1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/D. § (1) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés” szövegrész helyébe az „a digitális államról” szöveg és a „bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe a „digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg lép.
2. § Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
a) 15/D. § (1) bekezdésében a „2015. évi CCXXII.” szövegrész,
b) 48/A. § (1) és (2) bekezdése.
3. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 102/A. §-a.
4. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
a) 27. § (4) bekezdésében az „elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: e-ügyintézési tv.)” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Dáptv.)” szöveg,
b) 30. § (4) bekezdésében az „e-ügyintézési tv.-ben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg,
c) 36. § (1) bekezdésében az „e-ügyintézési tv.-ben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg,
d) 42. § (1) bekezdésében az „az e-ügyintézési tv.-ben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg,
e) 54. § (9a) bekezdésében az „az e-ügyintézési tv.-ben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg,
f) 54. § (9d) bekezdésében az „az e-ügyintézési tv.-ben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg,
g) 54. § (14) bekezdés d) pontjában az „az e-ügyintézési tv.-ben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg
lép.
5. § Hatályát veszti a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 31. §-a.
6. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 182. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:
„(20) Az az elektronikus közjegyzői okirat, amelyet az ügyfél a közjegyzői okiratszerkesztési eljárásban 2024. december 31-ig a 2024. augusztus 31-én hatályos, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással írt alá és ezt követően a közjegyző azt hivatali elektronikus aláírásával látta el, közjegyzői okiratnak minősül.”
7. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény
a) 11/A. § (10) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény)” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)” szöveg,
b) 49/A. § (5) bekezdés h) pontjában az „E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe a „Dáptv.” szöveg,
c) 49/A. § (10) bekezdésében az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
d) 87/A. §-ában az „az E-ügyintézési törvény” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
e) 142. § (2) bekezdésében az „az E-ügyintézési törvényben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg
lép.
8. § Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény
a) 111. § (4) bekezdés b) pontja,
b) 179. § (1) bekezdése.
9. § Hatályát veszti az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 22. §-a.
10. § Hatályát veszti a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 11. §-a.
11. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A járási hivatal ellátja a 29/K. § szerinti digitális állampolgárság előregisztrációval összefüggő feladatokat.”
12. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 8/A. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
[A Kormány rendeletében kijelölt fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal)]
„m) ellátja a 29/K. § szerinti digitális állampolgárság előregisztrációval összefüggő feladatokat.”
13. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 9. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A nyilvántartást kezelő szerv ellátja a 29/K. § szerinti digitális állampolgárság előregisztrációval összefüggő feladatokat.”
14. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény IV. Fejezete a következő 24/P. §-sal egészül ki:
„24/P. § A járási hivatal, a kijelölt kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő szerv a digitális állampolgárság előregisztráció során a személyazonosság ellenőrzése céljából a személyi azonosítót, a 29. § (2) bekezdése és a 11. § (1) bekezdés n) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni.”
15. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény IV. Fejezete a következő 24/O. §-sal egészül ki:
„24/O. § (1) A nyilvántartást kezelő szerv a digitális állampolgárság szolgáltató részére az ügyfél személyazonosságának ellenőrzése, valamint a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv általi digitális állampolgár azonosító képzése és digitális állampolgárság aktiválása céljából átadja a polgár természetes személyazonosító adatait, állampolgársága és neme adatát, arcképmását, a regisztrációhoz használt személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa típusát, okmányazonosítóját és érvényessége tényét.
(2) A nyilvántartást kezelő szervtől a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a polgár természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, nemének, személyi azonosítójának és nyilvántartásból való kikerülése okának és idejének, továbbá a regisztrációhoz használt személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa típusának, okmányazonosítójának és érvényessége tényének igénylésére jogosult.
(3) A nyilvántartást kezelő szerv a digitális állampolgárság szolgáltató részére a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 15. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint adatszolgáltatást teljesít.”
16. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A nyilvántartást kezelő szerv a (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltató részére a (2) bekezdésben megjelölt feladatok ellátása érdekében az állandó személyazonosító igazolvány érvénytelenné válásáról, valamint arról, ha a polgár a személyazonosító igazolványt 60 napon belül nem vette át, adatot szolgáltat. A (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltató – feladatainak ellátása érdekében – a szolgáltatásra való jogosultság megszűnésétől számított 10 évig kezelheti a nyilvántartást kezelő szervtől átvett adatokat.”
17. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény IV. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Digitális állampolgárság előregisztráció
29/K. § (1) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás nyújtására kormányrendeletben kijelölt szolgáltató – a (2) bekezdésben meghatározott szerv útján – digitális állampolgárság előregisztráció lehetőségét biztosítja a polgár számára.
(2) Az előregisztráció személyesen, a polgár személyazonosságának igazolása mellett
a) bármely járási hivatalnál,
b) a kijelölt kormányhivatalnál, vagy
c) a nyilvántartást kezelő szervnél
kezdeményezhető.
(3) A járási hivatal, a kijelölt kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő szerv a személyazonosság igazolását követően a polgár rendelkezésére bocsátja azt a mobileszköz kamerájával olvasható kódot, amely a sikeres előregisztráció megtörténtét igazoló információt (a továbbiakban: előregisztrációs adat) tartalmazza. Az előregisztrációs adatot a polgár a mobileszközében eltárolja. A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás nyújtására kormányrendeletben kijelölt szolgáltató az előregisztrációs adat visszafejthetetlen lenyomatát a regisztrációig, de legfeljebb 6 hónapig tárolja.”
18. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 33/B. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás hatálya kiterjed a digitális állampolgárság előregisztráció feladatait ellátó felhasználókra is. A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás nyújtására kormányrendeletben kijelölt szolgáltató a digitális állampolgárság előregisztrációs feladatának ellátásához az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatokhoz hozzáféréssel rendelkezik.”
(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a digitális állampolgárság előregisztráció részletes szabályait.”
19. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
a) 5. § (17) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg,
b) 24/I. §-ában az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 42/B. §-a” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 66. §-a” szöveg,
c) 29/C. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „A korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy a cselekvőképes nagykorú polgár kérelmére” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdésben meghatározott esetben” szöveg,
d) 29/C. § (3) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés” szövegrész helyébe az „a digitális államról” szöveg és a „bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe a „digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg,
e) 29/C. § (7a) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól” szöveg,
f) 34. § (4) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól” szöveg,
g) 47. § (1) bekezdés i) pontjában az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól” szöveg
lép.
20. § Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
a) 7. § (2) bekezdése,
b) 8/A. § m) pontja,
c) 9. § (2a) bekezdése,
d) 24/P. §-a,
e) 29. § (1) bekezdésében az „– a polgár kérelmére –” szövegrész,
f) 29. § (7) bekezdés c) pontja,
g) 29/C. § (2) bekezdés a) pontja,
h) 29/C. § (3) bekezdésében az „a) és” szövegrész,
i) 29/C. § (4) bekezdése,
j) 29/C. § (5) bekezdésében a „, valamint arról, ha a polgár a személyazonosító igazolványt 60 napon belül nem vette át,” szövegrész,
k) „Digitális állampolgárság előregisztráció” alcím címe,
l) 29/K. §-a,
m) 47. § (1c) bekezdése,
n) 52. § (8) bekezdése,
o) 52/A. §-a,
p) 52/B. §-a.
21. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 19. § (1c) bekezdés nyitó szövegrészében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól” szöveg lép.
22. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„h) elektronikus irat: olyan bizonylat, amely megfelel a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben foglalt rendelkezéseknek;”
23. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosságot – a személyazonosító igazolványon túl – minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. Az igazoltatott – választása szerint – kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására vagy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott digitális okmány vagy adattároló kód hozzáférhetővé tételére köteles. A rendőr más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja az igazoltatott személyazonosságának az igazolásaként.”
(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 29. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a személyazonosító adatait a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott digitális okmány vagy adattároló kód hozzáférhetővé tétele útján kívánja igazolni, a (2) bekezdésben meghatározott hatósági igazolvány bemutatására az igazoltatott kizárólag abban az esetben kötelezhető, ha a digitális okmány adatainak vagy az adattároló kód alapján a közhiteles nyilvántartásból megjeleníteni kívánt adatoknak a megismeréséhez, illetve ellenőrzéséhez szükséges műszaki feltételek az igazoltatás során nem biztosítottak.”
24. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
a) 29. § (1) bekezdés b) pontjában a „dokumentummal” szövegrész helyébe a „módon” szöveg,
b) 29. § (3) bekezdésében az „adatait, az igazolvány” szövegrész helyébe az „adatait, a (2) vagy (2a) bekezdés alapján megismert hatósági igazolvány” szöveg,
c) 29/A. § (1) bekezdésében a „29. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „29. § (2), illetve (2a) bekezdése” szöveg
lép.
25. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
a) 47/A. § (5) bekezdés b) pontjában az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)” szöveg,
b) 57/A. § (3) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 85. § (1) bekezdése és 97. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „a Dáptv. 89. § (1) bekezdése és 101. § (4) bekezdése” szöveg,
c) 253/H. §-ában az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
d) 254/G. § (1) bekezdés h) pontjában az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
e) 254/G. § (5) bekezdésében az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg
lép.
26. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény
a) 45. § (1) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény” szöveg,
b) 51. § (7) bekezdésében az „Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe az „A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg,
c) 53/D. § (1) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg
lép.
27. § Hatályát veszti a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110/B. §-a.
28. § Hatályát veszti a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 72. §-a.
29. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 12/C. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A magánszemély részére az állami adó- és vámhatóság elkészíti és az adóévet követő év március 15. napjától a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás alkalmazásával egy erre a célra létrehozott elektronikus felületen elérhetővé teszi az adóbevallási tervezetet.
(2) A Dáptv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel nem rendelkező magánszemély, amennyiben bevallási kötelezettségének még nem tett eleget, az adóévet követő év március 15-éig postai úton, telekommunikációs eszközön keresztül küldött rövid szöveges üzenetben vagy elektronikus úton kérheti, hogy az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti adóbevallási tervezetet papíralapon, postai úton továbbítsa részére. A kérelemnek tartalmaznia kell a magánszemély születési időpontját és adóazonosító jelét is. Az elektronikus úton vagy rövid szöveges üzenetben benyújtott kérelem nyilvántartásba vételéről az állami adó- és vámhatóság a magánszemély által a kérelem benyújtására választott kapcsolattartási formában tájékoztatja a magánszemélyt. A magánszemély elérhetőségére vonatkozó adatok kizárólag az adóbevallási tervezetek igényléséhez kapcsolódóan kezelhetőek.”
(2) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 12/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a magánszemély az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal nem ért egyet, az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20-ig az erre a célra kialakított elektronikus felületen javíthatja, kiegészítheti, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallást nyújthat be. A postai úton megküldött adóbevallási tervezet adatainak kiegészítésére, javítására a Dáptv. szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás alkalmazásával elérhető elektronikus felületen vagy az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás benyújtásával van lehetőség.”
(3) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 12/C. § (11) és (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(11) A Dáptv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel rendelkező magánszemély részére, akinek visszatérítendő vagy befizetendő adója keletkezett, azonban az adóbevallási tervezetet az adóévet követő év április 30-áig nem javítja, nem egészíti ki, vagy bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti, az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton értesítést küld a visszatérítendő vagy befizetendő adó összegéről, valamint a róla nyilvántartott adatok esetleges ellentmondásairól.
(12) A Dáptv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel nem rendelkező magánszemély részére, akinek visszatérítendő vagy befizetendő adója keletkezett, és a (2) bekezdés szerinti határidőben nem kért papíralapú bevallási tervezetet, vagy bevallási kötelezettségét más módon nem teljesítette, az állami adó- és vámhatóság az adóévet követő év április 30-áig postai úton küld értesítést a visszatérítendő vagy befizetendő adó összegéről, valamint a róla nyilvántartott adatok esetleges ellentmondásairól.”
30. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a bevételt terhelő adóelőleget a magánszemély által írásban adott vagy a magánszemély által a Dáptv. szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás alkalmazásával az erre a célra létrehozott elektronikus felületen az adóhatóság felé megtett és az állami adó- és vámhatóság által a kifizető részére elektronikus úton továbbított nyilatkozat (a továbbiakban: adóelőleg-nyilatkozat) figyelembevételével állapítja meg, ha az adóelőleg-nyilatkozatot felszólítására vagy önként a magánszemély a kifizetést megelőzően rendelkezésére bocsátja. Ha a kifizető az államháztartásról szóló törvény szerint a kincstári számfejtési körbe tartozik, az adóelőleg-nyilatkozatot az állami adó- és vámhatóság a kincstárnak is továbbítja. Adóelőleg-nyilatkozat érvényesen esetenként, az adóéven belül visszavonásig vagy a (2a) bekezdés szerint adható azzal, hogy a korábbi adóelőleg-nyilatkozat visszavonásának minősül az is, ha a magánszemély újabb adóelőleg-nyilatkozatot tesz. Ha a magánszemély írásban és elektronikus felületen is tett adóelőleg-nyilatkozatot, a kifizetőnek az írásban átadott adóelőleg-nyilatkozatot kell figyelembe vennie. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új adóelőleg-nyilatkozatot tenni. Nem kell új adóelőleg-nyilatkozatot tenni, ha a magánszemély a családi kedvezményt már a magzatra tekintettel is érvényesítette.”
31. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 10/A. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[Az összerendelési nyilvántartásban az alábbi azonosítók alapján képzett összerendelési kapcsolati kódok titkosított változatát (a továbbiakban: titkosított összerendelési kapcsolati kód) kell tárolni:]
„l) a digitális állampolgárság nyilvántartás azonosítója (ideértve a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó egyedi azonosítót is),”
(2) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 10/A. § (6) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A természetes személyek összerendelési nyilvántartása számára összerendelési kapcsolati kód képzésére kötelezett alábbi adatkezelő szervek az összerendelési nyilvántartást vezető szervet a természetes személy következő adataiban bekövetkező változások esetén értesítik az összerendelési kapcsolati kód megszüntetéséről:)
„l) a digitális állampolgárság nyilvántartás azonosítóját nyilvántartó szerv az azonosító jogosultjához tartozó adatok kezelésének nyilvántartásban történt megszüntetéséről.”
32. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. §-a a következő 30. és 31. ponttal egészül ki:
(A személyi azonosító kezelésére – az adattovábbítás kivételével – jogosult)
„30. a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv feladatai ellátásához,
31. a digitális állampolgárság szolgáltató a szolgáltatása nyújtásához.”
(2) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. §-a a következő 34. ponttal egészül ki:
(A személyi azonosító kezelésére – az adattovábbítás kivételével – jogosult)
„34. a járási (fővárosi kerületi) hivatal, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti kijelölt kormányhivatal és a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a digitális állampolgárság előregisztrációhoz.”
33. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 36. §-a a következő 29. és 30. ponttal egészül ki:
(A személyi azonosító továbbítására jogosult:)
„29. a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv feladatai ellátásához,
30. a digitális állampolgárság szolgáltató a szolgáltatása nyújtásához.”
34. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)
„p) a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szervnek a kezelt adatok naprakészségének biztosítása és az elektronikus azonosításhoz szükséges adatellenőrzés érdekében a nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, állampolgárságának változásáról, az érintett nyilvántartásból való kikerülése okáról és idejéről.”
(2) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. §-a a következő (1m) bekezdéssel egészül ki:
„(1m) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv részére rendszeres adatátadást teljesít a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 14/B. §-a szerinti nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, valamint az érintett elhalálozásáról.”
(3) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – személyi azonosító alkalmazásával – rendszeres adatszolgáltatást teljesít:)
„i) a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szervnek a kezelt adatok naprakészségének biztosítása és az elektronikus azonosításhoz szükséges adatellenőrzés érdekében a nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, állampolgárságának, nemének, személyi azonosítójának változásáról, az érintett nyilvántartásból való kikerülése okáról és idejéről.”
(4) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (3) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
[Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek –]
„p) az (1) bekezdés p) pontja és a (2) bekezdés i) pontja szerinti digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv” [kivételével – az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.]
35. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény
a) 10/F. § nyitó szövegrészében az „Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szövegrész helyébe az „A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól” szöveg,
b) 20. § (2) bekezdés o) pontjában az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól” szöveg,
c) 32. § 23. pontjában az „az elektronikus ügyintézés” szövegrész helyébe az „a digitális államról” szöveg és a „bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe a „digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg,
d) 46/A. § (6) bekezdés a) pontjában a „, g) és l” szövegrész helyébe az „és g” szöveg,
e) 46/A. § (6) bekezdés c) pontjában a „h) pontja” szövegrész helyébe az „l) pontja” szöveg
lép.
36. § Hatályát veszti a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény
a) 10/A. § (2) bekezdés h) pontja,
b) 10/A. § (6) bekezdés i) pontja,
c) 37. § (1) bekezdés g) pontja,
d) 37. § (3) bekezdés d) pontja.
37. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
a) 43/H. § (1a) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Eüsztv.)” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)” szöveg,
b) 43/J. § (1a) bekezdésében az „az Eüsztv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
c) 53/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „az Eüsztv.-ben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg,
d) 64/B. § (2) bekezdésében az „az Eüsztv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg
lép.
38. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 42. § (6) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés” szövegrész helyébe az „a digitális államról” szöveg és a „bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe a „digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg lép.
39. § Hatályát veszti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (2) bekezdése.
40. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 5/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az adóhatóság megállapítja a rendelkező nyilatkozatban foglalt rendelkezésnek – a magánszemély saját érdekkörébe tartozó – érvénytelenségét, erről a magánszemélyt a rendelkező nyilatkozat évének november 30-áig elektronikus úton, ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás tárhely (a továbbiakban: megfelelő elektronikus tárhely) hiányában, illetve amennyiben az adózó az elektronikus ügyintézést a rendelkezési nyilvántartásban kizárta, postai úton értesíti. Ha az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évének november 30-áig nem állapítja meg a rendelkező magánszemély saját érdekkörébe tartozó érvénytelenségét, és az általa megjelölt kedvezményezett a 6/A. § (3) bekezdése alapján az adóhatóság honlapján közzétett tájékoztatóban szerepel, a rendelkezést teljesíti.”
41. § Hatályát veszti a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 8/D. §-a.
42. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény
a) 38. § (1) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg,
b) 44. § (7) bekezdésében az „Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe az „A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg,
c) 46/D. § (1) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg
lép.
43. § Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 178. §-a.
44. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény
a) 35/A. § (2) bekezdésében a „törvényben” szövegrész helyébe a „törvényben vagy kormányrendeletben” szöveg,
b) 35/B. § (9) bekezdésében a „Törvényben” szövegrész helyébe a „Törvényben vagy kormányrendeletben” szöveg,
c) 35/L. § (5) bekezdésében a „törvényben” szövegrész helyébe a „törvényben vagy kormányrendeletben” szöveg
lép.
45. § Hatályát veszti az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 19/A. § (5) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti szabályozott” szövegrész.
46. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
a) 35/A. § (3) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.)” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)” szöveg és az „az E-ügyintézési tv. 97. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „a Dáptv. 101. § (4) bekezdése” szöveg,
b) 94. § (4) bekezdésében az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg
lép.
47. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57/I. § (2) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés” szövegrész helyébe az „a digitális államról” szöveg és a „bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe a „digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg lép.
48. § Hatályát veszti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 61/A. §-a.
49. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § Ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási címmel rendelkező ügyfél esetén a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal a küldeményt akkor is az ügyfél biztonságos kézbesítési szolgáltatási címére kézbesíti, ha az nem minősül a hivatalos elérhetőségének, de az ügyfél az ügyintézési rendelkezésében nem zárta ki. A kézbesítésre a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 27. § c) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kézbesítés második sikertelen megkísérlését követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv köteles más módon intézkedni a küldemény kézbesítéséről.”
50. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból a Dáptv. szerinti automatikus információelérési felületen keresztüli hozzáféréssel
a) a munkaügyi és munkavédelmi, a családtámogatási, a rehabilitációs, a szociális és a gyámügyi igazgatás szerve, valamint az állami foglalkoztatási szerv az ellátás megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, illetve munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzés céljából a (2) bekezdés a)–f) és h) pontja,
b) a Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személyek adósságrendezési eljárása céljából a (2) bekezdés a)–f) és h) pontja,
c) az egészségbiztosítási szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a (2) bekezdés a)–e) és h) pontja szerinti adatok lekérdezésére jogosult.”
51. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 61. § (12)–(14) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(12) Az egészségbiztosítási szerv a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás összegének a 42/D. § (4), (9) és (11) bekezdése és 42/E. § (9) bekezdése szerinti felülvizsgálatáról szóló tájékoztatását az ellátásban részesülő személy (a továbbiakban: ellátott) részére – amennyiben az ellátott ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási címmel rendelkezik – a Dáptv. szerinti elektronikus úton kézbesíti. Az elektronikus dokumentum kézbesítésére a Dáptv. 25. §-ában és 26. § (1)–(6) bekezdésében, valamint a 27. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási címmel nem rendelkező ellátott részére a tájékoztatás postai úton is kézbesíthető. A tájékoztatáshoz – annak kézbesítési módjától függetlenül – joghatás nem kapcsolódik.
(13) Az egészségbiztosítási szerv a tárgyév december 1. napján csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban vagy gyermekgondozási díjban részesülő ellátottat a tárgyév december 15. napjáig elektronikus úton tájékoztatja az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és annak következményeiről a tárgyévet követő év vonatkozásában. Az elektronikus dokumentum kézbesítésére a Dáptv. 25. §-ában, 26. § (1)–(7) bekezdésében és 27. §-ában foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell. Ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási címmel nem rendelkező ellátott részére a tájékoztatás postai úton is kézbesíthető. A tájékoztatáshoz – annak kézbesítési módjától függetlenül – joghatás nem kapcsolódik.
(14) Az egészségbiztosítási szerv az általa kifizetett pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, baleseti táppénz és méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről a naptári évet követő január 31. napjáig az igazolást elektronikus úton küldi meg. Az elektronikus dokumentum kézbesítésére a Dáptv. 25. §-ában, 26. § (1)–(7) bekezdésében és 27. §-ában foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell. Ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási címmel nem rendelkező ellátott részére a tájékoztatás postai úton is kézbesíthető. A tájékoztatáshoz – annak kézbesítési módjától függetlenül – joghatás nem kapcsolódik.”
52. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
a) 61. § (5) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.)” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)” szöveg,
b) 62. § (1b) bekezdésében az „az Eüsztv. 14. §-a” szövegrész helyébe az „a Dáptv. 25–27. §-a” szöveg és az „az Eüsztv. 15. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a Dáptv. 25–27. §-a” szöveg
lép.
53. § Hatályát veszti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 82/L. §-a.
54. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 5. § (3a) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.)” szövegrész helyébe a „digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben” szöveg lép.
55. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény
a) 29/A. § (1) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés” szövegrész helyébe az „a digitális államról” szöveg, a „bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe a „digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg, a „2015. évi CCXXII” szövegrész helyébe a „2023. évi CIII” szöveg és az „E-ügyintézési törvény” szövegrész helyébe a „Dáptv.” szöveg,
b) 29/A. § (2) bekezdésében az „az E-ügyintézési törvény” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg és az „az E-ügyintézési törvényben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg,
c) 29/A. § (3) bekezdésében az „az E-ügyintézési törvény” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg
lép.
56. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Az adatkezelő szerv a járási hivatal, a kijelölt kormányhivatal és a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv részére a digitális állampolgárság előregisztráció során a személyazonosság ellenőrzése céljából a 24. § (1) bekezdés a)–c), valamint e) és f) pontjában meghatározott adatokat szolgáltathatja.”
57. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 21/B. § (8) bekezdésében az „, illetve hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton” szövegrész helyébe a „kapcsolattartás útján” szöveg lép.
58. § Hatályát veszti a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. § (13) bekezdése.
59. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény
a) 9. § (11) bekezdésében a „honlapon (a továbbiakban: központi honlap) közzétett űrlap alkalmazásával, kizárólagosan az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény” szövegrész helyébe a „honlapon közzétett űrlap alkalmazásával, kizárólagosan a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályiról szóló 2023. évi CIII. törvény” szöveg,
b) 9. § (13) bekezdésében az „az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített a központi honlapon közzétett űrlap alkalmazásával,” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben foglaltak szerinti” szöveg
lép.
60. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 37. § (3) bekezdésében a „Biztonságos kézbesítési szolgáltatási címmel” szövegrész helyébe az „Ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási címmel” szöveg, a „biztonságos kézbesítési szolgáltatási címére” szövegrész helyébe az „ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási címére” szöveg és az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 27. § c) pontjában” szöveg lép.
61. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény
a) 41/C. § (1) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg,
b) 94/C. § (1) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg
lép.
62. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény a következő 10/B. §-sal egészül ki:
„10/B. § A nyilvántartó és a közlekedési igazgatási hatóság a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben meghatározott digitális állampolgár azonosítót digitális szolgáltatás nyújtásához teljesítendő adatszolgáltatás érdekében kezeli.”
63. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A járási (fővárosi kerületi) hivatal, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti kijelölt kormányhivatal és a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a digitális állampolgárság előregisztráció során a személyazonosság ellenőrzése céljából térítésmentesen igényelheti a 8. § (1) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontjában, továbbá a 8. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatokat.”
64. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény
a) 2. § 17. pontjában az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg,
b) 4/A. § (1) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg,
c) 4/A. § (2) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg,
d) 19. § (2) bekezdés m) pontjában az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 42/B. §-a” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 66. §-a” szöveg
lép.
65. § Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (5) bekezdése.
66. § Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 89. § (8) bekezdése.
67. § Hatályát veszti a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 177. § (61) bekezdése.
68. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény
a) 31. § (1) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg,
b) 32/B. § (1) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg
lép.
69. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény
a) 67. § (4) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés” szövegrész helyébe az „a digitális államról” szöveg, a „bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe a „digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg, a „2015. évi CCXXII” szövegrész helyébe a „2023. évi CIII” szöveg és az „E-ügyintézési törvény” szövegrész helyébe a „Dáptv.” szöveg,
b) 71. § (4) bekezdésében az „az E-ügyintézési törvény” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
c) 71/A. § (1) bekezdésében az „az E-ügyintézési törvény” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg
lép.
70. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 159/C. § (3) bekezdésében az „a biztonságos kézbesítési” szövegrész helyébe az „az ajánlott elektronikus kézbesítési” szöveg lép.
71. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elektronikus úton zajló adóigazgatási eljárás során az információcsere és adattárolás a vámhatóság által biztosított informatikai rendszeren vagy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton történik.”
72. § Hatályát veszti a sportról szóló 2004. évi I. törvény 78/F. §-a.
73. § Hatályát veszti a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 61/A. §-a.
74. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25. § (6c) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés” szövegrész helyébe az „a digitális államról” szöveg és a „bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe a „digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg lép.
75. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény
a) 43/A. § (4) bekezdés záró szövegrészében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg,
b) 43/B. § (2) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg
lép.
76. § Hatályát veszti a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 87/G. §-a.
77. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9/G. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Európai Unió tagállamának állampolgára vagy az Európai Unió tagállamában bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet által alapított korlátolt felelősségű társaság akkor minősül online alapított cégnek, és kérheti az e törvény szerinti, az online alapított cég bejegyzésére vonatkozó rendelkezések alkalmazását, ha)
„c) az a) pont szerinti személy a cégbejegyzési kérelemhez csatolt jognyilatkozatát tartalmazó elektronikus okiratokat minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, elektronikus bélyegzővel látta el,”
78. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
a) 15. § (1a) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés” szövegrész helyébe az „a digitális államról” szöveg, a „bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe a „digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg, a „2015. évi CCXXII” szövegrész helyébe a „2023. évi CIII” szöveg és az „E-ügyintézési tv” szövegrész helyébe a „Dáptv” szöveg,
b) 15. § (1b) bekezdésében az „E-ügyintézési tv” szövegrész helyébe a „Dáptv” szöveg,
c) 18. § (1) bekezdésében az „az E-ügyintézési tv” szövegrész helyébe az „a Dáptv” szöveg,
d) 24. § (1) bekezdés n) pontjában az „az E-ügyintézési tv” szövegrész helyébe az „a Dáptv” szöveg,
e) 24. § (9) bekezdésében az „az E-ügyintézési tv” szövegrész helyébe az „a Dáptv” szöveg,
f) 115. § (2) bekezdésében az „az E-ügyintézési tv.-ben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg
lép.
79. § Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
a) 131/H. §-a,
b) 131/L. §-a.
80. § Hatályát veszti az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény 6. §-a.
81. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 64. § (3) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény” szöveg lép.
82. § Hatályát veszti a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény 10/A. § (2)–(5) bekezdése.
83. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
a) 9. § (1) bekezdés 34. pontjában az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 25. §-a” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 39. §-a” szöveg,
b) 36/A. § (1) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben” szöveg,
c) 55/A. § (2) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény” szöveg,
d) 79/D. § (3) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény” szöveg
lép.
84. § Hatályát veszti a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 28/B. § (12) bekezdése.
85. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 32/U. § (1) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben” szöveg lép.
86. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 60. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője – a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel – az elektronikus kapcsolattartást választja, az e törvényben és a Vhr.-ben a felhasználó és a hálózati engedélyes közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető.”
87. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„38. elektronikus irat: olyan bizonylat, amely megfelel a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben foglalt rendelkezéseknek;”
88. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény
a) 15/B. § (1) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól” szöveg,
b) 15/D. § (4) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti Elektronikus Ügyintézési Felügyeletet” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti Felügyeletet” szöveg
lép.
89. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38/A. § (12) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény” szöveg lép.
90. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 12. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) A (3) bekezdés szerinti bejelentés tekintetében a bejelentő elektronikus ügyintézésre köteles. A (3) bekezdés szerinti bejelentést az erdészeti hatóság felé a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 20. §-ának megfelelően kell benyújtani.”
91. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 105. § (10) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg lép.
92. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Adatigénylés alapján kizárólag abban az esetben továbbítható adat, ha az adatigénylő közölte a következő adatokat:
a) annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik
aa) a családi és utónevét,
ab) születési családi és utónevét, továbbá, ha arra vonatkozóan információval rendelkezik, előző születési családi és utónevét,
ac) a születési helyét és idejét,
ad) az anyja születési családi és utónevét, továbbá, ha arra vonatkozóan információval rendelkezik, anyja előző születési családi és utónevét, valamint
b) az adatigénylő pontos megnevezését és címét.”
93. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványt)
„a) elektronikus úton, a kérelmező hivatalos elérhetőségére, valamint erre irányuló kérelmére, az általa megjelölt címzett elektronikus levelezési címére is,”
(kézbesíti.)
94. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 72. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell)
„g) a kérelmező nyilatkozatát arról, ha a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítását annak külföldön történő felhasználása céljából papíralapon kéri.”
95. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71–75/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„71. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján, a 76/A. §-ban és a 76/B. §-ban meghatározottak szerinti ellenőrzést követően, jogviszony létesítésére, fenntartására vagy egyéb, törvényben meghatározott feltételnek való megfelelés igazolására az igazolás alanyának (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: hatósági erkölcsi bizonyítvány) állít ki.
(2) Ha törvény valamely jogosultság feltételeként a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható, az (5) bekezdés szerinti tényt határoz meg, a jogosultsághoz szükséges hatósági döntés, hatósági ellenőrzés vagy bejelentés tárgyában hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság adatigénylésre jogosult. Az adatigénylés alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv adattovábbítás útján igazolja az adatigénylés szerinti tényt az adatigénylő hatóság számára. A bűnügyi nyilvántartó szerv által igazolt tényt az adatigénylő hatóság – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az eljárása jogerős befejezéséig, illetve a hatósági ellenőrzés időtartamára kezeli.
(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadására irányuló eljárása vagy a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokra vonatkozó tájékoztatás iránti kérelem teljesítése során ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartását. Ha a szerv a kérelmezőt a körözött személyek nyilvántartásában azonosítja, e tényről a rendőrséget értesíti.
(4) Az (5) bekezdés szerinti valamely tényhez mint feltételhez kötött jogosultság gyakorlására irányuló kérelem vagy bejelentés benyújtása a kérelmező vagy bejelentő ahhoz való hozzájárulásának minősül, hogy a jogosultság feltételét képező tényt a jogosultsághoz szükséges hatósági döntés, hatósági ellenőrzés vagy bejelentés tárgyában hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság megismerje.
(5) A hatósági erkölcsi bizonyítványban igazolható tény, hogy a kérelmező
a) a kérelemben megjelölt törvényben meghatározott feltételeknek megfelel,
b) büntetlen előéletű,
c) nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt,
d) nem áll foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt, vagy
e) mely foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll.
(6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott tény kizárólag önállóan igazolható, az (5) bekezdés b), c), d) és e) pontjában meghatározott tények önállóan vagy – a d) és az e) pont együttes igazolása kivételével – együttesen is igazolhatóak.
(7) Ha a kérelmező foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll, akkor az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott tény igazolására irányuló kérelem esetén a hatósági erkölcsi bizonyítványban kötelező feltüntetni – erre irányuló kérelem hiányában is – az (5) bekezdés e) pontjában meghatározott tényt.
(8) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványt
a) elektronikus úton, a kérelmező hivatalos elérhetőségére,
b) a kérelmező részére, belföldi címére,
c) a kérelmező által megjelölt címzett belföldi címére,
d) Magyarország diplomáciai vagy konzuli képviselete útján kézbesíti.
(9) A (8) bekezdés szerinti kézbesítési lehetőségek kizárólag önállóan alkalmazhatóak.
(10) Ha a kérelmező harmadik országbeli állampolgár vagy az Európai Unió tagállamának állampolgára és az (5) bekezdés a), d) vagy e) pontjában meghatározott tény igazolására irányuló kérelméből egyértelműen megállapítható, hogy az gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járó szakmai vagy szervezett önkéntes foglalkozás, illetve tevékenység végzése érdekében került benyújtásra, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állna, a bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszeren kívül az Európai Unió más tagállamában vagy az Egyesült Királyságban történő elítélést is figyelembe veszi a 79. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint.
72. § (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített űrlapon papíralapon, a bűnügyi nyilvántartó szerv által működtetett ügyfélszolgálaton, valamint a kormányablakban személyesen szóban vagy elektronikus azonosítást követően, elektronikus úton kell előterjeszteni.
(2) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező
aa) viselt családi és utónevét,
ab) születési családi és utónevét,
ac) születési helyét és idejét,
ad) anyja születési családi és utónevét,
ae) állampolgárságát,
b) a kérelmező belföldi kézbesítési címét,
c) ha a kérelmező a papíralapú hatósági erkölcsi bizonyítvány továbbítását meghatározott címzett részére kéri, a címzett belföldi kézbesítési címét,
d) a 71. § (5) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott azon tényt, amelynek igazolását a kérelmező hatósági erkölcsi bizonyítványban kéri,
e) ha a kérelmező a 71. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott tény igazolását kéri, az igazolandó feltételeket meghatározó törvényi rendelkezés megjelölését,
f) ha a kérelmező a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet papíralapon nyújtja be, a kérelmező saját kezű aláírását.
(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránt indult eljárásában – külön ellenőrzés nélkül – a kérelmező által a kérelmében a (2) bekezdés a) pont ae) alpontja szerint megadott adatot alapul véve jár el.
73. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítását megtagadja, ha a 71. § (5) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott tények a bűnügyi nyilvántartási rendszer adatai alapján nem igazolhatóak.
(2) Ha a kérelmező magyar állampolgár, a bűnügyi nyilvántartó szerv elvégzi a 76/A. §-ban és a 76/B. §-ban meghatározottak szerinti ellenőrzést, megfeleltetési eljárás kezdeményezése esetén a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárást felfüggeszti.
(3) Ha a kérelmező harmadik országbeli állampolgár vagy az Európai Unió tagállamának állampolgára és a 71. § (10) bekezdése szerinti kérelmet terjeszt elő, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárást
a) a 79. § (3) bekezdése szerinti adatigénylés esetén az Európai Unió más tagállama, illetve az Egyesült Királyság válasza megérkezéséig,
b) ha a válasz alapján megfeleltetési eljárást kell kezdeményezni, akkor legfeljebb a megfeleltetési eljárás jogerős befejezéséig, illetve a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe való bejegyzést eredményező módon történő megfeleltetés esetén az adatoknak a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe történő bejegyzéséig
felfüggeszti.
(4) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban – a személyes úton előterjesztett kérelemre indult eljárás kivételével – megállapítja, hogy a kérelem nem tartalmazza a 72. § (2) bekezdésében foglaltakat, a kérelmezőt tizenöt napos határidő tűzésével a hiány pótlására hívja fel.
74. § (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmazza
a) a kérelmező
aa) viselt családi és utónevét,
ab) születési családi és utónevét,
ac) születési helyét és idejét,
ad) anyja születési családi és utónevét,
b) a kérelmező által igazolni kért – a 71. § (5) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott – tényt,
c) a hatósági erkölcsi bizonyítvány számát,
d) a hatósági erkölcsi bizonyítványt kiállító hatóság megnevezését,
e) a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításának helyét és időpontját, valamint
f) a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadmányozására jogosult nevét.
(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványt
a) digitális biztonsági okmányként állítja ki, ha a kérelmező az elektronikus úton előterjesztett kérelmét a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti keretalkalmazáson keresztül nyújtja be,
b) papíralapon, biztonsági okmányként, egyetlen eredeti példányban állítja ki, ha a kérelmező a kérelmét az a) ponton kívüli bármely más, a 72. § (1) bekezdése szerinti kérelmezési lehetőséggel élve nyújtja be.
(3) A digitális biztonsági okmányként kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány a külön jogszabályban meghatározott okmányvédelmi kategóriájának megfelelő biztonsági megoldásokkal rendelkezik, amelyben a formátum, az adatok és az azok hitelességét igazoló tényezők összetartozóak, egymástól nem választhatóak el. A digitális biztonsági okmányként kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány Magyarországon történő felhasználás céljából állítható ki és kizárólag digitális formában érvényes.
(4) A bűnügyi nyilvántartó szerv az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adattartalmat – az 5. § (1) bekezdés a) pontjában és az (1a) bekezdésében meghatározott összehasonlítást követően – a kérelmező személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, vagy a Kormány által rendeletben kijelölt anyakönyvi szerv értesítésében megküldött adatokkal egyező módon határozza meg. Amennyiben a kérelmező nem szerepel a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban vagy a Kormány által rendeletben kijelölt anyakönyvi szerv értesítésében, a bűnügyi nyilvántartó szerv a kérelmező által bemutatott, becsatolt személyazonosításra alkalmas okmányban szereplő adatokat veszi alapul, mindezek hiányában pedig a kérelmező által a kérelemben megadott adatokat.
(5) A hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi ideje a kiállításától számított kilencven nap.
(6) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványról másolatot vagy kivonatot nem készíthet.
(7) Ha a hatósági erkölcsi bizonyítvány a kiállító hatóság hibájából név, szám vagy más tény elírásával került kiállításra, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi idején belül a kijavítást a hibás hatósági erkölcsi bizonyítvány bevonása mellett, annak kicserélésével teljesíti.
(8) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásában az eljárás alatt, illetve az érdemi döntés meghozatalát követően az iratbetekintési jogot kizárólag a kérelmező részére biztosítja, aki azt személyesen vagy jogi képviselője útján gyakorolhatja.
75. § (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet külföldön, külföldön történő felhasználás céljából (a továbbiakban: külföldi kérelem)
a) kizárólag Magyarország diplomáciai vagy konzuli képviseletén, személyesen, vagy
b) a Magyarországon érvényes elektronikus azonosítással rendelkező kérelmező esetén a kérelmező elektronikus azonosítását követően elektronikus úton
lehet benyújtani.
(2) Ha a Magyarországon érvényes elektronikus azonosítással nem rendelkező kérelmezőnek az (1) bekezdés a) pontja szerinti személyes megjelenése aránytalan nehézséget okoz és a kérelmező személyazonossága egyéb módon is kétséget kizáróan igazolható, a hivatásos konzuli tisztviselő mérlegelheti a hatósági erkölcsi bizonyítvány iránti kérelem postai úton történő elfogadását. Ebben az esetben a kérelmező személyazonosságát és aláírását az érintett ország gyakorlata szerint erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy hitelesíti. A hitelesítés – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – akkor fogadható el, ha a diplomáciai felülhitelesítésének feltételei fennállnak.
(3) A külföldi kérelem a 72. § (2) bekezdés a), d), e) és f) pontjában, valamint – a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott kérelem esetén – a 72. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt adatokat is tartalmazza.
(4) Külföldi kérelem előterjesztése esetén a hatósági erkölcsi bizonyítványt a bűnügyi nyilvántartó szerv a kérelmező erre irányuló kérelmére
a) elektronikus közokiratként állítja ki és a kérelmező vagy meghatalmazottja részére Magyarország diplomáciai vagy konzuli képviselete útján kézbesíti,
b) papíralapon állítja ki és a kérelmező vagy meghatalmazottja részére Magyarország diplomáciai vagy konzuli képviselete útján kézbesíti, vagy
c) papíralapon állítja ki, és a kérelmező által meghatározott címzett részére és annak belföldi kézbesítési címére kézbesíti.
(5) A hivatásos konzuli tisztviselő az elektronikus közokiratként kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványról papíralapú hiteles másolatot állít ki. A konzuli tisztviselő hitelesítésével így kiállított okirat a konzuli tisztviselő működése szerinti diplomáciai vagy konzuli képviselet konzuli kerületében hitelesen és teljeskörűen igazolja a benne foglalt adattartalmat.
(6) A kérelmezőnek a konzuli tisztviselő eljárásban való közreműködéséért, illetve az elektronikus úton továbbított bizonyítványról történő hiteles másolat kiállításáért jogszabályban meghatározott konzuli díjat kell fizetnie.
75/A. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi ideje alatt, elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, tájékoztatást ad az általa papír alapon kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány
a) kiállításának tényéről,
b) érvényességéről, valamint
c) visszavonásáról.
(2) A tájékoztatásra irányuló, kizárólag elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével benyújtható kérelemben a 74. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározott minden adatot fel kell tüntetni.
(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi ideje alatt, elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, ellenőrzési lehetőséget biztosít az általa digitális biztonsági okmányként kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításának tényéről, érvényességéről és hitelességéről.”
96. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 74. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványt
a) digitális biztonsági okmányként állítja ki,
b) papír alapon, biztonsági okmányként, egyetlen eredeti példányban állítja ki, ha
ba) a kérelmező nem rendelkezik a 71. § (8) bekezdés a) pontja szerinti hivatalos elérhetőséggel,
bb) a kérelmező a kérelmében a hatósági erkölcsi bizonyítvány külföldön történő felhasználása céljából kéri annak papír alapon történő kiállítását.”
97. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 75/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi ideje alatt, elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, ellenőrzési lehetőséget biztosít az általa digitális biztonsági okmányként kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításának tényéről, érvényességéről és hitelességéről. Az elektronikus felületről az ellenőrzés elvégzésének ténye és eredménye letölthető és kinyomtatható.”
98. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény
a) 75. § (4) bekezdés a) pontjában az „elektronikus közokiratként” szövegrész helyébe a „digitális biztonsági okmányként” szöveg,
b) 75. § (5) bekezdésében az „az elektronikus közokiratként” szövegrész helyébe az „a digitális biztonsági okmányként” szöveg,
c) 75/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól” szöveg
lép.
99. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény
a) 11. § (3) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény)” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)” szöveg,
b) 16. § (6) bekezdésében az „az E-ügyintézési törvény” szövegrészek helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
c) 24. § (1) bekezdés l) pontjában az „az E-ügyintézési törvény” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
d) 36. § (5) bekezdés c) pontjában az „az E-ügyintézési törvény” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
e) 36. § (6) bekezdésében az „az E-ügyintézési törvény” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
f) 37. § (5) bekezdés a) pontjában az „az E-ügyintézési törvény” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
g) 59. § (10) bekezdésében az „az E-ügyintézési törvény” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg és az „az E-ügyintézési törvényben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg
lép.
100. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény
a) 3/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „biztonságos” szövegrészek helyébe az „ajánlott elektronikus” szöveg,
b) 11. § (1) bekezdés m) pontjában az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.)” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény” szöveg
lép.
101. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény a következő 7/M. §-sal egészül ki:
„7/M. § (1) Azon köztulajdonban álló gazdasági társaság tekintetében, amely az állam többségi tulajdonában áll a Kormány rendeletében előírhatja, hogy e gazdasági társaság munkavállalói részére a munkáltatói intézkedéseket elektronikus dokumentumba foglalva, a digitális államról és digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. CIII. törvény III. Fejezetében meghatározottak szerint kell kézbesíteni azzal, hogy felhasználó alatt a munkavállalót, digitális szolgáltatást biztosító szervezet alatt a gazdasági társaságot kell érteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kapcsolattartásra a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 72. §-át alkalmazni kell.”
102. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 3. § (3) bekezdését, a 4. § (2) bekezdését, az 5. § (1) bekezdését, a 6. § (1)–(3) bekezdését, valamint a 7. §-t nem kell alkalmazni azon gazdasági társaságokra – a lakosság és a gazdasági szereplők számára törvényben meghatározott közszolgáltatást nyújtó gazdasági társaságok kivételével –, amelyekben együttesen nem a magyar állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány vagy ezek többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság jogosult a vezető tisztségviselők többségének megválasztására, illetve visszahívására.”
103. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XII. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) által módosított 8. § (5) bekezdésében megjelölt, a lakosság és a gazdasági szereplők számára törvényben meghatározott közszolgáltatást nyújtó gazdasági társaság létesítő okirata vagy működése a Módtv3. hatályba lépésekor nem felel meg e törvény előírásainak, a gazdasági társaság a létesítő okiratát, illetve működését a Módtv3. hatálybalépését követő első taggyűlés vagy közgyűlés napjáig, de legkésőbb 2024. december 31-ig köteles összhangba hozni e törvény rendelkezéseivel.”
104. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a 7/M. § szerinti elektronikus kapcsolattartásra kötelezett gazdasági társaságok körét, továbbá az elektronikus kapcsolattartás e gazdasági társaságokra vonatkozó részletes szabályait.”
105. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 8. § (7) bekezdésében az „5–7. §-át” szövegrész helyébe az „5–7. §-át, valamint 7/M. §-át” szöveg lép.
106. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 17. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Az elektronikus úton történő szándékbejelentéssel egyidejűleg a házasulóknak közölniük kell a hivatalos statisztikáról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott adatokat is.”
107. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 11. § (5) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény” szöveg lép.
108. § Hatályát veszti a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény
a) 122. §-a,
b) 125. §-a.
109. § Hatályát veszti az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 148. §-a.
110. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény
a) 79. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.)” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)” szöveg,
b) 79. § (1) bekezdés f) pont fb) alpontjában az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
c) 79/B. § (1) bekezdésében az „az E-ügyintézési tv. 2. § (1) bekezdése alapján” szövegrész helyébe az „a Dáptv. 18. § (1) bekezdése és 20. §-a alapján” szöveg
lép.
111. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény
a) 46. § (3) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.)” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)” szöveg és az „az E-ügyintézési tv. 85. § (1) bekezdése és 97. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „a Dáptv. 89. § (1) bekezdése és 101. § (4) bekezdése” szöveg,
b) 148. § (3) bekezdés c) pontjában az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg
lép.
112. § Hatályát veszti az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 41/A. §-a.
113. § A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény
a) 91. § (1) bekezdés h) pontjában az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.)” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)” szöveg,
b) 91. § (4) bekezdésében az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg
lép.
114. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
a) 38. § (8) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.).” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)” szöveg és az „az E-ügyintézési tv.” szövegrészek helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
b) 38. § (9) bekezdésében az „az E-ügyintézési tv.” szövegrészek helyébe az „a Dáptv.” szöveg
lép.
115. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
a) 21. § (1) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 14. §-ában és a 15. § (2) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 25. §-ában és 27. §-ában” szöveg, az „ügyfél” szövegrész helyébe a „felhasználó” szöveg és az „elektronikus ügyintézést” szövegrész helyébe a „digitális szolgáltatást” szöveg,
b) 21. § (2) bekezdésében az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg, a „tartozó biztonságos” szövegrész helyébe a „tartozó ajánlott elektronikus” szöveg és az „a biztonságos” szövegrész helyébe az „az ajánlott elektronikus” szöveg,
c) 21. § (3) bekezdésében az „Az E-ügyintézési tv. 15. § (3) bekezdésétől” szövegrész helyébe az „A Dáptv. 27. §-ától” szöveg
lép.
116. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 48/E. § (4) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 19. § (4) bekezdése” szöveg lép.
117. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 89. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság hivatalos iratának az érintett személy részére történő átadása (kézbesítés)]
„e) elektronikus úton a Dáptv. szerinti hivatalos elérhetőségre”
[történhet.]
118. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 207. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki személyazonosító igazolványra vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségét megszegi, az igazoltatásra feljogosított személy felszólítására személyi adatainak bemondását, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott digitális okmány vagy adattároló kód hozzáférhetővé tételét vagy a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány átadását megtagadja, vagy az említett adatokra vonatkozólag az intézkedés során valótlant állít, szabálysértést követ el.”
119. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 53. § (1a) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény)” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)” szöveg lép.
120. § Hatályát veszti a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 252. § (9) bekezdése.
121. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 5. § (6) bekezdés c) pontjában az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól” szöveg lép.
122. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény
a) 33. § (2) bekezdés c) pontjában az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg,
b) 65. § (2) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg
lép.
123. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 78/D. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A hulladékgazdálkodási hatóságtól az adatok, valamint az adatok meghatározott szempontú csoportosításban történő továbbítása a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti információ átadás útján rendszeres vagy eseti jelleggel is igényelhető jogszabályban meghatározottak szerint.”
124. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 176. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E § alkalmazásában a Dáptv. szerinti digitális okmány nem alkalmazható.”
125. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény
a) 13/D. § (1) bekezdés a) pontjában az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.)” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)” szöveg,
b) 13/E. § (1) bekezdésében az „E-ügyintézési tv. 35. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Dáptv. 46. § (5) bekezdése” szöveg
lép.
126. § Hatályát veszti a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 46. §-a.
127. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az Ákr.-nek]
„4. a megkeresés szabályaira, a kapcsolattartás általános szabályaira,”
[vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók.]
128. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB írásban, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben (a továbbiakban: Dáptv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban), vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel. Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén az MNB választja meg a kapcsolattartás módját. Az MNB eljárásaiban az elektronikus kapcsolattartásra a Dáptv. rendelkezéseit a (2)–(12) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
129. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény a következő 60. §-sal egészül ki:
„60. § (1) Az engedélyezési eljárásokban csak eredeti dokumentum vagy hiteles elektronikus másolat nyújtható be.
(2) Az engedélyezési eljárásban a gazdálkodó szervezetek őrzésében lévő papíralapú közokiratról, más által kiállított papíralapú teljes bizonyító erejű magánokiratról vagy egyéb magánokiratról a gazdálkodó szerv által készített elektronikus másolat hiteles másolatként nem fogadható el.”
130. § Hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény
a) 173. § e) pontja,
b) 183/F. §-a,
c) 183/H. §-a,
d) 1. melléklete.
131. § A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felhasználóként történő nyilvántartásba vétel (a továbbiakban: regisztráció) a hitelbiztosítéki rendszer e célra rendszeresített felületén kezdeményezhető. A kérelmezőnek a regisztrációs kérelemben – személyazonosító adatainak megadásán túlmenően – nyilatkoznia kell a felhasználói szabályzat elfogadásáról, vagy azt minősített elektronikus aláírással kell ellátnia. A kérelmezőnek a következő személyes adatait kell megadnia: családi és utónév, születési családi és utónév, anyja születési neve, születési hely és idő, lakcím.”
132. § A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A regisztrált felhasználó hitelbiztosítéki nyilatkozatát annak megtételekor minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el. Elektronikus aláírás alkalmazására kizárólag olyan aláírás-létrehozó adat használható, amely olyan tulajdonosi azonosítókhoz kötött, amiket a 4. § (2) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó kérelem aláírása során használtak, feltéve, hogy az űrlapon így elhelyezett elektronikus aláírás tulajdonosi azonosítói a regisztrált felhasználó hitelbiztosítéki rendszerben rögzített adataival a 4. § (4) bekezdése szerint összerendelésre kerültek.”
133. § Hatályát veszti a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 35. §-a.
134. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 17/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a büntetőeljárás során az elítélttel papíralapon történt a kapcsolattartás, részére az idézést vagy a felhívást papíralapon kell kézbesíteni.”
135. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 121. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés g) pontja nem vonatkozik a reintegrációs őrizetben lévő elítéltre.”
136. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 26/A. §-ában a „büntetés-végrehajtási ügyben,” szövegrész helyébe a „büntetés-végrehajtási ügyben, a fogvatartással kapcsolatos ügyben,” szöveg lép.
137. § Hatályát veszti a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény
a) 8. § (3) bekezdésében a „biztonságos” szövegrész,
b) 76. § (2) bekezdés b) pontjában a „biztonságos” szövegrész.
138. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 41. §-ában az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény” szöveg lép.
139. § Hatályát veszti a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 48. §-a.
140. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 6/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az elektronikus dokumentum kézbesítésére a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (továbbiakban: Dáptv.) 25. §-ában és 27. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ügyfél alatt a hivatásos állomány tagját, digitális szolgáltatást biztosító szervezet alatt a foglalkoztatót kell érteni.
(4) A hivatásos állomány tagja az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus aláírása és az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében köteles a Dáptv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni, és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét a foglalkoztatójával közölni. A hivatásos állomány tagja e kötelezettségét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kinevezését követő tizenöt napon belül köteles teljesíteni.”
141. § Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 6/A. § (5) bekezdése.
142. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 21/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az energetikai szakreferens a 21/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti energetikai szakreferensi szolgáltatás létrejöttéről, valamint e szolgáltatást érintő változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a bekövetkezett változásról a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 25. § és 26. §-a szerinti követelményeknek megfelelő hivatalos elérhetőségen keresztül (a továbbiakban: elektronikus úton) tájékoztatja a Hivatalt.”
143. § Hatályát veszti a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 26. §-a.
144. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
a) 145. § (1a) bekezdés a) pontjában az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.)” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Dáptv.)” szöveg,
b) 151. § (2) bekezdés d) pontjában az „az Eüsztv.-ben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg,
c) 154. § (1) bekezdésében az „az Eüsztv.-ben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg,
d) 154. § (1a) bekezdésében az „az Eüsztv.-ben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg
lép.
145. § (1) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
(Az arckép profil nyilvántartás vezetésének a célja)
„u) a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 63. §-a szerinti személyazonosság-ellenőrzésének támogatása,”
(2) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(Az arckép profil nyilvántartás vezetésének a célja)
„v) a SIRENE Irodának a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 3. § (2a) bekezdésében meghatározott feladatainak a támogatása.”
146. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 3. § (3) bekezdés u) pontjában meghatározott célból jogosult a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott digitális állampolgárság szolgáltató a felhasználói profil aktiválása során a személyazonosság-ellenőrzésének támogatása érdekében a 12/B. § szerinti automatizált összehasonlítást igénybe venni.”
147. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény a következő 9/B. §-sal egészül ki:
„9/B. § (1) Az ETIAS nemzeti egység jogosult – a 3. § (3) bekezdés t) pontjában meghatározott célból – az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni az utazási engedély iránti kérelmet az ETIAS keretében benyújtó személyek személyazonosságának ellenőrzése, továbbá ezzel összefüggésben a rendelkezésére álló arcképmások felhasználásával a 12/E. § szerinti összehasonlító ellenőrzés lefolytatása érdekében.
(2) A SIRENE Iroda jogosult – a 3. § (3) bekezdés v) pontjában meghatározott célból – az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 15. pontja, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 15. pontja szerinti információs rendszerekben rendelkezésére álló arcképmások felhasználásával a 12/E. § szerinti összehasonlító ellenőrzés lefolytatása érdekében.”
148. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi szerv az elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szerv által a 3. § (3) bekezdés q) és u) pontjában meghatározott célból a részére automatizált eljárásban, rendszer-rendszer kapcsolat útján továbbított arcképmásból arckép profilt képez. Ha az átadott arcképmásból arckép profil nem képezhető, a központi szerv ennek tényéről az elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szervet haladéktalanul tájékoztatja.”
149. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az arcképelemző tevékenységet végző szerv az igénybevételre jogosult szerv kérelmére az igénybevételre jogosult szerv által a 3. § (3) bekezdés l), t) és v) pontjában meghatározott célból a részére átadott arcképmásokból arckép profilt képez. Ha az átadott arcképmások alapján arckép profil nem képezhető, az arcképelemző tevékenységet végző szerv ennek tényéről haladéktalanul értesíti az igénybevételre jogosult szervet.”
150. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 22/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22/A. § E törvény
a) 3. § (3) bekezdés t) pontja és 9/B. § (1) bekezdése az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) 3. § (3) bekezdés v) pontja és 9/B. § (2) bekezdése az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
151. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény
a) 9. § (5) bekezdésében „az automatizált arcképmás-összehasonlítást igénybe venni” szövegrész helyébe „a 12/D. § szerinti automatizált összehasonlítást igénybe venni” szöveg,
b) 9/A. § (1) bekezdésében „az arcképelemző rendszer általi” szövegrész helyébe „a 12/A. § szerinti” szöveg,
c) 9/A. § (2) bekezdésében „az arcképelemző rendszer általi” szövegrész helyébe „a 12/B. § szerinti” szöveg,
d) 9/A. § (3) bekezdésében „az arcképelemző rendszer általi” szövegrész helyébe „a 12/C. § szerinti” szöveg,
e) 9/A. § (4) bekezdésében „az arcképelemző rendszer általi” szövegrész helyébe „a 12/B. § szerinti” szöveg
lép.
152. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény
a) 44. § (1a) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)” szöveg és az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. § (4) bekezdését” szövegrész helyébe az „a Dáptv. 27. §-át” szöveg,
b) 44. § (4) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
c) 47. § (3) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
d) 63. § (5) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
e) 107. § (2) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
f) 1. melléklet 1. pont 1.21. alpontjában az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
g) 1. melléklet 2. pont 2.6. alpontjában az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg
lép.
153. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény
a) 27. § (4) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.)” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)” szöveg,
b) 28. § (2) bekezdés b) pontjában az „az E-ügyintézési tv.-ben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg,
c) 28. § (3) bekezdés a) pontjában az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
d) 139. § (1a) bekezdés a) pontjában az „az E-ügyintézési tv.-ben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg,
e) 147. § (2) bekezdés d) pontjában az „az E-ügyintézési tv.-ben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg,
f) 148. § (1) bekezdésében az „az E-ügyintézési tv.-ben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg,
g) 148. § (1a) bekezdésében az „az E-ügyintézési tv.-ben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg
lép.
154. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés 50. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában üzemszünet: olyan,)
„b) az állami adó- és vámhatóság által biztosított információs rendszer üzemszerű működésében bekövetkezett, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény felhatalmazó rendelkezése alapján kiadott kormányrendelet szerinti, vagy”
(üzemzavar, amely meggátolja az uniós számítógépes rendszer használatát;)
155. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 323. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) Az elektronikus közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja a közokirat aláírása pillanatában a kiállító személynek a Dáptv. szerinti szerepkörét, ha a szerepkört a szerepkör-tanúsító szolgáltató szerepkör-tanúsítványban igazolta.”
156. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha)
„j) a dokumentumot Dáptv. szerinti digitális szolgáltatás nyújtása során a digitális állampolgárság szolgáltató hitelesítette.”
(2) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja a nyilatkozat megtétele idejében a nyilatkozatot tevő személynek a Dáptv. szerinti szerepkörét, ha a szerepkört a szerepkör-tanúsító szolgáltató szerepkör-tanúsítványban igazolta.”
157. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 630. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A 2024. augusztus 31-én hatályos, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás használatával 2024. december 31-ig hitelesített elektronikus okirat teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, és a 325. § (3a) bekezdése szerint tanúsítja az aláíró szerepkörét, ha a szerepkört az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás igazolása tartalmazza.
(16) A 2024. augusztus 31-én hatályos, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás használatával 2024. december 31-ig hitelesített, a 323. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő elektronikus okirat közokiratnak minősül, és a 323. § (3a) bekezdése szerint tanúsítja az aláíró szerepkörét, ha a szerepkört az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás igazolása tartalmazza.”
158. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény
a) 67. § (3) bekezdésében az „Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.)” szövegrész helyébe az „A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)” szöveg,
b) 323. § (3b) bekezdésében az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
c) 324. § (1) bekezdésében az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
d) 325. § (1) bekezdés i) pontjában az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
e) 325. § (8) bekezdés b) pontjában az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
f) 605. § (1) bekezdésében az „az E-ügyintézési tv.-ben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg,
g) 608. § (1) bekezdésében az „Az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „A Dáptv.” szöveg és az „az E-ügyintézési tv.-ben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg,
h) 609. § (1) bekezdésében az „Az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „A Dáptv.” szöveg és az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
i) 609. § (2) bekezdésében az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg és az „az E-ügyintézési tv.-ben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg,
j) 618. § (1) bekezdés b) pontjában az „az E-ügyintézési tv.-ben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg
lép.
159. § Hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés g) pontja.
160. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
a) 26. § (1) bekezdés a) pontjában az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.)” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben (a továbbiakban: Dáptv.)” szöveg,
b) 40. § a) pontjában az „az Eüsztv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
c) 43. § (3) bekezdésében az „az Eüsztv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
d) 65. § (1) bekezdésében az „az Eüsztv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
e) 85. § (3) bekezdésében az „az Eüsztv.-ben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg
lép.
161. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/C. § (2) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól” szöveg lép.
162. § A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény 13. § (3) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól” szöveg lép.
163. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elektronikus okirati formába való alakítás során az ügyvéd kizárólag oldalhű elektronikus másolatot készíthet.”
164. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 91. alcíme a következő 208/E. §-sal egészül ki:
„208/E. § A fél vagy képviselője által a 2024. augusztus 31-én hatályos az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással való hitelesítéssel 2024. december 31-ig aláírt és azt követően az ügyvéd vagy a kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett elektronikus okirat ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratnak minősül.”
165. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
a) 18. § (1) bekezdés a) pontjában az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.)” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)” szöveg,
b) 18. § (4) bekezdésében az „az Eüsztv. 85. § (1) bekezdése és 97. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „a Dáptv. 89. § (1) bekezdése és 101. § (4) bekezdése” szöveg,
c) 32. § (2) bekezdésében az „az Eüsztv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
d) 144. § (4) bekezdésében az „az Eüsztv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
e) 170. § (2) bekezdés b) pontjában az „az Eüsztv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
f) 189. § (3) bekezdésében az „az Eüsztv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
g) 190. § (1) bekezdés 7. pontjában az „az Eüsztv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
h) 190. § (5) bekezdésében az „az Eüsztv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
i) 1. mellékletében foglalt táblázat A20 mezőjében az „az Eüsztv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg
lép.
166. § Hatályát veszti az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
a) 43. § (2a) bekezdés b) pontja,
b) 208. § (33) bekezdése.
167. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 130. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratát)
„b) a Dáptv. szerinti elektronikus kapcsolattartás útján,”
(kézbesíti a címzett részére.)
168. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 132. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (6) bekezdés az elektronikus úton kapcsolatot tartó természetes személy esetén is alkalmazható, ha azt indítványozza vagy megalapozottan feltehető, hogy számára az elektronikus kapcsolattartás aránytalan nehézséggel járna. Ha a címzett az egyszerűsített elektronikus úton történő kézbesítést követően nem nyilatkozik a (7) bekezdés szerint a kézbesítésről, a továbbiakban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság elektronikus kapcsolattartás útján kézbesíti részére az ügyiratot.”
169. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény „Kötelező elektronikus kapcsolattartás” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„A büntetőeljárásban részt vevő személy elektronikus kapcsolattartása
150. § (1) Az elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő személy – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – minden beadványt kizárólag elektronikus kapcsolattartás útján nyújthat be a bírósághoz, az ügyészséghez és a nyomozó hatósághoz, és a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság is elektronikus kapcsolattartás útján kézbesít a részére.
(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az első kapcsolatfelvételkor tájékoztatja az elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban résztvevő személyt az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegésének következményeiről, valamint arról, hogy a természetes személy indítványozhatja az egyéb kapcsolattartási mód használatát.
(3) Mentesül az elektronikus kapcsolattartás alól a büntetőeljárásban részt vevő személy, ha elektronikus ügyintézéshez való joga szünetel.
(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság felhívhatja a nem elektronikus úton kapcsolatot tartó szakértőt, hogy a szakvéleményt adathordozón is nyújtsa be. A szakértő felel azért, hogy a papíralapú szakvélemény tartalma megegyezzen az adathordozón benyújtott szakvélemény tartalmával.”
170. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 161. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„161. § (1) Az elektronikus kapcsolattartás útján kapcsolatot tartó nyilatkozata hatálytalan, ha az a 148. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem felel meg, ide nem értve
a) a természetes személy által tett feljelentést,
b) ha az eljáró bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az elektronikus úton kapcsolatot tartó természetes személy indítványára engedélyezi az eljárás során egyéb kapcsolattartási mód használatát,
c) ha az eljáró bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a nyilatkozatot szabályszerűen benyújtottnak tekinti.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határozat meghozatala nélkül dönt, amelyről az indítványozót tájékoztatja.
(3) Ha a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az (1) bekezdés alapján nem tekinti a nyilatkozatot szabályszerűen benyújtottnak, első alkalommal tájékoztatja a nyilatkozatot benyújtó természetes személyt, hogy a nem szabályszerűen előterjesztett nyilatkozata hatálytalan és azt szabályszerűen elektronikus úton terjesztheti elő vagy indítványozhatja az eljárás során egyéb kapcsolattartási mód használatát. Az első alkalommal nem szabályszerűen előterjesztett igazolási kérelem, panasz, felülbírálati indítvány, kifogás, fellebbezés, felülvizsgálati indítvány és perújítási indítvány esetén az indítvány előterjesztésére rendelkezésre álló, a törvény által meghatározott, illetve a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított határidőbe nem számít bele az indítvány benyújtása és a természetes személy tájékoztatása közötti időtartam. Az indítványozót erről is tájékoztatni kell.”
171. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 868. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha e törvénynek a 2024. augusztus 31. napján hatályos szabályai szerint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a folyamatban levő ügyben papíralapon tartotta a kapcsolatot valamely, a büntetőeljárásban részt vevő természetes személlyel, és ez a személy e törvénynek a 2024. augusztus 31. napját követően hatályos szabályai szerint elektronikus úton kapcsolatot tartó, a büntetőeljárásban részt vevő személynek minősül, akkor a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság ezzel a személlyel a folyamatban levő ügyben továbbra is papíralapon tartja a kapcsolatot, kivéve ha
a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság tájékoztatja az elektronikus úton kapcsolatot tartó, a büntetőeljárásban részt vevő személyt arról, hogy köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani, vagy
b) a büntetőeljárásban részt vevő személy a folyamatban levő ügyben 2024. augusztus 31. napját követően elektronikus úton tesz nyilatkozatot vagy más írásbeli beadványt a bírósághoz, az ügyészséghez, illetve a nyomozó hatósághoz.”
172. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény
a) 45. § (3) bekezdésében az „Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény)” szövegrész helyébe az „A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)” szöveg,
b) 148. § (2) bekezdésében az „az E-ügyintézési törvény 17. § (1) bekezdésének” szövegrész helyébe az „a Dáptv. 30. § (1) bekezdésének” szöveg,
c) 153. § (2) bekezdésében az „elektronikus útra nem köteles” szövegrész helyébe a „nem elektronikus úton kapcsolatot tartó” szöveg,
d) 154. § (1) bekezdésében az „elektronikus úton szabályszerűen” szövegrész helyébe az „elektronikus kapcsolattartás útján szabályszerűen” szöveg,
e) 155. § (1) bekezdésében az „elektronikus kapcsolattartást vállaló és az elektronikus kapcsolattartásra köteles büntetőeljárásban részt vevő személy (a továbbiakban: az elektronikus úton kapcsolatot tartó)” szövegrész helyébe az „elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő személy” szöveg,
f) 155. § (2) bekezdésében az „elektronikus úton” szövegrész helyébe az „elektronikus kapcsolattartás útján” szöveg,
g) 155. § (3) bekezdés c) pontjában az „elektronikus úton” szövegrész helyébe az „elektronikus kapcsolattartás útján” szöveg,
h) 156. § (1) bekezdésében az „elektronikusan” szövegrész helyébe az „elektronikus kapcsolattartás útján” szöveg és az „elektronikus úton kézbesíti” szövegrész helyébe az „elektronikus kapcsolattartás útján kézbesíti” szöveg,
i) 156. § (2) bekezdésében az „elektronikus kapcsolattartást vállaló” szövegrész helyébe az „elektronikus úton kapcsolatot tartó” szöveg,
j) 157. §-ában az „elektronikus ügyintézést biztosító szervek” szövegrész helyébe a „digitális szolgáltatást biztosító szervezetek” szöveg,
k) 158. § (1) bekezdésében az „elektronikus úton” szövegrész helyébe az „elektronikus kapcsolattartás útján” szöveg
lép.
173. § Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény
a) „Választható elektronikus kapcsolattartás” alcíme,
b) „Elektronikus kapcsolattartás a szakértővel” alcíme,
c) „Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek egymás közötti és más szervekkel történő elektronikus kapcsolattartása” alcíme,
d) „Áttérés papíralapú kapcsolattartásra” alcíme.
174. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában)
„11. ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás: a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás,”
(2) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 46. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában)
„46. tárhely: a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetősége vagy a természetes személynek az elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz tartozó, a Dáptv. 25. §-ának megfelelő tárhelye,”
175. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„89. § [A digitális állampolgárság nyilvántartás vezetéséért felelős szerv, valamint a digitális állampolgárság nyilvántartás regisztrációhoz tartozó tárhely szolgáltatás kijelölt szolgáltatójának adatszolgáltatása]
(1) A digitális állampolgárság nyilvántartás vezetéséért felelős szerv az állami adó- és vámhatóság részére napi gyakorisággal elektronikus úton, kapcsolati kód alkalmazásával megküldi az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében regisztráló vagy regisztrációjukat megszüntető személyek természetes személyazonosító adatait és egyedi azonosítóját, a regisztráció és a regisztráció megszüntetésének időpontját, továbbá – ha a természetes személy a digitális állampolgárság nyilvántartás regisztrációhoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik – a tárhely létrehozásának tényére vonatkozó adatot.
(2) A digitális állampolgárság nyilvántartás vezetéséért felelős szerv évente egy alkalommal, a megkeresés napja szerinti állapotnak megfelelően az önkormányzati adóhatóság természetes személyazonosító adatokat tartalmazó kérelmére megküldi az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében regisztráló vagy regisztrációjukat megszüntető személyek természetes személyazonosító adatait és egyedi azonosítóját, a regisztráció és a regisztráció megszüntetésének időpontját, továbbá – ha a természetes személy a digitális állampolgárság nyilvántartás regisztrációhoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik – a tárhely létrehozásának tényére vonatkozó adatot.
(3) A digitális állampolgárság nyilvántartás regisztrációhoz tartozó tárhely szolgáltatás kijelölt szolgáltatója az adóhatóság természetes személyazonosító adatokat tartalmazó elektronikus kérelmére megküldi az adóhatóság részére a természetes személy kapcsolati kódját és tárhely azonosítóját.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatait az adóhatóság
a) az Szja tv. szerinti adóbevallási tervezethez kapcsolódó eljárásában,
b) az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy azt választó adózót érintő eljárásában,
c) az adózó képviselőjével való kapcsolattartáshoz,
d) joghatás nélküli tájékoztatás küldéséhez és
e) az Áfa tv. szerinti adóbevallási tervezethez kapcsolódó eljárásában
használhatja fel.
(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatait az adóhatóság az adózó 37. § szerinti nyilvántartásból való törléséig, illetve az adózó képviselője esetében a képviseleti jog megszűnéséig kezeli.”
176. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 246. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha)
„i) a Dáptv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles adózó a Dáptv. szerinti hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik.”
177. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 258. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„258. § [Telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer működtetése]
Az állami adó- és vámhatóság egységes telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer keretében a Kormány rendeletében meghatározott egyedi ügyintézést és tájékoztatást, továbbá általános tájékoztatást nyújt. Az állami adó- és vámhatóság vezetője a Kormány rendeletében meghatározottak mellett további egyedi ügyintézés és tájékoztatás biztosításáról dönthet. Az egyedi ügyintézés és tájékoztatás igénybevételéhez az adózónak vagy képviselőjének ügyfél-azonosító számmal vagy a Dáptv. szerinti digitális állampolgár azonosítóval kell rendelkeznie.”
178. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Meghatalmazást elektronikusan
a) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ügyben a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti digitális szolgáltatást biztosító információs rendszeren keresztül,
b) az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben a (2) bekezdés szerinti elektronikus felületen,
c) az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben – ha az állandó meghatalmazott nem kamarai jogtanácsos, ügyvéd, ügyvédi iroda vagy európai közösségi jogász – a meghatalmazó által benyújtott, az állandó meghatalmazások bejelentésére rendszeresített elektronikus űrlapon vagy
d) a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján elektronikusan hitelesített közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva
lehet tenni.”
179. § (1) Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóhatóság írásban, a Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.”
(2) Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely)
a) havi adó- és járulékbevallás benyújtására köteles,
b) az Áfa tv. szerinti összesítő nyilatkozat benyújtására köteles,
c) az Áfa tv. szerinti összesítő jelentés benyújtására köteles, vagy
d) a Dáptv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles.”
(3) Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 36. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az adóhatóság akkor is elektronikus úton tart kapcsolatot az egyéni vállalkozóval, valamint a Dáptv. szerinti jogi képviselővel, ha az nem egyéni vállalkozói tevékenységével összefüggésben, illetve nem jogi képviselői minőségében jár el.”
180. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóhatóság, ha a tényállás tisztázása során szükséges, és a Dáptv. alapján nem szerezhető be – a 45. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel –, felhívhatja az adózót okirat vagy más irat bemutatására.”
181. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 76. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adóhatóság a döntést írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy a Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti.”
182. § (1) Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóhatósági iratot – ideértve a döntést is – a meghatalmazott képviselővel rendelkező adózó esetében a képviselőnek kell kézbesíteni hivatalos iratként vagy a Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton. A személyes megjelenésre szóló idézés kézbesítése a megidézett személy részére történik, a meghatalmazott egyidejű értesítésével. Az adózó kérheti, hogy az adott ügyben az adóhatóság akkor is a számára kézbesítse az iratokat, ha meghatalmazott képviselője van.”
(2) Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 79. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Elektronikus kapcsolattartás esetén a kézbesítésre a Dáptv. 27. és 28. §-át kell alkalmazni.”
183. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 79. § (2) bekezdése és a Dáptv. 27. § c) pontja szerinti kézbesítés esetén – kivéve, ha az adózó vagy képviselője a küldemény átvételét megtagadta – az állami adó- és vámhatóság a kézbesítésről történő tudomásszerzését követően az internetes honlapján tizenöt nap időtartamra közzéteszi
a) a címzett természetes személy adózó adóazonosító jelét, más adózó adószámát,
b) a kézbesítéssel érintett állami adó- és vámhatósági irat ügyiratszámát,
c) az internetes honlapján történő közzététel időpontját, és
d) azt a telefonszámot, amelyen az adózó a kézbesítéssel érintett állami adó- és vámhatósági irat átvétele tekintetében tájékozódhat.”
184. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adózó vagy az eljárás egyéb résztvevője akkor terjeszthet elő kézbesítési kifogást, ha a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok vagy a Dáptv. megsértésével történt.”
185. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § [A kapcsolattartás általános szabályai]
Ha a Vámkódex 6. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján az információcsere és adattárolás elektronikus adatfeldolgozási eljárástól eltérő módon történik, valamint e törvény vagy uniós vámjogszabályok mást nem határoznak meg, akkor a vámhatóság személyesen, postai úton vagy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben (a továbbiakban: Dáptv.) meghatározott módon tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel.”
186. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vámhatóság – a 39. § (5) bekezdésében meghatározottak kivételével – felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására, ha az a tényállás tisztázásához szükséges, és az a Dáptv. alapján nem szerezhető be.”
187. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóhatóság a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti tárhellyel rendelkező, a Vht. 110. § (1) bekezdése szerinti harmadik személyek részére a követelésfoglalásról szóló okiratokat elektronikus úton kézbesíti.”
188. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
a) 72. § (1) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 14. §-ában és 15. § (2) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 25. §-ában és a 27. §-ában” szöveg, az „ügyfél” szövegrész helyébe a „felhasználó” szöveg és az „elektronikus ügyintézést” szövegrész helyébe a „digitális szolgáltatást” szöveg,
b) 72. § (2) bekezdésében az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg, a „tartozó biztonságos” szövegrész helyébe a „tartozó ajánlott elektronikus” és az „a biztonságos” szövegrész helyébe az „ajánlott elektronikus” szöveg,
c) 72. § (3) bekezdésében az „az E-ügyintézési tv. 15. § (3) bekezdésétől” szövegrész helyébe az „a Dáptv. 27. §-ától” szöveg
lép.
189. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény
a) 17. § (1) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 14. §-ában és 15. § (2) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 25. §-ában és a 27. §-ában” szöveg, az „ügyfél” szövegrész helyébe a „felhasználó” szöveg és az „elektronikus ügyintézést” szövegrész helyébe a „digitális szolgáltatást” szöveg,
b) 17. § (2) bekezdésében az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg, a „tartozó biztonságos” szövegrész helyébe a „tartozó ajánlott elektronikus” szöveg és az „a biztonságos” szövegrész helyébe az „ajánlott elektronikus” szöveg,
c) 17. § (3) bekezdésében az „Az E-ügyintézési tv. 15. § (3) bekezdésétől” szövegrész helyébe az „A Dáptv. 27. §-ától” szöveg
lép.
190. § Nem lép hatályba a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény 31. § (3) bekezdése.
191. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 19. § (8)–(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A 18. § (8) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedést tartalmazó elektronikus dokumentum kézbesítésére a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 25–27. §-ában foglalt rendelkezéseket a (10)–(12) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy a felhasználóra vonatkozó szabályokat a foglalkoztatottra, a digitális szolgáltatást nyújtó szervezetre vonatkozó szabályokat pedig a foglalkoztató NAV szervre kell alkalmazni.
(9) A foglalkoztatott az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus úton történő megtétele és az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében köteles a Dáptv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni és az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét a foglalkoztatójával közölni. A foglalkoztatott e kötelezettségét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kinevezését követő 15 napon belül köteles teljesíteni.
(10) A 18. § (8) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedést tartalmazó elektronikus dokumentum kézbesítése esetén, ha a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítésről szóló igazolásban feltüntetett időpontot követő ötödik munkanapon.”
192. § A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény 14/A. § (1) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. CIII. törvény” szöveg lép.
193. § A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 18. § (13) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 1. § 17. pont i) alpontjától” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 9. § (2) bekezdés i) pontjától” szöveg lép.
194. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény
a) 8. § (1) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 1. § 3. és 4. pontjában meghatározottak szerint” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.), illetve annak végrehajtási rendelete szerinti automatikus információátadásra vonatkozó követelményei alapján” szöveg,
b) 20. § (1) bekezdésében az „az Eüsztv. 1. § 3. és 4. pontjában meghatározottak szerint” szövegrész helyébe az „a Dáptv. illetve annak végrehajtási rendelete szerinti automatikus információátadásra vonatkozó követelményei alapján” szöveg
lép.
195. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény
a) 61. § (1) bekezdése az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény)” szövegrész helyett az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Dáptv.)” szöveggel,
b) 86. § c) pontja az „az E-ügyintézési törvényben” szövegrész helyett az „a Dáptv.-ben” szöveggel
lép hatályba.
196. § Hatályát veszti a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény 17. § (2) bekezdésében az „, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással való hitelesítéssel látja el” szövegrész.
197. § A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény
a) 15/C. § (1) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.)” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)” szöveg,
b) 15/C. § (3) bekezdésében az „Az Eüsztv. 60. § (3)” szövegrész helyébe az „A Dáptv. 76. § (3)” szöveg
lép.
198. § A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fővárosi és vármegyei kormányhivatal jogosult a részére benyújtott papír alapú iratokról a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) rendelkezései szerint hiteles elektronikus másolat készítésére, és az eljárás hiteles másolatra alapozott lefolytatására.”
199. § A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban kezelt adatok esetében – az 5–9. §-ban nem szabályozott kérdések tekintetében – a Dáptv. 15–17. §-ának adatkezelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
200. § (1) A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 12. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás ügyfél általi igénybevételének feltétele)
„a) a Dáptv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított valamely azonosítási szolgáltatás igénybevétele, és e szolgáltatáshoz kapcsolódó ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhely, és”
(2) A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató e szolgáltatás tekintetében a Dáptv. szerinti digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek minősül, amely az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti regisztráció, valamint az adatváltozás-kezelési szolgáltatás igénybevétele céljára elektronikus felületet biztosít.”
201. § (1) A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 13. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató törzsadat-nyilvántartásában kezelt adatok esetében – a 11–16. §-ban nem szabályozott kérdések tekintetében – a Dáptv. 15–17. §-ának adatkezelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltatót e feladata tekintetében szabályozott digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek kell tekinteni.”
(2) A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 13. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Ha a csatlakozott szolgáltató a Dáptv. szerint digitális szolgáltatást biztosító szervezet, úgy a (12) bekezdés szerint bejelentett adatok nem érintik az ügyfélnek a rendelkezési nyilvántartásba bejegyzett, a Dáptv. 25. §-a szerinti hivatalos elérhetőségére, valamint a Dáptv. 38. § (1) bekezdés a) pontja szerinti képviseletre vonatkozó rendelkezését.”
202. § A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény
a) 5. § (3) bekezdésében az „az Eüsztv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
b) 6. § (8) bekezdésében az „az Eüsztv.” szövegrészek helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
c) 15. § (3) bekezdésében az „az Eüsztv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
d) 17/C. § (4) bekezdés b) pontjában az „az Eüsztv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg
lép.
203. § Nem lép hatályba a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény
a) 195. §-a,
b) 200. §-a,
c) 203. §-a.
204. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 20. §-a a következő (5)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kinevezési okmányt és annak módosítását, a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozatot, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítást és a fizetési felszólítást a munkáltatói jogkör gyakorlója részéről elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell kiadmányozni.
(6) Az (5) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedést tartalmazó elektronikus dokumentum kézbesítésére a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) III. Fejezetét a (8) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni azzal, hogy felhasználó alatt a köznevelésben foglalkoztatottat, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet alatt a munkáltatót kell érteni.
(7) A köznevelésben foglalkoztatott köteles az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus aláírása és az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében a Dáptv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét a foglalkoztatójával közölni. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló e kötelezettségét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kinevezését követő 15 napon belül köteles teljesíteni.
(8) A Dáptv. 27. §-ától eltérően a jogviszonyt azonnali hatállyal megszüntető munkáltatói intézkedést tartalmazó irat a címzett (7) bekezdés szerinti tárhelyére történő megküldésről szóló értesítési igazolásban foglalt időpontban minősül kézbesítettnek.
(9) Ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése vagy a kézbesítési fikció szabályainak alkalmazása bármely okból nem lehetséges, vagy az a jogviszony létesítéséről rendelkezik, az elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papíralapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papíralapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval a papíralapú kiadmányt kell közölni.”
205. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 160. § (10) bekezdésében a „2024. július 1-ig” szövegrész helyébe a „2025. január 15-ig” szöveg lép.
206. § Nem lép hatályba a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 20. § (5)–(10) bekezdése.
207. § A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény 206. §-ának
a) a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 23/A. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.)” szövegrész helyett az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)” szöveggel,
b) a Kkt. 23/A. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése az „Az Eüsztv.” szövegrész helyett az „A Dáptv.” szöveggel
lép hatályba.
208. § (1) Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény 123. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 67. § és a 104. § 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.”
(2) Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény 123. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Az 57. § és az 58. § 2026. január 1-jén lép hatályba.”
209. § Nem lép hatályba az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény
a) 9. § (2)–(4) bekezdése, 10. és 11. §-a,
b) 69. § (1)–(3), valamint (7) és (8) bekezdése,
c) 75. §-a és 76. § a) pontja,
d) 100. § (2) és (3) bekezdése,
e) 101. § (2)–(6) bekezdése, (10) bekezdése, 102. § a) pontja, 103. § a) és b) pontja,
f) 106. § (1)–(3) bekezdése, (7) és (8) bekezdése, 107. § b) pontja, 108. § a) és b) pontja,
g) 114. § (1) bekezdése, 115. §-a, 116. § a) pontja.
210. § A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 52. § (6) bekezdése az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szövegrész helyett az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól” szöveggel lép hatályba.
211. § A nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvény
a) 61. § (4) bekezdése az „az E-ügyintézési tv. 11. §-a szerinti” szövegrész helyett az „a Dáptv. 21. §-a szerinti” szöveggel,
b) 61. § (6) bekezdés a) pontja az „az E-ügyintézési tv.-ben” szövegrész helyett az „a Dáptv.-ben” szöveggel
lép hatályba.
212. § A nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvény
a) 76. § (1) bekezdésében az „az E-ügyintézési tv. 11” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 21” szöveg,
b) 82. § (5) bekezdésében az „az E-ügyintézési tv” szövegrész helyébe az „a Dáptv” szöveg
lép.
213. § Hatályát veszti a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvény 94. §-a.
214. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(1a) A digitális állampolgárság szolgáltató, valamint az életesemény-alapú szolgáltatás szolgáltatója az e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben foglalt közfeladatai ellátása körében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokból és szakrendszerekből szolgáltatott adatokért fizetendő igazgatási szolgáltatási és más díj megfizetése alól mentesül.”
215. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 9. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A digitális szolgáltatás nyújtását önként vállaló jogalany meghatározott digitális szolgáltatások biztosítását a digitális szolgáltatások felügyeletének engedélyével önkéntesen vállalhatja. Az engedély kiadásának feltétele
a) a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvényben foglalt kiberbiztonsági követelményeknek való megfelelés biztosítása, valamint kiberbiztonsági audit lefolytatása,
b) a digitális állampolgárság szolgáltató
ba) által történő regisztráció elektronikus kapcsolattartás útján
bb) által meghatározott szolgáltatási feltételek elfogadása,
bc) által meghatározott műszaki követelmények teljesítése,
bd) részére kormányrendeletben meghatározott mértékű szolgáltatási díj megfizetése.”
(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 9. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4a) Kormányrendelet a (4) bekezdésben foglaltakon túl további csatlakozási feltételeket határozhat meg.
(4b) A digitális szolgáltatás nyújtását önként vállaló jogalany folyamatosan, a szolgáltatásnyújtás teljes időtartama alatt biztosítja a (4) bekezdés szerinti engedély követelményeinek teljesítését.”
216. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 11. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„11. § (1) A természetes személy felhasználói profiljának használata aktiváláshoz kötött.
(2) A digitális állampolgárság a felhasználói profil felhasználó által kezdeményezett aktiválásával jön létre. A felhasználói profil a 63. § szerinti sikeres azonosítást követően személyes megjelenés nélkül, a keretalkalmazásban történő regisztrációval (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: regisztráció) aktiválható. Amennyiben a felhasználó a regisztrációkor még nem rendelkezik digitális állampolgár azonosítóval, számára a nyilvántartást vezető szerv digitális állampolgár azonosítót képez.
(3) Kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az aktiválást követően úgy kell tekinteni, hogy a felhasználó valamennyi digitális térben intézhető ügy esetében akként rendelkezett, hogy e törvény szerint kíván szolgáltatást igénybe venni.
(4) A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a felhasználó
a) (3) bekezdés szerinti rendelkezését a felhasználói profil aktiválásával egyidejűleg, valamint
b) az a) pont szerinti rendelkezésének törlését és az elektronikus kapcsolattartás kizárására vonatkozó rendelkezését a felhasználói profilja inaktiválásával egyidejűleg
a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek a rendelkezési nyilvántartásba való rögzítés céljából átadja.”
217. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 12. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„12. § (1) A nyilvántartás célja:
a) a felhasználó felhasználói profilja aktív vagy inaktív státuszával, a digitális állampolgár azonosítóval, valamint a nyilvántartásban tárolt egyéb adatokkal kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítése,
b) a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás kapcsán annak hiteles biztosításához és mások jogának vagy jogos érdekének védelme érdekében az érintett személy azonosításához szükséges adatok és technikai azonosítók kezelése.
(2) A nyilvántartást vezető szerv a digitális állampolgár azonosító képzése céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átveszi
a) a 10. § (1) bekezdése szerinti személy természetes személyazonosító adatait, állampolgárság adatát, neme adatát, személyi azonosítóját, valamint
b) az a) pont szerinti személy regisztrációhoz használt, személyazonosságot igazoló okmány számát, típusát és érvényességére vonatkozó adatot.
(3) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást igénybe vevő 10. § (1) bekezdése szerinti személy 43. § (2) bekezdésében meghatározott adatait a nyilvántartást vezető szerv az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásból átveszi.
(4) Ha a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást igénybe vevő
a) az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek nyilvántartásában, vagy
b) az a) pont szerinti nyilvántartásban nem, de a központi idegenrendészeti nyilvántartásban
szerepel, akkor a nyilvántartást vezető szerv a 43. § (2) bekezdése szerinti adatokat az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásból átveszi.
(5) A nyilvántartást vezető szerv számára történő adattovábbításhoz a személyiadat- és lakcímnyilvántartást és a (4) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartást vezető szerv kapcsolati kódot képez. A kapcsolati kód nem tartalmazhatja az érintett személyazonosító adatát, valamint a képzési szabályokat úgy kell kialakítani, hogy abból az érintett személyazonosságának megállapítása ne legyen lehetséges.
(6) A nyilvántartás tekintetében az ügyfél-regisztrációs nyilvántartás és a nyilvántartásba történő regisztráció szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást vezető szerv e § szerint adatszolgáltatást teljesít a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv részére.”
218. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 13. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„13. § (1) A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) a felhasználó felhasználói profilja aktiválásának, illetve inaktiválásának, valamint megszüntetésének ténye és ideje, a digitális állampolgár azonosító,
b) a 12. § (2)–(4) bekezdése szerint átvett adatok a személyazonosságot igazoló okmány érvényessége tényének kivételével, a természetes személy felhasználó személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő kikerülésének oka és ideje, valamint a 12. § (5) bekezdése szerinti kapcsolati kód,
c) a felhasználó elektronikus levelezési címe és egyéb elérhetőségei,
d) a Kormány által kötelezően biztosítandó elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó, a 46. § (7) bekezdésben meghatározott adatok,
e) az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhely azonosításához szükséges adatok,
f) a digitális állampolgárság szolgáltató által a felhasználó részére biztosított keretalkalmazás működéséhez szükséges technikai adatok.
(2) A nyilvántartás az (1) bekezdés a) és d)–f) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(3) A nyilvántartást vezető szerv a kezelt adatok naprakészségének biztosítása és az elektronikus azonosításhoz szükséges adatellenőrzés érdekében a 12. § (5) bekezdése szerinti kapcsolati kódon keresztül adatigénylésre jogosult a 12. § (2) bekezdése és a 12. § (4) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásokból. A 12. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásból az adatigénylés a digitális állampolgár azonosítóval rendelkező személy esetében személyi azonosítón keresztül is történhet. Az adatigénylési jogosultság a felhasználó természetes személyazonosító adataira, állampolgárságára, személyi azonosítójára, valamint a nyilvántartásból való kikerülése tényére és idejére terjed ki.
(4) A nyilvántartást vezető szerv a természetes személyazonosító adatok és a digitális állampolgár azonosító kezelésére jogosult szerv részére a digitális állampolgár azonosító megismerése vagy igazolása, valamint a felhasználó profil aktív vagy inaktív állapotának közlése céljából adatszolgáltatást teljesíthet.
(5) A nyilvántartást vezető szerv az érintett hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait:
a) a bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
b) a nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c) az ügyészségnek az ügyészségről szóló törvényben meghatározott közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatoknak feladataik teljesítése céljából,
e) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, kormányrendeletben kijelölt szerv a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatai ellátása céljából,
f) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése, illetve megszakítása, továbbá elhárítási, információszerzési, személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából.”
219. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 14. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„14. § (1) A természetes személy felhasználó halála esetén a digitális állampolgár azonosító törlése céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv adatot szolgáltat a nyilvántartást vezető szerv részére az érintett nyilvántartásból való kikerülésének okáról és idejéről.
(2) A nyilvántartást vezető szerv a digitális állampolgár felhasználói profilját megszünteti az (1) bekezdés szerinti értesítés esetén.
(3) A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a természetes személy adatait a digitális állampolgár azonosító törlését követő 5 év elteltével zárolja, ezt követően azokat kizárólag a digitális állampolgársághoz kapcsolódó nyilatkozat, valamint az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, továbbá a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében a digitális állampolgár azonosító törlését követő 50 évig kezeli.”
220. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény a következő 14/A. és 14/B. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„14/A. § (1) A személyes adatokkal elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége, valamint a személyes adatok integritásának és biztonságának biztosítása céljából a nyilvántartást vezető szerv automatizált adatkezelési rendszerben (a továbbiakban: naplórendszer) rögzíti a nyilvántartásban végzett adatkezelési művelettel összefüggő információkat.
(2) A naplórendszerben történik a nyilvántartásban, illetve a nyilvántartás szolgáltatásait támogató informatikai alkalmazásokban végzett adatkezelési műveletre vonatkozó eseményt leíró információk (a továbbiakban: naplóbejegyzés) gyűjtése.
(3) A naplóbejegyzés tartalmazza
a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,
b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,
c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,
d) az adatkezelési műveletet végrehajtó szervezet és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,
e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,
f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat.
(4) Naplóbejegyzést a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni. A naplóbejegyzést pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni.
(5) A naplórendszerben rögzített adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.
(6) A naplórendszerből a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott célból jogszabályban meghatározott tevékenységet folytató személy és szervezet részére – azok erre irányuló kérelmére – a nyilvántartást vezető szerv adatot továbbít. A naplórendszerből történő adatszolgáltatást is naplózza a nyilvántartást vezető szerv.
(7) A naplórendszert a jogosulatlan hozzáféréstől védeni kell.
(8) A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózati és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem a naplórendszerben történik.
(9) A naplórendszerben a naplóbejegyzések megőrzési ideje annak keletkezésétől számított tíz év. A megőrzési idő leteltét követően a naplóbejegyzést haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz van szükség a naplóbejegyzésre. Ebben az esetben az eljárás lezárultát követően kell a törlést végrehajtani.
14/B. § (1) A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásban kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése vagy megsemmisülése elleni védelem, illetve az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével a nyilvántartás számára adatközlésre kötelezett szervekről, a nyilvántartásban adatkezelést végző szervekről, illetve közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervekről és a közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott felhasználókról jogosultsági nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza az ott meghatározott szervek
a) megnevezését
b) székhelyét, levelezési címét,
c) elektronikus levélcímét, telefonszámát,
d) nevében hozzáférésre felhatalmazott személy
da) családi és utónevét,
db) születési családi nevét és utónevét,
dc) anyja nevét,
dd) születési helyét, idejét,
de) szervezeti egységét,
df) hozzáférési jogosultságának típusát, terjedelmét és jogalapját,
dg) hozzáférési jogosultsága keletkezésének és törlésének tényét, időpontját,
dh) felhasználónevét,
di) hivatali kapcsolattartásra használható elektronikus levélcímét.
(3) Az adatközlésre kötelezett, a nyilvántartásban adatkezelést végző, illetve abból közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult személy hozzáférési jogosultsága határozott idejű, amelynek időtartama két év. A hozzáférési jogosultság – a meghatározott időtartam lejártával – a jogosultságot kérő szerv kérelme alapján kerül megújításra.
(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt személyes adatokat a felhasználó utolsó jogosultságának törlésétől számított tíz évig kell megőrizni.
(5) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek a felhasználóiknak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő felvételét a nyilvántartást vezető szervnél közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem benyújtásával kezdeményezik. A közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem tartalmazza a (2) bekezdés a)–c) pontjában, valamint d) pont da)–df) és di) alpontjában meghatározott adatokat, valamint a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személyi azonosítóját. A nyilvántartást vezető szerv a kérelem alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő azonosítás céljából az adatszolgáltatás igénybevételéhez, e cél megvalósulásához szükséges ideig kezeli az érintett kérelemben megadott személyi azonosítóját. A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek az adatváltozást követő három munkanapon belül elektronikus úton értesítik a nyilvántartást vezető szervet.
(6) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét a nyilvántartást vezető szervtől a szakmai felügyeletet ellátó miniszter, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a hozzáférési jogosultságot kérő szerv jogosult igényelni.”
221. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 18. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) Az e törvény szerinti szolgáltatás esetén annak igénybevételéhez feltételként a felhasználó életkorára vonatkozó megkötés állapítható meg. Az életkori feltétel teljesülését az adott szolgáltatás erre szolgáló funkciója, illetve a szolgáltatás biztosításához szükséges nyilvántartás vizsgálja.”
222. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 19. § (1) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény, nemzetközi szerződés, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében)
„a) az ügyfélként eljáró
aa) gazdálkodó szervezet,
ab) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3. §-a szerinti szervezet,
ac) ügyész,
ad) jegyző,
ae) az ab)–ad) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint”
(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 19. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Természetes személy – a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben meghatározott kivétellel – csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre.”
223. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 25. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A természetes személy felhasználó hivatalos elérhetősége az általa a rendelkezési nyilvántartásba bejelentett hivatalos elérhetőség vagy az (1) bekezdés szerinti tárhely.”
224. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 26. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A gazdálkodó szervezet az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló – (1) bekezdés szerinti – hivatalos elérhetőségének megváltozását a változás időpontjának megjelölésével bejelenti a rendelkezési nyilvántartásba.”
225. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 34. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A 30. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel a felhasználó – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – akkor jogosult elektronikus azonosítás nélkül elektronikus ügyintézésre, ha az adott eljárási vagy ügyintézési cselekmény elvégzése vagy nyilatkozat megtétele nem elektronikus ügyintézés esetén egyáltalán nem igényli személyazonosító adat megadását.”
226. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 38. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) Az adott ügy vonatkozásában érvénytelen az a rendelkezés, amely az ügyre vonatkozó jogszabályokkal ellentétes.”
(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 38. § (9) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(9) Természetes személy vagy egyéni vállalkozó felhasználó kivételével az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben – ide nem értve az állami adó- és vámhatóság nyomozóhatósági feladatait – az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezésnek nincs helye.”
227. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 39. §-a a következő (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(7) A Kormány rendeletében meghatározott digitális szolgáltatást biztosító szervezetek kötelesek az ügyek intézésével kapcsolatos, a Kormány rendeletében meghatározott információs rendszerekről, nyilvántartásokól és adatokról – ha jogszabály szigorúbb követelményt nem állapít meg – a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti gyakorisággal és rendben mentéseket létrehozni, valamint a biztonsági mentéseket a Kormány által kijelölt, az adatok őrzéséért felelős szervnek megküldeni. A biztonsági mentés adataiba az adatok őrzéséért felelős szerv nem tekinthet bele.”
228. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 43. § (7) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az ügyfél-regisztrációs szerv az ügyfél hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg az ügyfél általa kezelt adatait:)
„d) a nemzetbiztonsági szolgálatoknak feladataik teljesítése céljából,”
229. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 52. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A digitális szolgáltatás nyújtását önként vállaló jogalany a digitális állampolgárság keretszolgáltatásait saját – a digitális szolgáltatások felügyeletének bejelentett és az általa engedélyezett – digitális szolgáltatásaihoz felhasználhatja, amelynek érdekében a digitális keretalkalmazáshoz, illetve keretszolgáltatásokhoz csatlakozhat. A csatlakozás műszaki, adminisztratív és elszámolási feltételeit kormányrendelet tartalmazza.”
(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 52. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) A digitális keretszolgáltatás, valamint a (3) bekezdés szerinti keretalkalmazás nyújtására a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény rendelkezései a jelen alcím szerinti, valamint a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel megfelelően alkalmazandók.”
230. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 53. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„53. § A digitális keretszolgáltatásként elérhető eAzonosítás szolgáltatás a 46. § szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás, amely a biztonsági szint növelése érdekében a felhasználó hordozható eszközének valamely biometrikus biztonsági funkcióját is felhasználja.”
231. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 54. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„54. § (1) A digitális keretszolgáltatásként elérhető eAláírás szolgáltatás használatával létrehozott elektronikus aláírás a 8. § 38. pontja szerinti minősített elektronikus aláírás.
(2) Az eAláírás teljes bizonyító erejű magánokirat és közokirat létrehozására alkalmas.
(3) Az eAláíráshoz kapcsolódó tanúsítványban álnév nem tüntethető fel.
(4) Az eAláírás szolgáltatás a 63. § szerinti sikeres aktiválást követően vehető igénybe.
(5) A felhasználó felhasználói profilja aktiválásáról, valamint inaktiválásáról a digitális állampolgárság szolgáltató az eAláíráshoz kapcsolódó tanúsítvány létrehozásával, ellenőrzésével és érvényesítésével összefüggő feladatok elvégzése érdekében a bizalmi szolgáltatót a digitális állampolgár azonosítóval értesíti.
(6) Az eAláírást biztosító bizalmi szolgáltató a tanúsítvány kibocsátásáról, visszavonásáról és azok időpontjáról értesíti a digitális állampolgárság szolgáltatót.
(7) A felhasználó az eAláírást magánszemélyként használja. Az eAláírás nem tanúsít szerepkört.”
232. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 58. § (5) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az életesemény-alapú szolgáltatás kialakítása és működtetése során annak szolgáltatója)
„b) a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben kijelölt szakmai közreműködő javaslatának figyelembevételével megtervezi az életesemény-alapú szolgáltatást,”
233. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 33. alcíme a következő szöveggel lép hatályba:
„33. A nemzeti digitális irattárca
59. § A digitális állampolgárság szolgáltató nemzeti digitális irattárca-szolgáltatást nyújt, amely biztosítja a természetes személy felhasználó számára mind online, mind offline személyazonosító adatok, illetve valamely attribútum felhasználását köz- és magánszolgáltatások igénybe vétele érdekében.
60. § A nemzeti digitális irattárca-szolgáltatás biztosítja a felhasználó számára, hogy rendelkezzen arról, hogy
a) személyazonosító adatainak célzott megosztását lehetővé tegye személyazonosítás és személyazonosság igazolása céljából vagy az igénybe vett szolgáltatás szükségleteire korlátozva, illetve
b) a tárcában lévő mely – a személyazonosító adatain kívül eső – egyéb attribútumot oszt meg.
61. § (1) Személyazonosság¸ személyazonosító adatok, illetve valamely attribútum igazolása céljából nemzeti digitális irattárca-szolgáltatás keretében elérhető okmány (a továbbiakban: digitális okmány) vagy a közhiteles nyilvántartásban tárolt adattartalomnak nemzeti digitális irattárca-szolgáltatás keretében történő megjelenítésére szolgáló adattároló kód (a továbbiakban: adattároló kód) hozzáférhetővé tétele a fizikai okmány felmutatásával egyenértékű.
(2) Az erre feljogosított személy vagy szervezet a hozzáférhetővé tett digitális okmány adatait vagy az adattároló kód alapján a közhiteles nyilvántartásból megjelenített adatokat az (1) bekezdés szerinti célból ellenőrzi, és egyezőség esetén a személyazonosságot, a személyazonosító adatokat, illetve az attribútumot igazoltnak tekinti.”
234. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 63. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„63. § (1) A felhasználói profil aktiválása a személyazonosság igazolásához kötött. A személyazonosítás
a) személyes megjelenés nélkül
aa) távoli azonosítással vagy
ab) tárolóelemet tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal, vagy
b) személyes megjelenéssel járó előregisztrációval
tehető meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személyazonosítás az eAláíráshoz kapcsolódó aláíró tanúsítvány igényléséhez felhasználható.
(3) A személyes megjelenés nélkül történő személyazonosításnak meg kell felelnie a bizalmi szolgáltatások esetében alkalmazható, a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, jogszabályban előírt azonosítási módszernek.
(4) A távoli azonosítás során a digitális állampolgárság szolgáltató a videojel segítségével a személyazonosság igazolásához használt okmányról vagy a tárolóeleméből kiolvasott természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot és az okmányazonosítót összeveti az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásban szereplő adatokkal, ellenőrzi az okmány érvényességét. A felhasználó személyazonosságának ellenőrzésére az Atv. 12/B. §-ában meghatározott szolgáltatás is alkalmazható.
(5) A tárolóelemet tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal történő azonosítás során a digitális állampolgárság szolgáltató a keretalkalmazáson keresztül kiolvassa a tárolóelemből a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot és az okmányazonosítót.
(6) A digitális állampolgárság szolgáltató a (4) és (5) bekezdés szerint megismert okmányazonosító adat alapján a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványt nyilvántartó központi nyilvántartásból átveheti az érintett természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, nemét, arcképmását, az okmány érvényességére vonatkozó adatot, az okmány azonosítóját a felhasználó személyazonosságának ellenőrzése, a (7) bekezdés szerinti átvétel, valamint a (13) bekezdés szerinti adattovábbítás céljából.
(7) A digitális állampolgárság szolgáltató a (6) bekezdés szerint ellenőrzött természetes személyazonosító adatok és az okmányazonosító alapján az érintett digitális állampolgárság nyilvántartásban történő azonosítása, illetve az eAláírás szolgáltatás biztosítása érdekében a digitális állampolgárság nyilvántartásból átveszi az érintett digitális állampolgár azonosítóját. Ha a 12. § (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján az érintett személyazonossága a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv által nem állapítható meg vagy a személyazonosság igazolásához használt okmány érvénytelen, a regisztráció nem végezhető el.
(8) A (4) bekezdés szerinti eljárás során a nyilvántartásban szereplő adatok egyezősége, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényessége, valamint az egyezőség feltételeként meghatározott értékszám elérése esetén a személyazonosítás sikeresen megtörténik.
(9) A (4) bekezdés szerint elvégzett azonosítás sikertelensége esetén a felhasználó az azonosítást végző digitális állampolgárság szolgáltató ügyintézőjének támogatásával is megkísérelheti a személyazonosítást.
(10) A (7) bekezdés szerinti személyazonosítás sikeressége esetén az azonosítás eredményét – az érintett természetes személyazonosító adataival és az állampolgárságával, valamint a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványra vonatkozó adatokkal együtt – a felhasználói profil aktiválása céljából a digitális állampolgárság szolgáltató átadja a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szervnek. A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a felhasználói profil aktiválásáról értesíti a digitális állampolgárság szolgáltatót. Az értesítés tartalmazza az érintett digitális állampolgár azonosítóját.
(11) A digitális állampolgárság szolgáltató – a (12) bekezdésben meghatározott szerv útján – digitális állampolgárság előregisztráció lehetőségét biztosítja a polgár számára.
(12) Az előregisztráció személyesen, a polgár személyazonosságának igazolása mellett
a) bármely járási hivatalnál,
b) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti kijelölt kormányhivatalnál, vagy
c) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartást kezelő szervnél kezdeményezhető.
(13) A (12) bekezdés szerinti szerv a digitális állampolgárság előregisztráció során a személyazonosság ellenőrzése céljából a felhasználó
a) személyi azonosítóját, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a 29. § (2) bekezdése és a 11. § (1) bekezdés n) pontja szerinti adatait,
b) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontjában, továbbá a 8. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatait, valamint
c) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés a)–c), valamint e) és f) pontjában meghatározott adatait
jogosult igényelni a nyilvántartások vezetőjétől.
(14) A felhasználó személyazonosságának igazolását követően a digitális állampolgárság szolgáltató a (12) bekezdés szerinti szerv útján a felhasználó rendelkezésére bocsátja azt a mobileszköz kamerájával olvasható kódot, amely a sikeres előregisztráció megtörténtét igazoló információt (a továbbiakban: előregisztrációs adat) tartalmazza. Az előregisztrációs adatot a felhasználó a keretalkalmazás segítségével a mobileszközében eltárolja. A digitális állampolgárság szolgáltató az előregisztrációs adat visszafejthetetlen lenyomatát a regisztrációig, de legfeljebb 6 hónapig tárolja.
(15) Az előregisztrációs adatokat a digitális állampolgárság szolgáltató az eAláírást biztosító bizalmi szolgáltató rendelkezésére bocsáthatja, és az adatokat a bizalmi szolgáltató az eAláíráshoz kapcsolódó aláíró tanúsítvány kiállításához felhasználhatja.”
235. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 64. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„64. § (1) A felhasználó a felhasználói profilját inaktiválhatja. A felhasználó által kezdeményezett inaktiválásra kizárólag személyes megjelenéssel járó ügyintézés keretében kerülhet sor.
(2) A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a felhasználó felhasználói profilját inaktiválja a 12. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból való kikerülés esetén a kikerülés napjával.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben a felhasználói profil
a) ismételt aktiválásának feltételeit,
b) inaktivált állapotához fűződő joghatásokat
kormányrendelet állapítja meg.
(4) Megszűnik a felhasználói profil a felhasználó halálával.
(5) A (3) bekezdés szerinti esetben a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a 14. §-ban foglaltak szerint jár el.
(6) A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a felhasználói profil (1) és (2) bekezdés szerinti inaktiválásáról értesíti a digitális állampolgárság szolgáltatót. Az értesítés tartalmazza az érintett digitális állampolgár azonosítóját.”
236. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 72. § (3) bekezdése a következő g) ponttal kiegészülve lép hatályba:
[A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti feladatkörében az e törvényben és e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint különösen:]
„g) ellátja a támogató szolgáltatások és a digitális állampolgárság szolgáltatások tekintetében e szolgáltatásoknak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti hatósági felügyeletét.”
237. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 76. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az együttműködő szerv elsődleges információforrásból automatikus továbbítást biztosító információátadási szolgáltatás útján szerzi be az (1) bekezdésben meghatározott információt, ha az rendelkezésére áll, és ezt törvény nem zárja ki.”
(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 76. § (4) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[Vélelmezni kell, hogy az együttműködő szervnek az (1) bekezdés alkalmazásában tudomása van arról, hogy az információ valamely elsődleges információforrásból rendelkezésre áll]
„b) ha az információ együttműködő szervnél keletkezik, vagy”
238. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 80. § (1) bekezdése a következő o) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezetnek minősül)
„o) az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti, egyéni előfizetői szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató.”
(gazdálkodó szervezet.)
(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 80. § (2)–(4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Arra az (1) bekezdés a)–h) pontja szerinti szervezetre, amely a szolgáltatásaiért a tárgyévet megelőző évben havonta átlagosan legalább 50 000 számlát bocsátott ki, a 9. § (2) bekezdés szerinti jogalanyokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a keretszolgáltatások közül az 52. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti keretszolgáltatásokat köteles biztosítani.
(3) Az (1) bekezdés a)–h) pontja szerinti szervezet, amelynek számlakibocsátása nem éri el a (2) bekezdésben foglalt küszöböt, a saját szolgáltatásai nyújtása során – azonos funkciót betöltő szolgáltatása mellett vagy helyett – a Harmadik és a Negyedik Résztől eltérően kizárólag az 52. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti keretszolgáltatásokat köteles biztosítani.
(4) Az (1) bekezdés i)–o) pontja szerinti szervezet a saját szolgáltatásai nyújtása során – azonos funkciót betöltő szolgáltatása mellett vagy helyett – a Harmadik és a Negyedik Résztől eltérően kizárólag az 52. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti keretszolgáltatásokat köteles biztosítani.”
239. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 81. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezet a következő feltételeket köteles teljesíteni a 80. § (2)–(4) bekezdés alapján kötelezően biztosított, valamint az ezen felül igénybe vett digitális állampolgárság szolgáltatáshoz, valamint támogató szolgáltatáshoz kapcsolódóan:
a) a digitális állampolgárság szolgáltató által történő regisztráció elektronikus kapcsolattartás útján,
b) a digitális állampolgárság szolgáltató által meghatározott szolgáltatási feltételek elfogadása,
c) a digitális állampolgárság szolgáltató által meghatározott műszaki követelmények teljesítése,
d) a kiberbiztonsági követelmények igazolásának érdekében:
da) a 80. § (1) bekezdés a)–h), valamint o) pontja szerinti szervezet esetében a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvényben foglalt kiberbiztonsági követelményeknek való megfelelés biztosításával, valamint kiberbiztonsági audit lefolytatását követően,
db) a 80. § (1) bekezdés i)–n) pontja szerinti szervezet esetében a pénzügyi intézmények, a biztosítók és a viszontbiztosítók, továbbá a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók informatikai rendszerének védelméről szóló kormányrendelet alapján kiállított, érvényes tanúsítvány megléte, és
e) a kormányrendeletben meghatározott mértékű szolgáltatási díj megfizetése a digitális állampolgárság szolgáltató részére.”
(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 81. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezet az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek betartásával folyamatosan, a szolgáltatásnyújtás teljes időtartama alatt biztosítja a keretszolgáltatások követelményeinek teljesítését.”
240. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény Hetedik Része a következő 57a. alcímmel kiegészülve lép hatályba:
„57a. A Kép-, hang, kép- és hangfelvétel központi tárolása
112/A. § (1) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: tárhelyszolgáltató) informatikai alkalmazás útján, központi tárhely működtetésével biztosítja
a) a közút kezelője,
b) a közlekedésrendészeti intézkedés keretében a rendőrség,
c) a rendőrség által kihelyezett képfelvevők,
d) a közterület-felügyelet által kihelyezett képfelvevők,
e) a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást folytatóknak a feladatai ellátáshoz szükséges, közönség számára nyilvános magánterületének védelme céljából személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző,
f) a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 8. § (1) bekezdése szerinti szolgáltató,
g) az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény szerinti útdíjszedő (a továbbiakban együtt: központi tárhely használatára kötelezett)
által készített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételek (a továbbiakban: felvétel) tárolását.
(2) A tárhelyszolgáltató informatikai alkalmazás útján, központi tárhely működtetésével biztosítja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 16/A. § e) pontjában meghatározott szolgáltató által rögzített adatok tárolását.
(3) A tárhelyszolgáltató tevékenysége kizárólag a felvételek és adatok központi tárhelyen történő tárolására és a 112/B. § szerinti informatikai alkalmazás biztosítására terjed ki, a központi tárhelyen tárolt felvételek és adatok tartalmát nem ismerheti meg, azokkal más adatkezelési tevékenységet nem végezhet.
(4) A központi tárhely használatára kötelezettek kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelesek együttműködni a tárhelyszolgáltatóval, illetve – ha a kormányrendeletben meghatározott feltételek fennállnak – a központi tárhelyet igénybe venni.
(5) A központi tárhely használatára kötelezettek a (4) bekezdésben meghatározott kormányrendelet szerinti feltételekkel vehetik igénybe a központi tárhelyet.
112/B. § (1) Ha a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálat, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, illetve büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv (a továbbiakban együtt: adatmegismerésre jogosult) törvényben meghatározottak szerint a központi tárhely használatára kötelezett által készített felvételt és adatot átveheti, az adattovábbítást a központi tárhely használatára kötelezett – ha a központi tárhelyet igénybe veszi – a tárhelyszolgáltató által működtetett informatikai alkalmazás segítségével biztosítja.
(2) A tárhelyszolgáltatótól a központi tárhely használatára kötelezett által készített felvétel vagy adat nem igényelhető, az adatok átadása az ágazati törvényben meghatározott adatátadási szabályok szerint történik.
112/C. § (1) A központi tárhely használatára kötelezettek és az adatmegismerésre jogosultak nyilvántartásának célja a tárhelyszolgáltató, a központi tárhely használatára kötelezettek és az adatmegismerésre jogosultak hozzáféréshez szükséges adatainak tárolása, valamint az adatkezelés jogszerűsége ellenőrzésének biztosítása.
(2) A központi tárhely használatára kötelezettek és az adatmegismerésre jogosultak nyilvántartása tartalmazza a központi tárhely használatára kötelezettek, valamint az adatmegismerésre jogosultak
a) megnevezését,
b) levelezési címét,
c) telefonszámát,
d) telefaxszámát,
e) elektronikus levélcímét,
f) hozzáférési jogosultságának típusát, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját,
g) a szervezet nevében hozzáférésre felhatalmazott személy (a továbbiakban: hozzáférésre felhatalmazott személy)
ga) családi és utónevét,
gb) beosztását,
gc) szervezeti egységét,
gd) hozzáférési jogosultságának terjedelmét és körét, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját,
ge) egyedi azonosítóját.
112/D. § (1) A központi tárhelyen történő adatrögzítéshez, valamint a központi tárhelyről elektronikus úton, informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatmegismeréshez szükséges egyedi azonosítókat a központi tárhely használatára kötelezett, valamint az adatmegismerésre jogosult a tárhelyszolgáltatóhoz benyújtott kérelemben (a továbbiakban: egyedi azonosító iránti kérelem) igényli.
(2) Az egyedi azonosító iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 112/C. § (2) bekezdés a)–f) pontjában és g) pont ga)–gd) alpontjában meghatározott adatokat.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásról a központi tárhely használatára kötelezett, valamint az adatmegismerésre jogosult – az adatváltozást követő három munkanapon belül – értesíti a tárhelyszolgáltatót.
(4) A tárhelyszolgáltató az egyedi azonosító iránti kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja
a) a központi tárhely használatára kötelezettet a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítójáról, valamint a központi tárhely és az informatikai alkalmazás használatához szükséges technikai ismeretekről,
b) az adatmegismerésre jogosultat a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítójáról, valamint az informatikai alkalmazás használatához szükséges technikai ismeretekről.
(5) A központi tárhelyen rögzített felvételekkel és adatokkal kizárólag elektronikus úton, informatikai alkalmazás igénybevételével végezhető adatkezelés.
112/E. § (1) A tárhelyszolgáltató a központi tárhelyről elektronikus úton, informatikai alkalmazás útján történő adatigénylés és adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése céljából adatmegismerési nyilvántartást vezet.
(2) Az adatmegismerési nyilvántartás tartalmazza:
a) a felvétel azonosító adatait,
b) a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóját,
c) az adattovábbítás időpontját,
d) azt a törvényi rendelkezést, amely az adatmegismerésre jogosultat az eljárásában, ellenőrzési tevékenysége vagy feladatköre gyakorlása során az adatkezelésre feljogosítja,
e) a továbbított adatok megnevezését.
(3) Az adatmegismerési nyilvántartásból adatokat igényelhet
a) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
b) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv,
c) törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi szervek.”
241. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 113. § (1) bekezdés 18. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„18. az informatikai együttműködés tekintetében igénybe veendő információforrásokat, az automatikus információátadásra köteles együttműködő szerveket és az ilyen módon továbbítandó információk körét, valamint az automatikus továbbítást biztosító információátadási szolgáltatásra vonatkozó követelményeket,”
(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 113. § (1) bekezdése a következő 25. ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„25. a bizalmi felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmával és a bizalmi szolgáltatás nyújtásával összefüggő bejelentésekkel kapcsolatos követelményeket.”
(3) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 113. § (2) bekezdés 2. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:)
„2. a felhasználói profil aktiválásának és inaktiválásának, az ügyintézési rendelkezés megtételének és nyilvántartásba vételének, valamint a digitális állampolgárság előregisztráció részletes szabályait,”
(4) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 113. § (2) bekezdés 3. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:)
„3. a felhasználói profil segítségével a szerepkörök kialakítására, kiválasztására és a kapcsolódó funkciók biztosítására vonatkozó szabályokat, továbbá a felhasználói profil megszűnése esetén irányadó szabályokat,”
242. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 114. § (1) bekezdése a következő 16. ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)
„16. a tárhelyszolgáltatót.”
(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 114. § (2) bekezdés 4. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„4. a digitális állampolgárság szolgáltatás és támogató szolgáltatás digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezet és az önkéntesen csatlakozott szervezet általi igénybevételének 9. § (4a) bekezdése és a 81. § (2) bekezdése szerinti további csatlakozási feltételeit,”
(3) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 114. § (2) bekezdése a következő 8. ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„8. a központi tárhely használatára kötelezett és a tárhelyszolgáltató együttműködésének a szabályait, illetve a központi tárhely igénybevételének a szabályait.”
243. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 119. § (2)–(4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény szerinti azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás használatát 2024. december 31-ig kell biztosítani. Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás 2025. január 1-től csak a digitális szolgáltatást biztosító szervezet részére, a nevében eljáró személy nyilatkozatának hitelesítésére nyújtható.
(3) A rendelkezési nyilvántartás 2025. december 31-ig kezeli és biztosítja a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény alapján az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásában tárolt és jogszabály alapján a lekérdező szervvel szemben hatályos – az elektronikus azonosítási mód megváltoztatására, az elektronikus dokumentumok titkosítására, valamint elektronikus ügyintézési cselekményekről időszaki értesítés igénylésére vonatkozó jognyilatkozat kivételével – azon rendelkezések elérését és megtételét, amelyeket e törvény alapján nem kezel és nem biztosít.
(4) A (3) bekezdés szerinti rendelkezés a digitális állampolgárság felhasználói profil 63. § szerinti első alkalommal történő aktiválásáig tehető meg. A (3) bekezdéstől eltérően az aktív felhasználó profillal rendelkező személy az elektronikus azonosítási mód megváltoztatására, az elektronikus dokumentumok titkosítására, valamint elektronikus ügyintézési cselekményekről időszaki értesítés igénylésére vonatkozó jognyilatkozatot nem tehet.”
(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 119. § (5)–(7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Annak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személynek, aki valamely e törvénnyel megszüntetett, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást vett igénybe, az azonosításhoz kötött digitális ügyeinek intézéséhez 2025. január 15-ig át kell térnie – választása szerint – valamely, a 46. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szolgáltatás használatára. E bekezdés alkalmazásában a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatások az áttérésig továbbhasználhatók.
(6) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személy – a 46. § (3) bekezdésétől eltérően – 2025. december 31-ig az e törvény 46. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás útján azonosíthatja magát. Amennyiben a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személy felhasználói profilja a 64. § (1) bekezdés szerint inaktívvá válik, a 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatást nem veheti igénybe.
(7) A központi idegenrendészeti nyilvántartásban, vagy elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek nyilvántartásában szereplő természetes személy felhasználó 2025. január 14-ig az ügyfélkaput, 2025. január 15-től a 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti azonosítási szolgáltatást veheti igénybe.”
244. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 119. §-a a következő (9)–(11) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(9) A Kormány 2025. december 31-ig a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény szerinti, nemzeti szinten elismert, bizalmi szolgáltatásnak nem minősülő biztonságos kézbesítési szolgáltatást nyújtja a 45. § (1) bekezdés b) pontja szerint szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásként.
(10) A rendelkezési nyilvántartás 2025. december 31-ig kizárólag a 45. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, Kormány által nyújtott szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatáshoz kapcsolódó, a 13. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatokat tartalmazza.
(11) A digitális állampolgárság szolgáltató a 63. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti távoli azonosítással történő személyazonosítás lehetőségét legkésőbb 2025. január 31-től köteles biztosítani.”
245. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 120. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„120. § (1) 2024. július 1-jétől a 2024. június 30-án hatályos E-ügyintézési törvény szerinti Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartás a digitális állampolgárság nyilvántartás részét képezi, a Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartás esetében valamennyi adatkezelési és adatfeldolgozási művelet megszűnik, a Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségeket a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv teljesíti.
(2) A 63. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti aktiválási mód igénybevételének lehetőségét legkésőbb 2025. május 1-jétől kell biztosítani.
(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, 14. életévét be nem töltött személy 2028. február 15-től jogosult az e törvény szerinti digitális állampolgár azonosítóra és felhasználói profilra.”
246. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 123. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 80. § (1) bekezdés o) pontja tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”
247. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény
a) 3. § (7) bekezdése, 8. § 11. pontja és 113. § (2) bekezdés 8. pontja a „digitális személyiadat-tárca” szövegrész helyett a „nemzeti digitális irattárca” szöveggel,
b) 8. § 21. pontja az „olyan természetes személy” szövegrész helyett a „természetes személy” szöveggel,
c) 10. § (7) bekezdése az „elektronikus azonosítása” szövegrész helyett az „eAzonosítás útján történő azonosítása” szöveggel,
d) 15. § (2) bekezdése a „(3) szerinti” szövegrész helyett a „(3) bekezdés szerinti” szöveggel,
e) 46. § (7) bekezdése az „a felhasználói nevet és a felhasználói névhez tartozó jelszó visszafejthetetlen lenyomatát” szövegrész helyett az „az azonosítás végrehajtásához szükséges – nyilvános és titkos – technikai adatokat” szöveggel,
f) 65. § (1) bekezdés a) pontja az „ellátó szerv” szövegrész helyett a „közfeladatot ellátó szerv” szöveggel,
g) 37. alcím címe a „szolgáltatóközpont” szövegrész helyett a „szolgáltatások tervezése és megvalósítása” szöveggel,
h) 71. §-a a „szolgáltatóközpont” szövegrész helyett az „állampolgárság szolgáltató” szöveggel,
i) 77. § (4) bekezdése a „szolgáltató – a Felügyelet engedélyével – más” szövegrész helyett a „szolgáltató más” szöveggel,
j) 80. § (1) bekezdés i) pontja a „pénzügyi szolgáltató” szövegrész helyett a „pénzügyi vállalkozás” szöveggel,
k) 86. § (2) bekezdése „rögzítéstől számított 10 évig” szövegrész helyett a „88. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamig” szöveggel,
l) 109. § (3) bekezdése az „(e Rész alkalmazásában a továbbiakban: szervezet)” szövegrész helyett a „(jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: szervezet)” szöveggel,
m) 114. § (2) bekezdés 4. pontjában az „a 81. § (2) bekezdése szerinti további” szövegrész helyett a „további” szöveggel,
n) 116. § (2) bekezdése a „18–38. §” szövegrész helyett a „18–24. §, a 26–38. §” szöveggel,
o) 116. § (2) bekezdése a „46. § (2)–(8) bekezdése” szövegrész helyett a „46. § (2)–(4), valamint (6)–(8) bekezdése” szöveggel
p) 119. § (1) bekezdés b) pontja az „a digitális személyiadat-tárca szolgáltatást” szövegrész helyett az „a nemzeti digitális irattárca szolgáltatást” szöveggel
lép hatályba.
248. § Nem lép hatályba a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 27. § b) pontja.
249. § Az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) és az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a továbbiakban: P2B rendelet) az e törvényben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.”
250. § Az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvény 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az e törvény által használt egyéb – a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos – fogalmakon a Rendelet 3. cikke és a P2B rendelet 2. cikke szerinti fogalmakat kell érteni.”
251. § Az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvény a következő 7/A. alcímmel egészül ki:
„7/A. A P2B rendelet végrehajtására és felügyeletére vonatkozó szabályok
21/A. § (1) A P2B rendelettel kapcsolatos hatósági feladatokat az Elnök látja el.
(2) Az Elnök az Eht. általános hatósági felügyeletre vonatkozó szabályai szerint kérelemre hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyeli a P2B rendelet online közvetítő szolgáltatók és online keresőprogram-szolgáltatók általi betartását.
(3) A Magyarországon letelepedett online közvetítő szolgáltatók és online keresőprogram-szolgáltatók P2B rendelet általi betartását az Elnök hivatalból is felügyelheti az Eht. általános hatósági felügyeletre vonatkozó szabályai szerint.
(4) Az Elnök a (2) és a (3) bekezdés szerinti közigazgatási tevékenysége során a P2B rendelet megsértése esetén az online közvetítő szolgáltatóval és az online keresőprogram-szolgáltatóval szemben a 16. § (2)–(7) bekezdése szerint jogkövetkezményt alkalmaz. Jogsértés megállapítása esetén figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.
(5) Jogsértés esetén a 16. § (7) bekezdés c) pontja szerinti bírság összegének felső határa a jogsértő online közvetítő szolgáltató, online keresőprogram-szolgáltató előző pénzügyi évi globális éves forgalmának 6%-a.
(6) A forgalmi vagy árbevételi adatok, vagy az azokra vonatkozó adatok közlésének hiányában a bírság mértéke legalább egymillió forint, legfeljebb ötszázmillió forint.”
252. § Az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvény 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § Ez a törvény
a) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet, és
b) az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
253. § Az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés” szövegrész helyébe az „a digitális államról” szöveg és a „bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe a „digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg lép.
254. § (1) Ez a törvény – a (2)–(12) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. május 17-én lép hatályba.
(2) A 11–14. §, a 17. §, a 18. §, a 32. § (2) bekezdése, az 56. § és a 63. § 2024. május 18-án lép hatályba.
(3) A 249–252. § 2024. június 5-én lép hatályba.
(4) A 15. §, a 20. § a)–d), k), l) és m) pontja, a 11. alcím, a 31. §, a 32. § (1) bekezdése, a 33–36. §, az 58. §, a 62. §, a 65. §, a 92. §, a 95. §, a 98. § c) pontja, a 145. § (1) bekezdése, a 146. §, a 148. §, a 205. §, a 206. §, a 208. §, a 213–220. §, a 223. §, a 227–235. §, a 241–245. § és a 247. § a)–d), g), h) és m)–p) pontja 2024. július 1-jén lép hatályba.
(5) Az 1–4. alcím, a 7. §, a 8. § b) pontja, a 6. alcím, a 7. alcím, a 16. §, a 19. §, a 20. § e)–i), n), o) és p) pontja, a 9. alcím, a 10. alcím, a 12–16. alcím, a 18–30. alcím, az 57. §, a 32–34. alcím, a 64. §, a 36–46. alcím, a 78. §, a 79. §, a 48–57. alcím, az 59. alcím, a 60. alcím, a 63–78. alcím, a 133. §, a 80–85. alcím, a 87–89. alcím, a 155. §, a 156. §, a 158. §, a 91–93. alcím, a 163. §, a 165. §, a 166. § b) pontja, a 95–101. alcím, a 103–106. alcím, a 109. alcím, a 110. alcím, a 212. §, a 221. §, a 222. §, a 224–226. §, a 236. §, a 237. §, a 240. §, a 247. § e), f), i), k) és l) pontja, a 248. § és a 253. § 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
(6) A 107. alcím és a 115. alcím 2024. október 1-jén lép hatályba.
(7) A 20. § j) pontja 2024. október 31-én lép hatályba.
(8) A 6. §, a 8. § a) pontja, a 77. §, a 131. §, a 132. §, a 145. § (2) bekezdése, a 147. §, a 149. §, a 150. §, a 157. §, a 159. §, a 164. §, a 166. § a) pontja, a 102. alcím, a 108. alcím, a 111. alcím, a 113. alcím és a 209. § 2025. január 1-jén lép hatályba.
(9) A 101. §, a 104. §, a 105. § és a 204. § 2025. január 15-én lép hatályba.
(10) A 238. §, a 239. §, a 246. § és a 247. § j) pontja 2025. június 1-jén lép hatályba.
(11) A 93. §, a 94. §, a 96. §, a 97. § és a 98. § a) és b) pontja 2025. július 1-jén lép hatályba.
(12) A 62. alcím és a 211. § 2026. január 1-jén lép hatályba.
255. § E törvény
a) 11. alcíme az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
b) 76. alcíme az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,
c) 249–251. §-a és 253. §-a az Alaptörvény 23. cikke alapján
sarkalatosnak minősül.
256. § (1) E törvény 145. § (2) bekezdése, 147. §-a, 150. §-a és 111. alcíme
a) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint
b) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) E törvény 252. §-a
a) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet, és
b) az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(3) E törvény 246. §-ának a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
