány részére – a feladatainak ellátása érdekében – a) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontja és 19. §-a szerinti külön törvény szerinti támogatásnak nem minősülő pénzbeli vagyoni juttatás, b) tőkeminimum biztosítása. Az előirányzat tartalmazza a kezelésével és működtetésével járó kiadásokat, bankköltségeket is. | Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány | Az F:10 mező a) és b) pontja esetén megállapodással, szerződéssel. | – | egyösszegű kifizetéssel | – | – | – | – | – | ||||
| 11. | 359495 | Szentháromság téri ingatlanberuházással összefüggő működési kiadások | Az előirányzat fedezetet biztosít 1. a Pénzügyminisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházások, felújítások kiadásaira, 2. a Nemzetgazdasági Minisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezéséhez szükséges további intézkedésekről szóló 1097/2017. (III. 2.) Korm. határozat 1. pont b) alpontja szerinti nonprofit korlátolt felelősségű társaság működéséhez, feladatellátásához. | gazdasági társaság, költségvetési szerv | 1. Egyedi döntés vagy jogszabály alapján, pályázati rendszeren kívül – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal. 2. Az Ávr. 101/A. §-a alapján támogatói okirattal. | előleg biztosítható | egyösszegű kifizetéssel, részletekben történő kifizetéssel, előirányzat-átcsoportosítással – időarányosan vagy teljesítésarányosan | – | Biztosíték lehet: a) a kedvezményezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata, b) zálogjog, c) garancia, d) kezesség, e) óvadék. | – | – | – | ||||
| 12. | 401551 | Adó digitalizációs projektekhez kapcsolódó feladatok | Az előirányzat fedezetet biztosít 1. az esemény alapú adatszolgáltatási platform (EMAP) projekt, 2. az eNyugta projekt, 3. az eÁFA projekt, 4. egyéb, adózói adminisztrációs terhek csökkentését célzó digitalizációs projekt megvalósításával összefüggő feladatellátáshoz. | költségvetési szerv, gazdasági társaság, közhasznú szervezet, nonprofit szervezet | 1. Egyedi döntés vagy jogszabály alapján, pályázati rendszeren kívül – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal. 2. Az Ávr. 101/A. §-a alapján támogatói okirattal. 3. Kifizetés visszterhes polgári jogi szerződés alapján. | előleg biztosítható | egyösszegű kifizetéssel, részletekben történő kifizetéssel, előirányzat-átcsoportosítással – időarányosan vagy teljesítésarányosan | – | Biztosíték lehet: a) a kedvezményezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata, b) zálogjog, c) garancia, d) kezesség, e) óvadék. | – | igénybe vehető | – | ||||
| A lakóingatlan (lakás céljára szolgáló felépítmény) szerződésben meghatározott értéke | A lakóingatlan helye szerinti település veszélyeztetettségi besorolása és a fizetendő éves díj (Ft) | |||
| (Ft) | „A” kategória | „B” kategória | „C” kategória | |
| 0–1 000 000 | 5 000 | 4 000 | 3 000 | |
| 1 000 001–2 000 000 | 6 500 | 5 200 | 3 900 | |
| 2 000 001–3 000 000 | 8 000 | 6 400 | 4 800 | |
| 3 000 001–4 000 000 | 9 500 | 7 600 | 5 700 | |
| 4 000 001–5 000 000 | 11 000 | 8 800 | 6 600 | |
| 5 000 001–6 000 000 | 12 500 | 10 000 | 7 500 | |
| 6 000 001–7 000 000 | 14 000 | 11 200 | 8 400 | |
| 7 000 001–8 000 000 | 15 500 | 12 400 | 9 300 | |
| 8 000 001–9 000 000 | 17 000 | 13 600 | 10 200 | |
| 9 000 001–10 000 000 | 18 500 | 14 800 | 11 100 | |
| 10 000 001–11 000 000 | 20 000 | 16 000 | 12 000 | |
| 11 000 001–12 000 000 | 21 500 | 17 200 | 12 900 | |
| 12 000 001–13 000 000 | 23 000 | 18 400 | 13 800 | |
| 13 000 001–14 000 000 | 24 500 | 19 600 | 14 700 | |
| 14 000 001–15 000 000 | 26 000 | 20 800 | 15 600 | |
