1. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 16. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket – a megfizetés tekintetében – felfüggeszti. Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) elteltét követő 15 napon belül az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi a lakóház felépítését. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha
a) a határidő elteltét követő 15 napon belül megállapítja, hogy az illetékes építésügyi hatóság a határidőn belül – a vagyonszerző nevére szóló – végleges használatbavételi engedélyt adott ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette, vagy
b) a vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által határidőn belül kiadott – a vagyonszerző nevére szóló – végleges használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság által – a vagyonszerző nevére – kiadott használatbavételi engedély a határidőn belül nem vált véglegessé, az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket akkor törli, ha a használatbavételi engedély a határidő lejártát követően változatlan tartalommal – ide nem értve a kijavítással érintett részeket – véglegessé válik. Ezt a tényt az állami adóhatóság az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi.”
(2) Az Itv. 17. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket – a megfizetés tekintetében – felfüggeszti. Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) elteltét követő 15 napon belül az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi a lakóház felépítését. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha
a) a határidő elteltét követő 15 napon belül megállapítja, hogy az illetékes építésügyi hatóság a határidőn belül – a vagyonszerző nevére szóló – végleges használatbavételi engedélyt adott ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette, vagy
b) a vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által határidőn belül kiadott – a vagyonszerző nevére szóló – végleges használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság által – a vagyonszerző nevére – kiadott használatbavételi engedély a határidőn belül nem vált véglegessé, az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket akkor törli, ha a használatbavételi engedély a határidő lejártát követően változatlan tartalommal – ide nem értve a kijavítással érintett részeket – véglegessé válik. Ezt a tényt az állami adóhatóság az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi.”
(3) Az Itv. 26. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket – a megfizetés tekintetében – felfüggeszti. Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) elteltét követő 15 napon belül az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi a lakóház felépítését. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha
a) a határidő elteltét követő 15 napon belül megállapítja, hogy az illetékes építésügyi hatóság a határidőn belül – a vagyonszerző nevére szóló – végleges használatbavételi engedélyt adott ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette, vagy
b) a vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által határidőn belül kiadott – a vagyonszerző nevére szóló – végleges használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság által – a vagyonszerző nevére – kiadott használatbavételi engedély a határidőn belül nem vált véglegessé, az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket akkor törli, ha a használatbavételi engedély a határidő lejártát követően változatlan tartalommal – ide nem értve a kijavítással érintett részeket – véglegessé válik. Ezt a tényt az állami adóhatóság az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi.”
2. § Hatályát veszti az Itv. 16. § (2e) bekezdésében, 17. § (2e) bekezdésében, valamint 26. § (2e) bekezdésében a „jogerős vagy” szövegrész.
3. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 17. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A (8) bekezdés szerinti bejelentést nem kell megtenni, ha az időskorúak járadékában, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesülő, továbbá az aktív korúak ellátására jogosult személy a más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárás megindításakor vagy az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresési ellátás igénybevétele céljából történő jelentkezéskor nyilatkozik arról, hogy időskorúak járadékában, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül vagy aktív korúak ellátására jogosult. Ilyenkor a (8) bekezdés szerinti bejelentést az a szociális hatáskört gyakorló szerv, egészségbiztosítási szerv, nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, rehabilitációs hatóság, hadigondozási hatóság, családtámogatási szerv vagy állami foglalkoztatási szerv teszi meg, amelynél a (8) bekezdés szerinti eljárást megindították vagy a (8) bekezdés szerinti jelentkezés történt.”
(2) Az Szt. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jegyző – a képviselő-testületnek a 45. § (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti ellátás igénybevételével kapcsolatos feladata teljesítése céljából – átadja a 18. § l) pont la) alpontja szerinti szolgáltató részére a támogatásra jogosult személy 18. § a) pont aa) és ab) alpontjában, d) és e) pontjában, valamint l) pont la) alpontjában foglalt adatait.”
(3) Az Szt. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultságról a járási hivatal dönt. Az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot a megállapítása alapjául szolgáló, az (1) bekezdésben foglalt körülmény fennállásának időtartamáig, a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot négy évre állapítják meg. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő nap.”
(4) Az Szt. 51. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az éves gyógyszerkeret kimerülése előtt a gyógyszerkeretből még rendelkezésre álló, a jogosult részére rendelt gyógyszer térítési díját el nem érő maradványösszeg a gyógyszer térítési díjának kiegészítésére is felhasználható, azzal, hogy a maradványösszeg és a gyógyszer térítési díja közötti különbözetet a közgyógyellátott fizeti meg.
(4) A gyógyszerkeret (3) bekezdés szerinti felhasználására a három hónapos tárgyidőszakra megnyitott gyógyszerkeret esetében is lehetőséget kell biztosítani.”
(5) Az Szt. 66/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona tizennégy férőhelyig bővíthető.”
4. § Az Szt. 122/C. § (1) bekezdésében az „egy országos napilapban” szövegrész helyébe az „az állami fenntartó, illetve az önállóan gazdálkodó intézmény honlapján” szöveg lép.
5. § Hatályát veszti az Szt.
a) 50/A. § (10) bekezdés b) pontja,
b) 58/A. § (2g) bekezdése,
c) 92/F. § (1) bekezdés e) pontjában a „továbbképzés,” szövegrész.
6. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 146. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, térítési díjat kell fizetni
a) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért és gyermekek átmeneti gondozásáért,
b) a gyermekétkeztetésért, és
c) a fenntartó döntésétől függően a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosított utógondozói ellátásért, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gyermekének átmeneti gondozásáért.”
(2) A Gyvt. 147. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a fenntartó úgy dönt, hogy az általa fenntartott intézményben a 146. § (1) bekezdés c) pontja szerinti ellátást térítésmentesen biztosítja, intézményi térítési díjat sem kell megállapítani.”
7. § Hatályát veszti a Gyvt. 51. § (16) bekezdése.
8. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által nyilvántartott adatokról szóló kivonat kiadásának ügyintézési határideje nyolc nap.”
(2) A Tny. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésének napjára kérheti az öregségi nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását (a továbbiakban: rögzített nyugdíj). A rögzített nyugdíjjal rendelkező személy a tényleges öregségi nyugdíjba vonulásig nem minősül öregségi nyugdíjasnak.”
(3) A Tny. 82. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a rögzített nyugdíjjal rendelkező személy a nyugdíjkorhatár betöltését követően legalább 365 nap szolgálati időt szerez, a tényleges öregségi nyugdíjba vonuláskor a rögzített nyugdíj időközi nyugdíjemelésekkel növelt összege és a kezdő időpontra kiszámított öregséginyugdíj-összeg közül a magasabbat kell részére öregségi nyugdíjként megállapítani.
(1b) Rögzített nyugdíjjal rendelkező jogszerző halála esetén az (1a) bekezdésben foglaltakat a hozzátartozói nyugellátás megállapítása során is alkalmazni kell.”
(4) A Tny. 96/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyeztetési eljárás a biztosított, volt biztosított kérelmére vagy hivatalból indul. A biztosított, volt biztosított egyeztetési eljárás ismételt lefolytatását az egyeztetési eljárásban hozott határozat véglegessé válását követő egy év elteltével kérelmezheti.”
9. § A Tny. 82. § (2) bekezdésében a „Nem vonatkozik az (1) bekezdés arra” szövegrész helyébe a „Nem alkalmazható az (1a) és (1b) bekezdés arra az öregségi nyugdíjat igénylőre, illetve elhunyt jogszerzőre” szöveg lép.
10. § Hatályát veszti a Tny.
a) 96/B. §-át megelőző alcímcímben az „és a szolgálati idő, jogosultsági idő igazolása” szövegrész,
b) 96/E. §-a,
c) 101. § (1) bekezdés s) pontjában az „és a jogosultsági idő, szolgálati idő igazolása iránti eljárás” szövegrész.
11. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 18. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az elszámolási nyilatkozatot egy példányban kell kiállítani, amelyen a kiállító orvos aláírásával igazolja, hogy a biztosított az abban megnevezett ellátást igénybe vette. Az aláírt elszámolási nyilatkozatot – kérésére – a biztosítottnak át kell adni vagy meg kell küldeni elektronikus úton, aminek tényét az egészségügyi szolgáltató elektronikus formában rögzíti.”
(2) Az Ebtv. 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségbiztosító szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed az egészségbiztosítás pénzbeli, baleseti ellátásaival összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a társadalombiztosítási kifizetőhelyek hatáskörébe tartozó ellátásoknak és szolgáltatásoknak a jogosultak részére történő megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, egészségügyi szolgáltatói jelentéseket, könyvelési és egyéb okmányokat, illetve adatokat – elsősorban elektronikus formában – rendelkezésre kell bocsátani.”
12. § Hatályát veszti a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 45/C. §-a.
13. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/F. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kormány által a nyilvántartás vezetésére kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartást vezető szerv) a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza]
„f) a nem végleges állapotú személyek estében a felülvizsgálat időpontját,”
14. § A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 7. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Nem válik a Szövetség tagjává
a) a földgáztermelő a saját maga által termelt földgáz felhasználása körében, és
b) a szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó
ba) a rendszeregyensúlyozási tevékenységéhez, valamint
bb) a földgázszállító vagy földgázelosztó vezeték feltöltés, hálózati veszteségpótlás, hálózati mérési különbözet céljából
felhasznált földgáz körében.”
15. § A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 1. § c) pontjában a „rendszerüzemeltetői” szövegrész helyébe a „rendszerüzemeltetői, elosztói” szöveg lép.
16. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény „A közszolgálati médiaszolgáltatókra vonatkozó átmeneti szabályok” alcíme a következő 215/D. §-sal egészül ki:
„215/D. § Az N.S. Média és Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság részesedése vonatkozásában az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az Alap gyakorolja.”
17. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 27. § (5) bekezdésében az „elemzés és tanulmány, valamint a nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Natv.) 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatelemzés készítésén kívül nem használhatók fel más célra” szövegrész helyébe az „elemzés és tanulmány készítésén, valamint a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvényben (a továbbiakban: Nahtv.), valamint kormányrendeletben a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség számára meghatározott feladatok ellátásán és az általa nyújtott szolgáltatások nyújtásán kívüli célra nem használhatók fel” szöveg és az „a Natv. szerinti tájékoztatási szolgáltatásra irányuló igények alapján a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség részére adatelemzés készítésére újrahasznosítás céljából – a Natv. 7. § (5) bekezdés” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség részére feladatainak ellátása és általa nyújtott szolgáltatások biztosítása céljából – a Nahtv. 83. § (1) bekezdés” szöveg lép.
18. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A rehabilitációs ellátást a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal, a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a 19. § (2) bekezdés első mondatában meghatározott időponttól, a (2) bekezdés e)–h) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával kell megszüntetni.”
(2) Az Mmtv. 14. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy az ellátásra való jogosultságot megállapító döntés véglegessé válását követően újabb kérelmet terjeszt elő, azt a 19. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálat iránti kérelemnek kell tekinteni.”
19. § Hatályát veszti az Mmtv. 27. § (2a) bekezdés d) pontja.
20. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény
a) 37. § (4) bekezdésében a „megszűnését követő 5 évig kezeli” szövegrész helyébe a „megszűnéséig kezeli” szöveg,
b) 37. § (6) bekezdésében a „3 évig tartja nyilván” szövegrész helyébe az „a jogosultság megszűnéséig tartja nyilván” szöveg
lép.
21. § A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: 2013. évi CLXXIV. törvény) a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) A reklámcélú hasznosítási jog alapján a lakóépület tulajdonosa a tulajdonhoz való jog és a tulajdonnal való szabad rendelkezés körében – a közigazgatási anyagi jogszabályokban meghatározott feltételekkel összhangban – jogosult a lakóépület erre alkalmas felületeinek reklámelhelyezés céljából történő hasznosítására. A reklámcélú hasznosítási jog a reklámozó személyre is kiterjedően magában foglalja a közterületi ingatlan feletti légi tér e törvényben meghatározott mértékű térítésmentes igénybevételének a lehetőségét.
(2) A reklámcélú hasznosítási jog alapján a közterületről látható lakóépületen a településkép-védelmi jogszabályokban meghatározott reklám, reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés elhelyezésére, telepítésére, illetve használatára térítésmentesen vehető igénybe a közterületi ingatlan feletti légi tér, ha
a) a közterület feletti igénybevétel a közterületi telekhatártól számított, arra merőleges hossza az egy métert – a reklámhordozónak a reklám megvilágítását szolgáló berendezése esetében a két métert – nem haladja meg, és
b) az igénybevétel legalacsonyabb pontja a közterület terepszintjétől számítva legalább négy méter magasságban van.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaknál nagyobb mértékű igénybevételre a közterület-használatra vonatkozó helyi önkormányzati rendelet előírásai az irányadók. A helyi önkormányzat rendelete a (2) bekezdésben foglaltaknál nagyobb mértékű térítésmentes igénybevételt is biztosíthat.
(4) E § alkalmazásában közterületnek minősül a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott közterület.
(5) E § rendelkezései nem alkalmazhatóak a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott kiemelt nemzeti emlékhelyre, valamint a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezetére.”
22. § (1) A 2013. évi CLXXIV. törvény 5/A. §
a) (4) bekezdésében a „településkép védelméről” szövegrész helyébe a „magyar építészetről” szöveg,
b) (5) bekezdésében a „kulturális örökség védelméről” szövegrész helyébe a „magyar építészetről” szöveg
lép.
(2) A 2013. évi CLXXIV. törvény
a) 6. § (1) bekezdésében a „2–5. §-okat” szövegrész helyébe a „2–5/A. §-t” szöveg,
b) 6. § (2) bekezdésében az „és a 4. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe az „, a 4. § (1) bekezdése, valamint az 5/A. § (1) bekezdése” szöveg
lép.
23. § Nem lép hatályba az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 77. § (1) és (2) bekezdése.
24. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: 2016. évi LXXIV. törvény) a következő 16/F. §-sal egészül ki:
„16/F. § E törvénynek a jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XV. törvénnyel módosított 11/F. § 1. és 4. pontját a hatálybalépésükkor folyamatban lévő ügyekben – ideértve a jogorvoslati és a megismételt eljárásokat is – alkalmazni kell.”
25. § A 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. §
a) 1. pontjában az „el nem zárt magánút;” szövegrész helyébe az „el nem zárt magánút, ide nem értve a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló törvény szerinti reklámcélú hasznosítási jog gyakorlásával igénybe vett légi teret;” szöveg,
b) 4. pontjában az „eszköz, berendezés, létesítmény;” szövegrész helyébe az „eszköz, berendezés, létesítmény, ideértve a reklám megvilágítását szolgáló berendezést és annak valamennyi tartozékát, és” szöveg
lép.
26. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„86. § [Építésügyi hatósági adatszolgáltatás]
(1) Az állami adó- és vámhatóság az Országos Építésügyi Nyilvántartáson keresztül hozzáfér az építésügyi hatóság által kiadott és véglegessé vált használatbavételi és fennmaradási engedélyekhez, használatbavétel tudomásulvételéről szóló hatósági bizonyítványokhoz, továbbá az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványokhoz.
(2) Az építésügyi hatóság az általa kiadott, véglegessé vált használatbavételi és fennmaradási engedély, használatbavétel tudomásulvételéről szóló hatósági bizonyítvány egy példányát haladéktalanul megküldi az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnak.”
27. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja
a) jogviszonyának kezdetét legkésőbb a jogviszony első napján, a munkavégzés megkezdése előtt,
b) jogviszonyának megszűnését, szünetelésének kezdetét és befejezését 8 napon belül
jelenti be az egészségbiztosítási szervnek.”
28. § Hatályát veszti a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XCIX. törvény) 63. alcímcíme, 148. §-a, 149. § (2)–(17) bekezdése, 150. §-a.
29. § Hatályát veszti a 2021. évi XCIX. törvény 149. § (1) bekezdése.
30. § A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. §
a) 73. pontja a „közhasználatra szolgáló” szövegrész helyett az „a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló törvény szerinti reklámcélú hasznosítási jog gyakorlásával igénybe vett légi tér kivételével közhasználatra szolgáló” szöveggel,
b) 109. pontja az „eszköz, berendezés, létesítmény;” szövegrész helyett az „eszköz, berendezés, létesítmény, ideértve a reklám megvilágítását szolgáló berendezést és annak valamennyi tartozékát, és” szöveggel
lép hatályba.
31. § Hatályát veszti a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvény.
32. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 21. §, a 22. § (2) bekezdése, 15. alcím e törvény kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(3) A 8. alcím 2024. június 1. napján lép hatályba.
(4) Az 1. alcím, a 3. § (5) bekezdése, a 4–5. §, a 3–7. alcím, a 10–12. alcím, a 16–18. alcím, a 20. alcím 2024. július 1. napján lép hatályba.
(5) A 22. § (1) bekezdése, a 19. alcím 2024. október 1. napján lép hatályba.
(6) A 3. § (1), (2) és (4) bekezdése, a 14. alcím 2025. január 1. napján lép hatályba.
(7) A 3. § (3) bekezdése 2025. július 1. napján lép hatályba.
33. § (1) A 9. alcím az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 10. alcím az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) A 29. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
