A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 93. § 17. pontjában, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 110. § (2) bekezdés 7. pontjában, a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 112. § b) és c) pontjában, valamint a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 112. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya
a) a hivatásos és szerződéses állomány tagjára (a továbbiakban együtt: állomány tagja),
b) a honvédelmi alkalmazottra és
c) – a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: HM) kivételével – a honvédelmi szervezeteknél foglalkoztatott munkavállalóra (a továbbiakban: munkavállaló)
terjed ki.
(2) Az állománynak a külföldi szolgálatról szóló miniszteri rendelet szerinti tartós külföldi szolgálatra vezényelt tagja esetén a 2–15. §-t, a 16–18. §-t, a 20. §-t, a 24–28. §-t, a 45–50. §-t, az 52. §-t, az 53. §-t és az 55. §-t alkalmazni kell.
(3) A tervezetten 90 napot meghaladó időtartamra munkavégzés vagy tanulmányok folytatása céljából külföldre kihelyezett honvédelmi alkalmazott esetén a 2. §-t, a 3. §-t, a 18. §-t, a 20. §-t, a 24–28. §-t és a 47–50. §-t alkalmazni kell.
(4) E rendeletet az egészségügyi beosztású katonákra az egészségügyi beosztású katonák szolgálati viszonyával kapcsolatos sajátos szabályokról szóló miniszteri rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(5) E rendelet hatálya
a) az állomány tagjának közeli hozzátartozójára, élettársára,
b) a nyugállományú katonára és annak közeli hozzátartozójára, élettársára,
c) az állomány elhunyt tagja, az elhunyt nyugállományú katona, az elhunyt nyugdíjas honvédelmi alkalmazott közeli hozzátartozójára, élettársára,
d) a nyugdíjas honvédelmi alkalmazottra, a nyugdíjas honvédelmi alkalmazott közeli hozzátartozójára, élettársára,
e) az állomány azon volt tagjára és azon volt honvédelmi alkalmazottra, közalkalmazottra, akinek szolgálati viszonya vagy honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti jogviszonya szolgálati vagy munkahelyi kötelmekkel összefüggő baleset, betegség miatt szűnt meg, és
f) a honvédelmi szervezet állományába nem tartozó személyre akkor terjed ki, ha azt e rendelet elrendeli.
(6) E rendelet alkalmazásában honvédelmi szervezet alatt a miniszter által az állam nevében alapított, honvédelmi szervezetnek nem minősülő többcélú szakképző intézményt is érteni kell.
(7) A 24. §-t a HM-nél kormányzati szolgálati jogviszonyban és munkaviszonyban foglalkoztatottakra is alkalmazni kell.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. család: a családtagok olyan közössége, amelyben családtag a házastárs, az élettárs, továbbá az a közeli hozzátartozó, akit a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint az állomány tagja köteles eltartani, és akit a tartózkodási helyétől eltérő szolgálatteljesítési helyre történő kinevezése, áthelyezése vagy vezénylése időpontjában saját háztartásában ténylegesen eltartott,
2. családjától különélő: az állomány azon tagja, aki az 1. pont szerinti kinevezése, áthelyezése vagy vezénylése következtében a család együttélését lehetővé tevő lakhatási támogatásra a HM által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Lakásrendelet) vagy a lakáspénz és az egyszeri pénzbeli támogatás bevezetéséről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Lakáspénzrendelet) szabályai szerint az új szolgálatteljesítési helye szerinti településen, illetve annak vonzáskörzetében igényjogosult, de annak hiányában a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 39/2010. Korm. rendelet) 2. § c) pontja szerint hazautazik,
3. gyermek: a szülővel közös háztartásban élő, családi pótlékra jogosító vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- vagy nevelt gyermek, ideértve a szülők által időszakonként felváltva gondozott, nevelt gyermeket is, valamint az állomány tagja vagy a honvédelmi alkalmazott házastársa, élettársa közös háztartásban nevelt családi pótlékra jogosító vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- vagy nevelt gyermekét is,
4. helyközi utazás: a közigazgatási határon kívüli tényleges tartózkodás helye és a szolgálatteljesítés helye vagy a munkavégzés helye közötti szolgálatteljesítés vagy munkavégzés céljából történő utazás, ideértve az átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló utazást,
5. honvédségi szálláshely: a Lakásrendeletben meghatározott helyőrségi szállón lévő szállóférőhely, valamint a laktanyai tiszti vagy altiszti szálláson lévő férőhely,
6. honvédelmi tárca gondoskodási körébe tartozók: az 1. § (5) bekezdés a)–e) pontja szerinti személyek,
7. indokoltan felmerülő utazási költség: a közösségi közlekedési eszközök legalacsonyabb komfortfokozatú menetrend szerinti járatain felmerülő, kedvezmény nélküli díjszabás szerinti összeg,
8. lakhatási támogatás: a Lakásrendeletben meghatározott, a HM rendelkezése alatt lévő (a továbbiakban: HM rendelkezésű) bérlakás és garzonlakás juttatása – ideértve a helyőrségi szállóként hasznosított lakás bérbeadását –, a helyőrségi szállón lévő szállóférőhely, a vissza nem térítendő juttatás, a munkáltatói kölcsön, az albérletidíj-hozzájárulás, valamint a Lakáspénzrendeletben meghatározott lakáspénz és egyszeri pénzbeli támogatás biztosítása,
9. minimálbér: a juttatás folyósításának napján hatályos kötelező legkisebb munkabér havi összege,
10. nyugdíjas honvédelmi alkalmazott: az a korábban honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személy, akinek nyugdíjazását közvetlenül megelőző utolsó foglalkoztatási jogviszonya honvédelmi szervezettel állt fenn, vagy aki a honvédelmi szervezettel fennálló jogviszonyának megszűnése és nyugdíjba vonulása között új jogviszonyt nem létesített, feltéve, hogy a két időpont között eltelt idő az 1 évet nem haladja meg,
11. saját személygépkocsi: az állomány tagja, a honvédelmi alkalmazott vagy annak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója tulajdonában lévő vagy általuk zárt végű lízingbe vett, a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabály szerinti személygépkocsi,
12. tényleges tartózkodás helye: a lakóhely vagy a tartózkodási hely közül az a település, ahol az állomány tagja vagy a honvédelmi alkalmazott életvitelszerűen tartózkodik,
13. vonzáskörzet: az a település, amely közelebb eső közigazgatási határa a szolgálatteljesítési hely szerinti település közigazgatási határától közforgalom számára nyitott, szilárd burkolatú úton mért, legfeljebb 40 km-es távolságra van, és amelytől a szolgálatteljesítési hely szerinti település menetrend szerint közlekedő közösségi közlekedési eszközzel legfeljebb egy óra alatt megközelíthető.
(2) A honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hjkr.) 24. § (2) bekezdése szerinti illetményen kívüli juttatásnak (a továbbiakban: illetményen kívüli juttatás) minősül e rendelet értelmében a II–IV. Fejezetben az állomány tagjára meghatározott juttatás, költségtérítés, támogatás, díj, ellátás.
(3) Az e rendelet alapján az élettárs után megállapítható juttatások igénybevételéhez az élettársi kapcsolatban élés tényét a hivatásos és szerződéses állomány tagjára vonatkozó személyügyi szabályokról szóló 6/2024. (VI. 28.) HM rendelet (a továbbiakban: Személyügyi Rendelet) 9. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint kell igazolni.
3. § (1) A döntésre jogosult elöljáró vagy a munkáltatói jogkört gyakorló (a továbbiakban együtt: döntésre jogosult elöljáró) az illetményen kívüli juttatások megállapításával kapcsolatos, mérlegelési jogkörébe tartozó döntést kizárólag szolgálati viszonyra, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyra vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályok és az e célra felhasználható költségvetési keretek között hozhat.
(2) Az e rendelet szerinti pénzbeli illetményen kívüli juttatást a jogosult megbízása alapján kell az általa megadott fizetési számlára átutalni, vagy ha azzal nem rendelkezik, lakcímére postai úton történő kifizetéssel teljesíteni.
(3) Az állomány tagja részére e rendelet szerinti illetményen kívüli juttatás – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – nem állapítható meg, ha az állomány tagjának a hivatásos és a szerződéses állomány tagjának illetményéről szóló 20/2024. (IX. 30.) HM rendelet (a továbbiakban: Illetményrendelet) 17. § (2) bekezdése, 19. § (1) bekezdése, 20. § (2) bekezdése szerinti szolgálatmentesség időtartama alatt illetmény nem folyósítható.
(4) A 30 napot meghaladó illetmény nélküli szolgálatmentesség és a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartamára – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – e rendelet szerinti illetményen kívüli juttatás nem állapítható meg. A honvédelmi alkalmazottat a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés okán engedélyezett fizetés nélküli szabadság időtartamára is megilletik az e rendelet szerinti illetményen kívüli juttatások.
(5) A honvédelmi szervezet az állomány tagja, a honvédelmi alkalmazott és a munkavállaló szolgálati viszonyával, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyával vagy munkaviszonyával összefüggő egyéb tartozásának, továbbá az illetményen, munkabéren túl minden egyéb, jogalap nélkül kifizetett pénzbeli illetményen kívüli juttatásának megtérítésére irányuló igényét az érintett előzetes értesítését követően a folyósításra kerülő illetményből, munkabérből vagy pénzbeli illetményen kívüli juttatásokból történő levonással vagy utólag írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással, elévülési időn belül érvényesítheti.
(6) Az állomány tagja, a honvédelmi alkalmazott vagy a munkavállaló elhalálozása esetén a halál bekövetkezésének napjáig járó e rendelet szerinti időarányos illetményen kívüli juttatásait az örökös vagy törvényes képviselője részére a jogerős hagyatékátadó végzés vagy az öröklési bizonyítvány alapján, annak az állományilletékes honvédelmi szervezet részére történő benyújtásának napját követő hónap végéig kell kifizetni.
4. § Ahol szolgálati viszonyra vonatkozó szabály úgy rendelkezik, hogy valamely illetményen kívüli juttatás megállapításának alapja az alapilletmény, ott a Hjkr. 24. § (4) bekezdése szerinti esetben az állomány tagjának szolgálati beosztásához – ennek hiányában viselt rendfokozatához – tartozó besorolási kategória szerinti irányadó illetménysáv felső határa szerinti összeget kell alapilletményként figyelembe venni.
5. § (1) A szerződéses állomány tagja a Hjkr. 7. § (3) bekezdése szerinti első szerződéses szolgálati viszony létesítésekor egyszeri 300 000 Ft szolgálatvállalási díjra jogosult.
(2) A szolgálatvállalási díjat a próbaidő lejártát követő hónapra járó illetménnyel együtt kell kifizetni.
(3) Az állomány tagja a szolgálati viszony utolsó napjáig köteles visszafizetni a részére kifizetett szolgálatvállalási díjat, ha szolgálati viszonya a vállalt szolgálati idő letöltése előtt a Hjkr. 5. § (5) bekezdése, a Hjkr. 15. § (1) bekezdés b) pont 4., 5. és 8. alpontja, a Hjkr. 15. § (2) bekezdés a) és c) pontja, a Hjkr. 15. § (4) bekezdése, a Hjkr. 16. § (2) bekezdés e) pontja alapján szűnik meg.
(4) Nem jogosult az (1) bekezdés szerinti szolgálatvállalási díjra, aki a Hjkr. hatálybalépését megelőzően szerződéskötési díjban részesült.
6. § (1) Az állomány azon tagja, akinek – nyilatkozatba foglalt – közreműködésével a legénységi állománycsoportba jelentkező a Magyar Honvédséggel (a továbbiakban: Honvédség) szerződéses, illetve önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt létesít, betoborzott személyenként 500 000 Ft toborzópénzre jogosult, ha a közreműködésével szolgálati viszonyt létesítő az alapkiképzés teljesítését követő hat hónap elteltével is szolgálati viszonyban, legénységi állománycsoportban áll.
(2) Az állomány tagja az (1) bekezdés szerinti toborzópénzre
a) ugyanazon személy esetében egy alkalommal,
b) évente legfeljebb három betoborzott személy után
jogosult.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot a jelentkező a szerződéskötéskor köteles leadni.
(4) A toborzópénzt az állomány tagja részére az (1) bekezdésben meghatározott időtartam leteltét követő második hónap 5. napjáig kell kifizetni.
7. § (1) Szerződéshosszabbítási díjra jogosult a legénységi állomány tagja a Hjkr. 13. § (1) bekezdése szerinti szerződéshosszabbítás esetén.
(2) Az (1) bekezdés szerinti díj összegét a letöltött szolgálati évek figyelembevételével számítva, a szolgálati viszony meghosszabbításával vállalt további évekhez tartozó értékek összeadásával kell megállapítani. Ezen érték vállalt évenként
1. a negyedik vállalt szolgálati év esetén 1,0 havi,
2. az ötödik vállalt szolgálati év esetén 1,0 havi,
3. a hatodik vállalt szolgálati év esetén 1,0 havi,
4. a hetedik vállalt szolgálati év esetén 1,0 havi,
5. a nyolcadik vállalt szolgálati év esetén 1,0 havi,
6. a kilencedik vállalt szolgálati év esetén 1,1 havi,
7. a tizedik vállalt szolgálati év esetén 1,2 havi,
8. a tizenegyedik vállalt szolgálati év esetén 1,3 havi,
9. a tizenkettedik vállalt szolgálati év esetén 1,4 havi,
10. a tizenharmadik vállalt szolgálati év esetén 1,5 havi,
11. a tizennegyedik vállalt szolgálati év esetén 1,5 havi,
12. a tizenötödik vállalt szolgálati év esetén 1,3 havi,
13. a tizenhatodik vállalt szolgálati év esetén 1,0 havi,
14. a tizenhetedik vállalt szolgálati év esetén 0,8 havi,
15. a tizennyolcadik vállalt szolgálati év esetén 0,5 havi,
16. a tizenkilencedik–huszonharmadik vállalt szolgálati évek esetén évente 0,4 havi,
17. a huszonnegyedik–huszonnyolcadik vállalt szolgálati évek esetén évente 0,3 havi,
18. a huszonkilencedik–harmincharmadik vállalt szolgálati évek esetén évente 0,2 havi
alapilletménynek megfelelő összeg.
(3) A szerződéshosszabbítási díj összegét
a) a Hjkr. 13. § (1) bekezdése szerinti meghosszabbítást megelőző szerződésben vállalt szolgálati idő utolsó napján érvényes,
b) a Hjkr. 15. § (3) bekezdése szerinti időtartam alatt a meghosszabbítást megelőző utolsó napon érvényes
alapilletmény alapján kell kiszámítani.
(4) A szerződéshosszabbítási díjat legkésőbb a vállalt szolgálati idő meghosszabbításáról szóló szerződés aláírását követő hónapra járó illetménnyel együtt kell kifizetni.
(5) A legénységi állomány tagja köteles visszafizetni a szolgálati viszonyának utolsó hosszabbításakor részére kifizetett szerződéshosszabbítási díj összegét, ha szolgálati viszonya a vállalt szolgálati idő letöltése előtt a Hjkr. 15. § (4) bekezdése szerinti, neki felróható okból szűnik meg.
(6) Az utolsó szerződéshosszabbításkor részére kifizetett szerződéshosszabbítási díj összegét köteles visszafizetni az a korábbi legénységi állományú katona is, akit tiszti vagy altiszti állományba vettek, azonban a szolgálati viszonya a Hjkr. 15. § (4) bekezdése szerinti, neki felróható okból szűnik meg úgy, hogy a tisztként vagy altisztként a szolgálati viszonyának időtartama nem éri el az öt évet.
(7) A szerződéshosszabbítási díjat az (5) és (6) bekezdés szerinti esetben a szolgálati viszony utolsó napjáig kell visszafizetni.
(8) Nem jogosult szerződéshosszabbítási díjra a legénységi állomány tagja az Illetményrendelet 22. § (1)–(3) bekezdése szerinti illetmény-visszatartás időtartamára.
(9) A szerződéshosszabbítási díjra a legénységi állomány tagja a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben az Illetményrendelet 22. § (4) bekezdése szerinti esetben utólag jogosult.
8. § (1) A legénységi állomány azon tagja, aki az altiszti beosztásba történő kinevezés érdekében sikeresen elvégezte a Honvédség által szervezett, kizárólag katonai beosztás betöltésére jogosító altisztképzést, az altiszti beosztásba történő kinevezését követően az első altiszti beosztásban részére járó alapilletmény három havi összegének megfelelő juttatásra jogosult.
(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés a legénységi állomány azon tagja esetében, aki a polgári életből állományba vétellel egyidejűleg vesz részt a Honvédség által szervezett, kizárólag katonai munkakör betöltésére jogosító altisztképzésben.
(3) Az (1) bekezdés szerinti juttatást legkésőbb az első altiszti beosztásába helyezést követő hónapra járó illetménnyel együtt kell kifizetni.
(4) Az állomány tagja köteles az (1) bekezdés szerinti juttatást visszafizetni, ha szolgálati viszonya a Hjkr. 15. § (4) bekezdése szerinti, neki felróható okból szűnik meg, és altiszti beosztásba történő kinevezése óta öt év nem telt el.
9. § A döntésre jogosult elöljáró egyösszegű pénzbeli elismerésként teljesítményelismerést állapíthat meg az állomány azon tagja részére, ideértve a honvéd tisztjelöltet is, aki szolgálati feladatait huzamos időn keresztül kiemelkedően hajtja végre, többletfeladatokat végez, illetve szolgálati viszonyával összefüggő tevékenysége során kimagasló teljesítményt nyújt.
10. § (1) A 9. § szerinti teljesítményelismerés megállapításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy
a) a teljesítményelismerés összege arányban álljon az annak alapjául szolgáló tevékenység színvonalával, súlyával, eredményességével, a többletteljesítmény minőségével és mennyiségével,
b) az egy személy részére megállapított teljesítményelismerés éves együttes összege nem lehet több a 6 havi alapilletmény összegénél, és
c) egy személy részére ugyanazon kifejtett teljesítményért, tevékenységért csak egyszer állapítható meg teljesítményelismerés.
(2) Huzamos, kivételesen kiemelkedő szolgálati feladatellátás és a szolgálat iránti elkötelezettség elismeréseként a teljesítményelismerés együttes éves összege a miniszter döntése alapján az (1) bekezdés b) pontja szerinti mértéket további legfeljebb egy havi mértékkel meghaladhatja.
11. § (1) Az állomány tagja részére a teljesítményelismerés összege alkalmanként
a) 70,00%–79,99% közötti teljesítményértékelés esetén legfeljebb 2 havi,
b) 80,00%–89,99% közötti teljesítményértékelés esetén legfeljebb 4 havi,
c) 90,00%–100,00% közötti teljesítményértékelés esetén legfeljebb 6 havi
alapilletménynek megfelelő összeg.
(2) A legénységi állomány részére a teljesítményelismerés összege alkalmanként
a) jó teljesítményértékelés esetén legfeljebb 4 havi,
b) kiemelkedő teljesítményértékelés esetén legfeljebb 6 havi
alapilletménynek megfelelő összeg.
(3) A teljesítményelismerés megállapításánál kizárólag az 1 évnél nem régebbi teljesítményértékelés vehető figyelembe.
(4) A teljesítményértékelés mellőzhető, ha a teljesítményelismerést a miniszter, a Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF) vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) főigazgatója állapítja meg.
12. § (1) A miniszter teljesítményelismerésben részesítheti az állomány azon tagját, aki eseti jelleggel kimagasló – így különösen a Honvédség társadalmi megítélését érdemben javítani képes – tevékenységet nyújt.
(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított teljesítményelismerés összege a 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti maximális éves összegbe nem számít bele.
(3) Az (1) bekezdés szerint teljesítményelismeréshez nem szükséges teljesítményértékelés.
13. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerinti célhoz köthető feladatot (a továbbiakban: célfeladat) a Kit.-ben vagy a Kttv.-ben és a végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal az állomány tagja is végrehajthat. Az állomány tagja a kormánytisztviselőkre irányadó rendelkezések szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.
(2) A döntésre jogosult elöljáró az állomány tagja számára – részben vagy egészben európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból származó támogatásból megvalósuló feladatok ellátása érdekében – célfeladatot állapíthat meg, amely alapján az állomány tagja céljuttatásban részesíthető, ha a számára meghatározott célfeladat egésze vagy előre meghatározott része eredményesen teljesült, és a teljesítést a döntésre jogosult elöljáró írásban igazolta.
(3) A (2) bekezdés szerinti céljuttatást legkésőbb a célfeladat teljesülését alátámasztó igazolás kiállítását követő második hónap végéig kell a jogosultnak kifizetni.
14. § (1) A tiszti és altiszti állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult, amelynek mértéke
a) huszonöt év szolgálati viszonyban töltött idő esetén kéthavi,
b) harminc év szolgálati viszonyban töltött idő esetén háromhavi,
c) harmincöt év szolgálati viszonyban töltött idő esetén öthavi,
d) negyven és azt követő minden öt év szolgálati viszonyban töltött idő esetén héthavi
alapilletménynek megfelelő összeg.
(2) A jubileumi jutalmat az arra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján érvényes alapilletmény alapján kell megállapítani és a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérését követő hónap ötödik napjáig kell folyósítani.
(3) A (2) bekezdést az állomány azon tagja esetében, aki a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján illetmény nélküli szolgálatmentességét tölti, azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy részére a jubileumi jutalmat az illetmény nélküli szolgálatmentesség utolsó napját követő második hónap ötödik napjáig, vagy ha a szolgálati viszony az illetmény nélküli szolgálatmentesség időtartama alatt szűnik meg, akkor a szolgálati viszony utolsó napjáig kell folyósítani.
(4) Az állomány Hjkr. 14. § (3) bekezdése szerinti tagja esetében is alkalmazni kell a (2) bekezdést, azzal az eltéréssel, hogy ha az állomány érintett tagja esetében az (1) bekezdés szerinti jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napja a szolgálati viszony szünetelése időszakára esik, és a jubileumi jutalom alapját képező szolgálati idő alapján az adott időszakra vonatkozóan jubileumi jutalomban vagy annak megfelelő más juttatásban nem részesült, az e rendelet szerinti jubileumi jutalmat – egyéb kizáró ok hiányában – részére utólag, legkésőbb a szolgálati viszony szünetelésének utolsó napját követő második hónap ötödik napjáig, vagy ha szolgálati viszonya ennél korábbi időpontban megszűnik, a szolgálati viszony megszűnése napjáig kell folyósítani.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti folyósítás esetén alapilletményként a szolgálatmentesség vagy a szolgálati viszony szünetelése alatt az Illetményrendelet 17. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartott illetményt kell figyelembe venni.
(6) A tiszti és az altiszti állomány tagja nem jogosult a jubileumi jutalom azon mértékére, amelyre másik foglalkoztatási jogviszonyban már részesült.
15. § (1) Ha a tiszti és az altiszti állomány tagja a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő elérése napján az Illetményrendelet 22. §-a szerinti illetmény-visszatartás miatt csökkentett illetményben részesült, az őt a Személyügyi Rendelet 78. § (2) bekezdésére figyelemmel utólagosan megillető jubileumi jutalmat a csökkentés figyelmen kívül hagyásával, az Illetményrendelet 22. § (4) bekezdése alkalmazásával kell megállapítani.
(2) A jubileumi jutalom 14. § (2) bekezdésében meghatározott határidőt követő kifizetése esetén annak összegét a jogosultságra alapot adó időtartam leteltének napján érvényes alapilletmény alapján kell megállapítani.
(3) A jubileumi jutalom (2) bekezdés szerinti késedelmes folyósítása esetén, ha az a honvédelmi szervezet hibájából következik be, a tiszti és altiszti állomány tagja a Ptk. szerinti késedelmi kamatra jogosult.
16. § (1) Végkielégítés illeti meg
a) a tiszti, altiszti állomány tagját a szolgálati viszonyának a Hjkr. 16. § (1) bekezdése, illetve a Hjkr. 16. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti felmentéssel történő megszüntetése esetén,
b) a szerződéses tiszti, altiszti állomány tagját a szolgálati viszonya Hjkr. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnése esetén, kivéve, ha a szerződéses szolgálati viszonya kérelmére megszakítás nélkül hivatásos szolgálati viszonnyá alakul át.
(2) A végkielégítés összege, ha a tiszti, altiszti állomány tagjának szolgálati viszonyban töltött ideje legalább
a) három év: egyhavi,
b) öt év: kéthavi,
c) nyolc év: háromhavi,
d) tíz év: négyhavi,
e) tizenhárom év: öthavi,
f) tizenhat év: hathavi,
g) húsz év: nyolchavi,
h) huszonöt év: kilenchavi,
i) harminc év: tízhavi
alapilletménynek megfelelő összeg.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően a tiszti, altiszti állomány tagja a végkielégítés összegének felére jogosult, ha szolgálati viszonya a Hjkr. 16. § (1) bekezdés d) pontja szerinti felmentéssel szűnt meg.
(4) Ismételten létesített szolgálati viszony esetén a végkielégítés mértékének megállapításakor a szolgálati viszonyban töltött időbe csak az újabb szolgálati viszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni, ha a korábbi szolgálati viszony megszűnése, megszüntetése során az állomány tagja részére végkielégítést, leszerelési segélyt vagy visszailleszkedési támogatást fizettek ki.
(5) A végkielégítést az (1) bekezdés a) pontja esetén a felmentési idő utolsó napján, az (1) bekezdés b) pontja esetén a szerződés lejártakor kell kifizetni. Ha a tiszti, altiszti állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel, vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a) ezt a tényt a korábban döntésre jogosult elöljáró köteles haladéktalanul írásban bejelenteni,
b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében illetményre nem jogosult,
c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.
17. § (1) Az állomány azon tagja, akinek szolgálati viszonya a Hjkr. 16. § (5) bekezdése alapján szűnik meg, egyösszegű jóvátételi díjra jogosult.
(2) A jóvátételi díj összege, ha az állomány tagjának szolgálati viszonyban töltött ideje legalább
a) három év: háromhavi,
b) öt év: öthavi,
c) nyolc év: hathavi,
d) tíz év: nyolchavi,
e) tizenhárom év: kilenchavi,
f) tizenöt év: tízhavi,
g) tizenhat év: tizenegy havi,
h) húsz év: tizennégy havi,
i) huszonöt év: tizenhat havi,
j) harminc év: tizennyolc havi
alapilletménynek megfelelő összeg.
(3) A jóvátételi díjat a szolgálati viszony Hjkr. 16. § (5) bekezdése szerinti megszűnésének napján kell az állomány tagja részére kifizetni.
18. § (1) Ha e fejezet másként nem rendelkezik, az e fejezet szerinti juttatások a honvédelmi szervezet nevére kiállított számla vagy számlát helyettesítő bizonylat (a továbbiakban együtt: számla) ellenében számolhatók el.
(2) Az e fejezet szerinti juttatások igénylésével, megállapításával, folyósításával és elszámolásával összefüggő részletszabályokat a miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg.
(3) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, nem jogosult az e fejezet szerinti juttatásokra az állomány azon tagja, aki
a) a Személyügyi Rendelet 32. § (8) és (9) bekezdése szerinti rendelkezési állományba tartozik,
b) szolgálati beosztásból való felfüggesztés alatt áll,
c) a Hjkr. 32. § (12) bekezdése szerinti nyugdíj előtti rendelkezési állományba tartozás ideje alatt nem teljesít szolgálatot,
d) letartóztatás alatt áll, vagy
e) jogellenesen távol van.
(4) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, nem jogosult az e fejezet szerinti juttatásokra az a honvédelmi alkalmazott és az a munkavállaló, aki
a) letartóztatás alatt áll, vagy
b) jogellenesen távol van.
19. § (1) Az állomány tagja illetményen felüli egyéb juttatásként az e fejezetben meghatározottak szerint jogosult különösen
a) bankszámla-hozzájárulásra,
b) a 21–23. § szerinti SZÉP juttatásra,
c) önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulásra,
d) születési támogatásra,
e) nevelési támogatásra,
f) tanévindítási hozzájárulásra,
g) házastársi jövedelem-kiegészítésre,
h) a szolgálatteljesítési helytől és a tartózkodás helyétől eltérő településre való áthelyezéshez és vezényléshez kapcsolódó költségek megtérítésére,
i) a szolgálati érdekű utazásokkal, a tanulmányi szerződéshez kapcsolódó költségek megtérítésére és
j) a helyi és helyközi munkába járási költségek megtérítésére.
(2) Az állomány tagja részére a döntésre jogosult elöljáró mérlegelési jogkörben az e fejezetben meghatározottak szerint illetményen felüli egyéb juttatásként különösen
a) költözködési költségtérítést,
b) családalapítási támogatást,
c) illetményelőleget,
d) segélyt és
e) a munkaerő-piaci beilleszkedés és visszailleszkedés céljából pénzbeli támogatást
engedélyezhet.
(3) A honvédelmi alkalmazott illetményen felüli egyéb juttatásként az e fejezetben meghatározottak szerint jogosult különösen
a) a helyi és helyközi munkába járási költségek megtérítésére,
b) a munkavégzési helytől és a tartózkodás helyétől eltérő településre való belföldi kiküldetéssel összefüggő költségek megtérítésére,
c) a munkaköri feladatokkal összefüggő utazások költségeinek megtérítésére,
d) belföldi kiküldetéshez kapcsolódó napidíjra,
e) bankszámla-hozzájárulásra,
f) a 21–23. § szerinti SZÉP juttatásra,
g) önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulásra,
h) születési támogatásra,
i) nevelési támogatásra és
j) tanévindítási hozzájárulásra.
(4) A honvédelmi alkalmazott részére a döntésre jogosult elöljáró mérlegelési jogkörben az e fejezetben meghatározottak szerint illetményen felüli egyéb juttatásként különösen
a) illetményelőleget,
b) segélyt és
c) munkaerő-piaci beilleszkedés, valamint visszailleszkedés céljából pénzbeli támogatást
engedélyezhet.
(5) A munkavállaló munkabéren felüli egyéb juttatásként az e fejezetben meghatározottak szerint jogosult különösen
a) a munkavégzési helytől és a tartózkodás helyétől eltérő településre való belföldi kiküldetéssel összefüggő költségek megtérítésére,
b) a munkaköri feladatokkal összefüggő utazások költségeinek megtérítésére,
c) belföldi kiküldetéshez kapcsolódó napidíjra,
d) bankszámla-hozzájárulásra,
e) önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulásra és
a helyközi munkába járási költségek megtérítésére.
(6) A munkavállaló részére a döntésre jogosult elöljáró mérlegelési jogkörben az e fejezetben meghatározottak szerint munkabéren felüli egyéb juttatásként különösen
a) munkabérelőleget és
b) segélyt
engedélyezhet.
20. § (1) Az állomány azon tagja, az a honvédelmi alkalmazott és az a munkavállaló, aki illetményét, munkabérét vagy egyéb pénzbeli juttatását fizetési számlára történő átutalással kapja meg, havonta 1000 forint összegű bankszámla-hozzájárulásra jogosult.
(2) A bankszámla-hozzájárulást a jogosult részére havonta utólag, a tárgyhavi illetményével, munkabérével vagy egyéb pénzbeli ellátásával együtt kell kifizetni.
(3) Teljes összegű bankszámla-hozzájárulást kell kifizetni az állomány tagja, a honvédelmi alkalmazott és a munkavállaló részére akkor is, ha az (1) bekezdés szerinti szolgálati viszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony a hónap közben keletkezik, vagy a hónap közben szűnik meg, továbbá a részmunkaidőben foglalkoztatott honvédelmi alkalmazott és munkavállaló részére.
(4) Nem fizethető ki a tárgyhavi bankszámla-hozzájárulás az új foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel annak, aki honvédelmi szervezetnél az (1) bekezdés szerinti szolgálati viszonya, honvédelmi alkalmazotti jogviszonya vagy munkaviszonya megszűnésének hónapjában ismételten foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít.
21. § (1) Az állomány tagja és a honvédelmi alkalmazott a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény) 71. § (1) bekezdése szerinti éves keretösszeg terhére havonta 12 000 Ft összegű juttatásra jogosult (a továbbiakban: SZÉP juttatás), amelyet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti korlátozott rendeltetésű fizetési számlán (a továbbiakban: Széchenyi Pihenő Kártya) kell jóváírni.
(2) A tényleges – naptári napban számolt – jogosultsági idővel arányos értékű SZÉP juttatásra jogosult az állomány azon tagja és az a honvédelmi alkalmazott,
a) aki csak a hónap egy részében tartozik az 1. § (2) és (3) bekezdésének, a 3. § (3) és (4) bekezdésének vagy a 18. § (3) és (4) bekezdésének hatálya alá, vagy
b) akinek a szolgálati viszonya vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya hónap közben keletkezik vagy szűnik meg.
(3) A SZÉP juttatást utólag a tárgyhavi illetmény kifizetésével azonos napon kell jóváírni.
(4) A SZÉP juttatást az átutaláshoz szükséges Széchenyi Pihenő Kártya számának honvédelmi szervezet részére történő bejelentését követő hónapban, a jogosultság fennállásától kezdődően, visszamenőleg kell biztosítani.
22. § (1) A 21. § szerinti SZÉP juttatáson felül az állomány azon tagja és az a honvédelmi alkalmazott, aki 10 éves kor alatti gyermeket nevel, a 10 éves kor alatti gyermekei után gyermekenként további évi egyszeri 39 063 Ft összegű SZÉP juttatásra jogosult. A SZÉP juttatás azon gyermek után is jár, aki 10. életévét a tárgyévben tölti be. Ha mindkét szülő honvédelmi szervezet állományába tartozik, a SZÉP juttatásra mindkét szülő jogosult.
(2) Az (1) bekezdés szerinti SZÉP juttatást a jogosult tárgyév március 1-jéig igényelheti, vagy
a) a szolgálati viszony vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítését,
b) a gyermek születését vagy örökbefogadását,
c) az állomány tagja illetmény nélküli szolgálatmentessége vagy a honvédelmi alkalmazott fizetés nélküli szabadsága időtartamának megszűnését,
d) a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés, az előzetes letartóztatás, a jogellenes távollét, valamint a Személyügyi Rendelet 32. § (8) és (9) bekezdése szerinti rendelkezési állományba tartozás időtartamának megszűnését,
e) a tartós külföldi szolgálatteljesítés vagy 90 napot meghaladó külföldi munkavégzés vagy külföldi tanulmány időtartamának megszűnését,
f) a Hjkr. 32. § (12) bekezdése szerinti nyugdíj előtti rendelkezési állományba tartozó szolgálatba hívását,
g) a honvédelmi alkalmazottnak – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 55. § (1) bekezdés k) pontja szerint – a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól előzetes letartóztatása miatti mentesülése esetén annak megszűnését vagy
h) egyéb akadályoztatása megszűnését
követő 30. napig az akadályoztatás okának megjelölésével.
(3) Az (1) bekezdés szerinti SZÉP juttatást tárgyév április 30-áig, továbbá a (2) bekezdés szerinti esetben az igénylés hónapját követő második hónap végéig kell a jogosult Széchenyi Pihenő Kártyáján jóváírni.
(4) A tárgyév során keletkező szolgálati viszony vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszony, valamint a (2) bekezdés szerinti ok fennállása esetén az (1) bekezdés szerinti juttatás a tényleges – naptári napban számolt – jogosultsági idővel arányosan jár, továbbá a tárgyév során megszűnő szolgálati viszony vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszony esetén a tényleges – naptári napban számolt – jogosultsági idővel arányosan fizetendő vissza.
(5) A visszafizetést elsősorban a Széchenyi Pihenő Kártyáról történő visszavonással vagy a jogosultat megillető járandóságokból – hozzájárulásával – történő levonással szükséges rendezni. Ha a levonásra nincs mód, a visszafizetés a jogosult részéről átutalással vagy házipénztárba történő befizetéssel is történhet.
23. § Nem jogosult a 21. és 22. § szerinti SZÉP juttatásra
a) az állomány azon tagja, aki a Személyügyi Rendelet 41. § (4) bekezdése szerint mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól,
b) az a honvédelmi alkalmazott, aki a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Haj. tv.) 38. § (3) bekezdése szerint mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.
24. § (1) Az állománynak az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény hatálya alá tartozó azon tagja, az a honvédelmi alkalmazott és az a munkavállaló, aki önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja, havonta 7100 forint összegű önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulásra jogosult.
(2) Teljes összegű önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulást kell kifizetni az állomány tagja, a honvédelmi alkalmazott és a munkavállaló részére akkor is, ha az (1) bekezdés szerinti szolgálati viszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony a hónap közben keletkezik, vagy a hónap közben szűnik meg, továbbá a részmunkaidőben foglalkoztatott honvédelmi alkalmazott és munkavállaló részére.
(3) Nem fizethető ki a tárgyhavi önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás az új foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel annak, aki honvédelmi szervezetnél az (1) bekezdés szerinti szolgálati viszonya, honvédelmi alkalmazotti jogviszonya vagy munkaviszonya megszűnésének hónapjában ismételten foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít.
25. § (1) Az állomány tagja és a honvédelmi alkalmazott születési támogatásra jogosult, ha szolgálati viszonyának vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyának ideje alatt gyermeke született vagy gyermeket legfeljebb 6 hónapos korában jogerősen örökbe fogadott.
(2) A születési támogatás összege gyermekenként 200 000 Ft. Ha mindkét szülő, örökbefogadó szülő honvédelmi szervezet állományába tartozik, a születési támogatás mindkét szülő, örökbefogadó szülő részére jár.
26. § (1) Évente egy alkalommal – a gyermekes családok élethelyzetének javítása érdekében – gyermekenként 80 000 Ft összegű nevelési támogatásra jogosult az állomány tárgyév augusztus 1-jén szolgálati viszonyban álló tagja, valamint a tárgyév augusztus 1-jén jogviszonyban álló honvédelmi alkalmazott,
a) ha a gyermek után az állomány tagja vagy a vele közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa
aa) családi pótlékra jogosult,
ab) családi pótlékra nem jogosult, de gyermeke tárgyév szeptember 1-jén a 25. életévét még nem töltötte be, a családok támogatásáról szóló törvény szerinti rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, és felsőfokú oktatási intézmény alapképzésében vagy mesterképzésében részt vevő vagy az egységes, osztatlan képzésben első oklevelet szerző nappali tagozatos hallgató,
ac) családi pótlékra nem jogosult, de gyermeke tárgyév szeptember 1-jén a 23. életévét még nem töltötte be, és köznevelési vagy szakképzési intézményben nappali tagozaton folytat tanulmányokat,
ad) családi pótlékra nem jogosult, de gyermeke tárgyév szeptember 1-jén a 23. életévét még nem töltötte be, és felsőfokú oktatási intézmény által szervezett felsőfokú szakképzésben folytat tanulmányokat, vagy
b) ha gyermeke saját jogán családi pótlékban részesül.
(2) Az (1) bekezdés a) pont ab) és ad) alpontja szerinti nevelési támogatás nem illeti meg az állomány tagját és a honvédelmi alkalmazottat, ha gyermeke tanulmányait szünetelteti, vagy félévet halaszt.
(3) A tárgyévi nevelési támogatásra jogosult az állomány tagja és a honvédelmi alkalmazott akkor is, ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti gyermek tárgyév szeptember 30-ig megszületik, örökbefogadásra vagy nevelésbe vételre kerül.
27. § (1) Évente egy alkalommal tanévindítási hozzájárulásra jogosult a köznevelésben vagy szakképzésben részt vevő, iskolai tanulmányokat folytató gyermekére tekintettel az állomány tárgyév augusztus 1-jén szolgálati viszonyban álló tagja, valamint az a tárgyév augusztus 1-jén jogviszonyban álló honvédelmi alkalmazott, aki a gyermeknek szülője, gyámja – kivéve a gyermekvédelmi gyámot – vagy a szülőnek, gyámnak közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa.
(2) A tanévindítási hozzájárulás gyermekenkénti összege 90 000 Ft.
28. § (1) A tanévindítási hozzájárulásra és a nevelési támogatásra vonatkozó kérelmet tárgyév július 1-jétől szeptember 30-ig az ellátó pénzügyi és számviteli szervhez (a továbbiakban: pénzügyi és számviteli szerv) kell benyújtani. Ha az arra jogosult a tanévindítási hozzájárulásra és a nevelési támogatásra vonatkozó kérelmet tárgyév szeptember 30-ig akadályoztatás miatt nem tudja benyújtani, azt a mulasztás okának megjelölésével az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül benyújthatja.
(2) A jogosultsági feltételek fennállása esetén a tanévindítási hozzájárulást és a nevelési támogatást a honvédelmi szervezet a kérelem benyújtását követő 30 napon belül, de legkorábban augusztus 1-jén biztosítja az igénylő részére.
(3) Ha mindkét szülő honvédelmi szervezet állományába tartozik, a tanévindítási hozzájárulásra és a nevelési támogatásra mindkét szülő jogosult.
(4) Nem állapítható meg tanévindítási hozzájárulás és nevelési támogatás az állomány azon tagjának és annak a honvédelmi alkalmazottnak, aki
a) tárgyév augusztus 1-jén felmentési idejét tölti, és ezért őt a szolgálatteljesítési vagy munkavégzési kötelezettsége alól mentesítették, vagy
b) tárgyév augusztus 1-jén 30 napot meghaladó időtartamú illetmény nélküli szolgálatmentességét vagy fizetés nélküli szabadságát tölti, kivéve a gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülőt, továbbá a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítő honvédelmi alkalmazottat.
(5) A határozott időre kinevezett honvédelmi alkalmazott részére az egyéb feltételek megléte esetén is csak akkor állapítható meg tanévindítási hozzájárulás és nevelési támogatás, ha a honvédelmi alkalmazott – tárgyév augusztus 1-jén fennálló – honvédelmi alkalmazotti jogviszonyának megszakítás nélküli, kinevezés szerinti időtartama legalább a hat hónapot eléri.
(6) A tárgyév augusztus 1-jén állományba tartozó részmunkaidőben foglalkoztatott honvédelmi alkalmazott az egyéb feltételek megléte esetén is csak akkor jogosult tanévindítási hozzájárulásra és nevelési támogatásra, ha heti munkaidejének mértéke a 20 órát eléri.
29. § (1) Az állomány tagja házastársi jövedelem-kiegészítésre jogosult a vele együttköltöző házastársa vagy élettársa kereset- vagy jövedelemkiesésének átmeneti, részbeni pótlására, ha a honvédelmi szervezet más helyőrségbe történő áttelepítése vagy a szolgálat érdekében más szolgálati helyre történt áthelyezése, továbbá a Hjkr. 10. § (2) bekezdés d)–f), h) és j) pontja szerinti vezénylése miatt másik belföldi településre költözik át.
(2) A házastársi jövedelem-kiegészítést az áthelyezést követően, a tényleges átköltözéstől számított 5 éven belül lehet igényelni, amelyet legfeljebb 3 évig, havonta utólag kell folyósítani.
(3) Meg kell szüntetni a házastársi jövedelem-kiegészítésre való jogosultságot, ha az átköltözést követően a házastárs vagy élettárs jövedelemszerző tevékenységet folytat.
(4) A (3) bekezdés alapján történő megszüntetést követően házastársi jövedelem-kiegészítés a (2) bekezdés szerinti időtartamon belül újraigényelhető.
30. § (1) A házastársi jövedelem-kiegészítés mértékének meghatározásakor a házastárs vagy élettárs
a) átköltözés előtt szerzett jövedelmeként bármely rendszeres munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó, az átköltözés időpontja előtti utolsó 12 hónapban elért átlagjövedelmét, és egyéb jogviszony esetén a személyes munkavégzés díjazásának az utolsó három hónapban elért havi átlagát,
b) átköltözés után szerzett jövedelmeként bármely rendszeres munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó jövedelmét, továbbá a részére folyósított álláskeresési járadékot, nyugdíj előtti álláskeresési segélyt és az egyéni vállalkozásból származó jövedelmet kell figyelembe venni.
(2) A házastársi jövedelem-kiegészítés összegének meghatározásakor a gyermekgondozási díjban, a gyermekgondozást segítő ellátásban – kivéve a jövedelemszerző tevékenység folytatása mellett folyósított gyermekgondozási díjat és gyermekgondozást segítő ellátást – és a gyermeknevelési támogatásban részesülés időszakát, valamint a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás összegét figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Házastársi jövedelem-kiegészítésként az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jövedelmek különbözetét lehet megállapítani, azzal, hogy az legfeljebb havonta a minimálbérnek megfelelő összeg
a) 75%-a az első 12 hónapban,
b) 60%-a a második 12 hónapban,
c) 50%-a a harmadik 12 hónapban.
(4) Az állomány tagja a házastársi jövedelem-kiegészítésre való jogosultság alapjául szolgáló körülmények megváltozását az annak bekövetkeztétől számított 8. napig köteles a döntésre jogosult elöljárónak bejelenteni.
(5) A házastársi jövedelem-kiegészítésre vonatkozó jogosultság fennállását az állomány tagja háromhavonként megfelelő okiratok – így különösen munkaközvetítő szerv igazolásával, munkaszerződéssel, kinevezéssel, kifizetési bizonylattal – bemutatásával igazolja.
31. § (1) A döntésre jogosult elöljáró által kiadott kiküldetési rendelvény alapján téríthetők meg
a) az állomány tagjának belföldi szolgálati feladatra vagy képzésre, kiképzésre történő vezénylésével,
b) a honvédelmi alkalmazott és a munkavállaló belföldi kiküldetésével, továbbá
c) a honvédelmi alkalmazott belföldi képzésre történő beiskolázásával vagy a más munkáltatóhoz történő kirendelésével
összefüggő költségek. Ha az egymást követő szolgálati kiküldetések közötti időtartam nem haladja meg a négy naptári napot, folyamatos kiküldetési rendelvény is alkalmazható a kiküldetésben töltött idő feltüntetésével.
(2) Nem téríthetők meg az ezen alcím szerinti utazási- és szállásköltségek, ha az állomány tagja, a honvédelmi alkalmazott vagy a munkavállaló részére a honvédelmi szervezet vagy a Honvédség megbízása szerint más szervezet térítésmentesen biztosítja az utaztatást, a szállítást, illetve az elszállásolást.
(3) Nem számolható el utazási költség az állomány tagja, a honvédelmi alkalmazott és a munkavállaló részére, ha az engedélyezett közlekedési eszközt az érintett az adott viszonylatra térítésmentesen jogosult igénybe venni, vagy azon viszonylatra a Honvédségtől egyéb jogcímen utazási költségtérítésben részesül, vagy ha az utazást szolgálati gépjárművel hajtotta végre.
32. § (1) Az állomány tagja, a honvédelmi alkalmazott és a munkavállaló részére a (2)–(7) bekezdés szerint meg kell téríteni a 31. § (1) bekezdése szerinti belföldi vezénylés, belföldi kiküldetés, beiskolázás és kirendelés teljesítésével összefüggő, indokolt utazási és utazással kapcsolatos egyéb költségeket, így különösen
a) az utas- és poggyászbiztosítás,
b) a komphasználat,
c) az autópálya-használat,
d) a parkolás
költségeit, ha a szolgálati vagy a munkaköri feladatok a szolgálatteljesítési vagy a munkavégzési hely és a tényleges tartózkodás helye szerinti településtől eltérő belföldi településen való szolgálatteljesítést vagy munkavégzést tesznek szükségessé, ideértve a kötelező egészségügyi szűrővizsgálaton való részvételt, valamint a szolgálati vagy a munkaköri feladatok szolgálati vagy munkavégzési helytől eltérő belföldi településen történő, egybefüggően 24 órát meghaladó szokásos ellátását.
(2) Közösségi közlekedési eszközzel végrehajtott utazás esetén az állomány tiszti állománycsoportba tartozó tagja, továbbá a magasabb vezető és vezető honvédelmi alkalmazott vagy munkavállaló részére a 2. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti közlekedési eszköznél magasabb komfortfokozatú közlekedési eszköz – ideértve a pótjegy-, helyjegyköteles közlekedési eszközt – igénybevételét meg kell téríteni. Az ezen jogosultakkal együtt vezényelt, kiküldetést teljesítő, beiskolázott vagy kirendelt személy részére a magasabb komfortfokozatú közlekedési eszköz igénybevétele szolgálati érdekből felmerült indokolt esetben engedélyezhető.
(3) Ha szolgálati érdekből vagy a munkáltató érdekében végzett feladat végrehajtása egyébként sérelmet szenvedne, a jogosult a kiküldetési rendelvényben meghatározottól eltérő, költségesebb közlekedési eszközt is igénybe vehet, azonban az így felmerült többletköltség csak a döntésre jogosult elöljáró előzetes engedélyével számolható el.
(4) Közösségi közlekedési eszköz igénybevétele esetén az állomány tagja, a honvédelmi alkalmazott és a munkavállaló részére meg kell téríteni a helyjegy, valamint a távolsági kiegészítő jegy árát is, ha azt az adott viszonylaton történő utazás esetén a közlekedési társaság kötelezően felszámítja.
(5) Saját személygépkocsi belföldi vezénylés, belföldi kiküldetés, beiskolázás vagy kirendelés esetén utazási költségként az Szja. törvény 3. számú melléklet II. pont 6. alpontja szerint igazolás nélkül elszámolható összeget kell az állomány tagja, a honvédelmi alkalmazott és a munkavállaló részére kifizetni.
(6) A saját személygépkocsi (5) bekezdés szerinti igénybevétele kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a jogosult nyilatkozik
a) a CASCO vagy azzal egyenértékű biztosítás meglétéről vagy
b) a CASCO vagy azzal egyenértékű biztosítás hiányáról és arról, hogy a saját személygépkocsi használata során esetlegesen felmerülő minden olyan kárért felelősséget vállal, amely a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján nem térül meg.
(7) A ténylegesen felmerült utazási és utazással kapcsolatos egyéb költségek a döntésre jogosult elöljáró engedélye alapján a menetjegy, parkolójegy ellenében is elszámolhatók.
33. § (1) Ha a 32. § (1) bekezdése szerinti belföldi vezénylés, belföldi kiküldetés, beiskolázás vagy kirendelés során az állomány tagja, a honvédelmi alkalmazott vagy a munkavállaló a szolgálatteljesítés vagy a munkavégzés helyére visszatérni azért nem tud, mert azt szolgálati vagy munkaköri feladata nem teszi lehetővé, honvédségi szálláshelyen történő elhelyezésre jogosult.
(2) Ha a jogosult honvédségi szálláshely vagy férőhely hiányában honvédségi szálláshelyen nem helyezhető el, részére a döntésre jogosult elöljáró által előzetesen meghatározott keretösszegig a kereskedelmi szálláshely igénybevételének számlával igazolt költségeit a honvédelmi szervezet megtéríti.
34. § A honvédelmi alkalmazott és a munkavállaló a munkavégzés helyétől és a tényleges tartózkodás helyétől eltérő belföldi településen teljesített kiküldetéssel összefüggésben napidíjként a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti átalány legkisebb összegére jogosult, amely pontos mértékének megállapításához a honvédelmi alkalmazott és a munkavállaló a belföldi kiküldetés tényleges kezdő és befejező időpontjáról, valamint a térítésmentes természetbeni élelmezési ellátás mértékéről a 35. § (2) bekezdése szerinti elszámolás során a pénzügyi és számviteli szerv felé írásbeli nyilatkozatot tesz. A napidíj felhasználását nem kell számlával igazolni.
35. § (1) Az állomány tagja, a honvédelmi alkalmazott vagy a munkavállaló kérésére a döntésre jogosult elöljáró engedélye alapján a pénzügyi és számviteli szerv a várható kiadások összegének megfelelő mértékű előleget fizet ki a 31–33. § szerinti költségek és a 34. § szerinti napidíj megelőlegezése céljából a belföldi vezénylés, a belföldi kiküldetés, a beiskolázás vagy a kirendelés megkezdését megelőző 5 munkanapon belül előleg fizethető ki.
(2) A felvett előleggel a folyamatos kiküldetési rendelvény szerinti elszámolás kivételével az érintett köteles a belföldi vezénylés, a belföldi kiküldetés, a beiskolázás vagy a kirendelés befejezését követő 5. munkanapig elszámolni. Folyamatos kiküldetési rendelvény használata esetén a költségekkel és a felvett előleggel az érintett a honvédelmi szervezetnél meghatározott rend szerint legalább havonta köteles elszámolni.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidőtől eltérést a döntésre jogosult elöljáró egyedi elbírálás alapján engedélyezhet. Ha az állomány tagja, a honvédelmi alkalmazott vagy a munkavállaló a (2) bekezdés szerinti elszámolási kötelezettségének – a póthatáridő tűzésére is figyelemmel – nem tesz eleget, a pénzügyi és számviteli szerv vezetője kezdeményezi az előleg illetményből vagy munkabérből történő levonását.
36. § (1) Az állomány tagja, a honvédelmi alkalmazott és a munkavállaló jogosult a szolgálatteljesítési hely vagy munkavégzési hely szerinti település közigazgatási határán belül történő vezénylésével vagy kiküldetésével kapcsolatosan felmerülő utazási és utazással összefüggő egyéb költségei megtérítésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vezénylés vagy kiküldetés során elsősorban közösségi közlekedési eszközt kell igénybe venni. A vezényléshez vagy kiküldetéshez szolgálati gépjármű, taxi, valamint a 32. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével saját személygépkocsi igénybevétele engedélyezhető.
(3) Nem számolható el helyi szolgálati utazáshoz kapcsolódó utazási költség az állomány tagja, a honvédelmi alkalmazott és a munkavállaló részére, ha az engedélyezett közlekedési eszközt az érintett az adott viszonylatra térítésmentesen jogosult igénybe venni, vagy azon viszonylatra egyéb jogcímen utazási költségtérítésben részesül, vagy ha az utazást szolgálati gépjárművel hajtotta végre.
37. § Az állomány tagjának a Hjkr. 19. § (4) bekezdése alapján tanulmányi szerződéssel támogatott, a szolgálatteljesítési helyétől és a tényleges tartózkodás helyétől eltérő belföldi településen folytatott képzése esetén
a) az azzal összefüggésben felmerülő utazási költségeket a 38–40. §-ban meghatározott rendben kell megtéríteni, azzal az eltéréssel, hogy közösségi közlekedési eszköz igénybevétele esetén a helyközi munkába járási költségek és a képzés helye szerinti településen a helyi munkába járási költségek teljes összegét ki kell fizetni, továbbá
b) a felmerülő szállásköltséget a 33. §-ban meghatározott rendben kell megtéríteni, azzal az eltéréssel, hogy a napi szállásköltség felső határát a tanulmányi szerződésben kell rögzíteni.
38. § (1) Az állomány tagja, a honvédelmi alkalmazott és a munkavállaló helyközi munkába járással kapcsolatos utazási költségeit kérelmére ezen alcím eltérő rendelkezése hiányában a 39/2010. Korm. rendelet szabályai szerint kell megállapítani és folyósítani.
(2) A helyközi munkába járással kapcsolatos költségek megtérítéséről az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján döntésre jogosult elöljáró dönt.
(3) Nem számolható el helyközi munkába járási költségtérítés az állomány azon tagjának, annak a honvédelmi alkalmazottnak és munkavállalónak, aki az adott viszonylatra bármely más jogcímen térítésmentes személyszállítás igénybevételére jogosító engedéllyel rendelkezik.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően az állomány tagja, a honvédelmi alkalmazott és a munkavállaló ezen alcím szerint jogosult a helyközi munkába járással összefüggő költségeinek megtérítésére, ha a munkába járás érdekében részére engedélyezett térítésmentes személyszállítást szolgálati vagy munkaköri feladatainak végrehajtása miatt igazoltan nem tudta igénybe venni.
39. § (1) Az állomány tagja, a honvédelmi alkalmazott és a munkavállaló részére a 39/2010. Korm. rendelet 3. § (2) és (3) bekezdése szerinti költségek 86%-os mértékben téríthetők meg. Az állomány tagja hazautazással kapcsolatos költségtérítése esetén a 39/2010. Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében meghatározott felső korlátot nem kell alkalmazni.
(2) Nem jogosult hazautazás címén munkába járási költségtérítésre az állomány tagja, a honvédelmi alkalmazott és a munkavállaló, ha a szolgálatteljesítési vagy a munkavégzési hely szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében az állomány tagja, a honvédelmi alkalmazott vagy a munkavállaló, illetve vele közös háztartásban élő családtagja
a) beköltözhető lakástulajdonnal rendelkezik,
b) a Lakásrendelet vagy a Lakáspénzrendelet alapján
ba) HM rendelkezésű lakást bérel,
bb) albérletidíj-hozzájárulás vagy lakáspénz igénybevételével bérel vagy lízingel lakást,
bc) munkáltatói kölcsön, illetve vissza nem térítendő juttatás vagy egyszeri pénzbeli támogatás igénybevételével szerzett lakástulajdont, vagy
bd) helyőrségi szállóként hasznosított HM rendelkezésű lakást bérel vagy használ, kivéve, ha családjától különélőnek minősül.
(3) A (2) bekezdés b) pont bd) alpontja nem terjed ki az állomány azon tagjára, aki szállóférőhelyen történő elhelyezésre jogosult, azonban ennek hiányában szállóként hasznosított HM rendelkezésű lakásban kerül elhelyezésre.
(4) Az (1)–(3) bekezdéstől eltérően az állomány azon tagja részére, akit a tényleges tartózkodás helyétől és a szolgálatteljesítési helyétől eltérő belföldi településen történő szolgálatteljesítés céljából áthelyeznek, kineveznek vagy 1 évet meghaladóan belföldre vezényelnek, a döntésre jogosult elöljáró szolgálati érdekből engedélyezheti a helyközi munkába járási költségek 100%-os megtérítését, ha az áthelyezés vagy kinevezés következtében az állomány tagja családjától különélővé válik, vagy az új szolgálatteljesítési helyén a család együttélését lehetővé tevő lakhatási támogatás hiányában hazautazásra jogosult. Ebben az esetben a helyjegy és a távolsági kiegészítő jegy árát is meg kell téríteni.
(5) Az állomány tagja részére
a) a katonai szolgálat megkezdésével összefüggő, indokoltan felmerülő utazási költség (1) bekezdés szerinti mértékének megfelelő összeget meg kell téríteni, valamint
b) a katonai szolgálat megkezdését követően a helyközi munkába járásra szolgáló, első havi bérlet megvásárlásához az (1) bekezdésben meghatározott mértékű előleget kell biztosítani
az érintett írásbeli kérelmére.
(6) A 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ában foglalt személyi körön kívül az állomány tagja és a honvédelmi alkalmazott részére a 38. § (2) bekezdése szerint a döntésre jogosult elöljáró engedélyezheti a helyközi munkába járási költségek megtérítését akkor is, ha a jogosult közösségi közlekedési eszközt nem vesz igénybe. Ebben az esetben munkába járási költségtérítés címén a tényleges tartózkodás helye és a szolgálatteljesítési vagy a munkavégzési hely közötti, szilárd burkolatú, útdíj megfizetése nélkül igénybe vehető közforgalmú úton mért legrövidebb oda-vissza távolságra, a távolléttel nem érintett napokra egységesen 15 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltséget kell folyósítani.
(7) A bérlettel való elszámolás a Magyarországon történő, legalább havi egy napi szolgálatteljesítés vagy munkavégzés esetén és – a bérlet érvényességi idejére figyelemmel – legfeljebb évi 12 alkalommal biztosítható.
40. § (1) Az állomány tagja és a honvédelmi alkalmazott a szolgálatteljesítési hely és a tényleges tartózkodás helye szerinti településen a munkába járáshoz vásárolt havi érvényességű helyi bérlet árához bruttó 100%-os mértékű hozzájárulásra jogosult, ha a 39. § (1) bekezdése szerint megtérített menetjegy vagy bérlet helyi tömegközlekedési eszköz igénybevételére nem alkalmas.
(2) Ha a helyi munkába járásra alkalmas tömegközlekedési eszköz kizárólag helyközi utazásra alkalmas bérlettel vehető igénybe, az állomány tagja és a honvédelmi alkalmazott a szolgálatteljesítési hely és a tényleges tartózkodás helye szerinti településen a munkába járáshoz vásárolt bérlet árához bruttó 100%-os mértékű hozzájárulásra jogosult.
(3) Az állomány 39. § (4) bekezdése szerinti költségtérítésben részesülő tagja részére a döntésre jogosult elöljáró engedélyezheti a szolgálatteljesítés helye szerinti településen a helyi munkába járás költségei teljes összegének megtérítését, kivéve abban az esetben, ha a szolgálatteljesítés helye és a tényleges tartózkodás helye szerinti település egybeesik. Amennyiben a szolgálatteljesítés helye és a tényleges tartózkodás helye szerinti település egybeesik, a munkába járáshoz vásárolt helyi bérlet árát az (1) bekezdés szerinti mértékben lehet megtéríteni.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti költségtérítés a Magyarországon történő, legalább havi egy napi szolgálatteljesítés vagy munkavégzés esetén és – a bérlet érvényességi idejére figyelemmel – legfeljebb évi 12 alkalommal biztosítható.
(5) Nem jogosult az (1)–(3) bekezdés szerinti költségtérítésre az állomány azon tagja és az a honvédelmi alkalmazott, aki munkába járás céljából szolgálati gépjárművet vesz igénybe, vagy aki személygépkocsival történő munkába járáshoz kapcsolódóan a 39/2010. Korm. rendelet 4. és 5. §-a vagy a 39. § (6) bekezdése szerinti költségtérítésben részesül.
(6) A helyi munkába járási költségtérítésre való jogosultság megállapítása tekintetében a 38. §-t is alkalmazni kell.
41. § (1) A 32. § vagy a 36. § szerint kell megtéríteni
a) az állomány fegyelmi vagy méltatlansági eljárás során megjelenésre kötelezett tagja és honvédelmi alkalmazott részére a tényleges tartózkodás helye és az eljárás helye közötti utazáshoz és az onnan történő visszautazáshoz kapcsolódó,
b) az állomány tagja részére a missziós regeneráló pihentetéssel összefüggésben a tényleges tartózkodás helyéről a pihentetés helyére utazás és az onnan történő visszautazáshoz kapcsolódó,
indokoltan felmerülő helyközi utazási költségei megtérítésére.
(2) Az állomány tagja részére a döntésre jogosult elöljáró engedélyezheti
a) az illetékes egészségügyi szolgálat orvosának javaslatára katona-egészségügyi jogosultság vagy szociális ráutaltság alapján a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 22. §-ában foglalt költségtérítéseken túl az állomány tagja egészségügyi ellátásával összefüggő,
b) évente legfeljebb két alkalommal az egyenruházat beszerzésével kapcsolatos utazás során felmerülő utazási költségek
indokoltan felmerülő helyközi utazási költségeinek megtérítését a 32. § vagy a 36. § szerint.
42. § (1) Az állomány tagja részére a szolgálatmentességről történő visszarendeléssel és a laktanyán kívüli készenléti szolgálat alatti berendeléssel összefüggő költségként, illetve ha a szokásos szolgálati rendjétől eltérő időpontban kell a szolgálatteljesítési helyén jelen lennie,
a) az indokoltan felmerülő utazási költséget – ide nem értve az állomány tagja részére megállapított munkába járással összefüggő költségtérítést –, valamint
b) az előre kifizetett és az igénybe nem vett szolgáltatások vissza nem térített értékét
meg kell téríteni. Akkor is engedélyezhető az utazási többletköltség elszámolása, ha annak felmerülését előre nem látható, elháríthatatlan okok és körülmények idézik elő.
(2) A honvédelmi alkalmazott és a munkavállaló részére az Mt. 123. § (7) bekezdése szerinti, a szabadság megszakításával vagy kiadásának módosításával, továbbá a munkáltató utasítása alapján a szokásos munkarendtől eltérő időpontban a munkavégzés helyén történő megjelenéssel összefüggő költségként különösen
a) az indokoltan felmerülő utazási költség – ide nem értve a honvédelmi alkalmazott részére megállapított munkába járással összefüggő költségtérítést –, valamint
b) az előre kifizetett és igénybe nem vett szolgáltatások
vissza nem térített értéke téríthető meg. Akkor is engedélyezhető az utazási többletköltség elszámolása, ha annak felmerülését előre nem látható, elháríthatatlan okok és körülmények idézik elő.
43. § (1) Ha az állomány tagja első alkalommal költözik önálló lakásba, részére a döntésre jogosult elöljáró költözködési költségtérítés kifizetését engedélyezheti a közigazgatási határon belüli helyi, valamint helyközi költözködés esetén is. E rendelkezés értelmében önálló lakásnak – a lakhatás jogcímétől és a tulajdoni viszonyok helyzetétől függetlenül – azt a lakóingatlant vagy lakrészt kell tekinteni, amely megfelel az önálló életvitel folytatásához szükséges feltételeknek. Nem minősül önálló lakásnak a helyőrségi szálló – ideértve a helyőrségi szállóként hasznosított HM rendelkezésű lakást is – és a laktanyai szállás.
(2) Az állomány 39. § (4) bekezdése szerint áthelyezett, kinevezett vagy vezényelt tagja is jogosult költözködési költségtérítésre.
(3) A döntésre jogosult elöljáró engedélyezheti a költözködési költségtérítés folyósítását akkor is, ha az állomány tagja nem az új szolgálatteljesítési helyével azonos településre, hanem annak vonzáskörzetébe költözik. Az engedélyezés az adott áthelyezés vonatkozásában egyszeri alkalommal téríthető akkor is, ha később az állomány tagja átköltözik arra a településre, ahová a szolgálatteljesítési helye szerint eredetileg is költöznie kellett volna.
(4) Költözködési költségtérítés címén
a) a szállítási költségek megtérítése,
b) a saját és az átköltözés időpontjában az állomány tagjával közös háztartásban élő közeli hozzátartozói, élettársa indokoltan felmerülő egy útra szóló utazási költségének megtérítése, továbbá
c) költözködési átalány
állapítható meg.
(5) Az azonos településre áthelyezett házastársakat vagy élettársakat együttesen illeti meg a költözködési költségtérítés, azzal, hogy a (4) bekezdés a) és c) pontja szerinti költségtérítések kérelemre 50–50%-os mértékben megosztva is folyósíthatók, a (4) bekezdés b) pontja szerinti utazási költségtérítés azonban csak az egyikük részére téríthető meg.
(6) Honvédségi szálláshelyen – ideértve a helyőrségi szállóként hasznosított HM rendelkezésű lakást is – történő elhelyezés esetén költözködési költségtérítés címén legfeljebb 200 kg ingóság szállítási költsége számolható el.
(7) A döntésre jogosult elöljáró engedélyezheti a szállítási költség és a költözködési átalány folyósítását akkor is, ha az állomány tagja az áthelyezést követően igénybe vett honvédségi szálláshelyről az új szolgálatteljesítési helyével azonos településre vagy annak vonzáskörzetébe költözik, és a (4) bekezdés a) pontja szerinti szállítási költséget a honvédségi szálláshelyre történő költözésekor nem számolta el.
(8) A költözködési átalány maximális összegét legfeljebb azon ingatlan lakószobáinak száma alapján kell meghatározni, amelybe az állomány tagja újonnan beköltözött. A lakószobák számának megállapításánál legfeljebb a Lakásrendeletben meghatározott lakásigény jogos mértékének felső határát kell figyelembe venni.
(9) A költözködési átalány mértéke legfeljebb
a) 57 975 forint, ha a jogosult másfél szobás vagy annál kisebb lakásba költözik,
b) 57 975 forint, valamint a másfél szobán felüli szobánként további 19 325 forint, félszobánként további 9663 forint, ha a jogosult másfél szobásnál nagyobb lakásba költözik.
44. § (1) Ha az állomány tagja 39. § (4) bekezdése szerinti áthelyezése, kinevezése vagy vezénylése következtében az állomány tagjának gyermeke az állomány tagja tényleges tartózkodásának helye szerinti településtől eltérő településen folytatja középfokú vagy felsőfokú tanulmányait, az állomány tagjának írásbeli kérelmére a gyermek által igénybe vett elhelyezéssel összefüggésben a (2)–(4) bekezdésben foglalt támogatás biztosítható.
(2) Kollégiumi elhelyezés igénybevétele esetén az oktatás idejére a diákotthoni térítési díj és a diákotthonból közösségi közlekedési eszközzel, havonta két alkalommal történő haza- és visszautazás során indokoltan felmerülő utazási költséget kell megtéríteni.
(3) Kollégiumi elhelyezés hiányában a gyermek részére a Lakásrendeletben foglalt feltételekkel honvédségi szálláshely biztosítható. Ha az oktatási intézmény szerinti településen honvédségi szálláshely vagy szabad férőhely nem áll rendelkezésre, az állomány tagja részére írásbeli kérelme alapján elhelyezési támogatást vagy naponkénti utazási költségtérítést kell folyósítani.
(4) Elhelyezési támogatás címén a gyermek által a Lakásrendeletben meghatározott lakásigény jogos mértékének figyelembevételével igénybe vett albérlet bérleti díja és a (2) bekezdés szerinti utazási költség folyósítható, amelyek együttes összege azonban nem haladhatja meg a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet szerinti maximális kollégiumi térítési díj kétszeresét.
(5) Az e § szerinti térítési díjakat az állomány tagja részére a költségtérítésre jogosító gyermekre való tekintettel a pénzügyi és számviteli szerv az állomány tagja vagy a gyermek nevére kiállított számla és a menetjegy vagy a bérlet leadása ellenében fizeti ki.
45. § (1) A család alapításakor felmerülő többletkiadásokhoz való hozzájárulás céljából az állomány tagja részére kérelemre, kamatmentesen, a szolgálati viszony fennállása alatt – ideértve az ismételten létesített szolgálati viszonyt is – egy alkalommal az állomány tagja és házastársa vagy élettársa jövedelmi viszonyainak figyelembevételével, legfeljebb azonban a minimálbér ötszörösének megfelelő összegben családalapítási támogatás nyújtható.
(2) Családalapítási támogatásra az állomány azon tagja jogosult, aki a kérelem benyújtásakor legfeljebb 5 éve él házastársi vagy élettársi viszonyban.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti házastársak vagy élettársak mindketten jogosultak családalapítási támogatásra, akkor támogatás csak az egyikük részére – vagy kérelemre mindkét házastárs vagy élettárs részére 50–50%-os mérték szerint megosztva – folyósítható.
(4) Nem jogosult a családalapítási támogatás igénybevételére,
a) aki próbaidő alatt áll,
b) az a szerződéses állományú katona, akinek a vállalt szerződéses idejéből egy évnél kevesebb van hátra,
c) akinek az illetményéből a törlesztőrészletek levonására bármely ok miatt nincs lehetőség, továbbá
d) aki a 46. § szerinti feltételekkel a családalapítási támogatás visszafizetését nem vállalja.
46. § (1) A családalapítási támogatást az állomány tagjának 4 év alatt, vagy ha a szerződéses állomány szerződésének lejártáig hátralévő idő ennél rövidebb, a szerződésből hátralévő idő alatt kell visszafizetni.
(2) A családalapítási támogatás törlesztését az állomány családalapítási támogatásban részesült tagja illetményéből havonta történő levonással kell teljesíteni. A törlesztőrészletek levonását a támogatás átutalását követő hónapra járó illetményből kell megkezdeni. Ha a család megélhetését veszélyeztetné, kérelem alapján, a döntésre jogosult elöljáró a törlesztésre legfeljebb 1 év halasztást engedélyezhet.
(3) Az állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnése esetén – ide nem értve a (4) bekezdésben meghatározott eseteket – a családalapítási támogatás még nem törlesztett, a (2) bekezdés szerint meghatározott ütemben visszafizetendő részét tartozásként tartalmazza a munkáltató által a szolgálati viszonyról kiállított igazolás.
(4) A (2) bekezdés szerint meghatározott ütemtől eltérően a családalapítási támogatás még nem törlesztett része az utolsó szolgálatban töltött napon egy összegben válik esedékessé, ha a családalapítási támogatásban részesült szolgálati viszonya a Hjkr. 15. § (4) bekezdése szerinti neki felróható okból szűnik meg.
47. § (1) Kérelmére illetményelőlegben vagy munkabérelőlegben (a továbbiakban együtt: illetményelőleg) részesülhet
a) az állomány azon tagja, az a honvédelmi alkalmazott vagy az a határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló, aki átmeneti jelleggel kedvezőtlen anyagi helyzetbe került, vagy életkörülményei javításához szükséges, vagy
b) az állomány azon tagja, akit a külföldi szolgálatról szóló miniszteri rendelet szerinti tartós külföldi szolgálatra vezényelnek és az a honvédelmi alkalmazott, akit tervezetten 90 napot meghaladó időtartamra külföldre kihelyeznek.
(2) Nem részesülhet illetményelőlegben
a) az, akinek az illetményéből vagy munkabéréből az illetményelőleg törlesztőrészleteinek levonása bármely ok miatt nem lehetséges,
b) az, aki a 48. § szerinti feltételekkel az illetményelőleg visszafizetését nem vállalja, továbbá
c) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az sem,
ca) aki próbaidejét tölti, vagy
cb) akinek korábban felvett illetményelőlegből származó törlesztetlen tartozása van.
48. § (1) A döntésre jogosult elöljáró – a 47. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak mérlegelésével –
a) legfeljebb a minimálbér ötszörösének megfelelő összegű, legfeljebb 6 hónap törlesztési idejű,
b) a minimálbér ötszörösénél nagyobb, legfeljebb az állomány tagja alapilletménye, a honvédelmi alkalmazott távolléti díja és a munkavállaló alapbére kétszeresének megfelelő összegű és 6 hónapnál hosszabb törlesztési idejű vagy
c) a minimálbér ötszörösének megfelelő vagy annál kisebb összegű és 6 hónapnál hosszabb törlesztési idejű
illetményelőleget engedélyezhet, azzal, hogy a visszafizetési kötelezettségnek legkésőbb tárgyév december 5-ig eleget kell tenni.
(2) A 47. § (1) bekezdés b) pontja szerinti illetményelőleg a külföldi szolgálat, a külföldi munkavégzés vagy tanulmány megkezdése előtt legfeljebb 2 hónappal igényelhető. Ennek mértéke az (1) bekezdéstől eltérően a külföldi szolgálat, a külföldi munkavégzés vagy tanulmány megkezdése előtt érvényes alapilletmény vagy távolléti díj 2 havi összege lehet. A visszafizetési kötelezettségnek legkésőbb tárgyév december 5-ig eleget kell tenni.
49. § (1) Az illetményelőleg törlesztőrészleteinek levonását az illetményelőleg átutalását követő hónapra járó illetményből vagy munkabérből kell megkezdeni és az illetményből vagy munkabérből havonta történő levonással kell teljesíteni.
(2) Az állomány tagja szolgálati viszonyának, a honvédelmi alkalmazott jogviszonyának és a munkavállaló munkaviszonyának megszűnése vagy megszüntetése napján a teljes illetményelőleg-tartozás esedékessé válik, amelyet az utolsó havi illetményből vagy munkabérből le kell vonni.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően az eredetileg meghatározott ütemezéssel fizetheti vissza az illetményelőleg tartozását
a) az állomány illetményelőlegben részesült tagja, ha honvédelmi alkalmazotti jogviszonyba kerül áthelyezésre, vagy honvédelmi szervezetnél munkaviszonyban vagy kormánytisztviselői jogviszonyban kerül alkalmazásra,
b) az illetményelőlegben részesült honvédelmi alkalmazott, ha
ba) a Haj. tv. 21. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja alapján a Hjkr. szerinti hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyt létesít, vagy honvédelmi szervezetnél munkaviszonyban vagy kormánytisztviselői jogviszonyban kerül alkalmazásra,
bb) másik honvédelmi szervezethez áthelyezik, vagy
bc) honvédelmi alkalmazotti jogviszonya az Mt. szerinti – a honvédelmi szervezetekkel kapcsolatos – munkáltató személyében bekövetkező változással érintett.
50. § (1) Az állomány tagja, a honvédelmi alkalmazott és a munkavállaló kérelmére – súlyos anyagi megterheléssel járó körülményeinek enyhítésére – a döntésre jogosult elöljáró segély folyósítását engedélyezheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti segély alkalmanként
a) legfeljebb 300 000 forintban vagy
b) különös méltánylást érdemlő helyzetben ennél magasabb összegben
állapítható meg.
(3) Az állomány azon tagja és az a honvédelmi alkalmazott, aki az (1) bekezdés szerinti kérelmében meghatározott körülményei enyhítésére szolgáló születési támogatásban, illetve a kegyeleti gondoskodásról és az ehhez kapcsolódó egyes szociális feladatokról szóló 7/2013. (VII. 25.) HM rendelet szerinti temetési segélyben részesült, vagy indokai alapján temetési segélyben részesíthető, a támogatás, illetve a segély alapjául szolgáló körülményei, indokai alapján az (1) bekezdés szerinti segélyben nem részesíthető.
51. § (1) Pályázat alapján a munkaerő-piacra történő beilleszkedés és visszailleszkedés elősegítése érdekében pénzügyi hozzájárulás nyújtható
a) a hivatásos állomány tagjának, ha szolgálati viszonya létszámcsökkentés, szervezeti átalakítás, katonai szolgálatra való egészségügyi alkalmatlanság vagy az előmeneteli renddel összefüggő ok miatt megszüntetésre kerül, feltéve, hogy a szolgálati viszony megszűnését követő 6 hónapon belül a munkaerő-piaci helyzete javítása érdekében az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott vagy elfogadott, vagy a Szakmajegyzékben vagy Programkövetelményekben szereplő vagy hatósági – egy évet meg nem haladó – iskolarendszeren kívüli tanfolyami képzésre jelentkezik,
b) a szerződéses állomány tagjának, aki legalább 4 év szolgálati viszonnyal rendelkezik, és a szolgálati viszonya a szerződésben meghatározott időtartam leteltével szűnik meg, feltéve, hogy a szerződése lejártát megelőző hónapban a munkaerő-piaci helyzete javítása érdekében az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott vagy elfogadott, vagy a Szakmajegyzékben vagy Programkövetelményekben szereplő vagy hatósági – egy évet meg nem haladó – iskolarendszeren kívüli tanfolyami képzésre jelentkezik,
c) a honvédelmi alkalmazottnak, ha honvédelmi alkalmazotti jogviszonya létszámcsökkentés, szervezeti átalakítás, egészségügyi alkalmatlanság miatt megszüntetésre kerül, feltéve, hogy a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnését követő 6 hónapon belül a munkaerő-piaci helyzete javítása érdekében az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott vagy elfogadott, vagy a Szakmajegyzékben vagy Programkövetelményekben szereplő vagy hatósági – egy évet meg nem haladó – iskolarendszeren kívüli tanfolyami képzésre jelentkezik.
(2) Pályázat alapján a további foglalkoztatást elősegítő képzés költségéhez pénzügyi hozzájárulás nyújtható az állomány tagjának és a honvédelmi alkalmazottnak, ha
a) szolgálati viszonya vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonya csak meghatározott szakképzettség megszerzése után tartható fenn,
b) a szakképzettség megszerzése a Honvédség képzési rendszerében nem biztosítható,
c) a szakképzettség megszerzéséhez a döntésre jogosult elöljáró hozzájárul, és
d) a szerződéses állomány tagjának a jelentkezés időpontjában érvényes szerződése legalább két évvel meghosszabbításra kerül.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti támogatás összege nem haladhatja meg a 115 950 forintot.
52. § A 10. § (1) bekezdés b) pontját a honvéd tisztjelölt esetében úgy kell alkalmazni, hogy részére a teljesítményelismerés összege alkalmanként
a) 70,00–79,99 pont közötti teljesítményértékelés esetén legfeljebb 2 havi,
b) 80,00–89,99 pont közötti teljesítményértékelés esetén legfeljebb 4 havi,
c) 90,00–100,00 pont közötti teljesítményértékelés esetén legfeljebb 6 havi
alapilletmény és a tanulmányi díj együttes összege.
53. § A honvéd tisztjelölt illetményen felüli egyéb juttatásaira nem alkalmazható a 21–23. §, a 29. §, a 30. §, a 38–40. §, a 41. § (1) bekezdés b) pontja, a 41. § (2) bekezdés b) pontja, a 43–47. §, a 48. § (1) bekezdése és az 51. §.
54. § (1) A honvéd tisztjelölt hallgatói jogviszonyának fennállása alatt legfeljebb évi 12 alkalommal a felsőoktatásban tanulók részére megváltható havi helyi közlekedési bérlet árának 100%-os mértékű megtérítésére jogosult.
(2) Az (1) bekezdés szerinti költségtérítés kifizetése utólag a papíralapú bérletszelvény, vagy az arról kiállított számla, vagy egyéb, a vásárlást igazoló dokumentum, vagy ezek elektronikus változatának benyújtása ellenében teljesíthető.
55. § (1) A honvéd tisztjelölt tanulmányi félévenként 13 914 forint összegű tanszertámogatásra jogosult, melyet legkésőbb a tanulmányi félév megkezdését követő 30. napig kell részére kifizetni.
(2) A tanszertámogatás részben vagy egészben természetben is nyújtható. A honvéd tisztjelölt részére a honvédtiszt-képzést végző felsőoktatási intézmény vezetője által meghatározott speciális tanszerek használatát térítésmentesen kell biztosítani.
56. § (1) E rendeletben a tartózkodási helyhez kapcsolódó juttatásokat a Személyügyi Rendelet 117. § (2) bekezdése figyelembevételével kell megállapítani.
(2) A 43. § szerinti támogatások áthelyezésenként csak egy alkalommal, az állomány tagja által választott településhez kapcsolódóan állapíthatók meg.
57. § A 25. § szerint jogosult születési támogatásra az állomány elhunyt tagjának özvegye vagy élettársa is az állomány tagja életében megfogant, de halála után született gyermekére tekintettel, ha az özvegy vagy élettársa a 25. § (1) bekezdése alapján nem jogosult e gyermeke után születési támogatásra.
58. § (1) A 26. § (1) bekezdésében meghatározott nevelési támogatás 25%-kal megnövelt összegére jogosult az állomány szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhunyt volt tagjának a 26. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő gyermeke, valamint a hősi halott árvaellátásban részesülő, a 26. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő gyermeke is.
(2) Az állomány szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhunyt volt tagjának gyermekét, valamint a hősi halott árvaellátásban részesülő gyermekét évente december 15-ig, ismételten az (1) bekezdésben meghatározott mértékű nevelési támogatásban kell részesíteni.
(3) Az állomány (1) és (2) bekezdésbe nem tartozó, elhunyt volt tagjának, valamint az elhunyt nyugállományú katona 26. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő gyermeke is jogosult a 26. § (1) bekezdése szerinti nevelési támogatásra.
(4) A nevelési támogatás igénylésével és kifizetésével összefüggésben a 28. § (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni.
59. § (1) A 27. § szerinti tanévindítási hozzájárulásra jogosult
a) az állomány szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhunyt, volt tagjának a 27. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő gyermeke, továbbá az állomány „Hősi halottá” nyilvánított volt tagja árvaellátásban részesülő, 27. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő gyermeke, és
b) az állomány a) pontba nem tartozó elhunyt tagja, valamint az elhunyt nyugállományú katona 27. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő gyermeke.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogosult részére a tanévindítási hozzájárulás összegét a 27. § (2) bekezdése szerinti összeg két és félszeresében kell megállapítani.
(3) A tanévindítási hozzájárulás igénylésével és kifizetésével összefüggésben a 28. § (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni.
60. § A döntésre jogosult elöljáró mérlegelés alapján engedélyezheti segély kifizetését
a) a nyugállományú katonának, a nyugdíjas honvédelmi alkalmazottnak, elhalálozása esetén a közeli hozzátartozójának, élettársának,
b) az állomány elhunyt tagja, az elhunyt honvédelmi alkalmazott, az elhunyt közalkalmazott özvegyének, élettársának, szülőjének,
c) az állomány elhunyt tagja, az elhunyt honvédelmi alkalmazott, az elhunyt közalkalmazott árvájának, amíg az állomány elhunyt tagjára, az elhunyt honvédelmi alkalmazottra, illetve az elhunyt közalkalmazottra tekintettel társadalombiztosítási ellátást folyósítanak számára,
d) annak, akinek szolgálati viszonya szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség miatt, vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonya, közalkalmazotti jogviszonya munkahelyi kötelmekkel összefüggő baleset, betegség miatt szűnt meg,
e) annak az állományból kivált személynek, akinek szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete vagy megbetegedése a szolgálat vagy a honvédelem ügye érdekében kifejtett kiemelkedő, különleges tevékenység, bátor helytállás, hősies magatartás tanúsítása során vagy azzal összefüggésben következett be, és ennek elismerésére a „Hazáért Érdemjelet” adományozták részére, valamint elhalálozása esetén özvegyének, árvájának.
61. § (1) Egy alkalommal, kérelemre egyszeri pénzbeli támogatás nyújtható annak a nyugállományú katonának, akinek szociális helyzete és egészségi állapota alapján idősek otthonában történő ellátása indokolt, és erről maga gondoskodik.
(2) Az egyszeri pénzbeli támogatás mértéke az idősek otthona által megállapított egyszeri hozzájárulás 70%-a, de legfeljebb 2 319 000 forint.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően az idősek otthona által megállapított egyszeri hozzájárulás teljes mértékben átvállalható, ha a bérlő a HM rendelkezésű lakás bérletét közös megegyezéssel megszünteti és kiürítési térítésben nem részesül.
(4) Az egyszeri pénzbeli támogatás igénybevételét a nyugállományú katona az MH érdekvédelemért felelős szervének parancsnokánál kérelmezheti.
62. § A Hősi Halottak és a katonai szolgálattal összefüggő betegségben, balesetben elhunytak árvái részére a miniszter és a HVKF évente, az Árvák Karácsonya elnevezésű ünnepség keretében ajándékot adományozhat.
63. § A nyugállományú katonák, a nyugdíjas honvédelmi alkalmazottak segítése érdekében egyedi megállapodás szerinti támogatásban részesíthetők az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek megfelelő szervezetek és azok tagszervezetei.
64. § (1) A honvédelmi szervezet állományába nem tartozó részére a honvédelmi feladattal vagy szolgálati érdekkel összefüggésben, továbbá honvédelmi ünnepségen, rendezvényen történő részvétel céljából küldött meghívás esetén az indokoltan felmerülő utazási költségeket a költségviselő honvédelmi szervezet a 32. § (1), (4)–(7) bekezdésének megfelelő alkalmazásával téríti meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti költségek elszámolását a költségviselő honvédelmi szervezet vezetője engedélyezi.
65. § Ez a rendelet 2024. október 1-jén lép hatályba.
66. § (1) Az 5–7. §, a 21. §, a 26. § és a 27. § szerinti juttatásokra való jogosultságra, valamint azok összegének megállapítására e rendelet szabályait 2024. július 1-jétől kell alkalmazni.
(2) Az e rendelettel megállapított, az (1) bekezdés alapján 2024. július 1. és az e rendelet hatálybalépése közötti időszakra járó juttatások különbözetét legkésőbb a hatálybalépést követő hónap 5. napjáig kell a jogosultak részére folyósítani.
(3) A (2) bekezdés szerinti különbözetet a honvédek illetményéről és illetményjellegű juttatásairól szóló 7/2015. (VI. 22.) HM rendelet (a továbbiakban: HM rendelet1) 64/A. § szerinti szerződéskötési díj összege és az 5. § szerinti szolgálatvállalási díj összege alapján kell megállapítani.
(4) A 7. § alkalmazása során a juttatás alapjaként 2024. szeptember 30-ig alapilletmény helyett a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) szerinti távolléti díjat kell figyelembe venni.
(5) A 9–12. §-t 2025. január 1-jétől kell alkalmazni. Az e rendelet hatálybalépése és 2024. december 31. között a 9–12. § szerinti teljesítményelismerés helyett az állomány tagja részére a Hjt. 132/A. §-a, valamint a HM rendelet1 81. §-a és 82. §-a szerinti teljesítményjuttatás állapítható meg, azzal, hogy 2024. október 1-jétől távolléti díj alatt az állomány tagja esetén az alapilletményt, honvéd tisztjelölt esetén az alapilletmény és a tanulmányi díj együttes összegét kell érteni.
(6) Ha az állomány tagja részére az e rendelet hatálybalépését megelőzően az egyes költségtérítésekről szóló 19/2013. (IX. 6.) HM rendelet (a továbbiakban: HM rendelet2) 16. § (7)–(9) bekezdése szerint a helyközi munkába járáshoz negyedévesnél hosszabb időszakra érvényes bérlet megvásárlása került engedélyezésre, és az állomány tagjának a szolgálati viszonya a Hjkr. 15. § (1) bekezdés b) pont 3., 7–11., 13–14. és 17. alpontja, 15. § (2) bekezdés a) és e) pontja szerinti okból szűnik meg, az állomány tagjától a negyedévesnél hosszabb időszakra érvényes bérlet érvényességéből még időarányosan hátra lévő időszakra eső – adó- és járulékfizetési kötelezettség nélküli – árrészt a szolgálati viszony megszűnésekor vissza kell követelni.
(7) Ha a honvédelmi alkalmazott részére az e rendelet hatálybalépését megelőzően a HM rendelet2 16. § (7)–(9) bekezdése szerint a helyközi munkába járáshoz negyedévesnél hosszabb időszakra érvényes bérlet megvásárlása került engedélyezésre, és a honvédelmi alkalmazott jogviszonya a Haj. tv. 16. § (16) bekezdése, 21. § (2) bekezdés a)–c) és f)–h) pontja szerinti okból szűnik meg – ide nem értve azt az esetet, ha a Haj. tv. hatálya alá tartozó munkáltatók közötti áthelyezést követően a honvédelmi alkalmazott továbbra is e rendelet hatálya alá tartozik –, a honvédelmi alkalmazottól a negyedévesnél hosszabb időszakra érvényes bérlet érvényességéből még időarányosan hátra lévő időszakra eső – adó- és járulékfizetési kötelezettség nélküli – árrészt vissza kell követelni.
(8) Az állomány tagjának e rendelet hatálybalépése előtt a HM rendelet2 23. §-a és a HM rendelet2 24. § (3) bekezdése szerint engedélyezett munkába járási költségtérítésekre vonatkozó engedélyeket felül kell vizsgálni, és az e rendelet szerinti szabályok alapján a munkába járási költségtérítésekre való jogosultságokat 2024. október 1-jétől újra meg kell állapítani.
(9) Ha az állomány rész-szolgálatteljesítési időben szolgálatot teljesítő tagja részére az e rendelet hatálybalépését megelőzően a HM rendelet2 33. § (3) bekezdése szerinti teljes összegű bankszámla-hozzájárulás került megállapításra, részére a Hjkr. 32. § (15) bekezdése szerinti engedélyezett időtartam végéig a teljes összegű bankszámla-hozzájárulás jár.
(10) Az állomány tagja és a honvédelmi alkalmazott a 22. § szerinti juttatásra való igénylését a 2024. évben november 10-ig nyújthatja be. A juttatást az igénylés benyújtását követő 30. napig kell a jogosult Széchenyi Pihenő Kártyáján jóváírni.
(11) Az állomány tagja és a honvédelmi alkalmazott a 26. § és a 27. § szerinti juttatásokra való igényét a 2024. évben november 10-ig nyújthatja be. A juttatásokat az igénylés benyújtását követő 30. napig kell a jogosult részére kifizetni. Annak, akinek a szolgálati viszonya vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya e rendelet hatálybalépésekor nem áll fenn, a 26. § és a 27. § szerinti juttatás – ideértve a már kifizetett összeg és az e rendelet alapján járó magasabb összeg különbözetét is – nem biztosítható.
(12) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően, az egyes pénzbeli, természetbeni és szociális juttatásokról szóló 12/2013. (VIII. 15.) HM rendelet 19. §-a szerint benyújtott kérelmek esetén, amennyiben a segély összegének folyósítása e rendelet hatálybalépéséig nem történt meg, a segély összegének megállapítása és folyósításának engedélyezése tekintetében az 50. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
(13) Az e rendelet hatálybalépése és 2024. december 31. között a HM rendelet2 VI/A. Fejezetének 2024. szeptember 30-án hatályos rendelkezései alapján kell biztosítani ruházati költségtérítést azon honvédelmi alkalmazott részére, aki a 2024. évben még nem részesült ruházati költségtérítésben.
(14) Az e rendelet hatálybalépésekor tervezetten 90 napot meghaladó időtartamban külföldön munkát végző vagy tanulmányokat folytató honvédelmi alkalmazott részére az e rendelet hatálybalépését követő 30. napig kell kifizetni a HM rendelet2 VI/A. Fejezete szerinti ruházati költségtérítést, ha az érintett a külföldi munkavégzésre vagy külföldi tanulmányok folytatására tekintettel a 2024. évben még nem részesült ruházati költségtérítésben.
67–68. § *
