A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 37. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § E rendelet szabályait kell alkalmazni az országos közutakon a megállási tilalom hatálya alatt a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető vagy a közútkezelői feladatok végzését akadályozó, a közúti ellenőrzéseket akadályozó módon várakozó, továbbá a közút területén hátrahagyott járművek közútkezelő általi elszállítása, tárolása és értékesítése során.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. azonosíthatatlan jármű: az olyan elhagyott jármű, amely hatósági jelzéssel nem rendelkezik, valamint az olyan elhagyott jármű, amelynek üzembentartója vagy tulajdonosa megállapítása nem lehetséges;
2. elhagyott jármű: az olyan veszteglő jármű, amelynek járművezetője nem tartózkodik a helyszínen;
3. elszállított jármű: a tárolási helyre elszállított veszteglő jármű;
4. hátrahagyott jármű: az olyan veszteglő jármű, amely a közút területén, lakott területen kívül legalább 72 órája változatlan helyen áll;
5. tárolási hely: a közútkezelő vagy a jármű feltalálási helye szerinti gyorsforgalmi út illetékes mérnökségéhez tartozó útszakaszon járműmentést és -szállítást, illetve segélyszolgálatot biztosító megbízott telephelye, ahol az elszállított járművek tárolása és visszaadása biztosítható;
6. segélyszolgálat: üzemanyagpótlás, illetve külső segédakkumulátor használatával történő motorindítás;
7. szakaszhatár: a jármű feltalálási helye szerinti országos közút illetékes mérnökségéhez tartozó útszakasz (adott országos közút mindkét oldalán km szelvénytől km szelvényig tartó útszakasz);
8. veszteglő jármű: a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető, a közútkezelői feladatok végzését akadályozó, a közúti ellenőrzések helyszínén a méréseket, valamint a közúti ellenőrzéseket akadályozó módon várakozó jármű.
3. § (1) A közútkezelő a veszteglő jármű elszállításának, tárolásának, őrzésének és értékesítésének végrehajtásához a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 14/A. § (6) bekezdésében meghatározott, bankkártyás fizetési lehetőséggel rendelkező közreműködőt (a továbbiakban: megbízott) vehet igénybe.
(2) Megbízott igénybevétele esetén az elszállított jármű visszaadása a közútkezelő jelenléte nélkül is végezhető.
4. § (1) Ha a közútkezelő veszteglő járművet észlel, annak az elszállítására vagy elszállíttatására jogosult
a) az észlelést követően azonnal, ha a veszteglő jármű a következő helyen várakozik:
aa) gyorsforgalmi út bármely forgalmi sávjában vagy azt érintve,
ab) gyorsforgalmi út csomópontjának vagy pihenőjének forgalmi sávjában vagy azt érintve,
ac) 2×2 sávos emelt sebességű főút bármely forgalmi sávjában vagy azt érintve, lakott területen kívül,
ad) gyorsforgalmi út leállósávjában vagy azt érintve, ha a leállósáv közlekedés számára történő megnyitását a közútkezelő 2 órán belül tervezi, vagy
ae) minden más esetben a közút területének olyan részét érintve, ha – rendkívüli esemény miatt, ideiglenesen – a közlekedés számára történő megnyitását a közútkezelőnek meg kell tennie;
b) az észleléstől számított 2 órát követően, ha a veszteglő jármű a következő helyeken várakozik:
ba) gyorsforgalmi út leállósávjában,
bb) gyorsforgalmi út útpadkáján,
bc) 2×2 sávos emelt sebességű főút útpadkáján vagy
bd) az a) pont ac) alpontjába nem tartozó főút forgalmi sávjában vagy azt érintve;
c) az észleléstől számított 24 órát követően, ha a veszteglő jármű a következő helyeken várakozik:
ca) gyorsforgalmi út melletti műszaki öbölben,
cb) főút útpadkáján, lakott területen kívül vagy
cc) mellékút bármely forgalmi sávjában vagy azt érintve, lakott területen kívül;
d) az észleléstől számított 72 órát követően, ha a veszteglő jármű a következő helyeken várakozik:
da) gyorsforgalmi úton az a)–c) pontba nem tartozó helyeken és esetekben vagy
db) főúton és mellékúton az a)–c) pontba nem tartozó helyeken és esetekben, lakott területen kívül.
(2) A közúti ellenőrzéseket akadályozó helyzetben várakozó jármű elszállítására vagy elszállíttatására a közútkezelő az ellenőrzés megkezdésétől számított 1 órát követően jogosult.
5. § (1) A közútkezelő vagy megbízottja a veszteglő járművet tárolási helyre szállítja.
(2) A 4. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a gyorsforgalmi úton veszteglő, 3,5 tonna össztömeg alatti jármű, amelynek járművezetője a helyszínen tartózkodik, a gyorsforgalmi út pihenőhelyére szállítható, ha
a) a veszteglő járműnek nincs a közutat szennyező vagy károsító hibája vagy sérülése, és
b) a veszteglő jármű helyszínen tartózkodó járművezetője ezzel egyetért, és az elszállítás költségének megfizetését – az elszállítás befejezését követően helyszíni fizetéssel – vállalja.
(3) A (2) bekezdés szerinti pihenőhely a gyorsforgalmi út haladási irány szerinti legközelebbi pihenőhelye, ennek hiányában a legközelebbi csomóponton megfordulva az ellenkező irányban lévő legközelebbi pihenőhely. Amennyiben az ekként meghatározott pihenőhelyen a pihenőhely működése vagy biztonságos üzemeltetése körében felmerült okból a jármű elhelyezése nem lehetséges, a közútkezelő jogosult más pihenőhelyet kijelölni.
(4) A veszteglő jármű helyszínen tartózkodó járművezetője és a közútkezelő vagy megbízottja jogosult az (1) és (2) bekezdéstől eltérő, más biztonságos helyszínre történő elszállítási helyszínben megállapodni.
6. § (1) A közútkezelő a veszteglő jármű észleléséről feljegyzést készít (a továbbiakban: észlelésre vonatkozó feljegyzés).
(2) Az észlelésre vonatkozó feljegyzésben a közútkezelő rögzíti
a) a veszteglő jármű adatait (honosságát, forgalmi rendszámát, kategóriáját, gyártmányát, típusát, színét),
b) a veszteglő jármű észlelésének helyét és időpontját,
c) ha a veszteglő jármű járművezetője a helyszínen tartózkodik, – hozzájárulása esetén – a veszteglő jármű járművezetőjének természetes személyazonosító adatait, továbbá, ha a veszteglő jármű járművezetője és az üzembentartó vagy tulajdonos különbözőek, az üzembentartó, illetve tulajdonos azonosító adatait (természetes személy esetén családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, születési idejét, lakcímét, anyja születési családi és utónevét, valamint jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén cégnevét, székhelyét, egyéb azonosító és adószámát), valamint
d) a közútkezelő részéről intézkedő személy nevét és aláírását.
(3) Az észlelésre vonatkozó feljegyzést elegendő az elszállítást követően, de legkésőbb 24 órán belül elkészíteni, ha a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben elhagyott járműről van szó.
7. § (1) A közútkezelő vagy a megbízottja a veszteglő járműről köteles képfelvételt készíteni, valamint jogosult videó- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) is készíteni.
(2) Felvétel a jármű helyzetének, a jármű jellemzőinek, állapotának, sérüléseinek bemutatása céljából is készíthető.
(3) Felvétel a járműben vagy a járművön fellelhető ingóságok leltározása céljából is készíthető.
8. § (1) A veszteglő jármű helyszínen tartózkodó járművezetője köteles a veszteglő járműnek a közútkezelő vagy megbízottja részéről történő elszállítását lehetővé tenni.
(2) Ha a veszteglő jármű gyorsforgalmi út pihenőhelyére kerül elszállításra, a járművezető ezen helyszínről köteles a veszteglő járművel továbbhaladni, ha annak műszaki állapota folytán a továbbhaladással a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti, vagy ezen helyszínről köteles saját hatáskörben gondoskodni a jármű továbbszállításáról. Ha erre nem kerül sor, a közútkezelő vagy megbízottja a hátrahagyott járművet a tárolási helyre elszállítja 72 óra elteltével.
(3) A közútkezelő vagy megbízottja a veszteglő jármű helyszínen tartózkodó járművezetőjét az elszállítási szabályokról magyar, külföldi honosságú jármű esetén angol és magyar nyelvű tájékoztató átadásával tájékoztatja.
(4) Ha a veszteglő jármű járművezetője nem tartózkodik a helyszínen, a 4. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetekben a közútkezelő vagy megbízottja a jármű szélvédőjére és arra az ajtajára, amelyen keresztül a járművezető a kormánykerék mögé ülhet, valamint, ha ez nem lehetséges, jól látható módon a veszteglő járműre az elszállítási szabályokra vonatkozó magyar, külföldi honosságú jármű esetén angol és magyar nyelvű tájékoztatót helyez el.
(5) A tájékoztató tartalmazza
a) a jármű észlelésének időpontját,
b) a tájékoztató átadásának vagy elhelyezésének időpontját,
c) a közútkezelő megnevezését, székhelyét, üzemmérnökségének címét és telefonszámát, elektronikus elérhetőségét, ahol az elszállítással kapcsolatban további információ kérhető,
d) figyelmeztetést, hogy a közútkezelő vagy megbízottja jogosult a jármű elszállítására az észlelést követően azonnal vagy az észleléstől számított 2, 24, illetve 72 óra elteltével, amelyet követően a jármű az elszállítással és tárolással kapcsolatosan felmerült költségek megfizetését követően vehető vissza, és a jármű visszavételének elmaradása esetén a jármű értékesíthetőségére (vagy más módon történő hasznosítására, valamint a regisztrált bontó-hulladékkezelő részére történő átadhatóságára) vonatkozó figyelmeztetést,
e) a felvétel készítésére vonatkozó tájékoztatást, valamint
f) a közútkezelő vagy megbízottja részéről intézkedő személy nevét, elérhetőségét és aláírását.
9. § (1) Az elhagyott jármű elszállításáról a közútkezelőnek vagy megbízottjának feljegyzést (a továbbiakban: elszállításra vonatkozó feljegyzés) kell készíteni, amely tartalmazza
a) az elszállítás időpontját,
b) az elszállítás okát a jogalap megjelölésével,
c) az elszállítást végző szervezet (közútkezelő vagy megbízottja) megnevezését, székhelyét és telefonszámát, elektronikus elérhetőségét, ahol a jármű visszavétele kezdeményezhető,
d) a tárolási helyet, ahol az elszállított jármű visszavehető,
e) az elszállítás és tárolás költségét, továbbá a költség megfizetésének és a befizetés igazolásának módját.
(2) Külföldi honosságú jármű esetén az elszállításra vonatkozó feljegyzést – másolatban – angol nyelven is el kell készíteni.
(3) Az elszállításra vonatkozó feljegyzést a veszteglő jármű járművezetője részére át kell átadni, ha az intézkedés közben a helyszínen megjelenik.
10. § (1) Az elhagyott jármű elszállítására irányuló intézkedést azonnal félbe kell szakítani vagy meg kell szüntetni, ha a veszteglő jármű járművezetője, tulajdonosa vagy üzembentartója
a) az intézkedés közben a helyszínre visszaérkezik, és az intézkedés félbeszakítását vagy megszüntetését kéri,
b) a veszteglő járművel tovább kíván haladni, feltéve, ha a veszteglő jármű műszaki állapota folytán a továbbhaladással a közlekedés biztonságát egyébként nem veszélyezteti, és
c) a megkezdett intézkedés költsége megfizetésre kerül.
(2) Félbeszakított intézkedés esetén az elszállításra vonatkozó feljegyzésben rögzíteni szükséges az elszállítás félbeszakításának tényét, a félbeszakítást kérő személy adatait (beleértve, hogy a félbeszakítást kérő személy milyen minőségében kérte az intézkedés félbeszakítását) és a költségrendezés megtörténtét.
(3) Félbeszakított intézkedés esetén az elszállításra vonatkozó feljegyzés a jármű visszavételét igazoló elismervénynek is minősül.
11. § (1) Ha az elszállított jármű vonatkozásában az üzembentartó vagy tulajdonos személye nem ismert, a közútkezelő az üzembentartó vagy tulajdonos személyének megállapítása céljából a járművet ellenőrzi a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján vezetett nyilvántartásban.
(2) Ha az elszállított jármű külföldi honosságú és az üzembentartója, illetve tulajdonosa nem állapítható meg, a közútkezelő az elszállításra vonatkozó feljegyzést a honlapján haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül közzéteszi a képfelvételekkel együtt.
12. § (1) A közútkezelő vagy megbízottja az elszállított jármű üzembentartóját és tulajdonosát az elszállításra vonatkozó feljegyzés egy példányának megküldésével – az üzembentartó vagy tulajdonos ismertté válásától számított 15 napon belül – felhívja az elszállított járműnek legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belüli visszavételére. A jármű visszavételére irányuló felhíváson az ingóságok visszavételét is érteni kell. Ha az elszállított jármű üzembentartója és tulajdonosa nem azonos személy, a felhívást bármelyikükkel történő közlés esetén a legkorábbi időpont figyelembevételével közöltnek kell tekinteni.
(2) Az üzembentartót és a tulajdonost az (1) bekezdés szerinti felhívásban figyelmeztetni kell, hogy az elszállított jármű az elszállítással és tárolással felmerült költségek megfizetését követően vehető vissza.
(3) Az üzembentartót és a tulajdonost a fizetési kötelezettségének teljesítésére való felhívás mellett tájékoztatni kell:
a) a jármű visszavételéhez szükséges, valamennyi felmerült költségről és annak megfizetésének módjáról,
b) arról a körülményről, hogy ezen költségek meg nem fizetése esetén a közútkezelő végső soron – a felmerült költségek megtérülése érdekében – jogosult az elszállított jármű és az ingóságok értékesítésére vagy más módon történő hasznosítására.
13. § (1) Ha az üzembentartó vagy tulajdonos a járművet az előírt határidőben nem veszi át, vagy a felhívás kézbesítése sikertelen, a határidő elteltét követő legkésőbb 15 munkanapon belül – a jármű átvételére legalább 30 napos határidő előírásával – a felszólítást meg kell ismételni.
(2) Ha az üzembentartó vagy tulajdonos az (1) bekezdésben meghatározott újabb határidő elteltével sem jelentkezik az elszállított jármű átvételére, vagy az értesítés kézbesítése ismét sikertelen volt, a második felhívás átvételétől – vagy sikertelen kézbesítés esetén a kézbesítési fikció időpontjától – számított 90 nap elteltével a közútkezelő jogosult a jármű értékesítésének vagy más módon történő hasznosításának feltételei fennállását megvizsgálni, és az annak megfelelő intézkedéseket megkezdeni.
(3) Azonosíthatatlan jármű üzembentartójának vagy tulajdonosának megállapítása érdekében az azonosíthatatlan jármű tárolási helyre szállítását követően a közútkezelő vagy megbízottja – feljegyzés felvétele mellett, legalább két tanú jelenlétében – azt jogosult felnyitni. Ha a jármű üzembentartóját vagy tulajdonosát sikerül megállapítani, az ekként nyert adatok ismeretében a 12. § szerint kell eljárni.
(4) A tértivevényes könyvelt küldeményként postára adott felhívást – az ellenkező bizonyításáig – a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert a küldemény a természetes személy címzett lakóhelyéről, valamint a jogi személy üzembentartónak vagy tulajdonosnak a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett címéről a közútkezelőhöz vagy megbízottjához „nem kereste” vagy „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza, a felhívást az ellenkező bizonyításáig a postai felvétel napjától számított huszadik napon kézbesítettnek kell tekinteni. A közútkezelő vagy megbízottja a kézbesítési fikció beállásáról a címzettet az arról való tudomásszerzést követő nyolc munkanapon belül – egyszerű postai küldeményben – értesíti, és egyben tájékoztatja a címzettet a kézbesítési fikcióval szembeni kifogás szabályairól.
(5) Ha a közútkezelőnek lehetősége van rá, gazdálkodó szervezet vagy költségvetési szerv részére a hivatalos elérhetőségére is megküldhető a felhívás.
(6) Ha a hivatalos elérhetőségre elhelyezett iratot a címzett a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon sem veszi át, a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató automatikusan igazolást állít ki a kézbesítési fikció beálltának megállapíthatóságáról, amelyet mind a feladó, mind a címzett félnek megküld.
(7) A címzett a kézbesítési fikció beálltáról történő tudomásszerzés napjától számított 15 napon belül, de legkésőbb a kézbesítési fikció beálltát követő 90 napon belül kifogást terjeszthet elő a közútkezelőnél vagy megbízottjánál. Ha a kifogásban a címzett hitelt érdemlően igazolja, hogy a megküldött küldeményt önhibáján kívül nem tudta átvenni a címzés helyén, számára 15 napos póthatáridőt kell megállapítani. Ennek postai úton történő közlése esetén a (4) bekezdésben foglaltak az irányadóak.
14. § (1) A jármű üzembentartója vagy tulajdonosa köteles a jármű elszállításával és tárolásával kapcsolatban felmerült költségeket, valamint a jármű értékesítésével vagy más módon történő hasznosításával, illetve a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó jármű esetén a hulladékról szóló törvény szerinti koncessziós társaságnak, más jármű esetén a regisztrált bontó-hulladékkezelő részére történő átadással összefüggésben igazoltan felmerülő költségeket megfizetni.
(2) Az elszállítási és tárolási költségek kiszámítása alapjául szolgáló egységárakat az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az 1. melléklet szerinti egységárak 2025. június 30. napjáig irányadóak, amelyet követően 2025. július 1-jétől, azt követően évente, minden év július 1-jétől módosulhatnak, a (4) bekezdésben meghatározottak szerint.
(4) Az egységárak a megelőző év április hónapjára irányadó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, az adott év április hónapjához viszonyított infláció emelkedése esetén, az emelkedéssel megegyező mértékben, tízforintos pontossággal meghatározottan módosulnak.
(5) Az 1. melléklet
a) 1. pontja szerinti egységárak személygépjárművek vagy 3,5 tonna össztömegű járművek esetében,
b) 2. pontja szerinti egységárak tehergépjárművek vagy 3,5 tonna össztömeg feletti járművek esetében alkalmazandóak, minden esetben szakaszhatáron belül, legfeljebb a tárolási helyig történő járműmentésre és -szállításra, illetve segélyszolgálatra vonatkozó nettó egységdíjak.
(6) Az egységárakat a közút kezelője a honlapján magyar és angol nyelven közzéteszi, az illetékességébe tartozó útszakaszok megjelölésével.
(7) Félbeszakított intézkedés esetén az egységárak legalább 50%-ának megfelelő – és amennyiben van, úgy annak pótlékokkal növelt – költség kerül felszámításra.
(8) A pihenőhelyre történő elszállítás, illetve félbeszakított szállítás esetén az elszállítási költséget a helyszínen, a tároló helyre történő elszállítás esetén az elszállítási és a tárolási költséget legkésőbb az elszállított jármű visszavételének időpontjáig kell megfizetni.
(9) Amennyiben szükséges, a forintban meghatározott költség más pénznemben történő átszámítását a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, mindenkor érvényes, adott napra vonatkozó deviza középárfolyam alapján kell meghatározni.
(10) Az 1. mellékletben nem szereplő minden további esetkör – így különösen a balesetben vagy más okból megsérült jármű műszaki mentése –, illetve a szakaszhatáron túli szállítás egyedi esetnek minősül, amelyre vonatkozó díjtételek egyedileg kerülnek meghatározásra.
15. § (1) Az üzembentartó vagy tulajdonos, illetve az üzembentartó vagy tulajdonos meghatalmazottja az elszállított járművet a tárolási helyről a felmerült költségek megfizetésének és a jármű átvételére való jogosultságának igazolását követően veheti vissza.
(2) A közútkezelő vagy a megbízottja köteles a költségek megfizetésének igazolását követően, az üzembentartó vagy tulajdonos, illetve az üzembentartó vagy tulajdonos meghatalmazottja számára a jármű tárolási helyén az elszállított jármű visszaadását lehetővé tenni az üzembentartó vagy tulajdonos, illetve az üzembentartó vagy tulajdonos meghatalmazottja által meghatározott időpontban.
(3) Az üzembentartó vagy tulajdonos, illetve az üzembentartó vagy tulajdonos meghatalmazottja az elszállított jármű visszavételét elismervényen igazolja, amely tartalmazza az elszállított jármű adatait, a visszavételének időpontját, valamint az átadó és átvevő adatait.
16. § A közútkezelő az elszállított járművekről – tárolóhelyenként – tételes jegyzéket vezet.
17. § (1) Az elszállított járművet, illetve az abban talált ingóságokat az értékesítés előtt át kell vizsgálni.
(2) Az elszállított jármű és a benne talált értékesíthető ingóságok értékét szakértő állapítja meg.
(3) Az elszállított járműtől elkülönített eljárásban, önállóan is értékesíthető az elszállított járműhöz tartozó, de attól elválasztható vontatmány, illetve a rakomány.
18. § (1) Az elszállított jármű értékesítésére árverés útján kerül sor.
(2) Az árverés során a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) ingó árverésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az elszállított jármű árverés útján történő értékesítésére a Vht. ingóárverésre vonatkozó rendelkezései alkalmazása során,
a) ahol a Vht. ingóságot említ, azon elszállított járművet, valamint az elszállított járműben talált ingóságot, ahol végrehajtót említ, azon a közútkezelőt vagy a megbízottját, ahol adóst említ, azon az elszállított jármű üzembentartóját vagy tulajdonosát kell érteni,
b) az árverési hirdetményt az elszállítást elrendelő közútkezelő honlapján is közzé kell tenni.
(4) A közútkezelő vagy megbízottja az árverés lebonyolításával közreműködőt bíz meg. A közreműködőre az árverés tekintetében a közútkezelőre vonatkozó szabályok az irányadóak.
(5) Ha az első árverés sikertelen, újabb árverést kell tartani az első árveréstől számított három hónapon belül, a (2)–(4) bekezdésben foglaltak alkalmazásával. A második árverést az első árveréstől számított három hónapon belül kell kitűzni.
(6) Azt az elszállított járművet, amelyet a második árverésen sem sikerül értékesíteni, a közútkezelő vagy megbízottja a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint, regisztrált bontó-hulladékkezelő részére átadja.
(7) A közútkezelő vagy a megbízottja a bontási átvételi igazolás birtokában kezdeményezi a jármű forgalomból történő végleges kivonását a nyilvántartás szerinti utolsó tulajdonos lakóhelye (telephelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnál.
(8) Az azonosíthatatlan járművet a közútkezelő vagy megbízottja 90 nap tárolást követően a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó jármű esetén a hulladékról szóló törvény szerinti koncessziós társaságnak, más jármű esetén a regisztrált bontó-hulladékkezelő részére átadja.
19. § Ha a tulajdonos nem állapítható meg, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a közútkezelő a tulajdonosnak járó összeget a számláján elkülönítetten kezeli, és azt a jogosult – törvényes jogcímének hitelt érdemlő igazolása esetén – átveheti.
20. § (1) Ha az elszállított jármű egyéb módon történő hasznosításának törvényi feltételei fennállnak, a hasznosítás megkezdése előtt az elszállított jármű értékét szakértőnek kell megállapítania.
(2) Ha az elszállított jármű üzembentartója vagy tulajdonosa a jármű egyéb módon történő hasznosításának megkezdését követően a járműért jelentkezik, részére a járművet vissza kell adni.
(3) Az elszállított jármű (2) bekezdés szerinti visszaadása esetén a jármű tulajdonosa kérheti, hogy a jármű egyéb módon történő hasznosítása megkezdésének időpontjától számított értékcsökkenését szakértő állapítsa meg. Az értékcsökkenést a költségekből le kell vonni.
21. § (1) Az elhagyott jármű elszállításáról – balesetveszély esetén a szállítást megelőzően, minden más esetben a szállítás megtörténtét követően – a közútkezelőnek vagy megbízottjának az intézkedés helye szerint illetékes rendőrkapitányságot értesíteni kell.
(2) Ha a veszteglő jármű elszállítását a helyszínen tartózkodó járművezető jogszerűtlenül akadályozza, a közútkezelő vagy megbízottja az elszállítás biztosításához az intézkedés helye szerint illetékes rendőrkapitányság intézkedését kérheti.
22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.
23. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése napján a közúti közlekedésről szóló törvény szerint már elszállított és tárolási helyen lévő járművek esetében is alkalmazni kell.
1. Személygépjárművek / legfeljebb 3,5 tonna össztömegű járművek esetében
| A | B | ||
| 1. | Szolgáltatás jellege | Nettó egységdíj forint/HUF | |
| 2. | 1800 kg össztömegig | ||
| 3. | segélyszolgálat | 39 000 | |
| 4. | járműszállítás 2 személyig | 46 800 | |
| 5. | járműszállítás 2–5 személyig | 58 500 | |
| 6. | személyszállítás (külön járművel) | 35 100 | |
| 7. | + vontatmány (utánfutó, lakókocsi, tréler) | 27 300 | |
| 8. | darus, dollys autómentés (nem gurítható) | 78 400 | |
| 9. | 1800–3500 kg össztömegig | ||
| 10. | segélyszolgálat | 46 800 | |
| 11. | jármű szállítása 2 személyig | 58 500 | |
| 12. | járműszállítás 2–5 személyig | 78 400 | |
| 13. | személyszállítás külön járművel | 35 100 | |
| 14. | + vontatmány (utánfutó, lakókocsi, tréler) | 31 200 | |
| 15. | darus, dollys autómentés (nem gurítható) | 117 000 | |
| 16. | Pótlékok | ||
| 17. | Éjszakai pótlék (20:00–06:00) | +25% | |
| 18. | Hétvége/ünnepnap / munkaszüneti nap (0–24) | +25% | |
| 19. | Tárolás | ||
| 20. | Járműegységenként, szilárd burkolattal ellátott, őrzött telephelyen naponta | 3 900 |
2. Tehergépjárművek / 3,5 tonna össztömeg feletti járművek esetében
| A | B | ||
| 1. | Szolgáltatás jellege | Nettó óradíj forint/HUF | |
| 2. | 3500–7500 kg össztömegig | ||
| 3. | segélyszolgálat | 19 500 | |
| 4. | járművontatás | 39 000 | |
| 5. | 7500–10 000 kg össztömegig | ||
| 6. | segélyszolgálat | 19 500 | |
| 7. | járművontatás | 58 500 | |
| 8. | 10 000–22 000 kg össztömegig | ||
| 9. | segélyszolgálat | 23 400 | |
| 10. | járművontatás | 78 000 | |
| 11. | 22 000 kg össztömeg felett | ||
| 12. | segélyszolgálat | 24 400 | |
| 13. | járművontatás | 78 400 | |
| 14. | Pótlékok | ||
| 15. | Éjszakai pótlék (20:00–06:00) | +25% | |
| 16. | Hétvége/ünnepnap / munkaszüneti nap (0–24) | +25% | |
| 17. | Tárolás | ||
| 18. | Járműegységenként, szilárd burkolattal ellátott, őrzött telephelyen naponta | 7 800 |
