Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 18. alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § E rendelet hatálya
a) a központi költségvetésről szóló törvénynek a Külgazdasági és Külügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezetében eredeti előirányzatként megállapított fejezeti és központi kezelésű előirányzataira,
b) a költségvetési évet megelőző évek központi költségvetéséről szóló törvényeiben az a) pont szerinti költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium és annak jogelődjei költségvetési fejezetében megállapított, fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára és
c) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), a központi költségvetésről szóló törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján az a) pont szerinti költségvetési fejezetben a költségvetési évben létrehozott új fejezeti és központi kezelésű előirányzatokra
[az a)–c) pont a továbbiakban együtt: előirányzatok] terjed ki.
2. § (1) Az előirányzatok Ávr. 30. §-a szerinti felhasználási szabályait az 1. és a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Az előirányzatok terhére nyújtandó, ötmilliárd forintot el nem érő összegű költségvetési támogatás biztosítása a támogatási igény elbírálására jogosultnak a támogatás célját, valamint a támogatandó tevékenység tervezett megvalósítását figyelembe vevő döntésétől függően támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal történik.
(3) Az előirányzatok – ideértve a kezelő vagy lebonyolító szervi kijelöléssel érintett előirányzatokat is – terhére, központi költségvetési szerv kedvezményezett részére költségvetési támogatás – a minisztérium belső szabályzatban meghatározottak szerint meghozott, ettől eltérő egyedi döntése hiányában – csak az Ávr. 84. § (2) bekezdése szerinti biztosíték kikötése mellett nyújtható.
3. § (1) E rendelet szerinti, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás esetében az 1. melléklet szerinti táblázat
a) 4. sora alapján a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló kormányrendeletben meghatározott szabályok szerinti támogatás;
b) 6. sora alapján
1. az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás,
2. az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatás,
3. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13. és 14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás,
4. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 17. cikke szerinti kis- és középvállalkozásoknak nyújtott beruházási támogatás,
5. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 18. cikke szerinti kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás,
6. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 19. cikke szerinti kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás,
7. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 22. cikke szerinti induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás,
8. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 25. cikke szerinti kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás,
9. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 28. cikke szerinti kis- és középvállalkozásoknak nyújtott innovációs támogatás,
10. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti képzési támogatás,
11. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 41. cikke szerinti a megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás,
12. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 53. cikke szerinti kultúrát és kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás,
13. az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 17. cikke szerinti mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás,
14. az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 14. cikke szerinti elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás,
15. az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű közszolgáltatási támogatás,
16. a 2012/21/EU bizottsági határozat szerinti közszolgáltatásért járó ellentételezés;
c) 7. sora alapján
1. az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás,
2. az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű közszolgáltatási támogatás,
3. a 2012/21/EU bizottsági határozat szerinti közszolgáltatásért járó ellentételezés,
4. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 17. cikke szerinti kis- és középvállalkozásoknak nyújtott beruházási támogatás,
5. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 18. cikke szerinti kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás,
6. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 19. cikke szerinti kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás,
7. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti képzési támogatás,
8. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 53. cikke szerinti kultúrát és kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás,
9. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 54. cikk audiovizuális alkotásokra vonatkozó támogatási programok szerinti támogatás;
d) 12. sora alapján
1. az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű közszolgáltatási támogatás,
2. az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás,
3. a 2012/21/EU bizottsági határozat szerinti közszolgáltatásért járó ellentételezés,
4. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti képzési támogatás,
5. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 53. cikke szerinti kultúrát és kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás;
e) 13. sora alapján
1. az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás,
2. az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű közszolgáltatási támogatás,
3. a 2012/21/EU bizottsági határozat szerinti közszolgáltatásért járó ellentételezés,
4. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti képzési támogatás;
f) 14. sora alapján
1. az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás,
2. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13. és 14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás,
3. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 18. cikke szerinti kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás,
4. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 19. cikke szerinti kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás,
5. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 22. cikke szerinti induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás,
6. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 25. cikke szerinti kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás,
7. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 28. cikke szerinti kis- és középvállalkozásoknak nyújtott innovációs támogatás,
8. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 41. cikke szerinti a megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás,
9. az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű közszolgáltatási támogatás,
10. a 2012/21/EU bizottsági határozat szerinti közszolgáltatásért járó ellentételezés;
g) 18–20. sora alapján
1. az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás,
2. az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű közszolgáltatási támogatás,
3. a 2012/21/EU bizottsági határozat szerinti közszolgáltatásért járó ellentételezés,
4. az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatás,
5. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13. és 14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás,
6. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 17. cikke szerinti kis- és középvállalkozásoknak nyújtott beruházási támogatás,
7. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 18. cikke szerinti kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás,
8. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 19. cikke szerinti kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás,
9. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 22. cikke szerinti induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás,
10. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 25. cikke szerinti kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás,
11. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 26. cikke szerinti kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás,
12. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 27. cikke szerinti innovációs klaszterre nyújtott támogatás,
13. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti képzési támogatás,
14. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 36. cikke szerinti környezetvédelmi beruházási támogatás, beleértve a széntelenítést is,
15. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 36a. cikke szerinti elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrára nyújtott beruházási támogatás,
16. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 38. cikke szerinti energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás (az épületek energiahatékonyságának kivételével),
17. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 38a. cikke szerinti épület-energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás,
18. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 45. cikke szerinti a környezeti károk felszámolására, a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjára, a biológiai sokféleség védelmére és visszaállítására, illetve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházási támogatás,
19. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 48. cikke szerinti energetikai infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás,
20. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 49. cikke szerinti környezetvédelmi és energetikai tanulmányokhoz és tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás,
21. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 53. cikke szerinti kultúrát és kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás,
22. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 54. cikk audiovizuális alkotásokra vonatkozó támogatási programok szerinti támogatás,
23. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikke szerinti sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás,
24. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56. cikke szerinti helyi infrastruktúrára irányuló támogatás,
25. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56a. cikke szerinti regionális repülőterekre irányuló támogatás, vagy az Európai Bizottság előzetes jóváhagyását igénylő támogatási intézkedés esetén az Európai Bizottságnak a repülőtereknek és a légitársaságoknak nyújtott állami támogatásról szóló közleménye (2014/C99/03) szerinti támogatás,
26. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56c. cikke szerinti belvízi kikötőkre irányuló támogatás;
h) 21. sora alapján
1. az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás,
2. az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű közszolgáltatási támogatás,
3. a 2012/21/EU bizottsági határozat szerinti közszolgáltatásért járó ellentételezés,
4. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13. és 14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás,
5. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 25. cikke szerinti kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás,
6. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 26. cikke szerinti kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás,
7. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 27. cikke szerinti innovációs klaszterre nyújtott támogatás,
8. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti képzési támogatás,
9. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 36. cikke szerinti környezetvédelmi beruházási támogatás, beleértve a széntelenítést is,
10. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 36a. cikke szerinti elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrára nyújtott beruházási támogatás,
11. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 38. cikke szerinti energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás (az épületek energiahatékonyságának kivételével),
12. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 38a. cikke szerinti épület-energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás,
13. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 45. cikke szerinti a környezeti károk felszámolására, a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjára, a biológiai sokféleség védelmére és visszaállítására, illetve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházási támogatás,
14. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 48. cikke szerinti energetikai infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás,
15. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 49. cikke szerinti környezetvédelmi és energetikai tanulmányokhoz és tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás,
16. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 53. cikke szerinti, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás,
17. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikke szerinti sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás,
18. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56. cikke szerinti helyi infrastruktúrára irányuló támogatás,
19. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56a. cikke szerinti regionális repülőterekre irányuló támogatás, vagy az Európai Bizottság előzetes jóváhagyását igénylő támogatási intézkedés esetén az Európai Bizottságnak a repülőtereknek és a légitársaságoknak nyújtott állami támogatásról szóló közleménye (2014/C99/03) szerinti támogatás,
20. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56c. cikke szerinti belvízi kikötőkre irányuló támogatás,
21. az Európai Bizottságnak az SA.38454 (2015/C) (ex2015/N) C(2015) 8227 final számú, 2015. november 23-i határozatának megfelelő támogatás;
i) 5–21. sora alapján az SA.104850 számú, valamint az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglaltakkal összhangban az „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című, 2023. március 17-i, 2023/C 101/03. számú európai bizottsági közlemény 2.1. szakasza szerinti támogatás.
(2) E rendelet szerinti, az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás esetében a 2. melléklet szerinti táblázat
a) 5. és 14. sora alapján
1. az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás,
2. az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű közszolgáltatási támogatás,
3. a 2012/21/EU bizottsági határozat szerinti közszolgáltatásért járó ellentételezés,
4. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 25. cikke szerinti kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás,
5. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 26. cikke szerinti kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás,
6. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 27. cikke szerinti innovációs klaszterre nyújtott támogatás,
7. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti képzési támogatás,
8. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 36. cikke szerinti környezetvédelmi beruházási támogatás, beleértve a széntelenítést is,
9. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 38. cikke szerinti energiahatékonysági intézkedésre irányuló beruházási támogatás (az épületek energiahatékonyságának kivételével),
10. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 38a. cikke szerinti épület-energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás,
11. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 45. cikke szerinti a környezeti károk felszámolására, a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjára, a biológiai sokféleség védelmére és visszaállítására, illetve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházási támogatás,
12. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 48. cikke szerinti energetikai infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás,
13. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 49. cikke szerinti környezetvédelmi és energetikai tanulmányokhoz és tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás,
14. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56. cikke szerinti helyi infrastruktúrára irányuló támogatás,
15. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56a. cikke szerinti regionális repülőterekre irányuló támogatás, vagy az Európai Bizottság előzetes jóváhagyását igénylő támogatási intézkedés esetén az Európai Bizottságnak a repülőtereknek és a légitársaságoknak nyújtott állami támogatásról szóló közleménye (2014/C99/03) szerinti támogatás,
16. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56c. cikke szerinti belvízi kikötőkre irányuló támogatás,
17. az Európai Bizottságnak az SA.38454 (2015/C) (ex2015/N) C(2015) 8227 final számú, 2015. november 23-i határozatának megfelelő támogatás;
b) 6. sora alapján
1. az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás,
2. az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű közszolgáltatási támogatás,
3. a 2012/21/EU bizottsági határozat szerinti közszolgáltatásért járó ellentételezés,
4. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 25. cikke szerinti kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás,
5. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 26. cikke szerinti kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás,
6. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 27. cikke szerinti innovációs klaszterre nyújtott támogatás,
7. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti képzési támogatás,
8. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 36. cikke szerinti környezetvédelmi beruházási támogatás, beleértve a széntelenítést is,
9. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 38. cikke szerinti energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás (az épületek energiahatékonyságának kivételével),
10. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 38a. cikke szerinti épület-energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás,
11. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 45. cikke szerinti környezeti károk felszámolására, a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjára, a biológiai sokféleség védelmére és visszaállítására, illetve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházási támogatás,
12. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 48. cikke szerinti energetikai infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás,
13. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 49. cikke szerinti környezetvédelmi és energetikai tanulmányokhoz és tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás,
14. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56. cikke szerinti helyi infrastruktúrára irányuló támogatás,
15. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56a. cikke szerinti regionális repülőterekre irányuló támogatás, vagy az Európai Bizottság előzetes jóváhagyását igénylő támogatási intézkedés esetén az Európai Bizottságnak a repülőtereknek és a légitársaságoknak nyújtott állami támogatásról szóló közleménye (2014/C99/03) szerinti támogatás,
16. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56c. cikke szerinti belvízi kikötőkre irányuló támogatás;
c) 11. sora alapján
1. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13. és 14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás,
2. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56. cikke szerinti helyi infrastruktúrára irányuló támogatás;
d) 5–14. sora alapján az SA.104850 számú, valamint az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglaltakkal összhangban az „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című, 2023. március 17-i, 2023/C 101/03. számú európai bizottsági közlemény 2.1. szakasza szerinti támogatás
nyújtható.
4. § E rendelet alkalmazásában
1. acélipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti ipar,
2. alapkutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 84. pontja szerinti kísérleti vagy elméleti munka,
3. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontjának megfelelő támogatás,
4. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom,
5. azonos vagy hasonló tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti tevékenység,
6. áttelepítés: a beruházó által megvalósított olyan tevékenység, amely esetében
a) a támogatási kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az EGT megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből (a továbbiakban: eredeti létesítmény) az EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (a továbbiakban: támogatott létesítmény),
b) az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja, és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és
c) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely, az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg,
7. belvízi hajó: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 164. pontja szerinti jármű,
8. belvízi kikötő: olyan vízi és szárazföldi részből álló terület, amely infrastruktúrája és berendezései révén lehetővé teszi belvízi hajók fogadását, azok ki- és berakodását, az áruk tárolását, fogadását és feladását, illetve az utasok, a legénység és egyéb személyek fel- és leszállását, beleértve minden egyéb olyan infrastruktúrát is, amelyre a kikötőben a közlekedési vállalkozóknak szükségük van,
9. bérköltség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 31. pontja szerinti költség,
10. biológiai sokféleség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 121d. pontja szerinti fogalom,
11. biomassza: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117. pontja szerinti anyag,
12. bruttó támogatási egyenérték: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 22. pontja szerinti támogatási összeg,
13. bioüzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117a. pontja szerinti üzemanyag,
14. dedikált infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 33. pontja szerinti infrastruktúra,
15. dedikált energetikai infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 130. pont a)–g) alpontjában meghatározott azon eszközök, amelyeket egy előre meghatározott felhasználó vagy felhasználók kis csoportja részére, azok igényeire szabva hoztak létre,
16. digitalizáció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103c. pontja szerinti műszaki megoldások alkalmazása,
17. diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb,
18. egy és ugyanazon vállalkozás: az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése és az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás,
19. egyedi támogatás: az Atr. 2. § 4. pontja szerinti támogatás,
20. elektromos töltőinfrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102a. pontja szerinti infrastruktúra,
21. eljárási innováció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 97. pontja szerinti módszer alkalmazása,
22. elsődleges mezőgazdasági termelés: az EUMSz I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet,
23. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség,
24. energetikai infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 130. pontja szerinti fizikai berendezés vagy létesítmény,
25. energiahatékonyság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103. pontja szerint megtakarított energiamennyiség,
26. ésszerű nyereség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 142. pontja szerinti tőkemegtérülési ráta,
27. finanszírozási hiány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 118. pontja szerinti nettó többletköltség,
28. foglalkoztatottak számának nettó növekedése: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 32. pontja szerinti növekedés,
29. földi kiszolgálást végző mobil berendezés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102i. pontja szerinti berendezés,
30. független harmadik fél: olyan vállalkozás, amely nem minősül egy másik meghatározott vállalkozás vonatkozásában a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (2) bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak,
31. hatékony együttműködés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 90. pontja szerinti együttműködés,
32. helyi infrastruktúra: olyan infrastruktúra, amely helyi szinten járul hozzá az üzleti és fogyasztói környezet korszerűsítéséhez és ipari bázisok fejlesztéséhez,
33. hitel: olyan megállapodás, amelyben a hitelező kötelezi magát, hogy meghatározott pénzösszeget meghatározott időre a hitelfelvevő rendelkezésére bocsát, és amely a hitelfelvevőt arra kötelezi, hogy meghatározott időszakon belül visszafizesse az összeget, különösen kölcsön vagy egyéb finanszírozási eszköz, ideértve a lízinget is, amely a hitelező számára elsődlegesen minimumhozamot nyújt, azzal, hogy már meglévő hitel kiváltása nem finanszírozható,
34. hivatásos csapat: az a sportvállalkozás, amely hivatásos sportolót alkalmaz,
35. hivatásos sport: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 143. pontja szerinti sporttevékenység,
36. hivatásos sportoló: az a sportoló, aki jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen vagy más módon, ellenszolgáltatás fejében folytat sporttevékenységet,
37. hulladékhő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128c. pontja szerinti hulladékhő,
38. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak,
39. induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának, szolgáltatásainak a létesítményben addig nem gyártott termékekkel, nem kínált szolgáltatásokkal történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának, átfogó szolgáltatásainak alapvető megváltoztatását eredményezi, valamint a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy felvásárlás nélkül bezárásra került volna,
40. innovációs klaszter: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 92. pontja szerinti szerveződés,
41. innovációs tanácsadás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 94. pontja szerinti tanácsadás, segítségnyújtás és képzés,
42. innovációs támogató szolgáltatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 95. pontja szerinti szolgáltatás,
43. innovatív kisvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 80. pontja szerinti vállalkozás, amely a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint kisvállalkozásnak minősül,
44. intelligens töltés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102e. pontja szerinti töltési művelet,
45. ipari kutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 85. pontja szerinti tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat,
46. jármű: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102h. pontja szerinti jármű,
47. kapcsolt energiatermelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 108. pontja szerinti energiatermelés,
48. kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó: az a beruházó, amely a kérelmet benyújtó beruházóval a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti anya- vagy leányvállalati kapcsolatban áll,
49. kezességvállalás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 67. pontja szerinti kötelezettségvállalás,
50. kikötői felépítmény: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 158. pontja szerinti műtárgy valamint berendezés,
51. kikötői infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 157. pontja szerinti infrastruktúra,
52. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint meghatározott vállalkozás,
53. kísérleti fejlesztés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti fejlesztés,
54. kotrás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 160. pontja szerinti tevékenység,
55. közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahely: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 62. pontja szerinti munkahely,
56. környezetvédelem: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 101. pontja szerinti tevékenység,
57. közszolgáltatás: az EUMSz 106. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás,
58. kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 11. szakasz 53. cikke szerinti támogatás,
59. kutatási infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti infrastruktúra,
60. kutató-tudásközvetítő szervezet: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 83. pontja szerinti szervezet,
61. kvázisajáttőke-befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 66. pontja szerinti finanszírozási forma,
62. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő- vagy szolgáltató egység,
63. létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került vagy – ha nem vásárolják meg – bezárásra került volna, és – annak kivételével, ha egy kisvállalkozást az eladónak a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója vagy korábbi munkavállalója vásárol meg – a felvásárló beruházó a létesítmény tulajdonosától független harmadik fél,
64. magasan képzett munkaerő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 93. pontja szerinti munkaerő,
65. megújuló energia (megújuló energiaforrásból előállított energia): a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 109. pontja szerinti energia,
66. megújuló hidrogén: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102c. pontja szerinti hidrogén,
67. megújuló villamos energia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102d. pontja szerinti villamos energia,
68. megvalósíthatósági tanulmány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 87. pontja szerinti értékelés és elemzés,
69. mezőgazdasági ágazat: a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások összessége,
70. mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti termék,
71. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti tevékenység,
72. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti tevékenység,
73. mezőgazdasági üzem: az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 2. cikk 6. pontja szerinti üzem,
74. mobil végberendezés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102j. pontja szerinti berendezés,
75. multifunkcionális szabadidős létesítmény: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikk (3) bekezdése szerinti létesítmény,
76. működési eredmény: a beruházás hasznos élettartama alatt elért – a projektkockázat és a tőkeköltség alapján a támogatást nyújtó által jóváhagyott diszkonttényezővel diszkontált – bevételei, csökkentve az ugyanezen diszkonttényezővel diszkontált működési költségekkel, így különösen a személyi jellegű ráfordítással, anyagköltséggel, a szerződéses szolgáltatással, a távközléssel, az energiával és a karbantartással, a bérleti díjjal, az adminisztrációval összefüggő költséggel, kivéve az olyan értékcsökkenési és finanszírozási költséget, amelyet beruházási támogatásból már fedeztek, azzal, hogy ha a számítás eredménye negatív, a működési eredmény értéke nulla,
77. nagyberuházás: az az induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege az összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
78. nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 107. pontja szerinti energiatermelés,
79. nagyvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás,
80. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott vállalkozás,
81. nehezen megvalósítható vagy terjeszthető audiovizuális alkotások: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 140. pontja szerinti alkotások,
82. az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának (DAC) listája: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 140. pontja szerinti lista,
83. okosfunkció-fogadási alkalmasság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103d. pontja szerinti jellemző,
84. összeszámítási szabály: a nagyberuházás elszámolható költségei kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni a kérelemben szereplő beruházást és a kérelmet benyújtó beruházó, valamint a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a kérelemben szereplő beruházással azonos vármegyében megkezdett, ugyanazon vagy hasonló tevékenységhez kapcsolódó, regionális beruházási támogatásban részesülő beruházást,
85. pénzügyi közvetítő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 34. pontja szerinti pénzügyi intézmény,
86. primerenergia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103a. pontja szerinti energia,
87. projekt vagy beruházás megkezdése:
a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja;
b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén
ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,
bb) – a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában – az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja,
bc) – a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában – a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon;
c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja;
az a)–c) pont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont, azzal, hogy nem tekinthető a projekt vagy beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a projekt vagy beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése;
88. regionális repülőtér: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 153. pontja szerinti repülőtér,
89. rehabilitáció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 121b. pontja szerinti környezetgazdálkodási intézkedés,
90. repülőtér: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 146. pontja szerinti repülőtér,
91. repülőtéri infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 144. pontja szerinti infrastruktúra,
92. saját forrás: a kedvezményezett által a beruházáshoz igénybe vett, állami forrásnak nem minősülő forrás,
93. sajáttőke-befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 74. pontja szerinti befektetés,
94. személyi jellegű ráfordítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 88. pontja szerinti ráfordítás,
95. szennyezés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 123b. pontja szerinti szennyezés,
96. szennyező fizet elv: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 122. pontja szerinti elv,
97. szennyező: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 125. pontja szerinti személy,
98. szervezési innováció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 96. pontja szerinti innováció,
99. szénipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 13. pontja szerinti szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység,
100. szén-dioxid-leválasztás és -tárolás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 131a. pontja szerinti technológiák összessége,
101. szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 131b. pontja szerinti technológiák összessége,
102. szinten tartást szolgáló eszköz: olyan eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné,
103. szokásos piaci feltételek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 39a. pontja szerinti feltétel,
104. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti mutató,
105. támogatási program: az Atr. 2. § 16. pontja szerinti program,
106. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti érték,
107. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz,
108. természetalapú megoldás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 123c. pontja szerinti intézkedés,
109. természeti katasztrófa: az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 2. cikk 38. pontja szerinti természeti jelenség,
110. természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség: az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti éghajlati jelenség,
111. tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 76. pontja szerinti kis- és középvállalkozás,
112. uniós szabvány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102. pontja szerinti szabvány,
113. versenyeztetéses ajánlattételi eljárás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 38. pontja szerinti eljárás,
114. visszaállítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 123d. pontja szerinti folyamat.
5. § (1) A 651/2014/EU bizottsági rendelet, az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet, az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet és az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag a felhívott rendeletekben meghatározott átlátható támogatásként nyújtható.
(2) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.
6. § (1) Nem ítélhető meg e rendelet alapján
a) − a 4–5. és 7. alcím szerinti támogatás kivételével − támogatás azon szervezet részére, amely a támogatás odaítélésekor még nem tett eleget valamennyi, az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizettetésére kötelező, Magyarországnak címzett határozata alapján fennálló visszafizetési kötelezettségének,
b) − a 4–5. és 7. alcím szerinti támogatás kivételével − támogatás nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére,
c) − a 12–13., 16. és 18. alcím szerinti támogatás kivételével − támogatás halászati és akvakultúra-termékek termeléséhez,
d) − a 12–13., 16. és 18. alcím, valamint − ha a támogatás összegét nem a piacon vásárolt vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg − a 4., 7. és 34. alcím szerinti támogatás kivételével − támogatás halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásához és forgalmazásához,
e) − az 5., 10., 13., 16., 18–26. alcím szerinti támogatás kivételével − támogatás elsődleges mezőgazdasági termeléshez,
f) támogatás mezőgazdasági termék feldolgozásához és mezőgazdasági termék forgalmazásához, ha
fa) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy
fb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,
g) a 32. alcím szerinti támogatás mezőgazdasági termék feldolgozásához és mezőgazdasági termék forgalmazásához,
h) támogatás exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha a támogatás az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,
i) támogatás abban az esetben, ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,
j) támogatás olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi,
k) − a 4. alcím szerinti támogatás kivételével − támogatás a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozat (HL L 336., 2010.12.24., 24. o.) hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbányák részére,
l) − a 4. alcím szerinti támogatás kivételével − támogatás atomenergia termeléshez.
(2) Amennyiben a kedvezményezett az (1) bekezdés c)–f) pontjában kizárt ágazatok bármelyikében és ezektől eltérő egy vagy több ágazatban egyaránt végez tevékenységet, a 4. és 7. alcím szerinti támogatás akkor nyújtható a kedvezményezett részére ez utóbbi egyéb tevékenységhez, ha a kedvezményezett megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztásával vagy számviteli elkülönítéssel – biztosítja, hogy az (1) bekezdés c)–f) pontjában említett kizárt ágazatokban végzett tevékenységek ne részesüljenek a 4. és 7. alcím szerinti támogatásban.
(3) Nem minősül exporttámogatásnak az olyan támogatás, amellyel a kereskedelmi vásárokon való részvétel költségeihez vagy olyan tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeihez járulnak hozzá, amelyek valamely új vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükségesek.
7. § (1) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.
(2) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.
(3) Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.
(4) Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező csekély összegű támogatás, mezőgazdasági csekély összegű támogatás, csekély összegű közszolgáltatási támogatás, valamint az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.
(5) Az 5. és a 32–33. alcím szerinti támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 145. cikk (2) bekezdése és 146. cikke szerinti kifizetésekkel, ha az ilyen halmozódás eredményeként a támogatási intenzitás vagy a támogatási összeg meghaladná az 5. és a 32–33. alcím szerinti értékeket.
8. § (1) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.
(2) A jövőben fizetendő támogatást − ideértve a több részletben fizetendő támogatást is − a támogatás nyújtásának időpontjára számított jelenértékre kell diszkontálni az állami támogatások versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet (a továbbiakban: TVI) honlapján közzétett diszkont kamatláb alkalmazásával.
(3) Ha a támogatás nyújtása az uniós állami támogatási szabályok értelmében az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától függ, a támogatási döntés csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően hozható meg.
(4) Az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) nem támogatható, kivéve, ha az az áfára vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében nem igényelhető vissza.
9. § (1) A 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás – a 12., 24. és 27. alcím szerinti támogatás kivételével – csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.
(2) Az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet szerinti támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti támogatási kérelem benyújtása előtt felmerült költségekre kizárólag az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet vagy az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás nyújtható.
10. § (1) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege
1. regionális beruházási támogatás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt – figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket – egy legalább 110 millió euró elszámolható költségű beruházási támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként meghaladja
a) a 24,75 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 30%,
b) a 41,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 50%,
c) a 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 60%,
2. kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
3. a kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
4. a kis- és középvállalkozás vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként meghaladja az évi 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
5. induló vállalkozásnak nyújtott támogatás esetén meghaladja a 27–30. §-ban meghatározott mértéket,
6. kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén
a) vállalkozásonként és projektenként meghaladja az 55 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,
b) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 35 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az ipari kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,
c) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,
d) meghaladja az a)–c) alpont szerinti összeg kétszeresét
da) EUREKA-projekt vagy
db) az EUMSz 185. cikke vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás által megvalósított projekt vagy
dc) a 33. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő projekt esetén,
e) meghaladja az a)–d) alpont szerinti összeg 150%-át, ha a kutatás-fejlesztési projekthez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják − amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában kell kifejezni −, és ha az intézkedés biztosítja, hogy a projekt észszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésekor irányadó diszkont kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre,
f) kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányhoz nyújtott támogatás esetén tanulmányonként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
7. a kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén infrastruktúránként meghaladja a 35 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
8. az innovációs klaszterre nyújtott támogatás esetén − beruházási és működési támogatásként e támogatási kategória alapján nyújtott valamennyi támogatásra figyelemmel − klaszterenként meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
9. a kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
10. az eljárási innováció és szervezési innováció támogatása esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 12,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
11. képzési támogatás esetén képzési projektenként meghaladja a 3 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
12. dekarbonizációt is magában foglaló környezetvédelmi beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a 42. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott infrastruktúra és tárolás támogatása esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
13. elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget, és − amennyiben a támogatásnyújtásra támogatási program keretében kerül sor − az erre a támogatási kategóriára eső éves átlagos költségvetés meghaladja a 300 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
14. a 21–24. alcím szerinti támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
15. energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 70 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
16. a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási támogatás esetén projektenként meghaladja a 165 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító működési támogatás esetén vállalkozásonként évente meghaladja a 82,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
17. audiovizuális alkotásokra vonatkozó támogatási programokra nyújtott támogatás esetén programonként évente meghaladja az 55 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
18. sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás esetén meghaladja a 33 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy a projekt teljes költsége meghaladja a 110 millió eurónak megfelelő forintösszeget, valamint sportlétesítményekre nyújtott működési támogatás esetén létesítményenként évente meghaladja a 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
19. helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja egyazon infrastruktúra esetén a 11 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy a 22 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó összköltséget,
20. a regionális repülőterekre irányuló támogatás esetében meghaladja a 75. §-ban meghatározott mértéket.
(2) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén a projekt elszámolható költsége meghaladja
a) a 44 millió eurónak vagy
b) − a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikkében meghatározott munkatervben szereplő belvízi kikötő esetén − az 55 millió eurónak
megfelelő forintösszeget, azzal, hogy ha a projekt kotrást is tartalmaz, e pont alkalmazásában az adott belvízi kikötőben egy naptári éven belül végrehajtott összes kotrási tevékenység tekintendő a projekt részének.
11. § Az Atr. 18. § (2) bekezdés c) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege
a) mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, elsődleges mezőgazdasági termeléshez irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás esetén kedvezményezettenként és projektenként meghaladja az 600 000 eurónak megfelelő forintösszeget,
b) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
12. § (1) A támogatást nyújtó köteles adatot szolgáltatni a TVI részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke és az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából a 651/2014/EU bizottsági rendelet és az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, az Atr. 2. § 6c. pontja szerinti halászati állami támogatás és elsődleges mezőgazdasági termelés támogatása esetén a 10 000 eurónak, egyéb esetben pedig a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásokról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás módjára, az adatszolgáltatással érintett adatok körére és azok közzétételére vonatkozó szabályokat az Atr. 18/A–18/D. §-a határozza meg.
13. § E rendelet alapján
a) a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás esetén 2027. június 30-ig,
b) az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet szerinti támogatás esetén 2030. június 30-ig,
c) az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás esetén 2031. június 30-ig,
d) az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű közszolgáltatási támogatás esetén 2031. június 30-ig,
e) mezőgazdasági csekély összegű támogatás esetén 2028. június 30-ig,
f) válságtámogatás esetén 2024. június 30-ig
lehet támogatási döntést hozni.
14. § (1) A kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, bármely három év során Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.
(2) A kedvezményezettnek az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélését megelőző három év (háromszor háromszázhatvanöt nap) során nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
(3) A támogatást nyújtó a kedvezményezett részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdésével összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély összegű jellegéről, közvetlenül utalva az (EU) 2023/2831 bizottsági rendeletre.
(4) A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a vonatkozó bizottsági rendeletekben foglalt felső támogatási határok közül a legmagasabb felső határig halmozható.
(5) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
15. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 25 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (3a) bekezdés a) és b) pontját, (8) és (9) bekezdését, valamint 5. cikkét.
(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
(3) Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.
(4) A támogatás az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti általános csekély összegű támogatással az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható, feltéve, hogy az elsődleges mezőgazdasági termeléshez nem ítélhető meg az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás.
(5) A támogatás a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatással a 717/2014/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható, feltéve, hogy az elsődleges mezőgazdasági termeléshez nem ítélhető meg a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatás.
(6) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségekhez vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedéshez nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
(7) A támogatás vonatkozásában a támogatást nyújtó az Atr. 11. és 11/A. §-ában meghatározottak szerint biztosítja az (1) és (6) bekezdésben foglaltak betartását.
16. § (1) A közszolgáltatásért járó ellentételezés (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett − ide nem értve a szárazföldi közlekedést biztosító vállalkozásokat − részére nyújtható, amennyiben
a) a támogatás összege nem haladja meg éves szinten a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, és
b) a támogatást közlekedésen és a közlekedési infrastruktúrán kívüli területeken nyújtják.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás összege a megbízás időszaka alatt változik, az éves összeg a megbízási időtartamra tervezett támogatás éves összegeinek átlagával egyezik meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti 15 millió eurónak megfelelő forintösszegű éves támogatási maximum nem vonatkozik
a) egészségügyi ellátást, adott esetben sürgősségi betegellátást végző kórházakra,
b) szociális szükségleteket kielégítő közszolgáltatásokra az egészségügy és hosszú távú gondozás, gyermekgondozás, munkaerőpiacra való belépés és visszatérés, szociális lakáshoz juttatás, továbbá a sérülékeny társadalmi csoportok gondozása és társadalmi befogadása vonatkozásában.
(4) A közszolgáltatási megbízás időtartama nem haladhatja meg a tíz évet, kivéve, ha kedvezményezett olyan jelentős beruházásra kényszerül, amely az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban nem amortizálható tíz év alatt.
(5) A kedvezményezett egy vagy több aktussal kerül megbízásra az adott közszolgáltatás biztosítására, amely magában foglalja
a) a közszolgáltatási kötelezettségek tartalmát és idejét,
b) a kedvezményezettet és adott esetben az érintett területet,
c) a támogatást nyújtó által a vállalkozásnak biztosított kizárólagos vagy speciális jogok jellegét,
d) a támogatási mechanizmus leírását és a támogatás kiszámításának, ellenőrzésének és felülvizsgálatának paramétereit,
e) a túlkompenzáció elkerülésére és visszafizettetésére hozott intézkedéseket és
f) a hivatkozást a 2012/21/EU bizottsági határozatra.
(6) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget. A támogatás mértékét a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikke szerint kell megállapítani.
(7) Ha a kedvezményezett a (6) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, köteles a túlkompenzációt visszafizetni. Ha a túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves támogatás összegének 10%-át, a túlkompenzáció átvihető a következő évre, azzal, hogy azt le kell vonni az arra az évre fizetendő támogatás összegéből.
(8) A támogatást nyújtó a megbízás időtartama alatt legalább 3 évente, valamint a megbízás lejártakor ellenőrzi, hogy a kedvezményezett nem részesült túlkompenzációban.
(9) Amennyiben a kedvezményezett közszolgáltatás mellett más tevékenységet is végez, a közszolgáltatás költségeit és bevételeit a többi tevékenységétől elkülönítve kell kimutatnia, a költségek és bevételek elkülönítésének paramétereivel együtt.
(10) Ha a közszolgáltatási megbízás időtartama alatt a jelen alcímben foglalt feltételek nem teljesülnek, a támogatást nyújtó az Atr. 7. §-a alapján köteles a támogatást bejelenteni az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére.
17. § (1) A közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, bármely három év során Magyarországon odaítélt csekély összegű közszolgáltatási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 750 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.
(2) A kedvezményezettnek az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélését megelőző három év (háromszor háromszázhatvanöt nap) során nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
(3) A támogatást nyújtó a kedvezményezett részére az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdésével összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély összegű jellegéről, közvetlenül utalva az (EU) 2023/2832 bizottsági rendeletre.
(4) A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a vonatkozó bizottsági rendeletekben foglalt felső támogatási határok közül a legmagasabb felső határig halmozható.
(5) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
(6) A támogatás nem halmozható ugyanazon közszolgáltatáshoz kapcsolódó más ellentételezéssel, függetlenül attól, hogy ez az ellentételezés uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak minősül-e.
18. § (1) A regionális beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló induló beruházásnak minősüljön.
(2) Nagyvállalkozás által megvalósított, a termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező beruházás esetén a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.
(3) Meglévő létesítmény termékkínálatának a létesítményben új tevékenységgel vagy termékkel történő bővítését eredményező induló beruházáshoz támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.
19. § (1) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.
(2) Nagyvállalkozás által beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét.
(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a kedvezményezett állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.
(4) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett az elszámolható költségek legalább 25%-át állami forrástól mentes saját forrásból vagy külső finanszírozás igénybevételével biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.
(5) A kedvezményezett a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg, a támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás üzembe helyezését követő legalább két évig nem kerül sor áttelepítésre abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.
20. § Nem nyújtható támogatás
a) acélipari tevékenységhez,
b) lignitipari tevékenységhez,
c) szénipari tevékenységhez,
d) ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához vagy az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrához,
e) energiatermelési, energiatárolási, energiaátviteli, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz,
f) szélessávú ágazatban végzett tevékenységhez.
21. § (1) A támogatás maximális támogatási intenzitása az egyes területeken az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (2)–(5) bekezdésben foglaltakra.
(2) A támogatási intenzitás − a nagyberuházások kivételével − kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a kedvezményezett a kérelem benyújtásakor, valamint a támogatási döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozástípus feltételeinek.
(3) A támogatás maximális támogatási intenzitása nagyberuházás esetén az Atr. 25. § (3) bekezdésében meghatározott módszer alapján határozandó meg.
(4) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos vármegyében megkezdett olyan beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét, amely azonos vagy hasonló tevékenységet valósít meg.
(5) Ha a (4) bekezdés szerinti összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (4) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.
22. § (1) A támogatás keretében elszámolható
a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,
b) a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége vagy
c) az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat.
(2) Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:
a) a tárgyi eszközöknek az Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,
b) immateriális javak esetén az Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,
c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és az immateriális javak vételára,
d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben, ha a tárgyi eszközök és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszközök és immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszközöknek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.
(4) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha
a) a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, illetve
b) a pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.
(5) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci árnál magasabb áron kötött szerződés alapján merült fel.
(6) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha
a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,
b) azok az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esnek,
c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,
d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a kedvezményezett eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,
e) azok nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a kedvezményezett eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,
f) azok költsége nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teszik ki.
(7) Nem minősül elszámolható költségnek
a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,
b) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás.
(8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók − Sztv. 79. §-a szerint elszámolható − személyi jellegű ráfordításának − ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket − 24 havi összege számolható el a munkakör betöltésének napjától számítva.
(9) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha
a) a beruházás a kedvezményezettnél foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest, azt követően, hogy a megszüntetett munkahelyek száma levonásra került a b) pont szerinti időszak alatt létrehozott munkahelyek számából,
b) a munkahelyeket a beruházás üzembe helyezésétől számított három éven belül betöltik,
c) kis- és középvállalkozás esetén a kedvezményezett a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja,
d) nagyvállalkozás esetén a kedvezményezett a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt évig az érintett területen fenntartja.
23. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kis- és középvállalkozás induló beruházásához nyújtható.
(2) A támogatás keretében
a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége, ideértve a beruházáshoz és annak üzembe helyezéséhez közvetlenül kapcsolódó egyszeri, nem amortizálható költségeket is,
b) a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyek két évre számított, becsült bérköltsége,
c) − ha a kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat, akkor − az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja
számolható el.
(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át.
(4) A támogatás a 22. § (2)–(5), valamint (7) és (8) bekezdése, (6) bekezdés a)–d) pontja, valamint (9) bekezdés a)–c) pontja szerinti feltételekkel nyújtható.
24. § (1) A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében a külső szakértő által nyújtott tanácsadási szolgáltatás költsége számolható el, azzal, hogy az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, úgymint folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
25. § (1) A kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében a vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való részvételekor felmerülő, a kiállító helyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költség számolható el.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
26. § (1) Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) támogatási program keretében azon tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kedvezményezett) részére nyújtható, amely
a) legfeljebb öt éve került bejegyzésre,
b) még nem osztott fel nyereséget,
c) nem egy másik vállalkozás tevékenységét vette át, kivéve, ha az átvett tevékenység árbevétele a kedvezményezett árbevételének kevesebb mint 10%-át tette ki az átvételt megelőző pénzügyi évben,
d) nem felvásárlás útján jött létre, kivéve, ha a felvásárolt vállalkozás árbevétele a kedvezményezett által a felvásárlást megelőző pénzügyi évben elért árbevételnek kevesebb mint 10%-át teszi ki, és
e) nem összefonódás útján jött létre, kivéve, ha
ea) az összefonódás útján létrejövő vállalkozás árbevétele kevesebb mint 10%-kal magasabb, mint az összefonódó vállalkozások által az összefonódást megelőző pénzügyi évben elért összesített árbevétel, vagy
eb) az összefonódásban részt vevő legrégebbi vállalkozás bejegyzésétől számított öt év még nem telt el.
(2) Azon kedvezményezett esetében, amelyet nem kell bejegyezni, az (1) bekezdés a) pontja és az e) pont eb) alpontja szerinti ötéves támogathatósági időszak kezdete az az időpont, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét, vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.
(3) Ezen alcím keretében támogatás pénzügyi közvetítőn keresztül nem nyújtható.
27. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci kamatozású, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott hitel, annak névértéke nem haladhatja meg
a) az 1,1 millió eurót,
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozás esetén a 2,2 millió eurót.
(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező hitel nyújtása esetén a névérték legmagasabb összege az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a hitel tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű hitel nyújtása esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű hitelre vonatkozó legmagasabb összeggel.
28. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci díj ellenében, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott kezességvállalás, a kezességvállalással biztosított hitel névértéke nem haladhatja meg
a) az 1,65 millió eurót,
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozás esetén a 3,3 millió eurót.
(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kezességvállalás nyújtása esetén a kezességvállalással biztosított legmagasabb hitelösszeg az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kezességvállalás nyújtása esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű kezességvállalásra vonatkozó legmagasabb összeggel.
(3) A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80%-át.
29. § Ha a támogatás formája vissza nem térítendő támogatás − ideértve a sajáttőke-befektetést és a kvázi sajáttőke-befektetést is −, adókedvezmény, adómentesség, kamatlábcsökkentés vagy kezességvállalási díjcsökkentés, annak bruttó támogatási egyenértéke nem haladhatja meg
a) a 0,5 millió eurót,
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozás esetén az 1 millió eurót.
30. § (1) A kedvezményezett támogatásban részesülhet a 27–29. §-ban meghatározott támogatási eszközök kombinációja révén is, ha az egyik támogatási eszközzel nyújtott támogatásnak az adott eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összege alapján kiszámított hányadát figyelembe veszik a kombinált eszköz részét képező másik eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összeg maradványhányadának meghatározásakor.
(2) Innovatív kisvállalkozás esetén a 27–29. §-ban meghatározott legmagasabb összegek megkétszerezhetőek.
31. § (1) A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekthez nyújtható, beleértve a Horizont 2020 keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram keretében kiválósági pecsét minőségi védjegyben részesült kutatás-fejlesztési projekteket, továbbá a társfinanszírozott kutatás-fejlesztési projekteket és a társfinanszírozott partnerség létrehozására irányuló projekteket is.
(2) A kutatás-fejlesztési projekt kategóriái:
a) alapkutatás,
b) ipari kutatás,
c) kísérleti fejlesztés,
d) megvalósíthatósági tanulmány.
(3) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (2) bekezdés szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák közé.
32. § (1) Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztési projekt valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni.
(2) A 31. § (2) bekezdés a)–c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható
a) a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig,
b) az eszközök, berendezések költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére, azzal, hogy ahol ezeket az eszközöket és felszereléseket nem a teljes élettartamuk alatt használják a projekthez, csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatóak el,
c) az épületek és a földterület költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére, azzal, hogy az épületek esetén csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek, földterület esetén a kereskedelmi, illetve a ténylegesen felmerülő beruházási költségek számolhatóak el,
d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe,
e) a további általános és egyéb működési költség, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel.
(3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti költségek − a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. cikk (1) bekezdés harmadik fordulatának sérelme nélkül − egyszerűsített költségelszámolás alapján közvetett költségként is megállapíthatók. A közvetett költségek mértéke nem haladhatja meg a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti elszámolható költségek összegének legfeljebb 20%-át.
(4) A 31. § (2) bekezdés d) pontja esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el.
33. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át,
b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át,
c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át,
d) megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át.
(2) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve az (5) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja szerinti együttműködési projektben részt vevőket is.
(3) Ipari kutatás, kísérleti fejlesztés és megvalósíthatósági tanulmány esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.
(4) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a (3) bekezdésben foglalt mértéken felül legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető nagyvállalkozás esetén is oly módon, hogy az (5) bekezdés a) és b) pontja együttesen nem alkalmazható.
(5) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a támogatási intenzitás
a) 15 százalékponttal növelhető, ha
aa) a projekt az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen valósul meg, vagy
ab) a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával vagy legalább két tagállamban vagy egy tagállamban és egy, az EGT-megállapodásban szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több, mint 70%-át, vagy a projekt legalább egy olyan kutató-tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más hasonló szervezetekkel közösen az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit, vagy
ac) a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján, vagy
ad) a kedvezményezett vállalja, hogy a projekt szellemitulajdon-jogok által védett kutatási eredményeire vonatkozó hasznosítási engedélyeket késedelem nélkül bocsát rendelkezésre piaci áron, megkülönböztetésmentes és nem kizárólagos módon az EGT-n belül érdekelt felek használatára,
b) 25 százalékponttal növelhető, ha
ba) olyan nyílt felhívás alapján került kiválasztásra a projekt, amelynek célja, hogy az legalább három tagállam vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél közösen tervezett projektjének részét képezze, és
bb) a projekt legalább két − nagyvállalkozás esetén három − tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén működő vállalkozások hatékony együttműködését foglalja magában, és
bc) az a) pont ac) vagy ad) alpontja szerinti feltétel teljesül, azzal, hogy az ac) alpont esetén az eredmények széles körű terjesztésének legalább három tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén kell megvalósulnia.
34. § (1) A kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) gazdasági tevékenység folytatására használt kutatási infrastruktúra építéséhez és korszerűsítéséhez nyújtható.
(2) A támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak költsége számolható el.
(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely 60%-ig növelhető, ha a kutatási infrastruktúrát legalább két tagállam finanszírozza, vagy azt uniós szinten minősítik és választják ki.
(4) A kutatási infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért szokásos piaci árat kell fizetni.
(5) A kutatási infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.
(6) A kutatási infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezőbb feltételekkel járó kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphat. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségnek arányban kell állnia a beruházási költséghez való hozzájárulás mértékével, és a hozzáférés feltételeit közzé kell tenni.
(7) Ha a kutatási infrastruktúra gazdasági és nem gazdasági tevékenységre vonatkozóan egyaránt részesül közfinanszírozásban, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozást, költségeket és az azokból származó bevételeket külön kell elszámolni, következetesen alkalmazott és objektíven indokolható számviteli elvek alapján. Ebben az esetben a (3) bekezdés szerinti maximális támogatási intenzitás túllépésének elkerülése érdekében ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust kell alkalmazni arra az esetre vonatkozóan, ha a gazdasági tevékenység részaránya nagyobb, mint az a támogatás odaítélésekor megállapításra került.
35. § (1) Az innovációs klaszterhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a klaszter tulajdonosának beruházási támogatásként nyújtható.
(2) Ha a tulajdonos és az üzemeltető nem azonos, az innovációs klaszter üzemeltetője kizárólag önálló jogi személyiséggel rendelkező jogalany vagy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások konzorciuma lehet.
(3) A tulajdonos, az üzemeltető, illetve a konzorcium tagjai minden esetben kötelesek a tulajdonosi, üzemeltetői és használati tevékenységek költségeiről és bevételeiről elkülönített számviteli nyilvántartást vezetni.
(4) A klaszter irodaterületéhez, létesítményeihez és tevékenységeihez való hozzáférésre és a klaszter beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás esetén a 34. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak megfelelően alkalmazandók.
(5) A klaszter létesítményeinek használatáért és a klasztertevékenységben való részvételért szokásos piaci árat kell fizetni, azzal, hogy annak hiányában a költségeket és az ésszerű nyereséget magában foglaló árat kell felszámítani.
36. § (1) Támogatás az innovációs klaszter létrehozására vagy korszerűsítésére nyújtható, amelynek keretében a tárgyi eszközökre és az immateriális javakra irányuló beruházási költség számolható el.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely 15 százalékponttal növelhető az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen található innovációs klaszter esetén.
37. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható
a) a szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége,
b) olyan, kutató-tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költsége, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységen, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott, nem helyettesítő munkakörben dolgozik,
c) az innovációs tanácsadás és az innovációs támogató szolgáltatás költsége, ideértve a kutató-tudásközvetítő szervezet, kutatási infrastruktúra, tesztelési és kísérleti infrastruktúra vagy innovációs klaszter által nyújtott ezen szolgáltatásokat is.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%-áig növelhető, ha az innovációs tanácsadáshoz és innovációs támogató szolgáltatáshoz nyújtott támogatás összege nem haladja meg három év alatt a 220 ezer eurónak megfelelő forintösszeget.
38. § (1) Az eljárási innováció és szervezési innováció támogatása (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható
a) a személyi jellegű ráfordítás,
b) a tárgyi eszközök, immateriális javak, berendezés, épület és földterület költsége, a projektben való használatuk mértékéig és idejére,
c) a szerződéses kutatás, a külső forrásból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeret és szabadalom költsége,
d) a további általános és egyéb működési költség, ideértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit is, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel.
(2) A támogatási intenzitás nagyvállalkozás esetén nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15%-át, kis- és középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 50%-át.
(3) Nagyvállalkozásnak akkor nyújtható támogatás, ha az a támogatott tevékenység során hatékony együttműködést folytat kis- és középvállalkozással, és ha az együttműködő kis- és középvállalkozás viseli az összes elszámolható költség legalább 30%-át.
39. § (1) A képzési támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez, valamint támogatott beruházás esetén a beruházás alapvető működtetéséhez szükséges képzéshez nem nyújtható.
(2) A támogatás keretében elszámolható
a) az oktatók személyi jellegű ráfordítása, azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen,
b) az oktatók és a képzésben részt vevők közvetlenül a képzési projekttel összefüggésben felmerülő költségei, különösen közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltség és szállásköltség, anyagok és fogyóeszközök költsége, valamint az eszközök és berendezések értékcsökkenése, kizárólag a képzési projekt keretében történő használatuk mértékéig,
c) a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költsége,
d) a képzésben részt vevők személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek, különösen az adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsi költségek, azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzésben részt vevők részt vesznek a képzésen.
(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig növelhető
a) megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy hátrányos helyzetű munkavállaló részére nyújtott képzés esetén 10 százalékponttal,
b) középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal.
40. § (1) A dekarbonizációt is magában foglaló környezetvédelmi beruházási támogatás, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és megszüntetését célzó támogatást is (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) akkor nyújtható, ha az nem tartozik a 651/2014/EU bizottsági rendelet 36a–36b. és 38–48. cikkének hatálya alá.
(2) Nem nyújtható támogatás a fosszilis üzemanyagot − a földgázt is beleértve − felhasználó berendezésekbe, gépekbe és ipari termelési létesítményekbe történő beruházásokra.
(3) A (2) bekezdésben foglalt előírás nem érinti annak lehetőségét, hogy meglévő létesítményben végrehajtott, annak környezetvédelmi szintjét javító kiegészítő alkatrészek telepítésére irányuló beruházás támogatásban részesüljön, amennyiben az nem eredményezi a termelési kapacitás bővítését vagy a fosszilis tüzelőanyagok nagyobb mértékű fogyasztását.
(4) Nem nyújtható a közvetlen kibocsátáscsökkentést vagy -elkerülést célzó beruházáshoz támogatás, amennyiben a beruházás kizárólag a szén-dioxid-kibocsátás egyik ágazatból másikba való áthelyezését eredményezi.
(5) Nem nyújtható a vállalkozásnak egy hatályos uniós szabványnak való megfelelést lehetővé tevő támogatás.
(6) Támogatás nyújtható a beruházás teljes élettartama alatt megújuló hidrogént felhasználó berendezésekre és gépekre, valamint a hidrogént szállító infrastruktúrába történő beruházásokra.
(7) Támogatás nyújtható a beruházás teljes élettartama alatt megújuló hidrogénből származó tüzelőanyagot használó berendezésekbe és gépekbe történő beruházásra, amennyiben a tüzelőanyag energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és amelyet az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban a nem biológiai eredetű megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagokra vonatkozóan meghatározott módszerekkel összhangban állítottak elő.
(8) Támogatás nyújtható megújuló hidrogénnek nem minősülő, villamos energiából előállított hidrogént termelő vagy felhasználó létesítményekre, berendezésekre és gépekre, illetve ilyen hidrogént szállító dedikált energetikai infrastruktúrába történő beruházásokhoz, amennyiben az előállított, felhasznált vagy szállított hidrogén a beruházás teljes élettartama alatt a teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást a 94 g CO2 e/MJ üzemanyag-referenciához viszonyítva legalább 70%-kal csökkenti. A teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarításának meghatározása során a hidrogén előállításához felhasznált villamos energia előállításához kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátást azon ajánlattételi övezet marginális termelőegysége alapján kell megállapítani, ahol az elektrolizátor a kiegyenlítőenergia-elszámolási időszakokban található, amikor az elektrolizátor a hálózatról fogyaszt áramot.
(9) Támogatás akkor nyújtható, ha a beruházás
a) a hatályos uniós szabvány túlteljesítése révén lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenysége környezetvédelmi szintjének emelését, függetlenül az alkalmazandó uniós szabványoknál szigorúbb, kötelező nemzeti szabványok meglététől, vagy
b) uniós szabvány hiányában lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenysége környezetvédelmi szintjének emelését, vagy
c) már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak megfelelés érdekében lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenysége környezetvédelmi szintjének emelését. Ebben az esetben a beruházást az érintett szabvány hatálybalépésének napja előtt legalább 18 hónappal meg kell valósítani.
(10) A (9) bekezdéstől eltérően azon projektek esetén, amelyek a (6)–(8) bekezdés szerinti hidrogént, hulladékhőt vagy szén-dioxidot szállító dedikált energetikai infrastruktúrához kapcsolódnak vagy azt magukban foglalják, továbbá amelyek a (6)–(8) bekezdés szerinti hidrogénnel, hulladékhővel vagy szén-dioxiddal kapcsolatos energetikai infrastruktúrával való összeköttetést biztosítják, a környezetvédelem szintjének növekedése az infrastruktúralánc egyéb résztvevőjének tevékenységéből is eredhet.
(11) Támogatás nyújtható szén-dioxid leválasztásra és szállításra, amennyiben
a) a szén-dioxid-leválasztás, illetve -szállítás − beleértve a teljes szén-dioxid-leválasztási és – tárolási vagy szén-dioxid-leválasztási és -hasznosítási lánc egyedi elemeit is − egy teljes szén-dioxid-leválasztási és -tárolási vagy szén-dioxid-leválasztási és -hasznosítási lánccá kerül egyesítésre, és
b) a beruházás nettó jelenértéke a projekt teljes élettartama alatt negatív, amelynek kiszámítása során a szén-dioxid kibocsátás fel nem merült költségeit is figyelembe kell venni.
41. § (1) A támogatás keretében a beruházási többletköltségek számolhatók el. Az elszámolható költségek meghatározásához a beruházási költségeket össze kell hasonlítani egy olyan alternatív forgatókönyv költségeivel, amely támogatás nélkül valósulna meg. Ha ennek eredményeként a támogatás hiányában
a) olyan kevésbé környezetbarát beruházás valósulna meg, amely az adott ágazat vagy az érintett tevékenység esetében megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak, az elszámolható költségek a támogatott beruházás költségeinek és a kevésbé környezetbarát beruházás költségeinek a különbözete,
b) ugyanazon beruházás későbbi időpontban valósulna meg, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő beruházás költségeinek és a későbbi beruházás nettó jelenértéken számított költségeinek különbözete arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,
c) a meglévő berendezések és felszerelések további üzemben tartása valósulna meg, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő beruházás költségeinek és a meglévő létesítmények és berendezések karbantartására, javítására és korszerűsítésére irányuló beruházások nettó jelenértékének különbözete arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,
d) kevésbé környezetbarát eszközök lízingelésére kerülne sor, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő és a kevésbé környezetbarát eszközök lízingelésének nettó jelenértékének különbözete.
(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti esetekben azon alternatív forgatókönyvnek, amely a támogatás hiányában valósulna meg,
a) a támogatott beruházással hasonló termelési kapacitással és élettartammal kell rendelkeznie, és eleget kell tennie az érvényben lévő uniós szabványoknak, és
b) hitelesnek kell lennie a piaci körülmények, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer által létrehozott ösztönzők és a jogszabályi követelmények tekintetében.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a lízing költségei nem foglalják magukban a felszerelés vagy berendezés üzemeltetésével kapcsolatos költségeket − különösen az üzemanyagköltségeket, biztosítás, karbantartás, egyéb fogyóeszközök költségeit −, függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek.
42. § (1) A 41. § (1) bekezdésétől eltérően a teljes beruházási költség elszámolható, amennyiben a támogatott beruházás
a) egy már meglévő létesítmény kiegészítő alkotóelemének telepítéséből áll, amelynek esetében nem azonosítható kevésbé környezetbarát alternatív forgatókönyv, vagy
b) a 40. § (6)–(8) bekezdése szerinti hidrogént, hulladékhőt vagy szén-dioxidot szállító dedikált energetikai infrastruktúra kiépítését foglalja magában, amely a környezetvédelem szintjének 40. § (9) és (11) bekezdése szerinti növeléséhez szükséges.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a teljes beruházási költség keretében nem számolhatók el a tároló létesítmények építésének vagy korszerűsítésének költségei, a megújuló hidrogén és hidrogén tárolására szolgáló, a 40. § (8) bekezdése szerinti létesítmények kivételével.
43. § A 40. § (11) bekezdésében meghatározott beruházás esetén kizárólag a szén-dioxid-leválasztásnak a valamely szén-dioxid-kibocsátó létesítményre (ipari létesítményre vagy erőműre) történő alkalmazásából, vagy a szén-dioxidnak a környezeti levegőből közvetlenül történő leválasztásából, vagy a leválasztott szén-dioxid-kibocsátás tárolási pufferkapacitásából és szállításából eredő beruházási többletköltségek számolhatók el.
44. § (1) A 41. § (1) bekezdés a)–d) pontjától eltérően az elszámolható költségek alternatív forgatókönyv és a 4. § 113. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül is meghatározhatóak, amely esetben a magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek számolhatók el.
(2) A 41–43. § esetén nem számolhatók el a magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek.
45. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40%-át.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a támogatási intenzitás nem haladhatja meg
a) az elszámolható költségek 50%-át, amennyiben a beruházás eredményeként 100%-kal csökken a közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátás, ide nem értve a biomassza felhasználására támaszkodó beruházásokat,
b) az elszámolható költségek 30%-át a 40. § (11) bekezdésében meghatározott beruházás esetén.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti támogatási intenzitások
a) középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal és
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló beruházás esetén az a) pont szerinti mértéken túl nagyvállalkozásnál is 15 százalékponttal
növelhetők.
(4) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 4. § 113. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén
a) az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen meghatározott és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok alapján dolgozzák ki,
b) a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül, és újabb ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából az újabb ajánlattételi eljárásban igazítják ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével,
c) tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás, és
d) az ajánlatok rangsorolásához − és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához − használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a projektnek a támogatási intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulása − így különösen az egy megvalósítandó környezetvédelmi egység után igényelt támogatás − alapján határozzák meg.
(5) A 41–43. §-ban foglaltaktól eltérően támogatás a magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek és a beruházás működési eredményének különbségéig is nyújtható. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen szükséges levonni, és visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával a támogatást nyújtónak utólagosan ellenőrizni kell.
(6) A 44. § (1) bekezdése szerinti esetben az (1)–(3) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások és bónuszok 50%-kal csökkennek.
46. § (1) Az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) olyan infrastruktúra építéséhez, telepítéséhez, korszerűsítéséhez vagy bővítéséhez nyújtható, amely
a) járműveket,
b) mobil végberendezéseket vagy
c) földi kiszolgálást végző mobil berendezéseket
lát el villamos energiával vagy hidrogénnel.
(2) Amennyiben a támogatás hidrogéntöltő infrastruktúrára irányul, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatással érintett hidrogéntöltő infrastruktúra legkésőbb 2036. január 1-jétől kizárólag megújuló hidrogént szolgáltat.
(3) Nem nyújtható támogatás a kikötői elektromos és hidrogéntöltő infrastruktúrára irányuló beruházásokhoz.
47. § (1) Amennyiben az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra a támogatás kedvezményezettjétől eltérő felhasználók számára is nyíltan hozzáférhető, a támogatás kizárólag a nyilvánosan és − többek között a díjak, az azonosítási és fizetési módok, továbbá az egyéb használati feltételek tekintetében − megkülönböztetésmentesen hozzáférhető elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra építéséhez, telepítéséhez, korszerűsítéséhez vagy bővítéséhez nyújtható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a támogatás kedvezményezettjétől eltérő felhasználóknak szokásos piaci díjat kell fizetni az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra használatáért.
(3) Az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrák azon üzemeltetői, amelyek infrastruktúrájukon szerződésen alapuló fizetést kínálnak vagy tesznek lehetővé, nem tehetnek különbséget a mobilitási szolgáltatók között, különösen kedvezményes hozzáférési feltételek alkalmazásával vagy nem objektív indokokon alapuló árdifferenciálással.
(4) A támogatott elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra működtetését koncesszióba adni vagy egyéb módon harmadik félre bízni csak átlátható és megkülönböztetésmentes módon, versenyeztetéses eljárásban kialakult, gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján, a vonatkozó koncessziós és közbeszerzési jogszabályok betartásával lehet.
(5) Amennyiben a támogatás olyan elektromos töltőinfrastruktúra kiépítésére irányul, mely lehetővé teszi a 22 kW vagy annál kisebb kimenő teljesítményű villamos energia szállítását, abban az esetben az infrastruktúrának alkalmasnak kell lennie az intelligens töltési funkciókra.
48. § (1) A nyilvánosan hozzáférhető elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához nyújtott támogatás szükségességét a támogatási intézkedés hatálybalépésének időpontjában 1 évnél nem régebbi előzetes nyilvános konzultáció eredménye vagy független piaci tanulmány alapján kell alátámasztani.
(2) Az előzetes nyilvános konzultációnak vagy a független piaci tanulmánynak a támogatással érintett infrastruktúrával azonos kategóriába tartozó − így különösen elektromos töltőinfrastruktúra esetében normál vagy nagy teljesítményű − infrastruktúrákra kell vonatkoznia.
(3) A nyilvánosan hozzáférhető infrastruktúrákhoz támogatás akkor nyújtható, ha az (1) bekezdés szerinti előzetes nyilvános konzultáció vagy független piaci tanulmány azt állapítja meg, hogy kereskedelmi feltételek mellett ilyen beruházás a támogatási intézkedés hatálybalépésétől számított 3 éven belül valószínűsíthetően nem valósulna meg.
(4) Az (1) bekezdés szerinti előzetes nyilvános konzultáció lefolytatására vagy független piaci tanulmány beszerzésére vonatkozó feltételt nem kell alkalmazni a nyilvánosan nem hozzáférhető elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra megépítésére, telepítésére, korszerűsítésére vagy bővítésére irányuló beruházások esetén.
(5) Az (1) bekezdéstől eltérően a közúti járműveket kiszolgáló elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra támogatásának szükségességét vélelmezni kell, ahol
a) elektromostöltőinfrastruktúra esetében a kizárólag elektromos üzemű járművek vagy
b) hidrogéntöltő infrastruktúra esetében a legalább részben hidrogénüzemű járművek
külön-külön kevesebb mint 3 százalékát teszik ki a Magyarországon regisztrált ugyanazon kategóriába tartozó járművek teljes számának, azzal, hogy a személygépkocsikat és a könnyű haszongépjárműveket ugyanazon járműkategóriába tartozónak kell tekinteni.
49. § (1) A támogatás keretében a 46. § (1) bekezdése szerinti infrastruktúra építésének, telepítésének, korszerűsítésének vagy bővítésének költségei számolhatók el, így különösen
a) a töltőinfrastruktúrának és a kapcsolódó műszaki berendezéseknek a költségei,
b) a töltőinfrastruktúrának a hálózathoz, illetve a helyi villamos energia- vagy hidrogéntermelő vagy tároló egységhez való csatlakoztatásához szükséges bármilyen elektromos vagy egyéb komponensek − többek között elektromos kábelek és transzformátorok − telepítésének vagy korszerűsítésének költségei,
c) az építési munkálatok, a földterület- vagy útátalakítás költségei, a telepítési és a vonatkozó engedélyek beszerzési költségei,
d) a megújuló villamos energia vagy a megújuló hidrogén helyszíni előállításának beruházási költségei,
e) a megújuló villamos energia vagy a hidrogén tárolóegységeinek beruházási költségei.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a termelő létesítmény névleges termelési kapacitása nem haladhatja meg a csatlakoztatott töltőinfrastruktúra maximális névleges teljesítményét vagy töltési kapacitását.
50. § (1) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 4. § 113. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén
a) az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen meghatározott és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok alapján dolgozzák ki,
b) a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül és újabb ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából az újabb ajánlattételi eljárásban igazítják ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével,
c) tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás, és
d) az ajánlatok rangsorolásához − és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához − használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a projektnek a támogatási intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulása − így különösen az egy elektromos- vagy hidrogéntöltő állomás után igényelt támogatás − alapján határozzák meg.
(2) Amennyiben a támogatás odaítélésére az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül kerül sor, a támogatás kizárólag támogatási program alapján nyújtható.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20%-át.
(4) A (3) bekezdés szerinti támogatási intenzitás
a) középvállalkozás esetén 20 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 30 százalékponttal és
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal
növelhető.
(5) Az egy adott vállalkozásnak nyújtott támogatás nem haladhatja meg az érintett támogatási program teljes költségvetésének 40%-át.
51. § (1) Az épületek energiahatékonyságának kivételével energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) energiamegtakarítást eredményező beruházáshoz nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás
a) a fosszilis tüzelőanyaggal − ideértve a földgázt is − működő energiatermelő berendezések telepítésére,
b) kapcsolt energiatermelésre, távfűtésre és távhűtésre, valamint
c) a már elfogadott és hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.
(3) A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás támogatható, feltéve, hogy a beruházást a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtották.
(4) A támogatás keretében a magasabb energiatakarékossági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási többletköltségek számolhatók el. Az elszámolható költségek meghatározásához a beruházási költségeket össze kell hasonlítani egy olyan alternatív forgatókönyv költségeivel, amely támogatás nélkül valósulna meg. Ha ennek eredményeként a támogatás hiányában
a) olyan kevésbé energiahatékony beruházás valósulna meg, amely az adott ágazat vagy az érintett tevékenység esetében megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak, az elszámolható költségek a támogatott beruházás költségeinek és a kevésbé energiahatékony beruházás költségeinek a különbözete,
b) ugyanazon beruházás későbbi időpontban valósulna meg, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő beruházás költségeinek és a későbbi beruházás nettó jelenértéken számított költségeinek különbözete arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,
c) a meglévő berendezések és felszerelések további üzemben tartása valósulna meg, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő beruházás költségeinek és a meglévő létesítmények és berendezések karbantartására, javítására és korszerűsítésére irányuló beruházások nettó jelenértékének különbözete arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,
d) kevésbé energiahatékony eszközök lízingelésére kerülne sor, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő és a kevésbé környezetbarát eszközök lízingelésének, nettó jelenértékének különbözete.
(5) A (4) bekezdés a)–d) pontja szerinti esetekben azon alternatív forgatókönyvnek, amely a támogatás hiányában valósulna meg,
a) a támogatott beruházással hasonló termelési kapacitással és élettartammal kell rendelkeznie, és eleget kell tennie az érvényben lévő uniós szabványoknak, és
b) hitelesnek kell lennie a piaci körülmények, az uniós kibocsátás kereskedelmi rendszer által létrehozott ösztönzők és a jogszabályi követelmények tekintetében.
(6) A (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben a lízing költségei nem foglalják magukban a felszerelés vagy berendezés üzemeltetésével kapcsolatos költségeket – különösen az üzemanyagköltségeket, biztosítás, karbantartás, egyéb fogyóeszközök költségeit –, függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek.
(7) A (4)–(6) bekezdéstől eltérően a teljes beruházási költség elszámolható, amennyiben a támogatott beruházás egy egyértelműen beazonosítható, kizárólag az energiahatékonyság növelésére irányul, és nincs olyan kevésbé energiahatékony beruházás, amely támogatás hiányában megvalósulna.
(8) A (4) bekezdés a)–d) pontjától eltérően az elszámolható költségek alternatív forgatókönyv és a 4. § 113. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül is meghatározhatóak, amely esetben a magasabb szintű energiahatékonysági eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek számolhatók el.
(9) A (4)–(8) bekezdés esetén nem számolhatók el a magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek.
52. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás
a) középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal és
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal
növelhető.
(3) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 4. § 113. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén
a) az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen meghatározott és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok alapján dolgozzák ki,
b) a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül és újabb ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából az újabb ajánlattételi eljárásban igazítani ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével,
c) tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás, és
d) az ajánlatok rangsorolásához − és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához − használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a projektnek a támogatási intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulása − így különösen a megtakarított energia vagy a megnövelt energiahatékonyság egy egysége után igényelt támogatás − alapján határozzák meg.
(4) Az 51. § (8) bekezdése szerinti esetben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások és bónuszok 50%-kal csökkennek.
53. § (1) Az épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) épületek energia-hatékonyságát növelő beruházáshoz, felújításhoz nyújtható, ideértve az épületen belül található fűtő- vagy hűtőberendezések energiahatékonyságának javítását is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti beruházáshoz kapcsolódóan támogatás nyújtható
a) a megújuló energiaforrásból villamos energiát, fűtő- vagy hűtőenergiát előállító integrált helyszíni berendezések, különösen napelemek és hőszivattyúk telepítésére,
b) a helyszíni megújulóenergia-létesítmények által termelt energia tárolására szolgáló berendezésekre, amennyiben a tárolást szolgáló berendezés energiájának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-termelő létesítményből nyeri,
c) az energiahatékony távfűtési és távhűtési rendszerhez való csatlakozáshoz, valamint az ehhez kapcsolódó berendezésekhez,
d) az épületet használók számára elektromos töltő- és kapcsolódó infrastruktúra − ideértve a kábelcsatornák − kiépítéséhez és telepítéséhez, abban az esetben is, amennyiben a parkoló az épületen kívül helyezkedik el, de ahhoz fizikailag csatlakozik,
e) az épület digitalizációját, különösen az épület okosfunkció-fogadási alkalmasságának növelését szolgáló berendezések − beleértve adathálózatok esetén az épületen belüli passzív hálózatot és strukturált kábelezést −, továbbá az épülethez tartozó ingatlanon található szélessávú infrastruktúra kiegészítő részeinek telepítéséhez,
f) zöldtetőkbe, valamint az esővíz megtartására és felhasználására szolgáló berendezésekbe történő beruházásokhoz.
(3) Nem nyújtható támogatás
a) a fosszilis tüzelőanyaggal − ideértve a földgázt is − működő energiatermelő berendezések telepítésére,
b) kapcsolt energiatermelésre, távfűtésre és távhűtésre, valamint
c) a már elfogadott és hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.
(4) A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás akkor támogatható, amennyiben
a) a vonatkozó uniós szabványok nem energiahatékonysági minimumkövetelmények, a beruházást az uniós szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtották,
b) a vonatkozó uniós szabványok energiahatékonysági minimumkövetelmények, a támogatás odaítélésének még azelőtt meg kell történnie, hogy a szabványok kötelezővé válnának az érintett vállalkozásra nézve, azzal, hogy ebben az esetben a kedvezményezett pontos felújítási tervet és ütemtervet nyújt be, melyek igazolják, hogy a támogatott felújítás elegendő legalább ahhoz, hogy biztosítsa az épület energiahatékonysági minimumkövetelményeknek való megfelelését.
(5) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy az épület primer energiában mért energiahatékonyságának
a) meglévő épületek felújítása esetén legalább 20%-os javulását eredményezi a beruházást megelőző állapothoz képest,
b) az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) 2. cikk (9) bekezdésében meghatározott egyetlen épületelem-típus telepítését vagy cseréjét érintő felújítás esetén legalább 10%-os javulását eredményezi a beruházást megelőző állapothoz képest,
c) új épületek esetén legalább 10%-os javulását eredményezi a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt küszöbértékhez képest.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 12. pontjában meghatározott energiahatékonysági tanúsítványra való hivatkozással kell megállapítani.
(7) Az (5) bekezdés b) pontja alapján nyújtott támogatások összege nem haladhatja meg az Atr. 2. § 23. pontja szerinti támogatási program energiahatékonysági intézkedésekre vonatkozó költségvetésének 30%-át.
54. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el, azzal, hogy az épületben megvalósuló magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.
(2) Az 53. § (2) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott létesítmények és berendezések teljes beruházási költsége számolható el, azzal, hogy a magasabb energiahatékonysági szint vagy környezeti teljesítményszint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.
55. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
a) a b) és c) pont kivételével az elszámolható költségek 30%-át,
b) az 53. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elszámolható költségek 25%-át,
c) amennyiben az uniós szabványoknak minősülő energiahatékonysági minimumszabványoknak való megfelelés érdekében végzett beruházásokhoz nyújtott támogatást kevesebb mint 18 hónappal az uniós szabványok hatálybalépése előtt nyújtják,
ca) az 53. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elszámolható költségek 15%-át,
cb) a ca) alpontba nem tartozó minden más esetben az elszámolható költségek 20%-át.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás
a) az 52. § (2) bekezdése szerint és
b) az 53. § (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a támogatás az épület primer energiában mért energiahatékonyságának legalább 40%-os javulását eredményezi a beruházás előtti helyzethez képest, 15 százalékponttal
növelhető.
(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a beruházás a megvalósításától számított 18 hónapon belül nem javítja az épület energiahatékonyságát az uniós szabványnak minősülő energiahatékonysági minimumkövetelmények által előírt szint fölé.
56. § (1) A megújuló energia-, nagy hatásfokú kapcsolt energia- és megújuló hidrogén termeléshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag új vagy felújított berendezéshez nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás megújuló hidrogénből előállított villamos energiatermelésre irányuló beruházáshoz.
(3) A villamosenergia-tárolási projektekhez − ideértve a hőtárolást is − nyújtott beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben
a) a beruházás megújulóenergia-termelésre és tárolásra vagy
b) meglévő megújulóenergia-termelő létesítmény esetén kizárólag tárolásra
irányul, és a tárolást szolgáló berendezés energiájának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-termelő létesítményből nyeri.
(4) A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biogáz − ideértve a biometánt is − és biomassza előállításához és tárolásához nyújtott beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben
a) a támogatott üzemanyagok megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban foglalt, a fenntarthatóságra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarítására vonatkozó kritériumoknak, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv IX. mellékletében felsorolt alapanyagból készültek, és
b) a tárolást szolgáló berendezés tüzelőanyag-tartalmának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt, bioüzemanyagot, folyékony bio-energiahordozót, biogázt − ideértve a biometánt − és biomasszából előállított üzemanyagot termelő létesítményből szerzi be.
(5) A (3) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés esetén a termelés, az előállítás és a tárolás a 10. § (1) bekezdés 14. pontja szerinti értékhatár tekintetében egyetlen beruházási projektnek minősül.
(6) A hidrogén előállítására irányuló beruházási támogatás kizárólag megújuló hidrogént előállító létesítményekhez nyújtható, ideértve a megújuló hidrogén átvitelére és elosztására szolgáló infrastruktúrát, valamint a megújuló hidrogént tároló létesítményeket is.
(7) A (6) bekezdés esetén, amennyiben a támogatott projekt elektrolizátorból, egy vagy több megújulóenergia-termelő egységből áll, és egy hálózati csatlakozási ponttal rendelkezik, az elektrolizátor kapacitása nem haladhatja meg a megújulóenergia-termelő egységek együttes kapacitását.
(8) A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő egységekre irányuló beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben a 2012/27/EU irányelv, illetve a részben vagy egészben helyébe lépő későbbi jogszabályok rendelkezései szerinti hő- és villamosenergia külön-külön történő termeléséhez képest összességében primerenergia-megtakarítást eredményeznek.
(9) A (8) bekezdés szerinti beruházási támogatás nem nyújtható fosszilis tüzelőanyaggal működő kapcsolt energiatermelő létesítményhez, kivéve az olyan földgázzal működő kapcsolt energiatermelő létesítményt, amely esetében az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. melléklet 4.30. szakaszával összhangban, a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlati céloknak való megfelelés biztosított.
(10) Megújuló energiaforrásokon alapuló, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez közvetlenül kapcsolódó villamosenergia- és hőtárolási projektekhez nyújtott beruházási támogatás a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén nyújtható.
57. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el, és támogatás nem függhet a termelés eredményétől.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek
a) 45%-át a megújulóenergia-termelésre − ideértve az (EU) 2018/2001 irányelv VII. mellékletének megfelelő hőszivattyúkat −, megújuló energiaforrásokon alapuló nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre és megújuló hidrogén termelésre irányuló beruházások esetében,
b) 30%-át minden egyéb esetben.
(3) A támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.
(4) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 4. § 113. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén
a) az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen meghatározott és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok alapján dolgozzák ki,
b) a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül, és újabb ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából az újabb ajánlattételi eljárásban igazítják ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével,
c) tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás, és
d) az ajánlatok rangsorolásához − és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához − használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a megújuló energiaforrásból vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléssel előállított energiakapacitás egy egysége után igényelt támogatás alapján határozzák meg.
58. § (1) A környezeti károk felszámolására, a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjához, biológiai sokféleség védelméhez és helyreállításához, valamint az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)
a) környezeti károk − ideértve a földtani közeg, a felszíni vagy felszín alatt vizek vagy a tengeri környezet minőségének károsodását is − felszámolásához,
b) leromlott állapotú természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjához,
c) biológiai sokféleség vagy ökoszisztémák védelméhez vagy helyreállításához az ökoszisztémák jó állapotának eléréséhez való hozzájárulás vagy a már jó állapotban lévő ökoszisztémák védelme érdekében, valamint
d) éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és annak mérséklésére szolgáló természetalapú megoldások megvalósításához
nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás
a) a természeti katasztrófák − különösen földrengések, lavinák, földcsuszamlások, árvizek, tornádók, hurrikánok, vulkánkitörések és természeti eredetű erdőtüzek − okozta kár helyreállításához,
b) az erőművek bezárását és a bányászati vagy kitermelési tevékenység megszűnését követő helyreállításhoz vagy rehabilitációhoz,
c) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK tanácsi irányelv 6. cikk (4) bekezdésében említett kiegyenlítő intézkedés végrehajtásához.
(3) Támogatás nyújtható a (2) bekezdés c) pontja szerinti kiegyenlítő intézkedések hatályának vagy kitűzött céljának a 92/43/EGK irányelv 6. cikk (4) bekezdése szerinti jogi kötelezettségeken túlmutató növeléséhez szükséges többletköltségekre.
(4) A szennyező fizet elvvel összhangban támogatás akkor nyújtható, ha − az uniós környezetvédelmi felelősségi szabályok sérelme nélkül − a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 101. §-a alapján nem állapítható meg a környezetkárosodásért vagy szennyezésért felelős személy kiléte, vagy az nem kötelezhető a költségek viselésére. Ilyen esetben támogatás a felszámolást vagy a rehabilitációt célzó munkálatokhoz nyújtható.
59. § (1) Az 58. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a felszámolást vagy a rehabilitációt célzó munkálatoknak a földterületnek vagy az ingatlannak a felszámolás vagy a rehabilitáció eredményeképpen történő − független szakértő által meghatározott − értéknövekedésével csökkentett költségei számolhatóak el.
(2) Az 58. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben a munkálatok teljes költsége számolható el.
(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
a) az 58. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az elszámolható költségek 100%-át,
b) az 58. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben az elszámolható költségek 70%-át.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti támogatási intenzitás kisvállalkozások esetén 20, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető.
60. § (1) Az energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) energetikai célú infrastruktúra létrehozásához, korszerűsítéséhez és bővítéséhez nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás
a) a belső energiapiacra vonatkozó jogszabályok szerint harmadik felek hozzáférésére vagy díjakra vonatkozó szabályozás alól részben vagy egészében mentesülő energetikai infrastruktúrához,
b) villamosenergia-tároló és gáztározó projektekhez kapcsolódó beruházáshoz.
(3) A gázinfrastruktúrára irányuló támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben a támogatás következtében
a) az infrastruktúra kizárólag hidrogén vagy megújuló gázok használatára alkalmas, vagy
b) az infrastruktúra kizárólag hidrogén és megújuló gázok használatára alkalmas, vagy
c) az infrastruktúrát 50%-ot meghaladó mértékben hidrogén és megújuló gázok szállítására használják.
61. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a finanszírozási hiány 100%-át, azzal, hogy a támogatásnak a támogatott projekt megvalósításához minimálisan szükséges összegre kell korlátozódnia.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, amennyiben a támogatás összege versenyeztetéses ajánlattételi eljárás útján kerül meghatározásra, a finanszírozási hiány kiszámítása során a nettó többletköltség részletes értékelése nem szükséges.
62. § (1) A környezetvédelmi és energetikai tanulmányhoz és tanácsadási szolgáltatáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. szakasza szerint támogatható beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó tanulmányhoz vagy tanácsadási szolgáltatáshoz − ideértve az energetikai auditot is − nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, kötelezően előírt energiaaudithoz, ide nem értve a kötelezően előírt energiaauditon felül végrehajtott energiaauditot.
(3) A támogatás nyújtásának nem feltétele, hogy a 651/2014/EU rendelet 7. szakasza szerinti beruházások a támogatott környezetvédelmi tanulmány és tanácsadási szolgáltatás megállapításainak megfelelően valósuljanak meg.
(4) A támogatás keretében elszámolható
a) a környezetvédelmi tanulmány és tanácsadási szolgáltatás teljes költsége, amennyiben a környezetvédelmi tanulmány és tanácsadási szolgáltatás kizárólag a 651/2014/EU rendelet 7. szakasza szerinti támogatható beruházásokhoz kapcsolódik,
b) a környezetvédelmi tanulmány és tanácsadási szolgáltatásnak a 651/2014/EU rendelet 7. szakasza szerinti beruházásokhoz kapcsolódó költsége, amennyiben a környezetvédelmi tanulmány és tanácsadási szolgáltatásnak csak egy része vonatkozik a 651/2014/EU rendelet 7. szakasza szerinti támogatható beruházásokra.
(5) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 60%-át.
(6) A támogatási intenzitás
a) középvállalkozás részére készített tanulmány és nyújtott tanácsadási szolgáltatás esetén 10 százalékponttal,
b) kisvállalkozás részére készített tanulmány és nyújtott tanácsadási szolgáltatás esetén 20 százalékponttal
növelhető.
63. § (1) A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)
a) beruházási támogatásként, ideértve az infrastruktúra építését, bővítését vagy korszerűsítését,
b) működési támogatásként,
c) zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatásként
nyújtható.
(2) A támogatás − a nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett sajtótermék és magazin kivételével − a következőkhöz nyújtható:
a) múzeum, levéltár, könyvtár, művészeti és kulturális központ vagy kulturális tér, színház, filmszínház, operaház, koncertterem, egyéb élő előadásokat bemutató szervezet, filmművészeti örökséggel foglalkozó intézmény és egyéb hasonló művészeti és kulturális infrastruktúra, szervezet és intézmény,
b) tárgyi kulturális örökség, régészeti lelőhely, emlékmű, történelmi emlékhely és épület, a kulturális örökséghez kapcsolódó természeti örökség, kulturális vagy természeti örökséggé nyilvánított örökség,
c) a szellemi kulturális örökség valamennyi formája, különösen a népi hagyományok, kézművesség,
d) művészeti vagy kulturális esemény, előadás, fesztivál, kiállítás és hasonló kulturális tevékenység,
e) kulturális és művészeti oktatási tevékenység, a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és támogatásának jelentőségét tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok, ideértve az új technológiák alkalmazását is ezen célokra,
f) zenei és irodalmi alkotások írása, szerkesztése, gyártása, terjesztése, digitalizálása, kiadása és fordítása.
64. § (1) Beruházási támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak következő költségei számolhatók el:
a) az infrastruktúra építésének, korszerűsítésének, bővítésének, megvásárlásának, megőrzésének és fejlesztésének költsége, ha az infrastruktúra időbeli vagy térbeli kapacitását évente legalább 80%-ban kulturális célra használják,
b) a kulturális örökség megszerzésének költsége, ideértve a kulturális örökség bérletének, birtokátruházásának és a kulturális örökség áthelyezésének költségeit is,
c) a tárgyi és szellemi kulturális örökség védelmének, megőrzésének, újjáépítésének és helyreállításának költsége, különösen a megfelelő körülmények között történő tárolás költsége, a speciális eszközök, anyagok használatából fakadó többletköltség, valamint a dokumentációs, kutatási, digitalizálási és publikációs költség,
d) a közönség kulturális örökséghez való hozzáférésének javítását szolgáló intézkedések költsége, különösen a digitalizálással és más új technológiákkal, a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos, valamint a prezentációk, programok és látogatók tekintetében a kulturális sokszínűség elősegítésével kapcsolatos költség,
e) a kulturális projektek és tevékenységek, együttműködési és csereprogramok, valamint ösztöndíjak költsége, ideértve a kiválasztási eljárás, a marketing és a projekt eredményeként közvetlenül felmerülő költségeket is.
(2) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költség és a beruházás megvalósításából származó működési eredmény különbségét, azzal, hogy az infrastruktúra üzemeltetője − a támogatást nyújtó döntésétől függően − jogosult észszerű nyereséget szerezni.
(3) A működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
65. § (1) Működési támogatás keretében elszámolható
a) a kulturális intézmény vagy örökségi helyszín állandó vagy időszakos tevékenységéhez − különösen kiállításokhoz, előadásokhoz, rendezvényekhez és hasonló kulturális tevékenységekhez − kapcsolódó, a szokásos üzletmenetben felmerülő költség,
b) a kulturális és művészeti oktatási tevékenység költsége és a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és előmozdításának fontosságát tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok népszerűsítésének költsége − ideértve az új technológiák ezen célokra történő alkalmazásának költségét is −,
c) a közönség kulturális intézményhez vagy örökségi helyszínhez és tevékenységhez való hozzáférésének javítását szolgáló költség − ideértve a digitalizálással, egyéb új technológiákkal és a fogyatékkal élő személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos költséget is −,
d) közvetlenül a kulturális projekthez vagy tevékenységhez kapcsolódó működési költség, különösen
da) az ingatlanok és kulturális helyszínek bérletének, lízingjének költsége,
db) a kulturális projektekhez vagy tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó utazási, anyag- és felszerelési költség,
dc) a kiállítások és díszletek építészeti elemeinek költsége,
dd) az eszközökhöz, szoftverekhez és felszerelésekhez igénybe vett hitel vagy lízing költsége,
de) az eszközök, szoftverek, felszerelések amortizációja és a finanszírozási költség, ha e költségeket nem fedezte beruházási támogatás,
df) szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokhoz és egyéb kapcsolódó szellemi tulajdonjogi védelem alatt álló tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozó jogokkal kapcsolatos költség,
dg) a marketing költsége,
dh) a projekt vagy tevékenység eredményeként közvetlenül felmerült költség,
e) a kulturális intézmény, örökségi helyszín vagy projekt személyi jellegű ráfordítása,
f) a külső tanácsadással és külső szolgáltatók által biztosított támogató szolgáltatásokkal kapcsolatos, közvetlenül a projekt eredményeként felmerülő költség.
(2) Működési támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg a támogatással érintett időszakban keletkező működési veszteséget, ideértve az észszerű nyereséget is.
(3) A működésből származó veszteség és az észszerű nyereség összegét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell meghatározni.
66. § A 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó beruházási vagy működési támogatás esetén a támogatás összege a 64. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 65. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.
67. § (1) A 63. § (2) bekezdés f) pontja szerinti támogatás esetén
a) a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 70%-át, vagy
b) a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a projektből származó bevételek jelenértékének különbségét, azzal, hogy a bevételeket az elszámolható költségekből előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.
(2) A 63. § (2) bekezdés f) pontja szerinti támogatás keretében a zenei és irodalmi kiadói költségek számolhatók el, különösen
a) a szerző díjazása, ideértve a szerzői joggal kapcsolatos költséget is,
b) a fordító díjazása,
c) a szerkesztő díjazása,
d) az egyéb szerkesztési költség, ideértve a korrektúrázás, javítás, lektorálás költségét is,
e) az elrendezés és nyomdai előkészítés költsége és
f) a nyomtatás vagy elektronikus közzététel költsége.
68. § (1) A sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)
a) beruházási támogatásként sportlétesítmény és multifunkcionális szabadidős létesítmény építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez,
b) működési támogatásként sportlétesítmény működéséhez
nyújtható.
(2) A multifunkcionális szabadidős létesítmény többfunkciós, a sportfunkció mellett egyéb, különösen kulturális és szabadidős szolgáltatásokat nyújtó szabadidős létesítmény, a szabadidőparkok és a szállodai létesítmények kivételével.
(3) A támogatott sportlétesítmény és multifunkcionális szabadidős létesítmény építésével, bővítésével, korszerűsítésével, működtetésével, üzemeltetésével történő megbízás odaítélése során átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a vonatkozó közbeszerzési jogszabályok betartásával kell eljárni.
(4) A támogatott sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez a felhasználók számára átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell hozzáférést biztosítani. A beruházási költséget legalább 30%-ban finanszírozó vállalkozás a támogatott létesítményt kedvezőbb feltételek mellett használhatja, ha e feltételeket nyilvánossá teszik.
(5) A támogatott sportlétesítmény nem állhat egyetlen hivatásos sportoló vagy hivatásos csapat kizárólagos használatában. A sportlétesítményt az éves időbeli kapacitás legalább 20%-ában más hivatásos vagy amatőr sportolónak vagy csapatnak kell használnia. Amennyiben a sportlétesítményt egyidejűleg több használó veszi igénybe, az időbeli kapacitáskihasználás megfelelő hányadát kell figyelembe venni.
(6) Ha a támogatott sportlétesítményt hivatásos csapatok használják, az esetükben alkalmazott díjszámítási feltételeket nyilvánossá kell tenni.
69. § (1) A beruházási támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak beruházási költsége számolható el.
(2) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.
(3) A működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
70. § (1) A működési támogatás keretében a sportlétesítmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő működési költség – ideértve az igénybe vett szolgáltatások és a karbantartás költségét, a bérleti díjat, a személyi, az anyag-, a kommunikációs, az energia- és az adminisztrációs költségeket is − számolható el.
(2) Működési támogatás esetén az értékcsökkenés és a finanszírozási költségek olyan mértékben nem számolhatóak el, amilyen mértékben az értékcsökkenéssel vagy finanszírozással érintett tárgyi eszközök, immateriális javak tekintetében a kedvezményezett beruházási támogatásban részesült.
(3) Működési támogatás esetén a támogatás nem haladhatja meg a támogatással érintett időszakban keletkező működési veszteséget.
(4) A működésből származó veszteség összegét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell meghatározni.
71. § A 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a támogatás összege a 69. § (2) és (3) bekezdésében és a 70. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.
72. § (1) Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) helyi infrastruktúra építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás
a) olyan infrastruktúra-fejlesztésre, amelyre − a regionális beruházási támogatás kivételével − a 651/2014/EU bizottsági rendelet egyéb cikke alapján támogatás nyújtható,
b) dedikált infrastruktúra fejlesztéséhez.
(3) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a megvalósuló infrastruktúrát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes alapon kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani. Az infrastruktúra használata vagy eladása során a szokásos piaci árat kell fizetni.
(4) Az infrastruktúra működtetését koncesszióba adni, vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján, a vonatkozó koncessziós és közbeszerzési jogszabályok betartásával lehet.
73. § (1) A támogatás keretében a beruházáshoz kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak beruházási költsége számolható el.
(2) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.
(3) A működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
74. § (1) A regionális repülőterekre irányuló támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) beruházási támogatásként és működési támogatásként nyújtható.
(2) A repülőtérnek valamennyi légitársaság számára hozzáférhetőnek kell lennie. A kapacitás fizikai korlátozottsága esetén a hozzáférést releváns, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.
(3) Nem nyújtható támogatás
a) meglévő repülőtér áttelepítéséhez vagy új személyforgalmi repülőterek létesítéséhez, ideértve a meglévő repülőterek személyforgalmi repülőtérré történő átalakítását is,
b) azoknak a repülőtereknek, amelyeknek az átlagos éves teherforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a 200 000 tonnát, és a támogatás az odaítélését követő két pénzügyi évben előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján nem vezethet a repülőtér átlagos éves teherforgalmának 200 000 tonna fölé emelkedéséhez,
c) olyan repülőtérnek, amelynek az átlagos éves utasforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a hárommillió főt, és a támogatás az odaítélését követő két pénzügyi évben előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján nem vezethet a repülőtér átlagos éves utasforgalmának hárommillió fő fölé emelkedéséhez,
d) meglévő, a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 16. pontjában meghatározott menetrend szerinti légi járatokat üzemeltető repülőtértől 100 kilométeren belül elhelyezkedő és onnan gépjárművön, buszon, vonaton vagy nagysebességű vonaton 60 percen belül megközelíthető repülőtérnek.
(4) A beruházás nem haladhatja meg az észszerű forgalmi előrejelzések alapján a középtávon várt forgalom fogadásához szükséges mértéket.
75. § (1) A támogatás keretében a repülőtéri infrastruktúrához kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak számolhatók el, ideértve a tervezési költségeket is.
(2) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét.
(3) A működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
(4) A támogatás összege a (2) bekezdés szerinti felső korláton túl nem haladhatja meg
a) az elszámolható költségek 50%-át azon repülőterek esetében, amelyeknek átlagos éves utasforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben egymillió és hárommillió fő között alakult,
b) az elszámolható költségek 75%-át azon repülőterek esetében, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg az egymillió főt.
(5) A 74. § (3) bekezdés d) pontja és (4) bekezdése nem alkalmazandó azokra a repülőterekre, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg a 200 000 főt, amennyiben a beruházási támogatás következtében a repülőtér átlagos éves utasforgalma valószínűsíthetően nem emelkedik 200 000 fő fölé a támogatás odaítélését követő két pénzügyi évben.
(6) Az (5) bekezdés szerinti kisforgalmú repülőtereknek nyújtott támogatás a támogatást nyújtó választása szerint a (2) bekezdés szerinti maximális támogatási összegig vagy az elszámolható költségek 75%-áig nyújtható.
(7) A 74. § (3) bekezdésében foglaltakon túl nem nyújtható működési támogatás
a) olyan repülőtérnek, amelynek átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a 200 000 főt,
b) olyan naptári évre vonatkozóan, amely során a repülőtér átlagos éves utasforgalma meghaladja a 200 000 főt,
c) olyan feltétellel, hogy a kedvezményezettnek megállapodást kell kötnie bizonyos légitársaságokkal a repülőtéri díjakról, a marketingjellegű kifizetésekről vagy a légitársaságok adott repülőtéren végzett tevékenységének egyéb pénzügyi vonatkozásairól.
(8) A működési támogatás összege nem haladhatja meg az adott időszak során keletkezett működési veszteséget és ésszerű nyereséget fedező összeget.
(9) A működési támogatás kifizetése történhet előzetesen meghatározott részletekben, amely esetben a részletek összege a támogatásnyújtás időtartama alatt nem növelhető, vagy a tényleges működési veszteség alapján utólagosan megállapított összegek folyósítása útján.
76. § (1) A belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) belvízi kikötő
a) kikötői infrastruktúrájának és hozzáférési infrastruktúrájának − ideértve a töltőinfrastruktúrát is − létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházáshoz, valamint
b) kotrásához
nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás
a) a hajókat fosszilis tüzelőanyagokkal − különösen dízellel, gáz halmazállapotú földgázzal (sűrített földgáz, CNG), cseppfolyósított földgázzal (LNG) és cseppfolyós propán-bután gázzal (LPG) − ellátó töltőinfrastruktúra építéséhez, telepítéséhez vagy korszerűsítéséhez,
b) a szállítással össze nem függő tevékenységekhez, különösen a kikötő területén működő ipari gyártólétesítményekhez, irodahelyiségekhez és üzletekhez, valamint a kikötői felépítményekhez.
(3) A kikötői infrastruktúra működtetésével, építésével vagy fejlesztésével harmadik felet megbízni, a kikötői infrastruktúrát bérbe adni, vagy a kikötői infrastruktúra működtetését, építését vagy fejlesztését koncesszióba adni csak átlátható és megkülönböztetésmentes módon, versenyeztetés útján és a vonatkozó közbeszerzési jogszabályok betartásával lehet.
(4) A kikötői infrastruktúrához való hozzáférést az érdekelt felhasználók számára egyenlő és piaci feltételek mellett, megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.
77. § (1) A támogatás keretében a 76. § (1) bekezdése szerinti tevékenységekhez kapcsolódó költségek számolhatók el, ideértve a tervezés költségeit is.
(2) A villamos energiát, hidrogént, ammóniát és metanolt biztosító elektromos és hidrogéntöltő infrastruktúrákhoz nyújtott támogatás esetén a töltőinfrastruktúra megépítésének, telepítésének, korszerűsítésének és bővítésének költségei számolhatók el.
(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységek esetén az elszámolható költségek
a) a töltőinfrastruktúrának és a kapcsolódó műszaki berendezéseknek a költségei, ideértve a rögzített, mobil vagy úszó létesítményeket,
b) a töltőinfrastruktúrának a hálózathoz, illetve a helyi villamosenergia- vagy hidrogéntermelő vagy -tároló egységhez való csatlakoztatásához szükséges bármilyen elektromos vagy egyéb komponensek − többek között elektromos kábelek és transzformátorok − telepítésének vagy korszerűsítésének költségei,
c) az építési munkálatok, a földterület- vagy útátalakítás költségei, a telepítési és a vonatkozó engedélyek beszerzési költségei,
d) a megújuló villamos energia vagy a megújuló hidrogén helyszíni előállításának beruházási költségei,
e) a megújuló villamos energia vagy a hidrogén tárolóegységeinek beruházási költségei.
(4) A (3) bekezdés d) pontja esetén a termelő létesítmény névleges termelési kapacitása nem haladhatja meg a csatlakoztatott töltőinfrastruktúra maximális névleges teljesítményét vagy töltési kapacitását.
(5) Amennyiben a támogatás hidrogént biztosító töltőinfrastruktúra megépítésére, telepítésére vagy korszerűsítésére irányul, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatott töltőinfrastruktúra legkésőbb 2036. január 1-jétől kizárólag megújuló hidrogént fog szolgáltatni.
(6) Amennyiben a támogatás ammóniát vagy metanolt biztosító töltőinfrastruktúra megépítésére, telepítésére vagy korszerűsítésére irányul, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatott töltőinfrastruktúra legkésőbb 2036. január 1-jétől kizárólag olyan ammóniát vagy metanolt fog szolgáltatni, amelynek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló forrásokból származik, és amelyet az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban a nem biológiai eredetű megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagokra vonatkozóan meghatározott módszerekkel összhangban állítottak elő.
78. § (1) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás, illetve a kotrás működési eredményének a különbségét.
(2) A működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
(3) A 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a támogatás összege az (1) és (2) bekezdésben meghatározott módszertől eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.
79. § (1) A mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, elsődleges mezőgazdasági termeléshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a beruházásnak az alábbi célkitűzések egyikéhez kell kapcsolódnia:
a) a mezőgazdasági üzem összteljesítményének és fenntarthatóságának javítása, különösen a termelési költségek csökkentése, illetve a termelés javítása és átcsoportosítása révén,
b) a természeti környezet minőségének, a higiéniai körülményeknek vagy az állatjólét színvonalának javítása,
c) a mezőgazdaság fejlesztéséhez, átalakításához és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítése és fejlesztése, ideértve a mezőgazdasági földterületekhez való hozzáférést, a birtokrendezést és a termőföld minőségének javítását, az energiahatékonyságot, a fenntartható energiaellátást, valamint a víz- és energiatakarékosságot is,
d) a természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek és növénykárosítók, védett állatok által károsított termelési potenciál helyreállítása és ezen események és tényezők általi károkozás megelőzése,
e) az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, különösen az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a szénmegkötés fokozása, valamint a fenntartható energia használatának és az energiahatékonyságnak az előmozdítása,
f) a fenntartható körforgásos biogazdasághoz való hozzájárulás, valamint a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal − különösen a vízzel, termőfölddel és levegővel − való hatékony gazdálkodás támogatása, ideértve a vegyi anyagoktól való függés csökkentését is,
g) hozzájárulás a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapításához, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzéséhez.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben, amennyiben a kár összefüggésbe hozható az éghajlatváltozással, a beruházás magában foglalhatja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó helyreállítási intézkedéseket is.
(3) A támogatás feltétele, hogy
a) a beruházást elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó egy vagy több kis- és középvállalkozás valósítsa meg, vagy
b) a beruházás olyan tárgyi eszközt, illetve olyan immateriális javat érint, amelyet elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kis- és középvállalkozás használ.
(4) Amennyiben környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] értelmében környezeti hatásvizsgálat szükséges, az arra irányuló eljárást a támogatás odaítéléséről szóló döntés időpontját megelőzően szükséges lefolytatni.
(5) A visszanyert víz alternatív vízellátásként történő felhasználására irányuló beruházásokhoz kizárólag akkor nyújtható támogatás, ha az ilyen víz rendelkezésre bocsátása és felhasználása megfelel az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek.
(6) Amennyiben a támogatás öntözésre irányul, támogatás akkor nyújtható, ha a beruházás helye szerinti vízgyűjtő kerület tekintetében biztosított, hogy a mezőgazdasági ágazat általi különböző vízhasználatok a 2000/60/EK irányelv 9. cikk (1) bekezdés második albekezdésének első franciabekezdésével összhangban hozzájáruljanak a vízszolgáltatások költségeinek megtérüléséhez, szükség esetén figyelembe véve a költségek megtérítésének szociális, környezeti és gazdasági hatásait, továbbá az érintett régió vagy régiók földrajzi és éghajlati jellemzőit is.
(7) Nem nyújtható támogatás
a) támogatási jogosultság vásárlásához,
b) egynyári növény vásárlásához és telepítéséhez, ide nem értve a 81. § (1) bekezdés h) pontja szerinti elszámolható költségeket,
c) vízelvezetési munkálatokhoz,
d) adathálózatok ingatlanon kívüli vezetékezéséhez vagy kábelezéséhez,
e) állatok vásárlásához, ide nem értve az őrkutyavásárlást és a 81. § (1) bekezdés h) pontja szerinti elszámolható költségeket,
f) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított valamely tiltás vagy korlátozás megszegésével, ideértve azokat a tiltásokat és korlátozásokat, amelyek kizárólag az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti támogatásokra vonatkoznak.
80. § (1) Amennyiben a támogatás a bioüzemanyag vagy a megújuló energiaforrásból származó energia mezőgazdasági üzemen belül történő előállításához kapcsolódó beruházásra irányul, az előállított üzemanyag- vagy energiamennyiség nem lépheti túl a mezőgazdasági üzem átlagos éves üzemanyag- vagy energiafogyasztását.
(2) Amennyiben a támogatás a bioüzemanyag előállításához kapcsolódó beruházásra irányul,
a) az üzemanyag-termelő létesítmény termelési kapacitása nem haladja meg a mezőgazdasági üzem átlagos éves üzemanyag-fogyasztását, és
b) az előállított bioüzemanyag nem értékesíthető a piacon.
(3) Amennyiben a támogatás megújuló energiaforrásból származó hőenergia és villamos energia mezőgazdasági üzemen belül történő előállításához kapcsolódó beruházásra irányul,
a) az energiatermelő létesítmény csak a kedvezményezett saját energiaszükségletének fedezésére szolgálhat, és termelési kapacitása nem haladja meg a mezőgazdasági üzem és az ahhoz kapcsolódó mezőgazdasági háztartás átlagos éves kombinált hőenergia- és villamosenergia-fogyasztását,
b) az előállított villamos energia hálózatba történő eladása az a) pontban meghatározott termelési korlát betartásával történhet.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt esetekben, amennyiben a beruházást saját bioüzemanyag- és energiaszükségletük fedezése céljából több kedvezményezett valósítja meg, az átlagos éves fogyasztást valamennyi kedvezményezett átlagos éves fogyasztásának összegeként kell meghatározni.
(5) Amennyiben a beruházás energiát fogyasztó vagy termelő, valamely megújuló energiához kapcsolódó infrastruktúrára irányul, meg kell felelnie az irányadó hazai energiahatékonysági szabványoknak.
(6) Amennyiben a támogatás elsődlegesen biomassza-alapú villamosenergia-termeléshez kapcsolódó beruházásra irányul, az csak akkor nyújtható, ha a támogatott létesítmény az irányadó hazai előírás szerinti arányban hőenergiát is hasznosít.
(7) Az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti esetekben támogatás akkor nyújtható, ha a bioenergiát előállító létesítmény megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 26. cikke szerinti követelményeknek a bioenergia-termeléshez − beleértve a bioüzemanyagok előállítását is − a felhasznált gabonafélék és más, keményítőben gazdag termények, valamint cukor- és olajnövények maximális arányára vonatkozóan.
81. § (1) A támogatás keretében elszámolható
a) az ingatlanszerzés költsége, ideértve a lízinget is,
b) az ingatlan építésével és korszerűsítésével kapcsolatos költségek, ideértve az adathálózatok passzív, ingatlanon belüli vezetékezése vagy strukturált kábelezése és adott esetben a passzív hálózatnak az ingatlanon belül elhelyezkedő, épületen kívüli kiegészítő részére fordított beruházások kapcsán felmerülő költségeket is,
c) a gépek és berendezések vásárlásának és lízingelésének költségei az eszköz piaci értékéig,
d) az a)–c) pont szerinti költségekhez kapcsolódó általános költségek, különösen építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra, a fenntartható energiára, energiahatékonyságra, a megújuló energia előállítására és használatára vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok költségeit akkor is, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a)–c) pont szerinti költségek,
e) a számítógépes szoftver, felhőalapú és hasonló megoldások vásárlásának, fejlesztésének és használatának díja, valamint szabadalom, licencia, szerzői jog és védjegy megszerzésének költsége,
f) a 79. § (1) bekezdés e), f), g) pontja szerinti célkitűzésekhez kapcsolódó nem termelő beruházások költsége,
g) az öntözéshez kapcsolódó beruházás költsége, amennyiben az (5) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek,
h) a 79. § (1) bekezdés d) pontjához kapcsolódó beruházás esetén az a költség, amely a mezőgazdasági termelési potenciál károsító események bekövetkezése előtti szintre történő helyreállítása kapcsán merül fel, illetve az okozott károk megelőzésére irányuló intézkedések költségei.
(2) A támogatás keretében a működőtőke költsége nem számolható el.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a telekvásárlás költsége csak az adott művelethez kapcsolódó teljes elszámolható költségek 10%-áig számolható el.
(4) A lízingszerződésekkel kapcsolatos, az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott költségeken túl egyéb költségek − úgymint a lízingbeadó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, a közvetett költségek és a biztosítási díjak − nem számolhatók el.
(5) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti költség akkor számolható el, ha
a) a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő vízgyűjtő-gazdálkodási terv került benyújtásra a Bizottságnak a beruházás helyszínéül szolgáló teljes területre, valamint minden más olyan területre vonatkozóan, ahol a beruházás hatással lehet a környezetre, és a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikke szerinti intézkedési program részletesen ismerteti a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben szereplő, a mezőgazdasági ágazat szempontjából releváns intézkedéseket,
b) rendelkezésre áll egy olyan vízfogyasztásmérő, amely a támogatott beruházás vonatkozásában lehetővé teszi a vízfogyasztás mérését, vagy a vízfogyasztásmérő a beruházás részeként kerül kiépítésre,
c) meglévő öntözőberendezések vagy az öntözési infrastruktúra elemeinek fejlesztésére irányuló beruházás esetében előzetes értékelés elvégzésére kerül sor annak biztosítására, hogy a vízmegtakarítás tükrözze a meglévő létesítmény vagy infrastruktúra műszaki paramétereit,
d) a beruházás olyan, talajvízből vagy felszíni vizekből álló víztesteket érint, amelyek a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt jónál rosszabb minősítést kaptak, vagy ha az éghajlatváltozással szembeni sérülékenységgel kapcsolatos legújabb értékelésekben és kockázatértékelésekben megállapítást nyert, hogy a jó minősítést kapott érintett víztestek elveszíthetik minősítésüket az éghajlatváltozás hatásaira visszavezethető, vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt, akkor a vízfogyasztás tényleges csökkentését kell elérni, amely hozzájárul az említett víztestek jó állapotának eléréséhez a 2000/60/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerint,
e) a támogatást nyújtó támogathatósági feltételként százalékos arányokat határoz meg a potenciális vízmegtakarításra és a tényleges vízhasználat-csökkentésre vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy a berendezéseken keresztül áramló víz mennyisége ténylegesen csökkenjen a 2014–2020-as szintekhez képest, és ezáltal elkerülhető legyen a környezetvédelmi törekvések szintjének mérséklődése.
(6) Az (5) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek nem alkalmazandók
a) meglévő öntözőberendezések esetén a kizárólag az energiahatékonyságot célzó beruházásokra,
b) a tározók létrehozására vagy az újrahasznosított víz használatára irányuló olyan beruházásokra, amelyek nem érintenek felszín alatti vagy felszíni víztestet.
(7) Az (5) bekezdés e) pontja alkalmazásában a vízmegtakarításnak tükröznie kell a 2000/60/EK irányelvből eredő vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben meghatározott igényeket és
a) a potenciális vízmegtakarításnak
aa) legalább 5%-nak kell lennie, ha a meglévő létesítmény vagy infrastruktúra műszaki paraméterei már a beruházás előtt magas fokú hatékonyságot biztosítanak,
ab) legalább 25%-nak kell lennie, ha a hatékonyság jelenlegi foka alacsony, vagy olyan beruházás esetében, amely olyan területen valósul meg, ahol a legnagyobb szükség van a vízmegtakarításra a jó vízállapot eléréséhez,
b) a vízfogyasztás tényleges csökkenésének a beruházás egészének szintjén a meglévő öntözőberendezések vagy a meglévő öntözőinfrastruktúra elemeinek fejlesztésére irányuló beruházás által lehetővé tett potenciális vízmegtakarítás legalább 50%-ának kell lennie.
82. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 65%-át.
(2) A támogatási intenzitás legfeljebb 80%-ra növelhető, ha
a) a kedvezményezett fiatal mezőgazdasági termelőnek minősül,
b) a beruházás a 79. § (1) bekezdés e), f) és g) pontja szerinti célkitűzések legalább egyikéhez vagy az állatjóléthez kapcsolódik.
(3) A támogatási intenzitás legfeljebb 100%-ra növelhető, ha a beruházás
a) a 79. § (1) bekezdés e), f) és g) pontja szerinti célokhoz kapcsolódó, nem termelő beruházás,
b) a 79. § (1) bekezdés d) pontja szerinti termelési potenciál helyreállítására irányuló beruházás, valamint a természeti katasztrófák, rendkívüli események, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek vagy védett állatok által okozott károk megelőzésével és kockázatának csökkentésével kapcsolatos beruházás.
(4) A 81. § (1) bekezdés g) pontja szerinti öntözési támogatási intenzitása nem haladhatja meg
a) a 81. § (5) bekezdés d) pontja szerint végrehajtott, mezőgazdasági üzemen belüli öntözéssel kapcsolatos beruházások esetében az elszámolható költségek 80%-át,
b) a mezőgazdasági üzemen kívüli, öntözésre szánt mezőgazdasági infrastruktúrába történő beruházások esetében az elszámolható költségek 100%-át,
c) a mezőgazdasági üzemekben végrehajtott egyéb öntözési beruházások esetében az elszámolható költségek 65%-át.
83. § (1) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos beruházáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos tárgyi eszközök és immateriális javak támogatására irányul.
(2) Amennyiben a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében környezeti hatásvizsgálat szükséges, az arra irányuló eljárást a támogatás odaítéléséről szóló döntés időpontját megelőzően szükséges lefolytatni.
(3) Nem nyújtható támogatás
a) élelmiszer-alapú bioüzemanyagok előállításához,
b) hatályos uniós szabványoknak való megfelelést szolgáló beruházásokhoz,
c) adathálózatok ingatlanon kívüli vezetékezéséhez vagy kábelezéséhez,
d) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított valamely tiltás vagy korlátozás megszegésével, ideértve azokat a tiltásokat és korlátozásokat, amelyek kizárólag az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti támogatásokra vonatkoznak.
84. § (1) A támogatás keretében elszámolható
a) az ingatlanszerzés költsége, ideértve a lízinget is,
b) az ingatlan építésével és korszerűsítésével kapcsolatos költségek, ideértve az adathálózatok passzív, ingatlanon belüli vezetékezése vagy strukturált kábelezése, és adott esetben a passzív hálózatnak az ingatlanon belül elhelyezkedő, épületen kívüli kiegészítő részére fordított beruházások kapcsán felmerülő költségeket is,
c) a gépek és berendezések vásárlásának és lízingelésének költségek az eszköz piaci értékéig,
d) az a)–c) pont szerinti költségekhez kapcsolódó általános költségek, különösen építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok költségeit akkor is, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a)–c) pont szerinti költségek,
e) a számítógépes szoftver, felhőalapú és hasonló megoldások vásárlásának, fejlesztésének és használatának díja, valamint szabadalom, licencia, szerzői jog és védjegy megszerzésének költsége.
(2) A támogatás keretében a működőtőke költsége nem számolható el.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a telekvásárlás költsége csak az adott művelethez kapcsolódó teljes elszámolható költségek 10%-áig számolható el.
(4) A lízingszerződésekkel kapcsolatos, az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott költségeken túl egyéb költségek − úgymint a lízingbeadó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, a közvetett költségek és a biztosítási díjak − nem számolhatók el.
85. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 65%-át.
(2) A támogatási intenzitás legfeljebb 80%-ra növelhető, ha
a) a kedvezményezett fiatal mezőgazdasági termelőnek minősül,
b) a beruházás a 79. § (1) bekezdés e), f) és g) pontja szerinti célkitűzések közül egyhez vagy többhöz vagy az állatjóléthez kapcsolódik.
86. § (1) A válságtámogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és az „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című, 2023. március 17-i, 2023/C 101/03. számú európai bizottsági közlemény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: közlemény) 2.1. szakaszának szabályaival összhangban, a jelen alcím szerinti támogatási programot jóváhagyó európai bizottsági határozat elfogadását követően nyújtható olyan vállalkozásoknak, amelyek működését a háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik. Az érintettségről a vállalkozás a támogatás odaítélését megelőzően nyilatkozni köteles.
(2) A támogatás vissza nem térítendő támogatásként vagy hitel és tőke formájában nyújtható, azzal, hogy a hitel és tőke formájában nyújtott támogatás esetén a hitel teljes névértékét vagy a tőke teljes összegét kell figyelembe venni a 88. § (1)–(3) bekezdése szerinti értékhatároknak való megfelelés ellenőrzésekor.
(3) A hitel formájában nyújtott támogatás más, a (2) bekezdésben meghatározott támogatási formává alakítható 2024. június 30-ig úgy, hogy az átalakított támogatás összegét az átalakításkor nem kell újból figyelembe venni a 88. § (1)–(3) bekezdése szerinti értékhatárok vizsgálatakor, de a kedvezményezettnek a 86–91. § egyéb feltételeinek az átalakításkor is meg kell felelnie.
(4) A támogatás 2024. június 30-ig ítélhető oda.
87. § (1) Nem részesülhet támogatásban a közlemény 1.1. szakaszában felsorolt jogi aktusokban meghatározott szankciók, valamint a közlemény elfogadását követően az Európai Unió szervei által Oroszország Ukrajna elleni agressziójára tekintettel bevezetett egyéb szankciók hatálya alá tartozó vállalkozás, így különösen nem részesülhet támogatásban a szankciókat bevezető jogi aktusokban kifejezetten megnevezett jogalany, valamint az ilyen jogalany meghatározó befolyása alatt lévő vállalkozás.
(2) Nem nyújtható támogatás az (1) bekezdés szerinti szankciókkal érintett ágazatokban folytatott tevékenységhez, ha a támogatás aláásná a szankciók célkitűzéseit.
(3) A támogatás nyújtásának nem lehet feltétele az, hogy a kedvezményezett a gazdasági tevékenységét áthelyezze az EGT-n belül egy másik országból Magyarország területére.
(4) Nem nyújtható támogatás az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások számára, ha a támogatás mértékét a forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.
(5) Nem nyújtható támogatás a halászati és az akvakultúra-ágazathoz tartozó vállalkozásnak, ha a támogatás a 717/2014/EU rendelet 1. cikk (1) bekezdés a)–k) pontjában említett támogatási kategóriák közé tartozik.
88. § (1) A támogatás támogatástartalma a közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve, a (2), illetve (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem haladhatja meg a 2,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
(2) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások esetén az e tevékenységekhez összesen nyújtott támogatás támogatástartalma a közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 280 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(3) A halászati és akvakultúra-ágazathoz tartozó vállalkozások esetén az e tevékenységekhez összesen nyújtott támogatás támogatástartalma a közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 335 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(4) Ha egy vállalkozás több ágazatban is folytat tevékenységet, és ezekre az (1)–(3) bekezdés szerint eltérő maximális összegek vonatkoznak, a vállalkozás a támogatásokról olyan elkülönített nyilvántartást vezet, amely biztosítja az érintett tevékenységekre vonatkozó felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – ne haladja meg a 2,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget. A (2) és (3) bekezdés szerinti ágazatokban folytatott tevékenységekre eső teljes maximális támogatástartalom vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 335 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
89. § (1) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára a 88. § (1) bekezdése szerinti maximális támogatástartalommal nyújtható támogatás, ha a támogatás mértéke nem függ a mezőgazdasági termék elsődleges termelője részére történő teljes vagy részleges átadásától, és a támogatás mértékét nem az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.
(2) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatás mértéke az (1) bekezdéstől eltérően meghatározható az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az elsődleges termelők által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján, ha a kérdéses termékeket az elsődleges termelő nem élelmiszeripari célokra, vagy egyáltalán nem hozta volna forgalomba.
90. § (1) Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás abban az esetben halmozható más állami támogatással, ha az nem vezet az Atr. 2. § 2a. pontja szerinti csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás vagy összeg túllépéséhez.
(2) Ha a támogatás mellett a kedvezményezett az Atr. 2. § 1. pontja szerinti rendeletekben meghatározott csekély összegű támogatásban is részesül, az igénybe veendő vagy igénybe vett csekély összegű támogatás nem csökkenti a támogatás 88. § (1)–(3) bekezdése szerinti legmagasabb mértékét. Ha a támogatás mellett a kedvezményezett azonos vagy részben azonos elszámolható költségek vonatkozásában csekély összegű támogatást is igénybe vesz, a támogatáshalmozás nem vezethet a támogatás 88. § (1)–(3) bekezdése szerinti legmagasabb mértékének túllépéséhez.
(3) A támogatás akkor halmozható az EUMSz 107. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatással, ha az nem vezet a kedvezményezett által elszenvedett kár túlkompenzációjához.
(4) Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás nem halmozható az „A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret módosítása” című, 2022. november 7-i, 2022/C 423/04 számú európai bizottsági közleménnyel módosított, az „A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret hatodik módosítása, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény mellékletének módosítása” című, 2021. november 24-i, 2021/C 473/01 számú európai bizottsági közlemény 3.13. szakasza szerinti támogatással.
91. § (1) A támogatást nyújtó az Atr. 18/C. § (3) bekezdésében meghatározott határidők szerint továbbítja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait az Atr. 18/D. § (1) bekezdés e) pontja szerinti közzététel céljából.
(2) A támogatást nyújtó az Atr. 34. § (1) bekezdésére figyelemmel minden év április 30-áig beszámolót készít a megelőző évben nyújtott támogatásokról az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére.
(3) A támogatást nyújtó és a kedvezményezett a támogatással kapcsolatos iratokat a támogatás odaítélésétől számított tíz évig megőrzi.
(4) A közlemény 92. pontjára figyelemmel a támogatást nyújtó átadja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Bizottság megkeresésének megválaszolásához szükséges összesített adatokat.
92. § (1) Kulturális terméknek számító audiovizuális alkotásokra irányuló forgatókönyvíráshoz, fejlesztéshez, gyártáshoz, terjesztéshez és promócióhoz – filmstúdió infrastruktúrájára irányuló támogatás kivételével – kapcsolódó támogatási programokhoz támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) nyújtható.
(2) A támogatás nyújtása a területhez kötött ráfordítási kötelezettségektől függetlenül megállapítható.
(3) A támogatás nem korlátozható meghatározott gyártási tevékenységekre vagy a gyártási lánc egyes elemeire. Támogatás nem nyújtható filmstúdió infrastruktúrájára.
(4) A támogatás nem korlátozható a magyar állampolgárokra, és nem követelhető meg a kedvezményezettektől, hogy a magyar jogszabályok szerint alapított vállalkozásként működjenek.
(5) A támogatás keretében
a) gyártási támogatás esetében az audiovizuális alkotások gyártásának teljes költsége, beleértve a fogyatékossággal élő személyeket segítő akadálymentesítéssel kapcsolatos költségek;
b) gyártás-előkészítési támogatás esetében a forgatókönyvírással és az audiovizuális alkotások fejlesztésével kapcsolatos költségek;
c) terjesztési célú támogatás esetében az audiovizuális alkotások terjesztésével és promóciójával kapcsolatos költségek
számolhatóak el.
(6) Az audiovizuális alkotások gyártására vonatkozó támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 százalékát.
(7) A támogatási intenzitás
a) az egynél több tagállamban készülő, több tagállambeli producerrel dolgozó produkciók esetében az elszámolható költségek legfeljebb 60 százalékára;
b) nehezen megvalósítható vagy terjeszthető audiovizuális alkotások, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának (DAC) listáján feltüntetett országokat érintő koprodukciók esetében az elszámolható költségek legfeljebb 100 százalékára
növelhető.
(8) A gyártás-előkészítésre vonatkozó támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 százalékát. Amennyiben az elkészült forgatókönyv vagy projekt alapján végül audiovizuális alkotást készítenek, akkor a gyártás-előkészítési költségeket bele kell számítani a teljes költségvetésbe, és figyelembe kell venni a támogatási intenzitás kiszámításakor. A terjesztésre vonatkozó támogatási intenzitás mértéke megegyezik a gyártásra vonatkozó támogatási intenzitáséval.
93. § A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, a kereskedelemfejlesztéssel, illetve a közép-európai területi fókuszú kereskedelmi és regionális gazdaságfejlesztéssel összefüggő feladatainak körében az alább felsorolt feladatokat:
1. a miniszter segítése a külgazdasági tevékenység ellátásában,
2. javaslattétel a kereskedelem-fejlesztés közép- és hosszú távú céljainak kialakítására, a célok elérését biztosító gazdasági, szabályozási, intézményi és egyéb feltételrendszer kialakításának lehetséges irányaira,
3. részvétel a külgazdasági politikai koncepció és a külgazdasági stratégia végrehajtásában, közreműködés a kereskedelemfejlesztési szakmai anyagok összeállításában,
4. részvétel a külgazdasági támogatási rendszerre vonatkozó javaslatok kidolgozásában,
5. részvétel a kereskedelemfejlesztési elképzelések, programok, koncepciók kidolgozásában, azok megvalósításában, ennek keretében a kereskedelemfejlesztési eszközök működtetése, továbbá a kereskedelemfejlesztési pályázatok kezelése: a záró beszámolók és kifizetési kérelmek szakmai és pénzügyi ellenőrzésének, az esetleges hiánypótoltatásokkal kapcsolatos feladatok és a fenntartási időszaki monitoring eljárással kapcsolatos feladatok elvégzése,
6. kapcsolattartás és együttműködés a kereskedelem-fejlesztésben érintett kormányzati szervekkel,
7. a hazai exportra és az azt befolyásoló világgazdasági környezetre vonatkozó elemzések, prognózisok készítése, együttműködés az érintett tudományos szakmai intézményekkel, szervezetekkel,
8. szakmai háttéranyagok kidolgozásával közreműködés a kereskedelemfejlesztési szakmai kommunikáció szervezésében, az exportcélú promóciós kiadványok kiadásáról és kommunikációs projektek megvalósításáról való gondoskodás, a kereskedelmi célú országpromóciós feladatok ellátása,
9. a két- és többoldalú nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésének segítése,
10. együttműködés Magyarország külképviseleteivel, kapcsolattartás a Magyarországon működő külképviseletekkel, valamint a Magyarországon, illetve külföldön működő partnerintézményekkel, különös tekintettel az Európai Unió hivatalos intézményeire,
11. külföldi regionális exportfejlesztési és promóciós partnerirodák kiválasztása és működtetése, működésük felügyelete,
12. a külgazdasági attasék felkérése illetékességük szerinti relációkban konkrét exportügyletek elősegítésére,
13. rendszeres és folyamatos információ nyújtása a külgazdasági attasék számára exportfejlesztési tevékenységről,
14. közreműködés a kiutazó üzleti delegációk szakmai programjainak megvalósításában,
15. kereskedelemfejlesztési tárgyalások előkészítése és lebonyolítása, a vállalt kötelezettségek végrehajtásának koordinálása,
16. országspecifikus komplex kereskedelmi szolgáltatásokkal a magyar vállalkozások külpiaci megjelenésének proaktív segítése,
17. az exportlehetőségek felkutatása, üzleti partnerek közvetítése és üzletember-találkozók szervezése a magyar vállalkozások számára,
18. a beutazó delegációk számára az exportképes vállalkozások és termékek bemutatása,
19. konstrukciók kidolgozása a külpiaci infrastruktúra-fejlesztési projektekben a magyar vállalkozások részvételének támogatására,
20. tanácsadás külkereskedelem-technikai, vámügyi, jogi, adózási kérdésekben, képzések keretében,
21. tanácsadás és segítségnyújtás a magyar vállalkozások külföldi cégalapításához, tőkekihelyezéssel kapcsolatos információkról, jogszabályokról, valamint a különféle állami támogatási rendszerekről és a befektetési és privatizációs lehetőségekről tájékoztatás,
22. tájékoztatás magyar vállalkozások számára adott célország külföldi tendereiről,
23. információgyűjtés és -továbbítás kis- és középvállalkozók számára export- és tőkekihelyezési tevékenységükkel elérhető uniós és hazai támogatási, pályázati lehetőségekről,
24. a belföldi akvizíciós partnerhálózat kiválasztása és felkészítése, működésének felügyelete,
25. közreműködés a kis és közepes méretű vállalkozások beszállítói lehetőségeinek feltárásában, mind a magyarországi külföldi befektetők, mind a környező országokban megtelepedett befektetők vonatkozásában,
26. a meghatározott fókuszágazatokban és fókuszrégiókban a magyar vállalkozások állami támogatás mellett megvalósuló részvételének szervezése a külföldi vásárokon, kiállításokon,
27. az ügyfélkapcsolatok kezelése, az ügyféltámogatással és ügyfélszerzéssel összefüggő feladatok ellátása, növelve ezáltal az ügyfélkapcsolatok profitabilitását,
28. a minisztériummal együttműködve a regionális vállalati és projektspecifikus adatbázisok működtetése,
29. közreműködés a digitális exportfejlesztési stratégia végrehajtásában, a hazai digitális megoldások külföldön történő megismertetése, azok exportjának elősegítése,
30. részvétel a külgazdasági attasék ismereteinek bővítésében, kiküldetésüket megelőzően felkészítésében,
31. a kereskedelemfejlesztési szakmai programokról, így különösen szemináriumok, tréningek, workshopok technikai szervezéséről és lebonyolításáról való gondoskodás,
32. a hazai kis- és középvállalkozások exportra való felkészülését elősegítő Exportakadémia működtetése,
33. együttműködés a civil szervezetekkel, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel, illetve testületekkel,
34. a magas szintű delegációkhoz kapcsolódó B2B-találkozók, üzleti fórumok belföldön és külföldön történő megszervezése,
35. közép-európai partnerirodák, valamint a Magyarország területén működő belföldi irodahálózat kiválasztása, felkészítése és működtetése,
36. vállalati igények felmérése, az illetékességi területen működő ágazati szereplők célirányos felkutatása és látogatása,
37. a hazai és határon túli exportképes árualap felkutatása,
38. külkereskedelem-technikai, értékesítési valamint a különféle uniós és állami támogatási rendszerekkel kapcsolatos kérdésekben külpiaci információk (országspecifikus üzleti és gazdasági információk), gyűjtése és továbbítása a kis- és középvállalkozók számára export- és tőkekihelyezési kapacitásaik optimalizációja céljából,
39. együttműködés és közvetlen kapcsolattartás helyi vállalkozásokkal, hazai és határon túli gazdaságfejlesztő szervezetekkel, a területen működő külgazdasági diplomatákkal, az államigazgatás egyéb szerveivel és érdekképviseletekkel,
40. a határon túli gazdaságfejlesztési programok lebonyolításában és ellenőrzésében való közreműködés,
41. a külkereskedelmi szakemberképzés kialakítása és a képzési program koordinálása által a hazai vállalatok exportpiaci sikerességének támogatása,
42. külgazdasági támogatási programok, különösen a Külpiaci Növekedési Támogatási Program végrehajtásának szakmai támogató szervként történő segítése, valamint a miniszter által meghatározott egyéb feladatok végrehajtása,
43. az Európai Területi Társulásokkal kapcsolatos feladatok végrehajtása,
44. a KKM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok szakmai irányítása és felügyelete,
a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság, valamint a közép-európai térség tekintetében a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság útján vagy annak közreműködésével látja el.
94. § A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, a minisztérium kormánytisztviselőinek, munkavállalóinak és egyéb jogviszonyban foglalkoztatott munkatársainak oktatási, kulturális, sport- és rekreációs lehetőségeit biztosító programok megszervezésével és ezek feltételeinek biztosításával kapcsolatos feladatokat a KKM Magyar Diplomáciai Akadémia Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint a KKM Subsidium Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: KKM Subsidium Kft.) útján vagy annak közreműködésével látja el.
95. § A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren található kormányváró üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat a KKM Subsidium Kft. útján látja el, amely feladatok ellátására a KKM Subsidium Kft.-vel közszolgáltatási vagy támogatási szerződést köt.
96. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
97. § E rendelet
a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet,
b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet,
c) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187, 2014.6.26., 1. o.) I. és II. fejezete, valamint 13–14. cikke, 17. cikke, 18. cikke, 19. cikke, 22. cikke, 25. cikke, 26. cikke, 27. cikke, 28. cikke, 29. cikke, 31. cikke, 36. cikke, 36a. cikke, 38. cikke, 38a. cikke, 41. cikke, 45. cikke, 48. cikke, 49. cikke, 53. cikke, 54. cikke, 55. cikke, 56. cikke, 56a. cikke, 56c. cikke,
d) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 14. és 17. cikke,
e) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet,
f) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7, 2012.1.11., 3. o.),
g) az SA.38454 (2015/C) (ex2015/N) C(2015) 8227 final számú, 2015. november 23-i Európai Bizottsági határozat,
h) az „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című, 2023. március 17-i, 2023/C 101/03. számú európai bizottsági közlemény,
i) az Európai Bizottságnak a repülőtereknek és a légitársaságoknak nyújtott állami támogatásáról szóló közleménye (2014/C99/03)
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
98. § *
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | ||||
| 1 | Áht. azono- sító | Címnév | Alcímnév | Jogcím csop. név | Jogcímnév | Előirányzat célja | Kifizetésben részesülők köre | Támogatás biztosításának módja | Támogatási előleg | Rendelkezésre bocsátás módja | Vissza- fizetés határideje | Biztosíték | Kezelő szerv | Lebonyolító szerv | Európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás közreműködő szervezete | |||
| 2 | Fejezeti kezelésű előirányzatok | |||||||||||||||||
| 3 | Célelőirányzatok | |||||||||||||||||
| 4 | 197524 | Beruházás ösztönzési célelőirányzat | Az előirányzat a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EKD rendelet) alapján használható fel. | Az EKD rendelet szerinti jogi személyek, továbbá az EKD rendeletben foglaltak szerinti lebonyolító szerv. | Az EKD rendeletben foglaltak szerint. Lebonyolító szerv esetében egyedi írásos kérelemre, egyedi döntés alapján, támogatási szerződéssel | előleg biztosítható | Az EKD rendeletben foglaltak szerint, a lebonyolító szervnek nyújtott támogatás esetében a támogatási szerződésben foglaltak szerint. | Felmerülés esetén a támogatási szerződés szerinti határidőben. | Az EKD rendeletben foglaltak szerint. | HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvény- társaság (a továbbiakban: HIPA NZrt.) | ||||||||
| 5 | 247423 | Kötöttsegélyhitelezés | Az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet] szerinti kötött segélyhitelezéshez kapcsolódó kamattámogatás és adomány, valamint hitelbiztosítási díj fedezetének biztosítása. | Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvény- társaság | A 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet szerint, valamint előirányzat- átcsoportosí- tással. | |||||||||||||
| 6 | 386162 | Külügyi fejlesztési és kutatási programok | Az előirányzat a kiemelkedő hazai ágazatok külpiaci lehetőségeit és az ágazatok exporttevékenységét segíti elő. Az előirányzat fedezetet biztosíthat a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság közfeladatainak körében a kifejezetten kereskedelemfejlesztéshez kapcsolódó részfeladatok ellátására is közszolgáltatási vagy támogatási szerződés formájában. Az előirányzat forrást biztosít továbbá: a) az Európai Űrügynökségben való tagsággal összefüggő díjfizetési kötelezettségek teljesítésére, b) az Európai Űrügynökség tevékenységéhez kapcsolódó szakmai feladatok ellátására, c) a bilaterális és multilaterális kapcsolatokból fakadó űrtechnológiai fejlesztések, programok, feladatok megvalósítására, d) a hazai űrkutatással és űriparral kapcsolatos feladatok ellátására, valamint az űrkutatási, űripari nemzetközi és hazai szervezetekben való részvétel tagdíjának, továbbá egyéb felmerülő költségeknek (különösen projektfinanszírozás) teljesítésére. Az előirányzat az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az azt módosító az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendeletnek a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 17-i 1302/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásaival összhangban alapított, valamint az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény 6. §-a alapján nyilvántartásba vett európai területi társulás és a külföldi székhelyű társulás magyarországi intézménye, valamint egyéb, határ menti fejlesztéssel foglalkozó civil, államháztartáson kívüli | gazdasági társaság, civil szervezet, közalapítvány, egyházi jogi személy, társulás, egyéni vállalkozó, köztestület, szövetkezet, költségvetési szerv, önkormányzat, önkormányzat társulása, az űripari ágazatban működő szervezetek űripari szereplők, felsőoktatási intézmények, állami kutató- intézetek, magyarországi székhelyű európai területi társulás és a külföldi székhelyű társulás magyarországi intézménye, valamint egyéb, határ menti fejlesztéssel foglalkozó civil, államháztartáson kívüli szervezetek, természetes személy, külföldi szervezet, külföldi kormányzati vagy önkormányzati szerv és az általa fenntartott intézmény; a gazdaság-fejlesztési programok esetén külön erre a feladatra létrehozott vagy jogszabályban vagy a Kormány határozatában foglalt döntés alapján kijelölt külföldi vagy belföldi szervezet, úgymint a Prosperitati Alapítvány, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaság-fejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány, a Fundatia Pro Economica – Pro Economica Alapítvány, az ECONOMICA HUNGARICA Alapítvány, a Magyar Regionális Nemzetiségi Fejlesztési Intézet Lendva, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. és más kijelölt szervezet; a határon átnyúló együttműködésben érintett és a világjárvány miatt nehéz helyzetbe került magyarországi vállalkozások beruházásainak támogatása tekintetében Magyarországon | pályázati úton, egyedi írásos kérelemre, egyedi döntés alapján, támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal; a gazdaság- fejlesztési programok esetén külön erre a feladatra létrehozott vagy jogszabályban vagy a Kormány határozatában foglalt döntés alapján kijelölt külföldi vagy belföldi szervezet bevonásával pályázati úton, illetve a Kormány határozatában foglalt döntés alapján, jogszabály alapján egyedi írásos kérelemre vagy egyedi döntés alapján, minden esetben támogatási szerződésben meghatározott feltételek mellett; a határon átnyúló együttműködésben érintett és a világjárvány miatt nehéz helyzetbe került magyarországi vállalkozások beruházásainak támogatása esetén külön erre a feladatra létrehozott vagy jogszabályban, a Kormány határozatában foglalt döntés alapján kijelölt külföldi vagy belföldi szervezet bevonásával pályázati úton, illetve a Kormány határozatában foglalt döntés alapján, jogszabály alapján egyedi írásos kérelemre vagy egyedi döntés alapján, minden esetben a lebonyolító szerv által kiállított támogatói okiratban vagy támogatási szerződésben foglalt feltételek mellett | előleg biztosítható | a) költségvetési támogatás esetén egy összegben vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítés- arányosan; a gazdasá- gfejlesztési programok esetén vissza nem térítendő vagy kamattámogatás egy összegben vagy részletekben, teljesítés- arányosan, az intézmény- rendszer felállításához és működtetéséhez működési és felhalmozási célú, a végső kedvez- ményezettek részére a külföldi vagy belföldi szervezet útján felhalmozási és működési célú támogatásként; előirányzat- átcsoportosí- tással; az intézmény- rendszer felállításához és működtetéséhez a lebonyolító szervvel kötött megállapodással b) egyéb kifizetés esetén közvetlen kifizetéssel egy összegben vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítés- | Az Ávr. 84. § (2) bekezdés a) pontja szerinti felhatalmazó nyilatkozat; a gazdaság- fejlesztési programok megvalósítása során a határon túli költségvetési támogatások sajátos szabályairól szóló 98/2012. (V. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 98/2012. (V. 15.) Korm. rendelet] alapján el lehet tekinteni; a határon átnyúló együttműködésben érintett és a világjárvány miatt nehéz helyzetbe került magyarországi vállalkozások beruházásainak támogatása tekintetében az Ávr. 84. § (2) bekezdése szerint | Azon határon túli gazdaság- fejlesztési programok támogatásával kapcsolatos feladatok megvalósítása során, amelyek a minisztérium irányítása, szakmai felügyelete alatt vagy közreműködése mellett valósulnak meg, lebonyolító szerv járhat el. A határon átnyúló együttműködésben érintett és a világjárvány miatt nehéz helyzetbe került magyarországi vállalkozások beruházásainak támogatása, valamint az ukrajnai háború gazdasági hatásainak enyhítése érdekében nyújtott támogatás esetén a CED Közép-európai Gazdaság- fejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. járhat el lebonyolító szervként. | |||||||||
| szervezetek számára, a társulás, intézmény, illetve szervezet működésével és fejlesztésével, valamint saját fejlesztéseik, projektjeik megvalósításával kapcsolatos költségekhez, továbbá európai területi együttműködéshez kapcsolódó pályázataik önerejéhez biztosít támogatást. Az előirányzat célja továbbá a határon túli partnerek bevonásával meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósítása, kiemelt figyelemmel a vajdasági magyar közösségek terület- és gazdaságfejlesztési stratégiájában, a kárpátaljai magyar közösség gazdaságfejlesztési stratégiájában, az erdélyi gazdaságfejlesztési programban, a felvidéki gazdaságfejlesztési programban, a horvátországi magyarok vidék- és gazdaságfejlesztési stratégiájában és a Muravidék gazdaságfejlesztési program és akciótervben foglalt célokra, az ukrajnai háború gazdasági hatásainak mérséklésére, valamint a határon átnyúló együttműködésben érintett és a világjárvány miatt nehéz helyzetbe került magyarországi vállalkozások beruházásainak támogatására, ezenkívül az előirányzat fedezetet biztosít egyéb határon túli projektekhez is. Az előirányzat a fenntartható fejlődés teljes spektrumára – vízgazdálkodás, energia, közlekedés, hulladékgazdálkodás, élelmiszeripar, okos városfejlesztés – koncentrálva a hazai vállalkozások széles körű külpiaci tevékenységének elősegítését is szolgálja. Ennek keretében az előirányzat alapvető célkitűzése, hogy támogatást biztosítson a fentebb felsorolt szektorok szereplőinek a kiválasztott súlyponti régiókban a fejlesztési és együttműködési lehetőségekbe történő bekapcsolódáshoz. Az előirányzat céljával összhangban álló kifizetések a magyar külképviseletek közreműködésével és kezdeményezésére is teljesíthetők. Az előirányzat fedezetet biztosít továbbá minden egyéb, a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, kormánydöntésben foglalt program, projekt és fejlesztési vagy működési támogatási cél megvalósítására. | székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező vállalkozások | arányosan; közszolgáltatási szerződéssel, előirányzat- átcsoporto- sítással, visszterhes szerződés útján vagy tagdíjfizetés útján | ||||||||||||||||
| 7 | 348695 | Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok támogatása | Az előirányzat elsősorban a nem nevesített, azonban a minisztérium vagy az irányítása alá tartozó intézmény szakmai programjainak, valamint a magyar állam képviseletében a minisztérium által alapított közérdekű vagyonkezelő alapítvány közfeladat-ellátásának támogatását szolgálja. Az előirányzat támogatási projektek, valamint visszterhes szerződések kiadásainak fedezetére egyaránt fedezetet nyújt. Az előirányzat terhére adományozólevél útján adomány és felajánlás is nyújtható. Az előirányzat terhére kerül lebonyolításra az egységes külképviseleti rendszer és a külképviseleti hálózat működtetésével és fenntartásával kapcsolatos adminisztratív- technikai és egyéb feladatok ellátásának – kiemelten a konzuli hálózat és konzuli szolgáltatások működtetésének, az egységes külképviseleti rendszert és külképviseleti hálózatot érintő üzemeltetési, technikai feladatok ellátásának, a biztonságos működés érdekében, valamint a minisztérium egyes – a kötelezően központi szolgáltató által nyújtott központosított informatikai szolgáltatások kivételével – informatikai, távközlési és infokommunikációs rendszerei üzemeltetésének, valamint az iratkezelési és irattovábbítási tevékenységnek – a támogatása, valamint a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Kormányvárójának üzemeltetéséhez szükséges feladatok ellátása is. Az előirányzat fedezetet nyújt a kulturálisdiplomácia-projektek támogatására is, amelyek célja a magyar kultúra, oktatás és tudomány eredményeinek elsősorban külföldi közönség számára történő, Magyarország diplomáciai kapcsolatait elősegítő népszerűsítése, a magyarság kulturális értékeinek bemutatása, hagyományainak és kapcsolatainak ápolása. Az előirányzat biztosít forrást a külképviseleteken megvalósuló kulturális, oktatási és tudományos programokra, támogatási szerződések keretében nyújtható támogatásra külföldön és Magyarországon megrendezett nemzetközi kulturális és tudományos eseményekhez, valamint a magyar kortárs képzőművészet nemzetközi művészeti vásárokon való megjelenéséhez kapcsolódóan. Az előirányzat fedezetet biztosít még a Gül Baba türbéje és környezete kiemelkedő értékeinek fenntartására, megőrzésére, hasznosítására és üzemeltetésére, valamint a magyar–török kulturális kapcsolatok | költségvetési szerv, gazdasági társaság, civil szervezet, közalapítvány, társulás, egyéni vállalkozó, köztestület, szövetkezet, közérdekű vagyonkezelő alapítvány, KKM Subsidium Kft., Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány, Demokrácia Központ Közalapítvány, Tom Lantos Intézet, külföldi kormányzati vagy önkormányzati szerv, illetve az általa fenntartott intézmény, egyéb külföldi szervezet, állami és nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények, egyházi jogi személy | pályázati úton, egyedi írásos kérelemre, egyedi döntés alapján, támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal | előleg biztosítható | a) költségvetési támogatás esetén egy összegben vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítésarányosan b) egyéb kifizetés esetén közvetlen kifizetéssel egy összegben vagy részletekben; időarányosan vagy teljesítésarányosan; közszolgáltatási szerződéssel; visszterhes szerződéssel, adományozólevéllel, előirányzat- átcsoportosítással | Az Ávr. 84. § (2) bekezdés a) pontja szerinti felhatalmazó nyilatkozat határon túli költségvetési támogatás esetén a 98/2012. (V. 15.) Korm. rendelet alapján el lehet tekinteni | A minisztérium vagy az irányítása alá tartozó intézmény azon szakmai programjainak támogatásával kapcsolatos feladatok megvalósítása során, amelyek más költségvetési szerv irányítása, szakmai felügyelete alatt vagy közre- működése mellett valósulnak meg, lebonyolító szerv járhat el. | |||||||||
| ápolásával összefüggő feladatok ellátására, melyek célja a Gül Baba türbéje és környezete kiemelkedő kulturális értékként történő megőrzése és az azzal kapcsolatos egyes közművelődési feladatok ellátása is. Az előirányzat célja továbbá vissza nem térítendő költségvetési támogatás nyújtása a Demokrácia Központ Közalapítvány és intézete részére az éves működési és fejlesztési kiadások fedezésére, egyes szakmai feladatok ellátásához szükséges kiadások finanszírozására, valamint a Demokrácia Központ Közalapítvány alapító okiratában foglalt céljaival összhangban álló, az alapító által meghatározott projektek finanszírozására, továbbá az előirányzat céljával összefüggő egyéb kiadásokhoz fedezet biztosítása. Az előirányzat fedezetet biztosít továbbá a miniszter által meghatározott egyéb feladatok végrehajtásával összefüggő kiadások teljesítésére is. Az előirányzat céljával összhangban álló kifizetések a magyar külképviseletek közreműködésével és kezdeményezésére is teljesíthetők. | ||||||||||||||||||
| 8 | Protokoll kiadások | |||||||||||||||||
| 9 | 398995 | Kormányfői Protokoll kiadásai | Az előirányzat célja a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum rendelet) 142. § (2) bekezdés h) pontja alapján, a diplomáciai protokollal, valamint a külföldi államfők és kormányfők fogadásával kapcsolatos feladatok lehető legmagasabb színvonalon, ugyanakkor a rendelkezésre álló költségvetési források minél takarékosabb felhasználásával történő végrehajtása. Az előirányzat a Miniszterelnöki Kabinetirodával kötött megállapodás alapján ellátott kormányfői protokollal kapcsolatos feladatokhoz kapcsolódó tárgyévi kiadásokhoz szükséges fedezetet biztosítja. | gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek, egyéni vállalkozók, költségvetési szervek, civil szervezetek | előirányzat- átcsoporto- sítással, közvetlen kifizetéssel, egyösszegű, illetve részletekben történő kifizetéssel, teljesítésarányosan | |||||||||||||
| 10 | 399006 | Államfői Protokoll kiadásai | Az előirányzat célja a Statútum rendelet 142. § (2) bekezdés h) pontja alapján, a diplomáciai protokollal, valamint a külföldi államfők és kormányfők fogadásával kapcsolatos feladatok lehető legmagasabb színvonalon, ugyanakkor a rendelkezésre álló költségvetési források minél takarékosabb felhasználásával történő végrehajtása. Az előirányzat célja – a Köztársasági elnöki Hivatallal kötött megállapodás alapján – az államfő külföldi programjaival és a hazánkba látogató magas rangú külföldi delegációk fogadásával, valamint a nemzeti és állami ünnepekkel, kiemelkedő fontosságú rendezvényekkel kapcsolatos kiadásainak finanszírozása. | gazdálkodó szervezetek, magán- személyek, egyéni vállalkozók, költségvetési szervek, civil szervezetek | előirányzat- átcsoporto- sítással, közvetlen kifizetéssel, egyösszegű, illetve részletekben történő kifizetéssel, teljesítés- arányosan | |||||||||||||
| 11 | 399039 | Egyéb kormányzati protokoll kiadások | Az előirányzat célja a Statútum rendelet 142. § (2) bekezdés h) pontja alapján, a diplomáciai protokollal, valamint a külföldi államfők és kormányfők fogadásával kapcsolatos feladatok lehető legmagasabb színvonalon, ugyanakkor a rendelkezésre álló költségvetési források minél takarékosabb felhasználásával történő végrehajtása. Az előirányzat célja a több előirányzatot érintő, valamint általános jellegű protokoll kiadások elszámolása, illetve a keretszerződés jellegű kiadások kötelezettség- vállalásainak nyilvántartása. | gazdálkodó szervezetek, magán- személyek, egyéni vállalkozók, költségvetési szervek, civil szervezetek | közvetlen kifizetéssel, egyösszegű, illetve részletekben történő kifizetéssel, teljesítés- arányosan, előirányzat- átcsoporto- sítással | |||||||||||||
| 12 | 380184 | Csángó–Magyar Együttműködési Program Támogatása | Az előirányzat terhére kerül lebonyolításra a csángó–magyar együttműködéssel kapcsolatos feladatok támogatása. Az előirányzat fedezetet biztosít a központi államigazgatási szervek csángó ügyekkel összefüggő tevékenységének összehangolására, ennek keretében a Kormány feladatkörében érintett tagjával történő együttműködésre a csángók kulturális és anyanyelvi identitását erősítő és fejlesztő programok és fejlesztések megszervezésére, a csángó kulturális örökség emlékeinek és értékeinek feltárására, megőrzésére irányuló feladatok ellátására, valamint az előirányzat céljával összefüggő kiadásokra. | Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége, gazdasági társaságok, civil szervezetek, közalapítványok, társulások, egyéni vállalkozók, köztestületek, szövetkezetek, költségvetési szervek, külföldi szervezetek | pályázati úton, egyedi írásos kérelemre, egyedi döntés alapján, támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal | előleg biztosítható | a) költségvetési támogatás esetén egy összegben vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítésarányosan; b) egyéb kifizetés esetén közvetlen kifizetéssel egy összegben vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítésarányosan, közszolgáltatási szerződéssel, előirányzat- átcsoportosítással | Ávr. 84. § (2) bekezdés a) pontja szerinti felhatalmazó nyilatkozat határon túli költségvetési támogatás esetén a 98/2012. (V. 15.) Korm. rendelet alapján eltekinthet | A csángó– magyar együttmű- ködéssel kapcsolatos feladatok vonatkozásában a Bethlen Gábor Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvény- társaság lebonyolító szervként járhat el. | |||||||||
| 13 | 381084 | Külügyi ösztöndíjas és egyéb képzési programok | Az előirányzat a Stipendium Hungaricum, a Stipendium Hungaricum Sport, valamint a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogramban (a továbbiakban együtt: ösztöndíjprogramok) részt vevő felsőoktatási intézmények rendelkezésére bocsátja az ösztöndíjas juttatásokat, valamint az ösztöndíj programok működtetéséhez szükséges pénzeszközt, biztosítja az ösztöndíjprogramok lebonyolításához és működtetéséhez kapcsolódó további kiadásokat, valamint biztosítja a minisztérium által közvetlenül ellátandó feladatok végrehajtását. Fedezetet biztosít az ösztöndíjprogramokkal összefüggésben külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátásához, a Magyar Diplomáciai Akadémiával kapcsolatos egyes feladatok végrehajtásához, a Balassi Bálint- ösztöndíjprogramhoz tartozó Márton Áron-ösztöndíjprogram megvalósításához, valamint ezek működtetésével és lebonyolításával összefüggő kiadásokhoz, továbbá az előirányzat céljának megfelelő kiadásokhoz. Az előirányzat terhére kerül sor a Közép-európai Oktatási Alapítvány (a továbbiakban: Oktatási Alapítvány) részére történő vagyonjuttatásra pénz útján történő adomány nyújtása formájában, az Oktatási Alapítvány közérdekű tevékenysége, közfeladata ellátása érdekében. | költségvetési szervek, köztestületek, Tempus Közalapítvány, gazdálkodó szervezetek, civil szervezetek, közalapítványok, társulások, állami és nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények, KKM Magyar Diplomáciai Akadémia Korlátolt Felelősségű Társaság, sportszervezetek és szövetségek; Oktatási Alapítvány | pályázati úton, egyedi írásos kérelemre, egyedi döntés alapján, támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal | előleg biztosítható | a) költségvetési támogatás esetén egy összegben vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítés- arányosan; b) egyéb kifizetés esetén közvetlen kifizetéssel egy összegben vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítés- arányosan, közszolgáltatási szerződéssel, adományozó levéllel, előirányzat- átcsoportosítással | – | Ávr. 84. § (2) bekezdés a) pontja szerinti felhatalmazó nyilatkozat | |||||||||
| 14 | 386151 | Külgazdasági fejlesztési célú szervezeti támogatások | Az előirányzat a hazai vállalkozások külföldi befektetéseinek támogatását, beruházási lehetőségeinek bővítését, a magyar beszállítói háttér fejlesztését, a magyar export növekedését, hazai vállalkozások számára új üzleti lehetőségek felkutatását, a magyar termékek és szolgáltatások versenyképességének javítását, a kis- és középvállalkozások külpiaci értékesítését segíti elő. A minisztérium kereskedelemfejlesztési feladatainak ellátása is ezen előirányzat terhére valósul meg. Az előirányzat biztosítja a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság közfeladat-ellátásához szükséges fedezetet közszolgáltatási vagy támogatási szerződés formájában. Az előirányzat biztosítja a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. közfeladat ellátásához szükséges fedezetet közszolgáltatási vagy támogatási szerződés formájában. Az előirányzat a következő külgazdaság-fejlesztési feladatok végrehajtását segíti elő: 1. közép-európai partnerirodák kiválasztása, felkészítése és működtetése; 2. Magyarország területén működő belföldi irodahálózat kiválasztása, felkészítése és működtetése; 3. exportlehetőségek felkutatása a közép-európai partnerirodák bevonásával; 4. üzleti partnerek kiközvetítése; 5. magyar cégek külpiacra jutásának elősegítése proaktív kiajánlások | gazdasági társaság, civil szervezet, közalapítvány, társulás, egyéni vállalkozó, köztestület, szövetkezet, költségvetési szerv, HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság, CED Közép- európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft., Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép- európai Segítő Szolgálata | pályázati úton, egyedi írásos kérelemre, egyedi döntés alapján, támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal | előleg biztosítható | a) költségvetési támogatás esetén egy összegben vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítésarányosan; b) egyéb kifizetés esetén közvetlen kifizetéssel egy összegben vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítésarányosan, közszolgáltatási szerződéssel, előirányzat- átcsoportosítással | Ávr. 84. § (2) bekezdés a) pontja szerinti felhatalmazó nyilatkozat | lehetséges | |||||||||
| formájában; 6. kiállítások, vásárok szervezése a magyar vállalkozások számára; 7. exportlehetőségek felkutatása, üzleti partnerek közvetítése és üzletember- találkozók szervezése a magyar vállalkozások számára; 8. vállalati igények felmérése, az illetékességi területen működő és ágazati szereplők célirányos felkutatása és látogatása; 9. a hazai és határon túli exportképes árualap felkutatása; 10. a két- és többoldalú nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésének elősegítése; 11. Magyarország külképviseleteivel való együttműködés az 1–10. és a 12–24. pontban meghatározott feladatok végrehajtása érdekében, kapcsolattartás a Magyarországon működő külképviseletekkel, valamint a Magyarországon, illetve külföldön működő partnerintézményekkel; 12. a külgazdasági attasékkal való együttműködés az exportfejlesztési tevékenységek megvalósítása során az 1–11. pontokban és a 13–24. pontban meghatározott feladatok végrehajtása érdekében; 13. közreműködés a kis és közepes méretű vállalkozások beszállítói lehetőségeinek feltárásában, mind a magyarországi külföldi befektetők, mind a környező országokban megtelepedett befektetők vonatkozásában; | ||||||||||||||||||
| 14. külkereskedelem-technikai, értékesítési, valamint az európai uniós és állami támogatási rendszerekkel kapcsolatos kérdésekben külpiaci információk (országspecifikus üzleti és gazdasági információk) gyűjtése és továbbítása a kis- és középvállalkozók számára export és tőkekihelyezési kapacitásaik optimalizációja céljából; 15. tanácsadás a külkereskedelem- technikai, vámügyi, jogi, adózási kérdésekben képzések keretében; 16. tanácsadás és segítségnyújtás a magyar vállalkozások külföldi cégalapításához, tájékoztatás a tőkekihelyezéssel kapcsolatos információkról, jogszabályokról, valamint a befektetési és privatizációs lehetőségekről; 17. külföldi tenderfigyelés folytatása, tájékoztatás a magyar vállalkozások számára adott célország tendereiről; 18. a magas szintű delegációkhoz kapcsolódó B2B találkozók, üzleti fórumok szervezése belföldön és külföldön; 19. együttműködés és közvetlen kapcsolattartás helyi vállalkozásokkal, hazai és határon túli gazdaságfejlesztő szervezetekkel, a területen működő külgazdasági diplomatákkal, az államigazgatás egyéb szerveivel és érdekképviseletekkel; 20. a meghatározott fókuszágazatokban és fókuszrégiókban a magyar vállalkozások állami támogatás | ||||||||||||||||||
| mellett megvalósuló részvételének szervezése a külföldi vásárokon, kiállításokon; 21. az ügyfélkapcsolatok kezelése, ügyféltámogatással és ügyfélszerzéssel összefüggő feladatok ellátása, növelve ezáltal az ügyfélkapcsolatok profitabilitását; 22. a közép-európai potenciális partnerszervezeteket tartalmazó adatbázis fejlesztése, fenntartása és folyamatos frissítése, különös figyelemmel a határon túli gazdaságfejlesztési programokban való felhasználás igényeire; 23. a határon túli gazdaságfejlesztési programok lebonyolításában és ellenőrzésében való közreműködés; 24. az 1–24. pontban meghatározott feladatokkal összefüggésben a külgazdasági attasék ismereteinek bővítésében, kiküldetésüket megelőzően felkészítésében való részvétel. Az előirányzat költségvetési támogatást nyújt a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata működéséhez is az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseivel összhangban. A költségvetési támogatás a támogatási igény benyújtásakor már megkezdett vagy megvalósult tevékenységre is nyújtható. Az előirányzat céljával összhangban álló kifizetések a magyar külképviseletek közreműködésével és kezdeményezésére is teljesíthetők. | ||||||||||||||||||
| 15 | 255389 | Nemzetközi tagdíjak és európai uniós befizetések | Az előirányzat célja Magyarország nemzetközi szervezetekben viselt tagságáról szóló hatályos nemzetközi szerződésekből eredő fizetési kötelezettségeinek teljesítése. A tagdíjfizetési kötelezettségeken kívül az előirányzat forrást nyújt a nemzetközi szervezetek által kezdeményezett kötelező jellegű önkéntes felajánlásokra, valamint nemzetközi egyezményeken és bilaterális vagy multilaterális megállapodásokon, nemzetközi fejlesztési együttműködéseken alapuló fizetési kötelezettségek, fejlesztési alapokhoz való hozzájárulások teljesítésére, továbbá a nemzetközi szervezetekhez delegált nemzeti szakértők kiadásaira is. Az előirányzat terhére kerül sor Magyarország Európai Unió által működtetett Európai Uniós Alapokhoz való hozzájárulásainak teljesítésére is. Az előirányzat felhasználása a kötelezettségvállaló engedélyezését követő kifizetéssel valósul meg. | nemzetközi szervezet, valamint más, a nemzetközi kötelezettség teljesítésében részt vevő egyéb szervezet, költségvetési szerv, Európai Uniós Alapok | közvetlen kifizetéssel, előirányzat átcsoportosítással | |||||||||||||
| 16 | 352028 | Peres ügyek | Az előirányzat fedezetet nyújt a peres és polgári nemperes eljárásokkal kapcsolatos, Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségek – így különösen eljárási költség, díj, illeték – minisztérium általi teljesítésére, a minisztériummal szemben fennálló jogerőre emelkedett követelésekre, a magán- és egyéb jogi személyek kártérítésére, valamint az előirányzat céljával összefüggő egyéb kiadásokra, így különösen a minisztérium támogatási jogviszonyaiból adódó követeléskezelési feladatok költségeire. | magán- és egyéb jogi személy, költségvetési szerv | egy összegben vagy részletekben, közvetlen kifizetéssel, előirányzat- átcsoportosítással | |||||||||||||
| 17 | Hungary Helps Programhoz kapcsolódó feladatok | |||||||||||||||||
| 18 | 367206 | Hungary Helps Programhoz kapcsolódó támogatások | a) Ösztöndíjprogram támogatása Az előirányzat lehetőséget biztosít a felsőfokú tanulmányok folytatására magyarországi képzési helyeken olyan keresztény fiatalok (18–30 év) számára, akik saját országukban vallási üldöztetésnek vagy fenyegetésnek vannak kitéve. Az előirányzat felhasználása az „Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak” elnevezésű ösztöndíjprogramról és a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 120/2017. (VI. 1.) Korm. rendelet rendelkezései szerint történik. b) Hungary Helps Program Az előirányzat a Hungary Helps Programról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban fedezetet nyújt a Hungary Helps Program keretében megvalósuló tevékenységekre annak érdekében, hogy közvetlen vagy közvetett és azonnali segítségnyújtásra kerülhessen sor a szükséget szenvedő, üldöztetésnek kitett vagy humanitárius katasztrófák sújtotta területen élő emberek és közösségek részére, segítve a helyben megmaradásukat támogató, a szabad vallásgyakorlás védelmét előmozdító projektek megvalósítását, különös tekintettel az üldözött keresztény és más vallási kisebbségek, továbbá veszélyeztetett közösségek értékmegőrzése, helyben maradása érdekében. | Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Hungary Helps Zrt.), | az Áht. 48. § (1) bekezdése szerint, jogszabály vagy egyedi döntés alapján, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül kérelemre, támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal | előleg biztosítható | egyösszegű kifizetéssel, részletekben történő kifizetéssel, időarányosan vagy teljesítésarányosan a) egyéb kifizetés esetén | szerződés vagy okirat szerint | Ávr. 84. § (2) bekezdése alapján, a költségvetési támogatás összegét meghaladó biztosítéki értékig vagy összeghatár megjelölése nélkül | igénybe vehető | ||||||||
| 19 | 394117 | Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. szakmai feladatainak ellátása | Az előirányzat fedezetet biztosít a Hungary Helps Zrt. szakmai feladatainak ellátására. A költségvetési támogatás a támogatási igény benyújtásakor már megkezdett vagy megvalósult tevékenységre is nyújtható. | Hungary Helps Zrt. | pályázati rendszeren kívül kérelemre hozott egyedi döntés alapján, támogatási szerződéssel | biztosítható | egy összegben vagy részletekben, időarányos vagy teljesítésarányos kifizetéssel | támogatási szerződés szerint | Ávr. 84. § (2) bekezdése alapján, a költségvetési támogatás összegét meghaladó biztosítéki értékig vagy összeghatár megjelölése nélkül | |||||||||
| 20 | 241790 | Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés | Az előirányzat célja a magyar nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység kiadásaihoz, nemzetközi fejlesztési együttműködésekre irányuló egyezményeken és bilaterális vagy multilaterális megállapodásokon alapuló fizetési kötelezettségek, fejlesztési alapokhoz való hozzájárulások, valamint humanitárius segítségnyújtás teljesítéséhez szükséges fedezet biztosítása a Hungary Helps Programról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban. | Hungary Helps Zrt | pályázati rendszeren kívül kérelemre hozott egyedi döntés alapján, támogatási szerződéssel | biztosíthat | egy összegben vagy részletekben, időarányos vagy teljesítésarányos kifizetéssel | támogatási szerződés szerint | ||||||||||
| 21 | 368840 | Közép-Duna menti térségfejlesztési feladatok | Az előirányzat a Közép-Duna menti térségfejlesztési feladatokon belül a Paksi Atomerőmű két új blokkjának kivitelezéséhez szükséges és közvetlenül kapcsolódó infrastruktúra- fejlesztési, innovációs, lokalizációs, képzési, vállalkozásfejlesztési, valamint területfejlesztési feladatok megvalósításához szükséges forrást biztosítja. A költségvetési támogatás a támogatási igény benyújtásakor már megkezdett vagy megvalósult tevékenységre is nyújtható. | helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás, helyi önkormányzat által fenntartott intézmény, köztestület, gazdasági társaság, központi költségvetési szerv, alapítvány, egyesület, nonprofit, valamint közhasznú jogállású szervezet | jogszabály vagy pályázati rendszeren kívül, kérelemre hozott egyedi döntés alapján támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal | előleg biztosítható | egy összegben vagy részletekben, időarányos vagy teljesítésarányos kifizetéssel | szerződés vagy okirat szerint | az Ávr. 84. § (2) bekezdése alapján, a költségvetési támogatás összegét meghaladó biztosítéki értékig vagy összeghatár megjelölése nélkül | Az előirányzat terhére létrehozott és még folyamatban lévő, pénzügyi teljesítést azonban már nem igénylő azon támogatási jogviszonyok esetén, amelyek a Paksi Atomerőmű két új blokkjának kivitelezéséhez szükséges és közvetlenül kapcsolódó térség- és területfejlesztési tevékenységen kívüli egyéb térségfejlesztési célok megvalósítására irányulnak, a KDMFÜ Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lebonyolító szervként járhat el. | ||||||||
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | ||
| 1 | Áht. azono- sító | Címnév | Alcímnév | Jogcím csop. név | Jogcímnév | Előirányzat célja | Kifizetésben részesülők köre | Támogatás biztosításának módja | Támogatási előleg | Rendelkezésre bocsátás módja | Vissza- fizetés határideje | Biztosíték | Kezelő szerv | Lebonyolító szerv | Európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás közreműködő szervezete | |
| 2 | Központi kezelésű előirányzatok | |||||||||||||||
| 3 | A KKM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások | |||||||||||||||
| 4 | Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kiadások | |||||||||||||||
| 5 | 349351 | Paks II. Zrt. tőkeemelése | A Paks II. Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Paks II. Zrt.) tőkeemelése, figyelemmel a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 13. § (4) bekezdés d) pontjára, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 400/2023. (VIII. 24.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 400/2023. (VIII.24.) Korm. rendelet], valamint az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 2014. évi XXIV. törvénnyel kihirdetett megállapodás rendelkezéseire. | a Paks II. Zrt. közvetlenül, esetenként a Gst. 13. § (4) bekezdés d) pontja szerint az Államadósság Kezelő Központ Zrt., illetve a 400/2023. (VIII. 24.) Korm. rendelet alapján a Finatom Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság útján | egyösszegű vagy részletekben történő teljesítéssel, figyelemmel a Gst. 13. § (4) bekezdés d) pontjára is | alapítói határozat alapján | ||||||||||
| 6 | 377106 | A KKM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó egyéb gazdasági társaságok forrásjuttatásai | Az előirányzat célja a KKM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok részére a) tőkeemelés, pótbefizetés, b) tulajdonosi támogatás nyújtása. | a KKM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok | az F:6b mező b) pontja esetében támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával | az F:6b mező b) pontja esetében előleg biztosít- ható | az F:6b mező a) pontja esetében alapítói határozatban foglaltak szerint tőkeemelés, pótbefizetés jogcímén, az F:6b mező b) pontja esetében egy összegben vagy részletekben, idő- vagy teljesítés- arányosan | az F:6b mező a) pontja szerinti pótbefizetés esetén szerződés szerint, az F:6b mező b) pontja esetében támogatói okirat vagy támogatási szerződés szerint | az F:6b mező b) pontja esetében az Ávr. 84. § (2) bekezdése szerinti lehetséges biztosítékok, a támogatás összegét meghaladó biztosítéki értékig vagy összeghatár megjelölése nélkül | |||||||
| 7 | A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség NZrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások | |||||||||||||||
| 8 | 395806 | A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség NZrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások | Az előirányzat fedezetet biztosít a Magyar Állam által megvásárolt Airbus A330–243F típusú szállítógép (MSN1578) üzemeltetésével és hasznosításával összefüggő feladatokkal kapcsolatosan felmerült költségekre. | gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, költségvetési szerv | közvetlen kifizetéssel egy összegben vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítésarányosan, polgári jogi szerződés alapján | HEPA Magyar Export- fejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvény- társaság | ||||||||||
| 9 | A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség NZrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások | |||||||||||||||
| 10 | A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség NZrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások | |||||||||||||||
| 11 | 359317 | Ipari parkok kialakítása, fejlesztése | Az előirányzat azokra a tulajdonosi forrásjuttatásokra (tőkeemelés, pótbefizetés) nyújt fedezetet, amelyek közvetlenül vagy közvetve ipari parkok kialakításához, fejlesztéséhez szükséges létesítményfejlesztési projektekhez kapcsolódnak. | NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság | Alapító határozatban foglaltak szerint tőkeemelés, pótbefizetés jogcímen. | pótbefizetés esetén a szerződés szerint | HIPA NZrt. | |||||||||
| 12 | A Paks II. Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások | |||||||||||||||
| 13 | A Paks II. Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások | |||||||||||||||
| 14 | 401139 | A Paks II. Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok forrásjuttatásai | Az előirányzat célja a Paks II. Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok részére a) tőkeemelés, pótbefizetés, b) tulajdonosi támogatás nyújtása. | a Paks II. Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok | az F:15 mező b) pontja esetében támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával | az F:15 mező b) pontja esetében előleg biztosít- ható | az F:15 mező a) pontja esetében alapítói határozatban foglaltak szerint tőkeemelés, pótbefizetés jogcímén, az F:15 mező b) pontja esetében egy összegben vagy részletekben, idő- vagy teljesítés- arányosan | az F:15 mező a) pontja szerinti pót- befizetés esetén szerződés szerint, az F:15 mező b) pontja esetében támogatói okirat vagy támogatási szerződés szerint | az F:15 mező b) pontja esetében az Ávr. 84. § (2) bekezdése szerinti lehetséges biztosí- tékok, a támogatás összegét meg- haladó biztosítéki értékig vagy összeghatár megjelölése nélkül | Paks II. Zrt. | ||||||
