Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 22. alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § E rendelet hatálya
a) a központi költségvetésről szóló törvény 1. melléklet XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetében előirányzatként megállapított fejezeti kezelésű előirányzatokra és központi kezelésű előirányzatokra, amelyek vonatkozásában az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 1. melléklete szerint a fejezetet irányító szerv és annak vezetője a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 103. § (1) bekezdése szerinti tagja (a továbbiakban: miniszter),
b) a költségvetési évet megelőző évek központi költségvetéséről szóló törvényeiben az a) pont szerinti fejezetet irányító szerv vezetője által vezetett minisztérium és annak jogelődjei költségvetési fejezetében megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára, tekintet nélkül annak eredeti előirányzathoz való kapcsolódására vagy annak hiányára, és
c) a tárgyév során megállapított új fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok kiadási előirányzataira
[az a)–c) pont szerinti előirányzatok a továbbiakban együtt: előirányzatok] terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. acélipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti tevékenység,
2. alapkutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 84. pontja szerinti kísérleti vagy elméleti munka,
3. azonos vagy hasonló tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti tevékenység,
4. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás,
5. átlagos éves utasforgalom: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 148. pontja szerinti utasforgalom,
6. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom,
7. átmeneti támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősülő és az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID–19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, 2020/C 91 I/01 számú európai bizottsági közlemény (a továbbiakban: közlemény) 3.1. pontja szerint nyújtott támogatás,
8. áttelepítés: ha
a) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az EGT megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből az EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül,
b) az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja, és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és
c) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely, az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg,
9. belvízi hajó: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 164. pontja szerinti jármű,
10. belvízi kikötő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 156. pontja szerinti kikötő,
11. bérköltség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 31. pontja szerinti költség,
12. biogáz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117b. pontja szerinti biogáz,
13. biomassza: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117. pontja szerinti anyag,
14. biomasszából előállított üzemanyagok: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117d. pontja szerint előállított üzemanyagok,
15. bioüzemanyagok: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117a. pontja szerinti üzemanyagok,
16. bruttó támogatási egyenérték: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 22. pontja szerinti összeg,
17. csekély összegű támogatás:
a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti támogatás,
b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás,
c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 717/2014/EU bizottsági rendelet) hatálya alá tartozó támogatás, valamint
d) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás,
18. csoportmentességi rendeletek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet, az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet, az (EU) 2022/2473 bizottsági rendelet és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet,
19. dedikált infrastruktúra: az előzetesen azonosítható vállalkozás számára épített és az ő igényeihez szabott infrastruktúra,
20. digitalizáció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103c. pontja szerinti fejlesztés,
21. diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb,
22. egy és ugyanazon vállalkozás: az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk 2. pontja, valamint a 717/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti feltételeknek megfelelő vállalkozás,
23. eljárási innováció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 97. pontja szerinti módszer alkalmazása,
24. elsődleges mezőgazdasági termelés: az EUMSz I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet,
25. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség,
26. energetikai célú infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 130. pontja szerinti fizikai berendezés vagy létesítmény,
27. energiahatékonyság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103. pontja szerint megtakarított energiamennyiség,
28. energiahatékony távfűtés és távhűtés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 124. pontja szerinti távfűtés és távhűtés,
29. energiatárolás: a villamos energia végső felhasználásának elhalasztása a termelésnél későbbi időpontra, vagy a villamos energia átalakítása tárolható formájú energiává, az ilyen energia tárolása, valamint az ilyen energia ezt követő villamos energiává való visszaalakítása,
30. észszerű nyereség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 142. pontja szerinti nyereség,
31. élelmiszer-feldolgozás: a mezőgazdasági termék feldolgozás és forgalmazás tevékenység, illetve a 10 „Élelmiszergyártás” és 11 „Italgyártás” Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’08) kód alá tartozó tevékenység,
32. finanszírozási hiány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 118. pontja szerinti hiány,
33. folyékony bio-energiahordozó: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117c. pontja szerinti bio-energiahordozó,
34. foglalkoztatottak számának nettó növekedése: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 32. pontja szerinti növekedés,
35. független harmadik fél: olyan vállalkozás, amely nem minősül egy másik meghatározott vállalkozás vonatkozásában a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (2) bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak,
36. halászati és akvakultúra-termékek: az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete szerinti termékek,
37. hatékony együttműködés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 90. pontja szerinti együttműködés,
38. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti munkavállaló,
39. helyi infrastruktúra: olyan infrastruktúra, amely helyi szinten járul hozzá az üzleti és fogyasztói környezet korszerűsítéséhez és ipari bázisok fejlesztéséhez,
40. hitelszerződés: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:382. §-a szerinti szerződés,
41. hozzáférési infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 159. pontja szerinti infrastruktúra,
42. hidrogéntöltő infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102b. pontja szerinti infrastruktúra,
43. hivatásos csapat: az a sportvállalkozás, amely hivatásos sportolót alkalmaz,
44. hivatásos sport: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 143. pontja szerinti sporttevékenység,
45. hivatásos sportoló: az a sportoló, aki jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen vagy más módon, ellenszolgáltatás fejében folytat sporttevékenységet. A sporttevékenységért nyújtott ellenszolgáltatásnak meg kell haladnia a részvételi költségeket, és a sportoló jövedelmének jelentős részét kell kitennie, függetlenül attól, hogy a sportoló és az érintett sportvállalkozás kötött-e munka- vagy más, munkavégzésre irányuló szerződést. Nem minősül ellenszolgáltatásnak a sportrendezvényen való részvételhez kapcsolódó utazási és szállásköltségek megtérítése,
46. hőszivattyú: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 108b. pontja szerinti gép, készülék vagy berendezés,
47. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak,
48. induló beruházás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 49. pontja szerinti beruházás,
49. innovációs tanácsadás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 94. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő tanácsadás, segítségnyújtás és képzés,
50. innovációs támogató szolgáltatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 95. pontja szerinti szolgáltatás,
51. ipari kutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 85. pontja szerinti tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat,
52. kapcsolt energiatermelés vagy kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 108. pontja szerinti energiatermelés,
53. kapcsolt vállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (3) bekezdése szerinti vállalkozás továbbá az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 702/2014/EU bizottsági rendelet) I. melléklet 3. cikk (3) bekezdése szerinti vállalkozás,
54. kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó: az a beruházó, amely a kérelmet benyújtó beruházóval a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti anya- vagy leányvállalati kapcsolatban áll,
55. kikötői felépítmény: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 158. pontja szerinti felépítmény,
56. kikötői infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 157. pontja szerinti infrastruktúra,
57. kísérleti fejlesztés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti fejlesztés,
58. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti vállalkozás,
59. kockázatfinanszírozási célú intézkedés: a végső kedvezményezett kis- és középvállalkozásnak nyújtott sajáttőke- és kvázi sajáttőke-befektetés, hitel, kezességvállalás, valamint ezek kombinációja,
60. kotrás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 160. pontja szerinti tevékenység,
61. közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahely: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 62. pontja szerinti munkahely,
62. kutatási infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti infrastruktúra,
63. kutató-tudásközvetítő szervezet: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 83. pontja szerinti szervezet,
64. kvázi sajáttőke-befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 66. pontja szerinti finanszírozási forma,
65. légitársaság: az (EU) 2017/1084 bizottsági rendelettel módosított 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 145. pontja szerinti légitársaság,
66. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység,
67. létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került, vagy – ha nem vásárolják meg – bezárásra került volna, és – kivéve, ha egy kisvállalkozást az eladónak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy korábbi munkavállalója vásárol meg – a felvásárló beruházó a létesítmény tulajdonosától független harmadik fél,
68. lignit: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43a. pontja szerinti anyag,
69. magasan képzett munkaerő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 93. pontja szerinti munkaerő,
70. megújuló energia vagy megújuló energiaforrásból előállított energia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 109. pontja szerinti energia,
71. megújuló hidrogén: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102c. pontja szerint előállított hidrogén,
72. megújuló energiaforrásokon alapuló kapcsolt energiatermelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 108a. pontja szerinti energiatermelés,
73. megújuló villamos energia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102d. pontja szerinti villamos energia,
74. megvalósíthatósági tanulmány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 87. pontja szerinti tanulmány,
75. megváltozott munkaképességű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 3. pontja szerinti munkavállaló,
76. mezőgazdasági ágazat: a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások összessége,
77. mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti termék,
78. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti tevékenység,
79. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti tevékenység,
80. mezőgazdasági üzem: az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 2. cikk 6. pontja szerinti üzem,
81. multifunkcionális szabadidős létesítmény: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikk (3) bekezdése szerinti létesítmény,
82. működési eredmény: a beruházásnak az Sztv. 3. § (4) bekezdés 5. pontja szerinti hasznos élettartama alatt elért – a projektkockázat és a tőkeköltség alapján a támogatást nyújtó által jóváhagyott diszkonttényezővel diszkontált – bevételei, csökkentve az ugyanezen diszkonttényezővel diszkontált működési költségekkel, így különösen a személyi jellegű ráfordítással, anyagköltséggel, a szerződéses szolgáltatással, a távközléssel, az energiával és a karbantartással, a bérleti díjjal, az adminisztrációval összefüggő költséggel, kivéve az olyan értékcsökkenési és a finanszírozási költséget, amelyet beruházási támogatásból már fedeztek, azzal, hogy amennyiben a számítás eredménye negatív, a működési eredmény értéke nulla,
83. nagyberuházás: az az induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege az összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
84. nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 107. pontja szerinti energiatermelés,
85. nagyvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás,
86. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott vállalkozás,
87. okosfunkció-fogadási alkalmasság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103d. pontja szerinti jellemző,
88. összeszámítási szabály: a nagyberuházás elszámolható költségei kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni a kérelemben szereplő beruházást és a kérelmet benyújtó beruházó, valamint a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a kérelemben szereplő beruházással azonos vármegyében megkezdett, ugyanazon vagy hasonló tevékenységhez kapcsolódó, regionális beruházási támogatásban részesülő beruházást,
89. pályázat: támogatási program végrehajtása érdekében megjelentetett pályázati felhívás, pályázati útmutató vagy pályázati kiírás a támogatási programban való részvételre,
90. pénzügyi közvetítő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 34. pontja szerinti pénzügyi intézmény,
91. primerenergia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103a. pontja szerinti energia,
92. projekt vagy beruházás megkezdése:
a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,
b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén
ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,
bb) – a ba) pont szerinti megrendelés hiányában – az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja,
bc) – a ba) pont szerinti megrendelés és a bb) pont szerinti szerződés hiányában – a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon,
c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja,
d) az a)–c) alpont közül több alpont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont, azzal, hogy nem tekinthető a projekt vagy beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a projekt vagy beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése,
93. regionális beruházási támogatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 41. pontja szerinti támogatás,
94. regionális repülőtér: repülőtéri szolgáltatásokat magában foglaló tevékenységet végző olyan repülőtér, amelynek átlagos éves utasforgalma nem haladja meg a hárommillió főt,
95. repülőtér: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 146. pontja szerinti repülőtér,
96. repülőtéri infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 144. pontja szerinti infrastruktúra,
97. repülőtéri szolgáltatások: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 147. pontja szerinti szolgáltatások,
98. saját forrás: a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett állami támogatást, valamint az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a tagállam ellenőrzése alá közvetlenül vagy közvetve nem tartozó uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás,
99. sajáttőke-befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 74. pontja szerinti befektetés,
100. sertés: az ex 0103921900 vámtarifaszámú, legalább 70 kg élősúlyú vágósertés vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer szerinti tenyészsertés,
101. szállítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 5. pontja szerinti személyszállítás vagy szolgáltatás,
102. személyi jellegű ráfordítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 88. pontja szerinti ráfordítás,
103. szénipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 13. pontja szerinti szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység,
104. szinten tartást szolgáló eszköz: olyan eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, valamint a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné,
105. szokásos piaci feltételek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 39a. pontja szerinti feltétel,
106. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti intenzitás,
107. támogatási program: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 16. pontja szerinti program,
108. támogatást nyújtó: az egyedi támogatás odaítéléséről döntő vagy a támogatási program, valamint a pályázat elkészítéséért felelős szerv vagy személy,
109. támogatott létesítmény: áttelepítés esetén az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítmény, ahol a támogatott beruházásra sor kerül, azaz amely létesítménybe a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó áthelyezi az azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét,
110. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontjában meghatározott támogatási egyenérték,
111. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz,
112. távfűtés és távhűtés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 124a. pontja szerinti távfűtés vagy távhűtés,
113. teljes finanszírozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 37. pontja szerinti finanszírozás,
114. termékágazat: a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 20-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdés a)–w) pontjában szereplő ágazat,
115. természetes személy: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 73. pontja szerinti személy,
116. természeti katasztrófához hasonlító kedvezőtlen éghajlati jelenség: az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti éghajlati jelenség,
117. tőkejuttatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 70. pontja szerinti juttatás,
118. tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 76. pontja szerinti kis- és középvállalkozás,
119. turisztikai tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 47. pontja szerinti tevékenység,
120. uniós szabvány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102. pontja szerinti szabvány,
121. válságtámogatás: az „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című, 2023. március 17-i, 2023/C 101/03. számú európai bizottsági közlemény 2.1. szakasza szerinti támogatás,
122. vállalkozás: agrárvállalkozás vagy élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozás,
123. versenyeztetéses ajánlattételi eljárás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 38. pontja szerinti eljárás.
3. § (1) A Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetben előirányzatként megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok részletes felhasználási szabályait az 1. melléklet, a központi kezelésű előirányzatok részletes felhasználási szabályait a 2. melléklet tartalmazza. Az 1. és 2. mellékletben meghatározott felhasználási szabályokat az egyes előirányzatokhoz rendelt megfelelő államháztartási egyedi azonosító számmal azonosított előirányzatra kell alkalmazni, annak a fejezeten belüli címrendi besorolásától függetlenül.
(2) Az e rendelet alapján
a) kijelölt kezelő szerv, valamint
b) – ha e rendelet a hatálya alá tartozó előirányzat esetében lebonyolító szerv igénybevételét lehetővé teszi – az Ávr. szerinti megállapodás keretében kijelölt lebonyolító szerv
(a kezelő szerv és a lebonyolító szerv a továbbiakban együtt: szerv) által az e rendelet hatálya alá tartozó előirányzatok vonatkozásában az e rendelet hatálybalépését megelőzően tett kötelezettségvállalást és teljesített kifizetést az arra jogosult szerv által tett kötelezettségvállalásnak és teljesített kifizetésnek kell tekinteni.
4. § (1) A támogató – a 4. alcímben meghatározott kivételekkel – az állami támogatás odaítélésekor tájékoztatja a kedvezményezettet a nyújtott támogatás támogatástartalmáról, a támogatásra vonatkozó, 9. § szerinti támogatási kategóriáról és annak szabályairól.
(2) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.
5. § (1) A 651/2014/EU bizottsági rendelet, az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet, az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet és a 717/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.
(2) Nem ítélhető meg támogatás
a) − a 22–24. alcím szerinti támogatás kivételével − azon szervezet részére, amely a támogatás odaítélésekor még nem tett eleget valamennyi, az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizettetésére kötelező, Magyarországnak címzett határozata alapján fennálló visszafizetési kötelezettségének,
b) − a 22–24. alcím szerinti támogatás kivételével − nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére,
c) − a 9., 10., 12., 14. és 24. alcím szerinti támogatás kivételével − halászati és akvakultúra-termékek termeléséhez,
d) − a 9., 10., 12., 14. és 24. alcím, valamint – ha a támogatás összegét nem a piacon vásárolt vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg − a 23. és 29. alcím szerinti támogatás kivételével – támogatás halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásához és forgalmazásához,
e) − a 8., 10., 12., 14–18., 23., 25. és 26. alcím szerinti támogatás kivételével − elsődleges mezőgazdasági termeléshez,
f) mezőgazdasági termék feldolgozásához és mezőgazdasági termék forgalmazásához az 5–24., valamint a 26–29. alcím szerinti támogatás, ha
fa) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy
fb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,
g) a 25. alcím szerinti támogatás mezőgazdasági termék feldolgozásához és mezőgazdasági termék forgalmazásához,
h) exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha a támogatás az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,
i) abban az esetben, ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,
j) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi,
k) – a 22–24. alcím szerinti támogatás kivételével – a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbányák részére,
l) – a 22–24. alcím szerinti támogatás kivételével – atomenergia termeléshez.
(3) Nem ítélhető meg a 24. alcím szerinti támogatás
a) amennyiben annak összegét a piacon beszerzett vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján állapították meg;
b) exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha a támogatás az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik;
c) abban az esetben, ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé;
d) halászhajók vásárlásához;
e) halászhajók főhajtóműveinek vagy kiegészítő hajtóműveinek korszerűsítéséhez vagy cseréjéhez;
f) a halászhajó halászati kapacitásának növelését célzó műveletekre vagy halfelderítési képességének növelését célzó berendezésekre;
g) új halászhajók építéséhez vagy halászhajók behozatalához;
h) a halászati tevékenységek végleges vagy ideiglenes szüneteltetésére, kivéve az (EU) 2021/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. és 21. cikkében rögzített feltételeket teljesítő támogatást;
i) a felderítő halászatra;
j) vállalkozás tulajdonjogának átadására;
k) közvetlen újratelepítésre, kivéve abban az esetben, ha azt valamely uniós jogi aktus állományvédelmi intézkedésként kifejezetten előírja, illetve kísérleti újratelepítés esetén.
(4) Amennyiben a kedvezményezett a (2) bekezdés c)–f) pontjában kizárt ágazatok bármelyikében és ezektől eltérő egy vagy több ágazatban egyaránt végez tevékenységet, a 22. alcím szerinti támogatás akkor nyújtható a kedvezményezett részére ez utóbbi egyéb tevékenységhez, ha a kedvezményezett megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztásával vagy számviteli elkülönítéssel – biztosítja, hogy a (2) bekezdés c)–f) pontja szerinti kizárt ágazatokban végzett tevékenységek ne részesüljenek a 22. alcím szerinti támogatásban.
(5) Nem minősül exporttámogatásnak az olyan támogatás, amellyel a kereskedelmi vásárokon való részvétel költségeihez vagy olyan tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeihez járulnak hozzá, amelyek valamely új vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükségesek.
(6) A 651/2014/EU bizottsági rendelet vagy az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet alapján támogatás – az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás és a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás kivételével – csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében vagy az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.
(7) A (6) bekezdés szerinti támogatási kérelem benyújtása előtt felmerült költségekre kizárólag az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet vagy a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás nyújtható.
6. § (1) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, hazai vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.
(2) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, hazai vagy uniós forrásból származó állami támogatással.
(3) Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.
(4) Amennyiben a 4. és 9., valamint a 22–24. alcím szerinti támogatás nem rendelkezik azonosítható elszámolható költségekkel, a támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.
(5) A 23., 25. és 26. alcím szerinti támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 145. cikk (2) bekezdése és 146. cikke szerinti kifizetésekkel, ha az ilyen halmozódás eredményeként a támogatási intenzitás vagy a támogatási összeg meghaladná a 23., 25. és 26. alcím szerinti értékeket.
7. § (1) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.
(2) A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával.
(3) Ha a támogatás nyújtása az uniós állami támogatási szabályok értelmében az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától függ, a támogatás az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően fizethető ki.
(4) Az általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) nem támogatható, kivéve, ha az ÁFA-ra vonatkozó jogszabályok értelmében nem igényelhető vissza.
(5) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) és c) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege
1. regionális beruházási támogatás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt − figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket − egy legalább 110 millió euró elszámolható költségű beruházási támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként meghaladja
a) a 24,75 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 30%,
b) a 41,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 50%,
c) a 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 60%,
2. a kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
3. a kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
4. a kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként meghaladja a 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
5. induló vállalkozásnak nyújtott támogatás esetén meghaladja a támogatási kategóriára vonatkozó szabályokban meghatározott mértéket,
6. kutatásfejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén
a) vállalkozásonként és projektenként meghaladja az 55 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,
b) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 35 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az ipari kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,
c) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,
d) meghaladja a 2. pont a)–c) alpont szerinti összeg kétszeresét EUREKA-projekt vagy az EUMSz 185. vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás által megvalósított projekt, vagy a 28. § (5) bekezdés b) pontjában előírt feltételeknek megfelelő projekt esetén,
e) meghaladja a 6. pont a)–d) alpont szerinti összeg 150%-át, ha a kutatásfejlesztési projekthez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják − amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában kell kifejezni −, és ha az intézkedés biztosítja, hogy a projekt észszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésekor irányadó diszkont kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre,
f) kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányhoz nyújtott támogatás esetén tanulmányonként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
7. a kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén infrastruktúránként meghaladja a 35 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
8. a kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
9. eljárási és szervezési innováció támogatása esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 12,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
10. képzési támogatás esetén képzési projektenként meghaladja a 3 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
11. épületek energiahatékonyságának kivételével az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás, épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházásonként meghaladja a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
12. energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházásonként meghaladja a 70 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
13. kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító
a) beruházási támogatás esetén meghaladja a projektenként 165 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
b) működési támogatás esetén meghaladja a vállalkozásonként évente 82,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
14. sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja a 33 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy a projekt teljes költsége meghaladja a 110 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
15. a regionális repülőterekre irányuló támogatás esetében meghaladja a 63. §-ban meghatározott mértéket,
16. helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja egyazon infrastruktúra esetén a 11 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy a 22 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó összköltséget,
17. mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, elsődleges mezőgazdasági termeléshez irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás esetén kedvezményezettenként és projektenként meghaladja a 0,6 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
18. a mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
(6) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén a projekt elszámolható költsége meghaladja
a) a 44 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy
b) − a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikkében meghatározott munkatervben szereplő belvízi kikötő esetén − az 55 millió eurónak megfelelő forintösszeget, azzal, hogy ha a projekt kotrást is tartalmaz, e pont alkalmazásában az adott belvízi kikötőben egy naptári éven belül végrehajtott összes kotrási tevékenység tekintendő a projekt részének.
(7) E rendelet alapján
a) a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás esetén 2027. június 30-ig,
b) az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás esetén 2031. június 30-ig,
c) a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás esetén 2030. június 30-ig,
d) az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatás esetén 2028. június 30-ig,
e) az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet szerinti támogatás esetén 2030. június 30-ig,
f) válságtámogatás esetén 2024. június 30-ig,
g) halászati csekély összegű támogatás esetén 2027. december 31-ig
lehet támogatási döntést hozni.
8. § (1) A támogatást nyújtó köteles adatot szolgáltatni a Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke és az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából a 100 000 eurónak, az elsődleges mezőgazdasági termelés támogatása esetén a 10 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásokról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az Atr. 18/A–18/D. §-a szerint kell teljesíteni.
9. § Az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében az 1. mellékletben foglalt táblázat
1. 4–13. és 15. sora alapján az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás;
2. 4., 6., 8., 9. és 15. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13. és 14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás;
3. 4., 6., 8., 9. és 15. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 17. cikke szerinti kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás;
4. 8., 9. és 15. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 18. cikke szerinti kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás;
5. 8., 9. és 15. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 19. cikke szerinti kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás;
6. 8., 9. és 15. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 22. cikke szerinti induló vállalkozásnak nyújtott támogatás;
7. 6., 8., 9. és 15. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 25. cikke szerinti kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás;
8. 6., 8., 9. és 15. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 26. cikke szerinti kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás;
9. 6., 8., 9. és 15. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 28. cikke szerinti kis- és középvállalkozásoknak nyújtott innovációs támogatás;
10. 6., 8. és 9. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 29. cikke szerinti eljárási és szervezési innováció támogatása;
11. 9. és 15. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti képzési támogatás;
12. 7. és 9. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 38. cikke szerinti az épületek energiahatékonyságának kivételével az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás;
13. 7. és 9. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 38a. cikke szerinti épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás;
14. 7. és 9. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 41. cikke szerinti a megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás;
15. 7. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 48. cikke szerinti energetikai infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás;
16. 10. és 15. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 53. cikke szerinti a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás;
17. 11. és 15. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikke szerinti sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás;
18. 9. és 15. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56. cikke szerinti helyi infrastruktúrára irányuló támogatás;
19. 15. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56a. cikke szerinti regionális repülőterekre irányuló támogatás vagy az Európai Bizottság előzetes jóváhagyását igénylő támogatási intézkedés esetén az Európai Bizottságnak a repülőtereknek és a légitársaságoknak nyújtott állami támogatásról szóló közleménye (2014/C99/03) szerinti támogatás;
20. 15. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56c. cikke szerinti belvízi kikötőkre irányuló támogatás;
21. 4. és 15. sora alapján az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatás;
22. 4. sora alapján a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti halászati és akvakultúra ágazatban nyújtott csekély összegű támogatás;
23. 4. sora alapján az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 14. cikke szerinti az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás;
24. 4. sora alapján az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 17. cikke szerinti mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás;
25. 4–15. sora alapján az SA.106542 (2023/N) számú, valamint az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglaltakkal összhangban az „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című, 2023. március 17-i, 2023/C 101/03. számú európai bizottsági közlemény 2.1. szakasza szerinti válságtámogatás;
26. 4. sora alapján az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősülő, és az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID–19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, 2020/C 91 I/01 számú európai bizottsági közlemény 3.1. pontja szerint nyújtott támogatás
nyújtható.
10. § (1) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 4. sora szerint a Széchenyi Kártya Program Konstrukciók – a 11. §-ban meghatározott Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók kivételével – keretében nyújtott kamattámogatás, kezelési költségtámogatás és egyéb költségtámogatás a támogatott ügylet jellegétől függően a 22. alcímben meghatározott csekély összegű támogatásnak, a 23. alcímben meghatározott mezőgazdasági csekély összegű támogatásnak vagy az Európai Bizottságnak az SA.103089 (2022/N) számú ügyben hozott C(2022) 4303 final számú határozata és ezen bizottsági határozatot érintő módosító határozatai szerinti, a 29. alcímben meghatározott válságtámogatásnak minősül.
(2) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 4. sora szerinti intézményi kezességi díjtámogatás és a Széchenyi Kártya Program Konstrukciók keretében nyújtott kezességi díjtámogatás a támogatott ügylet jellegétől függően a 22. alcímben meghatározott csekély összegű támogatásnak, a 23. alcímben meghatározott mezőgazdasági csekély összegű támogatásnak, az Európai Bizottságnak az SA.103315 (2022/N) számú ügyben hozott C(2022) 5019 final számú határozata, vagy az SA.103089 (2022/N) számú ügyben hozott C(2022) 4303 final számú határozata szerinti, a 29. alcímben meghatározott válságtámogatásnak minősül, az érintett bizottsági határozatok mindenkori módosításainak figyelembevételével.
(3) A Széchenyi Kártya Programban, illetve az előirányzat felhasználásában a KAVOSZ Széchenyi Kártya Program Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: KAVOSZ Zrt.) közreműködői feladatokat ellátó és a Széchenyi Kártya Programot működtető szervezet, amelynek keretében ellátja a Széchenyi Kártya Program Konstrukciók lebonyolítása és működtetése során a Támogató jóváhagyásával kiadott, a Konstrukciók részletes szabályait tartalmazó, a KAVOSZ Zrt. honlapján közzétett, mindenkor hatályos Széchenyi Kártya Program Üzletszabályzatában meghatározott és a Támogató által rábízott feladatokat.
(4) A Széchenyi Kártya Program Konstrukciók keretében a vállalkozásoknak csekély összegű támogatás alkalmazása esetén a megítélt támogatás összegébe a hitelkeret támogatott futamidejének időszakára jutó kamattámogatás, kezelési költségtámogatás, egyéb, pénzügyi intézmény által megelőlegezett költségtámogatás és kezességi díjtámogatás, valamint a kezességvállaló intézmény kedvezményes kezességvállalásából adódó támogatástartalom összege számít bele.
(5) Csekély összegű támogatásként nyújtott intézményi kezességi díjtámogatás esetén a Garantiqa Hitelgarancia Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Garantiqa Zrt.), a Széchenyi Kártya Program Konstrukciók keretében csekély összegű támogatásként nyújtott támogatások esetén – kezességvállaló intézmény kedvezményes kezességvállalásából adódó támogatástartalom kivételével – a KAVOSZ Zrt. tájékoztatja a kedvezményezettet arról, hogy csekély összegű támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Unió Hivatalos lapjában való kihirdetésre, valamint meg kell határoznia a támogatás összegét, az Atr. 2. mellékletében foglalt módszertan alapján kiszámolt támogatástartalomban kifejezve.
(6) A Széchenyi Kártya Program Konstrukciók keretében a kedvezményezett számára az (1) bekezdésben meghatározott válságtámogatásként megítélt válságtámogatás összegébe a hitel támogatott futamidejének időszakára eső kamattámogatás, kezelési költségtámogatás és egyéb költségtámogatás a (2) bekezdés szerinti, 29. alcímben meghatározott válságtámogatásnak minősülő kezességi díjtámogatás összege számít bele.
(7) A Széchenyi Kártya Program Konstrukciók keretében lehetőség van egy hitelügylethez kapcsolódóan a 29. alcímben meghatározott válságtámogatási jogcímen biztosított támogatás nyújtására és a kezességvállaló intézmény kezességvállalása tekintetében csekély összegű jogcímen biztosított készfizető kezesség biztosítására. Ez esetben a megítélt támogatás összegébe az (1) és (2) bekezdés szerinti, a 29. alcímben meghatározott válságtámogatásnak minősülő kamattámogatás, kezelési költségtámogatás, kezességi díjtámogatás, valamint a kezességvállaló intézmény csekély összegű jogcímen vállalt kedvezményes kezességvállalásából adódó támogatástartalom együttes összege számít bele.
(8) A Széchenyi Kártya Program Konstrukciók keretében a vállalkozásoknak az (1) és (2) bekezdés szerinti, a 29. alcímben meghatározott válságtámogatásnak minősülő kamattámogatás, kezelési költségtámogatás, kezességi díjtámogatás és egyéb költségtámogatás esetén a KAVOSZ Zrt. írásban tájékoztatja a kedvezményezettet arról, hogy válságtámogatásban részesült a válságközlemény 2.1. szakasza alapján elfogadott bizottsági határozatok szerint. A tájékoztatásban rögzíteni kell a válságtámogatás támogatástartalmát, amely megfelel a teljes odaítélt kamattámogatás, kezelési költségtámogatás, kezességi díjtámogatás és egyéb költségtámogatás összegének, jelenérték számítása nélkül.
(9) A (2) bekezdés szerinti kezességi díjtámogatás esetén – a Széchenyi Kártya Program Konstrukció kivételével – a Garantiqa Zrt. írásban tájékoztatja a kedvezményezettet arról, hogy támogatásban részesült az ügylet jellegétől függően csekély összegű jogcímen vagy a válságközlemény 2.1. szakasza alapján.
(10) A Széchenyi Kártya Program Konstrukciókhoz az (1) és (2) bekezdés szerinti, a 29. alcímben meghatározott válságtámogatásnak minősülő kamattámogatás, kezelési költségtámogatás biztosítása esetén lehetőség van a Garantiqa Zrt. által a válságközlemény 2.2. szakasza szerint vállalt készfizető kezesség biztosítására is, amely készfizető kezességvállalásnak és a hozzá kapcsolódó kezességi díjtámogatásnak nincs a válságközlemény 2.1. szakasza szerinti támogatási keretet terhelő támogatástartalma.
(11) A kamattámogatások, kezelési költségtámogatások, egyéb költségtámogatások és kezességi díjtámogatások kifizetésében részesülők köre azon pénzügyi intézmények, amelyek a vállalkozásnak megítélt támogatás összegét az Ávr. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megelőlegezik a végső kedvezményezettnek minősülő, támogatásra jogosult mikro-, kis- és középvállalkozások részére.
11. § (1) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 4. sora szerint az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében nyújtott pénzügyi intézmény által megelőlegezett kamattámogatás, kezességi díjtámogatás, kezelési költségtámogatás és a pénzügyi intézmény által nem megelőlegezett egyéb költségtámogatás
a) a 22. alcímben meghatározott általános csekély összegű támogatásnak,
b) a 23. alcímben meghatározott mezőgazdasági csekély összegű támogatásnak,
c) a 24. alcímben meghatározott halászati és akvakultúra ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásnak
[az a)–c) pont a továbbiakban együtt: csekély összegű támogatás] vagy
d) a 29. alcímben meghatározott, az Európai Bizottságnak az SA.103089 (2022/N) számú ügyben hozott C(2022) 4303 final számú határozata és ezen bizottsági határozatot érintő módosító határozatai szerinti válságtámogatásnak vagy
e) a 20. alcímben meghatározott, az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID–19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, 2020/C 91 I/01 számú európai bizottsági közlemény szerinti átmeneti támogatásnak
[az a)–e) pont a továbbiakban együtt: támogatás] minősül.
(2) Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében a vállalkozásoknak csekély összegű támogatás jogcímen nyújtott támogatás alkalmazása esetén a megítélt csekély összegű támogatás összegébe kamattámogatás, kezességi díjtámogatás, kezelési költségtámogatás és egyéb költségtámogatás, valamint az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: AVHGA) kedvezményes kezességvállalásából adódó támogatástartalmának összege számít bele.
(3) Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében a kedvezményezett számára az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott válságtámogatásként megítélt válságtámogatás összegébe a hitel támogatott futamidejének időszakára eső kamattámogatás, kezességi díjtámogatás, kezelési költségtámogatás számít bele.
(4) Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében lehetőség van egy hitelügylethez kapcsolódóan a 29. alcímben meghatározott válságtámogatási jogcímen biztosított támogatás nyújtására és az AVHGA kedvezményes díjon nyújtott kezességvállalásából származó támogatás tekintetében csekély összegű támogatás jogcímen biztosított készfizető kezesség biztosítására. Ez esetben a megítélt támogatás összegébe az (1) bekezdés d) pontja szerinti, a 29. alcímben meghatározott válságtámogatásnak minősülő kamattámogatás, kezelési költségtámogatás, kezességi díjtámogatás és valamint az AVHGA csekély összegű támogatás jogcímen vállalt kedvezményes kezességvállalásából adódó támogatástartalom együttes összege számít bele.
(5) Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében a vállalkozásoknak járó kamattámogatás, kezességi díjtámogatás, kezelési költségtámogatás esetén a Magyar Államkincstár írásban tájékoztatja a kedvezményezettet arról, hogy támogatásban részesült.
(6) Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók az (1) bekezdés d) pontja szerinti, a 29. alcímben meghatározott válságtámogatásnak minősülő kamattámogatás, kezelési költségtámogatás biztosítása esetén lehetőség van az AVHGA által a válságközlemény 2.2. szakasza szerint vállalt készfizető kezesség biztosítására is, amely készfizető kezességvállalásnak és a hozzá kapcsolódó kezességi díjtámogatásnak nincs a válságközlemény 2.1. szakasza szerinti támogatási keretet terhelő támogatástartalma.
12. § (1) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 4. sora szerint az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) hitelprogramjainak kamattámogatása a támogatott ügylet jellegétől függően az 5. alcímben meghatározott regionális beruházási támogatásnak, a 6. alcímben meghatározott kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatásnak, a 22. alcímben meghatározott csekély összegű támogatásnak, a 23. alcímben meghatározott mezőgazdasági csekély összegű támogatásnak, a 25. alcímben meghatározott elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatásnak, a 26. alcímben meghatározott mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatásnak vagy a 29. alcímben meghatározott válságtámogatásnak minősül.
(2) A támogatás összegébe a hitelkeret támogatott futamidejének időszakára jutó kamattámogatás, valamint az MFB Krízis Hitel és az MFB Gazdaság Újjáépítési Hitel Program 2.0. esetében ezen felül a kezességi díjtámogatás támogatástartalmának összege számít bele.
(3) Az állami támogatásról szóló igazolást az Atr. 4. §-ában foglaltakkal összhangban a kedvezményezett (adós) részére közvetlen finanszírozás esetén az MFB Zrt. adja ki. Refinanszírozás esetén az MFB Zrt. által előkészített igazolást a közreműködő pénzügyi vállalkozás vagy hitelintézet dokumentált módon átadja a kedvezményezett (adós) részére. A tájékoztatás csekély összegű támogatás esetén kifejezetten utal a csekély összegű támogatásokról szóló (EU) 2023/2831 bizottsági rendeletre, valamint az 1408/2013/EU bizottsági rendeletekre hivatkozva annak pontos címére és az Európai Unió Hivatalos lapjában való kihirdetésre.
13. § (1) A regionális beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területeken kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalkozás valósít meg.
(2) Nagyvállalkozás esetén a termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező beruházás esetén a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.
(3) Meglévő létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékkel történő bővítését eredményező induló beruházás esetén az elszámolható költségeknek legalább 200%-kal meg kell haladniuk az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.
14. § (1) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.
(2) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy ha a beruházó kis- és középvállalkozásnak minősül.
(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.
(4) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a beruházó az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.
(5) A kedvezményezett − a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg − a támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő legalább két évig nem kerül sor a létesítmény áttelepítésére abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.
15. § Nem nyújtható támogatás
a) az acélipari tevékenységhez,
b) a lignitipari tevékenységhez,
c) a szénipari tevékenységhez,
d) az ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához vagy a kapcsolódó infrastruktúrához,
e) az energiatermelési, energiatárolási, energiaátviteli, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz,
f) a szélessávú ágazatban végzett tevékenységhez.
16. § (1) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az egyes területeken az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (2)–(5) bekezdésben foglaltakra.
(2) A támogatási intenzitás − a nagyberuházások kivételével − kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a beruházó a kérelem benyújtásakor, valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek.
(3) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke nagyberuházás esetén az Atr. 25. § (3) bekezdésében meghatározott mérték.
(4) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos vármegyében megkezdett olyan beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét, amely azonos vagy hasonló tevékenységhez kapcsolódik.
(5) Ha az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (4) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.
17. § (1) A támogatás keretében elszámolható
a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,
b) a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége vagy
c) az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat.
(2) Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:
a) a tárgyi eszköznek az Sztv. 47., 48. és 51. §-a szerinti költsége,
b) immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban együtt: támogatható immateriális javak) Sztv. 47., 48. és 51. §-a szerinti költsége,
c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára,
d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben, ha a tárgyi eszköz és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszköz és immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszköznek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.
(4) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha
a) a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, illetve
b) a pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.
(5) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci áránál magasabb áron kötött szerződés alapján merült fel.
(6) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha
a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,
b) az az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik,
c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,
d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,
e) azok nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,
f) azok költsége nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teszik ki.
(7) Nem minősül elszámolható költségnek
a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költsége,
b) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás.
(8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók – Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának – ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket – 24 havi összege számolható el a munkakör betöltésének napjától számítva.
(9) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha
a) a beruházás a kedvezményezettnél foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest, azt követően, hogy a megszüntetett munkahelyek száma levonásra került a b) pont szerinti időszak alatt létrehozott munkahelyek számából,
b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik,
c) kis- és középvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja,
d) nagyvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt évig az érintett területen fenntartja.
18. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kis- és középvállalkozás induló beruházásához nyújtható.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át.
(3) A támogatás keretében
a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak, beleértve a beruházáshoz és annak üzembe helyezéséhez közvetlenül kapcsolódó egyszeri, nem amortizálható költségeket is,
b) a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyek két évre számított, becsült bérköltsége,
c) − ha a kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat, akkor − az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja
számolható el.
(4) A támogatás a 17. § (2)–(5) bekezdése, (6) bekezdés a)–d) pontja, (7)–(8) bekezdése, valamint (9) bekezdés a)–c) pontja szerinti feltételekkel nyújtható.
(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha a kis- és középvállalkozás a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig fenntartja.
19. § (1) A kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(2) A támogatás keretében a vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való részvételekor felmerülő, a kiállítóhelyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költség számolható el.
20. § (1) A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(2) A támogatás keretében a külső szakértő által nyújtott tanácsadási szolgáltatás költsége számolható el, azzal, hogy az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, különösen folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez.
21. § (1) Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) támogatási program keretében azon tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kedvezményezett) részére nyújtható, amely
a) legfeljebb öt éve került bejegyzésre,
b) még nem osztott fel nyereséget,
c) nem egy másik vállalkozás tevékenységét vette át, kivéve ha az átvett tevékenység árbevétele a kedvezményezett árbevételének kevesebb mint 10%-át tette ki az átvételt megelőző pénzügyi évben,
d) nem felvásárlás útján jött létre, kivéve, ha a felvásárolt vállalkozás árbevétele a kedvezményezett által a felvásárlást megelőző pénzügyi évben elért árbevételnek kevesebb mint 10%-át teszi ki, és
e) nem összefonódás útján jött létre, kivéve, ha
ea) az összefonódás útján létrejövő vállalkozás árbevétele kevesebb mint 10%-kal magasabb, mint az összefonódó vállalkozások által az összefonódást megelőző pénzügyi évben elért összesített árbevétel, vagy
eb) az összefonódásban részt vevő legrégebbi vállalkozás bejegyzésétől számított öt év még nem telt el.
(2) Azon kedvezményezett esetében, amelyet nem kell bejegyezni, az (1) bekezdés a) pontja és e) pont eb) alpontja szerinti ötéves támogathatósági időszak kezdete az az időpont, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét, vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.
(3) Ezen alcím keretében támogatás pénzügyi közvetítőn keresztül nem nyújtható.
22. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci kamatozású, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott hitel, annak névértéke nem haladhatja meg
a) az 1,1 millió eurót,
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozás esetén a 2,2 millió eurót.
(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező hitel nyújtása esetén a névérték legmagasabb összege az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a hitel tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű hitel nyújtása esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű hitelre vonatkozó legmagasabb összeggel.
23. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci díj ellenében, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott kezességvállalás, a kezességvállalással biztosított hitel névértéke nem haladhatja meg
a) az 1,65 millió eurót,
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozás esetén a 3,3 millió eurót.
(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kezességvállalás nyújtása esetén a kezességvállalással biztosított legmagasabb hitelösszeg az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kezességvállalás nyújtása esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű kezességvállalásra vonatkozó legmagasabb összeggel.
(3) A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80%-át.
24. § Ha a támogatás formája vissza nem térítendő támogatás − ideértve a sajáttőke-befektetést és a kvázi sajáttőke-befektetést is −, adókedvezmény, adómentesség, kamatlábcsökkentés vagy kezességvállalási díjcsökkentés, annak bruttó támogatási egyenértéke nem haladhatja meg
a) a 0,5 millió eurót,
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozás esetén az 1 millió eurót.
25. § (1) A kedvezményezett támogatásban részesülhet a 22–24. §-ban meghatározott támogatási eszközök kombinációja révén is, ha az egyik támogatási eszközzel nyújtott támogatásnak az adott eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összege alapján kiszámított hányadát figyelembe veszik a kombinált eszköz részét képező másik eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összeg maradványhányadának meghatározásakor.
(2) Innovatív kisvállalkozás esetén a 22–24. §-ban meghatározott legmagasabb összegek megkétszerezhetőek.
26. § (1) A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekthez nyújtható.
(2) A kutatás-fejlesztési projekt kategóriái:
a) alapkutatás,
b) ipari kutatás,
c) kísérleti fejlesztés,
d) megvalósíthatósági tanulmány.
(3) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (2) bekezdés szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák közé.
27. § (1) Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztési projekt valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni.
(2) A 26. § (2) bekezdés a)–c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható
a) a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig,
b) az eszközök, berendezések költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére, azzal, hogy ahol ezeket az eszközöket és felszereléseket nem a teljes élettartamuk alatt használják a projekthez, csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatóak el,
c) az épületek és a földterület költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére, azzal, hogy az épületek esetén csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek, földterület esetén a kereskedelmi, illetve a ténylegesen felmerülő beruházási költségek számolhatóak el,
d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe,
e) a további általános és egyéb működési költség, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel.
(3) A 26. § (2) bekezdés d) pontja esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el.
28. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át,
b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át,
c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át,
d) megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át.
(2) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve az (5) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja szerinti együttműködési projektben részt vevőket is.
(3) Ipari kutatás, kísérleti fejlesztés és megvalósíthatósági tanulmány esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.
(4) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a (3) bekezdésben foglalt mértéken felül legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető nagyvállalkozás esetén is oly módon, hogy az (5) bekezdés a) és b) pontja együttesen nem alkalmazható.
(5) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a támogatási intenzitás
a) 15 százalékponttal növelhető, ha
aa) a projekt az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen valósul meg,
ab) a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával vagy legalább két tagállamban vagy egy tagállamban és egy, az EGT megállapodás szerinti szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több mint 70%-át, vagy a projekt legalább egy olyan kutatási és tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más hasonló szervezetekkel közösen az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit,
ac) a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján, vagy
ad) a kedvezményezett vállalja, hogy a projekt szellemitulajdon-jogok által védett kutatási eredményeire vonatkozó hasznosítási engedélyeket késedelem nélkül bocsát rendelkezésre piaci áron, megkülönböztetés mentes és nem kizárólagos módon az EGT-n belül érdekelt felek használatára,
b) 25 százalékponttal növelhető, ha
ba) olyan nyílt felhívás alapján került kiválasztásra a projekt, melynek célja, hogy az legalább három tagállam vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél közösen tervezett projektjének részét képezze,
bb) a projekt legalább két – nagyvállalkozás esetén három – tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén működő vállalkozások hatékony együttműködését foglalja magában, és
bc) az a) pont ac) vagy ad) alpontja szerinti feltétel teljesül, azzal, hogy az ac) alpont esetén az eredmények széles körű terjesztésének legalább három tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén kell megvalósulnia.
29. § (1) A kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) gazdasági tevékenység folytatására használt kutatási infrastruktúra építéséhez és korszerűsítéséhez nyújtható.
(2) A támogatás keretében az immateriális javak és a tárgyi eszköz költsége számolható el.
(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely 60%-ig növelhető, ha a kutatási infrastruktúrát legalább két tagállam finanszírozza, vagy azt uniós szinten minősítik és választják ki.
(4) A kutatási infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért a szokásos piaci árat kell fizetni.
(5) A kutatási infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani. A kutatási infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezőbb feltételekkel járó kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphat. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségnek arányban kell állnia a beruházási költséghez való hozzájárulás mértékével, és a hozzáférés feltételeit közzé kell tenni.
(6) Ha a kutatási infrastruktúra gazdasági és nem gazdasági tevékenységre vonatkozóan egyaránt részesül közfinanszírozásban, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozást, költségeket és az azokból származó bevételeket külön kell elszámolni, következetesen alkalmazott és objektíven indokolható számviteli elvek alapján.
(7) Ebben az esetben a (3) bekezdés szerinti maximális támogatási intenzitás túllépésének elkerülése érdekében ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust kell alkalmazni arra az esetre vonatkozóan, ha a gazdasági tevékenység részaránya nagyobb, mint az a támogatás odaítélésekor megállapításra került.
30. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható
a) a szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége,
b) olyan, kutatási és tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költsége, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységen, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott, nem helyettesítő munkakörben dolgozik,
c) innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége, beleértve a kutató-tudásközvetítő szervezet, kutatási infrastruktúra, tesztelési és kísérleti infrastruktúra vagy innovációs klaszter által nyújtott ezen szolgáltatásokat is.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%-áig növelhető, ha az innovációs tanácsadáshoz és innovációs támogató szolgáltatáshoz nyújtott támogatás összege nem haladja meg három év alatt a 220 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
31. § (1) Az eljárási innováció és szervezési innováció támogatása (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható
a) a személyi jellegű ráfordítás,
b) a tárgyi eszköz, immateriális javak, berendezés, épület és földterület költsége, a projektben való használatuk mértékéig és idejére,
c) a szerződéses kutatás, a külső forrásból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeret és szabadalom költsége,
d) a további általános és egyéb működési költség, ideértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel.
(2) A támogatási intenzitás nagyvállalkozás esetén nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15%-át, kis- és középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 50%-át.
(3) Nagyvállalkozásnak akkor nyújtható támogatás, ha az a támogatott tevékenység során hatékony együttműködést folytat kis- és középvállalkozással, és ha az együttműködő kis- és középvállalkozás viseli az összes elszámolható költség legalább 30%-át.
32. § (1) A képzési támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(2) A támogatási intenzitás
a) megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy hátrányos helyzetű munkavállaló részére nyújtott képzés esetén 10 százalékponttal,
b) középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal,
c) kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal
növelhető.
(3) A támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig növelhető.
(4) A támogatás keretében elszámolható
a) az oktatók személyi jellegű ráfordítása, azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen,
b) az oktatóknak és a képzés résztvevőinek közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költségei, különösen a közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltség és szállásköltség, anyagok és fogyóeszközök költsége, valamint az eszközök és berendezések értékcsökkenése kizárólag a képzési projekt céljaira való használatuk mértékéig,
c) a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költsége és
d) a képzésben részt vevők személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek, mint például adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek, azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzésben részt vevők részt vesznek a képzésen.
(5) Nem nyújtható támogatás a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez, valamint támogatott beruházás esetén a beruházás alapvető működtetéséhez szükséges képzéshez.
33. § (1) Az épületek energiahatékonyságának kivételével energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) energiamegtakarítást eredményező beruházáshoz nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás
a) a fosszilis tüzelőanyaggal – ideértve a földgázt is – működő energiatermelő berendezések telepítésére,
b) kapcsolt energiatermelésre, távfűtésre és távhűtésre, valamint
c) a már elfogadott és hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.
(3) A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás támogatható, feltéve, hogy a beruházást a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtották.
(4) A támogatás keretében a magasabb energiatakarékossági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási többletköltségek számolhatók el. Az elszámolható költségek meghatározásához a beruházási költségeket össze kell vetni egy olyan alternatív forgatókönyv költségeivel, amely támogatás nélkül valósulna meg. Ha ennek eredményeként a támogatás hiányában
a) olyan, kevésbé energiahatékony beruházás valósulna meg, amely az adott ágazat vagy az érintett tevékenység esetében megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak, az elszámolható költségek a támogatott beruházás költségeinek és a kevésbé energiahatékony beruházás költségeinek a különbözete,
b) ugyanazon beruházás későbbi időpontban valósulna meg, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő beruházás költségeinek és a későbbi beruházás nettó jelenértéken számított költségeinek különbözete arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,
c) a meglévő berendezések és felszerelések további üzemben tartása valósulna meg, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő beruházás költségeinek és a meglévő létesítmények és berendezések karbantartására, javítására és korszerűsítésére irányuló beruházások nettó jelenértékének különbözete arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,
d) kevésbé energiahatékony eszközök lízingelésére kerülne sor, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő és a kevésbé környezetbarát eszközök lízingelésének nettó jelenértékének különbözete.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetekben azon alternatív forgatókönyvnek, amely a támogatás hiányában valósulna meg,
a) a támogatott beruházással hasonló termelési kapacitással és élettartammal kell rendelkeznie, és eleget kell tennie az érvényben lévő uniós szabványoknak, és
b) hitelesnek kell lennie a piaci körülmények, az uniós kibocsátás kereskedelmi rendszer által létrehozott ösztönzők és a jogszabályi követelmények tekintetében.
(6) A (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben a lízing költségei nem foglalják magukban a felszerelés vagy berendezés üzemeltetésével kapcsolatos költségeket – különösen az üzemanyagköltségeket, biztosítás, karbantartás, egyéb fogyóeszközök költségeit –, függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek.
(7) A (4)–(6) bekezdéstől eltérően a teljes beruházási költség elszámolható, amennyiben a támogatott beruházás egy egyértelműen beazonosítható, kizárólag az energiahatékonyság növelésére irányul, és nincs olyan kevésbé energiahatékony beruházás, amely támogatás hiányában megvalósulna.
(8) A (4) bekezdéstől eltérően az elszámolható költségek alternatív forgatókönyv és a 2. § 121. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül is meghatározhatóak, amely esetben a magasabb szintű energiahatékonysági eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek számolhatók el.
(9) A (4)–(8) bekezdés esetén nem számolhatók el a magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek.
34. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás
a) középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal és
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal
növelhető.
(3) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 2. § 121. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén
a) az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen meghatározott és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok alapján dolgozzák ki,
b) a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül, és ezért újabb ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából, az újabb ajánlattételi eljárásban igazítják ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével,
c) tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás, és
d) az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a projektnek a támogatási intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulása – így különösen a megtakarított energia vagy a megnövelt energiahatékonyság egy egysége után igényelt támogatás – alapján határozzák meg.
(4) A 33. § (8) bekezdése szerinti esetben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások és bónuszok 50%-kal csökkennek.
35. § (1) Az épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) épületek energia-hatékonyságát növelő beruházáshoz, felújításhoz nyújtható, ideértve az épületen belül található fűtő- vagy hűtőberendezések energiahatékonyságának javítását is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti beruházáshoz kapcsolódóan támogatás nyújtható
a) a megújuló energiaforrásból villamos energiát, fűtő- vagy hűtőenergiát előállító integrált helyszíni berendezések, különösen napelemek és hőszivattyúk telepítésére,
b) a helyszíni megújulóenergia-létesítmények által termelt energia tárolására szolgáló berendezésekre, amennyiben a tárolást szolgáló berendezés energiájának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-termelő létesítményből nyeri,
c) az energiahatékony távfűtési és távhűtési rendszerhez való csatlakozáshoz, valamint az ehhez kapcsolódó berendezésekhez,
d) az épületet használók számára elektromos töltő- és kapcsolódó infrastruktúra – ideértve a kábelcsatornák – kiépítéséhez és telepítéséhez, abban az esetben is, amennyiben a parkoló az épületen kívül helyezkedik el, de ahhoz fizikailag csatlakozik,
e) az épület digitalizációját, különösen az épület okosfunkció-fogadási alkalmasságának növelését szolgáló berendezések – beleértve adathálózatok esetén az épületen belüli passzív hálózatot és strukturált kábelezést –, továbbá az épülethez tartozó ingatlanon található szélessávú infrastruktúra kiegészítő részeinek telepítéséhez,
f) zöldtetőkbe, valamint az esővíz megtartására és felhasználására szolgáló berendezésekbe történő beruházásokhoz.
(3) Nem nyújtható támogatás
a) a fosszilis tüzelőanyaggal – ideértve a földgázt is – működő energiatermelő berendezések telepítésére,
b) kapcsolt energiatermelésre, távfűtésre és távhűtésre, valamint
c) a már elfogadott és hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.
(4) A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás akkor támogatható, amennyiben
a) a vonatkozó uniós szabványok nem energiahatékonysági minimumkövetelmények, a beruházást az uniós szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtották,
b) a vonatkozó uniós szabványok energiahatékonysági minimumkövetelmények, a támogatás odaítélésének még azelőtt meg kell történnie, hogy a szabványok kötelezővé válnának az érintett vállalkozásra nézve, azzal, hogy ebben az esetben a kedvezményezett pontos felújítási tervet és ütemtervet nyújt be, melyek igazolják, hogy a támogatott felújítás elegendő legalább ahhoz, hogy biztosítsa az épület energiahatékonysági minimumkövetelményeknek való megfelelését.
(5) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy az épület primer energiában mért energiahatékonyságának
a) meglévő épületek felújítása esetén legalább 20%-os javulását eredményezi a beruházást megelőző állapothoz képest,
b) az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) 2. cikk (9) bekezdésében meghatározott egyetlen épületelem-típus telepítését vagy cseréjét érintő felújítás esetén legalább 10%-os javulását eredményezi a beruházást megelőző állapothoz képest,
c) új épületek esetén legalább 10%-os javulását eredményezi a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt küszöbértékhez képest.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 12. pontjában meghatározott energiahatékonysági tanúsítványra való hivatkozással kell megállapítani.
(7) Az (5) bekezdés b) pontja alapján nyújtott támogatások összege nem haladhatja meg az Atr. 2. § 23. pontja szerinti támogatási program energiahatékonysági intézkedésekre vonatkozó költségvetésének 30%-át.
36. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el, azzal, hogy az épületben megvalósuló magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.
(2) A 35. § (2) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott létesítmények és berendezések teljes beruházási költsége számolható el, azzal, hogy a magasabb energiahatékonysági szint vagy környezeti teljesítményszint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.
37. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
a) a b) és c) pont kivételével az elszámolható költségek 30%-át,
b) a 35. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elszámolható költségek 25%-át,
c) amennyiben az uniós szabványoknak minősülő energiahatékonysági minimumszabványoknak való megfelelés érdekében végzett beruházásokhoz nyújtott támogatást kevesebb mint 18 hónappal az uniós szabványok hatálybalépése előtt nyújtják
ca) a 35. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elszámolható költségek 15%-át,
cb) a ca) alpontba nem tartozó minden más esetben az elszámolható költségek 20%-át.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás
a) a 34. § (2) bekezdése szerint és
b) a 35. § (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a támogatás az épület primer energiában mért energiahatékonyságának legalább 40%-os javulását eredményezi, a beruházás előtti helyzethez képest 15 százalékponttal
növelhető.
(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a beruházás a megvalósításától számított 18 hónapon belül nem javítja az épület energiahatékonyságát az uniós szabványnak minősülő energiahatékonysági minimumkövetelmények által előírt szint fölé.
38. § (1) A megújuló energia-, nagy hatásfokú kapcsolt energia- és megújuló hidrogén termeléshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag új vagy felújított berendezéshez nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás megújuló hidrogénből előállított villamosenergia-termelésre irányuló beruházáshoz.
(3) A villamosenergia-tárolási projektekhez – ideértve a hőtárolást is – nyújtott beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben
a) a beruházás megújulóenergia-termelésre és -tárolásra vagy
b) meglévő megújulóenergia-termelő létesítmény esetén kizárólag tárolásra
irányul, és a tárolást szolgáló berendezés energiájának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-termelő létesítményből nyeri.
(4) A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biogáz – ideértve a biometánt is – és biomassza előállításához és tárolásához nyújtott beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben
a) a támogatott üzemanyagok megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban foglalt, a fenntarthatóságra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarítására vonatkozó kritériumoknak, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv IX. mellékletében felsorolt alapanyagból készültek, és
b) a tárolást szolgáló berendezés tüzelőanyag-tartalmának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt, bioüzemanyagot, folyékony bio-energiahordozót, biogázt – ideértve a biometánt – és biomasszából előállított üzemanyagot termelő létesítményből szerzi be.
(5) A (3) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés esetén a termelés, az előállítás és a tárolás a 7. § (5) bekezdés 11. pontja szerinti értékhatár tekintetében egyetlen beruházási projektnek minősül.
(6) A hidrogén előállítására irányuló beruházási támogatás kizárólag megújuló hidrogént előállító létesítményekhez nyújtható, ideértve a megújuló hidrogén átvitelére és elosztására szolgáló infrastruktúrát, valamint a megújuló hidrogént tároló létesítményeket is.
(7) A (6) bekezdés esetén, amennyiben a támogatott projekt elektrolizátorból, egy vagy több megújulóenergia-termelő egységből áll, és egy hálózati csatlakozási ponttal rendelkezik, az elektrolizátor kapacitása nem haladhatja meg a megújulóenergia-termelő egységek együttes kapacitását.
(8) A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő egységekre irányuló beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben a 2012/27/EU irányelv, illetve a részben vagy egészben helyébe lépő későbbi jogszabályok rendelkezései szerinti hő- és villamosenergia külön-külön történő termeléséhez képest összességében primerenergia-megtakarítást eredményeznek.
(9) A (8) bekezdés szerinti beruházási támogatás nem nyújtható fosszilis tüzelőanyaggal működő kapcsolt energiatermelő létesítményhez, kivéve az olyan földgázzal működő kapcsolt energiatermelő létesítményt, amely esetében az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. melléklet 4.30. szakaszával összhangban, a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlati céloknak való megfelelés biztosított.
(10) Megújuló energiaforrásokon alapuló, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez közvetlenül kapcsolódó villamosenergia- és hőtárolási projektekhez nyújtott beruházási támogatás a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén nyújtható.
39. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el, és támogatás nem függhet a termelés eredményétől.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek
a) 45%-át a megújulóenergia-termelésre – ideértve az (EU) 2018/2001 irányelv VII. mellékletének megfelelő hőszivattyúkat –, a megújuló hidrogén és megújuló energiaforrásokon alapuló nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre irányuló beruházások esetében,
b) 30%-át minden egyéb esetben.
(3) A támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.
(4) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 2. § 121. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén
a) az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen meghatározott és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok alapján dolgozzák ki,
b) a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül, és újabb ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából az újabb ajánlattételi eljárásban igazítják ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével,
c) tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás, és
d) az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a megújuló energiaforrásból vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléssel előállított energiakapacitás egy egysége után igényelt támogatás alapján határozzák meg.
40. § (1) Az energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) energetikai célú infrastruktúra létrehozásához, korszerűsítéséhez és bővítéséhez nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás
a) a belső energiapiacra vonatkozó jogszabályok szerint harmadik felek hozzáférésére vagy díjakra vonatkozó szabályozás alól részben vagy egészében mentesülő energetikai infrastruktúrához,
b) villamosenergiatároló- és gáztározó-projektekhez kapcsolódó beruházáshoz.
(3) A gázinfrastruktúrára irányuló támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben a támogatás következtében
a) az infrastruktúra kizárólag hidrogén vagy megújuló gázok használatára alkalmas,
b) az infrastruktúra kizárólag hidrogén és megújuló gázok használatára alkalmas, vagy
c) az infrastruktúrát 50%-ot meghaladó mértékben hidrogén és megújuló gázok szállítására használják.
41. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 2. § 32. pontja szerinti finanszírozási hiány 100%-át, azzal, hogy a támogatásnak a támogatott projekt megvalósításához minimálisan szükséges összegre kell korlátozódnia.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, amennyiben a támogatás összege versenyeztetéses ajánlattételi eljárás útján kerül meghatározásra, a 2. § 32. pontja szerinti finanszírozási hiány kiszámítása során a nettó többletköltség részletes értékelése nem szükséges.
42. § (1) A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)
a) beruházási támogatásként, ideértve az infrastruktúra építését, bővítését vagy korszerűsítését,
b) működési támogatásként,
c) zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatásként
nyújtható.
(2) A támogatás – a nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett sajtótermék és magazin kivételével – a következőkhöz nyújtható:
a) múzeum, levéltár, könyvtár, művészeti és kulturális központ vagy kulturális tér, színház, filmszínház, operaház, koncertterem, egyéb élő előadásokat bemutató szervezet, filmművészeti örökséggel foglalkozó intézmény és egyéb hasonló művészeti és kulturális infrastruktúra, szervezet és intézmény,
b) tárgyi kulturális örökség, régészeti lelőhely, emlékmű, történelmi emlékhely és épület, a kulturális örökséghez kapcsolódó természeti örökség, kulturális vagy természeti örökséggé nyilvánított örökség,
c) a szellemi kulturális örökség valamennyi formája, különösen a népi hagyományok, kézművesség,
d) művészeti vagy kulturális esemény, előadás, fesztivál, kiállítás és hasonló kulturális tevékenység,
e) kulturális és művészeti oktatási tevékenység, a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és támogatásának jelentőségét tudatosító, oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok, ideértve az új technológiák alkalmazását is ezen célokra,
f) zenei és irodalmi alkotások írása, szerkesztése, gyártása, terjesztése, digitalizálása, kiadása és fordítása.
43. § (1) Beruházási támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak következő költségei számolhatók el:
a) az infrastruktúra építésének, korszerűsítésének, bővítésének, megvásárlásának, megőrzésének és fejlesztésének költsége, ha az infrastruktúra időbeli vagy térbeli kapacitását évente legalább 80%-ban kulturális célra használják,
b) a kulturális örökség megszerzésének költsége, ideértve a kulturális örökség bérletének, birtokátruházásának és a kulturális örökség áthelyezésének költségeit is,
c) a tárgyi és szellemi kulturális örökség védelmének, megőrzésének, újjáépítésének és helyreállításának költsége, különösen a megfelelő körülmények között történő tárolás költsége, a speciális eszközök, anyagok használatából fakadó többletköltség, valamint a dokumentációs, kutatási, digitalizálási és publikációs költség,
d) a közönség kulturális örökséghez való hozzáférésének javítását szolgáló intézkedések költsége, különösen a digitalizálással és más új technológiákkal, a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos, valamint a prezentációk, programok és látogatók tekintetében a kulturális sokszínűség elősegítésével kapcsolatos költség,
e) a kulturális projektek és tevékenységek, együttműködési és csereprogramok, valamint ösztöndíjak költsége, ideértve a kiválasztási eljárás, a marketing és a projekt eredményeként közvetlenül felmerülő költségeket is.
(2) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költség és a beruházás megvalósításából származó működési eredmény különbségét, azzal, hogy az infrastruktúra üzemeltetője – a támogatást nyújtó döntésétől függően – jogosult észszerű nyereséget szerezni.
(3) A működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
44. § (1) Működési támogatás keretében elszámolható
a) a kulturális intézmény vagy örökségi helyszín állandó vagy időszakos tevékenységéhez – különösen kiállításokhoz, előadásokhoz, rendezvényekhez és hasonló kulturális tevékenységekhez – kapcsolódó, a szokásos üzletmenetben felmerülő költség,
b) a kulturális és művészeti oktatási tevékenység költsége és a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és előmozdításának fontosságát tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok népszerűsítésének költsége − ideértve az új technológiák ezen célokra történő alkalmazásának költségét is −,
c) a közönség kulturális intézményhez vagy örökségi helyszínhez és tevékenységhez való hozzáférésének javítását szolgáló költség − ideértve a digitalizálással, egyéb új technológiákkal és a fogyatékkal élő személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos költséget is −,
d) közvetlenül a kulturális projekthez vagy tevékenységhez kapcsolódó működési költség, különösen
da) az ingatlanok és kulturális helyszínek bérletének, lízingjének költsége,
db) a kulturális projektekhez vagy tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó utazási, anyag- és felszerelési költség,
dc) a kiállítások és díszletek építészeti elemeinek költsége,
dd) az eszközökhöz, szoftverekhez és felszerelésekhez igénybe vett hitel vagy lízing költsége,
de) az eszközök, szoftverek, felszerelések amortizációja és a finanszírozási költség, ha e költségeket nem fedezte beruházási támogatás,
df) szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokhoz és egyéb kapcsolódó szellemi tulajdonjogi védelem alatt álló tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozó jogokkal kapcsolatos költség,
dg) a marketing költsége,
dh) a projekt vagy tevékenység eredményeként közvetlenül felmerült költség,
e) a kulturális intézmény, örökségi helyszín vagy projekt személyi jellegű ráfordítása,
f) a külső tanácsadással és külső szolgáltatók által biztosított támogató szolgáltatásokkal kapcsolatos, közvetlenül a projekt eredményeként felmerülő költség.
(2) Működési támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg a támogatással érintett időszakban keletkező működési veszteséget, ideértve az észszerű nyereséget is.
(3) A működésből származó veszteség és az észszerű nyereség összegét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell meghatározni.
45. § A 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó beruházási vagy működési támogatás esetén a támogatás összege a 43. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 44. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.
46. § (1) A 42. § (2) bekezdés f) pontja szerinti támogatás esetén
a) a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 70%-át, vagy
b) a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a projektből származó bevételek jelenértékének különbségét, azzal, hogy a bevételeket az elszámolható költségekből előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.
(2) A 42. § (2) bekezdés f) pontja szerinti támogatás keretében a zenei és irodalmi kiadói költségek számolhatók el, különösen
a) a szerző díjazása, ideértve a szerzői joggal kapcsolatos költséget is,
b) a fordító díjazása,
c) a szerkesztő díjazása,
d) az egyéb szerkesztési költség, ideértve a korrektúrázás, javítás, lektorálás költségét is,
e) az elrendezés és nyomdai előkészítés költsége és
f) a nyomtatás vagy elektronikus közzététel költsége.
47. § (1) A sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)
a) beruházási támogatásként sportlétesítmény és multifunkcionális szabadidős létesítmény építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez,
b) működési támogatásként sportlétesítmény működéséhez
nyújtható.
(2) A multifunkcionális szabadidős létesítmény többfunkciós, a sportfunkció mellett egyéb, különösen kulturális és szabadidős szolgáltatásokat nyújtó szabadidős létesítmény, a szabadidőparkok és a szállodai létesítmények kivételével.
(3) A támogatott sportlétesítmény és multifunkcionális szabadidős létesítmény építésével, bővítésével, korszerűsítésével, működtetésével, üzemeltetésével történő megbízás odaítélése során átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a vonatkozó közbeszerzési jogszabályok betartásával kell eljárni.
(4) A támogatott sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez a felhasználók számára átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell hozzáférést biztosítani. A beruházási költséget legalább 30%-ban finanszírozó vállalkozás a támogatott létesítményt kedvezőbb feltételek mellett használhatja, ha e feltételeket nyilvánossá teszik.
(5) A támogatott sportlétesítmény nem állhat egyetlen hivatásos sportoló vagy hivatásos csapat kizárólagos használatában. A sportlétesítményt az éves időbeli kapacitás legalább 20%-ában más hivatásos vagy amatőr sportolónak vagy csapatnak kell használnia. Amennyiben a sportlétesítményt egyidejűleg több használó veszi igénybe, az időbelikapacitás-kihasználás megfelelő hányadát kell figyelembe venni.
(6) Ha a támogatott sportlétesítményt hivatásos csapatok használják, az esetükben alkalmazott díjszámítási feltételeket nyilvánossá kell tenni.
48. § (1) A beruházási támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak beruházási költsége számolható el.
(2) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.
(3) A működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
49. § (1) A működési támogatás keretében a sportlétesítmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő működési költség – ideértve az igénybe vett szolgáltatások és a karbantartás költségét, a bérleti díjat, a személyi, az anyag-, a kommunikációs, az energia- és az adminisztrációs költségeket is − számolható el.
(2) Működési támogatás esetén az értékcsökkenés és a finanszírozási költségek olyan mértékben nem számolhatóak el, amilyen mértékben az értékcsökkenéssel vagy finanszírozással érintett tárgyi eszközök, immateriális javak tekintetében a kedvezményezett beruházási támogatásban részesült.
(3) Működési támogatás esetén a támogatás nem haladhatja meg a támogatással érintett időszakban keletkező működési veszteséget.
(4) A működésből származó veszteség összegét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell meghatározni.
50. § A 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a támogatás összege a 48. § (2) és (3) bekezdésében és a 49. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 80%-át.
51. § (1) Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) helyi infrastruktúra építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható, ha ezen infrastruktúra helyi szinten hozzájárul az üzleti és a fogyasztói környezet korszerűsítéséhez és ipari bázisok fejlesztéséhez.
(2) A támogatás olyan infrastruktúra-fejlesztésre nyújtható, amelyre − a regionális beruházási támogatás kivételével − nem nyújtható támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet egyéb cikke alapján. Nem nyújtható támogatás dedikált infrastruktúra fejlesztéséhez.
(3) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a megvalósuló infrastruktúrát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes alapon kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani. Az infrastruktúra használata vagy eladása során a szokásos piaci árat kell fizetni.
(4) Az infrastruktúra működtetését koncesszióba adni, vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a vonatkozó közbeszerzési jogszabályok betartásával lehet.
52. § (1) A támogatás keretében a beruházáshoz kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak beruházási költsége számolható el.
(2) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.
(3) A működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
53. § (1) A kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, bármely három év során Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.
(2) A kedvezményezettnek az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélését megelőző három év (háromszor háromszázhatvanöt nap) során nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
(3) A támogatást nyújtó a kedvezményezett részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdésével összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről, bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély összegű jellegéről, közvetlenül utalva az (EU) 2023/2831 bizottsági rendeletre.
(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén – az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 4. cikk (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben – nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak, vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.
(5) A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a vonatkozó bizottsági rendeletekben foglalt felső támogatási határok közül a legmagasabb felső határig halmozható.
(6) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
54. § (1) A kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 25 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (3a) bekezdés a) és b) pontját, (8) és (9) bekezdését, valamint 5. cikkét.
(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
(3) Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.
(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén − az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 4. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben − nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak, vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.
(5) A támogatás más csekély összegű támogatásról szóló rendeletnek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az adott csekély összegű támogatásról szóló rendeletben meghatározott felső határig halmozható.
(6) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
(7) A kedvezményezettnek az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) és (2) bekezdése figyelembevételével − az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon − nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról, kivéve az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukció kedvezményezettjei esetében.
(8) A támogatást nyújtó az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését a Magyar Államkincstár által, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 26. § (1) bekezdés f) pontja alapján vezetett támogatások nyilvántartása alapján ellenőrzi az Atr.-ben szabályozottaknak megfelelően.
55. § (1) A kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon halászati és akvakultúra-ágazati vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére a 717/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 30 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a 717/2014/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdésében foglaltakat.
(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
(3) A halászati és akvakultúra termékek elsődleges előállításával foglalkozó vállalkozásoknak bármely, három pénzügyi évet felölelő időszakban nyújtott csekély összegű támogatások halmozott összege Magyarországon nem haladhatja meg a 846 353 eurónak megfelelő forintösszeget.
(4) Nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást a 717/2014/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.
(5) A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a vonatkozó bizottsági rendeletekben foglalt felső támogatási határok közül a legmagasabb felső határig halmozható.
(6) A halászati csekély összegű támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl bármely csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban meghatározott maximális intenzitást vagy összeget.
(7) A támogatást nyújtó az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését a Magyar Államkincstár által, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 26. § (1) bekezdés f) pontja alapján vezetett támogatások nyilvántartása alapján ellenőrzi az Atr.-ben szabályozottaknak megfelelően.
56. § (1) A mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, elsődleges mezőgazdasági termeléshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a beruházásnak az alábbi célkitűzések egyikéhez kell kapcsolódnia:
a) a mezőgazdasági üzem összteljesítményének és fenntarthatóságának javítása, különösen a termelési költségek csökkentése, illetve a termelés javítása és átcsoportosítása révén,
b) a természeti környezet minőségének, a higiéniai körülményeknek vagy az állatjólét színvonalának javítása,
c) a mezőgazdaság fejlesztéséhez, átalakításához és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítése és fejlesztése, ideértve a mezőgazdasági földterületekhez való hozzáférést, a birtokrendezést és a termőföld minőségének javítását, az energiahatékonyságot, a fenntartható energiaellátást, valamint a víz- és energiatakarékosságot is,
d) a természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek és növénykárosítók, védett állatok által károsított termelési potenciál helyreállítása és ezen események és tényezők általi károkozás megelőzése,
e) az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, különösen az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a szénmegkötés fokozása, valamint a fenntartható energia használatának és az energiahatékonyságnak az előmozdítása,
f) a fenntartható körforgásos biogazdasághoz való hozzájárulás, valamint a fenntartható fejlődés és az olyan természeti erőforrásokkal − különösen a vízzel, termőfölddel és levegővel − való hatékony gazdálkodás támogatása, ideértve a vegyi anyagoktól való függés csökkentését is,
g) hozzájárulás a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapításához, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzéséhez.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben, amennyiben a kár összefüggésbe hozható az éghajlatváltozással, a beruházás magában foglalhatja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó helyreállítási intézkedéseket is.
(3) A támogatás feltétele, hogy
a) a beruházást elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó egy vagy több kis- és középvállalkozás valósítsa meg, vagy
b) a beruházás olyan tárgyi eszközt, illetve olyan immateriális javat érint, amelyet elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kis- és középvállalkozás használ.
(4) Amennyiben környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] értelmében környezeti hatásvizsgálat szükséges, az arra irányuló eljárást a támogatás odaítéléséről szóló döntés időpontját megelőzően szükséges lefolytatni.
(5) A visszanyert víz alternatív vízellátásként történő felhasználására irányuló beruházásokhoz kizárólag akkor nyújtható támogatás, ha az ilyen víz rendelkezésre bocsátása és felhasználása megfelel az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek.
(6) Amennyiben a támogatás öntözésre irányul, támogatás akkor nyújtható, ha a beruházás helye szerinti vízgyűjtő kerület tekintetében biztosított, hogy a mezőgazdasági ágazat általi különböző vízhasználatok a 2000/60/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdése második albekezdésének első franciabekezdésével összhangban hozzájáruljanak a vízszolgáltatások költségeinek megtérüléséhez, szükség esetén figyelembe véve a költségek megtérítésének szociális, környezeti és gazdasági hatásait, továbbá az érintett régió vagy régiók földrajzi és éghajlati jellemzőit is.
(7) Nem nyújtható támogatás
a) támogatási jogosultság vásárlásához,
b) egynyári növény vásárlásához és telepítéséhez, ide nem értve az 58. § (1) bekezdés h) pontja szerinti elszámolható költségeket,
c) vízelvezetési munkálatokhoz,
d) adathálózatok ingatlanon kívüli vezetékezéséhez vagy kábelezéséhez,
e) állatok vásárlásához, ide nem értve az őrkutyavásárlást és az 58. § (1) bekezdés h) pontja szerinti elszámolható költségeket,
f) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított valamely tiltás vagy korlátozás megszegésével, ideértve azokat a tiltásokat és korlátozásokat, amelyek kizárólag az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti támogatásokra vonatkoznak.
57. § (1) Amennyiben a támogatás a bioüzemanyag vagy a megújuló energiaforrásból származó energia mezőgazdasági üzemen belül történő előállításához kapcsolódó beruházásra irányul, az előállított üzemanyag- vagy energiamennyiség nem lépheti túl a mezőgazdasági üzem átlagos éves üzemanyag- vagy energiafogyasztását.
(2) Amennyiben a támogatás a bioüzemanyag előállításához kapcsolódó beruházásra irányul,
a) az üzemanyag-termelő létesítmény termelési kapacitása nem haladja meg a mezőgazdasági üzem átlagos éves üzemanyag-fogyasztását, és
b) az előállított bioüzemanyag nem értékesíthető a piacon.
(3) Amennyiben a támogatás megújuló energiaforrásból származó hőenergia és villamos energia mezőgazdasági üzemen belül történő előállításához kapcsolódó beruházásra irányul,
a) az energiatermelő létesítmény csak a kedvezményezett saját energiaszükségletének fedezésére szolgálhat, és termelési kapacitása nem haladja meg a mezőgazdasági üzem és az ahhoz kapcsolódó mezőgazdasági háztartás átlagos éves kombinált hőenergia- és villamosenergia-fogyasztását,
b) az előállított villamos energia hálózatba történő eladása az a) pontban meghatározott termelési korlát betartásával történhet.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt esetekben, amennyiben a beruházást saját bioüzemanyag- és energiaszükségletük fedezése céljából több kedvezményezett valósítja meg, az átlagos éves fogyasztást valamennyi kedvezményezett átlagos éves fogyasztásának összegeként kell meghatározni.
(5) Amennyiben a beruházás energiát fogyasztó vagy termelő, valamely megújuló energiához kapcsolódó infrastruktúrára irányul, meg kell felelnie az irányadó hazai energiahatékonysági szabványoknak.
(6) Amennyiben a támogatás elsődlegesen biomasszaalapú villamosenergia-termeléshez kapcsolódó beruházásra irányul, az csak akkor nyújtható, ha a támogatott létesítmény az irányadó hazai előírás szerinti arányban hőenergiát is hasznosít.
(7) Az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti esetekben támogatás akkor nyújtható, ha a bioenergiát előállító létesítmény megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 26. cikke szerinti követelményeknek a bioenergia-termeléshez − beleértve a bioüzemanyagok előállítását is − a felhasznált gabonafélék és más, keményítőben gazdag termények, valamint cukor- és olajnövények maximális arányára vonatkozóan.
58. § (1) A támogatás keretében elszámolható
a) az ingatlanszerzés költsége, ideértve a lízinget is,
b) az ingatlan építésével és korszerűsítésével kapcsolatos költségek, ideértve az adathálózatok passzív, ingatlanon belüli vezetékezése vagy strukturált kábelezése, és adott esetben a passzív hálózatnak az ingatlanon belül elhelyezkedő, épületen kívüli kiegészítő részére fordított beruházások kapcsán felmerülő költségeket is,
c) a gépek és berendezések vásárlásának és lízingelésének költsége az eszköz piaci értékéig,
d) az a)–c) pont szerinti költségekhez kapcsolódó általános költségek, különösen építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra, a fenntartható energiára, energiahatékonyságra, a megújuló energia előállítására és használatára vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok költségeit akkor is, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a)–c) pont szerinti költségek,
e) a számítógépes szoftver, felhőalapú és hasonló megoldások vásárlásának, fejlesztésének és használatának díja, valamint szabadalom, licencia, szerzői jog és védjegy megszerzésének költsége,
f) az 56. § (1) bekezdés e)–g) pontja szerinti célkitűzésekhez kapcsolódó nem termelő beruházások költsége,
g) az öntözéshez kapcsolódó beruházás költsége, amennyiben az (5) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek,
h) az 56. § (1) bekezdés d) pontjához kapcsolódó beruházás esetén az a költség, amely a mezőgazdasági termelésipotenciál-károsító események bekövetkezése előtti szintre történő helyreállítása kapcsán merül fel, illetve az okozott károk megelőzésére irányuló intézkedések költségei.
(2) A támogatás keretében a működőtőke költsége nem számolható el.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a telekvásárlás költsége csak az adott művelethez kapcsolódó teljes elszámolható költségek 10%-áig számolható el.
(4) A lízingszerződésekkel kapcsolatos, az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott költségeken túl egyéb költségek – ideértve a lízingbe adó árrését, a kamatok refinanszírozási költségeit, a közvetett költségeket és a biztosítási díjakat − nem számolhatók el.
(5) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott költség akkor számolható el, ha
a) a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő vízgyűjtő-gazdálkodási terv került benyújtásra a Bizottságnak a beruházás helyszínéül szolgáló teljes területre, valamint minden más olyan területre vonatkozóan, ahol a beruházás hatással lehet a környezetre és a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikke szerinti intézkedési program részletesen ismerteti a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben szereplő, a mezőgazdasági ágazat szempontjából releváns intézkedéseket,
b) rendelkezésre áll egy olyan vízfogyasztásmérő, amely a támogatott beruházás vonatkozásában lehetővé teszi a vízfogyasztás mérését, vagy a vízfogyasztásmérő a beruházás részeként kerül kiépítésre,
c) meglévő öntözőberendezések vagy az öntözési infrastruktúra elemeinek fejlesztésére irányuló beruházás esetében előzetes értékelés elvégzésére kerül sor annak biztosítására, hogy a vízmegtakarítás tükrözze a meglévő létesítmény vagy infrastruktúra műszaki paramétereit,
d) a beruházás olyan, talajvízből vagy felszíni vizekből álló víztesteket érint, amelyek a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt jónál rosszabb minősítést kaptak, vagy ha az éghajlatváltozással szembeni sérülékenységgel kapcsolatos legújabb értékelésekben és kockázatértékelésekben megállapítást nyert, hogy a jó minősítést kapott érintett víztestek elveszíthetik minősítésüket az éghajlatváltozás hatásaira visszavezethető, vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt, akkor a vízfogyasztás tényleges csökkentését kell elérni, amely hozzájárul az említett víztestek jó állapotának eléréséhez a 2000/60/EK irányelv 4. cikk (1) bekezdése szerint,
e) a támogatást nyújtó támogathatósági feltételként százalékos arányokat határoz meg a potenciális vízmegtakarításra és a tényleges vízhasználat-csökkentésre vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy a berendezéseken keresztül áramló víz mennyisége ténylegesen csökkenjen a 2014–2020-as szintekhez képest, és ezáltal elkerülhető legyen a környezetvédelmi törekvések szintjének mérséklődése.
(6) Az (5) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek nem alkalmazandók
a) meglévő öntözőberendezések esetén a kizárólag az energiahatékonyságot célzó beruházásokra,
b) a tározók létrehozására vagy az újrahasznosított víz használatára irányuló olyan beruházásokra, amelyek nem érintenek felszín alatti vagy felszíni víztestet.
(7) Az (5) bekezdés e) pontja alkalmazásában a vízmegtakarításnak tükröznie kell a 2000/60/EK irányelvből eredő vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben meghatározott igényeket, és
a) a potenciális vízmegtakarításnak
aa) legalább 5%-nak kell lennie, ha a meglévő létesítmény vagy infrastruktúra műszaki paraméterei már a beruházás előtt magas fokú hatékonyságot biztosítanak,
ab) legalább 25%-nak kell lennie, ha a hatékonyság jelenlegi foka alacsony, vagy olyan beruházás esetében, amely olyan területen valósul meg, ahol a legnagyobb szükség van a vízmegtakarításra a jó vízállapot eléréséhez,
b) a vízfogyasztás tényleges csökkenésének a beruházás egészének szintjén a meglévő öntözőberendezések vagy a meglévő öntözőinfrastruktúra elemeinek fejlesztésére irányuló beruházás által lehetővé tett potenciális vízmegtakarítás legalább 50%-ának kell lennie.
59. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 65%-át.
(2) A támogatási intenzitás legfeljebb 80%-ra növelhető, ha
a) a kedvezményezett fiatal mezőgazdasági termelőnek minősül,
b) a beruházás az 56. § (1) bekezdés e)–g) pontja szerinti célkitűzések legalább egyikéhez vagy az állatjóléthez kapcsolódik.
(3) A támogatási intenzitás legfeljebb 100%-ra növelhető, ha a beruházás
a) az 56. § (1) bekezdés e)–g) pontja szerinti célokhoz kapcsolódó, nem termelő beruházás,
b) az 56. § (1) bekezdés d) pontja szerinti termelési potenciál helyreállítására irányuló beruházás, valamint a természeti katasztrófák, rendkívüli események, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek vagy védett állatok által okozott károk megelőzésével és kockázatának csökkentésével kapcsolatos beruházás.
(4) Az 58. § (1) bekezdés g) pontja szerinti öntözési támogatási intenzitása haladhatja meg
a) az 58. § (5) bekezdés d) pontja szerint végrehajtott, mezőgazdasági üzemen belüli öntözéssel kapcsolatos beruházások esetében az elszámolható költségek 80%-át,
b) a mezőgazdasági üzemen kívüli, öntözésre szánt mezőgazdasági infrastruktúrába történő beruházások esetében az elszámolható költségek 100%-át,
c) a mezőgazdasági üzemekben végrehajtott egyéb öntözési beruházások esetében az elszámolható költségek 65%-át.
60. § (1) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos beruházáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos tárgyi eszközök és immateriális javak támogatására irányul.
(2) Amennyiben a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében környezeti hatásvizsgálat szükséges, az arra irányuló eljárást a támogatás odaítéléséről szóló döntés időpontját megelőzően szükséges lefolytatni.
(3) Nem nyújtható támogatás
a) élelmiszeralapú bioüzemanyagok előállításához,
b) hatályos uniós szabványoknak való megfelelést szolgáló beruházásokhoz,
c) adathálózatok ingatlanon kívüli vezetékezéséhez vagy kábelezéséhez,
d) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított valamely tiltás vagy korlátozás megszegésével, ideértve azokat a tiltásokat és korlátozásokat, amelyek kizárólag az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti támogatásokra vonatkoznak.
61. § (1) A támogatás keretében elszámolható
a) az ingatlanszerzés költsége, ideértve a lízinget is,
b) az ingatlan építésével és korszerűsítésével kapcsolatos költségek, ideértve az adathálózatok passzív, ingatlanon belüli vezetékezése vagy strukturált kábelezése, és adott esetben a passzív hálózatnak az ingatlanon belül elhelyezkedő, épületen kívüli kiegészítő részére fordított beruházások kapcsán felmerülő költségeket is,
c) a gépek és berendezések vásárlásának és lízingelésének költsége az eszköz piaci értékéig,
d) az a)–c) pont szerinti költségekhez kapcsolódó általános költségek, különösen építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok költségeit akkor is, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a)–c) pont szerinti költségek,
e) a számítógépes szoftver, felhőalapú és hasonló megoldások vásárlásának, fejlesztésének, és használatának díja, valamint szabadalom, licencia, szerzői jog és védjegy megszerzésének költsége.
(2) A támogatás keretében a működőtőke költsége nem számolható el.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a telekvásárlás költsége csak az adott művelethez kapcsolódó teljes elszámolható költségek 10%-áig számolható el.
(4) A lízingszerződésekkel kapcsolatos, az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott költségeken túl egyéb költségek − ideértve a lízingbe adó árrését, a kamatok refinanszírozási költségeit, a közvetett költségeket és a biztosítási díjakat − nem számolhatók el.
62. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 65%-át.
(2) A támogatási intenzitás legfeljebb 80%-ra növelhető, ha
a) a kedvezményezett fiatal mezőgazdasági termelőnek minősül,
b) a beruházás az 56. § (1) bekezdés e)–g) pontja szerinti célkitűzések közül egyhez vagy többhöz vagy az állatjóléthez kapcsolódik.
63. § (1) A regionális repülőterekre irányuló támogatás beruházási és működési támogatásként nyújtható.
(2) A repülőtérnek valamennyi légitársaság számára hozzáférhetőnek kell lennie. A kapacitás fizikai korlátozottsága esetén a hozzáférést releváns, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.
(3) Nem nyújtható támogatás
a) meglévő repülőtér áttelepítéséhez vagy új személyforgalmi repülőterek létesítéséhez, ideértve a meglévő repülőterek személyforgalmi repülőtérré történő átalakítását is,
b) azoknak a repülőtereknek, amelyeknek az átlagos éves teherforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a 200 000 tonnát, és a támogatás az odaítélését követő két pénzügyi évben előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján nem vezethet a repülőtér átlagos éves teherforgalmának 200 000 tonna fölé emelkedéséhez.
(4) Beruházási támogatás a (3) bekezdésben foglaltakon túl nem nyújtható
a) olyan repülőtérnek, amelynek az átlagos éves utasforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a hárommillió főt, és a támogatás az odaítélését követő két pénzügyi évben előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján nem vezethet a repülőtér átlagos éves utasforgalmának hárommillió fő fölé emelkedéséhez,
b) meglévő, a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 16. pontjában meghatározott menetrend szerinti légi járatokat üzemeltető repülőtértől 100 kilométeren belül elhelyezkedő és onnan gépjárművön, buszon, vonaton vagy nagysebességű vonaton 60 percen belül megközelíthető repülőtérnek.
(5) A beruházás nem haladhatja meg − az észszerű forgalmi előrejelzések alapján − a középtávon várt forgalom fogadásához szükséges mértéket.
(6) Beruházási támogatás esetén repülőtéri infrastruktúrához kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak számolhatók el, ideértve a tervezési költségeket is.
(7) A beruházási támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét.
(8) A (7) bekezdés szerinti működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
(9) A beruházási támogatás összege a (8) bekezdés szerinti felső korláton túl nem haladhatja meg
a) az elszámolható költségek 50%-át azon repülőterek esetében, amelyeknek átlagos éves utasforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben egymillió és hárommillió fő között alakult;
b) az elszámolható költségek 75%-át azon repülőterek esetében, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg az egymillió főt.
(10) A (4) bekezdés b) pontja és az (5) bekezdés nem alkalmazandó azokra a repülőterekre, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg a 200 000 főt, amennyiben a beruházási támogatás következtében a repülőtér átlagos éves utasforgalma valószínűsíthetően nem emelkedik 200 000 fő fölé a támogatás odaítélését követő két pénzügyi évben.
(11) A (10) bekezdés szerinti kisforgalmú repülőtereknek nyújtott beruházási támogatás a támogatást nyújtó választása szerint a (7) bekezdés szerinti maximális támogatási összegig vagy az elszámolható költségek 75%-áig nyújtható.
(12) Működési támogatás a (3) bekezdésben foglaltakon túl nem nyújtható
a) olyan repülőtérnek, amelynek átlagos éves utasforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a 200 000 főt,
b) olyan naptári évre vonatkozóan, amely során a repülőtér átlagos éves utasforgalma meghaladja a 200 000 főt,
c) olyan feltétellel, hogy a kedvezményezettnek megállapodást kell kötnie bizonyos légitársaságokkal a repülőtéri díjakról, a marketingjellegű kifizetésekről vagy a légitársaságok adott repülőtéren végzett tevékenységének egyéb pénzügyi vonatkozásairól.
(13) A működési támogatás összege nem haladhatja meg a támogatással érintett időszakban keletkezett működési veszteséget és észszerű nyereséget fedező összeget.
(14) A működési támogatás kifizetése történhet előzetesen meghatározott részletekben, amely esetében a részletek összege a támogatásnyújtás időtartama alatt nem növelhető, vagy a tényleges működési veszteség alapján utólagosan megállapított összegek folyósítása útján.
64. § (1) A belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) belvízi kikötő
a) kikötői infrastruktúrájának és hozzáférési infrastruktúrájának − ideértve a töltő infrastruktúrát is − létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházáshoz, valamint
b) kotrásához
nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás
a) a hajókat fosszilis tüzelőanyagokkal − így különösen dízellel, gáz halmazállapotú földgázzal (sűrített földgáz, CNG), cseppfolyósított földgázzal (LNG) és cseppfolyós propán-bután gázzal (LPG) − ellátó töltő infrastruktúra építéséhez, telepítéséhez vagy korszerűsítéséhez,
b) a szállítással össze nem függő tevékenységekhez, különösen a kikötő területén működő ipari gyártólétesítményekhez, irodahelyiségekhez és üzletekhez, valamint a kikötői felépítményekhez.
(3) A kikötői infrastruktúra működtetésével, építésével vagy fejlesztésével harmadik felet megbízni, a kikötői infrastruktúrát bérbe adni vagy a kikötői infrastruktúra működtetését, építését vagy fejlesztését koncesszióba adni csak átlátható és megkülönböztetésmentes módon, versenyeztetés útján és a vonatkozó közbeszerzési jogszabályok betartásával lehet.
(4) A kikötői infrastruktúrához való hozzáférést az érdekelt felhasználók számára egyenlő és piaci feltételek mellett, megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.
65. § (1) A támogatás keretében a 64. § (1) bekezdése szerinti tevékenységekhez kapcsolódó költségek számolhatók el, ideértve a tervezés költségeit is.
(2) A villamos energiát, hidrogént, ammóniát és metanolt biztosító elektromos és hidrogéntöltő infrastruktúrákhoz nyújtott támogatás esetén a töltő infrastruktúra megépítésének, telepítésének, korszerűsítésének és bővítésének költségei számolhatók el.
(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységek esetén az elszámolható költségek többek között
a) a töltő infrastruktúrának és a kapcsolódó műszaki berendezéseknek a költségei, ideértve a rögzített, mobil vagy úszó létesítményeket,
b) a töltő infrastruktúrának a hálózathoz, illetve a helyi villamosenergia- vagy hidrogéntermelő vagy -tároló egységhez való csatlakoztatásához szükséges bármilyen elektromos vagy egyéb komponensek − többek között az elektromos kábelek és transzformátorok − telepítésének vagy korszerűsítésének költségei,
c) az építési munkálatok, a földterület- vagy útátalakítás költségei, a telepítési és a vonatkozó engedélyek beszerzési költségei,
d) a megújuló villamos energia vagy a megújuló hidrogén helyszíni előállításának beruházási költségei,
e) a megújuló villamos energia vagy a hidrogén tárolóegységeinek beruházási költségei.
(4) A (3) bekezdés d) pontja esetén a termelőlétesítmény névleges termelési kapacitása nem haladhatja meg a csatlakoztatott töltő infrastruktúra maximális névleges teljesítményét vagy töltési kapacitását.
(5) Amennyiben a támogatás hidrogént biztosító töltőinfrastruktúra megépítésére, telepítésére vagy korszerűsítésére irányul, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatott töltőinfrastruktúra legkésőbb 2036. január 1-jétől kizárólag megújuló hidrogént fog szolgáltatni.
(6) Amennyiben a támogatás ammóniát vagy metanolt biztosító töltő infrastruktúra megépítésére, telepítésére vagy korszerűsítésére irányul, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatott töltő infrastruktúra legkésőbb 2036. január 1-jétől kizárólag olyan ammóniát vagy metanolt fog szolgáltatni, amelynek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló forrásokból származik, és amelyet az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban a nem biológiai eredetű megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagokra vonatkozóan meghatározott módszerekkel összhangban állítottak elő.
66. § (1) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás, illetve a kotrás működési eredményének a különbségét.
(2) A működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
(3) A 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a támogatás összege az (1) és (2) bekezdésben meghatározott módszertől eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.
67. § (1) A válságtámogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és az „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című, 2023. március 17-i, 2023/C 101/03. számú európai bizottsági közlemény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: közlemény) 2.1. szakaszának szabályaival és ezen alcím szerinti támogatási programot jóváhagyó SA.106542 (2023/N) számú, valamint az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglaltakkal összhangban nyújtható olyan vállalkozásoknak, amelyek működését a háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik. Az érintettségről a vállalkozás a támogatás odaítélését megelőzően nyilatkozik.
(2) A támogatás vissza nem térítendő támogatás, hitel és tőke formájában nyújtható, azzal, hogy hitel és tőke formájában nyújtott támogatás esetén a hitel teljes névértékét vagy a tőke teljes összegét kell figyelembe venni a 69. § (1)–(3) bekezdése szerinti értékhatároknak való megfelelés ellenőrzésekor.
(3) A támogatás 2024. június 30-ig ítélhető oda.
(4) A hitel formájában nyújtott támogatás tőke formájában nyújtott támogatássá alakítható 2024. június 30-ig, úgy, hogy az átalakított támogatás összegét az átalakításkor nem kell újból figyelembe venni a 69. § (1)–(3) bekezdése szerinti értékhatárok vizsgálatakor, de a kedvezményezettnek ezen alcím egyéb feltételeinek az átalakításkor is meg kell felelnie.
68. § (1) Nem részesülhet támogatásban a közlemény 1.1. szakaszában felsorolt jogi aktusokban meghatározott szankciók, valamint a közlemény elfogadását követően az Európai Unió szervei által Oroszország Ukrajna elleni agressziójára tekintettel bevezetett egyéb szankciók hatálya alá tartozó vállalkozás, így különösen nem részesülhet támogatásban a szankciókat bevezető jogi aktusokban kifejezetten megnevezett jogalany, valamint az ilyen jogalany meghatározó befolyása alatt lévő vállalkozás.
(2) Nem nyújtható támogatás az (1) bekezdés szerinti szankciókkal érintett ágazatokban folytatott tevékenységhez, ha a támogatás veszélyeztetné a szankciók célkitűzéseit.
(3) A támogatás nyújtásának nem lehet feltétele az, hogy a kedvezményezett a gazdasági tevékenységét áthelyezze az EGT-n belül egy másik országból Magyarország területére.
(4) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás nem határozható meg a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján.
(5) A halászati és akvakultúra-ágazatban működő vállalkozásoknak nyújtott támogatás nem tartozhat a 717/2014/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdés a)–k) pontja szerinti támogatási kategóriák közé.
69. § (1) A támogatás támogatástartalma a közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként − a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel − nem haladhatja meg a 2,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
(2) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások esetén az e tevékenységekhez összesen nyújtott támogatás támogatástartalma a közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként − a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve − nem haladhatja meg a 280 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(3) A halászati és akvakultúra-ágazatban működő vállalkozások esetén az e tevékenységekhez összesen nyújtott támogatás támogatástartalma a közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként − a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve − nem haladhatja meg a 335 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(4) Ha egy vállalkozás több ágazatban is tevékenységet folytat, és ezekre az (1)–(3) bekezdés szerint eltérő felső határok vonatkoznak, a vállalkozás a támogatásokról olyan elkülönített nyilvántartást vezet, amely biztosítja az érintett tevékenységekre vonatkozó, (1)–(3) bekezdés szerinti felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként − a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve − ne haladja meg a 2,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
(5) Ha egy vállalkozás a (2) és (3) bekezdés szerinti ágazatokban tevékenykedik, a teljes maximális támogatási összeg vállalkozásonként − a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve − nem haladhatja meg a 335 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
70. § (1) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára a 69. § (1) bekezdése szerinti maximális támogatástartalommal nyújtható támogatás, ha a támogatás mértéke nem függ a mezőgazdasági termék elsődleges termelője részére történő teljes vagy részleges átadásától, és a támogatás mértékét nem az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.
(2) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatás mértéke az (1) bekezdéstől eltérően meghatározható az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az elsődleges termelők által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján, ha a kérdéses termékeket az elsődleges termelő nem élelmiszeripari célokra vagy egyáltalán nem hozta volna forgalomba.
71. § (1) Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás abban az esetben halmozható más állami támogatással, ha az nem vezet az Atr. 2. § 2a. pontja szerinti csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás vagy összeg túllépéséhez.
(2) Ha a támogatás mellett a kedvezményezett az Atr. 2. § 1. pontja szerinti rendeletekben meghatározott csekély összegű támogatásban is részesül, az igénybe veendő vagy igénybe vett csekély összegű támogatás nem csökkenti a támogatás 69. § (1)–(3) bekezdése szerinti legmagasabb mértékét. Ha a támogatás mellett a kedvezményezett azonos vagy részben azonos elszámolható költségek vonatkozásában csekély összegű támogatást is igénybe vesz, a támogatáshalmozás nem vezethet a támogatás 69. § (1)–(3) bekezdése szerinti legmagasabb mértékének túllépéséhez.
(3) A támogatás akkor halmozható az EUMSz 107. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatással, ha az nem vezet a kedvezményezett által elszenvedett kár túlkompenzációjához.
(4) Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás nem halmozható az „A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret módosítása” című, 2022. november 7-i, 2022/C 423/04. számú európai bizottsági közleménnyel módosított, az „A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret hatodik módosítása, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény mellékletének módosítása” című, 2021. november 24-i, 2021/C 473/01. számú európai bizottsági közlemény 3.13. szakasza szerinti támogatással.
72. § (1) A támogatást nyújtó az Atr. 18/C. § (1) bekezdésében meghatározott határidők szerint továbbítja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait az Atr. 18/D. § (1) bekezdés e) pontja szerinti közzététel céljából.
(2) A támogatást nyújtó az Atr. 18/A. § (7) bekezdés a) pontjára figyelemmel minden év április 30-áig beszámolót készít a megelőző évben nyújtott támogatásokról az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére.
(3) A támogatást nyújtó és a kedvezményezett a támogatással kapcsolatos iratokat a támogatás odaítélésétől számított tíz évig megőrzi.
(4) A közlemény 92. pontjára figyelemmel a támogatást nyújtó átadja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Bizottság megkeresésének megválaszolásához szükséges összesített adatokat.
73. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
74. § (1) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, különösen az e rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott igénylések alapján létrejövő hitel-, kezességvállalási és lízingügyletek e rendelet hatálybalépését megelőzően megkötött, valamint hatályba lépett hitel-, kezességvállalási és lízingszerződések kapcsán kiállításra kerülő támogatói okiratok, valamint e rendelet hatálybalépésekor fennálló valamennyi fennálló hitel-, kezességvállalási és lízingügylet kapcsán a kifizetésre kerülő támogatások vonatkozásában.
(2) Ha a miniszter vagy az e rendelet alapján kijelölt kezelő szerv az e rendelet hatálya alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában e rendelet hatálybalépését megelőzően – a jogelőd miniszter által irányított szerv fejezetére vonatkozó, a fejezeti és az egyes központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló miniszteri rendeletben foglalt szabályok alapján jogszerűen – tett kötelezettségvállalást és teljesített kifizetést, azt a miniszter, valamint az arra jogosult kezelő szerv által jogszerűen tett kötelezettségvállalásnak és kifizetésnek kell tekinteni.
75. § Ez a rendelet
a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet,
b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet,
c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet,
d) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. és II. fejezete, valamint 13–14. cikke, 17. cikke, 18. cikke, 19. cikke, 22. cikke, 25. cikke, 26. cikke, 28. cikke, 29. cikke, 31. cikke, 38. cikke, 38a. cikke, 41. cikke, 48. cikke, 53. cikke, 55. cikke, 56. cikke, 56a. cikke, 56c. cikke,
e) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 14. cikke és 17. cikke,
f) az „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című, 2023. március 17-i, 2023/C 101/03. számú európai bizottsági közlemény 2.1. szakasza,
g) az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID–19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, 2020/C 91 I/01 számú európai bizottsági közlemény,
h) az Európai Bizottságnak a repülőtereknek és a légitársaságoknak nyújtott állami támogatásról szóló közleménye (2014/C99/03)
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | ||
| 1. | Áht- azono- sító | Címnév | Alcímnév | Jogcímcsop. név | Jogcím- név | Előirányzat célja | Kifizetésben részesülők köre | Támogatás biztosításának módja | Támogatási előleg | Rendelkezésre bocsátás módja | Visszafizetés határideje | Biztosíték | Kezelő szerv | Lebonyolító szerv | Európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás közreműködő szervezete | |
| 2. | 401428 | 10 Fejezeti kezelésű előirány- zatok | ||||||||||||||
| 3. | 401439 | 1 Gazdaság- fejlesztési feladatok | ||||||||||||||
| 4. | 386595 | 1 Gazdaság- fejlesztési programok | Az előirányzat fedezetet nyújt kormányzati gazdaságfejlesztési célú feladatok és támogatási programok keretében hitelszerződésekhez biztosított kamattámogatás, kezességi díjtámogatás, kezelési költségtámogatás, egyéb költségtámogatás és azok járulékos költségei finanszírozására, így különösen: 1) Széchenyi Kártya Program, 2) Agrár Széchenyi Kártya Konstrukció, 3) Intézményi Kezességi Díjtámogatások, 4) az MFB Zrt. hitelprogramjainak kamattámogatása, 5) az előirányzat felhasználásához kapcsolódó kincstári díj és lebonyolító szerv igénybevétele. | 1) Pénzügyi intézmények és pénzügyi vállalkozások (ideértve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény alapján működő megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványokat is). 2) A végső Kedvezményezettek részére biztosított támogatásokat megelőlegező pénzügyi intézmények, továbbá az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott kis- és középvállalkozás kritériumoknak megfelelő vállalkozások, valamint természetes személyek. | Egyedi döntés és kérelem alapján, támogatói okiratban, csoportos támogatói okiratban, támogatási szerződésben vagy a Támogató, a támogatásokat megelőlegező pénzügyi intézmények és az 1. pont esetén a KAVOSZ Zrt., a 3. pont esetén a Garantiqa Zrt. közötti háromoldalú keretszerződésekben, a 4. pont esetén a Támogató és az MFB Zrt. közötti keretszerződésben foglaltak szerint. | - | Egy összegben vagy részletekben, idő- vagy teljesítés- arányosan. | A támogatási jogviszony szerinti dokumentumban meghatározottak szerint. | Az Ávr. 84. § (2) bekezdése szerinti lehetséges biztosítékok. | - | Igénybe vehető. | - | ||||
| 3) Pénzügyi intézmények és pénzügyi vállalkozások (ideértve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény alapján működő megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványokat is). 4) MFB Zrt. 5) Központi költségvetési szerv, gazdasági társaság. | ||||||||||||||||
| 5. | 401984 | 2 Gazdasági ellenálló- képesség fejlesztése és ipari alkalmazott technológiák bevezetése | Az előirányzat fedezetet nyújt a kormányzati technológiai és digitális fejlesztési célú, valamint célzott vállalkozásfejlesztési programokhoz, feladatokhoz és azok járulékos költségeihez, különösen: 1) Digitális Export Stratégia, 2) Mesterséges Intelligencia Stratégia, 3) Nemzeti Technológiai Platform, illetve az ehhez kapcsolódó ágazati és szakmai koordinációs feladatok, 4) Digitális Agrárstratégia, 5) a World Robot Olympiad támogatásával kapcsolatos feladatok, 6) Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program, 7) az előirányzat felhasználásához kapcsolódó kincstári díj és lebonyolító szerv igénybevétele. | 1)–6) Költségvetési szerv, gazdasági társaság, civil szervezet, helyi önkormányzat, köztestület, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, alapítvány, felsőoktatási intézmény. 7) Központi költségvetési szerv, gazdasági társaság. | Egyedi döntéssel, kérelem vagy pályázat alapján, támogatói okiratban vagy támogatási szerződésben foglaltak szerint, a közfeladatot ellátó közérdekű alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) szerinti megállapodásban foglaltaknak megfelelően. | Előleg biztosítható. | Egy összegben vagy részletekben, idő- vagy teljesítés- arányosan | A támogatási jogviszony szerinti dokumentumban meghatározottak szerint. | Az Ávr. 84. § (2) bekezdése szerinti lehetséges biztosítékok. | - | Igénybe vehető. | - | ||||
| 6. | 401440 | 3 Járműipari innovációs és fejlesztési feladatok | Az előirányzat fedezetet nyújt a nemzetgazdasági miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó járműipari innovációs és közlekedésfejlesztési feladatok finanszírozására, valamint a kapcsolódó kincstári díj megfizetésére. | Gazdasági társaság, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény, központi költségvetési szerv. | Egyedi döntés és kérelem alapján, támogatói okiratban, támogatási szerződésben, vagy a KEKVA tv. szerinti megállapodásban foglaltaknak megfelelően. | Előleg biztosítható. | Egy összegben vagy részletekben, idő- vagy teljesítés- arányosan. | A támogatási jogviszony szerinti dokumentumban meghatározottak szerint. | Az Ávr. 84. § (2) bekezdése szerinti lehetséges biztosítékok. | - | - | - | ||||
| 7. | 401962 | 4 Iparfejlesz- tési programok | Az előirányzat fedezetet nyújt a nemzetgazdasági miniszter iparügyekért való felelősségi körébe tartozó programok, feladatok és azok járulékos költségei finanszírozásához, különösen: 1) nemzetközi szabványosítással kapcsolatos feladatok, 2) az ágazat védelmi és biztonsági felkészítésének állami feladatai a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény alapján, 3) Bay Zoltán Nonprofit Kft. támogatása, 4) az előirányzat felhasználásához kapcsolódó kincstári díj és lebonyolító szerv igénybevétele. | 1) Magyar Szabványügyi Testület. 2)–3) Gazdasági társaság, felsőoktatási intézmény, államilag elismert szakképző iskolának minősülő köznevelési intézmény, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény szerinti kutatóhely. 4) Központi költségvetési szerv, gazdasági társaság. | Egyedi döntés és kérelem alapján, támogatói okiratban vagy támogatási szerződésben foglaltak szerint. | Előleg biztosítható. | Egy összegben vagy részletekben, idő- vagy teljesítés- arányosan. | A támogatási jogviszony szerinti dokumentumban meghatározottak szerint. | Az Ávr. 84. § (2) bekezdése szerinti lehetséges biztosítékok. | - | Igénybe vehető. | - | ||||
| 8. | 401973 | 5 Vállalkozás- fejlesztési programok | Az előirányzat fedezetet nyújt kormányzati vállalkozásfejlesztési célú programok, feladatok és azok járulékos költségei − különösen az előirányzat felhasználásához kapcsolódó kincstári díj és lebonyolító szerv igénybevétele − finanszírozására. | Gazdasági társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozó, szövetkezet, európai részvénytársaság, európai szövetkezet, civil szervezet, természetes személy, köztestület, központi költségvetési szerv. | Egyedi döntéssel, kérelem vagy pályázat alapján, támogatói okirat vagy támogatási szerződés szerint, egyéb szerződések, dokumentumok alapján. | Előleg biztosítható. | Egy összegben vagy részletekben, idő- vagy teljesítés- arányosan. | A támogatási jogviszony szerinti dokumentumban meghatározottak szerint. Egyéb szerződések, dokumentumok alapján. | Ávr. 84. § (2) bekezdése szerinti lehetséges biztosítékok. | - | Igénybe vehető. | - | ||||
| 9. | 400628 | 6 Energia- intenzív vállalatok támogatása | Az előirányzat forrást biztosít az energiaintenzív mikro-, kis- és középvállalkozások működési (energia) költségeinek finanszírozására, az e vállalkozások energiahatékonyság- növelést célzó beruházásaihoz igényelt hitelek önerő-kiegészítő támogatására, valamint az előirányzat felhasználásához kapcsolódó kincstári díj és lebonyolító szerv igénybevétele költségeinek megfizetésére. | Gazdasági társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozó, egyéb önálló vállalkozó, központi költségvetési szerv. | Egyedi döntés és kérelem alapján, támogatói okiratban vagy támogatási szerződésben foglaltak szerint. | Előleg biztosítható. | Egy összegben vagy részletekben, idő- vagy teljesítés- arányosan. | A támogatási jogviszony szerinti dokumentumban meghatározottak szerint. | Ávr. 84. § (2) bekezdése szerinti lehetséges biztosítékok. | – | Igénybe vehető. | - | ||||
| 10. | 256101 | 2 Hozzájárulás a Művészetek Palotájának működte- téséhez | Az előirányzat célja a Művészetek Palotája épülete kapcsán a rendelkezésre állási díj, az épület üzemeltetésével kapcsolatos közüzemi díjak (víz, csatorna, fűtés, villamos energia), az egyéb kapcsolódó üzemeltetési, fenntartási és pénzügyi szolgáltatási díjak, valamint az előirányzat felhasználásához kapcsolódó kincstári díj finanszírozása. | Nemzeti Filharmónia Ingatlanfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság, központi költségvetési szerv. | Rendelkezésre Állási Szerződés szerint. | - | Rendelkezésre Állási Szerződés szerint. | Rendelkezésre Állási Szerződés szerint. | Rendelkezésre Állási Szerződés szerint. | - | - | - | ||||
| 11. | 270701 | 3 Hozzájárulás a sportlétesít- mények PPP bérleti díjához | Az előirányzat forrást biztosít: 1) a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program keretében megvalósult tornatermek, tanuszodák és sportcsarnokok szolgáltatási díjának és a szolgáltatási szerződésekből eredő egyéb kötelezettségek – ideértve a késedelmi kamatokat −, 2) a PPP megállapodások kapcsán az állam érdekeinek védelmében igénybe vett pénzügyi, műszaki és jogi tanácsadói díjak és perviteli költségek, 3) az előirányzat felhasználásához kapcsolódó kincstári díj finanszírozására. | Szolgáltatási szerződésekben meghatározott kedvezményezettek, egyéb szerződéses partnerek, központi költségvetési szerv | Visszterhes polgári jogi szerződés szerint. | - | Visszterhes polgári jogi szerződés szerint. | Visszterhes polgári jogi szerződés szerint. | Visszterhes polgári jogi szerződés szerint. | - | - | - | ||||
| 12. | 401451 | 4 Egyéb ágazati feladatok | Az előirányzat célja a nemzetgazdasági miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, az e fejezetbe sorolt más költségvetési kiadási előirányzatok terhére nem finanszírozható feladatok és azok járulékos költségei költségvetési fedezetének biztosítása, különösen: 1) szakértői, tanácsadási, valamint médiafigyelési és -elemzési szolgáltatások, 2) az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. működése és feladatellátása, 3) az Ágazati Párbeszéd Bizottságok belföldi szakmai munkája, 4) a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. működtetése és szakmai feladatainak ellátása, így különösen a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról szóló 235/2019. (X. 15.) Korm. rendelet szerinti turisztikai tárhelyszolgáltatói és vagyonkezelői feladatok, 5) az előirányzat felhasználásával kapcsolatos kincstári díj és lebonyolító szerv igénybevétele. | 1)–4) gazdasági társaság, civil szervezet, szakszervezet, szakszervezeti szövetség, munkáltatói érdekképviselet, központi költségvetési szerv, alapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, 5) központi költségvetési szerv, gazdasági társaság | Egyedi döntés alapján, támogatói okiratban vagy támogatási szerződésben foglaltak szerint, a KEKVA tv. szerinti megállapodásban foglaltaknak megfelelően. | Előleg biztosítható. | Egy összegben, vagy részletekben, idő- vagy teljesítés- arányosan. | A támogatási jogviszony szerinti dokumentumban meghatározottak szerint. | Az Ávr. 84. § (2) bekezdése szerinti lehetséges biztosítékok. | - | Igénybe vehető. | - | ||||
| 13. | 401851 | 5 Nemzetközi tagdíjak | Az előirányzat célja a nemzetgazdasági miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szervezetek felé tagdíjfizetési, hozzájárulási kötelezettségek teljesítése, valamint a kapcsolódó kincstári díj fedezetének biztosítása. | nemzetközi szervezetek, központi költségvetési szerv | Csatlakozási vagy finanszírozási megállapodásokban foglaltak szerint. | - | Csatlakozási vagy finanszírozási megállapodásokban foglaltak szerint. | - | - | - | - | - | ||||
| 14. | 402906 | 6 Budai Egészség- központ Zrt. beruházása | Az előirányzat fedezetet nyújt a Budai Egészségközpont Zrt. egészségügyi ellátással összefüggő kapacitásbővítő beruházása támogatásának, valamint az előirányzat felhasználásához kapcsolódó kincstári díjnak a finanszírozására. | Budai Egészségközpont Zrt., központi költségvetési szerv | Egyedi döntés alapján, támogatói okiratban vagy támogatási szerződésben foglaltak szerint. | Előleg biztosítható. | Egy összegben, vagy részletekben, idő- vagy teljesítés- arányosan. | A támogatási jogviszony szerinti dokumentumban meghatározottak szerint. | Az Ávr. 84. § (2) bekezdése szerinti lehetséges biztosítékok. | - | - | - | ||||
| 15. | 360239 | Turisztikai fejlesztési feladatok | Az előirányzat fedezetet nyújt: 1) a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. turizmussal és vendéglátással kapcsolatos egyes feladatainak ellátásához, így a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvényben, annak felhatalmazása alapján kiadott Korm. rendeletekben, különösen a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság turizmussal és vendéglátással kapcsolatos egyes feladatainak meghatározásáról szóló 61/2017. (III. 20.) Korm. rendeletben foglaltakra; 2) a Kisfaludy fejlesztési program lebonyolítására, a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ informatikai rendszerével összefüggő költségek finanszírozására, kivéve az informatikai alapinfrastruktúra működtetésének kiadásait; 3) a nemzeti rendezvényekhez kapcsolódó közszolgáltatási célú rendezvények megszervezésére; 4) a hazai és nemzetközi rendezvények kommunikációs és promóciós kiadásaira, valamint a rendezvények közvetítésével kapcsolatos kiadásokra; 5) térségi turisztikai fejlesztési projektek lebonyolítására, célzott támogatására; 6) egyéb turisztikai fejlesztési projektek lebonyolítására, célzott támogatására; 7) turisztikai jelentőséggel bíró fesztiválok, rendezvények, valamint a kis- és középvállalkozások ezeken való részvételének támogatására; | Természetes személy, adószámos magánszemély, őstermelő, egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, civil szervezet, egyéni cég, szövetkezet, helyi önkormányzat és az általa fenntartott költségvetési szerv, köztestület, központi költségvetési szerv és az általa fenntartott költségvetési intézmény, szakmai érdekképviselet, egyházi jogi személy, befektetési alapok és az azok nevében eljáró alapkezelők, 98/2012. (V. 15.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott személyek és szervezetek. | Egyedi döntéssel, kérelem vagy pályázat alapján, támogatói okirat vagy támogatási szerződés szerint. | Előleg folyósítható. | Egy összegben, vagy részletekben, idő- vagy teljesítés- arányosan. | Kezelői megállapodás, a támogatási jogviszony szerinti dokumentumban meghatározottak. | Az Ávr. 84. § (2) bekezdése szerinti lehetséges biztosítékok. | Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. | - | - | ||||
| 8) ágazati jelentőségű informatikai rendszerek fejlesztésére és működtetésére; 9) gasztronómiai projektek lebonyolítására, célzott támogatására; 10) célzott támogatások nyújtására szakágazatokkal összefüggő események, projektek szervezéséhez; 11) turizmus-diplomáciai feladatokkal összefüggő, nem a fejezetnél keletkező közvetlen kiadások finanszírozására; 12) az idegenvezetők tevékenységének támogatására; 13) a beutazó egészségturizmusban érintettek tevékenységének támogatására; 14) a minőségi vendéglátóipari beszállítói tevékenység fenntartásának, gasztronómiai jelentőségű mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-termékek előállításának, feldolgozásának, értékesítésének és forgalmazásának támogatását célzó programok megvalósítására; 15) turizmus és vendéglátás területét érintő beruházások, infrastrukturális fejlesztések, szolgáltatások támogatására és a meglévő kapacitások bővítésére; | ||||||||||||||||
| 16) cigányzenészek, népzenészek számára támogatási program megvalósítására; 17) a beutaztató, utazásszervezéssel foglalkozó vállalkozások támogatási programjainak megvalósítására; 18) az előirányzat céljaihoz kapcsolódóan határon túlra nyújtott támogatáshoz, összhangban a határon túli költségvetési támogatások sajátos szabályairól szóló 98/2012. (V. 15.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 98/2012. (V. 15.) Korm. rendelet] foglaltakkal; 19) jogszabályban vagy kormányhatározatban a turizmusért és a vendéglátásért való kormányzati felelősségi körben meghatározott egyéb, a turisztikai és a vendéglátási szakágazattal kapcsolatos célok végrehajtására; 20) a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.-vel kötött partnerségi megállapodás keretében együttműködő szervezetek turisztikai feladataihoz közvetlenül kapcsolódó, a megállapodásban meghatározott tevékenységek végrehajtásához szükséges kiadásokra; 21) a 29. alcím szerint nyújtott válságtámogatás finanszírozására; 22) az előirányzat felhasználásával kapcsolatos kincstári díjakra. |
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | ||
| 1. | Áht- azono- sító | Címnév | Alcímnév | Jogcímcsop. név | Jogcím- név | Előirányzat célja | Kifizetésben részesülők köre | Támogatás biztosításának módja | Támogatási előleg | Rendelkezésre bocsátás módja | Visszafizetés határideje | Biztosíték | Kezelő szerv | Lebonyolító szerv | Európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás közreműködő szervezete | |
| 2. | 399062 | 11 Központi kezelésű előirányzatok | ||||||||||||||
| 3. | 368206 | 01 Egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többlet- terhének megtérítése | Az előirányzat fedezetet biztosít az egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhének megtérítésére, amelynek részletes szabályait az állam és a Magyar Posta Zrt. között megkötött Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés (a továbbiakban: EPKSZ) tartalmazza. | A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 18. § (1) bekezdése alapján kijelölt egyetemes postai szolgáltató | Az EPKSZ alapján kötött külön megállapodásban foglaltak szerint. | - | Az EPKSZ alapján kötött külön megállapodásban foglalt feltételek teljesülését követő 15 napon belül. | - | - | - | - | |||||
| 4. | 019051 | 02 Eximbank Zrt. kamat- kiegyenlítése | Az előirányzat célja az Eximbank Zrt. hitelnyújtásait és követelésvásárlásait támogató, a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet szerinti kamatkiegyenlítési rendszerből eredő kifizetések teljesítése. | Eximbank Zrt. | - | - | A Magyar Államkincstár utalványa alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyósítja. | - | - | Magyar Államkincstár | - | |||||
| 5. | 295980 | 03 Peres ügyek | Az előirányzat célja: 1) a jogerős bírósági ítéleten, végzésen, illetve a bíróság jogerős végzésével jóváhagyott egyezségen alapuló, az államot terhelő kifizetések, 2) a stabil vérkészítménytől HCV vírussal megfertőződött veleszületett vérzékenységben szenvedő állampolgárok egységes állami kártalanításáról szóló 1093/2000. (XI. 24.) Korm. határozatból eredő kötelezettségek, valamint az ezekhez kapcsolódó szakértői tevékenység költségeinek, 3) polgári jogviszonyokban a nemzetgazdasági miniszter által képviselt magyar állam jogi képviseletét ellátó ügyvédek megbízási díjának, költségeinek, 4) az állammal szemben kezdeményezett valamennyi választottbírósági kötelező erejű határozatból eredő kifizetési kötelezettségek finanszírozása. | Jogerős döntésben foglaltak szerint megjelöltek, stabil vérkészítménytől HCV-vírussal megfertőződött veleszületett vérzékenységben szenvedő állampolgárok, ügyvédek, ügyvédi irodák, szakértők, választottbíróságok, bíróságok. | - | - | Jogerős és végrehajtható, vagy előzetesen végrehajtható bírósági határozat, eljárási díj- és költségfizetési kötelezettséget megállapító határozat, kártalanításról szóló megállapodás, egyéb szerződések alapján. | - | - | Magyar Állam- kincstár, a kötelezettség- vállalás, a teljesítés- igazolás, az érvényesítés, illetve az ezekkel kapcsolatos adatszol- gáltatás kivételével | - | |||||
| 6. | 399073 | 04 Gazdaság- fejlesztési célú nemzetközi pénzügyi kapcsola- tokból eredő kiadások | Az előirányzat célja a nemzetgazdasági miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi pénzügyi intézményekben és alapokban viselt tagságból eredő kiadások fedezetének biztosítása, így különösen: 1) Magyarországnak az Európa Tanács Fejlesztési Bankban lévő tagsága fenntartását szolgáló kifizetések, 2) a Multilaterális Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Központhoz való magyar csatlakozás kapcsán vállalt hozzájárulás, 3) az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank képviseletét segítő horvát és szlovák tanácsadók költségeiből hazánkat érintő hányad, 4) letétőrzési díjak, utalási költségek megfizetése. | Nemzetközi pénzügyi intézmények, valamint az ezekkel kötött finanszírozási megállapodások szerinti szakértők. | Finanszírozási megállapodásokban foglaltak szerint. | - | Finanszírozási megállapodásokban foglaltak szerint. | - | - | - | - | - |
