1. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján a magyar állam tulajdonában lévő:
a) Tiszakécske külterület 05/3 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: Ingatlan) ingyenesen Tiszakécske Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat1) tulajdonába kerül településfejlesztés, településrendezés, valamint településüzemeltetés, turizmussal kapcsolatos feladatok, mint helyi közügyek, valamint helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése érdekében, szabadstrand és közterület kialakítása és fenntartása céljából;
b) Kiskunhalas belterület 2524/6 helyrajzi számú ingatlan állami tulajdonban lévő 3117/100000 tulajdoni hányada (a továbbiakban: Ingatlanhányad) ingyenesen Kiskunhalas Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat2) tulajdonába kerül az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások, valamint turizmussal kapcsolatos feladatok ellátása, mint helyi közügyek, valamint helyben biztosítható közfeladatok ellátásának elősegítése érdekében, gyógyfürdő létesítése és üzemeltetése céljából.
(2) Az Önkormányzat1 és az Önkormányzat2 (a továbbiakban együtt: Önkormányzatok) az Ingatlan és az Ingatlanhányad tulajdonjogát terhekkel együtt szerzik meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Önkormányzatok az Ingatlant és az Ingatlanhányadot terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződésben teljeskörűen átvállalják.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásról szóló, az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződéseket az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság készíti elő és köti meg az Önkormányzatokkal. A szerződésekben rögzíteni kell, hogy az Ingatlan és az Ingatlanhányad használata során az Önkormányzatoknak kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.
(4) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.
2. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 71. § (1)–(4) bekezdése szerinti eljárás alapján a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság új tagjainak kijelölésére 2024. október 31. napjáig nem kerül sor, a már kinevezett tagok megbízatása 2024. október 31. napjáig meghosszabbodik.
3. § (1) Ez a törvény – a (2)–(17) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 18. alcím, a 109. § (2) bekezdése és a 110. § az e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(3) A 6. alcím, a 11. alcím, a 27. §, a 29. §, a 34. §, a 30. alcím, a 32. alcím, a 33. alcím, a 89. §, a 117. § (2) bekezdése, a 133. §, a 137. §, a 138. § a) pontja, a 47. alcím, a 60. alcím, a 167–170. §, 172. § és a 174. § 2024. július 1-jén lép hatályba.
(4) A 4. § (1) bekezdés a) pontja és a 17. alcím 2024. július 2-án lép hatályba.
(5) A 85. § az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(6) A 4. § (1) bekezdés b) pontja, a 11–15. §, a 16. § b) pontja és a 23. alcím az e törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(7) A 90–103. §, a 43. alcím, a 118–128. § és a 70. alcím 2024. augusztus 1-jén lép hatályba.
(8) A 28. alcím, a 45. alcím, a 134–136. § és a 138. § b)–e) pontja 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
(9) Az 5. alcím, a 7. alcím, a 16. § a) pontja, a 17. §, a 9. alcím, a 10. alcím, a 15. alcím, a 19. alcím, a 24. alcím, az 53–60. §, a 62. §, a 31. alcím, a 104. §, a 105. §, a 40. alcím és a 116. § 2024. október 1-jén lép hatályba.
(10) A 38. § (2) bekezdése és a 160. § 2024. október 18-án lép hatályba.
(11) A 26. §, a 28. §, a 30–33. §, a 35. §, a 65. alcím és a 184. § a) pontja 2025. január 1-jén lép hatályba.
(12) A 141. §, a 142. §, a 144. §, a 146. §, a 157. §, a 165. §, a 183. § és a 184. § b) pontja 2025. január 15-én lép hatályba.
(13) A 83. § és a 66. alcím 2025. január 17-én lép hatályba.
(14) A 47. §, a 84. §, a 86. § és a 37. alcím 2025. július 1-jén lép hatályba.
(15) A 12. alcím 2026. január 1-jén lép hatályba.
(16) A 111. § a Geszt belterület 168 helyrajzi számú ingatlan a) alrészletének, valamint a Geszt belterület 172 helyrajzi számú ingatlannak „kivett kastélypark” elnevezéssel történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének napján lép hatályba.
(17) A 111. § hatálybalépésének naptári napját az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Magyar Közlönyben – a (15) bekezdés szerinti ingatlan-nyilvántartási bejegyzést követően haladéktalanul – közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
4. § (1) E törvény
a) 39. §-a az Európai Unió Kábítószer-ügynökségéről (EUDA) és az 1920/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2023. június 27-i (EU) 2023/1322 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (1) bekezdése,
b) 48. és 50. §-a az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás 18. cikk (1) bekezdés p) pontja
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) E törvény 151–156. §-a
a) az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról szóló, 2021. szeptember 15-i (EU) 2021/1529 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i (EU) 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
c) az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján finanszírozott, határokon átnyúló együttműködési programok végrehajtására vonatkozó egyedi rendelkezések megállapításáról szóló, 2014. augusztus 18-i 897/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
d) az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásának egyedi szabályairól szóló, 2014. május 2-i (EU) 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
e) az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
5. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. §-a a következő (11c) bekezdéssel egészül ki:
„(11c) Az (1) bekezdés e) és n) pontja tekintetében – az (1) bekezdés e) pontja esetében a veszélyes áru szállítójának (fuvarozójának), feladójának, csomagolójának, be- és kirakójának, töltő- és ürítőjének, címzettjének telephelyén is – a Kormány rendeletében kijelölt hatóság jogosult a (11) bekezdésben meghatározott hatóságokkal együtt vagy önállóan ellenőrizni.”
6. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
a) 20. § (2) bekezdésében a „(11) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(11) és (11c) bekezdésben” szöveg és a „katasztrófavédelmi hatóság” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
b) 20. § (2a) bekezdésében a „(11) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(11) és (11c) bekezdésben” szöveg és a „katasztrófavédelmi hatóság” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
c) 20. § (2b) bekezdésében a „katasztrófavédelmi hatóság” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
d) 48. § (3) bekezdés a) pont 16. alpontjában az „ellenőrzésére vonatkozó” szövegrész helyébe az „ellenőrzésére jogosult hatóság kijelölését, valamint az ellenőrzésre vonatkozó” szöveg
lép.
7. § Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
a) 20. § (11) bekezdés a) pont ac) alpontja,
b) 20. § (11) bekezdés b) pont bb) alpontja,
c) 20. § (11) bekezdés d) pontjában a „katasztrófavédelmi hatóság és a” szövegrész,
d) 20. § (11) bekezdés h) pontjában az „és a katasztrófavédelmi hatóság” szövegrész.
8. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervhez, aki az 55. életévét betöltötte, a költségvetési szerv a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a költségvetési szerv nem rendelkezik olyan betölthető munkakörrel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, a költségvetési szerv gondoskodik a munkakör betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a költségvetési szerv vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat.
(8) A (7) bekezdés szerinti esetben az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervnél a költségvetési szerv feladatkörébe tartozó feladatot a költségvetési szervhez vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvéd is elláthatja.”
9. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény X. Fejezete a következő 114. §-sal egészül ki:
„114. § A 66/B. §-t hatályon kívül helyező, az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény 10. § hatálybalépésének napján folyamatban lévő másodfokú hatósági eljárást a hatóság megszünteti. Az elsőfokú hatósági döntéssel szemben kereset benyújtására a másodfokú hatósági eljárást megszüntető hatósági döntés közlését követő 30 napon belül nyílik lehetőség.”
10. § Hatályát veszti a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66/B. §-a.
11. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami feladatok:)
„r) állami tulajdonú vizekre és vízi létesítményekre vonatkozó vízimunkák és vízilétesítmények műszaki tervezésével, előkészítésével és megvalósításával összefüggő feladatok ellátása;”
12. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően a vízimunkák és vízilétesítmények műszaki tervezésével, előkészítésével és megvalósításával összefüggő feladatokat
a) az állami beruházásokért felelős miniszter látja el, vagy
b) a Kormány rendelete alapján a vízügyi igazgatási szervek – az állami beruházásokért felelős miniszterrel együttműködve – látják el.”
13. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vízügyi igazgatási szervek a folyók vízkárelhárítási célú szabályozási feladatait az állami beruházásokért felelős miniszterrel együttműködve látják el. A kettőnél több települést szolgáló vízkár-elhárítási létesítmények – az árvízvédelmi fővédvonalak, vízkár-elhárítási célú tározók, belvízvédelmi főművek (a továbbiakban együtt: védművek) – építéséért és fejlesztéséért az állami beruházásokért felelős miniszter felelős vagy a Kormány rendelete alapján a vízügyi igazgatási szervek felelősek. Ezen új védművek, valamint az állam kizárólagos tulajdonában lévő védművek fenntartása, azokon a védekezés ellátása, továbbá a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatainak ellátása a vízügyi igazgatási szervek feladata.”
14. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28/A. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1b) A hatósági nyilvántartásba történő előzetes bejelentést követően a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott időtartamon belül az öntözési igazgatási szerv – a vízbázis állapotára és a tervezett kútnak a vízbázisra gyakorolt hatására tekintettel a felszín alatti vizek védelme érdekében – az előzetes bejelentésben foglaltak alapján a létesítést, az üzemeltetést vagy a megszüntetést jóváhagyja, megtiltja, vagy megállapítja, hogy a létesítés, az üzemeltetés vagy a megszüntetés csak véglegessé vált vízjogi létesítési, üzemeltetési vagy megszüntetési engedély birtokában kezdhető meg.”
15. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény X. Fejezete a következő 47. §-sal egészül ki:
„47. § (1) E törvénynek az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvénnyel megállapított 2. § (1) bekezdés r) pontját, 3. § (2a) bekezdését, 16. § (3) bekezdését és 28/A. § (1b) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A rendvédelmi szervtől, mint vízügyi, vízvédelmi hatóságtól kormányzati igazgatási szervhez átkerülő hatósági hatáskör esetében 2024. október 1-jén folyamatban lévő ügyek átadására 8 napon belül kerül sor. A folyamatban lévő ügyekben az ügyintézési határidő e törvény erejénél fogva 8 nappal meghosszabbodik.
(3) A folyamatban lévő ügyekben a hatósági hatáskört telepítő jogszabály hatályba lépése előtt végzett eljárási cselekmények hatályát nem érinti, hogy az eljárás lefolytatása más szerv feladat- és hatáskörébe kerül.
(4) A hatósági hatáskör telepítésének napján folyamatban lévő szakhatósági eljárásban szakhatósági állásfoglalás kiadására nem kerül sor azokban az ügyekben, amelyekben a hatóságként eljáró kormányzati igazgatási szerv veszi át a volt szakhatósági hatáskört. Ezekben az esetekben a szakkérdést az eljáró hatóság saját eljárásban vizsgálja.
(5) Mindazokban az ügyekben, amelyekben a hatáskör telepítést követően az eljárás egyfokúvá válik, a hatósági hatáskör telepítésének napján folyamatban lévő másodfokú hatósági és szakhatósági eljárást a hatáskörtelepítést megelőző napon hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság, illetve szakhatóság megszünteti. Az elsőfokú hatósági döntéssel szemben kereset benyújtására a másodfokú hatósági eljárást megszüntető hatósági döntés közlését követő 30 napon belül nyílik lehetőség.”
16. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
a) 2/A. § (3) bekezdésében az „a vízügyi hatóság központi szervének” szövegrész helyébe az „a kormányrendeletben meghatározott vízügyi hatóság” szöveg és az „a vízügyi hatóság központi szerve” szövegrész helyébe az „a kormányrendeletben meghatározott vízügyi hatóság” szöveg,
b) 45. § (7) bekezdés b) pontjában a „szabályoknak;” szövegrész helyébe a „szabályoknak, valamint egyes vízimunkák és vízilétesítmények műszaki tervezését, előkészítését és megvalósítását végző vízügyi igazgatási szerv kijelölésének;” szöveg
lép.
17. § Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
a) 29/A. §-ában a „vízügyi hatósági eljárásban és az elsőfokú” szövegrész,
b) 45. § (4) bekezdése,
c) 45/F. § (4) bekezdésében az „és fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható” szövegrész.
18. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés aa) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„aa) a veszélyes áru szállítása bejelentésének részletszabályait, a veszélyes áruk légi szállításra történő előkészítésére, valamint a légi úton beérkezett veszélyes áruk nem közvetlenül légi úton történő továbbítására vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzésére és bírság kivetésére jogosult hatóság kijelölését, a kijelölt hatóság által végzett ellenőrzésre és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályait, továbbá az e törvény alapján az egyes szabálytalanságokért a Kormány rendeletében kijelölt hatóság által kiszabható bírságok összegét, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok részletes szabályait,”
19. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény
a) 3. § (5) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság (a továbbiakban: a Kormány rendeletében kijelölt hatóság)” szöveg,
b) 3/F. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
c) 3/F. § (2) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
d) 3/F. § (3) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
e) 20. § (6) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg és a „katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
f) 66/B. § (1) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe az „a Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
g) 66/B. § (3) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
h) 66/B. § (5) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrészek helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
i) 66/B. § (6) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
j) 66/B. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
k) 66/B. § (8) bekezdés nyitó szövegrészében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
l) 67/B. § (7) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg
m) 73. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrészek helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg
lép.
20. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 10/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) és (2) bekezdés szerint nyilvántartott adat a tűzvédelmi, iparbiztonsági hatósági hatáskörben eljáró szerv és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére hatósági eljárás lefolytatása céljából továbbítható.”
21. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a (4) bekezdés szerint átvett adatok alapján honlapján naprakész tájékoztatást ad a (4) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytatókról.”
22. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény a következő 44. §-sal egészül ki:
„44. § (1) E törvénynek az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvénnyel megállapított 10/A. § (5) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szervtől kormányzati igazgatási szervhez átkerülő hatósági hatáskör esetében a 2024. október 1-jén folyamatban lévő ügyek átadására 8 napon belül kerül sor. A folyamatban lévő ügyekben az ügyintézési határidő e törvény erejénél fogva 8 nappal meghosszabbodik.
(3) A folyamatban lévő ügyekben a hatósági hatáskört telepítő jogszabály hatályba lépése előtt végzett eljárási cselekmények hatályát nem érinti, hogy az eljárás lefolytatása más szerv feladat- és hatáskörébe kerül.
(4) A hatósági hatáskör telepítésének napján folyamatban lévő szakhatósági eljárásban szakhatósági állásfoglalás kiadására nem kerül sor azokban az ügyekben, amelyekben az eljáró hatóságként eljáró kormányzati igazgatási szerv veszi át a volt szakhatósági hatáskört. Ezekben az esetekben a szakkérdést az eljáró hatóság saját eljárásban vizsgálja.
(5) Mindazokban az ügyekben, amelyekben a hatáskör telepítést követően az eljárás egyfokúvá válik, a hatósági hatáskör telepítésének napján folyamatban lévő másodfokú hatósági és szakhatósági eljárást a hatáskörtelepítést megelőző napon hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság, illetve szakhatóság megszünteti. Az elsőfokú hatósági döntéssel szemben kereset benyújtására a másodfokú eljárást megszüntető hatósági döntés közlését követő 30 napon belül nyílik lehetőség.”
23. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 75/B. §-sal egészül ki:
„75/B. § Ha a Ptk. alapján a gyermek a szülő hozzájárulása nélkül örökbefogadható, a családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében a gyermek örökbefogadása iránt soron kívül intézkedni szükséges.”
24. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 84. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A gyámhatóság a gyermek részére gyermekvédelmi gyámot rendel, ha)
„f) a gyermek szülője a gyermekét közvetlenül a szülést követően az egészségügyi intézményben hagyta és hat héten belül a gyermekért ő vagy a gyermek más hozzátartozója nem jelentkezik.”
25. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/A. §-a a következő (4)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A működtető kérelemre mesterséges intelligencia algoritmusok betanítása, tesztelése és értékelése, orvostechnikai eszközök és digitális egészségügyi alkalmazások fejlesztése (a továbbiakban együtt: MI fejlesztés) érdekében – ha az (5) bekezdés szerinti biztonságos feldolgozási környezet rendelkezésre áll – hozzáférést engedélyezhet az EESZT-ben tárolt adatokhoz az (5)–(7) bekezdésben meghatározott feltételek mellett.
(5) Az MI fejlesztés a technikai és szervezeti intézkedések, valamint biztonsági követelmények teljesülése érdekében az EESZT-n belül kizárólag biztonságos feldolgozási környezetben valósítható meg. A biztonságos feldolgozási környezet
a) a hozzáférést a vonatkozó engedélyben felsorolt, felhatalmazott természetes személyekre korlátozza,
b) a legkorszerűbb technikai és szervezési intézkedésekkel minimalizálja a biztonságos feldolgozási környezetben tárolt elektronikus egészségügyi adatok jogosulatlan olvasásának, másolásának, módosításának vagy eltávolításának kockázatát,
c) a biztonságos feldolgozási környezetben tárolt elektronikus egészségügyi adatok bevitelét és az elektronikus egészségügyi adatok megtekintését, módosítását vagy törlését korlátozott számú, arra jogosult azonosítható személyre korlátozza;
d) biztosítja, hogy az egészségügyi adatok felhasználói csak az engedélyben szereplő egészségügyi adatokhoz férjenek hozzá, kizárólag egyéni és egyedi felhasználói azonosítók és bizalmas hozzáférési módok segítségével,
e) naplózza a biztonságos feldolgozási környezethez való hozzáférést és a biztonságos feldolgozási környezetben végzett tevékenységeket, mely bejegyzéseket egy évig őriz meg.
(6) A biztonságos feldolgozási környezetben a működtető kérelemre MI fejlesztés érdekében hozzáférést engedélyezhet az EESZT-ben tárolt adatokhoz a (7) bekezdésben meghatározott feltételek mellett.
(7) A biztonságos feldolgozási környezetben MI fejlesztés céljából az EESZT-ben tárolt adatokhoz történő hozzáférés kizárólag anonim adatokhoz és annak engedélyezhető, aki
a) rendelkezik a tudományos kutatási tevékenység végzéséhez az Egészségügyi Tudományos Tanács megfelelő szakmai-etikai bizottsága által kiadott engedéllyel,
b) biztosítja, hogy az általa alkalmazott MI fejlesztés során megismert adatok kizárólag az MI fejlesztés céljára kerülnek felhasználásra,
c) garantálja, hogy az MI fejlesztés kizárólag anonim adatokkal történik,
d) megfelelő biztosítékokat nyújt az adatok nem az engedélyben meghatározott célra és körben történő felhasználásának megakadályozására, valamint a természetes személyek jogai és érdekei védelme érdekében,
e) az MI fejlesztés megkezdése előtt adatvédelmi hatásvizsgálatot folytat le.
(8) Az adatok felhasználásának és az eredmények rendelkezésre bocsátásának feltételeiről a működtető és a kérelmező megállapodást köt.”
26. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 4. Címe a következő 26/D. §-sal egészül ki:
„26/D. § (1) Az Országgyűlés felhívja a Kormányt az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (1a) bekezdésében biztosított jogkörében a Batthyány-Strattmann László Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) létrehozására.
(2) Az Alapítvány alapítása során az állam képviseletében az egészségbiztosításért felelős miniszter jár el.
(3) Az Alapítvány – a 26. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével – a Magyarországon szakmailag elfogadott, de társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához méltányosságból a biztosított kérelmére támogatást nyújthat. Az Alapítvány méltányossági jogköre nem terjed ki a 26. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakra. Az Alapítvány a méltányossági jogkörében eljárva, az emberi élet és egészség védelme, valamint a társadalmi és gazdasági felelősségvállalás szellemében, nem hatósági eljárás keretében dönt a támogatás nyújtásáról vagy annak megtagadásáról.
(4) Az Alapítvány vagyonának biztosításáról a Kormány gondoskodik, és működéséhez 2025-től kezdődően évente támogatást nyújt.
(5) Az Alapítvány kezeli a mindenkori költségvetési törvényben a (3) bekezdés szerinti feladatra rendelkezésre álló előirányzatot.
(6) Az Alapítvány az (5) bekezdés szerinti előirányzaton rendelkezésre álló forráson túl egyéb bevételeit is a (3) bekezdés szerinti feladatra fordítja.
(7) Az Alapítvány közhasznú jogállással rendelkezik.
(8) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: 1996. évi CXXVI. törvény) 4. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjától eltérően az Alapítvány a 2025. évben már kedvezményezettnek minősül, azzal, hogy az 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (6) bekezdése szerinti regisztrációt az Alapítvány a bejegyzésétől számított 15 napon belül teljesíti.
(9) Az Alapítvány a (3) bekezdés szerinti feladata ellátása érdekében, a támogatás megítélhetőségének vizsgálata, kifizetése és felhasználásának ellenőrzése érdekében jogosult kezelni az érintett beteg személyazonosító és egészségügyi adatait. Az Alapítvány kezelő szervét e törvény szerinti feladatai ellátásával összefüggésben történő adatkezelése – ide értve az adatok igénylését és továbbítását – tekintetében egészségbiztosítási szervnek kell tekinteni.”
27. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény XI. Fejezete a következő 82/Y. §-sal egészül ki:
„82/Y. § (1) A kérelemmel érintett egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződés vagy közfinanszírozott, állami fenntartású egészségügyi szolgáltatóval kötött közreműködői szerződés keretében végzett CT-MRI vizsgálati tevékenységet a 82. § (26) bekezdése szerinti miniszteri engedélyben foglalt határidő előtt csak az egészségbiztosításért felelős miniszter engedélyével szüneteltetheti vagy szüntetheti meg, ennek hiányában a 2023. július 7. napján hatályos finanszírozási vagy közreműködési szerződés feltételei szerint e tevékenységet folyamatosan ellátja.
(2) Ha a kérelemmel érintett egészségügyi szolgáltató az (1) bekezdésben foglalt miniszteri engedély nélkül a CT-MRI vizsgálati tevékenységét teljes körűen nem látja el a vonatkozó szerződésében foglaltak szerint, azt szünetelteti vagy ha azzal felhagy, a tevékenységéhez közvetlenül használt ingatlanok, tárgyi eszközök és immateriális javak ideiglenesen, az ellátási érdek fennállásáig, de legfeljebb 2025. november 1. napjáig – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint számított használati díj ellenében – azon állami egészségügyi szolgáltató használatába kerülnek, amelynek a közreműködőjeként, vagy amelynek a telephelyén az egészségügyi szolgáltató az egészségbiztosítás keretében végzett CT-MRI vizsgálati tevékenységét ellátta.
(3) Ha a kérelemmel érintett egészségügyi szolgáltató nem állami egészségügyi szolgáltató telephelyén végezte tevékenységét, a (2) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a használatra feljogosított, finanszírozott, állami egészségügyi szolgáltatót az egészségbiztosításért felelős miniszter jelöli ki.
(4) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásában kérelemmel érintett egészségügyi szolgáltatónak minősül az az egészségügyi szolgáltató, amely nem
a) állami fenntartású egészségügyi szolgáltató,
b) az egységes egészségügyi állami irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központ,
c) egyházi jogi személy tulajdonában álló vagy fenntartásában működő egészségügyi szolgáltató,
d) önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltató,
e) hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató, feltéve, hogy az egészségügyi szolgáltató CT-MRI vizsgálati tevékenységének vonatkozásában – ideértve a közreműködői szerződés alapján történő ellátást is – az egészségbiztosításért felelős miniszter a 82. § (26) bekezdése szerint az ellátási érdek fennállását megállapította.”
28. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény XI. Fejezete a következő 82/Z. §-sal egészül ki:
„82/Z. § (1) A 2024. december 31-én hatályos 26. § (1) bekezdés c) pontja alapján 2025. január 1-jén folyamatban levő ügyekben az egészségbiztosító jár el.
(2) E törvénynek az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvénnyel megállapított 26/D. § (1) bekezdése szerinti Batthyány-Strattmann László Alapítvány a 2025. január 1. napját követően az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvénnyel megállapított 26/D. § (3) bekezdése alapján benyújtott kérelmek alapján jár el.”
29. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a a következő (2p) bekezdéssel egészül ki:
„(2p) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 82/Y. § (2) bekezdése szerinti használati díj megállapítására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg.”
30. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 26. § (1) bekezdés c) pontjában az „a társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető” szövegrész helyébe a „valamely indikációba már befogadott, ugyanakkor a kérelmezett indikációban” szöveg lép.
31. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 81. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló miniszteri rendeletben ekként meghatározott szűrővizsgálatok kötelezőek. A szűrővizsgálatra kötelezett, cselekvőképességet érintő gondokság alatt álló vagy kiskorú személy szűrővizsgálaton történő részvételéről a törvényes képviselő köteles gondoskodni. Ha e kötelezettségének a kötelezett vagy a törvényes képviselő nem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv a szűrővizsgálatot határozattal elrendeli. A szűrővizsgálatot elrendelő határozat – közegészségügyi vagy járványügyi okból – azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható. Kiskorú esetében az egészségügyi államigazgatási szerv a határozatot megküldi a család- és gyermekjóléti központnak, valamint a gyámhatóságnak.”
32. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 155. §-a a következő (11a) és (11b) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) Az (1a) bekezdés b) pontjától eltérően az irányító vármegyei intézmény vezetője jogosult az irányítása alá tartozó városi intézmény kapacitásai átcsoportosítására – ideértve az irányító vármegyei intézmény javára történő kapacitás-átcsoportosítást is –, csökkentésére, illetve szakmai összetételének módosítására.
(11b) A városi intézmény 200 000 forint feletti értékű eszközeinek vagyonkezelője az irányító vármegyei intézmény.”
(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 155. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A városi intézmény (12) bekezdés alá nem tartozó foglalkoztatottjai tekintetében az alapvető és az egyéb munkáltató jogokat az irányító vármegyei intézmény vezetője gyakorolja.”
(3) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 155. § (15) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az országos gyógyintézetek és országos társgyógyintézetek vonatkozásában az (1)–(14) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy:]
„i) az országos társgyógyintézet h) pont alá nem tartozó foglalkoztatottjai felett az alapvető munkáltatói jogokat és az egyéb munkáltatói jogokat az országos gyógyintézet vezetője gyakorolja.”
33. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 155/A. §-sal egészül ki:
„155/A. § (1) Az állami fenntartású egészségügyi intézmények esetében a munkáltató – az egészségügyi ellátás folyamatossága biztosítása érdekében – egységes beléptető rendszer alkalmazásával ellenőrizheti az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy munkaidejének betartását, az intézménybe történő be- és kilépését.
(2) A munkáltató az (1) bekezdés szerinti rendszer alkalmazásával tudomására jutott, az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy munkaidejének betartására, az intézménybe történő be- és kilépésére vonatkozó személyes adatokat az ellenőrzött tevékenységgel összekapcsolható módon az adatkezelés célja szerinti ellenőrzés lefolytatásához szükséges mértékben és időtartamban, de legfeljebb a be- és kilépéstől számított egy évig kezeli.
(3) Az (1) bekezdés szerinti egységes beléptető rendszer használata és az (1) bekezdésben foglaltak ellenőrzése érdekében a munkáltató – a munkavégzésre irányuló jogviszonyra irányadó törvényben meghatározott adatokon túlmenően – legfeljebb a jogviszony fennállásának idejéig kezeli az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy arcképmását.”
34. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 244/M. §-sal egészül ki:
„244/M. § Ha a 244/L. § (1) bekezdése szerinti, állami fenntartású egészségügyi szolgáltató által kötött közreműködői szerződés egyéb, CT-MRI vizsgálatokat nem érintő részeket is tartalmaz, a közreműködői szerződés CT-MRI vizsgálatokat nem érintő része
a) határozott idejű szerződés esetén a szerződésben meghatározott ideig, de legfeljebb 2025. december 31-ig,
b) határozatlan idejű szerződés esetén 2025. december 31-ig
hatályban marad.”
35. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 244/N. §-sal egészül ki:
„244/N. § E törvénynek az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvénnyel megállapított 155. § (11b) bekezdése szerinti vagyonkezelés átadásáról 2025. március 1-jéig szükséges gondoskodni.”
36. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„v) a veszélyes vagy szennyező áru belvízi szállításának hatósági ellenőrzését végző hatóság kijelölésének”
(rendeletben történő megállapítására.)
37. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény
a) 5/A. § (1) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság (a továbbiakban: Kormány rendeletében kijelölt hatóság)” szöveg,
b) 5/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
c) 60/A. § (1) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
d) 60/A. § (2) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
e) 60/A. § (3) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
f) 60/B. §-ában a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
g) 88. § (1) bekezdés m) pontjában az „a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk belvízi szállításának ellenőrzésére” szövegrész helyébe az „a veszélyes áruk belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére jogosult hatóság kijelölésének, a kijelölt hatóság által végzett ellenőrzés” szöveg
lép.
38. § (1) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 17. § (1a) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„h) rendeletben állapítsa meg az online szálláshely-közvetítők szálláshely-szolgáltatás értékesítési tevékenységéhez kapcsolódó részletes szabályokat,”
(2) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 17. § (1a) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„i) rendeletben jelölje ki a 15/B. § (4) bekezdése szerinti hatóságot.”
39. § (1) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 15/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Valamely anyag vagy vegyületcsoport az Európai Unió Kábítószer-ügynökségéről szóló 2023. június 27-i (EU) 2023/1322 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (1) szerinti értesítés (a továbbiakban: értesítés) előzetes szakmai értékelését követően minősíthető új pszichoaktív anyaggá.”
(2) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 34. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„n) az Európai Unió Kábítószer-ügynökségéről szóló 2023. június 27-i (EU) 2023/1322 európai parlamenti és tanácsi rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
40. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„39. magánszálláshely: az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás, üdülő vagy emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épület, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc darab, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat darab,”
41. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény „A hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladat- és hatásköre” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Kormány rendeletében kijelölt hatóság veszélyes áruk vasúti szállításával kapcsolatos feladat- és hatásköre”
42. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 81/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A veszélyes áruk vasúti szállításával kapcsolatos hatósági ellenőrzés és hatósági eljárás lefolytatására a Kormány rendeletében kijelölt hatóság (a továbbiakban: Kormány rendeletében kijelölt hatóság) jogosult.”
(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 81/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Kormány rendeletében kijelölt hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik
a) a veszélyes áruk vasúti szállításra történő előkészítésére, valamint a veszélyes áruk vasúton történő továbbítására vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése,
b) a veszélyes áruk vasúti átrakásának, tárolásának ellenőrzése.”
43. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény
a) 81/A. § (2) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
b) 81/A. § (3) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrészek helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
c) 81/A. § (4) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
d) 81/A. § (5) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
e) 81/A. § (6) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
f) 81/A. § (7) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg és a „tevékenységéről” szövegrész helyébe a „tevékenységről” szöveg,
g) 81/B. § (1) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
h) 81/B. § (3) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
i) 81/C. § (1) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv ügyeletét” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóságot” szöveg,
j) 81/C. § (2) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
k) 81/C. § (3) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
l) 88. § (1) bekezdés 12. pontjában a „hivatásos katasztrófavédelmi szervek által lefolytatott eljárások során a veszélyes áruk vasúti szállításának” szövegrész helyébe a „veszélyes áruk vasúti szállításának ellenőrzésére és bírság kivetésére jogosult hatóság kijelölését, a kijelölt hatóság által végzett” szöveg és az „és bírság” szövegrész helyébe az „és a bírság” szöveg
lép.
44. § Hatályát veszti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 102/A. § (5) bekezdése.
45. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A Kormány nyilvános határozatával dönthet ajándékozás jogcímén állami tulajdonba került és állami feladatellátáshoz nem szükséges ingóság helyi önkormányzat, egyház, egyházi jogi személy, közalapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, valamint civil szervezet javára ajándékként történő ingyenes átadásáról a feladataik ellátásának elősegítése érdekében, amennyiben az állam javára ajándékozó az ajándék továbbadását az ajándék adásakor nem korlátozta.”
46. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 80. § (4) bekezdésében a „három napon belül” szövegrész helyébe az „öt napon belül” szöveg lép.
47. § Hatályát veszti a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény „Az informatikai rendszer” alcíme.
48. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény „Kérelemre történő adattovábbítás az Európai Unió más tagállamának, valamint harmadik országnak” alcíme a következő 80/D. §-sal egészül ki:
„80/D. § A bűnügyi nyilvántartó szerv a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás 18. cikk (1) bekezdés p) pontja alapján, abból a célból, hogy az eljáró hatóság megállapítsa, hogy az Egyesült Királyságban letelepedési engedélyért folyamodó magyar állampolgár veszélyt jelent-e a közrendre vagy a közbiztonságra, az Egyesült Királyság büntetőeljárástól eltérő célból benyújtott kérelmére, a kérelem vagy a 80. § (1a) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszeren keresztül adatokat továbbít – a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásának, a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásának, valamint a 15. § e) pontja szerinti adatok kivételével – a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokból, valamint a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt adatokból.”
49. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 98. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ez a törvény
a) az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás Harmadik Része,
b) az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás 18. cikk (1) bekezdés p) pontja
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
50. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 80. § (2a) bekezdésében a „80/C. §-ban” szövegrész helyébe a „80/C. és 80/D. §-ban” szöveg lép.
51. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 13. § (2) bekezdés e) pontjában az „a hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe az „a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a tűzvédelmi hatóság, az iparbiztonsági hatóság, a vízügyi és vízvédelmi hatóság” szöveg lép.
52. § A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény 4. § (1) bekezdésében a „közigazgatás-szervezésért” szövegrész helyébe a „társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért” szöveg lép.
53. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményre építési engedély csak az iparbiztonsági hatóság engedélye alapján adható. Veszélyes tevékenység kizárólag az iparbiztonsági hatóság engedélyével végezhető. Az építési engedélyezéshez és a veszélyes tevékenység végzéséhez szükséges iparbiztonsági engedély iránti kérelemhez az üzemeltetőnek csatolni kell a biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést.”
54. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) Az üzemeltető köteles az egységes segélyhívó rendszeren haladéktalanul bejelentést tenni veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről, eseményről a (2) bekezdésben felsorolt információk átadásával.
(2) Az üzemeltető az iparbiztonsági hatóságot elektronikus úton soron kívül értesíti
a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, esemény körülményeiről,
b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, eseményben szereplő veszélyes anyagokról,
c) a lakosságra, az anyagi javakra és a környezetre gyakorolt hatások értékeléséhez szükséges adatokról,
d) a megtett intézkedésekről.”
55. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény IV. Fejezete a következő 42/A. §-sal egészül ki:
„42/A. § Az iparbiztonsági hatóság a nyilvántartásában szereplő adatokról a biztonságért és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos baleset elhárításáért felelős személyek és elérhetőségük adataira is kiterjedően rendszeresen tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségei végrehajtása érdekében.”
56. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 79. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A tűzvédelmi, iparbiztonsági, vízvédelmi és vízügyi hatósági hatáskörben eljáró szerv a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek a jogszabályban meghatározott védelmi tervek összeállításához adatot szolgáltat, ami kiterjed az (1) bekezdés a), d), e) és f) pontjában meghatározott adatokra azzal, hogy a természetes személyazonosító adatok közül az érintett nevének átadására kerül sor.”
57. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény VII/C. Fejezete a következő 79/D. §-sal egészül ki:
„79/D. § Az IHR és az IHR-ben tárolt adatok igénybevételére jogszabályban meghatározott esetekben és módon a hatáskörükbe tartozó ügyekben a tűzvédelmi hatóság, az iparbiztonsági hatóság, a vízvédelmi és vízügyi hatóság is jogosult.”
58. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„s) az IHR működésének részletes szabályait, az IHR-nek a tűzvédelmi hatóság, az iparbiztonsági hatóság, a vízvédelmi és vízügyi hatóság és a veszélyesáru-szállítás ellenőrzésére kijelölt hatóság által történő igénybevételének feltételeit és részletes szabályait, az IHR üzemeltetőjét, valamint azokat az esetköröket, amelyekben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére az egyes dokumentumokat az IHR igénybevételével kell megosztani,”
59. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a következő 80/A. §-sal egészül ki:
„80/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje
a) az iparbiztonsági hatósági hatáskörben eljáró szervet,
b) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, valamint a csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, ömlesztettáru-konténerek gyártási típus jóváhagyása során eljáró szervet.”
60. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 39. alcíme a következő 84. §-sal egészül ki:
„84. § (1) E törvénynek az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvénnyel megállapított 24/E. § (2)–(4) bekezdését, 25. § (1) bekezdését, 32. § (2) bekezdését, 35. § (5) bekezdését, 40. § (3) bekezdését, 42. §-t, 42/A. §-t, 79. § (4) bekezdését és 79/D. §-t a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szervtől kormányzati igazgatási szervhez átkerülő hatósági hatáskör esetében a 2024. október 1-jén folyamatban lévő ügyek átadására 8 napon belül kerül sor. A folyamatban lévő ügyekben az ügyintézési határidő e törvény erejénél fogva 8 nappal meghosszabbodik.
(3) A folyamatban lévő ügyekben a hatósági hatáskört telepítő jogszabály hatályba lépése előtt végzett eljárási cselekmények hatályát nem érinti, hogy az eljárás lefolytatása más szerv feladat- és hatáskörébe kerül.
(4) A hatósági hatáskör telepítésének napján folyamatban lévő szakhatósági eljárásban szakhatósági állásfoglalás kiadására nem kerül sor azokban az ügyekben, amelyekben az eljáró hatóságként eljáró kormányzati igazgatási szerv veszi át a volt szakhatósági hatáskört. Ezekben az esetekben a szakkérdést az eljáró hatóság saját eljárásban vizsgálja.
(5) Mindazokban az ügyekben, amelyekben a hatáskör telepítést követően az eljárás egyfokúvá válik, a hatósági hatáskör telepítésének napján folyamatban lévő másodfokú hatósági és szakhatósági eljárást a hatáskörtelepítést megelőző napon hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság, illetve szakhatóság megszünteti. Az elsőfokú hatósági döntéssel szemben kereset benyújtására a másodfokú eljárást megszüntető hatósági döntés közlését követő 30 napon belül nyílik lehetőség.”
61. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 39. alcíme a következő 85/A. §-sal egészül ki:
„85/A. § A hivatásos katasztrófavédelmi szervtől kormányzati igazgatási szervhez 2024. október 1-jén átkerülő hatósági hatáskör telepítéssel összefüggésben a katasztrófavédelmi IHR használatával kapcsolatos kérdésekről – ide értve az adatfeldolgozással összefüggő kérdéseket is – továbbá a költségvetési, vagyoni, üzemeltetési, iratátadási és adminisztrációs kérdésekről, valamint a hatáskört átvevő szervek számára nyújtott humánigazgatási és informatikai támogatásról 2024. szeptember 30-ig a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter megállapodást köt.”
62. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény
a) 24/E. § (2) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
b) 24/E. § (3) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
c) 24/E. § (4) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szöveg,
d) 32. § (2) bekezdésében az „az iparbiztonsági hatóság helyi” szövegrész helyébe az „a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi” szöveg, az „az iparbiztonsági hatóság központi szerve” szövegrész helyébe az „a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve” szöveg,
e) 35. § (5) bekezdés a) pontjában a „katasztrófavédelmi” szövegrész helyébe az „iparbiztonsági” szöveg,
f) 40. § (3) bekezdésében az „a katasztrófavédelmi engedély” szövegrész helyébe az „az iparbiztonsági engedély” szöveg,
g) 79. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „A hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe az „A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a tűzvédelmi hatóság és az iparbiztonsági hatóság” szöveg,
h) 79. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „A hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe az „A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a tűzvédelmi hatóság és az iparbiztonsági hatóság” szöveg
lép.
63. § Hatályát veszti az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 58. § (3) bekezdésében az „Az év végi maradvány a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt igénybe vehető – az előző évek kötelezettségvállalásainak fedezeteként – a kiadási és bevételi előirányzat egyidejű módosításával.” szövegrész.
64. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 24. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Kormány rendeletben meghatározza azon – a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges – tárgyak körét, amelyet a tanuló a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogra, az egészséghez való jogra, az oktatás zavartalanságának biztosítására, valamint a köz érdekére, közbiztonságra tekintettel a 7. § (1) bekezdés b)–j) pontja szerinti nevelési-oktatási intézménybe [a (4) és (5) bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: nevelési-oktatási intézmény]
a) nem vihet be (a továbbiakban: tiltott tárgy), vagy
b) bevihet, azonban azt a tanítási nap folyamán csak akkor birtokolhatja és használhatja, ha azt a nevelési-oktatási intézmény
ba) igazgatója egészségügyi célból vagy
bb) pedagógusa pedagógiai célból
– a tanulmányi rendszerben a Kormány rendeletében foglaltak alapján rögzítettek szerint – az általa meghatározott időszakra engedélyezi (a továbbiakban: használatában korlátozott tárgy).
(5) A (4) bekezdésben foglalt szabályok betartatásáért a nevelési-oktatási intézmény igazgatója felel azzal, hogy a Kormány rendeletében, valamint a házirendben meghatározottak szerint gondoskodik a szabályok betartásának ellenőrzéséről, a tárgy átvételéről, őrzéséről, a tanuló, vagy egyéb személy részére történő visszaadásának rendjéről. A tárgyak őrzésére – a tiltott tárgy kivételével – a Polgári Törvénykönyv általános, a szerződésen kívüli károkozásért való felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A tiltott tárgy őrzése során a tárgyban bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel.”
65. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A házirend – a 24. § (4) bekezdésén felül a helyi sajátosságokra tekintettel – előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését, valamint az óvodába járáshoz, a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel.”
66. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„t) a tiltott tárgyak és a használatában korlátozott tárgyak – nevelési-oktatási intézmény típusára, évfolyamonként meghatározott – körét, ezek átvételének, az ellenőrzési jog gyakorlásának és a tárgyak visszaadásának szabályait, az igazgató, valamint a pedagógus általi, a tanuló részére a birtoklás és használat engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
67. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (4a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kincstár fizetési számlát vezet)
„a) a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház, a bevett egyház és a belső egyházi jogi személy megbízása esetén a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház, a bevett egyház, továbbá azok belső egyházi jogi személye számára, valamint ha a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház, bevett egyház, továbbá azok belső egyházi jogi személye felsőoktatási intézményt tart fenn, megbízása esetén az általa fenntartott felsőoktatási intézménye számára is,”
68. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A fővárosi és vármegyei kormányhivatal a Kormány rendeletében meghatározott méltányossági eljárás keretében a jogszabályban meghatározott családi otthonteremtési kedvezmény, otthonteremtési kamattámogatás, adó-visszatérítési támogatás, családok otthonteremtési kamattámogatása, gyermekvállalási támogatás, babaváró kölcsön kamattámogatása, valamint a felszámított kamatok tekintetében az államot megillető követelésről részben vagy egészben lemondhat.”
69. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdése a következő 43. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„43. a 97. § (1a) bekezdése szerinti méltányossági eljárás részletes szabályait.”
70. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (40) bekezdéssel egészül ki:
„(40) A Kormány a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot – a 22. § (2) bekezdésétől eltérően – 2024. november 15-éig nyújtja be az Országgyűlésnek.”
71. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény a következő 204/A. §-sal egészül ki:
„204/A. § (1) Ha olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor a gazdasági társasághoz, aki az 55. életévét betöltötte, a gazdasági társaság a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a gazdasági társaság nem rendelkezik olyan betölthető munkakörrel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, a gazdasági társaság gondoskodik a munkakör betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a gazdasági társaság vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 204. § (1) bekezdése szerinti gazdasági társaságban a gazdasági társaság feladatkörébe tartozó feladatot a gazdasági társasághoz vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvéd is elláthatja.”
72. § A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 5. § (4) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartó hatóság a nyilvántartásból adatot a következők szerint továbbíthat:)
„m) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi, területi és helyi szervei megelőzési, kapcsolattartási és tájékoztatási feladatai elvégzése, illetve rendkívüli esemény kezelése céljából,”
73. § (1) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az üzemeltető az üzemeltetői biztonsági tervben és az informatikai biztonsági szabályzatban foglaltak megvalósíthatóságát biztosítja és rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében a Kormány rendeletében kijelölt szerv által meghatározott üzemeltetők meghatározott gyakorisággal, a Kormány rendeletében kijelölt szerv irányításával, az ágazati kijelölő hatóság bevonásával folytatnak le olyan gyakorlatot, ahol az üzemeltetői biztonsági tervben megjelölt szervezeti és eszközrendszert, és az információ- és hálózatbiztonsági ellenállóképességet gyakorolják (a továbbiakban: komplex gyakorlat).”
(2) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 6. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az üzemeltető a bekövetkezett rendkívüli eseményekről haladéktalanul tájékoztatja a Kormány rendeletében kijelölt szervet a honlapján közzétett formában és módon, valamint az ágazati kijelölő hatóságot. Az üzemeltető a honvédelmi létfontosságú rendszerelem vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt ügyeleti szolgálatot is haladéktalanul értesíti.”
74. § (1) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem jogszabályban és kijelölő döntésben meghatározott kötelezettségének teljesítését rendszeresen ellenőrizni kell. Az ellenőrzést a Kormány által kijelölt, ellenőrzést koordináló szerv hangolja össze.”
(2) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 8. § (9) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (7) és a (8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat]
„b) a Kormány által kijelölt szerv a hatósági ellenőrzés, valamint az ágazati kijelölő hatóságnak történő adattovábbítás időtartamára,”
[kezeli.]
75. § A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 14. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„a) jelölje ki az ágazati kijelölő hatóságot, a javaslattevő hatóságot, a helyszíni és a komplex ellenőrzést lefolytató szervet és a 8. § (1) és (2) bekezdése szerinti ellenőrzést koordináló szervet,”
76. § A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény
a) 4. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „A hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe az „A Kormány rendeletében kijelölt szerv” szöveg,
b) 5. § (4) bekezdés f) pontjában az „a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szervei” szövegrész helyébe az „a Kormány rendeletében kijelölt szerv” szöveg,
c) 6. § (8) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt szerv” szöveg,
d) 8. § (8) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve” szövegrész helyébe a „Kormány által kijelölt, ellenőrzést koordináló szerv” szöveg,
e) 10. § (1) bekezdésében az „A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve” szövegrész helyébe az „A Kormány által kijelölt szerv” szöveg
lép.
77. § Hatályát veszti a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 9/C. §-ában a „valamennyi hatósági eljárásban, így különösen a kijelölési, kijelölés visszavonása iránti” szövegrész.
78. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:127. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nincs szükség az örökbefogadáshoz annak a szülőnek a hozzájárulására,)
„e) aki gyermekét
ea) annak érdekében, hogy más nevelje fel – személyazonosságának feltárása nélkül – egészségügyi intézmény által arra kijelölt helyen hagyja és hat héten belül a gyermekért nem jelentkezik, vagy
eb) közvetlenül a gyermek születését követően az egészségügyi intézményben hagyja és hat héten belül ő vagy a gyermek más hozzátartozója a gyermekért nem jelentkezik.”
79. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:178. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra,)
„c) akinek szülői felügyeleti joga a gyermek ismeretlen személy által történő örökbefogadásához adott
hozzájárulásával vagy azért szűnt meg, mert a szülő a gyermeket
ca) – annak érdekében, hogy más nevelje fel, személyazonosságának feltárása nélkül – egészségügyi intézményben, arra kijelölt helyen hagyja, a gyermekért hat héten belül nem jelentkezik, vagy
cb) közvetlenül a gyermek születését követően az egészségügyi intézményben hagyja, a gyermekért hat héten belül ő vagy a gyermek más hozzátartozója nem jelentkezik,
és a gyermek örökbefogadására nem került sor.”
80. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:190. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Megszűnik a szülői felügyeleti jog)
„d) ha a szülő a gyermeket
da) annak érdekében, hogy más nevelje fel – személyazonosságának feltárása nélkül – egészségügyi intézmény arra kijelölt helyén hagyja, és a gyermekért hat héten belül nem jelentkezik, vagy
db) közvetlenül a gyermek születését követően az egészségügyi intézményben hagyja, és a gyermekért hat héten belül ő vagy a gyermek más hozzátartozója nem jelentkezik.”
81. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény „(A Ptk. 4:119–4:145. §-ához)” alcíme a következő 34/A. §-sal egészül ki:
„34/A. § A Ptk.-nak az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 4:127. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontját – feltéve, hogy a gyámhatóság megítélése alapján az a gyermek számára a gyorsabb örökbefogadás érdekében előnyösebb – 2024. július 1. napját megelőzően az egészségügyi intézményben közvetlenül a szülést követően otthagyott, a 2024. július 1. napján egészségügyi intézményben, gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél lévő gyermek esetében is alkalmazni kell azzal, hogy a hathetes időtartam 2024. július 1. napján kezdődik.”
82. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény a 38/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„[A Ptk. 4:190. § (1) bekezdéséhez]
38/B. § A Ptk.-nak a Módtv1.-gyel megállapított 4:190. § (1) bekezdés d) pont db) alpontját – feltéve, hogy a gyámhatóság megítélése alapján az a gyermek számára a gyorsabb örökbefogadás érdekében előnyösebb – 2024. július 1. napját megelőzően az egészségügyi intézményben közvetlenül a szülést követően otthagyott, 2024. július 1. napján egészségügyi intézményben, gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél lévő gyermek esetében is alkalmazni kell azzal, hogy a hathetes időtartam 2024. július 1. napján kezdődik.”
83. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény a következő 12/B. §-sal egészül ki:
„12/B. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikus-pénz kibocsátó intézmény a jelentős IKT-vonatkozású eseményeket a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint a 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 14-i európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 19. cikkének megfelelően bejelenti a nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelőközpontnak (CSIRT).
(2) Ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikus-pénz kibocsátó intézmény a jelentős kiberfenyegetést az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének megfelelően önkéntesen bejelenti a Felügyeletnek, a bejelentést ezzel egyidejűleg a nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő központnak (CSIRT) is megteszi.”
84. § Hatályát veszti az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 12/A. §-a.
85. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 106. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A kitettség értékének meghatározása során a (4) bekezdésben foglaltak tekintetében nem kell figyelembe venni a hitelintézetnek a leányvállalatával szembeni kitettségeit, amennyiben az érintett leányvállalatra az 575/2013/EU rendelet szerinti összevont alapú, vagy a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvény szerinti kiegészítő felügyelet a hitelintézettel együttesen kiterjed. E rendelkezés nem érinti az 575/2013/EU rendelet nagykockázatok vállalására vonatkozó szabályainak betartatását.”
86. § Hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
a) 67/B. §-a,
b) 290. § (1) bekezdés l) pontja.
87. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 42/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság felett a tulajdonosi jogokat a HUN-REN Központ gyakorolja.”
88. § Hatályát veszti a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény
a) 94. § (3)–(8) bekezdése,
b) 209. § (2) bekezdésében az „és a 94. § (4)–(6) bekezdésében” szövegrész,
c) 236. § (2) bekezdésében az „és a (3)–(6) bekezdését” szövegrész.
89. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 1. alcíme a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § (1) Ha a rendvédelmi szervhez olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor, aki az 55. életévét betöltötte, a rendvédelmi szerv a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a rendvédelmi szerv nem rendelkezik olyan betölthető szolgálati beosztással vagy munkakörrel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, a rendvédelmi szerv gondoskodik a szolgálati beosztás vagy a munkakör betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a rendvédelmi szerv vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a rendvédelmi szerv feladatkörébe tartozó feladatokat a rendvédelmi szervhez vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvéd is elláthatja.”
90. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 51. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A szolgálatteljesítésre sor kerülhet kormányzati igazgatási szervhez történő hatósági vezényléssel is (a továbbiakban: hatósági vezénylés), amennyiben a rendvédelmi szerv által ellátott hatósági hatáskör törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervhez kerül. Hatósági vezényléssel a hivatásos állomány azon tagja vezényelhető, aki a hatáskör telepítés napját megelőző napon olyan szolgálati beosztást töltött be, amelyben a megváltozó hatáskörbe tartozó feladatot, vagy ahhoz kapcsolódó feladatot, illetve a hatósági vezényléssel érintett beosztáshoz, munkakörhöz kapcsolódó funkcionális feladatot látott el.”
91. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 52. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A módosítás esetei különösen:)
„o) hatósági vezénylés.”
92. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 62/A. §-sal egészül ki:
„62/A. § (1) A más szervhez vezénylésre irányuló megállapodás kezdeményezését követően az országos főigazgató vagy az országos parancsnok a kezdeményezéssel kapcsolatos véleményét öt munkanapon belül továbbítja a miniszter részére. Ha a miniszter a kezdeményezéssel nem ért egyet, akkor a miniszter tizenöt munkanapon belül írásban tájékoztatja a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadóját. Ebben az esetben a közérdeket figyelembe véve a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója dönt a más szervhez vezénylés indokoltságáról vagy annak hiányáról.
(2) Ha a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója
a) egyetért a más szervhez vezényléssel, a miniszter intézkedik a 62. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötéséről, majd a más szervhez vezénylés elrendeléséről, vagy
b) nem ért egyet a más szervhez vezényléssel, a hivatásos állomány tagját az eredeti rendvédelmi szerv foglalkoztatja tovább.
(3) A miniszter, valamint a más szervet irányító, felügyelő vagy vezető miniszter az ezen alcím szerinti hatáskörének gyakorlását átruházhatja.”
93. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 63. §-a a következő (4a)–(4c) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (3) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a hivatásos állomány tagja részére a más szervhez vezénylés elrendelésétől számított egy évig nem állapítható meg magasabb illetmény annál, mint amire a hivatásos állomány tagja a más szervhez vezénylést megelőző napon jogosult volt.
(4b) A (4a) bekezdésben meghatározott korlátozás nem alkalmazható abban az esetben, ha
a) a más szervhez vezénylés során a hivatásos állomány korábban tiszthelyettesi vagy tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja vezetői beosztásba, vezetői munkakörbe vagy vezetői álláshelyre kerül,
b) a más szervhez vezénylés során a hivatásos állomány korábban vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja magasabb vezetői beosztásba, magasabb vezetői munkakörbe vagy magasabb vezetői álláshelyre kerül, vagy
c) a más szervhez vezénylésre a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti kihelyezés érdekében kerül sor.
(4c) A más szervet irányító, vezető vagy felügyelő miniszter kezdeményezése alapján – a kezdeményezés felterjesztésétől számított tizenöt napon belül – a (4a) bekezdésben meghatározott korlátozás alól a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója közérdekből felmentést adhat. A korlátozás alóli felmentés esetén az illetményt a (3) és (4) bekezdésben foglalt szabályok szerint kell megállapítani.”
94. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 65. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez történő vezénylés esetén nincs helye a 62/A. §-ban és a 63. § (4a)–(4c) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásának.”
95. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény VIII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„47/A. Hatósági vezénylés
79/A. § (1) A hivatásos állomány tagját az országos parancsnok az 51. § (3a) bekezdésében meghatározott szervhez (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kormányzati igazgatási szerv) határozott időre vezényelheti, a hatósági hatáskört telepítő törvény vagy kormányrendelet (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: hatáskört telepítő jogszabály) hatálybalépésének napjával.
(2) A hatósági vezényléshez nem szükséges a hivatásos állomány tagjának beleegyezése.
(3) A hatósági vezénylés helyett a hivatásos állomány tagja
a) hozzájárulhat szolgálati viszonyának kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakításához, vagy
b) kérheti szolgálati viszonyának a 80. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján történő megszüntetését.
(4) A hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésének napján a hivatásos állomány szülési szabadságon lévő vagy gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt rendelkezési állományban lévő tagja esetében a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság – vagy ha a szülési szabadság leteltét követően a hivatásos állomány tagja nem vesz igénybe illetmény nélküli szabadságot, akkor a szülési szabadság – megszűnését követő nappal kell a (2) vagy (3) bekezdés szerinti intézkedést meghozni, azzal, hogy hatósági vezénylés esetén
a) a hatósági vezénylés határideje a hatáskört telepítő jogszabály hatályba lépésének napjától számított legfeljebb két év lehet,
b) a kormányzati igazgatási szerv a 138. § esetében a hivatásos állomány tagját rész-szolgálatteljesítési időben foglalkoztatja.
(5) A hivatásos állomány tagja részére a hatósági vezénylés időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv olyan szolgálatteljesítési helyet biztosít, amelynek eléréséhez szükséges idő a tartózkodási helytől – tömegközlekedés igénybevételével – nem haladja meg irányonként a másfél órát, a hivatásos állomány tíz éven aluli gyermeket nevelő tagja esetében az egy órát, kivéve, ha a hivatásos állomány tagja nyilatkozatával vállalja a hosszabb utazási időt.
(6) Ha az (5) bekezdés szerinti szolgálatteljesítési hely nem biztosítható, és a hivatásos állomány tagja nem vállalja a hosszabb utazási időt, a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik azzal, hogy részére az e törvény szerinti felmentési időre és végkielégítésre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.
(7) A hatósági vezénylés a hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésétől számított legfeljebb két évre szól.
(8) A hivatásos állomány hatósági vezényléssel érintett tagja felett – a szolgálati viszony megszüntetése kivételével – a munkáltatói jogokat a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője gyakorolja.
(9) A vezényelt a hatósági vezénylés ideje alatt a kormányzati igazgatási szerv illetékes vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti feladatát.
(10) E törvény szabályait kell alkalmazni
a) a vezényelt illetményére és illetményjellegű juttatásaira azzal, hogy illetményként az egy hónapra számított alapilletmény és rendszeres illetménypótlékok együttes összegét kell figyelembe venni,
b) a jubileumi jutalomra,
c) a természetbeni juttatásra,
d) a vezényelt teljesítményértékelésére, minősítésére,
e) a pihenőidőre,
f) a rendfokozat viselésére,
g) a kártérítésre,
h) a fegyelmi felelősségre, a szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítések kivételével,
i) a személyiségi jogi jogsértés jogkövetkezményeire,
j) elismerések elnyerésére és viselésére,
k) a vezényelt képzésére, továbbképzésére,
l) a vezényelt előmenetelére a besorolási kategórián belüli fizetési fokozatban és rendfokozatban,
m) a szolgálati viszonnyal összefüggő egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági feltételeknek megfelelés ellenőrzésére,
n) a feltételek fennállása esetén a nyugdíj előtti rendelkezési állomány biztosítására,
o) az egészségügyi szabadságra, keresőképtelenség esetén a 147. és 148. § szerinti szabályok alkalmazásával a 168. § szerinti távolléti díjra, és
p) a feltételek fennállása esetén a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra.
(11) A (10) bekezdés a) pontja szerinti illetményt a hatósági vezénylés napját megelőző napon betöltött szolgálati beosztás alapján kell megállapítani.
(12) A vezényelt magasabb szolgálati beosztás eléréséhez való előmenetelére akkor kerül sor, ha a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője döntése alapján szakmai vezetői (főosztályvezetői vagy osztályvezetői) álláshelyen továbbra is a hatáskört telepítő jogszabállyal érintett hatáskörbe tartozó feladatot lát el. Ekkor a hatósági vezénylést módosítani kell azzal, hogy időtartama nem haladhatja meg a (7) bekezdés szerinti időtartamot.
(13) A vezényelt munkaidejére a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatottakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(14) A hatósági vezénylés lejárta előtt a hatósági vezénylés megszüntetésére a kormányzati igazgatási szerv vezetőjének kezdeményezésére érdekmúlás miatt, a vezényelt magatartására visszavezethető okból vagy a vezényelt e törvény szerinti alkalmatlansága miatt, valamint a vezényelt kérelme alapján kerülhet sor.
(15) A hatósági vezénylés megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja részére a rendvédelmi szervnél a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a hatósági vezénylést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztást kell biztosítani. Ha a hivatásos állomány tagjának ilyen szolgálati beosztás nem biztosítható, de a hatósági vezénylés megszüntetésétől számított egy éven belül ez lehetővé válhat, beleegyezésével a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig, rendelkezési állományban tartható.
(16) Ha a hivatásos állomány tagja számára a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a hatósági vezénylést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztás nem biztosítható, vagy ennek hiányában a neki felajánlott alacsonyabb szolgálati beosztást nem fogadja el, akkor a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.
(17) A (16) bekezdéstől eltérően nem felmentéssel kell megszüntetni a szolgálati viszonyt, hanem a szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a hatósági vezénylést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztást nem fogadja el, vagy arról öt munkanapon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy a felajánlott szolgálati beosztás elfogadásával a szolgálatteljesítési hely nem változik.
(18) A (15)–(17) bekezdéstől eltérően a rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez történő áthelyezésben vagy más rendvédelmi szervhez történő áthelyezésben is megállapodhat.
(19) A hatósági vezénylés megszüntetésre kerül, ha a hivatásos állomány tagja minősítése, pszichológiai, fizikai vagy egészségi állapota alapján hivatásos szolgálatra vagy szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná vált.
(20) A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hatósági vezénylés lejárta előtt a vezényelt kérelme alapján kerül sor a hatósági vezénylés megszüntetésére. Ilyen esetben a (18) bekezdésben foglaltak alkalmazásának nincs helye.
(21) A hatósági vezénylés a (7) bekezdés szerinti időtartamának lejártával a hivatásos állomány tagjának hatósági vezénylése megszűnik. A hatósági vezénylés megszűnését követően rendvédelmi szerv a (15)–(18) bekezdés szerint jár el.
(22) A hatósági vezénylés akkor is megszűnik, ha a hivatásos állomány tagja a hatósági vezénylés ideje alatt a 96. § szerinti áthelyezéssel kormányzati szolgálati jogviszonyba kerül.
(23) A foglalkoztatással kapcsolatos költségek a kormányzati igazgatási szervet terhelik.
(24) A hatósági vezénylés nem minősül az e törvény szerinti átszervezésnek.”
96. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 57. alcíme a következő 96/A. §-sal egészül ki:
„96/A. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjának más miniszter irányítása, vezetése vagy felügyelete alá tartozó kormányzati igazgatási szervhez kormányzati szolgálati jogviszonyba történő áthelyezésére irányuló kezdeményezéssel a miniszter nem ért egyet, akkor a miniszter tizenöt munkanapon belül írásban tájékoztatja a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadóját. Ebben az esetben a közérdeket figyelembe véve a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója dönt a kormányzati szolgálati jogviszonyba áthelyezés indokoltságáról vagy annak hiányáról.
(2) Ha a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója
a) egyetért a kormányzati szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel, a miniszter intézkedik a 96. § szerinti megállapodás megkötése érdekében, majd a kormányzati szolgálati jogviszonyba történő áthelyezés munkáltatói jogkör gyakorlója általi elrendeléséről, vagy
b) nem ért egyet a kormányzati szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel, a hivatásos állomány tagját az eredeti rendvédelmi szerv foglalkoztatja tovább.
(3) Ha a hivatásos állomány tagjának más miniszter irányítása, vezetése vagy felügyelete alá tartozó kormányzati igazgatási szervhez kormányzati igazgatási szolgálati jogviszonyba történő áthelyezésére kerül sor, az áthelyezéstől számított egy évig nem állapítható meg magasabb illetmény annál, mint amire a hivatásos állomány tagja az áthelyezést megelőző napon jogosult volt.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott korlátozás nem alkalmazható abban az esetben, ha az áthelyezés során
a) a hivatásos állomány korábban tiszthelyettesi vagy tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja kormánytisztviselőként vezetői besorolású álláshelyre kerül,
b) a hivatásos állomány korábban vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja kormánytisztviselőként magasabb besorolási kategóriájú vezetői álláshelyre kerül, vagy
c) a hivatásos állomány tagja a hatósági vezénylés időtartama alatt a hatósági vezényléssel őt fogadó kormányzati igazgatási szervhez kormányzati szolgálati jogviszonyba történő áthelyezését kéri.
(5) A kormányzati igazgatási szervet irányító, vezető vagy felügyelő miniszter kezdeményezése alapján – a kezdeményezés felterjesztésétől számított tizenöt napon belül – a (3) bekezdésben meghatározott korlátozás alól a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója közérdekből felmentést adhat.
(6) A miniszter, valamint a kormányzati igazgatási szervet irányító, felügyelő vagy vezető miniszter az e § szerinti hatáskörének gyakorlását átruházhatja.”
97. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 58. alcíme a következő 97/A. §-sal egészül ki:
„97/A. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjának más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervhez történő áthelyezésére irányuló kezdeményezéssel a miniszter nem ért egyet, akkor a miniszter tizenöt munkanapon belül írásban tájékoztatja a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadóját. Ebben az esetben a közérdeket figyelembe véve a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója dönt a más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervhez történő áthelyezés indokoltságáról vagy annak hiányáról.
(2) Ha a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója
a) egyetért a más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervhez történő áthelyezéssel, a miniszter intézkedik a munkáltatói jogkör gyakorlójánál a más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervhez történő áthelyezés elrendeléséről, vagy
b) nem ért egyet a más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervhez történő áthelyezéssel, a hivatásos állomány tagját az eredeti rendvédelmi szerv foglalkoztatja tovább.
(3) Ha a hivatásos állomány tagjának a más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervhez történő áthelyezésére kerül sor, az áthelyezés elrendelésétől számított egy évig nem állapítható meg magasabb illetmény annál, mint amire a hivatásos állomány tagja az áthelyezést megelőző napon jogosult volt.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott korlátozás nem alkalmazható abban az esetben, ha az áthelyezés során
a) a hivatásos állomány korábban tiszthelyettesi vagy tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja a más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervnél vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba kerül, vagy
b) a hivatásos állomány korábban vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja a más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervnél magasabb szolgálati beosztásnak minősülő vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba kerül.
(5) A más rendvédelmi szervet irányító miniszter kezdeményezése alapján – a kezdeményezés felterjesztésétől számított tizenöt napon belül – a (3) bekezdésben meghatározott korlátozás alól a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója közérdekből felmentést adhat.
(6) A miniszter, valamint a más rendvédelmi szervet irányító miniszter az e § szerinti hatáskörének gyakorlását átruházhatja.”
98. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„98. § (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén – a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter vagy az országos parancsnok és a Honvéd Vezérkar főnökének döntése alapján – a Magyar Honvédség állományába áthelyezhető. Az áthelyezésre a 97. § (2) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy új rendvédelmi szerven a Magyar Honvédséget kell érteni és a Magyar Honvédségnél előírt képzettségi, alkalmassági feltételeknek kell megfelelni.
(2) A Magyar Honvédség állományába történő áthelyezésre a 97/A. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell azzal, hogy más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szerven a Magyar Honvédséget, a más rendvédelmi szervet irányító miniszteren a honvédelemért felelős minisztert kell érteni.”
99. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 98/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„98/A. § (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén – a miniszter és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszter vagy az országos parancsnok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének döntése alapján – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába áthelyezhető. Az áthelyezésre a 97. § (2) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy új rendvédelmi szerven a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt kell érteni és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál előírt képzettségi, alkalmassági feltételeknek kell megfelelni.
(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába történő áthelyezésre a 97/A. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell azzal, hogy más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szerven a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, a más rendvédelmi szervet irányító miniszteren a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító minisztert kell érteni.”
100. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Az igazgatási jogviszony módosításának esetei:)
„j) hatósági kirendelés.”
(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288. §-a a következő (13)–(30) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A rendvédelmi alkalmazottat beleegyezése nélkül az országos parancsnok kormányzati igazgatási szervhez határozott időre kirendelheti (a továbbiakban: hatósági kirendelés), amennyiben a rendvédelmi szerv által ellátott hatáskör törvény vagy kormányrendelet (e § alkalmazásában a továbbiakban: hatáskört telepítő jogszabály) rendelkezése alapján a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervhez kerül. Hatósági kirendeléssel az a rendvédelmi alkalmazott rendelhető ki, aki a hatáskör telepítés napját megelőző napon olyan munkakört töltött be, amelyben a megváltozó hatáskörbe tartozó feladatot, vagy ahhoz kapcsolódó feladatot, illetve a hatósági vezényléssel vagy hatósági kirendeléssel érintett beosztáshoz, munkakörhöz kapcsolódó funkcionális feladatot látott el.
(14) A hatósági kirendeléshez nem szükséges a rendvédelmi alkalmazott beleegyezése.
(15) A hatósági kirendelés helyett a rendvédelmi alkalmazott
a) hozzájárulhat igazgatási jogviszonyának kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakításához, vagy
b) kérheti igazgatási jogviszonyának a 288/E. § (4) bekezdés a) vagy b) pontja alapján történő megszüntetését.
(16) A hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésének napján szülési szabadságon lévő vagy gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságon lévő rendvédelmi alkalmazott esetében az illetmény nélküli szabadság – vagy ha a szülési szabadság leteltét követően a rendvédelmi alkalmazott nem vesz igénybe illetmény nélküli szabadságot, akkor a szülési szabadság – megszűnését követő napon kell a (14) vagy (15) bekezdés alapján eljárni azzal, hogy hatósági kirendelés esetén
a) a hatósági kirendelés határideje a hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésének napjától számított legfeljebb két év lehet,
b) a kormányzati igazgatási szerv a 138. § esetében a rendvédelmi alkalmazottat részmunkaidőben foglalkoztatja.
(17) A rendvédelmi alkalmazott részére a hatósági kirendelés időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv olyan munkavégzési helyet biztosít, amelynek eléréséhez szükséges idő a tartózkodási helytől – tömegközlekedés igénybevételével – nem haladja meg irányonként a másfél órát, a rendvédelmi alkalmazott tíz éven aluli gyermeket nevelő tagja esetében az egy órát, kivéve, ha a rendvédelmi alkalmazott nyilatkozatával vállalja a hosszabb utazási időt.
(18) Ha a (17) bekezdés szerinti munkavégzési hely nem biztosítható, és a rendvédelmi alkalmazott nem vállalja a hosszabb utazási időt, a rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik azzal, hogy részére az e törvény szerinti felmentési időre és végkielégítésre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.
(19) A hatósági kirendelésre a hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésének napjával kerül sor és a hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésétől számított legfeljebb két évre szól.
(20) A kirendelt a hatósági kirendelés időtartama alatt rendelkezési állományba kerül.
(21) A hatósági kirendelés időtartama alatt a kirendelt rendvédelmi alkalmazott felett – az igazgatási jogviszony megszüntetése kivételével – a munkáltatói jogokat a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője gyakorolja.
(22) A kirendelt a hatósági kirendelés ideje alatt a kormányzati igazgatási szerv illetékes vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti feladatát.
(23) E törvény szabályait kell alkalmazni
a) a kirendelt illetményére és illetményjellegű juttatásaira,
b) a jubileumi jutalomra,
c) a teljesítményértékelésre, minősítésre,
d) a pihenőidőre,
e) a kártérítésre,
f) a fegyelmi felelősségre, az igazgatási jogviszonyt érintő fegyelmi büntetés kivételével,
g) a személyiségi jogi jogsértés jogkövetkezményeire,
h) az elismerések elnyerésére és viselésére,
i) a kirendelt képzésére, továbbképzésére és
j) a munkaköri kategórián belül a fizetési fokozatban előmenetelére.
(24) A (23) bekezdés a) pontjától eltérően a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője dönthet úgy, hogy a kirendelt illetményét magasabb mértékben határozza meg.
(25) A kirendelt magasabb munkaköri osztályba vagy magasabb munkaköri kategóriába tartozó munkakör eléréséhez való előmenetelére akkor kerül sor, ha a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője döntése alapján szakmai vezetői (főosztályvezetői vagy osztályvezetői) álláshelyen továbbra is a hatáskört telepítő jogszabállyal érintett hatáskörbe tartozó feladatot lát el. Ekkor a hatósági kirendelést módosítani kell azzal, hogy időtartama nem haladhatja meg a (19) bekezdés szerinti időtartamot.
(26) A kirendelt munkaidejére a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatottakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(27) A hatósági kirendelés lejárta előtt a hatósági kirendelés megszüntetésére a kormányzati igazgatási szerv vezetőjének kezdeményezésére érdekmúlás miatt vagy a kirendelt magatartására visszavezethető okból, valamint a kirendelt kérelme alapján kerülhet sor.
(28) A kirendelés megszüntetésére e törvény hatósági vezénylés megszüntetésére vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.
(29) A foglalkoztatással kapcsolatos költségek a kormányzati igazgatási szervet terhelik.
(30) A hatósági kirendelés nem minősül az e törvény szerinti átszervezésnek.”
101. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340/A. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg:)
„e) a hatósági kirendelés szabályait.”
102. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény XXXII. Fejezete a következő 371–373. §-sal egészül ki:
„371. § (1) A rendvédelmi szerv által ellátott hatósági hatáskör a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervhez 2024. október 1-jén történő átkerülése esetén a hatósági hatáskört telepítő jogszabály kihirdetését követő 30 napon belül – a hatáskör átadásával kapcsolatos megállapodásban foglaltakra is figyelemmel –
a) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az 51. § (3a) bekezdésében meghatározott szolgálati beosztásban foglalkoztatott hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagját (a továbbiakban: érintett) tájékoztatja arról, hogy az általa ellátott feladat kormányzati igazgatási szervhez kerül átadásra,
b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorlójának képviselője az érintettel személyzeti megbeszélést tart, amelyen tájékoztatják a 79/A. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakról, továbbá hivatásos szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakulása esetén az új kinevezésének a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 86. § (2) bekezdés szerinti tartalmáról.
(2) Az érintett az (1) bekezdés b) pontja szerinti személyzeti megbeszélést követő 5 napon belül nyilatkozik, hogy a 79/A. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint hozzájárul-e hivatásos szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakulásához.
(3) Amennyiben az érintett hozzájárul hivatásos szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakulásához, akkor hatósági hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésével a hivatásos állomány tagjának hivatásos szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át.
(4) A hatósági hatáskört telepítő jogszabály hatályba lépésekor felmentési idejüket, lemondási idejüket töltők esetében nem kerülhet sor a jogviszony átalakulására.
(5) Amennyiben az érintett nem járul hozzá hivatásos szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakulásához, a rendvédelmi szerv a 79/A. § (1) bekezdése szerint, vagy az érintett a 79/A. § (3) bekezdés b) pontja szerint jár el.
(6) A hivatásos állomány azon szülési szabadságon lévő vagy gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt rendelkezési állományban lévő tagja esetében, amennyiben a szülési szabadság vagy a rendelkezési állomány kezdetét megelőző napon a hatáskör telepítéssel érintett szolgálati beosztásban volt foglalkoztatva, az (1)–(5) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a 30 napos határidőt a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság – vagy ha a szülési szabadság leteltét követően a hivatásos állomány tagja nem vesz igénybe illetmény nélküli szabadságot, akkor a szülési szabadság – megszűnését követő naptól kell számolni.
(7) A (3) bekezdés szerinti esetben a jogviszony átalakulásáról az átalakulást követő 45 napon belül a Kit. 86. § (2) bekezdése szerinti tartalommal munkáltatói intézkedést kell hozni.
(8) A (3) bekezdés szerinti esetben a Kit. 86. § (2) bekezdés h) pontja szerinti illetmény mértéke nem lehet kevesebb a hivatásos állomány tagjának a jogviszony átalakulását megelőző napon betöltött szolgálati beosztása alapján járó illetmény mértékénél.
(9) A (3) bekezdés szerinti esetben
a) a határozatlan időtartamú hivatásos szolgálati jogviszony határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át,
b) a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a hivatásos szolgálati jogviszony teljes munkaidős kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át,
c) a hivatásos állomány vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja esetében a jogviszony átalakulását követően a Kit. figyelembevételével kell megállapítani a vezetői álláshelyét,
d) akinek a jogviszony átalakulását megelőzően próbaidőt kötöttek ki és a próbaidő időtartama a jogviszonyváltásig még nem telt le, a próbaidő a korábbi jogviszony létesítésekor kikötött időtartamban áll fenn.
(10) A jogviszony átalakulása nem szakítja meg a korábbi hivatásos szolgálati jogviszonyból eredő igények elévülését.
(11) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából a jogviszony átalakulását megelőzően hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött időt olyannak kell tekinteni, mintha kormányzati szolgálati jogviszonyban töltötte volna.
(12) A hivatásos állomány tagja részére 2024-ben megállapított teljesítményjuttatás második részletét a hivatásos állomány tagja részére a 2024. szeptemberi illetménnyel együtt a rendvédelmi szerv fizeti ki.
(13) A 2024. évre vonatkozó, a hivatásos állomány tagja részére kifizetett juttatások visszafizetésére nem kerül sor.
(14) A jogviszony átalakulását megelőző napon meglévő, ki nem adott szabadságot meg kell váltani.
(15) Ha a jogviszony átalakulását megelőző napon a hivatásos állomány tagját a 143., 144. és 146. § alapján megillető alap- és pótszabadság együttes mértéke magasabb, mint a jogviszony átalakulását megelőzően őt a Kit. 128. §-a alapján megillető alap- és pótszabadság együttes mértéke, akkor a jogviszony átalakulásától számított két évig a Kit. 128. §-ában foglaltakon felül a különbözetnek megfelelő mértékű pótszabadságra is jogosult.
(16) A jogviszony átalakulását megelőző napon szülési szabadságon, vagy a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságon lévő érintett azon szabadságát, amelyre jogosultságot szerzett, az érintett döntése szerint távollétének megszűnését követő
a) 2 éven belül ki kell adni, vagy
b) 30 napon belül meg kell váltani.
(17) A jogviszony átalakulását megelőző napon folyamatban lévő, e törvény szerinti alkalmasságvizsgálatokat, a hivatásos állomány megváltozott egészségi állapotú tagja alkalmasságának felülvizsgálatát 15 napon belül le kell zárni.
(18) A kártérítési, fegyelmi ügyekben, jogvitákban az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni.
372. § (1) A rendvédelmi szerv által ellátott hatósági hatáskör a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervhez 2024. október 1-jén történő átkerülése esetén a hatáskört telepítő jogszabály kihirdetését követő 30 napon belül – a hatáskör átadásával kapcsolatos megállapodásban foglaltakra is figyelemmel –
a) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a 288. § (13) bekezdésében meghatározott munkakörben foglalkoztatott rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló tagját (a továbbiakban: érintett) tájékoztatja arról, hogy az általa ellátott feladat kormányzati igazgatási szervhez kerül átadásra,
b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorlójának képviselője az érintettel személyzeti megbeszélést tart, amelyen tájékoztatják a 288. § (13)–(15) bekezdésében foglaltakról, továbbá rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakulása esetén az új kinevezésének a Kit. 86. § (2) bekezdés szerinti tartalmáról.
(2) Az érintett az (1) bekezdés b) pontja szerinti személyzeti megbeszélést követő 5 napon belül nyilatkozik, hogy a 288. § (15) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint hozzájárul-e rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakulásához.
(3) Amennyiben az érintett hozzájárul rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakulásához, akkor a hatósági hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésével rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át.
(4) A hatósági hatáskört telepítő jogszabály hatályba lépésekor felmentési idejüket, lemondási idejüket töltők esetében nem kerülhet sor a jogviszony átalakulására.
(5) Amennyiben az érintett nem járul hozzá rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakulásához, a rendvédelmi szerv a. 288. § (13) bekezdése szerint, vagy az érintett a 288 § (15) bekezdés b) pontja szerint jár el.
(6) A szülési szabadságon lévő vagy gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságon lévő rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló esetében, amennyiben a szülési szabadság vagy az illetmény nélküli szabadság kezdetét megelőző napon a hatáskör telepítéssel érintett munkakörben volt foglalkoztatva, az (1)–(5) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a 30 napos határidőt az illetmény nélküli szabadság – vagy ha a szülési szabadság leteltét követően a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló nem vesz igénybe illetmény nélküli szabadságot, akkor a szülési szabadság – megszűnését követő naptól kell számolni.
(7) A (3) bekezdés szerinti esetben a jogviszony átalakulásáról az átalakulást követő 45 napon belül a Kit. 86. § (2) bekezdése szerinti tartalommal munkáltatói intézkedést kell hozni.
(8) A (3) bekezdés szerinti esetben a Kit. 86. § (2) bekezdés h) pontja szerinti illetmény mértéke nem lehet kevesebb a jogviszony átalakulását megelőző napon a rendvédelmi alkalmazott részére megállapított illetmény mértékénél.
(9) A (3) bekezdés szerinti esetben
a) a határozatlan időtartamú rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át,
b) a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony teljes munkaidős kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át,
c) a vezetői munkaköri osztályba tartozó rendvédelmi alkalmazott esetében a jogviszony átalakulását követően a Kit. figyelembevételével kell megállapítani az álláshelyét.
(10) A jogviszony átalakulása nem szakítja meg a korábbi rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyból eredő igények elévülését.
(11) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából a jogviszony átalakulását megelőzően rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban töltött időt olyannak kell tekinteni, mintha kormányzati szolgálati jogviszonyban töltötte volna.
(12) A 2024. évre vonatkozó, a rendvédelmi alkalmazott részére kifizetett juttatások visszafizetésére nem kerül sor.
(13) A jogviszony átalakulását megelőző napon meglévő, ki nem adott szabadságot meg kell váltani.
(14) Ha a jogviszony átalakulását megelőző napon a rendvédelmi alkalmazottat a 289/P. § (1)–(9), (13) és (14) bekezdése alapján megillető alap- és pótszabadság együttes mértéke magasabb, mint a jogviszony átalakulását megelőzően őt a Kit. 128. §-a alapján megillető alap- és pótszabadság együttes mértéke, akkor a jogviszony átalakulásától számított két évig a Kit. 128. §-ában foglaltakon felül a különbözetnek megfelelő mértékű pótszabadságra is jogosult.
(15) A jogviszony átalakulását megelőző napon szülési szabadságon, vagy a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévő érintett azon szabadságát, amelyre jogosultságot szerzett, az érintett döntése szerint távollétének megszűnését követő
a) 2 éven belül ki kell adni, vagy
b) 30 napon belül meg kell váltani.
(16) A kártérítési, fegyelmi ügyekben, jogvitákban az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni.
373. § 2026. szeptember 30-ig terjedő időre az 51. § (3a) bekezdésétől és a 288. § (13) bekezdésétől eltérően a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél foglalkoztatott, a hatósági feladatellátásra előírt végzettséggel rendelkező hivatásos szolgálati jogviszonyban, illetve rendvédelmi igazgatási jogviszonyban álló személy hatósági vezénylésére, illetve hatósági kirendelésére is sor kerülhet, ha a hivatásos katasztrófavédelmi szervtől a kormányzati igazgatási szervhez 2024. október 1-jén átkerülő hatáskör átadással érintett álláshely megüresedik és azt a hatáskört átvevő kormányzati igazgatási szerv a megüresedéstől számított 30 napon belül nem tudja betölteni. E szabályok szerinti hatósági vezénylésre és hatósági kirendelésre e törvény hatósági vezénylésre és hatósági kirendelésre vonatkozó szabályait és a 371–372. §-t megfelelően alkalmazni kell.”
103. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
a) 63. § (3) bekezdés a) pontjában az „a más szervnek” szövegrész helyébe az „– a (4a) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevétele mellett – a más szervnek” szöveg,
b) 67. § (1) bekezdésében a „62–64/A. §-ban” szövegrész helyébe a „62. §-ban, a 63. § (1)–(4) és (5)–(7) bekezdésében, valamint a 63/A–64/A. §-ban” szöveg,
c) 68. § (1) bekezdésében a „63. § (1)–(5)” szövegrész helyébe a „63. § (1)–(4) és (5)” szöveg,
d) 77. § (1) bekezdés a) pontjában a „(2) vagy (3)” szövegrész helyébe a „(2)–(3a)” szöveg,
e) 329. § (2) bekezdésében a „272.” szövegrész helyébe a „62/A. §, a 63. § (4a)–(4c) bekezdése, a 96/A. §, a 97/A. §, a 98. § (2) bekezdése, a 98/A. § (2) bekezdése, valamint a 272.” szöveg,
f) 340. § 5. pontjában az „az ügyészi szervezethez vezénylésre” szövegrész helyébe az „a hatósági vezénylésre, a hatósági kirendelésre, az ügyészi szervezethez vezénylésre” szöveg
lép.
104. § Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:)
„c) az alapellátáshoz kapcsolódó fogorvosi ügyeleti ellátásról.”
105. § Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 6/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6/A. § Az állami mentőszolgálat gondoskodik az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásról.”
106. § Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény a következő 25. §-sal egészül ki:
„25. § 2024. szeptember 30. napjával a Budapest területére vonatkozóan a települési önkormányzat által a háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeletre kötött feladat-ellátási szerződés hatályát veszti.”
107. § A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 5. § (8) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben meghatározott szerv” szöveg lép.
108. § Hatályát veszti a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontjában az „első és másodfokú” szövegrész.
109. § (1) Az egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról szóló 2017. évi XXXI. törvény 1. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1c) Az állami tulajdonban álló, Geszt belterület 168 helyrajzi számú ingatlan a) alrészletét és Geszt belterület 172 helyrajzi számú ingatlant „kivett kastélypark” megnevezésű ingatlanként kell nyilvántartásba venni. A változás átvezetésére irányuló eljárást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) kérelmére az ingatlanügyi hatóságként eljáró Békés Vármegyei Kormányhivatal folytatja le, és a Geszt belterület 168 helyrajzi számú ingatlan a) alrészletét és a Geszt belterület 172 helyrajzi számú ingatlant kivett kastélyparkként jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. A változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelemben kizárólag e törvénynek a változást, valamint az ingatlanok helyrajzi számát tartalmazó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges. Az ingatlanügyi hatóság ügyintézési határideje 15 nap.”
(2) Az egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról szóló 2017. évi XXXI. törvény 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatás során nem kell alkalmazni a sportról szóló 2004. évi I. törvény 64. § (4) bekezdését, és a sportról szóló 2004. évi I. törvény 64. § (3) bekezdése szerinti előzetes egyetértést megadottnak kell tekinteni.”
110. § Az egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról szóló 2017. évi XXXI. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében az „a Geszt, József Attila u. 21. szám alatt található, az ingatlan-nyilvántartás szerint Geszt 240/1 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, az állam tulajdonában lévő Tisza-kastélyt (a továbbiakban: ingatlan)” szövegrész helyébe az „az ingatlan-nyilvántartás szerint Geszt belterület 240/1 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, az állam tulajdonában lévő Tisza-kastélyt és a kapcsolódó Geszt belterület 167, 169, 171, 175, 176, 243 és 296 helyrajzi számú ingatlanokat (a továbbiakban együtt: ingatlanok)” szöveg, a „kulturális és” szövegrész helyébe a „kulturális, örökségvédelmi, turisztikai és” szöveg, a „feladatainak” szövegrész helyébe a „célok, ehhez kapcsolódó feladatok” szöveg és az „ingatlant” szövegrész helyébe az „ingatlanokat” szöveg,
b) 1. § (2) bekezdésében az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.)” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt.” szöveg és az „ingatlan” szövegrész helyébe az „ingatlanok” szöveg,
c) 1. § (6) bekezdésében a „2017.” szövegrész helyébe a „2007.” szöveg
lép.
111. § Az egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról szóló 2017. évi XXXI. törvény 1. § (1) bekezdésében a „Geszt belterület 167, 169, 171, 175, 176, 243 és 296 helyrajzi számú ingatlanokat (a továbbiakban együtt: ingatlanok)” szövegrész helyébe a „Geszt belterület 167, 168, 169, 171, 172, 175, 176, 243 és 296 helyrajzi számú ingatlanokat (a továbbiakban együtt: ingatlanok)” szöveg lép.
112. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 208/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„208/C. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság nyilvántartásba vétele iránti kérelem 2024. október 1-jétől terjeszthető elő. A kérelemről a területi kamara elnöke a 2025. január 15-étől hatályos 183/A. §-ban meghatározott feltételek alapján dönt. Ha a területi kamara elnöke a kérelemnek helyt ad, az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságot legkorábban 2025. január 15-i hatállyal veszi nyilvántartásba.
(2) A 39/A. §-t és a 42/A. §-t abban az esetben kell alkalmazni, ha az ingatlan-nyilvántartási ügyben a kérelem benyújtására az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor.”
113. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Az (1)–(4) bekezdésen túl adófizetési kötelezettség keletkezik]
„f) az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével a természetes személy kamatjövedelme (Szja tv. 65. §)”
[Magyarországon adóztatható része után.]
114. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény a következő 36/H. §-sal egészül ki:
„36/H. § (1) Az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvénnyel megállapított 1. § (5) bekezdés f) pontját az Szja tv. 65. § (1) bekezdés
a) a) pontja szerinti kamatjövedelem esetében a 2024. július 31. napját követő időszakra járó kamatra, lekötött betét esetében a 2024. július 31. napja után lekötött betét kamatára;
b) b) pontja szerinti kamatjövedelem esetén a 2024. július 31. napját követően megszerzett értékpapír kamatára, hozamára;
c) c) pontja szerinti kamatjövedelem esetén a magánszemélyt teljes egészében a 2024. július 31. napját követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értékre;
d) d) pontja szerinti kamatjövedelem esetén a 2024. augusztus 1. napjától kötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítésére;
e) e) pontja szerinti kamatjövedelem esetén a 2024. augusztus 1. napjától nyújtott tagi kölcsön kamatára;
f) f) pontja szerinti kamatjövedelem esetén az ott említett jövedelemnek a teljesített feltételes jogszerzési időtartamnak a 2024. július 31. napját követő időszakkal arányos részére
kell alkalmazni.
(2) A 2024. augusztus 1-jét megelőző időszak tekintetében a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet 2024. július 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazni kell.”
115. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény
a) 5. § (6) bekezdés a) pontjában az „a)–d) pontja” szövegrész helyébe az „a)–d) és f) pontja” szöveg,
b) 29. § (4) bekezdésében az „a)–d) pontjában” szövegrész helyébe az „a)–d) és f) pontjában” szöveg
lép.
116. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 40. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés a) és c) pontja szerinti hatáskör gyakorlását kormányrendelet a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter és a szakmai irányító miniszter, illetve kormányrendeletben kijelölt más szerv között, továbbá a szakmai irányító miniszter kormányrendeletben meghatározott feladatait a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter és a szakmai irányító miniszter között megoszthatja.”
117. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az álláshely betölthető a kormányzati igazgatási szervhez
a) vezényelt, hatósági vezényelt, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: hivatásos szolgálati jogviszony) vagy hatósági kirendelés alapján rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony),
b) a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerint vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban (a továbbiakban: katonai szolgálati viszony)
c) kirendelt vagy vezényelt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony)
álló személlyel is azzal, hogy az a)–c) pont szerinti esetben – a hivatásos szolgálati jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony a katonai szolgálati viszony és az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony szünetelése esetének kivételével – nem jön létre az (1) bekezdés szerinti jogviszony, és a hivatásos szolgálati jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, a katonai szolgálati viszony, valamint az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony továbbra is fennáll.”
(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 54. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Ha a (3) vagy a (3a) bekezdés alapján olyan katonai szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor a kormányzati igazgatási szervhez, aki az 55. életévét betöltötte, a kormányzati igazgatási szerv a vezényeltet belföldi szervezeti egységhez tartozó álláshelyen köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a kormányzati igazgatási szerv nem rendelkezik olyan betölthető álláshellyel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, a kormányzati igazgatási szerv gondoskodik az álláshely betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a kormányzati igazgatási szerv vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat.”
118. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 89/A. §-sal egészül ki:
„89/A. § [Kérelmezett vezénylés]
(1) A kormánytisztviselő számára – kérelmére – egyoldalúan, végleges jelleggel, az álláshely átcsoportosítása nélkül az e § szerinti eljárásban jelölhető ki másik kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szervként ahelyett, ami a kérelem benyújtásakor a kormánytisztviselő beosztási okiratában szerepel (a továbbiakban: kérelmezett vezénylés).
(2) A kormánytisztviselő az őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban: átadó szerv) hivatali szervezetének vezetőjénél, a kormányhivatalnál foglalkoztatott kormánytisztviselő a főispánnál évenként egy alkalommal kérelmezheti másik kormányzati igazgatási szervhez (e § alkalmazásában a továbbiakban: fogadó szerv) történő vezénylését (e § alkalmazásában a továbbiakban: kérelem). A kérelemben meg kell jelölni a fogadó szervet, valamint a fogadó szervnél történő munkavégzés tervezett kezdőidőpontját, ami nem lehet korábban a kérelem előterjesztésétől számított 31. napnál.
(3) Az átadó szerv – ide nem értve a minisztériumot – hivatali szervezetének vezetője a kérelmet – a véleményével ellátva – a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül továbbítja az átadó szervet irányító vagy felügyelő miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára számára.
(4) Ha az átadó szerv minisztérium, a (2) bekezdés szerinti kérelmet a minisztérium közigazgatási államtitkára számára kell felterjeszteni.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti közigazgatási államtitkár a kérelem kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül dönt a kérelmezett vezénylésről vagy a kérelem elutasításáról.
(6) A (3) és (4) bekezdés szerinti közigazgatási államtitkár az (5) bekezdés szerinti döntéséről haladéktalanul tájékoztatja a fogadó szerv hivatali szervezetének vezetőjét A kormánytisztviselőt az átadó szerv hivatali szervezetének vezetője tájékoztatja a kérelem tárgyában született döntésről. A (3) bekezdés szerinti közigazgatási államtitkár haladéktalanul tájékoztatja az átadó szerv hivatali szervezetének vezetőjét is az (5) bekezdés szerinti döntéséről.
(7) Ha a (3) vagy (4) bekezdés szerinti közigazgatási államtitkár a kormánytisztviselő kérelmezett vezénylését elrendelte, a fogadó szerv 5 munkanapon belül kiállítja a kormánytisztviselő számára az új beosztási okiratot.
(8) Ha a fogadó szerv nem ugyanazon miniszter vezetése, irányítása, illetve felügyelete alá tartozik, mint az átadó szerv, és a fogadó szerv hivatali szervezetének vezetője a kérelmezett vezényléssel nem ért egyet, ennek tényét – a (7) bekezdésben foglaltak alkalmazása helyett – a fogadó szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkáránál 5 munkanapon belül jelzi.
(9) Ha a (8) bekezdés szerinti jelzést követő 5 munkanapon belül nem születik egyetértés az átadó szervet és a fogadó szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárai között a kérelmezett vezénylés tárgyában, erről a kérelmezett vezénylést elrendelő közigazgatási államtitkár 3 munkanapon belül írásban tájékoztatja a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárát, aki dönt a kérelmezett vezénylésről.
(10) Ha a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára a (9) bekezdés szerinti döntésében egyetért a vezényléssel, a fogadó szerv 5 munkanapon belül kiállítja az új beosztási okiratot a kormánytisztviselő számára. Ha a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára nem ért egyet a vezényléssel, a kormánytisztviselőt az átadó szerv foglalkoztatja tovább.
(11) Ha az átadó szerv kormányhivatal, a fogadó szerv pedig a 2. § (2) bekezdés c)–e) pontja szerinti központi kormányzati igazgatási szerv, e § alkalmazásában az átadó kormányhivatal vonatkozásában hivatali szervezet vezetője alatt a kormányhivatalt vezető főispánt kell érteni.
(12) Ha a fogadó szerv kormányhivatal, az átadó szerv pedig a 2. § (2) bekezdés c)–e) pontja szerinti központi kormányzati igazgatási szerv, e § alkalmazásában a fogadó kormányhivatal vonatkozásában hivatali szervezet vezetője alatt a kormányhivatalt vezető főispánt kell érteni.
(13) Ha az átadó és fogadó szerv is kormányhivatal, a (3)–(12) bekezdésektől eltérően a kormányhivatalnál foglalkoztatott kormánytisztviselő (2) bekezdés szerinti kérelmét az átadó kormányhivatalt vezető főispán – a véleményével ellátva – a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül továbbítja a fogadó kormányhivatalt vezető főispán számára. Ha a fogadó kormányhivatalt vezető főispán a kérelmezett vezényléssel egyetért, erről haladéktalanul tájékoztatja az átadó kormányhivatalt vezető főispánt, és 5 munkanapon belül gondoskodik az új beosztási okirat kiállításáról. Ha a fogadó kormányhivatalt vezető főispán a kérelmezett vezényléssel nem ért egyet, ennek tényéről haladéktalanul tájékoztatja az átadó kormányhivatalt vezető főispánt, és 5 munkanapon belül jelzi a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkáránál. Ha a jelzést követő 5 munkanapon belül nem születik egyetértés az átadó és a fogadó kormányhivatalt vezető főispánok között, a vezénylés tárgyában a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára dönt. Ha a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára a döntésében egyetért a kérelmezett vezényléssel, a fogadó kormányhivatalt vezető főispán 5 munkanapon belül gondoskodik a kormánytisztviselő számára az új beosztási okirat kiállításáról. Ha a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára nem ért egyet a kérelmezett vezényléssel, a kormánytisztviselőt az átadó kormányhivatal foglalkoztatja tovább.
(14) A kérelmezett vezénylés időpontjától számított egy évig nem állapítható meg magasabb illetmény annál, mint amire a kormánytisztviselő a vezénylést megelőző napon az átadó szervnél jogosult volt.
(15) A (14) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a kérelmezett vezénylés során
a) a korábban ügyintézői besorolású álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő vezetői besorolású álláshelyre kerül,
b) a vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő magasabb besorolási kategóriájú vezetői álláshelyre kerül,
c) a kormánytisztviselő az 1. melléklet szerinti egyik illetménytábla hatálya alól a másik illetménytábla hatálya alá kerül, vagy
d) a kormánytisztviselő a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény hatálya alá kerül vagy kikerül annak hatálya alól.
(16) A (3) és a (4) bekezdés szerinti közigazgatási államtitkár, valamint a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára az e § szerinti hatáskörének gyakorlását átruházhatja.
(17) A kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára a (13) bekezdés szerinti hatáskörének gyakorlását átruházhatja.”
119. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 196. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A miniszter kinevezéséről szóló határozatában a köztársasági elnök megállapítja a miniszter feladatköri megnevezését is.”
(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 196. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök megállapítja, hogy a miniszter a feladatait a (2a) bekezdés szerinti kinevezésében foglaltaktól eltérő feladatköri megnevezéssel látja el.”
120. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 199. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„199. § [A miniszter halála]
Ha a miniszter megbízatása az Alaptörvény 20. cikk (3) bekezdés d) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényéről a miniszterelnök közleményben ad tájékoztatást, amit a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.”
121. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 202. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az államtitkárt a miniszterelnöknek a miniszter véleményének kikérését követően tett javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a kinevezésben meghatározott minisztérium államtitkárává.”
(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 202. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A miniszterelnöknek az érintett miniszter vagy miniszterek véleményének kikérését követően tett javaslatára a köztársasági elnök megállapítja, hogy az államtitkár a feladatait a (2) bekezdés szerinti kinevezésében foglaltaktól eltérő vagy eltérő megnevezésű minisztériumban látja el. Az e bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén a (4) bekezdés szerinti eskütétel megismétlésére nem kerül sor.”
122. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 203. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az államtitkár megbízatása az (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg, ennek tényéről a miniszter közleményben ad tájékoztatást, amit a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.”
123. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 229. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közigazgatási államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki a kinevezésben meghatározott minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárává. A miniszterelnök a kinevezésre vonatkozó javaslatát a miniszter kezdeményezése alapján teszi meg.”
(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 229. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A miniszterelnöknek az érintett miniszter vagy miniszterek véleményének kikérését követően tett javaslatára a köztársasági elnök megállapítja, hogy a közigazgatási államtitkár a feladatait az (1) bekezdés szerinti kinevezésében foglaltaktól eltérő vagy eltérő megnevezésű minisztériumban látja el. Az e bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén a (4) bekezdés szerinti eskütétel megismétlésére nem kerül sor.”
124. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 231. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a közigazgatási államtitkár megbízatása a 228. § (1) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, ennek tényéről a miniszter közleményben ad tájékoztatást, amit a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.”
125. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 234. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A minisztérium helyettes államtitkárának (1) bekezdés szerinti kinevezése meghatározza a feladatvégzés helyéül szolgáló minisztériumot.”
(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 234. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A miniszter javaslatára a miniszterelnök megállapítja, hogy a helyettes államtitkár a feladatait az (1a) bekezdés szerinti kinevezésében foglaltaktól eltérő vagy eltérő megnevezésű minisztériumban látja el. Az e bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén a (6) bekezdés szerinti eskütétel megismétlésére nem kerül sor.”
126. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 236. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a helyettes államtitkár megbízatása a 228. § (1) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, ennek tényéről a miniszter közleményben ad tájékoztatást, amit a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.”
127. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 300/D. §-sal egészül ki:
„300/D. § [Átmeneti rendelkezés az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvényhez]
(1) E törvénynek az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv8.) megállapított 89/A. §-át 2024. augusztus 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni. Ha a kormánytisztviselő 2024. augusztus 1-je előtt megtette a 89. § (6) bekezdése szerinti jognyilatkozatot az őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv felé, a 89. § (6) bekezdése szerint kell eljárni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben 2024. augusztus 1-jét követően is alkalmazandó a 104. § (1) bekezdés j) pontja, ha a 89. § (6) bekezdésében megállapított határidőn belül nem kerül sor az új beosztási okirat kiállítására.
(3) E törvények a Módtv8.-al megállapított 196. § (2a), (5) és (6) bekezdését, 199. §-át, 202. § (2) és (7) bekezdését, 203. § (3) bekezdését, 229. § (1) és (5) bekezdését, 231. § (6) bekezdését, 234. § (1a) és (7) bekezdését, 236. § (1a) bekezdését a 2024. augusztus 1-je előtt kinevezett miniszterek, államtitkárok, közigazgatási államtitkárok és helyettes államtitkárok tekintetében is alkalmazni kell.”
128. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
a) 55. § (2b) bekezdésében a „89. § (6) bekezdésének” szövegrész helyébe a „89/A. §” szöveg,
b) 86. § (7) bekezdésében a „89. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe a „89/A. §” szöveg,
c) 86. § (7a) bekezdésében a „89. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe a „89/A. §” szöveg,
d) 117. § (8) bekezdésében az „a 107” szövegrész helyébe az „a 105. § (1) bekezdés b) pontjában, a 107” szöveg,
e) 151. § (3a) bekezdés a) pontjában a „89. § (6) bekezdés” szövegrész helyébe a „89/A. §” szöveg,
f) 179. § (5) bekezdésében a „89. § (6) bekezdésével” szövegrész helyébe a „89/A. §-sal” szöveg,
g) 196. § (5) bekezdésében a „köztársasági elnök” szövegrész helyébe a „miniszterelnök” szöveg,
h) 231. § (5) bekezdésében a „228. § (1) bekezdés a), b), d), vagy f) pontja” szövegrész helyébe a „228. § (1) bekezdés b), d) vagy f) pontja” szöveg,
i) 236. § (1) bekezdésében a „228. § (1) bekezdés a), b) vagy d) pontja” szövegrész helyébe a „228. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja” szöveg,
j) 236. § (2) bekezdésében a „miniszterelnök határozata” szövegrész helyébe a „miniszterelnök határozata és a miniszter (1a) bekezdés szerinti közleménye” szöveg,
k) 240. § (5) bekezdés c) pontjában a „b) pont szerinti lemondási időre” szövegrész helyébe a „b) pont szerinti felmentési időre” szöveg
lép.
129. § Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
a) 89. § (6) bekezdése,
b) 104. § (1) bekezdés j) pontja,
c) 145. § (3) bekezdés h) pontja.
130. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 33. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Kormány rendeletben meghatározza azon – a tanulói jogviszonyból, felnőttképzési jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges – tárgyak körét, amelyet a tanuló a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogra, az egészséghez való jogra, az oktatás zavartalanságának biztosítására, valamint a köz érdekére, közbiztonságra tekintettel a szakképző intézménybe
a) nem vihet be (a továbbiakban: tiltott tárgy), vagy
b) bevihet, azonban azt a tanítási nap folyamán csak akkor birtokolhatja és használhatja, ha azt a szakképző intézmény
ba) igazgatója egészségügyi célból, vagy
bb) oktatója vagy pedagógusa pedagógiai célból
– a tanulmányi rendszerben a Kormány rendeletében foglaltak alapján rögzítettek szerint – az általa meghatározott időszakra engedélyezi (a továbbiakban: használatában korlátozott tárgy).
(1b) Az (1a) bekezdésben foglalt szabályok betartatásáért a szakképző intézmény igazgatója felel azzal, hogy a Kormány rendeletében, valamint a házirendben meghatározottak szerint gondoskodik a szabályok betartásának ellenőrzéséről, a tárgy átvételéről, őrzéséről, a tanuló, vagy egyéb személy részére történő visszaadásának rendjéről. A tárgyak őrzésére – a tiltott tárgy kivételével – a Polgári Törvénykönyv általános, a szerződésen kívüli károkozásért való felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A tiltott tárgy őrzése során a tárgyban bekövetkezett kárért a szakképző intézmény nem felel.”
131. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (2) bekezdése a következő 33. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„33. a tiltott tárgyak és a használatában korlátozott tárgyak – szakképző intézmény típusára, évfolyamonként meghatározott – körét, ezek átvételének, az ellenőrzési jog gyakorlásának és a tárgyak visszaadásának szabályait, az igazgató, valamint az oktató vagy a pedagógus általi, a tanuló részére a birtoklás és használat engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokat,”
132. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 32. § (2) bekezdésében a „házirend” szövegrész helyébe a „házirend – a 33. § (1a) és (1b) bekezdésében, valamint a Kormány rendeletében foglaltakkal összhangban –” szöveg lép.
133. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 1. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatóhoz, aki az 55. életévét betöltötte, az egészségügyi szolgáltató a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha az egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik olyan betölthető munkakörrel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, az egészségügyi szolgáltató gondoskodik a munkakör betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig az egészségügyi szolgáltató vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat.
(4b) A (4a) bekezdés szerinti esetben az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi szolgáltató által ellátott feladatot az egészségügyi szolgáltatóhoz vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvéd is elláthatja.”
134. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 4. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A (6) bekezdés a) pontjában meghatározott összeférhetetlenség alól ellátási érdekből az Eütv. 3/A. § e) pontja szerinti alapvető munkáltatói jogkör gyakorlója felmentést adhat.”
135. § (1) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 8. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3b) Az országos gyógyintézet és az állami fenntartású vármegyei fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény intézményvezetőjének vezetői juttatását a miniszter határozza meg.”
(2) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 8. §-a a következő (3c) és (3d) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) Az ápolási igazgatói feladatokat ellátó magasabb vezető illetménye el kell, hogy érje az 1/A. melléklet szerinti legmagasabb fizetési osztály felső határában meghatározott összeget és nem haladhatja meg a Kormány rendeletében meghatározott összeget, ennek hiányában az 1/A. melléklet szerinti legmagasabb fizetési osztály felső határában meghatározott összeg százhúsz százalékát.
(3d) A magasabb vezető vezetői juttatásának mértéke egyoldalú munkáltatói intézkedéssel módosítható.”
136. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg a 4. § (12) bekezdése szerinti felmentésre vonatkozó engedély megadásának feltételeit, ideértve az ellátási érdek meghatározását is.”
137. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 20/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. § (1b) és (1c) bekezdése szerinti feltételeknek meg nem felelő, 2023. július 7. és 2024. november 1. között CT-MRI vizsgálatokat végző egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: meg nem felelő szolgáltató) foglalkoztatottja a meg nem felelő szolgáltató e tevékenységének megszűnését követően, a megszűnéstől számított kettő hónapon belül állami fenntartású szolgáltatónál létesít egészségügyi szolgálati jogviszonyt, vagy a meg nem felelő szolgáltatótól munkáltatói jogutódlással kerül egészségügyi szolgálati jogviszonyba, abban az esetben az illetményét – a 8. § (3a) bekezdése és a 8. § (6) bekezdése alkalmazásával – úgy kell megállapítani, hogy elérje a meg nem felelő egészségügyi szolgáltatónál a foglalkoztatási jogviszonyának utolsó három hónapjában kifizetett bruttó munkabérének havi átlagát.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően a meg nem felelő szolgáltató foglalkoztatottja számára – a 8. §-tól eltérően – az illetmény az Mt. szerinti teljesítménybérként is megállapítható, ha a meg nem felelő szolgáltatónál a munkabére teljesítménybérként került megállapításra. Ebben az esetben a teljesítménybért, teljesítménykövetelményt és teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy az a foglalkoztatott számára a meg nem felelő egészségügyi szolgáltatónál való foglalkoztatási jogviszony utolsó hónapja szerinti teljesítménybérhez, teljesítménykövetelményhez és teljesítménybér-tényezőhöz képest nem lehet hátrányosabb.”
138. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény
a) 1. § (4) bekezdésében az „az (5) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (4a)–(5) bekezdésben” szöveg,
b) 2. § (5) bekezdés d) pontjában a „hatálya alatt áll, és” szövegrész helyébe a „hatálya alatt áll,” szöveg,
c) 4. § (7a) bekezdésében az „Az országos gyógyintézet, a vármegyei és városi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény,” szövegrész helyébe az „Az országos gyógyintézet, az országos társgyógyintézet, a vármegyei és városi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, a Budapesten és Pest vármegyében működő állami tulajdonú és fenntartású egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény,” szöveg,
d) 4. § (7b) bekezdésében az „Az országos gyógyintézet, a vármegyei és városi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, valamint” szövegrész helyébe az „Az országos gyógyintézet, az országos társgyógyintézet, a vármegyei és városi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, a Budapesten és Pest vármegyében működő állami tulajdonú és fenntartású egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, valamint” szöveg,
e) 8. § (3) bekezdésében az „Az egészségügyi szolgáltató vezetőjének illetménye” szövegrész helyébe az „A magasabb vezető illetménye – a (3c) bekezdésben foglaltak kivételével –” szöveg
lép.
139. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § [Vezénylés útján történő feladatellátás]
(1) Ha olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor a NAV-hoz, aki az 55. életévét betöltötte, a NAV a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a NAV nem rendelkezik olyan betölthető álláshellyel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, a NAV gondoskodik az álláshely betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a NAV vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat. A pénzügyőri feladatok ellátása esetén a vezényelt a pénzügyőrök részére rendszeresített egyenruhában teljesíti a szolgálatot.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a NAV feladatkörébe tartozó pénzügyőri és tisztviselői és munkavállalói munkakörbe tartozó feladatot a NAV-hoz vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvéd is elláthatja.”
140. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 92. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1–91. §, a 93–97. §, a 100–103. §, a 105. §, a 106. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 106. § (3) bekezdés a) és b) pontja 2025. január 15-én lép hatályba.”
141. § Nem lép hatályba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 35. § (2) bekezdés c) pontja.
142. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény I. Fejezete a következő szöveggel lép hatályba:
„I. FEJEZET
AZ ELEKTRONIKUS INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS BEVEZETÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁTMENETI SZABÁLYOK
1. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) első, második, harmadik és negyedik részének rendelkezéseit a 2025. január 15-én és az azt követően indult ingatlan-nyilvántartási eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A megismételt eljárásban az Inytv. első és második részének rendelkezéseit 2025. január 15-től az ingatlanügyi hatóság eljárási cselekményeire kell alkalmazni.
(3) A 2025. január 15-én folyamatban lévő, 2025. január 15-ét megelőzően több fővárosi és vármegyei kormányhivatal illetékességébe tartozó eljárásokat a 2025. január 15-én hatályos illetékességi szabályok szerint kell lefolytatni.
2. § (1) Az Inytv. alkalmazásában, ahol jogszabály tény feljegyzéséről vagy adat átvezetéséről rendelkezik, azon tény vagy adat bejegyzését kell érteni.
(2) Az Inytv. alkalmazásában, ahol jogszabály ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vagy törlés iránti megkeresésről rendelkezik, azon bírósági elrendelést, illetve hatósági felhívást kell érteni.
3. § Az Inytv. 64. § (1) bekezdésétől eltérően a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló azon szerződések esetében, amelyeknél
a) a hatósági jóváhagyás iránti eljárás 2025. január 15-ét megelőzően megindult, vagy
b) az adásvételi szerződés közzététele a hatósági jóváhagyás iránti eljárás megindítását megelőzi, és a közzétételére 2025. január 15-ét megelőzően került sor,
a közokiratba foglalt, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, jogszabályban meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező okmányon elkészített és hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés bejegyzés alapjául szolgál, ha annak eredeti példányán szerepel a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásáról szóló záradék.
3/A. § (1) Az Inytv. 18. § (2), (4) és (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) azonos időponton azonos napot,
b) ugyanazon időponton ugyanazon napot
kell érteni.
(2) Az Inytv. 36. §-át, 39. § (5) bekezdését, 40. § (4) és (5) bekezdését, 42. § (2) bekezdését és 46. §-át abban az esetben kell alkalmazni, ha a beadvány benyújtására az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor.
(3) Az Inytv. 42. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a jogok és tények bejegyzésére irányuló, kérelemre induló eljárásokban jogi képviselőként az ingatlanügyi hatósági eljárásban ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett eljárási jogosultsággal nem rendelkező ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos eljárhat, ha a beadvány benyújtására nem az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor.
(4) Az Inytv. 53. §-át csak sommás eljárásban meghozott döntés esetén lehet alkalmazni.
3/B. § Az Inytv. 35. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a beadvány benyújtására nem az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor, jelzálogjogra, önálló zálogjogra vagy átalakításos önálló zálogjogra vonatkozó változás bejegyzése olyan – ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által nem ellenjegyezett – magánokirat alapján is teljesíthető, amelyet a nyilatkozattevő hitelintézet nevének feltüntetésével szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosítható módon aláírt.
3/C. § (1) A 2025. január 15-ét megelőzően létesített olyan közműhálózatok esetében, amelyeknél az érintett ingatlanok vonatkozásában a közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése bármely okból elmaradt, a közérdekű használati jog jogosultja 2029. december 31-ig gondoskodik a közérdekű használati jog bejegyeztetéséről.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közérdekű használati jogok bejegyzésének elmaradása esetén e jogok a 2025. január 15. és 2029. december 31. napja közötti időszakban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:166. § (1) bekezdése szerinti bejegyzés nélkül is fennállónak tekintendők, ha megszűnésük a felek megállapodása vagy a hatóság rendelkezése alapján nem állapítható meg.”
143. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az I. Fejezet, a 3–9. alcím, a 12–14. alcím, a 44. § 15., 17., 19., 20. és 28. pontja, az 52. §, az 56. §, az 58. § 9., 11., 12., 15. és 16. pontja, a 19–25. alcím, a 73. § a)–c) és e)–j) pontja, a 74. § (1)–(3) bekezdése, a 75. §, a 28–31. alcím, a 33–35. alcím, a 37–41. alcím, a 43–45. alcím, a 104. §, a 105. §, a 107. §, a 47., 49. és 51. alcím, valamint az 1. melléklet 2025. január 15-én lép hatályba.”
144. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény
a) 66. § (5) bekezdésének a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 131/R. §-át megállapító rendelkezése a „2023. február 1-jén” szövegrészek helyett a „2025. január 15-én” szöveggel,
b) 82. § (2) bekezdésének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 111/A. §-át megállapító rendelkezése a „2023. február 1-jén” szövegrészek helyett a „2025. január 15-én” szöveggel
lép hatályba.
145. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény 162. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 77. §, a 82. § (2) és (3) bekezdése, a 83. § (2) bekezdése, a 88. § (2) és (3) bekezdése, a 96. §, a 97. § (2) bekezdése, a 98. § e), h), l), n), p), s), u) és w) pontja, a 99. § a) és d) pontja, a 100. §, a 101. § (2) bekezdése, a 107. § (2) bekezdése, a 108. §, a 121. §, a 124. §, a 129. § (2) bekezdése, a 130. § b), e)–g), k) és n) pontja, valamint a 131. § a), d), f) és g) pontja 2025. január 15-én lép hatályba.”
146. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény 129. § (2) bekezdésének a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 110/F. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése a „2023. február 1.” szövegrészek helyett a „2025. január 15.” szöveggel lép hatályba.
147. § Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény 248. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 143. alcím 2025. január 15-én lép hatályba.”
148. § Az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló 2022. évi VII. törvény 128. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az 51. alcím 2025. január 15-én lép hatályba.”
149. § A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 24. § 2. pontja, a 192. alcím és a 197. alcím 2025. január 15-én lép hatályba.”
150. § Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLIV. törvény 6. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A Főigazgatóság ellátja a 2021–2027 programozási időszak tekintetében)
„j) az Előcsatlakozási Támogatási Eszközzel (IPA III)”
(kapcsolatos audithatósági feladatokat.)
151. § (1) Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLIV. törvény 10. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Főigazgatóság ellátja az egyéb európai uniós és nemzetközi támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatokat, valamint az azokhoz kapcsolódó tervezési, beszámolási, illetve zárónyilatkozat-kiadási feladatokat, így elvégzi különösen)
„a) a 2021–2027 programozási időszakban megvalósuló határon átnyúló Interreg programok (az Interreg VI-A Ausztria–Magyarország Program, az Interreg VI-A Románia–Magyarország Program, az Interreg VI-A Szlovénia–Magyarország Program és az Interreg VI-A Magyarország–Horvátország Program) vonatkozásában az ellenőrzéseket és auditszervi feladatokat,”
(2) Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLIV. törvény 10. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(A Főigazgatóság ellátja az egyéb európai uniós és nemzetközi támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatokat, valamint az azokhoz kapcsolódó tervezési, beszámolási, illetve zárónyilatkozat-kiadási feladatokat, így elvégzi különösen)
„g) az Interreg CENTRAL EUROPE 2021–2027 transznacionális együttműködési program, az Interreg Europe interregionális együttműködési program (2021–2027) és az URBACT IV interregionális együttműködési program auditorcsoportbeli magyar tagsággal járó feladatokat.”
152. § Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLIV. törvény 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vizsgálatvezető az ellenőrzés megkezdésekor megküldi az ellenőrzésben részt vevő ellenőrök megbízólevelét a vizsgálatindító levéllel együtt az ellenőrzött részére.”
153. § Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLIV. törvény 38. §-a a következő h)–l) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)
„h) az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról szóló, 2021. szeptember 15-i (EU) 2021/1529 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
i) az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
j) az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján finanszírozott, határokon átnyúló együttműködési programok végrehajtására vonatkozó egyedi rendelkezések megállapításáról szóló, 2014. augusztus 18-i 897/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
k) az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásának egyedi szabályairól szóló, 2014. május 2-i 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
l) az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet.”
154. § Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLIV. törvény
a) 6. § (3) bekezdés h) pontjában az „Eszközzel és a” szövegrész helyébe az „Eszközzel,” szöveg,
b) 6. § (3) bekezdés i) pontjában az „Eszközzel” szövegrész helyébe az „Eszközzel, valamint” szöveg,
c) 7. § nyitó szövegrészében a „Főigazgatóság” szövegrész helyébe a „Főigazgatóság a 2014–2020 programozási időszakban és a 2021–2027 programozási időszakban” szöveg,
d) 10. § b) pontjában az „az” szövegrész helyébe az „a 2014–2020 programozási időszakban megvalósuló” szöveg,
e) 18. §-ában a „csatolásával.” szövegrész helyébe a „csatolásával. A Főigazgatóság feladatai ellátásához soron kívüli tájékoztatást kérhet az intézkedési tervben foglaltak időarányos teljesítéséről.” szöveg
lép.
155. § Hatályát veszti az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLIV. törvény 10. § f) pontjában az „ellátja” szövegrész.
156. § A területi közigazgatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLVIII. törvény 82. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 35. § (4) bekezdése, a 44. § a) pontja, a 18. alcím, a 65–68. §, a 70. §, a 71. § és a 73. § 2025. január 15-én lép hatályba.”
157. § Nem lép hatályba a területi közigazgatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLVIII. törvény 73. §-a.
158. § A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény 232. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A 41. §, a 43. § (6) bekezdése, az 58. alcím és a 60. alcím 2025. január 15-én lép hatályba.”
159. § (1) A kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény 29. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A 22. § (6) bekezdése 2024. június 25-én lép hatályba.”
(2) A kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 21. §, a 22. § (2)–(5) és (7)–(9) bekezdése, a 23. § (2), (3), (5), (8)–(10) és (13) bekezdése, a 24. §, a 25. §, a 10. alcím, a 28. § (1) bekezdés e)–g) pontja, a 28. § (3) bekezdés e), g), i) és j) pontja, a 30. § (3) bekezdése, a 33–37. §, a 38. § a) és c) pontja, a 46. § és a 49. § 2024. október 18-án lép hatályba.”
160. § Nem lép hatályba a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény 34. §-a.
161. § A gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvény 164. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 23. alcím, a 30. alcím, a 32. alcím és a 45. § 2025. január 15-én lép hatályba.”
162. § Az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény 220. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 2. §, a 3. §, a 4. § (1) bekezdése, az 5. §, a 6. §, a 43. §, a 100. § b) pontja, a 188. § (1) bekezdése és a 216. § 2025. január 15-én lép hatályba.”
163. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 4. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor a tankerületi központhoz, aki az 55. életévét betöltötte, a tankerületi központ a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a tankerületi központ nem rendelkezik olyan betölthető munkakörrel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, a tankerületi központ gondoskodik az álláshely betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a tankerületi központ vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat.
(7) A (6) bekezdés szerinti esetben az (1) bekezdéstől eltérően a nevelő-oktató munkát a tankerületi központhoz vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvéd is elláthatja.”
164. § (1) Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi LXI. törvény 54. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 16. § 2024. október 1-jén lép hatályba.”
(2) Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi LXI. törvény 54. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 23–32. §, a 34–36. §, a 38. és a 39. §, a 41. §, a 43. §, a 47. § és az 51. § 2025. január 15-én lép hatályba.”
165. § Nem lép hatályba az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi LXI. törvény 36. §-a, 38. §-a, 41. §-a és 47. §-a.
166. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 16. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Vendégbefektetői vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,
aki úgy nyilatkozik, hogy a (3) bekezdés szerinti befektetések legalább egyikével rendelkezik vagy tervez rendelkezni, a tervezett befektetés esetén pedig]
„cb) írásbeli kötelezettségvállalást nyújt be arról, hogy vállalja legalább az egyik, a (3) bekezdésben meghatározott összegű és típusú befektetés megvalósítását a vendégbefektetői vízum kiadását követő három hónapon belül.”
167. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kormány rendeletben meghatározhatja, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt meghatározott harmadik ország állampolgára kaphat.”
168. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 30. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Vendégmunkás-tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat,)
„c) aki a Kormány rendeletében meghatározott harmadik ország állampolgára, és”
169. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § Nemzeti Kártyát az a Kormány rendeletében meghatározott harmadik ország állampolgára kaphat,
a) akinek tartózkodási célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is, vagy
b) aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként az e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez.”
170. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § Ha a Nemzeti Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, Nemzeti Kártya meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie.”
171. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 224/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vendégbefektetői vízumot vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár nem
a) a 16. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt határidőben valósítja meg a 16. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségvállalása alapján a befektetést, vagy
b) a 22. § (7) bekezdésében foglalt határidőben igazolja a 16. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségvállalása alapján a befektetés teljesítését.”
172. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 283. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg, hogy melyik harmadik ország állampolgára foglalkoztatható foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel vagy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel.
(13) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg, hogy melyik harmadik ország állampolgára foglalkoztatható Nemzeti Kártyával.”
173. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 287. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A 2024. január 1. és 2024. február 29. között benyújtott, az újonnan megvalósuló, legalább 100 milliárd forint költségigényű és legalább 1000 új munkahely megteremtését szolgáló beruházás megvalósításához kapcsolódó nemzeti érdekből kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet Magyarország területén is benyújthat.”
174. § Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 284. § (12) bekezdése.
175. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvény 161. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 28. § b) pontja, a 134. § g), k), l) és m) pontja, a 137. §, a 142. § és a 143. § 2025. január 15-én lép hatályba.”
176. § Az egyes ingatlan-nyilvántartási, földmérési és térképészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi CXVI. törvény 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 13. § és a 4–6. alcím 2025. január 15-én lép hatályba.”
177. § Nem lép hatályba az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi IX. törvény 18. §-a.
178. § Az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi IX. törvény 21. §-a az „állam képviseletében” szövegrész helyett az „állam protokolláris képviseletében” szöveggel lép hatályba.
179. § Nem lép hatályba a pénzügyi közvetítő rendszert érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2024. évi X. törvény
a) 28. § a) pontja,
b) 38. §-a, valamint
c) 74. § a)–c) pontja.
180. § Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvény 102. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 31. §, a 11. alcím, a 45. § (3) bekezdése, a 46. § (1) bekezdése, a 48. §, az 56. §, az 59. §, a 61. § és a 74. § (1) bekezdése 2025. január 15-én lép hatályba.”
181. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvény 122. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 70. § b) és e) pontja, a 78. § és a 20. alcím 2025. január 15-én lép hatályba.”
182. § Az egyes ingatlan-nyilvántartási tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2024. évi XXVII. törvény 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 7. §, a 10–18. §, 20–34. §, a 6–10. alcím, az 1. melléklet és a 2. melléklet 2025. január 15-én lép hatályba.”
183. § Az egyes ingatlan-nyilvántartási tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2024. évi XXVII. törvény
a) 31. §-ában az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 40/C. alcímének címe a „2024. szeptember 30-án” szövegrész helyett a „2025. január 14-én” szöveggel,
b) 31. §-ának az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 72/C. §-át megállapító rendelkezése a „2024. szeptember 30-át” szövegrész helyett a „2025. január 15-ét” szöveggel,
c) 32. §-ának az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 91. § (2b) bekezdését megállapító rendelkezése a „2024. szeptember 30-át” szövegrész helyett a „2025. január 15-ét” szöveggel
lép hatályba.
184. § Nem lép hatályba az egyes ingatlan-nyilvántartási tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2024. évi XXVII. törvény
a) 35. §-a,
b) 36. §-a és 37. §-a.
185. § Hatályát veszti a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet.
