1. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 16. §-ában az „a Koncessziós Állandó Választottbíróság” szövegrész helyébe a „magyar” szöveg lép.
2. § A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: MRP tv.) 24/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az MRP-ben csak olyan természetes személy vehet részt, akire az MRP alapjául szolgáló, minden érintett által azonos feltételekkel megismerhető javadalmazási politika hatálya kiterjed. A javadalmazási politika rendelkezhet arról, hogy a hatálya alá tartozó természetes személyeknek csak egy része vehet részt az MRP-ben, valamint arról is, hogy a részvételre jogosult természetes személyek, vagy egy részük számára az MRP-ben való részvétel kötelező. Nem ütközik a 4. § (4) bekezdése szerinti tilalomba a munkavállaló MRP-ben és KMRP-ben való egyidejű részvétele.”
3. § Az MRP tv. 24/N. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A társasági hozzájárulásból – a (12a) bekezdésben foglalt eset kivételével – a résztvevőknek kifizetés nem teljesíthető.
(12a) A társasági hozzájárulást folyósító társaság és a KMRP megállapodhat úgy, hogy a KMRP által beszedett hasznokból a hozzájárulás mértékét meghaladó rész kifizethető a résztvevők számára.”
4. § Az MRP tv. 24/O. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A KMRP szervezet)
„b) tevékenységét, ennek keretében különösen kötvénykibocsátást, állampapír, az állam 100%-os tulajdonában lévő jogi személy által kibocsátott kötvény, illetve 100%-os állami garanciavállalás mellett kibocsátott értékpapír vásárlását, bármely ügyletkötést – ideértve a pénzügyi kötelezettségvállalást –, szolgáltatás igénybevételét kizárólag célja elérése, a vagyonrészek megszerzése, valamint a KMRP-ben résztvevők befektetése értékének megőrzése érdekében végzi, haszonszerzésre nem törekedhet,”
5. § Az MRP tv. 24/R. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A KMRP operatív működésért felelős szerve harminc napon belül összehívja a záró közgyűlést, amely a KMRP szervezet vagyonának (7) bekezdés szerinti felosztásáról és jogutód nélküli megszüntetéséről határoz, ha]
„d) a KMRP szervezet tulajdonában álló összes vagyonrész és a 24/O. § b) pontja szerint megvásárolt értékpapírok együttes értéke bármikor nem éri el a KMRP szervezet teljes vagyonának értékéhez viszonyított hetven százalékot a KMRP szervezet megalakulása utáni fél évet követően.”
6. § Az MRP tv. a következő 26/B. §-sal egészül ki:
„26/B. § (1) Az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi IX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított 24/B. § (2) bekezdést a Módtv. hatálybalépésekor már működő MRP-re és KMRP-re is alkalmazni kell.
(2) E törvénynek a Módtv-nyel megállapított 24/N. § (12) és (12a) bekezdését is alkalmazni kell a Módtv. hatálybalépését megelőzően kötött szerződés alapján folyósított társasági hozzájárulás felhasználására is azzal, hogy a hozzájárulást folyósító társaság és a KMRP a Módtv. hatálybalépését követő 180 napon belül köthetik meg a 24/N. § (12a) szerinti megállapodást.”
7. § (1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Közraktár tv.) 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a közraktárban jogi személy szerez az (1) bekezdés szerint minősített befolyást, az előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) külföldi illetőségű
aa) jogi személy esetén létesítő okiratának magyar nyelvű fordítását vagy igazolást arról, hogy az adott ország jogrendje szerinti nyilvántartásba bejegyezték,
ab) gazdasági társaság esetében cégkivonatának magyar nyelvű fordítását vagy igazolást arról, hogy a társaságot a külföldi vállalati nyilvántartásba bejegyezték,
b) a számviteli törvény szerint beszámoló készítésére kötelezetteknek az előző három üzleti évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját,
c) nyilatkozatot arról, hogy milyen – a számviteli törvény szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak, valamint
d) cégnek nem minősülő jogi személy esetében a jogi személyt nyilvántartó bíróság vagy hatóság által kiállított, a jogi személy nyilvántartásba bejegyzett, fennálló adatait tartalmazó kivonatot.”
(2) A Közraktár tv. 8. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a kérelmező belföldi jogi személy, a felügyelet hivatalból szerzi be a jogi személy közhiteles nyilvántartásban szereplő létesítő okiratát vagy a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg a gazdasági társaság cégkivonatát. A minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelem elbírálása céljából a felügyelet adatot igényel az adatokról nyilvántartást vezető hatóságtól.”
8. § A Közraktár tv.
1. 8. § (2) és (7) bekezdésében a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „jogi személy” szöveg,
2. 8. § (7) bekezdés a) pontjában az „igazolja cégjegyzékszámát” szövegrész helyébe a „megadja nyilvántartási számát vagy cégjegyzékszámát” szöveg
lép.
9. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Gktv.) 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az egyéni cég, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet, az egyéni vállalkozó, amely főtevékenységként nem a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 1. és 2. mellékletében meghatározott tevékenységet folytat;”
10. § A Gktv. 3. § (3) bekezdésében a „kamaraként” szövegrész helyébe a „kamaraként e törvény alapján” szöveg lép.
11. § Hatályát veszti a Gktv.
1. 2. § g) pontjában a „, továbbá az agrárkamara” szövegrész,
2. 3. § (1) bekezdésében a „(Ptk. 65. §)” szövegrész,
3. 27. § (3) bekezdés d) pontjában a „Ptk. 685. § b) pont” szövegrész.
12. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport tv.) 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
13. § Hatályát veszti a Sport tv. 1. mellékletében szereplő táblázat 32–35. sora.
14. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 27/B. §-a a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(Ezen alcím alkalmazásában)
„c) elhelyezési cél: a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv munkaszervezete részére irodai, ügyfélszolgálati, vagy nem a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott tevékenység ellátásához szükséges oktatási, üdültetési vagy egyéb rekreációs célú ingatlan használatának biztosítása.
d) kijelölő okirat: az MNV Zrt. által a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv részére kiadott, ingatlanhasználatot elhelyezési céllal biztosító egyoldalú nyilatkozat.”
15. § A Vtv. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben ajándékozás, végrendeleti örökösnevezés, illetve tulajdonjog átruházására irányuló más jogügylet kedvezményezettjeként valamely központi költségvetési szervet jelölnek meg, a költségvetési szerv által elfogadott vagyon állami tulajdonba kerül azzal, hogy amennyiben a költségvetési szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges, az MNV Zrt.
a) az érintett vagyonelemekre – az Nvtv. 11. § (6) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak kivételével – a költségvetési szerv kezdeményezésére nem visszterhes vagyonkezelési szerződést köt,
b) az állami elhelyezési célú ingatlant egyoldalú nyilatkozatával a 28/A. § (2) bekezdése szerinti állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében a központi költségvetési szerv használatába adja, vagy
c) a hagyaték részét képező gazdasági társaságban fennálló társasági részesedésre az adott költségvetési szervvel az Nvtv. 8. § (7) bekezdése szerinti megbízási szerződést köt.”
16. § A Vtv. 28/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az MNV Zrt. az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek elhelyezése érdekében kijelölő okirattal – az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek igényeinek kielégítésére alkalmas, az MNV Zrt. által megfelelőnek ítélt ingatlanra vonatkozóan – állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyt létesít, amely jogviszony nem minősül az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti hasznosításnak. A kijelölő okirat alapján az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv köteles az MNV Zrt. által választott, a kijelölő okiratban számára megjelölt ingatlant az abban megjelölt határidőben birtokba venni.”
17. § A Vtv. a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § Ha az MNV Zrt. közvetlenül, harmadik személy megbízása nélkül állami tulajdonú, nemesfémből készült ékszert vagy egyéb tárgyat értékesít, tevékenységére a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 4. § (1) és (2) bekezdésében foglalt előírásokat nem kell alkalmazni.”
18. § A Vtv. 36. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A Kormány nyilvános határozatával dönthet ajándékozás jogcímén állami tulajdonba került és állami feladatellátáshoz nem szükséges ingóság helyi önkormányzat, egyház, egyházi jogi személy, közalapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, valamint civil szervezet javára ajándékként történő ingyenes átadásáról a feladataik ellátásának elősegítése érdekében, amennyiben az állam javára ajándékozó az ajándék továbbadását az ajándék adásakor nem korlátozta.”
19. § A Vtv. 36. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A (10) bekezdés szerint átruházott állami tulajdonú ingóság tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) bekezdését.”
20. § A Vtv. 36. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A (10) és (12) bekezdés szerint átruházott állami tulajdonú ingóság tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) bekezdését.”
21. § A Vtv. 36. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az adott évi központi költségvetési törvényben meghatározott összeghatárt el nem érő egyedi, könyv szerinti értékű állami vagyonba tartozó ingóság reprezentációs célból, protokolláris ajándékként (a továbbiakban: protokolláris ajándék) ingyenesen átruházható. A protokolláris ajándék tulajdonjogának ingyenes átruházására az átadás során az állam képviseletében eljáró személy e törvény erejénél fogva jogosult.”
22. § A Vtv. a következő 69/B. §-sal egészül ki:
„69/B. § (1) Amennyiben a 2. § (2) bekezdésétől eltérően az ingatlan-nyilvántartás valamely ingatlan tulajdonosaként központi költségvetési szervet tüntet fel, az MNV Zrt. tudomásszerzését követően benyújtott egyoldalú kérelme alapján – a központi költségvetési szerv tulajdonjogának egyidejű törlése mellett – a magyar állam tulajdonjogát kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.
(2) Az ingatlanügyi hatóság a magyar állam tulajdonjogának bejegyzéséhez az MNV Zrt. (1) bekezdés szerinti, az érintett ingatlan pontos megjelölését tartalmazó kérelmén kívül egyéb dokumentumot nem kérhet.
(3) Az állam tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg az (1) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv kezdeményezésére az MNV Zrt. a költségvetési szervvel az (1) bekezdés szerinti ingatlan tekintetében nem visszterhes vagyonkezelési szerződést köt, vagy egyoldalú nyilatkozatával – a 28/A. § (2) bekezdése szerinti állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében – a központi költségvetési szerv használatába adja az ingatlant.
(4) Az állam tulajdonjogának bejegyzését követően az (1) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv adatot szolgáltat az MNV Zrt. részére az (1) bekezdés szerinti ingatlan állami vagyonnyilvántartásba történő bevezetése érdekében.”
23. § A Vtv. a következő 72. §-sal egészül ki:
„72. § A 36. § (11) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
24. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző félnek – az állam kivételével – eleget kell tennie a következő feltételeknek:
a) a nemzeti vagyoni körből ingyenesen tulajdonba adott ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni azzal, hogy
aa) az ingatlan használatba adása az ingatlan tulajdonjogát ingyenesen átruházó fél részére nem minősül a juttatás céljának megfelelő hasznosítási kötelezettség megszegésének, továbbá
ab) a juttatási cél megvalósítása érdekében végzett bontás vagy átalakítás nem minősül az állagmegóvási kötelezettség megszegésének;
b) az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámol a vagyont átadó szervezet felé.”
25. § Az Nvtv. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
26. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény
1. 12. § (8) bekezdésében a „kilencven napon belül” szövegrész helyébe a „90 napon belül” szöveg,
2. 13. § (6) bekezdésében a „kilencven napon belül” szövegrész helyébe a „90 napon belül” szöveg
lép.
27. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § 18a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„18a. kijelölt felelős vezető: az irányítási funkciót betöltő testület azon tagja, illetve irányítási funkciót betöltő testület hiányában a szolgáltató azon felsővezetője, valamint a felügyeleti útmutatóban meghatározott feltételeknek megfelelő más személy, aki a szolgáltató 65. §-ban meghatározott belső szabályzatában került kijelölésre, és aki a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos követelmények és elvárások szolgáltató általi végrehajtásáért felel;”
(2) A Pmt. 3. § a következő 20a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„20a. kriptoeszköz-szolgáltató: a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: MiCA rendelet) 3. cikk (1) bekezdés 15. pontjában meghatározott kriptoeszköz-szolgáltató, amennyiben a MiCA rendelet 3. cikk (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott egy vagy több kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt, kivéve a MiCA rendelet 3. cikk (1) bekezdés 16. pont h) alpontja szerinti kriptoeszközökkel kapcsolatos tanácsadást;”
(3) A Pmt. 3. § 28. pontja a következő o) alponttal egészül ki:
(28. pénzügyi szolgáltató:)
„o) kriptoeszköz-szolgáltató;”
28. § A Pmt. a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § A szolgáltató az 5. § szerinti felügyeletet ellátó szerv felhívásában foglaltaknak megfelelően bizonyítja, hogy ügyfél-átvilágítási intézkedései megfelelnek a szolgáltató által feltárt pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázatoknak.”
29. § A Pmt. 69. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A bírság mértékét az (1) bekezdés h) pont ha), hb) és hd) alpont szerint meghatározott magasabb összegű bírsághatárra figyelemmel kell megállapítani.”
30. § (1) A Pmt. 77. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés f), h), j), k) és n)–r) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében]
„f) a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez a kijelölt felelős vezető döntését igénylő esetek meghatározására és e döntések meghozatalára,”
[vonatkozó részletszabályokat.]
(2) A Pmt. 77. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés a)–e) és m) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében]
„f) a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez a kijelölt felelős vezető döntését igénylő esetek meghatározására és e döntések meghozatalára,”
[vonatkozó részletszabályokat.]
(3) A Pmt. 77. § (3a) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében]
„f) a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez a kijelölt felelős vezető döntését igénylő esetek meghatározására és e döntések meghozatalára,”
[vonatkozó részletszabályokat.]
31. § A Pmt. 82. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(E törvény)
„d) a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló (EU) 2023/1113 európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (2) pontjának”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
32. § (1) A Pmt. 3. § 28. pont m) alpontjában a „tekintetében;” szövegrész helyébe a „tekintetében,” szöveg lép.
(2) A Pmt.
1. 3. § 28. pont n) alpontjában a „vonatkozásában;” szövegrész helyébe a „vonatkozásában,” szöveg,
2. 5. § f) pontjában az „f), h), n) o)” szövegrész helyébe az „f), h)” szöveg
lép.
(3) A Pmt.
1. 69. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontjában a „legfeljebb” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,
2. 69. § (1) bekezdés h) pont hb) alpontjában a „legfeljebb” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg
lép.
33. § Hatályát veszti a Pmt.
1. 1. § (1) bekezdés n) és o) pontja,
2. 76/F.–76/I. §-a.
34. § Hatályát veszti a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény 59. § (2) bekezdés c) pontja.
35. § Hatályát veszti a 2020. évi Dubaji Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához, továbbá egyes nemzetközi nagyeseményekhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2019. évi XIV. törvény.
36. § A Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XV. törvény 3. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerinti közfeladathoz rendelt vagyonkezelői” szöveg lép.
37. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Sztfhtv.) 13. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hatóság Elnöke)
„h) kijelöli, valamint felmenti a Koncessziós Tanács alelnökét,”
38. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Sztfhtv.) 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13/A. § A Hatóság elnöke megállapítja a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályait, a kockázatelemzés rendszere kialakításának szabályait, az ESG tanúsítóként és az ESG tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályait, az ESG szoftverek kiberbiztonsági tanúsítása vonatkozásában alkalmazandó európai vagy nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási rendszert, a Tanúsítók Névjegyzéke, a vállalkozások, az ESG beszámolók, az ESG tanácsadók, az ESG minősítők, valamint az ESG szoftverek nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a nyilvántartások személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat, az ESG menedzsmentplatform működési szabályait, a hitelesített támogatásmenedzsment központ működésének részletes szabályait, az ESG beszámoló és az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív minimum követelményeit, tartalmát, formai követelményeit és közzétételének szabályait, továbbá az ESG törvény 27. § (5) bekezdése szerinti további adatszolgáltatás előírására vonatkozó követelményeket és a Hatóság által engedélyezett adatszolgáltatás teljesítésének szabályait.”
39. § Az Sztfhtv. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13/A. § A Hatóság elnöke
1. megállapítja a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályait, a kockázatelemzés rendszere kialakításának szabályait, az ESG tanúsítóként és az ESG tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályait, az ESG szoftverek kiberbiztonsági tanúsítása vonatkozásában alkalmazandó európai vagy nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási rendszert, a Tanúsítók Névjegyzéke, a vállalkozások, az ESG beszámolók, az ESG tanácsadók, az ESG minősítők, valamint az ESG szoftverek nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a nyilvántartások személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat, az ESG menedzsmentplatform működési szabályait, a hitelesített támogatásmenedzsment központ működésének részletes szabályait, az ESG beszámoló és az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív minimum követelményeit, tartalmát, formai követelményeit és közzétételének szabályait, továbbá az ESG törvény 27. § (5) bekezdése szerinti további adatszolgáltatás előírására vonatkozó követelményeket és a Hatóság által engedélyezett adatszolgáltatás teljesítésének szabályait,
2. a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás kiberbiztonsági követelményeit, továbbá a követelményeknek való megfelelés igazolásának módját.”
40. § Az Sztfhtv. 35. §-ában az „a 7–29. §” szövegrész helyébe az „a 7–25. §, a 29. §” szövegrész és az „a 31–34/D. §” szövegrész helyébe az „a 31–34/C. §” szöveg lép.
41. § Hatályát veszti az Sztfhtv.
a) 1. § (5) bekezdése,
b) IV. Fejezete,
c) 34. §-a,
d) 34/B. § (13) és (14) bekezdése,
e) 34/D. §-a.
42. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 21. § (1) bekezdésében a „18. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe a „7. § (1) bekezdése szerinti adattovábbítási és a 18. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének” szöveg lép.
43. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény (a továbbiakban: 2021. évi CI. törvény) I. Fejezete 7/A. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„7/A. Egyházakat és egyházi jogi személyeket érintő vagyonátadásra vonatkozó rendelkezések”
44. § A 2021. évi CI. törvény 7/A. alcíme a következő 9/J. §-sal egészül ki:
„9/J. § Az Nvtv. 13. § (5) bekezdése alapján a magyar állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom alatt álló Göd belterület 263 helyrajzi számú, természetben a 2131 Göd, Bartók Béla utca 8–10. szám alatti ingatlan tulajdonjogát a tulajdonos Piarista Rend Magyar Tartománya átruházhatja, mely esetben nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4)–(8) bekezdésében foglaltakat. A magyar állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásból e § rendelkezése alapján a tulajdonos Piarista Rend Magyar Tartománya kérelmére törölni kell.”
45. § A 2021. évi CI. törvény 11. § (1) bekezdésében az „a 9/G. §, a 153. §,” szövegrész helyébe az „a 9/G. §, a 9/J. §, a 153. §,” szöveg lép.
46. § Hatályát veszti a 2021. évi CI. törvény 9/C. § (1) bekezdésében az „azzal, hogy az a) és b) pont szerinti ingatlanra az átruházással együtt az ingatlan-nyilvántartás szerinti Budapest, XII. kerület belterület 10739/1 helyrajzi számú, természetben az 1125 Budapest, XII. kerület Szilágyi Erzsébet fasor 22/B. szám alatti és az ingatlan-nyilvántartás szerinti Budapest, XII. kerület belterület 10739/2 helyrajzi számú, természetben az 1125 Budapest, XII. kerület Szilágyi Erzsébet fasor 22/C. szám alatti ingatlan javára átjárási telki szolgalmi jogot kell bejegyezni” szövegrész.
47. § Hatályát veszti a 2021. évi CI. törvény 7/B. alcíme.
48. § Az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: 2021. évi CXXXII. törvény) 2. §-t követően a következő 1/A. alcím címmel egészül ki:
„1/A. A Magyar Falu Program hosszú távú programjának további elősegítése, valamint az 5 és 15 ezer fő közötti lélekszámú települések településfejlesztési programjának megvalósítása érdekében egyes állami vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról”
49. § A 2021. évi CXXXII. törvény 2. alcím címét megelőzően a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján a Magyar Falu Program hosszú távú településfejlesztési programjának hatékony megvalósítása, valamint 5 és 15 ezer fő közötti lélekszámú települések településfejlesztési programjának megvalósítása érdekében e törvény rendelkezéseinek megfelelően ingyenesen önkormányzati tulajdonba kerülnek – a támogatott települési önkormányzatokkal lefolytatott előzetes egyeztetések alapján – az MNV Zrt. és a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH Zrt.) által – az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendelet szerint – lefolytatott vizsgálat alapján a Kormány által 2024. június 30-ig nyilvános határozattal kijelölt állami tulajdonban lévő ingatlanok (a továbbiakban: Ingatlanok2) és az azokhoz kapcsolódó, valamint azokon található állami tulajdonú ingó vagyontárgyak (a továbbiakban: Ingóságok2) azzal, hogy az Ingatlanok2 összesített nyilvántartási értéke nem haladhatja meg az 1 691 371 828 forintot. Az Ingatlanok2 és Ingóságok2 (a továbbiakban együtt: Vagyonelemek2) 2024. július 1. napján ingyenesen, nyilvántartási értéken kerülnek a Kormány határozatában megjelölt önkormányzatok (a továbbiakban: Önkormányzatok2) tulajdonába.”
50. § A 2021. évi CXXXII. törvény 2. alcím címét megelőzően a következő 2/B. § és 2/C. §-sal egészül ki:
„2/B. § (1) Az Ingatlanok2 tulajdonjogának változását az eljáró hatóság az Önkormányzatok2 kérelme alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. A tulajdonjogot az ingatlanügyi hatóság az e törvény tulajdonjog-átruházást tartalmazó rendelkezése, valamint az Ingatlanok2 helyrajzi számát tartalmazó 2/A. § szerinti kormányhatározat alapján jegyzi be, amelyre az ingatlan-nyilvántartási kérelemben kell hivatkozni.
(2) Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló Vagyonelemek2 birtokának átruházására az Önkormányzatok2 2/A. § szerinti tulajdonszerzését követően kerül sor. Azon vagyonelemek vonatkozásában, amelyek használata, hasznosítása a tulajdonba adón és tulajdonba vevőn kívüli, harmadik személyek által – az érintett tulajdonba vevő önkormányzat tulajdonszerzésének időpontjában – korlátozott, állapotfelvételi jegyzőkönyvet kell felvenni azzal, hogy az érintett vagyonelemek használatából, vagyonkezeléséből eredő esetleges korlátozásokat, tényeket az állapotfelvételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A birtokátruházásra a tulajdonba adón és a tulajdonba vevőn kívüli harmadik személyek általi használattal érintett ingatlanok esetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:3. § (4) bekezdése alapján, a dolog kiadása iránti igény átruházásával, 2024. július 1. napjával kerül sor.
(3) Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, korlátozásokkal, harmadik személyek általi használattal nem terhelt vagyonelemek birtokának átruházása birtokátruházási jegyzőkönyv felvételével történik, kivéve az olyan vagyonelemeket, amelyek már az érintett tulajdonba vevő önkormányzat birtokában vannak. Ilyen esetekben birtokátruházásra nem kerül sor.
(4) Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló Vagyonelemek2-höz kapcsolódó fizetési kötelezettség és a kárveszély az Önkormányzatok2-t a birtokátruházást követően terheli. Azon vagyonelemek vonatkozásában, amelyek a tulajdonátszállás időpontjában az Önkormányzatok2 birtokában vannak, vagy az MNV Zrt.-n és az érintett Önkormányzatok2-ön kívüli harmadik személyek birtokában vannak, a fizetési kötelezettség és a kárveszély 2024. július 1. napjától terheli az Önkormányzatok2-t.
(5) Az MVH Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló Vagyonelemek2-t 2024. július 1. napjával – birtokátruházás lefolytatása nélkül – birtokba adottnak kell tekinteni. A harmadik személy használatában lévő Vagyonelemek2 tekintetében a dolog kiadása iránti igény 2024. július 1. napjával átszáll a tulajdonszerző önkormányzatra.
(6) Az MVH Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló Vagyonelemek2-höz kapcsolódó fizetési kötelezettség és a kárveszély az Önkormányzatok2-t 2024. július 1. napját követően terhelik. Az Önkormányzatok2 kötelesek a tulajdonszerzéssel összefüggésben az MVH Zrt. által jelzett – az érintett vagyonelem korábbi tulajdonosa kezelője vagy vagyonkezelője által meghatározott – korlátozások, feltételek betartására.
(7) Az átszálló Vagyonelemek2 bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, a tulajdonosi joggyakorló szervezetek könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel, amelyről az MNV Zrt. és az MVH Zrt. tájékoztatja az Önkormányzatok2-t.
(8) Az Önkormányzatok2 – szükség esetén – elvégzik az Ingatlanok2 környezeti állapotának felmérését, kármentesítését, továbbá, ha a tulajdonba adott ingatlanon tervezett tevékenység engedélyköteles, gondoskodnak az engedélyek megszerzéséről. Az Önkormányzatok2 a Vagyonelemek2 vonatkozásában a magyar állammal szemben semmilyen követelést nem támaszthatnak.
(9) A Vagyonelemek2 átadására a Vagyonelemek2 tekintetében hatályban lévő bérleti szerződésekkel és egyéb használati viszonyokkal, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vezeték-, szolgalmi és használati jogokkal és kötelezettségekkel terhelten kerül sor.
(10) Az Önkormányzatok2 a tulajdonukba adott Vagyonelemek2-t – a 2/A. §-ban foglaltak szerint – a Magyar Falu Program, valamint egyéb településfejlesztési céloknak megfelelően, azok megvalósításához használhatják vagy hasznosíthatják. Ha az Önkormányzatok2 a tulajdonukba adott vagyonelemeket értékesítik – ideértve a cserét is –, a tulajdonjog átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a 2/A. § szerinti célok megvalósítására kell fordítani, valamint az érintett vagyonelemek helyébe lépő vagyontárgyat a 2/A. § szerinti célok megvalósítására kell használni.
(11) A 2/A. § szerinti vagyonjuttatás során – a Kormány 2/A. § szerinti határozatában szereplő védett ingatlanok tekintetében – nem kell alkalmazni a Kötv. 44. § (1) bekezdés a) pontját és (4) bekezdését és a Vgtv. 23. § (1) bekezdését.
(12) A 2/A. § szerinti vagyonjuttatás során a Sporttv. 64. § (3) bekezdése szerint miniszteri egyetértést megadottnak kell tekinteni, valamint nem kell alkalmazni a Sporttv. 64. § (4) bekezdését.
(13) A vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.
2/C. § (1) A 2/A. § alapján tulajdont szerző Önkormányzatok2-nek a megszerzett Ingatlanok2-re vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői joga, vagyonkezelői joga, a Vagyonelemek2-re vonatkozó használati, valamint bérleti szerződése 2024. július 1. napjával megszűnik a tulajdonosi joggyakorló szervezettel történő külön elszámolás, a beruházások vagyonnyilvántartási átvezetése, rendezése nélkül azzal, hogy az MNV Zrt., az MVH Zrt., a magyar állam és a tulajdont szerző Önkormányzat2 a tulajdonba adással érintett Vagyonelemek2 tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.
(2) Az (1) bekezdés szerint megszűnt, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői jog, vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését a tulajdont szerző Önkormányzatok2 a 2/B. § (1) bekezdése szerinti kérelemben kezdeményezik.”
51. § A 2021. évi CXXXII. törvény 2. alcím címét megelőzően a következő 2/D. §-sal egészül ki:
„2/D. § (1) Ha a 2/A. § szerint a Csesztve belterület 135, illetve Páty belterület 631/1 helyrajzi számú ingatlanok kijelölésre kerülnek, azok ingyenes tulajdonba adása során nem kell alkalmazni az Nvtv. 6. § (1) bekezdését.
(2) A 2/A. § szerinti vagyonjuttatás során az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásában álló Vagyonelemek2 tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4), (5), (7) és (8) bekezdését.”
52. § A 2021. évi CXXXII. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1. § (1), (10) és (11) bekezdése, a 2/A. §, a 2/D. §, a 3. § (1), (10) és (11) bekezdése, a 13. § és a 16. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
53. § A 2021. évi CXXXII. törvény
1. 1. § (12) bekezdésében a „2001. évi LXIV. törvény” szövegrész helyébe a „2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.)” szöveg,
2. 1. § (13) bekezdésében az „1995. évi LVII. törvény” szövegrész helyébe az „1995. évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgtv.)” szöveg,
3. 1. § (14) bekezdésében a „2007. évi CXXVII. törvény” szövegrész helyébe a „2007. évi CXXVII. törvény a (továbbiakban: Áfa tv.)” szöveg
lép.
54. § Hatályát veszti a 2025. évi Oszakai Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2022. évi XLVII. törvény 2. és 3. §-a.
55. § (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: ESG törvény) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény hatálya kiterjed a vállalkozás befektetésére, kitettségére, ha annak nagyságrendje, célja vagy aránya okán a vállalkozás stratégiája, politikája vagy szabályzatai alapján a fenntarthatóság szerepe vagy megközelítése meghatározó, vagy az adott befektetés vagy kitettség kapcsán igazolható, hogy a vállalkozásnak jelentős pénzügyi vagy működési befolyása van.”
(2) Az ESG törvény 1. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) E törvény hatálya kiterjed arra – a vállalkozásnak vagy a (3) bekezdés szerinti szervezetnek nem minősülő – szervezetre is, amely a vállalkozástól vagy a (3) bekezdés szerinti szervezettől tartalmát tekintve e törvény hatálya alá tartozó ESG adatszolgáltatásra tart igényt.
(3b) A (3a) bekezdés szerinti szervezetre a 11. § (2) bekezdés j) pontját, a 11. § (3) és (4) bekezdését, a 27. § (4)–(6) bekezdését, valamint a IX. Fejezetet kell alkalmazni.”
(3) Az ESG törvény 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E törvény hatálya kiterjed
a) a Magyarország területén ESG beszámoló vizsgálatát végző ESG tanúsítókra;
b) a Magyarország területén fenntarthatósági tanácsadási szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személyekre (a továbbiakban: ESG tanácsadó);
c) a Magyarország területén ESG szoftvereket forgalmazó vagy gyártó vállalatokra;
d) a Magyarország területén ESG tanácsadókat oktató intézményekre;
e) az ESG minősítőre, illetve az ESG minősítőnek nem minősülő, de tartalmát tekintve e törvény hatálya alá tartozó ESG minősítést az 1. § (1) bekezdés szerinti vállalkozás vagy az 1. § (3) bekezdés szerinti szervezet tekintetében végző szervezetre.”
(4) Az ESG törvény 1. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) E törvény hatálya kiterjed az – e törvény szerinti – ESG közreműködői tevékenység jogosulatlan végzésére.”
56. § Az ESG törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvánosság és átláthatóság elvének megfelelően a vállalkozás által közzétett ESG beszámoló nyilvántartása nyilvános, tartalma korlátozás nélkül megismerhető és bárki által megtekinthető.”
57. § (1) Az ESG törvény 7. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„1. anyavállalat: az az e törvény szerinti vállalkozás, amely a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2) bekezdés 1. pontja alapján anyavállalatnak minősül;”
(2) Az ESG törvény 7. §-a a következő 6a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„6a. ESG közreműködő: az ESG tanúsító, az ESG tanácsadó és az ESG minősítő;”
(3) Az ESG törvény 7. § 7–10. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„7. ESG minősítő: a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szerinti gazdálkodó szervezet, és az a külföldi jogi személy, amely Magyarország területén működő bármely szervezet ESG jellemzőire, az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív vagy a 27. § (5) bekezdése szerinti további, e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatás tartalmára, illetve a fenntarthatósági kérdések körében felmerülő kockázataira vonatkozó véleményt, pontszámot vagy ezek kombinációját készíti, illetve szolgáltatás keretében harmadik felek számára biztosít;
8. ESG szoftver: olyan IKT-termék, amely támogatja a vállalatot vagy az általa megbízott jogi vagy természetes személyt az ESG adatszolgáltatási kötelezettségnek való megfelelésben, az adatgyűjtésben és adatkezelésben, a teljesítményértékelés elvégzésében;
9. ESG tanácsadó: a Pp. szerinti gazdálkodó szervezet, és az a személy, amely Magyarország területén ESG célú vállalatirányítási szakértői és ESG adatszolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztató és tanácsadói szolgáltató tevékenységet folytat, közreműködik a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek sikeres és megfelelő időben történő teljesítésében, részt vesz a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos adatok összegyűjtésében és elemzésében, a társadalmi felelősségvállalási stratégia elkészítésében, valamint a kockázatkezelésre, a kockázatelemzésre és a megelőző intézkedésekre vonatkozó szabályok végrehajtásában;
10. ESG tanúsító: az ESG beszámolót tanúsító, akkreditált, jogi személyiséggel rendelkező megfelelőségértékelő szervezet;”
(4) Az ESG törvény 7. §-a a következő 15a. ponttal egészül ki:
„15a. kapcsolódó személy:
a) az a személy, amelyben az ESG közreműködő – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az a személy, amely az ESG közreműködőben – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az a személy, akiben olyan harmadik személy rendelkezik a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással, aki az ESG közreműködőben is – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az ESG közreműködőben és a másik személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,
d) az a külföldi jogi személy, amely az ESG közreműködővel az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll,
e) az ESG közreműködő külföldi fióktelepe, és az a személy, amely a külföldi székhelyű ESG közreműködővel az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll,
f) az a személy, akire nézve az ESG közreműködő vonatkozásában az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,
g) az a személy, akinek az ESG közreműködő, az ESG közreműködő külföldi fióktelepének vagy magyarországi fióktelepének a munkavállalója vagy munkaviszony jellegű egyéb jogviszonyban foglalkoztatottja a tagja, a munkavállalója vagy munkaviszony jellegű egyéb jogviszonyban foglalkoztatottja,
h) az a személy, aki olyan, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 17. pontja szerinti könyvvizsgálói hálózatnak a tagja, amelynek az ESG közreműködő, az ESG közreműködő külföldi fióktelepe vagy magyarországi fióktelepe is a tagja.”
58. § Az ESG törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A miniszter a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, mint vállalkozásfejlesztési ügynökség (a továbbiakban: vállalkozásfejlesztési ügynökség) útján látja el az alábbi feladatokat:
a) kis- és középvállalkozások ESG fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítésére vonatkozó felkészítését, fejlesztését célzó támogatási programokat indít, ESG szemléletformáló és ESG tanácsadási szolgáltatásokat biztosít a külön támogatási programban meghatározott feltételekkel;
b) az ESG tanácsadók és az ESG tanácsadókat oktató intézmények tájékoztatását, képzését szervezi;
c) nyilvántartást vezet az ESG tanácsadókat oktató intézményekről;
d) akkreditálja a Magyarország területén ESG tanácsadókat oktató intézményeket;
e) ellátja a miniszter rendeletében meghatározott ESG-vel kapcsolatos egyéb feladatokat.
(2) A vállalkozásfejlesztési ügynökség az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott feladatait hatósági hatáskörben látja el.”
59. § (1) Az ESG törvény 10. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Tanács – a 27. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatásra igényt tartó megkeresésére – szakmai véleményt ad az adatszolgáltatás tárgyában.”
(2) Az ESG törvény 10. § (3) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
(A Tanács szakmai tanácsadó testületként)
„i) a vállalkozásfejlesztési ügynökség ügyvezetője, és
j) a miniszterelnök politikai igazgatója”
(által kijelölt személy részvételével működik.)
60. § (1) Az ESG törvény 11. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Hatóság az (1) bekezdés szerinti feladat- és hatáskör keretében nyilvántartást vezet]
„ad) az ESG szoftverekről;”
(2) Az ESG törvény 11. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Hatóság az (1) bekezdés szerinti feladat- és hatáskör keretében akkreditálja]
„bb) az ESG tanúsítókat, az ESG beszámolóra vonatkozó magyar nyelvű bizonyossági vélemény (a továbbiakban: ESG tanúsítvány) adási tevékenységükkel összefüggésben;”
(3) Az ESG törvény 11. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Hatóság az (1) bekezdés szerinti feladat- és hatáskör keretében]
„c) hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a vállalkozások e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek betartását;”
(4) Az ESG törvény 11. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő i) és j) ponttal egészül ki:
[A Hatóság az (1) bekezdés szerinti feladat- és hatáskör keretében]
„h) hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az ESG közreműködők valamint az 1. § (3a) bekezdése szerinti szervezetek e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek betartását;
i) engedélyezi a 27. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatás igénylését;
j) eljár a jogosulatlan ESG közreműködői tevékenységet folytatókkal szemben.”
(5) Az ESG törvény 11. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti akkreditált státusz három évre szól.
(4) A Hatóság a (2) bekezdés b) pontja szerinti akkreditált státuszt visszavonja, ha az akkreditálás alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, amelynek következtében az akkreditálás alapvető követelményei nem teljesülnek, és ezt az ESG tanácsadó vagy az ESG tanúsító a Hatóság felhívásában foglalt határidőn belül nem orvosolja.
(5) A Hatóság eljárása során a sommás eljárás alkalmazása kizárt.
(6) A 27. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatás iránti kérelemhez a kérelmező mellékeli a Tanács 10. § (2a) bekezdése szerinti szakmai véleményét. A (2) bekezdés i) pontja szerinti eljárás során a Hatóság figyelembe veszi a Tanács szakmai véleményét. Ha a Hatóság az engedélyezés tárgyában hozott döntésében eltér a Tanács szakmai véleményétől, döntésében köteles indokolni az eltérés okát.”
61. § Az ESG törvény 12. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A Bizottság szakmai tanácsadó testületként)
„f) a vállalkozásfejlesztési ügynökség ügyvezetője”
(által kijelölt személy részvételével működik.)
62. § Az ESG törvény 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vállalkozás megfelelő és hatékony kockázatkezelési rendszert hoz létre a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében. Hatékonynak tekinthetőek azok az intézkedések, amelyek lehetővé teszik a lényeges, káros hatással járó társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatok azonosítását és kezelését, valamint a társadalmi felelősségvállalással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségszegések megelőzését, megszüntetését vagy mértékének minimalizálását, ha a vállalkozás ezeket maga okozta, vagy hozzájárult azokhoz az ellátási láncon belül. Az ellátási lánc átvilágítására és kockázataik elemzésére és minősítésére kizárólag az e törvényben meghatározott, e törvény szerint nyilvántartásba vett ESG szoftver vehető igénybe.”
63. § Az ESG törvény 23. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A vállalkozás a 13. § e) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy – a 23/A. § szerinti konszolidációs mentesség esetének kivételével – évente ESG beszámolót készít az előző üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről, amelyet köteles ESG tanúsítóval auditáltatni. Az ESG beszámolót a vállalkozás ügyvezető szerve hagyja jóvá.
(2) Az (1) bekezdés szerint jóváhagyott és auditált ESG beszámolót a vállalkozás az üzleti év végét követő hat hónapon belül küldi meg a Hatóság részére, valamint ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a honlapján.”
64. § Az ESG törvény a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § (1) Mentesül a 23. § szerinti kötelezettség alól a leányvállalat, ha az anyavállalat a 23. § szerint elkészített összevont (konszolidált) ESG beszámolójában a leányvállalat és annak leányvállalatai is szerepelnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesség akkor alkalmazható, ha a mentesülő leányvállalat a Hatóság részére bejelenti
a) annak tényét, hogy a vállalkozás mentesül a 23. § szerinti kötelezettség alól, továbbá
b) annak az anyavállalatnak a nevét és székhelyét, amelynek összevont (konszolidált) ESG beszámolójában a leányvállalat szerepel.”
65. § Az ESG törvény 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) Az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet az ESG adatszolgáltatási kötelezettségének ESG beszámoló készítésével vagy az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív kitöltésével tehet eleget.
(2) Ha az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet az ESG adatszolgáltatási kötelezettségének ESG beszámoló útján tesz eleget, akkor az ügyvezető szervének jóvá kell hagynia az ESG beszámolót. Az ESG beszámoló elkészítésére e törvény vállalkozásokra vonatkozó szabályai – a 13–22. §-ban, a 23. § (1) bekezdésében, valamint a 28–34. §-ban foglaltak kivételével – alkalmazandóak.
(3) Az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet az ESG beszámolóját ESG tanúsítóval auditáltathatja, ebben az esetben a IV. Fejezet rendelkezéseit alkalmazni kell.
(4) Ha a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív tekintetében kérnek tartalmát tekintve e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatást, akkor a vállalkozásnak vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezetnek legfeljebb az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőívet vagy a kérdőívnek azt a részét kell kitöltenie, amelyre a megkeresés vonatkozott.
(5) Ha a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív – e törvény vagy a Hatóság elnökének rendelete szerinti – tartalmán túl igényt tartanak további, tartalmát tekintve e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatásra, abban az esetben a további adatszolgáltatás előírására vonatkozóan adatszolgáltatás iránti kérelmet kell benyújtani a Hatósághoz. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet annak kell benyújtania, aki a további adatszolgáltatásra igényt tart a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől. A Hatóság által engedélyezett adatszolgáltatást a vállalkozás vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet a Hatóság rendeletében meghatározottaknak megfelelően teljesíti.
(6) Az a személy, akinek a részére tartalmát tekintve e törvény szerinti ESG adatszolgáltatást teljesítenek, köteles az adatszolgáltatás keretében az adott negyedévben beérkezett adatokat legkésőbb az adott negyedév utolsó napját követő 45 napon belül – a Hatóság elnökének a beszámoló formai követelményeiről szóló rendeletében meghatározott formában – a Hatóság részére hiánytalanul rendelkezésre bocsátani.”
66. § Az ESG törvény 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vállalkozás a belső és külső panaszkezelési rendszer keretében beérkezett bejelentések panaszkezelési eljárásának lezárultát követő 5 évig köteles megőrizni a panaszkezelés eredményét.”
67. § Az ESG törvény 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A jogi személy és kapcsolódó személye Magyarország területén nem végezhet ESG tanúsítói tevékenységet azon vállalkozás vagy 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet vagy mindezek leányvállalatai esetében, amelynél ESG tanácsadóként eljár vagy eljárt adott jelentés és két egymást követő üzleti év vonatkozásában.”
68. § (1) Az ESG törvény 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jogi személy és kapcsolódó személye nem járhat el ESG minősítőként azon vállalkozás vagy 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet vagy mindezek leányvállalatai esetében, amelynél az adott üzleti év vonatkozásában ESG tanácsadóként eljár.”
(2) Az ESG törvény 35. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a vállalkozásról vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezetről annak megbízása hiányában és hozzájárulása nélkül tartalmát tekintve ESG minősítést (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: minősítés) hoznak nyilvánosságra, vagy adnak át harmadik személynek, a minősítést végző személy a minősítés eredményéről és annak részletes módszertani bemutatásáról haladéktalanul értesíti a minősített szervezetet, aki a minősítés eredményével kapcsolatban a felhasznált információk vonatkozásában panasszal élhet és újraértékelést kérhet a minősítést végzőtől. A minősítést végző az újraértékelés során a minősített szervezet által rendelkezésre bocsátott információkat is értékeli a minősítésben.
(7) A 45/A. § (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével az a szervezet végezhet ESG minősítési tevékenységet, amely az ESG minősítők 43. § szerinti nyilvántartásában szerepel.”
69. § Az ESG törvény 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogi vagy természetes személy és ezek kapcsolódó személye Magyarország területén nem végezhet ESG adatszolgáltatást támogató tanácsadást azon vállalkozás vagy 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet vagy mindezek leányvállalatai esetében, amelynél adott jelentés és két egymást követő üzleti év vonatkozásában ESG tanúsítóként független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást is végez vagy végzett, illetve ESG minősítőként jár vagy járt el.”
70. § Az ESG törvény VII. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„VII. FEJEZET
Az ESG SZOFT VEREK
37. § Az ESG adatszolgáltatás folyamatát támogató ESG szoftvernek rendelkeznie kell a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Kibertan.tv.) alapján kiállított nemzeti vagy európai kiberbiztonsági tanúsítvánnyal vagy megfelelőségi nyilatkozattal.”
71. § (1) Az ESG törvény 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hatóság az ESG adatszolgáltatási kötelezettség alá eső vállalkozásokról nyilvántartást vezet, amely a következőket tartalmazza:
1. a vállalkozás nevét, székhelyét;
2. a vállalkozás adószámát;
3. a vállalkozást nyilvántartó cégbíróságot;
4. a vállalkozás elérhetőségét;
5. a vállalkozással szerződéses jogviszonyban álló ESG közreműködők nevét és a jogviszony kezdő napját;
6. a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.”
(2) Az ESG törvény 38. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Hatóság a honlapján közzéteszi az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásnak az (1) bekezdés 1–4. pontja szerinti adatait.
(4) A Hatóság a vállalkozást hivatalból veszi nyilvántartásba. A vállalkozás az (1) bekezdés 5. pontja szerinti adatait a nyilvántartásba vételét követő 15 napon belül jelenti be a Hatóság részére.
(5) A vállalkozás az (1) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti a Hatóság részére.
(6) Az (1) bekezdés szerinti adatok kezelésének célja a vállalkozásokra vonatkozó információk naprakészen tartása, valamint a Hatóság hatósági ellenőrzési feladatainak ellátása.”
72. § Az ESG törvény 39. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(A Hatóság a vállalkozások által készített ESG beszámolókról nyilvántartást vezet, amely a következőket tartalmazza:)
„e) a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatok.”
73. § (1) Az ESG törvény 40. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Hatóság a honlapján közzéteszi az ESG tanúsítói tevékenység végzésére jogosult ESG tanúsítók (1) bekezdés a) pontja szerinti adatait.
(1b) Az (1) bekezdés szerinti adatok kezelésének célja az ESG tanúsítókra vonatkozó információk naprakészen tartása, valamint a Hatóság hatósági ellenőrzési feladatainak ellátása.”
(2) Az ESG törvény 40. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha az (1) bekezdés szerinti adatok változását az ESG tanúsító bejelenti, a nyilvántartásban a változás bejegyzését megelőzően szereplő adatot a Hatóság az adat változása bejegyzését követő öt év elteltével a nyilvántartásból törli.”
74. § (1) Az ESG törvény 41. § (2) bekezdése a következő 6. ponttal egészül ki:
(A névjegyzék természetes személy tanácsadó esetén tartalmazza)
„6. a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.”
(2) Az ESG törvény 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A névjegyzék jogi személy tanácsadó esetén tartalmazza
1. a tanácsadó nevét és székhelyét;
2. a tanácsadó elérhetőségét;
3. a tanácsadó foglalkoztatotti létszámát szakképesítés szerinti összetételben;
4. a tanácsadó képviseletét ellátó személy nevét;
5. azon jogi személyek nevét és adószámát, amelyekkel a tanácsadó ESG adatszolgáltatásban nyújtott tanácsadási szolgáltatásra irányuló szerződéses jogviszonyban áll, valamint a tanácsadói jogviszony kezdetét;
6. az összeférhetetlenségi nyilatkozatot;
7. a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.”
(3) Az ESG törvény 41. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az ESG tanácsadó ESG tanácsadói tevékenységet már nem végez, akkor a (2) illetve (3) bekezdés szerinti adatokat a Hatóság a tevékenység befejezésének bejelentését követő öt év elteltével köteles a nyilvántartásból törölni.
(6) Ha a (2) illetve (3) bekezdés szerinti adatok változását az ESG tanácsadó bejelenti, a nyilvántartásban a változás bejegyzését megelőzően szereplő adatot a Hatóság az adat változása bejegyzését követő öt év elteltével a nyilvántartásból törli.
(7) A Hatóság a honlapján közzéteszi ESG tanácsadói tevékenység végzésére jogosult ESG tanácsadók esetében az (1) bekezdés szerinti névjegyzék adatai közül
a) a természetes személy tanácsadó családi és utónevét, elérhetőségét,
b) a jogi személy tanácsadó (3) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti adatait.
(8) A (2) és (3) bekezdés szerinti adatok kezelésének célja az ESG tanácsadókra vonatkozó információk naprakészen tartása, valamint a Hatóság hatósági ellenőrzési feladatainak ellátása.”
75. § Az ESG törvény 19. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. ESG szoftverek nyilvántartása
42. § (1) A Hatóság nyilvántartást vezet az ESG szoftverekről, amely tartalmazza
a) az ESG szoftver megnevezését, verziószámát, illetve az azonosítására szolgáló adatokat,
b) az ESG szoftver gyártójának megnevezését,
c) a gyártó adószámát, cégjegyzékszámát,
d) a gyártó székhelyének címét,
e) a Kibertantv. alapján kiállított nemzeti vagy európai kiberbiztonsági tanúsítvány vagy megfelelőségi nyilatkozat meglétét igazoló dokumentumot,
f) a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.
(2) A Hatóság a honlapján közzéteszi az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti adatait.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adatok kezelésének célja az ESG szoftverekre vonatkozó információk naprakészen tartása, valamint a Hatóság hatósági ellenőrzési feladatainak ellátása.”
76. § Az ESG törvény 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A névjegyzék tartalmazza
1. az ESG minősítő nevét és székhelyét;
2. az ESG minősítő elérhetőségét;
3. az ESG minősítő foglalkoztatotti létszámát szakképesítés szerinti összetételben;
4. az ESG minősítő képviseletét ellátó személy nevét;
5. azon jogi személyek nevét és adószámát, amelyekkel az ESG minősítő e törvény szerinti tevékenységének végzésére irányuló szerződéses jogviszonyban áll;
6. az összeférhetetlenségi nyilatkozatot;
7. az ESG minősítő által használt minősítési módszertan nyilvános elérhetőségének módját és helyét;
8. a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.
(3) A Hatóság a honlapján közzéteszi az (1) bekezdés szerinti névjegyzéknek a (2) bekezdés 1., 2. és 7. pontja szerinti adatait.
(4) A (2) bekezdés szerinti adatok kezelésének célja az ESG minősítőkre vonatkozó információk naprakészen tartása, valamint a Hatóság hatósági ellenőrzési feladatainak ellátása.
(5) Az ESG minősítő a (2) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti a Hatóság részére.”
77. § Az ESG törvény VIII. Fejezete a következő 20/A. alcímmel egészül ki:
„20/A. Az ESG tanúsítók, az ESG tanácsadók és az ESG minősítők nyilvántartására vonatkozó közös szabályok
43/A. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérően, ha a 40. § (1) bekezdése, a 41. § (1) bekezdése vagy a 43. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba történő felvételről a Hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem döntött, a kérelmezőt nem illeti meg a kérelmében megjelölt tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.
(2) Nem vehető fel a 40. § (1) bekezdése, a 41. § (1) bekezdése vagy a 43. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba az, akivel szemben a Hatóság ESG közreműködői tevékenység jogosulatlan végzését végleges határozattal megállapította, a határozat véglegessé válását követő egy évig.”
78. § Az ESG törvény IX. Fejezet címe helyébe a következő cím lép:
„IX. FEJEZET
HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS ÉS HATÓSÁGI ELJÁRÁS”
79. § Az ESG törvény 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) A Hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek, valamint a vállalkozások, az 1. § (3a) bekezdése szerinti szervezetek és az ESG közreműködők e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek teljesítését.
(2) A Hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek megsértésének felderítése, megszüntetése és megelőzése érdekében, amelynek keretében hatósági ellenőrzése során jogosult
a) helyszíni ellenőrzést lefolytatni, ennek keretében a vállalkozás vagy az ESG közreműködő helyiségébe, építményébe és egyéb létesítményébe belépni,
b) bármely, az üggyel kapcsolatos iratba, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is, betekinteni, az iratról másolatot, kivonatot készíteni, adatszolgáltatást és egyéb tájékoztatást kérni és
c) bármely, az ügyhöz kapcsolódó tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálni.
(3) A Hatóság eljárása során keletkezett adatok – ha törvény eltérően nem rendelkezik – nem nyilvánosak.”
80. § Az ESG törvény 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § Ha a Hatóság az ellenőrzése során
a) jogsértést tapasztal, figyelmeztetést vagy az eset összes körülményének mérlegelésével kormányrendeletben meghatározottak szerint közigazgatási bírság szankciót alkalmaz, és döntésében – 15 napos határidő biztosításával – kötelezi a vállalkozást vagy az ESG közreműködőt a jogsértés megszüntetésére és a szükséges megelőző, illetve korrekciós intézkedések megtételére azzal, hogy a bírság kiszabása a kötelezés teljesítésének elmulasztása esetén megismételhető,
b) jogsértést nem tapasztal, ennek tényéről hatósági bizonyítványt állít ki az ügyfél kérelmére lefolytatott hatósági ellenőrzés során minden esetben, illetve a hivatalból folytatott hatósági ellenőrzés esetén az ügyfél kérelmére.”
81. § Az ESG törvény a következő 45/A. §-sal egészül ki:
„45/A. § (1) A Hatóság a jogosulatlan ESG közreműködői tevékenységet folytató személlyel szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szabhat ki. A Hatóság a bírság összegének megállapításakor a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben foglalt szempontokat mérlegeli. Figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye.
(2) Jogosulatlan ESG közreműködői tevékenységnek minősül az, ha
a) a 40. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nem szereplő személy folytat ESG tanúsítói tevékenységet,
b) a 41. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nem szereplő személy folytat ESG tanácsadói tevékenységet, vagy
c) a 43. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nem szereplő személy folytat ESG minősítői tevékenységet.
(3) Nem minősül a (2) bekezdés c) pontja szerinti jogosulatlan ESG minősítői tevékenységnek, ha a 43. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nem szereplő minősítést végző által minősített vállalkozás vagy 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet a rá vonatkozó minősítés közzétételéhez nyilatkozatával vagy kétoldalú megállapodással hozzájárult.
(4) Ha a Hatóság megállapítja
a) annak tényét, hogy a 27. § (5) bekezdése szerinti adatigénylésre engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő tartalommal kerül sor, vagy
b) a 27. § (6) bekezdése szerinti kötelezettség megsértését,
a jogsértővel szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szab ki. Figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye.
(5) A 32. § (4) bekezdésének vagy a 36. § (1) bekezdésének megsértése esetén a Hatóság az ESG közreműködő akkreditált státuszát hat hónapos időtartamra vagy – ha az akkreditált státusz hátralévő időtartama ennél rövidebb – az akkreditált státusz lejártának időpontjáig felfüggeszti. Az az ESG közreműködő, akinek az akkreditált státuszát a Hatóság felfüggesztette, az ESG közreműködői tevékenység végzésére nem jogosult.”
82. § Az ESG törvény 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eljárási bírság legmagasabb összege egymillió forint.”
83. § Az ESG törvény 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § (1) Az ESG menedzsmentplatform olyan elektronikus felület, amelynek keretében a vállalkozás vagy az az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet, amely ESG beszámoló útján kíván eleget tenni az ESG adatszolgáltatási kötelezettségének, digitális formanyomtatványon, díjmentesen készíti el, illetve küldi be közzétételre az ESG beszámolóját a Hatósághoz, továbbá teszi közzé az ESG beszámolóhoz tartozó ESG tanúsítványt. Az ESG menedzsmentplatform – a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott szabályok szerint – egyablakos ügyintézési pontként működik az ESG beszámoló beadására, valamint a hatósági ellenőrzés során a releváns dokumentumok beküldésére.
(2) A vállalkozás vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet a központi azonosítási ügynök szolgáltatás igénybevételével fér hozzá az ESG menedzsmentplatformhoz.
(3) Az ESG menedzsmentplatform adatbázisa csak az ESG tanúsítvánnyal rendelkező beszámolók esetében közhiteles.”
84. § (1) Az ESG törvény 52. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„b) szabályozza az ESG tanúsítók akkreditálásának feltételeit, valamint az ESG tanúsítók szakmai minőségbiztosítására, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásnyújtására; képzésére, továbbképzésére, vizsgáztatására; szakmai etikai szabályaira és szakmai titoktartására; munkaszervezésére, továbbá az ESG tanúsítók által végzett tanúsítási audit lefolytatására vonatkozó részletes követelményeket;”
(2) Az ESG törvény 52. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„e) határozza meg a Hatóság által kiszabható bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét, valamint a bírság megfizetése módjának részletes eljárási szabályait;
f) határozza meg az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás eljárási szabályait.”
(3) Az ESG törvény 52. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„c) az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás követelményrendszerét;”
(4) Az ESG törvény 52. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„e) az ESG tanácsadói képzés és az ESG Tanácsadó képesítés megszerzésének szabályaira, a képzés és a vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére vonatkozó szabályokat.”
(5) Az ESG törvény 52. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben szabályozza)
„d) az ESG szoftverek kiberbiztonsági tanúsítása vonatkozásában alkalmazandó európai vagy nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási rendszert;”
(6) Az ESG törvény 52. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben szabályozza)
„f) a Tanúsítók Névjegyzéke, a vállalkozások, az ESG beszámolók, az ESG tanácsadók, az ESG minősítők, valamint az ESG szoftverek nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a nyilvántartások személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat;”
(7) Az ESG törvény 52. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy az ESG beszámoló és az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív minimumkövetelményeit, tartalmát, formai követelményeit és közzétételének szabályait, továbbá a 27. § (5) bekezdése szerinti további adatszolgáltatás előírására vonatkozó követelményeket és a Hatóság által engedélyezett adatszolgáltatás teljesítésének szabályait rendeletben szabályozza.”
85. § Az ESG törvény 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § (1) Az 57–98. § a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) Az 57–98. § az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
86. § Az ESG törvény
a) 10. § (3) bekezdés g) pontjában a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter,” szöveg,
b) 10. § (3) bekezdés h) pontjában az „elnöke” szövegrész helyébe az „elnöke,” szöveg,
c) 12. § (3) bekezdés d) pontjában a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter,” szöveg,
d) 12. § (3) bekezdés e) pontjában az „elnöke” szövegrész helyébe az „elnöke, és” szöveg,
e) 40. § (4) bekezdésében az „az (1) bekezdés szerinti adatainak bejelentésekor” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti feltételek igazolásaként” szöveg,
f) 40. § (7) bekezdésében az „e törvény hatálya alá tartozó” szövegrész helyébe az „ESG tanúsítói” szöveg
lép.
87. § Hatályát veszti az ESG törvény
a) 7. § 13. és 14. pontja,
b) 11. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja,
c) 40. § (2) bekezdés a) pontja,
d) 40. § (3) bekezdése,
e) 40. § (5) bekezdés a) pontja,
f) 52. § (1) bekezdés a) pontja,
g) 52. § (5) bekezdés e) pontja.
88. § Az ESG törvény 26. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettsége szerinti ESG adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a Hatóság közigazgatási bírságot szab ki a mulasztó vállalkozásra. A bírság mértékére, megállapításának szempontrendszerére és a bírság megfizetésének módjára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.”
89. § Nem lép hatályba az ESG törvény 102. §-a.
90. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 35. § és az 53. § 2024. május 1-jén lép hatályba.
(3) A 29. §, a 32. § (3) bekezdése és a 80–82. § az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.
(4) A 32. § (1) bekezdése, a 39. § és a 89. § 2024. július 1-jén lép hatályba.
(5) A 20. §, a 21. §, a 27. § (2) és (3) bekezdése, a 31. §, a 32. § (2) bekezdése és a 33. § 2025. január 1-jén lép hatályba.
(6) A 18. § 2025. január 1-jén lép hatályba.
(7) A 88. § 2026. január 1-jén lép hatályba.
91. § (1) Az 1. §, a 19–20. §, a 24–25. §, a 44. §, a 47. §, a 49. §, az 51. § és a 2. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 36. § az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) A 37–39. §, a 41. § és a 89. § az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
92. § (1) E törvény
a) 27. § (1) bekezdése a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 4. irányelv) 46. cikk (4) bekezdésének,
b) 28. §-a a 4. irányelv 13. cikk (4) bekezdésének,
c) 29. §-a és 32. § (3) bekezdése a 4. irányelv 59. cikk (3) bekezdésének
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 27. § (2) és (3) bekezdése a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló (EU) 2023/1113 európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (2) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1. A Sport tv. 1. mellékletében foglalt táblázat 38. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
| (A | B | ||
| Az ingatlan helyrajzi száma | A kijelölt vagyonkezelő) | ||
| „ | |||
| 38. | Budapest, belterület 25992/1 (93330/1683450 tulajdoni hányad arányában) | Magyar Testgyakorlók Köre (székhely: Budapest 1087, Salgótarjáni út 12–14.) | |
| ” | |||
2. A Sport tv. 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 40. sorral egészül ki:
| (A | B | ||
| Az ingatlan helyrajzi száma | A kijelölt vagyonkezelő) | ||
| „ | |||
| 40. | Budapest belterület 38440/23 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| ” | |||
1. Az Nvtv. 2. melléklet I. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés című táblázat a következő 36. sorral egészül ki:
| (A | B | ||
| 1 | Társaság neve | Állami részesedés legalacsonyabb mértéke) | |
| „ | |||
| 36 | HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. | 100% | |
| ” | |||
