A jogszabály mai napon ( 2024.07.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

15/2024. (IV. 9.) AM rendelet

az egységes kérelemmel igényelhető egyes agrártámogatások eljárási szabályairól

A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 48. § (3) bekezdés 1., 2., 10., 11., 15., 16., 18. pontja alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 54. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. adatváltozás bejelentése: az egységes kérelem adatainak vagy kötelező mellékletét képező igazoló dokumentumoknak a módosítására, kijavítására, visszavonására és az egyazon területen több növénykultúra egymás utáni termesztésének bejelentésére vonatkozó kérelem;

2. agrár-erdészeti rendszerek:

a) szántóterületen:

aa) szántóföldi növények és erdészeti vagy gyümölcstermő fafajok egyidejű, köztes termesztése egyazon területen, ahol a fás szárú egyedek párhuzamos sorokban vagy egyéb szabályos geometriai elrendeződésben állnak, és számuk nem haladja meg a 250-et hektáronként, vagy

ab) a szántóföldi növények és rövid vágásfordulójú, fás szárú sarjaztatásos energetikai ültetvény egyidejű, köztes termesztése egyazon területen, ahol a fás szárú egyedek párhuzamos sorokban vagy egyéb szabályos geometriai elrendeződésben állnak, és számuk nem haladja meg a 4000-et hektáronként,

b) állandó kultúrák esetén, ha önálló bejelentett területi elemek, és nem szántó- vagy gyepterület részeként keletkeztek:

ba) mezővédő fasorok, mezővédő fás sávok, fa- és bokorcsoportok, továbbá olyan egyéb speciális faültetvények – a rövid vágásfordulójú, fás szárú sarjaztatásos energetikai ültetvény és a karácsonyfa-ültetvények kivételével –, amelyek megfelelnek a nem termelő tájképi elemek kritériumainak, és ezáltal támogatható területnek minősülnek, vagy

bb) erdészeti és gyümölcstermő fafajok elegyével telepített termelő ültetvények,

c) gyepterületen: fás legelők és fás kaszálók, ahol a kizárólag erdészeti fafajokból és gyümölcsfákból álló fás szárú egyedek párhuzamos sorokban vagy egyéb szabályos geometriai elrendeződésben állnak, és számuk nem haladja meg a 250-et hektáronként;

3. agronómiailag indokolt idő: az előző növénykultúra tábláról való lekerülését követő legfeljebb egy hónap;

4. agrotechnikai művelet: jogszabályban vagy pályázati felhívásban foglalt feltételek, kötelezettségvállalások teljesítése módjának előzetes bejelentése és a teljesítés igazolása céljából bejelentett műveletek, tevékenységek;

5. aktív mezőgazdasági termelő: a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből finanszírozott egyes támogatások igénybevételéhez kapcsolódó aktív mezőgazdasági termelői minőség követelményeiről szóló AM rendelet (a továbbiakban: Aktív gazda rendelet) szerinti mezőgazdasági termelő;

6. állandó gyepterület és állandó legelő: a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: KAP I rendelet) 4. cikk (3) bekezdés c) pontja szerinti terület;

7. állandó kultúra: szőlő- és gyümölcsültetvények, faiskola, rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény, spárga, a Miscanthus nemzetségbe tartozó energianád fajok, olasznád- és a szilfiumfajok mint lágyszárú energianövények, energianövények, fás szárú cserje és félcserje típusú, valamint évelő gyógy-, aroma- és fűszernövények;

8. állatalapú nyilvántartás: az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2022. május 31-i (EU) 2022/1173/EU bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/1173 rendelet] 5. cikk (5) bekezdése szerinti nyilvántartás;

9. bejelentett tábla: a mezőgazdasági termelő által az egységes kérelemben bejelentett, legkisebb azonos hasznosítású, összefüggő földterület és a hozzá kapcsolódó nem termelő tájképi elem, illetve egyéb tájképi elem, amelyet nem metsz kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület;

10. bejelentett területi elem: bejelentett tábla, a másodvetés céljára használt terület, valamint az agrotechnikai művelettel érintett terület;

11. bejelentett állatok: az állatalapú támogatások keretében benyújtott kérelem által érintett állatok;

12. bezárt terület: azon földterület, amelyre

a) a tárgyévet két évvel megelőző évben az egységes kérelemben a mezőgazdasági termelő bejelentett táblát nem jelölt meg, vagy a tárgyévet megelőző évi ellenőrzéseket követően az adott bejelentett tábla tekintetében a hatóság támogatási jogosultsággal érintett területet nem állapított meg, és

b) a tárgyévet megelőző évi egységes kérelemben a mezőgazdasági termelő bejelentett táblát nem jelölt meg, vagy a tárgyévi ellenőrzéseket követően az adott bejelentett tábla tekintetében a hatóság támogatási jogosultsággal érintett területet nem állapított meg;

13. egybeművelt terület: olyan, egy vagy több mezőgazdasági termelő által használt, azonos hasznosítású összefüggő földterület, amelyen belül az egyes hasznosított területek határai a helyszíni vizsgálat során nem különíthetőek el;

14. egyéb tájképi elem: ökológiai határsáv, erózióvédelmi sáv, nem termelő beruházás keretében létrehozott erózióvédelmi létesítmény, fás-bokros gyepterület, kis vizes élőhely;

15. egységes kérelem: a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: KAP II rendelet) 69. cikk (1)–(2) bekezdése alapján, az (EU) 2022/1173 rendelet 8–9. cikke szerint benyújtásra kerülő támogatási, illetve kifizetési kérelem;

16. erózióvédelmi sáv: legalább három, de legfeljebb húsz méter átlagos szélességgel rendelkező és legalább harminc méter hosszú olyan fás vagy lágyszárú növényzettel borított terület, amely a rétegvonallal párhuzamosan, illetve az eróziós jegyeket mutató lefolyási útvonalon helyezkedik el, kifejezett rendeltetése a vízerózió megakadályozása vagy mérséklése és a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló AM rendelet (a továbbiakban: MePAR rendelet) szerinti Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (a továbbiakban: MePAR) is lehatárolásra kerül;

17. fa- és bokorcsoport: MePAR-ban meghatározott és feltüntetett, szántóterületen elhelyezkedő, 100 négyzetméternél nagyobb, de legfeljebb 5000 négyzetméter, jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, legalább 50%-ban fás szárú növényekkel borított terület, amely legalább 20%-ban, gyep felszínborítással is történő érintkezés esetén pedig legalább 50%-ban szántóval van körülvéve;

18. faiskola: olyan terület, amelyen fiatal fás szárú növényeket (szőlőoltvány iskola és alanyszőlő törzsiskola, gyümölcsfaiskola, díszfaiskola, kereskedelmi erdészeti faiskola – kivéve azok, amelyek az erdőterületen belül találhatók, és az üzem saját szükségleteit elégítik ki –, valamint kertekbe, parkokba, utak mellé és töltésekre szánt fa és cserje) nevelnek szabadföldön, későbbi gyökeres átültetésre;

19. fás-bokros gyepterület: jellemzően mezőgazdasági művelés alatt álló speciális gyepterület, amelynek a művelése a fás szárú növényzet jelenléte miatt eltér a szokványos gyepműveléstől, hasznosítása többnyire legeltetéssel történik, és amelyen a becsült fás szárú növényzettel fedett terület aránya legfeljebb 30%;

20. feltételesség: a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény (a továbbiakban: KAP törvény) 10. § 6. pontjában meghatározott feltételrendszer;

21. fiatal mezőgazdasági termelő: a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv fiatal mezőgazdasági termelői támogatásáról szóló AM rendelet szerinti termelő;

22. fizikai blokk: a MePAR rendelet 1. § 6. pontjában meghatározott földterület;

23. főnövény: az a növény, amelyet az adott évben a földhasználó az adott évi egységes kérelmének benyújtásakor első növényként jelöl meg;

24. gazdálkodási napló: ha jogszabály vagy pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) által rendszeresített, az agrárpolitikáért felelős miniszter által jóváhagyott és a NÉBIH honlapján közleményben közzétett nyomtatvány és annak adattartalma szerinti napló, vagy a NÉBIH honlapján elérhető elektronikus felület, beleértve a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet [a továbbiakban: 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet] 30. §-a szerinti permetezési naplót is;

25. gémeskút: olyan kút, amelyből a talajvíz kiemelését a kétkarú emelő elvén működő, a föld felszíne felett található szerkezet szolgálja, és a MePAR-ban rögzítésre került;

26. gyomnövény: a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 1/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott növény vagy növényállomány;

27. hasznosítás: a mezőgazdasági területen az adott támogatási jogcímre vonatkozó miniszteri rendeletben vagy pályázati felhívásban előírt növényfaj, növényfajta vagy azok keverékének közvetlen földterület-kapcsolattal történő termesztése, vagy a mezőgazdasági földterület parlagoltatása;

28. hasznosító: az egységes kérelemben bejelentett területi elem vonatkozásában hasznosítást végző mezőgazdasági termelő;

29. ideiglenes gyep: olyan gyep vagy egyéb, a herefélék (Trifolium) és a lucernafélék (Medicago) nemzetségébe tartozó fajok és ezek kizárólagos keverékei alkotta növényállományok kivételével az 1. mellékletben felsorolt fajokból álló takarmánynövény vetés nélküli vagy vetéssel történő termesztésére használt földterület, amely a telepítéstől számítva öt évnél fiatalabb, és nem az állandó gyepterület visszaállítási kötelezettség okán került telepítésre;

30. kijavítás: az egységes kérelemben megadott adatokra, illetve a kötelező mellékletet képező igazoló dokumentumokra vonatkozó minden olyan adatváltozás bejelentése – a 49. pont szerinti módosítás kivételével –, amely az egységes kérelemben megadott adatok valós állapothoz igazítására irányul;

31. kis kiterjedésű tó: a MePAR-ban meghatározott és feltüntetett, 100 négyzetméternél nagyobb, de legfeljebb 5000 négyzetméter nagyságú, szántóval körülvett, mezőgazdaságilag időszakosan sem hasznosított vagy nyílt vízfelülettel és maximum 10 méter széles part menti vegetációval szegélyezett vagy legalább időszakosan vízjárta, de a száraz időszakokban is állandó, a vizes élőhelyekre jellemző növényzettel borított, mélyebb fekvésű terület;

32. kis vizes élőhely: a MePAR-ban rögzített vizes élőhely;

33. konyhakert: jellemzően vegyes hasznosítású olyan terület, amely megfelel az integrált mezőgazdasági statisztikákról szóló (EU) 2018/1091 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a 2023-as referenciaévre vonatkozóan a változók listája és leírása tekintetében szolgáltatandó adatokról, valamint az 1200/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 16-i 2021/2286/EU bizottsági rendelet előírásainak;

34. kölcsönös megfeleltetés: a közvetlen mezőgazdasági támogatások, valamint az egyes vidékfejlesztési és borpiaci támogatások egységes feltételrendszere, amely a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet [a továbbiakban: 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet] 1. melléklete szerinti értékelési szempontok és az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: HMKÁ rendelet) 1. számú melléklete szerinti előírások érvényesítése;

35. kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület: a vonatkozó pályázati felhívások által meghatározott összefüggő földterület;

36. Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer: az elektronikus közszolgáltatások nyújtását, illetve igénybevételét támogató központi informatikai és kommunikációs rendszer;

37. KR dokumentum: a mezőgazdasági termelő által a Központi Azonosítási Ügynök szolgáltatással történő azonosítással benyújtott vagy a kedvezményezett (a továbbiakban: mezőgazdasági termelő) elektronikus ügyintézésre szolgáló, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény és végrehajtási rendelete szabályainak megfelelő értesítési tárhelyére (a továbbiakban: értesítési tárhely) továbbított dokumentum tartalmát, valamint az elektronikus benyújtás vagy továbbítás adatait tartalmazó elektronikus dokumentum, amelyet a Magyar Államkincstár a mezőgazdasági termelő értesítési tárhelyére a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren keresztül megküld;

38. kunhalom: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (3) bekezdés f) pontja szerinti földmű, a MePAR-ban meghatározott és feltüntetett területi kiterjedéssel;

39. magányosan álló fa: a MePAR-ban meghatározott és feltüntetett, szántóterületen található olyan egymagában álló fa, amely lombkoronájának átmérője legalább 4 méter;

40. másodvetés: a tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett főnövény betakarítása után a következő év első főnövénye vetéséig betakarított vagy zöldtrágya-növényként talajba forgatott, bedolgozott vagy a mezőgazdasági területen legalább tarlóállapotban hagyott növénykultúra, ahol mind az első főnövény lekerülését követő, mind a második főnövény vetését megelőző talajmunkákra az agronómiailag indokolt időt figyelembe kell venni, és a másodvetésnek a megelőző főnövénytől különböző növénykultúrához kell tartoznia, azzal, hogy a Brassica napus (takarmányrepce), Sinapis alba (fehérmustár), Raphanus sativus (retek) fajhoz tartozó növények egymás után még keverékben sem vethetőek;

41. meghatározott állat: az adott támogatásra vonatkozó miniszteri rendelet vagy pályázati felhívás szerinti feltételeknek megfelelő állat;

42. meghatározott terület:

a) területalapú támogatások esetén az a terület, amelyre vonatkozóan minden támogathatósági feltétel vagy a támogatás odaítélésével kapcsolatos feltételekre vonatkozó minden egyéb kötelezettség teljesül, függetlenül a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló támogatási jogosultságok számától, vagy

b) területalapú támogatások esetén az ellenőrzések útján azonosított földterületek vagy táblák területe;

43. meg nem felelés:

a) az adott támogatásra vonatkozó miniszteri rendeletben vagy pályázati felhívásban meghatározott, a támogatási feltétel bármilyen megsértése,

b) a kölcsönös megfeleltetést illetően a közvetlen mezőgazdasági támogatások, valamint az egyes vidékfejlesztési és borpiaci támogatások egységes feltételrendszere, amely a 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet 1. melléklete szerinti értékelési szempontok és a HMKÁ rendelet 1. melléklete szerinti előírások bármilyen megsértése vagy

c) feltételesség kapcsán a KAP I rendelet 12. cikke szerint, a III. mellékletében meghatározott előírások bármilyen megsértése;

44. mezőgazdasági termelő: a KAP I rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja, aki vagy amely a KAP I rendelet 4. cikk (2) bekezdése alapján meghatározott mezőgazdasági tevékenységet folytat;

45. mezőgazdasági terület: a szántóterület, az állandó gyepterület és állandó legelő vagy az állandó kultúrák által elfoglalt terület, beleértve az agrár-erdészeti rendszereket;

46. mezőgazdasági tevékenység:

a) mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy termesztése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást,

b) egy mezőgazdasági terület olyan állapotban tartása, hogy a szokásos mezőgazdasági módszereken és gépeken túlmutató előkészítés nélkül alkalmas legyen legeltetésre vagy növénytermesztésre, vagy

c) a 16. §-ban meghatározott minimumtevékenységek elvégzése a természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott mezőgazdasági területeken;

47. mezőgazdasági üzem: a KAP I rendelet 3. cikk 2. pontja szerinti, Magyarország területén található üzem;

48. mérési tűréshatár: a helyszíni vizsgálat vagy távérzékeléses ellenőrzés során a bejelentett területi elem tekintetében használt tolerancia érték, mely egyenlő a méréssel érintett területi elem kerületének 1 méterrel – erdőterületet érintő mérések esetén 2 méterrel – létrehozott szorzatával, amely abszolút értékben nem haladhatja meg az 1,0 hektárt;

49. módosítás: a támogatáshoz, a bejelentett területi elemhez, erdőrészlethez, bejelentett állategyedhez, bejelentett állategységhez vagy bejelentett törzsállományhoz kapcsolódó, valamint méhcsaládra vonatkozó támogatási igény növelésére irányuló adatváltozás bejelentése, továbbá amennyiben a támogatási rendelet vagy pályázati felhívás másképp nem rendelkezik, a támogatási jogosultság igazolásához szükséges dokumentum csatolása;

50. nagymértékű, súlyos, lágyszárú gyomosodás: a lágyszárú gyomnövény bármely szomszédos földterületre történő átterjedése, vagy ha a vizsgált táblán virágzó veszélyes gyom vagy a földterület 50%-át meghaladó mértékű lágyszárú gyomnövény található;

51. nagymértékű, súlyos, fás szárú gyomosodás: a fás szárú gyomnövény bármely szomszédos földterületre történő átterjedése, vagy ha a vizsgált tábla esetében a földterületen 100 db/hektárt meghaladó mértékben található olyan fás szárú gyomnövény, amelynek lombkorona alatti területe nem tartalmaz legeltethető vegetációt, vagy a fás szárú gyomnövény eltávolítása az alapkultúra károsodása nélkül nem hajtható végre, és a terület a vegetációs idő alatt mezőgazdasági művelésre alkalmassá tehető;

52. nagymértékű, súlyos, maradandó fás szárú gyomosodás: a fás szárú gyomnövény bármely szomszédos földterületre történő átterjedése, vagy ha a vizsgált tábla esetében a földterületen 100 db/hektárt meghaladó mértékben található olyan fás szárú gyomnövény, amelynek lombkorona alatti területe nem tartalmaz legeltethető vegetációt, vagy a fás szárú gyomnövény eltávolítása az alapkultúra károsodása nélkül nem hajtható végre, és a terület a vegetációs idő alatt mezőgazdasági művelésre alkalmassá nem tehető;

53. *  nem támogatható terület: a MePAR rendelet 1. § 12. pontja szerinti terület;

54. nem termelő beruházás keretében, szántóföldön létrehozott erózióvédelmi létesítmény: nem termelő beruházás keretében, szántóföldön létrehozott erózióvédelmi létesítmény, amely a MePAR-ban is lehatárolásra kerül;

55. nem termelő terület: parlagon hagyott terület, ökológiai jelentőségű másodvetés, HMKÁ 8. előírás alatt elszámolt nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület;

56. növénykultúra:

a) a termények botanikai osztályozásában meghatározott különböző nemzetségek bármely kultúrája vagy azok keveréke,

b) a Brassicaceae (káposztafélék), Solanaceae (burgonyafélék) vagy Cucurbitaceae (tökfélék) növénycsaládokba tartozó bármely faj kultúrája,

c) a parlagon hagyott földterület vagy

d) gyep vagy egyéb takarmánynövény;

57. ökológiai határsáv: a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről szóló AM rendelet (a továbbiakban: Feltételességi rendelet) 1. § 12. pontja szerinti fogalom;

58. őszi vetés: az adott évben elvetett, és a következő évben betakarított növénykultúra, amely másodvetésként nem jelenthető be az egységes kérelembe;

59. referenciaterület:

a) egy adott fizikai blokk,

b) egy adott fizikai blokk támogatható területe,

c) egy adott fizikai blokk nem támogatható területe,

d) az egybeművelt terület,

e) egyes, a MePAR rendelet 1. § 19. pontja szerinti tematikus rétegek (a továbbiakban: tematikus fedvény) területe vagy

f) a MePAR-ban lehatárolt nem termelő tájképi elemek és egyéb tájképi elemek és ennek a maximálisan leigényelhető területe;

60. referenciaterület mérete:

a) egy adott fizikai blokk mérete,

b) egy adott fizikai blokk támogatható területének mérete,

c) egy adott fizikai blokk nem támogatható területének mérete,

d) az egybeművelt terület helyszíni ellenőrzése során mért területének mérete,

e) a tematikus fedvények területének mérete vagy

f) a MePAR-ban lehatárolt nem termelő tájképi elemek és egyéb tájképi elemek igényelhető területének mérete;

61. rövid vágásfordulójú, fás szárú sarjaztatásos energetikai ültetvény: olyan, legfeljebb ötéves vágásfordulóval kezelt

a) fehér nyár (Populus alba),

b) fekete nyár (Populus nigra),

c) szürke nyár (Populus x canescens),

d) rezgőnyár (Populus tremula),

e) fehér fűz (Salix alba),

f) kosárfonó fűz (Salix viminalis),

g) mézgás éger (Alnus glutinosa),

h) magas kőris (Fraxinus excelsior),

i) keskenylevelű kőris (Fraxinus angustifolia) vagy

j) korai juhar (Acer platanoides)

alapfafajokból és azok erdészeti és energetikai célra engedélyezett fajtáikból álló sarjaztatásos ültetvény, amely telepítési sűrűsége legalább 4000 db/ha;

62. szántóterület: ha jogszabály vagy pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik a szántóföldi növénytermesztés céljából megművelt vagy szántóföldi növénytermesztés céljára rendelkezésre álló földterület, amelybe a parlagon hagyott terület és az ideiglenes gyepterület is beleértendő;

63. tárgyév: amennyiben jogcím rendelet vagy pályázati felhívás másképp nem rendelkezik, a támogatási időszak azon naptári éve, amelynek vonatkozásában a mezőgazdasági termelő a támogatási feltételeket teljesíti, és a támogatást kérelmezi, vagy amelyben a kifizetés alapját képező történelmi bázisjogosultság rendelkezésére áll;

64. terasz: a MePAR-ban meghatározott és feltüntetett legalább 1 méter magas mesterséges tereplépcső;

65. termesztő berendezés: a szántóterületen lévő üvegház, valamint olyan rögzített vagy mobil fedél, amely alatt a termeszteni kívánt növény közvetlen kapcsolatban áll a lefedett szántóterülettel, ide nem értve a talajtakaró fóliát;

66. terménycsoport: az alábbiak szerint megkülönböztetett területek:

a) a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás elnyerése céljából bejelentett területi elemek,

b) a fiatal mezőgazdasági termelőkre vonatkozó támogatások keretében nyújtható támogatásra alapot adó területek,

c) növénytermesztési ágazatban alkalmazandó termeléshez kötött támogatás céljából bejelentett területi elemek,

d) agro-ökológiai program keretében nyújtható támogatás elnyerése céljából bejelentett területi elemek,

e) bármely más területalapú támogatás vagy annak céljára bejelentett területi elemek csoportja, amelyre egységes támogatási mértéket kell alkalmazni,

f) az „egyéb hasznosítás” rovatban bejelentett területi elemek;

67. védett tájképi elem: magányosan álló fa, fa- és bokorcsoport, gémeskút, kunhalom, terasz és kis kiterjedésű tó;

68. vízvédelmi sáv: a Feltételességi rendelet 1. § 22. pontja szerinti fogalom.

2. § (1) E rendelet hatálya a következő támogatásokra terjed ki:

a) a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet szerinti támogatás,

b) a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből finanszírozott fenntarthatóságot elősegítő alapszintű-jövedelemtámogatás, az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás, valamint a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 18/2024. (IV. 9.) AM rendelet (a továbbiakban: Alapszintű-jövedelemtámogatási rendelet) szerinti alaptámogatás,

c) az Alapszintű-jövedelemtámogatási rendelet szerinti újraelosztó támogatás,

d) a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 19/2024. (IV. 9.) AM rendelet (a továbbiakban: Tkt rendelet) szerinti támogatások,

e) a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből megvalósuló Agro-ökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 17/2024. (IV. 9.) AM rendelet (a továbbiakban: AÖP rendelet) szerinti támogatás,

f) a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv fiatal mezőgazdasági termelői támogatásáról szóló 21/2024. (IV. 9.) AM rendelet (a továbbiakban: FIG rendelet) szerinti támogatás és

g) az Alapszintű-jövedelemtámogatási rendelet szerinti átmeneti nemzeti támogatások.

(2) A 2007–2013 programozási időszak tekintetében a rendelet hatálya az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban: EMVA) finanszírozott következő támogatásokra terjed ki:

a) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet alapján igénybe vehető támogatás és

b) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet [a továbbiakban: 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet] alapján igénybe vehető támogatás.

(3) E rendelet hatálya kiterjed az EMVA-ból finanszírozott, a 2014–2020 programozási időszakban a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett, következő kódszámú és megnevezésű támogatásokra:

1. VP4–10.1.1–21 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés;

2. VP4–11.1.1–11.2.1–21 Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása;

3. VP5–8.1.1–16 Erdősítés támogatása;

4. VP4–4.4.2.2–16 Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: vízvédelmi és vizes élőhely létrehozása, fejlesztése;

5. VP4–11.1.1–11.2.1–18 Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása;

6. VP3–14.1.1–23 A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás;

7. VP4–10.2.1.2–17 Védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának ex situ vagy in vitro megőrzése, továbbá a genetikai beszűkülést megelőző tanácsadói tevékenységek támogatása;

8. VP4–10.2.1.1–21 A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése;

9. VP4–15.1.1–17 Erdő-környezetvédelmi kifizetések;

10. VP5–8.2.1–16 Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása;

11. VP5–8.3.1–17 Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzése;

12. VP5–8.5.1–17 Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások;

13. VP3–14.1.3–22 Kiskérődző állatjóléti támogatás;

14. VP3–14.1.2–22 Méh állatjóléti támogatás és

15. VP3–14.1.4–22 Baromfi állatjóléti támogatás.

(4) E rendelet hatálya kiterjed az EMVA-ból finanszírozott, a 2023–2027 programozási időszakban a KAP Stratégiai Terv keretében meghirdetett, következő kódszámú és megnevezésű támogatásokra:

1. RD16_1_24 – Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR II. pillér): Díjtámogatott mezőgazdasági biztosítás;

2. RD23_G06_NAG_72 – Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések (ST – Natura 2000 gyep);

3. RD34_F01_NAF_72 – Erdő területeknek nyújtott Natura 2000 kompenzációs kifizetések;

4. RD41_F08_INN_73 – Az erdőgazdálkodás környezeti fenntarthatóságát szolgáló beruházások (non-profit) – erdőkár helyreállítás.

(5) E rendeletet a 2. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott támogatási rendeletek és pályázati felhívások alapján igényelhető támogatások tekintetében akkor kell alkalmazni, ha a támogatási rendeletek, pályázati felhívások vagy azokra vonatkozóan európai uniós jogi aktus eltérően nem rendelkeznek.

(6) Az egységes kérelem a 2. § (1) bekezdésében meghatározott támogatások esetében – a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás kivételével – támogatási és egyben kifizetési kérelemnek minősül.

(7) Az egységes kérelem a 2. § (1) bekezdés a) pontjában, (2) és (3) bekezdésében meghatározott támogatások esetében kifizetési kérelemnek minősül.

(8) Az egységes kérelem a 2. § (4) bekezdése esetében támogatási és egyben kifizetési kérelemnek minősül.

3. § (1) A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk tv.) alapján az egységes kérelemben igényelheti az Mkk tv. 16. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást.

(2) Az Mkk tv. 6. § (1)–(2) bekezdése, 16. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben nyilatkozatot kell tennie az Mkk tv. 18. § (3) bekezdésében foglalt évet megelőző négy év vonatkozásában a használatában lévő összes termőterület nagyságának, valamint e termőterületen megtermelt összes termény mennyiségének hiányzó adatairól.

(3) A (2) bekezdés, valamint az Mkk tv. 18. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat kizárólag azon év vagy évek vonatkozásában tehető meg, amelyre vagy amelyekre vonatkozóan a mezőgazdasági termelő valamely korábbi évben nem szolgáltatott az egységes kérelmében, az elektronikusan benyújtott kárenyhítő juttatás iránti kérelmében vagy az elektronikusan benyújtott biztosítási szerződés területösszesítő mellékletében hozamadatot. A mezőgazdasági termelő által a tárgyévi egységes kérelem benyújtása előtt megadott termésmennyiségi adatok nem módosíthatók vagy javíthatók. A mezőgazdasági termelő a tárgyévi egységes kérelemben megadott termésmennyiségi adatokat – az egységes kérelemben – tárgyév július 15. napjáig kijavíthatja.

(4) A szőlőültetvényekben végzett zöldszüretre igényelhető támogatásról szóló 22/2019. (V. 31.) AM rendelet 1. § b) pontja szerinti intézkedésbe vont, zöldszürettel érintett területen termesztett minőségi és egyéb borszőlőültetvény-kultúrára vonatkozóan

a) ha a mezőgazdasági termelő a zöldszürettel érintett kárenyhítési évben nem igényelt kárenyhítő juttatást, akkor a zöldszürettel érintett kárenyhítési év hozamát az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által meghatározott, zöldszürettel érintett kárenyhítési év országos átlaghozama alapján a Magyar Államkincstár mint agrárkár-enyhítési szerv állapítja meg,

b) ha a mezőgazdasági termelő a zöldszürettel érintett kárenyhítési évben igényelt kárenyhítő juttatást, akkor a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet [a továbbiakban: 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet] 7. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak szerint a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben már kiszámított, zöldszürettel érintett kárenyhítési év hozamát kell figyelembe venni.

(5) A termőterületen megtermelt összes termésmennyiséget tonnában kell megadni az egységes kérelmen.

2. Az egységes kérelem tartalma

4. § (1) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben meg kell jelölnie, hogy mely, a 2. § (1)–(4) bekezdése szerinti támogatásra vonatkozik a kérelme, ki kell töltenie a megfelelő mezőket, és meg kell adnia a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges adatokat. Az egységes kérelemhez csatolni kell a 2. § (1)–(4) bekezdése szerinti támogatások szabályait megállapító rendeletekben vagy pályázati felhívásokban meghatározott tartalommal és időpontig előírt, a támogatási feltételek igazolását szolgáló mellékleteket.

(2) Az egységes kérelemben területalapú támogatások esetében a területadatokat a mezőgazdasági termelőnek a MePAR szerinti fizikai blokk alfanumerikus, továbbá a bejelentett területi elem numerikus és grafikus azonosításával, termesztő berendezés esetén annak jelölésével, valamint a bejelentett területi elem hasznosítására vonatkozó adatok megjelölésével kell megadnia. A bejelentett táblák esetén a mezőgazdasági termelőnek meg kell jelölnie, mely táblán milyen típusú nem termelő területet vagy tájképi elemet kíván elszámolni.

(3) A bejelentett területi elem területe – a 2. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdés b) pontja, (3) bekezdés 10. és 11. pontja, valamint (4) bekezdés 1. és 4. pontja szerinti támogatások kivételével – a grafikus azonosítás alapján, négy tizedesjegy pontossággal, hektárban kerül megállapításra. A 2. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdés b) pontja, (3) bekezdés 9., 11. és 12. pontja, valamint (4) bekezdés 3. pontja szerinti támogatások esetén a területet a mezőgazdasági termelő négy tizedesjegy pontossággal adja meg.

(4) Az állatalapú támogatások esetében az egységes kérelem tartalmazza az érintett állatok számát, továbbá az állatok azonosítására vonatkozó adatokat, méhcsaládok számát, illetve állatállományt, továbbá az (EU) 2022/1173 rendelet 9. cikkében foglalt adatokat.

5. § (1) A mezőgazdasági termelő az egységes kérelemben megjelöli az általa hasznosított összes támogatható és nem támogatható mezőgazdasági területet – függetlenül attól, hogy az adott területre igényel-e támogatást – a bejelentett táblák hasznosítására vonatkozó adatok megadásával.

(2) Ha miniszteri rendelet vagy pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, támogatható területnek minősül a KAP I rendelet 4. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott, a támogatás szempontjából valamennyi feltételnek megfelelő földterület, ideértve

a) az agrár-erdészeti rendszereket,

b) egyéb tájképi elemeket:

ba) ökológiai határsávot,

bb) erózióvédelmi sávot,

bc) nem termelő beruházás keretében létrehozott erózióvédelmi létesítményt,

bd) fás-bokros gyepterületet és

be) kis vizes élőhelyet, valamint

c) nem termelő tájképi elemeket:

ca) a védett tájképi elemet,

cb) ökológiai határsávot,

cc) szántón elhelyezkedő, de szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sávot,

cd) szántón elhelyezkedő kis vizes élőhelyet,

ce) erózióvédelmi sávot és

cf) nem termelő beruházás keretében, szántóföldön létrehozott erózióvédelmi létesítményt.

(3) A támogatható terület tekintetében a nem termelő tájképi elem vagy elemek és egyéb tájképi elem vagy elemek együttes területe – ide nem értve a védett tájképi elemet és fás-bokros gyepterületet – a tábla legfeljebb 50%-át foglalhatja el.

(4) A bejelentési kötelezettség az egyes támogatásokra vonatkozóan meghatározott, minimális támogatható méretet el nem érő mezőgazdasági táblára is vonatkozik. Ha a mezőgazdasági termelő egyetlen bejelentett tábla kapcsán sem igényel támogatást, azt az egységes kérelemben jeleznie kell.

(5) A bejelentett területi elemet a grafikus azonosításkor – a MePAR rendelet 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatokat felhasználva – úgy kell megadni, hogy

a) az ne metssze a fizikai blokk és a támogatható terület határát, kivéve, ha a mezőgazdasági termelő legkésőbb a grafikus azonosítással egyidejűleg a MePAR rendelet 8. §-a szerinti változásvezetési bejelentést tesz,

b) a bejelentett területi elem beazonosítása – az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzésen, valamint a területi monitoring rendszerben történő felhasználása érdekében – a természetbeni állapot szerinti elhelyezkedést kövesse, továbbá

c) az nem metszheti a 2. § (3) bekezdés 1., 2., 4., 5. pontja szerinti intézkedések esetén a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek határát.

(6) A 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet vonatkozásában a mezőgazdasági termelő a MePAR rendelet szerinti fizikai blokk alfanumerikus azonosításával, valamint az erdőrészlet azonosító megjelölésével adja meg a területadatokat. Az erdőállományok kézimunka-igényes ápolási célprogram részterületen történő megvalósítása esetén a mezőgazdasági termelő a MePAR rendelet szerinti fizikai blokk alfanumerikus, továbbá az erdőrészlet numerikus és grafikus azonosításával adja meg a területadatokat.

(7) A 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási jogcímek esetében a 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet vonatkozásában kizárólag az erdőállományok kézimunka-igényes ápolási célprogram részterületen történő megvalósítása esetén, a mezőgazdasági termelő a rendelkezésére álló, a koordináták pontosságát alátámasztó mérési jegyzőkönyvnek megfelelő adatok feltüntetésével adja meg a területadatokat.

(8) A 2. § (1)–(4) bekezdése szerinti miniszteri rendeletek vagy pályázati felhívások eltérő rendelkezése hiányában, az igénybe vehető támogatások alapjául szolgáló terület megállapításánál nem vehetők figyelembe a MePAR rendelet 1. § 12. pontjában felsorolt területek.

(9) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben meg kell jelölnie azokat a bejelentett területi elemeket, valamint konyhakerteket, amelyeken öntözési tevékenységet kíván végezni. A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben arra vonatkozóan is nyilatkoznia kell, hogy milyen öntözési technológiát kíván alkalmazni, illetve termesztő berendezés alatt kíván-e termeszteni.

(10) A mezőgazdasági termelőnek a HMKÁ 8. előírás szerinti parlagon hagyott területek vonatkozásában az egységes kérelmében nyilatkoznia kell a nem termelő tevékenységéről.

(11) Az egységes kérelemben – a megszemélyesítés során a területalapú adatok tekintetében – az (EU) 2022/1173 rendelet 5. cikk (3) bekezdése szerinti adatok megjelenítése időpontját a Magyar Államkincstár mint Nemzeti Kifizető Ügynökség (a továbbiakban: Kincstár) az egységes kérelem végrehajtása tárgyában kiadott, honlapján közzé tett közleménye tartalmazza.

(12) Az egységes kérelemben – a megszemélyesítés során az állatalapú támogatásokhoz kapcsolódó adatok tekintetében – az (EU) 2022/1173 rendelet 5. cikk (5) bekezdésében meghatározott adatokat kell megadni.

(13) Az állategyed, törzsállományok, méhcsalád és állategység tekintetében az egységes benyújtására szolgáló elektronikus felületen (a továbbiakban: egységes kérelem felület) tett kijavítás nem minősül

a) a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendeletben,

b) a sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 83/2015. (XII. 16.) FM rendeletben,

c) a juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 182/2009. (XII. 30.) FVM rendeletben,

d) a Baromfi Információs Rendszer létrehozásáról és működtetésének rendjéről szóló 120/2007. (X. 18.) FVM rendeletben,

e) a lófélék egyedeinek azonosításáról szóló 110/2013. (IV. 9.) Korm. rendeletben, valamint

f) a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendeletben

foglalt bejelentési kötelezettség teljesítésének, illetve a bejelentés kezdeményezésének.

(14) A (11) és (12) bekezdés szerinti megszemélyesített adatok tájékoztató jelleggel kerülnek megjelenítésre, azokat a mezőgazdasági termelő a kérelem benyújtása során a tényleges állapotok alapján véglegesíti.

(15) Az egységes kérelem benyújtásakor az igényelt támogatás tekintetében a mezőgazdasági termelő felelős a bejelentett adatok és a benyújtott dokumentumok helytállóságáért.

6. § (1) *  A Tkt rendelet 21. §-a szerinti támogatás esetén a mezőgazdasági termelőnek, aki

a) közvetlenül termel cukorrépát, a Tkt rendelet 21. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szállítási szerződés másolatát,

b) cukorrépa integrátoron keresztül termel cukorrépát, a cukorrépa integrátorral kötött termeltetési szerződés másolatát

kell az egységes kérelemhez csatolnia.

(2) A Tkt rendelet

a) *  25. §-a szerinti támogatás esetén a mezőgazdasági termelőnek a Tkt rendelet 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozatot,

b) *  26. §-a szerinti támogatás esetén a mezőgazdasági termelőnek a Tkt rendelet 26. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot

kell az egységes kérelem felületen megtennie.

(3) *  A Tkt rendelet 28. §-a szerinti támogatás esetén a mezőgazdasági termelőnek az első vetés évét, továbbá, ha a tárgyévben a Tkt rendelet 28. § (5) bekezdése szerinti felülvetés valósul meg, a felülvetés tényét és a felülvetéssel érintett terület nagyságát az egységes kérelemben kell megjelölnie.

(4) A mezőgazdasági termelő az egységes kérelemben megjelöli, hogy az adott táblán termesztett növénykultúra – vagy az egymás után termesztett növénykultúrák esetében mely növénykultúra – vonatkozásában igényli a termeléshez kötött közvetlen támogatást.

(5) *  Ha a mezőgazdasági termelő

a) a Tkt rendelet 17. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti támogatást igényel,

b) ezen kultúrák tekintetében az 5. § (9) bekezdése alapján öntözés technológia alkalmazásáról nyilatkozik, és c) nem rendelkezik a Tkt rendelet 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti vízjogi engedéllyel vagy bejelentéssel,

akkor az egységes kérelem felületen nyilatkozhat arról, hogy az általa használt mezőgazdasági célú kút megfelel a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45/N. §-ában foglaltaknak.

7. § (1) Az AÖP rendelet szerinti támogatás esetén a mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben kell mezőgazdasági táblánként feltüntetnie a földhasználati kategóriának megfelelően választott, az AÖP rendelet 4. melléklete szerinti mezőgazdasági gyakorlatot (a továbbiakban: gyakorlat) és annak teljesítési módját.

(2) A Feltételességi rendelet 16. §-a szerinti HMKÁ 7. előírás, valamint az AÖP rendelet 11. és 12. §-a által érintett mezőgazdasági termelőknek az egységes kérelemben kell mezőgazdasági táblánként feltüntetni

a) a vetőmagkeverékek vetésének tényét,

b) a két vagy több növénykultúra külön sorokban történő vetésével megvalósuló vegyes növénytermesztés tényét, valamint

c) a tanúsító szervezet által tanúsított, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításáról, előállításáról, forgalmazásáról, jelöléséről és ellenőrzésének eljárásrendjéről szóló 34/2013. (V. 14.) VM rendelet [a továbbiakban: 34/2013. (V. 14.) VM rendelet] szerinti ökológiai hasznosítás tényét.

(3) A Feltételességi rendelet 17. §-a szerinti HMKÁ 8. előírás által érintett mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben – ha a mezőgazdasági üzem kérelmezett szántóterületének mérete a helyszíni ellenőrzés megállapításán kívüli okból megváltozik, tárgyév szeptember 30-ig – kell feltüntetnie a nem termelő tájképi elemek

a) Feltételességi rendelet 17. §-a szerinti típusát,

b) grafikusan megjelölt elhelyezkedését, valamint

c) kiterjedését a Feltételességi rendelet 20. mellékletében foglalt fizikai kiterjedésre vonatkozó előírásoknak megfelelően.

(4) A mezőgazdasági termelőnek a bejelentett területi elemek vonatkozásában az egységes kérelemben kell megneveznie az egyazon területen tárgyévben termesztett vagy termeszteni kívánt valamennyi növénykultúrát, valamint meghatároznia a tárgyévben több egymás után termesztett növénykultúrával érintett földterület nagyságát, azok fizikai elhelyezkedésének térképen történő megjelölésével. Ha a mezőgazdasági termelő az egységes kérelemben a tárgyévben egyazon területen másodvetés termesztését is bejelenti, akkor az első és minden további növénykultúra tekintetében is be kell jelenteni a vetés és a betakarítás tervezett megvalósulásának időpontját. Az egységes kérelem benyújtása után vetett növénykultúrák megvalósult vetési időpontját a 19. § szerint kell bejelenteni.

(5) Az AÖP rendeletben vállalt feltételek teljesítéséhez szükséges adatszolgáltatási kötelezettséget a mezőgazdasági termelő

a) *  a 19. § szerinti agrotechnikai műveletek bejelentésével és

b) a növényvédőszer használattal összefüggő adatok (táblaazonosító, növényvédőszer megnevezés kijuttatás időpontja) megadásával

teljesíti.

(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti adatokat a mezőgazdasági termelő tárgyévet követő év január 31-éig

a) az egységes kérelem felületen a Kincstár által közleményben közzétett formában történő adatbevitellel, vagy

b) a gazdálkodási napló részét képező permetezési napló papír alapon történő vezetése esetén annak egységes

kérelemre történő feltöltésével teljesíti.

(7) Ha a mezőgazdasági termelő a növényvédőszer használat nyilvántartását a gazdálkodási napló tartalma alapján, a NÉBIH e célból létrehozott felületén elektronikusan vezeti, akkor a Kincstár részére a NÉBIH szolgáltatja az (5) bekezdés b) pontjában szereplő adatokat az egységes kérelem benyújtását követő év február 10. napjáig.

8. § (1) A fiatal mezőgazdasági termelőnek – a FIG rendelet szerinti támogatás igénylésének első évében – az egységes kérelemben nyilatkoznia kell a FIG rendelet 2. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltakról, továbbá arról, hogy – figyelemmel a FIG rendelet 2. § (5) bekezdés a) pont ac) alpontjában foglaltakra – rendelkezik-e mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel (a továbbiakban: szakirányú képzettség). Ha a mezőgazdasági termelő szakirányú képzettséggel

a) *  rendelkezik, akkor legkésőbb a tárgyévi egységes kérelem benyújtásával egyidejűleg – a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet (a továbbiakban: KAP Vhr.) 8. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a KAP törvény 13. § (1) bekezdés f) pontja szerinti képzettségi nyilvántartásban kezdeményezi a képzettségére vonatkozó adatok feltöltését,

b) nem rendelkezik, akkor a FIG rendelet 2. § (5) bekezdés a) pontja szerint nyilatkoznia kell, hogy rendelkezik legalább 730 nap, a FIG rendelet 2. § (5) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti gyakorlattal, és mellékelni kell a FIG rendelet 2. § (10) bekezdése szerinti igazolást.

(2) A fiatal mezőgazdasági termelőnek a FIG rendelet szerinti támogatás igénylésekor az adott évi egységes kérelemben nyilatkoznia kell a FIG rendelet 2. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltakról.

(3) Annak a mezőgazdasági termelőnek, amely a FIG rendeletben meghatározott támogatást jogi személyként igényli, az egységes kérelemben nyilatkoznia kell a FIG rendelet 1. § 5. pontja szerinti tényleges és hosszú távú ellenőrzést megvalósító fiatal mezőgazdasági termelő nevéről és támogatási azonosítójáról, valamint az egységes kérelemhez kell csatolnia a tényleges és hosszú távú ellenőrzést biztosító szavazati arányt igazoló dokumentum másolatát, ha az a (4) bekezdés szerinti okiratmásolat alapján nem állapítható meg.

(4) A FIG rendelet szerinti támogatás igénylésekor a jogi személy igénylőnek az egységes kérelemhez csatolnia kell a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt hatályos létesítő okiratának másolatát.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti okiratmásolat alapján megállapítható, hogy a FIG rendelet szerinti tényleges és hosszú távú ellenőrzést a jogi személy igénylő felett több – köztük legalább egy, az e rendelet szerinti támogatásra jogosult fiatal mezőgazdasági termelőnek minősülő – mezőgazdasági termelő együttesen gyakorolja, a jogi személy igénylőnek nyilatkoznia kell

a) a jogi személy feletti tényleges és hosszú távú ellenőrzést a (3) bekezdés szerint megnevezett fiatal mezőgazdasági termelővel együttesen gyakorló valamennyi más mezőgazdasági termelő (a továbbiakban: más mezőgazdasági termelő) nevéről és támogatási azonosítójáról,

b) a más mezőgazdasági termelő tényleges és hosszú távú ellenőrzést biztosító szavazati arányáról, az ezt igazoló dokumentum másolatát csatolva, továbbá egyidejűleg csatolva mindazon, a (4) bekezdés szerinti létesítő okirat másolatát is, amelyek igazolják, hogy a más mezőgazdasági termelő tényleges és hosszú távú ellenőrzést gyakorol olyan jogi személy vagy jogi személyek felett, amely vagy amelyek az Aktív gazda rendelet alapján aktív mezőgazdasági termelőnek minősül vagy minősülnek, valamint

c) a más mezőgazdasági termelő – az Aktív gazda rendelet szerinti – közvetlen támogatásra való jogosultságának fennállásáról.

(6) Ha a jogi személy mezőgazdasági termelő más jogi személy ellenőrzése alatt áll, az (1)–(5) bekezdésben meghatározottak mellett

a) a FIG rendelet 4. § a) pontja szerinti uralmi szerződés másolatát vagy

b) a FIG rendelet 4. § b) pontja szerinti ellenőrzés esetén az ellenőrzést gyakorló jogi személynek módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirata másolatát

is csatolnia kell az egységes kérelemhez.

(7) Szövetkezet vezető tisztségviselőjének minősülő mezőgazdasági termelő mezőgazdasági termeléssel összefüggő személyes közreműködésének tényleges megvalósulását az ezt igazoló okirat másolatának az egységes kérelemhez történő csatolásával igazolja.

(8) A fiatal mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben kell nyilatkoznia azon jogi személy nevéről, annak támogatási azonosítójáról, továbbá a tényleges és hosszú távú ellenőrzés megkezdésének időpontjáról, amelyben a fiatal mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági tevékenységét a FIG rendelet 6. § (1) bekezdése szerint megkezdte.

9. § (1) A kender termelésére használt területek tekintetében

a) az egységes kérelemnek tartalmaznia kell az (EU) 2022/1173 rendelet 8. cikk 3. bekezdés i) pontja szerinti információkat, és

b) az egységes kérelemhez mellékelni kell a vetőmag csomagolásán alkalmazott hatósági címke másolatát vagy – saját előállítás esetén – a minősített szaporítóanyag minősítését igazoló bizonyítvány másolatát.

(2) Ha a vetésre az egységes kérelem benyújtási határnapja után kerül sor, az (1) bekezdés b) pontja szerinti dokumentumokat legkésőbb a tárgyév szeptember 30-ig kell benyújtani.

10. § A mezőgazdasági termelő az egységes kérelemben nyilatkozik

a) az érintett növénykultúra esetén a termesztés típusáról és

b) bejelentett ültetvény esetén a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 4. § (13) bekezdése szerinti termőre fordulás tényéről.

3. Az egységes kérelem benyújtásának szabályai

11. § (1) A mezőgazdasági termelő az egységes kérelmet a tárgyév június 10-éig nyújthatja be az egységes kérelem felületen, amely határidő jogvesztő.

(2) Az egységes kérelem benyújtási időpontjának az egységes kérelem utolsó, tárgyév június 10-én vagy azt megelőzően történő benyújtás napja minősül.

(3) A tárgyév június 10. napját követően vagy nem elektronikus úton benyújtott egységes kérelem visszautasításra kerül.

(4) A területalapú támogatások esetén – jogszabály vagy pályázati felhívás eltérő rendelkezése hiányában – a mezőgazdasági termelő csak akkor jogosult a támogatásra, ha az adott területalapú támogatás vonatkozásában a támogatható terület eléri vagy meghaladja az 1 hektárt. Ha a támogatható terület több bejelentett táblából áll, az egyes bejelentett táblák, ellenőrzés alapján támogatható területének – jogszabály vagy pályázati felhívás eltérő rendelkezése hiányában – el kell érnie a 0,25 hektárt.

(5) Állatalapú támogatások esetén – jogszabály vagy pályázati felhívás eltérő rendelkezése hiányában – közvetlen támogatásra jogosult a tárgyév tekintetében az a mezőgazdasági termelő, aki vagy amely a tárgyévben az egységes kérelem beadására nyitva álló határidő utolsó napján nem rendelkezik a (4) bekezdés szerinti minimális területnagysággal, de az adott naptári évben igényelt vagy kapott állatokra vonatkozó, létszámalapú, termeléshez kötött közvetlen támogatásainak összege – a különböző levonások alkalmazását megelőzően – legalább száz eurónak megfelelő forintösszeget.

12. § (1) A rendelet szerinti kérelem, nyilatkozat, valamint észrevétel Kincstár általi elektronikus fogadásának tényét az ezeket tartalmazó KR dokumentumnak a benyújtó értesítési tárhelyére történő feltöltése jelenti, beérkezésének időpontját pedig KR dokumentum igazolja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza

a) a támogatási azonosítót,

b) a beérkezés időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),

c) az érkeztetési számot, valamint

d) a mellékletek darabszámát.

(3) Az egységes kérelem benyújtásáról szóló igazolást a Kincstár a mezőgazdasági termelő írásbeli kérelmére harminc napon belül papír alapon is kiállítja és megküldi a mezőgazdasági termelő részére.

(4) A (3) bekezdés szerinti igazolás az egységes kérelemben foglaltaknak megfelelően tartalmazza

a) a támogatási azonosítót,

b) a bejelentett területi elemek adatait az alábbiak szerint:

ba) a fizikai blokk azonosító számát,

bb) a bejelentett területi elem sorszámát,

bc) a hasznosítás típusát,

bd) a bejelentett terület nagyságát,

c) a bejelentett támogatási jogcímeket,

d) az egységes kérelem benyújtásának időpontját,

e) a kérelmezett állategyed vagy törzsállomány azonosító számát, méhcsaládok számát, ha az adott támogatás tekintetében releváns, állategységét, valamint

f) az egységes kérelemmel érintett állatok számát.

13. § (1) A mezőgazdasági terület a KAP I rendelet 4. cikk (4) bekezdés a) pontja alapján ideiglenesen nem mezőgazdasági célra is hasznosítható.

(2) A támogathatóság tekintetében a nem mezőgazdasági célra ideiglenesen használt terület mezőgazdasági célokon kívül eső hasznosítás időszakát úgy kell megválasztani, hogy az ne veszélyeztesse a mezőgazdasági főtevékenységet, és annak időtartama ne haladja meg az évi hatvan napot. Az adott terület vonatkozásában jogszerű földhasználó mezőgazdasági termelőnek a nem mezőgazdasági tevékenység időtartamát és jellegét a Kincstár részére a tevékenység megkezdését követő tíz napon belül, a Kincstár által biztosított elektronikus felületen kell bejelentenie.

(3) Nem minősül nem mezőgazdasági célra ideiglenesen használt területnek

a) szántóterület bejelentett kultúra szerinti vegetációs időszakán belüli ideiglenesen más célú használata,

b) a sportolási tevékenységre, illetve rekreációs célra használt gyepterület,

c) a honvédelmi gyakorló terület,

d) a szabadidős célra használt terület,

e) a napelempark és

f) az erdészeti nyiladék.

4. Adatváltozás bejelentése

14. § (1) A benyújtott egységes kérelemben megadott adatokra vonatkozó adatváltozás bejelentése – a 11. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – tárgyév június 10. napját követően tehető meg az egységes kérelem felületen.

(2) Az adatváltozás bejelentésben benyújtott, az egységes kérelem visszavonására irányuló kérelmet a Kincstár a tárgyév december 31-ig bírálja el.

(3) Az adatváltozás bejelentéséhez kapcsolódóan a 2. § (1)–(3) bekezdése szerinti miniszteri rendeletekben vagy pályázati felhívásokban foglalt jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

(4) Az egységes kérelemben igényelt támogatás a hasznosító személyének változásától függetlenül az egységes kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőnek kerül kifizetésre.

(5) Ha állatalapú támogatások esetében a támogatás feltételeként a Tkt rendelet 1. § 3. pontja szerinti birtokon tartás időszaka (a továbbiakban: birtokon tartás időszaka) kerül megállapításra, a támogatásra bejelentett állatállománynak a birtokon tartás időszaka alatti átruházása – ha a vonatkozó rendelet másképp nem rendelkezik – az érintett állatok tekintetében a kérelem visszavonásának minősül.

(6) A hasznosító személyében bekövetkezett változásra vonatkozó, e rendelet szerinti rendelkezéseket abban az esetben kell alkalmazni, ha a 2. § (1) bekezdése szerinti miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik.

(7) Az 1. § 49. pontja szerinti módosításra tárgyév június 10-ig van lehetőség a benyújtott egységes kérelem a mezőgazdasági táblák, állategyedek, törzsállományok vagy állategységek vonatkozásában.

(8) Ha miniszteri rendelet vagy pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, a (7) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az egységes kérelem 6–10. § szerinti kötelező mellékletét képező dokumentumokra is.

5. Az egységes kérelem kijavítása, részben vagy teljes egészében történő visszavonása

15. § (1) Az egységes kérelem kijavítására, valamint az egységes kérelem részleges vagy teljes visszavonására – a termeléshez kötött anyatehéntartás támogatása kivételével – a tárgyév szeptember 30-ig van lehetőség.

(2) Termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás esetén a kérelem kijavítása, részleges vagy teljes visszavonása tárgyév december 20-ig lehetséges.

(3) A területi monitoring rendszer hatálya alá tartozó területalapú támogatások esetében, ha a Kincstár előzetesen értesítette a mezőgazdasági termelőt a helyszíni vizsgálatról, az értesítéssel érintett bejelentett területi elemre vonatkozó igénylés kijavítására, részleges vagy teljes visszavonására az értesítést követően nincs lehetőség a tárgyév szeptember 30-át megelőzően sem.

(4) A területi monitoring rendszer hatálya alá tartozó területalapú támogatások esetében, ha értesítés nélkül végzett helyszíni vizsgálat során olyan meg nem felelés került megállapításra, amelyet a területi monitoring rendszer vagy az adminisztratív ellenőrzés nem észlelt, a tárgyév szeptember 30. napját megelőzően sem kerülhet sor kijavításra vagy visszavonásra a meg nem felelés által érintett bejelentett területi elemekkel kapcsolatban.

(5) A területi monitoring rendszer hatálya alá nem tartozó területalapú támogatások, valamint a feltételesség esetében, ha a Kincstár jár el hatáskörrel rendelkező hatóságként, és előzetesen értesítette a mezőgazdasági termelőt a helyszíni vizsgálatról, amelynek során meg nem felelést tár fel, az értesítést követően már nincs lehetőség a meg nem feleléssel érintett rész kijavítására vagy visszavonására. Ha értesítés hiányában végzett helyszíni vizsgálat során meg nem felelés került megállapításra, akkor a meg nem felelésnek a mezőgazdasági termelő tudomására jutását követően a tárgyév szeptember 30. napját megelőzően sincs lehetősége a meg nem felelés által érintett rész kijavítására vagy visszavonására.

(6) Ha a feltételesség tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságként eljáró Kincstár a helyszíni vizsgálatról szóló értesítést megtette, és az meg nem felelést tárt fel, a tárgyév szeptember 30. napját, termeléshez kötött anyatehéntartás támogatása esetén tárgyév december 20. napját megelőzően sincs lehetőség a meg nem felelés által érintett állategyeddel, törzsállománnyal, állategységgel kapcsolatban kijavításra vagy visszavonásra. Ha értesítés hiányában végzett helyszíni vizsgálat során meg nem felelés került megállapításra, akkor az arról készült jegyzőkönyv kézhezvételét követően a meg nem felelés által érintett állategyed, törzsállomány, állategység tekintetében sincs lehetőség kijavításra vagy visszavonásra a tárgyév szeptember 30. napját, termeléshez kötött anyatehéntartás támogatása esetén tárgyév december 20. napját megelőzően.

(7) Ha a vonatkozó miniszteri rendelet vagy pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, állatalapú támogatások esetében az egységes kérelemben megjelölt szarvasmarha vagy juh állategyednek a mezőgazdasági termelő tenyészetéből a birtokon tartás időszakában történő kikerüléséről az állatalapú nyilvántartásba küldött értesítés a kérelmezett egyed visszavonásának tekintendő.

6. A szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartása

16. § (1) A KAP I rendelet 13. cikke alapján az e rendelet szerint meghatározott mezőgazdasági terület abban az esetben támogatható, ha

a) a szántóterületen, az állandó gyepterületen vagy az állandó kultúrával fedett területen a tárgyévben

aa) mezőgazdasági termelés folyik, vagy

ab) mezőgazdasági termelés nem folyik az eseti tisztító kaszálás kivételével, de a gyomok – ideértve a 2. mellékletben meghatározott veszélyes gyomnövényeket, valamint a nádat – és a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények legfeljebb olyan mértékben vannak jelen, hogy nem áll fenn a szántóterület, az állandó gyepterület vagy az állandó kultúrával fedett terület nagymértékű, súlyos lágyszárú vagy fás szárú gyomosodása vagy nagymértékű, súlyos, maradandó fás szárú gyomosodása;

b) az állandó gyepterületen és az ideiglenes gyepterületen

ba) nem áll fenn olyan helytelen legeltetési módból eredő károsodás (túllegeltetés), amelynek során az állományalkotó fűfélék rövidre rágása és taposása következtében a gyep foltokban kiritkul, és a talajfelszín legalább 50%-ban fedetlenné válik, vagy

bb) ha a tárgyévben mezőgazdasági termelés nem folyik, a gyepalkotó fűfajok – a nád kivételével – és takarmánynövények túlsúlyban vannak, és nem található a tárgyévet megelőző vegetációs időszakból maradt olyan növedék, amelynek szaporító képletei is elnyíltak; vagy

c) a fás szárú gyümölcs- és szőlőültetvények a gyommentesen tartási kritériumon túlmenően az ültetvényben a térállásból számított hektáronkénti tőszámot alapul véve a hiányzó, kiszáradt vagy más okból termőképtelenné vált egyedek aránya nem haladja meg a 30%-ot.

(2) Az a terület, amelyen mezőgazdasági termelés folyik, de nagymértékű, súlyos lágyszárú vagy fás szárú gyomosodás vagy nagymértékű, súlyos, maradandó fás szárú gyomosodás észlelhető, a vizsgált támogatási évben nem támogatható. A nagymértékű, súlyos, maradandó fás szárú gyomosodás esetén a területet a MePAR rendelet értelmében nem támogatható területté kell átsorolni.

(3) Az a fás szárú gyümölcs- és szőlőültetvény, amelyen az ültetvényben a térállásból számított hektáronkénti tőszámot alapul véve a hiányzó, kiszáradt vagy más okból termőképtelenné vált egyedek aránya meghaladja a 30%-ot, a vizsgált támogatási évben nem támogatható.

(4) A nem termelő tájképi elemekként és egyéb tájképi elemekként megjelölt bejelentett területi elemeken a mezőgazdasági termelőnek meg kell akadályoznia a 2. melléklet szerinti veszélyes gyomnövények és a 3. melléklet szerinti inváziós növények megtelepedését.

(5) Ha a nem termelő tájképi elem vagy egyéb tájképi elem vonatkozásában az inváziós növények jelenléte meghaladja az adott tájképi elem területének a 10%-át, az adott tájképi elem területe a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe.

(6) Gyep újratelepítésére tárgyév január 1. és március 31. vagy a tárgyév november 1. és december 31. közötti időszakban van lehetőség.

(7) Állandó kultúra újratelepítésére tárgyév január 1. és március 31. vagy a tárgyév október 1. és december 31. közötti időszakban van lehetőség.

7. Az előzetes ellenőrzés

17. § (1) A KAP törvény 34. §-a szerinti ellenőrzés keretén belül végzett előzetes ellenőrzés kiterjed a bejelentett területi elemek, állategyedek, méhcsaládok, állatállományok, valamint az egységes kérelemben igényelt támogatások tekintetében a 2. § (1)–(4) bekezdése szerinti miniszteri rendeletekben vagy pályázati felhívásokban előírt kötelező mellékletek csatolása tényének vizsgálatára, amely nem érinti a mellékletek tartalmát.

(2) Ha a Kincstár az egységes kérelem előzetes ellenőrzése során megállapítja, hogy a bejelentett területi elemek, állategyedek, méhcsaládok, törzsállományok és állategységek esetében valószínűsíthetően meg nem felelés megállapítása lenne indokolt, vagy kötelező melléklet hiányzik, úgy erről a megállapításáról értesíti a mezőgazdasági termelőt.

(3) A mezőgazdasági termelő a tárgyévi egységes kérelmét a (2) bekezdés szerinti megállapításoknak megfelelően legkésőbb tárgyév szeptember 30. napjáig a 2. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés 3–4., 6–15. pontjában meghatározott miniszteri rendeletek és pályázati felhívások tekintetében jogkövetkezmények nélkül kijavíthatja, valamint egyéb adatváltozást jelenthet be, kivéve, ha a mezőgazdasági termelőt a Kincstár már értesítette a helyszíni ellenőrzés végzésére irányuló szándékáról. A 2. § (1) bekezdés b)–g) pontja, (3) bekezdés 1–2., 5. pontja, valamint (4) bekezdése szerinti támogatások tekintetében az egységes kérelem kijavításra a 16. § (1) bekezdése szerinti határidő az irányadó.

(4) Az előzetes ellenőrzésről szóló értesítésre adott válasz benyújtási időpontjának a (3) bekezdésben foglalt határidőig utoljára történt elektronikus feltöltés napja minősül.

(5) Ha a (3) bekezdés szerinti határidőket követően a 2. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés 3–4., 6–15. pontja szerinti támogatások tekintetében a bejelentett területi elemek, állategyedek, méhcsaládok, törzsállományok és állategységek esetében az előzetes ellenőrzés során valószínűsített meg nem felelés valamely esete továbbra is fennáll, a benyújtott kifizetési kérelmek tekintetében a Kincstár az előzetes egyeztetéssel érintett bejelentett területi elemek, állategyedek, méhcsaládok, törzsállományok és állategység tekintetében az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: 809/2014/EU bizottsági rendelet) 3. cikk (2) bekezdésében és 15. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(6) A 22. § (3) bekezdése szerinti egyeztetés, a jogszerű földhasználat igazolására felszólítás, a 23. § (5) bekezdés a) pontja, illetve a 24. § (1) és (2) bekezdése szerinti egyeztetésre felszólítás – e rendelet vagy más jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a 809/2014/EU bizottsági rendelet 15. cikk (1a) bekezdése szerinti előzetes ellenőrzésről történő értesítésnek minősül.

8. A másodvetés bejelentése

18. § (1) A tervezett másodvetés bejelentése során a mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben meg kell jelölnie

a) a másodvetéssel érintett terület nagyságát,

b) a másodvetésben érintett hasznosítás megnevezését,

c) a másodvetés tervezett vetési időpontját,

d) a másodvetés fizikai elhelyezkedését és

e) a másodvetés célját.

(2) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben bejelentett tábláin megvalósított másodvetés tényleges vetését, annak helyét, a hasznosítás megnevezését és a betakarítását vagy beforgatását – a vetést, a betakarítást vagy beforgatást követő tizenöt napon belül – külön be kell jelentenie a Kincstár részére az egységes kérelem felületen. Az egy másodvetésre vonatkozó tényleges vetési, betakarítási vagy beforgatási időpontokat külön-külön kell bejelenteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő elmulasztásakor a másodvetés nem kerül figyelembevételre az egyes támogatások és a feltételesség vonatkozásában.

(4) Ha az új bejelentéssel érintett terület kisebb, mint a kiváltani kívánt másodvetés területe, akkor a jogszabályban vagy pályázati felhívásban előírt feltétel teljesítéséhez a csökkentett csere terület kerül a vonatkozó támogatás szempontjából figyelembevételre.

(5) Nem vehető figyelembe olyan másodvetés, amely nem képez összefüggő talajborítottságot a mezőgazdasági táblán, vagy a tárgyév november 30. és a tárgyévet követő év február 14. napja között kerül elvetésre.

(6) Ha jogszabály vagy pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, akkor nem fogadható el olyan másodvetés, amely nincs jelen legalább tarlóállapotban a mezőgazdasági termelő földterületén az első főnövény betakarítása és a következő évi első növénykultúra vetése, telepítése, létrehozása között, figyelembe véve mind az első főnövény lekerülését követő, mind a második főnövény vetését megelőző talajmunkákra vonatkozó agronómiailag indokolt időt.

(7) A másodvetésnek mindkét főnövénytől különböző növénykultúrának kell lennie.

(8) A másodvetés céljára bejelentett terület nem metszheti a bejelentett tábla grafikus határát.

9. Agrotechnikai műveletek bejelentése

19. § (1) A 2. § (1) bekezdés e) pontja és (3) bekezdés 1. pontja szerinti támogatások és a feltételesség esetén az agrotechnikai műveletekkel kapcsolatos bejelentést az egységes kérelem elektronikus felületén kell megadni az adott intézkedésekre vonatkozó rendelkezések, illetve időpontok figyelembevételével.

(2) Ha jogszabály vagy pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, az agrotechnikai művelet bejelentése során a mezőgazdasági termelőnek – az egységes kérelem benyújtására előírt határidőn belül – ki kell választania

a) az agrotechnikai művelet tervezett típusát,

b) az agrotechnikai művelet elvégzésének tervezett helyét,

c) a kaszálás mint agrotechnikai művelet esetén az elvégzésének tervezett időpontját.

(3) Az egységes kérelem benyújtására előírt határidőn túl új, tervezési adatokkal is érintett agrotechnikai művelet csak akkor jelenthető be és vehető figyelembe, ha azzal a mezőgazdasági termelő az AÖP rendelet 10. §-a, 25. §-a, valamint 26. §-a szerinti kötelezettségének tesz eleget.

(4) Az agrotechnikai műveletek megvalósulását követő tizenöt napon belül az egységes kérelem felületen be kell jelenteni az elvégzett tevékenységet, valamint annak időpontját.

(5) Az egységes kérelem benyújtását megelőzően elvégzett agrotechnikai művelet bejelentését az egységes kérelem benyújtásával egyidejűleg kell bejelenteni.

(6) Az egynyári növényekkel történő sorköztakarás esetén a sorköztakaró növény vetését, lekerülését – betakarítását, beforgatását vagy bedolgozását – követő tizenöt napon belül az elvégzett tevékenységet és annak dátumát be kell jelenteni.

(7) Ha őszi vetésű növények vagy talajtakaró növények agrotechnikai műveletként történő bejelentésére kerül sor – a tevékenység elvégzését követő tizenöt napon belül – a bejelentésnek tartalmaznia kell a vetés tényleges időpontját és a termesztett növénykultúra megnevezését.

(8) Ha a bejelentésre kerülő agrotechnikai művelet nem a gyakorlattal érintett tábla egészére vonatkozik, akkor az agrotechnikai művelet céljára bejelentett terület nem metszheti a bejelentett tábla grafikus határát.

(9) A (4)–(7) bekezdés szerinti határidők elmulasztása esetén az egységes kérelemben bejelentett, tervezési adatokkal is érintett, illetve tervezési adatokkal nem érintett agrotechnikai művelet nem vehető figyelembe az egyes támogatások és a feltételesség vonatkozásában.

10. A gazdálkodási napló

20. § (1) A mezőgazdasági termelő a gazdálkodási naplót – figyelemmel a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 29. § (6) bekezdésére és 30. § (7) bekezdésére – jogszabályban vagy pályázati felhívásban meghatározottak szerint elektronikusan vagy papír alapon vezeti.

(2) Ha jogszabály vagy pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, a gazdálkodási napló vezetését az egységes kérelem benyújtásától, de legkésőbb az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig meg kell kezdeni, és azt a tárgyév egésze vonatkozásában kell vezetni.

(3) A gazdálkodási napló vezetését a Kincstár helyszíni vizsgálat keretében vizsgálja.

(4) A papíralapú gazdálkodási napló kitöltésére vonatkozó, a Nemzeti Irányító Hatóság által jóváhagyott útmutatót a NÉBIH a honlapján közleményben teszi közzé.

(5) A gazdálkodási napló adattartalmát a Kincstár és a végrehajtásban közreműködő szerv az eljárásban a támogatási feltételek ellenőrzésére használhatja fel.

11. Hiánypótlás

21. § Kizárt a hiánypótlás az egységes kérelem kötelező tartalmát képező, 4. § szerinti adatok, valamint ezen adatok igazolására szolgáló, az egységes kérelem mellékletét képező dokumentumok tekintetében.

12. Az egységes kérelem vizsgálata

22. § (1) A 2. § (1) bekezdés b)–f) pontja és a 2. § (4) bekezdés 1. pontja szerinti támogatás kizárólag az Aktív gazda rendeletnek megfelelő mezőgazdasági termelő részére nyújtható.

(2) A mezőgazdasági termelő földhasználati jogosultságát a Kincstár a KAP törvény 14. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a KAP Vhr. 61. § (4) bekezdése szerinti dokumentumok alapján vizsgálja. A jogszerű földhasználattal nem igazolt területek után a mezőgazdasági termelő nem jogosult támogatásra, ezen területeket jogosulatlanul igényelt területként kell figyelembe venni.

(3) A KAP Vhr. 61. § (4) bekezdésében felsorolt, jogszerű földhasználat igazolásaként elfogadható okiratok közül – ha a jogszerű földhasználat igazolása földhasználati szerződéssel történik – a Kincstár kizárólag azt fogadja el, amely a megkötése időpontjában hatályos jogszabályok alapján érvényes földhasználati vagy föld hasznosítására irányuló jogcímnek minősül.

(4) *  A jogszerű földhasználat igazolására vonatkozó felszólítás, a 23. § (5) bekezdés a) pontja, a 24. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 24. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egyeztetésre vonatkozó felszólítás – e rendelet vagy más jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az (EU) 2022/1173 rendelet 7. cikk (2) bekezdése szerinti adminisztratív ellenőrzésről történő értesítésnek minősül.

(5) A Feltételességi rendelet 16. §-a szerinti HMKÁ 7. előírás tekintetében az ökológiai tanúsító szervezet tárgyév augusztus 31. napjáig – a Kincstár adatszolgáltatása alapján – tájékoztatást nyújt a Kincstár részére a mezőgazdasági termelő támogatási kérelmében megjelölt ökológiai gazdálkodásba vont területének a 34/2013. (V. 14.) VM rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelésről.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti földterület ökológiai státusza megszüntetésre vagy visszaminősítésre kerül, akkor az ökológiai tanúsító szervezet nyolc napon belül megküldi a Kincstárnak az érintett földterület és a mezőgazdasági termelő azonosító adatait. A mezőgazdasági termelő tárgyéven belüli ökológiai státusz megszüntetéssel vagy visszaminősítéssel érintett terület tekintetében nem mentesül a Feltételességi rendelet 16. §-a szerinti HMKÁ 7. előírás alól.

(7) A 2. § (3) bekezdése szerinti állatalapú támogatásra kizárólag az a támogatási azonosítóval rendelkező mezőgazdasági termelő jogosult, aki a Tenyészet Információs Rendszerben a kérelemben szereplő állatok, állományok, méhcsaládok tenyészetének állattartójaként szerepel.

23. § (1) Az egységes kérelem tartalmának, valamint a támogatási feltételek vizsgálatára

a) az e rendeletben,

b) a Feltételességi rendeletben és

c) a 2. § (1)–(4) bekezdése szerinti miniszteri rendeletekben és pályázati felhívásokban

foglaltak szerint kerül sor az 5. § (5) bekezdés a) pontja szerinti grafikus azonosítással egyidejűleg kezdeményezett, a MePAR rendelet 8. §-a szerinti változásátvezetési bejelentés feldolgozása során megállapított tények, adatok figyelembevételével.

(2) Az egységes kérelem vizsgálata a bejelentett területi elem grafikusan megadott vagy az ellenőrzések eredményeképpen megállapított adatain alapul.

(3) Ha az adott referenciaterületre benyújtott egységes kérelemben szereplő igénylések, valamint az (1) bekezdés alapján végzett ellenőrzések által lefedett terület összesen nagyobb, mint a referenciaterület mértéke, akkor túligénylés kerül megállapításra.

(4) Ha a túligénylés nem haladja meg a referenciaterület méretének mérési tűréshatárral számolt területét, akkor a Kincstár a referenciaterület méretéig csökkenti a referenciaterületen belüli támogatási igénylésekben megjelölt területeket.

(5) Ha a túligénylés meghaladja a mérési tűréshatárral számolt referenciaterületet, akkor a Kincstár

a) egyeztetésre szólítja fel az érintett mezőgazdasági termelőket a kérelemben megadott adatok, tények megfelelő kijavítására, vagy

b) ellenőrzés folytat le az érintett referenciaterület vonatkozásában.

(6) Ha a 2. § (1) bekezdés b)–g) pontja szerinti jogcímek esetében a túligénylés vizsgálata során a Kincstár megállapítja, hogy az adott referenciaterületen egyetlen mezőgazdasági termelő érintett, a Kincstár a támogatási igénylésekben megjelölt területet csökkenti a referenciaterület mértékéig.

(7) Ha az adott referenciaterületre végzett helyszíni vizsgálat eredményeként a mérési tűréshatár figyelembevételével meghatározott területek összessége meghaladja a referenciaterületet, akkor a Kincstár a referenciaterület feletti területet az egyes táblákra meghatározott területek arányában levonja a referenciaterületen belüli támogatható táblák területeiből.

24. § (1) Ha adott referenciaterületen a mezőgazdasági termelők által az 5. § (5) bekezdés b) pontja szerint bejelentett táblák grafikus adatai egymással, valamint a megállapított táblák – beleértve a nem termelő tájképi elemeket és az egyéb tájképi elemeket – grafikus adatai egymással minimum 5% vagy minimum 0,1 hektár, a pontszerű tájképi elem esetében 100% átfedést mutatnak, akkor a Kincstár az érintett területek vonatkozásában

a) egyeztetésre szólítja fel az érintett mezőgazdasági termelőt a megadott grafikus tábla adatainak kijavítására, vagy

b) ellenőrzést folytat le az érintett bejelentett tábla, nem termelő tájképi elem vagy egyéb tájképi elem vonatkozásában.

(2) Ha adott referenciaterülettel a mezőgazdasági termelők által az 5. § (5) bekezdés b) pontja szerint bejelentett területi elemek grafikus adatai a MePAR rendelet 8. § (1) bekezdésében foglalt tűréshatárt meghaladó mértékben ráfedést mutatnak, akkor a Kincstár az érintett területek vonatkozásában

a) egyeztetésre szólítja fel az érintett mezőgazdasági termelőt a bejelentett területi elem grafikus adatainak kijavítására, vagy

b) ellenőrzést folytat le.

25. § (1) A Kincstár az érintett referenciaterületeken az ellenőrzés során az 5. § (5) bekezdés a) pontja szerinti grafikus azonosítástól eltérően is megállapíthatja a kérelmezett terület valós elhelyezkedését.

(2) Ha a jogszerű földhasználat vizsgálat alapján nem oldható fel a 24. § (1) bekezdése alapján megállapított többszörös igénylés, abban az esetben a Kincstár felszólít minden érintett mezőgazdasági termelőt annak igazolására, hogy a területen valós mezőgazdasági tevékenységet folytat, az adott területnek tényleges használója.

(3) A 23. § (4) és (6) bekezdése szerinti területcsökkentések jogosulatlan területként kerülnek figyelembevételre.

(4) Ha a 23. § (4)–(7) bekezdése, 24. §-a és az (1) és (2) bekezdés szerinti eljárás eredményeképpen sem szüntethető meg a 23. § (4) bekezdése és a 24. § (1) és (2) bekezdése szerinti meg nem felelés, akkor az minden érintett egységes kérelem esetében jogosulatlan igénylésnek számít.

(5) A (3) bekezdés szerinti terület – a jogosulatlan igényléshez kapcsolódó jogkövetkezmények számítása szempontjából – nem haladhatja meg a kérelmezett terület 100%-át.

(6) Jogvita esetén a 23. § (4) bekezdése és a 24. § (1) bekezdése szerinti meg nem felelés mindaddig fennáll, amíg valamelyik érintett mezőgazdasági termelő a jogvitát lezáró végleges döntéssel vagy jogerős bírósági határozattal nem igazolja jogosultságát, vagy az érintett mezőgazdasági termelők nem javítják ki a kérelmeiket.

(7) Részben vagy egészben bezárt területre történő igénylés esetén a Kincstár az adott táblákat a jogszerű földhasználat vizsgálatra vonatkozó kiválasztási eljárásában kockázati tényezőként veszi figyelembe.

26. § Ugyanazon állatalapú támogatás esetén, ha több egységes kérelem alapján többszörös támogatási igénylés kerül benyújtásra, a Kincstár azon mezőgazdasági termelő számára állapítja meg a támogatást, amely mezőgazdasági termelő az állatalapú nyilvántartás alapján az állategyed, méhcsalád, állatállomány, állategység tartójának minősül, és megfelel a vonatkozó miniszteri rendeletben vagy pályázati felhívásban előírt feltételeknek.

27. § Ha a mezőgazdasági termelő nem tesz eleget a tárgyév június 10. napjáig valamennyi mezőgazdasági tábla bejelentésére vonatkozó kötelezettségének, és az egységes kérelmében bejelentett összes mezőgazdasági tábla területének, valamint az általa bejelentett és be nem jelentett mezőgazdasági táblák területének összege közötti különbözet

a) meghaladja a bejelentett területek 3%-át, de nem éri el a 10%-ot, úgy az adott évre a mezőgazdasági termelőnek fizetendő területalapú támogatások teljes összege 1%-kal,

b) a bejelentett területek legalább 10%-a, de nem éri el a 20%-ot, úgy az adott évre a mezőgazdasági termelőnek fizetendő területalapú támogatások teljes összege 2%-kal,

c) a bejelentett területek legalább 20%-a, úgy az adott évre a mezőgazdasági termelőnek fizetendő területalapú támogatások teljes összege 3%-kal

kerül csökkentésre.

28. § (1) Az adminisztratív ellenőrzés a KAP II rendelet 78. cikke szerinti keresztellenőrzéseket (a továbbiakban: keresztellenőrzés) is magában foglalja az alábbiak szerint:

a) bejelentett területi elemre vonatkozó keresztellenőrzés abból a célból, hogy megelőzhető legyen ugyanazon támogatás többszörös odaítélése ugyanarra a naptári vagy igénylési évre,

b) a támogatási jogosultságokra vonatkozó keresztellenőrzés a jogosultságok meglétének és a támogathatóságnak az ellenőrzésére,

c) az egységes kérelemben bejelentett területi elemek és a MePAR-ban az egyes referenciaterületek vonatkozásában szereplő adatok és tények közötti keresztellenőrzés annak vizsgálata érdekében, hogy az érintett terület támogatható-e,

d) a támogatási jogosultságok és a meghatározott terület közötti keresztellenőrzés annak vizsgálata érdekében, hogy rendelkezésre áll-e a vonatkozó miniszteri rendeletekben vagy pályázati felhívásokban meghatározott, legalább a minimum területnagysággal, erdőrészlet-nagysággal vagy táblanagysággal megegyező támogatható hektár,

e) az állatalapú nyilvántartás segítségével végzett keresztellenőrzés a támogathatóság vizsgálatára, valamint annak érdekében, hogy elkerülhető legyen ugyanazon támogatás jogosulatlan odaítélése ugyanarra a naptári vagy igénylési évre és

f) állatalapú támogatások esetén a támogatási jogosultságok és a meghatározott állatok közötti keresztellenőrzés.

(2) A keresztellenőrzéseket a bejelentett területi elemrajz adatok és a MePAR-ban rögzített adatok grafikus összevetésével kell elvégezni.

(3) Az egységes kérelem benyújtásakor vagy az ellenőrzések után nem elfogadhatónak vagy nem támogathatónak minősített kérelmek vagy mezőgazdasági termelők adatait fel kell használni az (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerinti keresztellenőrzésekhez.

29. § (1) A KAP II rendelet 65. cikk (2) bekezdése szerinti integrált rendszer hatálya alá tartozó terület- és állatalapú támogatások vonatkozásában a helyszíni vizsgálatra történő kijelölést a Kincstár ellenőrzési minta kiválasztásával végzi el. Ez a minta azon mezőgazdasági termelők teljes köréből kerül kiválasztásra, akik esetében a kiválasztás időpontjáig nem került megállapításra támogatási jogosultság hiánya, továbbá a támogatási kérelmüket nem vonták vissza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti minta kiválasztást nem kell alkalmazni azon támogatási feltételek vonatkozásában, amelyek teljeskörűen ellenőrizhetőek egyéb ellenőrzési eszközökkel.

(3) Az (1) bekezdés szerinti minta két részből áll:

a) egy véletlenszerűen kiválasztott részből, valamint

b) egy kockázatelemzés alapján kiválasztott részből, amely azon területekre összpontosít, ahol a legmagasabb a hibakockázat.

(4) Az évente elvégzett helyszíni vizsgálatok mintájába bele kell foglalni az (1) bekezdés szerinti integrált rendszer hatálya alá tartozó támogatást igénylő mezőgazdasági termelők legalább 5%-át és a kendertermelésre bejelentett táblák 30%-át.

(5) Az ellenőrzési minta – a meg nem felelés valószínűsége alapján – legalább 20%-át, de legfeljebb 40%-át véletlenszerűen, a fennmaradó részét kockázatelemzés alapján kell kiválasztani. Ha egy támogatás alkalmazása első évében a meg nem felelés valószínűsége előzetesen nem állapítható meg, lehetőség van kizárólag véletlenszerű módszer alkalmazására.

(6) A Kincstár a kockázatelemzés hatékonyságát évente értékeli, tényezőit frissíti, összevetve a kockázatelemzés alapján kiválasztott, illetve a véletlenszerűen kiválasztott minta eredményeit. A Kincstár nyilvántartást vezet az egyes mezőgazdasági termelők helyszíni vizsgálatra való kiválasztásának okairól. A helyszíni vizsgálatot végző ellenőrt, annak megkezdése előtt megfelelően tájékoztatni kell.

(7) Az ellenőrzési rendszer hatékonyságáról és a szükséges módosításokról a Nemzeti Irányító Hatóságot a Kincstár a tárgyévet követő év február 28-ig tájékoztatja.

(8) Ha egy adott támogatással összefüggésben a véletlenszerűen kiválasztott kérelmek helyszíni ellenőrzése jelentős meg nem felelést tár fel, a Kincstár a következő évben – kizárólag a helyszíni vizsgálaton feltárt, jelentős meg nem felelés alapján – növeli a vizsgálatnak alávetendő mezőgazdasági termelők számát.

30. § (1) A helyszíni vizsgálatokat a támogatási feltételek hatékony ellenőrzését biztosító időszakon belül kell elvégezni. A helyszíni ellenőrzéseket úgy kell ütemezni, hogy az adott mezőgazdasági üzemben tett látogatások száma a szükséges minimumra korlátozódjon.

(2) A helyszíni vizsgálatra vonatkozó bejelentés megtétele és annak megkezdése közötti időszakot a szükséges legrövidebb időtartamra kell korlátozni, amely nem haladhatja meg a tizennégy napot. Az állatalapú támogatásokat érintő helyszíni vizsgálat esetén a bejelentés az ellenőrzés megkezdésének időpontja előtt legfeljebb 5 nappal tehető meg.

(3) Az előírt minimális helyszíni vizsgálati arány legalább 50%-át kell elvégezni a birtokon tartás időszaka alatt az állatalapú támogatások esetében. Ha a birtokon tartás időszaka előre nem határozható meg, vagy az az egységes kérelem benyújtását megelőzően kezdődik, akkor az előírt helyszíni vizsgálatokat az egységes kérelem beadása és a kifizetés közötti időszakon belül elosztva kell elvégezni.

(4) A helyszíni vizsgálatok keretében – a területi monitoring rendszer útján ellenőrizhető feltételek kivételével – azon támogatási feltételek betartását kell ellenőrizni, amelyek a helyszínen ellenőrizhetőek, és amelyek tekintetében az adott mezőgazdasági termelőt kiválasztották.

(5) A helyszíni ellenőrzésnek ki kell terjednie minden olyan bejelentett területi elemre és állategyedre, törzsállományra, méhcsaládra és állategységre, amelyre az integrált rendszer hatálya alá eső támogatási intézkedések keretében támogatást igényelnek, és egyéb eszközökkel nem ellenőrizhető.

(6) A helyszíni vizsgálat vagy a távérzékeléses ellenőrzés során területmérésre is sor kerülhet. A GNSS vagy ortofotók, űrfelvételek felhasználásával végrehajtott területmérésekre vonatkozóan mérési tűréshatárt kell megállapítani.

(7) A bejelentett területi elemekkel összefüggő támogatási feltételek helyszíni vizsgálata az olyan mezőgazdasági területi elemek véletlenszerűen kiválasztott mintájának legalább 50%-ára korlátozható, amelyekre vonatkozóan kérelmet nyújtottak be.

(8) Ha a véletlenszerűen vagy a kockázatértékelés alapján kiválasztott minta meg nem felelést tár fel, valamennyi mezőgazdasági területi elem esetében el kell végezni a támogatási feltételek ellenőrzését, illetve extrapolálni kell a minta eredményeit.

(9) A terhelő megállapítást tartalmazó jegyzőkönyv egy másolati példányát az ellenőr – ha az ehhez szükséges technikai feltételek adottak, és a KAP Vhr. 43. §-a szerinti papíralapú jegyzőkönyv készült – a helyszínen átadja, vagy azt a kedvezményezett részére a jegyzőkönyv lezárásától számított tizenöt napon belül megküldi. Ha a kedvezményezett kéri, a jegyzőkönyv egy másolati példányát minden esetben át kell adni vagy meg kell küldeni részére.

31. § (1) Állatalapú támogatások esetében a helyszíni vizsgálat az alábbiakra terjed ki:

a) az egységes kérelemben szereplő, a mezőgazdasági üzemben tartott állatok száma megegyezik-e az állatalapú nyilvántartásba bejegyzett, illetve bejelentett számmal,

b) az állatalapú nyilvántartás bejegyzései és az abba történő bejelentései helytállóságának és koherenciájának ellenőrzésére, az adott állatfajra vonatkozó ENAR rendelet szerinti igazoló okmányokból vett minta alapján,

c) annak igazolására, hogy a szarvasmarhaféléket, juh- és kecskeféléket vagy sertéseket megjelölték füljelzővel vagy más azonosító eszközzel, ellátták őket marhalevéllel vagy mozgatásra vonatkozó dokumentummal,

d) az egységes kérelemben szereplő állategyedek, állományok, méhcsaládok, adott esetben tenyészetek és tartási helyek megfelelnek-e a támogatási feltételeknek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés véletlenszerű mintavételezéssel is történhet. Ha a minta ellenőrzése meg nem felelést tár fel, ellenőrizni kell a tenyészetben, illetve a tartási helyen található összes állatot.

32. § (1) A kenderfajták ellenőrzése és a tetrahidrokannabinol-tartalom (a továbbiakban: THC-tartalom) mennyiségi meghatározása tekintetében az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023–2027-es, az említett rendelet szerinti KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozástípusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. szabványra irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. december 7-i (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/126 rendelet] 3. cikkében foglaltak az irányadóak. A THC-tartalommal kapcsolatos eredmények nyilvántartását a Kincstár vezeti.

(2) A kender termesztésre vonatkozó követelmények tekintetében az (EU) 2022/126 rendelet 5. cikkében foglaltak az irányadóak.

13. Területalapú támogatások kiszámításának alapja

33. § (1) Ha ugyanaz a terület több különböző területalapú támogatás alapjául is szolgál, az adott területet külön kell figyelembe venni minden egyes támogatás tekintetében.

(2) Ha az egységes kérelemmel bejelentett terület meghaladja egy adott terménycsoportra vonatkozóan a meghatározott terület nagyságát, a támogatást az adott terménycsoportra meghatározott terület alapján kell kiszámítani.

(3) Ha egy meghatározott terménycsoport területéről megállapításra kerül, hogy nagyobb az egységes kérelemben bejelentett területnél, a támogatást a bejelentett terület alapján kell kiszámítani.

(4) Ha a meghatározott összterület és

a) a közvetlen támogatásokra vonatkozóan támogatásra bejelentett teljes terület vagy

b) valamely területalapú támogatásra vonatkozóan támogatásra bejelentett teljes terület

közötti különbség 0,1 hektár vagy annál kevesebb, a meghatározott terület és a bejelentett terület nagyságát egyenlőnek kell tekinteni. E számításnál kizárólag a terménycsoportok szintjén tett, túlzott mértékű bejelentéseket kell figyelembe venni.

(5) A (4) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha az említett különbség a támogatásra bejelentett összterület több mint 20%-ának felel meg.

34. § (1) Ha egy adott terménycsoport tekintetében valamely területalapú támogatás keretében bejelentett terület meghaladja a meghatározott területet, a meghatározott terület alapján kiszámított támogatást a hektárban megállapított különbség 0,75-szeresével kell csökkenteni, ha ez a különbség 3%-nál vagy 2 hektárnál nagyobb, de legfeljebb a meghatározott terület 20%-a. Ezen terület eltérés enyhe eltérésnek minősül.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti különbség meghaladja a meghatározott terület 20%-át, az érintett terménycsoportra meghatározott területet a hektárban megállapított különbség másfélszeresével kell csökkenteni. Ezen terület eltérés közepes eltérésnek minősül.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti különbség meghaladja a meghatározott terület 50%-át, az érintett terménycsoportra támogatás nem nyújtható. Ezen terület eltérés súlyos eltérésnek minősül.

(4) Ha egy mezőgazdasági termelő esetén előző évben már megállapításra került egy érintett terménycsoport alapján kifizethető területalapú támogatásra vonatkozóan legalább enyhe mértékű eltérés, és a következő évben enyhe eltérés kerül megállapításra, a megállapítással érintett terménycsoport alapján kifizethető területalapú támogatást a megállapított különbség másfélszeresével kell csökkenteni.

(5) Ha egy mezőgazdasági termelő esetén előző évben már megállapításra került egy érintett terménycsoport alapján kifizethető területalapú támogatásra vonatkozóan legalább enyhe mértékű eltérés, és a következő évben közepes eltérés kerül megállapításra, a megállapítással érintett terménycsoport alapján kifizethető területalapú támogatást a megállapított különbség háromszorosával kell csökkenteni.

(6) A levonandó összeg azonban nem haladhatja meg az érintett terménycsoport alapján kifizethető területalapú támogatás 100%-át.

14. Állatalapú támogatások kiszámításának alapja

35. § (1) A kérelemben feltüntetettnél több állategyedre, méhcsaládra és állategységre vonatkozóan nem nyújtható támogatás.

(2) A mezőgazdasági üzem területén lévő állategyedeket, méhcsaládokat és állategységet csak akkor lehet meghatározottnak tekinteni, ha azokat az egységes kérelemben azonosították, és megfelelnek a vonatkozó miniszteri rendeletben vagy pályázati felhívásban foglalt feltételeknek.

(3) Ha az egységes kérelemben bejelentett állatlétszám meghaladja az ellenőrzések eredményeként meghatározott létszámot, akkor a támogatást a meghatározott állatok alapján kell kiszámítani.

(4) Az állatalapú nyilvántartással kapcsolatos meg nem felelés esetén

a) a mezőgazdasági üzem területén lévő azon szarvasmarhát, amely a két azonosító eszköze egyikét elveszítette, meghatározottnak kell tekinteni, feltéve, hogy a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének a szárazföldi állatokat tartó létesítményekre és a keltetőkre, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok és keltetőtojások nyomonkövethetőségére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. június 28-i 2019/2035 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2019/2035/EU rendelet) I. Címében foglaltak alapján egyértelműen és egyedileg azonosítani lehet,

b) a mezőgazdasági üzem területén lévő azon juhot vagy kecskét, amely egyik azonosító eszközét elveszítette, meghatározottnak kell tekinteni, ha az állat a 2019/2035/EU rendelet II. Cím 4. cikk (2) bekezdés a) pontjával összhangban valamely első azonosító eszközzel továbbra is azonosítható, és ha a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének valamennyi egyéb előírása teljesül,

c) ha egy, a mezőgazdasági üzem területén lévő szarvasmarha, juh vagy kecske mindkét azonosító eszközét elveszítette, meghatározottnak kell tekinteni, feltéve, hogy a 2019/2035/EU rendelet I. vagy II. Címében foglalt nyilvántartás, marhalevél, adatbázis vagy egyéb eszközök segítségével továbbra is egyedileg azonosítható, és ha az állattartó bizonyítani tudja, hogy az adott állatfajra vonatkozó ENAR rendelet szerinti előírásoknak megfelelően intézkedéseket tett az azonosító eszközök pótlására,

d) az állatot meghatározottnak kell tekinteni, ha a feltárt meg nem felelés az állatalapú nyilvántartásban vagy a marhalevélben szereplő hibás bejegyzésekkel kapcsolatos, de a támogatás jogosultsági feltételei szempontjából nem releváns, és a Kincstár a meg nem felelés tényéről a tenyészet helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalt tájékoztatja,

e) az érintett állatot meghatározottnak kell tekinteni, ha a támogatási jogosultság szempontjából releváns kritériummal összefüggésben feltárt meg nem felelés az állatokkal kapcsolatos események állatalapú nyilvántartásba történő késedelmes bejelentéséhez kapcsolódik, és a bejelentésre az egységes kérelem benyújtásáig, a hízott bikatartás és anyajuhtartás támogatása esetén pedig a birtokon tartás időszakának kezdete előtt sor került.

15. Az állatalapú támogatások keretében bejelentett állatok tekintetében meghatározott támogatáscsökkentések

36. § (1) Azon támogatás teljes összegét, amelyre a mezőgazdasági termelő állatalapú támogatás keretében a tárgyévben jogosult, a meghatározott állatlétszám, méhcsalád, állategység alapján kell kifizetni, ha az ellenőrzések eredményeként

a) a 2. § (1) bekezdés d) és g) pontja szerinti állatalapú támogatások tekintetében legfeljebb három állat minősül nem meghatározottnak, és

b) a nem meghatározottnak minősülő szarvasmarha-, juh- és kecskefélék egyedileg azonosíthatók az állatalapú nyilvántartásban.

(2) Ha háromnál több állat minősül nem meghatározottnak, vagy ha a nem meghatározottnak minősülő szarvasmarha-, juh- és kecskefélék egyedileg nem azonosíthatók az állatalapú nyilvántartásban, akkor azon támogatás teljes összegét, amelyre a mezőgazdasági termelő az (1) bekezdés szerinti támogatás vagy a támogatáson belüli, KAP I rendelet 3. cikk 4. pontja szerinti művelet (a továbbiakban: művelet) keretében a tárgyévben jogosult, az alábbi mértékkel kell csökkenteni:

a) a (4) bekezdésnek megfelelően megállapított arányban, ha az nem több 20%-nál,

b) a (4) bekezdésnek megfelelően megállapított arány kétszeresével, ha az 20%-nál több, de nem több 30%-nál.

(3) Ha a (4) bekezdés alapján megállapított érték meghaladja a 30%-ot, a mezőgazdasági termelő nem jogosult az (1) bekezdés szerinti támogatásra.

(4) A támogatásban nem meghatározottnak minősített állatok számának és az adott támogatás tekintetében a tárgyévre vonatkozóan meghatározott állatok számának százalékban kifejezett hányadosa adja az alapját a (2) és (3) bekezdésben foglalt százalékos arányok megállapításának.

16. A támogatás csökkentés, kiigazítás és elutasítás kiszámításának sorrendje

37. § Az egységes kérelem keretében igényelhető támogatások tekintetében a támogatás csökkentését, kiigazítását és elutasítását a következő sorrendben kell kiszámítani:

a) a 34–36. § szerinti csökkentést a teljes támogatási összegre kell alkalmazni;

b) az a) pont szerinti összeg képezi az adott támogatás feltételeinek nem teljesítése miatt alkalmazandó, miniszteri rendeletben vagy pályázati felhívásban foglalt elutasítás vagy csökkentés kiszámításának alapját;

c) a b) pont szerinti összeg képezi a 27. § alapján történő csökkentés kiszámításának alapját;

d) a c) pont szerinti összeg képezi a KAP II rendelet 17. cikke szerinti kiigazítási arány alkalmazásának alapját;

e) a d) pont szerinti összeg képezi a kölcsönös megfeleltetés vagy a feltételesség szabályainak be nem tartása miatt alkalmazott csökkentés kiszámításának alapját.

38. § (1) A 37. § a)–c) és e) pontja szerinti támogatáscsökkentést és elutasítást nem kell alkalmazni, ha az azt kiváltó meg nem felelés oka valamely hatóság mulasztására vagy tévedésére vezethető vissza, és az a mezőgazdasági termelő részére nem felróható.

(2) A 36. § a)–c) és e) pontja szerinti támogatáscsökkentést nem kell alkalmazni, ha az azt kiváltó meg nem felelés a mezőgazdasági termelő részére nem felróható, feltéve, hogy e tényt a mezőgazdasági termelő igazolni tudja, vagy arról a Kincstár más módon meggyőződött.

39. § (1) Ha a mezőgazdasági termelő a 2. § (1), (3) és (4) bekezdésében felsorolt támogatás vonatkozásában mesterségesen teremtette meg a körülményeket a támogatási feltételek teljesítése érdekében, az így megszerzett támogatás jogosulatlan igénybevételnek minősül. A körülmények mesterséges megteremtésének kell tekinteni különösen azokat az eseteket, amikor a mezőgazdasági termelő, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója használatában lévő földterületet az elérhető legmagasabb támogatási összeg igénybevétele céljából feldarabolják.

(2) Ha a rendelkezésre álló adatok és az elvégzett ellenőrzések ezt teljeskörűen alátámasztják, az (1) bekezdésben foglaltakról a Kincstár a mezőgazdasági termelőt egyeztetésre szólítja fel. A mezőgazdasági termelő az egyeztetés keretében a Kincstár megállapításaival szemben ellenbizonyítással élhet.

17. Kifizetés

40. § (1) Ha a 2. § (1)–(4) bekezdése szerinti miniszteri rendelet vagy pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, akkor a támogatás kifizetése a tárgyév december 1. és a tárgyévet követő év június 30. között a mezőgazdasági termelőnek a Kincstár által vezetett Kedvezményezetti Nyilvántartási Rendszerben nyilvántartott fizetési számla számra történő átutalással történik.

(2) Ha a 2. § (1)–(4) bekezdése szerinti miniszteri rendelet vagy pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, a támogatás euróban kerül megállapításra, és forintban kerül kifizetésre.

41. § (1) A 2. § (1) bekezdés b)–f) pontja szerinti támogatások esetében a fajlagos támogatási összeg az adott támogatásra rendelkezésre álló pénzügyi keret és az ellenőrzések alapján megállapított összes terület vagy állat hányadosaként meghatározott összeg, azzal, hogy ennek az összegnek az adott miniszteri rendelet mellékletében rögzített értékhatárokon belül kell maradnia.

(2) Ha a tárgyévben az (1) bekezdés szerinti fajlagos támogatási összeg az ott hivatkozott értékhatárokon kívül esik, és ezáltal a legkisebb értéket nem éri el, vagy meghaladja a legnagyobb értéket, lehetőség van a tárgyév vonatkozásában a 2. § (1) bekezdés b)–f) pontja szerinti támogatások keretösszegei közötti forrásátcsoportosításra.

(3) A (2) bekezdés szerinti forrásátcsoportosítás során figyelemmel kell lenni minden érintett fajlagos támogatási összeghez kötődő értékhatárra, valamint a KAP I rendelet vonatkozó szabályaira.

(4) A (2) bekezdés szerinti forrásátcsoportosítás csak a tárgyévre vonatkozik, a soron következő pénzügyi évek keretösszegeit nem változtatja meg.

18. Záró rendelkezések

42. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

43. § Ez a rendelet

a) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i 2021/2115/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i 2021/2116/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. május 4-i 2022/1172/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

d) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2022. május 31-i 2022/1173/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

e) az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023–2027-es, az említett rendelet szerinti KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozástípusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. szabványra irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. december 7-i (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 15/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Gyepalkotó és egyéb takarmánynövény fajok listája

A B
1. Magyar név Tudományos (latin) név
2. Angol perje Lolium perenne
3. Réti perje Poa pratensis
4. Vörös csenkesz Festuca rubra
5. Olaszperje Lolium multiflorum
6. Magyar rozsnok Bromus inermis
7. Nádképű csenkesz Festuca arundinacea
8. Zöld pántlikafű Phalaris arundinacea
9. Bíborhere Trifolium incarnatum L.
10. Vöröshere Trifolium pratense L.
11. Fehérhere Trifolium repens L.
12. Perzsahere Trifolium resupinatum L.
13. Alexandriai here Trifolium alexandrinum
14. Korcshere Trifolium hybridum
15. Lódi lóhere Trifolium repens L. var. Giganteum
16. Fonák lóhere Trifolium resupinatum
17. Lucerna Medicago sativa L.
18. Komlós lucerna Medicago lupulina
19. Sárkerep lucerna Medicago falcata
20. Tarkavirágú vagy homoki lucerna Medicago x. varia

2. melléklet a 15/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Veszélyes gyomnövények listája

A B
1. Magyar név Tudományos (latin) név
2. Aranka fajok Cuscuta spp.
3. Parlagfű Ambrosia artemisiifolia
4. Selyemkóró Asclepias syriaca

3. melléklet a 15/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Az inváziós növények listája

I. Nem termelő tájképi elemekre és egyéb tájképi elemekre vonatkozó inváziós fajok

A B
1. Magyar név Tudományos név
2. zöld juhar Acer negundo
3. mirigyes bálványfa Ailanthus altissima
4. parlagfű Ambrosia artemisifolia
5. gyalogakác Amorpha fruticosa
6. közönséges selyemkóró Asclepias syriaca
7. nyugati ostorfa Celtis occidentalis
8. aranka fajok Cuscuta spp.
9. süntök Echinocystis lobata
10. keskenylevelű ezüstfa Elaeagnus angustifolia
11. japánkeserűfű fajok Fallopia spp.
12. amerikai kőris Fraxinus americana
13. lepényfa Gleditsia triacanthos
14. kaukázusi medvetalp Heracleum mantegazzianum
15. perzsa medvetalp Heracleum persicum
16. Szosznovszkij-medvetalp Heracleum sosnowskyi
17. japán komló Humulus scandens
18. bíbor nebáncsvirág Impatiens glandulifera
19. kisvirágú nebáncsvirág Impatiens parviflora
20. közönséges ördögcérna Lycium barbarum
21. amerikai alkörmös Phytolacca americana
22. kínai alkörmös Phytolacca esculenta
23. arany ribiszke Ribes aureum
24. keserű csucsor Solanum dulcamara
25. kanadai aranyvessző Solidago canadensis
26. magas aranyvessző Solidago gigante

II. Gyephasznosítású táblán elhelyezkedő elemek esetén kitétellel érintett inváziós fajok (kivéve védett tájképi elemek)

A B
1. Magyar név Tudományos név
2. fekete fenyő Pinus nigra
3. erdei fenyő Pinus silvestris
4. kései meggy Prunus serotina
5. fehér akác Robinia pseudoacacia

III. Vízinövények (kis vizes élőhelyek)

A B
1. Magyar név Tudományos név
2. karoliniai tündérhínár Cabomba caroliniana
3. közönséges vízijácint Eichhornia crassipes
4. cingár átokhínár Elodea nuttallii
5. mexikói vízibojt Gymnocoronis spilanthoides
6. hévízi gázló Hydrocotyle ranunculoides
7. nagy fodros-átokhínár Lagarosiphon major
8. nagyvirágú tóalma Ludwigia grandiflora
9. sárga tóalma Ludwigia peploides
10. strucctoll-süllőhínár Myriophyllum aquaticum
11. felemáslevelű süllőhínár Myriophyllum heterophyllum
12. úszó kagylótutaj Pistia stratiotes
13. átellenes rucaöröm Salvinia molesta (Salvinia adnata)