1. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 79/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 79/F. § a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A vagyonfelosztási javaslatban az előzetes bűnügyi hitelezői igényre a vagyonfelosztás során eső vagyont az adós gazdálkodó szervezet tulajdonába tartozó, zár alá vett vagyonként kell feltüntetni. A vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása esetén a vagyont a bűnügyi hitelezői igény érvényesítése során a magyar állam képviseletében eljáró állami adó- és vámhatóság rendelkezésére kell bocsátani. A bíróság a 60. § (1) bekezdésében meghatározott végzésében felhívja
a) a közhiteles és közérdekből vezetett nyilvántartásokat vezető szerveket, hogy a zár alá vétel tárgyaként a Be. 332. § (4) bekezdése alapján a bűnügyi hitelezői igény helyébe lépő felosztott vagyonra vonatkozóan a zár alá vételt a nyilvántartásba jegyezzék be, valamint
b) az állami felszámolót, hogy a zár alá vétel tárgyaként a Be. 332. § (4) bekezdése alapján a bűnügyi hitelezői igény helyébe lépő pénzeszközt az állami adó- és vámhatóság számlájára utalja át.
(3) A bíróság a 60. § (1) bekezdésében meghatározott végzésében megállapítja, hogy a zár alá vétel a bűnügyi hitelezői igény helyébe lépő felosztott vagyonra terjed ki.
(4) A bíróság a (2)–(3) bekezdés szerinti végzését hivatalból megküldi a büntetőeljárást lefolytató szervnek.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell az 50. § (1) bekezdése szerinti közbenső mérleghez készített részleges vagyonfelosztási javaslatra, amennyiben a részleges vagyonfelosztási javaslat az előzetes bűnügyi hitelezői igényre vagyonfelosztást tartalmaz és a bíróság az 50. § (6) bekezdése szerinti végzésével a közbenső mérleget és a részleges vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyja.”
2. § A Cstv. 83/W. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) E törvénynek az online csalások elleni fellépés érdekében szükséges törvények és egyéb büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVIII. törvénnyel módosított 79/F. §-át az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell.”
3. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/J. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A rendőrség a bűnügyi felügyelet, a távoltartás, a pártfogó felügyelet, valamint a reintegrációs őrizet keretében előírt magatartási szabályok megtartásának ellenőrzése során, a magatartási szabályok megtartásának ellenőrzése, valamint az ezzel összefüggő jogviták tisztázása céljából – a kényszerintézkedés időtartama alatt és annak megszűnésétől számított további 1 évig – kezeli a kényszerintézkedés alá vont személy
a) azonosításához szükséges fényképlenyomatot,
b) vezeték- és utónevét,
c) születési nevét,
d) születési helyét és idejét,
e) anyja születési családi és utónevét,
f) telefonszámát,
g) lakóhelyét, illetve kijelölt tartózkodási helyét, valamint azok GPS koordinátáit,
h) által beszélt nyelvre vonatkozó adatokat,
i) által elkövetett bűncselekmény adatait,
j) vonatkozásában elrendelt kényszerintézkedés időtartamát,
k) vonatkozásában elrendelt magatartási szabályokat, illetve a magatartási szabályok megszegésével összefüggő adatokat.
(6) A bűnügyi felügyelet, a távoltartás, a pártfogó felügyelet, valamint a reintegrációs őrizet keretében előírt magatartási szabályok megtartásának ellenőrzése során keletkezett adatállományból a rendőrség a 91/E. § (1)–(5) bekezdése alapján továbbíthat adatokat.”
4. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bvsztv.) 11. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A személyi állomány tagjának a Bv. tv. 98. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladata ellátásának támogatására mobil elektronikai eszköz alkalmazható.”
5. § A Bvsztv. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A személyi állomány tagja életének és testi épségének védelme céljából olyan jeladóval rendelkező karpánttal látható el, amely alkalmas a bv. szerv területén belül a tartózkodási helyének és fizikai állapotának nyomon követésére, valamint utasítás és értesítés továbbítására.”
6. § A Bvsztv. 14. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A bv. szervezet a bv. szerv területére való be- és kilépéskor a (2) bekezdésben meghatározott célból a be- és kilépő személy arcképmása azonosításának támogatására informatikai eszközt alkalmazhat. Emberi közreműködés nélkül végzett személyazonosítás esetén a belépés megtagadásról a személyi állomány tagja dönt.
(10) A fogvatartottal kapcsolattartásra jogosult személy bv. szerv területére való belépésekor a bv. szerv ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartását. Ha a bv. szerv a fogvatartottal kapcsolattartásra jogosult személlyel összefüggésben a körözött személyek nyilvántartásában egyezőséget észlel, e tényről a körözési eljárást lefolytató rendőri szervet a találat jelzésével értesíti. Ha a körözött személlyel szemben elfogatóparancsot, európai vagy nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, a kapcsolattartásra nem kerülhet sor, és a bv. szerv a rendőrség kiérkezéséig a körözött személyt a helyszínen visszatartja.”
7. § (1) A Bvsztv. 14/B. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„A bv. szerv területének ellenőrzése pilóta nélküli állami légi járművel és a pilóta nélküli légi jármű engedély nélküli berepülésének megakadályozása”
(2) A Bvsztv. 14/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bv. szerv a bv. intézet 200 méteres körzete feletti légtérben megjelenő pilóta nélküli légi jármű azonosítására, helyzetének meghatározására, nyomon követésére és a bv. intézet légterébe történő belépés megakadályozására szolgáló eszközt alkalmazhat a bv. intézet területére történő engedély nélküli berepülés észlelése esetén szükséges intézkedések megtétele érdekében.”
8. § A Bvsztv. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a fogvatartás tényére, a büntetés és az intézkedés nemére, mértékére és végrehajtási fokozatára, a kényszerintézkedés típusára és tartamára, valamint a végrehajtással összefüggő alapvető adatokra, így különösen a végrehajtás megkezdésére, megszakítására, félbeszakítására, kitöltésére, megszűnésére, illetve megszüntetésére, a reintegrációs őrizetbe helyezés és a feltételes szabadságra bocsátás tényére vonatkozóan közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
9. § (1) A Bvsztv. 28/A. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
[A bv. szervezet a büntetés-végrehajtás rendjének és biztonságának megőrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás alkalmából történő megállapítása, valamint a fogvatartott más személyekkel fenntartott kapcsolattartási jogának biztosítása céljából nyilvántartja mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel a fogvatartott kapcsolatot tart fenn (a továbbiakban: kapcsolattartó). A kapcsolattartók nyilvántartása kiterjed a kapcsolattartó]
„i) arcképmás-azonosításhoz szükséges adatára és
j) hangazonosításhoz szükséges adatára.”
(2) A Bvsztv. 28/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti
a) arcképmás-azonosításhoz szükséges adat alatt az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvényben meghatározott arcképmás és arcképprofil fogalmat,
b) hangazonosításhoz szükséges adat alatt az informatikai eszköz igénybevételével készített és feldolgozható hangmintát
kell érteni.”
(3) A Bvsztv. 28/A. §-a a következő (6)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kapcsolattartó arcképmás-azonosításhoz, illetve hangazonosításhoz szükséges adatát kapcsolatfelvételkor lehet rögzíteni.
(7) Ha a bv. szerv a kapcsolattartó arcképmás-azonosítását vagy hangazonosítását emberi közreműködés nélkül végzi, és a kapcsolattartásra nem kerülhet sor, mert az azonosságot illetően kétség merül fel vagy egyértelműen megállapítható, hogy az azonosítandó arcképmás vagy hangminta nem azonos a kapcsolattartóéval, az erről való döntést a személyi állomány tagja hozza meg.
(8) A kapcsolattartó
a) arcképmás-azonosításhoz szükséges adata a bv. szerv területére történő be- és a kiléptetése, valamint a bv. szerv területén belül a tartózkodási helyének figyelemmel kísérése céljából az elektronikus megfigyelési eszköznek az arcképfelismerő rendszerrel,
b) hangazonosításhoz szükséges adata a kapcsolattartáshoz való jogosultság ellenőrzése körében a hangfelismerő rendszerrel
való összekapcsolása során felhasználható.
(9) A bv. szervezet a Bv. tv. 3. § 9. pontjában meghatározott hivatalos minőségben kapcsolattartó arcképmás-azonosításához szükséges adatát a bv. szerv területére történő be- és a kiléptetése, valamint tartózkodási helyének figyelemmel kísérése céljából kezeli és az elektronikus megfigyelési eszköznek az arcképfelismerő rendszerrel való összekapcsolása során felhasználhatja. Az arcképmás-azonosításhoz szükséges adatot – kivéve, ha az adatkezeléshez a hivatalos minőségben kapcsolattartó a további kapcsolattartás során a be- és a kiléptetés megkönnyítése céljából hozzájárul – a kapcsolattartást követően haladéktalanul törölni kell.”
10. § A Bvsztv.
a) 12. § (1) bekezdésében az „arcképmása az intézkedés” szövegrész helyébe az „arcképmása a bv. szerv területére való be- és a kiléptetése, a mozgásának és tevékenységének nyomon követése érdekében, az intézkedés” szöveg,
b) 28/A. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „a látogatás alkalmából történő megállapítása” szövegrész helyébe az „a látogatás, a telefonon és telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás alkalmából történő megállapítása és ellenőrzése” szöveg,
c) 28/A. § (1) bekezdés g) pontjában az „indokolt, és” szövegrész helyébe az „indokolt,” szöveg,
d) 28/A. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében a „személy” szövegrész helyébe a „védő és jogi képviselő” szöveg
lép.
11. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre vonatkozó adatokat közhiteles hatósági nyilvántartás (a továbbiakban: bűnügyi nyilvántartási rendszer) tartalmazza a törvényben meghatározott időpontig, ezt követően hátrányos jogkövetkezmény az elítélés miatt már nem állapítható meg az elítélttel szemben.”
(2) A Btk. 97. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az e törvény szerint a korábbi elítéléshez fűződő büntetőjogi jogkövetkezmények nem minősülnek az (1) bekezdés szerinti hátrányos jogkövetkezménynek. A büntetőjogi jogkövetkezményeket megalapozó korábbi elítélés adatait elsősorban a bűnügyi nyilvántartási rendszer adatai alapján kell megállapítani.”
12. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 11. alcíme a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § (1) A Fővárosi Törvényszék – a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság kérelmére és a vele írásban történt közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint – elrendeli a terhelt ideiglenes átszállítását a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság részére, ha az európai elfogatóparancsot büntetőeljárás lefolytatása céljából bocsátották ki.
(2) Az ideiglenes átszállításra a 23. § (3)–(5) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(3) Az ideiglenes átszállítás nem érinti az európai elfogatóparancs tárgyában Magyarországon folyamatban lévő eljárást.”
13. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 10. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A büntetés-végrehajtási szerv az elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott befogadása, valamint az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott kapcsolattartójának a büntetés-végrehajtási intézetbe történő beléptetéséhez szükséges azonosítási tevékenység céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult adatot átvenni a körözött személyek nyilvántartásából a rejtett ellenőrzés és a célzott ellenőrzés céljából elrendelt körözés adatainak kivételével.”
14. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 60. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha)
„a) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) szerinti bejelentési kötelezettségét, pénzforgalmi szolgáltató részére történő tájékoztatási kötelezettségét, illetve csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti,”
15. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 27. alcíme a következő 67/B. §-sal egészül ki:
„67/B. § (1) A pénzügyi szolgáltatói tevékenység – a kiegészítő pénzügyi szolgáltatás kivételével – végzésére csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását. Az informatikai rendszernek meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a hitelintézetnek adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel, a tanúsítással és a tanúsítási eljárás – általános forgalmi adó nélkül számított – maximális díjával szemben támasztott követelményeket külön jogszabály határozza meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti tanúsító szervezet írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a hitelintézet informatikai rendszerével kapcsolatosan olyan tényt állapít meg, amely a hitelintézet folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a hitelintézet belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel.
(4) A tanúsító szervezet és alvállalkozója a vizsgált intézmény kezelésében lévő, a tanúsítás lefolytatásához szükséges adatokat – ideértve a személyes adatokat és üzleti titkokat is – a tanúsítással igazolandó követelmények teljesülésének vizsgálata céljából, a tanúsítási eljárás lefolytatásához szükséges mértékben, a tanúsítási eljárás befejezéséig jogosult kezelni, azokat harmadik személy részére nem továbbíthatja.
(5) A tanúsító szervezet és alvállalkozója köteles szabályzatban rögzíteni azon munkaköröket, amelyeket betöltő személyek a tanúsítási eljárás során az üzleti titokhoz hozzáférhetnek, annak tartalmát megismerhetik. Az eljárásban részt vevő munkatársakat a tanúsítási eljárás során tudomásukra jutott üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli a tanúsító szervezetnél fennálló jogviszonyuk megszűnését követően is.”
16. § A Hpt. 161. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha)
„e) a pénzügyi intézmény a Pmt. szerinti bejelentési, illetve pénzforgalmi szolgáltató részére történő tájékoztatási kötelezettségét, valamint csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti,”
17. § A Hpt. 290. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„l) a tanúsítási eljárás – általános forgalmi adó nélkül számított – maximális díjával szemben támasztott feltételekre”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
18. § A Hpt. 162. § (5) bekezdésében a „262. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „262. § (3)–(5) bekezdésében” szöveg lép.
19. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 3. §-a a következő 8a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„8a. hangfelismerő rendszer: hangminták összehasonlító elemzésére képes, a személyazonosítást elősegítő informatikai alkalmazás,”
20. § (1) A Bv. tv. 76. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3b) Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott arcképmás- és a hangazonosításhoz szükséges adata a bv. intézet területén való tartózkodási helyének meghatározása, mozgásának és tevékenységének ellenőrzése, élete és testi épsége megóvása, bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetőjének, illetve a rendkívüli esemény résztvevőjének azonosítása céljából arcképfelismerő vagy hangfelismerő rendszer alkalmazása során felhasználható.”
(2) A Bv. tv. 76. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) A (3b) bekezdés alkalmazásában
a) arcképmás-azonosításhoz szükséges adat alatt az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvényben meghatározott arcképmás és arcképprofil fogalmat,
b) hangazonosításhoz szükséges adat alatt az informatikai eszköz igénybevételével készített és feldolgozható hangmintát
kell érteni.”
21. § A Bv. tv. 133. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Az elítélt köteles – különösen –)
„k) jeladóval rendelkező elektronikus karpántot viselni tartózkodási helyének és fizikai állapotának nyomon követése, valamint közvetlen utasítása és értesítése céljából.”
22. § (1) A Bv. tv. 150. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvényben meghatározott célból működtetett
a) pilóta nélküli állami légi járműre, vagy
b) a személyi állomány tagja feladatának ellátását támogató mobil elektronikai eszközre
elektronikus megfigyelési eszköz telepíthető.”
(2) A Bv. tv. 150. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A (4a) bekezdésben meghatározott eszköz – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a zárkában az ellenőrzéshez és az intézkedéshez szükséges ideig működtethető.”
23. § A Bv. tv. a következő 172/A. §-sal egészül ki:
„172/A. § (1) A kapcsolattartás emberi döntést támogató informatikai alkalmazással is ellenőrizhető. Az ellenőrzés a kapcsolattartásra való jogosultság vizsgálata körében a kapcsolattartó arcképmás- és hangazonosítására, valamint a kommunikáció tartalmára is kiterjed. Ez esetben, ha a kapcsolattartásra azért nem kerülhet sor, mert a kapcsolattartó személyazonosságát illetően kétség merül fel, vagy a személy nem azonos a jogosulttal, az erről való döntést a személyi állomány tagja hozza meg. A telefonbeszélgetés és a telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás során felmerülő okból a kapcsolattartást az informatikai alkalmazás közvetlenül is megszakíthatja.
(2) Ha a telefonbeszélgetést és a telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartást az informatikai eszköz emberi közreműködés nélkül ellenőrzi, az intézkedés jogszerűségének vizsgálata céljából a telefonbeszélgetés és a telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás rögzíthető. A felvétel a kapcsolattartást követően nem kezelhető és azt törölni kell, kivéve, ha
a) a kapcsolattartás megszakítására került sor, vagy
b) az ellenőrzés technikai végrehajtása érdekében szükséges.
(3) A kapcsolattartás megszakítása esetén a felvételt a büntetés-végrehajtási szervezet az intézkedés jogszerűsége vizsgálatának a lefolytatásáig, vagy ha az elítélt vagy a kapcsolattartó a jogszerűség vizsgálatáról hozott döntéssel szemben panaszt jelent be, a panasz elbírálásáig kezeli.
(4) Az ellenőrzés informatikai eszközzel történő technikai végrehajtása érdekében a felvételt a büntetés-végrehajtási szervezet legfeljebb a kapcsolattartást követő huszonnégy óráig kezeli. Ha a technikai ellenőrzés megjelölt határidején belül az informatikai eszköz a kapcsolattartás megszakítására alapot adó körülmény, fegyelemsértés elkövetésének gyanúját vagy rendkívüli esemény bekövetkezésnek kockázatát azonosítja, a felvételt a büntetés-végrehajtási szervezet a személyi állomány tagja által történő ellenőrzéséig, de legfeljebb öt munkanapig kezeli.
(5) Ha az ellenőrzés alapján a kapcsolattartás során elhangzottakkal összefüggésben fegyelemsértés vagy bűncselekmény gyanúja merül fel, a felvétel tekintetében a 150. § (5)–(10) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(6) A kapcsolattartás informatikai eszközzel történő ellenőrzéséről és a felvétel kezelésének szabályairól az elítéltet és a kapcsolattartót előzetesen tájékoztatni kell.
(7) A büntetés-végrehajtási szervezet a (2) bekezdés szerinti felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatai, így különösen magántitkai és magánéletének körülményei ne jussanak illetéktelen személy tudomására.
(8) A kapcsolattartás informatikai alkalmazás útján történő közvetlen megszakításának jogszerűségéről a személyi állománynak a bv. intézet parancsnoka által megbízott tagja dönt.
(9) Ha a (8) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeként vagy a panasz elbírálása nyomán az állapítható meg, hogy a kapcsolattartás megszakítása nem volt indokolt, a kapcsolattartás pótlására további egy alkalmat az adott vagy az azt követő hónapban biztosítani kell.”
24. § A Bv. tv. 173. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az elítélt hivatalos minőségben eljáró személlyel történő kapcsolattartása nem számítható be az egyes kategóriákhoz igazodó kapcsolattartásként és annak időtartama – a büntetés-végrehajtási szerv területére való ki- és belépés rendjére vonatkozó jogszabályban foglaltak megtartása mellett – nem korlátozott.”
25. § A Bv. tv. 174. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az elítélt a házirendben meghatározottak szerint a bv. intézet által létrehozott elektronikus levelezési címen is levelezhet. Az elektronikus levélhez dokumentum is csatolható. Az elektronikus levelezés informatikai alkalmazással is ellenőrizhető.”
26. § A Bv. tv. 392. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A fogvatartás biztonságának fenntartása érdekében az egyes rezsimeken belül a letartóztatott őrzésére, felügyeletére, ellenőrzésére, bv. intézeten belüli mozgására, látogatónak biztonsági beszélőfülkében történő fogadására, közös kulturális vagy sportrendezvényen, oktatásban vagy képzésben, vallási szertartáson való részvételére, előállítására vagy szállítására vonatkozó biztonsági előírások szigorúbbak lehetnek.”
27. § A Bv. tv.
a) 11. § (2) bekezdésében a „védőjével mind” szövegrész helyébe a „védőjével, valamint büntetőügyben eljáró ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult jogi képviselőjével mind” szöveg,
b) 11. § (5) bekezdésében a „képviselőként, akit” szövegrész helyébe a „képviselőként az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott, továbbá az, akit” szöveg,
c) 11. § (6) bekezdésében a „fogvatartott képviselőjével” szövegrész helyébe a „fogvatartott – a (2) bekezdésben meghatározott jogi képviselőn kívül – képviselőjével” szöveg,
d) 11. § (7) bekezdésében a „Telefonon történő” szövegrész helyébe a „Telefonon vagy telekommunikációs eszköz útján történő” szöveg,
e) 76. § (2) bekezdés f), l) és r) pontjában az „arcképmására” szövegrész helyébe „arcképmására és hangjára” szöveg,
f) 98. § (4) bekezdésében és 177. § (1a) bekezdésében a „fülkében vagy rácson keresztül” szövegrész helyébe a „beszélőfülkében” szöveg,
g) 150/A. § (4) bekezdésében a „(8) bekezdése” szövegrész helyébe a „(9) bekezdése” szöveg,
h) 155. § (4) bekezdésében a „formaruhával, alsóruhával és lábbelivel” szövegrész helyébe a „formaruhával, lábbelivel és kérelmére alsóruházattal” szöveg,
i) 177. § (3) bekezdésében a „beszélő fülkében, vagy rácson keresztül” szövegrész helyébe a „beszélőfülkében” szöveg,
j) 392. § (6) bekezdés c) pontjában a „hogy látogatóját” szövegrész helyébe a „hogy havonta három alkalommal látogatóját” szöveg,
k) 392. § (7) bekezdés c) pontjában a „biztonsági beszélőfülkében vagy biztonságtechnikai eszközökön keresztül” szövegrész helyébe az „az erre kijelölt helyiségben” szöveg
lép.
28. § Hatályát veszti a Bv. tv.
a) 78. § (2) bekezdésében az „a társadalmi kötődés program, illetve” szövegrész,
b) 109/B. § (4) bekezdés e) pontjában az „enyhébb végrehajtási szabályok hatálya alá vagy” szövegrész,
c) 436. § (4) bekezdése.
29. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) a következő 11/A. alcímmel egészül ki:
„11/A. Tájékoztatás és bejelentés visszaéléssel érintett ügylet esetén
37/A. § (1) Ezen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az ügyféltől kapott tájékoztatás alapján a nyomozó hatóság – védelemmel ellátott elektronikus üzenetben – vagy az ügyfél értesíti az ügyfélnek az 1. § (1) bekezdésben meghatározott és a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. § 22. pontja szerinti pénzforgalmi szolgáltatóját (e § alkalmazásában a továbbiakban: pénzforgalmi szolgáltató) minden olyan, a Pft. szerinti fizetési műveletről – ide nem értve a kártyaalapú fizetési műveletet –, amely esetében észszerű okból csalás gyanúja merül fel azzal kapcsolatban, hogy a fizetési műveletet az ügyfél nem kívánta jóváhagyni vagy tévedésben levő ügyfél hagyta jóvá (a továbbiakban: visszaéléssel érintett ügylet).
(2) Amennyiben a visszaéléssel érintett ügyletnek a fizető fél szolgáltatója általi teljesítése és az ügyletre vonatkozó (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele között kevesebb, mint 24 óra telt el, akkor az (1) bekezdés alapján értesített pénzforgalmi szolgáltató tájékoztatja a visszaéléssel érintett ügylet kedvezményezettjének pénzforgalmi szolgáltatóját
a) az értesítés tényéről,
b) a fizető fél nevéről, számlaszámáról,
c) a fizetési műveletben megjelölt kedvezményezett nevéről, számlaszámáról,
d) a fizetési művelet pénzneméről, összegéről és időpontjáról.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a visszaéléssel érintett ügyletről kapott (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő 12 órán belül, védelemmel ellátott elektronikus üzenetben kell teljesíteni.
(4) Ha a visszaéléssel érintett ügylet teljesítésének időpontját követően, a (2) bekezdés d) pontjában szereplő összegre vonatkozóan további fizetési műveletre – ide nem értve a kártyaalapú fizetési műveletet – kerül sor, akkor a visszaéléssel érintett ügylet kedvezményezettjének pénzforgalmi szolgáltatója tájékoztatja a további fizetési művelet kedvezményezettjének pénzforgalmi szolgáltatóját
a) a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás tényéről és a tájékoztatást küldő pénzforgalmi szolgáltató nevéről,
b) a további fizetési művelet fizető felének nevéről, számlaszámáról,
c) a további fizetési műveletben megjelölt kedvezményezett nevéről, számlaszámáról,
d) a további fizetési művelet pénzneméről, összegéről és időpontjáról,
e) a (6) bekezdés szerinti bejelentés alapján a pénzügyi információs egységtől a 31. § (3) bekezdése szerint kapott értesítés azonosító számáról, annak kézhezvételét követően.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott további fizetési műveletre vonatkozó tájékoztatást a – visszaéléssel érintett ügyletről – kapott, a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást követő 12 órán belül, védelemmel ellátott elektronikus üzenetben kell teljesíteni.
(6) A tájékoztatott pénzforgalmi szolgáltató a 30. § megfelelő alkalmazásával bejelentést tesz a pénzügyi információs egységnek a visszaéléssel érintett ügyletről, illetve – amennyiben erre sor került – a felfüggesztésről. A bejelentés a 30. § (2) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás adatait, a további fizetési műveletre vonatkozó adatokat, valamint az ezeket alátámasztó dokumentumokat tartalmazza.
(7) A (4) bekezdés szerinti tájékoztatásban érintett fizetési művelet teljesítését követően, a (4)–(5) bekezdés megfelelő alkalmazásával minden tájékoztatott pénzforgalmi szolgáltató, a tájékoztatásban szereplő összegre vonatkozó, minden további fizetési műveletről tájékoztatja a további fizetési művelettel érintett kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatóját.
(8) A (7) bekezdés alapján tájékoztatott pénzforgalmi szolgáltató a (6) bekezdés megfelelő alkalmazásával bejelentést tesz a pénzügyi információs egységnek, azzal, hogy a bejelentés a 30. § (2) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a (4) bekezdés szerinti tájékoztatás adatait, a további fizetési műveletre vonatkozó adatokat, valamint az ezeket alátámasztó dokumentumokat tartalmazza.
(9) A (2), (4) vagy (7) bekezdés alapján tájékoztatott pénzforgalmi szolgáltató a (6) vagy (8) bekezdés szerinti bejelentés esetén a fizetési művelet teljesítését a 34. § rendelkezései szerint felfüggesztheti.”
30. § A Pmt. 54. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató esetében az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a 37/A. § (2), (4) vagy (7) bekezdés szerinti tájékoztatásban foglalt információ felfedésére az érintett két vagy több szolgáltató között.”
31. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 13. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A harmadfokú eljárásban a Kúria öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.”
32. § A Be. 21. § (5) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a vármegye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel)
„6. a gazdasági csalás – kivéve a Btk. 374. § (6) bekezdés a) pontja szerinti gazdasági csalást –,”
(esetén.)
33. § A Be. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„111. § (1) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárása során olyan tényt állapít meg, vagy körülményt észlel, amely miatt hivatalból további bírósági vagy közigazgatási eljárás, illetve más eljárás kezdeményezésének vagy lefolytatásának van helye, e célból az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervet tájékoztatja. A katona gyanúsításáról tájékoztatni kell az elöljáróját.
(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság bármely természetes személynek, jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy szervnek tájékoztatást nyújthat olyan, a bűncselekmény elkövetésével összefüggő adatról, amely alapján a kialakult jogsértés orvoslása érdekében szükséges intézkedést megteheti vagy az újabb jogsértést megelőzheti.”
34. § A Be. 262. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A nyomozó hatóság és a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve az ügyészség engedélye nélkül kérhet adatszolgáltatást
a) az (1) bekezdés c) vagy e) pontjában meghatározott szolgáltatótól vagy szervezettől a velük szerződésben álló személy kilétére és a személyazonosító adataira vonatkozóan,
b) a központi bankszámla-nyilvántartást vezető nyilvántartó szervtől, a központi bankszámla-nyilvántartásban szereplő adatokra vonatkozóan, valamint
c) az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatótól vagy szervezettől, ha az érintett büntetőeljárásban részt vevő személy hozzájárult az adatszolgáltatás kéréséhez vagy annak teljesítéséhez.
(5) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az ügyészség engedélye nélkül adatszolgáltatás a büntetőeljárásban részt vevő személyt érintő valamennyi, a szolgáltató vagy szervezet által kezelt adat vonatkozásában kérhető.”
35. § A Be. „Adatkérés” alcíme a következő 265/A. §-sal egészül ki:
„265/A. § Ha a büntetőeljárás érdekeit nem sérti, az ügyészség és a nyomozó hatóság adatszolgáltatást kérhet olyan módon is, hogy az adatkérés keretében megkeresett szervet szankció kilátásba helyezése nélkül, önkéntes teljesítésre hívja fel.”
36. § A Be. 460. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nem ügydöntő végzést a véglegessé válására tekintet nélkül kell teljesíteni, illetve végrehajtani, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a nem ügydöntő végzés elleni fellebbezés halasztó hatályát e törvény kimondja.”
37. § A Be. 655. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a 656. § (2) vagy (4) bekezdése alapján a felülvizsgálati indítvány elutasításának nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati indítványt öt hivatásos bíróból álló tanácsban bírálja el.”
38. § A Be. 668. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elbírálása során öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. Ha a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elutasításának nincs helye, azt a Kúria tanácsa – az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel – tanácsülésen bírálja el.”
39. § A Be. 766. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A bíróság a 492. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból, vagy abban az esetben határoz az eljárás (2) bekezdés szerinti megszüntetéséről, ha a feljelentett büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró valamely további ok megállapítható.”
40. § A Be. 868. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha az ügy 2024. július 31. napjáig a bírósághoz érkezett, ezt követően is az a bíróság folytatja le az eljárást, amely a 21. § (5) bekezdésének 2024. július 31. napján hatályos szövege szerint rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.”
41. § A Be. 13. § (4) bekezdésében a „bíróság három” szövegrész helyébe a „bíróság – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – három” szöveg lép.
42. § Hatályát veszti a Be. 21. § (5) bekezdés 14. pontja.
43. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. augusztus 1-jén lép hatályba.
(2) A 15. § és a 17. § 2025. január 17-én lép hatályba.
44. § Az 5. alcím az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározatnak való megfelelést szolgálja.
