A jogszabály mai napon ( 2024.07.19. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2025.I.1. -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

16/2024. (IV. 9.) AM rendelet

a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről

A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 48. § (3) bekezdés 10. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 54. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. direktvetés: megmunkálatlan, vagy a talajfelszín legfeljebb csekély mértékű bolygatása után, nyitócsoroszlyás vetőgéppel végzett vetés;

2. egységes kérelem: az egységes kérelemmel igényelhető egyes agrártámogatások eljárási szabályairól szóló 15/2024. (IV. 9.) AM rendeletben (a továbbiakban: Egységes kérelem rendelet) meghatározott kérelem;

3. elhanyagolható meg nem felelés: az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. május 4-i (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikk (4) bekezdése szerinti meg nem felelés;

4. *  erózió veszélyeztetett terület: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (a továbbiakban: MePAR) lehatárolásra került, 12%-nál nagyobb lejtésű, valamint egyéb erózióval érintett területeket meghatározó fedvény szerinti terület, ide nem értve a kizárólag deflációs kockázatnak kitett területet;

5. gondatlanság: a kedvezményezett, illetve az általa igénybe vett közreműködője, képviselője magatartása, ha az a 16. pont szerint nem minősíthető szándékos magatartásnak;

6. hatáskörrel rendelkező hatóság: a Közös Agrárpolitika és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások végrehajtásának szervezetéről és intézményeiről szóló 601/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet 24/A. §-a szerinti hatóságok;

7. hüvelyes növény: az 1. melléklet szerinti nitrogénmegkötő növény;

8. jelentős meg nem felelés: az a meg nem felelés, amely már nem minősül elhanyagolható meg nem felelésnek, és még nem tekinthető különösen súlyos meg nem felelésnek;

9. környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterület: az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, Natura 2000 területnek minősülő és a MePAR-ban lehatárolt tematikus fedvény szerinti földterület;

10. különösen súlyos meg nem felelés: az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. május 4-i (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikk (2) bekezdése szerinti meg nem felelés;

11. nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület: olyan, a MePAR-ban támogathatóként megjelölt terület, amely az 1. melléklet szerinti listában felsorolt nitrogénmegkötő növény valamelyikével vagy azok keverékével vagy fajlistában szereplő nitrogénmegkötő növény és egyéb más nem nitrogénmegkötő növény keverékével van bevetve, amely keverékben a nitrogénmegkötő növény csíraszámaránya meghaladja az 50%-ot;

12. ökológiai határsáv: olyan, a szántó hasznosítású táblán belül elhelyezkedő, természetes fás vagy lágy szárú vegetációval borított, minimum három, legfeljebb húsz méter átlagos szélességgel rendelkező, jellemzően sávszerű kiterjedésű földterület, amelyet mesterséges elem legfeljebb két méter hosszan szakít meg, valamint amely a tábla művelt részével legalább harminc méter hosszan érintkezik, úgy, hogy a teljes elem kerületének kevesebb, mint 30 százaléka érintkezik állandó gyepterülettel;

13. ökológiai jelentőségű másodvetés: zöldtrágya-növényként talajba forgatott vagy bedolgozott, a 2. mellékletben felsorolt legalább két növényfaj keverékeként a főnövény után vetett másodvetés;

14. partvonal: a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 1. § 12. pontjában meghatározott fogalom;

15. pihentetési időszak: tárgyév január 1. és augusztus 31. közötti időszak;

16. sekély tarlóhántás: legfeljebb 10 centiméter mély mélységben végzett olyan talajmunka, amely a betakarított vagy egyéb módon lekerülő növény vagy növényi maradványok részbeni talajba dolgozását szolgálja, amely után az összefüggő talajtakarás biztosított marad;

17. szándékosság: a kedvezményezett, illetve az általa igénybe vett közreműködő, képviselő magatartása, ha a kedvezményezett vagy az általa igénybe vett közreműködő, képviselő tudatában van annak, hogy a tanúsított tevőleges magatartás vagy mulasztás a támogatásokkal összefüggésben a támogatási jogosultság jogosulatlan megszerzése, annak fenntartása, illetve a támogatásokkal összefüggésben jogosultságának bármely eleme vonatkozásában kedvezőbb elbírálást biztosít, mint a tanúsított tevőleges magatartás vagy mulasztás nélkül;

18. talajtakarásos parlag: adott tárgyévre vonatkozóan támogatható területen elhelyezkedő olyan, 3. melléklet szerinti növénnyel borított szántóterület, amelyen a pihentetési időszakban semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek és nem takarítanak be, és amelyen kizárólag tisztító kaszálást, mechanikai gyomirtást és szárzúzást végezhetnek;

19. *  talajtakarás nélküli pihentetett terület: adott tárgyévre vonatkozóan támogatható területen elhelyezkedő olyan szántóterület, amelyen január 1. és július 14. között semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek – kivéve a július 15. utáni talajtakarást szolgáló talajelőkészítést és vetést vagy telepítést a június 15. és július 14. közötti időszakban – és nem takarítanak be, és amelyen kizárólag tisztító kaszálást és mechanikai gyomirtást végezhetnek;

20. *  vadvirágos keverék: olyan, legalább három fajból álló keverék, amelynek összetevőit az Egységes kérelem rendelet 1. melléklete vagy a 2. melléklet, továbbá a 4. melléklet tartalmazza úgy, hogy az ott felsorolt fajok magdarabszámaránya a teljes keveréken belül legalább a 10 százalékot eléri;

21. víz alatt álló kultúra: rizs, indiánrizs;

22. vízvédelmi sáv: a vizek partvonalától meghatározott, vízminőségi célokat szolgáló területsáv;

23. völgyzáró-gátas halastó: olyan keresztgátas halastó, amely állandó vízfolyások duzzasztásával jön létre, és amelyen a tápláló vízfolyás keresztül folyik;

24. zárlati károsító: a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelő károsító;

25. zöldugar: olyan, fennálló állandó vagy többéves zöldnövényi borítottság, amelyet az 5. melléklet szerinti legalább három faj – amelyből egy évelő szálas pillangós – vetésével alakítottak ki.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet meghatározza a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: KAP II rendelet) 83. cikke szerinti kedvezményezett (a továbbiakban: mezőgazdasági termelő) esetében a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: KAP I rendelet) III. címének II. fejezete szerinti közvetlen kifizetések, továbbá a 70–72. cikke szerinti intézkedések igénybevétele során betartandó

a) a KAP I rendelet III. mellékletében meghatározott jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket (a továbbiakban: JFGK),

b) a földterület helyes mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó e rendelet szerinti előírásokat (a továbbiakban: HMKÁ előírások), valamint

c) az a) pont szerinti JFGK és a b) pont szerinti HMKÁ előírások (a továbbiakban együtt: előírások) szerinti követelmények és előírások betartásának ellenőrzésére és az alkalmazandó jogkövetkezményekre vonatkozó előírásokat.

(2) A mezőgazdasági üzemnek az Egységes kérelem rendelet szerinti, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatásból erdősített területei vonatkozásában a feltételességnek a nem földhasználat-specifikus előírásait, valamint követelményeit kell alkalmazni.

(3) A feltételességhez kapcsolódó eljárás során a Magyar Államkincstár mint Nemzeti Kifizető Ügynökség (a továbbiakban: Kincstár) a döntését a szükséges összes ellenőrzési adat rendelkezésre állását követő hetven napon belül hozza meg.

3. Helyszíni vizsgálat

3. § (1) A helyszíni vizsgálat alá vont mezőgazdasági termelőt a Kincstár választja ki. Az ellenőrzési mintának a KAP II rendelet 83. cikk (6) bekezdés d) pont (ii) alpontja szerinti véletlenszerű minta aránya legalább 20%, legfeljebb 30%.

(2) Előzetes kiválasztás esetén az ellenőrzési minta meghatározása a tárgyévi egységes kérelem benyújtása előtt rendelkezésre álló adatok figyelembevételével történik.

(3) A KAP II rendelet 83. cikk (6) bekezdés d) pont (iii) alpontja szerinti minimális ellenőrzési arány elérhető egyes előírások, vagy előírások csoportja szintjén. Az ellenőrzési minta kiválasztható a jogosultsági ellenőrzésre kiválasztottak közül.

(4) A Kincstár az ellenőrzési mintát azon mezőgazdasági termelők teljes köréből választja ki, akik esetében a helyszíni vizsgálatra történő kiválasztás időpontjáig nem került megállapításra támogatási jogosultság hiánya, továbbá az egységes kérelmüket nem vonták vissza.

(5) Ha a hatáskörrel rendelkező hatóság egy adott előírással összefüggésben a véletlenszerűen kiválasztottak helyszíni vizsgálata során jelentős meg nem felelést tár fel, a Kincstár a következő évben a 6. melléklet szerinti mértékben, kizárólag a helyszíni vizsgálat során feltárt meg nem felelések alapján növeli azon mezőgazdasági termelőknek a számát, amelyek tekintetében helyszíni vizsgálatot fog lefolytatni (a továbbiakban: rátaemelés).

(6) A különösen súlyos meg nem felelés az (5) bekezdés szerinti rátaemelés meghatározásakor az 5% támogatáscsökkentéssel járó meg nem felelésekkel együtt kerül figyelembevételre.

4. § (1) A hatáskörrel rendelkező hatóság a helyszíni vizsgálat időpontját úgy határozza meg, hogy az előírásoknak való megfelelés ténylegesen ellenőrizhető legyen.

(2) A helyszíni vizsgálatról a mezőgazdasági termelőt akkor lehet értesíteni, ha az értesítés a vizsgálat célját vagy hatékonyságát nem befolyásolja. Az értesítés és a vizsgálat végrehajtása közötti időszakot a szükséges legrövidebb időtartamra kell korlátozni, amely – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – nem haladhatja meg a 14 napot.

(3) Az állatjóléti előírásokat is érintő helyszíni vizsgálat esetében az értesítés legfeljebb 5 nappal korábban tehető meg.

5. § (1) A helyszíni vizsgálat során a hatáskörrel rendelkező hatóság a hatáskörébe tartozó előírásoknak való megfelelés tekintetében ellenőrzi a kiválasztott mezőgazdasági termelőket.

(2) A helyszíni vizsgálat az intézkedés jellegétől függően a mezőgazdasági üzem valamennyi mezőgazdasági hasznosítású földterületére kiterjed, azonban korlátozható olyan mezőgazdasági parcellamintára, amely a mezőgazdasági üzem területén található és a vonatkozó előírással érintett mezőgazdasági parcelláknak legalább a felét magában foglalja, feltéve, hogy az előírások tekintetében az érintett minta megbízható és reprezentatív ellenőrzést biztosít.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti minta vizsgálata meg nem felelést tár fel, a ténylegesen ellenőrzött mezőgazdasági parcellaminta elemszámát növelni kell.

(4) Ha kötelezően alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik a helyszíni vizsgálat az ellenőrzésre kerülő elemek reprezentatív mintájára korlátozódhat.

(5) A mezőgazdasági üzemek szintjén végrehajtandó helyszíni vizsgálat adminisztratív ellenőrzéssel helyettesíthető, ha annak hatékonysága legalább azonos a helyszíni vizsgálattal.

(6) A helyszíni vizsgálat elvégezhető távérzékelési technológiák alkalmazásával, vagy a Kopernikusz Sentinel műholdak adatai vagy azokkal egyenértékű adatok felhasználásával, ha az adott előírás jellege ezt lehetővé teszi.

4. *  Ellenőrzés alóli mentesítés

6. § *  Az egységes kérelemben bejelentett területe alapján legfeljebb 10 hektár mezőgazdasági területtel rendelkező termelő esetében az e rendeletben foglalt ellenőrzésre vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni.

5. A támogatáscsökkentés szabályai

7. § (1) A hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzése során megállapított meg nem feleléseket az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. május 4-i (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/1172 bizottsági rendelet] 7. cikke alapján, valamint a 7–16. melléklet szerinti mérték, súlyosság és tartósság szempontjából értékel.

(2) *  A hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzés során tett megállapításokról és azok e rendelet szerinti értékeléséről döntést hoz, amelynek a támogatáscsökkentéshez szükséges adatait a Kincstár részére megküldi. Ha nem kerül sor meg nem felelés megállapítására, a hatáskörrel rendelkező hatóság a döntéshozataltól eltekinthet.

(3) A Kincstár a megállapított meg nem felelés alapján dönt a mezőgazdasági termelő számára folyósítandó vagy folyósított támogatás összegének csökkentéséről, visszavonásáról vagy a mezőgazdasági termelő támogatottak köréből történő kizárásáról.

8. § (1) A támogatáscsökkentés mértékét – minden meg nem felelés esetén önállóan – a Kincstár a 17. melléklet szerint állapítja meg.

(2) Gondatlan és szándékos meg nem felelések, illetve a meg nem felelések ismétlődése esetén a KAP II rendelet 85. cikkében, valamint az (EU) 2022/1172 bizottsági rendelet 8–11. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Ha egy cselekmény vagy mulasztás egyidejűleg JFGK-t és HMKÁ előírást is sért, akkor a támogatáscsökkentés számításakor az (EU) 2022/1172 bizottsági rendelet 11. cikk (1) bekezdése szerint a JFGK után járó jogkövetkezményt kell alkalmazni.

(4) Ha a mezőgazdasági terület, a mezőgazdasági üzem vagy azok egy része a meg nem felelés megállapításának évében átruházásra kerül, akkor a meg nem felelés miatti támogatáscsökkentést a KAP II rendelet 84. cikk (2) bekezdés a) pontja szerint olyan arányban kell az átadó és átvevő között megosztani, amilyen arányban a felelősségük megállapítható. Ha nem állapítható meg a felelősség aránya, akkor az átruházás tárgyéven belüli időpontjához igazodó arányban terheli az átadót és az átvevőt.

(5) Ha a meg nem felelés miatt alkalmazandó teljes támogatáscsökkentés a tárgyévben nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő forintösszeget, a támogatáscsökkentés kiszabásától el kell tekinteni.

(6) Ha két egymást követő évben ugyanazon elhanyagolható meg nem felelés megállapításra kerül, akkor a meg nem felelés megállapítása második évétől – azok számától függetlenül – 1% támogatáscsökkentést kell kiszabni.

(7) A 2024. támogatási évben a 2022-ben és 2023-ban lefolytatott kölcsönös megfeleltetés ellenőrzése során megállapított meg nem feleléseket az ismétlődés megállapításakor figyelembe kell venni, amennyiben azok alapján egyértelműen megállapítható valamely feltételesség szerinti előírás megsértése.

8/A. § *  A 7–8. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni azon mezőgazdasági termelő esetében, akinek a bejelentett területe nem haladja meg a 10 hektárt.

6. Állandó gyepterület – HMKÁ 1. előírás

9. § (1) Az állandó gyepterületet fenn kell tartani országos szinten a 2018-as referenciaévnek megfelelő mértékben, amely az állandó gyepterületnek a mezőgazdasági területhez viszonyított aránya alapján került meghatározásra.

(2) Az állandó gyepterület mértékét országos szinten minden évben a Kincstár állapítja meg az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023–2027-es, KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozás-típusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. szabványra irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. december 7-i (EU) 2022/126 bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/126 bizottsági rendelet] 48. cikke szerint.

(3) Az állandó gyepterület elhelyezkedését, valamint feltörésének tényét a Kincstár az egységes kérelem adatai, a MePAR-ban rendelkezésre álló adatok, valamint a helyszíni vizsgálat eredménye alapján állapítja meg.

(4) Ha a (2) bekezdés szerint megállapított tárgyévi állandó gyepterület aránya több mint 5%-kal csökken a 2018. évi referenciaarányhoz képest, és az állandó gyepterület tárgyévi összterülete 0,5%-ot meghaladó mértékben csökken a referenciaarányban szereplő állandó gyepterület összterületéhez képest, akkor egyes, állandó gyepterületnek nem minősülő területeket állandó gyepterületté kell visszaállítani. A referenciaarány megállapításánál az (EU) 2022/126 bizottsági rendelet 48. cikk (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(5) Ha az állandó gyepterület aránya országos szinten 3%-ot meghaladó mértékben csökken a (4) bekezdés szerinti referenciaarányhoz képest, akkor a Kincstár erről a tényről tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot.

(6) Állandó gyepterület visszaállítására azt a mezőgazdasági termelőt kell kötelezni, aki az állandó gyepterület arányának (4) bekezdés szerinti csökkenésének évét megelőző két naptári évben benyújtott egységes kérelme alapján olyan földterülettel rendelkezik, amely állandó gyepterületként használt földterületből más célú földterületté került átalakításra. A visszaállítási kötelezettség alól mentesül az a mezőgazdasági termelő, akinek terhére legfeljebb 0,25 hektár nagyságú területet érintő visszaállítási kötelezettség lenne megállapítható.

(7) A visszaállítási kötelezettség megállapítása során az utólagos erdőtelepítéssel érintett állandó gyepterületet – a karácsonyfa-ültetvények és energetikai faültetvények kivételével –, valamint a mezőgazdasági hasznosítás alól véglegesen kikerülő gyepterületet figyelmen kívül kell hagyni.

(8) A mezőgazdasági termelő visszaállítási kötelezettségének mértékét a mezőgazdasági termelő által az állandó gyepterület arányának (4) bekezdés szerinti csökkenésének évét megelőző két naptári évben benyújtott egységes kérelme alapján más célú földterületté átalakított állandó legelőnek és állandó gyepterületnek minősülő földterületek méretével arányosan kell megállapítani.

(9) A Kincstár a tárgyév végéig dönt a mezőgazdasági termelőt terhelő egyéni visszaállítási kötelezettségről, annak mértékéről és határidejéről, amelynek megvalósítása nem eshet a következő évi egységes kérelem benyújtására előírt határidő lejártánál későbbi időpontra.

10. § (1) A mezőgazdasági termelő a 9. § (6) bekezdése szerinti visszaállítási kötelezettségének

a) a feltört vagy átalakított állandó gyepterület állandó gyepterületté történő visszaállításával,

b) a feltört vagy átalakított állandó gyepterület helyett – az erdőterület kivételével – más terület állandó gyepterületté alakításával vagy

c) a meglévő ideiglenes gyepterület állandó gyepterületté alakításával

tehet eleget.

(2) A visszaállítást az erre vonatkozó kötelezettséggel érintett földterületenként legalább 0,25 hektár kiterjedésű földterületen kell elvégezni. A visszaállítási kötelezettség akkor teljesíthető ökológiai gazdálkodásban részt vevő szántó művelési ágú területen, ha a mezőgazdasági termelő a visszaállítási kötelezettség idejére nem rendelkezik más megfelelő nagyságú területtel a visszaállítási kötelezettség teljesítésére.

(3) A visszaállítási kötelezettség teljesítését a mezőgazdasági termelőnek a tárgyévet követő egységes kérelemben kell bejelentenie, megjelölve az állandó gyepterületei közül azon területeket, amelyeket az előző évi visszaállítási kötelezettség teljesítése során alakított ki. Ideiglenes gyepterület állandó gyepterületté alakítása esetén a mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben arról is nyilatkoznia kell, hogy hány évre visszamenőlegesen minősül az érintett földterület ideiglenes gyepterületnek.

(4) A visszaállítási kötelezettségnek való megfelelést a Kincstár ellenőrzi.

(5) Az állandó gyepterületté visszaállított vagy állandó gyepterületként létrehozott terület a visszaállítás vagy létrehozás időpontjától állandó gyepterületnek minősül, és azt a visszaállítás vagy létrehozás időpontjától számított öt évig fenn kell tartani. Meglévő ideiglenes gyepterület állandó gyepterületté alakításának esetében a fenntartási kötelezettség az ideiglenes gyepterület telepítésétől számított öt évig áll fenn.

(6) Ha a mezőgazdasági termelő a tárgyévet megelőző évben bejelentett és elismert elháríthatatlan külső ok (a továbbiakban: vis maior) miatt nem teljesítette a visszaállítási kötelezettségét, úgy a tárgyévben köteles ennek eleget tenni, továbbá a tárgyévi egységes kérelemben állandó gyepterületként bejelentett földterületei tekintetében további olyan vis maior bejelentés nem fogadható el, amelyben a visszaállítási kötelezettség alóli mentesítést kezdeményezi.

7. Vizes élőhelyek és tőzeglápok megőrzése – HMKÁ 2. előírás

11. § * 

8. Tarló, nád, valamint növényi maradvány égetésének tilalma – HMKÁ 3. előírás

12. § Tarló, nád, valamint növényi maradvány égetése tilos, kivéve zárlati károsító megjelenése esetén, az erre vonatkozó hatósági határozat alapján.

9. A felszíni vizek mentén vízvédelmi sávok kialakítása – HMKÁ 4. előírás

13. § (1) A víztestek mentén vízvédelmi sávokat kell kialakítani, amelyekre nem juttatható ki műtrágya, szervestrágya, növényvédő szer, talajkondicionáló készítmény és növénykondicionáló készítmény

a) a völgyzáró gátas halastavak esetében a partvonaltól mért 5 méteres sávban,

b) a MePAR-ban grafikusan megjelölt 5000 négyzetméter feletti állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban, valamint

c) a MePAR-ban grafikusan megjelölt egyéb felszíni vizek partvonalától mért 5 méteres sávban, amely 3 méterre csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 méternél nem szélesebb és 1 hektárnál kisebb területű.

(2) A szervestrágya esetében a meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, ha az az itatóhely megközelítése miatt következik be.

(3) Ha a mezőgazdasági termelő az (1) bekezdés c) pontja szerinti területet szántóföldi termeléssel nem érintett vízvédelmi sávként figyelembe kívánja vetetni, a védőtávolság 5 méter alá nem csökkenthető.

10. A talajromlás és a talajerózió kockázatát csökkentő talajművelés, ideértve a lejtők dőlésszögének figyelembevételét is – HMKÁ 5. előírás

14. § (1) Direktvetés, szintvonalas vagy rétegvonalakkal párhuzamos művelés, továbbá az eróziós jegyeket mutató lefolyási útvonalakon erózióvédelmi sávok kialakításával folytatott művelés kivételével tilos a 12%-nál nagyobb lejtésű területen a 18. melléklet szerinti erózió szempontjából kockázatos kapásnövények termesztése, valamint őszi káposztarepce átlagosan 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztése.

(2) A tábla 12% feletti lejtésű területeken elhelyezkedőnek minősül, ha

a) 2 hektárnál kisebb területű táblák esetében az adott tábla területének több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el; valamint

b) 2 hektáros vagy annál nagyobb területű táblák esetében az adott táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja az 1 hektárt.

(3) Szőlőültetvények esetében az erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező.

(4) Erózióvédelmi sáv az (1) bekezdésben hivatkozott kivételként akkor fogadható el, ha a 12% feletti lejtésű tábla lejtővel párhuzamos tengelyén mérve legalább, átlagosan 100 méterenként kerül kialakításra, azzal a feltétellel, hogy

a) ha a MePAR rendelet 8. § (1) bekezdésében foglalt toleranciára is figyelemmel összeköti a tábla az Egységes kérelem rendelet 1. § 16. pontja szerinti erózióvédelmi sáv minimális hosszúságára megállapított, átlagosan 30 méternél kisebb távolságra lévő lejtővel párhuzamos oldalait;

b) ha a tábla lejtővel párhuzamos oldalai átlagosan 30 és 50 méter közötti távolságra helyezkednek el egymástól, az erózióvédelmi sávnak legalább 30 méter hosszúnak kell lennie, és a sáv, valamint a tábla széle közötti távolság nem lehet nagyobb 10 méternél, vagy

c) ha a tábla lejtővel párhuzamos oldalai átlagosan több mint 50 méterre helyezkednek el egymástól, úgy az erózióvédelmi sávnak olyan hosszúnak kell lennie, hogy a tábla két szélén egyenként legfeljebb 10 méteres távolság legyen a sáv vége és a tábla széle között.

11. Minimális talajborításra vonatkozó előírások – HMKÁ 6. előírás

15. § (1) Fenn kell tartani a minimális talajborítást július 15-től legalább szeptember 30-ig

a) őszi vetéssel, amit az előző kultúra lekerülése után az agronómiailag indokolt időn belül el kell vetni,

b) a tarló fenntartásával vagy Egységes kérelem rendelet 1. § 40. pontja szerinti másodvetéssel, amennyiben a nyári betakarítású kultúra lekerülése és az őszi vetés között az agronómiailag indokolt időnél hosszabb idő telik el, az ezen időn felüli periódusban, vagy

c) növény vagy tarló megőrzésével, azzal, hogy tarlóval borított területen legfeljebb sekély tarlóhántás és -ápolás végezhető.

(2) Amennyiben tárgyévben a mezőgazdasági termelő az adott tábla vonatkozásában talajtakarás nélküli parlag hasznosítást jelölt az egységes kérelemben, úgy a július 15-től szeptember 30-ig tartó időszakban gondoskodnia kell a talajtakarásról az (1) bekezdésben foglaltak szerint vagy a spontán megjelenő növényzet megőrzésével.

(3) A 12% feletti lejtésű területeken elhelyezkedő ültetvényeken legalább mulcsozással vagy egynyári növények vetésével gondoskodni kell a sorköztakarásról. Ha a sorköztakarás mulcsozással történik, arra nem használható fel istállótrágya, komposzt, talajtakaró fólia, geotextil, egyéb szövetek, gyomgátló szőnyeg, zúzottkő, kavics, műfű, gumigranulátum, bármilyen egyéb szintetikus anyag vagy hulladék.

(4) Az állandó kultúrával hasznosított tábla 12% feletti lejtésű területeken elhelyezkedőnek minősül

a) a 2 hektárnál kisebb területű táblák esetében, ha a tábla területének több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el, vagy

b) a 2 hektáros vagy annál nagyobb területű táblák esetében a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja az 1 hektárt.

(5) Lejtőszögtől függetlenül az ültetvény kivágása esetén a kivágás és az újratelepítési munkálatok megkezdése közötti időszakban, de legalább július 15. és szeptember 30. között gondoskodni kell a talajtakarásról.

(6) *  Az (1) bekezdés szerinti kötelezettséget nem kell teljesíteni azon tárgyévben talajtakarás nélkül – szellőztetés, simítózás vagy szintezés mellett – pihentetett területeken, amelyeket a tárgyévet megelőző évben rizs vagy indiánrizs termesztésére használtak.

(7) *  A (6) bekezdés szerinti területen végzett műveleteket a mezőgazdasági termelő az egységes kérelem felületen legkésőbb szeptember 30-ig bejelenti.

12. Vetésváltás a szántóterületeken, kivéve a víz alatt álló kultúrákat – HMKÁ 7. előírás

16. § (1) *  A mezőgazdasági termelőnek a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületén gondoskodni kell – e §-ban foglaltak kivételével – az éves vetésváltásról vagy a növénytermesztés diverzifikációjáról.

(2) A mezőgazdasági termelő az éves vetésváltást megvalósíthatja azáltal, hogy

a) a tárgyévben a mezőgazdasági üzem szántóterülete, a (4), (9) és (10) bekezdésben foglalt kivételekkel nem érintett részének legalább 1/3-án valósít meg vetésváltást, és

b) gondoskodik róla, hogy az a) pont szerinti szántóterületen megvalósul a vetésváltás legfeljebb három egymást követő éven belül úgy, hogy a három évből legalább egyszer az (5) bekezdés szerint különböző növénykultúrát termeszt, mint a másik két évben.

(3) Burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, valamint dinnye önmaga után nem vethető abban az esetben sem, ha

a) a mezőgazdasági termelő a (2) bekezdés szerint valósítja meg a vetésváltást, vagy

b) a (8) bekezdés a) pontja alapján mentesülne a vetésváltás megvalósítása alól.

(4) A vetőmagtermesztés céljából vetett hibridkukorica egymás után legfeljebb négy évig termeszthető.

(5) *  A vetésváltás és a növénytermesztés diverzifikációja szempontjából különböző növénykultúrának kell tekinteni:

a) a termények botanikai osztályozásában meghatározott különböző nemzetségek bármely kultúráját,

b) a Brassicaceae, Solanaceae vagy Cucurbitaceae növénycsaládokba tartozó bármely faj kultúráját,

c) a parlagon hagyott földterületet,

d) ideiglenes gyepet, valamint

e) másodvetést, amely kizárólag abban az esetben vehető figyelembe vetésváltásként, ha megfelel az Egységes kérelem rendelet 1. § 40. pontjában foglaltaknak, és annak minden komponense különböző kultúrának tekinthető az előveteményhez és a másodveteményhez képest, továbbá az Egységes kérelem rendelet szerint megfelelően bejelentésre került az Egységes kérelem rendelet 1. § 4. pontja szerinti agrotechnikai műveletként.

(6) A két főnövény között vetett bármilyen növénykultúrának mindkét főnövénytől különböző növénykultúrának kell lennie.

(6a) *  Növénytermesztés diverzifikációja tekintetében különböző növénykultúrák arányának kiszámítása során az egységes kérelem benyújtásának évében május 1. napjától szeptember 30. napjáig tartó időszakot kell figyelembe venni.

(7) Ha az Egységes kérelem rendelet szerint bejelentett növénykultúra nem szerepel a 19. mellékletben, akkor a Kincstár az egységes nemzetközi binominális nomenklatúra alapján állapítja meg, hogy az adott növénykultúra különböző növénykultúrának minősül-e.

(7a) *  A növénytermesztés diverzifikációja alkalmazása esetén biztosítani kell, hogy a tárgyévben

a) a 10 hektár feletti, de legfeljebb 30 hektár szántóterülettel rendelkező mezőgazdasági termelő legalább kétféle szántóföldi növénykultúrát termeszt, azzal, hogy a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 75%-át foglalhatja el,

b) a 30 hektár feletti szántóterülettel rendelkező mezőgazdasági termelő legalább háromféle növénykultúrát termeszt, azzal, hogy a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 75%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 95%-át.

(8) *  A mezőgazdasági termelőnek a vetésváltást és a növénytermesztés diverzifikációját nem kell megvalósítania abban az esetben, ha

a) a mezőgazdasági üzem szántóterülete 10 hektárnál kisebb,

b) támogatható mezőgazdasági területének több mint 75%-át

ba) állandó gyep, és azt gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére,

bb) az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt álló kultúrák termesztésére vagy

bc) a ba) és a bb) alpontban foglaltak kombinációjára

használják, vagy

c) szántóterületének több mint 75%-át

ca) gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére,

cb) parlagon hagyott földterületként, függetlenül attól, hogy van-e rajta bármilyen talajtakarás,

cc) a hüvelyes növények – szója kivételével – termesztésére vagy

cd) a ca)–cc) alpont céljai közül többre is

használják.

(9) A vetésváltást nem kell megvalósítani

a) évelő szántóföldi kultúrákkal borított területen, beleértve az ideiglenes gyepet,

b) víz alatt álló kultúrákkal borított területen,

c) a talajtakarásos parlag területen vagy

d) talajtakarás nélküli pihentetett területen.

(10) Az ökológiai gazdálkodás szerint tanúsított területeket úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek e § előírásainak.

(11) A mezőgazdasági termelő nem mentesül az e §-ban foglalt előírások alól a támogatási kérelmében ökológiai gazdálkodásban részt vevő területként nem jelölt terület és az ökológiai tanúsító szervezet által nem igazolt földterület tekintetében, ha

a) párhuzamos gazdálkodást folytat, vagy

b) az ökológiai tanúsító szervezet szerint a mezőgazdasági üzem szántóterületének nem az egésze az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti tanúsítással rendelkező terület.

13. Biológiai sokféleség megőrzése – HMKÁ 8. előírás

17. § A biológiai sokféleség megőrzését

a) a nem termelő tájképi elemek és területek, azaz:

aa) az Egységes kérelem rendelet 1. § 67. pontja szerinti védett tájképi elemek,

ab) ökológiai határsáv,

ac) szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sáv,

ad) az Egységes kérelem rendelet 1. § 32. pontja szerinti kis vizes élőhely,

ae) erózióvédelmi sáv,

af) az Egységes kérelem rendelet 1. § 54. pontja szerinti nem termelő beruházás keretében szántóföldön létrehozott erózióvédelmi létesítmény,

ag) parlagon hagyott terület,

ah) ökológiai jelentőségű másodvetés vagy

ai) nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület

minimális arányának fenntartásával,

b) a védett tájképi elemek megőrzésével, valamint

c) a mezőgazdasági hasznosítású táblákon a költési és fiókanevelési időszakban a nem mezőgazdasági termelési célú sövények és fák kivágásának, metszésének és egyéb csonkításának tilalmával

kell biztosítani.

18. § (1) A nem termelő tájképi elem és terület minimális arányának fenntartása keretében a mezőgazdasági üzem szántóterületének

a) legalább 4%-át a 17. § a) pont aa)–ag) alpontjában felsorolt nem termelő tájképi elemnek, illetve területnek kell borítania,

b) legalább 7%-át a 17. § a) pontja szerinti nem termelő tájképi elemnek, illetve területnek – beleértve a parlagon hagyott területet is –, növényvédő szerek használata nélkül termesztett ökológiai jelentőségű másodvetésnek vagy nitrogénmegkötő növényeknek kell borítania, azzal, hogy a szántóterületének legalább 3%-ának a 17. § a) pont aa)–ag) alpontja szerinti nem termelő tájképi elemnek vagy területnek kell lennie, vagy

c) a 2024. év tekintetében legalább 4%-át a 17. § a) pontja szerinti nem termelő tájképi elemnek, illetve területnek – beleértve a parlagon hagyott területet is –, növényvédő szerek használata nélkül termesztett ökológiai jelentőségű másodvetésnek vagy nitrogénmegkötő növényeknek kell borítania.

(2) A mezőgazdasági termelő mentesül az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése alól, ha a mezőgazdasági üzem

a) szántóterülete 10 hektárnál kisebb,

b) támogatható mezőgazdasági területének több mint 75%-át

ba) állandó gyepterületként,

bb) gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére,

bc) az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt álló kultúrák termesztésére vagy

bd) a ba) és bc) alpontban foglaltak kombinációjára

használják, vagy

c) szántóterületének több mint 75%-át

ca) gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére,

cb) parlagon hagyott földterületként – függetlenül attól, hogy van-e rajta bármilyen talajtakarás –,

cc) a hüvelyes növények termesztésére vagy

cd) a ca)–cc) alpont céljai közül többre is

használják.

19. § (1) Nem termelő tájképi elem, illetve terület – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – abban az esetben vehető figyelembe a HMKÁ 8. előírás alkalmazása során, ha megfelel az Egységes kérelem rendeletben meghatározott minimális és maximális határértékeknek, és a szántó hasznosítású mezőgazdasági tábla részét képezi.

(2) Adott támogatási év vonatkozásában ugyanazon földterületen kizárólag egy nem termelő tájképi elem terület vehető figyelembe.

(3) Az egyes nem termelő tájképi elemeknek önállóan kell megfelelniük a méretkorlátoknak.

(4) Ha egy adott gazdasági évben egy nem termelő tájképi elemet vagy területet tartalmazó táblát kizárnak a támogatásból, akkor az adott gazdálkodási évben az adott nem termelő tájképi elem vagy terület nem számolható el.

(5) A nem védett nem termelő tájképi elemeket, abban az évben, amelyben a mezőgazdasági termelő el kívánja számolni, meg kell őriznie, azzal, hogy az Egységes kérelem rendelet 2. melléklete szerinti veszélyes gyomnövények és 3. melléklete szerinti inváziós növények elleni védekezést köteles ellátni.

20. § (1) Olyan kunhalom és gémeskút fogadható el a HMKÁ 8. előírás alkalmazása során, amely a MePAR-ban lehatárolásra került, HMKÁ előírásban védett, és szántóterületen helyezkedik el.

(2) A MePAR-ban a kunhalmok a teljes területükkel poligonosan kerülnek feltüntetésre. A gémeskutak pontszerűen kerülnek jelölésre, 25 m2-nek megfelelő területtel lehatárolva.

(3) A mezőgazdasági termelőnek a gémeskutat a Kincstár által felmért 2010. évi állapotnak megfelelően kell fenntartani.

(4) A kunhalom területén semmilyen mezőgazdasági talajmunka nem végezhető, a gyep felszínborítás helyreállítása érdekében történő előkészítő beavatkozás kivételével. A kunhalom területén végzett fakivágás során tilos a földmű bolygatása.

21. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során az ökológiai határsáv is elfogadható.

(2) Ha az ökológiai határsáv területén található fás szárú vegetáció helyszíni vizsgálat keretében megállapított térmértéke érzékelhetően lecsökkent, akkor a következő évi egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszak utolsó napjáig a hiányzó fás szárú vegetációt

a) az adott ökológiai határsáv területén, vagy

b) a mezőgazdasági üzem bármely más területén

legalább a hiányzó fás szárú vegetáció térmértékének megfelelő kiterjedésben pótolni kell.

22. § A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során olyan erózióvédelmi sáv fogadható el, amely megfelel

a) az Egységes kérelem rendelet 1. § 16. pontja szerint fogalomnak vagy

b) a 14. § (4) bekezdésében foglaltaknak, azzal, hogy az erózióvédelmi sáv kizárólag a minimális hosszát tekintve térhet el.

23. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során az Egységes kérelem rendelet 1. § 39. pontja szerinti magányosan álló fa fogadható el.

(2) A MePAR-ban a pontszerűen jelölt magányosan álló fák mindegyike 20 m2-nek megfelelő területtel kerül lehatárolásra.

(3) Magányosan álló fát tilos kivágni.

24. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során az Egységes kérelem rendelet 1. § 17. pontja szerinti fa- és bokorcsoport fogadható el.

(2) Fa- és bokorcsoport területén bárminemű mezőgazdasági talajmunka végzése tilos, a visszafásítás vagy a gyep felszínborítás helyreállítása érdekében történő előkészítő beavatkozás kivételével.

25. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során a parlagon hagyott területről a pihentetési időszakban a kaszálékot nem lehet lehordani.

(2) A parlagon hagyott területen a mezőgazdasági termelő a pihentetés időszaka alatt

a) talajtakarásos parlaggal, ideértve a zöldugar kultúrával borított területet is,

b) vadvirágos keverékkel,

c) méhlegelő létesítésével vagy

d) tarlómaradványok, illetve a spontán megjelenő zöld növényzet területen hagyásával

gondoskodik a talaj takarásáról.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti talajtakarási mód esetében a növénykeverékek a pihentetési időszak előtt vethetők el.

(4) A (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti talajtakarási mód esetében a növénykeverékek tárgyév április 15-ig vethetők el.

(5) Ha a mezőgazdasági termelő a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti talajtakarási módot választja, úgy a méhlegelő vagy a vadvirágos keverék összetételét igazoló bizonylattal kell rendelkeznie.

(6) A (2) bekezdés d) pontja szerinti talajtakarási mód akkor fogadható el, ha ott a spontán megjelenő zöld növényzet tekintetében kaszálással vagy szárzúzással megakadályozták a virágzást és a szaporítóképletek kialakulását.

(7) A parlagon hagyott területen a kultúrállapot fenntartása érdekében a tisztító kaszálás és a szárzúzás megengedett.

(8) A parlagon hagyott területen a pihentetési időszakban növényvédő szer – beleértve a csávázott vetőmagot – nem juttatható ki.

(9) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy a parlagon hagyott területen a pihentetési időszakban nem folytat mezőgazdasági termelést és nem juttat ki növényvédő szert. Ha a mezőgazdasági termelő nyilatkozata vagy a helyszíni vizsgálat szerint megállapításra kerül, hogy a pihentetési időszakban mezőgazdasági termelést folytat, a terület nem fogadható el HMKÁ 8. előírásban beszámítható területnek.

(10) A parlagon hagyott területként figyelembe vett területen a mezőgazdasági termelőnek a (8) bekezdés szerinti időszak alatt a növényvédőszer-használati tilalom betartását az Egységes kérelem rendelet 1. § 24. pontja szerinti gazdálkodási napló (a továbbiakban: gazdálkodási napló) adataival kell igazolnia, és azokat tíz évig meg kell őriznie. A gazdálkodási naplót a Kincstár a szükség szerinti mintavételezést is tartalmazó helyszíni vizsgálat keretében jogosult ellenőrizni.

(11) A terület nem fogadható el parlagon hagyott területként, ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő

a) nem vagy a parlagon hagyott terület szempontjából hiányosan vezeti a gazdálkodási naplót,

b) a gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni a 3. melléklet szerinti növényfajok keverékének felhasználását,

c) gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni, hogy a pihentetési időszakban betartotta a parlagon hagyott terület teljes egészén a (8) bekezdés szerinti növényvédő szer és csávázószer-mentességi előírást.

(12) Az öt évnél hosszabb ideig a HMKÁ 8. előírás keretében parlagon hagyott területként elszámolt területet továbbra is szántóterületnek kell tekinteni.

26. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során olyan erózióvédelmi létesítmény fogadható el, amely Magyarország KAP Stratégiai Terve alapján meghirdetett nem termelő beruházás keretében megvalósult, és a tárgyévben a MePAR-ban már lehatárolásra került, vagy a tárgyévi egységes kérelemben a mezőgazdasági termelő jelzi az erózióvédelmi létesítmény meglétét, és a MePAR változásvezetési eljárás során megállapításra kerül annak megléte.

(2) Az erózióvédelmi létesítmény vonalas kiterjedés esetén 1 méter szélességgel kerül elszámolásra.

27. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során olyan vízvédelmi sáv fogadható el, amely megfelel a 13. § szerinti mérethatároknak.

(2) A HMKÁ 8. előírás keretében elszámolandó vízvédelmi sávokon tilos mezőgazdasági termelést végezni, kivéve a mezőgazdasági kultúrállapot fenntartása érdekében végzett tisztító kaszálást és mechanikai gyomirtást.

(3) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy a HMKÁ 8. előírása kapcsán elszámolni kívánt vízvédelmi sávon nem folytat mezőgazdasági termelést. Ha a mezőgazdasági termelő nyilatkozata szerint vagy az ellenőrzés eredményeképpen megállapításra kerül, hogy mezőgazdasági termelést folytat, a terület nem fogadható el a HMKÁ 8. előírásban beszámítható területnek.

(4) A HMKÁ e rendelet szerinti további előírásainak betartása a vízvédelmi sávokon is kötelező. Adott vízvédelmi sáv a nem termelő tájképi elem és terület minimális arányára vonatkozó előírás kapcsán nem vehető figyelembe, ha helyszíni vizsgálat a HMKÁ 4. előírásban szereplő növényvédő szer, trágya, növénykondicionáló vagy talajkondicionáló készítmény kijuttatási tilalom megszegését állapítja meg.

28. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során az ökológiai jelentőségű másodvetéssel bevetett terület akkor fogadható el, ha

a) a terület a MePAR-ban támogatható területként került lehatárolásra,

b) a területet a tárgyév október 1-jéig zöldtrágyának, vagy téli takarónövénynek használt, legalább 2 faj – a 2. mellékletben meghatározott növények – keverékével bevetettek, és a vetés megvalósulását agrotechnikai műveletként bejelentették,

c) a területen a másodvetés a vetéstől számított legalább 60 napig jelen van, és

d) a másodvetéssel érintett területen a másodvetés vetésétől kezdve annak beforgatásáig növényvédő szer – beleértve a csávázott vetőmagot – nem kerül kijuttatásra, és amelyet a következő évi első növény vetése előtt beforgattak vagy bedolgoztak, és ezt agrotechnikai műveletként bejelentettek.

(2) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelmében nyilatkoznia kell az (1) bekezdés d) pontja szerinti növényvédőszer-tilalom betartásáról. Ha a mezőgazdasági termelő nyilatkozata szerint vagy a helyszíni vizsgálat eredményeképpen megállapításra kerül, hogy a területen a kötelező fenntartási időszak alatt növényvédő szert vagy csávázott vetőmagot használ, a terület nem fogadható el ökológiai jelentőségű másodvetésként.

(3) Az ökológiai jelentőségű másodvetésként figyelembe vett területen a mezőgazdasági termelőnek a 2. melléklet szerinti növényfajok keverékéből álló vetőmagok felhasználását és az nem termelő területen az (1) bekezdés szerinti időszak alatt a növényvédőszer-használati tilalom betartását a gazdálkodási napló adataival kell igazolnia, és azokat tíz évig meg kell őriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni vizsgálat keretében jogosult ellenőrizni az esetleges mintavételezéssel együtt.

(4) Ha a mezőgazdasági termelő a 60 napos időszakot közvetlenül megelőző, illetve a kötelező fenntartást követő időszakban, de még tárgyévben használ növényvédő szert, vagy fennáll annak a veszélye, hogy a talajból a vetést megelőző növényvédőszer-használat miatt szermaradvány mutatható ki, akkor az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesítését a tárgyév vagy a növényvédőszer-használat évére vonatkozó gazdálkodási napló adataival igazolja.

(5) Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő

a) nem vagy ökológiai jelentőségű másodvetés szempontjából hiányosan vezeti a gazdálkodási naplót,

b) a gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni a 2. melléklet szerinti növényfajok keverékének felhasználását,

c) a gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni azt, hogy legkésőbb tárgyév október 1-jéig teljesítette a vetési kötelezettségét,

d) gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni az (1) bekezdés szerinti teljes időszakban a másodvetés a területen megtalálható volt, vagy

e) gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni, hogy az (1) bekezdésben előírt teljes időszakban betartotta az ökológiai jelentőségű másodvetés teljes egészén az (1) bekezdés d) pontja szerinti növényvédő szer és csávázószer mentességi előírást,

akkor a terület nem fogadható el ökológiai jelentőségű másodvetésként.

29. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során a nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület akkor fogadható el, ha

a) a terület a MePAR-ban támogatható területként került lehatárolásra,

b) a terület az 1. melléklet szerinti nitrogénmegkötő növény valamelyikével vagy azok keverékével, vagy a fajlistában szereplő nitrogénmegkötő növény és egyéb nem nitrongénmegkötő növénykeverékkel kerül bevetésre, amely keverékben a nitrogénmegkötő növény csíraszámaránya meghaladja az 50%-ot, és

c) a területen betartották a (2) bekezdés szerint a növényvédőszer-használat tilalmát.

(2) Az egynyári növények esetén a vetéstől a betakarításig, évelő növények esetén az igénylés naptári évének azon részében, amikor a növény a területen van, nem használható növényvédő szer, illetve csávázott vetőmag, kivéve, ha az évelő növénnyel bevetett terület a vetést követő évben vagy években kerül a HMKÁ 8. előírás tekintetében elszámolásra.

(3) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelmében nyilatkoznia kell a (2) bekezdés szerinti növényvédőszer-tilalom betartásáról. Ha a mezőgazdasági termelő – nyilatkozata vagy a helyszíni vizsgálat megállapítása szerint – az adott nem termelő területen növényvédő szert vagy csávázott vetőmagot használ, akkor a terület nem fogadható el a HMKÁ 8. előírás tekintetében nem termelő területként.

(4) A nitrogénmegkötő növényekkel, azok keverékeivel vagy a nitrogénmegkötő növényekkel és nem nitrogénmegkötő növények keverékével bevetett területként figyelembe vett földterületen a mezőgazdasági termelőnek – évelő növénykultúra vetése esetén az e rendelet hatálybalépését követően bevetett földterületen, egynyári növénykultúra vetése esetén a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – minősített szaporítóanyagot vagy saját előállítás esetén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által elvégzett szántóföldi ellenőrzés és szemle alapján kiállított igazolásban alkalmasnak minősített szaporítóanyagot kell használnia.

(5) A nitrogénmegkötő növényekkel, azok keverékeivel vagy a nitrogénmegkötő növényekkel és nem nitrogénmegkötő növények keverékeivel bevetett területként figyelembe vett területen a minősített szaporítóanyag felhasználását a mezőgazdasági termelőnek

a) a minősített szaporítóanyag címkéjének másolatával vagy

b) saját névre szóló érvényes, fajra, fajtára, mennyiségre és a tételazonosítóra vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy

c) a minősítést igazoló bizonyítvány másolatával

kell igazolnia, és a minősített szaporítóanyagot igazoló dokumentumokat öt évig meg kell őriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni vizsgálat keretében jogosult ellenőrizni.

(6) A mezei borsóval bevetett földterület nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területként történő figyelembevételéhez a mezőgazdasági termelőnek a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 19/2024. (IV. 9.) AM rendelet 28. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint kell eljárnia.

(7) A nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területként figyelembe vett területen a mezőgazdasági termelőnek

a) a nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növény keverékeiben előforduló növények csíraszámarányát,

b) a (12) bekezdés szerinti növénycsoportok esetében a növényeknek a termesztési időszak alatti jelenlétét a földterületen és

c) a növényvédőszer-használati tilalom betartását

a gazdálkodási naplóval kell igazolnia, amelyet a Kincstár helyszíni vizsgálat keretében és mintavétellel jogosult ellenőrizni.

(8) Ha a mezőgazdasági termelő

a) nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület szempontjából hiányosan vezeti, vagy nem vezeti a gazdálkodási naplót,

b) a gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni a nitrogénmegkötő növény 50%-os csíraszámarányának meglétét,

c) a gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni a (11) bekezdés szerinti termesztési időszakok tartását, vagy

d) a gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni, hogy a (11) bekezdésben előírt teljes időszakban betartotta a nitrogénkötő növényekkel bevetett terület egészén a (2) bekezdésben előírt növényvédő szer és csávázószer mentességi előírást, akkor a földterület nem fogadható el nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területként a HMKÁ 8. előírás tekintetében.

(9) Ha a mezőgazdasági termelő az (1) bekezdésben hivatkozott, a vetés időpontját közvetlenül megelőző, illetve a betakarítást, beforgatást vagy a talajba történő bedolgozást követő időszakban, de még tárgyévben használ növényvédő szert, vagy fennáll annak a veszélye, hogy a talajból a vetést megelőző növényvédőszer-használat miatt szermaradvány mutatható ki, akkor a (2) bekezdésben foglalt feltétel teljesítését az abban foglalt kivételeken túl a tárgyév vagy a növényvédőszer-használat évére vonatkozó gazdálkodási napló adataival igazolja.

(10) Ha az ellenőrzések során bizonyításra kerül, hogy a nitrát érzékeny területen gazdálkodó mezőgazdasági termelő az adott területen nem tartja be az e rendeletben foglaltakat, valamint a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet hatóanyag-kijuttatási korlátra vonatkozó előírásait, akkor az adott terület nem termelő területként nem vehető figyelembe.

(11) A nitrogénmegkötő növényfajok esetében a termesztési időszak az évelő növények esetében május 1-től szeptember 30-ig, az egynyári növények esetében április 1-től június 20-ig – szója esetében május 15-től július 15-ig, zöldborsó esetében április 15-től június 10-ig, lóbab esetében április 15-től június 30-ig, közönséges vagy veteménybab esetében május 10-től július 20-ig – tart.

(12) A nem termelő területként elszámolni kívánt nitrogénmegkötő növénykultúrának a (11) bekezdés szerinti termesztési időszakok teljes tartamában – évelő növények esetében a növénykultúra telepítésének és kiforgatásának évében is – jelen kell lennie a mezőgazdasági termelő területén. A nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növény keverékének vetése esetén a keveréknek a nitrogénmegkötő növénytermesztési időszakának teljes tartamában – évelő növény esetében a növény telepítésének és kiforgatásának évében is – jelen kell lennie a mezőgazdasági termelő területén.

(13) Ha az adminisztratív ellenőrzés vagy helyszíni vizsgálat keretében megállapításra kerül, hogy a nitrogénmegkötő növények, keverékeik vagy a nitrogénmegkötő növények és nem nitrogénmegkötő növények keverékei a (11) bekezdés szerinti termesztési időszakokban nincsenek jelen a mezőgazdasági termelő földterületén, akkor a földterület nem vehető figyelembe nitrogénmegkötő növényekkel bevetett nem termelő területként.

30. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során az Egységes kérelem rendelet 1. § 31. pontja szerinti kis kiterjedésű tó fogadható el.

(2) A kis kiterjedésű tó esetében a figyelembe vehető terület nagyságába a kis kiterjedésű tó partja mentén fekvő, legfeljebb 10 méter széles vegetációs sáv is beszámítható.

(3) A kis kiterjedésű tavat annak vegetációs sávjával együtt a MePAR szerinti lehatárolás térmértékében kell megőrizni.

31. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során a MePAR-ban rögzített, szántó táblára korlátozódó kis vizes élőhelyként az elem akkor fogadható el, ha az egységes kérelemben teljes egészében igényelt elemként került megjelölésre.

(2) A kis vizes élőhely határát ott kell megjelölni a táblán belül, ahol a táblán termesztett haszonnövény művelése véget ér.

(3) Egy kis vizes élőhely egy termelő egyetlen táblájának részeként igényelhető.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kis vizes élőhely helye a MePAR-ban a mezőgazdasági termelő igénylése alapján keletkezik változásvezetéssel.

(5) Magyarország KAP Stratégiai Terve szerinti nem termelő beruházások keretében létrehozott kis vizes élőhelyként olyan terület fogadható el, amely

a) megvalósult,

b) már benne van a tárgyévi MePAR-ban, vagy

c) a tárgyévi egységes kérelemben a mezőgazdasági termelő jelzi, hogy van ilyen eleme.

(6) Az (5) bekezdés szerinti kis vizes élőhely elfogadhatóságának feltétele a HMKÁ 8. előírásban, hogy a lefolytatott ellenőrzések visszaigazolják a kérelmezett elem meglétét és megfelelőségét.

32. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során az Egységes kérelem rendelet 1. § 64. pontja szerinti terasz fogadható el.

(2) A teraszok megőrzése kötelező.

(3) A teraszokat a kérelemben vonalasan kell megjeleníteni, és 2 méter szélességgel számolhatóak el. A terasz minden egyes métere 2 m2-nek felel meg. A gazdálkodó szántóterületén elhelyezkedő terasz minimális hossza 10 méter.

33. § (1) A nem termelő terület típusát, az átváltási és súlyozási tényezőket a 20. melléklet tartalmazza.

(2) A HMKÁ 8. előírás alapjának meghatározásához a mezőgazdasági termelő által bejelentett szántóterület, valamint a szántóterületen elhelyezkedő nem termelő tájképi elemet vagy területet kell figyelembe venni. A szántóterületen elhelyezkedő nem termelő tájképi elemet vagy területet abban az esetben is bele kell számítani az nem termelő terület kijelölésének kötelezettsége alapjául szolgáló területbe, ha azt nem jelentették be nem termelő területként.

(3) Ha a védett tájképi elem esetében megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő nem őrizte meg a HMKÁ 8. előírásainak és az Egységes kérelem rendeletben foglalt minimumkövetelménynek megfelelően, úgy a tárgyévben a védett tájképi elem nem vehető figyelembe nem termelő tájképi elemként.

34. § (1) A nem termelő tájképi elemnek vagy területnek a mezőgazdasági termelő által az egységes kérelmében bejelentett, MePAR-ban támogatható szántóterületen kell elhelyezkednie.

(2) Az egyes nem termelő tájképi elemeknek és területeknek önállóan kell megfelelniük a méretkorlátoknak, azonban az ökológiai határsáv és vízvédelmi sáv egy másik nem termelő tájképi elem által teljesen körülvett belső területként nem vehető figyelembe.

35. § A MePAR-ban rögzített védett tájképi elemek megőrzése kötelező.

36. § Mezőgazdasági hasznosítású táblán található, nem mezőgazdasági termelési célú fát, bokrot és sövényt március 1. és augusztus 31. között tilos kivágni, metszeni vagy egyéb módon csonkítani.

14. Környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterületként megjelölt gyepterületek átalakításának vagy felszántásának tilalma a Natura 2000 területeken – HMKÁ 9. előírás

37. § (1) A környezeti szempontból érzékeny Natura 2000 állandó gyepterületek más hasznosítású területté történő átalakítása és felszántása, a gyepnemez megbontása tilos.

(2) A meg nem felelés bármely ellenőrzés eredményeként vagy az illetékes ellenőrző hatóság vagy kifizető ügynökség bármely más jelzése alapján megállapítható.

(3) A feltörést megállapítottnak kell tekinteni, ha a környezeti szempontból érzékeny állandó Natura 2000 gyepterület változásvezetési toleranciát meghaladó mértékben feltörésre vagy átalakításra kerül.

(4) Nem minősül a környezeti szempontból érzékeny Natura 2000 állandó gyepterület mezőgazdasági hasznosítása átalakításának, ha a természetvédelmi hatóság engedélye mellett véglegesen megszűnik annak mezőgazdasági hasznosítása és az adott terület elveszíti a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből finanszírozott fenntarthatóságot elősegítő alapszintű-jövedelemtámogatás, az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás, valamint a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 18/2024. (IV. 9.) AM rendelet szerinti alaptámogatás szempontjából történő támogathatóságát.

(5) A (3) bekezdés szerint megállapított meg nem felelés ismétlődése a környezeti szempontból érzékeny gyep visszaállításával kerülhető el. A visszaállítási kötelezettség teljesítését a mezőgazdasági termelőnek a tárgyévet követő egységes kérelemben kell bejelentenie, megjelölve a környezeti szempontból érzékeny Natura 2000 állandó gyepterületet, amelyre teljesítette a visszaállítást.

15. Mezőgazdasági eredetű diffúz foszfátszennyezés és az öntözési célú vízhasználatra vonatkozó (JFGK1) ellenőrzésekhez kapcsolódó rendelkezések

38. § (1) A gazdálkodási napló vezetése kötelező a 7. melléklet szerinti JFGK 1. tekintetében az alábbi esetek bármelyikében:

a) erózió veszélyeztetett területen történő gazdálkodás esetén;

b) hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt, talajjavító mederanyag vagy kezelt mederiszap kijuttatása esetén.

(2) Erózió veszélyeztetett területen meg kell akadályozni a műtrágyából vagy szerves trágyából a vizekbe történő foszfát kimosódást.

16. Vis maiorra vonatkozó rendelkezések

39. § (1) A hatáskörrel rendelkező hatóság a vis maiort csak abban az esetben veszi figyelembe, ha azt a mezőgazdasági termelő a támogatás igénybevétele során a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint a JFGK és HMKÁ előírások betartásával összefüggésben bejelenti.

(2) A helyszíni vizsgálaton jelen lévő mezőgazdasági termelő legkésőbb a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó JFGK és HMKÁ előírások betartásával összefüggő helyszíni vizsgálat során jelezheti, ha a gazdasága vis maiorral érintett, továbbá kérheti az ellenőrzés során az azt megelőzően a gazdaságával összefüggésben bejelentett vis maior eset figyelembevételét.

(3) Ha a helyszíni vizsgálaton sem a mezőgazdasági termelő, sem a képviselője nem volt jelen, a mezőgazdasági termelő legkésőbb a részére megküldött ellenőrzési jegyzőkönyv észrevételezése során jelezheti, hogy gazdasága vis maiorral érintett, továbbá kérheti az ellenőrzést megelőzően a gazdaságával összefüggésben bejelentett vis maior eset figyelembevételét.

(4) A vis maiort elektronikus úton, a Kincstár honlapján elérhető elektronikus felületen kell bejelenteni.

(5) A hatáskörrel rendelkező hatóság dönt a vis maior kérelemben foglaltak és a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó JFGK és HMKÁ előírások megszegése közötti ok okozati összefüggés fennállásáról, és döntését az ellenőrzés során tett megállapításokat tartalmazó határozatban közli az érintett mezőgazdasági termelővel.

(6) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből finanszírozott intézkedésekkel összefüggő elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazott eljárásról szóló 23/2024. (IV. 9.) AM rendelet az irányadó.

17. Záró rendelkezések

40. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 11. § 2025. január 1-jén lép hatályba.

41. § (1) Ha a 2024. támogatási évben a mezőgazdasági termelő a 25. § (2) bekezdés a) pontja szerinti talajtakarást választja az adott területen, és 2023 őszén oda már elvetett a 21. mellékletben szereplő növényt, úgy a teljes területen legkésőbb az egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszak végéig szárzúzást kell végezni, és azt az Egységes kérelem rendelet szerint be kell jelenteni.

(2) A 2024. támogatási év tekintetében a 20. melléklet C:12. mezőjében az ökológiai jelentőségű másodvetés súlyozási tényezője 1.

42. § Ez a rendelet

1. a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

2. a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

3. az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. május 4-i (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

4. az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023–2027-es, az említett rendelet szerinti KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozás-típusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. szabványra irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. december 7-i (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

5. az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelettől a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó 8. sz. előírás (8. sz. GAEC-előírás) alkalmazása, az EMGA-hozzájárulásban részesülő kiadások támogathatósági időpontja, valamint a KAP stratégiai tervek egyes agrár-ökológiai programok módosítása céljából történő módosításának szabályai tekintetében a 2024. igénylési évre biztosított eltérésről szóló, 2024. február 12-i (EU) 2024/587 végrehajtási rendelet,

6. *  az (EU) 2021/2115 és az (EU) 2021/2116 rendeletnek a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások, az éghajlat-politikai, környezetvédelmi és állatjóléti rendszerek, a KAP stratégiai tervek módosítása, a KAP stratégiai tervek felülvizsgálata, valamint az ellenőrzések és szankciók alóli mentességek tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. május 14-ei (EU) 2024/1468 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

43. § *  E rendeletnek az egyes agrártámogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 33/2024. (V. 30.) AM rendelettel [a továbbiakban: 33/2024. (V. 30.) AM rendelet] megállapított 1. § 4., 19. és 20. pontját, 7. § (2) bekezdését és 1. melléklet 35. pontját a 33/2024. (V. 30.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

44. § *  (1) A (2) bekezdésében foglaltak kivételével e rendeletnek az egyes mezőgazdasági támogatások igénybevételének egyszerűsítését szolgáló miniszteri rendeletek módosításáról szóló 36/2024. (VI. 28.) AM rendelettel [a továbbiakban: 36/2024. (VI. 28.) AM rendelet] megállapított 8/A. §-át, 16. § (1), (5), (6a), (7a) és (8) bekezdését a 36/2024. (VI. 28.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E rendeletnek a 36/2024. (VI. 28.) AM rendelettel megállapított 15. § (6) és (7) bekezdését 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.

1. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

A nitrogénmegkötő növényfajok listája

A B
1. Megnevezés Típus
2. Fehérvirágú somkóró (Melilotus albus) évelő
3. Szegletes lednek (Lathyrus sativus L.) egyéves
4. Csicseriborsó (Cicer arietinum L.) egyéves
5. Tarka koronafürt (Securigera varia) évelő
6. Keleti kecskeruta (Galega orientalis L.) évelő
7. Szarvaskerep (Lotus corniculatus L.) évelő
8. Fehér virágú csillagfürt (Lupinus albus L.) egyéves
9. Sárga virágú csillagfürt (Lupinus luteus L.) egyéves
10. Kék virágú csillagfürt (Lupinus angustifolius L.) egyéves
11. Édes csillagfürt (fehér, sárga vagy kék virágú) (Lupinus alba) egyéves
12. Lucerna (Medicago sativa L.) évelő
13. Komlós lucerna (Medicago lupulina) évelő
14. Sárkerep lucerna (Medigaco falcata) évelő
15. Tarkavirágú vagy homoki lucerna (Medicago x. varia) évelő
16. Baltacim (Onobrychis viciifolia Scop.) évelő
17. Takarmányborsó (Pisum sativum L.) egyéves
18. Bíborhere (Trifolium incarnatum L.) egyéves
19. Vöröshere (Trifolium prátanse L.) évelő
20. Fehérhere (Trifolium repens L.) évelő
21. Perzsahere (Trifolium resupinatum L.) egyéves
22. Alexandriai here (Trifolium alexandrinum) egyéves
23. Korcshere (Trifolium hybridum) évelő
24. Görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.) egyéves
25. Lóbab (Vicia faba L.) egyéves
26. Pannonbükköny (Vicia pannonica Cr.) egyéves
27. Tavaszi bükköny (Vicia sativa L.) egyéves
28. Szója (Glycine max L.) egyéves
29. Szöszös bükköny (Vicia Vilossa) egyéves
30. Közönséges vagy veteménybab (Phaseolus vulgaris L.) egyéves
31. Lencse (Lens culinaris) egyéves
32. Zöldborsó (Pisum sativum) egyéves
33. Sárgaborsó (Pisum sativum) egyéves
34. Mezei borsó (Pisum arvense) egyéves
35. *  Orvosi somkóró (Melilotus officinalis) egyéves

2. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Az ökológiai jelentőségű másodvetések fajlistája

A B
1. Magyar név Tudományos (latin) név
2. Lóbab Vicia faba var. major
3. Szegletes lednek Vicia sativa
4. Takarmánybükköny Vicia sativa
5. Hajdina Fagopyrum esculentum
6. Mézontófű (facélia) Phacelia tanacetifolia
7. Alexandriai here Trifolium alexandrinum
8. Cirok Sorghum vulgare
9. Kerti zsázsa Lepidium sativum
10. Fehérvirágú csillagfürt Lupinus albus
11. Sárga virágú csillagfürt Lupinusluteus L.
12. Kék virágú csillagfürt Lupinus angustifolius L.
13. Édes csillagfürt (fehér, sárga vagy kék virágú) Lupinus alba
14. Somkóró Melilotus albus
15. Perzsahere Trifolium resupinatum
16. Vöröshere Trifolium pratense L.
17. Fehérhere Trifolium repens L.
18. Korcshere Trifolium hybridum
19. Szöszösbükköny Vicia villosa Roth
20. Bíborhere Trifolium incarnatum
21. Olaszperje Lolium multiflorum
22. Olajretek Raphanus sativus L. var. oleiformis Pers.
23. Fehérmustár Sinapis alba
24. Takarmányrepce Brassica napus
25. Zöld rozs Secale cereale
26. Sziki kender Crotalaria juncea L.
27. Négermag Guizotia abyssinica
28. Abesszin vagy etiópiai mustár Brassica carinata
29. Fekete zab Avena strigosa
30. Pannonbükköny Vicia pannonica
31. Len Linum usitatissimum
32. Takarmánybaltacim Onobrychis viciifolia
33. Meliorációs retek Raphanus sativus var. longipinnatus
34. Magvas gomborka Camelina sativa
35. Takarmányborsó Pisum sativum
36. Olasz muhar (mohar) Setaria italica L.
37. Szarvaskerep Lotus corniculatus
38. Édeskömény Foeniculum vulgare
39. Szudánifű Sorghum sudanense
40. Tehénborsó (homoki bab) Vigna unguiculata
41. Görögszéna Trigonella foenum-graecum
42. Fénymag Phalaris canariensis

3. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Talajtakarásos parlagként elismerhető növények listája

A B
1. Növény Kizárólag keverékben vethető vagy telepíthető
2. Fehérvirágú édes csillagfürt Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
3. Sárgavirágú édes csillagfürt Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
4. Kékvirágú édes csillagfürt Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
5. Takarmánybükköny (Tavaszi bükköny) Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
6. Szöszösbükköny Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
7. Pannonbükköny Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
8. Lucerna Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
9. Komlós lucerna Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
10. Sárkerep lucerna Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
11. Tarkavirágú lucerna Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
12. Vöröshere Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
13. Bíborhere Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
14. Fehérhere Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
15. Korcshere (svédhere) Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
16. Perzsahere (fonákhere) Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
17. Alexandriai here Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
18. Lódi lóhere Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
19. Sárgavirágú somkóró (orvosi somkóró) Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
20. Fehérvirágú somkóró Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
21. Takarmánybaltacim Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
22. Szarvaskerep Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
23. Nyúlszapuka Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
24. Szeradella Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
25. Koronás baltavirág Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
26. Réparepce Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
27. Tifon Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
28. Tarlórépa Kizárólag ezen lista más növényével keverékben telepíthető vagy vethető takarónövénynek
29. Takarmányrépa Kizárólag ezen lista más növényével keverékben telepíthető vagy vethető takarónövénynek
30. Csicsóka Kizárólag ezen lista más növényével keverékben telepíthető vagy vethető takarónövénynek
31. Murokrépa Kizárólag ezen lista más növényével keverékben telepíthető vagy vethető takarónövénynek
32. Tarka koronafürt Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
33. Keleti kecskeruta Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
34. Mézontófű (Facélia) Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
35. Füves lucerna Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
36. Füves here Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
37. Takarmánymályva Kizárólag ezen lista más növényével keverékben telepíthető vagy vethető takarónövénynek
38. Lósóska Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
39. Ideiglenes gyep (kaszált) Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
40. Füves mezsgye Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
41. Zöldugar kultúra Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
42. Ebtippan Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
43. Óriás tippan Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
44. Fehér tippan Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
45. Cérnatippan Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
46. Francia perje Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
47. Csenkeszperje Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
48. Olasz perje (szálkás perje) Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
49. Angol perje Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
50. Hibrid perje Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
51. Ligeti perje Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
52. Réti perje Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
53. Mocsári perje Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
54. Sovány perje Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
55. Magyar rozsnok Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
56. Zöld Pántlikafű Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
57. Csomós ebír Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
58. Nádképű csenkesz Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
59. Juhcsenkesz Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
60. Réti csenkesz Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
61. Vörös csenkesz Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
62. Veresnadrág csenkesz Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
63. Gumós komócsin Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
64. Réti komócsin Önmagában is vethető vagy telepíthető takarónövénynek
65. Rozs Kizárólag ezen lista más növényével keverékben telepíthető vagy vethető takarónövénynek
66. Fekete zab (homoki zab) Kizárólag ezen lista más növényével keverékben telepíthető vagy vethető takarónövénynek

4. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Vadvirágos keveréket legalább 10 százalékban alkotó vadvirág növényfajok listája

A B
1. Vadvirág tudományos neve Vadvirág magyar neve
2. Achillea millefolium Közönséges cickafark
3. Agrimonia eupatoria Közönséges párlófű
4. Angelica sylvestris Erdei angyalgyökér
5. Anthemis arvensis Parlagi pipitér
6. Anthemis tinctoria Festő pipitér
7. Anthoxanthum odoratum Borjúpázsit
8. Anthriscus sylvestris Erdei turbolya
9. Barbarea vulgaris Borbálafű
10. Bellis perennis Százszorszép
11. Betonica officinalis Bakfű
12. Calendula officinalis Körömvirág
13. Campanula persicifolia Harangvirág
14. Campanula rapunculus Raponcharangvirág
15. Campanula rotundifolia Kereklevelű harangvirág
16. Campanula trachelium Csalánlevelű harangvirág
17. Capsella bursa pastoris Pásztortáska
18. Carduus nutans Fodros bogáncs
19. Centaurea cyanus Búzavirág
20. Centaurea jacea Réti imola
21. Centaurea scabiosa Vastövű imola
22. Chrysanthemum leucanthemum Vad margaréta
23. Cichorium intybus Mezei katáng
24. Clinopodium vulgare Borsfű
25. Consolida orientalis Keleti szarkaláb
26. Consolida regalis Vetési szarkaláb
27. Coronilla varia Tarka koronafürt
28. Crepis biennis Réti zörgőfű
29. Crepis rhoaedifolia Pipacslevelű zörgőfű
30. Cynoglossum officinale Ebnyelvűfű
31. Dianthus deltoides Réti szegfű
32. Dipsacus fullonum Erdei mácsonya
33. Eryngium planum Kék iringó
34. Eupatorium cannabinum Sédkender
35. Filipendula ulmaria Réti legyezőfű
36. Galium verum Tejoltó galaj
37. Hypericum perforatum Közönséges orbáncfű
38. Hypochaeris radicata Kacúros véreslapu
39. Isatis tinctoria Festő csülleng
40. Knautia arvensis Mezei varfű
41. Lathyrus pratensis Réti lednek
42. Leontodon hispidus Közönséges oroszlánfog
43. Leonurus cardiaca Szúrós gyöngyajak
44. Leucanthemum vulgare Réti margitvirág
45. Linaria vulgaris Közönséges gyújtoványfű
46. Linum perenne Vad len
47. Lychnis flos-cuculi Réti kakukkszegfű
48. Lysimachia vulgaris Közönséges lizinka
49. Lythrum salicaria Réti füzény
50. Malva moschata Pézsmamályva
51. Malva sylvestris Erdei mályva
52. Melandryum noctiflorum Estvéli mécsvirág
53. Orlaya grandiflora Nagyvirágú laputurbolya
54. Ornithopus sativus Csibeláb
55. Papaver rhoeas Mezei pipacs
56. Pastinaca sativa Pasztinák
57. Pimpinella major Nagy földitömjén
58. Pimpinella saxifraga Hasznos földitömjén
59. Plantago lanceolata Lándzsás útifű
60. Plantago media Réti útifű
61. Potentilla neumanniana Tavaszi pimpó
62. Prunella vulgaris Közönséges gyíkfű
63. Reseda lutea Vadrezeda
64. Rumex acetosa Mezei sóska
65. Salvia austriaca Osztrák zsálya
66. Salvia pratensis Mezei zsálya
67. Sanguisorba minor Csabaíre
68. Saponaria officinalis Orvosi szappanfű
69. Silene dioica Piros mécsvirág
70. Silene latifolia Fehér mécsvirág
71. Silene vulgaris Hólyagos habszegfű
72. Sinapis arvensis Vadrepce
73. Tanacetum vulgare Gilisztaűző varádics
74. Thymus pulegioides Hegyi kakukkfű
75. Tragopogon orientale Közönséges bakszakáll
76. Tragopogon pratensis Réti bakszakáll
77. Trifolium arvense Tarlóhere
78. Trifolium campestre Mezei here
79. Trifolium vesiculosum Hólyagos here
80. Tripleurospermum inodora Kaporlevelű ebszékfű
81. Verbascum lychnitis Csilláros ökörfarkkóró
82. Verbascum nigrum Fekete ökörfarkkóró
83. Verbascum thapsiforme Ökörfarkkóró
84. Vicia angustifolia Vetési bükköny
85. Xeranthemum annua Vasvirág

5. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Zöldugar kultúrák listája

Megnevezés Évelő szálas pillangós?
1. Őszi búza nem
2. Tavaszi búza nem
3. Őszi durumbúza nem
4. Tavaszi durumbúza nem
5. Őszi tönkölybúza nem
6. Tavaszi tönkölybúza nem
7. Őszi novum búza nem
8. Tavaszi novum búza nem
9. Őszi tönke búza nem
10. Tavaszi tönke búza nem
11. Őszi alakor búza nem
12. Tavaszi alakor búza nem
13. Rozs nem
14. Évelő rozs nem
15. Őszi árpa nem
16. Tavaszi árpa nem
17. Tavaszi zab nem
18. Őszi zab nem
19. Kukorica nem
20. Pattogatni való kukorica nem
21. Csemegekukorica nem
22. Silókukorica nem
23. Hibrid kukorica nem
24. Tavaszi tritikálé nem
25. Őszi tritikálé nem
26. Pohánka (Hajdina) nem
27. Mohar nem
28. Cukorcirok nem
29. Seprűcirok nem
30. Szemescirok nem
31. Silócirok nem
32. Szudáni cirokfű nem
33. Indiánrizs nem
34. Termesztett köles nem
35. Indiai köles nem
36. Fénymag nem
37. Fekete zab (homoki zab) nem
38. Rizs nem
39. Cukorborsó nem
40. Mezei borsó nem
41. Őszi takarmányborsó nem
42. Őszi zöldborsó nem
43. Szárazborsó (Sárgaborsó) nem
44. Tavaszi takarmányborsó nem
45. Tavaszi zöldborsó nem
46. Lóbab (Disznóbab) nem
47. Futóbab nem
48. Szárazbab nem
49. Zöldbab nem
50. Homoki bab (tehénborsó) nem
51. Fehérvirágú édes csillagfürt nem
52. Fehérvirágú édes csillagfürt (takarmány célra) nem
53. Fehérvirágú édes csillagfürt (zöldtrágyázásra) nem
54. Sárgavirágú édes csillagfürt nem
55. Sárgavirágú édes csillagfürt (takarmány célra) nem
56. Sárgavirágú édes csillagfürt (zöldtrágyázásra) nem
57. Kékvirágú édes csillagfürt nem
58. Kékvirágú édes csillagfürt (takarmány célra) nem
59. Kékvirágú édes csillagfürt (zöldtrágyázásra) nem
60. Lencse nem
61. Takarmánybükköny (Tavaszi bükköny) nem
62. Szöszösbükköny nem
63. Pannonbükköny nem
64. Csicseriborsó nem
65. Szegletes lednek nem
66. Mogyorós lednek nem
67. Burgonya nem
68. Cukorrépa nem
69. Dohány – Burley nem
70. Dohány – Virginia nem
71. Komló nem
72. Szójabab nem
73. Őszi káposztarepce nem
74. Tavaszi káposztarepce nem
75. Szezámmag nem
76. Olajlen nem
77. Rostlen nem
78. Földimogyoró nem
79. Fehér mustár nem
80. Fekete mustár nem
81. Ricinus nem
82. Mák (tavaszi) nem
83. Mák (őszi) nem
84. Retek nem
85. Olajretek nem
86. Takarmányretek nem
87. Négermag nem
88. Vadrepce nem
89. Gomborka (magvas) nem
90. Cikória nem
91. Napraforgó nem
92. Hibrid napraforgó nem
93. Kender nem
94. Karfiol nem
95. Brokkoli nem
96. Bimbóskel nem
97. Fejes káposzta nem
98. Kelkáposzta nem
99. Vöröskáposzta nem
100. Takarmánykáposzta nem
101. Karalábé nem
102. Kínai kel nem
103. Zeller nem
104. Póréhagyma nem
105. Őszi fokhagyma nem
106. Tavaszi fokhagyma nem
107. Csemegehagyma nem
108. Őszi vöröshagyma nem
109. Tavaszi vöröshagyma nem
110. Lilahagyma nem
111. Metélőhagyma nem
112. Fejessaláta nem
113. Endívia nem
114. Sóska nem
115. Spenót nem
116. Articsóka nem
117. Spanyol Articsóka nem
118. Petrezselyem gyökér (fehérrépa) nem
119. Petrezselyem levél nem
120. Rebarbara nem
121. Galambbegysaláta nem
122. Zsázsa nem
123. Paradicsom nem
124. Uborka nem
125. Padlizsán (Tojásgyümölcs) nem
126. Főzőtök nem
127. Sütőtök nem
128. Káposztatök nem
129. Olajtök nem
130. Csillagtök/patiszon nem
131. Spárgatök nem
132. Cukkini nem
133. Paprika nem
134. Fűszerpaprika nem
135. Sárgarépa nem
136. Cékla nem
137. Feketegyökér nem
138. Torma nem
139. Pasztinák nem
140. Újzélandi spenót nem
141. Mezei csibehúr nem
142. Batáta (édesburgonya) nem
143. Borsmustár (rukkola) nem
144. Egyéb zöldség nem
145. Lucerna igen
146. Lucerna erjesztett takarmány igen
147. Lucerna zöldtakarmány igen
148. Komlós lucerna igen
149. Sárkerep lucerna igen
150. Tarkavirágú lucerna igen
151. Vöröshere igen
152. Bíborhere nem
153. Fehérhere igen
154. Korcshere (svédhere) igen
155. Perzsahere (fonákhere) nem
156. Alexandriai here nem
157. Lódi lóhere igen
158. Sárgavirágú somkóró (orvosi somkóró) igen
159. Fehérvirágú somkóró igen
160. Takarmánybaltacim igen
161. Szarvaskerep igen
162. Nyúlszapuka igen
163. Szeradella igen
164. Koronás baltavirág igen
165. Réparepce nem
166. Tifon nem
167. Tarlórépa nem
168. Takarmányrépa nem
169. Csicsóka nem
170. Murokrépa nem
171. Tarka koronafürt igen
172. Görög széna nem
173. Keleti kecskeruta igen
174. Mézontófű (Facélia) nem
175. Takarmánymályva nem
176. Angyalgyökér (Angelika) nem
177. Ánizs nem
178. Ánizsizsóp nem
179. Ánizsmenta nem
180. Anyarozs nem
181. Bazsalikom nem
182. Borsikafű (egyéb) nem
183. Borágó nem
184. Citromfű nem
185. Digitalis nem
186. Izsóp nem
187. Jázmin nem
188. Kamilla nem
189. Kapor nem
190. Fűszerkömény nem
191. Koriander nem
192. Körömvirág nem
193. Lestyán nem
194. Macskagyökérfű nem
195. Majoranna nem
196. Máriatövis nem
197. Menta (egyéb) nem
198. Meténg (egyéb) nem
199. Utifű (Psyllium) nem
200. Rozmaring nem
201. Sáfrány nem
202. Sáfrányos szeklice nem
203. Szöszös ökörfarkkóró nem
204. Tárkony nem
205. Tárnics nem
206. Gyermekláncfű nem
207. Jázminpakóca (stevia) nem
208. Fehér üröm nem
209. Római kamilla nem
210. Nagy csalán nem
211. Orbáncfű nem
212. Vasfű (Verbena) nem
213. Kisvirágú füzike nem
214. Orvosi pemetefű nem
215. Évelő borsfű (borsikafű) nem
216. orvosi ziliz (fehérmályva) nem
217. Tavaszi kankalin nem
218. Kis télizöld meténg nem
219. Borsmenta nem
220. Csombormenta nem
221. Lómenta nem
222. Terjőke kígyószisz nem
223. Pillangóvirág nem
224. Egyéb szántóföldi termelt növény nem
225. Ebtippan nem
226. Óriás tippan nem
227. Fehér tippan nem
228. Cérnatippan nem
229. Francia perje nem
230. Csenkeszperje nem
231. Olasz perje (szálkás perje) nem
232. Angol perje nem
233. Hibrid perje nem
234. Ligeti perje nem
235. Réti perje nem
236. Mocsári perje nem
237. Sovány perje nem
238. Magyar rozsnok nem
239. Zöld Pántlikafű nem
240. Csomós ebír nem
241. Nádképű csenkesz nem
242. Juhcsenkesz nem
243. Réti csenkesz nem
244. Vörös csenkesz nem
245. Veresnadrág csenkesz nem
246. Gumós komócsin nem
247. Réti komócsin nem
248. Sziki kender nem
249. Abesszin (etiópiai) mustár nem
250. Meliorációs retek nem

6. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

A rátameghatározási segédtábla

A B C
1. Azon mezőgazdasági termelők aránya, ahol A feltárt meg nem felelések miatti támogatáscsökkentés %-a gondatlanság esetén
a helyszíni vizsgálat adott előírás vagy követelmény tekintetében egy vagy több meg nem felelést tárt fel 1% 3% 5% Szándékos meg nem felelés
2. > 5% – 10% Ráta Ráta Ráta Ráta × 2,5
3. > 10% – 25% Ráta × 1,25 Ráta × 1,5 Ráta × 2,5 Ráta × 5,0
4. > 25% – 50% Ráta × 1,5 Ráta × 3,0 Ráta × 5,0 Ráta × 10,0
5. > 50% Ráta × 3,0 Ráta × 6,0 Ráta × 10,0 Ráta = 20%

7. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

JFGK 1. követelmény- és minősítési tábla – Mezőgazdasági eredetű diffúz foszfátszennyezés és az öntözési célú vízhasználatra vonatkozó ellenőrzési kérdésekhez tartozó meg nem felelési esetek

A B C D E
1. Követelmény Meg nem felelés Mérték Súly Tartósság
2. Engedélyköteles öntözési célú vízhasználat csak érvényes vízjogi üzemeltetési engedély alapján, a víztermelés nyilvántarthatóságának biztosításával végezhető A vizsgált öntözés esetében nem áll rendelkezésre vízkivételi mennyiség mérésre vagy meghatározására alkalmas mérőeszköz vagy módszer. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
3. A vizsgált területre vonatkozólag nem áll rendelkezésre hatályos vízjogi üzemeltetési vagy fennmaradási engedély. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
4. A mezőgazdasági termelőnél nem áll rendelkezésre öntözési üzemnapló, vagy azt nem naprakészen vezeti. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
5. A naptári évre vonatkozóan a 38. § (1) bekezdés szerinti esetekben folyamatos nyilvántartást kell vezetni a külön jogszabály szerinti Gazdálkodási Napló tápanyaggazdálkodásra, trágyázásra, parcellaművelési adatokra vonatkozó lapjain. 1.0.3 A gazdálkodó nem vezet a külön jogszabály szerinti Gazdálkodási Naplót az erózió veszélyeztetett területeken történő gazdálkodásról. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
6. 1.0.4 A Gazdálkodási Napló hiányos, mert egyes adatok hiányoznak belőle, vagy egymásnak ellentmondó, illetve valótlan adatok szerepelnek benne. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
7. A földhasználó erózió veszélyeztetett területen az erózió megakadályozása érdekében köteles szántó területen talajfedettséget szolgáló növényeket termeszteni, olyan művelési módot alkalmazni, amely a talaj szerkezetességének megóvásával, talajtömörödés megakadályozásával, megszüntetésével elősegíti a csapadékvíz talajba jutását, és/vagy szintvonalas művelést folytatni. 1.1.1. Erózió veszélyeztetett szántó területen gyenge, rossz fedettséget biztosító, korán lekerülő növényt termeszt, vagy nem gondoskodik a talaj fedéséről másodvetéssel, vagy nem létesít erózióvédelmi sávot. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
8. 1.1.2 Erózió veszélyeztetett szántó területen változó mélységű talajművelésről nem gondoskodott, vagy 12%-nál nagyobb lejtésű területen lejtőirányú talajművelést végez anélkül, hogy a csapadékvíz beszivárgását elősegítené. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
9. 1.1.3 Erózió veszélyeztetett szántó területen nem szintvonalas művelést folytatott. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
10. A földhasználó erózió veszélyeztetett területen az erózió megakadályozása érdekében köteles ültetvény területen szintvonalakkal párhuzamos irányú telepítést végezni, vagy a sorközök fedettségét gyepesítéssel, talajtakarással biztosítani. 1.2.1 Erózió veszélyeztetett ültetvény területen szintvonalakkal nem párhuzamos irányú telepítést végzett, vagy nem gondoskodott a sorköz fedettségéről. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
11. A földhasználó erózió veszélyeztetett területen az erózió megakadályozása érdekében köteles gyepterületen fokozott gondot fordítani a talajt kímélő legeltetésre, valamint ahol a gyeptakaró
a talajvédelem követelményeinek nem felel meg, azt felújítással helyreállítani.
1.3.1 Nem folytatott talajkímélő legeltetést. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
12. 1.3.2 A gyeptakaró a talajvédelem követelményeknek nem felelt meg, felújítással helyreállítása nem történt meg. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
13. Az erózió veszélyeztetett területen az erózió elleni védelmet nyújtó terepalakulatokat, gyep-, cserje- és erdősávokat meg kell őrizni. 1.4.1 Erózió ellen védelmet nyújtó terepalakulatokat, gyep-, cserje- és erdősávokat nem őrizte meg. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
14. Hígtrágya vagy talajjavító mederanyag termőföldön történő felhasználása a talajvédelmi hatóságnak történő bejelentéssel történhet. Hígtrágyával kijuttatott foszfor hatóanyag mennyisége nem lehet több, mint 150 kg/ha/év. 1.5.1 A gazdálkodó erózió veszélyeztetett területén a hígtrágyát vagy talajjavító mederanyagot nem a talajvédelmi hatósághoz történt bejelentés szerint használta fel. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
15. 1.5.2 A mezőgazdasági területre kijuttatott foszfor hatóanyag mennyiség meghaladta a 150 kg/ha mennyiséget. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
16. Szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt vagy kezelt mederiszap kizárólag a talajvédelmi hatóság engedélye mellett, a talajvédelmi terv vagy az egyszerűsített talajvédelmi terv betartásával juttatható ki mezőgazdasági területre. 1.6.1 A gazdálkodó mezőgazdasági területére engedély nélküli szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt vagy kezelt mederiszap kijuttatás történt. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
17. 1.6.2 A gazdálkodó mezőgazdasági területén nem csak a talajvédelmi tervben szereplő területekre történt szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt vagy kezelt mederiszap kijuttatás. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
18. 1.6.3 A kijuttatott szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt vagy kezelt mederiszap nem a talajvédelmi tervben foglaltak betartásával és az abban meghatározott mennyiségben került kijuttatásra. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
19. Erózió veszélyeztetett területen műtrágya vagy szerves trágya csak a lejtés szögének figyelembevételével juttatható ki, illetve műtrágya vagy szerves trágya a felszíni vizek védelme érdekében a partvonaltól mért védőtávolságon belül nem juttatható ki. 1.7.1 A gazdálkodó nem dolgozta be azonnal a műtrágyát vagy szerves trágyát 12%-nál nagyobb lejtésű területen. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
20. 1.7.3 A gazdálkodó műtrágyát vagy szerves trágyát juttatott ki a felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában, szerves trágya esetében: felszíni vizektől mért 5 méteres sávban, tavak partvonalától mért 20 méteres sávban, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)

8. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

JFGK 2. követelmény- és minősítési tábla – Mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés esetén az ellenőrzési kérdésekhez tartozó meg nem felelési esetek

A B C D E
1. Követelmény Meg nem felelés Mérték Súly Tartósság
2. 2.0 A naptári évre vonatkozóan az adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartást kell vezetni a külön jogszabály szerinti Gazdálkodási Napló tápanyaggazdálkodásra, trágyázásra, parcellaművelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó lapjain, vagy ennek megfelelő adattartalommal. 2.0.3 A gazdálkodó a naptári évre vonatkozóan az adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartást nem vezet a külön jogszabály szerinti Gazdálkodási Napló tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, parcellaművelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó lapjain, vagy ennek megfelelő adattartalommal. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
3. 2.0.4 A Gazdálkodási Napló hiányos, mert egyes adatok hiányoznak belőle, vagy egymásnak ellentmondó, illetve valótlan adatok szerepelnek benne. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
4. 2.1 Évente mezőgazdasági területre szervestrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal és szennyvíziszap komposzttal kijuttatott mennyiséget is. 2.1.1 A gazdálkodó mezőgazdasági területén (kivéve gyepterületek) szervestrágyával szennyvízzel, szennyvíziszappal, szennyvíziszap komposzttal kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyiség a vizsgált év vonatkozásában meghaladja a 170 kg/ha értéket. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
5. 2.1.2 A gazdálkodó gyepterületén a szervestrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyiség a vizsgált év vonatkozásában meghaladja a 170 kg/ha értéket. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
6. 2.2 November 30-tól február 15-ig – az őszi kalászosok fejtrágyázásán kívül – tilos a trágyakijuttatás. 2.2.1 Az őszi kalászosok fejtrágyázásán kívül november 30. és február 15. között trágyakijuttatás történt. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
7. 2.2.2 Őszi kalászosok fejtrágyázása február 1. előtt történt. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
8. 2.3 Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki. 2.3.1 A gazdálkodó fagyott, vízzel telített vagy összefüggő hótakaróval borított területén trágyakijuttatás történt. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
9. 2.4 A trágyát egyenletesen kell kijuttatni, és az istállótrágyát haladéktalanul a talajba bedolgozni. 2.4.1 A gazdálkodó mezőgazdasági területén a trágyát nem egyenletesen juttatta ki. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
10. 2.4.2 A gazdálkodó mezőgazdasági területén az istállótrágyát nem dolgozta be a kijuttatást követő 4 órán belül a talajba. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
11. 2.5 Lejtős területen történő trágyázás csak a lejtő meredekségének megfelelően előírt módon történhet. 2.5.2 12%-nál meredekebb lejtésű területen a gazdálkodó nem dolgozta be a kijuttatást követő 4 órán belül a műtrágyát. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
12. 2.5.4. 15 és 17% közötti lejtésű ültetvényben erózió elleni védelem biztosítása nélkül történt trágyakijuttatás. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
13. 2.5.5 17%-nál meredekebb lejtésű területen trágyakijuttatás történt. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
14. 2.6 Nem juttatható ki műtrágya és szervestrágya a felszíni vizek partvonalától mért – az e rendeletben meghatározott – védőtávolságon belül. 2.6.1 A gazdálkodó mezőgazdasági területén műtrágya került kijuttatásra a felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
15. 2.6.2 A gazdálkodó mezőgazdasági területén szerves trágya került kijuttatásra a tavak partvonalától mért 20 méteres sávban, vagy egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban, illetve a védőtávolság csökkentése esetén 3 méteres sávban. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
16. 2.6.3 A gazdálkodó mezőgazdasági területén szerves trágya került kijuttatásra forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres sávban. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
17. 2.7 Hígtrágya termőföldön történő felhasználása a talajvédelmi hatóságnak történő bejelentéssel történhet. 2.7.1 A gazdálkodó mezőgazdasági területére engedély, vagy bejelentés nélküli hígtrágya kijuttatás történt. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
18. 2.7.2 A gazdálkodó mezőgazdasági területén nem csak a hatósági engedélyben vagy a bejelentésről szóló igazolásban szereplő területekre történt hígtrágya kijuttatás. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
19. 2.8. A kijuttatandó nitrogén műtrágya hatóanyag mennyiségét talajvizsgálatokra alapozottan kell meghatározni. 2.8.1 A gazdálkodó a műtrágyázott mezőgazdasági területeire vonatkozóan nem rendelkezik 5 éven belüli talajvizsgálati eredménnyel. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
20. 2.9 Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogén trágyát a betakarítás után, amennyiben megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetésére 15 napot követően nem kerül sor, vagy a szármaradványok lebomlása azt nem igényli. 2.9.1 A könnyen oldódó nitrogén trágya kijuttatása (kivéve a szármaradványok lebontásához szükséges mennyiséget) után 15 napon belül nem történt vetés. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
21. 2.9.2 A szármaradványok lebontásához a szükséges hatóanyag mennyiségnél több könnyen oldódó nitrogén trágya került kijuttatásra. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
22. 2.10 Mezőgazdasági területen történő istállótrágya tárolása során be kell tartani a jogszabályi előírásokat. 2.10.1 A gazdálkodó mezőgazdasági területén az istállótrágya ideiglenes tárolására vonatkozó előírások nem kerültek betartásra. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
23. 2.11 Az erózió megakadályozása érdekében 2%-nál meredekebb lejtésű területen olyan művelési módot kell alkalmazni, amely elősegíti a csapadékvizek talajba jutását. 2.11.1 A 2%-nál meredekebb lejtésű területen alkalmazott művelési mód nem segíti elő a csapadékvizek talajba jutását. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
24. 2.12 A silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkező silólevet szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjteni. 2.12.1 A silótér aljzata nem szigetelt, illetve nem kapcsolódik hozzá szigetelt akna. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
25. 2.13 Állattartó telepen képződött trágyát megfelelő méretben és minőségben kialakított trágyatárolóban kell gyűjteni a külön jogszabályban meghatározott időpontot követően. 2.13.1 A gazdálkodó nem rendelkezik a jogszabály szerint szükséges méretű, megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező trágyatárolóval, azonban szemrevételezés, illetve a rendelkezésre álló információk alapján új eljárás keretén belül vízvédelmi hatáskörű intézkedés megtétele nem szükséges. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
26. 2.13.2 A gazdálkodó nem rendelkezik a jogszabály szerint szükséges méretű, megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező trágyatárolóval és a szemrevételezés, illetve a rendelkezésre álló információk alapján új eljárás keretén belül vízvédelmi hatáskörű intézkedés megtétele szükséges. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
27. 2.13.3 A trágyatároló kapacitása nem felel meg a jogszabályban előírtaknak. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)

9. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

JFGK 3–4. követelmény- és minősítési tábla

A B C D E
1. Követelmény Meg nem felelés Mérték Súly Tartósság
2. Ideiglenes gyepek feltörése, felülvetése A feltört vagy felülvetett Natura 2000 gyepterület vonatkozásában a gazdálkodó nem rendelkezik érvényes hatósági engedéllyel. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
3. Fa kivágása, telepítése Natura 2000 területen kivágott vagy telepített fa vagy facsoport vonatkozásában a gazdálkodó nem rendelkezik érvényes hatósági engedéllyel. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
4. Mezőgazdasági terület erdősítése Natura 2000 területen telepített erdő vonatkozásában a gazdálkodó nem rendelkezik érvényes erdő telepítési-kivitelezési tervvel. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
5. Termőföld más célú hasznosítása Natura 2000 területen a termőföld mezőgazdasági hasznosításon kívüli más célú használata vonatkozásában a gazdálkodó nem rendelkezik érvényes hatósági engedéllyel. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
6. Földhasználati szabályok betartása A gazdálkodó nem tartotta be maradéktalanul a Natura 2000 gyepterületek kötelező érvényű földhasználati szabályokat. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe akkor, ha a
H3–H7, illetve H9–H22
szempontok közül egyet
(1)
Rövid távon helyrehozható (1)
7. Közepes akkor, ha kettőt vagy hármat (3)
8. Súlyos akkor, ha több mint hármat sértett meg a mezőgazdasági termelő (5)
9. Védett állatfajok zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése Látható jele van annak, hogy a gazdálkodó mezőgazdasági területén védett állatfajok egyedét zavarta, károsította, kínozta, elpusztította, szaporodását és más élettevékenységét veszélyeztette. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Különösen Súlyos (6) Maradandó (5)
10. Védelemben részesülő állatfajok lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyének lerombolása, károsítása Látható jele van annak, hogy a gazdálkodó mezőgazdasági területén védett állatfajok lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyét lerombolta, károsította. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Különösen Súlyos (6) Maradandó (5)
11. A gazdálkodó tartsa be az erdőtervben szereplő előírásnak megfelelően, (különösen idős, böhönc) faegyedek visszahagyását Az erdőtervi előírással ellentétben a mezőgazdasági termelő részben vagy egészben nem valósította meg az egyedi jellegzetességgel bíró faegyedek visszahagyását. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Maradandó (5)
12. A gazdálkodó az erdőtervben szereplő előírásnak megfelelően tartsa be az őshonos cserjeszint, erdőszegély megőrzésére vonatkozó kötelezettségét Az erdőtervi előírással ellentétben a mezőgazdasági termelő részben vagy egészben nem tett eleget az őshonos cserjeszint, erdőszegély megőrzési kötelezettségének. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
13. A gazdálkodó tartsa be az erdőtervben szereplő előírásokat, nevelővágások, bontás jellegű véghasználatok, egészségügyi fakitermelés esetén, valamint a hagyásfa csoportok területén álló és fekvő holtfa visszahagyására Az erdőtervi előírással ellentétben a mezőgazdasági termelő nem gondoskodott a nevelővágások, bontás jellegű véghasználatok egészségügyi kitermelés esetén, valamint a hagyásfa csoportok területén az előírt álló, illetve fekvő holtfa visszahagyásáról. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 28. § (1) bekezdés b) pont. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
14. A gazdálkodó tartsa be az erdőtervben szereplő előírásokat véghasználat esetén a hagyásfák, vagy hagyásfa csoportok visszahagyására Az erdőtervi előírással ellentétben a mezőgazdasági termelő részben vagy egészben nem gondoskodott a hagyásfák, vagy a hagyásfa csoportok visszahagyásáról a véghasználat során. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Maradandó (5)
15. Az erdőgazdálkodó az erdőtervben előírt, az Evt. 27. és 28. §-ában meghaladóan előírt korlátozásoknak nem tett eleget Az erdőtervben foglalt, az erdészeti hatóság által előírt egyéb korlátozóknak nem tett eleget. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Hosszú távon helyrehozható (3)

10. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

JFGK 5. követelmény- és minősítési tábla – Élelmiszerbiztonság

A B C D E
1. Követelmény Meg nem felelés Mérték Súly Tartósság
2. NYOMONKÖVETHETŐSÉG ÉS FELELŐSSÉG
3. 5.1. Nyilvántartás vezetése a beszállítókról, és olyan nyomon követési rendszer alkalmazása, amely lehetővé teszi az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a hatóság felé. 5.1. A gazdálkodó nem vezet nyilvántartást a beszállítókról, így nem biztosítja a nyomon követhetőséget. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
4. 5.1.a) A gazdálkodó beszállítókról vezetett nyilvántartása nem teljes (nincs meg a beszállító-termék kapcsolat), és így nem teljeskörűen biztosítja a nyomon követhetőséget. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
5. 5.1.b) A gazdálkodó beszállítókról vezetett nyilvántartása nem teljes (nem tartalmazza a beszállítás időpontját / szállított termék mennyiségét), és így nem teljeskörűen biztosítja a nyomon követhetőséget. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
6. 5.2. Nyilvántartás vezetése a vevőkről, és olyan nyomon követési rendszer alkalmazása, amely lehetővé teszi az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a hatóság felé. 5.2. A gazdálkodó nem vezet nyilvántartást azokról a vevőkről, akiknek a termékeiket kiszállítja, így nem biztosítja a nyomon követhetőséget. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
7. 5.2.a) A gazdálkodó azokról a vevőkről vezetett nyilvántartása, akiknek a termékeket kiszállítja, nem teljes (nincs meg a vásárló-termék kapcsolat), és így nem teljeskörűen biztosítja a nyomon követhetőséget. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
8. 5.2.b) A gazdálkodó azokról a vevőkről vezetett nyilvántartása, akiknek a termékeket kiszállítja, nem teljes (nem tartalmazza a kiszállítás időpontját / a szállított termék mennyiségét), és így nem teljeskörűen biztosítja a nyomon követhetőséget. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
9. 5.3. A forgalomba hozott, illetve valószínűleg forgalomba hozatalra kerülő élelmiszereket vagy takarmányokat az előállítás nyomon követhetősége érdekében el kell látni címkékkel vagy azonosító eszközökkel. 5.3.1. A forgalomba hozott élelmiszereket vagy takarmányokat nem látták el címkékkel vagy azonosító eszközökkel. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
10. 5.3.1.a) A forgalomba hozott élelmiszereket vagy takarmányokat ellátták jelöléssel, de az nem alkalmas a nyomon követhetőségre, illetve az azonosítást nem teszi lehetővé. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
11. 5.3.2. A valószínűleg forgalomba hozatalra kerülő élelmiszereket vagy takarmányokat nem látták el címkékkel vagy azonosító eszközökkel. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
12. 5.3.2.a) A valószínűleg forgalomba hozatalra kerülő élelmiszereket vagy takarmányokat ellátták jelöléssel, de az nem alkalmas a nyomon követhetőségre, illetve az azonosítást nem teszi lehetővé. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
13. 5.4. A hatósági ellenőrzések során azonosított problémák alapján hozott helyesbítő/megelőző intézkedések megtétele. 5.4.1.a) Annak ellenére, hogy az élelmiszeripari/takarmányipari vállalkozó a hatósági ellenőrzések során azonosított problémákról tájékoztatást kapott, nem tett megfelelő helyreigazító/megelőző intézkedéseket. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
14. 5.5. Az élelmiszeripari és/vagy takarmányipari vállalkozó kivonja a piacról termékét amennyiben úgy véli, okkal feltételezi vagy értesült arról, hogy az általa forgalomba hozott élelmiszer és/vagy takarmány nem tesz eleget a biztonságossági követelményeknek, illetve pontos felvilágosítást ad kifogásolt terméke kapcsán a fogyasztók/ felhasználók részére. 5.5.a) Az élelmiszeripari és/vagy takarmányipari vállalkozó nem vonta ki a piacról termékét, annak ellenére, hogy úgy vélte, okkal feltételezte vagy értesült arról, hogy az általa forgalomba hozott élelmiszer és/vagy takarmány nem tesz eleget a biztonságossági követelményeknek. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Különösen Súlyos (6) Maradandó (5)
15. 5.5.b) Az élelmiszeripari és/vagy takarmányipari vállalkozó nem adott felvilágosítást a kifogásolt terméke kapcsán a fogyasztók/felhasználók részére. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
16. 5.6. Az élelmiszeripari és/vagy takarmányipari vállalkozó értesíti az illetékes hatóságot, amennyiben úgy véli, okkal feltételezi vagy értesült arról, hogy az általa forgalomba hozott élelmiszer és/vagy takarmány nem tesz eleget a biztonságossági követelményeknek. 5.6. Az élelmiszeripari és/vagy takarmányipari vállalkozó nem értesítette az illetékes hatóságot, annak ellenére, hogy úgy vélte, okkal feltételezte vagy értesült arról, hogy az általa forgalomba hozott élelmiszer és/vagy takarmány nem tesz eleget a biztonságossági követelményeknek. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
17. 5.7. Az élelmiszeripari és/vagy takarmányipari vállalkozó a nem biztonságos élelmiszer és/vagy takarmány tételével kapcsolatban foganatosított intézkedéseiről az illetékes hatóságot tájékoztatja. 5.7.a) Az élelmiszeripari és/vagy takarmányipari vállalkozó a nem biztonságos élelmiszer és/vagy takarmány tételéről, illetve az azzal kapcsolatban foganatosított intézkedéseiről az illetékes hatóságot nem tájékoztatta. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
18. ÁLLATTARTÓKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK (5/a. blokk)
19. 5/a. Foglalkozik-e a gazdálkodó élelmiszer-termelő állatok tartásával?
20. 5.11. A hulladékok és veszélyes anyagok megfelelő tárolása a szennyezés megakadályozása érdekében az állattartás és az állati eredetű alaptermék előállítás során. 5.11. A gazdálkodó nem megfelelően tárolja az állattartás és állati eredetű alaptermék előállítás során keletkezett hulladékot és veszélyes anyagokat. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
21. 5.12. Az emberekre élelmiszerekkel átvihető járványos betegségek behurcolásának, illetve állati eredetű termékeken keresztül történő elterjedésének megakadályozása, beleértve az állatok elkülönítését is. 5.12.1. A gazdálkodó nem végzi el az új állomány betelepítésekor szükséges járványügyi megelőző intézkedéseket. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
22. 5.12.2. A telepen rágcsáló jelenlétére utaló jelek láthatók, járványügyi higiéniai kockázat áll fenn. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
23. 5.12.3. A telepen rovarkártevők jelenlétére utaló jelek láthatók, járványügyi higiéniai kockázat áll fenn. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
24. 5.12.4. Nem végzik el rendszeresen és az előírásoknak megfelelően a kártevőirtást. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
25. 5.12.5. A gazdálkodó nem tesz eleget az általános járványügyi higiéniai kötelezettségeknek. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
26. 5.12.6. A beteg állatok elkülönítése nem megoldott. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
27. 5.13. Takarmány-adalékanyagok és állatgyógyászati készítmények helyes használata. 5.13.1. A gazdálkodó nem az előírtaknak megfelelően használja a takarmány-adalékanyagokat. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
28. 5.13.2. A gazdálkodó nem az előírtaknak megfelelően használja az állatgyógyászati készítményeket. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
29. 5.13.3. A gazdálkodónál a reziduum-toxikológiai monitoring terv szerinti mintavétel eredménye valamely takarmány-adalékanyag vagy állatgyógyászati készítmény hatóanyag jogellenes használatát igazolta. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Maradandó (5)
30. 5.14. Az állatokat tenyésztő vagy állati eredetű alaptermékeket előállító élelmiszeripari vállalkozóknak a következőkről kell nyilvántartást vezetniük:
– az állatok etetésére használt takarmány jellege és eredete;
– az állatoknak adott állatgyógyászati készítmények vagy egyéb kezelések, a beadás dátumai és az élelmezés-egészségügyi várakozási idő;
– az állatokból vett mintákon vagy más, az emberi egészség szempontjából fontos, diagnosztikai célra vett mintákon végzett laboratóriumi vizsgálatok eredményei és
– az állatokon vagy állati eredetű termékeken végzett vizsgálatokról szóló vonatkozó jelentések.
5.14.1. Az állatokat tenyésztő vagy állati eredetű alaptermékeket előállító élelmiszeripari vállalkozó nem vezet nyilvántartást az állatok etetésére használt takarmány jellegéről és eredetéről. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
31. 5.14.2. Az állatokat tenyésztő vagy állati eredetű alaptermékeket előállító élelmiszeripari vállalkozó nem vezet nyilvántartást a gyógyszeres kezelésekről. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
32. 5.14.2.a) A gyógyszeres kezelésekről vezetett nyilvántartásban nem szerepel a készítmények neve. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
33. 5.14.2.b) A gyógyszeres kezelésekről vezetett nyilvántartásban nem szerepel a készítmények élelmezés-egészségügyi várakozási ideje. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
34. 5.14.2.c) A gyógyszeres kezelésekről vezetett nyilvántartásban nem szerepel a készítmények alkalmazásának módja. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
35. 5.14.2.d) A gyógyszeres kezelésekről vezetett nyilvántartásban nem szerepel a készítmények alkalmazásának megkezdésének ideje. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
36. 5.14.2.e) A gyógyszeres kezelésekről vezetett nyilvántartásban nem szerepel a készítmények alkalmazásának időtartama. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
37. 5.14.2.f) A gyógyszeres kezelésekről vezetett nyilvántartásban nem szerepel a készítmények alkalmazásának indoka. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
38. 5.14.2.g) A gyógyszeres kezelésekről vezetett nyilvántartásban a kezelt állatok/ állatcsoportok nem azonosíthatók. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
39. 5.14.3. Az állatokat tenyésztő vagy állati eredetű alaptermékeket előállító élelmiszeripari vállalkozó nem vezet nyilvántartást az állatokból vett mintákon vagy más, az emberi egészség szempontjából fontos, diagnosztikai célra vett mintákon végzett laboratóriumi vizsgálatok eredményeiről, jelentéséről. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
40. 5.15. A takarmányt a kemikáliáktól és a gyógyszeres takarmánytól elkülönítetten kell tárolni és kezelni. 5.15. A takarmányt a kemikáliáktól és a gyógyszeres takarmánytól nem elkülönítetten tárolják és kezelik. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
41. 5.16. A gyógyszeres takarmányokat úgy kell tárolni, hogy felhasználásukkor összetévesztésük esélye a lehető legkisebb legyen. 5.16. A gyógyszeres takarmányok összetévesztésre esélyt adó tárolása. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
42. 5.17. Csak nyilvántartott létesítményben előállító termelőtől lehet takarmányt beszerezni. 5.17.a) Nem nyilvántartott/engedélyezett létesítményből történő takarmánybeszerzés. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
43. TEJTERMELŐKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK (5/b. blokk)
44. 5/b. Foglalkozik-e a gazdálkodó tejtermelő állatok tartásával?
45. 5.18. A nyerstejnek olyan állatokból kell származnia,
– amelyek jó általános egészségi állapotban vannak,
5.18.1. Nem fejik elkülönítetten a tőgybeteg, váladékozó ivarszervű, hasmenéses, lázas állatokat. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
46. nem mutatják olyan betegség jeleit, amely a tej fertőződését eredményezheti, és különösen nem szenvednek az ivarszervek váladékos fertőzésében, hasmenéssel és lázzal járó bélgyulladásban vagy a tőgy felismerhető gyulladásában;
– amelyeknek nincs olyan tőgysebük, amely hatással lenne a tejre;
– amelyek a 96/23/EK irányelv értelmében nem kaptak tiltott szereket vagy készítményeket, és amelyek nem estek át illegális kezelésen;
– amelyek vonatkozásában, amennyiben kaptak engedélyezett szereket vagy készítményeket, betartották az említett szerekre vagy készítményekre előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időket.
5.18.1.a) A tőgybeteg, váladékozó ivarszervű, hasmenéses, lázas állatok tejét nem kezelik külön, nem bizonyítható, hogy nem kerül bele az emberi fogyasztásra szánt elegytejbe. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
47. 5.18.2. A gyógyszeres kezelésben részesült tejtermelő állatok esetében nem tartották be a vonatkozó élelmezés-egészségügyi várakozási időket. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos(5) Rövid távon helyrehozható (1)
48. 5.18.3. Egyértelmű jele van annak, hogy illegális kezelésen átesett, illetve tiltott szerekkel kezelt állatból származó tej kerül az emberi fogyasztásra szánt elegytejbe. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
49. 5.19. Csak olyan bivaly- és tehéntej használható fel emberi fogyasztásra, amely olyan állományból származik, amely
– Brucellózistól hivatalosan mentes vagy
– Brucellózistól mentes vagy
– az illetékes hatóság engedélyével, ha Brucellózis-tesztje nem pozitív, Brucellózisra utaló tüneteket nem mutat, tejét hőkezelték, és a tej az alkalikus foszfatáz próbára negatív reakciót mutat;
ÉS
– Gümőkórtól hivatalosan mentes, vagy
– az illetékes hatóság engedélyével, ha gümőkór-
tesztje nem pozitív, gümőkórra utaló tüneteket nem mutat, tejét hőkezelték, és a tej az alkalikus foszfatáz próbára negatív.
5.19. Egyértelműen bizonyítható, hogy emberi fogyasztásra szánt tej olyan szarvasmarha (bivaly) állományból vagy olyan állattól származik, amelynek nincs igazolása brucellózis és gümőkór mentességről, vagy nincs külön engedélyük a tej hőkezelés utáni felhasználására. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
50. 5.20. Csak olyan juh- és kecsketej használható fel emberi fogyasztásra, amely olyan állományból származik, amely
– Brucellózistól hivatalosan mentes vagy
– Brucellózistól mentes, vagy
– az illetékes hatóság engedélyével, ha Brucellózisra utaló tüneteket és B-tesztre pozitív reakciót nem mutat, vagy hivatalos mentesítési program keretében Brucellózis ellen vakcinázták, feltéve, ha az ilyen állomány tejét legkevesebb két hónapos érlelésű sajt gyártására szánják, vagy hőkezelik, és utána az alkalikus foszfatáz próbára negatív reakciót mutat,
ÉS
– Tehénnel együtt tartott kecskék esetében a gümőkórra irányuló vizsgálatot és tesztet elvégezték.
5.20. Egyértelműen bizonyítható, hogy emberi fogyasztásra szánt tej olyan juh- vagy kecskeállományból vagy olyan állattól származik, amelynek nincs igazolása brucellózis és (kecskék tehénnel való együtt tartása esetén) gümőkór mentességről, vagy nincs külön engedélyük a tej hőkezelés utáni felhasználására. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
51. 5.21. Tilos olyan állat nyerstejének emberi fogyasztásra való felhasználása, amely a 853/2004/EK Rendelet III. melléklet IX. szakasz
1. fejezet 1–3. pontja előírásainak nem felel meg, különös tekintettel arra az állatra, amelynek profilaktikus tesztje pozitív eredménnyel zárult.
5.21. Egyértelmű jele van annak, hogy a brucellózissal vagy gümőkórral fertőzött vagy fertőzésgyanús állatokból származó nyerstej emberi fogyasztásra felhasználásra kerül. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
52. 5.22. A 853/2004/EK Rendelet III. melléklet
IX. szakasz 1. fejezet 1–2. pontja előírásainak nem megfelelő állat hatékony elkülönítése.
5.22.1. A tőgybeteg, váladékozó ivarszervű, hasmenéses, lázas állatok nem különíthetők el hatékonyan. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
53. 5.22.2. A brucellózissal vagy gümőkórral fertőzött vagy fertőzésgyanús állatok nem különíthetők el hatékonyan. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
54. 5.23. A fejőberendezéseket és azokat a helyiségeket, amelyekben a tejet tárolják, kezelik vagy hűtik, úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a tej szennyeződésének kockázata minimális legyen. A tej raktározására használt helyiségeket védeni kell a kártevők ellen, megfelelően el kell különíteni azoktól a helyiségektől, ahol az állatokat tartják, és (a jogszabályi kivételekkel) megfelelő hűtőberendezéssel kell felszerelni. 5.23.1. A fejőberendezések és a tej tárolására, kezelésére és hűtésére szolgáló helyiségek nem úgy vannak elhelyezve és kialakítva, hogy a tej szennyeződésének kockázata minimális legyen. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
55. 5.23.2. A tej raktározására szolgáló helyiségeket a kártevők ellen nem védik. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
56. 5.23.3. A tej raktározására szolgáló helyiségek az állattartó helyiségektől nincsenek különítve. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
57. 5.23.4. A tej raktározására szolgáló helyiségek nincsenek felszerelve a megfelelő hűtőberendezésekkel, annak ellenére, hogy a jogszabályi előírások szerint a tejet hűteniük kellene. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
58. 5.24. A berendezések olyan felületei, amelyek érintkezésbe kerülnek a tejjel, legyenek könnyen tisztíthatók, és szükség szerint fertőtleníthetők, valamint jó állapotban legyenek. 5.24. A berendezések tejjel érintkező felületei nem tisztíthatók, fertőtleníthetők könnyen és nincsenek jó állapotban. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
59. 5.25. A tejjel érintkező felületeket használat után tisztítani kell, és amennyiben szükséges, fertőtleníteni kell. Minden szállítás után, de minden esetben legalább naponta egyszer a nyerstej szállítására használt tartályokat ki kell tisztítani, és fertőtleníteni kell az újbóli használat előtt. 5.25.1. A tejjel érintkező felületeket nem tisztítják használat után, illetve nem fertőtlenítik szükség esetén. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
60. 5.25.2. A nyerstej szállítására használt tartályokat nem tisztítják és fertőtlenítik minden szállítás után, de legalább naponta egyszer. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
61. 5.26. A fejést higiénikusan kell végezni, különösen annak biztosítása mellett:
– hogy a fejés megkezdése előtt a tőgybimbók, a tőgy és a környező részek tiszták;
– hogy az olyan állatorvosi kezelésen átesett állatokat, amelyek kezelése során maradékanyagok juthatnak a tejbe, azonosítják, valamint, hogy az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte előtt az ilyen állatoktól származó tejet nem használják emberi fogyasztásra.
5.26.1. Nem biztosítják, hogy a fejés megkezdése előtt a tőgybimbók, a tőgy és a környező részek tiszták legyenek. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
62. 5.26.2. Nem azonosítják az olyan állatorvosi kezelésen átesett állatokat, amelyek kezelése során maradékanyagok juthatnak a tejbe, illetve nem biztosítják, hogy az élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte előtt az ilyen állatoktól származó tejet emberi fogyasztásra ne használják fel. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
63. 5.27. A tej megfelelő hőmérsékleten történő tárolása a fejés után. 5.27.1. A tejet nem hűtik, holott fejés után nem kerül két órán belül feldolgozásra, és engedélyük sincsen technológiai okokból magasabb hőmérsékleten tartani a tejet. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
64. 5.27.2. A tejet naponta csak egyszer szállítják el, mégsem hűtik le az elszállításig legalább 8 C° hőmérsékletre. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
65. 5.27.3. A tejet csak több nap után szállítják el, mégsem hűtik le az elszállításig legalább
6 C° hőmérsékletre.
Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
66. TOJÁSTERMELŐKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK (5/c. blokk)
67. 5/c. Foglalkozik-e a gazdálkodó árutojás-termelő házityúkok tartásával?
68. 5.28. A tojásokat tisztán, szárazon, idegen szagoktól mentesen, a rázkódástól és a közvetlen napfénytől hatékonyan védve kell tartani a termelő helyiségeiben a fogyasztónak történő értékesítésig. 5.28. A tojásokat nem tisztán, szárazon, idegen szagoktól mentesen, a rázkódástól
és a közvetlen napfénytől hatékonyan védve tartják a termelő helyiségeiben a fogyasztónak történő értékesítésig.
Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
69. NÖVÉNYTERMESZTŐKRE vagy TAKARMÁNYIPARI VÁLLALKOZÓKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK (5/d. blokk)
70. 5/d. Foglalkozik-e a gazdálkodó élelmiszernek szánt növény termesztésével, illetve takarmánytermesztéssel?
71. 5.29. A hulladék és veszélyes anyagok helyes, szennyeződés megakadályozására alkalmas tárolása növénytermesztés és betakarítás során. 5.29. A gazdálkodó nem megfelelően tárolja a növénytermesztés és betakarítás során keletkezett hulladékot és veszélyes anyagokat. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
72. 5.30. A növényvédő szerek, biocidok megfelelő használata. 5.30.1. Nem engedélyezett növényvédő szereket, biocidokat alkalmaztak. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
73. 5.30.2. A növényvédő szereket, biocidokat nem az engedély okiratban (törzskönyvben, használati utasításban) előírtak szerint alkalmazták. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
74. 5.30.3. A növényvédő szereket, biocidokat nem az élelmiszertől, takarmánytól elkülönítetten tárolják. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
75. 5.31. A növényi termékeket előállító vagy betakarító élelmiszeripari/takarmányipari vállalkozók a következőkről vezetnek nyilvántartást:
– a növényvédőszerek és biocidok használata;
– a növényekből vett mintákon vagy más, az emberi egészség szempontjából fontos mintákon végzett laboratóriumi vizsgálatok eredményei.
5.31.1. A növényi termékeket előállító vagy betakarító élelmiszeripari/takarmányipari vállalkozó nem vezet nyilvántartást a növényvédő szerek és biocidok használatáról. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
76. 5.31.2. A növényi termékeket előállító vagy betakarító élelmiszeripari/takarmányipari vállalkozó nem vezet nyilvántartást a növényekből vett mintákon vagy más, az emberi egészség szempontjából fontos mintákon végzett laboratóriumi vizsgálatok eredményeiről. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)

11. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

JFGK 6. követelmény- és minősítési tábla – Egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagokra és ß-agonistákra vonatkozó felhasználási tilalom az állattenyésztésben

A B C D E
1. Követelmény Meg nem felelés Mérték Súly Tartósság
2. 6.1. Tilos a 96/22/EK irányelv II. és III. mellékletében szereplő anyagok (tireosztatikus anyagok, stilbének, ösztradiol–17-béta, béta-agonisták; ösztrogén, androgén, gesztagén hatású anyagok) használata haszonállatokon, és tilos az ilyen anyaggal kezelt állatok tartása, forgalomba hozatala, húsának forgalomba hozatala. Kivételt képez a 6.2. és 6.3. követelmény szerinti kezelés. 6.1.1. Haszonállatot tireosztatikus anyaggal, stilbén vagy ösztradiol–17-béta tartalmú anyaggal kezeltek, vagy ilyen anyagokkal kezelt haszonállatot tartanak. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Maradandó (5)
3. 6.1.2. Forgalomba hoztak olyan haszonállatot vagy húsát, amelyet tireosztatikus anyaggal, stilbén vagy ösztradiol–17-béta tartalmú anyaggal kezeltek. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Maradandó (5)
4. 6.1.3. A reziduum-toxikológiai monitoring vizsgálat kimutatta hormon- vagy tireosztatikus hatású anyag, illetve béta-agonista jogellenes használatát. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Maradandó (5)
5. 6.2. A tenyésztés céljából tartott haszonállatok kivételes esetekben lehetséges terápiás célú hormonkezelését (tesztoszteron, progeszteron, alliltrenbolon, béta-agonista tartalmú szerek felhasználását) a jogszabályi korlátozások figyelembevételével kell végrehajtani. 6.2. A tenyésztés céljából tartott haszonállatok kivételes esetekben lehetséges terápiás célú hormonkezelését (tesztoszteron, progeszteron, alliltrenbolon, béta-agonista tartalmú szerek felhasználását) nem a jogszabályi korlátozások figyelembevételével hajtották végre. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Maradandó (5)
6. 6.3. A tenyésztés céljából tartott haszonállatok kivételes esetekben lehetséges tenyésztéstechnikai (szaporítási) célú hormonkezelését (ösztrogén, androgén, illetve gesztagén tartalmú szerek felhasználását) a jogszabályi korlátozások figyelembevételével kell végrehajtani. 6.3. A tenyésztés céljából tartott haszonállatok kivételes esetekben lehetséges tenyésztéstechnikai (szaporítási) célú hormonkezelését (ösztrogén, androgén, illetve gesztagén tartalmú szerek felhasználását) nem a jogszabályi korlátozások figyelembevételével hajtották végre. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Maradandó (5)
7. 6.4. A kivételes esetekben lehetséges hormonkezelésen átesett állatokat és termékeiket csak a várakozási idők betartásával lehet forgalomba hozni, a kezelésekről vezetett nyilvántartás adatainak figyelembevételével. 6.4. A tenyésztés céljából tartott haszonállatok kivételes esetekben lehetséges terápiás célú vagy tenyésztéstechnikai (szaporítási) célú hormonkezeléseiről nem vezetnek nyilvántartást, ezért nincs biztosítva, hogy az állatokat és termékeiket a várakozási idő letelte előtt nem hozzák forgalomba. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
8. 6.4.a) A hormonkezelésekről vezetett nyilvántartásban nem szerepel a készítmények neve. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
9. 6.4.b) A hormonkezelésekről vezetett nyilvántartásban nem szerepel a készítmények élelmezés-egészségügyi várakozási ideje. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
10. 6.4.c) A hormonkezelésekről vezetett nyilvántartásban nem szerepel a készítmények alkalmazásának módja. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
11. 6.4.d) A hormonkezelésekről vezetett nyilvántartásban nem szerepel a készítmények alkalmazásának megkezdésének ideje. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
12. 6.4.e) A hormonkezelésekről vezetett nyilvántartásban nem szerepel a készítmények alkalmazásának időtartama. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
13. 6.4.f) A hormonkezelésekről vezetett nyilvántartásban nem szerepel a készítmények alkalmazásának indoka. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
14. 6.4.g) A hormonkezelésekről vezetett nyilvántartásban a kezelt állatok/ állatcsoportok nem azonosíthatók. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)

12. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

JFGK 7–8. követelmény- és minősítési tábla – Növényvédő szerek kezelése, tárolása, felhasználása, valamint a növényvédő szerek csomagolóeszköz-hulladékának – az ellenőrzési kérdésekhez tartozó meg nem felelési esetek

A B C D E
1. Követelmény Meg nem felelés Mérték Súly Tartósság
2. 78.1 Engedélyköteles terméket Magyarországon csak az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által kiadott engedély alapján, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint lehet felhasználni. 78.1.1 Magyarországon felhasználási, kísérleti, szükséghelyzeti vagy párhuzamos behozatali engedéllyel nem rendelkező növényvédő szer felhasználása. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
3. 78.2. A növényvédő szer címkéjén, illetve a használati utasításban, valamint a speciális engedélyekben foglalt előírásokat, korlátozásokat be kell tartani. 78.2.1 A gazdálkodó a növényvédő szert olyan kultúrában használta fel, amely a címkén, az engedélyokiratban, illetve a speciális engedélyekben nem szerepel. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
4. 78.2.2 A gazdálkodó nem tartotta be a címkén, az engedélyokiratban, illetve a speciális engedélyekben szereplő dózisokat. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
5. 78.2.3 A gazdálkodó nem tartotta be a címkén, az engedélyokiratban, illetve a speciális engedélyekben szereplő munkaegészségügyi, vagy élelmezés-
egészségügyi várakozási időt, valamint a kezelések száma túllépte az évenkénti alkalmazás maximális számát.
Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
6. 78.3 I. forgalmi kategóriájú növényvédő szert forgalmazó csak növényorvosi vény ellenében adhat át. I. és II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer vásárlására és szállítására az arra nem jogosult személy csak a szakirányító által
kiállított, egyszeri vásárlásra jogosító növényorvosi vénnyel jogosult. I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szereket kizárólag érvényes I. vagy II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedéllyel rendelkező személy használhat fel.
78.3.1 A permetezési naplóban szerepel olyan I. vagy II. forgalmi kategóriás növényvédő szerrel végzett kezelés, amelyet engedéllyel nem rendelkező személy felügyelt vagy juttatott ki. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
7. 78.4. Az elvégzett növényvédő szeres kezelésekről permetezési naplót kell vezetni. 78.4.1 A gazdálkodó nem vezetett permetezési naplót az értékesítésre szánt növények és növényi termékek növényvédő szeres kezeléséről tárgyévben. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
8. 78.4.2 A permetezési napló hiányos, mert egyes adatok hiányoznak belőle, vagy egymásnak ellentmondó, illetve valótlan adatok szerepelnek benne. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
9. 78.5. Növényvédő szerek raktárkészletéről
a forgalmi kategóriának megfelelő nyilvántartást kell vezetni.
78.5.1 A gazdálkodó egyáltalán nem vezet nyilvántartást az I. forgalmi kategóriájú szerek készletéről, vagy a gazdálkodó 25 kg feletti mennyiségben tart II. és III. forgalmi kategóriájú szert, de azok készletéről nem vezet nyilvántartást. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
10. 78.5.2 A gazdálkodó birtokában vannak olyan I. forgalmi kategóriájú, vagy 25 kg feletti mennyiségben II. és III. forgalmi kategóriájú növényvédő szerek, amelyek nem szerepelnek a gazdálkodó nyilvántartásában. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
11. 78.6. A növényvédő szereket elkülönített raktárban, a vizek, a környezet és az emberi egészség védelmét szolgáló intézkedések betartásával lehet tárolni. 78.6.1 A növényvédő szert a gazdálkodó olyan helyen tárolja, ahol emberek vagy állatok tartózkodhatnak, illetve élelmiszert vagy takarmányt tárolnak, vagy illetéktelen személyek által hozzáférhető helyen és módon elhelyezett szekrényben tárolja. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
12. 78.6.2 A raktár ajtaján nincs jól láthatón feltüntetve, hogy “Idegeneknek belépni tilos”, raktáron belül nem szerepel a „Növényvédő szer raktár” felirat. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Elhanyagolható (0) Rövid távon helyrehozható (1)
13. 78.6.3 A gazdálkodó olyan alkalmi raktárban tárol növényvédő szert, amely nem zárható. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
14. 78.7 Növényvédő szert más célra szolgáló csomagolóeszközbe (például élelmiszer, gyógyszer, kozmetikum, takarmány) tölteni és csomagolni tilos. Az átcsomagolt növényvédő szer csomagolóeszközén fel kell tüntetni a növényvédő szer nevét, engedélyokiratának számát, hatóanyagát, veszélyességi osztályba sorolását, forgalmi kategóriáját, az átcsomagolás időpontját, a felhasználhatósági időt. 78.7.1 Nem került feltüntetésre az átcsomagolt növényvédő szer csomagolóeszközén a növényvédő szer neve, engedélyokiratának száma, hatóanyaga, veszélyességi osztályba sorolása, forgalmi kategóriája, az átcsomagolás időpontja, a felhasználhatósági idő. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
15. 78.8 A növényvédelmi gépeken – a kézi, illetve háti növényvédelmi berendezések kivételével – az Európai Unió területén történt első üzembe helyezést követő első öt évben egy alkalommal, ezt követően háromévente időszakos műszaki felülvizsgálatot kell végezni felülvizsgálatra jogosult állomásnak és a vizsgálatról műszaki felülvizsgálatot igazoló jegyzőkönyvet kell kiadni, valamint a felülvizsgálaton megfelelt növényvédelmi gépen tanúsító matricát kell elhelyezni.
A növényvédelmi gépet munkavégzés után meg kell tisztítani.
78.8.2 A növényvédelmi szolgáltatás és árutermelés során használt növényvédelmi gép nem rendelkezik három évnél nem régebbi időszakos műszaki felülvizsgálatot igazoló dokumentumokkal. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
16. 78.8.3 A növényvédő szer kijuttatására alkalmazott gép nincs megfelelően megtisztított állapotban. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
17. 78.9 A csávázott vetőmagról ledörzsölődő port pneumatikus vetőgéppel történő vetés esetén, az elsodródás megakadályozása céljából megfelelő csővezetékkel, eszközzel (deflektorral) a talaj felszínére vagy a barázdába kell vezetni, abban az esetben, ha azt a csávázószer engedélyokirata előírja. 78.9.1 A csávázott vetőmag vetése során használt pneumatikus vetőgép nincs felszerelve deflektorral. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
18. 78.10 Növényvédő szer nem használható a vizek, vízfolyások, illetve az ásványi nyersanyag külszíni kitermelése során létrejött tavak környezetében mért 5 m-es biztonsági távolságon belül. Amennyiben az engedélyokirat ettől szigorúbb előírást tartalmaz, a növényvédő szer kijuttatása során a nagyobb biztonsági távolságot kell alkalmazni. 78.10.1 A növényvédő szer kijuttatása során nem került betartásra a vizek, vízfolyások, tavak környezetében az engedélyokiratban meghatározott, ennek hiányában az 5 m-es biztonsági távolság. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
19. 78.11 Tilos növényvédő szert tárolni fürdésre alkalmas víz partvonalától, természeti területek, védett természeti területek határától 1 km távolságon belül, tároló vízművek, víznyerő helyek, víztározók védőterületén belül, illetve ár- és belvízveszélyes területen 25 kg felett. 78.11.1 A növényvédő szer raktár vagy tároló 1 km távolságon belül található a fürdésre alkalmas víz partvonalától, továbbá természeti területek, valamint védett természeti területek határától. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
20. 78.11.2 A növényvédő szer raktár vagy tároló vízművek, víznyerő helyek, víztározók védőterületén továbbá ár- és belvízveszélyes területeken helyezkedik el. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
21. 78.12 A növényvédő szer csomagolóeszköz-
hulladékot, továbbá egyéb, a növényvédő szerek raktározása, felhasználása során keletkezett veszélyes hulladékot elkülönítetten kell tárolni.
A tisztított csomagolóeszköz-hulladékot illetéktelenektől elzárva kell gyűjteni és ott legfeljebb 1 évig szabad tárolni. A tárolt csomagolóeszköz-
hulladék mennyiségéről és fajtájáról folyamatos nyilvántartást kell vezetni.
A tisztított csomagolóeszköz-hulladék leadásáról rendelkeznie kell átvételi elismervénnyel.
A veszélyes hulladékok tárolásának, elszállításának a külön jogszabályban előírtaknak megfelelően kell történnie.
78.12.0 A veszélyes hulladék tárolása nem elkülönítetten történik. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
22. 78.12.1 1 évnél régebbi csomagolóeszköz hulladék található a tárolóban, raktárban. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
23. 78.12.2 A kiürült növényvédő szer csomagolóeszköz szemmel láthatóan (anyagmaradékot tartalmaz) nincs megfelelően megtisztítva. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
24. 78.12.3 A tisztított csomagolóeszköz-hulladék leadására vonatkozó 5 évnél nem régebbi elismervénnyel nem rendelkezik a gazdálkodó. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
25. 78.12.4 A veszélyes hulladék tárolása és szállítása nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően történt. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)

13. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

JFGK 9. követelmény- és minősítési tábla – Állatjólét (borjak védelme) – az ellenőrzési jegyzőkönyv kérdéseihez tartozó meg nem felelési esetek

A B C D E
1. Követelmény Meg nem felelés Mérték Súly Tartósság
2. MOZGÁSSZABADSÁG, FÉRŐHELYSZÜKSÉGLET
3. 9.1. A borjúszállás kialakításánál minden egyes borjú számára biztosítani kell a lefekvés, a pihenés, a felkelés, a saját maga nehézség nélküli ellátásának a lehetőségét. 9.1.1. A borjúszállás kialakítása nem megfelelő, mert a borjak nem tudnak egyszerre lefeküdni, egyszerre felállni, illetve egyszerre ellátni magukat. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
4. 9.2. Borjakat nyolchetes korukig szabad egyedi ketrecben tartani (ezt követően csak indokolt esetben, kezelési céllal lehet). A ketreceket legalább a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint kell méretezni és kialakítani. Az anyjukkal együtt tartott szopósborjak tartására, valamint azon állattartóhelyekre, ahol 6 borjúnál kevesebb állatot tartanak, a követelményt nem kell alkalmazni. 9.2.1. Nyolchetesnél idősebb borjút tartanak úgy egyedi ketrecben, hogy az elkülönítés nem indokolt. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
5. 9.2.2. Található olyan egyedi boksz a telepen, amelynek szélessége nem éri el a benne tartott állat marmagasságát, illetve hossza nem éri el az állat orra hegyétől az ülőgumója hátsó végéig mért távolság
1,1-szeresét.
Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
6. 9.2.3. Az egyedi férőhelyek kialakítása nem teszi lehetővé, hogy a borjak láthassák fajtársaikat. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
7. 9.3. A borjak számára biztosítani kell a súlycsoportonként meghatározott fajlagos férőhelyszükségletet. Az anyjukkal együtt tartott szopósborjak tartására, valamint azon állattartóhelyekre, ahol 6 borjúnál kevesebb állatot tartanak, a követelményt nem kell alkalmazni. 9.3.1. Az előírt fajlagos férőhely nem biztosított a csoportosan tartott borjaknál: a 150 kg test-tömeg alatti állatoknál nem áll rendelkezésre legalább 1,5 m2 férőhely egyedenként. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
8. 9.3.2. Az előírt fajlagos férőhely nem biztosított a csoportosan tartott borjaknál: a 150 és 220 kg közötti testtömegű állatoknál nem áll rendelkezésre legalább 1,7 m2 férőhely egyedenként. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
9. 9.3.3. Az előírt fajlagos férőhely nem biztosított a csoportosan tartott borjaknál: a 220 kg test-tömeg feletti állatoknál nem áll rendelkezésre legalább 1,8 m2 férőhely egyedenként. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
10. 9.4. Lekötni csak a csoportosan tartott borjakat szabad az etetés idejére (legfeljebb egy órára). 9.4.1. Olyan borjat lekötve tartottak vagy tartanak, amelyre nem vonatkozik a jogszabály szerinti kivétel. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
11. 9.5. A lekötőrendszerek sérülést nem okozhatnak és a borjak kényelmét nem akadályozhatják (lefekvés, pihenés, saját maga ellátása). 9.5.1. A lekötő eszközök sérülést okozhatnak, illetve a borjak kényelmét akadályozhatják. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Maradandó (5)
12. ÁLLATOK ELLENŐRZÉSE, BETEG ÉS SÉRÜLT ÁLLATOKKAL VALÓ BÁNÁSMÓD
13. 9.6. Az állattartónak minden egyedileg vagy csoportosan tartott, istállózott borjút legalább naponta kétszer, szabadon tartott borjút legalább naponta egyszer ellenőriznie kell. 9.6.1. Az istállózott borjakat legalább naponta kétszer, a szabadtartásos borjakat legalább naponta egyszer nem ellenőrzik. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
14. 9.7. Amikor szükségessé válik, a beteg vagy sérült borjút száraz, kényelmes fekvést biztosító alommal ellátott elkülönítőbe kell helyezni. 9.7.1. Nem áll rendelkezésre a beteg borjak elkülönítésére szolgáló, megfelelő kialakítású férőhely. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
15. 9.8. Minden sérült vagy betegnek tűnő borjút azonnal megfelelő kezelésben kell részesíteni. Az olyan esetekben, amelyek meghaladják az állattartó ismereteit, állatorvosi tanácsot kell kérni. 9.8.1. Nem gondoskodnak megfelelően a sérültnek vagy betegnek tűnő borjakról, illetve nem kérik állatorvos tanácsát a szükséges esetekben. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Maradandó (5)
16. ÉPÜLETEK, MIKROKLÍMA
17. 9.9. A borjak tartására szolgáló épületeknek, karámoknak, valamint azok kialakításának, anyagának és berendezéseinek, továbbá az egyéb eszközöknek jól tisztíthatóaknak és fertőtleníthetőeknek kell lenniük és azokat rendszeresen tisztítani és fertőtleníteni kell; valamint a borjakra nézve ártalmas anyagot nem tartalmazhatnak. 9.9.1. Az ártalmatlanság, tisztaság és a tisztíthatóság szempontjából a férőhelyek és a borjak tartására szolgáló berendezések anyaga és kialakítása, karbantartása nem megfelelő. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
18. 9.10. Az elektromos áramkörök és az elektromos berendezések nem okozhatnak áramütést. 9.10.1. Az elektromos áramkörök és/vagy az elektromos berendezések érintésvédelmi szempontból nem megfelelőek. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
19. 9.11. A borjak tartására szolgáló épület szigetelésének, fűtésének és szellőzésének biztosítania kell a megfelelő légáramlást, hőmérsékletet, relatív páratartalmat, por- és gázkoncentrációt. 9.11.1. A borjak tartására szolgáló épületben a hőmérséklet nem megfelelő. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
20. 9.11.2. A borjak tartására szolgáló épületben a szellőzés, illetve a relatív páratartalom nem megfelelő. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
21. 9.11.3. A borjak tartására szolgáló épületben a porszint elfogadhatatlanul magas. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
22. 9.11.4. A borjak tartására szolgáló épületben a káros gázok koncentrációja meghaladja az elfogadható mértéket. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
23. 9.12. A padozatnak simának és egyenletesnek, megfelelő vízelvezető képességűnek, de egyúttal csúszásmentesnek kell lennie, és nem okozhat sérülést vagy szenvedést sem fekvés, sem felállás közben. 9.12.1. A padozat nem megfelelő. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
24. 9.13. A kéthetesnél fiatalabb borjak számára megfelelő almozást kell biztosítani. 9.13.1. A kéthetesnél fiatalabb borjakat almozatlan vagy gyéren almozott férőhelyen tartják. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
25. MEGVILÁGÍTÁS, MŰSZAKI BERENDEZÉSEK
26. 9.14. Tilos a borjakat állandó sötétben tartani. 9.14.1. Van olyan borjú, amelyet állandó sötétben tartanak. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
27. 9.15. A borjaknak természetes megvilágítást, vagy legalább a természetes nappali fénnyel megegyező időtartamú mesterséges megvilágítást kell biztosítani az istállóban (általában reggel 9h-től este 17h-ig). 9.15.1. Nem biztosítják a borjak számára a természetes megvilágítást, vagy mesterséges megvilágítású istállóban a megvilágítás nem éri el a természetes nappali fénnyel megegyező időtartamot. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
28. 9.16. Minden borjú bármely időpontban történő ellenőrzéséhez elegendő fényerejű rögzített vagy hordozható kiegészítő fényforrást kell biztosítani. 9.16.1. Sem rögzített, sem hordozható kiegészítő fényforrás nem áll rendelkezésre, amellyel a nap bármely időpontjában megvizsgálható minden állat. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Elhanyagolható (0) Rövid távon helyrehozható (1)
29. 9.17. Valamennyi, a borjak egészsége és jóléte szempontjából lényeges automatikus üzemű vagy mechanikus működésű berendezést legalább naponta egy alkalommal ellenőrizni kell. Az észlelt meghibásodást azonnal meg kell szüntetni. 9.17.1. A borjak egészsége és jóléte szempontjából lényeges műszaki berendezéseket nem ellenőrzik naponta, illetve a hibák kijavításáról nem gondoskodnak. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
30. 9.18. Amennyiben valamely műszaki berendezés meghibásodása azonnal nem szüntethető meg, egy olyan alternatív megoldást kell alkalmazni, amely biztosítja a folyadék- és takarmányellátást és a megfelelő környezeti állapot fenntartását. 9.18.1. Nincsenek felkészülve az olyan esetekre, amikor az állatok igényeit a beépített műszaki berendezések nélkül kell kielégíteni. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
31. 9.19. Rendelkezni kell olyan megfelelő kisegítő megoldással, ami biztosítja a légcserét a mesterséges szellőztetési rendszer meghibásodása esetén is. 9.19.1. A mesterséges szellőztető berendezés meghibásodása esetén a megfelelő mértékű légcsere nem biztosítható. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
32. 9.20. A mesterséges szellőztető berendezés meghibásodása esetén a gondozót riasztórendszernek kell figyelmeztetnie.
A riasztórendszert rendszeresen ellenőrizni kell.
9.20.1. Nincs működőképes, a borjúszálláson lévő mesterséges szellőztető berendezés meghibásodására figyelmeztető riasztórendszer. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
33. TAKARMÁNYOZÁS, IVÓVÍZELLÁTÁS
34. 9.21. Gondoskodni kell a borjú korának, testtömegének, szokásainak, fiziológiai szükségleteinek megfelelő takarmányozásról, annak érdekében, hogy a borjú megfelelő egészségi állapota és jó közérzete fenntartható legyen. 9.21.1. A takarmány nem elégíti ki a borjak szükségleteit. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
35. 9.22. Az etető- és itatóberendezésekben minimalizálni kell az elszennyeződés lehetőségét. 9.22.1. A borjú etető-, illetve itatóberendezések kialakítása, elhelyezése és üzemeltetése nem biztosítja, hogy az elszennyeződés lehetősége a lehető legkisebb legyen. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
36. 9.23. A borjakat naponta legalább két alkalommal kell etetni. 9.23.1. A borjak naponta egyszer vagy ritkábban jutnak takarmányhoz. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
37. 9.24. Csoportosan tartott borjak esetében minden egyes állatnak lehetőleg egyszerre és egyenlő eséllyel kell a takarmányhoz hozzáférnie. 9.24.1. Csoportosan tartott borjak esetében nem biztosított, hogy minden állat egyszerre és egyenlő eséllyel hozzáférjen a takarmányhoz. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
38. 9.25. Minden kéthetesnél idősebb borjú számára biztosítani kell a megfelelő mennyiségű friss itatóvizet, illetve azt, hogy folyadékbeviteli igényét más folyadékkal kielégíthesse. 9.25.1. Kéthetesnél idősebb borjat úgy tartanak, hogy nem biztosított számára a megfelelő mennyiségű friss ivóvíz vagy más folyadék. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
39. 9.26. Hőségben és beteg állatok esetében a friss folyadéknak folyamatosan rendelkezésre kell állnia. 9.26.1. A beteg állatok részére nem biztosítható, illetve nem áll rendelkezésre folyamatosan a friss folyadék. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
40. 9.26.2. Hőségben nem biztosítható, illetve nem áll rendelkezésre folyamatosan a friss folyadék az állatok részére. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
41. 9.27. A borjúnak közvetlenül születése után, de legkésőbb hat órán belül colostrumhoz kell jutnia. 9.27.1. A borjak nem juthatnak a születésüket követő hat órán belül colostrumhoz. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
42. 9.28. A takarmánynak elegendő vasat kell tartalmaznia annak biztosítására, hogy a kéthetesnél idősebb borjak vérében a hemoglobin literenkénti szintje átlagosan legalább 4,5 mmol legyen. 9.28.1. A kéthetesnél idősebb borjakkal etetett takarmány nem tartalmaz elegendő vasat ahhoz, hogy a borjak élettani szükségletét biztosítsa. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
43. 9.29. A kéthetesnél idősebb borjaknak minden nap kell rostos takarmányt adni. Nyolchetes koruktól húszhetes korukig a napi takarmány rostanyag-
tartalmát fokozatosan 50 grammról minimum 250 grammra kell emelni.
9.29.1. A kéthetesnél idősebb borjak takarmányadagja az előírtnál kevesebb rostot tartalmaz. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
44. 9.30. A borjakra szájkosarat rakni tilos. 9.30.1. Van olyan borjú, amelyre szájkosarat raktak. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)

14. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

JFGK 10. követelmény- és minősítési tábla – Állatjólét (sertések védelme) – az ellenőrzési jegyzőkönyv kérdésekhez tartozó meg nem felelési esetek

A B C D E
1. Követelmény Meg nem felelés Mérték Súly Tartósság
2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
3. 10.1. Betonból készült rácspadozat esetén biztosítani kell a nyílások szélességére vonatkozó maximum, és a rácsok szélességére vonatkozó minimum értékeket. 10.1.1. Malacok esetében a betonból készült rácspadozat nyílásai szélesebbek mint 11 mm, illetve a rácsok keskenyebbek mint 50 mm. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Hosszú távon helyrehozható (3)
4. 10.1.2. Utónevelt malacok esetében a betonból készült rácspadozat nyílásai szélesebbek mint 14 mm, illetve a rácsok keskenyebbek mint 50 mm. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Hosszú távon helyrehozható (3)
5. 10.1.3. Hízók esetében a nyílások szélesebbek mint 18 mm, illetve a rácsok keskenyebbek mint 80 mm. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Hosszú távon helyrehozható (3)
6. 10.1.4. Termékenyített kocasüldők és kocák esetében a betonból készült rácspadozat nyílásai szélesebbek mint 20 mm, illetve a rácsok keskenyebbek mint 80 mm. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Hosszú távon helyrehozható (3)
7. 10.2. Biztosítani kell, hogy a sertések tartására szolgáló épületben vagy épületrészben a folyamatos zajszint ne legyen 85 dBA vagy annál nagyobb. Kerülni kell az állandó vagy hirtelen zajt is. 10.2.1. A sertések tartására szolgáló épületben vagy épületrészben a folyamatos zajszint meghaladja a 85 dBA-t. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
8. 10.2.2. A sertések tartására szolgáló épületben vagy épületrészben nem kerülik a hirtelen, illetve állandó zajok keltését. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
9. 10.3. A sertések tartására használt épületrészben a fényerő legalább napi 8 órában minimum 40 lux kell, hogy legyen. 10.3.1. A sertések tartására használt épületrészben a megvilágítás nem megfelelő. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
10. 10.4. A sertések elhelyezését úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegye az állatok számára a megfelelő hőmérsékletet, vízelvezetést, a kényelmes, tiszta fekvőhelyet az összes állat számára egyidejűleg; a megfelelő pihenést és felállást; és hogy egymást láthassák (kivétel: a fialás előtti héten és a fialás alatt a kocákat és kocasüldőket ki lehet vonni fajtársaik látóköréből). 10.4.1. A sertések tartására szolgáló épületben vagy épületrészben a hőmérséklet nem megfelelő. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
11. 10.4.2. A sertések elhelyezése nem teszi lehetővé valamennyi sertés számára a kényelmes, megfelelő vízelvezetéssel ellátott és tiszta fekvőhelyhez való hozzáférést, illetve azt, hogy az összes állat egyidejűleg fekhessen. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
12. 10.4.3. A sertések elhelyezése nem teszi lehetővé valamennyi sertés számára a megfelelő pihenést és felállást. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
13. 10.4.4. A sertések nem láthatják egymást. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
14. 10.5. A sertéseknek állandó jelleggel hozzá kell férniük a fürkésző és manipulációs tevékenységekhez szükséges, elegendő mennyiségű, a sertések egészségére nem ártalmas anyaghoz, mint szalmához, szénához, fához, fűrészporhoz, gombakomposzthoz, tőzeghez, illetve ezek keverékéhez. 10.5.1. A sertések nem férnek hozzá semmilyen anyaghoz, amellyel ki tudnák elégíteni fürkésző, túró igényüket. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
15. 10.6. A padozatnak simának, de csúszásmentesnek kell lennie, és úgy kell megtervezni, kialakítani és karbantartani, hogy ne okozzon sérülést vagy fájdalmat a sertéseknek. A padozat kialakításának meg kell felelnie a sertések nagyságának és súlyának, és almozás hiányában szilárd, egyenletes és stabil felületet kell képeznie. 10.6.1. A padozat kialakítása, illetve karbantartása nem megfelelő. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
16. 10.7. Amennyiben a sertéseket csoportokban etetik, minden sertésnek a csoport többi tagjával azonos időben kell a takarmányhoz jutnia (kivéve: ad libitum etetés, vagy az állatok egyéni etetését biztosító automatikus működtetésű takarmányellátó berendezés alkalmazása esetén). 10.7.1. Csoportos etetés esetén nem biztosított, hogy a csoport minden egyede egyszerre jut takarmányhoz. Gazdaságon belüli (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
17. 10.8. Minden sertést naponta legalább egyszer meg kell etetni.
Minden kéthetesnél idősebb sertés számára elegendő mennyiségű friss vizet kell biztosítani.
10.8.1. Nem biztosítják a sertések megfelelő időközönkénti takarmányellátását. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
18. 10.8.2. A kéthetesnél idősebb sertések számára nem biztosítanak elegendő mennyiségű friss vizet. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
19. 10.9. A csonkításokat a jogszabályi korlátozások figyelembevételével kell elvégezni. 10.9.1. Olyan csonkítással járó beavatkozást is végeznek az állatokon, amely az adott korú és nemű sertéseknél nem megengedett. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Maradandó (5)
20. 10.9.2. Az állattartó nem tette meg a szükséges megelőző intézkedéseket a farokkurtítás, illetve a fogak megrövidítése előtt, mégis rutinszerűen végzik azokat. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Maradandó (5)
21. 10.9.3. Az ivartalanítást, illetve a farokkurtítást
7 napos kor fölött érzéstelenítés és tartós fájdalomcsillapítás nélkül, illetve állatorvos igénybevétele nélkül végzik.
Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Maradandó (5)
22. 10.9.4. A sertések csonkolásával járó beavatkozásoknál nem tartják be a személyi, tárgyi és higiéniai feltételeket. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Maradandó (5)
23. KANOK TARTÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
24. 10.10. A kankutricákat olyan módon kell elhelyezni és kialakítani, hogy az állat megfordulhasson, hallhassa, láthassa a többi sertést és érezhesse azok szagát. Egy kifejlett kan számára legalább 6 m2 nagyságú, természetes fedeztetéshez is használt kutrica esetében legalább 10 m2 nagyságú, akadálymentes alapterületet kell biztosítani. 10.10.1. A természetes fedeztetésre
nem használt kankutrica akadálymentes alapterülete kisebb, mint 6 m².
Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
25. 10.10.2. A természetes fedeztetésre is használt kankutrica akadálymentes alapterülete kisebb, mint 10 m2. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
26. 10.10.3. A kankutrica elhelyezése, illetve kialakítása nem megfelelő. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
27. KOCÁK ÉS KOCASÜLDŐK TARTÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
28. 10.11. Csoportos tartás esetén a termékenyített kocasüldők és kocák számára biztosítani kell a vonatkozó jogszabály által előírt minimális szabad alapterületet, illetve a kutricák oldalfalainak minimális méretét. A kocákat és a kocasüldőket – a 10 kocánál kevesebbet tartó telepek kivételével – a termékenyítés utáni 4. hét eltelte utáni naptól 1 héttel a fialás várható időpontja előtti napig csoportosan kell tartani. 10.11.1. A vemhes kocasüldők és vemhes kocák számára nem áll rendelkezésre megfelelő alapterület (csoportos tartásnál, 6 egyednél kisebb csoportok esetében legalább 1,8 m2 alapterület vemhes kocasüldőnként és legalább 2,5 m2 alapterület vemhes kocánként). Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
29. 10.11.2. A vemhes kocasüldők és vemhes kocák számára nem áll rendelkezésre megfelelő alapterület (csoportos tartásnál, 6–40 egyedet tartalmazó csoportok esetében legalább 1,64 m2 alapterület vemhes kocasüldőnként és legalább 2,25 m2 alapterület vemhes kocánként). Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
30. 10.11.3. A vemhes kocasüldők és vemhes kocák számára nem áll rendelkezésre megfelelő alapterület (csoportos tartásnál, 40 egyednél nagyobb csoportok esetében legalább 1,5 m2 alapterület vemhes kocasüldőnként és legalább 2 m2 alapterület vemhes kocánként). Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
31. 10.11.4. A vemhes kocasüldők vagy vemhes kocák tartására szolgáló kutrica méretei nem megfelelőek (6 egyednél kisebb csoportokban a kutricák valamennyi oldala legalább 2,4 m kell hogy legyen). Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
32. 10.11.5. A vemhes kocasüldők vagy vemhes kocák tartására szolgáló kutrica méretei nem megfelelőek (6 egyed vagy annál nagyobb csoport esetén a kutricák valamennyi oldala legalább 2,8 m kell hogy legyen). Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
33. 10.11.6. Nem tartják csoportosan a vemhes kocákat, illetve kocasüldőket az előírt időszakban. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
34. 10.12. A 10 kocánál kevesebbet tartó gazdaságokban a kocák és kocasüldők a termékenyítés utáni 4. hét eltelte utáni naptól 1 héttel a fialás várható időpontja előtti napig akkor tarthatók elkülönítve, ha saját rekeszükben kényelmesen meg tudnak fordulni. 10.12.1. A 10 kocánál kevesebbet tartó gazdaságban oly módon tartják elkülönítve a kocákat, illetve a kocasüldőket a termékenyítés utáni 4. hét eltelte utáni naptól 1 héttel a fialás várható időpontja előtti napig, hogy az állat nem tud kényelmesen megfordulni saját rekeszében. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
35. 10.13. Termékenyített kocák és kocasüldők esetében egyedenként biztosítani kell a vonatkozó jogszabály által előírt minimális méretű, szilárd padozatfelületet, melyből legfeljebb 15%-ot foglalhatnak el a vízelvezető nyílások. 10.13.1. A termékenyített kocasüldők számára kevesebb, mint 0,95 m2 szilárd padozatfelület áll rendelkezésre egyedenként. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
36. 10.13.2. A termékenyített kocasüldők számára rendelkezésre álló tömör padozatfelület több, mint 15%-át teszik ki a vízelvezető nyílások. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
37. 10.13.3. A vemhes kocák számára kevesebb, mint 1,3 m2 szilárd padozatfelület áll rendelkezésre egyedenként. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
38. 10.13.4. A vemhes kocák számára rendelkezésre álló tömör padozatfelület több, mint 15%-át teszik ki a vízelvezető nyílások. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
39. 10.14. Kocákat és kocasüldőket tilos lekötve tartani. Tilos a kocák és kocasüldők lekötve tartására szolgáló épület létesítése, valamint az épületek e célból történő átalakítása. 10.14.1. Kocákat vagy kocasüldőket lekötve tartottak, illetve az esetleges lekötésnek szemmel látható jelei vannak. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
40. 10.15. A csoportosan tartott kocák és kocasüldők takarmányozására olyan rendszert kell alkalmazni, amely versenytársak jelenlétében is lehetővé teszi minden egyed számára az elegendő takarmány felvételét. 10.15.1. A csoportosan tartott kocák és kocasüldők takarmányozására nem olyan rendszert alkalmaznak, amely versenytársak jelenlétében is lehetővé teszi minden egyed számára az elegendő takarmány felvételét. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
41. 10.16. Szárazon álló vemhes kocának és kocasüldőnek az éhség csillapításához és rágási igényeik kielégítéséhez elegendő mennyiségű ballaszt- vagy magas rosttartalmú, valamint magas energiatartalmú takarmányt kell biztosítani. 10.16.1. A szárazon álló vemhes kocák és kocasüldők nem kapnak megfelelő rostot rágási igényük, illetve megfelelő energiatartalmú takarmányt éhségük csillapítására. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
42. 10.17. Az agresszív, beteg vagy sérült állatok esetében ideiglenes jelleggel alkalmazott egyedi kutrica méreteit úgy kell kialakítani, hogy az állat kényelmesen megfordulhasson, hacsak ez nem ellentétes a konkrét állatorvosi utasítással. 10.17.1. Az agresszív, beteg vagy sérült állatok egyedi elkülönítését szolgáló férőhelyen az állat nem tud megfordulni. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
43. 10.18. A kocák és a kocasüldők tartása során meg kell tenni minden szükséges intézkedést a csoporton belüli agresszió visszaszorítására. 10.18.1. Nem tettek meg minden szükséges intézkedést a kocák és kocasüldők csoporton belüli agressziójának visszaszorítására. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
44. 10.19. Szükség esetén a vemhes kocákat és a kocasüldőket a külső és belső élősködők ellen kezelni kell, valamint teljes testfelületüket alaposan meg kell tisztítani a fiaztató kutricába való telepítés előtt. 10.19.1. A fiaztató kutricába telepítendő kocák és kocasüldők szükség szerinti parazitamentesítése és testfelületük tisztítása nem történik meg. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
45. 10.20. A várható fialási idő előtti héten a kocákat és kocasüldőket el kell látni megfelelő és elegendő mennyiségű alomanyaggal, kivéve, ha ezt a létesítményben alkalmazott hígtrágyakezelő rendszer technikailag nem teszi lehetővé. 10.20.1. Az istállóban a fialás előtt álló kocák alatt nem található megfelelő mennyiségű és minőségű alom, holott a trágyakezelő rendszer ezt technikailag lehetővé tenné. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
46. 10.21. A koca, illetve kocasüldő részére fialáskor olyan szabad területet kell kialakítani, amely lehetővé teszi a zavartalan fialást és a fialásban történő segítségnyújtást. Az olyan fiaztatókutricákban, amelyekben a kocákat szabadon tartják, gondoskodni kell a malacok védelmét biztosító valamilyen eszközről, például malacvédő rácsról. 10.21.1. Nincs megfelelő terület biztosítva a zavartalan fialáshoz, illetve a fialásban történő segítségnyújtáshoz. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
47. 10.21.2. A malacok védelme nem biztosított a fiaztató kutricában. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
48. MALACOK TARTÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
49. 10.22. A malacok számára olyan szilárd padozatú vagy szőnyeggel borított, szalmával vagy egyéb erre alkalmas anyaggal almozott fekvőhelyet kell biztosítani, amely lehetővé teszi az összes malac egyidejű pihenését. A fiaztató ketrecekben elégséges helyet kell biztosítani ahhoz, hogy a malacok akadálytalanul szophassanak. 10.22.1. A malacok számára nem biztosított olyan szilárd padozatú vagy szőnyeggel borított, szalmával vagy egyéb erre alkalmas anyaggal almozott fekvőhely, amely lehetővé teszi az összes malac egyidejű pihenését. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
50. 10.22.2. A fiaztató ketrecekben nem áll rendelkezésre elégséges hely ahhoz, hogy a malacok akadálytalanul szophassanak. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
51. 10.23. A malacokat 28 napos koruk előtt csak abban az esetben szabad elválasztani, ha a koca vagy a malacok egészsége vagy jóléte veszélyeztetett. A malacokat azonban akár hét nappal korábban is el lehet választani, amennyiben azokat olyan, kifejezetten erre a célra kialakított épületbe telepítik át, amelyet minden újabb csoport betelepítése előtt kiürítenek, valamint alaposan kitisztítanak és fertőtlenítenek, továbbá amelyet elkülönítenek a kocák tartására szolgáló épületektől annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék a betegségek átterjedését a malacokra. 10.23.1. A malacok elválasztása nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
52. UTÓNEVELT MALACOK ÉS HÍZÓK TARTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI
53. 10.24. A csoportosan tartott minden egyes utónevelt malac, illetve hízó számára biztosítani kell a vonatkozó jogszabály által előírt minimális szabad alapterületet. 10.24.1. Nem áll rendelkezésre a testtömegnek megfelelő fajlagos férőhely (10 kg-os testtömeg alatt 0,15 m2/egyed) a csoportosan tartott utónevelt malacok, illetve hízók esetében. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
54. 10.24.2. Nem áll rendelkezésre a testtömegnek megfelelő fajlagos férőhely (10–20 kg-os testtömeg között 0,2 m2/egyed) a csoportosan tartott utónevelt malacok, illetve hízók esetében. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
55. 10.24.3. Nem áll rendelkezésre a testtömegnek megfelelő fajlagos férőhely (20–30 kg-os testtömeg között 0,3 m2/egyed) a csoportosan tartott utónevelt malacok, illetve hízók esetében. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
56. 10.24.4. Nem áll rendelkezésre a testtömegnek megfelelő fajlagos férőhely (30–50 kg-os testtömeg között 0,4 m2/egyed) a csoportosan tartott utónevelt malacok, illetve hízók esetében. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
57. 10.24.5. Nem áll rendelkezésre a testtömegnek megfelelő fajlagos férőhely (50–85 kg-os testtömeg között 0,55 m2/egyed) a csoportosan tartott utónevelt malacok, illetve hízók esetében. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
58. 10.24.6. Nem áll rendelkezésre a testtömegnek megfelelő fajlagos férőhely (85–110 kg-os testtömeg között 0,65 m2/egyed) a csoportosan tartott utónevelt malacok, illetve hízók esetében. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
59. 10.24.7. Nem áll rendelkezésre a testtömegnek megfelelő fajlagos férőhely (110 kg-os testtömeg felett 1 m2/egyed) a csoportosan tartott utónevelt malacok, illetve hízók esetében. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
60. 10.25. A csoportos tartásnál lehetőség szerint korlátozni kell a különböző csoportok között az állatok áthelyezését. Ha egymást nem ismerő egyedek egy csoportba helyezésére van szükség, akkor azt a lehető legkorábban, lehetőség szerint az elválasztás előtt vagy legfeljebb egy héttel az elválasztás után kell megtenni.
Az egyedek különböző csoportok között történő áthelyezésénél nyugtatószereket csak rendkívüli esetben és állatorvos szakvéleménye alapján lehet alkalmazni.
10.25.1. Csoportos tartásnál nem korlátozzák a lehetőségek szerint az állatok csoportok közötti áthelyezését. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
61. 10.25.2. Az egymást nem ismerő egyedek egy csoportba helyezését (falkásítását) nem a lehető legkorábban végzik. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
62. 10.25.3. Az állatorvos szakvéleménye nélkül, indokolatlanul nyugtatószereket alkalmaznak a falkásításkor. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
63. 10.26. Csoporton belüli agresszió, valamint annak látható nyomainak felfedezése esetén haladéktalanul fel kell deríteni az arra vezető okokat, valamint meg kell tenni minden szükséges lépést annak megszüntetésére.
A különösen veszélyeztetett vagy agresszív egyedeket el kell különíteni a csoporttól.
10.26.1. A csoporton belüli agresszióra utaló nyomok tapasztalhatóak, és nem tették meg a szükséges intézkedéseket annak okának megszüntetésére. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)

15. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

JFGK 11. követelmény- és minősítési tábla – Állatjólét (mezőgazdasági haszonállatok védelme) – az ellenőrzési jegyzőkönyv kérdéseihez tartozó meg nem felelési esetek

A B C D E
1. Követelmény Meg nem felelés Mérték Súly Tartósság
2. SZEMÉLYZET, ÁLLATOK ELLENŐRZÉSE, NYILVÁNTARTÁSOK
3. 11.1. Az állatokról elegendő számú, megfelelő képességgel, ismeretekkel és szakmai hozzáértéssel rendelkező személyzetnek kell gondoskodnia. 11.1.1. A személyzet létszáma vagy szakismerete nem elegendő valamennyi egyed szükség szerinti megfigyeléséhez és kifogástalan ellátásához. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
4. 11.2. Minden olyan tenyésztési rendszerben tartott állatot, amelyben az állatok jóléte a gyakori emberi figyelemtől függ, naponta legalább egyszer meg kell vizsgálni. A más rendszerekben tartott állatokat olyan időközönként kell megvizsgálni, hogy elkerülhető legyen az állatoknak okozott szenvedés. 11.2.1. Az állatokat nem ellenőrzik a szükséges időközönként. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
5. 11.3. Megfelelő (rögzített vagy hordozható) világításnak kell rendelkezésre állnia annak érdekében, hogy az állatokat bármikor alaposan megvizsgálhassák. 11.3.1. Sem rögzített, sem hordozható kiegészítő fényforrás nem áll rendelkezésre, amellyel a nap bármely időpontjában megvizsgálható minden állat. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Elhanyagolható (0) Rövid távon helyrehozható (1)
6. 11.4. Bármely betegnek vagy sérültnek tűnő állatról késedelem nélkül megfelelően gondoskodni kell, és ha egy állat nem reagál az ilyen gondoskodásra, a lehető legrövidebb időn belül állatorvos tanácsát kell kérni. Szükség esetén a beteg vagy sérült állatokat megfelelő helyen kell elkülöníteni, adott esetben, száraz és kényelmes alommal. 11.4.1. Nem gondoskodnak megfelelően a sérültnek vagy betegnek tűnő állatokról, illetve nem kérik állatorvos tanácsát a szükséges esetekben. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
7. 11.4.2. Nem áll rendelkezésre a beteg állatok elkülönítésére szolgáló, megfelelő kialakítású férőhely. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
8. 11.5. Az állatok tulajdonosának vagy tartójának minden elvégzett orvosi kezelésről és az egyes ellenőrzések során megállapított elhullások számáról nyilvántartást kell vezetnie. 11.5.1. Nincs olyan nyilvántartás, melyben az alkalmazott orvosi kezelések és az ellenőrzések során megállapított elhullások száma rögzítve van. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
9. 11.6. A kezelési naplót és elhullási naplót vagy az azzal egyenértékű nyilvántartásokat legalább három évig meg kell őrizni, és ellenőrzés alkalmával vagy kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani. 11.6.1. Az állattartó nem tudja bemutatni a kezelési naplót és elhullási naplót vagy az azzal egyenértékű nyilvántartásokat 3 évre visszamenően. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Maradandó (5)
10. MOZGÁSSZABADSÁG
11. 11.7. Az állatok mozgásszabadságát, tekintettel az állat fajára, valamint a gyakorlati tapasztalatokkal és tudományos ismeretekkel összhangban, nem szabad oly módon korlátozni, mely szükségtelen szenvedést vagy sérülést okoz. Ha egy állatot folyamatosan
vagy rendszeresen megkötnek, vagy bezárnak, a gyakorlati tapasztalatokkal és tudományos ismeretekkel összhangban élettani és etológiai szükségleteinek megfelelő teret kell biztosítani számára.
11.7.1. Az állat fajának megfelelő mozgásszabadságát oly módon korlátozzák, hogy az az állatnak szükségtelen szenvedést vagy sérülést okoz. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
12. 11.7.2. Nem biztosított valamennyi állat számára az élettani és etológiai szükségleteinek megfelelő tér. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
13. ÉPÜLETEK, MIKROKLÍMA
14. 11.8. A szálláshelyek, és különösen a kutricák, illetve felszerelések építéséhez használt anyagok, amelyekkel az állatok kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek károsak az állatokra nézve, és alaposan tisztíthatónak és fertőtleníthetőnek kell lenniük. 11.8.1. Az ártalmatlanság, tisztaság és a tisztíthatóság szempontjából a férőhelyek és a berendezések anyaga és kialakítása, karbantartása nem megfelelő. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
15. 11.9. Az állatok megkötésére használt szálláshelyeket és felszereléseket úgy kell kialakítani és fenntartani, hogy ne legyenek éles szegélyek vagy kiemelkedések, amelyek az állatok sérülését okozhatják. 11.9.1. Az állatok megkötésére használt szálláshelyek és felszerelések kialakítása nem megfelelő, és az állatok sérülését okozhatják. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
16. 11.10. Az állattartási helyen a légáramlást, a levegő portartalmát, a hőmérsékletet, a relatív páratartalmat, a zajintenzitást és a gázkoncentrációt az állatra nézve nem káros értékek között kell tartani. 11.10.1. Az állattartó épületben, épületrészben a szellőzés, illetve a relatív páratartalom nem megfelelő. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
17. 11.10.2. Az állattartó épületben, épületrészben a porszint elfogadhatatlanul magas. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
18. 11.10.3. Az adott fajú és korú állatok számára az állattartó épületben vagy épületrészben uralkodó hőmérséklet nem megfelelő. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
19. 11.10.4. Az állattartó épületben vagy épületrészben a káros gázok koncentrációja meghaladja az elfogadható mértéket. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
20. 11.11. Az épületben tartott állatokat sem állandó sötétségben, sem a mesterséges világítás megfelelő megszakítása nélkül nem lehet tartani. Ha a rendelkezésre álló természetes fény kevés az állatok élettani és etológiai szükségleteinek kielégítésére, megfelelő mesterséges világításról kell gondoskodni. 11.11.1. Az állatok megvilágítása nem megfelelő. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
21. 11.11.2. Az állatok élettani és viselkedésbeli szükségleteinek megfelelő természetes vagy mesterséges világítás nem biztosított. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
22. 11.12. A nem épületben tartott állatok számára, ha ez szükséges és lehetséges, védelmet kell biztosítani a káros időjárási hatásokkal, ragadozókkal és egészségi kockázatokkal szemben. 11.12.1. A nem épületben tartott állatok számára, habár szükséges és lehetséges lenne, mégsem biztosítanak védelmet a káros időjárási hatásokkal, ragadozókkal és egészségi kockázatokkal szemben. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
23. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉS
24. 11.13. Minden olyan automatikus vagy mechanikus berendezést, amely alapvető az állatok egészségéhez és jólétéhez, legalább naponta egyszer ellenőrizni kell.
A felfedezett meghibásodásokat azonnal ki kell javítani, vagy – amennyiben ez nem lehetséges – a hiba kijavításáig meg kell tenni a megfelelő lépéseket az állatok egészségének és jólétének biztosítása érdekében. Ha az állatok egészsége és jóléte mesterséges szellőztetőberendezéstől függ, gondoskodni kell megfelelő tartalék rendszerről, amely a berendezés meghibásodása esetén biztosítja az állatok egészségének és jólétének megőrzéséhez szükséges légcserét, valamint a hibát jelző riasztórendszerről. A riasztórendszert rendszeresen ellenőrizni kell.
11.13.1. Az állatok egészsége és jóléte szempontjából lényeges műszaki berendezéseket nem ellenőrzik naponta, illetve a hibák kijavításáról nem gondoskodnak. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
25. 11.13.2. Nincsenek felkészülve az olyan esetekre, amikor az állatok igényeit a beépített műszaki berendezések nélkül kell kielégíteni. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Hosszú távon helyrehozható (3)
26. 11.13.3. Nincs működőképes, a mesterséges szellőztető berendezés meghibásodására figyelmeztető riasztórendszer. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
27. TAKARMÁNYOZÁS, IVÓVÍZELLÁTÁS
28. 11.14. Az állatokat koruknak és fajuknak megfelelő, egészséges táplálékon kell tartani, amelyet, jó egészségük megőrzése és táplálkozási szükségleteik kielégítése érdekében, elegendő mennyiségben kell adagolni.
Egyetlen állatot sem lehet olyan takarmánnyal vagy folyadékkal ellátni, amely szükségtelen szenvedést vagy sérülést okoz.
11.14.1. A takarmány nem elégíti ki az állatok szükségleteit, nem biztosítja egészségük megőrzését. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
29. 11.15. Minden állat számára hozzáférést kell biztosítani az élettani szükségleteinek megfelelő időközökben a takarmányhoz. 11.15.1. Nem biztosított valamennyi állat takarmányhoz való hozzáférése a megfelelő időközökben. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
30. 11.16. Minden állat számára biztosítani kell a megfelelő vízellátást, vagy azt, hogy folyadékbeviteli igényét más módon ki tudja elégíteni. 11.16.1. A megfelelő vízellátás, illetve
a folyadékbeviteli igény más módon történő kielégítésének lehetősége nem biztosított valamennyi egyed számára.
Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
31. 11.17. Az etető- és itatóberendezéseket úgy kell megtervezni, kialakítani és elhelyezni, hogy a takarmány és az ivóvíz elszennyeződése és az állatok közötti versengés káros hatásai minimálisra csökkenjenek. 11.17.1. Az etető-, illetve itatóberendezések kialakítása, elhelyezése és üzemeltetése nem biztosítja, hogy az elszennyeződés lehetősége a lehető legkisebb legyen. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Enyhe (1) Rövid távon helyrehozható (1)
32. 11.17.2. Csoportosan tartott állatok esetében nem biztosított, hogy minden állat egyszerre és egyenlő eséllyel hozzáférjen a takarmányhoz. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Súlyos (5) Rövid távon helyrehozható (1)
33. 11.18. A terápiás vagy megelőző célból, vagy a 96/22/EGK irányelv 1. cikk (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tenyésztéstechnológiai kezelés céljából adott anyagok kivételével más anyag nem adható állatnak, hacsak nem bizonyított az állatok jólétével kapcsolatos tudományos ismeretek vagy gyakorlati tapasztalatok alapján, hogy az adott anyag hatása nem ártalmas az állatok egészségére vagy jólétére. 11.18.1. Olyan anyagot is adnak az állatnak, amelynek ártalmatlanságáról nem áll rendelkezésre információ. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Rövid távon helyrehozható (1)
34. ÉRZÉSTELENÍTÉS NÉLKÜLI BEAVATKOZÁS
35. 11.19. A csonkításokat a jogszabályi korlátozások figyelembevételével kell elvégezni. 11.19.1. A csonkolással járó beavatkozásoknál nem tartják be a személyi, tárgyi és higiéniai feltételeket. Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Közepes (3) Maradandó (5)
36. 11.19.2. Olyan csonkítással járó beavatkozást is végeznek az állatokon, amely az adott állatfajnál nem megengedett. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Különösen súlyos (6) Maradandó (5)
37. ÁLLATTARTÁSBAN HASZNÁLATOS ELJÁRÁSOK
38. 11.20.1. Okozhat-e az állattartó által alkalmazott tenyésztési eljárás szenvedést vagy sérülést az állatoknak (leszámítva a szükséges beavatkozások idején okozott minimális vagy pillanatnyi szenvedést, sérülést)? 11.20.1. Az állattartó olyan tenyésztési eljárást alkalmaz, amely indokolatlanul szenvedést vagy sérülést okozhat, illetve okoz az állatoknak. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Maradandó (5)
39. 11.21. Nem tartható mezőgazdasági célra olyan állat, melynek tartása – genotípusa vagy fenotípusa alapján – káros hatással van az egészségére vagy jólétére. 11.21.1. A gazdálkodó olyan állatfajt tart mezőgazdasági célra, amelynek tartása – genotípusa vagy fenotípusa alapján – káros hatással van az egészségére, illetve jólétére. Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Súlyos (5) Maradandó (5)

16. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

HMKÁ követelmény- és minősítési tábla

A B C D E
1. Követelmény Meg nem felelés Súlyosság Mérték Folytonosság
2. HMKÁ 1. állandó gyepterület-visszaállítási kötelezettség az állandó gyepterület arányának a 2018-as referenciaévhez képest történő, több mint 5%-os csökkenése esetén az előírt visszaállítási kötelezettséget a mezőgazdasági termelő nem teljesítette Súlyos (5) Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Rövid távon helyrehozható (1)
3. az előírt visszaállítási kötelezettséget a mezőgazdasági termelő csak részben teljesítette Közepes (3) Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Rövid távon helyrehozható (1)
4. HMKÁ 2. vizes élőhelyek és a tőzegláp védelme a mezőgazdasági termelő mezőgazdasági tevékenysége során talajforgatással vagy növényvédőszer-használattal, tápanyag-kijuttatással vagy egyéb módon károsította az élőhelyet, illetve engedély nélküli tőzegkitermelés történt Különösen súlyos (6) Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Maradandó (5)
5. a mezőgazdasági termelő részben vagy teljesen lecsapolta vagy levezette a vizet a vizes élőhelyről Súlyos (5) Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
6. HMKÁ 3. tarló, nád és egyéb növényi maradványok égetése tilos tarló, növényi maradvány égetése;
a meg nem felelés a mezőgazdasági termelő földterületére korlátozódik
Enyhe (1) Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Rövid távon helyrehozható (1)
7. nád égetése; a meg nem felelés a mezőgazdasági termelő földterületére korlátozódik Közepes (3) Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Rövid távon helyrehozható (1)
8. tarló, növényi maradvány égetése;
a meg nem felelés hatása a szomszédos gazda földterületeire is átterjed
Közepes (3) Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Rövid távon helyrehozható (1)
9. nád égetése; a meg nem felelés hatása a szomszédos gazda földterületeire is átterjed Közepes (3) Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Rövid távon helyrehozható (1)
10. HMKÁ 4. a vízfolyások mentén kialakított védelmi sávokban trágya és növényvédő szer kijuttatása tilos a vízvédelmi sáv szélessége kevesebb mint 50%-kal kisebb az előírtnál Enyhe (1) Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Rövid távon helyrehozható (1)
11. a vízvédelmi sáv szélessége több mint 50%-kal kisebb az előírtnál Súlyos (5) Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Hosszú távon helyrehozható (3)
12. HMKÁ 5. talajerózió csökkentése, lejtők, teraszok a meg nem feleléssel érintett táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület aránya nem haladja meg az 50%-ot, vagy teraszok esetén a táblát érintően kialakított teraszok részben sérültek;
a meg nem felelés a mezőgazdasági termelő földterületére korlátozódik, vagy teraszok esetében a sérült részek észszerű eszközök alkalmazásával helyrehozhatóak (kisebb sérülések esetén)
Enyhe (1) Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Terasz esetén rövid távon helyrehozható (1);
lejtő meg nem felelés esetén hosszú távon helyrehozható (3)
13. a meg nem feleléssel érintett táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület aránya nem haladja meg az 50%-ot, vagy teraszok esetén a táblát érintően kialakított teraszok részben sérültek; a meg nem felelés a mezőgazdasági termelő földterületére korlátozódik, vagy teraszok esetében a sérült vagy megrongált teraszok helyre-, visszaállítása észszerű eszközök alkalmazásával nem oldható meg (teraszok jelentős rongálása, megszüntetése esetén) Enyhe (1) Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Terasz esetén maradandó (5); lejtő meg nem felelés esetén hosszú távon helyrehozható (3)
14. a meg nem feleléssel érintett táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület aránya meghaladja az 50%-ot, vagy teraszok esetében a táblát érintően kialakított teraszok közül legalább egy teljesen megszüntetésre került;
a meg nem felelés a mezőgazdasági termelő földterületére korlátozódik, vagy teraszok esetében a sérült részek észszerű eszközök alkalmazásával helyrehozhatóak (kisebb sérülések esetén)
Súlyos (5) Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Terasz esetén rövid távon helyrehozható (1);
lejtő meg nem felelés esetén hosszú távon helyrehozható (3)
15. a meg nem feleléssel érintett táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület aránya meghaladja az 50%-ot, vagy teraszok esetében a táblát érintően kialakított teraszok közül legalább egy teljesen megszüntetésre került;
a meg nem felelés a mezőgazdasági termelő földterületére korlátozódik, vagy teraszok esetében a sérült vagy megrongált teraszok helyre-, visszaállítása észszerű eszközök alkalmazásával nem oldható meg (teraszok jelentős rongálása, megszüntetése esetén)
Súlyos (5) Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Terasz esetén maradandó (5);
lejtő meg nem felelés esetén hosszú távon helyrehozható (3)
16. a meg nem feleléssel érintett táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület aránya nem haladja meg az 50%-ot, vagy teraszok esetén a táblát érintően kialakított teraszok részben sérültek; a meg nem felelés a szomszédos gazda földterületeire is kiterjed, vagy teraszok esetében a sérült részek észszerű eszközök alkalmazásával helyrehozhatóak (kisebb sérülések esetén) Enyhe (1) Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Terasz esetén rövid távon helyrehozható (1);
lejtő meg nem felelés esetén hosszú távon helyrehozható (3)
17. a meg nem feleléssel érintett táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület aránya nem haladja meg az 50%-ot, vagy teraszok esetén a táblát érintően kialakított teraszok részben sérültek; a meg nem felelés a szomszédos gazda földterületeire is kiterjed, vagy teraszok esetében a sérült vagy megrongált teraszok helyre-, visszaállítása észszerű eszközök alkalmazásával nem oldható meg (teraszok jelentős rongálása, megszüntetése esetén) Enyhe (1) Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Terasz esetén maradandó (5);
lejtő meg nem felelés esetén hosszú távon helyrehozható (3)
18. a meg nem feleléssel érintett táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület aránya meghaladja az 50%-ot, vagy teraszok esetében a táblát érintően kialakított teraszok közül legalább egy teljesen megszüntetésre került; a meg nem felelés a szomszédos gazda földterületeire is kiterjed, vagy teraszok esetében a sérült részek észszerű eszközök alkalmazásával helyrehozhatóak (kisebb sérülések esetén) Súlyos (5) Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Terasz esetén rövid távon helyrehozható (1);
lejtő meg nem felelés esetén hosszú távon helyrehozható (3)
19. a meg nem feleléssel érintett táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület aránya meghaladja az 50%-ot, vagy teraszok esetében a táblát érintően kialakított teraszok közül legalább egy teljesen megszüntetésre került; a meg nem felelés a szomszédos gazda földterületeire is kiterjed, vagy teraszok esetében a sérült vagy megrongált teraszok helyre-, visszaállítása észszerű eszközök alkalmazásával nem oldható meg (teraszok jelentős rongálása, megszüntetése esetén) Súlyos (5) Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Terasz esetén maradandó (5);
lejtő meg nem felelés esetén hosszú távon helyrehozható (3)
20. HMKÁ 6. minimális talajborítás a mezőgazdasági termelő nem gondoskodott a minimális talajborításról őszi kultúra- vagy másodvetéssel, vagy a tarló szept. 30-ig tartó megőrzésével (ültetvények esetén nem megállapítható);
a meg nem feleléssel érintett tábla nem fed 12%-nál nagyobb lejtésű területre;
a meg nem felelés a mezőgazdasági termelő földterületére korlátozódik
Enyhe (1) Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Maradandó (5)
21. a mezőgazdasági termelő nem gondoskodott a minimális talajborításról őszi kultúra- vagy másodvetéssel, vagy a tarló szept. 30-ig tartó megőrzésével;
12% feletti lejtésű területen fekvő ültetvény sorköztakarása nem valósult meg mulcsozással vagy egynyári növények vetésével; az ültetvény kivágása után nem történt meg a talajtakarás: a meg nem feleléssel érintett tábla 12%-nál nagyobb lejtésű területre fed; a meg nem felelés a mezőgazdasági termelő földterületére korlátozódik
Súlyos (5) Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Maradandó (5)
22. a mezőgazdasági termelő nem gondoskodott a minimális talajborításról őszi kultúra- vagy másodvetéssel, vagy a tarló szept. 30-ig tartó megőrzésével (ültetvények esetén nem megállapítható); a meg nem feleléssel érintett tábla nem fed 12%-nál nagyobb lejtésű területre;
a meg nem felelés a szomszédos gazda földterületeire is kiterjed
Enyhe (1) Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Maradandó (5)
23. a mezőgazdasági termelő nem gondoskodott a minimális talajborításról őszi kultúra- vagy másodvetéssel, vagy a tarló szept. 30-ig tartó megőrzésével;
12% feletti lejtésű területen fekvő ültetvény sorköztakarása nem valósult meg mulcsozással vagy egynyári növények vetésével; az ültetvény kivágása után nem történt meg a talajtakarás; a meg nem feleléssel érintett tábla 12%-nál nagyobb lejtésű területre fed; a meg nem felelés a szomszédos gazda földterületeire is kiterjed
Súlyos (5) Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Maradandó (5)
24. HMKÁ 7. vetésforgó önmaga után nem termeszthető növény termesztése vagy vetőmag célú hibridkukorica 4 éven túl történő termesztése Súlyos (5) Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Rövid távon helyrehozható (1)
25. a gazdaságának legalább 1/3-án nem gondoskodott a vetésváltás vagy megfelelően vetett másodvetés alkalmazásáról Enyhe (1) Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Rövid távon helyrehozható (1)
26. 3 éven belül nem gondoskodott a gazdaság minden szántóterületén (kivéve vetőmag célú hibridkukorica) a vetésváltás vagy megfelelően vetett másodvetés alkalmazásáról Enyhe (1) Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Rövid távon helyrehozható (1)
27. HMKÁ 8/a. nem termelési célú területek minimum aránya a mezőgazdasági termelő a 4%-os előírást választotta, de nem jelölt be (elegendő) nem termelési célú területet Enyhe (1) Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Rövid távon helyrehozható (1)
28. a mezőgazdasági termelő a 7%-os előírást választotta, de nem jelölt be (elegendő) nem termelési célú területet, nitrogénkötő növényekkel beültetett vagy ökológiai másodvetéssel hasznosított területet Enyhe (1) Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Rövid távon helyrehozható (1)
29. a mezőgazdasági termelő a 7%-os előírást választotta, de a nem termelési célú tájképi elemek és parlagon hagyott területek aránya a 3%-ot nem éri el Enyhe (1) Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Rövid távon helyrehozható (1)
30. a mezőgazdasági termelő a figyelembe vetetni kívánt területen nem az előírásoknak megfelelő gazdálkodást folytat (növényvédőszer-használat, nem megfelelő faj termesztése, parlag definíciónak nem megfelelő gazdálkodás) Súlyos (5) Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Hosszú távon helyrehozható (3)
31. a mezőgazdasági termelő nem pótolta az ökológiai határsáv területén azonosított, hiányzó fás szárú vegetációt a megadott határidőig Közepes (3) Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Rövid távon helyrehozható (1)
32. HMKÁ 8/b. megőrzendő tájképi elemek a megőrzendő tájképi elem területe csökkent (fa- és bokorcsoport), talajmunkával részben érintett (kunhalom, kis tó), állapota romlott (gémeskút, terasz) Közepes (3) Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Hosszú távon helyrehozható (3)
33. a megőrzendő tájképi elem eltűnt (fa- és bokorcsoport, magányos fa, gémeskút, terasz), vagy a táblára eső teljes területe talajműveléssel érintett (kunhalom, kis tó) Súlyos (5) Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Maradandó (5)
34. a megőrzendő tájképi elem megőrzésének a mezőgazdasági termelő saját gazdaságán túlnyúló mértékben nem tett eleget, a meg nem felelés vagy annak hatása a szomszédos gazdaság területére is kiterjed Közepes (3) Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Maradandó (5)
35. HMKÁ 8/c. kivágási tilalom fa, bokor vagy sövény márc. 1. és aug. 31. között kivágásra került Súlyos (5) Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Maradandó (5)
36. fa, bokor vagy sövény márc. 1. és aug. 31. között metszésre vagy csonkításra került Közepes (3) Gazdaságon belüli vagy kismértékű (1) Hosszú távon helyrehozható (3)
37. HMKÁ 9. Natura 2000 területeken állandó gyepterületek átállításának vagy felszántásának tilalma Natura 2000 jelölésű területen a mezőgazdasági termelő feltörte, vagy más hasznosításúvá állította át a gyepet Súlyos (5) Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű (5) Hosszú távon helyrehozható (3)

17. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

A támogatáscsökkentés számítási alapjai

1. Az egyes meg nem felelések 2–11. mellékletek szerinti értékelése alapján a következő besorolást kell elvégezni:

A B C
1. Súlyosság szerint Mérték szerint Tartósság szerint
2. Elhanyagolható Enyhe Közepes Súlyos Különösen súlyos Gazdaságon belüli vagy kismértékű Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű Rövid távon helyrehozható Hosszú távon helyrehozható Maradandó
3. 0 1 3 5 6 1 5 1 3 5

2. Az adott gondatlannak minősülő meg nem felelés esetében a támogatáscsökkentést az 1. pont szerinti besorolásnak megfelelően az alábbi kombinációk alkalmazásával kell meghatározni. A kombináció kialakításánál az „1” és az „5” besorolási érték a súlyosságot, a mértéket és a tartósságot, a „3” besorolási érték a súlyosságot és a tartósságot jelenti.

A B
1. Kombinációk (súlyosság szerint, mérték szerint, tartósság szerint) Támogatáscsökkentés
2. A kategóriánkénti értékelés összege kevesebb, mint 3. 0%
3. 1 1 1 1%
4. 1 1 3
5. 1 3 3 3%
6. 1 1 5
7. 1 3 5
8. 1 5 5
9. 3 3 5
10. 3 5 5 5%
11. 5 5 5
12. 6 5 5 7%

3. Az adott szándékosnak minősülő meg nem felelés esetében a támogatáscsökkentést az 1. pont szerinti besorolásnak megfelelően az alábbi kombinációk alkalmazásával kell meghatározni. A kombináció kialakításánál az „1”, a „3” és az „5” besorolási érték bármely értékelési szempontot, a súlyosságot, a mértéket és a tartósságot is jelentheti.

A B
1. Kombinációk (súlyosság szerint, mérték szerint, tartósság szerint) Támogatáscsökkentés
2. 1 1 1 15%
3. 1 1 3
4. 1 3 3
5. 1 1 5 20%
6. 1 3 5
7. 3 3 5
8. 1 5 5 30%
9. 3 5 5
10. 5 5 5 50%
11. 6 5 5 100%

18. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Az erózió szempontjából kockázatos kapásnövények listája

A B
Tudományos név Magyar név
1. Zea mays L. Kukorica
2. Helianthus annuus L. Napraforgó
3. Nicotiana spp. Dohány
4. Beta vulgaris L. provar. altissima Cukorrépa
5. Beta vulgaris L. convar. crassa provar. crassa Takarmányrépa
6. Solanum tuberosum L. Burgonya
7. Helianthus tuberosus L. Csicsóka
8. Ipomoea batatas (L.) Lam. Édesburgonya

19. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Különböző növénykultúrák nemzetségi és család szerinti besorolása

A B C
1. Megnevezés Növénynemzetség Család
2. Kukorica Zea Poaceae
3. Pattogatni való kukorica Zea Poaceae
4. Csemegekukorica Zea Poaceae
5. Silókukorica Zea Poaceae
6. Hibrid kukorica (vetőmag célra) Zea Poaceae
7. Cukorcirok Sorghum Poaceae
8. Seprűcirok Sorghum Poaceae
9. Szemescirok Sorghum Poaceae
10. Vöröshagyma Allium Amaryllidaceae
11. Lilahagyma Allium Amaryllidaceae
12. Póréhagyma Allium Amaryllidaceae
13. Metélőhagyma Allium Amaryllidaceae
14. Szárazborsó Pisum Fabaceae
15. Cukorborsó Pisum Fabaceae
16. Mezei borsó Pisum Fabaceae
17. Vöröshere Trifolium Fabaceae
18. Bíborhere Trifolium Fabaceae
19. Fehérhere Trifolium Fabaceae
20. Korcshere Trifolium Fabaceae
21. Perzsahere Trifolium Fabaceae
22. Alexandriai here Trifolium Fabaceae
23. Alexandriai here (vetőmag célra) Trifolium Fabaceae
24. Korcs v. svédhere (vetőmag célra) Trifolium Fabaceae
25. Bíborhere (vetőmag célra) Trifolium Fabaceae
26. Vöröshere (vetőmag célra) Trifolium Fabaceae
27. Fehérhere (vetőmag célra) Trifolium Fabaceae
28. Lódi lóhere (vetőmag célra) Trifolium Fabaceae
29. Fonák lóhere (vetőmag célra) Trifolium Fabaceae
30. Lóbab Vicia Fabaceae
31. Disznóbab Vicia Fabaceae
32. Takarmánybükköny Vicia Fabaceae
33. Szöszös bükköny (vetőmag célra) Vicia Fabaceae
34. Lucerna Medicago Fabaceae
35. Komlós lucerna Medicago Fabaceae
36. Sárkerep lucerna Medicago Fabaceae
37. Tarkavirágú lucerna Medicago Fabaceae
38. Komlós lucerna (vetőmag célra) Medicago Fabaceae
39. Takarmánylucerna (vetőmag célra) Medicago Fabaceae
40. Cukorrépa Beta Amaranthaceae
41. Takarmányrépa Beta Amaranthaceae
42. Cékla Beta Amaranthaceae
43. Futóbab Phaseolus Fabaceae
44. Szárazbab Phaseolus Fabaceae
45. Zöldbab Phaseolus Fabaceae
46. Ebtippan (vetőmag célra) Agrostis Poaceae
47. Óriás tippan (vetőmag célra) Agrostis Poaceae
48. Fehér tippan (vetőmag célra) Agrostis Poaceae
49. Cérnatippan (vetőmag célra) Agrostis Poaceae
50. Ligeti perje (vetőmag célra) Poa Poaceae
51. Réti perje (vetőmag célra) Poa Poaceae
52. Mocsári perje (vetőmag célra) Poa Poaceae
53. Sovány perje (vetőmag célra) Poa Poaceae
54. Nádképű csenkesz (vetőmag célra) Festuca Poaceae
55. Juhcsenkesz (vetőmag célra) Festuca Poaceae
56. Réti csenkesz (vetőmag célra) Festuca Poaceae
57. Vörös csenkesz (vetőmag célra) Festuca Poaceae
58. Olasz perje (vetőmag célra) Lolium Poaceae
59. Angol perje (vetőmag célra) Lolium Poaceae
60. Hibrid perje (vetőmag célra) Lolium Poaceae
61. Somkóró Melilotus Fabaceae
62. Fehérvirágú somkóró Melilotus Fabaceae
63. Gumós komócsin (vetőmag célra) Phleum Poaceae
64. Réti komócsin (vetőmag célra) Phleum Poaceae
65. Szudáni cirokfű Sorghum Poaceae
66. Silócirok Sorghum Poaceae
67. Csicsóka Helianthus Asteraceae
68. Napraforgómag Helianthus Asteraceae
69. Hibrid napraforgó (vetőmag célra) Helianthus Asteraceae
70. Rost célra termesztett kender Cannabis Cannabaceae
71. Kender (vetőmag célra) Cannabis Cannabaceae
72. Egyéb kender (rost és vetőmag céltól eltérő célból termesztett kender) Cannabis Cannabaceae
73. Cikóriagyökér Cichorium Asteraceae
74. Endívia Cichorium Asteraceae
75. Rozs Secale Poaceae
76. Évelő rozs Secale Poaceae
77. Olajlenmag Linum Linaceae
78. Rostlen (vetőmag célra) Linum Linaceae
79. Articsóka Cynara Asteraceae
80. Spanyol articsóka Cynara Asteraceae
81. Sárgarépa Daucus Apiaceae
82. Murokrépa Daucus Apiaceae
83. Takarmánybaltacim Onobrychis Fabaceae
84. Indiánrizs Zizania Poaceae
85. Pohánka Fagopyrum Polygonaceae
86. Mohar Setaria Poaceae
87. Homoki bab Vigna Fabaceae
88. Köles Panicum, Pennisetum Poaceae
89. Fénymag Phalaris Poaceae
90. Rizs Oryza Poaceae
91. Édes csillagfürt (mag) Lupinus Fabaceae
92. Lencse Lens Fabaceae
93. Csicseriborsó Cicer Fabaceae
94. Szegletes lednek Lathyrus Fabaceae
95. Komló Humulus Cannabaceae
96. Szójabab Glycine Fabaceae
97. * Szezám Sesamum Pedaliaceae
98. Földimogyoró Arachis Fabaceae
99. * Sáfrányos szeklice Crocus Asteraceae
100. * Ricinus Ricinus Euphorbiaceae
101. Mák Papaver Papaveraceae
102. Négermag Guizotia Asteraceae
103. Zeller Apium Apiaceae
104. Fejessaláta Lactuca Asteraceae
105. Sóska Rumex Polygonaceae
106. Spenót Spinacia Amaranthaceae
107. Spárga Asparagus Asparagaceae
108. Petrezselyem Petroselinum Apiaceae
109. Rebarbara Rheum Polygonaceae
110. Édeskömény Foeniculum Apiaceae
111. Galambbegysaláta Valerianella Caprifoliaceae
112. Feketegyökér Scorzonera Asteraceae
113. Pasztinák Pastinaca Apiaceae
114. Újzélandi spenót Tetragonia Amaranthaceae
115. Mezei csibehúr Spergula Caryophyllaceae
116. Földieper (szamóca) Fragaria Rosaceae
117. Szarvaskerep Lotus Fabaceae
118. Nyúlszapuka Anthyllis Fabaceae
119. Szeradella Ornithopus Fabaceae
120. Tarka koronafürt Securigera Fabaceae
121. Görög széna Trigonella Fabaceae
122. Mézontófű Phacelia Boraginaceae
123. Takarmánymályva Malva Malvaceae
124. Francia perje (vetőmag célra) Arrhenatherum Poaceae
125. Csomós ebír (vetőmag célra) Dactylis Poaceae
126. Csenkeszperje (vetőmag célra) Festulolium Poaceae
127. Koronás baltavirág (vetőmag célra) Hedysarum Fabaceae
128. Közönséges búza Triticum Poaceae
129. Durumbúza Triticum Poaceae
130. Tönkölybúza Triticum Poaceae
131. Novum búza Triticum Poaceae
132. Tönke búza Triticum Poaceae
133. Alakor búza Triticum Poaceae
134. Árpa Hordeum Poaceae
135. Zab Avena Poaceae
136. Tritikálé Triticosecale Poaceae

20. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

A biológiai sokféleség megőrzésének elemeire vonatkozó átváltási és súlyozási tényezők

A B C
1. Megnevezés Átváltási tényező Súlyozási tényező
2. Parlag nincs 1
3. Terasz 2 méter szélességgel kell figyelembe venni (méterenként 2 m2 számolható el, min. 10 méter hosszan kell a táblára fednie) 2
4. Ökológiai határsáv nincs (min. 30 m hosszan kell a szántó hasznosítású táblára fednie) 1,5
5. Magányosan álló fa 20 m2 1,5
6. Fa- és bokorcsoport nincs 1,5
7. Kis kiterjedésű tavak nincs 1,5
8. Kunhalom nincs 1
9. Gémeskút 25 m2 1
10. Védelmi sávok (folyóvíz) nincs 1,5
11. Védelmi sávok (tavak) nincs 1,5
12. Ökológiai jelentőségű másodvetés nincs 0,3
13. Nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek nincs 1
14. Erózióvédelmi sáv nincs 1,5
15. Kis vizes élőhely nincs (minimum 5000 m2, teljes egészében az ügyfél tábláján kell elhelyezkednie) 2
16. NTB keretében létrehozott erózióvédelmi létesítmény 1 méter szélességgel kell figyelembe venni (méterenként 1 m2 számolható el) 2

21. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

2024-ben szárzúzással talajtakarásos parlagként elfogadható növények

Elnevezés
1. Őszi búza
2. Őszi durumbúza
3. Őszi tönkölybúza
4. Őszi novum búza
5. Őszi tönke búza
6. Őszi alakor búza
7. Őszi árpa
8. Őszi zab
9. Őszi tritikálé
10. Őszi káposztarepce
11. Mák (őszi)