A jogszabály mai napon ( 2024.07.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

17/2024. (IV. 9.) AM rendelet

a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből megvalósuló Agro-ökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2022. évi LXV. törvény 48. § (3) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 54. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában

1. állategység: az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 2. § a) pontja és 5. melléklete szerinti egyenérték;

2. egyéb állandó kultúra: különleges állandó kultúrának nem minősülő állandó kultúra;

3. egyéb gyep: olyan gyep, amely nem Natura 2000 területen helyezkedik el;

4. egyéves sorköztakaró növény: az 1. mellékletben felsorolt, legfeljebb 24 cm-es sortávra vetett növények vagy ezen növények kizárólagos keverékei;

5. extenzív gyep: olyan gyep, ahol öntözés nem valósul meg;

6. feromon légtértelítési eszköz: feromon légtértelítési eszközként engedélyezett termék;

7. forgatás nélküli művelés: olyan művelési mód, amelynek keretében szántás vagy 10 cm-nél mélyebb tárcsázás nem történik;

8. földhasználati kategória: szántó, Natura 2000 gyep, egyéb gyep, egyéb állandó kultúra, valamint különleges állandó kultúra;

9. gyep: az állandó és az ideiglenes gyepterület;

10. kötelezettségalap: a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről szóló 16/2024. (IV. 9.) AM rendelet (a továbbiakban: Feltételességi rendelet) szerinti Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (a továbbiakban: HMKÁ) 8. előírásának nem termelő tájképi elemek és területek minimális arányának kijelölésére vonatkozó kötelezettség alapja;

11. különleges állandó kultúra: a 2. melléklet szerinti rövid vágásfordulójú sarjaztatásos energetikai ültetvények, vagy a mezőgazdasági területeken EMOGA vagy EMVA forrásból létesített ipari faültetvények, valamint az energianád-, olasznád- és szilfiumfajok;

12. méhlegelő: legalább nyolc, a 3. melléklet szerinti növényfajból álló, megfelelő fajösszetétellel kialakított, a beporzó rovaroknak a lehető leghosszabb időtartamig megfelelő táplálékot biztosító többéves növénykultúra;

13. mikroöntözés: a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § 22. pontja szerinti fogalom;

14. Natura 2000 gyep: az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján Natura 2000 területnek minősülő, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben lehatárolt tematikus fedvény szerinti földterület, amely esetében az adott táblának legalább 50%-a érintett;

15. pásztor: a legelőn tartott állatok felügyeletét ellátó személy.

II. FEJEZET

AZ AGRO–ÖKOLÓGIAI PROGRAM KERETÉBEN NYÚJTANDÓ TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1. A támogatás igénybevételének feltételei

2. § (1) A mezőgazdasági termelésnek a megváltozott környezeti feltételekhez való igazítását célzó, a környezet- és klímatudatos gazdálkodási gyakorlatok alkalmazását ösztönző Agro-ökológiai Program (a továbbiakban: támogatási program) keretében támogatásra (a továbbiakban: támogatás) az az egységes kérelemmel igényelhető egyes agrártámogatások eljárási szabályairól szóló 15/2024. (IV. 9.) AM rendelet (a továbbiakban: Egységes kérelem rendelet) szerinti egységes kérelmet benyújtó aktív mezőgazdasági termelő jogosult, aki

a) a támogatási programmal érintett területe vonatkozásában a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből finanszírozott fenntarthatóságot elősegítő alapszintű-jövedelemtámogatás, az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás, valamint a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 18/2024. (IV. 9.) AM rendelet alapján jogosult fenntarthatóságot elősegítő alapszintű-jövedelemtámogatásra (a továbbiakban: alaptámogatás);

b) a mezőgazdasági üzem teljes területén elvégzett tevékenységek Egységes kérelem rendelet 7. § (6) bekezdése szerinti adatszolgáltatásának (a továbbiakban: adatszolgáltatás) eleget tesz;

c) az egységes kérelemben vállalja a mezőgazdasági üzem e rendelet szerinti minden földhasználati kategóriájára a 4. mellékletben felsorolt egy vagy több mezőgazdasági gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat) teljesítését a 4. mellékletben meghatározott pontozási rendszer alapján legalább 2 pont, de legfeljebb 4 pont értékben; és

d) a c) pont szerinti gyakorlatot a III–V. fejezetben meghatározott előírásoknak megfelelően földhasználati kategóriánként legalább 2 pont értékben teljesíti.

(2) A mezőgazdasági termelőnek az (1) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően nem kötelező gyakorlatot vállalnia az adott földhasználati kategóriára,

a) ha tárgyévben a mezőgazdasági üzem

aa) szántóterületeinek együttes nagysága az 5 hektárt,

ab) egyéb gyepterületeinek együttes nagysága az 5 hektárt,

ac) egyéb állandó kultúra területeinek együttes nagysága az 1 hektárt nem éri el;

b) Natura 2000 gyepterület, valamint a különleges állandó kultúra vonatkozásában, mérethatártól függetlenül.

(3) A mezőgazdasági termelő a támogatási programban – az alaptámogatásban részesülő, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap, illetve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló erdősített terület kivételével – a mezőgazdasági üzemének teljes területével vesz részt, azzal, hogy a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott területméret alatti földhasználati kategóriába tartozó terület, valamint a Natura 2000 gyepterület, valamint a különleges állandó kultúra (a továbbiakban együtt: gyakorlat teljesítése alól mentesített terület) akkor részesülhet támogatásban, ha a mezőgazdasági termelő ezen terület vonatkozásában az egységes kérelemben gyakorlatot vállal.

(4) *  A támogatást igényelheti az a mezőgazdasági termelő is, valamint a támogatás annak a mezőgazdasági termelőnek is kifizetésre kerülhet, aki vagy amely csőd-, felszámolási, végelszámolási, adósságrendezési eljárás alatt áll.

2. Az egységes kérelem keretében benyújtott támogatási és egyben kifizetési kérelem benyújtása

3. § (1) A mezőgazdasági termelő támogatást évente, az egységes kérelem keretében benyújtott támogatási és egyben kifizetési kérelemmel (a továbbiakban: támogatási kérelem) jogosult igényelni az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig.

(2) A támogatási kérelemben be kell jelenteni az egyes földhasználati kategóriákra vonatkozó választott gyakorlatot, azzal, hogy azon gyakorlat esetében, amely nem az adott földhasználati kategóriával érintett terület teljes egészére vonatkozik, meg kell jelölni, hogy a mezőgazdasági termelő mely táblákon kívánja a választott gyakorlatot teljesíteni.

(3) A támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejártát követően a megjelölt gyakorlat nem módosítható, és új gyakorlat nem válaszható.

3. A támogatás mértéke, a támogatási döntés

4. § (1) A támogatásra vonatkozó 2023–2027. évi támogatási keretösszegeket, valamint a legkisebb és legmagasabb fajlagos támogatási összegeket az 5. melléklet tartalmazza.

(2) A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikke szerinti árfolyamon forintban kifejezett pénzügyi keretek összege és a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet (a továbbiakban: KAP Vhr.) 66. §-a szerinti előrehozott kifizetés maximális fajlagos összege az e rendelet szerinti támogatáshoz kapcsolódó támogatási összegekről szóló Nemzeti Irányító Hatóság által kiadott közleményben kerül meghatározásra.

(3) A mezőgazdasági termelő részére kifizetésre kerülő támogatás fajlagos összegét, a Magyar Államkincstár mint Nemzeti Kifizető Ügynökség (a továbbiakban: Kincstár) a (2) bekezdés szerinti pénzügyi keret és az ellenőrzések alapján megállapított összes támogatható terület hányadosa alapján – a 3. § szabályaira is figyelemmel – állapítja meg.

(4) A Kincstár mint közreműködő szervezet a Nemzeti Irányító Hatóság nevében hozza meg a támogatási döntést, amely tartalmazza

a) azon földterület nagyságát, amelyre a támogatási kérelemben támogatást igényeltek,

b) a támogatható földterület nagyságát,

c) a mezőgazdasági termelőt megillető támogatás összegét és

d) az esetlegesen alkalmazandó jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást.

(5) A mezőgazdasági termelő a teljes összegű támogatásra a vállalt gyakorlat teljesítésével érintett földterület után akkor jogosult, ha a mezőgazdasági üzem minden földhasználati kategóriájában teljesít összesen legalább 2 pont értékű, támogatási kérelemben vállalt gyakorlatot.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérően, ha kizárólag a gyakorlat alól mentesített területek vonatkozásában nem kerül sor a vállalt gyakorlatok teljesítésére, úgy a támogatás a mezőgazdasági üzem fennmaradó részére teljes összegében kifizethető.

(7) Az egyes gyakorlatok teljesítése során minden esetben az adott földhasználati kategória Egységes kérelem rendelet 1. § 42. pontja szerinti meghatározott területét kell alapul venni.

4. Részleges teljesítés miatti támogatáscsökkentés

5. § (1) Ha a mezőgazdasági termelő legfeljebb egy, gyakorlat teljesítése alól nem mentesített területekkel rendelkező földhasználati kategóriáján nem teljesíti a 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti minimum 2 pontot, abban az esetben a támogatás előírásainak nem teljes gazdaságra történő betartása miatt csökkentett támogatási összeg kerül megállapításra.

(2) Ha a meg nem feleléssel érintett földhasználati kategória teljes meghatározott területe a gazdaság teljes meghatározott területének

a) legfeljebb 30%-át érinti, akkor a 4. § (5) bekezdése szerinti teljes támogatási összeg 50%-kal,

b) legfeljebb 50%-át érinti, akkor a 4. § (5) bekezdése szerinti teljes támogatási összeg 70%-kal csökkentésre kerül.

(3) Nem nyújtható támogatás, ha a meg nem felelés mértéke a gazdaság teljes meghatározott területének több mint 50%-át érinti.

(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában a gazdaság teljes meghatározott területébe nem értendő bele a gyakorlat teljesítése alól mentesített terület abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelő e területek vonatkozásában nem teljesíti a 2 pontot.

6. § Nem nyújtható támogatás, ha a mezőgazdasági termelő egynél több földhasználati kategória területén – ide nem értve a gyakorlat teljesítése alól mentesített területeket – nem teljesíti a 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti minimum 2 pontot.

5. Ellenőrzés

7. § (1) A választott gyakorlatok teljesítése adminisztratív ellenőrzéssel és helyszíni vizsgálattal (a továbbiakban együtt: ellenőrzés) történik, amelyet a Kincstár az egységes kérelem keretében benyújtott adatok alapján, a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmények, valamint a gazdálkodási napló legeltetési napló betétlapja alapján végez el.

(2) Ha az ellenőrzés során megállapított adatok eltérnek az adatszolgáltatás keretében megadott vagy az egységes kérelemben rögzített adatoktól, és az ellenőrzés olyan hibát tár fel, amely az adatszolgáltatás keretében megadott, vagy az egységes kérelemben rögzített adatok alapján nem volt megállapítható, az ellenőrzés adatait kell figyelembe venni a támogathatóság és a támogatási összeg megállapítása során.

(3) Ha egy választott gyakorlat olyan elemeket is tartalmaz, amelyeket be kell jelenteni az egységes kérelemben, akkor az egységes kérelemben szereplő adatok hibája vagy hiányossága nem pótolható és nem javítható ki az adatszolgáltatás keretében megadott adatok figyelembevételével.

(4) Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a gyakorlattal érintett terület eltér az egységes kérelemben bejelentett területtől, az ellenőrzés eredménye szerinti területet kell a gyakorlat teljesítése szempontjából figyelembe venni.

6. Támogatás igénybevételét kizáró feltétel

8. § (1) A mezőgazdasági termelő nem jogosult támogatásra

a) azon földterület vonatkozásában, amely tekintetében alaptámogatásra nem jogosult, és

b) ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

ba) a mezőgazdasági termelő a tárgyévben nem teljesítette az adatszolgáltatást vagy a gyakorlat11 vagy gyakorlat14 vállalása esetében nem vezette a gazdálkodási napló legeltetési napló betétlapját,

bb) a mezőgazdasági termelő nem teljesítette a mezőgazdasági üzem teljes területére – ide nem értve a gyakorlat teljesítése alól mentesített területet és az 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjának eseteit – kiterjedően minden földhasználati kategóriában legalább 2 pont értékű gyakorlatot.

(2) Az adott táblán nem teljesül a választott gyakorlat, ha annak megállapított hasznosítása nem felel meg a választott gyakorlat földhasználati kategóriájának.

(3) Ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a tárgyévben a mezőgazdasági termelő egy vagy több táblán megsértette az Egységes kérelem rendelet 17. §-a szerinti követelményeket, és a mezőgazdasági termelő az adott földhasználati kategóriában olyan gyakorlatot választ, amely

a) nem a földhasználati kategória teljes területén teljesítendő, akkor az ily módon nem támogatható táblán vagy táblákon a gyakorlat teljesítése nem fogadható el; vagy

b) a földhasználati kategória teljes területén teljesítendő, és az ily módon nem támogatható terület eléri vagy meghaladja az adott földhasználati kategória teljes területének 10 százalékát, akkor a gyakorlat nem teljesítettnek tekintendő.

III. FEJEZET

SZÁNTÓ FÖLDHASZNÁLATI KATEGÓRIA ESETÉN VÁLASZTHATÓ GYAKORLATOK

9. § A szántó földhasználati kategória esetén választható valamely gyakorlat kizárólag olyan szántóterületen választható, amelyen nem ideiglenes gyep termesztése folyik.

7. Talajtakarás szántóterületeken

10. § (1) A mezőgazdasági termelőnek a talajtakarás szántóterületen gyakorlatot (a továbbiakban: gyakorlat1) a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületén teljesítenie kell őszi vetésű növénykultúra vagy annak hiányában takarónövény vetésével vagy tarló fennhagyásával.

(2) A gyakorlat1 azzal valósul meg, hogy a mezőgazdasági termelő a Feltételességi rendelet szerinti HMKÁ 6. előírások követelményein túl gondoskodik a folyamatos talajtakarásról a tárgyévet követő évi tavaszi növénykultúra előkészítő munkálatainak megkezdéséig, de legalább tárgyévet követő év február 28-ig

a) őszi vetéssel,

b) takarónövényekkel, azzal, hogy a takarónövényállomány lekaszálása vagy szárzúzása esetén is gondoskodni kell legalább 10 centiméteres tarló megőrzéséről és a kaszálék helyben hagyásáról vagy

c) a tarló fennhagyásával annak kultúrállapotban tartása mellett

[az a)–c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: talajtakarási mód].

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti talajtakarási módok a 6. melléklet szerinti növényekkel valósíthatóak meg.

(4) A 7. mellékletben felsorolt növénykultúrák betakarítása után visszamaradó földterületen a (2) bekezdés c) pontja szerinti talajtakarási mód mulcsozással teljesíthető.

(5) A gyakorlat1-et választó mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelem keretében a gyakorlat1-gyel érintett táblák vonatkozásában meg kell jelölnie a talajtakarás megvalósításának módját. Egy táblán egy talajtakarási mód választható.

(6) A gyakorlat1-et a mezőgazdasági termelő őszi vetésű növénykultúra vagy takarónövény vetésével akkor teljesíti, ha

a) az őszi vetésű növény vagy a takarónövény vetését a főnövény betakarítása vagy annak esetleges beforgatása vagy bedolgozása után 15 napon belül elvégzi, azzal, hogy amennyiben a főnövény betakarítását követően hosszabb idő telik el az őszi növény vagy a takarónövény vetéséig, akkor a tarlót fenn kell hagyni legalább a vetést megelőző 15. napig,

b) a takarónövény tervezett vetését és az elvetni kívánt növényfajt vagy magkeverék összetételét bejelenti a támogatási kérelemben, és

c) az agrotechnikai művelet bejelentését az Egységes kérelem rendelet szerint megteszi.

(7) A gyakorlat1-et a mezőgazdasági termelő évelő szántóföldi növénykultúrák esetében a tárgyévben elvégzett kaszálást követő tarló fennhagyással is teljesítheti.

(8) A gyakorlat1-et a teljes szántóterület vonatkozásában nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) nem, vagy nem a főnövény betakarítása vagy tarlója lekerülése után 15 napon belül került elvetésre az őszi vetésű növénykultúra vagy takarónövény;

b) nem a (3) bekezdés szerinti takarónövény került elvetésre;

c) a mezőgazdasági termelő az Egységes kérelem rendeletben szabályozott agrotechnikai művelet bejelentésének nem, vagy nem határidőn belül tett eleget;

d) a mezőgazdasági termelő nem biztosította a talajtakarást a támogatási kérelemben választott talajtakarási módnak megfelelően legalább a tárgyévet követő év február 28. napjáig;

e) a mezőgazdasági termelő a nem termelő területként bejelentett ökológiai másodvetés és az agrár-környezetgazdálkodási támogatás (a továbbiakban: AKG) keretében zöldtrágyaként vetett másodvetéssel kívánta teljesíteni a gyakorlat1-et a táblán;

f) a mezőgazdasági termelő az évelő szántóföldi növénykultúra esetében, amennyiben a (2) bekezdés c) pontja szerinti talajtakarási módot választotta és a tárgyévben nem kaszálta le a területet; vagy

g) a tárgyév bármely szakaszában a terület talajtakarás nélküli parlagként volt hasznosítva.

8. Növénytermesztés diverzifikációja szántóterületeken

11. § (1) A növénytermesztés diverzifikációja gyakorlatnak (a továbbiakban: gyakorlat2) a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületére kell vonatkoznia.

(2) A gyakorlat2 keretében biztosítani kell, hogy

a) a legfeljebb 10 hektár szántóterülettel rendelkező mezőgazdasági termelő tárgyévben a szántóterületein legalább két különböző növénykultúrát termeszt, azzal, hogy a két legnagyobb vetésterületű növénykultúra esetén a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 80%-át foglalhatja el,

b) a 10 hektár feletti, de legfeljebb 30 hektár szántóterülettel rendelkező mezőgazdasági termelő tárgyévben legalább háromféle szántóföldi növénykultúrát termeszt, azzal, hogy a három legnagyobb vetésterületű növénykultúra esetén a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át,

c) a 30 hektár feletti, de legfeljebb 300 hektár szántóterülettel rendelkező mezőgazdasági termelő legalább négyféle növénykultúrát termeszt, azzal, hogy a négy legnagyobb vetésterületű növénykultúra esetén a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át, továbbá a legkisebb vetésterületű növénykultúra vetésterülete el kell hogy érje az 1 hektárt,

d) a 300 hektár feletti, de legfeljebb 1000 hektár szántóterülettel rendelkező mezőgazdasági termelő legalább ötféle növénykultúrát termeszt, azzal, hogy az öt legnagyobb vetésterületű növénykultúra esetén a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át, továbbá a legkisebb vetésterületű növénykultúra vetésterülete el kell hogy érje az 1 hektárt,

e) az 1000 hektár feletti szántóterülettel rendelkező mezőgazdasági termelő legalább hatféle növénykultúrát termeszt, azzal, hogy a hat legnagyobb vetésterületű növénykultúra esetén a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át, továbbá a legkisebb vetésterületű növénykultúra vetésterülete el kell hogy érje az 1 hektárt.

(3) A különböző növénykultúrák arányának kiszámítása során az egységes kérelem benyújtásának évében május 1. napjától szeptember 30. napjáig tartó időszakot kell figyelembe venni.

(4) A mezőgazdasági üzem teljes szántóterületén belül minden egyes hektárt igénylési évenként csak egyszer lehet figyelembe venni a különböző növénykultúrák arányának kiszámítása céljából.

(5) A különböző növénykultúrák arányának kiszámításához egy adott növénykultúrával borított terület magában foglalja a Feltételességi rendeletben szabályozott nem termelő tájképi elemeket, amelyek a támogatható terület részét képezik.

(6) A gyakorlat2 szempontjából a Feltételességi rendelet 19. melléklete szerinti növénykultúrák minősülnek különbözőnek.

(7) A talajtakarás nélküli és a tarlómaradvánnyal borított parlagot a gyakorlat2 szempontjából parlagként kell figyelembe venni.

(8) A vetett vagy telepített növénytakaróval rendelkező parlagot a gyakorlat2 szempontjából a vetőmagkeverékekkel bevetett területekre vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.

(9) A másodvetés a gyakorlat2 szempontjából külön növénykultúraként akkor vehető figyelembe, ha a másodvetés tárgyév május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban a leghosszabb ideig van jelen a mezőgazdasági termelő egységes kérelmében bejelentett szántóterületén.

(10) Azokat a területeket, amelyeken vetőmagkeveréket vetnek, a keverékben található egyes növénykultúráktól függetlenül úgy kell tekinteni, hogy az adott területet egyetlen növénykultúra borítja. Több vetőmagkeverék használata esetén, ha a vetőmagkeverékek összetevői legalább egy komponens tekintetében egymástól eltérnek, akkor a vetőmagkeverékeket különböző növénykultúrának kell tekinteni.

(11) A mezőgazdasági termelő által az egységes kérelemben egyéb, nem beazonosítható diverzifikációs növénykultúraként bejelentett területeken elhelyezkedő növénykultúrákat a diverzifikáció szempontjából azonos, egyéb növénykultúrának kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a területen milyen növényfajba tartozó növénykultúrát termesztenek.

(12) Azon a területen, ahol a vegyes növénytermesztés úgy valósul meg, hogy két vagy több növénykultúrát külön sorban termesztenek, az adott növénykultúra akkor számít külön növénykultúrának, ha az érintett terület legalább 25%-át elfoglalja.

(13) A mezőgazdasági termelő által az egységes kérelemben konyhakertként bejelentett területen elhelyezkedő növénykultúrákat a diverzifikáció szempontjából azonos növénykultúrának kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termelő a területen milyen növényfajba tartozó növénykultúrát termeszt.

(14) A gyakorlat2-t a teljes szántóterületre vonatkozóan nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) a mezőgazdasági termelő a (2) bekezdésben meghatározottnál kevesebb számú növénykultúrát termeszt, vagy

b) a növénykultúrák aránya nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak.

9. Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése szántóterületeken

12. § (1) A nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat3) a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületére vonatkozik.

(2) A gyakorlat3 keretében növényvédő szer használatának tilalma mellett

a) *  az Egységes kérelem rendelet szerinti nem termelő tájképi elemek és növényvédő szerrel nem kezelt nem termelő területek együttes arányának el kell érnie a kötelezettségalap 10%-át, és

b) az a) pont szerinti területen belül a nem termelő tájképi elemek és a HMKÁ 8. szerinti parlagon hagyott területek – ide nem értve az AKG keretében létrehozott zöldugart – együttes arányának 2024-ben el kell érnie a kötelezettségalap 1%-át, 2025-től az 5%-át.

(3) A gyakorlat3 teljesítése során nem vehető figyelembe olyan nem termelő tájképi elem vagy terület, amelynek fenntartására vagy ápolására egyéb forrásból finanszírozott támogatást igényeltek.

(4) A Feltételesség rendelet szerinti pihentetési időszak alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok megtartásával. Ha a tábla vonatkozásában az AKG keretében a termelő olyan kötelezettséget vállalt, amelyet zöld ugar gyakorlattal teljesít, akkor az a gyakorlat3 szempontjából parlagon hagyott területként nem vehető figyelembe.

(5) Az ökológiai jelentőségű másodvetés nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetésként számol el.

(6) A nem termelő területként bejelentett ökológiai határsáv nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében növényvédőszer-mentes táblaszegélyként vagy füves mezsgyeként elszámolni kíván.

(7) Az ideiglenes gyepen elhelyezkedő nem termelő tájképi elem a gyakorlat3 teljesítése szempontjából figyelembe vehető.

(8) A gyakorlat3-at nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) az egységes kérelemben bejelentett, az ellenőrzések alapján elfogadható nem termelő tájképi elemek és területek nagysága nem éri el a kötelezettségalap 10%-át, vagy

b) a nem termelő tájképi elemek és a HMKÁ 8. szerinti parlagon hagyott területek – ide nem értve az AKG keretében létrehozott zöldugart – együttes nagysága nem éri el a kötelezettségalap 2024-ben az 1%-át, 2025-től az 5%-át.

(9) A gyakorlat3 teljesítésére megjelölt nem termelő tájképi elem vagy terület nem vehető figyelembe, amennyiben az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) növényvédő szert juttattak ki a nem termelő tájképi elemen vagy területen,

b) a Feltételesség rendelet szerinti pihentetési időszak alatt nem gondoskodott a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy tarlómaradványok megtartásával, vagy

c) a gyakorlat keretében megjelölt tájképi elem vagy terület nem felel meg a HMKÁ 8. előírásainak.

10. Táblaméret korlátozása szántóterületeken

13. § (1) A táblaméret korlátozása gyakorlatnak (a továbbiakban: gyakorlat4) a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületére kell vonatkoznia a tárgyévben.

(2) A gyakorlat4 keretében a szántóföldi művelésben tartott táblák maximális mérete nem haladhatja meg a 30 hektárt, ha a mezőgazdasági üzemen belül a szántóterületek együttes nagysága meghaladja az 50 hektárt.

(3) A gyakorlat4-et nem választhatja olyan mezőgazdasági termelő, aki

a) táblaméret korlátozásra irányuló egyéb forrásból finanszírozott támogatást igényelt, vagy

b) mezőgazdasági üzemének szántóterülete nem éri el az 50 hektárt.

(4) Ha két szomszédos táblán – beleértve a különböző mezőgazdasági termelők által művelt táblákat is – ugyanazon növényfaj vagy magkeverék vetése történik, a táblák elkülönítése érdekében legalább 2 méter szélességű bevetetlen vagy legfeljebb fűfélékkel vagy a 3. melléklet szerinti, a szomszédos táblától eltérő, legalább 8 növényből álló méhlegelő növények keverékével bevetett területet kell biztosítani a táblák között.

(5) A gyakorlat4-et nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) bármely tábla mérete meghaladja a 30 hektárt;

b) bármely tábla egybeművelésben vesz részt;

c) ugyanazon növénykultúrával borított táblák között nem tartotta meg a legalább 2 méter széles elkülönítő sávot;

d) a mezőgazdasági üzem szántóterülete együttesen nem haladja meg az 50 hektárt; vagy

e) olyan mezőgazdasági termelő választja a gyakorlat4-et, aki részt vesz táblaméret korlátozásra irányuló egyéb forrásból finanszírozott intézkedésben.

11. Méhekre veszélyes szerek használati tilalma szántóterületeken

14. § (1) A méhekre veszélyes szerek használati tilalma szántóföldön gyakorlatnak (a továbbiakban: gyakorlat5) a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületére kell vonatkoznia.

(2) A gyakorlat5 keretében növényvédelmi kezelések során az engedélyokirat alapján méhekre kifejezetten vagy mérsékelten veszélyes vagy kockázatos besorolású növényvédő szer hatóanyagok használata tilos.

(3) A gyakorlat5 keretében fel nem használható növényvédőszer-hatóanyagok listáját a Nemzeti Irányító Hatóság a NÉBIH javaslata alapján évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig a honlapján közzéteszi.

(4) A növényvédelmi kezelés során alkalmazott növényvédő szerek használatát az adatszolgáltatás adatai alapján, illetve szermaradvány kimutatására irányuló mintavételezéssel a Kincstár ellenőrzi.

(5) A gyakorlat5-öt nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy fel nem használható hatóanyag került kijuttatásra a szántóterületen.

12. Karbamid műtrágya környezetbarát használata szántóterületeken

15. § (1) A karbamid műtrágya környezetbarát használata szántóföldi területen gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat6) keretében a mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább egy tábláján, de a szántóterületének legalább 5%-án karbamidtartalmú műtrágyát juttat ki. A gyakorlat6 keretében a kijuttatandó karbamid tartalmú műtrágyából és egyéb karbamid tartalmú készítményből származó összes nitrogén hatóanyag hektáronként minimálisan 35 kg, maximálisan 90 kg.

(2) A gyakorlat6 keretében szilárd halmazállapotú karbamid műtrágya kizárólag úgy juttatható ki, hogy azt azonnal bedolgozzák, beleértve a sekély tarlóhántást és -ápolást, valamint minden olyan talajművelési munkálatot, ami garantálja, hogy a készítmény talajfelszín alá kerül.

(3) A gyakorlat6 keretében folyékony halmazállapotú karbamid műtrágya kizárólag úgy juttatható ki, hogy azt azonnal bedolgozzák – beleértve a sekély tarlóhántást és -ápolást, valamint minden olyan talajművelési munkálatot, ami garantálja, hogy a készítmény talajfelszín alá kerül –, vagy azonnali bedolgozás hiányában ureáz gátló készítményt alkalmaznak a kijuttatás során.

(4) A (3) bekezdés szerinti feltételnek megfelelő ureáz gátló készítmények listáját a Nemzeti Irányító Hatóság által évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig a honlapján teszi közzé.

(5) A gyakorlat6-ot a mezőgazdasági üzem szántó földhasználati kategóriájának minden olyan tábláján be kell tartani, ahol tárgyévben karbamid műtrágyát juttatnak ki.

(6) A gyakorlat6-ot választó mezőgazdasági termelőnek

a) az egységes kérelem keretében meg kell jelölni valamennyi olyan táblát, ahol karbamid tartalmú műtrágyát vagy egyéb karbamid tartalmú készítményt juttatott ki,

b) agrotechnikai műveletként minden szántóföldi növény termesztésére használt tábla vonatkozásában be kell jelentenie

ba) a karbamid tartalmú műtrágya kijuttatásának időpontját,

bb) a szilárd halmazállapotú karbamid műtrágya alkalmazása esetén annak azonnali bedolgozását és

bc) a folyékony halmazállapotú karbamid műtrágya alkalmazása esetén az azonnali bedolgozását vagy annak hiányában a felhasznált ureáz gátló készítmény megnevezését.

(7) A karbamid műtrágya minimális mennyiségének, valamint az alkalmazott ureáz gátló készítmény felhasználását a mezőgazdasági termelőnek

a) saját beszerzés esetén saját névre szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy

b) termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén

ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságának tagjával vagy képviselőjével, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,

bb) a termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott karbamid műtrágya mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal és

bc) a termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla másolatával (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható) és

c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel

kell igazolnia, és az igazoló dokumentumokat a KAP Vhr. 19. §-a szerint kell megőriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni vizsgálat keretében jogosult ellenőrizni.

(8) A gyakorlat6 kizárólag akkor teljesíthető a gyakorlat9 keretében is kiválasztott táblán, amennyiben ott úgy juttatnak ki ureáz gátló készítménnyel kezelt folyékony halmazállapotú karbamid tartalmú műtrágyát, hogy azt nem dolgozzák be a talajba.

(9) A gyakorlat6 lábon álló kultúrában kizárólag akkor teljesíthető, amennyiben az adott táblán ureáz gátló készítménnyel kezelt folyékony halmazállapotú karbamid tartalmú műtrágyát juttatnak ki azonnali beforgatás vagy bedolgozás nélkül.

(10) A gyakorlat6-ot nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a tárgyévben a mezőgazdasági termelő

a) nem juttatott ki egyetlen táblán sem karbamid műtrágyát, vagy nem a szántóterületének legalább 5%-án juttatott ki karbamid műtrágyát;

b) nem az (1) bekezdésben meghatározott mennyiséget juttatta ki;

c) a kijuttatott szilárd halmazállapotú karbamid műtrágyát nem forgatta vagy nem dolgozta be azonnal;

d) a kijuttatott folyékony halmazállapotú karbamid műtrágyát nem forgatta, vagy nem dolgozta be, vagy bedolgozás vagy beforgatás hiányában nem alkalmazott a (4) bekezdés szerint meghatározott ureáz gátló készítményt;

e) nem vagy nem határidőben jelentette be agrotechnikai műveletként a kijuttatást, bedolgozást, és az ureáz gátló készítmény alkalmazását az Egységes kérelem rendeletben meghatározottak szerint;

f) olyan táblára juttatott ki, és forgatott vagy dolgozott be karbamid műtrágyát, amelyen a gyakorlat9 került kiválasztásra és teljesítésre.

13. Mikrobiológiai készítmények alkalmazása szántóterületeken

16. § (1) A mikrobiológiai készítmények alkalmazása szántóföldi területen gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat7) keretében a mezőgazdasági termelőnek a tárgyévben a mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább 50%-án a talajéletet és a talajállapotot javító mikrobiológiai készítményeket kell alkalmaznia a következő módok valamelyike szerint vagy azok tetszőleges kombinációjában: a vetés előtt, vagy a vetéssel egy menetben kijuttatva és a talajba dolgozva vagy szármaradványokra kijuttatva, majd azokat a talajba dolgozva, beleértve a sekély tarlóhántást és -ápolást.

(2) A gyakorlat7 teljesítése során kizárólag olyan mikrobiológiai készítmény kijuttatása fogadható el,

a) amely rendelkezik a NÉBIH által kiadott engedélyokirattal,

b) amely szerepel a Nemzeti Irányító Hatóság által évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig a honlapján közzétett, felhasználható mikrobiológiai készítmények listáján, és

c) amelyet a kijuttatás módja, a kijuttatásra engedélyezett kultúra és a kijuttatandó mennyiség vonatkozásában az adott készítmény engedélyokiratával összhangban

ca) vetés vagy ültetés előtt vagy azokkal egy menetben juttattak ki és dolgoztak a talajba, illetve

cb) szármaradványokra juttatták ki, majd azokat a talajba keverték.

(3) A mikrobiológiai készítmény megfelelő felhasználását a mezőgazdasági termelőnek

a) saját beszerzés esetén saját névre szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy

b) termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén

ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságának tagjával vagy képviselőjével, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,

bb) a termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott mikrobiológiai ágens mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal és

bc) a termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla másolatával (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható) és

c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel

kell igazolnia.

(4) A (3) bekezdés szerinti igazoló dokumentumokat a KAP Vhr. 19. §-a szerint kell megőriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni vizsgálat keretében jogosult ellenőrizni.

(5) A gyakorlat7 nem teljesíthető

a) mikrobiológiai készítmények lábon álló kultúrában történő alkalmazásával,

b) mikrobiológiai készítmény csávázószerként történő kijuttatásával vagy

c) *  olyan táblán, ahol az álló- és folyóvizek partjától számított 50 méteres biztonsági sáv vagy sávok miatt a tábla területének több mint 15 százaléka nem kezelhető, kivéve, ha az adott készítmény engedélyokiratában 50 méternél keskenyebb biztonsági sáv szerepel.

(6) A gyakorlat7 vállalása esetében a mezőgazdasági termelőnek

a) az egységes kérelem keretében meg kell jelölni azokat a szántó hasznosítású táblákat, amelyekre a gyakorlat7-et be kívánja tartani, és

b) agrotechnikai műveletként meg kell jelölni a kijuttatott mikrobiológiai készítmények pontos megnevezését és kijuttatásának időpontját.

(7) A gyakorlat7-et nem teljesítettnek kell tekinteni a gyakorlat teljesítésébe bevont tábla vonatkozásában, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő

a) a gyakorlat7-tel érintett szántó típusú tábla valamelyikén nem, vagy nem az Egységes kérelem rendeletben meghatározottak szerint jelentette be agrotechnikai műveletként

aa) a mikrobiológiai készítmény használatát,

ab) az alkalmazott mikrobiológiai készítmények pontos megnevezését vagy kijuttatásának időpontját;

b) nem teljesítette a (2) bekezdésben meghatározott valamely feltételt; vagy

c) által bejelentett tábla területének több mint 15 százaléka nem kezelhető az álló- és folyóvizek partjától számított 50 méteres biztonsági sáv vagy sávok miatt.

(8) A gyakorlat7-et nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a szántóterület több mint 50%-án a mezőgazdasági termelő nem, vagy nem az (1)–(6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően juttatta ki a mikrobiológiai készítményt.

14. Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása szántóterületeken

17. § (1) A talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása szántóföldi területen gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat8) keretében a mezőgazdasági termelőnek a mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább 50%-án talajkondicionáló, növénykondicionáló – beleértve a csávázószerként használt mikrobiológiai készítményt – vagy nitrogénmegkötő készítményt (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kondicionáló) kell alkalmaznia a tárgyévben.

(2) *  A gyakorlat8 nem teljesíthető olyan táblán, ahol az álló- és folyóvizek partjától számított 50 méteres biztonsági sáv vagy sávok miatt a tábla területének több mint 15 százaléka nem kezelhető, kivéve, ha az adott kondicionáló engedélyokiratában 50 méternél keskenyebb biztonsági sáv szerepel.

(3) A gyakorlat8 teljesítése során kizárólag olyan kondicionáló kijuttatása fogadható el,

a) amely rendelkezik a NÉBIH által kiadott engedélyokirattal,

b) amely szerepel a Nemzeti Irányító Hatóság által évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig közzétett, a gyakorlat8 vonatkozásában elfogadott kondicionálók listáján, és

c) amelyet a kijuttatás módja és a kijuttatandó mennyiség vonatkozásában az adott kondicionáló engedélyokiratával összhangban juttattak ki a megfelelő növénykultúrára.

(4) A gyakorlat8 vonatkozásában elfogadott kondicionáló megfelelő felhasználását a mezőgazdasági termelőnek

a) saját beszerzés esetén saját névre szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy

b) termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén

ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságának tagjával vagy képviselőjével, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,

bb) a termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott kondicionáló mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal és

bc) a termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla másolatával (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható) és

c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel

kell igazolnia.

(5) A (4) bekezdés szerinti igazoló dokumentumokat a mezőgazdasági termelőnek a KAP Vhr. 19. §-a szerint kell megőriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni vizsgálat keretében jogosult ellenőrizni.

(6) A gyakorlat8 vállalása esetében a mezőgazdasági termelőnek

a) az egységes kérelem keretében meg kell jelölnie azokat a szántó hasznosítású táblákat, amelyek tekintetében a gyakorlat8-at be kívánja tartani, és

b) agrotechnikai műveletként meg kell jelölni a kondicionáló pontos megnevezését és kijuttatásának időpontját.

(7) Ha a kondicionálót csávázószerként juttatják ki, a kijuttatás időpontjának meg kell egyeznie a vetés időpontjával.

(8) A gyakorlat8-at a gyakorlat8 teljesítésébe bevont tábla vonatkozásában nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az ellenőrzés keretében megállapításra került, hogy a mezőgazdasági termelő

a) a gyakorlat8-cal érintett szántó típusú tábla valamelyikén nem, vagy nem az Egységes kérelem rendeletben meghatározottak szerint jelentette be agrotechnikai műveletként

aa) a kondicionáló használatát,

ab) az alkalmazott kondicionálók pontos megnevezését vagy kijuttatásának időpontját;

b) nem teljesítette a (3) bekezdésben meghatározott valamely feltételt;

c) a táblán nem juttatott ki kondicionálót; vagy

d) által bejelentett tábla területének több mint 15%-a nem kezelhető az álló- és folyóvizek partjától számított 50 méteres biztonsági sáv vagy sávok miatt.

(9) A gyakorlat8-at nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a szántóterület legalább 50%-án a mezőgazdasági termelő nem, vagy nem az (1)–(7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően juttatott ki kondicionálót.

15. Forgatás nélküli talajművelés szántóterületeken

18. § (1) A forgatás nélküli talajművelés gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat9) keretében a művelésbe vont szántóterület legalább 50%-án forgatás nélküli művelésmód alkalmazása szükséges szűkített növényvédőszer-használat mellett.

(2) A gyakorlat9 teljesítésébe bevont táblák között nem szerepelhet

a) a tárgyévben parlagként vagy évelő szántóföldi növényként bejelentett terület és

b) *  olyan tábla, amely tekintetében a mezőgazdasági termelő a gyakorlat1-et választotta.

(3) A gyakorlat9 vállalása esetében a mezőgazdasági termelőnek

a) az egységes kérelem keretében meg kell jelölni azokat a szántó hasznosítású táblákat, amelyek tekintetében a gyakorlat9-et be kívánja tartani, és

b) agrotechnikai műveletként be kell jelenteni a gyakorlat9 teljesítésébe bevont táblák vonatkozásában valamennyi, tárgyévben elvégzett 8. melléklet szerinti talajművelési munkálatot.

(4) A felhasználható növényvédő szerek listáját a Nemzeti Irányító Hatóság évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig a honlapján közzéteszi.

(5) A gyakorlat9 teljesítésébe bevont táblákon a talajművelés – ideértve a szervestrágya vagy növényi maradványok talajba dolgozását is – során olyan technológiát kell választani, amely nem jár a talaj forgatásával.

(6) A gyakorlat9 kizárólag akkor teljesíthető a gyakorlat6 keretében is kiválasztott táblán, amennyiben ott a gyakorlat6 keretében úgy juttatnak ki ureáz gátló készítménnyel kezelt folyékony halmazállapotú karbamid tartalmú műtrágyát, hogy azt nem dolgozzák be a talajba.

(7) A gyakorlat9 teljesítésébe bevont táblák vonatkozásában a termesztés során alkalmazott növényvédő szerek használatát az adatszolgáltatás adatai alapján a Kincstár ellenőrzi.

(8) A gyakorlat9-et a gyakorlat9 teljesítésébe bevont tábla vonatkozásában nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő

a) a gyakorlat9 teljesítésébe bevont területek valamelyikén

aa) forgatásos talajművelést végzett, vagy

ab) növényi maradványokat vagy egyéb anyagokat forgatott be;

b) a gyakorlat9 teljesítésébe bevont területek valamelyikén olyan növényvédő szert juttatott ki, amely nem szerepel a gyakorlat9 keretében felhasználható szerek listáján;

c) nem jelentette be a műveleteket az Egységes kérelem rendeletben meghatározottak szerint agrotechnikai műveletként; vagy

d) *  a gyakorlat9-be bevont táblán gyakorlat1-et teljesítette.

(9) A gyakorlat9-et nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a szántóterület több mint 50%-án a mezőgazdasági termelő nem, vagy nem az (1)–(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően alkalmazott forgatás nélküli művelést szűkített növényvédőszer-használat mellett.

IV. FEJEZET

NATURA 2000 GYEP ÉS EGYÉB GYEP FÖLDHASZNÁLATI KATEGÓRIA ESETÉN VÁLASZTHATÓ GYAKORLATOK

16. Közös szabályok

19. § (1) Gyep földhasználati kategóriákra vonatkozó gyakorlat esetén, ha az adott gyakorlat Natura 2000 gyep és egyéb gyep területen is választható, az egyes földhasználati kategóriákban külön-külön kell kiválasztani és teljesíteni a gyakorlatot.

(2) Az ellenőrzés során a gyakorlatnak való megfelelés a Natura 2000 gyep és egyéb gyep földhasználati kategóriákra vonatkozóan külön kerül ellenőrzésre.

(3) Amennyiben a mezőgazdasági termelő minimális állatsűrűséget előíró gyakorlatokat választ Natura 2000 gyep és egyéb gyep földhasználati kategóriákban, akkor a gyakorlat teljesítéséhez szükséges minimális állatsűrűséget először az egyéb gyep földhasználati kategóriában kell figyelembe venni.

(4) Amennyiben a gyep földhasználati kategóriákra vonatkozó gyakorlatban részt vevő tábla tartalmaz védett tájképi elemet, nem termelő tájképi elemet vagy egyéb tájképi elemet (a továbbiakban: tájképi elem), úgy a tájképi elem területén nem kell teljesíteni a választott gyakorlatot.

(5) Natura 2000 gyepterületeken a vállalt gyakorlatok teljesítését a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet 3–5. §-a szerinti kötelező földhasználati szabályok figyelembevételével kell megállapítani.

(6) A vállalt gyakorlatok teljesítését az AKG gyep tematikus előírás csoportokban résztvevő területek esetében – amennyiben a gazdálkodó kaszálatlan terület fennhagyását vállalta – az AKG vállalásban foglaltak figyelembevételével kell megállapítani.

17. Gyepek megőrzése

20. § (1) A gyepek megőrzése gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat10) keretében a tárgyévet megelőző év gyepterületeit meg kell őrizni azzal, hogy az állandó gyepeket parcella szinten kell megőrizni a jogszerű földhasználó személyében bekövetkező változástól függetlenül, míg az ideiglenes gyepek elhelyezkedése változhat.

(2) A gyepterületek feltörése, szántása, más hasznosítássá történő átalakítása a tárgyévben tilos.

(3) Az ideiglenes gyep területének előző évhez képest történő csökkenése csak abban az esetben fogadható el, amennyiben a csökkenés oka az ideiglenes gyep állandó gyeppé történő átminősítése.

(4) Az állandó gyepterület változása abban az esetben fogadható el, ha a mezőgazdasági termelő állandó gyepterülete az előző évi gyepterület megőrzése mellett növekszik, vagy csökken, azzal, hogy az előző évi gyepterületei egy részének már más mezőgazdasági termelő a jogszerű földhasználója.

(5) A gyakorlat10-et nem választhatja olyan mezőgazdasági termelő, aki részt vesz a gyepterületek fenntartására, illetve legeltetéses vagy kaszálásos hasznosítására irányuló, egyéb forrásból finanszírozott támogatásban.

(6) A gyakorlat10 teljesítésébe Natura 2000 gyepterület nem vonható be.

(7) A gyakorlat10-et nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) a tárgyévben december 31-ig a gyakorlat10 teljesítésébe bevont területek valamelyikén a változásvezetési toleranciát meghaladó mértékben a mezőgazdasági termelő feltörte, felszántotta, vagy más módon hasznosította a gyepet;

b) a tárgyévet megelőző évben állandó gyepterületként hasznosított területen a változásvezetési toleranciát meghaladó mértékben a mezőgazdasági termelő feltörte, felszántotta, vagy más módon hasznosította a gyepet, és azt nem alakította vissza gyeppé az egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszak kezdetéig;

c) a vállalásba bevont területek Natura 2000 fedvényen helyezkednek el; vagy

d) a gazdaság egészét tekintve csökkent az ideiglenes gyepterület nagysága, ide nem értve azon területeket, amelyeket tárgyévben állandó gyeppé minősítettek át, vagy a (4) bekezdés szerinti esetet.

18. Pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés

21. § (1) A pásztoroló, illetve szakaszos legeltetésgyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat11) keretében a mezőgazdasági termelőnek tárgyév április 24-től október 30-áig (a továbbiakban: legeltetési időszak) folyamatosan pásztoroló, illetve szakaszos legeltetést kell folytatnia saját állatállománnyal a mezőgazdasági üzem adott földhasználati kategóriába tartozó gyepterülete legalább 50%-án.

(2) A gyakorlat11 Natura 2000 gyep és egyéb gyep földhasználati kategóriában is választható.

(3) A gyakorlat11 teljesítésébe bevont táblák mindegyikének legeltetéses hasznosításúnak kell lennie a tárgyévben, valamint területének legfeljebb 30 százalékát foglalhatja el nem termelő vagy egyéb tájképi elem.

(4) A gyakorlat11 teljesítésébe bevont gyepterületre vonatkozóan hektáronként legalább 0,2 állategység legeltethető állatállomány megléte szükséges a legeltetési időszakban, a napi létszámok átlagát figyelembe véve. A számítás alapja a gyakorlat11 teljesítésébe bevont táblák meghatározott területeinek összessége.

(5) A legeltethető állatfajok közé a szarvasmarha, a bivaly, a lófélék, a juh és a kecske tartoznak.

(6) Amennyiben a mezőgazdasági termelő részt vesz a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatási intézkedésben, úgy az intézkedésben támogatható szarvasmarha fajták egyedei a gyakorlat11-ben nem vehetők figyelembe a legeltethető állatállomány megállapítása során.

(7) A legeltethető állategyedek és a minimális állategység megléte adminisztratív ellenőrzés keretében, a Tenyészet Információs Rendszer, az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer, valamint az Országos Lóinformációs Rendszer adatai alapján kerülnek ellenőrzésre.

(8) A (7) bekezdés szerinti nyilvántartásokban a teljes legeltetési időszakban az állatállomány tartójaként a gyakorlat11 teljesítését vállaló mezőgazdasági termelőnek kell szerepelnie.

(9) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben meg kell jelölnie

a) a gyakorlat11 teljesítésébe bevont táblákat és

b) a gyakorlat11 teljesítésébe bevont táblánként a legeltetés tervezett típusát, valamint a legeltetni tervezett állatfajt.

(10) * 

22. § (1) A pásztoroló legeltetés akkor valósul meg, ha a legeltetési időszakban a teljesítésbe bevont táblán legeltetett állatokat pásztor felügyeli.

(2) Ha nem a mezőgazdasági termelő látja el a pásztori feladatot, akkor a pásztor olyan személy, aki

a) a mezőgazdasági termelővel legalább a legeltetési időszak alatt foglalkoztatotti jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll, és a szerződésben kifejezetten szerepelnek a legeltetett állatok őrzésével és felügyeletével kapcsolatos teendők; vagy

b) a mezőgazdasági termelővel azonos őstermelők családi gazdaságának tagja.

(3) Pásztoroló legeltetés esetén a mezőgazdasági termelő az egységes kérelemben nyilatkozik a pásztori feladatok ellátásának (2) bekezdés szerinti módjáról.

(4) A (2) bekezdés szerinti

a) foglalkoztatotti vagy megbízási jogviszonyt vagy

b) őstermelők családi gazdaságának tagságát

igazoló dokumentumokat a Kincstár helyszíni vizsgálat keretében jogosult ellenőrizni.

23. § (1) A szakaszos legeltetés akkor valósul meg, ha egyszerre a szakaszos legeltetésre megjelölt terület legfeljebb 50%-án legel a legeltetési időszakban állat, azzal, hogy egy szakasz legeltetése nem haladhatja meg a 12 napot.

(2) Szakaszos legeltetés esetében, ha a saját állományon kívül egyéb legeltetett állat is jelen van a területen, a szakaszos legeltetés szabályait arra is alkalmazni kell.

24. § (1) A pásztoroló, illetve szakaszos legeltetéssel kapcsolatos műveleteket a mezőgazdasági termelő felvezeti a gazdálkodási napló legeltetési napló betétlapjára, amelyet a Kincstár helyszíni vizsgálat keretében ellenőriz.

(2) A gyakorlat11-et nem teljesítettnek kell tekinteni a teljesítésbe bevont tábla vonatkozásában, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) a szakaszos legeltetéssel hasznosított területen kialakított bármely legelőszakaszon megszakítás nélkül 12 napot meghaladó ideig történt legeltetés;

b) a tábla legeltetéssel kapcsolatos adatait nem, vagy nem megfelelően rögzítette a mezőgazdasági termelő a gazdálkodási naplóban, vagy a legeltetést nem a gyakorlat teljesítésébe bevont táblán valósította meg anélkül, hogy a változást agrotechnikai műveletként bejelentette volna; vagy

c) pásztoroló legeltetéssel hasznosított terület esetében a legeltetett állatot nem felügyeli pásztor.

(3) A gyakorlat11-et nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) a gyakorlat11 teljesítésével érintett terület nem éri el a mezőgazdasági üzem gyepterületének 50%-át;

b) a gyakorlat11-gyel érintett területhez képest a bejelentett legeltethető állategyedek száma nem éri el hektáronként a 0,2 állategység állatállományt a legeltetési időszakban; vagy

c) a mezőgazdasági termelő nem rendelkezik a gyakorlat11-gyel érintett teljes területre vonatkozó legeltetési napló betétlappal.

19. Az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása

25. § (1) Az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat12) keretében az extenzív gyep évi egyszeri, a május 1. és szeptember 30. közötti időszakban történő, kaszálék begyűjtésével járó kaszálásának kell megvalósulnia.

(2) A gyakorlat12 a gyakorlat13-mal és a gyakorlat15-tel együtt nem választható.

(3) A gyakorlat12 kizárólag egyéb gyep földhasználati kategóriában választható, azzal, hogy a mezőgazdasági üzem valamennyi egyéb gyepterületén teljesíteni kell a gyakorlat12-t.

(4) A gyakorlat12-t nem választhatja olyan mezőgazdasági termelő, aki az AKG keretében gyepterületek legeltetéses vagy kaszálásos hasznosítására irányuló támogatásban részesül.

(5) A mezőgazdasági termelőnek a gyakorlat12-vel érintett táblák vonatkozásában az egységes kérelem benyújtására szolgáló elektronikus felületen (a továbbiakban: egységes kérelem felület) be kell jelentenie agrotechnikai művelet keretében

a) a kaszálás vagy kaszálások tervezett időpontját és

b) a kaszálás vagy kaszálások elvégzésének dátumát.

(6) A gyakorlat12 teljesítéséhez szükséges kaszálást vagy kaszálásokat – kaszálással hasznosított terület esetén a tisztító kaszálást is ideértve – a tárgyévben kell elvégezni.

(7) A gyakorlat12-t nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) a mezőgazdasági termelő a gyakorlat12-vel érintett gyep hasznosítású tábla esetében nem, vagy nem az (5) bekezdésben foglaltak szerint jelentette be a kaszálást;

b) a mezőgazdasági termelő a gyakorlat12 teljesítéséhez szükséges kaszálást nem teljesítette a vállalással érintett valamennyi gyeptábla esetében;

c) nincs extenzív gyeptábla a mezőgazdasági üzemben;

d) a mezőgazdasági termelő a gyakorlat13-at vagy a gyakorlat15-öt választotta;

e) a gyakorlat12-vel érintett táblák valamelyike része az AKG keretében támogatott területeknek;

f) nem extenzív gyeptábla is része a mezőgazdasági üzem gyakorlat12-vel érintett területének; vagy

g) a gyakorlat12-vel érintett tábla Natura 2000 gyepterületen helyezkedik el.

20. Kizárólag alternáló kasza vagy hátsó felfüggesztésű, illetve vontatott, szársértő nélküli kasza használata

26. § (1) A kizárólag alternáló kasza vagy hátsó felfüggesztésű, illetve vontatott kasza használata gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat13) keretében a mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági üzem – a 19. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – adott földhasználati kategória szerinti valamennyi gyepterületen a tárgyévben valamennyi kaszálást alternáló kasza vagy hátsó felfüggesztésű, illetve vontatott kasza használatával valósítja meg, azzal, hogy a gyepterületet legalább évente egy alkalommal lekaszálja.

(2) A gyakorlat keretében olyan kasza használható, amelyen nincsen szársértő berendezés. Amennyiben a kaszát gyárilag szársértő berendezéssel látták el, úgy azt a gyakorlat teljesítésének idejére – beleértve a georeferált fénykép elkészítésének pillanatát – le kell szerelni a kaszáról.

(3) A gyakorlat13 a gyakorlat12-vel együtt nem választható.

(4) A gyakorlat13 Natura 2000 gyep és egyéb gyep földhasználati kategóriában is választható.

(5) A mezőgazdasági termelőnek a gyakorlat13-mal érintett táblák vonatkozásában az egységes kérelem felületen agrotechnikai műveletként be kell jelentenie

a) a kaszálás tervezett időpontját és

b) a kaszálás elvégzésének dátumát.

(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti bejelentéshez csatolni kell a mobilGazda alkalmazás segítségével a tevékenységgel érintett földhasználati kategóriánként legalább a területek egyikén, legalább egy georeferált fényképet, amelyen vagy amelyeken szerepel

a) a kaszálóeszköz;

b) a felfüggesztés vagy csatlakozás módja;

c) a kaszálóeszköz vágófelülete és

d) a szársértő berendezés hiánya.

(7) A gyakorlat13-at nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő

a) a gyakorlat13-mal érintett gyep hasznosítású tábla valamelyikének vonatkozásában nem teljesítette az (5) bekezdésben foglalt feltételt;

b) nem teljesítette a (6) bekezdésben foglalt feltételt, vagy a mobilGazda alkalmazás segítségével készített georeferált fénykép nem a mezőgazdasági termelő valamely, a gyakorlattal érintett területén készült, vagy azon az eszköz, annak felfüggesztési vagy csatlakoztatási módja, illetve vágófelülete vagy szársértő hiánya nem jól látható;

c) a gyakorlat13-mal érintett valamely gyep hasznosítású táblán

ca) a tárgyévben nem végzett kaszálást,

cb) az adott gazdálkodási évben nem alternáló vagy hátsó felfüggesztésű, illetve vontatott, szársértő nélküli kaszával végezte a kaszálást; vagy

d) a gyakorlat12-t is választotta.

21. Őshonos haszonállatokkal történő legeltetés

27. § (1) Az őshonos haszonállatokkal történő legeltetés gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat14) keretében a mezőgazdasági termelőnek a legeltetési időszakban folyamatosan legeltetést kell folytatnia saját állatállománnyal a mezőgazdasági üzem adott földhasználati kategóriába tartozó gyepterülete legalább 50%-án.

(2) A gyakorlat14 Natura 2000 gyep és egyéb gyep földhasználati kategóriában is választható.

(3) A gyakorlat14 teljesítésébe bevont táblák mindegyikének legeltetéses hasznosításúnak kell lennie a tárgyévben, valamint területének legfeljebb 30 százalékát foglalhatja el nem termelő vagy egyéb tájképi elem.

(4) A gyakorlat14 teljesítésébe bevont gyepterületre vonatkozóan hektáronként legalább 0,2 és legfeljebb 1,4 állategység legeltethető állatállomány megléte szükséges a legeltetési időszakban, a napi létszámok átlagát figyelembe véve. A számítás alapja a gyakorlat14 teljesítésébe bevont táblák meghatározott területeinek összessége.

(5) A legeltethető őshonos állatfajták listáját a 9. melléklet tartalmazza.

(6) A legeltethető állategyedek és a minimális állategység megléte adminisztratív ellenőrzés keretében, a Tenyészet Információs Rendszer, az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer, valamint az Országos Lóinformációs Rendszer adatai alapján kerülnek ellenőrzésre.

(7) A (6) bekezdés szerinti nyilvántartásokban a teljes legeltetési időszakban az állatállomány tartójaként a gyakorlat14 teljesítését vállaló mezőgazdasági termelőnek kell szerepelnie.

(8) A mezőgazdasági termelő az egységes kérelemben megjelöli

a) a gyakorlat14 teljesítésébe bevont táblákat és

b) a gyakorlat14 teljesítésébe bevont táblánként a legeltetni tervezett állatfajokat.

28. § (1) A legeltetéssel kapcsolatos műveleteket a mezőgazdasági termelő felvezeti a gazdálkodási napló legeltetési napló betétlapjára, amelyet a Kincstár helyszíni vizsgálat keretében ellenőriz.

(2) A gyakorlat14-et nem teljesítettnek kell tekinteni a teljesítésbe bevont tábla vonatkozásában, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a tábla legeltetéssel kapcsolatos adatait nem, vagy nem megfelelően rögzítette a mezőgazdasági termelő a gazdálkodási naplóban, vagy a legeltetést nem a gyakorlat teljesítésébe bevont táblán valósította meg anélkül, hogy a változást agrotechnikai műveletként bejelentette volna.

(3) A gyakorlat14-et nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) a gyakorlat14 teljesítésével érintett terület nem éri el a mezőgazdasági üzem gyepterületének 50%-át;

b) a gyakorlat14-gyel érintett területhez képest a bejelentett, 9. mellékletben felsorolt, legeltethető állategyedek száma nem éri el hektáronként a 0,2, vagy meghaladja az 1,4 állategység állatállományt a legeltetési időszakban; vagy

c) a mezőgazdasági termelő nem rendelkezik a gyakorlat14-gyel érintett teljes területre vonatkozó legeltetési napló betétlappal.

22. Kaszálás során legalább 10 cm-es tarlómagasság meghagyása

29. § (1) A kaszálás során legalább 10 cm-es tarlómagasság meghagyása gyepterületeken gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat15) keretében a gyep évi legalább egyszeri kaszálásának meg kell valósulnia úgy, hogy minden kaszálás során legalább 10 cm-es tarlót hagynak.

(2) A gyakorlat15 a gyakorlat12-vel együtt nem választható.

(3) A gyakorlat15 Natura 2000 gyep és egyéb gyep földhasználati kategóriában is választható, azzal, hogy az adott földhasználati kategória valamennyi gyepterületén teljesíteni kell a gyakorlat15-öt.

(4) A mezőgazdasági termelőnek a gyakorlat15-tel érintett táblák vonatkozásában az egységes kérelem felületen be kell jelentenie agrotechnikai művelet keretében

a) a kaszálás vagy kaszálások tervezett időpontját és

b) a kaszálás vagy kaszálások elvégzésének dátumát.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti bejelentéshez csatolni kell a mobilGazda alkalmazás segítségével a tevékenységgel érintett földhasználati kategóriánként legalább a területek egyikén, legalább egy georeferált fényképet, amelyen a kaszált terület és a tarlómagasság is egyértelműen megállapítható.

(6) A gyakorlat15 teljesítéséhez szükséges kaszálást a tárgyévben a teljes területen kell elvégezni.

(7) A gyakorlat15-öt nem teljesítettnek kell tekinteni az adott földhasználati kategória tekintetében, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) a mezőgazdasági termelő a gyakorlat15-tel érintett gyep hasznosítású tábla esetében nem, vagy nem a (4) bekezdésben foglaltak szerint jelentette be a kaszálást;

b) a mezőgazdasági termelő nem teljesítette az (5) bekezdésben foglalt feltételt, vagy a mobilGazda alkalmazás segítségével készített georeferált fénykép nem a mezőgazdasági termelő valamely, a gyakorlattal érintett területén készült, vagy a kaszált terület és a tarlómagasság nem jól látható;

c) a mezőgazdasági termelő a gyakorlat15 teljesítéséhez szükséges kaszálást nem teljesítette a gyakorlattal érintett földhasználati kategória valamennyi gyeptáblája esetében;

d) a gyakorlattal érintett földhasználati kategória területén bármelyik kaszálás során 10 cm-nél alacsonyabb tarlót hagyott a mezőgazdasági termelő; vagy

e) a mezőgazdasági termelő a gyakorlat12-t is választotta.

V. FEJEZET

EGYÉB ÁLLANDÓ KULTÚRA ÉS KÜLÖNLEGES ÁLLANDÓ KULTÚRA FÖLDHASZNÁLATI KATEGÓRIA ESETÉN VÁLASZTHATÓ GYAKORLATOK

23. Közös szabályok

30. § (1) Állandó kultúra földhasználati kategóriákra vonatkozó gyakorlat esetén, ha az adott gyakorlat egyéb állandó kultúra és különleges állandó kultúra esetén is választható, az egyes földhasználati kategóriákban külön-külön kell kiválasztani és teljesíteni a gyakorlatot.

(2) Az ellenőrzés során a gyakorlatnak való megfelelés az egyéb állandó kultúra és különleges állandó kultúra földhasználati kategóriákra vonatkozóan külön kerül ellenőrzésre.

24. Mikroöntözési technológiák alkalmazása egyéb állandó kultúrában

31. § (1) A mikroöntözési technológiák alkalmazása egyéb állandó kultúrában gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat16) keretében a mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági üzem egyéb állandó kultúra területének legalább 50%-án mikroöntözést valósít meg a tárgyévben.

(2) A gyakorlat16 kizárólag egyéb állandó kultúra tekintetében választható.

(3) A gyakorlat16 vállalása esetében az egységes kérelem keretében meg kell jelölni azokat az egyéb állandó kultúra hasznosítású táblákat, amelyeken a gyakorlat16 teljesítéséhez szükséges mikroöntözési technológia a tábla teljes területén ki van építve és használatban van.

(4) A Kincstár ellenőrzi a mikroöntözéses technológia alkalmazását, üzemképességét és a tárgyévre vonatkozó, öntözési célú vízjogi engedély meglétét.

(5) A gyakorlat16-ot nem teljesítettnek kell tekinteni a gyakorlat16 teljesítésébe bevont tábla vonatkozásában, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) nincs a tábla teljes területén kiépítve mikroöntözéses technológia vagy a mikroöntözés üzemképtelen;

b) a táblára vonatkozóan

ba) nincs tárgyévre vízjogi üzemeltetési, fennmaradási engedély vagy bejelentés, vagy

bb) a vízjogi üzemeltetési, fennmaradási engedélytől vagy a bejelentéstől lényegesen eltérő módon történt vízhasználat; vagy

c) a mezőgazdasági termelő nem jelentette be az egységes kérelemben, hogy mely tábla vonatkozásában teljesíti a gyakorlat16-ot.

(6) A gyakorlat16-ot nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) nem valósul meg a mikroöntözés a gyakorlat16 teljesítésébe bevont táblák mindegyikén, de legalább az egyéb állandó kultúra terület 50%-án; vagy

b) a mezőgazdasági termelő az öntözést nem az (5) bekezdés szerint valósította meg a bevont táblák mindegyikén, de legalább az egyéb állandó kultúra terület 50%-án.

25. Méhekre veszélyes szerek használati tilalma állandó kultúrában

32. § (1) A méhekre veszélyes szerek használati tilalma állandó kultúrában gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat17) keretében a növényvédelmi kezelések során az engedélyokirat alapján méhekre kifejezetten vagy mérsékelten veszélyes, illetve kockázatos besorolású növényvédő szer hatóanyagok használata tilos.

(2) A gyakorlat17 különleges állandó kultúra és egyéb állandó kultúra tekintetében is választható, kivéve szőlőalany törzsültetvény, szőlőoltvány iskola és gyümölcsfaiskola hasznosítási kódú kultúra esetén.

(3) A gyakorlat17 a mezőgazdasági üzem teljes állandó kultúra területére vonatkozik.

(4) A gyakorlat17 keretében fel nem használható növényvédőszer-hatóanyagok listáját a Nemzeti Irányító Hatóság a NÉBIH javaslata alapján évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig a honlapján közzéteszi.

(5) A növényvédelmi kezelés során alkalmazott növényvédő szer hatóanyagok használatát az adatszolgáltatás adatai alapján, illetve szermaradvány kimutatására irányuló mintavételezéssel a Kincstár ellenőrzi.

(6) A gyakorlat17-et nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy fel nem használható hatóanyag került kijuttatásra a gyakorlat17-tel érintett állandó kultúra területen.

26. Biológiai ágens vagy feromon légtértelítési eszköz alkalmazása egyéb állandó kultúrában

33. § (1) A biológiai ágens vagy feromon légtértelítési eszköz alkalmazása egyéb állandó kultúrában gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat18) keretében az engedélyezett biológiai ágens vagy feromon légtértelítési eszköz alkalmazása szükséges a mezőgazdasági üzem egyéb állandó kultúra területének legalább 50%-án.

(2) A gyakorlat18 kizárólag egyéb állandó kultúra tekintetében választható.

(3) A gyakorlat18 teljesítése során kizárólag olyan biológiai ágensek és feromon légtértelítési eszközök alkalmazása fogadható el,

a) amely rendelkezik a NÉBIH által kiadott engedélyokirattal;

b) amely szerepel a Nemzeti Irányító Hatóság által évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig a honlapján közzétett, a felhasználható biológiai ágensek és feromon légtértelítési eszközök listáján; és

c) amelyet az adott biológiai ágens vagy az adott feromon légtértelítési eszköz engedélyokiratával összhangban alkalmaztak.

(4) A gyakorlat18 vállalása esetében a mezőgazdasági termelőnek

a) az egységes kérelem keretében meg kell jelölni azokat az egyéb állandó kultúra hasznosítású táblákat, amelyekre a gyakorlat18-ot teljesíteni kívánja;

b) az egységes kérelem keretében táblánként meg kell jelölnie, hogy ott biológiai ágenst juttat ki vagy feromon légtértelítési eszközt helyez ki; és

c) agrotechnikai műveletként be kell jelenteni a kijuttatott biológiai ágens, vagy kihelyezett feromon légtértelítési eszköz pontos megnevezését és a kijuttatás időpontját.

(5) Az ellenőrzés keretében a Kincstár ellenőrzi a biológiai ágensek és feromon légtértelítési eszköz használatát.

(6) A biológiai ágens vagy feromon légtértelítési eszköz megfelelő felhasználását a mezőgazdasági termelőnek

a) saját beszerzés esetén saját névre szóló, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó érvényes számlával; vagy

b) termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén

ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságának tagjával vagy képviselőjével, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,

bb) a termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott biológiai ágens mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal és

bc) a termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla másolatával (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható) és

c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel

kell igazolnia.

(7) A (6) bekezdés szerinti igazoló dokumentumokat a mezőgazdasági termelőnek a KAP Vhr. 19. §-a szerint kell megőriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni vizsgálat keretében jogosult ellenőrizni.

(8) A gyakorlat18-at nem teljesítettnek kell tekinteni a gyakorlat18 teljesítésébe bevont tábla vonatkozásában, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő

a) nem használt biológiai ágenst vagy feromon légtértelítési eszközt;

b) nem engedélyezett vagy nem a (3) bekezdés szerinti listán szereplő biológiai ágenst vagy feromon légtértelítési eszközt használt;

c) nem az engedélyokiratának megfelelően használta fel a biológiai ágenst vagy feromon légtértelítési eszközt; vagy

d) nem, vagy nem határidőben jelentette be a biológiai ágens vagy a feromon légtértelítési eszköz alkalmazását az egységes kérelem felületen agrotechnikai műveletként.

(9) A gyakorlat18-at nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) az egyéb állandó kultúra terület legalább 50%-án nem használtak, vagy nem megfelelően használtak biológiai ágenst vagy feromon légtértelítési eszközt;

b) a mezőgazdasági termelő nem jelentette be az egységes kérelem felületen a biológiai ágens vagy feromon légtértelítési eszköz alkalmazását az egyéb állandó kultúra területnek a gyakorlat18 teljesítésére bejelentett táblák mindegyikén, de legalább a gyakorlat18 teljesítéséhez szükséges egyéb állandó kultúra terület 50%-án; vagy

c) nem jelölte meg a mezőgazdasági termelő az egységes kérelemben, hogy mely tábla esetében kívánja betartani a gyakorlat18-at.

27. Mikrobiológiai készítmények alkalmazása egyéb állandó kultúrában

34. § (1) A mikrobiológiai készítmények alkalmazása egyéb állandó kultúrában gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat19) keretében a mezőgazdasági termelőnek a tárgyévben a mezőgazdasági üzem egyéb állandó kultúra területének legalább 50%-án telepítéskori talajoltóként, a sorközben felhalmozott növényi maradványok lebontására vagy állománykezelésként mikrobiológiai készítményt kell alkalmaznia.

(2) A gyakorlat19 kizárólag egyéb állandó kultúra tekintetében választható.

(3) A gyakorlat19 teljesítése során kizárólag olyan mikrobiológiai készítmény kijuttatása fogadható el,

a) amely rendelkezik a NÉBIH által kiadott engedélyokirattal,

b) amely szerepel a Nemzeti Irányító Hatóság által évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig a honlapján közzétett, a felhasználható mikrobiológiai készítmények listáján, és

c) amelyet a kijuttatás módja és a kijuttatandó mennyiség vonatkozásában az adott készítmény engedélyokiratával összhangban juttattak ki a megfelelő kultúrára.

(4) A gyakorlat19 vállalása esetében

a) az egységes kérelem keretében meg kell jelölni azokat az egyéb állandó kultúra hasznosítású táblákat, amelyekre a gyakorlat19-et a mezőgazdasági termelő be kívánja tartani, és

b) agrotechnikai műveletként meg kell jelölni a gyakorlat19 teljesítésébe bevont táblákra vonatkozóan a kijuttatott mikrobiológiai készítmények pontos megnevezését és kijuttatásának időpontját.

(5) A mikrobiológiai készítmény megfelelő felhasználását a mezőgazdasági termelőnek

a) saját beszerzés esetén saját névre szóló, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó érvényes számlával vagy

b) termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén

ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságának tagjával vagy képviselőjével, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,

bb) a termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott biológiai ágens mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal és

bc) a termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla másolatával (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható) és

c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel

kell igazolnia.

(6) Az (5) bekezdés szerinti igazoló dokumentumokat a mezőgazdasági termelőnek a KAP Vhr. 19. §-a szerint kell megőriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni vizsgálat keretében jogosult ellenőrizni.

(7) *  A gyakorlat19 nem teljesíthető olyan táblán, ahol az álló- és folyóvizek partjától számított 50 méteres biztonsági sáv vagy sávok miatt a tábla területének több mint 15 százaléka nem kezelhető, kivéve, ha az adott készítmény engedélyokiratában 50 méternél keskenyebb biztonsági sáv szerepel.

(8) A gyakorlat19-et nem teljesítettnek kell tekinteni a gyakorlat19 teljesítésébe bevont tábla vonatkozásában, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő

a) a gyakorlat19-cel érintett egyéb állandó kultúra földhasználati kategóriájú tábla esetében nem, vagy nem az Egységes kérelem rendeletben meghatározottak szerint jelentette be agrotechnikai műveletként az alkalmazott mikrobiológiai készítmények pontos megnevezését vagy kijuttatásának időpontját; vagy

b) nem teljesítette a (3) bekezdésben meghatározott valamely feltételt; vagy

c) által bejelentett tábla területének több mint 15 százaléka nem kezelhető az álló- és folyóvizek partjától számított 50 méteres biztonsági sáv vagy sávok miatt.

(9) A gyakorlat19-et nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő

a) az egyéb állandó kultúra terület legalább 50%-án nem használt, vagy nem a (3)–(7) bekezdésben leírtaknak megfelelően használt mikrobiológiai készítményt; vagy

b) nem vagy nem az Egységes kérelem rendeletnek megfelelően jelentette be agrotechnikai műveletként a mikrobiológiai készítmény alkalmazását az egyéb állandó kultúra területnek a gyakorlat19 teljesítésére bejelentett táblák mindegyikén, de legalább a teljes egyéb állandó kultúra terület 50%-án.

28. Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása egyéb állandó kultúrában

35. § (1) A talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása egyéb állandó kultúrában gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat20) keretében a mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági üzem egyéb állandó kultúra területének legalább 50%-án talajkondicionáló, növénykondicionáló vagy nitrogénmegkötő készítményeket (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kondicionáló) alkalmaz tárgyévben január 1-je és december 31. között.

(2) A gyakorlat20 kizárólag egyéb állandó kultúra tekintetében választható.

(3) A gyakorlat20 teljesítése során kizárólag olyan kondicionáló kijuttatása fogadható el,

a) amely rendelkezik a NÉBIH által kiadott engedélyokirattal,

b) amely szerepel a Nemzeti Irányító Hatóság által évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig közzétett, a gyakorlat20 szempontjából elfogadható készítmények listáján, és

c) amelyet a kijuttatás módja és a kijuttatandó mennyiség vonatkozásában az adott készítmény engedélyokiratával összhangban juttattak ki a megfelelő növénykultúrára.

(4) A gyakorlat20 vállalása esetében a mezőgazdasági termelőnek

a) az egységes kérelem keretében meg kell jelölni azokat az egyéb állandó kultúra hasznosítású táblákat, amelyekre a gyakorlat20-at a mezőgazdasági termelő be kívánja tartani, és

b) agrotechnikai műveletként be kell jelenteni a kondicionálók pontos megnevezését és kijuttatásának időpontját.

(5) A készítmény megfelelő felhasználását a mezőgazdasági termelőnek

a) saját beszerzés esetén saját névre szóló, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó érvényes számlával vagy

b) termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén

ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságának tagjával vagy képviselőjével, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,

bb) a termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott kondicionáló mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal,

bc) a termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla másolatával (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható) és

c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel

kell igazolnia.

(6) Az (5) bekezdés szerinti igazoló dokumentumokat a mezőgazdasági termelőnek a KAP Vhr. 19. §-a szerint kell megőriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni vizsgálat keretében jogosult ellenőrizni.

(7) *  A gyakorlat20 nem teljesíthető olyan táblán, ahol az álló- és folyóvizek partjától számított 50 méteres biztonsági sáv vagy sávok miatt a tábla területének több mint 15 százaléka nem kezelhető, kivéve, ha az adott kondicionáló engedélyokiratában 50 méternél keskenyebb biztonsági sáv szerepel.

(8) A gyakorlat20-at nem teljesítettnek kell tekinteni a gyakorlat20-al érintett tábla vonatkozásában, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő

a) a gyakorlat20-al érintett egyéb állandó kultúra hasznosítású tábla esetében nem vagy nem az Egységes kérelem rendeletben meghatározottak szerint jelentette be agrotechnikai műveletként

aa) a gyakorlat20 vállalását, illetve teljesítését vagy

ab) az alkalmazott készítmények pontos megnevezését vagy kijuttatásának időpontját;

b) nem teljesítette a (3) bekezdésben meghatározott valamely feltételt; vagy

c) a táblán nem juttatott ki kondicionálót.

(9) A gyakorlat20-at nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő

a) az egyéb állandó kultúra terület legalább 50%-án nem használt, vagy nem a (2)–(6) bekezdésben leírtaknak megfelelően használt kondicionálót;

b) nem vagy nem az Egységes kérelem rendeletnek megfelelően jelentette be agrotechnikai műveletként a kondicionáló alkalmazását az egyéb állandó kultúra területnek a gyakorlat20 teljesítésére bejelentett táblák mindegyikén, de legalább a gyakorlat20 teljesítéséhez szükséges egyéb állandó kultúra terület 50%-án;

c) az egységes kérelemben nem jelentette be, hogy mely tábla vonatkozásában kívánja teljesíteni a gyakorlat20-at; vagy

d) által bejelentett tábla területének több mint 15 százaléka nem kezelhető az álló- és folyóvizek partjától számított 50 méteres biztonsági sáv vagy sávok miatt.

29. 12% alatti lejtésű területeken az állandó kultúrák talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével

36. § (1) A 12% alatti lejtésű területeken az állandó kultúrák talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat21) keretében a mezőgazdasági üzem teljes állandó kultúra területén a sorköztakarás mulcsozással vagy egyéves sorköztakaró növény termesztésével valósul meg.

(2) A gyakorlat21 különleges állandó kultúra és egyéb állandó kultúra tekintetében is választható, kivéve szőlőalany törzsültetvény, szőlőoltvány iskola és gyümölcsfaiskola hasznosítási kódú kultúra esetén.

(3) A gyakorlat21-et akkor választhatja a mezőgazdasági termelő, ha valamennyi állandó kultúra táblája vonatkozásában teljesül, hogy

a) 2 hektárnál kisebb területű táblák esetében az adott tábla területének legfeljebb 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el,

b) 2 hektáros vagy annál nagyobb területű táblák esetében az adott táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága nem haladja meg az 1 hektárt.

(4) A gyakorlat21 választása esetén a talajtakarást az állandó kultúra hasznosítású tábla teljes területén a sorközök felületén egybefüggően kell megvalósítani.

(5) A gyakorlat21 vállalása esetében minden állandó kultúra hasznosítású tábla vonatkozásában meg kell jelölni

a) az egységes kérelem keretében a sorköztakarás módját (mulcsozással vagy egyéves növények termesztésével) és

b) egyéves növény esetén agrotechnikai műveletként az elvetett sorköztakaró növényt, valamint a tényleges vetési és betakarítási, talajbaforgatási vagy talajbadolgozási időpontját.

(6) Ha a sorköztakarás mulcsozással történik, a mulcsozással történő sorköztakarásra nem használható fel istállótrágya, komposzt, talajtakaró fólia, geotextil, egyéb szövetek, gyomgátló szőnyeg, zúzottkő, kavics, műfű, gumigranulátum vagy bármilyen egyéb szintetikus anyag vagy hulladék.

(7) Ha a sorköztakarás mulcsozással történik, a mulcsozásra felhasznált anyagnak január 1-jétől december 31-ig a területen kell lennie.

(8) Ha a sorköztakarás egyéves növények vetésével történik, a sorköztakaró növénynek vagy maradványainak a tárgyév május 1. napjától szeptember 30. napjáig terjedő időszakban a területen kell lennie. A teljes időszakban annak a növénynek vagy maradványainak kell jelen lenni a területen, amit a mezőgazdasági termelő az egységes kérelemben bejelentett.

(9) A gyakorlat21-et nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) a gyakorlat21-gyel érintett táblák között van olyan, amely nem felel meg a (3) bekezdésben meghatározottaknak;

b) az előírt időszakban nem vagy nem a megfelelő mértékben található meg valamely táblán a mulcs vagy az egységes kérelemben bejelentett takarónövény;

c) a gyakorlat21-gyel érintett valamely állandó kultúra földhasználati kategóriájú tábla esetében a mezőgazdasági termelő nem vagy nem az Egységes kérelem rendeletben meghatározottak szerint jelentette be agrotechnikai műveletként a szükséges adatokat;

d) mulcsozás esetén az nem felel meg a (6) bekezdésben foglaltaknak; vagy

e) nem egyéves sorköztakaró növénnyel valósult meg a talajtakarás.

30. Állandó kultúrák talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel

37. § (1) Az állandó kultúrák talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat22) választása esetén a talajtakarás a mezőgazdasági üzem állandó kultúra hasznosítású tábla teljes területén, a sorközök felületén egybefüggően kell, hogy megvalósuljon.

(2) A gyakorlat22 különleges állandó kultúra és egyéb állandó kultúra tekintetében is választható, kivéve szőlőalany törzsültetvény, szőlőoltvány iskola és gyümölcsfaiskola hasznosítási kódú kultúra esetén.

(3) A gyakorlat22 teljesítése során nem vehető figyelembe olyan terület, amelynek fenntartására vagy ápolására egyéb forrásból finanszírozott támogatást igényeltek.

(4) A gyakorlat22 vállalása esetében minden állandó kultúra hasznosítású tábla vonatkozásában meg kell jelölni

a) az egységes kérelem keretében a sorköztakarás módját (évelő kultúra vagy gyep) és

b) évelő kultúra esetén agrotechnikai műveletként a sorköztakaró növényt vagy a magkeverék összetevőit, valamint vetési időpontját.

(5) Sorköztakaró évelő kultúra olyan

a) évelő lágyszárú szántóföldi növény lehet, amely szántóföldi hasznosításként megjelölhető az egységes kérelemben; vagy

b) keverék lehet, amelynek minden komponense a 10. melléklet szerinti növény.

(6) A gyakorlat22 esetében a sorköztakaró évelő növényeknek vagy gyepnek a tárgyév teljes egészében a területen kell lennie. Ez alól kivételt csak a telepítés éve jelent, amikor az állandó kultúra és a sorköztakaró növény telepítése május 1-ig megtörténik.

(7) A gyakorlat22-t nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) a gyakorlat22-vel érintett állandó kultúra vonatkozásában a sorköztakarás nem egybefüggő;

b) a sorköztakaró növény vagy magkeverék nem felel meg az (5) bekezdésben foglaltaknak;

c) a sorköztakaró növény – a telepítés évét kivéve – nem található a területen egész évben; vagy

d) az egységes kérelem felületen a mezőgazdasági termelő nem vagy nem az Egységes kérelem rendeletnek megfelelően jelentette be a sorköztakarás módját, valamint az agrotechnikai műveleteket.

31. Karbamid műtrágya környezetbarát használata egyéb állandó kultúrában

38. § (1) A karbamid műtrágya környezetbarát használata egyéb állandó kultúrában gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat23) keretében a mezőgazdasági üzem egyéb állandó kultúra területének legalább egy tábláján, de az egyéb állandó kultúra területének legalább 5%-án karbamid tartalmú műtrágyát juttat ki. A kijuttatandó karbamid tartalmú műtrágyából és egyéb karbamid tartalmú készítményből származó összes nitrogén hatóanyag hektáronként minimálisan 35 kg, maximálisan 90 kg.

(2) A gyakorlat23 kizárólag egyéb állandó kultúra tekintetében választható.

(3) A gyakorlat23 keretében szilárd halmazállapotú karbamid műtrágya kizárólag úgy juttatható ki, hogy azt azonnal bedolgozzák.

(4) A gyakorlat23 keretében folyékony halmazállapotú karbamid műtrágya kizárólag úgy juttatható ki, hogy azt azonnal bedolgozzák, vagy azonnali bedolgozás hiányában ureáz gátló készítményt alkalmaznak a kijuttatás során.

(5) A (4) bekezdés szerinti feltételnek megfelelő ureáz gátló készítmények listáját a Nemzeti Irányító Hatóság által évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig a honlapján teszi közzé.

(6) A gyakorlat23-at a mezőgazdasági üzem egyéb állandó kultúra földhasználati kategóriájának minden olyan tábláján be kell tartani, ahol tárgyévben karbamid műtrágyát juttatnak ki.

(7) A gyakorlat23-at választó mezőgazdasági termelőnek

a) az egységes kérelem keretében meg kell jelölni valamennyi olyan táblát, ahol karbamid tartalmú műtrágyát vagy egyéb karbamid tartalmú készítményt juttatott ki, és

b) agrotechnikai műveletként minden egyéb állandó kultúra tábla vonatkozásában be kell jelenteni

ba) a karbamid tartalmú műtrágya kijuttatásának időpontját,

bb) a szilárd halmazállapotú karbamid műtrágya alkalmazása esetén annak azonnali bedolgozását és

bc) a folyékony halmazállapotú karbamid műtrágya alkalmazása esetén az azonnali bedolgozását vagy annak hiányában a felhasznált ureáz gátló készítmény megnevezését.

(8) A karbamid műtrágya minimális mennyiségének, valamint az alkalmazott ureáz gátló készítmény felhasználását a mezőgazdasági termelőnek

a) saját beszerzés esetén saját névre szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy

b) termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén

ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságának tagjával vagy képviselőjével, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,

bb) a termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott karbamid műtrágya mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal és

bc) a termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla másolatával (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható) és

c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel

kell igazolnia.

(9) A (8) bekezdés szerinti igazoló dokumentumokat a mezőgazdasági termelőnek a KAP Vhr. 19. §-a szerint kell megőriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni vizsgálat keretében jogosult ellenőrizni.

(10) A gyakorlat23-at nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő

a) nem juttatott ki egyetlen táblán sem karbamid műtrágyát tárgyévben, vagy nem az egyéb állandó kultúra területének legalább 5%-án juttatott ki karbamid műtrágyát;

b) nem az (1) bekezdés szerinti mennyiséget juttatta ki;

c) a kijuttatott szilárd halmazállapotú karbamid műtrágyát nem forgatta vagy nem dolgozta be azonnal;

d) a kijuttatott folyékony halmazállapotú karbamid műtrágyát nem forgatta, vagy nem dolgozta be, vagy bedolgozás vagy beforgatás hiányában nem alkalmazott az (5) bekezdés szerint meghatározott ureáz gátló készítményt; vagy

e) nem vagy nem határidőben jelentette be agrotechnikai műveletként a kijuttatást, a bedolgozást, és az ureáz gátló készítmény alkalmazását az Egységes kérelem rendeletben meghatározottak szerint.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

40. § Ez a rendelet

a) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. május 4-i (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

d) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2022. május 31-i (EU) 2022/1173 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

e) az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023–2027-es, az említett rendelet szerinti KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozástípusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. szabványra irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. december 7-i (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

f) az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelettől a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó 8. sz. előírás (8. sz. GAEC-előírás) alkalmazása, az EMGA-hozzájárulásban részesülő kiadások támogathatósági időpontja, valamint a KAP stratégiai tervek egyes agrár-ökológiai programok módosítása céljából történő módosításának szabályai tekintetében a 2024. igénylési évre biztosított eltérésről szóló, 2024. február 12-i (EU) 2024/587 végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

41. § *  E rendeletnek az egyes agrártámogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 33/2024. (V. 30.) AM rendelettel [a továbbiakban: 33/2024. (V. 30.) AM rendelet] megállapított 2. § (4) bekezdését, 12. § (2) bekezdését, 16. § (5) bekezdés c) pontját, 17. § (2) bekezdését, 18. § (2) bekezdés b) pontját és 18. § (8) bekezdés d) pontját, 21. § (10) bekezdését, 34. § (7) bekezdését, valamint 35. § (7) bekezdését a 33/2024. (V. 30.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

1. melléklet a 17/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Egyéves sorköztakaró növények listája

1. Őszi búza
2. Tavaszi búza
3. Őszi durumbúza
4. Tavaszi durumbúza
5. Őszi tönkölybúza
6. Tavaszi tönkölybúza
7. Őszi novum búza
8. Tavaszi novum búza
9. Őszi tönke búza
10. Tavaszi tönke búza
11. Őszi alakor búza
12. Tavaszi alakor búza
13. Rozs
14. Őszi árpa
15. Tavaszi árpa
16. Tavaszi zab
17. Őszi zab
18. Tavaszi tritikálé
19. Őszi tritikálé
20. Cukorborsó
21. Mezei borsó
22. Őszi takarmányborsó
23. Őszi zöldborsó
24. Szárazborsó (Sárgaborsó)
25. Tavaszi takarmányborsó
26. Tavaszi zöldborsó
27. Lóbab (Disznóbab)
28. Futóbab
29. Szárazbab
30. Zöldbab
31. Homoki bab (tehénborsó)
32. Fehérvirágú édes csillagfürt
33. Fehérvirágú édes csillagfürt (takarmány célra)
34. Fehérvirágú édes csillagfürt (zöldtrágyázásra)
35. Sárgavirágú édes csillagfürt
36. Sárgavirágú édes csillagfürt (takarmány célra)
37. Sárgavirágú édes csillagfürt (zöldtrágyázásra)
38. Kékvirágú édes csillagfürt
39. Kékvirágú édes csillagfürt (takarmány célra)
40. Kékvirágú édes csillagfürt (zöldtrágyázásra)
41. Lencse
42. Takarmánybükköny (Tavaszi bükköny)
43. Csicseriborsó
44. Szegletes lednek
45. Őszi káposztarepce
46. Tavaszi káposztarepce
47. Fehér mustár
48. Fekete mustár
49. Retek
50. Olajretek
51. Takarmányretek
52. Vadrepce
53. Gomborka (magvas)
54. Karfiol
55. Brokkoli
56. Bimbóskel
57. Fejes káposzta
58. Kelkáposzta
59. Vöröskáposzta
60. Takarmánykáposzta
61. Karalábé
62. Kínai kel
63. Zsázsa
64. Torma
65. Borsmustár (rukkola)
66. Réparepce
67. Tifon
68. Tarlórépa
69. Digitalis
70. Fűszerkömény
71. Lestyán
72. Keverék kultúra
73. Abesszin (etiópiai) mustár
74. Meliorációs retek
75. Muskotály zsálya
76. Terjőke kígyószisz

2. melléklet a 17/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Különleges állandó kultúrák listája

A B
1. Energiafű Energiafű
2. Nyár (sarjaztatásos, rövid vágásfordulójú)
3. Sarjaztatásos, rövid vágásfordulójú energetikai célú fás Fűz (sarjaztatásos, rövid vágásfordulójú)
4. szárú ültetvény Kőris (sarjaztatásos, rövid vágásfordulójú)
5. Éger (sarjaztatásos, rövid vágásfordulójú)
6. Juhar (sarjaztatásos, rövid vágásfordulójú)
7. Olasznád Olasznád
8. Energia Miscanthus Energia Miscanthus
9. Szilfium Szilfium
10. Ipari faültetvény Akácos
11. Nemes nyáras

3. melléklet a 17/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Méhlegelő növényfajok listája

A B
1. Megnevezés magyarul Megnevezés latinul
2. Lucerna Medicago sativa L.
3. Komlós lucerna Medicago lupulina
4. Takarmány lucerna alexandriai Medicago sativa
5. Alexandriai here Trifolium alexandrinum
6. Vöröshere Trifolium pratense L.
7. Bíborhere Trifolium incarnatum L.
8. Fehérhere Trifolium repens L.
9. Mézontófű (facélia) Phacelia tanacetifolia
10. Pohánka (hajdina) Fagopyrum esculentum
11. Őszi káposztarepce Brassica napus L. ssp. Oleifera biennis
12. Baltacím Onobrychis viciifolia
13. Napraforgó Helianthus annuus
14. Orvosi somkóró Melilotus officinalis Desr.
15. Fehérvirágú somkóró Melilotus alba
16. Fehér mustár Sinapis alba
17. Fehérvirágú édes csillagfürt Lupinus albus L.
18. Sárgavirágú édes csillagfürt Lupinus luteus L.
19. Kékvirágú édes csillagfürt Lupinus angustifolius L.
20. Olajretek Raphanus sativus L. convar, oleiferus (Mill.) Metzger
21. Borágó Borago officinalis L.
22. Borsmenta Mentha × piperita
23. Csombormenta Mentha pulegium L.
24. Lómenta Mentha longifolia
25. Citromfű Melissa officinalis
26. Ánizs Pimpinella anisum
27. Koriander Coriandrum sativum
28. Kígyószisz Echium vulgare
29. Nyúlszapuka Anthyllis vulneraria
30. Bíbor kasvirág Echinacea purpurea
31. Pillangóvirág Cosmos bipinnatus
32. Orvosi zsálya Salvia officinalis
33. Muskotályzsálya Salvia sclarea
34. Ligeti zsálya Salvia nemorosa
35. Kerti izsóp Hyssopus officinalis
36. Ánizs izsóp Agastache phoeniculum
37. Bazsalikom Ocimum basilicum L.
38. Oregánó Origanum vulgare
39. Kakukkfű Thymus serpyllum
40. Szöszösbükköny Vicia villosa Roth
41. Takarmánybükköny (tavaszi bükköny) Vicia sativa
42. Pannonbükköny Vicia pannonica
43. Kerti mák Papaver somniferum
44. Szarvaskerep Lotus corniculatus
45. Korcshere (svédhere) Trifolium hybridum L.
46. Levendula Lavandula angustifolia
47. Tarka koronafürt Securinega varia
48. Sáfrányos szeklice Carthamus tinctorius L.
49. Sárkerep lucerna Medicago falcata
50. Mogyorós lednek Lathyrus tuberosus
51. Szegletes lednek Lathyrus sativus
52. Réti komócsin Phleum pratense
53. Szöszös ökörfarkkóró Verbascum phlomoides
54. Murokrépa Daucus carota L.
55. Édeskömény – magtermesztés céljára szolgáló típusa Foeniculum vulgare var. vulgare

4. melléklet a 17/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Választható gyakorlatok pontozási rendszere

A B
1. Választható jó gyakorlatok Pont
2. Talajtakarás szántóterületeken 1
3. Növénytermesztés diverzifikációja szántóterületeken 1
4. Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése szántóterületeken 2
5. Táblaméret korlátozása szántóterületeken 1
6. Méhekre veszélyes szerek használati tilalma szántóterületeken 1
7. Karbamid műtrágya környezetbarát használata szántóterületeken 1
8. Mikrobiológiai készítmények alkalmazása szántóterületeken 2
9. Talaj-, növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása szántóterületeken 1
10. Forgatás nélküli talajművelés szántóterületeken 2
11. Gyepek megőrzése egyéb gyepen 1
12. Pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés Natura 2000 gyepen 2
13. Pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés egyéb gyepen 2
14. Az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása egyéb gyepen 1
15. Kizárólag alternáló kasza vagy hátsó felfüggesztésű, illetve vontatott, szársértő nélküli kasza használata Natura 2000 gyepen 2
16. Kizárólag alternáló kasza vagy hátsó felfüggesztésű, illetve vontatott, szársértő nélküli kasza használata egyéb gyepen 2
17. Őshonos haszonállatokkal történő legeltetés Natura 2000 gyepen 1
18. Őshonos haszonállatokkal történő legeltetés egyéb gyepen 1
19. Kaszálás során legalább 10 cm-es tarlómagasság meghagyása Natura 2000 gyepen 1
20. Kaszálás során legalább 10 cm-es tarlómagasság meghagyása egyéb gyepen 1
21. Mikroöntözési technológiák alkalmazása egyéb állandó kultúrában 2
22. Méhekre veszélyes szerek használati tilalma különleges állandó kultúrában 1
23. Méhekre veszélyes szerek használati tilalma egyéb állandó kultúrában 1
24. Biológiai ágens vagy feromon légtértelítési eszköz alkalmazása egyéb állandó kultúrában 2
25. Mikrobiológiai készítmények alkalmazása egyéb állandó kultúrában 2
26. Talaj-, növénykondicionáló szerek alkalmazása egyéb állandó kultúrában 1
27. 12% alatti lejtésű területeken az állandó kultúrák talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével különleges állandó kultúrában 1
28. 12% alatti lejtésű területeken az állandó kultúrák talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével egyéb állandó kultúrában 1
29. Állandó kultúrák talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel különleges állandó kultúrákban 2
30. Állandó kultúrák talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel egyéb állandó kultúrákban 2
31. Karbamid műtrágya környezetbarát használata egyéb állandó kultúrában 1

5. melléklet a 17/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

2024–2027. évi támogatási keretösszegek (euró), illetve fajlagos támogatási összegek (euró/hektár)

A B C
1. Igénylés éve 2024–2026 2027
2. Támogatási keretösszeg 202 125 000 186 500 000
3. Fajlagos támogatási összeg minimuma 60,64 55,95
4. Fajlagos támogatási összeg maximuma 105,10 96,98

6. melléklet a 17/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

A gyakorlat1 teljesítéséhez alkalmazható talajtakaró növények listája

Növény neve
1. Őszi búza
2. Tavaszi búza
3. Őszi durumbúza
4. Tavaszi durumbúza
5. Őszi tönkölybúza
6. Tavaszi tönkölybúza
7. Őszi novum búza
8. Tavaszi novum búza
9. Őszi tönke búza
10. Tavaszi tönke búza
11. Őszi alakor búza
12. Tavaszi alakor búza
13. Rozs
14. Évelő rozs
15. Őszi árpa
16. Tavaszi árpa
17. Tavaszi zab
18. Őszi zab
19. Tavaszi tritikálé
20. Őszi tritikálé
21. Pohánka (Hajdina)
22. Mohar
23. Fekete zab (homoki zab)
24. Őszi takarmányborsó
25. Őszi zöldborsó
26. Lóbab (Disznóbab)
27. Fehérvirágú édes csillagfürt
28. Fehérvirágú édes csillagfürt (takarmány célra)
29. Fehérvirágú édes csillagfürt (zöldtrágyázásra)
30. Sárgavirágú édes csillagfürt
31. Sárgavirágú édes csillagfürt (takarmány célra)
32. Sárgavirágú édes csillagfürt (zöldtrágyázásra)
33. Kékvirágú édes csillagfürt
34. Kékvirágú édes csillagfürt (takarmány célra)
35. Kékvirágú édes csillagfürt (zöldtrágyázásra)
36. Takarmánybükköny (Tavaszi bükköny)
37. Szöszösbükköny
38. Pannonbükköny
39. Szegletes lednek
40. Őszi káposztarepce
41. Fehér mustár
42. Mák (őszi)
43. Olajretek
44. Négermag
45. Őszi fokhagyma
46. Őszi vöröshagyma
47. Lucerna
48. Lucerna erjesztett takarmány
49. Lucerna zöldtakarmány
50. Komlós lucerna
51. Sárkerep lucerna
52. Tarkavirágú lucerna
53. Vöröshere
54. Bíborhere
55. Fehérhere
56. Korcshere (svédhere)
57. Perzsahere (fonákhere)
58. Alexandriai here
59. Lódi lóhere
60. Sárgavirágú somkóró (orvosi somkóró)
61. Fehérvirágú somkóró
62. Takarmánybaltacim
63. Szarvaskerep
64. Nyúlszapuka
65. Szeradella
66. Koronás baltavirág
67. Réparepce
68. Tifon
69. Tarlórépa
70. Takarmányrépa
71. Csicsóka
72. Murokrépa
73. Tarka koronafürt
74. Görög széna
75. Keleti kecskeruta
76. Mézontófű (Facélia)
77. Füves lucerna
78. Füves here
79. Takarmánymályva
80. Lósóska
81. Füves mezsgye
82. Ebtippan
83. Óriás tippan
84. Fehér tippan
85. Cérnatippan
86. Francia perje
87. Csenkeszperje
88. Olasz perje (szálkás perje)
89. Angol perje
90. Hibrid perje
91. Ligeti perje
92. Réti perje
93. Mocsári perje
94. Sovány perje
95. Magyar rozsnok
96. Zöld Pántlikafű
97. Csomós ebír
98. Nádképű csenkesz
99. Juhcsenkesz
100. Réti csenkesz
101. Vörös csenkesz
102. Veresnadrág csenkesz
103. Gumós komócsin
104. Réti komócsin
105. Sziki kender
106. Abesszin (etiópiai) mustár
107. Meliorációs retek

7. melléklet a 17/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Talajtakarást nem biztosító tarlót hagyó növények listája

Növény neve
1. Burgonya
2. Cukorrépa
3. Földimogyoró
4. Retek
5. Olajretek
6. Takarmányretek
7. Cikória
8. Karalábé
9. Kínai kel
10. Zeller
11. Póréhagyma
12. Őszi fokhagyma
13. Tavaszi fokhagyma
14. Csemegehagyma
15. Őszi vöröshagyma
16. Tavaszi vöröshagyma
17. Lilahagyma
18. Metélőhagyma
19. Fejessaláta
20. Endívia
21. Sóska
22. Spenót
23. Articsóka
24. Spanyol articsóka
25. Petrezselyem gyökér (fehérrépa)
26. Galambbegysaláta
27. Sárgarépa
28. Cékla
29. Feketegyökér
30. Torma
31. Pasztinák
32. Újzélandi spenót
33. Batáta (édesburgonya)
34. Borsmustár (rukkola)
35. Réparepce
36. Tifon
37. Tarlórépa
38. Takarmányrépa
39. Csicsóka
40. Murokrépa
41. Gyepiskola (gyepszőnyeg)
42. Pihentetett terület (parlag)
43. Meliorációs retek
44. Tökre oltott sárgadinnye

8. melléklet a 17/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Agrotechnikai műveletként bejelentendő műveletek a gyakorlat9 teljesítésébe bevont táblák vonatkozásában

Agrotechnikai művelet
1. altalajlazítás
2. ásóboronázás
3. ásógépezés
4. bakhátkészítés
5. boronálás
6. forgóboronázás
7. grubberezés
8. kombinátorozás
9. kompaktorozás
10. könnyűtárcsázás maximum 10 cm mélyégben
11. középmély lazítás (35–60 cm)
12. kultivátorozás tápanyag bedolgozással
13. lazítás 35 cm-ig
14. melioratív meszezés
15. mélylazítás (60 cm-től)
16. meszezés
17. multitillerezés
18. rotátorozás
19. simítózás
20. talajlazítás legfeljebb 10 cm mélyen
21. tárcsázás legfeljebb 10 cm mélyen
22. tarlóhántás legfeljebb 10 cm mélyen
23. trágyázás

9. melléklet a 17/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Legeltethető őshonos állatfajták

A B
1. Faj Fajta
2. magyar szürke szarvasmarha
3. Szarvasmarha magyartarka
4. kárpáti borzderes
5. Bivaly magyar házibivaly
6. gidrán
7. hucul
8. kisbéri félvér
9. lipicai
10. furioso-north star
11. nóniusz
12. magyar hidegvérű
13. shagya arab
14. muraközi
15. akhal teke
16. Szamár magyar parlagi szamár
17. hortobágyi (magyar) racka
18. gyimesi racka
19. Juh tejelő cigája
20. cigája
21. cikta
22. magyar merinó
23. Kecske magyar parlagi kecske

10. melléklet a 17/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

A gyakorlat22 teljesítéséhez alkalmazható sorköztakaró növények listája

1. Angol perje
2. Articsóka
3. Cérnatippan
4. Csicsóka
5. Csomós ebír
6. Édeskömény (közönséges)
7. Évelő rozs
8. Fehér tippan
9. Fehérhere
10. Fehérvirágú somkóró
11. Földieper (szamóca)
12. Francia perje
13. Fűszer (édes) édeskömény vagy római édeskömény
14. Keleti kecskeruta
15. Keverék kultúra
16. Komló
17. Komlós lucerna
18. Korcshere (svédhere)
19. Koronás baltavirág
20. Ligeti perje
21. Lódi lóhere
22. Lucerna
23. Lucerna erjesztett takarmány
24. Lucerna zöldtakarmány
25. Méhlegelő
26. Mogyorós lednek
27. Nádképű csenkesz
28. Nyúlszapuka
29. Olasz édeskömény vagy gumós édeskömény
30. Pannonbükköny
31. Réti csenkesz
32. Réti komócsin
33. Réti perje
34. Sárgavirágú somkóró (orvosi somkóró)
35. Sárkerep lucerna
36. Sóska
37. Spanyol articsóka
38. Szarvaskerep
39. Szeradella
40. Szöszösbükköny
41. Takarmánybaltacim
42. Tarka koronafürt
43. Tarkavirágú lucerna
44. Vörös csenkesz
45. Vöröshere
46. Zöld Pántlikafű
47. Zöldugar kultúra