Az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvény 22. § a)–d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 110. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § E rendelet hatálya
a) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 21. cikke szerinti peren kívüli vitarendezési testületekre (a továbbiakban: vitarendezési testület),
b) az online platformot üzemeltető szolgáltatóra (a továbbiakban: szolgáltató), továbbá
c) az online platform szolgáltatás igénybevevőjére
terjed ki.
2. § (1) A vitarendezési testület elnöke vagy tagja az a cselekvőképes magyar állampolgár lehet, aki egyetemi jogi végzettséggel és
a) jogi szakvizsgával,
b) Magyarországon elismert tudományos fokozattal vagy
c) felsőoktatási intézményben legalább tízéves jogi oktatói gyakorlattal
rendelkezik.
(2) A vitarendezési testület elnökének és tagjának – az (1) bekezdésben foglalt feltételek mellett – legalább hároméves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie a vitarendezési testület tanúsítványában megjelölt valamelyik szakterületen.
(3) A vitarendezési testület elnöke vagy tagja a tanúsított vitarendezési testületben betöltött megbízatása alatt
a) nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban szolgáltatóval,
b) nem rendelkezhet közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel olyan vállalkozásban, amely online platformot üzemeltet,
c) nem lehet szolgáltató vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, valamint
d) nem lehet pártnak tagja, és politikai tevékenységet nem folytathat.
(4) A (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti összeférhetetlenségi feltételeknek a vitarendezési testület elnöke vagy tagja Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójának is meg kell felelnie.
(5) A vitarendezési testület elnöke vagy tagja csak olyan személy lehet, aki
a) büntetlen előéletű,
b) nem áll egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá
c) megfelel az (1)–(3) bekezdés szerinti feltételeknek.
(6) A vitarendezési testület elnöke és tagja teljes titoktartásra kötelezett a vitarendezési testület működése során tudomására jutott tények és adatok tekintetében, a megbízatásának megszűnését követően is, és erről kijelölése elfogadásakor írásbeli nyilatkozatot köteles tenni.
(7) A vitarendezési testülettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, illetve állt személyek e jogviszony fennállása alatt és annak megszűnését követően is kötelesek megőrizni a vitarendező testület tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, üzleti titkot, valamint minden egyéb adatot, tényt vagy körülményt.
(8) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a vitarendezési testület ügyrendje tartalmazza a vitarendezési testület tagja és elnöke tekintetében
a) az alkalmassági feltételek igazolására,
b) a kiválasztásra, a kinevezésre, a tagok nyilvántartására, a feladatokra és a díjazásra,
c) az összeférhetetlenségre és az összeférhetetlenség jogkövetkezményeire, valamint
d) a megbízatás felfüggesztésére és megszűnésére
vonatkozó részletes szabályokat.
3. § (1) A vitarendezési testület ügyrendjének eltérő rendelkezése hiányában a vitarendezési testület három tagból álló tanácsban (a továbbiakban: eljáró tanács) jár el. A vitarendezési testület elnöke az ügyrendben meghatározottak szerint, úgy választja ki az eljáró tanács elnökét és tagjait, hogy a jogvita tárgyában megfelelő szakértelemmel bírjanak.
(2) Ha a vitarendezési testület tagja az ügyben egyedül jár el, a tag megtehet minden intézkedést, és meghozhat minden döntést, amelyet törvény vagy e rendelet a vitarendezési testület vagy az eljáró tanács vitarendezéssel összefüggő feladatkörébe utal. Ahol e rendelet eljáró tanácsot említ, az eljáró tanács alatt az egyedül eljáró testületi tagot is érteni kell.
4. § (1) Az eljáró tanács elnökének és tagjának függetlennek és pártatlannak kell lennie, nem lehet képviselője a feleknek, eljárása során utasítást nem fogadhat el. Nem lehet az eljáró tanács elnöke vagy tagja
a) a kérelmező, illetve a kérelmező vagy a kérelmezett képviselője,
b) aki olyan természetes vagy jogi személlyel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban, illetve annak vezető tisztségviselője, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely a kérelmezővel vagy a kérelmezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll,
c) az a) és a b) pont szerinti személynek a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója,
d) akinek a vitarendezési testületnél való megbízatása az eljárás megindítását követően megszűnt,
e) aki a kérelmezővel vagy a kérelmezettel az eljárás megindítását megelőző egy éven belül munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állt,
f) akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, vagy
g) akitől egyéb okból nem várható az ügy tárgyilagos megítélése.
(2) Az eljáró tanács elnöke vagy tagja a kizárási ok észlelését követően haladéktalanul bejelenti a vitarendezési testület elnökének a kizárási ok fennállását. A kizárási okot bármelyik fél bejelentheti, és a vitarendezési testület elnöke is kezdeményezheti a kizárást.
(3) Az eljáró tanács elnökének vagy tagjának kizárásáról – a meghallgatásukat követően – a vitarendezési testület elnöke a vitarendezési testület ügyrendjében meghatározottak szerint dönt, szükség esetén az eljáró tanácsba más elnököt vagy tagot jelöl ki, és arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt elnök vagy tag járt el. A döntés meghozataláig az eljáró tanács – a kizárással érintett elnököt vagy tagot is beleértve – folytathatja az eljárást, de az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Iszt.) 19. § (2) bekezdése szerinti döntést nem hozhat.
(4) Ha a kérelmező nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban az eljáró tanács elnöke ellen vagy ugyanazon tag ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, az eljáró tanács a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja, vagy az eljárást megszüntetheti. Ha a kérelmezett tesz nyilvánvalóan alaptalanul kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban az eljáró tanács elnöke ellen vagy ugyanazon tag ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, az eljáró tanács a Rendelet 21. cikk (2) bekezdésének megsértésére hivatkozással megkeresheti a digitális szolgáltatási koordinátort.
5. § (1) A vitarendezési testület eljárására irányuló – az Iszt. 18. § (1) bekezdése szerinti – kérelmet (a továbbiakban: kérelem) írásban kell benyújtani. A vitarendezési testület biztosítja a kérelem elektronikus úton történő benyújtásának lehetőségét, és nem tagadhatja meg a kérelem befogadását, ha az a kérelmező által nem elektronikus úton kerül benyújtásra.
(2) A vitarendezési testület biztosítja az eljárás elektronikus úton történő lefolytatását, beleértve a beadványok kezelését, a szükséges dokumentumok feltöltését, valamint a meghallgatások távollévők közötti, audiovizuális eszközökkel történő lefolytatását is.
(3) Az eljáró tanács
a) papír alapon,
b) – az eljárás résztvevőjének hozzájárulása esetén – írásbelinek nem minősülő elektronikus úton vagy
c) személyesen – ideértve az összeköttetés közvetlenségét, kölcsönösségét, folyamatos kép- és hangkapcsolattal biztosító telekommunikációs eszköz alkalmazását –
tart kapcsolatot a felekkel.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás esetén a hozzájáruló fél köteles olyan elektronikus levelezési címet megadni, amelyre az eljáró tanács az ügy valamennyi iratát – beleértve az Iszt. 19. § (2) bekezdése szerinti döntést is – joghatályosan megküldheti.
(5) A vitarendezési testület ügyrendjében meghatározhatja
a) a kapcsolattartás módjára vonatkozó további szabályokat,
b) azt a határidőt, ameddig a kérelem az eljárás kezdeményezésére okot adó körülmény bekövetkezésétől számítva benyújtható, és
c) azt a határidőt, ameddig a vitarendezési testület eljárása kezdeményezhető, ha a kérelmező az eljárás kezdeményezésére okot adó körülmény bekövetkezéséről csak később szerzett tudomást, vagy a kérelem előterjesztésében akadályoztatva volt.
(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vitarendezési testület által meghatározott határidő nem lehet kevesebb, mint hat hónap, az (5) bekezdés c) pontja szerinti esetben pedig egy év. A határidő elmulasztása esetében igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
6. § (1) A kérelemnek – a vitarendezési testület tanúsítványában megjelölt nyelven – tartalmaznia kell legalább
a) a természetes személy kérelmező esetén a természetes személy nevét és lakcímét, továbbá a lakcímtől eltérő levelezési címét, elektronikus elérhetőségét, telefonszámát, nem természetes személy kérelmező esetén a nevét, székhelyét, a képviselőjének nevét, lakcímét, elektronikus elérhetőségét, telefonszámát;
b) a vitában érintett szolgáltató nevét;
c) a kifogásolt magatartás és a kérelmező álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait;
d) az Iszt. 18. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülését igazoló dokumentumokat, így különösen a szolgáltató írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a kérelmező rendelkezésére álló egyéb bizonyítékot az egyeztetés megkísérléséről, a belső panaszkezelési rendszer igénybevételéről;
e) a kérelmező nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben kezdeményezte-e más vitarendezési testület eljárását, közvetítő eljárását vagy bíróság eljárását;
f) a vitarendezési testület döntésére irányuló kérelmet; valamint
g) papír alapon előterjesztetett kérelem esetén a kérelmező vagy a képviselő saját kezű, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton elterjesztett kérelem esetén a kérelmező vagy a képviselő elektronikus aláírását.
(2) Ha a vitarendezési testület eljárásáért díj fizetendő, a kérelemhez csatolni kell a díj megfizetéséről szóló igazolást is.
(3) Ha a kérelmező képviselő útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást vagy a képviseleti jog igazolását.
(4) A kérelmező a kérelemben nyilatkozik arról, hogy kéri-e meghallgatás tartását, továbbá hozzájárul-e az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton történő kapcsolattartáshoz. Hozzájárulás esetén a kérelmező nyilatkozik az 5. § (4) bekezdése szerinti elektronikus levelezési címéről.
(5) Ha a kérelem nem felel meg az (1)–(3) bekezdésben foglaltaknak, az eljáró tanács a hiány megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül, legfeljebb tíznapos határidő tűzésével – hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.
(6) Ha az eljárás során a természetes személy kérelmező kiléte kétséges, az eljáró tanács jogosult felhívni a kérelmezőt, hogy személyazonosságát igazolja. Ha a kérelmező személyazonosságát nem igazolja hitelt érdemlően, az eljáró tanács jogosult a kérelmet további vizsgálat nélkül elutasítani vagy az eljárást megszüntetni.
7. § (1) Az eljáró tanács az Iszt. 18. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően meghallgatás kitűzése és érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kérelmet az indokok megjelölése mellett, ha
a) a kérelmet nem a vitarendezési testület tanúsítványában meghatározott nyelven terjesztették elő, vagy a vitarendezési ügy tárgya nem tartozik a vitarendezési testület tanúsítványa szerinti szakterület körébe;
b) nem az arra jogosult személy nyújtotta be a kérelmet, vagy a kérelmező nem minősül cselekvőképesnek, és képviseletről nem gondoskodott;
c) a kérelemből megállapítható, hogy az ügy nem minősül a Rendelet 21. cikke szerinti jogvitának, vagy a kérelmezett nem minősül szolgáltatónak;
d) a vitarendezési testület a kérelem benyújtására az 5. § (5) bekezdés b) és c) pontja alapján határidőt állapít meg, és a kérelem elkésett;
e) a felek között ugyanazon ténybeli és jogi alapon más vitarendezési testület előtti eljárás, közvetítői eljárás vagy bírósági eljárás van folyamatban, vagy annak tárgyában más testület, hatóság vagy bíróság döntést hozott;
f) a kérelmező olyan ügyben kérelmezi a vitarendezési eljárás megindítását, amelyet a vitarendezési testület már érdemben elbírált, és a kérelem alapján nem tárt fel az ügy érdemi megítélését befolyásoló új tényt vagy körülményt;
g) a kérelmező a 6. § (5) bekezdése szerinti hiánypótlási felhívást – az erre nyitva álló határidőben – nem vagy nem megfelelően teljesítette;
h) a kérelmező – ha a vitarendezési testület a kérelmezővel szemben eljárási díjat alkalmaz – az eljárásért fizetendő díjat a felhívásban megjelölt határidőben részben vagy egészben nem fizette meg, vagy
i) a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan, vagy a jogvita komolytalan vagy zaklató jellegű.
(2) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben az eljáró tanács tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a kérelmét hiánytalan formában ismételten benyújthatja.
8. § Az eljáró tanács az eljárást megszünteti, ha
a) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, annak oka azonban az eljárás megindítását követően jutott az eljáró tanács tudomására;
b) a kérelmező az eljáró tanács felhívására nem nyilatkozik, és ennek hiányában a kérelem nem bírálható el;
c) a felek közötti egyezséget az eljáró tanács jóváhagyta, vagy az eljárás más ok miatt okafogyottá vált;
d) kérelmező a kérelmét visszavonta, vagy ha a felek az eljárás megszüntetését közösen kérik;
e) az eljáró tanács megállapítja, hogy az ügyben más vitarendezési testület, hatóság vagy bíróság már eljárt, vagy
f) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amely bíróság, hatóság vagy más szerv hatáskörébe tartozik, és a kérelmező az eljárás megindítására vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget.
9. § (1) A vitarendezési eljárás hivatalos nyelve a vitarendezési testület tanúsítványában meghatározott nyelv. Ha a vitarendezési testület tanúsítványa több nyelvet tartalmaz, az eljárás hivatalos nyelve a vitarendezési testület tanúsítványában meghatározott azon nyelv, amelyen a kérelmező a kérelmét előterjesztette.
(2) Az eljáró tanács
a) a felekkel való együttműködés és a jóhiszeműség követelményeinek megfelelően,
b) az egyenlő bánásmód szabályaira figyelemmel indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül, valamint
c) a Rendelet 21. cikk (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül
jár el.
(3) Az eljáró tanács a jogvitát tisztességes és költséghatékony eljárásban bírálja el.
(4) Az eljáró tanács felfüggeszti a vitarendezési eljárást, ha a jogvita érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás bíróság, hatóság vagy más szerv hatáskörébe tartozik, és ezen eljárás kezdeményezésére a kérelmező jogosult. Az eljáró tanács megfelelő határidő tűzése mellett – és a 8. § f) pontja szerinti jogkövetkezményre történő figyelmeztetés mellett – felhívja a kérelmezőt a bíróság, hatóság vagy más szerv előtti eljárás megindítására.
(5) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor – a Rendelet 21. cikk (4) bekezdése szerinti ügyintézési határidő kivételével – újrakezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.
(6) A Rendelet 21. cikk (4) bekezdése szerinti határidőbe nem számít bele az eljárás felfüggesztésének időtartama.
(7) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, valamint a kézbesítésnek a napja. A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezménye a határidő utolsó napjának elteltével áll be. A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
(8) Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követően, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy a határidő utolsó napjától számított, az igazolni kívánt eljárási cselekményre előírt határidővel megegyező időtartamon, de legfeljebb negyvenöt napon belül lehet előterjeszteni. A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, ha ennek feltételei fennállnak.
(9) Az igazolási kérelemről az eljáró tanács dönt. Ha az eljáró tanács az igazolási kérelemnek helyt ad, az elmulasztott határnapot vagy határidőt megtartottnak tekinti, ezért ha szükséges, a döntését módosítja vagy visszavonja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel.
10. § (1) A kérelem hiánytalan beérkezését követően az eljáró tanács által megküldött értesítés tartalmazza a vitarendezési eljárás során alkalmazott határidőkre, az eljárás során hozható döntések Iszt. 19. § (2) bekezdése szerinti joghatásaira, a Rendelet 21. cikk (5) bekezdésében foglalt díjak és egyéb költségek megfizetésére vonatkozó tájékoztatást, valamint az arra történő kioktatást, hogy a felek nem kötelesek az eljárás során jogi képviselőt igénybe venni, azonban az eljárás során bármikor képviselheti őket harmadik fél. A kérelmező részére küldött értesítés tartalmazza továbbá a bírósági eljárás kezdeményezésének lehetőségére történő figyelemfelhívást.
(2) Az eljáró tanács az (1) bekezdés szerinti értesítést és a kérelmet megküldi a szolgáltató Rendelet 11. cikke szerinti egyedüli kapcsolattartó pontjára, és legfeljebb tíznapos határidő tűzésével felhívja a szolgáltatót
a) a vitarendezési testület döntésének való alávetés tárgyában nyilatkozatának,
b) az eljárási iratok és döntések joghatályos közlését biztosító kapcsolattartási cím megjelölését – elektronikus levelezési cím megjelölése esetében az 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulást is – tartalmazó nyilatkozatának, valamint
c) a kérelem tárgyában nyilatkozatainak és bizonyítékainak
előterjesztésére.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti értesítésnek – ha a vitarendezési testület díjat számol fel az eljárásáért – ki kell terjednie az eljárásért fizetendő díjra, illetve a díj meghatározására használt módszer ismertetésére, valamint arra, hogy a Rendelet 21. cikk (5) bekezdése, valamint a 15. és 16. § alapján a szolgáltató mely esetben köteles viselni az eljárásért fizetendő díjat és költségeket.
11. § (1) Az eljáró tanács egyezség létrehozása vagy a jogvita eldöntése érdekében adatszolgáltatásra, illetve nyilatkozattételre hívhatja fel a feleket.
(2) Az eljáró tanács meghallgatási időpontot tűz ki, és arról értesíti a feleket. Az eljáró tanács a meghallgatást mellőzheti, ha
a) az ügy megítélése egyszerű, meghallgatás nélkül, az iratok alapján is egyértelműen eldönthető, és
b) a felek a meghallgatást nem kérik, vagy e tárgyban nyilatkozatot nem terjesztettek elő.
(3) A meghallgatáson a felek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehetnek, nyilatkozatot és észrevételt tehetnek, a meghallgatás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik. A meghallgatás nem nyilvános.
(4) A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza a készítésének helyét és idejét, a meghallgatáson részt vevő személyek azonosításához szükséges adatokat, nyilatkozataik lényegét, a meghallgatás lefolytatása során a tényállás tisztázásával összefüggő ténymegállapításokat, továbbá a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést. A jegyzőkönyv tartalma hangfelvétel útján is rögzíthető.
(5) Az értesített fél távolmaradása a meghallgatás megtartását és az ügy elintézését nem gátolja. Ha az értesített távolmaradását alapos okkal előzetesen kimenti, az eljáró tanács a meghallgatást elhalaszthatja.
(6) A meghallgatás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Az eljáró tanács azonban, ha a meg nem jelentek valamelyikének meghallgatását szükségesnek tartja, erre tekintettel – új határnap kitűzésével – a meghallgatást elhalaszthatja, vagy újabb meghallgatást tarthat.
12. § (1) A felek kötelesek jóhiszeműen eljárni, és az eljárás határidőben történő befejezése érdekében a vitarendezési testülettel együttműködni. A felek magatartása nem irányulhat az eljáró tanács megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére.
(2) A felek tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a valóságnak megfelelően kötelesek előadni.
(3) A jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a feleket terheli.
(4) Az eljárás folyamán bármilyen bizonyíték előterjeszthető, amely alkalmas arra, hogy valamely tényt az eljáró tanács előtt igazoljon. Az eljáró tanács kizárólag a felek által előterjesztett bizonyítékokat vizsgálja, egyebekben nem köteles bizonyítást lefolytatni. Az eljáró tanács szükség szerint tanúkat hallgathat meg.
(5) A felek az ellenérdekű fél által előterjesztettekre az eljárás bármely szakaszában észrevételeket tehetnek.
(6) Az eljárás résztvevői megjelölhetik a törvény által védett titok, különösen az üzleti titok védelmére, egyéb méltányolható érdekre, továbbá jelentős szempontra hivatkozással azokat az adatokat, amelyek zárt kezelését szükségesnek tartják. Ebben az esetben az eljárás résztvevője köteles az általa benyújtott iratokról, dokumentumokról olyan változatot is készíteni, amely az előbbiekben meghatározott adatokat nem tartalmazza.
(7) A (6) bekezdés szerinti adatokat az eljáró tanács az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli. Az eljáró tanács biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok ne váljanak megismerhetővé. Ha a jogalkalmazás megfelelő gyakorlása, a jogérvényesítés vagy a vitarendezési eljárással összefüggő jogok gyakorlása érdekében indokolt, az eljáró tanács felhívhatja az eljárás résztvevőjét a zárt adatkezelés feloldására. Ha az eljárás résztvevője a felhívásnak nem tesz eleget, az eljáró tanács a zártan kezelt adatok feloldásának elrendelésére nem jogosult.
(8) A zártan kezelt adatok megismerésére kizárólag az eljáró tanács elnöke és tagjai, a vitarendezési testülettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek, a jegyzőkönyvvezető, továbbá – a tevékenységei ellátásához szükséges mértékben – a digitális szolgáltatási koordinátor jogosult.
(9) Az eljárás résztvevői az eljárás bármely szakaszában – a döntés-előkészítő iratok és a védett adatok kivételével – betekinthetnek az eljárás irataiba.
13. § (1) Az eljáró tanács az eljárás érdemében hozott, Iszt. 19. § (2) bekezdése szerinti döntését köteles indokolni. A döntés tartalmazza
a) az alkalmazott jogszabályok vagy a szolgáltató által alkalmazott felhasználási feltételek pontos megjelölését, továbbá
b) a feltárt tényállást, a figyelembe vett bizonyítékokat és azok értékelési szempontjait.
(2) Ha a szolgáltató az Iszt. 19. § (2) bekezdés a) pontja szerint a döntést magára nézve kötelezőnek ismeri el, akkor a döntésnek tartalmaznia kell, hogy a szolgáltatót milyen kötelezettségek terhelik.
(3) Az eljáró tanács döntésében rendelkezik az eljárás során felmerült költségekről és azok viseléséről, figyelemmel a Rendelet 21. cikk (5) bekezdésére, valamint a 15. és 16. §-ban foglaltakra. Ha a döntés a kérelemnek részben ad helyt, az eljáró tanács a költségek arányos viselésére kötelezi a feleket, azzal, hogy az eljárásért fizetendő díj viselésére a szolgáltatót kötelezi. A kérelmet elutasító döntés esetén a felek az eljárással összefüggésben felmerült költségeiket maguk viselik.
(4) Az eljáró tanács vitarendezési eljárás során megküldött eljárási irata és döntése a kézbesítéssel tekintendő közöltnek. Az eljáró tanács az eljárási iratot és a döntését a felekkel hivatalos iratként vagy – az eljárás résztvevőjének 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulása esetén – írásbelinek nem minősülő elektronikus úton kézbesíti.
(5) Az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton megküldött irat, döntés az elküldéstől számított harmadik napon minősül kézbesítettnek. Az Iszt. 19. § (2) bekezdése szerinti döntésnek tartalmaznia kell valamennyi eljáró tanácstag elektronikus aláírását.
(6) A nem elektronikusan közölt iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert az a címzett eljáró tanács nyilvántartásában szereplő lakcíméről vagy székhelyéről a vitarendezési testülethez
a) „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját,
b) „ismeretlen” vagy „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napját
követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(7) Ha a címzett tudomást szerez arról, hogy a neki nem elektronikusan küldött iratot az eljáró tanács kézbesítettnek tekinti, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, de legkésőbb a közléstől számított harminc napon belül kifogást terjeszthet elő.
(8) A kifogásnak az eljáró tanács akkor ad helyt, ha a címzett az iratot azért nem vehette át, mert
a) a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy
b) az iratot más, az a) pontban nem említett, önhibáján kívüli okból nem volt módja átvenni.
(9) Nem természetes személy címzett csak akkor terjeszthet elő kifogást, ha a kézbesítés nem szabályszerűen történt.
14. § (1) Az eljáró tanács a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, ha a szolgáltató
a) az eljárásban nem vesz részt, vagy megsérti a Rendelet 21. cikk (2) bekezdése és a 12. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettséget;
b) nem vagy nem határidőben teljesíti a 10. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét;
c) az eljáró tanács 11. § (1) bekezdése szerinti felhívását nem vagy nem megfelelően teljesíti;
d) olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzódását eredményezheti, vagy
e) a valós tényállás felderítését megakadályozza.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az eljáró tanács az együttműködési kötelezettség megsértése miatt értesítheti a digitális szolgáltatási koordinátort.
15. § (1) A felek a vitarendezéssel kapcsolatban felmerült költségeiket maguk előlegezik.
(2) A kérelmező a Rendelet 21. cikk (5) bekezdése alapján a vitarendezéssel kapcsolatban felmerült észszerű költségei megtérítését kérheti az igényelt költség összegének megjelölésével és indokoltságának – szükség szerint – okirattal történő alátámasztásával. Észszerű költségnek tekinthető különösen az előzetes tudakozódás, egyeztetés és levelezés költsége, a felek személyes megjelenésével összefüggő útiköltség és keresetkiesés. A képviselettel összefüggésben felmerülő költség nem tekinthető az eljárás költségének, és a szolgáltató nem kötelezhető a kérelmező képviseletével összefüggésben felmerülő költség megtérítésére.
16. § (1) A vitarendezési testület az eljárásáért díjat számíthat fel.
(2) Az eljárásért a kérelmező által előlegezendő díj mértéke nem haladhatja meg a közigazgatási hatósági eljárásért fizetendő általános tételű illeték mértékét. A kérelmező nem kötelezhető az előlegezett díjon felül további eljárási költség viselésére, kivéve a Rendelet 21. cikk (5) bekezdése szerinti, a kérelmező rosszhiszemű eljárására vonatkozó esetet.
(3) Ha az eljáró tanács döntése alapján a szolgáltató köteles viselni az eljárási díjat, és a szolgáltató a díjat határidőben nem fizeti meg, a vitarendezési testület értesítheti a digitális szolgáltatási koordinátort.
17. § (1) A vitarendezési testület az Iszt. 13. §-a szerinti nyilvántartásba vétel és a tanúsítvány kiállítása iránti kérelmét (a továbbiakban: tanúsítási kérelem) elektronikus úton terjesztheti elő a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) elektronikus ügyintézési felületén.
(2) A tanúsítási kérelemnek tartalmaznia kell
a) a vitarendezési testületet képviselő természetes személy személyazonosító- és lakcímadatait, levelezési címét, e-mail-címét és telefonszámát;
b) a tanúsítandó vitarendezési testület nevét, székhelyét;
c) azon konkrét szakterület, így különösen a jogellenes tartalmak azon kategóriáinak megjelölését, amelyekre a vitarendezési testület szakértelme vonatkozik, továbbá az egyes online platformok szerződési feltételeire történő specializáció esetén azon kritériumok felsorolását, amelyek alapján megállapítható, hogy az online platform annak típusa alapján a vitarendező testület szakterületébe tartozik-e;
d) azon nyelv vagy nyelvek megjelölését, amelyeken a vitarendezési testület képes a vitarendezésre, illetve annak bemutatását, hogy milyen technikai és személyi feltételekkel biztosítja az adott nyelven az eljárás elérhetőségét;
e) azon ország vagy országok megjelölését, amelyekben a testület vitarendezési tevékenységet tervez folytatni;
f) a vitarendezési eljárások elektronikus úton történő lefolytatásához igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközök típusát, azok alkalmazásának feltételeit és módját, továbbá azon intézkedések bemutatását, amelyek az elektronikus ügyvitelt felhasználóbaráttá, könnyen hozzáférhetővé teszik, és támogatják a gyors és hatékony vitarendezési eljárás lefolytatását; valamint
g) a vitarendezési tevékenység tanúsítani kért időtartamát.
(3) A vitarendezési testület által megjelölt nyelvek között szerepelnie kell a magyar nyelvnek.
(4) A vitarendezési testületnek a tanúsítási kérelméhez csatolnia kell a Rendelet 21. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételeknek – a tanúsítani kért időszakra – való megfelelést igazoló iratokat, így különösen
a) a tagok végzettségét és szakértelmét tanúsító iratokat;
b) az Iszt. 17. § (4) bekezdése és az e rendelet szerinti tartalmi feltéteknek megfelelő ügyrendet;
c) ha a vitarendezési testület eljárásáért díjat kell fizetni, az eljárással kapcsolatos díjakat, a díj meghatározására, a díjfizetésre és díjvisszatérítésre használt módszereket, annak biztosítását a vitarendező testület által, hogy a felszámított díjak nem haladják meg a vitarendezési eljárás költségeit;
d) annak igazolását, hogy a vitarendezési testület pártatlan, így legalább a vitarendezési testület tagjaival szembeni összeférhetetlenségi okok bemutatását, a tisztség betöltéséhez szükséges feltételek tanúsítási idő alatti fenntartásának ellenőrzésére irányuló mechanizmus bemutatását, illetve a vitarendezési testület tagjai kiválasztásának és elmozdításának feltételeit és az alkalmazott eljárás ismertetését;
e) annak igazolását, hogy a vitarendezési testület költségvetése és pénzügyi forrásai is függetlenek a szolgáltatóktól és a szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevevőitől, köztük a bejelentésekkel élő magánszemélyektől vagy szervezetektől, ennek keretében a vitarendezési testület tagjai eljárás kimenetelétől független javadalmazási szabályainak bemutatását;
f) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a vitarendezési testület nem fogad el pénzügyi vagy egyéb anyagi jellegű hozzájárulást szolgáltatótól;
g) annak alátámasztását, hogy képes gyorsan, eredményesen, költséghatékonyan rendezni a vitákat, eljárása átlátható és könnyen hozzáférhető;
h) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a kérelemben és az iratokban szereplő információk a legjobb tudomása és meggyőződése szerint a valóságnak megfelelnek;
i) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a vitarendezési testület
ia) a jogviták peren kívüli rendezésén túlmenően nyújt-e egyéb szolgáltatásokat, és ha igen, melyek ezek, kik számára nyújtja ezeket, és miként garantálja, hogy az egyéb szolgáltatások nyújtása és finanszírozása ne befolyásolja a vitarendezési testület tagjainak függetlenségét és pártatlanságát,
ib) tagja-e szolgáltatókkal kapcsolatos peren kívüli vitarendezést elősegítő vitarendezési szervezetek bármely hálózatának, szervezetének, valamint
ic) egy nagyobb vállalatcsoport része-e, ebben az esetben részletesen ismertetni szükséges a vállalatcsoport tagjai és a vitarendezési testület között fennálló érdekeltséget, a vitarendezési testületben a vállalatcsoport tagjai közül érdekeltséggel rendelkező személyeket és azok más szervezetekben fennálló további érdekeltségeit;
j) annak igazolását, hogy a működés és az eljárások átláthatósága érdekében a (8) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő honlapot képes fenntartani; továbbá
k) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a vitarendezési testület együttműködik más vitarendezési testületekkel a határon átnyúló jogviták rendezésében és a kialakult legjobb gyakorlatok átvételében.
(5) A Hatóság Elnöke (a továbbiakban: Elnök) a tanúsítási kérelmet megvizsgálja, és a jogszabályi feltételeknek megfelelő vitarendezési testületet nyilvántartásba veszi, és tanúsítványt állít ki.
(6) Az Elnök a nyilvántartásba vétel tényéről, valamint a nyilvántartásban rögzített adatokról elektronikus úton visszaigazolást küld a tanúsított vitarendezési testületnek.
(7) A vitarendezési testület a tanúsítvány kiállításától kezdődően végezhet vitarendezési tevékenységet.
(8) A vitarendezési testület naprakész honlapot tart fenn, amely tartalmazza legalább
a) a vitarendezési testület vitarendezési eljárásával kapcsolatos lényeges információkat, így különösen
aa) a kérelem előterjesztésével,
ab) ha az eljárásért díjat alkalmaz, az eljárási díjjal, a díj meghatározására alkalmazott módszerrel, a díj megfizetésével és a költségek viselésével,
ac) az eljárás elektronikus úton történő megindításával,
ad) az eljárás lefolytatásával kapcsolatos eljárási cselekményekkel és
ae) az eljárás során hozható döntésekkel
összefüggő szabályokat, továbbá
b) a vitarendezési testület ügyrendjét.
18. § (1) A tanúsítvány a Rendelet 21. cikk (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmazza
a) a vitarendezési testület nevét és székhelyét;
b) a tanúsítvány számát;
c) a tanúsítvány érvényességi idejét;
d) a kiállító hatóság megnevezését; valamint
e) a tanúsítvány kiállításának idejét.
(2) A vitarendezési testület a tanúsítvány érvényességi idejének lejártát – legkésőbb hat hónappal – megelőzően kezdeményezheti az Elnöknél a tanúsítvány megújítását. A tanúsítvány megújítására vonatkozó kérelemre a tanúsítvány kiállítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
19. § (1) Az Elnök hivatalból hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyeli a vitarendezési testület tanúsítással összefüggő feltételeknek való megfelelését.
(2) A tanúsítással összefüggő feltételek megsértését bárki bejelentheti az Elnökhöz. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő nevét és címét, az Elnök eljárására okot adó körülményt, illetve azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján a tanúsítványban foglaltak megsértése valószínűsíthető, valamint a bejelentést megalapozó tényeket és az azokat alátámasztó bizonyítékokat.
(3) Az Elnök az általános hatósági felügyeleti eljárás megindításáról szóló értesítéssel egyidejűleg nyilatkozattételre hívja fel az érintett vitarendezési testületet az eljárás tárgyával összefüggő álláspontja, észrevételei, bizonyítékai előterjesztése céljából.
(4) Az Elnök a tényállás tisztázása érdekében további adat- és információszolgáltatásra kötelezheti a vitarendezési testületet, illetve azok megbízottjait, alkalmazottait vagy a vitarendezési testülettel egyéb jogviszonyban állókat.
(5) Ha az Elnök megítélése szerint a rendelkezésre álló adatok alapján a tanúsítás visszavonása indokolt, megküldi a vitarendezési testület részére az előzetes álláspontját, amely tartalmazza az eljárás során megállapított tényállást, az azt alátámasztó bizonyítékokat, a tényállás értékelését, valamint a tervezett döntés tartalmát. Az előzetes álláspontra a vitarendezési testület az Elnök által megállapított – legfeljebb harmincnapos – határidőn belül nyilatkozatot, észrevételt tehet.
(6) Ha az Elnök visszavonja a vitarendezési testület tanúsítványát, a határozat véglegessé válásának időpontját követő 8 munkanapon belül hivatalból törli a vitarendezési testületet a nyilvántartásból.
20. § (1) A tanúsított vitarendezési testület köteles minden évre vonatkozóan, a tárgyév március 31-ig elektronikus úton benyújtani az Elnök részére a Rendelet 21. cikk (4) bekezdése szerinti éves jelentést géppel olvasható formában, a Hatóság elektronikus ügyintézési felületén.
(2) A jelentésnek tartalmaznia kell
a) a tárgyévben beérkezett kérelmek számát és ügytípus szerinti megoszlását;
b) a kérelmezők és szolgáltatók közötti vitákat eredményező, rendszeresen előforduló vagy jelentős problémákat, valamint ezen információkhoz csatolt ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy a jövőben az ilyen problémák hogyan kerülhetők el vagy oldhatók meg;
c) azon vitarendezési eljárások számára vonatkozó adatokat, amelyekben a kérelem meghallgatás kitűzése nélküli elutasítására került sor, továbbá az elutasítás hátterében álló indokokat és ezek százalékos arányát;
d) az adott évben meghozott döntési típusoknak a teljes ügyszámhoz viszonyított arányát, a kérelmező igényének megalapozottsága, megalapozatlansága szerinti bontásban, külön kitérve az eljárást megszüntető döntésekre és ez utóbbiak okaira, ha ismertek;
e) ha ismert, azon eljárások arányát, amelyek esetében a felek az eljárás eredményének megfelelően jártak el;
f) a vitarendezési eljárások lezárásához szükséges átlagos időtartamot;
g) ha ismert, a vitarendezési testület az Iszt. 19. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti döntéseinek, valamint az egyezséget jóváhagyó döntésének szolgáltatók általi teljesítésére vonatkozó adatokat; valamint
h) a vitarendezési testület értékelését az általa lefolytatott eljárások eredményességéről és teljesítménye javításának lehetséges módjairól.
(3) A viták rendezéséhez szükséges átlagos időtartamot a kérelem beérkezése és az eljárást befejező döntés meghozatala közötti időtartamot figyelembe véve kell megállapítani.
(4) Az Elnök hivatalból hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyeli az (1)–(3) bekezdésben foglaltak vitarendezési testület általi teljesítését. Ha a vitarendezési testület a jelentéstételi kötelezettségét az Elnök felhívását követően is elmulasztja, az Elnök a tanúsítvány visszavonása érdekében hatósági eljárást indíthat.
21. § (1) Az Online Platform Vitarendező Tanács (a továbbiakban: Tanács) egy elnökből és legalább nyolc tagból áll.
(2) A Tanács elnöke
a) vezeti a Tanács munkáját,
b) képviseli a Tanácsot,
c) elkészíti a Tanács ügyrendjét és a Rendelet 21. cikk (4) bekezdése szerinti éves jelentését,
d) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását,
e) felel azért, hogy a Tanács működése megfeleljen a Rendelet, az Iszt. és e rendelet előírásainak, valamint
f) kijelöli az adott ügyben eljáró tagot, illetve az eljáró tanács tagjait.
(3) A Tanács két tagját az Elnök jelöli. A Tanács többi tagjára az Elnök felkérésére a megjelölt határidőig olyan országos szervezet tehet javaslatot, amely legalább három éve lát el szakmai érdekképviseletet, illetve önszabályozást a kiskorúak védelme, az információs társadalom, valamint a médiatartalom-szolgáltatók és az elektronikus hírközlési szolgáltatók érdekében (a továbbiakban: jelölő szervezet). A jelölő szervezet javaslatában egyidejűleg több személyt is jelölhet a Tanács tagjának.
(4) Az Elnök (3) bekezdés szerinti felkérése tartalmazza az alkalmassági feltételek igazolása érdekében benyújtandó okiratokat, dokumentumokat, továbbá azon szakterület vagy szakterületek megjelölését is, amely vagy amelyek tekintetében a jelölt tagnak megfelelő szakértelemmel kell rendelkeznie.
(5) A Tanács elnökét a jelölő szervezetek által jelölt tagok közül az Elnök nevezi ki.
(6) A jelölő szervezet a jelöléshez csatolja a jelölt e rendeletnek való megfelelését igazoló dokumentumokat, okiratokat, továbbá a jelölt által tett elfogadó nyilatkozatot és a személyes adatainak jelölési folyamatban történő kezelésére vonatkozó hozzájárulást (a továbbiakban együtt: jelölési iratok). Az Elnök által jelölt személyek vonatkozásában az Elnök gondoskodik a jelölési iratok beszerzéséről.
(7) Ha a jelölt nem felel meg az e rendelet szerinti összeférhetetlenségi feltételeknek, a jelölési iratok részeként joghatályos nyilatkozatában kijelenti, hogy kinevezése esetén a megbízási szerződés megkötésének időpontjától számított harminc napon belül megszünteti az összeférhetetlenségi okot.
(8) Ha a jelölés nem vagy nem megfelelően tartalmazza a jelölési iratokat, az Elnök egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel a jelölő szervezetet, ezzel egyidejűleg tájékoztatja, hogy ha a felhívásnak határidőben nem vagy nem megfelelően tesz eleget, az a jelölés érvénytelenségét vonja maga után.
22. § (1) A benyújtott jelölés érvénytelen, ha
a) nem az arra jogosult jelölő szervezettől érkezett,
b) elkésett,
c) a jelölő szervezet a hiánypótlási felhívást – a hiánypótlásra nyitva álló határidőben – nem vagy nem megfelelően teljesítette, vagy
d) a benyújtott jelölési iratok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a jelölt nem felel meg az Iszt.-ben és az e rendeletben foglalt valamely alkalmassági feltételnek, vagy vele szemben összeférhetetlenségi vagy kizáró ok áll fenn.
(2) Érvénytelen jelölés esetén az Elnök a jelölési iratok visszaküldésével együtt írásban értesíti a jelölő szervezetet.
(3) Érvényes jelölés esetén az Elnök dönt a jelölt kinevezéséről és erről – a jelölési iratok visszaküldésével együtt – értesíti a jelölő szervezetet, valamint a jelöltet. Ha az érvényes jelöléssel rendelkező jelöltek száma meghaladja a betöltendő helyek számát, az Elnök a kinevezéskor annak figyelembevételével dönt, hogy különböző területen szakértelemmel rendelkező személyek képviseltessék magukat a Tanácsban.
(4) Ha nem érkezik érvényes jelölés, vagy az érvényes jelölések száma nem éri el a betöltendő helyek számát, a fennmaradó helyekre az Elnök jelöl tagokat vagy ismételten felkérheti a jelölő szervezeteket, hogy tegyenek javaslatot a tagok személyére.
(5) A Tanács az általa üzemeltetett honlapon feltünteti a Tanács tagjainak nevét, szakterületük megjelölését, megbízatásuk kezdetét.
23. § (1) A Tanács elnökének és tagjának megbízatása megszűnik
a) közös megegyezéssel,
b) a megbízatás időtartamának lejártával,
c) felmondással,
d) a Tanács elnökének vagy a tagjának halálával,
e) ha a 2. § (3) és (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a Tanács elnöke vagy tagja az összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül vagy a 21. § (7) bekezdése szerinti időpontban nem szünteti meg,
f) az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha a Tanács elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bűnösséget a bíróság jogerős ítélete állapította meg, vagy
g) ha a Tanács elnökét vagy tagját cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték.
(2) A Tanács elnöke vagy tagja – az (1) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti esetben – a megbízása megszűnését követően, e rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén újból jelölhető és kinevezhető.
(3) Ha a Tanács elnökével vagy tagjával szemben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok áll fenn, a Tanács tagja a Tanács elnökéhez, a Tanács elnöke az Elnökhöz intézett nyilatkozatával köteles azt haladéktalanul bejelenteni.
(4) A Tanács tagja és a Tanács elnöke az Elnökhöz intézett nyilatkozatával a megbízatását bármikor felmondhatja. A felmondási idő harminc nap. Ha a Tanács működőképessége ezt megkívánja, a felmondás az új elnök vagy tag kinevezésével, ennek hiányában legkésőbb a nyilatkozat megtételétől számított kilencvenedik napon válik hatályossá. Ennek tárgyában az Elnök dönt.
(5) Az Elnök felmondással megszünteti a megbízatást, ha a Tanács elnöke vagy tagja
a) nem felel meg a kinevezési feltételeknek vagy a kinevezést követően kizáró ok merült fel,
b) a Tanács feladatkörével járó feladatok ellátására érdemtelen, vagy
c) a megbízatásából eredő feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak.
(6) Ha a Tanács elnökének vagy tagjának megbízatása bármely okból megszűnik, az adott tisztségre irányadó kiválasztási folyamatnak megfelelően – az Elnök vagy jelölő szervezet jelölése alapján – kell a Tanács elnökét vagy új tagját kinevezni.
24. § (1) Az eljáró tanács elnökét hatvanezer forint, az eljáró tanács tagját negyvenötezer forint díjazás illeti meg felek közötti egyezség eljáró tanács általi jóváhagyása, továbbá az eljáró tanács Iszt. 19. § (2) bekezdése szerinti döntése esetén. A kérelem érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítása vagy – a felek közötti egyezség eljáró tanács általi jóváhagyása kivételével – az eljárás megszüntetése esetén az eljáró tanács elnökét és tagját külön díjazás nem illeti meg.
(2) Az eljáró tanács elnöke és tagja havonta az (1) bekezdés szerinti elintézett ügyek alapján legalább százezer, de legfeljebb ötszázezer forint összegű díjazásra jogosult.
25. § (1) A kérelmező és a szolgáltató a Tanács eljárásáért díjat köteles fizetni. A kérelmező által fizetendő eljárási díj mértéke háromezer forint, kivéve, ha az eljáró tanács a kérelmet elutasítja és a Rendelet 21. cikk (5) bekezdése alapján azt állapítja meg, hogy a kérelmező nyilvánvalóan rosszhiszeműen járt el, amely esetben az eljárási díj ötvenezer Ft, amelynek az eljárás kezdeményezésekor megfizetett összeget meghaladó részét a kérelmező a vitarendezési eljárást lezáró döntés közlését követő 15 napon belül köteles megfizetni a Tanács Magyar Államkincstárnál vezetett, 10032000–00300939–01010033 számú, Online Platform eljárási díjbevételek számlájára.
(2) A szolgáltató által fizetendő eljárási díj mértéke
a) a felek közötti egyezség eljáró tanács általi jóváhagyása esetén ötvenezer forint,
b) az eljáró tanács Iszt. 19. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kötelezést tartalmazó döntése esetén százezer forint,
c) az eljáró tanács Iszt. 19. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ajánlása esetén százötvenezer forint, továbbá
d) a (3) bekezdés b) pontja szerinti döntés kivételével az eljáró tanács Iszt. 19. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, a kérelem érdemi vizsgálat alapján történő elutasítását tartalmazó döntése esetén ötvenezer forint.
(3) A szolgáltató nem köteles díj fizetésére
a) a kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasítása vagy a vitarendezési eljárás 8. § a) és b) vagy d)–f) pontjai szerinti megszüntetése esetén, továbbá
b) az eljáró tanács Iszt. 19. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, a kérelem érdemi vizsgálat alapján történő elutasítását tartalmazó döntése esetén, ha az eljáró tanács a Rendelet 21. cikk (5) bekezdése alapján azt állapítja meg, hogy a kérelmező nyilvánvalóan rosszhiszeműen járt el.
(4) Ugyanazon szolgáltató egy adott naptári évben összesen legfeljebb tízmillió forint eljárási díj megfizetésére kötelezhető.
(5) Az eljárási díjat a szolgáltató a vitarendezési eljárást lezáró döntés közlését követő 15 napon belül köteles megfizetni a Tanács Magyar Államkincstárnál vezetett, 10032000–00300939–01010033 számú, Online Platform eljárási díjbevételek számlájára.
(6) Ha a jogvita érdemében az eljáró tanács a kérelemnek legalább részben helyt ad, a kérelmező által az eljárásért fizetett díjat, valamint a kérelmező által a vitarendezéssel kapcsolatban kifizetett egyéb ésszerű költségeket a szolgáltató köteles a kérelmező számára megtéríteni az eljáró tanács döntésében foglalt iránymutatás alapján.
26. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 16. § és a 25. § az e rendelet kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
27. § Ez a rendelet a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
