A jogszabály mai napon ( 2024.05.26. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2025.I.1. -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

35/2024. (II. 29.) Korm. rendelet

a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény végrehajtásáról

A Kormány

a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 283. § (1) bekezdés 1–20. pontjában, (2)–(4) bekezdésében, (5) bekezdés a) pontjában, (6) bekezdésében, valamint (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 116. alcím tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 117. alcím tekintetében a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 24. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 118. alcím tekintetében a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 26. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 119. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 120. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 121. alcím tekintetében a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdés a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 122. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 123. alcím tekintetében a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 30. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 124. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 125. alcím tekintetében a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 126. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 127. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 128. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 129. alcím tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 130. alcím tekintetében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 132. alcím tekintetében a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 93. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 133. alcím tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 134–136. alcím, a 138. alcím, a 142. alcím, a 146–148. alcím, a 152. alcím, a 153. alcím, a 161. alcím és a 162. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 137. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 30. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 139. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 140. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 141. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontjában, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 283. § (11) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 143. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 1. és 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 144. alcím tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés a), e) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 145. alcím tekintetében a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény 14. § (1) és (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 149. alcím tekintetében a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 74. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 150. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 151. alcím tekintetében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 154. alcím tekintetében a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés 1–4., 6–23., 25–29. és 31–48. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 156. alcím tekintetében az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 157. alcím tekintetében a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 12. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 158. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 32. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 338. § és a 339. § tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 160. alcím tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés 1. és 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvényben (a továbbiakban: Tv.) szabályozott közigazgatási hatósági eljárások (a továbbiakban: idegenrendészeti eljárások) során a magyar állampolgárság érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel vagy egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható.

(2) A magyar állampolgárság fennállását az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárás során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapján vizsgálni köteles.

(3) Kétség esetén, az idegenrendészeti hatóság megkeresése alapján az állampolgársági ügyekben eljáró szerv állapítja meg a magyar állampolgárság fennállását.

MÁSODIK RÉSZ

A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁR RÖVID IDŐTARTAMÚ MAGYARORSZÁGI TARTÓZKODÁSA

1. Beléptetést megelőző ellenőrzés

2. § (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területére történő beléptetését megelőzően ellenőrzi az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) foglalt feltételek fennállását.

(2) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó (a továbbiakban: rövid időtartamú), tervezett tartózkodás céljából történő beutazásához és tartózkodásához nem szükséges a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vízumkódex) 2. cikk 2. pontjában meghatározott engedély (száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum), a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 6. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti úti okmánnyal utazhat be.

(3) A Rendőrség a (2) bekezdésben foglalt feltételtől a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 6. cikk (5) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerint tekinthet el.

3. § Az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendeletre figyelemmel rövid időtartamú, tervezett tartózkodás céljából vízummentes beutazásra és rövid időtartamú tartózkodásra jogosult

a) az a menekültként vagy hontalanként elismert harmadik országbeli állampolgár, aki az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő állam által kiállított úti okmánnyal rendelkezik,

b) a katasztrófa vagy baleset során a segély- vagy mentő légi jármű személyzetének tagjaként szolgálatot teljesítő, továbbá a segítségnyújtásban közreműködő harmadik országbeli állampolgár,

c) az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európa Tanács vagy a Nemzetközi Büntetőbíróság által kiállított úti okmánnyal rendelkező harmadik országbeli állampolgár,

d) a polgári légijármű hajózó személyzetének tagja és a légiutas-kísérő,

e) a tengerhajózási személyzet tagja vagy

f) a nemzetközi belvízi utakon közlekedő úszólétesítmény személyzetének tagja.

2. Kishatárforgalmi engedély

4. § (1) Az 1931/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, nemzetközi szerződés szerinti kishatárforgalmi engedély (a továbbiakban: kishatárforgalmi engedély) iránti kérelmet jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A kishatárforgalmi engedély iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát. Az úti okmány érvényességi ideje nem lehet rövidebb a kérelem benyújtását követő harmincadik naptól számított egy évnél.

(3) A kishatárforgalmi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) egy darab igazolványképet;

b) a nemzetközi szerződésben meghatározott, a határ menti területen található állandó lakóhely igazolására szolgáló okiratot.

5. § A kishatárforgalmi engedélyt az 1. melléklet 2. pontja szerinti formában kell kiállítani.

HARMADIK RÉSZ

A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁR TARTÓS MAGYARORSZÁGI TARTÓZKODÁSA

I. FEJEZET

TARTÓZKODÁSI OKMÁNY ÁTVÉTELÉRE JOGOSÍTÓ VÍZUMOK

3. A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum

6. § A száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó (a továbbiakban: tartós) tervezett magyarországi tartózkodásra jogosító tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadását a harmadik országbeli állampolgár a beutazást megelőzően – erre irányuló külön kérelem előterjesztése nélkül – a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmében kérheti.

4. A vendégbefektetői vízum

7. § (1) A vendégbefektetői vízum iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát.

(2) A vendégbefektetői vízum iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) egy darab igazolványképet, valamint

b) a (3) és (5) bekezdésben meghatározott okiratokat.

(3) A vendégbefektetői vízumkérelemhez a harmadik országbeli állampolgárnak a beutazás és tartózkodás céljának igazolása érdekében mellékelni kell:

a) a Magyar Nemzeti Bank által nyilvántartásba vett ingatlanalap-kezelő vagy a befektetési jegyet forgalmazó igazolását a legalább 250 000 euró összegű, a harmadik országbeli állampolgár nevére kiállított befektetési jegy megvásárlásáról,

b) a Tv. 16. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott lakóingatlanra vonatkozó, ügyvéd által ellenjegyzett, a Tv. 22. § (11) bekezdés a) pontja szerinti, a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló kérelmet tartalmazó adásvételi szerződést,

c) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény igazolását arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár által az oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatása céljából a legalább 1 000 000 euró összegű támogatás a felsőoktatási intézményhez megérkezett, vagy

d) nyilatkozatot arról, hogy a Tv. 16. § (3) bekezdésében szereplő befektetések közül melyiket tervezi a beutazást követő három hónapon belül megvalósítani, és az arra rendelkezésére álló anyagi fedezet igazolására külföldi vagy magyar hitelintézet által kiállított igazolást, amely szerint a Tv.-ben szereplő összeg tartósan rendelkezésére áll.

(4) A Tv. 22. § (11) bekezdés a) pontja szerinti elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja a Magyar Állam. A Magyar Állam a bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom jogáról nem mondhat le.

(5) A (3) bekezdés d) pontjában foglaltak igazolása mellett a rendelkezésre álló pénzösszeg törvényes eredetét hitelt érdemlő módon kell igazolni, így különösen

a) a vagyon, vagyoni értékű jog, vagyoni érték eredetét igazoló közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal; vagy

b) a rendszeres, munkavégzésre irányuló jogviszonyból vagy vállalkozási tevékenységből származó adóköteles jövedelem igazolásával.

(6) A vízumeljárásban a harmadik országbeli állampolgárnak mellékelni kell a valós magyarországi szállásának címét igazoló dokumentumot.

(7) A Tv. 17. § (1) bekezdés d) és g) pontjában foglalt feltétel igazolására az (5) bekezdésben csatolt igazolások elfogadhatóak, vagy azok benyújtását az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) Központi Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: Központi Regionális Igazgatóság) kérheti.

(8) A Központi Regionális Igazgatóság a vendégbefektetői vízum iránti kérelem kiadása érdekében a közbiztonság védelme érdekében a Rendőrség, a nemzetbiztonság védelme érdekében az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ véleményét kéri.

(9) Az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ és a Rendőrség köteles a megkeresésnek tizenöt napon belül eleget tenni. A (8) bekezdésben meghatározott érdek veszélyeztetését megállapító vélemény esetén a Központi Regionális Igazgatóság a kérelmet elutasító döntést hoz.

(10) Ha a megkeresett hatóság a (9) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem tesz eleget a megkeresésnek, a véleményt megadottnak kell tekinteni.

(11) A (3) bekezdés tekintetében a nem euróban történt befektetés esetében a befektetés euróban való értékének meghatározása során a befektetés napján a Magyar Nemzeti Bank által nyilvánosságra hozott árfolyamok alkalmazásával számított értéket kell figyelembe venni.

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

5. A tartózkodási engedély iránti kérelem és mellékletei

8. § (1) A tartózkodási engedély iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát.

(2) A tartózkodási engedély iránti kérelemhez – ha e rendelet másként nem rendelkezik – mellékelni kell:

a) egy darab igazolványképet,

b) a Tv. 17. § (1) bekezdés c)–g) pontjában, EU Kék Kártya kérelem esetén a Tv. 17. § (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat,

c) a harmadik országbeli állampolgár nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kérelem elutasítása esetén vállalja-e a Tv. 111. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint az Európai Unió tagállamai és más schengeni államok területéről történő önkéntes távozást, valamint

d) a szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély, a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély, a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély, a vendégmunkás-tartózkodási engedély vagy a Nemzeti Kártya iránti kérelem benyújtása során a harmadik országbeli állampolgár nyilatkozatát arról, hogy ha a foglalkoztatása a kiadott tartózkodási engedély érvényességi idején belül megszűnik, a tartózkodási engedély érvénytelensége esetén az érvénytelenné válás napját követő 8 napon belül az Európai Unió tagállamai és más schengeni államok területéről önkéntesen távozik a távozás célországát megjelölve.

(3) Ha a tartózkodás körülményeinek tisztázása érdekében szükséges, a Főigazgatóság igazgatósága (a továbbiakban: regionális igazgatóság) a kérelmezőt – a (2) bekezdésben foglaltakon túl – további okiratok csatolására is felhívhatja.

(4) Ha a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásakor a korábbi tartózkodási engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételek nem változtak meg, a kérelmezőnek a változatlan feltételekre vonatkozó okiratokat nem kell ismételten csatolnia. Amennyiben a meghosszabbításra irányuló kérelem elbírálása során kétség merül fel a változatlan feltételek teljesítése vonatkozásában, a regionális igazgatóság új okirat csatolására hívja fel a kérelmezőt.

6. A tartós magyarországi tartózkodás általános feltételei

9. § (1) A harmadik országbeli állampolgár tovább- vagy visszautazása akkor tekinthető biztosítottnak, ha a kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély lejártakor is rendelkezik az általa megjelölt országba történő beutazáshoz vagy a kiindulási országba történő visszautazáshoz szükséges engedélyekkel és érvényes menetjeggyel, illetve az annak megvásárlásához szükséges anyagi eszközökkel vagy jogszerűen használatában lévő közlekedési eszközzel.

(2) A beutazás és a tartózkodás célja akkor tekinthető igazoltnak, ha a kérelmező a Tv. III–VIII. Fejezetében meghatározott valamely konkrét célból kíván Magyarország területén tartós időtartamban tartózkodni, és tartózkodása indokait okirattal is alátámasztja.

(3) A lakhatás feltételével az a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik,

a) aki az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan vagy más, lakhatásra alkalmas ingatlan tulajdonosa, vagy ilyen ingatlan használatára bármely jogcímen jogosult, és

b) akinek az esetében az ingatlanban tartózkodók száma alapján az egy főre jutó lakószoba-terület legalább 6 négyzetméter.

(4) A regionális igazgatóság kivételes méltányosságból a (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek hiányában is biztosítottnak fogadhatja el a harmadik országbeli állampolgár lakhatását.

(5) A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a lakhatást hitelt érdemlő módon kell igazolni, így különösen

a) a kérelmező magyarországi lakásának tulajdonjogát igazoló, harminc napnál nem régebbi tulajdonilap-másolattal;

b) lakásbérleti jogviszonyt igazoló lakásbérleti szerződéssel;

c) lefoglalt és kifizetett szálláshely meglétét igazoló okirattal; vagy

d) a magyar állampolgár vagy Magyarország területén tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel, huzamos tartózkodási jogállással, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerinti tartózkodási kártyával, állandó tartózkodási kártyával, huzamos tartózkodási kártyával rendelkező, illetve menekültként elismert családtagnak a kérelmező lakhatásának biztosítását vállaló, közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatával.

(6) A harmadik országbeli állampolgár a kilencven napot meghaladó tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezettel akkor rendelkezik, ha ő maga vagy részére családtagja a rendelkezésére álló jogszerűen megszerzett jövedelemből, illetve vagyonból megélhetése, lakhatása, kiutazása, valamint szükség esetén egészségügyi ellátása költségeit biztosítani tudja.

(7) A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a megélhetést hitelt érdemlő módon kell igazolni, így különösen

a) magyar fizetőeszközzel vagy magyarországi hitelintézetnél átváltható külföldi fizetőeszközzel;

b) a harmadik országbeli állampolgárt magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál készpénz felvételére jogosító okirattal és a rendelkezésre álló készpénzfedezetre vonatkozó hitelintézeti igazolással;

c) magyarországi kereskedelmi forgalomban elfogadott készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel és a rendelkezésre álló készpénzfedezetre vonatkozó hitelintézeti igazolással;

d) lefoglalt és kifizetett szálláshely és ellátás meglétét igazoló okirattal;

e) megélhetést biztosító magyarországi vagyon, vagyoni értékű jog, vagyoni érték meglétét igazoló közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal;

f) a kérelmező által Magyarország területén folytatni kívánt vagy folytatott jogszerű munkavállalási vagy vállalkozási tevékenységből származó jövedelem igazolásával;

g) külföldről folyósított rendszeres jövedelemről szóló igazolással; vagy

h) a magyar állampolgár vagy Magyarország területén tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel, huzamos tartózkodási jogállással, az Szmtv. szerinti tartózkodási kártyával, állandó tartózkodási kártyával, huzamos tartózkodási kártyával rendelkező, illetve menekültként elismert családtagnak a kérelmező eltartásának és ellátásának biztosítását vállaló, közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatával, valamint a tartást vállaló személy tartási képességét igazoló okirattal.

(8) A Tv. 17. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételnek az a harmadik országbeli állampolgár felel meg, aki Magyarország területén történő tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a következő feltételek valamelyikével:

a) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény alapján

aa) biztosítottnak minősül,

ab) külön megállapodással szerzett jogosultságot a magyar egészségbiztosítás szolgáltatásaira, illetve a részére a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatások finanszírozása nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján rendezett, vagy

ac) egészségügyi szolgáltatásra jogosult;

b) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény hatálya alá tartozó személyekkel azonos módon jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére a nem a társadalombiztosítás keretébe tartozó üzleti baleset- vagy egészségügyi biztosítása alapján;

c) nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján jogosult a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatásokra;

d) a megélhetését igazoló okiratok alapján egészségügyi ellátása költségeit biztosítani képes.

(9) A Tv. 17. § (4) bekezdésében meghatározott feltételnek az a kiskorú harmadik országbeli állampolgár felel meg, aki a szülői hozzájárulást teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt, magyar vagy angol nyelvű fordítással ellátott nyilatkozattal igazolja.

(10) A (9) bekezdés szerinti nyilatkozatnak tartalmaznia kell

a) a kiskorú, a felügyeleti joggal rendelkező személy vagy személyek, illetve az esetleges kísérőnek a Tv. 250. § c) pontja által meghatározott természetes személyazonosító adatait,

b) a kiskorú utazásra jogosító okmányának számát,

c) az utazás célját, helyét, időtartamát, a ki- és a visszautazás várható időpontját,

d) a felügyeleti joggal rendelkező személy vagy személyek akaratnyilvánítását arra vonatkozóan, hogy a kiskorú harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodásához kifejezetten hozzájárul.

10. § (1) A Rendőrség a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területére történő beléptetését megelőzően ellenőrzi a Tv. 17. §-ában foglalt feltételek fennállását.

(2) Ha a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a Tv. 17. §-ában foglalt valamely feltételnek, úgy kell tekinteni, hogy rövid időtartamú, tervezett tartózkodás céljából kíván Magyarország területére beutazni, és meg kell vizsgálni, hogy a Vízumkódexben előírt, a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra vonatkozó beutazási és tartózkodási feltételeknek megfelel-e.

7. Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás

11. § (1) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállítása

a) a Tv. 20. § (1) bekezdés a), b), h) és i) pontjában meghatározott esetekben az idegenrendészeti ügyben eljáró regionális igazgatóság,

b) a Tv. 20. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a harmadik országbeli állampolgár magyarországi szálláshelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes regionális igazgatóság,

c) a Tv. 20. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a szülő magyarországi szálláshelye vagy lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság,

d) a Tv. 20. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság,

e) a Tv. 20. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a Rendőrség,

f) a Tv. 20. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott esetben az úti okmányt visszatartó, illetve visszavonó regionális igazgatóság,

g) a Tv. 20. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a kijelölt tartózkodási hely szerint illetékes regionális igazgatóság vagy a Rendőrség,

h) a Tv. 20. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott esetben a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóság

hatáskörébe tartozik.

(2) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényét veszti, ha a harmadik országbeli állampolgár az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállítására alapul szolgáló eljárás eredményeként tartózkodási engedélyt, ideiglenes tartózkodási kártyát vagy nemzeti tartózkodási kártyát kap.

III. FEJEZET

A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁR VÁLLALKOZÓ

8. A vendég-önfoglalkoztató

12. § (1) Vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodás esetén a tartós tartózkodás célja az alábbiakkal igazolható:

a) egyéni vállalkozói nyilvántartási számmal;

b) mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal;

c) a gazdasági tevékenységre vonatkozó részletes nyilatkozattal;

d) magánszemélyként kötött megbízási, vállalkozási vagy felhasználási szerződéssel; vagy

e) más, hitelt érdemlő módon.

(2) Ha a harmadik országbeli állampolgár gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy (a továbbiakban együtt: gazdasági társaság) vezető tisztségviselőjeként végzi a tevékenységét, a vendég-önfoglalkoztatásra irányuló tartózkodási cél akkor tekinthető igazoltnak, ha

a) a gazdasági társaság legalább hat hónapja folyamatosan, megszakítás nélkül jogszerűen legalább öt magyar állampolgárt vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyt ténylegesen foglalkoztat teljes munkaidőben, vagy

b) a kérelmező harmadik országbeli állampolgár tartózkodása Magyarország területén a gazdasági társaság működése szempontjából elengedhetetlen, és a kérelemhez csatolt, a gazdasági tevékenységre vonatkozó részletes nyilatkozata alapján valószínűsíthető, hogy a gazdasági társaság a kérelmező megélhetését is biztosító bevételt fog elérni.

(3) A gazdasági tevékenységre vonatkozó részletes nyilatkozatban foglaltakat hitelt érdemlő módon kell igazolni, így különösen vállalkozási szerződés, megbízási szerződés, megállapodás, értékesítésre, beszerzésre vonatkozó szerződés csatolásával.

(4) A vendég-önfoglalkoztatásra irányuló tartós tartózkodási cél az (1) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi hitelt érdemlő irattal igazolható, amely alapján:

a) a törvényi feltételnek megfelelően nyilvántartásba vett egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozásból származó éves jövedelem meghaladja a mindenkori minimálbér huszonnégyszeresét és nem áll fenn adó- és járuléktartozása, valamint

b) az általa vezetett gazdasági társaság adó- és járuléktartozással nem rendelkezik, végrehajtási-felszámolási eljárással nem érintett, és valamennyi munkavállaló tekintetében a gazdasági társaság az idegenrendészeti hatóság irányába bejelentési, illetve adó- és járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott feltételeket a kérelmező az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti adóhatósági igazolással vagy a járulékfizetésről kiállított igazolással igazolja, valamint azokat az idegenrendészeti hatóság a rendelkezésére álló nyilvántartásokban ellenőrzi.

(6) A vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti hatóság által meghatározott rendszeres jelentkezési kötelezettségének az idegenrendészeti ügyindítási felületen keresztül, az erre a célra rendszeresített nyilatkozat kitöltésével és megküldésével tesz eleget. Amennyiben ennek lehetőségét az idegenrendészeti hatóság biztosítja, a jelentkezési kötelezettség az erre a célra biztosított applikáció igénybevételével történő bejelentkezéssel is teljesíthető.

(7) A (6) bekezdés szerinti bejelentés teljesítését, illetve az abban foglaltakat az idegenrendészeti hatóság ellenőrzi.

(8) Ha a harmadik országbeli állampolgár a (6) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése során valótlan tényt, körülményt közöl, az eljáró idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély Tv. 226. § (1) bekezdése szerinti visszavonására irányuló eljárás, illetve a tartózkodási engedély meghosszabbítására irányuló kérelem elbírálása során értékeli.

9. A vendégbefektető

13. § (1) A Tv. 22. § (7) bekezdésében foglalt igazolás során mellékelni kell:

a) a Magyar Nemzeti Bank által nyilvántartásba vett ingatlanalap-kezelő vagy a befektetési jegy forgalmazójának igazolását a 250 000 euró összegű, a harmadik országbeli állampolgár nevére kiállított befektetési jegy megvásárlásáról,

b) a Tv. 16. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott lakóingatlanra vonatkozó, ügyvéd által ellenjegyzett, a Tv. 22. § (11) bekezdés a) pontja szerinti, a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló kérelmet tartalmazó adásvételi szerződést, vagy

c) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény igazolását arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár által az oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatása céljából a legalább 1 000 000 euró összegű támogatás a felsőoktatási intézményhez megérkezett.

(2) A Tv. 22. § (11) bekezdés a) pontja szerinti elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja a Magyar Állam. A Magyar Állam a bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom jogáról nem mondhat le.

(3) Ha a tartós tartózkodás célja a vendégbefektetői tartózkodási engedély megszerzése, a Központi Regionális Igazgatóság ellenőrzi

a) a vendégbefektetői vízum eljárásban a nemzetgazdasági érdek alátámasztására csatolt okiratokat,

b) a harmadik országbeli állampolgár idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen beküldött Tv. 22. § (7) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség szerint csatolt okiratait.

(4) A Tv. 22. § (9) bekezdésében foglalt feltétel igazolására a Központi Regionális Igazgatóság kérheti

a) a Magyar Nemzeti Banktól a felügyeleti adatszolgáltatás keretében begyűjtött adatai alapján történő tájékoztatását arról, hogy az érintett ingatlanalapok befektetéseinek nettó eszközértéke a magyarországi és a külföldi befektetések arányában a lakás funkciójú ingatlan befektetések között százalékos arányban az egyes befektetési alapoknál hogyan oszlik meg,

b) az ingatlan-alapkezelőtől az egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítványát vagy annak igazolását, hogy a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 3. § 28. pontja szerinti jegyzéken szerepel.

(5) A Központi Regionális Igazgatóság a Tv. 22. § (11) bekezdésében foglalt feltételek teljesítését az ingatlan-nyilvántartásban évente ellenőrzi.

(6) A Tv. 22. § (12) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítéséhez a harmadik országbeli állampolgár mellékelni köteles

a) a törvényben meghatározott ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegyben bekövetkezett változásról szóló igazolást,

b) a tulajdonában álló ingatlan terheit vagy tulajdonjogát érintő változásokat igazoló, ügyvéd által ellenjegyzett okiratot.

(7) A vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban, ha a befektetés célja legalább 500 000 euró összegnek megfelelő értékű, természetben Magyarország földrajzi területén található, az ingatlan-nyilvántartásban helyrajzi szám szerint nyilvántartott per-, teher- és igénymentes lakóingatlanban tulajdoni illetőség megszerzése volt, a Központi Regionális Igazgatóság igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt rendel ki annak a szakkérdésnek a megállapítására, hogy az ingatlan tényleges forgalmi értéke és a kérelem szerinti vételár között mutatkozik-e feltűnő értékaránytalanság.

(8) Az (1) bekezdés tekintetében a nem euróban történt befektetés esetében a befektetés euróban való értékének meghatározása során a befektetés napján a Magyar Nemzeti Bank által nyilvánosságra hozott árfolyamok alkalmazásával számított értéket kell figyelembe venni.

IV. FEJEZET

A VENDÉGMUNKÁS

10. A szezonális vendégmunkás

14. § (1) Ha a beutazás és tartózkodás célja szezonális munkavállalás, a tartós tartózkodás céljának fennállása a foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodással vagy a foglalkoztatási jogviszonyt igazoló okirattal igazolható.

(2) Ha a beutazás és tartózkodás célja szezonális munkavállalás, a megfelelően biztosított magyarországi szálláshely igazolásához a 9. § (5) bekezdésében felsorolt irat tartalmazza

a) a szálláshelyen a harmadik országbeli állampolgár kérelmének benyújtásakor elszállásolt személyek számát,

b) a szálláshelyen a harmadik országbeli állampolgár elszállásolásának ideje alatt elszállásolt, illetve elszállásolható további személyek számát,

c) a szállásadó nyilatkozatát – figyelemmel a 9. § (3) bekezdésében foglaltakra is – arról, hogy a szálláshely a harmadik országbeli állampolgár lakhatására alkalmas.

(3) Ha a szezonális vendégmunkás szálláshelyét a foglalkoztató biztosítja, a magyarországi szálláshely kizárólag akkor tekinthető igazoltnak, ha

a) a bérleti szerződés vagy azzal egyenértékű dokumentum egyértelműen feltünteti a szállás bérleti feltételeit,

b) a szezonális vendégmunkás béréhez és a szállás minőségéhez képest a bérleti díj nem aránytalanul magas, és

c) a szállás megfelel az általános egészségügyi és biztonsági előírásoknak.

(4) A szezonális vendégmunkás szálláshelyét kizárólag akkor biztosíthatja a foglalkoztató, ha a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül vele szemben nem került megállapításra a (3) bekezdés a), b) vagy c) pontjában foglalt feltételek hiánya.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak irányadók a szezonális vendégmunkás rövid távú tartózkodása esetén is.

11. Vendégmunkás foglalkoztatása beruházás megvalósítása érdekében

15. § (1) A beruházás megvalósítása céljából kiadott munkavállalási célú tartózkodás esetén a tartós tartózkodás célja foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodással vagy a foglalkoztatási jogviszonyt igazoló okirattal igazolható.

(2) A foglalkoztatás a vonatkozó jogszabályokkal összhangban bármely munka- vagy foglalkoztatási formát magában foglaló, munkavégzésre irányuló jogviszony alapján történő, valamely munkáltató javára vagy irányítása alatt végzett tevékenység.

(3) A beruházás megvalósítása céljából kiadott munkavállalási célú tartózkodási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a foglalkoztató – amelynek javára vagy irányítása alatt a foglalkoztatásra sor kerül (a továbbiakban: munkáltató) – részére kiállított előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyást, és

b) a külgazdasági ügyekért felelős miniszter által kiállított igazolást a beruházás megvalósítása érdekében kötött megállapodásról vagy a támogatási ajánlat elfogadásáról. * 

(4) A beruházás megvalósítása céljából kiadott munkavállalási célú tartózkodási engedély kérelmezése során a magyarországi szálláshely a Tv. 26. §-ában meghatározottaknak történő megfelelése igazolására a foglalkoztató mellékelni köteles

a) a szálláshely létesítésére vonatkozó hatósági engedélyt, és

b) annak igazolását, hogy az ingatlan hány fő elhelyezésére alkalmas.

(5) A (4) bekezdésben foglalt igazolások valóságtartalmát a regionális igazgatóság helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizheti.

12. A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély

16. § (1) A foglalkoztatási célú tartós tartózkodás célja foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodással vagy a foglalkoztatási jogviszonyt igazoló okirattal igazolható.

(2) Ha a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély kiadására a Tv. 28. § (2) bekezdése alapján kerül sor, akkor az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell a tartózkodási engedély kiadására vagy meghosszabbítására irányuló kérelemhez a magyarországi foglalkoztató és a harmadik országban letelepedett foglalkoztató közötti megállapodást, amely a harmadik országbeli állampolgár munkavállaló magyarországi munkavégzésére irányul.

17. § (1) A Tv. 28. § (3) bekezdése szerinti harmadik ország olyan ország lehet,

a) amellyel az Európai Unió vagy Magyarország visszafogadási megállapodást kötött, kivéve, ha a megállapodást kötő harmadik ország azt ténylegesen nem alkalmazza, vagy

b) amely az e rendelet szerinti határidőben kinyilvánítja arra irányuló szándékát, hogy Magyarországgal visszafogadási megállapodást köt.

(2) A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter a Védelmi Tanács részére készített előterjesztésében az (1) bekezdés szerinti körülményekről tájékoztatást ad.

13. A vendégmunkás-tartózkodási engedély

18. § (1) A vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadására vagy meghosszabbítására irányuló eljárásban a tartós tartózkodás célja foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodással vagy a foglalkoztatási jogviszonyt igazoló okirattal igazolható.

(2) A Tv. 31. § (10) bekezdése szerinti adatrögzítést a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság végzi el.

19. § (1) A Tv. 30. § (1) bekezdés c) pontja szerinti harmadik ország olyan ország lehet,

a) amellyel az Európai Unió vagy Magyarország visszafogadási megállapodást kötött, kivéve, ha a megállapodást kötő harmadik ország azt ténylegesen nem alkalmazza, vagy

b) amely az e rendelet szerinti határidőben kinyilvánítja arra irányuló szándékát, hogy Magyarországgal visszafogadási megállapodást köt.

(2) A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter a Védelmi Tanács részére készített előterjesztésében az (1) bekezdés szerinti körülményekről tájékoztatást ad.

14. A regisztrációs és foglalkoztatási díj

20. § (1) A Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: BFKH) a regisztrációs díj fizetésére kötelezett kedvezményes foglalkoztatóról, valamint minősített kölcsönbeadóról nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartásba vételt a kedvezményes foglalkoztató, valamint minősített kölcsönbeadó a harmadik országbeli állampolgár vendégmunkás-tartózkodási engedély iránti kérelmének benyújtását megelőzően kéri.

(3) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a BFKH-hoz kell benyújtani, a kérelem tartalmazza

a) a foglalkoztató megnevezését, szervezeti formáját, székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát,

b) a képviseletre jogosult személy nevét és elérhetőségeit és

c) a foglalkoztató nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a Tv. 30. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti kedvezményes foglalkoztató vagy a minősített kölcsönbeadói nyilvántartásba vételről és tevékenységről szóló 226/2022. (VI. 28.) Korm. rendelet szerinti minősített kölcsönbeadó.

(4) A regisztrációs díj mértéke ötmillió forint, amelyet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára kell befizetni.

(5) A BFKH a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül – tizenöt napos határidő tűzésével – felhívja a foglalkoztatót a regisztrációs díj megfizetésére. A regisztrációs díj meg nem fizetése esetén a BFKH a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet elutasítja.

(6) A regisztrációs díjat újra meg kell fizetni, ha a foglalkoztató ismételten kedvezményes foglalkoztatónak vagy minősített kölcsönbeadónak minősül és ezért a BFKH újra nyilvántartásba veszi.

21. § (1) A BFKH által vezetett nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a nyilvántartásba vételről szóló határozat száma, kelte,

b) a kedvezményes foglalkoztató, valamint minősített kölcsönbeadó neve, szervezeti formája, székhelye, adószáma.

(2) A kedvezményes foglalkoztató, valamint a minősített kölcsönbeadó a bejegyzett adatok változásáról a BFKH-t a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül tájékoztatja.

(3) A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter a nyilvántartásba vett kedvezményes foglalkoztatókról, valamint minősített kölcsönbeadókról nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást (a továbbiakban: országos nyilvántartás) vezet az (1) bekezdésben meghatározott adattartalommal. A BFKH haladéktalanul gondoskodik a nyilvántartásba vett kedvezményes foglalkoztatók, valamint minősített kölcsönbeadók adatainak az országos nyilvántartásban való rögzítéséről és a Főigazgatóság értesítéséről.

22. § (1) A foglalkoztató jelen rendeletben meghatározott nyilvántartásba vételének évét követő naptári évtől fogva évente egy összegben a BFKH által megállapított foglalkoztatási díjat köteles fizetni.

(2) A foglalkoztatási díj kiszabása a Főigazgatóság BFKH részére történő adatszolgáltatásán alapul.

(3) A BFKH tárgyév január 20. napjáig megkereséssel él a Főigazgatóság irányába annak érdekében, hogy a nyilvántartásba vett foglalkoztatók vonatkozásában a tárgyévet megelőző naptári évben hány darab vendégmunkás-tartózkodási engedély került kiadásra, illetve meghosszabbításra. A Főigazgatóság az adatokat legkésőbb március 31-ig küldi meg a BFKH részére.

(4) A foglalkoztatási díj mértéke – az adott foglalkoztató vonatkozásában – a tárgyévet megelőző naptári évben kiadott, illetve meghosszabbított vendégmunkás-tartózkodási engedélyek száma szorozva hatvanezer forinttal.

(5) A foglalkoztatási díj a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot kétharmad, a BFKH-t egyharmad arányban illeti meg.

(6) A nyilvántartásban szereplő foglalkoztatók a foglalkoztatási díjat a BFKH felhívásától számított tizenöt napon belül – a felhívásban foglaltaknak megfelelően – kötelesek megfizetni.

(7) Ha a foglalkoztató a BFKH által megállapított összegnél magasabb díjat fizetett, akkor a befizetési bizonylattal vagy annak másolatával kérheti a befizetett díj vagy a díjtöbblet tárgyévben történő visszatérítését. A BFKH a visszatérítési igényt ellenőrzi, és a díjtöbbletet visszatéríti, vagy dönt a visszatérítés megtagadásáról.

(8) Ha a foglalkoztató a (6) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem fizeti meg a foglalkoztatási díjat, a BFKH a foglalkoztatót törli a nyilvántartásból és gondoskodik a meg nem fizetett díj behajtásáról.

(9) A BFKH 30 napon belül törli a nyilvántartásból a foglalkoztatót, ha

a) jogutód nélkül megszűnt,

b) a foglalkoztató azt kéri,

c) a foglalkoztató nem felel meg a Tv. 30. § (2) bekezdésében foglaltaknak.

(10) A foglalkoztató nyilvántartásból törlése nem mentesít a kiszabott díj megfizetése alól.

V. FEJEZET

MAGAS KOMPETENCIÁVAL RENDELKEZŐ HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁR TARTÓZKODÁSA

15. Magas képzettségű munkavállaló tartózkodása – a Magyar Kártya

23. § (1) A Magyar Kártya kiadására vagy meghosszabbítására irányuló eljárásban a tartós tartózkodás célja a foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár munkavállaló között létrejött felsőfokú szakmai képesítést igénylő munkavállalás céljából kötött előzetes megállapodással vagy érvényes munkaszerződéssel igazolható.

(2) A Magyar Kártya iránti kérelemhez mellékelt, a foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodás vagy munkaszerződésben szereplő munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szakmai képesítés a felsőfokú végzettséget vagy szakképzettséget igazoló okirattal igazolható.

(3) Ha a Magyar kártya kérelmezésére a Tv. 36. § (5) bekezdés b)–d) pontjában foglalt harmadik országbeli állampolgár részére kerül sor, a beutazás és tartózkodás célja a foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodással vagy a foglalkoztatási jogviszonyt igazoló okirattal igazolható.

(4) A Tv. 36. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az (1) bekezdésben foglalt okirat mellett a regionális igazgatóság a vezető tisztségviselő által vezetett, a Tv. 36. § (3) bekezdés b) pontja szerinti gazdasági társaság működésének alátámasztására további okiratot kérhet a 12. § (1)–(4) bekezdésében foglaltak szerint.

(5) Ha a Magyar Kártya kiadására a Tv. 36. § (4) bekezdése alapján kerül sor, akkor az (1) bekezdésben foglalt okirat mellett mellékelni kell a Magyar Kártya kiadására vagy meghosszabbítására irányuló kérelemhez a magyarországi foglalkoztató és a harmadik országban letelepedett foglalkoztató közötti megállapodást, amely a harmadik országbeli állampolgár munkavállaló magyarországi munkavégzésére irányul.

16. Magas képzettségű munkavállaló európai uniós szabályok alapján történő tartózkodása – az EU Kék Kártya

24. § (1) Az EU Kék Kártya kiadására vagy meghosszabbítására irányuló eljárásban a tartós tartózkodás céljának fennállása a foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár munkavállaló között létrejött, magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás (olyan személy foglalkoztatása legalább a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módjáról szóló jogszabályban meghatározott mértékű ellenérték fejében, aki rendelkezik a munkavégzéshez szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel vagy jogszabály szerinti, meghatározott idejű releváns magas szintű szakmai képzettséggel) céljából – legalább hat hónapos határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére – kötött előzetes megállapodással vagy érvényes munkaszerződéssel igazolható.

(2) Az eljáró hatóság az EU Kék Kártya kérelmezésére irányuló eljárás során magas szintű szakmai képzettségként veszi figyelembe az olyan tudást, készségeket és kompetenciákat, amelyeket a felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel összehasonlítható olyan szakmai tapasztalat igazol, amely a munkaszerződésben vagy a kötelező érvényű állásajánlatban meghatározott szakma vagy ágazat terén releváns, és amelyet jogszabályban meghatározott időszak alatt szereztek.

(3) A harmadik országbeli állampolgár a (2) bekezdésben foglaltakat hitelt érdemlő dokumentummal igazolja.

(4) Az EU Kék Kártya iránti kérelemhez mellékelt, a foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodás vagy munkaszerződésben szereplő munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szakmai képesítés a felsőfokú végzettséget vagy szakképzettséget igazoló okirattal igazolható.

(5) Az (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében meghatározott foglalkozások esetében az ott meghatározott idejű releváns szakmai tapasztalatot az EU Kék Kártya kérelmezése szempontjából magas szintű szakmai képzettségnek kell tekinteni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti szakmai tapasztalat az érintett foglalkozás tényleges és jogszerű gyakorlását alátámasztó, illetve annak időtartamát bizonyító okirattal igazolható.

(7) Az EU Kék Kártya kiadására és meghosszabbítására irányuló eljárásban a megélhetést igazoltnak kell tekinteni, ha a harmadik országbeli állampolgár munkabérének mértéke a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter közleményében meghatározott havi bruttó munkabért eléri vagy meghaladja.

(8) Az EU Kék Kártya kiadására és meghosszabbítására irányuló eljárásban a megélhetés nem tekinthető biztosítottnak, ha a harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik elegendő anyagi forrással önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátó rendszerére.

(9) Nem rendelkezik elegendő anyagi forrással az a személy, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.)

a) 32/B. § (1) bekezdése alapján időskorúak járadékában,

b) 33. §-a alapján aktív korúak ellátásában, vagy

c) 43/B. §-a alapján ápolási díjban

három hónapnál hosszabb ideig részesül.

(10) A (9) bekezdést nem lehet alkalmazni a Tv. 230. § (2) bekezdés e) és f) pontja szerinti feltételek megvalósulása esetén.

(11) A Tv. 37. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételnek az a harmadik országbeli állampolgár felel meg, aki rendelkezik a 9. § (8) bekezdésében meghatározott feltételekkel.

25. § A Tv. 38. §-a szerinti esetben az EU Kék Kártya kérelemre vonatkozó idegenrendészeti eljárással kapcsolatban az Európai Unió érintett tagállamai illetékes hatóságainak tájékoztatását és az ilyen ügyekben történő együttműködést nemzeti kapcsolattartóként a Főigazgatóság végzi.

26. § (1) Az Európai Unió tagállama által magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár az EU Kék Kártya iránti kérelmet az abban meghatározott feltételeket igazoló okiratok csatolásával egyidejűleg legkésőbb a beutazástól számított harminc napon belül nyújthatja be.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tárgyában indult eljárásban hozott érdemi döntésről az idegenrendészeti hatóság értesíti az Európai Unió azon tagállamának kijelölt hatóságát, amely a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedélyt kiállította.

17. Vállalaton belüli áthelyezés

27. § (1) A vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a Tv. 17. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállása a harmadik országbeli állampolgár és a harmadik országban letelepedett vállalkozás között fennálló munkaszerződéssel vagy megbízólevéllel igazolható, amely tartalmazza, hogy a vállalaton belüli áthelyezés időpontját közvetlenül három hónapos folyamatos munkaviszony előzte meg ugyanazon a vállalkozáson vagy vállalkozáscsoporton belül.

(2) A vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély kiadására irányuló kérelemhez – a 8. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak mellett – mellékelni kell:

a) a magyarországi fogadó szervezet és a harmadik országban letelepedett vállalkozás ugyanahhoz a vállalkozáshoz vagy vállalkozáscsoporthoz való tartozását igazoló iratot,

b) a vezető állású munkavállaló vagy szakértő esetén a felsőfokú végzettséget vagy szakképzettséget, gyakornok-munkavállaló esetén a felsőfokú végzettséget igazoló okiratot,

c) a magyarországi fogadó szervezet által kiállított nyilatkozatot, amely szerint a vezető állású munkavállaló vagy szakértő rendelkezik a vállalaton belüli áthelyezéshez szükséges tapasztalattal, és

d) a vállalaton belüli áthelyezés során az Európai Unió tagállamaiban eltölteni kívánt időtartamra vonatkozó, a harmadik országban letelepedett vállalkozás által kiállított nyilatkozatot azon feltétel igazolására, hogy az Európai Unió tagállamai területén történő tartózkodás tekintetében Magyarországon a leghosszabb a vállalaton belüli áthelyezés időtartama.

(3) A vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a megélhetés nem tekinthető biztosítottnak, ha a harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik elegendő anyagi forrással önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére.

(4) Nem rendelkezik elegendő anyagi forrással az a személy, aki a Szoctv.

a) 32/B. § (1) bekezdése alapján időskorúak járadékában,

b) 33. §-a alapján aktív korúak ellátásában vagy

c) 43/B. §-a alapján ápolási díjban

három hónapnál hosszabb ideig részesül.

(5) A Tv. 41. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételnek az a harmadik országbeli állampolgár felel meg, aki rendelkezik a 9. § (8) bekezdésében meghatározott feltételekkel.

(6) A vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárás során az összevont engedély (olyan tartózkodási engedély, amely a harmadik országbeli állampolgárt Magyarország területén meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítésére és tartózkodásra jogosítja) kiadásáig a harmadik országbeli állampolgár haladéktalanul értesíti az illetékes regionális igazgatóságot a kérelemhez mellékelt okiratok tartalmában bekövetkezett változásról.

28. § (1) A vállalaton belüli áthelyezés céljából hosszú távú – a vállalaton belül áthelyezett személyt a második tagállam területén tartózkodásra és munkavállalásra törvényben meghatározott feltételek szerint feljogosító – mobilitási engedélyre irányuló kérelmet az abban meghatározott feltételeket igazoló okiratok csatolásával egyidejűleg legkésőbb

a) a hosszú távú mobilitás megkezdése előtt 20 nappal vagy

b) a Tv. 12. § (2) bekezdése szerinti tartózkodás lejárta előtt 20 nappal

kell benyújtani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tárgyában indult eljárásban hozott érdemi döntésről az idegenrendészeti hatóság értesíti az Európai Unió azon tagállamának kijelölt hatóságát, amely a vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedélyt kiállította.

29. § A Tv. 12. § (2) bekezdésében foglalt esetben a fogadó szervezet a Tv. 145. § (11) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon teljesíti, amely szerv a bejelentést követően haladéktalanul, a következő adatok közlésével értesíti a munkavégzés helye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal):

a) a harmadik országbeli állampolgár életkora, iskolai végzettsége, állampolgársága, munkakörének FEOR száma, a foglalkoztatási jogviszony formája;

b) a Magyarországon teljesítendő vállalaton belüli áthelyezés tervezett időtartama;

c) a fogadó szervezet megnevezése, székhelye, telephelye, adószáma, statisztikai törzsszáma.

18. A kutató tartózkodása

30. § Ha a beutazás és tartózkodás célja kutatás, a harmadik országbeli állampolgár a tartós tartózkodás céljának fennállását jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodással igazolhatja.

31. § (1) A kutatói rövid távú mobilitási értesítés benyújtásakor a harmadik országbeli állampolgárnak be kell mutatnia érvényes úti okmányát és az első tagállam által kiállított érvényes kutatási célú tartózkodási engedélyét.

(2) A regionális igazgatóság a kutatói rövid távú mobilitási értesítés elfogadásáról a 4. melléklet szerinti kutatói rövid távú mobilitási igazolást állít ki.

32. § A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelemhez a kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát és az első tagállam által kiállított érvényes kutatási tartózkodási engedélyét.

33. § (1) A kutatói rövid távú mobilitási értesítést előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kutató első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagjának a kutatói rövid távú mobilitási értesítés benyújtásakor be kell mutatnia az első tagállam által kiállított érvényes tartózkodási engedélyét.

(2) A kutatói rövid távú mobilitási értesítést előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kutató első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagjának a kutatói rövid távú mobilitási értesítésének elfogadásáról a regionális igazgatóság a 4. melléklet szerinti kutatói rövid távú mobilitási igazolást állít ki.

34. § A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kutató első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagjának a kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmének benyújtásakor be kell mutatnia az első tagállam által kiállított érvényes tartózkodási engedélyét.

35. § (1) A kutatók és családtagjaik Európai Unión belüli mobilitásának engedélyezésére, illetve igazolására vonatkozó idegenrendészeti eljárásokkal kapcsolatban az érintett tagállamok illetékes hatóságainak tájékoztatását és az ilyen ügyekben történő együttműködést nemzeti kapcsolattartóként a Főigazgatóság végzi.

(2) A regionális igazgatóság az általa a kutató, illetve a kutató családtagja által előterjesztett rövid távú mobilitási értesítés vonatkozásában emelt kifogásról az értesítést előterjesztő harmadik országbeli állampolgár tájékoztatásával egyidejűleg írásban tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti nemzeti kapcsolattartó pontot.

(3) A nemzeti kapcsolattartó pont a mobilitási értesítésekkel szemben emelt kifogásról az (1) bekezdés szerinti tájékoztatását követően írásban, elektronikus úton, haladéktalanul értesíti a tartózkodási engedélyt kiadó tagállam nemzeti kapcsolattartó pontját, illetve továbbítja az ilyen kifogást emelő tagállam nemzeti kapcsolattartójától erre vonatkozóan kapott értesítést a tartózkodási engedélyt kiadó regionális igazgatóságnak.

36. § (1) Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély iránti kérelem előterjesztésekor a harmadik országbeli állampolgár kutatónak mellékelnie kell:

a) egy darab igazolványképet,

b) a Tv. 17. § (1) bekezdés a) és f)–i) pontjában foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat,

c) hitelt érdemlő igazolást arra vonatkozóan, hogy állást keres vagy vállalkozást indít Magyarországon, valamint

d) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kérelem elutasítása esetén vállalja a Tv. 111. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint az Európai Unió tagállamai és más schengeni államok területéről történő önkéntes távozást.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt igazolásnak minősül:

a) az illetékes állami foglalkoztatási szervnél szolgáltatást kérőként történő nyilvántartásba vételről kiállított igazolás,

b) valamely Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság cégszerűen aláírt igazolása, amely szerint a harmadik országbeli állampolgár tényleges foglalkoztatását a kérelem benyújtását követő három hónapon belül megkezdi.

(3) Ha a kérelem előterjesztésekor a kutató szervezet által a kutatási tevékenység befejezéséről kiállított igazolás nem áll a harmadik országbeli állampolgár rendelkezésére, az idegenrendészeti hatóság ezen irat pótlására – legalább húsznapos határidő tűzésével – felhívja a harmadik országbeli állampolgárt.

(4) Az idegenrendészeti hatóság a vállalkozásindításra irányuló tartózkodási cél vonatkozásában adatot igényel a Tv. 276. § (1) bekezdés e) pontja szerint és ellenőrzi, hogy a cégben a harmadik országbeli állampolgár ügyvezetőként vagy a cég képviseletére jogosult tagként került feltüntetésre vagy bejegyzés alatt van.

19. A Nemzeti Kártya

37. § A Nemzeti Kártya kiadására vagy meghosszabbítására irányuló eljárásban a tartós tartózkodás célja a foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodással vagy a foglalkoztatási jogviszonyt igazoló okirattal igazolható.

VI. FEJEZET

EGYÉB TARTÓZKODÁSI JOGCÍMEK

20. A hallgató, tanuló tartózkodása tanulmányok folytatása céljából

38. § (1) Ha a beutazás és tartózkodás célja tanulmányok folytatása, a harmadik országbeli állampolgár a tartós tartózkodás céljának fennállását

a) a képzést végző oktatási intézmény felvételi igazolásával,

b) tanulói vagy hallgatói jogviszonyt igazoló okirattal vagy

c) más, hitelt érdemlő módon

igazolhatja.

(2) Előkészítő képzésen történő részvétel esetén a tanulmányok folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély tanulmányok folytatása céljából csak akkor hosszabbítható meg, ha a harmadik országbeli állampolgár az előkészítő képzést követően Magyarországon államilag elismert felsőoktatási intézménybe vagy Magyarország területén engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézménybe felvételt nyert.

(3) A tanulmányok folytatásához szükséges megfelelő nyelvismeretet a harmadik országbeli állampolgár

a) nyelvtudást igazoló hivatalos nyelvvizsga-bizonyítvánnyal,

b) idegen nyelven végzett tanulmányokat tanúsító hivatalos bizonyítvánnyal vagy

c) más, hitelt érdemlő módon

igazolhatja.

(4) A köznevelési vagy a felsőoktatási intézmény által kirótt díj megfizetésére irányuló kötelezettség teljesítését a harmadik országbeli állampolgár a fogadó intézmény által kiállított igazolással igazolhatja.

(5) A regionális igazgatóság a tanulmányok folytatása céljából kiadott tartózkodási engedélyt az 1. melléklet 2. pontja szerinti formában és adattartalommal állítja ki.

(6) Ha a tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedély olyan harmadik országbeli állampolgár részére kerül kiállításra, aki magyar állami ösztöndíj vagy a felsőoktatásért felelős miniszter által biztosított rendszeres tanulmányi támogatás keretében folytatja tanulmányait Magyarországon, a regionális igazgatóság a tanulmányok folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély hátoldali megjegyzés rovatát az 1. melléklet 6. pont 6.2. alpont 6.2.14. pontja szerint tölti ki.

39. § (1) A harmadik országbeli állampolgárnak a tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelméhez csatolnia kell az oktatási intézmény által kiállított igazolást a tanulmányi előrehaladásáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolásnak tartalmaznia kell, hogy az adott felsőoktatási képzés – a jogszabályok, valamint a képzési és kimeneti követelmények alapján – hány féléves, a külföldi hány aktív félévvel rendelkezik az adott képzésen, és melyek ezek a félévek.

(3) Annak ellenőrzésére, hogy a harmadik országbeli állampolgár a képzési és kimeneti követelmények szerinti tanulmányi idő másfélszerese alatt megszerezheti az oklevelet, az idegenrendészeti hatóság megkeresheti a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervet. A megkeresett szerv tájékoztatást nyújt a harmadik országbeli állampolgár tanulmányainak előrehaladásáról.

40. § (1) A hallgatói mobilitási értesítés benyújtásakor a harmadik országbeli állampolgárnak be kell mutatnia érvényes úti okmányát és az első tagállam által kiállított érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedélyét.

(2) A regionális igazgatóság a hallgatói mobilitási értesítés elfogadásáról a 4. melléklet 7–9. pontja szerinti rövid távú mobilitási igazolást állít ki.

41. § A hallgatói mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelemhez a kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát és az első tagállam által kiállított érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedélyét.

42. § (1) A hallgatók Európai Unión belüli mobilitásának engedélyezésére, illetve igazolására vonatkozó idegenrendészeti eljárásokkal kapcsolatban az érintett tagállamok illetékes hatóságainak tájékoztatását és az ilyen ügyekben történő együttműködést nemzeti kapcsolattartóként a Főigazgatóság végzi.

(2) A regionális igazgatóság az általa a hallgató által előterjesztett rövid távú mobilitási értesítés vonatkozásában emelt kifogásról az értesítést előterjesztő harmadik országbeli állampolgár tájékoztatásával egyidejűleg írásban tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti nemzeti kapcsolattartó pontot.

(3) A nemzeti kapcsolattartó pont a mobilitási értesítésekkel szemben emelt kifogásról az (1) bekezdés szerinti tájékoztatását követően írásban, elektronikus úton, haladéktalanul értesíti a tartózkodási engedélyt kiadó tagállam nemzeti kapcsolattartó pontját, illetve továbbítja az ilyen kifogást emelő tagállam nemzeti kapcsolattartójától erre vonatkozóan kapott értesítést a tartózkodási engedélyt kiadó regionális igazgatóságnak.

43. § (1) Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély iránti kérelem előterjesztésekor a harmadik országbeli állampolgár hallgatónak mellékelnie kell

a) egy darab igazolványképet,

b) a Tv. 17. § (1) bekezdés a) és f)–i) pontjában foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat,

c) hitelt érdemlő igazolást arra vonatkozóan, hogy állást keres vagy vállalkozást indít Magyarországon, valamint

d) a harmadik országbeli állampolgár nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kérelem elutasítása esetén vállalja a Tv. 111. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint az Európai Unió tagállamai és más schengeni államok területéről történő önkéntes távozást.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt igazolásnak minősül különösen:

a) az illetékes állami foglalkoztatási szervnél szolgáltatást kérőként történő nyilvántartásba vételről kiállított igazolás,

b) valamely Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság cégszerűen aláírt igazolása, amely szerint a harmadik országbeli állampolgár tényleges foglalkoztatását a kérelem benyújtását követő három hónapon belül megkezdi,

c) a cégbíróság által érkeztetett cég bejegyzése iránti kérelem, amelyben a harmadik országbeli állampolgár ügyvezetőként vagy a cég képviseletére jogosult tagként szerepel.

(3) Ha a kérelem előterjesztésekor a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél, bizonyítvány vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvány nem áll a harmadik országbeli állampolgár hallgató rendelkezésére, az idegenrendészeti hatóság ezen irat pótlására – legalább húsznapos határidő tűzésével – felhívja a harmadik országbeli állampolgárt.

44. § (1) A képzés célú tartózkodás esetén a harmadik országbeli állampolgár a tartós tartózkodás céljának fennállását

a) a képzést végző intézmény felvételi igazolásával,

b) a képzésen való részvételt igazoló okirattal vagy

c) más, hitelt érdemlő módon

igazolhatja.

(2) A harmadik országbeli állampolgárnak a tartós tartózkodási cél alátámasztására az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékelnie kell a Kormány vagy valamely minisztérium által biztosított ösztöndíj elnyerésének hitelt érdemlő igazolását.

(3) A képzésben való részvételhez szükséges megfelelő nyelvismeretet a harmadik országbeli állampolgár

a) nyelvtudást igazoló hivatalos nyelvvizsga-bizonyítvánnyal,

b) idegen nyelven végzett tanulmányokat tanúsító hivatalos bizonyítvánnyal vagy

c) más, hitelt érdemlő módon

igazolhatja.

(4) A regionális igazgatóság a képzés céljából kiadott tartózkodási engedélyt az 1. melléklet 2. pontja szerinti formában és adattartalommal állítja ki.

45. § A képzés célú tartózkodási engedély tanulmányok folytatása célból történő meghosszabbítása iránti kérelemhez csatolni kell a képzés eredményes befejezését hitelt érdemlően igazoló iratot.

21. A gyakornok tartózkodása

46. § (1) A gyakornoki tevékenység folytatására irányuló tartós tartózkodás céljának fennállását a harmadik országbeli állampolgár a az alábbiakkal igazolhatja:

a) a Tv. 146. § (5) bekezdése szerinti fogadó szervezettel kötött gyakornoki szerződéssel,

b) felsőfokú végzettséget igazoló oklevéllel vagy felsőoktatási intézmény által kiállított aktív hallgatói jogviszonyt igazoló igazolásával, és

c) nyelvtudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy idegen nyelven végzett tanulmányokat tanúsító bizonyítvánnyal, oklevéllel vagy más, hitelt érdemlő módon.

(2) A törvényben jóváhagyott fogadó szervezettel kötött gyakornoki szerződésnek tartalmaznia kell

a) a képzési program leírását, ezen belül az oktatási célt vagy a képzési elemeket,

b) a gyakorlati program időtartamát,

c) a gyakornok kihelyezésére és a szakmai gyakorlat felügyeletére vonatkozó feltételeket,

d) a gyakorlati óraszámot,

e) a gyakornok és a fogadó szervezet közötti jogviszonyt, valamint

f) azt, hogy a fogadó szervezet a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén való tartózkodásának teljes idejére felelősséget vállal a harmadik országbeli állampolgárért, különösen a megélhetési és szállásköltségek tekintetében.

(3) A regionális igazgatóság a gyakornoki tevékenység céljából kiadott tartózkodási engedélyt az 1. melléklet 2. pontja szerinti formában és adattartalommal állítja ki.

22. A hivatalos célú tartózkodás

47. § A hivatalos célból történő tartós tartózkodás esetén a tartózkodás céljának fennállását a harmadik országbeli állampolgár az alábbiakkal igazolhatja:

a) a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet, illetve ezzel rendelkező személlyel fennálló családi kapcsolatot igazoló irattal,

b) külföldi állam vagy állami szerv, nemzetközi szervezet, illetve Magyarországon működő tudományos, tanulmányi, oktatási, kulturális intézmény által kiadott igazolással vagy nyilatkozattal,

c) más, hitelt érdemlő módon.

23. Az ideiglenesen munkát vállaló turisták foglalkoztatására vonatkozó nemzetközi szerződés (WHS) alapján kiállított ideiglenes tartózkodási engedély

48. § (1) Ideiglenes tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki a nemzetközi szerződésben meghatározott feltételeket teljesíti, és a feltételek teljesítését okiratokkal is alátámasztja, valamint megfelel a Tv. 17. § (1) bekezdés h) és i) pontjában foglalt feltételeknek.

(2) Amennyiben nemzetközi szerződés lakhatás, megélhetés vagy egészségügyi ellátásokra kiterjedő biztosítottság feltételének teljesítését írja elő, a 9. § (5)–(8) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az ideiglenes tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező úti okmányának érvényességi ideje nem lehet kevesebb a kérelem benyújtását követő harmincadik naptól számított egy évnél.

49. § A regionális igazgatóság az ideiglenes tartózkodási engedélyt az 1. melléklet 2. pontja szerinti formában és adattartalommal állítja ki.

50. § Az ideiglenes tartózkodási engedély kiadását meg kell tagadni, illetve a kiadott ideiglenes tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) a nemzetközi szerződésben foglalt feltételeket nem vagy már nem teljesíti,

b) nem felel meg a Tv. 17. § (1) bekezdés h) vagy i) pontjában foglalt valamely feltételnek, vagy

c) a Tv. 226. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában foglaltakat megvalósítja.

51. § A 48–50. §-ban meghatározottakon túl az ideiglenes tartózkodási engedély kiállítására a 8. §-t, a 187. §-t, a 193. §-t, a 216. §-t, a 224. és 225. §-t, valamint a 232. és 233. §-t kell megfelelően alkalmazni.

24. A digitális nomád tartózkodása – a Fehér Kártya

52. § (1) A Fehér Kártya kiadására vagy meghosszabbítására irányuló eljárásban a tartós tartózkodás céljának fennállása igazolható

a) Magyarországon kívüli országban fennálló foglalkoztatási jogviszony esetén a foglalkoztatótól származó hiteles igazolással a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyról, amely tartalmazza

aa) a foglalkoztató tevékenységi körét,

ab) a távolról, elektronikusan végezhető munkavégzésről, illetve annak engedélyezett időtartamáról szóló rendelkezést és

ac) a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban betöltött feladatkörét és pozícióját,

b) igazolt nyereséggel rendelkező vállalkozás esetén olyan okirattal, amely tartalmazza

ba) a vállalkozás valós és tényleges működését hitelesen alátámasztó adatokat,

bb) a harmadik országbeli állampolgár által a vállalkozásban betöltött munkakört és pozíciót,

bc) a vállalkozás tevékenységi körét és

bd) a vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedését.

(2) A vállalkozás valós és tényleges működése igazolható

a) a vállalkozás illetékes szerv általi bejegyzését igazoló dokumentummal,

b) rendszeres, a vállalkozás jövedelemszerző tevékenységéből származó bevételt, illetve nyereséget igazoló közokirattal vagy adóhatósági igazolással vagy

c) egyéb hitelt érdemlő módon.

(3) A Magyarországon kívüli országban igazolt foglalkoztatási jogviszony esetén a harmadik országbeli állampolgár igazolni köteles a foglalkoztató valós és tényleges működését.

(4) A Fehér Kártya kiadására és meghosszabbítására irányuló eljárásban a magyarországi megélhetés igazoltnak tekinthető, ha a harmadik országbeli állampolgár jogszerű jövedelme a beutazást megelőző legalább 6 hónapban a havi nettó 3000 EUR összeget eléri vagy meghaladja, amely összegű jövedelemmel a magyarországi tartózkodás ideje alatt mindvégig rendelkeznie kell.

25. Kiküldetés

53. § (1) A kiküldetés célú tartózkodási engedély kiadására vagy meghosszabbítására irányuló eljárásban a tartós tartózkodás célja akkor tekinthető igazoltnak, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) bemutatja az Európai Unió tagállama által kiadott, munkavállalásra jogosító tartózkodási engedélyét,

b) igazolja a kiküldő vállalkozással fennálló munkaviszonyát, és

c) csatolja a kiküldő vállalkozás által kiállított igazolást a kiküldetésről és annak időtartamáról.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a harmadik országbeli állampolgárnak

a) kérelméhez mellékelnie kell a kiküldő foglalkoztató és a szolgáltatás címzettjeként szereplő magyarországi foglalkoztató között létrejött szerződést,

b) igazolnia kell a kiküldő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport tulajdonjogát a magyarországi munkavégzési telephely vagy vállalkozás tekintetében, vagy

c) igazolnia kell, hogy a kiküldő munkaerő-kölcsönző vagy munkaerőt rendelkezésre bocsátó vállalkozás küldi a Magyarországon letelepedett vagy működő vállalkozáshoz.

26. A gyógykezelés céljából történő tartózkodás

54. § A gyógykezelési célú tartós tartózkodás esetén a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási cél fennállását a gyógykezelést végző intézmény igazolásával támasztja alá.

27. Önkéntes tevékenység folytatása céljából történő tartózkodás

55. § (1) Önkéntes tevékenység folytatására irányuló tartós tartózkodás céljának fennállása a harmadik országbeli állampolgárt fogadó szervezettel kötött önkéntes szerződéssel igazolható.

(2) Az önkéntes harmadik országbeli állampolgár Magyarország területére történő beutazása és tartós tartózkodása önkéntes szolgálati rendszerben való részvétel céljából engedélyezhető.

28. Nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély

56. § (1) A nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély kiadására vagy meghosszabbítására irányuló eljárás során a harmadik országbeli állampolgárnak a tartós tartózkodási céljának igazolására mellékelnie kell a nyilatkozatát, amelyben Magyarország gazdasági, nemzetpolitikai, tudományos, kulturális vagy sport érdekének fennállását támasztja alá.

(2) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdésben szereplő nyilatkozatát okirattal alá tudja támasztani, az okiratot mellékelnie kell.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott okirat különösen az (1) bekezdésben meghatározott érdek érvényesítésért felelős miniszter ajánlása.

57. § Ha a nemzeti érdekre hivatkozással kérelmezett tartózkodási engedély kiadására vagy meghosszabbítására irányuló kérelmében a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 67. § (2) bekezdésére hivatkozik, a tartós tartózkodás célja az 56. §-ban foglaltakon túl a foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodással vagy a foglalkoztatási jogviszonyt tanúsító okirattal igazolható.

58. § (1) Ha a harmadik országbeli állampolgár a kérelmét Magyarország nemzetpolitikai érdeke fennállására alapítja, a Kormány a harmadik országbeli állampolgár Tv. 67. § (1) bekezdése szerinti nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedélyének megadása iránti eljárásban annak megállapítása kérdésében, hogy a harmadik országbeli állampolgár tartózkodása vonatkozásában a nemzetpolitikai érdek fennáll-e, a nemzetpolitikáért felelős minisztert szakhatóságként jelöli ki.

(2) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, ha a szakhatósági közreműködés (1) bekezdés szerinti feltételei fennállnak, a nemzeti érdekre hivatkozással benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgár központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait továbbítja a nemzetpolitikáért felelős miniszter részére. A nemzetpolitikáért felelős miniszter részére az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít.

(3) A nemzetpolitikáért felelős miniszter a szakhatósági állásfoglalását a (2) bekezdésben meghatározott adattovábbítástól számított tíz napon belül adja meg az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszternek.

59. § (1) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter Magyarország gazdasági, tudományos, kulturális és sport érdeke fennállásának mérlegelése érdekében a nemzeti érdekre hivatkozással benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgár központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait, valamint a harmadik országbeli állampolgár nyilatkozatát továbbítja a Kormány határozatában kijelölt testület (a továbbiakban: Testület) részére.

(2) A Testület a nemzeti érdek fennállásával kapcsolatos véleményét az (1) bekezdésben meghatározott adattovábbítástól számított tíz napon belül adja meg az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszternek.

(3) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a Testület véleményét a harmadik országbeli állampolgárok egy csoportja vonatkozásában, az (1) bekezdésben nevesített érdek megjelölésével általánosságban is megkérheti. A Testület véleménye irányadó azon harmadik országbeli állampolgárokra is, akik kérelmükben azonos tényekre és körülményekre hivatkoznak.

(4) A (3) bekezdés szerinti megkeresésre a Testület a megkeresés hozzáérkezésétől számított tizenöt napon belül adja meg a véleményét.

60. § (1) Azon harmadik országbeli állampolgár tartós tartózkodása tekintetében, akinek esetében Magyarország nemzeti érdekének fennállása annak okán állapítható meg, hogy a saját vagy hozzátartozójának magyar szervezetekkel való együttműködése miatt a származási országában a biztonsága veszélybe került, a tartózkodásra vonatkozó szabályokat a (2)–(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti harmadik országbeli állampolgár három hónapig jogosult az idegenrendészeti hatóság által fenntartott valamely befogadó intézményben (a továbbiakban: befogadó intézmény) elhelyezésre és ellátásra.

(3) A (2) bekezdés szerinti befogadó intézményben nyújtott ellátás magában foglalja

a) a szállás,

b) a napi háromszori étkezés, kiskorú gyermek, várandós nő vagy szoptatós anya esetében napi ötszöri étkezés vagy ennek megfelelő étkezési hozzájárulás,

c) a személyes használatra étkező és tisztálkodási eszközök vagy ennek megfelelő értékű higiénés hozzájárulás és ruházat

biztosítását.

(4) A (3) bekezdés szerinti ellátás költségeit a magyar állam viseli.

(5) Az (1) bekezdés alapján a befogadó intézményben tartózkodó, harmadik országbeli állampolgár köteles

a) a befogadó intézmény rendjét megtartani, az erre vonatkozó előírásokat teljesíteni,

b) a környezetét tisztán tartani,

c) a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek, járványügyi intézkedésnek – beleértve a védőoltásokat is – magát alávetni,

d) a befogadó intézmény berendezési, felszerelési tárgyait megóvni, a károkozástól tartózkodni, a szándékosan okozott kárt megtéríteni.

(6) Az (1) bekezdés szerinti harmadik országbeli állampolgár, aki nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, a beutazást követő 18 hónapig egészségügyi ellátásra a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet 26–28. §-ában foglaltak szerint jogosult, azzal, hogy a költségek megtérítését az idegenrendészeti hatóság végzi.

29. Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a hozzátartozók beutazása és tartózkodása

61. § Az 1999. évi CXVII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás (a továbbiakban: NATO SOFA Megállapodás) hatálya alá tartozó, a NATO SOFA Megállapodás I. Cikk b) pontjában meghatározott polgári állomány tagjainak, valamint a NATO SOFA Megállapodás I. Cikk c) pontjában meghatározott hozzátartozóknak a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum, illetve a tartózkodási engedély iránti kérelméhez – a 8. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – az alábbi okiratokat kell mellékelnie:

a) egy igazolványképet,

b) a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges engedéllyel rendelkezést, valamint a tartós tartózkodási célt igazoló okiratokat, továbbá

c) a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 5. § (6) bekezdése szerinti kivonatot.

30. A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai, az USA vállalkozók és a hozzátartozók beutazása és tartózkodása

62. § A 2019. évi LI. törvénnyel kihirdetett, a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodás hatálya alá tartozó, a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodás II. Cikk 3. pontjában meghatározott polgári állományának, II. Cikk 4. pontjában meghatározott USA vállalkozóknak és II. Cikk 5. pontjában meghatározott hozzátartozóknak a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum, illetve a tartózkodási engedély iránti kérelméhez – a 8. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – az alábbi okiratokat kell mellékelnie:

a) egy igazolványképet,

b) a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges engedéllyel rendelkezést, valamint a tartós tartózkodási célt igazoló okiratokat, továbbá

c) a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 5. § (6) bekezdése szerinti kivonatot.

31. Humanitárius célú tartózkodási engedély

63. § (1) A humanitárius célú tartózkodási engedélyt

a) a Tv. 70. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a hontalanként történő elismerésről rendelkező regionális igazgatóság,

b) a Tv. 70. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetekben a menekültügyi hatóság,

c) a Tv. 70. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben – a fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: gyámhivatal) kezdeményezésére – a kísérő nélküli kiskorú szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság,

d) a Tv. 70. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság,

e) a Tv. 70. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetben – a bíróság kezdeményezésére – a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság

hivatalból állítja ki, illetve hosszabbítja meg.

(2) A menekültkénti elismerését, továbbá a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kérő harmadik országbeli állampolgár részére a tartózkodási engedélyt a kérelme benyújtásától számított három napon belül ki kell állítani.

(3) A Tv. 70. § (1) bekezdés a)–f) pontjának hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárnak a tartózkodási engedély kiadásához, illetve meghosszabbításához ki kell töltenie a külön jogszabályban meghatározott adatlapot, továbbá az adatlaphoz mellékelnie kell egy darab igazolványképet.

64. § (1) A harmadik országbeli állampolgár részére a humanitárius célú tartózkodási engedélyt – a (2) bekezdésben és a 235. §-ban foglalt kivétellel – az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott formában és adattartalommal kell kiállítani.

(2) A Tv. 70. § (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár részére a humanitárius célú tartózkodási engedélyt a 3. melléklet szerint meghatározott formában és adattartalommal kell kiállítani.

VII. FEJEZET

A CSALÁDI EGYÜTTÉLÉS BIZTOSÍTÁSA

65. § (1) A családi együttélés biztosítására irányuló tartós tartózkodási cél fennállását a harmadik országbeli állampolgár

a) születési anyakönyvi kivonattal,

b) házassági anyakönyvi kivonattal,

c) örökbefogadásról szóló okirattal vagy

d) más, hitelt érdemlő módon

igazolhatja.

(2) Ahol e rendelet anyakönyvi kivonatot említ, azon a külföldi hatóság által kiállított, ezzel egyenértékű okiratot is érteni kell. A magyar állampolgár harmadik országbeli családtagja által benyújtott házassági anyakönyvi kivonat a hazai anyakönyvezést követően fogadható el.

66. § (1) A menekültként vagy oltalmazottként elismert személy családtagja tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum, illetve tartózkodási engedély iránti kérelméről a menekültügyi hatóságot értesíteni kell.

(2) A menekültként vagy oltalmazottként elismert személyhez történő családegyesítés során a családi kapcsolat fennállása bármilyen hitelt érdemlő módon – különösen DNS-vizsgálattal – igazolható.

(3) A DNS-vizsgálathoz szükséges mintavétel a regionális igazgatóság képviselőjének vagy a konzuli tisztviselő jelenlétében történik.

(4) Amennyiben a családi kapcsolat fennállását a harmadik országbeli állampolgár külföldön elvégzett DNS-vizsgálat alapján igazolja, az igazolás elfogadhatósága érdekében a regionális igazgatóság megkeresi a Nemzeti Szakértői és Kutató Központot, amely szakértői véleményt ad.

(5) A DNS-vizsgálattal kapcsolatban felmerülő összes költséget a kérelmező viseli.

(6) A menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár családtagjának a Tv. 17. § (1) bekezdés e)–g) pontjában foglalt feltételek fennállását akkor kell igazolnia, ha a menekültkénti elismerés és a családegyesítés kérelmezése között három hónapnál hosszabb időtartam telt el.

(7) A (6) bekezdésben foglalt kedvezmények az oltalmazottként elismert harmadik országbeli állampolgár családtagja által benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelem esetén nem alkalmazhatóak.

67. § Az a harmadik országbeli állampolgár, aki tartózkodási vízumát vagy tartózkodási engedélyét családi együttélés biztosítása céljából kapta, köteles házassága felbontását, illetve házastársa halálát a házasság felbontására vonatkozó jogerős ítélet kézhezvételétől, illetve a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított harminc napon belül a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál az okiratok egyidejű csatolásával bejelenteni.

NEGYEDIK RÉSZ

A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁR HUZAMOS MAGYARORSZÁGI TARTÓZKODÁSA

VIII. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

32. A huzamos tartózkodási jogosultság megszerzésének általános feltételei, valamint a kérelemhez csatolandó okiratok

68. § (1) Az ideiglenes tartózkodási kártya, nemzeti tartózkodási kártya és EU tartózkodási kártya iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek be kell mutatnia az érvényes úti okmányát, valamint kérelméhez csatolnia kell:

a) a születési, házasságban élő kérelmező esetén a házassági anyakönyvi kivonatot is, a házasság megszűnése esetén az azt megállapító véglegessé vált hatósági határozatot, továbbá a kiskorú kérelmező személyes joga szerinti hiteles okiratot arról, hogy a kiskorú harmadik országbeli állampolgár huzamos tartózkodásának nincs törvényes akadálya;

b) a magyarországi lakhatást és megélhetést igazoló okiratot;

c) az egészségügyi biztosítotti jogviszonyt igazoló okiratot.

(2) A nemzeti tartózkodási kártya iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek mellékelnie kell a Magyarországra történő beutazását megelőző állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerinti ország hatósága által kiállított, büntetlen előéletet igazoló, hat hónapnál nem régebbi okiratot. A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú kérelmező mentesül a büntetlen előéletet igazoló okirat benyújtásának kötelezettsége alól.

(3) * 

69. § (1) A magyarországi megélhetés különösen a következő okiratokkal igazolható:

a) magyarországi hitelintézetnél készpénz-megtakarítást igazoló, hitelintézeti igazolással;

b) a megélhetést biztosító magyarországi vagyon, vagyoni értékű jog, vagyoni érték meglétét igazoló közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal;

c) a magyar jog hatálya alá tartozó rendszeres, munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó adóköteles jövedelem igazolásával;

d) egyéb magyarországi rendszeres, jövedelemszerző tevékenységből származó, közokirattal vagy más módon igazolt adóköteles jövedelemmel;

e) külföldről folyósított rendszeres jövedelemről szóló magyar hitelintézeti igazolással;

f) a Magyarországon élő családtagnak a kérelmező eltartásának és ellátásának biztosítását vállaló, közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatával, valamint a tartást vállaló személy tartási képességét igazoló okirattal.

(2) A magyarországi megélhetés értékelésekor különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) az egy háztartásban jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkezők száma;

b) az egy háztartásban eltartottak száma;

c) a kérelmező a saját és családtagjai lakhatását szolgáló ingatlan tulajdonosa-e.

(3) Nem lehet az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnak tekinteni különösen

a) a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat;

b) a harmadik országbeli állampolgár olyan ingatlanát, amely saját és az általa eltartottak lakhatását szolgálja;

c) a mozgáskorlátozott személy gépjárművét és

d) azokat a vagyontárgyakat, amelyek a harmadik országbeli állampolgár jövedelmének megszerzéséhez szükségesek.

(4) A havi jövedelem kiszámításakor

a) rendszeres jövedelem esetén

aa) ha a jogszerű tartózkodás időtartama az egy évet meghaladja, a kérelem benyújtását megelőző évben szerzett adózott jövedelem, valamint a kérelmezést megelőző három hónapban szerzett jövedelem,

ab) egyéb esetben a kérelmezést megelőző három hónapban szerzett jövedelem;

b) nem rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg

egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni.

(5) A magyarországi lakhatás különösen a következőkkel igazolható:

a) a kérelmező magyarországi lakásának tulajdonjogát igazoló, három hónapnál nem régebbi tulajdonilap-másolattal;

b) lakásbérleti jogviszonyt igazoló lakásbérleti szerződéssel; illetve

c) a Magyarországon élő családtagnak a kérelmező lakhatásának biztosítását vállaló, közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatával.

(6) Nem kell csatolni a lakhatás feltételeit igazoló okiratot, ha a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti eljárásban a kérelmező azt már csatolta, és a harmadik országbeli állampolgár bejelentett szálláshelye nem változott meg.

70. § (1) Az alábbi okiratok csatolása alól felmentés adható, ha az okirat beszerzése a harmadik országbeli állampolgár önhibáján kívüli okból lehetetlen, vagy aránytalan nehézséggel járna:

a) a születési anyakönyvi kivonat,

b) a házasságban élő kérelmező esetén a házassági anyakönyvi kivonat,

c) a házasság megszűnése esetén az azt megállapító véglegessé vált hatósági határozat,

d) a kiskorú kérelmező személyes joga szerinti hiteles okirat arról, hogy a kiskorú harmadik országbeli állampolgár huzamos tartózkodásának nincs törvényes akadálya,

e) a nemzeti tartózkodási kártya iránti kérelem benyújtásakor a tizennegyedik életévét betöltött kérelmező Magyarországra történő beutazását megelőző állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerinti ország hatósága által kiállított, büntetlen előéletet igazoló, hat hónapnál nem régebbi okirat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az okiratot a kérelmező nyilatkozata pótolja.

33. Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ szakhatósági eljárása

71. § (1) A Kormány a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes tartózkodási kártyájának, nemzeti tartózkodási kártyájának, valamint EU tartózkodási kártyájának a kiadására, illetve a visszavonására irányuló eljárásban, és letelepedési engedélyének, bevándorlási engedélyének, valamint ideiglenes letelepedési engedélyének, nemzeti letelepedési engedélyének, EK letelepedési engedélyének visszavonására irányuló eljárásban – annak megállapítása kérdésében, hogy a harmadik országbeli állampolgár huzamos tartózkodása veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát – első fokon az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Terrorelhárítási Központot, másodfokon a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztert szakhatóságként jelöli ki.

(2) A regionális igazgatóság az ideiglenes tartózkodási kártya első ízben történő kiadása, a nemzeti tartózkodási kártya vagy az EU tartózkodási kártya iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgár központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait továbbítja az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ részére. Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ megkeresésére a regionális igazgatóság a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít.

(3) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártya iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgár központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait továbbítja az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ részére. Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ megkeresésére az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít.

(4) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követően a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a szakhatóság érdekkörében olyan adat merül fel, amely a korábbi szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság új szakhatósági állásfoglalását

a) a (2) bekezdés szerinti esetben a regionális igazgatóságnak,

b) a (3) bekezdés szerinti esetben az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszternek

haladéktalanul megküldi.

34. A Rendőrség szakhatósági eljárása

72. § (1) A Kormány a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes tartózkodási kártyájának, nemzeti tartózkodási kártyájának, valamint EU tartózkodási kártyájának a kiadására, illetve a visszavonására irányuló eljárásban, és letelepedési engedélyének, bevándorlási engedélyének, valamint ideiglenes letelepedési engedélyének, nemzeti letelepedési engedélyének, EK letelepedési engedélyének visszavonására irányuló eljárásban – annak megállapítása kérdésében, hogy a harmadik országbeli állampolgár huzamos tartózkodása veszélyezteti-e Magyarország közbiztonságát – első fokon a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságot, másodfokon az Országos Rendőr-főkapitányságot szakhatóságként jelöli ki.

(2) A regionális igazgatóság az ideiglenes tartózkodási kártya első ízben történő kiadása, a nemzeti tartózkodási kártya vagy az EU tartózkodási kártya iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgár központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait továbbítja a jövőbeni lakóhely szerint illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság részére. Az illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság megkeresésére a regionális igazgatóság a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít.

(3) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártya iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgár központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait továbbítja a jövőbeni lakóhely szerint illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság részére. Az illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság megkeresésére az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít.

(4) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követően a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a szakhatóság érdekkörében olyan adat merül fel, amely a korábbi szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság új szakhatósági állásfoglalását

a) a (2) bekezdés szerinti esetben a regionális igazgatóságnak,

b) a (3) bekezdés szerinti esetben az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszternek

haladéktalanul megküldi.

35. A huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy Magyarország területén született gyermekének tartózkodása

73. § A huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak a Magyarország területén született gyermeke részére – a születés bejelentésére szolgáló, jogszabályban meghatározott formanyomtatvány alapján – a regionális igazgatóság az ideiglenes tartózkodási kártyát vagy nemzeti tartózkodási kártyát soron kívül, de legkésőbb öt napon belül adja ki.

IX. FEJEZET

AZ IDEIGLENES TARTÓZKODÁSI KÁRTYA

36. Az ideiglenes tartózkodási kártya kiállítása

74. § (1) A harmadik országbeli állampolgár az ideiglenes tartózkodási kártya iránti kérelmét legkésőbb a rövid időtartamú, tervezett jogszerű tartózkodása utolsó napján, illetve kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító engedélyének lejártát harminc nappal megelőzően nyújthatja be.

(2) Az ideiglenes tartózkodási kártya iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek be kell mutatnia a 2003/109/EK irányelv alapján kiállított huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedélyét.

(3) A Tv. 78. § (1) bekezdésében foglalt tartózkodási cél igazolására az ideiglenes tartózkodási kártya iránti kérelemhez a következő okiratokat kell benyújtani:

a) vállalkozási tevékenység vagy munkavégzés céljából történő tartózkodás esetén

aa) egyéni vállalkozói nyilvántartási számról szóló iratot,

ab) mezőgazdasági őstermelői igazolványt,

ac) a vállalkozási tevékenységre vonatkozó részletes nyilatkozatot,

ad) magánszemélyként kötött megbízási, vállalkozási vagy felhasználási szerződést,

ae) foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodást, illetve foglalkoztatási jogviszonyt igazoló okiratot vagy

af) a vállalkozási tevékenységet igazoló más, hitelt érdemlő okiratot;

b) tanulmányok folytatása vagy szakképzés céljából történő tartózkodás esetén

ba) a képzést végző oktatási intézmény felvételi igazolását,

bb) tanulói vagy hallgatói jogviszonyt igazoló okiratot vagy

bc) más, hitelt érdemlő okiratot;

c) egyéb célból történő tartózkodás esetén a tartózkodás célját igazoló okiratot;

d) családtagként történő kérelmezés esetén

da) a családi kapcsolatot igazoló okiratot, amely hitelt érdemlően igazolja, hogy a családi kapcsolat az ideiglenes letelepedési engedéllyel vagy ideiglenes tartózkodási kártyával rendelkező vagy ideiglenes tartózkodási kártyát kérelmező harmadik országbeli állampolgárral az Európai Unió huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedélyt kiállító tagállamában már fennállt, vagy

db) más, hitelt érdemlő okiratot.

(4) Az ideiglenes tartózkodási kártya meghosszabbítása esetén a kérelmezőnek – amennyiben nyilatkozata szerint a megelőző kérelmezéshez képest megélhetési és lakhatási körülményei változatlanok – csak a (3) bekezdésben meghatározott okiratot kell benyújtania.

75. § (1) Az ideiglenes tartózkodási kártya érvényességi idejét a tartózkodás – a kérelmező nyilatkozata szerinti – várható időtartamára, valamint a tartózkodás célját igazoló okiratokban foglaltakra figyelemmel kell megállapítani.

(2) A regionális igazgatóság az ideiglenes tartózkodási kártya kiadása esetén az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott formában és adattartalommal tartózkodási okmányt állít ki.

(3) Amennyiben a huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt az Európai Unió tagállama menekültként elismerte vagy kiegészítő védelemben részesítette, az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes tartózkodási kártya okmány „Megjegyzés” rovatában feltünteti a nemzetközi védelmet nyújtó ország nevét és a nemzetközi védelem keletkezésének időpontját.

37. Az ideiglenes tartózkodási kártya érvénytelenné válása

76. § Az ideiglenes letelepedési engedély vagy ideiglenes tartózkodási kártya okmány érvénytelen, ha

a) az engedélyezett tartózkodási idő lejárt,

b) az ideiglenes letelepedési engedélyt vagy ideiglenes tartózkodási kártyát véglegessé vált és végrehajtható határozattal visszavonták,

c) az okmány helyett a harmadik országbeli állampolgár – az okmány cseréjére, pótlására irányuló eljárásban vagy az ideiglenes letelepedési engedély vagy ideiglenes tartózkodási kártya meghosszabbítása miatt – új okmányt kapott,

d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált,

e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították,

f) jogosultja más jogcímen tartózkodási jogosultságot vagy magyar állampolgárságot szerzett, vagy

g) jogosultja meghalt.

38. Információáramlás az Európai Unió tagállamai között

77. § (1) Az ideiglenes tartózkodási kártya kiállításáról vagy az ideiglenes letelepedési engedély, illetve a ideiglenes tartózkodási kártya visszavonásáról – a visszavonás véglegessé válását követően – az Európai Unió harmadik országbeli állampolgár számára huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedélyt kiállító tagállama kijelölt hatóságának címzett értesítést az első fokon eljárt regionális igazgatóság a Főigazgatóság útján továbbítja.

(2) Az első fokon eljáró regionális igazgatóság a Főigazgatóság útján továbbítja az érintett tagállam kijelölt hatóságának:

a) az Európai Unió azon tagállamának címzett, az ideiglenes tartózkodási kártya kiállítása előtti megkeresést, amely tagállam a huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt menekültként elismerte vagy kiegészítő védelemben részesítette, annak ellenőrzése érdekében, hogy a menekültkénti elismerés vagy kiegészítő védelem továbbra is fennáll-e,

b) amennyiben az ideiglenes letelepedési engedély kiállítása előtt a huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt a magyar menekültügyi hatóság vagy bíróság menekültként elismeri, illetve kiegészítő védelemben részesíti, az Európai Unió azon tagállamának címzett megkeresést, amely tagállam a huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedélyt kiállította, annak érdekében, hogy az az EK tartózkodási engedély okmány „Megjegyzések” rovatát módosítsa.

X. FEJEZET

A NEMZETI TARTÓZKODÁSI KÁRTYA

39. A nemzeti tartózkodási kártyára való jogosultság

78. § (1) A kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy éve eltartott felmenőként családi életközösség a magyar állampolgárral vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgárral akkor valósul meg, ha a kérelmező a magyar állampolgárral vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgárral életvitelszerűen közös háztartásban él.

(2) A Tv. 83. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában Magyarország érdekének tekinthető különösen Magyarország gazdasági, tudományos, kulturális és sport érdekének fennállása, valamint a harmadik országbeli állampolgár nagymértékű társadalmi integrációja.

(3) A regionális igazgatóság annak megállapítása érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgár (2) bekezdés szerinti huzamos tartózkodása Magyarország érdekében áll-e, az ügy elbírálásához szükséges adattal vagy irattal rendelkező minisztérium vagy más központi államigazgatási szerv felé megkereséssel élhet. A megkeresett szerv a megkeresésre 15 napon belül válaszol.

40. * 

79–81. § * 

41. A Magyarország területén történő tartózkodás számítása

82. § (1) A Tv. 83. §-a alkalmazásában jogszerű tartózkodásnak minősül

a) a kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal,

b) a tartózkodási engedéllyel,

c) az ideiglenes letelepedési engedéllyel vagy ideiglenes tartózkodási kártyával,

d) a Tv. 20. § (1) bekezdés a) pontja alapján kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással,

e) az Szmtv. szerinti tartózkodási kártyával,

f) az Szmtv. szerinti, a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási jogát igazoló okmány kiállítása esetén a tartózkodási jogot az eljárás idejére tanúsító igazolással

Magyarország területén történő tartózkodás.

(2) A jogszerű tartózkodás megszakítása esetén a tartózkodási idő számítása újra kezdődik.

(3) A jogszerű tartózkodás méltányolható okból történő megszakítását a nemzeti tartózkodási kártyát kérelmezőnek okirattal kell igazolnia, így különösen:

a) külföldi intézményben történő gyógykezelésről szóló igazolással;

b) a gyakori külföldi kiküldetéssel járó munkakör betöltéséről szóló igazolással, illetve a kiküldetések – a munkáltatói jogkör gyakorlója által hitelesített – listájával.

83. § (1) A regionális igazgatóság a nemzeti tartózkodási kártya kiadása esetén az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott formában és adattartalommal tartózkodási okmányt állít ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott okmány érvényességi ideje tíz év, amelyet – a 176. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – a harmadik országbeli állampolgár lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság a harmadik országbeli állampolgár jogszabályban meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelmére további tíz évvel meghosszabbít.

(3) Ha a bevándorlási engedély vagy a letelepedési engedély vagy tartózkodási kártya okmány érvényességi ideje lejárt vagy az okmányt ki kell cserélni vagy pótolni, illetve ha a bevándorolt új úti okmányt kapott, – a 176. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – a harmadik országbeli állampolgár lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság a harmadik országbeli állampolgár jogszabályban meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelmére az (1) bekezdésben meghatározott okmányt a (2) bekezdésben meghatározott érvényességgel állítja ki.

42. A nemzeti tartózkodási kártya visszavonása

84. § A Tv. 86. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a huzamos tartózkodás engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények különösen akkor változtak meg jelentősen, ha a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár

a) önmaga, illetve tartásra jogosult hozzátartozói megélhetését vagy lakhatását biztosítani nem tudja;

b) munkaképessége ellenére – önhibájából – rendszeres szociális ellátásra és támogatásra szorul;

c) tartását vagy lakhatását vállaló családtagja e kötelezettségének nem tesz eleget.

85. § A bevándorlási engedély, a letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, valamint a nemzeti tartózkodási kártya okmány érvénytelen, ha

a) érvényességi ideje lejárt;

b) a bevándorlási engedélyt, a letelepedési engedélyt, a nemzeti letelepedési engedélyt vagy a nemzeti tartózkodási kártyát véglegessé vált és végrehajtható határozattal visszavonták;

c) az okmány helyett a harmadik országbeli állampolgár – az okmány cseréjére, pótlására irányuló eljárásban vagy az okmány érvényességi idejének meghosszabbítása miatt – új okmányt kapott;

d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált;

e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították;

f) jogosultja más jogcímen tartózkodási jogosultságot vagy magyar állampolgárságot szerzett;

g) jogosultja meghalt.

43. A nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártya

86. § (1) A Kormány a harmadik országbeli állampolgárnak a Tv. 85. § (1) bekezdése szerinti nemzeti tartózkodási kártyájának megadása iránti eljárásban – ha nemzeti érdekként Magyarország nemzetpolitikai érdekének fennállása vehető figyelembe – annak megállapítása kérdésében, hogy a harmadik országbeli állampolgár huzamos tartózkodása vonatkozásában a nemzetpolitikai érdek fennáll-e, a nemzetpolitikáért felelős minisztert szakhatóságként jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a nemzeti tartózkodási kártya iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgár központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait továbbítja a nemzetpolitikáért felelős miniszter részére. A nemzetpolitikáért felelős miniszter részére az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít.

(3) A nemzetpolitikáért felelős miniszter a szakhatósági állásfoglalását a (2) bekezdésben meghatározott adattovábbítástól számított öt napon belül adja meg az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszternek.

(4) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter Magyarország gazdasági, tudományos, kulturális és sport érdeke fennállásának mérlegelése érdekében a nemzeti érdekre hivatkozással benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgár központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait, valamint a harmadik országbeli állampolgár nyilatkozatát továbbítja a Kormány határozatában kijelölt testület (a továbbiakban: Testület) részére.

(5) A Testület a (4) bekezdésben szereplő nemzeti érdek fennállásával kapcsolatos véleményét a (4) bekezdésben meghatározott adattovábbítástól számított tíz napon belül adja meg az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszternek.

(6) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a Testület véleményét a harmadik országbeli állampolgárok egy csoportja vonatkozásában, a (4) bekezdésben nevesített érdek megjelölésével általánosságban is megkérheti. A Testület véleménye irányadó azon harmadik országbeli állampolgárokra is, akik kérelmükben azonos tényekre és körülményekre hivatkoznak.

(7) A (6) bekezdés szerinti megkeresésre a Testület a megkeresés hozzáérkezésétől számított tizenöt napon belül adja meg a véleményét.

(8) A nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártya kiadására irányuló eljárás során a harmadik országbeli állampolgárnak a huzamos tartózkodási céljának igazolására mellékelnie kell a nyilatkozatát, amelyben Magyarország gazdasági, nemzetpolitikai, tudományos, kulturális vagy sport érdekének fennállását támasztja alá.

XI. FEJEZET

AZ EU TARTÓZKODÁSI KÁRTYA

44. A Magyarország területén történő tartózkodás számítása

87. § (1) A jogszerű tartózkodás megszakítása esetén a tartózkodási idő számítása újrakezdődik.

(2) A Tv. 87. és 88. §-a alkalmazásában jogszerű tartózkodásnak minősül

a) a kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal,

b) a tartózkodási engedéllyel,

c) az ideiglenes letelepedési engedéllyel vagy ideiglenes tartózkodási kártyával,

d) a bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel vagy nemzeti tartózkodási kártyával,

e) a Tv. 20. § (1) bekezdés a) pontja alapján kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással,

f) az Szmtv. szerinti tartózkodási kártyával, állandó tartózkodási kártyával vagy huzamos tartózkodási kártyával,

g) a menekült státuszt vagy kiegészítő védelem fennállását igazoló okmánnyal,

h) a menekültként történő elismerést vagy a kiegészítő védelemben való részesítést megelőzően a menedékjogi kérelem elbírálásának idejére kiadott okmánnyal,

i) az Szmtv. szerinti, a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási jogát igazoló okmány kiállítása esetén a tartózkodási jogot az eljárás idejére tanúsító igazolással,

Magyarország területén történő tartózkodás.

45. Az EU tartózkodási kártya okmány

88. § (1) A regionális igazgatóság az EU tartózkodási kártya kiadása esetén az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott formában és adattartalommal tartózkodási okmányt állít ki. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgárt az Európai Unió tagállama menekültként elismerte vagy kiegészítő védelemben részesítette, az idegenrendészeti hatóság az EU tartózkodási kártya okmány „Megjegyzés” rovatában feltünteti a nemzetközi védelmet nyújtó ország nevét és a nemzetközi védelem keletkezésének időpontját.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott okmány érvényességi ideje tíz év, amelyet a harmadik országbeli állampolgár lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság – a harmadik országbeli állampolgár jogszabályban meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelmére – további tíz évvel meghosszabbít.

46. Információáramlás az Európai Unió tagállamai között

89. § (1) A Tv. 87. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelem esetében az Európai Unió érintett tagállamai illetékes hatóságainak tájékoztatását és az ilyen ügyekben történő együttműködést nemzeti kapcsolattartóként a Főigazgatóság végzi.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a Tv. 87. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglaltak vonatkozásában a kérelemben foglaltak ellenőrzése érdekében megkeresi az érintett tagállamot.

(3) Ha az Európai Unió tagállamának kijelölt hatósága értesítést küld arról, hogy a Magyarországon EK letelepedési engedéllyel vagy EU tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak a 2003/109/EK irányelv alapján huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedélyt állított ki, az illetékes regionális igazgatóság a harmadik országbeli állampolgár EK letelepedési engedélyét vagy EU tartózkodási kártyáját visszavonó határozat véglegessé válását követően a visszavonás tényéről értesíti az érintett tagállam kijelölt hatóságát.

47. Az EU tartózkodási kártya érvénytelenné válása

90. § Az EK letelepedési engedély vagy EU tartózkodási kártya okmány érvénytelen, ha

a) érvényességi ideje lejárt,

b) az EK letelepedési engedélyt vagy EU tartózkodási kártyát véglegessé vált és végrehajtható határozattal visszavonták,

c) az okmány helyett a harmadik országbeli állampolgár – az okmány cseréjére, pótlására irányuló eljárásban vagy az okmány érvényességi idejének meghosszabbítása miatt – új okmányt kapott,

d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált,

e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították,

f) jogosultja más jogcímen tartózkodási jogosultságot vagy magyar állampolgárságot szerzett, vagy

g) jogosultja meghalt.

48. Értesítés a huzamos tartózkodási jogosultság visszavonása esetén

91. § (1) A bevándorlási engedély, letelepedési engedély, ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély, EK letelepedési engedély, valamint az ideiglenes tartózkodási kártya, nemzeti tartózkodási kártya, EU tartózkodási kártya visszavonásáról a regionális igazgatóság a véglegessé vált és végrehajtható határozat egy másolati példányának megküldésével nyolc napon belül értesíti Budapest Főváros Kormányhivatalát (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal), továbbá elveszi a harmadik országbeli állampolgár személyazonosító igazolványát, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát.

(2) Az (1) bekezdés szerint elvett személyazonosító igazolványt a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnak, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt a kijelölt kormányhivatalnak kell megküldeni.

ÖTÖDIK RÉSZ

RENDÉSZETI SZABÁLYOK

49. Idegenrendészeti ellenőrzés

92. § (1) A Tv. 93. § (4) bekezdésének alkalmazása során a rendőr azt a harmadik országbeli állampolgárt,

a) aki az ellenőrzés során magát lejárt vagy érvénytelen tartózkodásra jogosító engedéllyel igazolta vagy az ellenőrzés során magyarországi tartózkodásának jogszerűségét nem tudta igazolni,

aa) ha vele szemben a Tv. 98. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Rendőrség rendelhet el idegenrendészeti kiutasítást, a Rendőrség ellenőrzés helye szerint illetékes helyi szervéhez,

ab) egyéb esetben az ellenőrzés helye szerint illetékes regionális igazgatósághoz,

b) aki a személyazonosságát nem tudta igazolni, a Rendőrség ellenőrzés helye szerint illetékes helyi szervéhez

– ha a harmadik országbeli állampolgárral szemben büntetőeljárás lefolytatásának nincs helye – előállítja, illetve vele szemben visszatartás intézkedést alkalmazhat.

(2) Az előállítás időtartamára és meghosszabbítására a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 33. § (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni.

XII. FEJEZET

BELÉPTETÉS ÉS VISSZAIRÁNYÍTÁS

50. A beléptetés megtagadása és a visszairányítás

93. § (1) A Tv. 96. § (1) bekezdésében foglalt határidőket a beléptetés megtagadásának időpontjától kell számítani.

(2) Ha a Rendőrség a harmadik országbeli állampolgárt a Tv. 96. § (1) bekezdés b) pontja alapján a határterület vagy a repülőtér meghatározott részén való tartózkodásra kötelezi, részére a repülőtéri tranzitterületen vagy a határterületen e célra kialakított helyiségben a 119. § szerinti ellátásokat köteles biztosítani.

(3) A Tv. 96. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a Rendőrség az érintett harmadik országbeli állampolgárt a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 6. cikk (5) bekezdés c) pontja alapján lépteti be, majd a határátlépés helye szerint illetékes regionális igazgatósághoz állítja elő, amely a kiutasítási feltételek fennállásának vizsgálatára irányuló idegenrendészeti eljárást soron kívül folytatja le.

XIII. FEJEZET

A KIUTASÍTÁS ESETEI, AKADÁLYAI ÉS ELRENDELÉSE

51. Az idegenrendészeti kiutasítás elrendelése

94. § (1) Idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére és a Tv. 97. § (2) bekezdése szerinti végrehajtására – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a regionális igazgatóság jogosult.

(2) A Tv. 98. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Rendőrség jogosult idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére, feltéve, hogy Magyarország államhatárának jogellenes átlépését vagy ennek kísérletét a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 10. pontjában meghatározott határellenőrzési tevékenysége kapcsán, a határterületen észlelte, és a harmadik országbeli állampolgár kiutasításának végrehajtására visszafogadási egyezmény alapján kerülhet sor.

(3) A Tv. 98. § (1) bekezdés b) pontja alapján a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye, annak hiányában a külföldi tartózkodási helye szerint illetékes regionális igazgatóság, továbbá a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvényben meghatározott esetekben menekültügyi hatóság jogosult kiutasítás elrendelésére.

(4) A Tv. 98. § (1) bekezdés c) pontja alapján a jogsértés helye szerint illetékes regionális igazgatóság jogosult kiutasítás elrendelésére.

(5) Idegenrendészeti kiutasítás a Tv. 98. § (1) bekezdés d) pontja alapján a nyomozó hatóságként eljáró rendvédelmi szerv, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ javaslatára vagy a regionális igazgatóság által saját hatáskörben is elrendelhető.

(6) Idegenrendészeti kiutasítás a Tv. 98. § (1) bekezdés e) pontja alapján kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv javaslatára rendelhető el.

(7) A Tv. 98. § (4) bekezdése szerinti esetben a harmadik országbeli állampolgár utolsó ismert magyarországi lakóhelye, tartózkodási vagy szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság jogosult kiutasítást elrendelni.

95. § Az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő vagy a bíróság által elrendelt kiutasítást végrehajtó regionális igazgatóság a döntés véglegessé válásától számított harminc napon belül megküldi a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár személyazonosító igazolványát a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnak, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát a kijelölt kormányhivatalnak.

96. § (1) A Tv. 116. § (1) bekezdése szerinti megkeresést az első fokon eljáró regionális igazgatóság a Főigazgatóság útján továbbítja az érintett tagállam kijelölt hatóságának.

(2) A Tv. 108. § (2) bekezdésében meghatározott kiutasítási akadály megállapítása érdekében

a) az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság haladéktalanul megkeresi a gyámhivatalt abból a célból, hogy meggyőződjön róla, hogy a kísérő nélküli kiskorú állampolgársága szerinti államban vagy más befogadó államban a család egyesítése, illetve az állami vagy egyéb intézményi gondoskodás megfelelően biztosított-e, valamint

b) a kiskorú állampolgársága szerinti országban vagy más befogadó államban megvalósuló, kiskorúakat érintő intézményi gondoskodás tekintetében országinformációt szerez be.

(3) A Tv. 108. § (2) bekezdésében meghatározott kiutasítási akadály felmerülése esetén az idegenrendészeti hatóság a kísérő nélküli kiskorú elhelyezése érdekében haladéktalanul megkeresi a gyámhivatalt.

97. § (1) Azt az államot, ahová a kiutasítás végrehajtása történik, a következő sorrend figyelembevételével kell meghatározni:

a) valamely schengeni állam, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár ezen állam által kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

b) az Európai Unió valamely tagállama, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár ezen tagállam által a 2003/109/EK irányelv alapján kiállított, huzamos tartózkodói jogállást igazoló tartózkodási engedéllyel vagy egyéb érvényes tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik,

c) az az állam, amely a harmadik országbeli állampolgárt visszafogadni köteles,

d) az az állam, ahol a harmadik országbeli állampolgár szokásos tartózkodási helye van,

e) a harmadik országbeli állampolgár állampolgársága szerinti állam,

f) bármely más állam, ahová a harmadik országbeli állampolgár önkéntesen vissza kíván térni, és ahová beutazhat.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak kivételével a kiutasítás végrehajtása nem történhet az Európai Unió valamely tagállamának területére.

(3) A kiutasítás végrehajtása az (1) bekezdés f) pontja szerinti célállamba az (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti sorrend alapján megállapított célállam előtt is történhet, ha a harmadik országbeli állampolgár azt kifejezetten kéri, vagy ahhoz hozzájárul.

98. § A menekültügyi vagy idegenrendészeti hatóság, továbbá a más tagállam által elrendelt véglegessé vált és végrehajtható határozattal kiutasított, valamint a bíróság által elrendelt kiutasítás hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár kiléptetéséről a Rendőrség – a Tv. 254. § (1) bekezdés a) pontja szerinti természetes személyazonosító adatok, továbbá a kiléptetés időpontjának és helyének közlésével – haladéktalanul értesíti a kiutasítást elrendelő vagy a bíróság által elrendelt kiutasítást végrehajtó idegenrendészeti hatóságot.

52. A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtása és a büntetés-végrehajtási intézetből szabaduló ügyfelekkel szembeni eljárás

99. § (1) A bíróság jogerős ügydöntő határozatával elrendelt kiutasítást a büntetőügyben eljárt elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes regionális igazgatóság hajtja végre.

(2) A büntetés-végrehajtási intézet a szabadságvesztés-büntetést töltő harmadik országbeli állampolgár bíróság által elrendelt kiutasítás büntetésének végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása érdekében a várható szabadulást hat hónappal megelőzően értesíti a jogerős ügydöntő határozatot hozó elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes regionális igazgatóságot.

(3) A büntetés-végrehajtási intézet a (2) bekezdésben meghatározottak mellett, az egyéb jogcímen fogvatartott harmadik országbeli állampolgár szabadulásáról a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságot soron kívül értesíti.

(4) A bíróság, illetve – szabadságvesztés-büntetés végrehajtásából szabadult harmadik országbeli állampolgár esetén – a büntetés-végrehajtási intézet a Tv. 100. § (1) bekezdése szerinti értesítést soron kívül továbbítja a bíróság által elrendelt kiutasítást az (1) bekezdés alapján végrehajtó regionális igazgatóságnak.

(5) Ha a bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásának elrendelésére ismeretlen helyen tartózkodó, nem szabadságvesztés-büntetésből szabaduló harmadik országbeli állampolgárral szemben kerül sor, a regionális igazgatóság végzése tartalmazza a Tv. 101. § (1) bekezdés b)–c) pontjában foglaltakat. Ebben az esetben a beutazási és tartózkodási tilalom időtartama a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének időpontjához igazodva kerül rögzítésre a nyilvántartásban.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetekben a regionális igazgatóság végzése a Tv. 101. § (1) bekezdés b)–f) pontjában foglaltakat tartalmazza.

(7) A regionális igazgatóság intézkedik

a) a beutazási és tartózkodási tilalom nyilvántartásba vétele,

b) a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásra jogosító engedélyének visszavonása

iránt.

XIV. FEJEZET

A KIUTASÍTÁS ÉS VISSZAIRÁNYÍTÁS AKADÁLYAI

53. A visszairányítás és a kiutasítás elrendelésére, illetve végrehajtására vonatkozó tilalom vizsgálata

100. § (1) A visszairányítás során vagy az idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére irányuló eljárásban, továbbá ezen intézkedések, valamint a Tv. 97. § (2) bekezdése szerinti intézkedések végrehajtása során az idegenrendészeti hatóság a visszaküldés tilalmának egyéniesített vizsgálata érdekében köteles beszerezni a menekültügyi hatóság indokolt véleményét, kivéve, ha

a) az ügyfél a nyilatkozatában vállalja a kiutasítás vagy a visszairányítás célországába való visszatérést, és ezen ország tekintetében a Tv. 102. § (1) bekezdése szerinti körülményről nem számolt be, vagy

b) a kiutasítás vagy a visszairányítás végrehajtása a nemzeti szinten biztonságosnak nyilvánított származási országok és biztonságos harmadik országok meghatározásáról szóló kormányrendeletben nevesített célországba történik.

(2) A menekültügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti megkeresést soron kívül teljesíti. A menekültügyi hatóság véleményében foglaltaktól az eljáró idegenrendészeti hatóság nem térhet el.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a visszaküldés tilalmának vizsgálatát az erre vonatkozó indokolás kiutasító döntésben való szerepeltetésével teljesíti az idegenrendészeti hatóság.

(4) A menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás során a kiutasítás elrendelése előtt a visszaküldhetőséget vizsgálja.

(5) Ha nem áll fenn az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti körülmény, és a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 103. § (3) bekezdése szerinti kérelmével közvetlenül a büntetés-végrehajtási bíróhoz fordult, a bíróság, illetve az ügyész megkeresi a menekültügyi hatóságot, amely soron kívül véleményt nyilvánít a non-refoulement követelmény fennállása tekintetében.

XV. FEJEZET

A KIUTASÍTÁSNAK VALÓ MEGFELELÉS

54. Az Európai Unió tagállamai területének önkéntes elhagyása

101. § (1) A harmadik országbeli állampolgár az önkéntes távozási kötelezettség fennálltát a távozásra nyitva álló határidő leteltéig

a) a kiutasítást elrendelő határozattal,

b) a bírósági kiutasítás végrehajtására hozott végzéssel vagy

c) a teljesítési határidő meghosszabbításáról hozott végzéssel

igazolja.

(2) Az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság az önkéntes távozás határidejének megállapítása során vizsgálni köteles, hogy a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó szabályok alkalmazásának van-e helye.

(3) Kétség esetén az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság orvos- vagy pszichológus szakértő közreműködését veheti igénybe annak megállapítása érdekében, hogy a kiutasított különleges bánásmódot igényel-e. Szakértői vizsgálat csak az érintett személy hozzájárulásával végezhető.

(4) Az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság köteles a kiutasítottat – az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven – közérthető módon tájékoztatni a szakértő által elvégzendő vizsgálatról, a szakértői vizsgálat eredményének jelentőségéről, továbbá a vizsgálat elvégzéséhez történő hozzájárulás megtagadásának – az (5) bekezdésben meghatározott – következményeiről.

(5) Ha a kiutasított a vizsgálathoz nem járul hozzá, rá nézve a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.

55. A kitoloncolás

102. § (1) A Tv. 113. § (7) bekezdésében foglalt közreműködés alatt a 2003/110/EK tanácsi irányelv rendelkezéseinek alkalmazására köteles állam (a továbbiakban: kérelmező állam) által kiutasított harmadik országbeli állampolgárnak, illetve a kíséretnek – ideértve a hatósági kísérőket, továbbá minden olyan személyt is, aki a harmadik országbeli állampolgár elkísérésért felelős, például az orvosi ellátásért felelős személyt és a tolmácsot – a Magyarország területén légi úton történő kitoloncolás végrehajtása céljából történő áthaladásának engedélyezését és az abban történő segítségnyújtást kell érteni.

(2) A Főigazgatóság a kérelmező állam jogszabályban meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelmének kézhezvételét követően hozzájárulásáról haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül tájékoztatja a kérelmező állam kijelölt hatóságát. E határidő indokolt esetben – a kérelmező állam kijelölt hatóságának egyidejű értesítésével – legfeljebb 48 órával meghosszabbítható.

(3) A légi átszállításhoz történő hozzájárulás megadásáról a Főigazgatóság – a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelmet mellékelve – haladéktalanul értesíti a Rendőrséget.

(4) Az idegenrendészeti hatóság a kiutasítás végrehajtása során a 101. § (2)–(5) bekezdésében foglaltakat alkalmazza.

(5) Különleges bánásmódot igénylő személy esetén a kitoloncolás foganatosítása során az egyéni körülményeknek megfelelő kíséretet kell biztosítani.

(6) A Magyarország területén tervezett légi átszállításhoz történő hozzájárulását a Főigazgatóság megtagadja, illetve visszavonja, amennyiben az érintett harmadik országbeli állampolgár vonatkozásában a Tv. 102. § (1) bekezdésében meghatározott visszaküldési tilalom áll fenn.

(7) A Magyarország területén történő légi átszállításhoz történő hozzájárulását a Főigazgatóság megtagadhatja, illetve visszavonhatja, ha

a) a harmadik országbeli állampolgárt a magyar jogszabályok alapján bűncselekmény elkövetésével vádolják, vagy büntetés végrehajtása céljából kiadatását kérik;

b) a más államokon keresztüli átszállítás vagy a célország részéről a befogadás nem biztosított;

c) a légi átszállítás végrehajtásához több repülőtér közötti szárazföldi átszállítás lenne szükséges;

d) a külön jogszabályban meghatározott segítségnyújtás személyi vagy tárgyi feltételei a kért időpontban nem állnak rendelkezésre, vagy a légi átszállítás más gyakorlati okból nem lehetséges;

e) a harmadik országbeli állampolgár átszállítása veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, közegészségügyi érdekeit vagy nemzetközi kapcsolatait.

(8) A légi átszállításhoz adott hozzájárulás visszavonásáról – a visszavonás okának megjelölésével – vagy az átszállítást lehetetlenné tevő egyéb okokról a kérelmező állam kijelölt hatóságát haladéktalanul tájékoztatni kell.

(9) A légi átszállításhoz történő hozzájárulás esetén a Rendőrség a légi átszállításhoz visszafogadási egyezmények kihirdetéséről rendelkező jogszabályokban meghatározott közreműködést biztosít.

103. § (1) A kitoloncolást

a) visszairányítás végrehajtása esetén a Rendőrség,

b) a kiutasítás Tv. 113. § (1) bekezdés a) pontja szerinti végrehajtása esetén az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő idegenrendészeti hatóság vagy a bíróság által elrendelt kiutasítást végrehajtó regionális igazgatóság,

c) a kiutasítás Tv. 113. § (1) bekezdés b) pontja szerinti végrehajtása esetén a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának helye szerinti regionális igazgatóság

rendeli el.

(2) Az Európai Unió tagállama vagy más schengeni állam által elrendelt kiutasítás vagy a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás végrehajtása esetén a kitoloncolást a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának helye szerint illetékes regionális igazgatóság rendeli el.

(3) A kitoloncolást elrendelő határozatnak vagy végzésnek tartalmaznia kell a kitoloncolás elrendelésének indokát, foganatosításának módját, valamint azt az államot, ahová a kitoloncolás történik.

(4) A kitoloncolás feltételeinek megteremtésére – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a Rendőrség intézkedik.

(5) Ha a kitoloncolás kiutasítás végrehajtása érdekében légi úton történik, a kitoloncolás feltételeinek megteremtésére a Főigazgatóság intézkedik.

(6) A kitoloncolást a Rendőrség foganatosítja.

104. § (1) A kiutasítás végrehajtását Magyarország államhatáráig, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár személy kíséret nélküli utazása a repülés biztonságára veszélyt jelentene, vagy azt nemzetközi szerződés (visszafogadási egyezmény) kötelezően előírja, a harmadik országbeli állampolgár származási államáig vagy más visszafogadásra köteles államig kell elrendelni.

(2) Az érintettet a kitoloncolás módjáról, körülményeiről (a továbbiakban: foganatosítás), továbbá a foganatosítással szembeni panasz benyújtásának lehetőségéről az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak ki kell terjednie

a) a foganatosítás időpontjára, amelyet légi úton történő toloncolás esetén legkésőbb a foganatosítás megkezdésekor kell közölni,

b) a célország megjelölésére,

c) arra, hogy a foganatosítás milyen járművön, továbbá arra, hogy kísérettel történik.

(3) Jogszabályban meghatározott esetben pszichológus vagy szakorvos közreműködését kell igénybe venni, ha a kitoloncolással járó megterhelést az érintett mentális vagy egészségi állapota következtében átmenetileg nem vagy csak különleges feltételek mellett képes elviselni.

(4) A kitoloncolás foganatosítását csak az elrendelő határozat vagy végzés birtokában, az abban foglaltak szerint lehet megkezdeni. A foganatosítás megkezdésekor és befejezésekor meg kell állapítani, hogy a harmadik országbeli állampolgáron vannak-e látható, látleletben nem szereplő külsérelmi nyomok, mely esetben látlelet felvételéről kell gondoskodni.

(5) Az érintett a foganatosítás ellen panasszal élhet a foganatosítás befejezését követő nyolc napon belül, amelyet írásban, postai úton kell előterjeszteni. A panasz kivizsgálása során a Rendőrségről szóló törvény megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

105. § (1) A harmadik országbeli állampolgár célországba történő beutazását meghiúsultnak kell tekinteni, és a kitoloncolás végrehajtását félbe kell szakítani, ha

a) a légi jármű parancsnoka megtagadja a harmadik országbeli állampolgár felvételét a légi járműre, vagy a légi járműre történő felszállás egyéb okból sikertelen volt;

b) a harmadik országbeli állampolgár belépését a tranzitországba vagy a célországba megtagadták;

c) a harmadik országbeli állampolgáron nem dokumentált külsérelmi nyomok vannak, vagy olyan fokú ellenállást tanúsít, amelyet törvényes eszközökkel életének, testi épségének, egészségének károsítása vagy veszélyeztetése nélkül nem lehet elhárítani.

(2) A harmadik országbeli állampolgár sürgős orvosi beavatkozást igénylő állapota miatt a kitoloncolás végrehajtását félbe kell szakítani, ha a végrehajtás során a harmadik országbeli állampolgár egészségi vagy pszichés állapotában olyan változás következik be, amely miatt a kitoloncolás csak a harmadik országbeli állampolgár életének, testi épségének veszélyeztetésével lenne végrehajtható.

(3) A félbeszakított kitoloncolást tovább kell folytatni, ha a Tv. 113. § (8) bekezdésében meghatározott okok elhárultak.

(4) A kitoloncolás foganatosításának módját és körülményeit jogszabály állapítja meg.

XVI. FEJEZET

A KIUTASÍTÁS KÖLTSÉGEINEK VISELÉSE

106. § (1) A kiutasítás végrehajtása során törekedni kell arra, hogy az a kiutasítottnak a lehető legkevesebb költséget okozza.

(2) A Tv. 117. § (4) bekezdésében, 128. § (7) bekezdésében, valamint 135. § (5) bekezdés e) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettséget a kiutasítást végrehajtó hatóság végzésben rendeli el. A kötelezettséget az elrendeléstől számított három hónapon belül kell teljesíteni. A teljesítési határidő eredménytelen eltelte esetén a Tv. 117. § (4) bekezdés b)–d) pontjában felsorolt személyek és szervezetek vonatkozásában a Tv. végrehajtási szabályait kell alkalmazni.

XVII. FEJEZET

A DUBLINI RENDELETEK SZERINTI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

107. § (1) A Tv. 118. § (1) bekezdése szerinti eljárás (a továbbiakban: dublini eljárás) magában foglalja a dublini rendeleteket alkalmazó más állam (a továbbiakban: tagállam) hatóságának megkeresését, a más tagállam hatóságával történő egyeztetést, a visszaadás-visszavételi eljárás lefolytatását, valamint a kérelmező visszaadását (a továbbiakban együtt: visszaadás).

(2) A dublini eljárás kezdőnapja az a nap, amikor a menekültügyi hatóság a más tagállam hatóságát megkeresi. A dublini eljárás befejező napja az a nap, amikor a kérelmezőt más tagállam hatósága visszaveszi, a visszavételt megtagadja, vagy nyilvánvalóvá válik, hogy a visszaadás nem hajtható végre.

(3) Ha a megkeresett tagállam felelőssége a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Dublin III. rendelet) alapján beáll, a menekültügyi hatóság a kérelmező át- vagy visszaadásáról rendelkező végzést (a továbbiakban: a kérelmező átadásáról rendelkező végzés) a felelősség beállásának napjától vagy a Dublin III. rendelet 22. cikk (1) és (6) bekezdésében, 25. cikk (1) bekezdésében, illetve 28. cikk (3) bekezdésében foglalt határidők lejártát követő nyolc napon belül köteles meghozni.

(4) A kérelmező átadásáról rendelkező végzés a Dublin III. rendelet 26. cikk (1) és (2) bekezdésében, 27. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint 29. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltakat tartalmazza.

108. § (1) A kérelmező Tv. 119. §-a szerinti visszaadását – a kitoloncolás szabályainak megfelelő alkalmazásával – felügyelt vagy kísérettel történő átadással kell végrehajtani, ha

a) a menekültügyi hatóság az önkéntes távozás lehetőségét nem biztosítja, vagy

b) a visszaadásról rendelkező végzésben a (3) bekezdés szerint meghatározott határidőn belül Magyarország területét nem hagyta el.

(2) A menekültügyi hatóság az önkéntes távozás lehetőségének vizsgálata során az eset összes körülményét, így különösen a kérelmező magatartását, távozási hajlandóságát és a távozás feltételei megteremtésének képességét, továbbá a kérelmező közrendre, közbiztonságra, nemzetbiztonságra jelentett veszélyét mérlegeli.

(3) A menekültügyi hatóság az önkéntes távozásra nyitva álló határidőt úgy határozza meg, hogy az a Tv. 119. § (1) bekezdése szerinti végzés további jogorvoslattal meg nem támadhatóvá válásától számított hetedik napra essen, ha a (2) bekezdés szerinti mérlegelés alapján a Tv. 118. §-a szerinti visszaadást nem hatósági kísérettel rendeli el végrehajtani. A kérelmező az önkéntes távozást a számára meghatározott határidő előtt is teljesítheti.

(4) A kérelmező által rendelkezésre bocsátott úti okmánynak vagy a személyazonosságára és állampolgárságára vonatkozó adatot tartalmazó egyéb okmánynak a megkeresett tagállamhoz történő eljuttatása iránt a menekültügyi hatóság a kérelmező felügyelt vagy kísérettel történő átadásával, vagy önkéntes távozásával egyidejűleg intézkedik.

109. § A Tv. 117. § (2) bekezdése alapján a menetjegy megvásárlásához, valamint az úti okmány beszerzéséhez szükséges pénzösszeg zár alá vételét a kérelmező Tv. 119. §-a szerinti visszaadását megelőzően meg kell szüntetni, és a pénzösszeget a kérelmező részére haladéktalanul vissza kell adni.

XVIII. FEJEZET

A BEUTAZÁSI ÉS TARTÓZKODÁSI TILALOM

56. A beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése

110. § (1) Önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére

a) a Tv. 122. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a Főigazgatóság,

b) a Tv. 122. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján – a c) pontban foglalt kivétellel – a regionális igazgatóság,

c) a Tv. 122. § (1) bekezdés d) pontja alapján, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a Rendőrség által elrendelt idegenrendészeti kiutasítás vagy a Tv. 109. § (4) bekezdése szerinti visszaadás végrehajtásának költségeit nem térítette meg, a Rendőrség,

d) a Tv. 122. § (1) bekezdés e) és f) pontja alapján az országos illetékességgel rendelkező Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság

jogosult.

(2) Önálló beutazási és tartózkodási tilalom

a) a Tv. 122. § (1) bekezdés c) pontja alapján – ha a regionális igazgatóság nem saját hatáskörben dönt az elrendelésről – a nyomozó hatóságként eljáró rendvédelmi szerv, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Rendőrség, illetve a Terrorelhárítási Központ,

b) a Tv. 122. § (1) bekezdés e) pontja alapján kizárólag a szabálysértési hatóság, a bíróság vagy a helyszíni bírság kiszabására jogosult hatóság,

c) a Tv. 122. § (1) bekezdés f) pontja alapján kizárólag a vámigazgatási bírság kiszabására jogosult hatóság

javaslatára rendelhető el.

(3) A Tv. 122. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelési okának fennállásáról a külpolitikáért felelős miniszter a Főigazgatóságot értesíti.

(4) Az önálló beutazási és tartózkodási tilalom törlésére – a 111. § (8) bekezdésében foglalt kivétellel – az azt elrendelő idegenrendészeti hatóság jogosult.

(5) Ha a külpolitikáért felelős miniszter a vízumeljárás alapján a vízumkérelmezőre vonatkozóan a Tv. 122. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak fennállását valószínűsíti, erről haladéktalanul értesíti a veszélyeztetett érdek védelméért felelős rendvédelmi szervet.

111. § (1) A Tv. 122. § (1) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott okból a szabálysértési hatóság, a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy a vámigazgatási bírság kiszabására jogosult szerv pénzbírságot kiszabó határozata véglegessé válásától, valamint a bíróság a kiszabó határozata jogerőre emelkedésétől, illetve a helyszíni bírság kiszabásától számított negyvenhatodik naptól a Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságnak javaslatot tehet önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére.

(2) A szabálysértési hatóság, a bíróság, a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv, valamint a vámigazgatási bírság kiszabására jogosult szerv az (1) bekezdés szerinti megkeresésében közli a Dél-dunántúli Regionális Igazgatósággal a bírságot meg nem fizető harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, nem magyarországi lakóhelyét, a szabálysértési hatóság, a bíróság, a helyszíni bírságot vagy a vámigazgatási bírságot kiszabó szerv megnevezését, a szabálysértési határozat számát és a jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának napját, a helyszíni bírság ügyszámát, a vámigazgatási bírságot kiszabó határozat számát és véglegessé válásának napját, a számlaszámot, a kiszabott pénzbírság, a helyszíni bírság, illetve a vámigazgatási bírság összegét.

(3) A Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság a megkeresés alapján a harmadik országbeli állampolgár adatait a nyilvántartásban ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során megállapítja, hogy a külföldi tartózkodási jogosultsággal és magyarországi szálláshellyel rendelkezik, erről értesíti az (1) bekezdésben meghatározott szervet.

(4) A Tv. 122. § (1) bekezdés e) és f) pontja alapján elrendelt önálló beutazási és tartózkodási tilalmat haladéktalanul törölni kell, ha a harmadik országbeli állampolgár a kiszabott pénzbírságot, helyszíni bírságot vagy vámigazgatási bírságot megfizette.

(5) Ha a pénzbírságot, a helyszíni bírságot vagy a vámigazgatási bírságot a harmadik országbeli állampolgár utólag fizeti meg, a szabálysértési hatóság, a bíróság, a helyszíni bírságot vagy a vámigazgatási bírságot kiszabó szerv a bírságnak a számlájára történő megérkezését követően – az önálló beutazási és tartózkodási tilalom törlése érdekében – haladéktalanul értesíti a Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságot.

(6) Ha a harmadik országbeli állampolgár a vízum kiadására irányuló eljárásban igazolja, hogy a pénzbírságot, a helyszíni bírságot, illetve a vámigazgatási bírságot utólag megfizette, a konzuli tisztviselő – az önálló beutazási és tartózkodási tilalom törlése érdekében – a befizetés tényéről, a befizető természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, úti okmánya számának, a határozat vagy a helyszíni bírság ügyszámának, a befizetett bírság összegének és az ügyben eljárt hatóság vagy szerv megnevezésének közlésével haladéktalanul tájékoztatja a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő regionális igazgatóságot.

(7) Ha a Rendőrség a határátkelőhelyen történő személyellenőrzés során megállapítja, hogy a harmadik országbeli állampolgárral szemben kizárólag az idegenrendészeti eljárásban a Magyar Állam által megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költség, a pénzbírság, a helyszíni bírság, illetve a vámigazgatási bírság meg nem fizetése miatt rendeltek el önálló beutazási és tartózkodási tilalmat, köteles a harmadik országbeli állampolgárt tájékoztatni arról, hogy a tartozását utólag, készpénzben is megfizetheti.

(8) Ha a harmadik országbeli állampolgár utólag teljesíti fizetési kötelezettségét, vagy rendelkezik a befizetést igazoló bizonylattal, a Rendőrség az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat törli, és ezt követően intézkedik a kiléptetésre, vagy engedélyezi a beléptetést. A törlés tényéről a Rendőrség haladéktalanul értesíti az elrendelő idegenrendészeti hatóságot.

112. § A beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát években kell meghatározni.

113. § Ha a Tv. 122. § (1) bekezdés a)–c) pontja, valamint a Tv. 98. § (1) bekezdése alapján az idegenrendészeti hatóság a SIS figyelmeztető jelzést alkalmazó állam által kiállított tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárral szemben rendel el kiutasítást és a Tv. 123. § (1) vagy (2) bekezdése alapján beutazási és tartózkodási tilalmat, önálló beutazási és tartózkodási tilalmat, továbbá SIS figyelmeztető jelzést is elhelyez, az elrendelő idegenrendészeti hatóság a SIRENE Iroda útján egyeztetést kezdeményez az engedélyt kibocsátó tagállammal.

114. § (1) A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár részére különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén az idegenrendészeti kiutasítást vagy a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő hatóság – a tilalom fenntartása mellett – engedélyezheti a Magyarország területére történő egyszeri beutazást és a beutazás céljának megfelelő időtartamú, száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodást.

(2) A beutazási engedély iránti kérelmet a harmadik országbeli állampolgár állandó vagy szokásos tartózkodási helye vagy az állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél kell írásban előterjeszteni.

(3) A beutazási engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár a száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra vonatkozó szabályok szerint utazhat be Magyarország területére.

(4) Ha a harmadik országbeli állampolgár beutazásához vízum szükséges, a beutazás (1) bekezdés szerinti engedélyezése esetén a konzuli tisztviselő a harmadik országbeli állampolgár részére kiadott vízumban a külön engedély számát is feltünteti.

(5) Ha a harmadik országbeli állampolgár száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás céljából vízummentes beutazásra jogosult, a Rendőrség a beléptetését csak a beutazási kérelmet engedélyező döntés felmutatása esetén engedélyezheti.

57. A kiutasítás és a beutazási és tartózkodási tilalom visszavonása, időtartamának csökkentése

115. § (1) A Tv. 126. § (1) bekezdése alapján a beutazási és tartózkodási tilalom visszavonására vagy időtartama csökkentésére irányuló kérelemre indult eljárásban az elrendelő regionális igazgatóság és a Rendőrség mérlegeli a harmadik országbeli állampolgár jogsértésének jellegét és súlyát, valamint az ismételt magyarországi beutazásának és tartózkodásának esetleges veszélyét.

(2) A Tv. 126. § (2) bekezdés a) pontja alapján az idegenrendészeti kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő regionális igazgatóság az ismert magyarországi szálláshellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár esetén az idegenrendészeti kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat folyamatban lévő idegenrendészeti eljárásban a kiutasítás végrehajthatóvá válását követő huszonnégy hónap elteltét követő 21 napon belül felülvizsgálja.

(3) A Tv. 126. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában a kiutasítás végrehajtásának huszonnégy hónapon túli meghiúsulása a harmadik országbeli állampolgárnak különösen akkor nem róható fel, ha

a) a kiutasítás végrehajtása érdekében – a kiutasítás célállamába történő visszatérési szándéka tekintetében meg nem kérdőjelezhető módon – a hatósággal együttműködött, és

b) a számára előírt magatartási szabályokat betartotta, és rendszeres megjelenési kötelezettségét teljesítette.

(4) A (3) bekezdésben meghatározottak mellett a regionális igazgatóság az idegenrendészeti kiutasítás, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom felülvizsgálata során mérlegeli a harmadik országbeli állampolgár jogsértésének jellegét és súlyát, további magyarországi tartózkodásának esetleges veszélyét, továbbá a Tv. 126. § (2) bekezdés b) pontja esetén az érintett egészségügyi állapotában a kiutasítás végrehajthatóságára kiható jelentős változást.

(5) Ha a regionális igazgatóság vagy a Rendőrség az idegenrendészeti kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat visszavonja, az idegenrendészeti kiutasítást és a beutazási és tartózkodási tilalmat haladéktalanul törli.

XIX. FEJEZET

A KÜLFÖLDRE UTAZÁSI KORLÁTOZÁS, A KIJELÖLT HELYEN TARTÓZKODÁS

58. Külföldre utazási korlátozás

116. § A Tv. 127. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott értesítést és úti okmányt a harmadik országbeli állampolgárral szembeni büntetőjogi büntetés vagy intézkedés, büntetőeljárási kényszerintézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelésének helye szerint illetékes regionális igazgatóságnak kell megküldeni, amely intézkedik

a) a külföldre utazási korlátozás nyilvántartásba történő bejegyzése vagy törlése,

b) az úti okmány visszatartása vagy visszaadása, valamint

c) a Tv. 158. §-ában meghatározott esetben az úti okmány visszavonása

érdekében.

59. A kijelölt helyen való tartózkodás elrendelése

117. § (1) A idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár számára – a (4)–(6) bekezdésben meghatározott kivétellel – kötelező tartózkodási helyként

a) a harmadik országbeli állampolgár bejelentett szálláshelyét,

b) a harmadik országbeli állampolgár eltartására kötelezhető hozzátartozó szálláshelyét, lakóhelyét, tartózkodási helyét,

c) a karitatív szervezetek által rendelkezésre bocsátott szálláshelyet,

d) heveny egészségkárosodás elhárítása időtartamára – az egészségügyi államigazgatási szerv véleményének kikérésével – az indokolt gyógykezelés végzése céljából fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézményt vagy

e) az igénybevétel egyéb jogszabályi feltételeinek megfelelő harmadik országbeli állampolgár esetén személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményt

jelölhet ki.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt lehetőségek hiányában a harmadik országbeli állampolgárt közösségi szálláson vagy befogadó állomáson lehet elhelyezni.

(3) Befogadó állomáson kizárólag kiskorú harmadik országbeli állampolgár és a felügyeletét gyakorló szülő helyezhető el.

(4) A kísérő nélküli kiskorú számára kötelező tartózkodási helyként kísérő nélküli kiskorúak elkülönített elhelyezését szolgáló befogadó állomást, ennek hiányában gyermekvédelmi intézményt, szerződés alapján fenntartott más szálláshelyet vagy magánszállást lehet kijelölni. A kísérő nélküli kiskorú magánszálláson a közvetlen családtagjának nem minősülő hozzátartozójánál helyezhető el, ha a hozzátartozó a kiskorú elszállásolását, ellátását, gondozását írásban vállalja, továbbá, ha nyilvánvaló, hogy a kiskorú és a hozzátartozó személyes kapcsolata alapján az elhelyezés a kiskorú érdekeit szolgálja.

(5) Ha harmadik országbeli állampolgár az emberkereskedelem áldozata, részére az emberkereskedelem áldozatai elhelyezését szolgáló befogadó állomást vagy szerződés alapján fenntartott más szálláshelyet lehet kijelölni.

(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott lehetőségek hiányában az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár számára kötelező tartózkodási helyként meghatározott vármegye közigazgatási területét vagy befogadó állomás vagy közösségi szállás területét jelölheti ki.

(7) A (6) bekezdés szerinti szálláson a harmadik országbeli állampolgár kizárólag elhelyezésre jogosult, egyéb ellátás nem illeti meg.

(8) A (6) bekezdés szerinti szálláson a Tv. 128. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint az idegenrendészeti hatóság határozza meg, hogy a harmadik országbeli állampolgár a szállást milyen feltételekkel hagyhatja el.

(9) A (6) bekezdés szerinti szálláson tartózkodó harmadik országbeli állampolgár köteles

a) a szállás rendjét megtartani, az erre vonatkozó előírásokat teljesíteni,

b) környezetét tisztán tartani,

c) a szükséges orvosi vizsgálatnak, járványügyi intézkedésnek – beleértve a védőoltásokat is – magát alávetni,

d) a szállás berendezési, felszerelési tárgyait megóvni, a károkozástól tartózkodni, a szándékosan okozott kárt megtéríteni.

(10) A Tv. 128. § (6) bekezdésének alkalmazása esetén a kötelező tartózkodási helyként kijelölt tranzitzóna engedély nélküli elhagyásának megakadályozását a Rendőrség végzi.

60. A közösségi szállás

118. § (1) A közösségi szállás az idegenrendészeti eljárás alatt álló külföldiek, a Tv. 70. § (1) bekezdés a)–c) pontja alapján humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok elhelyezésére szolgáló, a Főigazgatóság által fenntartott szálláshely.

(2) Közösségi szállás olyan épületben létesíthető, ahol

a) személyenként legalább 15 m3 légtér és 5 m2 mozgástér,

b) a lakóhelyiségek mellett étkezés, a szabadidő eltöltése és látogatók fogadása céljából közösségi helyiség,

c) alap- és sürgősségi ellátás céljából a háziorvosi minimumfeltételeknek megfelelő orvosi rendelő,

d) orvosi vizsgálat céljára szolgáló helyiség és egészségügyi elkülönítő helyiség, továbbá

e) higiénés célra – az engedélyezett férőhelyek számának figyelembevételével kialakított számú, nemenként elkülönített – hideg-meleg folyóvízzel ellátott mosdó és zuhanyozó, valamint WC helyiség

áll rendelkezésre, és a harmadik országbeli állampolgárok által tartózkodás céljára szolgáló valamennyi helyiség esetén természetes szellőzés és természetes fény biztosítható.

119. § A közösségi szállás fenntartásáért felelős szerv köteles a harmadik országbeli állampolgárok részére biztosítani

a) az elhelyezést,

b) a napi háromszori étkezést és

c) a személyi felszerelést.

120. § (1) A közösségi szálláson a lakóhelyiségekben történő elhelyezés során el kell különíteni a férfiakat a nőktől. A családtagokat együttesen kell elhelyezni, kivéve, ha ez ellentétes a harmadik országbeli állampolgár érdekeivel.

(2) A közösségi szálláson csak a befogadóképességének megfelelő számú személyt szabad elhelyezni. Ha nincs lehetőség az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására, a harmadik országbeli állampolgárt más közösségi szállásra kell szállítani.

121. § (1) A közösségi szálláson elhelyezett harmadik országbeli állampolgárok részére vallási előírásaikra is figyelemmel kell az étkezést biztosítani.

(2) A közösségi szállásra történő befogadáskor a harmadik országbeli állampolgárt személyi felszerelésként étkészlettel, tisztálkodási eszközökkel, illetve ágyneművel kell ellátni. A közösségi szállás fenntartója gondoskodik a személyi felszerelésként kiadott ágynemű és törölközők kéthetente történő cseréjéről.

122. § (1) A közösségi szálláson való tartózkodás rendjét az 5. melléklet szerinti házirend állapítja meg.

(2) A napirendet a közösségi szállás fenntartója határozza meg, attól eltérni csak az engedélyével lehet. A napirendben meg kell határozni az elhelyezett jogai gyakorlásának és kötelezettségei teljesítésének rendjét, így különösen

a) a pihenőidő időtartamát,

b) az étkezések időpontját, valamint

c) az orvosi rendelési időt.

(3) A közösségi szálláson tartózkodó harmadik országbeli állampolgár köteles

a) a szállás rendjét megtartani, az erre vonatkozó előírásokat teljesíteni;

b) környezetét tisztán tartani;

c) a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek, járványügyi intézkedésnek (beleértve a védőoltásokat is) magát alávetni;

d) a szállás berendezési, felszerelési tárgyait megóvni, a károkozástól tartózkodni, a szándékosan okozott kárt megtéríteni;

e) 24 órát meghaladó, legfeljebb 120 órás átmeneti távollétét előzetesen – a távozás helyének és időtartamának megjelölésével – a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóságnál bejelenteni.

123. § (1) A közösségi szálláson nyújtott szolgáltatások költségét – a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve a menekültügyi hatóság vagy bíróság által nemzetközi vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár kivételével – a szálláshely fenntartója a szállás elhagyásakor költségjegyzékben állapítja meg. Az összeg számításának módját jogszabály határozza meg.

(2) A harmadik országbeli állampolgár a közösségi szállás fenntartója által megelőlegezett költségek összegét köteles a szállás elhagyását vagy az országból történő kiutazását követően – jogszabályban meghatározott módon – visszatéríteni.

124. § (1) Az elrendelő hatóság a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezésről – a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok kivételével – tájékoztatja a harmadik országbeli állampolgár konzuli vagy diplomáciai képviseletét ellátó szervet. Ha Magyarország területén nincs ilyen konzuli vagy diplomáciai képviselet, a tájékoztatást a külpolitikáért felelős miniszter útján kell teljesíteni.

(2) Humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár esetén az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az érintett kérésére a regionális igazgatóság haladéktalanul teljesíti.

61. Az őrizetbe vett, a közösségi szálláson vagy tranzitzónában elhelyezett harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi ellátása

125. § (1) Az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár egészségügyi ellátását az őrzött szálláson folyamatosan biztosítani kell.

(2) Ha az őrizetbe vett, a közösségi szálláson vagy tranzitzónában elhelyezett harmadik országbeli állampolgár nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, térítésmentesen jogosult az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 142. § (2) bekezdésében és (3) bekezdés e) és i) pontjában meghatározott ellátásokra.

(3) Az elhelyezett harmadik országbeli állampolgár jogosult a jogszabályban meghatározott kötelező védőoltásra.

126. § (1) A harmadik országbeli állampolgár háziorvosi ellátása az őrzött szálláson, a közösségi szálláson vagy tranzitzónában (a továbbiakban együtt: idegenrendészeti szállás) történik.

(2) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni.

(3) A jogszabályban meghatározott gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzővel rendelkező orvos által kiállított vény alapján kiadott gyógyászati segédeszköz, gyógyszer teljes árát az idegenrendészeti szállást fenntartó hatóság megtéríti.

127. § (1) Az idegenrendészeti szállást fenntartó hatóság a 125. § hatálya alá nem tartozó egészségbiztosítási szolgáltatások díját az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak megtéríti, ha annak megfizetését nemzetközi egyezményben Magyarország nem vállalta.

(2) Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár esetén az egészségbiztosítási szolgáltatások a Tv. 70. § (1) bekezdés e) pontja alapján kiállított humanitárius célú tartózkodási engedéllyel, illetve a Tv. 20. § (1) bekezdés e) pontja alapján kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással vehetők igénybe.

(3) Az egészségügyi szolgáltató az elvégzett szolgáltatást – az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló jogszabály által – az adott ellátás jelentésére és elszámolására előírt nyomtatványon a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) részére jelenti. A jelentések alapján történő elszámolást – az egészségügyi szolgáltatások szerinti részletezésben – a NEAK küldi meg havonta az idegenrendészeti szállást fenntartó hatóságnak.

(4) Az egészségügyi szolgáltató az elvégzett szolgáltatás költségét – vényköteles készítmények esetében – a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásra jogosító engedélyének számát feltüntető vény, valamint a gyógyszerkészítmény megnevezését, árát és mennyiségét tartalmazó, az idegenrendészeti szállást fenntartó hatóság mint vevő részére kiállított összesített számla bemutatásával igényelheti vissza. A vényt és a számlát az egészségügyi szolgáltató a NEAK-hoz továbbítja.

XX. FEJEZET

AZ ŐRIZET

62. Az őrizet

128. § (1) Az idegenrendészeti őrizetet a kiutasítást elrendelő vagy a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítást végrehajtó regionális igazgatóság vagy a Rendőrség rendelhet el.

(2) Kiutasítást előkészítő őrizetet

a) ha a harmadik országbeli állampolgár személyazonossága tisztázatlan, vagy ha a harmadik országbeli állampolgárnak az Európai Unió más tagállamával 2009. január 13-át megelőzően kötött kétoldalú visszafogadási egyezmény alapján a Tv. 109. § (4) bekezdése alapján a visszaadása folyamatban van, a Rendőrség,

b) ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának jogszerűsége tisztázatlan, a regionális igazgatóság

rendelhet el.

(3) Az őrizet időtartamát – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – órákban kell számítani.

(4) Ha a járásbíróság az őrizetet meghosszabbítja, azt napokban kell számítani. Az őrizet tartamába minden megkezdett nap beszámít.

(5) Az őrizetet elrendelő hatóságnak arra kell törekednie, hogy az őrizet a lehető legrövidebb ideig tartson. A kiutasítás végrehajtása feltételeinek megteremtésére, valamint a kiutasítást előkészítő őrizet elrendelése esetén a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának vagy tartózkodása jogszerűségének megállapítására soron kívül kell intézkedni.

(6) A Tv. 132. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a harmadik országbeli állampolgár szökésének veszélye akkor áll fenn, ha a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti eljárás során nem működik együtt a hatósággal, így különösen, ha

a) a nyilatkozattételt megtagadja,

b) a személyes adatai vonatkozásában valótlan adatot közöl, vagy

c) ismeretlen helyre távozása nyilatkozatai alapján valószínűsíthető,

és ennélfogva alapos okkal feltehető, hogy a kiutasítás végrehajtását meghiúsítja.

(7) A Tv. 132. § (6) bekezdés b) pontja alkalmazásának akkor van helye, ha valószínűsíthető, hogy a kiutasítást az őrizet elrendelésétől számított tizenkét hónap, illetve a kiskorú gyermekkel rendelkező család esetén harminc nap elteltével sem lehetne végrehajtani, így különösen, ha az őrizetes

a) kiutazásának feltételei nem biztosíthatók, vagy

b) egészségi állapota miatt huzamos kórházi kezelést igényel.

(8) A Tv. 132. § (6) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén a harmadik országbeli állampolgárt a Tv. 20. § (1) bekezdés h) pontja szerinti ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással kell ellátni.

129. § A harmadik országbeli állampolgár által szóban vagy írásban előterjesztett kifogást az őrizetet elrendelő, illetve az őrizetet foganatosító hatóság haladéktalanul továbbítja a járásbíróságnak.

130. § (1) Az őrizetet elrendelő hatóságnak az őrizet meghosszabbítására irányuló indítványához csatolnia kell a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának és tartózkodása jogszerűségének megállapítására, illetve az idegenrendészeti őrizet első hat hónapos időtartama alatt a kiutaztatására tett intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást, amelyet a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselőjének vagy a kijelölt ügygondnoknak is meg kell küldeni.

(2) Az őrizetet elrendelő hatóságnak az őrizet hat hónapon túli időtartama alatt az őrizet meghosszabbítására irányuló indítványához csatolnia kell az érintett harmadik országbeli állampolgár együttműködésének hiányára vagy a kitoloncoláshoz szükséges okmányok beszerzése vonatkozásában a harmadik országbeli állampolgár származási országa, visszafogadására vagy befogadására köteles állam hatóságai eljárásának elhúzódását alátámasztó tényekre vonatkozó tájékoztatást, amelyet a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselőjének vagy kirendelt ügygondnokának is meg kell küldeni.

131. § (1) Ha a harmadik országbeli állampolgár az őrizetet elrendelő döntés kihirdetését követően úgy nyilatkozik, hogy kiskorú, az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság az életkor megállapítása érdekében soron kívül megkeresi a székhelye szerint illetékes egészségügyi szolgáltatót. Ha az állapítható meg, hogy az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár kiskorú, az őrizetet haladéktalanul meg kell szüntetni.

(2) Ha az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár az őrizet időtartama alatt úgy nyilatkozik, hogy 16. életévét be nem töltött kísérő nélküli kiskorú, az őrzött szállás vezetője haladéktalanul értesíti az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóságot az őrizet helye szerint illetékes egészségügyi szolgáltató megkeresése érdekében. Ha az állapítható meg, hogy az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár 16. életévét be nem töltött kísérő nélküli kiskorú, az őrizetet haladéktalanul meg kell szüntetni.

63. Az őrizet végrehajtására szolgáló létesítményre vonatkozó követelmények

132. § (1) Őrzött szállás olyan épületben vagy épületrészben létesíthető, ahol

a) az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgárok elhelyezésére szolgáló helyiségekben fejenként legalább 15 m3 légtér és 5 m2 mozgástér, a házastársak és a kiskorú gyermekkel rendelkező családok, valamint a 16. életévét betöltött kísérő nélküli kiskorúak részére különálló – a családtagok számára is figyelemmel – legalább 8 m2 mozgásteret magában foglaló lakótér,

b) az étkezés, a szabadidő eltöltésére – beleértve a kiskorú őrizetes korának megfelelő játék- és rekreációs tevékenységet –, valamint a látogatók fogadására alkalmas közösségi helyiség,

c) az engedélyezett férőhelyek számának megfelelő számú, nemenként elkülönített, hideg-meleg folyóvízzel ellátott mosdó és zuhanyozó, valamint WC helyiségek,

d) háziorvosi minimumfeltételeknek megfelelő orvosi rendelő,

e) orvosi vizsgálat céljára szolgáló helyiség és egészségügyi elkülönítő helyiség,

f) szabad levegőn tartózkodásra alkalmas terület,

g) az országos településrendezési és építési követelmények és a hatósági előírások szerinti megvilágítás,

h) az intézmény szünetmentes áramellátása,

i) látogatók fogadására szolgáló külön helyiség,

j) telefonhasználati lehetőség,

k) az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgárok és a személyzet elhelyezésére szolgáló helyiségekben, az orvosi szobában, a látogatók fogadására szolgáló helyiségekben, az élelmezést ellátó helyiségekben, valamint a közösségi célú helyiségekben ablak és természetes szellőzés

biztosítható.

(2) Ha az őrizet időtartama indokolja, az őrzött szálláson vagy más, arra alkalmas intézményben a kiskorú őrizetes számára korának és fejlettségi szintjének megfelelő oktatást kell biztosítani.

(3) Őrzött szállás rendőrségi fogda vagy büntetés-végrehajtási intézet területén nem létesíthető.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni a Tv. 136. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, ha az elhelyezés őrzött szálláson nem megoldható.

(5) Az őrizetben lévő

a) férfiakat és nőket,

b) a házastársakat,

c) a kiskorú gyermekkel rendelkező családokat,

d) a 16. életévet betöltött kísérő nélküli kiskorúakat, valamint

e) az idegenrendészeti őrizet és a letartóztatás hatálya alatt lévő személyeket

külön épületben vagy épületrészben kell elhelyezni.

(6) A Főigazgatóság és a Rendőrség a Tv. 136. § (1) bekezdésében meghatározott szükséghelyzet bekövetkezéséről, az alkalmazott intézkedésekről, valamint a szükséghelyzet megszűnéséről soron kívül felterjesztést tesz az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszternek az Európai Bizottság értesítése érdekében.

64. Az idegenrendészeti óvadék

133. § (1) Az idegenrendészeti óvadék (a továbbiakban: óvadék) összegét az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár személyi és vagyoni körülményeire tekintettel állapítja meg. Az óvadék összege nem lehet kevesebb 1000 eurónál, és nem haladhatja meg az 5000 eurót.

(2) Az óvadékot

a) – ha annak feltételei adottak – a helyszínen erre alkalmas, erre a célra az idegenrendészeti hatóság által rendszeresített elektronikus eszközön teljesítve, készpénzkímélő fizetési mód alkalmazásával vagy

b) banki átutalással

az óvadék elrendeléséről szóló döntés közlését követő 72 órán belül kell letenni.

(3) Az óvadékot euróban vagy – az óvadék letételének napján a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos árfolyamon átszámított értékben – magyar forintban vagy amerikai dollárban lehet letenni. A letett óvadékot az idegenrendészeti hatóság vezetője által kijelölt letétkezelő elkülönített letéti számlán kezeli. A letett óvadék után az idegenrendészeti hatóság kamatot nem fizet, kezelési költséget nem számít fel.

(4) Az óvadék összegének (2) bekezdés b) pontja szerinti letételéről a kiutasított, kitoloncolással érintett harmadik országbeli állampolgár tájékoztatja az idegenrendészeti hatóságot.

(5) Az óvadék megfizetésének időpontja az óvadék (2) bekezdés szerinti megfizetését követő második munkanap.

(6) Az idegenrendészeti hatóság a megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költséggel csökkentett mértékű óvadékot (a továbbiakban: visszaadható óvadék) a kiutasított, kitoloncolással érintett harmadik országbeli állampolgár kitoloncolását követő 10 munkanapon belül, banki átutalással kiutalja.

(7) Eltérő rendelkezés hiányában az idegenrendészeti hatóság a visszaadható óvadékot a kiutasított, kitoloncolással érintett harmadik országbeli állampolgár részére a Tv. 262. § (1) bekezdés k) pont ke) alpontjában megadott adatok alapján utalja át. Ha a kiutasított, kitoloncolással érintett harmadik országbeli állampolgár teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatában az óvadék más személy részére történő átutalását kéri, a visszaadható óvadékot a nyilatkozatban megjelölt személynek kell átutalni, feltéve, hogy a kiutasított, kitoloncolással érintett harmadik országbeli állampolgár a Tv. 262. § (1) bekezdés k) pont ke) alpontja szerinti adatokat tartalmazó nyilatkozatát az átutalásig az idegenrendészeti hatóságnak eljuttatta.

XXI. FEJEZET

ARCKÉPMÁS ÉS UJJNYOMAT RÖGZÍTÉSE, SZEMÉLYKÖRÖZÉS ELRENDELÉSE

65. Arcképmás és ujjnyomat rögzítése

134. § A Tv. 141. § (1) bekezdése alapján az arcképmás- és ujjnyomatadatokat a regionális igazgatóság vagy a Rendőrség rögzíti. Ha a harmadik országbeli állampolgár az arcképmás, valamint az ujjnyomat rögzítésének tűrésére vonatkozó kötelezettségének önként nem hajlandó eleget tenni, az kikényszeríthető.

66. A személykörözés elrendelése

135. § A Tv. 142. §-a alapján személykörözés elrendelésére

a) a Tv. 142. § (1) bekezdés a) pontja alapján az idegenrendészeti eljárást folytató,

b) a Tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja alapján az őrizetet foganatosító vagy a kijelölt helyen tartózkodást elrendelő,

c) a Tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja alapján az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő vagy a bíróság által elrendelt kiutasítást végrehajtó

idegenrendészeti hatóság jogosult.

HATODIK RÉSZ

FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK

67. A fuvarozó felelőssége

136. § (1) A Tv. 143. és 144. §-ában foglaltak alkalmazása során a fuvarozót terhelő közrendvédelmi bírságot, továbbá a visszaszállítási, valamint a költségviselési kötelezettség teljesítését a Rendőrség állapítja meg és rendeli el.

(2) Ha a fuvarozó a Tv. 96. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül nem tesz eleget visszaszállítási kötelezettségének, a Rendőrség megelőlegezi a költségeket, és más fuvarozó gondoskodik a visszairányítás végrehajtásáról.

(3) Ha a fuvarozó a megelőlegezett költségek viselésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, a Rendőrség a költségek megtérítését a polgári jog szabályai szerint követelheti.

(4) A visszaszállítási kötelezettség nem rendelhető el, ha a szállított harmadik országbeli állampolgár menekültkénti elismerését kéri, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kér.

137. § (1) A Tv. 143. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzési kötelezettségét nem teljesítő fuvarozót személyenként legalább 3000, legfeljebb 5000 euróig terjedő, forintban meghatározott közrendvédelmi bírsággal kell sújtani.

(2) A Tv. 143. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzési kötelezettségét nem teljesítő fuvarozót személyenként legalább 3000, legfeljebb 5000 euróig terjedő, forintban meghatározott közrendvédelmi bírsággal kell sújtani.

(3) A bírságot a Rendőrségnek a Magyarország területére történő belépés megkísérlésének helye szerint illetékes szerve állapítja meg.

138. § (1) A Tv. 144. §-a szerinti közrendvédelmi bírság mértéke legalább 3000, legfeljebb 5000 euró, amelyet forintban kell meghatározni, minden olyan útra, amellyel kapcsolatban az utasok adatait nem vagy helytelenül közölték.

(2) A bírságot az adatszolgáltatási kötelezettségét megszegő légifuvarozóval szemben a Rendőrségnek a Magyarország területére történő belépés helye szerint illetékes szerve állapítja meg.

(3) A Tv. 143. és 144. §-ában meghatározott közrendvédelmi bírság összegét az eset összes körülményére – így különösen a jogsértés ismételt jellegére és a jogsértések számára – tekintettel kell meghatározni.

(4) A Tv. 143. és 144. §-a szerinti közrendvédelmi bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezést az Országos Rendőr-főkapitányság bírálja el.

68. A munkáltató és a fogadó szervezet felelőssége

139. § A Tv. 27. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, valamint 32. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a foglalkoztató különösen akkor felel meg az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelményének, ha az idegenrendészeti hatóság irányába történő bejelentési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz, továbbá bizonyítani tudja, hogy

a) a vendégmunkás részére az általa értett nyelven tájékoztatást adott a munkaviszony megszűnésének idegenrendészeti jellegű jogkövetkezményeiről, valamint az országelhagyásra vonatkozó kötelezettségről és az ahhoz kapcsolódó szankciókról,

b) a foglalkoztató a származási országba vagy a távozás célországaként a kérelemben megjelölt nyilatkozatban szereplő országba a vendégmunkás nevére szóló repülőjeggyel rendelkezett, vagy részére a vendégmunkás ilyen repülőjegyet bemutatott, és ezt dokumentáltan bizonyítani tudja, és

c) a vendégmunkás kiutazására

ca) azért nem került sor, mert a vendégmunkás a kiutazás napja előtt a bejelentett szálláshelyéről ismeretlen helyre távozott, és vele kapcsolatot teremteni nem tudott, vagy

cb) a Tv. 28. § (11) bekezdése vagy a Tv. 31. § (8) bekezdése alapján nem került sor a vendégmunkás kiutazására, a foglalkoztató-váltás tényéről megbizonyosodott, és azt okirattal bizonyítani tudja.

140. § A közrendvédelmi bírság kiszabására a regionális igazgatóságnak a Tv. 145. § (1)–(5), valamint (11) bekezdésében meghatározott mulasztásról történt tudomásszerzésétől számított egy éven túl nincs lehetősége.

141. § (1) A regionális igazgatóság a Tv. 145. § (1)–(5), valamint (11) bekezdésében meghatározott kötelezettségét elmulasztó munkáltatót vagy fogadó szervezetet a mulasztással érintett foglalkoztatottanként – a foglalkoztatottak számával és a jogsértések mértékével arányos – egymillió forintig terjedő közrendvédelmi bírsággal sújtja.

(2) A Tv. 145. §-ában meghatározott közrendvédelmi bírság összegét az eset összes körülményére – így különösen a jogsértés ismételt jellegére és a jogsértések számára – tekintettel kell meghatározni.

142. § A Tv. 145. §-a szerinti közrendvédelmi bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezést a Főigazgatóság bírálja el.

69. A gyakornoki program és fogadó szervezet bejelentése

143. § (1) A gyakornokot fogadó szervezet a Tv. 146. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségét az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül teljesíti.

(2) A fogadó szervezetek nyilvántartásának vezetését a Főigazgatóság végzi.

(3) A fogadó szervezet a Tv. 146. §-ában meghatározott bejelentésével, valamint az adatváltozás bejelentésével összefüggő eljárást a gyakornoki program megvalósulásának helye szerint illetékes regionális igazgatóság folytatja le.

HETEDIK RÉSZ

BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK ÚTI OKMÁNNYAL VALÓ ELLÁTÁSA

70. A harmadik országbeli állampolgárok szálláshelyének bejelentési kötelezettsége

144. § (1) A Tv. 147. § (4) bekezdése szerinti bejelentés során a harmadik országbeli állampolgár köteles mellékelni

a) a kérelmező magyarországi lakásának tulajdonjogát igazoló, harminc napnál nem régebbi tulajdonilap-másolatot,

b) a lakásbérleti jogviszonyt igazoló lakásbérleti szerződést,

c) a lefoglalt és kifizetett szálláshely meglétét igazoló okiratot,

d) a Magyarország területén tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel, huzamos tartózkodási jogosultsággal, az Szmtv. szerinti tartózkodási kártyával, állandó tartózkodási kártyával vagy huzamos tartózkodási kártyával rendelkező, illetve menekültként elismert családtagnak a kérelmező lakhatásának biztosítását vállaló, közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatát vagy

e) más, hitelt érdemlő okiratot.

(2) A Tv. 147. § (4) bekezdése szerinti bejelentés során a harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdésben felsorolt iratok mellékelésére nem köteles, ha a tartós magyarországi tartózkodás

a) EU Kék Kártyával,

b) kutatói rövid távú mobilitási igazolással,

c) kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedéllyel,

d) hallgatói mobilitási tartózkodási engedéllyel,

e) hallgatói mobilitási igazolással,

f) vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedéllyel,

g) tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel,

h) kutatás célú tartózkodási engedéllyel,

i) önkéntes tevékenység folytatása célú tartózkodási engedéllyel,

j) gyakornoki tevékenység folytatása célú tartózkodási engedéllyel vagy

k) álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedéllyel

valósul meg.

(3) A Tv. 147. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat a Főigazgatóság a Kormány által kijelölt tárhelyszolgáltatótól napi rendszerességgel veszi át.

(4) Ha a tartózkodás célja szezonális munkavállalás, a harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdésben foglaltakon túl köteles csatolni a 14. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot, azzal, hogy kérelem alatt e bekezdés alkalmazása során a bejelentés értendő.

145. § (1) A kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó és a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelynek nem minősülő szálláshelyen megszálló harmadik országbeli állampolgár a szálláshelyének bejelentésére akkor köteles, ha magyarországi tartózkodása a beutazásától számított harminc napot meghaladja.

(2) A bejelentési kötelezettséget – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a beutazástól számított három napon belül az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül, a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóságnak címezve.

(3) A tartózkodási engedély kiadását kérelmező harmadik országbeli állampolgár a bejelentési kötelezettséget a tartózkodási engedély iránti kérelemre indult eljárásban teljesíti. A kérelem engedélyezését követően megváltozott szálláshely bejelentésére a 147. §-ban foglaltak irányadók.

(4) A (2) bekezdés szerinti bejelentéshez mellékelni kell a 9. § (3) és (5) bekezdése szerinti iratokat, valamint a harmadik országbeli állampolgár érvényes úti okmányának másolatát.

(5) A regionális igazgatóság a bejelentett szálláshely címének valódiságát a személyiadat- és lakcímnyilvántartás címnyilvántartásában ellenőrizheti.

(6) A harmadik országbeli állampolgár a szálláshely bejelentésének tényét a regionális igazgatóság által kiállított igazolással (a továbbiakban: szálláshely igazolás), valamint a 144. § (1) bekezdésében meghatározott okirattal igazolja.

(7) A szálláshely igazolás tartalmazza

a) a harmadik országbeli állampolgár

aa) családi és utónevét (utóneveit),

ab) születési helyét és idejét,

ac) nemét,

ad) anyja születési családi és utónevét (utóneveit),

ae) állampolgárságát (állampolgárságait) vagy hontalan státuszát,

af) szálláshelyének címét,

b) a kiadmányozásra jogosult legalább minősített tanúsítványon alapuló elektronikus aláírását és hatóság legalább minősített tanúsítványon alapuló elektronikus bélyegzőjét, valamint minősített időbélyeget,

c) az informatikai eszközzel optikailag olvasható adattároló kódot.

(8) A (7) bekezdés c) pontja szerinti kód az adatok vizuális, géppel olvasható formátumban történő tárolására és megjelenítésére szolgáló módszer, amely tartalmazza a (7) bekezdés a) pontja szerinti adatokat.

(9) A szálláshely igazolást a regionális igazgatóság elektronikus úton továbbítja a harmadik országbeli állampolgár részére.

(10) A papíralapú szálláshely igazolás a kiadmányozásra jogosult aláírása és a regionális igazgatóság bélyegzőlenyomata hiányában is hiteles, ha az adattároló kód informatikai eszközzel történő kiolvasása megerősíti a benne foglalt adatokat.

(11) Ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti eljárás során a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó és a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelynek minősülő szálláshelyet jelöl meg, a harmadik országbeli állampolgár bejelentési kötelezettségét a (2)–(6) bekezdésben foglaltak szerint teljesíti.

146. § (1) A harmadik országbeli állampolgár a szálláshelyének megváltozását ezen tény bekövetkezésétől számított három napon belül köteles bejelenteni az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül az új szálláshely szerint illetékes regionális igazgatósághoz.

(2) A szálláshely megváltozására vonatkozó bejelentési kötelezettség nem terjed ki annak a szállásnak a bejelentésére, amelyről a vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár átmeneti, legfeljebb harmincnapos távollét után a bejelentett szálláshelyére visszatér. Ha az átmeneti távollét helye a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó és a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely, ebben az esetben azt a vendégkönyvben rögzíteni kell, és abban fel kell tüntetni a harmadik országbeli állampolgár bejelentett szálláshelyét is.

71. A huzamosan tartózkodó harmadik országbeli állampolgár lakóhelyének bejelentése

147. § (1) Az ideiglenes tartózkodási kártya, nemzeti tartózkodási kártya vagy EU tartózkodási kártya iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár az első magyarországi lakóhelyének létesítését – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, vagy ha magyarországi lakóhellyel még nem rendelkezik – a kérelem előterjesztésével egyidejűleg jelenti be.

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) rendelkezései alapján nemzetgazdasági érdekből nemzeti tartózkodási kártya iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár az első magyarországi lakóhelyének létesítését a nemzeti tartózkodási kártya megszerzését követően a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény alapján bármely járási hivatalnál bejelentheti.

(3) A harmadik országbeli állampolgár az első lakóhelyének bejelentéséhez köteles igazolni a lakás feletti rendelkezési vagy használati jogosultságát. A kérelemnek a lakóhely bejelentésére szolgáló rovatát a bejelentőnek, valamint a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak mint szállásadónak is alá kell írnia.

(4) A regionális igazgatóság az első lakóhely bejelentésére vonatkozó kérelmet az ideiglenes tartózkodási kártya, nemzeti tartózkodási kártya vagy az EU tartózkodási kártya iránti kérelmet elutasító határozatában utasítja el.

(5) A huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár köteles az ideiglenes tartózkodási kártya, nemzeti tartózkodási kártya, valamint EU tartózkodási kártya engedélyezési eljárásban bejelentett lakóhelyének megváltozását a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény alapján bármely járási hivatalnál bejelenteni.

(6) A Harmtv. alapján engedélyezett, nemzetgazdasági érdekből huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár a magyarországi lakóhelyének megváltozását a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény alapján köteles bejelenteni bármely járási hivatalnál.

(7) A lakóhely megváltozása nem jár a tartózkodási okmány cseréjével. A lakóhelyváltozás bejelentését az (5) bekezdés szerinti eljárásban a járási hivatal által kiadott, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány igazolja, ezért ezt a hatósági igazolványt a tartózkodási okmánnyal együtt kell őrizni, és az arra feljogosított hatóságnak betekintésre át kell adni.

72. Az EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár bejelentési kötelezettsége

148. § Az EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár a Tv. 148. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon teljesíti. A regionális igazgatóság a bejelentésről értesíti a kormányhivatalt.

73. A születés bejelentése

149. § (1) A harmadik országbeli állampolgár a gyermekének születését a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatásával a szülő lakóhelye vagy szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon kell bejelenteni a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon, a gyermek születésétől számított három hónapon belül.

(2) Ha a Magyarország területén tartózkodó, a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők valamelyike huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik, ezt a gyermek tartózkodási jogosultsága megállapításánál figyelembe kell venni.

74. A harmadik országbeli állampolgár személyi okmányaival kapcsolatos bejelentési kötelezettségek és hatósági intézkedések

150. § (1) A harmadik országbeli állampolgár úti okmányának vagy tartózkodásra jogosító engedélyének elvesztését, eltulajdonítását a regionális igazgatóságnak, a Rendőrségnek vagy a konzuli tisztviselőnek jelentheti be. A bejelentő harmadik országbeli állampolgár részére – az állampolgárság valószínűsítése esetén – igazolást kell kiállítani a bejelentés tényéről.

(2) Ha az elveszettnek, megsemmisültnek hitt okmányt a jogosultja megtalálja, és részére új úti okmányt vagy tartózkodásra jogosító engedélyt még nem adtak ki, az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást a kiállító hatóságnak le kell adnia.

(3) Ha az elveszettnek, megsemmisültnek hitt okmányt a jogosultja megtalálja, de időközben részére új okmányt adtak ki, a megtalált okmányt a kiállító hatóságnak le kell adnia.

(4) Az a hatóság, amely talált úti okmányt, tartózkodásra jogosító engedélyt átvett, köteles azt a Főigazgatóságnak megküldeni.

(5) A Főigazgatóságnak gondoskodnia kell a talált úti okmányoknak a kiállítás helye szerint joghatósággal rendelkező állam Magyarországra akkreditált külképviseletére történő eljuttatásáról.

(6) Az idegenrendészeti eljárás során zár alá vett vagy a külföldre utazási korlátozás érdekében elvett úti okmányt, valamint az idegenrendészeti hatóság rendelkezésére álló, külföldi hatóság által kiállított okmányt az idegenrendészeti hatóság a kiállító hatóságnak visszaküldi, ha az okmány a hatósági eljárásban felhasználásra – különösen országhatár átlépésére – alkalmatlan, és a külföldi részére történő kiadására sincs mód.

(7) A Főigazgatóság az (1) bekezdésben meghatározott, továbbá az idegenrendészeti eljárások során kiadható, kitöltetlen úti okmányokról, valamint tartózkodásra jogosító engedélyekről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az úti okmány, valamint tartózkodásra jogosító engedély típusát, azonosító adatait, számát, sorozatszámát és érvényességi idejét.

(8) Ha a Tv.-ben meghatározott eljárások során kiadott okmánynak a Főigazgatóság általi körözése indokolt, annak a nyilvántartásba történő bejegyzéséről az okmányt kiállító regionális igazgatóság gondoskodik.

(9) Ha a véglegessé vált döntéssel visszavont vagy megsemmisített vízumokmány Főigazgatóság általi körözése indokolt, és a visszavonásáról vagy megsemmisítésről a konzuli tisztviselő, a külpolitikáért felelős miniszter vagy a Rendőrség döntött, annak a nyilvántartásba történő bejegyzéséről a döntést hozó hatóság értesítése alapján a harmadik országbeli állampolgár által a vízumkérelemben megjelölt szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóság gondoskodik.

(10) Ha az (1) bekezdésben foglalt bejelentés a konzuli tisztviselőnél történik, a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodásra jogosító engedély pótlása iránti kérelmet a konzuli tisztviselőnél is előterjesztheti. A konzuli tisztviselő a kérelmet haladéktalanul felterjeszti az okmányt kiállító regionális igazgatósághoz.

(11) Ha a regionális igazgatóság a tartózkodásra jogosító okmány pótlása iránti kérelemnek helyt ad, egyidejűleg tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadását is engedélyezi, és erről értesíti a konzuli tisztviselőt. A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot – a regionális igazgatóság döntése alapján – a konzuli tisztviselő adja ki.

151. § (1) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki a letelepedési engedélyét, nemzeti letelepedési engedélyét vagy nemzeti tartózkodási kártyáját családi kapcsolatra tekintettel kapta, köteles házassága felbontását, illetve házastársa halálát a házasság felbontására vonatkozó jogerős ítélet kézhezvételétől, illetve a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított hatvan napon belül a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál az okiratok egyidejű csatolásával bejelenteni.

(2) A huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár – a tartózkodásra jogosító okmánya egyidejű leadásával – köteles értesíteni a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes regionális igazgatóságot, ha Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja.

(3) A bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel vagy nemzeti tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár Magyarország területének hat hónapnál hosszabb ideig történő elhagyásának szándékáról a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságot – az okok és a külföldi tartózkodás várható időtartamának megjelölésével – írásban értesítheti. Ha a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területét két évet meg nem haladó időtartamra és nem a végleges külföldi letelepedés szándékával hagyja el, a regionális igazgatóság a külföldi tartózkodás – az értesítésben foglalt – várható időtartamán belül a bevándorlási engedélyt, letelepedési engedélyt, nemzeti letelepedési engedélyt vagy nemzeti tartózkodási kártyát nem vonhatja vissza amiatt, mert a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területét hat hónapnál hosszabb ideig elhagyta, feltéve, hogy a harmadik országbeli állampolgár az értesítést megelőző egyéves időtartamon belül legalább száznyolcvan napot Magyarország területén tartózkodott.

XXII. FEJEZET

A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁR ÚTI OKMÁNNYAL VALÓ ELLÁTÁSA, VALAMINT AZ EMBERKERESKEDELEM ÁLDOZATÁVÁ VÁLT HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁR ELLÁTÁSA, TÁMOGATÁSA

75. A harmadik országbeli állampolgárok úti okmánnyal való ellátása

152. § (1) A Tv. 154–157. §-ában meghatározott úti okmány iránti kérelmet jogszabály szerinti formanyomtatványon, – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – személyesen kell benyújtani

a) a Tv. 154. §-ában meghatározott úti okmány iránti kérelem esetén a konzuli tisztviselőnél,

b) a Tv. 155–157. §-ában meghatározott úti okmány iránti kérelem esetén a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon.

(2) Kiskorú vagy gondnokság alatt álló kérelmét a szülő vagy a törvényes képviselő nyújthatja be.

(3) Meghatalmazott útján is előterjeszthető a kérelem, ha a személyes megjelenést a kérelmező egészségi állapota – a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint – nem teszi lehetővé.

(4) Az úti okmány iránti kérelemhez csatolni kell – amennyiben azzal rendelkezik – a kérelmező birtokában lévő előző úti okmányt, továbbá kettő darab, a kérelmező felismerésére alkalmas igazolványképet.

(5) A kiskorú vagy gondnokság alatt álló harmadik országbeli állampolgár kérelméhez csatolni kell a szülőknek (törvényes képviselőknek) a közjegyző, a gyámhivatal vagy a regionális igazgatóság előtt tett, az úti okmány kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetve szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat másolatát.

76. Az úti okmány kiállítása és cseréje

153. § (1) A huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár számára kiállított úti okmányban fel kell tüntetni a „huzamos tartózkodó” jogcímet.

(2) Az úti okmány cseréjét kell kérni, ha

a) a harmadik országbeli állampolgárnak az úti okmányban szereplő adatai megváltoztak,

b) az úti okmány betelt, vagy

c) az megrongálódott, vagy egyéb ok miatt személyazonosításra alkalmatlanná vált.

(3) Az úti okmány kicserélésére vonatkozó kérelemhez kettő darab, a kérelmező felismerésére alkalmas igazolványképet kell csatolni.

77. A hontalan úti okmányra vonatkozó különös rendelkezések

154. § (1) A Magyarország területén tartózkodó hontalan részére „Utazási igazolvány hontalan személy részére / Travel document for Stateless Person” elnevezésű magyar–angol nyelvű úti okmányt kell kiállítani, a 2002. évi II. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében New Yorkban, 1954. szeptember 28-án létrejött, a Hontalan Személyek Jogállásáról szóló Egyezmény Függelékének 1. Cikk 1. bekezdésében szereplő bejegyzéssel ellátva. A hontalan úti okmány érvényességi ideje egy alkalommal, hat hónappal meghosszabbítható.

(2) A hontalan személy részére más állam illetékes hatósága által kiadott előző úti okmányt a regionális igazgatóság bevonja, és azt a kiállító hatóság részére – az érintett állam diplomáciai vagy konzuli képviselete útján – megküldi.

(3) Ha a hontalan személy állampolgárságot szerzett, az úti okmányt tizenöt napon belül le kell adni a lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál.

78. Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár ellátása, támogatása

155. § Az emberkereskedelem áldozatává vált, tartózkodási engedéllyel ellátott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár) alapvető létfenntartási feltételeinek megteremtéséhez a Főigazgatóság ellátásokkal és támogatással járul hozzá.

156. § (1) Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt pénzbeli támogatás és a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások illetik meg.

(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások:

a) a közösségi vagy annak megfelelő szálláson történő elhelyezés és ellátás biztosítása, valamint

b) az egészségügyi ellátás.

(3) A közösségi szállásról vagy befogadó állomásról történt kiköltözést követően az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár – rászorultsága esetén – kérelme alapján, a tartózkodási engedély első alkalommal történő kiállítását követő tizenkét hónapon keresztül havonta folyósított támogatást kaphat, amelynek mértéke a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege.

157. § (1) A 156. §-ban foglalt ellátások és támogatások biztosításának, folyósításának feltétele, hogy az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár vagy vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, testvére és egyenes ági rokona ne rendelkezzék Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme ne haladja meg a szociális vetítési alap összegét.

(2) E rendelet alkalmazásában jövedelemnek, illetve vagyonnak minősül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott jövedelem, illetve vagyon.

158. § (1) Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a 156. §-ban meghatározott támogatás kérelmezése esetén – írásbeli kérelme benyújtásával egyidejűleg – a 6. melléklet szerinti nyilatkozat kitöltésével köteles nyilatkozni vagyoni és jövedelmi helyzetéről.

(2) Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár támogatásra irányuló kérelmét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság bírálja el.

(3) A Főigazgatóság a támogatást havonta postai úton szálláshelyre utalással folyósítja.

(4) Ha az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár

a) rendelkezik megélhetését biztosító vagyonnal,

b) jövedelme elérte a 157. §-ban meghatározott mértéket, vagy

c) szálláshelye a 156. § (3) bekezdésében foglalt támogatás folyósítása alatt megváltozott,

köteles ezt a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnak legkésőbb a vagyon- vagy jövedelemváltozás, illetve a lakcímváltozás bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül bejelenteni.

(5) A regionális igazgatóság hivatalból vizsgálhatja az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár támogatásra jogosultságát. A regionális igazgatóság az e fejezetben meghatározott ellátások és támogatás biztosítása, továbbá folyósítása során az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére és vagyonának, jövedelmének igazolására kötelezheti, amelynek a kötelezett tizenöt napon belül köteles eleget tenni.

(6) Ha az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a (4), illetve (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, és magát kimenteni nem tudja, a számára megállapított támogatás folyósítását a regionális igazgatóság a kötelezettség teljesítéséig felfüggeszti. Ha a felfüggesztés időtartama a harminc napot meghaladja, a felfüggesztés időtartamára járó támogatás nem fizethető ki, és a támogatás folyósítását meg kell szüntetni.

(7) A támogatásban részesülő, emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár köteles a harminc napot meghaladó külföldi tartózkodását vagy a támogatás átvételében való más akadályoztatását a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnak – külföldre távozását megelőzően vagy az akadály felmerültét követően haladéktalanul – bejelenteni. A bejelentés alapján a támogatás folyósítása – a távollét időtartama alatt vagy az akadály megszűnéséig – szünetel. Ha az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és a támogatást a következő esedékes folyósítás időpontjáig nem veszi át, a regionális igazgatóság a támogatás folyósítását megszünteti.

(8) Ha megállapításra kerül, hogy a külföldi a 157. § (1) bekezdése szerinti rászorultságának megszűnte okán már nem jogosult a támogatásra, a támogatás folyósítását haladéktalanul meg kell szüntetni.

159. § (1) Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok elkülönített elhelyezését szolgáló befogadó állomáson vagy szerződés alapján fenntartott más szálláshelyen (a továbbiakban együtt: közösségi szállás) lehet elhelyezni.

(2) Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárnak a közösségi szálláson történő elhelyezése esetén nem kell térítési díjat fizetnie, amennyiben jövedelme a 157. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket nem haladja meg.

(3) Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárra a közösségi szálláson történő tartózkodása során a 117–120. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Ha az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár jövedelme a 157. § (1) bekezdésében foglalt mértéket meghaladja, köteles az általa igénybe vett szolgáltatások önköltségét utólag, minden hónap 5. napjáig megtéríteni. A megtérítés összegét a közösségi szállás vezetője állapítja meg.

160. § (1) Ha az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén a 125. §-ban meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat jogosult térítésmentesen igénybe venni.

(2) A közösségi szálláson tartózkodó, emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár háziorvosi ellátása a közösségi szálláson történik.

(3) A közösségi szálláson kívül lakó, emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a szálláshelye szerinti – területi ellátási kötelezettséggel egészségügyi szolgáltatást nyújtó – háziorvosnál jogosult ellátásra.

(4) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni.

NYOLCADIK RÉSZ

AZ IDEGENRENDÉSZETI ELJÁRÁS

XXIII. FEJEZET

AZ IDEGENRENDÉSZETI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

79. Hatásköri szabályok

161. § Az idegenrendészeti eljárások során a következő idegenrendészeti hatóságok járnak el:

a) az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter;

b) a külpolitikáért felelős miniszter;

c) a Főigazgatóság;

d) a regionális igazgatóság;

e) a konzuli tisztviselő;

f) a Rendőrség;

g) az ÖTÖDIK RÉSZ alkalmazása tekintetében az általa elrendelt kiutasítás, önkéntes távozás, kitoloncolás, valamint beutazási és tartózkodási tilalom kapcsán a menekültügyi hatóság.

162. § A Vízumkódex szerinti rövid távú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló eljárás

a) a külpolitikáért felelős miniszter,

b) a konzuli tisztviselő,

c) a Főigazgatóság,

d) az országos illetékességgel rendelkező Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság,

e) a regionális igazgatóság

(a továbbiakban együtt: vízumkiadó hatóság) hatáskörébe tartozik.

163. § A külpolitikáért felelős miniszter jogszabályban meghatározottak szerint dönt a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek és családtagjaik, a magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek vagy nemzetközi szervezetek tagjaihoz látogatás céljából beutazók, valamint az olyan személyek rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmeiről, akiknek a beutazásához külpolitikai érdek fűződik.

164. § A kishatárforgalmi engedély kiadására irányuló idegenrendészeti eljárás a nemzetközi szerződésben meghatározott konzuli szolgálat konzuli tisztviselőjének a hatáskörébe tartozik.

165. § A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló idegenrendészeti eljárás

a) a konzuli tisztviselő,

b) a Főigazgatóság,

c) a regionális igazgatóság

hatáskörébe tartozik.

166. § A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemről a regionális igazgatóság dönt.

167. § A tartózkodási engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló idegenrendészeti eljárás

a) a külpolitikáért felelős miniszter,

b) a regionális igazgatóság

hatáskörébe tartozik.

168. § A harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelméről (a továbbiakban együtt: tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem) – a 169. §-ban foglalt kivétellel – a regionális igazgatóság dönt.

169. § A külpolitikáért felelős miniszter jogszabályban meghatározottak szerint dönt a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek és családtagjaik, a magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek vagy nemzetközi szervezetek tagjaihoz látogatás céljából beutazók, valamint az olyan személyek tartózkodási engedély iránti kérelmeiről, akiknek a beutazásához külpolitikai érdek fűződik.

80. Illetékességi szabályok

170. § A konzuli tisztviselő a vendégbefektetői vízum kiadása iránti kérelmet a benyújtását követően haladéktalanul felterjeszti az országos illetékességgel eljáró Központi Regionális Igazgatóságnak, elbírálás céljából.

171. § A vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelmet az országos illetékességgel eljáró Központi Regionális Igazgatóság bírálja el.

172. § (1) A Tv. 168. § (7), (9) és (10) bekezdése alapján az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen előterjesztett kérelmek elbírálása során, valamint a 216. § (4) bekezdésében és a 223. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott kérelmek elbírálása során a regionális igazgatóság országos illetékességgel jár el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmeket a Főigazgatóság a regionális igazgatóságok között arányosan osztja el.

173. § Ha a kérelem elbírálására több regionális igazgatóság is illetékes, a kérelmeket a Főigazgatóság az illetékességgel rendelkező regionális igazgatóságok között arányosan osztja el.

174. § A konzuli tisztviselő a 223. § (2)–(4) bekezdése alapján átvett nemzeti tartózkodási kártya kiadása iránti kérelmet a kérelem benyújtását követően haladéktalanul megküldi a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatósághoz.

175. § (1) A harmadik országbeli állampolgár bevándorlási engedélyét, letelepedési engedélyét, ideiglenes letelepedési engedélyét, nemzeti letelepedési engedélyét, EK letelepedési engedélyét, valamint az ideiglenes tartózkodási kártyáját, nemzeti tartózkodási kártyáját, EU tartózkodási kártyáját a harmadik országbeli állampolgár lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság vonhatja vissza.

(2) A harmadik országbeli állampolgárnak a Harmtv. alapján nemzetgazdasági érdekből kiadott nemzeti letelepedési engedélyét, illetve nemzeti tartózkodási kártyáját a harmadik országbeli állampolgár lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság vonhatja vissza.

176. § (1) Ha a Harmtv. alapján nemzetgazdasági érdekből került kiállításra a nemzeti letelepedési engedély, a 83. § (2) és (3) bekezdésében foglalt eljárás során az országos illetékességgel rendelkező Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Igazgatóság jár el.

(2) A 151. § (1) bekezdése szerinti bejelentést a Harmtv. alapján nemzetgazdasági érdekből nemzeti letelepedési engedélyt vagy nemzeti tartózkodási kártyát szerzett harmadik országbeli állampolgár az országos illetékességgel rendelkező Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Igazgatóságon teljesíti.

177. § (1) A Tv. 162. § (1) bekezdése szerint a jogi személy munkáltató székhelye szerint illetékes regionális igazgatóság jár el abban az esetben, ha

a) a közrendvédelmi bírság kiszabásával érintett harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatott engedélyezett munkavégzési helye országos vagy változó,

b) a munkavállaló az engedélyezett munkát nem kezdi meg,

c) a munkáltató munkaerő-kölcsönző gazdasági társaság vagy minősített kölcsönbeadó.

(2) A tényleges munkavégzési hely szerint illetékes regionális igazgatóság jár el, ha a közrendvédelmi bírság kiszabásával érintett harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatott nem annál a munkáltatónál vagy fogadó szervezetnél végez munkát, ahol arra jogosult.

(3) A természetes személy munkáltatóval szemben a Tv. 162. § (1) bekezdése alapján az ügyfél lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság jár el.

81. A kapcsolattartás általános szabályai

178. § (1) A Tv. 166. § (6) bekezdésében meghatározott idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül a kérelmek kizárólag a Főigazgatóság által e célra rendszeresített elektronikus űrlap használatával nyújthatók be.

(2) Az elektronikus űrlap díjtalanul érhető el.

(3) A Tv. 168. § (15) bekezdésében meghatározott tájékoztatást az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül küldi meg.

(4) Az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell az adott kérelemhez csatolandó, jogszabályban meghatározott okiratokat és egyéb kellékeket.

(5) A Tv. 166. § (6) bekezdésében meghatározott idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület a regionális igazgatóság és a Főigazgatóság által lefolytatott eljárásokban alkalmazható.

XXIV. FEJEZET

A KÉRELEMRE INDULÓ IDEGENRENDÉSZETI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

82. A kérelem díjának megfizetése és az iratpótlás

179. § A kérelem díját – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában –

a) elektronikus fizetési eszköz útján vagy

b) banki befizetés útján

kell megfizetni.

180. § (1) A kérelmező vagy annak képviselője a kérelem benyújtását követően csatolt iratokat postai vagy elektronikus úton csatolhatja a kérelméhez.

(2) A kérelmező kivételes méltánylást érdemlő esetben a csatolandó iratokat az eljáró idegenrendészeti hatóságnál személyesen is benyújthatja.

83. Az ügyintézési határidő és a határidő számítása

181. § (1) Soron kívül, de legkésőbb nyolc napon belül kell elbírálni

a) a kiskorú kérelmező, valamint a kiskorú kérelmezővel együtt utazó törvényes képviselő tartózkodási engedély iránti kérelmét, ha az utazás igazolt célja a kiskorú gyógykezelése,

b) a kísérő nélküli kiskorú hazakísérése céljából beutazó, a kiskorú felügyeletéért felelős személy tartózkodási engedély iránti kérelmét.

(2) Tizenöt napon belül kell elbírálni a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély iránti kérelmét, ha tartózkodásának célja

a) tanulmányok folytatása,

b) kutatás,

c) szezonális munkavállalás, ha a harmadik országbeli állampolgár a kérelem benyújtását megelőző öt év során legalább egy alkalommal szezonális foglalkoztatás keretében tartózkodott Magyarországon, és az idegenrendészeti és a munkaügyi jogszabályi rendelkezéseket maradéktalanul betartotta, vagy

d) álláskeresés vagy vállalkozásindítás.

182. § Tizenöt napon belül kell elbírálni

a) a harmadik országbeli állampolgár hallgatói mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét,

b) a harmadik országbeli állampolgár kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét,

c) a harmadik országbeli állampolgár családtag kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét.

183. § (1) Az eljáró hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül hozza meg

a) az Európai Unió tagállama által magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár EU Kék Kártya kiállítása iránti kérelme tárgyában ügyében,

b) a Magyarországon EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgárhoz az EU Kék Kártya kiállítását követően csatlakozó azon – az Európai Unió más tagállama által kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező – családtag tartózkodási engedély iránti kérelme tárgyában, akinek családi kapcsolata az EU Kék Kártya birtokosával már az első tagállamban fennállt, valamint

c) a Fehér Kártya kiadására irányuló kérelem tárgyában.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőt az idegenrendészeti hatóság a kérelem bonyolultságával összefüggő kivételes és kellően indokolt körülmények esetén egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbíthatja. Az idegenrendészeti hatóság a határidő meghosszabbításáról a kérelmezőt haladéktalanul tájékoztatja.

184. § Az eljáró idegenrendészeti hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül hozza meg

a) a kutatási célú tartózkodási engedély iránti kérelem kiadására és meghosszabbítására,

b) a kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély kiállítására,

c) a gyakornoki tevékenység folytatása célú tartózkodási engedély kiadására,

d) a tanulmányi célú tartózkodási engedély iránti kérelem kiadására és meghosszabbítására,

e) az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély kiadására,

f) az önkéntes tevékenység folytatása célú tartózkodási engedély kiadására és meghosszabbítására

irányuló kérelem tárgyában.

185. § (1) Ha a tartózkodási engedély kiadása és meghosszabbítása összevont kérelmezési eljárás keretében történik, az eljáró hatóság az érdemi döntést – a (2) bekezdésben és a 183. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivétellel – a kérelem benyújtásától számított hetven napon belül hozza meg.

(2) A vendégmunkás-tartózkodási engedély esetében az eljáró hatóság az összevont kérelmezési eljárásban az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül hozza meg.

186. § Az EU Kék Kártya iránti kérelemmel egyidejűleg kell elbírálni az azzal együtt benyújtott családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély iránti kérelmet.

84. Az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ és a Rendőrség véleményének beszerzése

187. § (1) A regionális igazgatóság a tartózkodási engedély iránti kérelemről, az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély iránti kérelemről a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében meghatározott esetekben az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ és a Rendőrség véleményét kéri.

(2) Az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ és a Rendőrség köteles a megkeresésnek

a) a 181. § (1) bekezdésében foglalt esetben öt,

b) a 181. § (2) bekezdésében foglalt esetben nyolc,

c) egyéb esetben tizenöt

napon belül eleget tenni.

(3) Ha a megkeresett hatóság a (2) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem tesz eleget a megkeresésnek, a véleményt megadottnak kell tekinteni.

85. Az idézés

188. § (1) A kiskorú idézésében a kiskorú korára, érettségére figyelemmel, számára érthető módon tájékoztatást kell adni az idézés tartalmáról.

(2) A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy idézésében, valamint annak az idézésében, aki szellemi vagy egyéb állapota miatt korlátozottan képes megítélni a tanúvallomás megadásának a jelentőségét, korára, érettségére, szellemi és egyéb állapotára figyelemmel, számára érthető módon tájékoztatást kell adni az idézés tartalmáról.

86. Kiskorúval kapcsolatos eljárásrend

189. § (1) Idegenrendészeti eljárásban az idegenrendészeti hatóság köteles vizsgálni, hogy a kiskorú harmadik országbeli állampolgárra a Tv.-ben és az e rendeletben meghatározott, a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó szabályok alkalmazásának van-e helye. Ennek keretében különösen azt kell megállapítani, hogy

a) a harmadik országbeli állampolgár kiskorú-e,

b) van-e olyan személy, aki jogszabály vagy szokás alapján a kiskorú harmadik országbeli állampolgár felügyeletére köteles.

(2) Ha az eljárás megindításakor a rendelkezésre álló adatokból arra lehet következtetni, hogy az ügyfél kísérő nélküli kiskorú, a kísérő nélküli kiskorú érdekeinek védelmében az idegenrendészeti hatóság az eljárás megindításakor haladéktalanul megkeresi a gyámhatóságot eseti gyám kirendelése céljából. Az eseti gyám kirendelésének megtörténtéig a kísérő nélküli kiskorú a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítási eljárásban korának és egészségügyi állapotának tisztázása céljából orvosi vizsgálatra, továbbá szellemi állapotának és érettségének megfelelő mértékben nyilatkozattételre hívható fel a neve, a születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, a felette szülői felügyeletet gyakorló személy természetes személyazonosító adatai, illetve elérhetősége vonatkozásában.

(3) Kísérő nélküli kiskorú ügyfélként történő meghallgatására helyzetének megfelelő légkörben, a kiskorú számára érthető módon kell, hogy sor kerüljön. Az eseti gyám jelenléte hiányában történő meghallgatás a kísérő nélküli kiskorú nevének, születési helyének és idejének, anyja nevének, lakóhelyének, a felette szülői felügyeletet gyakorló személy természetes személyazonosító adatainak, valamint elérhetőségének tisztázására irányulhat. Ha a kísérő nélküli kiskorú mindenek felett álló érdeke ezt megkívánja, ideiglenes hatályú elhelyezéséről az idegenrendészeti hatóság eseti gyám jelenléte hiányában is intézkedhet, azzal, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés tényéről az idegenrendészeti hatóság a gyámhatóságot értesíti.

(4) Az idegenrendészeti hatóság által ideiglenes hatállyal elhelyezett, kísérő nélküli kiskorú gondozási helyére szállításáról a Rendőrség gondoskodik.

(5) A kísérő nélküli kiskorú elhelyezése érdekében az idegenrendészeti hatóság megkeresi a gyámhivatalt, valamint a kiskorú állampolgársága szerinti államnak a Magyarország területén működő konzuli képviseletét.

(6) A kiskorú meghallgatásának megfelelő légkörben, a kiskorú számára érthető módon kell megtörténnie. A meghallgatás kezdetén a kiskorútól – a korára és érettségére tekintettel – meg kell kérdezni a nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét, majd tájékoztatni kell arról, hogy a meghallgatás során a valóságnak megfelelő nyilatkozatokat kell tenni, és arról, hogy a nyilatkozattételt, valamint az egyes kérdésekre a válaszadást megtagadhatja. Ha a gyámhatóság a kiskorú részére eseti gondnokot vagy eseti gyámot rendelt, tájékoztatást ad a kiskorúnak az eseti gondnok vagy az eseti gyám eljárásban betöltött szerepéről, jogairól, kötelezettségeiről. A tájékoztatásokat és figyelmeztetéseket a kiskorú korára és érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell közölni.

87. A tanú meghallgatása

190. § (1) A tanú meghallgatása során a személyazonosságának megállapítására, valamint az ügyféllel fennálló viszonyára, elfogultságára vonatkozó kérdésekre akkor is köteles válaszolni, ha a tanú a vallomástételt megtagadhatja.

(2) A tanú az idegenrendészeti eljárás során köteles a regionális igazgatósággal együttműködni, erre őt szóban vagy írásban figyelmeztetni kell, egyidejűleg rögzítve a figyelmeztetés tudomásulvételét.

(3) A tanúmeghallgatás során a tanú, a tolmács, a törvényes képviselő és a meghatalmazott képviselő mobiltelefont, tabletet, továbbá egyéb, kép- és hangfelvétel rögzítésére, illetve adat továbbítására alkalmas eszközt nem használhat.

(4) A meghallgatási jegyzőkönyvet és annak valamennyi oldalát a tanúnak, tolmács, törvényes képviselő vagy meghatalmazott képviselő jelenléte esetén valamennyi, az eljárási cselekménynél jelen lévőnek alá kell írnia.

(5) Ha a meghallgatási jegyzőkönyvet az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője nem hajlandó aláírni, akkor ennek tényét a meghallgatási jegyzőkönyv valamennyi oldalán két tanú aláírásával rögzíteni kell.

88. A kézbesítés szabályai

191. § (1) A kérelmező részére kiállított tartózkodási engedély okmányt az eljáró idegenrendészeti hatóság – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon megjelölt címre postai úton kézbesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti okmányt az idegenrendészeti hatóság

a) a tartózkodási engedély iránti kérelmet a Tv. 168. § (4) bekezdése alapján előterjesztő foglalkoztató eljárása esetén a foglalkoztató által megadott hivatalos kapcsolattartási címére, ennek hiányában székhelyére,

b) képzés vagy tanulmányi célú tartózkodási engedély esetén az oktatási intézmény címére

kézbesíti.

(3) A kérelmező a tartózkodási engedély okmányt az eljáró idegenrendészeti hatóságnál személyesen átveheti, ha igazolja, hogy nincs abban a helyzetben, hogy a tartózkodási engedély okmányt a kézbesítésére megjelölt címen átvegye.

XXV. FEJEZET

A ZÁR ALÁ VÉTEL

192. § (1) A zár alá vett dologban tárolt adatokhoz történő hozzáférés, valamint az adatok adathordozóra történő mentése érdekében az idegenrendészeti hatóság – ha az eljárás lefolytatásához szükséges adatok megszerzése a saját szervezetén belül nem oldható meg – a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot keresi meg szakértői támogatás nyújtása érdekében.

(2) A kinyert adatokat a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat elektronikus formában az idegenrendészeti hatóságnak átadja. Az idegenrendészeti hatóság az adatokat adathordozón, azonosítható módon, elzártan kezeli.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a zár alá vételt a zár alá vett dolog visszaérkezését követően azonnal, de legkésőbb három munkanapon belül megszünteti.

(4) Az idegenrendészeti hatóság az adatokat tartalmazó adathordozót a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának megállapítását követően haladéktalanul megsemmisíti.

XXVI. FEJEZET

A FELLEBBEZÉS SZABÁLYAI

193. § (1) A tartózkodási engedély iránti kérelem, valamint a tartózkodási engedély visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést nyolc napon belül lehet előterjeszteni.

(2) A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmek tárgyában és a harmadik országbeli állampolgár első beutazását megelőzően történt tartózkodási engedély visszavonása esetén a harmadik országbeli állampolgár a fellebbezését a konzuli tisztviselőnél is előterjesztheti. A konzuli tisztviselő a fellebbezést haladéktalanul továbbítja az illetékes regionális igazgatóságnak.

(3) A fellebbezést a Főigazgatóság huszonegy napon belül bírálja el.

XXVII. FEJEZET

EGYES TARTÓZKODÁSI JOGCÍMEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÜLÖNÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

89. A rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízumokkal kapcsolatos különös eljárási szabályok

194. § (1) A Vízumkódex VI. fejezetében szabályozott rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet Magyarország közúti, légi, valamint vízi határátkelőhelyén (a továbbiakban együtt: határátkelőhely) a Rendőrségnél lehet előterjeszteni.

(2) A határátkelőhelyen előterjesztett rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet a Rendőrség köteles haladéktalanul – elektronikus úton – döntésre felterjeszteni a Nyugat-Dunántúli Regionális Igazgatósághoz.

(3) A Nyugat-Dunántúli Regionális Igazgatóság a kérelemről a kézhezvételt követően azonnal, de legkésőbb három órán belül határoz, és döntését – a Rendőrség útján – közli a kérelmezővel.

(4) A kérelemnek helyt adó döntés esetén a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízumot a Rendőrség állítja ki a kérelmező részére.

(5) A határátkelőhelyen előterjesztett rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést a döntés közlését követő három napon belül a határátkelőhelyen, a Nyugat-Dunántúli Regionális Igazgatóságnál, vagy a Főigazgatóságnál lehet előterjeszteni.

(6) A határátkelőhelyen előterjesztett fellebbezést a Rendőrség haladéktalanul megküldi a Nyugat-Dunántúli Regionális Igazgatósághoz. A Nyugat-Dunántúli Regionális Igazgatóság a fellebbezést soron kívül felterjeszti a Főigazgatóságnak.

(7) A Főigazgatóság a döntését öt napon belül hozza meg.

195. § Soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül kell elbírálni

a) a kiskorú kérelmező, valamint a kiskorú kérelmezővel együtt utazó törvényes képviselő vízumkérelmét, ha az utazás igazolt célja a kiskorú gyógykezelése,

b) a kísérő nélküli kiskorú hazakísérése céljából beutazó, a kiskorú felügyeletéért felelős személy vízumkérelmét és

c) a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet, ha a kérelmező beutazásához és tartózkodásához Magyarországnak jelentős gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke fűződik.

196. § (1) A külpolitikáért felelős miniszter, valamint a konzuli tisztviselő a hatáskörébe tartozó, rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemről az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ véleményét kérheti.

(2) Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ köteles a megkeresésnek

a) a 195. §-ban foglalt esetben nyolc,

b) egyéb esetben tíz

napon belül eleget tenni.

(3) Ha a megkeresett hatóság a (2) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem tesz eleget a megkeresésnek, a véleményt megadottnak kell tekinteni.

197. § (1) A rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet elutasító döntés elleni fellebbezést írásban, nyolc napon belül lehet az illetékes konzuli tisztviselőnél előterjeszteni. A konzuli tisztviselő előtt személyesen megjelenő írástudatlan kérelmező fellebbezését a konzuli tisztviselő jegyzőkönyvbe foglalja, és a kérelmező annak valamennyi oldalát kézjegyével látja el.

(2) A fellebbezést a külpolitikáért felelős miniszter tizenöt napon belül bírálja el.

(3) Ha a vízum elutasítására a Tv. 223. § (1) bekezdése alapján került sor, a másodfokú eljárásban a Tv. 223. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulás érdekében a külpolitikáért felelős miniszter a Főigazgatóságot megkeresi. A hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a Főigazgatóság a megkeresés megérkezésétől számított hét napon belül értesíti a külpolitikáért felelős minisztert. Ha a Főigazgatóság a másodfokú eljárásban a hozzájárulást nem adja meg, a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadása nem engedélyezhető.

198. § (1) A rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a Magyarország területére történő beutazást megelőzően a vízumot kiállító konzuli tisztviselő dönt.

(2) A Schengeni határ-ellenőrzési kódex V. melléklet A. részében foglaltak alapján a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a Rendőrség dönt.

(3) A Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízumának megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság dönt.

199. § (1) Ha a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a konzuli tisztviselő döntött, a döntés elleni fellebbezést három napon belül lehet az illetékes konzuli tisztviselőnél előterjeszteni.

(2) A fellebbezést a külpolitikáért felelős miniszter nyolc napon belül bírálja el.

(3) Ha a vízum megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a külpolitikáért felelős miniszter helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére a konzuli tisztviselő új vízumot állít ki.

200. § (1) A rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum 198. § (2) bekezdése szerinti megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést a döntés közlését követően, de legkésőbb három napon belül a Rendőrségnél lehet előterjeszteni.

(2) A fellebbezést a Rendőrség másodfokon eljáró szerve nyolc napon belül bírálja el.

(3) Ha a vízum 198. § (2) bekezdése szerinti megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a Rendőrség másodfokon eljáró szerve helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére a Rendőrség új vízumot állít ki.

201. § (1) Ha a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a regionális igazgatóság döntött, a döntés elleni fellebbezést három napon belül lehet a regionális igazgatóságnál előterjeszteni. A fellebbezést a regionális igazgatóság haladéktalanul felterjeszti a Főigazgatósághoz.

(2) A fellebbezést a Főigazgatóság nyolc napon belül bírálja el.

(3) Ha a vízum megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a Főigazgatóság helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére a regionális igazgatóság új vízumot állít ki.

202. § (1) A központi vízumhatóságnak a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: VIS rendelet), a Vízumkódexben, valamint a Tv.-ben meghatározott feladatait a Főigazgatóság látja el.

(2) Ha – a Tv. 223. § (1) bekezdése alapján – a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadásához a központi vízumhatóság hozzájárulása szükséges, a konzuli tisztviselő köteles a vízumkérelmet a benyújtást követően haladéktalanul felterjeszteni a központi vízumhatósághoz. A központi vízumhatóság hozzájárulása hiányában a vízum nem adható ki.

(3) Ha a központi vízumhatóság a vízum kiadásához hozzájárult, azonban a vízum kiállítását megelőzően olyan adat, információ vagy dokumentum jut a konzuli tisztviselő tudomására, amely a vízum kiadását nem teszi lehetővé, a konzuli tisztviselő a Vízumkódexben foglaltak szerint a vízumkérelmet elutasítja, és a döntésről értesíti a központi vízumhatóságot.

(4) A központi vízumhatóság a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadásához való hozzájárulásáról vagy a hozzájárulás megtagadásáról

a) ha a Tv. 223. § (2) bekezdése szerinti egyeztetésre nincs szükség, vagy attól a központi vízumhatóság eltekint, vagy a Vízumkódex 8. cikke szerinti képviseleti megállapodás szerint az egyeztetést a képviselő tagállam végzi, a vízumkérelem felterjesztésétől számított hét napon belül,

b) a Tv. 223. § (2) bekezdése szerinti egyeztetés esetén valamennyi válasz beérkezését vagy a válaszok beérkezésére nyitva álló határidő lejártát követően haladéktalanul

tájékoztatja a konzuli tisztviselőt.

203. § (1) Ha a központi vízumhatóság a vízumkérelem felterjesztését követően megállapítja, hogy a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet el kell utasítani, akkor a Tv. 223. § (2) bekezdése szerinti egyeztetéstől eltekinthet.

(2) Ha a központi vízumhatóság úgy ítéli meg, hogy a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítására okot adó körülmény nem áll fenn, a vízumkérelem felterjesztését követően megkeresi az egyeztetést kérő schengeni államok központi hatóságait, nyilatkozzanak arra nézve, hogy a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadásához hozzájárulnak-e.

204. § (1) A központi vízumhatóság a Tv. 223. § (1) bekezdésében meghatározott hozzájárulás megadása, valamint a Tv. 223. § (2) bekezdése szerinti egyeztetés során történő válaszadás előtt köteles a vízumkérelemről az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ véleményét kérni.

(2) Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ köteles a központi vízumhatóság megkeresésében foglaltaknak hat napon belül eleget tenni.

(3) Ha a megkeresett hatóság a (2) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem tesz eleget a megkeresésnek, a véleményt megadottnak kell tekinteni.

205. § (1) A rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbítása a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság hatáskörébe tartozik.

(2) A regionális igazgatóság a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbítása iránti kérelemről azonnal dönt.

206. § (1) Ha a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbítására irányuló kérelmet a regionális igazgatóság elutasítja, a döntés elleni fellebbezést három napon belül lehet a regionális igazgatóságnál előterjeszteni. A fellebbezést a regionális igazgatóság haladéktalanul felterjeszti a Főigazgatósághoz.

(2) A fellebbezést a Főigazgatóság három napon belül bírálja el.

90. A kishatárforgalmi engedéllyel kapcsolatos különös eljárási szabályok

207. § (1) A kishatárforgalmi engedély kiadását meg kell tagadni, illetve a kiadott kishatárforgalmi engedélyt vissza kell vonni, ha a kérelmező vagy a kiadott kishatárforgalmi engedély jogosultja

a) a kishatárforgalmi engedély kiadási feltételeit nem teljesíti,

b) a kishatárforgalmi engedély megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy

c) a beutazás és tartózkodás célja tekintetében az eljáró hatóság megtévesztésére törekedett.

(2) A kishatárforgalmi engedély visszavonható, ha a harmadik országbeli állampolgár a külön nemzetközi szerződésben meghatározott határ menti területet engedély nélkül elhagyja.

(3) A kishatárforgalmi engedély visszavonásáról a Magyarország területére történő beutazást megelőzően a kishatárforgalmi engedélyt kiállító hatóság, a Magyarország területére történő beléptetés vagy onnan való kiléptetés során a Rendőrség, a Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár esetében a visszavonásra okot adó körülmény bekövetkezésének helye szerint illetékes regionális igazgatóság dönt.

208. § A kishatárforgalmi engedély érvénytelen, ha

a) a kishatárforgalmi engedélyt véglegessé vált határozattal visszavonták,

b) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált,

c) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították,

d) jogosultja meghalt,

e) jogosultja magyar állampolgárságot szerzett, vagy

f) jogosultja más jogcímen tartózkodási jogosultságot szerzett.

209. § (1) A kishatárforgalmi engedély kiállítása, valamint a kiállító konzuli tisztviselő által a kishatárforgalmi engedély visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést az illetékes konzuli tisztviselőnél lehet előterjeszteni.

(2) A fellebbezést a konzuli tisztviselő haladéktalanul felterjeszti a külpolitikáért felelős miniszternek.

(3) A fellebbezést a külpolitikáért felelős miniszter bírálja el.

(4) Ha a kishatárforgalmi engedély visszavonásáról a Rendőrség döntött, a döntés elleni fellebbezést a Rendőrségnél lehet előterjeszteni.

(5) A fellebbezést a Rendőrség másodfokon eljáró szerve bírálja el.

(6) Ha a kishatárforgalmi engedély visszavonásáról a regionális igazgatóság döntött, a döntés elleni fellebbezést az illetékes regionális igazgatóságnál lehet előterjeszteni. A fellebbezést a regionális igazgatóság haladéktalanul felterjeszti a Főigazgatósághoz.

(7) A fellebbezést a Főigazgatóság bírálja el.

91. Tartózkodási okmány átvételére jogosító vízumokkal kapcsolatos különös eljárási szabályok

210. § (1) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum iránti kérelemről a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet elbíráló regionális igazgatóság dönt.

(2) Ha a regionális igazgatóság a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelemnek helyt ad, egyidejűleg a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadását is engedélyezi, és erről értesíti a konzuli tisztviselőt.

(3) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot – a regionális igazgatóság döntése alapján – a konzuli tisztviselő adja ki.

(4) Ha a nem Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár a Tv. 168. § (4) bekezdésében meghatározott foglalkoztató útján terjeszti elő a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét, a kérelem engedélyezéséről a regionális igazgatóság a konzuli tisztviselőt értesíti. A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot – a regionális igazgatóság döntése alapján – a személyazonosítást, valamint a Tv. 141. § (2) bekezdése szerinti adatok és a harmadik országbeli állampolgár aláírásának rögzítését követően a konzuli tisztviselő adja ki.

211. § A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem benyújtásakor a vízumkiadó hatóság – a diplomata, szolgálati vagy egyéb hivatalos célból kiállított útlevéllel rendelkező kérelmező kivételével – az útlevélbe bejegyzi a vízum kérelmezésének tényét, helyét és idejét, a kért vízum kódját, valamint a vízumkérelmet átvevő hatóság nevét.

212. § A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumot az 1. melléklet 1. pontja szerinti formában és adattartalommal kell kiállítani.

213. § A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum visszavonásáról a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság dönt.

214. § A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumokmány érvénytelen, ha

a) a vízum – érvényességi idejére, az engedélyezett tartózkodási napok és beutazások számára tekintettel – a Magyarországra történő beutazásra és a Magyarország területén történő tartózkodásra nem használható fel,

b) a kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumot véglegessé vált határozattal visszavonták,

c) helyette a harmadik országbeli állampolgár – a vízumokmány cseréjére vagy pótlására irányuló eljárásban – új vízumokmányt kapott,

d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált,

e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították,

f) jogosultja más jogcímen tartózkodási jogosultságot szerzett,

g) jogosultja meghalt, vagy

h) jogosultja magyar állampolgárságot szerzett.

92. Vendégbefektetői vízum iránti kérelem benyújtásának általános szabályai

215. § (1) A vendégbefektetői vízum kiadása az országos illetékességgel a Központi Regionális Igazgatóság hatáskörébe tartozik.

(2) A vendégbefektetői vízum kiadása iránti kérelmet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – annál a konzuli tisztviselőnél kell benyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye vagy állampolgársága szerinti országban működik.

(3) A vendégbefektetői vízum kiadása iránti kérelem a (2) bekezdésben meghatározott országtól eltérő olyan országban működő konzuli tisztviselőnél is benyújtható, amelyben a kérelmező jogszerűen tartózkodik, ha

a) a (2) bekezdésben meghatározott országban nem működik konzuli tisztviselő, és

b) okirattal igazolja az állandó vagy szokásos tartózkodási helyétől eltérő harmadik országban történő kérelmezés indokait.

93. Tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásának általános szabályai

216. § (1) A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – annál a konzuli tisztviselőnél vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen kell benyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye vagy az állampolgársága szerinti országban működik.

(2) A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem az (1) bekezdésben meghatározott országtól eltérő olyan országban működő konzuli tisztviselőnél vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott más helyen is benyújtható, amelyben a kérelmező jogszerűen tartózkodik, ha

a) az (1) bekezdésben meghatározott országban nem működik konzuli tisztviselő vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott más hely,

b) okirattal igazolja az állandó vagy szokásos tartózkodási helyétől eltérő harmadik országban történő kérelmezés indokait, vagy

c) beutazásához és tartózkodásához Magyarországnak jelentős gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke fűződik.

(3) A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen a tiszteletbeli konzult, a kereskedelmi képviseletet vagy a kérelem átvételére felhatalmazott külső szolgáltatót kell érteni.

(4) A konzuli tisztviselő a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet, valamint a mobilitásra vonatokozó kérelmet és értesítést a kérelem vagy értesítés benyújtását követően haladéktalanul felterjeszti a harmadik országbeli állampolgár jövőbeni magyarországi szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnak.

(5) A Magyarország területén tartózkodó, a Tv. 225. §-a szerinti feltételt teljesítő harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon terjesztheti elő.

(6) A harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmét – a 163. §-ban foglalt kivétellel – a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatósághoz terjesztheti elő.

(7) A tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet legkésőbb a tartózkodási engedély érvényességi idejének lejártát megelőző harminc nappal kell benyújtani.

94. Tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásának különös szabályai

217. § A harmadik országbeli állampolgár az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély iránti kérelmét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon terjesztheti elő a jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon, a kutatási vagy tanulmányi célú tartózkodási engedélye érvényességi idejének lejártát megelőző tizenöt nappal.

218. § A harmadik országbeli állampolgár a hallgatói mobilitási értesítést a jövőbeni szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon vagy az állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve az állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél nyújthatja be a jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon az első tagállam által kiadott tanulmányi célú tartózkodási engedélyének érvényességi ideje alatt.

219. § A harmadik országbeli állampolgár a hallgatói mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét a jövőbeni szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon vagy az állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve az állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél terjesztheti elő jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon az első tagállam által kiadott tanulmányi célú tartózkodási engedélyének érvényességi ideje alatt.

220. § A harmadik országbeli állampolgár a kutatói rövid távú mobilitási értesítést a jövőbeni szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon vagy az állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve az állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél nyújthatja be a jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon az első tagállam által kiadott kutatási célú tartózkodási engedélyének érvényességi ideje alatt.

221. § A kutatói rövid távú mobilitási értesítést előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kutató első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagja a kutatói rövid távú mobilitási értesítését a jövőbeni szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon vagy az állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve az állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél nyújthatja be a jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon az első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított tartózkodási engedélyének érvényességi ideje alatt.

222. § (1) A harmadik országbeli állampolgár a kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét a jövőbeni szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon vagy az állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve az állampolgársága szerinti országban működő, vízumkiadásra feljogosított konzuli tisztviselőnél terjeszti elő a jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon az első tagállam által kiadott kutatási célú tartózkodási engedélyének érvényességi ideje alatt.

(2) A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kutató első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagja a kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét a jövőbeni szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon vagy az állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve az állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél nyújthatja be a jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon az első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított tartózkodási engedélyének érvényességi ideje alatt.

95. A huzamos tartózkodásra jogosító engedély iránti kérelem benyújtásának szabályai

223. § (1) Az ideiglenes tartózkodási kártya, a nemzeti tartózkodási kártya és az EU tartózkodási kártya iránti kérelmet a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon – és amennyiben törvény ettől eltérően nem rendelkezik – a kérelmező harmadik országbeli állampolgár jövőbeni lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságon kell benyújtani.

(2) A nemzeti tartózkodási kártya iránti kérelmet nemzeti érdekre hivatkozással történő elbírálás céljából – ha nemzeti érdekként Magyarország nemzetpolitikai érdeke fennállása vehető figyelembe – a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon, a nemzeti érdek indokának megjelölésével, annál a konzuli tisztviselőnél is be lehet nyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye vagy az állampolgársága szerinti országban működik.

(3) A nemzeti tartózkodási kártya kiadása iránti kérelem a (2) bekezdésben meghatározott országtól eltérő olyan országban működő konzuli tisztviselőnél is benyújtható, amelyben a kérelmező jogszerűen tartózkodik, feltéve, hogy a (2) bekezdésben meghatározott országban nem működik konzuli tisztviselő, és beutazásához, valamint tartózkodásához Magyarországnak nemzetpolitikai érdeke fűződik.

(4) A 176. § (1) bekezdése alapján nemzetgazdasági érdekből nemzeti tartózkodási kártya iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár a nemzeti tartózkodási kártya iránti kérelmet a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon annál a konzuli tisztviselőnél is benyújthatja, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve az állampolgársága szerinti országban működik.

96. A tartózkodási engedély kiadásának és meghosszabbításának feltételei, valamint a tartózkodási engedély visszavonása

224. § (1) A harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély iránti kérelmében köteles nyilatkozni arról, hogy tudomása szerint az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott betegségben szenved-e, fertőzőképes vagy kórokozó-hordozó állapotban van-e, illetve közegészséget veszélyeztető betegség, fertőzőképes vagy kórokozó hordozó állapot fennállása esetén részesül-e kötelező és rendszeres ellátásban.

(2) Ha a harmadik országbeli állampolgár nyilatkozata szerint az (1) bekezdés szerinti egészségügyi állapot fennáll, a regionális igazgatóság értesíti a harmadik országbeli állampolgár magyarországi szálláshelye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi államigazgatási szerv a harmadik országbeli állampolgárt kötelezheti a szükséges orvosi vizsgálatok elvégzésére vagy származási országa hatósága által kiállított, külön jogszabályban meghatározott tartalmú hatósági orvosi igazolás bemutatására.

(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi államigazgatási szerv megállapítja, hogy a harmadik országbeli állampolgár közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és a gondozásba vételére, illetve gyógykezelésére irányadó magatartási szabályokat, hatósági rendelkezéseket vagy jogszabályokat megsérti, haladéktalanul értesíti a regionális igazgatóságot.

(5) Ha a regionális igazgatóság a (4) bekezdésben foglalt értesítés ellenére adja ki vagy hosszabbítja meg a tartózkodási engedélyt, a szükséges járványügyi intézkedések végrehajtása érdekében értesíti a (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi államigazgatási szervet.

225. § (1) A kiutasítást vagy beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár részére a Tv. 226. § (2) bekezdésében foglalt okokból a regionális igazgatóság akkor adhat ki kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt, illetve a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyét akkor hosszabbíthatja meg, ha a döntést megelőzően a figyelmeztető jelzést elrendelő schengeni állam kijelölt hatóságával – a SIRENE Iroda útján – egyeztet.

(2) Ha a tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra nézve valamely schengeni állam kiutasítást vagy beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzést rendel el, a regionális igazgatóság – a SIRENE Iroda útján – köteles egyeztetni a figyelmeztető jelzést elrendelő schengeni állam kijelölt hatóságával.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott egyeztetés alapján a regionális igazgatóság mérlegeli, hogy – különösen a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés elrendelésére okot adó körülményekre, a harmadik országbeli állampolgár által az elrendelő schengeni állam közrendjére és közbiztonságára jelentett veszélyre, valamint a figyelmeztető jelzés időtartamára figyelemmel – indokolt-e a Tv. 226. § (2) bekezdése szerinti döntést meghozni.

(4) A regionális igazgatóság döntéséről – a SIRENE Iroda útján – értesíti az érintett schengeni állam kijelölt hatóságát.

(5) A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély kiadása esetén a SIS figyelmeztető jelzés törlését kell kezdeményezni.

226. § (1) Ha az EU Kék Kártya visszavonására vagy meghosszabbításának megtagadására a Tv. 230. § (2) bekezdés h) pont ha) vagy hb) alpontja alapján kerül sor, az idegenrendészeti hatóság köteles értesíteni az EU Kék Kártya birtokosát, valamint észszerű határidőt kell biztosítani az érintett harmadik országbeli állampolgár részére új munkahely keresésére.

(2) Ha az EU Kék Kártya birtokában történő foglalkoztatás nem haladja meg a kettő évet, az (1) bekezdés szerinti határidő legalább három hónap, kettő éven túli foglalkoztatás esetén legalább hat hónap.

227. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az EU Kék Kártya kiadásáról, visszavonásáról vagy meghosszabbításának megtagadásáról szóló döntésről értesíti az Európai Unió azon tagállamát, amely által a harmadik országbeli állampolgár nemzetközi védelemben részesül, egyúttal tájékoztatást kér a védelem fennállásáról.

(2) Az Európai Unió valamely tagállamától Magyarországnak címzett (1) bekezdés szerinti tájékoztatáskérést a menekültügyi hatóság a tájékoztatáskérés iránti megkeresés kézhezvételét követő egy hónapon belül megválaszolja.

228. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az Európai Unió tagállama által magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár EU Kék Kártya iránti kérelme tárgyában hozott döntésről legfeljebb a hiánytalan kérelem benyújtásának napjától számított harminc napon belül értesíti a kérelmezőt és – a Tv. 17. § (1) bekezdés h) pontja vagy a Tv. 230. § (2) bekezdés d) pontja alapján történő elutasítás esetén a döntés okának megjelölésével – az első tagállamot.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőt az idegenrendészeti hatóság a kérelem bonyolultságával összefüggő kivételes és kellően indokolt körülmények esetén egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja. Az idegenrendészeti hatóság a határidő meghosszabbításáról a kérelmezőt haladéktalanul tájékoztatja.

229. § (1) Az idegenrendészeti hatóság – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az EU Kék Kártyát visszavonó döntés előtt – ha a harmadik országbeli állampolgár bejelentette második tagállamba költözését – értesítést kér a második tagállamtól az EU Kék Kártya iránti kérelem tárgyában hozott döntésről. A második tagállam döntése előtt az EU Kék Kártya visszavonásának nincs helye.

(2) Az idegenrendészeti hatóság nem kér értesítést a második tagállamtól az EU Kék Kártya iránti kérelem tárgyában hozott döntésről, és nem köteles azt megvárni, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette, illetve tartózkodásának célja az engedélyezettől eltér, vagy

b) tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti.

97. A tartózkodási engedély érvényessége

230. § (1) A regionális igazgatóság a tartózkodási engedély érvényességi idejét – a Tv.-ben foglalt keretek között – a kérelemhez mellékelt okiratok tartalma, a tartózkodás célja és tervezett időtartama, valamint a tartózkodás körülményei tekintetében rendelkezésére álló valamennyi egyéb adat alapján, a kérelmező egyedi körülményeit is figyelembe véve határozza meg.

(2) Az engedélyezett tartózkodás időtartamát – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – úgy kell megállapítani, hogy a harmadik országbeli állampolgár úti okmánya az engedélyezett tartózkodás lejártakor még legalább három hónapig érvényes legyen.

(3) Ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának célja tanulmányok folytatása, kutatás, családi együttélés biztosítása vagy az EU Kék Kártya, úti okmánya érvényességi idejének legfeljebb az engedélyezett tartózkodás időtartamát kell lefednie.

(4) A regionális igazgatóság a (2) bekezdésben foglalt, az úti okmány érvényességi idejére vonatkozó feltételtől – kivételesen – nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből eltekinthet, feltéve, hogy az úti okmány érvényességi ideje meghaladja az engedélyezett tartózkodás időtartamát.

(5) A tartózkodási engedély érvényességi ideje alatt a tartózkodási cél megváltozására – ha ezt a Tv. lehetővé teszi – tekintettel benyújtott tartózkodási engedély kérelem esetén a tartózkodási engedély érvényességét a regionális igazgatóság az előző tartózkodási engedély érvényességi idejénél rövidebb időtartamra is megállapíthatja. A tartózkodási engedély érvényessége a megváltozott tartózkodási cél vonatkozásában a Tv.-ben megállapított időtartamot nem haladhatja meg. A korábban kiadott tartózkodási engedélyt a regionális igazgatóság érvényteleníti.

231. § A tartózkodási engedély iránti kérelemnek helyt adó határozat esetén a harmadik országbeli állampolgár részére a tartózkodási engedélyt az 1. melléklet 2. pontja szerinti formában és adattartalommal kell kiállítani.

232. § A tartózkodási engedély okmány érvénytelen, ha

a) az engedélyezett tartózkodási idő lejárt,

b) a tartózkodási engedélyt véglegessé vált határozattal visszavonták,

c) helyette a harmadik országbeli állampolgár – a tartózkodási engedély okmány cseréjére vagy pótlására irányuló eljárásban vagy a tartózkodási engedély meghosszabbítása miatt – új tartózkodási engedély okmányt kapott,

d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált,

e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították,

f) jogosultja más jogcímen tartózkodási jogosultságot szerzett,

g) jogosultja meghalt,

h) jogosultja magyar állampolgárságot szerzett, vagy

i) a Tv.-ben meghatározott esetekben.

233. § A harmadik országbeli állampolgár az érvénytelen tartózkodási engedély okmányát – az érvénytelenségre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 8 napon belül – köteles leadni az okmányt kiállító hatóságnak.

98. Az összevont kérelmezési eljárásra vonatkozó szabályok

234. § (1) Az összevont kérelmezési eljárásban (olyan eljárás, amely az általa benyújtott kérelem alapján a harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén való száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodása és meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítése engedélyezésére irányul) a kérelem benyújtására és elbírálására a 6. §-ban, 8. §-ban, 31–36. §-ban, 40–43. §-ban, 165–169. §-ban, 187. §-ban, 193. §-ban, 210–214. §-ban, 216–222. §-ban, 224. és 225. §-ban, valamint a 230–233. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A Tv. 242. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha

a) a munka természetéből adódóan a munkavégzés több vármegye területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdésének helye szerinti kormányhivatal,

b) a harmadik országbeli állampolgárt a foglalkoztató több – különböző vármegye területén lévő – telephelyén kívánja foglalkoztatni, a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal

jár el.

(3) Ha a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatása engedélyezési kötelezettség alól mentes, vagy a foglalkoztatásához nem kerül sor munkaerőpiaci helyzet vizsgálatára, valamint a 181. § (2) bekezdés c) pontja szerinti szezonális munkavállalás esetén a kormányhivatal – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a szakhatósági állásfoglalását tíz napon belül adja meg a regionális igazgatóságnak.

(4) A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalását nyolc napon belül adja meg a regionális igazgatóságnak,

a) ha a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén történő foglalkoztatása vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel a Tv. szerinti kedvezményes foglalkoztatónál vagy minősített kölcsönbeadónál valósul meg,

b) az Európai Unió tagállama által magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár EU Kék Kártya kiállítása iránti kérelme ügyében, valamint

c) a Magyarországon EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgárhoz az EU Kék Kártya kiállítását követően csatlakozó azon – az Európai Unió más tagállama által kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező – családtag tartózkodási engedély iránti kérelme ügyében, akinek családi kapcsolata az EU Kék Kártya birtokosával már az első tagállamban fennállt.

(5) Ha a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén történő foglalkoztatására vonatkozóan a kormányhivatal nem működik közre szakhatóságként, a regionális igazgatóság a következő adatok közlésével értesíti a munkavégzés helye szerint illetékes kormányhivatalt az összevont engedély kiállításáról:

a) a foglalkoztató megnevezése, adószáma, statisztikai törzsszáma, főtevékenysége TEÁOR-száma,

b) a harmadik országbeli állampolgár állampolgársága, neme, életkora, iskolai végzettsége,

c) a munkavégzés helye,

d) a munkakör FEOR-száma,

e) a tartózkodási engedély érvényességének ideje,

f) a Tv. 242. § (7) bekezdésében meghatározott mentességet megalapozó ok.

(6) Az összevont kérelmezési eljárásban szakhatóságként közreműködő kormányhivatal, valamint harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter szakhatósági eljárására a Tv. 178. § (5) bekezdése nem alkalmazható.

(7) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követően az eljárás során a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására vonatkozóan a szakhatóság tudomására jutott olyan adat merül fel, amely a korábbi szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság új szakhatósági állásfoglalását a regionális igazgatóságnak haladéktalanul megküldi.

(8) Ha a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 242. § (3) bekezdésében meghatározott engedéllyel rendelkezik, és meghatározott foglalkoztatóval történő foglalkoztatási jogviszonyt kíván létesíteni, a Tv. 150. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon köteles teljesíteni.

(9) Ha a harmadik országbeli állampolgár összevont kérelmezési eljárás keretében kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és foglalkoztatására a korábbitól eltérő foglalkoztatónál vagy eltérő feltételekkel kerül sor, a Tv. 150. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség teljesítésével egy időben köteles tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet is előterjeszteni a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon az összevont engedély kiállítása érdekében.

(10) Ha a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 70. § (1) bekezdés a), e) és f) pontjában meghatározott humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkezik, a Tv. 150. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség teljesítését követően a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóság hivatalból eljárást indít az összevont engedély kiállítása érdekében. A Tv. 70. § (1) bekezdés a), e) és f) pontjában meghatározott humanitárius tartózkodási engedély összevont engedélyként történő kiállítása érdekében a harmadik országbeli állampolgár köteles kitölteni a külön jogszabályban meghatározott adatlapot, továbbá az adatlaphoz mellékelnie kell egy darab igazolványképet.

(11) A (8)–(10) bekezdésben foglalt eljárás során a harmadik országbeli állampolgár köteles mellékelni a foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodást vagy a foglalkoztatási jogviszonyt igazoló okiratot. A (9) bekezdésben meghatározott eljárás során, ha az érvényes tartózkodási engedély kiadásának alapjául szolgáló, a Tv. 17. § (1) bekezdés a)–c) és e)–g) pontjában foglalt feltételek nem változtak meg, a harmadik országbeli állampolgárnak a változatlan feltételekre vonatkozó dokumentumokat nem kell ismételten csatolnia.

(12) A Tv. 242. § (7) bekezdés 1., 3., 11., 13. és 14. pontjában foglalt feltétel fennállása esetén a tartós magyarországi tartózkodási cél tekintetében a foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodáson vagy a foglalkoztatási jogviszonyt igazoló okiraton túl a harmadik országbeli állampolgárnak az előzetes megállapodásban foglalt munkakör ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét hitelt érdemlő módon kell igazolnia.

235. § (1) A regionális igazgatóság az összevont kérelmezési eljárásban kiadott tartózkodási engedélyt az 1. melléklet 2. pontja szerinti formában és adattartalommal állítja ki.

(2) A Főigazgatóság a honlapján az összevont engedély kiadásának alapjául szolgáló, a Tv. 256. § (2) bekezdése alapján kezelt alábbi adatok elektronikus úton történő ellenőrzését biztosítja a személyes adatok sérelme nélkül:

a) a foglalkoztató adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, adószám, KSH-szám),

b) a munkavégzés helye,

c) a munkakör (FEOR-szám), valamint

d) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony időtartama.

XXVIII. FEJEZET

A HONTALANSÁGGAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK

99. A hontalanság megállapítására irányuló eljárás megindítása

236. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló kérelmet a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon lehet benyújtani. A hontalanság megállapítására irányuló eljárás tárgyiköltség-mentes.

(2) Az írásban benyújtott kérelmet a kérelmezőnek saját kezűleg alá kell írnia. A kérelmező írásképtelenségét a szóbeli kérelem benyújtásakor jegyzőkönyvbe kell venni.

(3) Ha a kérelmet szóban terjesztik elő, és a kérelmező a magyar nyelvet nem beszéli, számára a regionális igazgatóság az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven beszélő tolmácsot biztosít. A tolmács kirendelésétől el lehet tekinteni, ha az eljáró ügyintéző a kérelmező anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven beszél, és a kérelmező a tolmács mellőzéséhez írásban hozzájárul.

100. A kérelmező jogai és kötelezettségei

237. § (1) Ha a Tv. hatálya alá tartozó eljárások kapcsán a harmadik országbeli állampolgár hontalanságának eshetősége felmerül, az idegenrendészeti hatóságnak tájékoztatnia kell az érintettet a hontalan státusz kérelmezésének lehetőségéről, az eljárás menetéről, valamint a hontalan státusszal járó jogokról és kötelezettségekről. Az erről szóló tájékoztatást és annak tudomásulvételét jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A kérelmező az eljárás időtartama alatt köteles a regionális igazgatósággal együttműködni. A kérelmezőt erre írásban is figyelmeztetni kell, egyidejűleg rögzítve a figyelmeztetés tudomásulvételét.

(3) A hontalanság megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező személyazonosságot igazoló külföldi okmányait, úti okmányait, továbbá minden olyan iratot, amely alkalmas lehet a kérelmező által előadottak alátámasztására.

(4) A csatolt okmányokat az ügy érdemében hozott határozat véglegessé válásának a kérelmezőnek vissza kell adni.

101. Előzetes meghallgatás

238. § (1) A kérelem benyújtását, illetve a szóban előterjesztett kérelem jegyzőkönyvbe foglalását követően a regionális igazgatóság előzetes meghallgatást tart.

(2) Az előzetes meghallgatás során a regionális igazgatóság jegyzőkönyvben rögzíti

a) a kérelem előterjesztésekor a kérelmező részére adott, eljárási jogairól, kötelezettségeiről, a kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről és a kijelölt szálláshelyről szóló tájékoztatás tényét és annak tudomásulvételét,

b) – amennyiben a kérelem nem tartalmazza –

ba) a kérelmező személyazonosító adatait (családi és utónevét, előző, illetve születési családi és utónevét, korábbi állampolgárságát, nemét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét),

bb) a rendelkezésére álló személyazonosító és úti okmányok adatait (az okmány azonossági jelét és számát, érvényességi idejét, a kiállítás helyét és idejét, a kiállító hatóság nevét),

c) családi állapotát, házasságkötésének helyét,

d) foglalkozását, iskolai végzettségét,

e) szokásos tartózkodási helye szerinti országban lévő lakhelyét, valamint

f) magyarországi lakóhelyét, tartózkodási helyét vagy szálláshelyét.

(3) A jegyzőkönyvet a kérelmezőnek, tolmács közreműködése esetén a tolmácsnak, kísérő nélküli kiskorú esetében a kirendelt eseti gyámnak is alá kell írnia.

102. Meghallgatás

239. § (1) A regionális igazgatóság a kérelem előterjesztését követő előzetes meghallgatás után részletes meghallgatást tart.

(2) A meghallgatáson a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kérelem benyújtásának okairól, és át kell adnia a rendelkezésére álló, a kérelmet alátámasztó és még elő nem terjesztett bizonyítékait. E kötelezettségére a kérelmezőt a meghallgatás megkezdésekor figyelmeztetni kell.

(3) Ha a kísérő nélküli kiskorú érdekeinek képviseletére kijelölt eseti gyám a meghallgatáson előzetes értesítés ellenére nem jelenik meg, a meghallgatásra új időpontot kell kitűzni, ezzel egyidejűleg az eseti gyámot kijelölő gyámhivatalt értesíteni kell.

103. A kérelmező képviselete az eljárásban

240. § (1) A kérelmező mellett az eljárásban törvényes képviselője és meghatalmazottja is eljárhat, aki képviseleti jogosultságát köteles igazolni, illetve írásba foglalt meghatalmazását csatolni. Kísérő nélküli kiskorú helyett az eljárásban kijelölt eseti gyám jár el.

(2) Az eljárásban a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség.

(3) A meghatalmazott, illetve – a kérelmező beleegyezésével – az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága budapesti Regionális Képviseletének (a továbbiakban: Képviselet) képviselője jelen lehet a kérelmező meghallgatásán. A meghallgatás időpontjáról a regionális igazgatóság a meghallgatás napját megelőző legalább öt nappal értesíti a meghatalmazottat és a Képviseletet.

104. A bizonyítás

241. § (1) A regionális igazgatóság különösen az alábbi államok állampolgársági jogszabályaira és nyilvántartásaira vonatkozó információk, így különösen az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága véleményének és a magyar külképviseletektől kapott, illetve a külföldi hatóságok által szolgáltatott információk, továbbá a kérelmező által előadott bizonyítékok figyelembevételével állapítja meg, hogy a kérelmezőt saját joga alapján egyetlen állam sem ismeri el állampolgárának:

a) a kérelmező születési helye,

b) a kérelmező korábbi lakó- vagy tartózkodási helye, továbbá

c) a kérelmező családtagjai, illetve szülei állampolgársága

szerinti állam.

(2) A hontalanság megállapítására irányuló eljárásban a regionális igazgatóság a kérelmező által benyújtott, külföldön kiállított okiratot bizonyító erejű okiratként diplomáciai felülhitelesítés és hiteles magyar fordítás hiányában is elfogadhatja.

(3) A regionális igazgatóság – kérelemre, az igazgatási segítség keretében – a kérelmet alátámasztó iratok beszerzésének érdekében megkeresi a magyar külképviseleteket.

(4) A Képviselet a kérelmező beleegyezésével

a) nyújthat igazgatási segítséget,

b) tekinthet be a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban keletkezett iratokba, illetve készíthet róluk másolatot.

105. Szakhatósági eljárás

242. § (1) A Kormány a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Terrorelhárítási Központot szakhatóságként jelöli ki.

(2) Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ a kérelmezőt meghallgathatja.

106. A határozat

243. § (1) A hontalan státusz megállapításáról szóló határozatot az ügyiratra is fel kell jegyezni.

(2) A határozatot közölni kell a Képviselettel és az Alkotmányvédelmi Hivatallal és a Terrorelhárítási Központtal.

(3) A kísérő nélküli kiskorú hontalanságának megállapítása esetén az erről szóló határozatot a kiskorú lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes gyámhivatalnak is meg kell küldeni a kiskorú hontalan jogainak védelme, a róla való gondoskodás, valamint annak figyelemmel kísérése érdekében.

KILENCEDIK RÉSZ

A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK ADATAINAK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

107. Általános szabályok

244. § A központi idegenrendészeti nyilvántartás adatkezelő szerve a Főigazgatóság (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv).

108. Az idegenrendészeti résznyilvántartásokra vonatkozó részletes szabályok

245. § A vízumkiadó hatóság és a kishatárforgalmi engedélyt kiadó konzuli tisztviselő a Tv. 254. § (1) bekezdésében, a Rendőrség a Tv. 254. § (1) bekezdés h) pontjában, a regionális igazgatóság a Tv. 254. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

246. § (1) A külpolitikáért felelős miniszter és a regionális igazgatóság a Tv. 256. § (1) bekezdésében, a Rendőrség a Tv. 256. § (1) bekezdés m) pontjában, a konzuli tisztviselő a Tv. 257. §-ában meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

(2) A Tv. 256. § (1) bekezdés n) pontja, valamint a Tv. 257. §-a alapján rögzített arcképmás- és ujjnyomatadatok tekintetében az adatfeldolgozó a központi adatkezelő szerv.

247. § A regionális igazgatóság és a Rendőrség a Tv. 258. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

248. § (1) A regionális igazgatóság a Tv. 259. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

(2) A külpolitikáért felelős miniszter a Tv. 259. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

(3) A Tv. 259. § (1) bekezdés i) pontja alapján rögzített arcképmás- és ujjnyomatadatok tekintetében az adatfeldolgozó a központi adatkezelő szerv.

(4) A regionális igazgatóság és a Tv. 154. §-a szerinti eljárásokban a konzuli tisztviselő a Tv. 260. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

249. § A regionális igazgatóság a Tv. 261. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

250. § (1) A Tv. 147. § (1) bekezdésében meghatározott adatok bejelentését a regionális igazgatóság fogadja, és azokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

(2) A Tv. 147. § (2) bekezdése szerint rögzített adatoknak a Tv. 147. § (3) bekezdése szerint kezelését a központi adatkezelő szerv látja el.

251. § A regionális igazgatóság és a Rendőrség a Tv. 262. § (1) bekezdésében, a Főigazgatóság a Tv. 262. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

252. § A regionális igazgatóság a Tv. 263. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

253. § A regionális igazgatóság

a) a nyomozó hatóság vagy igazságszolgáltatási szerv tájékoztatása alapján a Tv. 267. § (1) bekezdés a) és b) pontjában,

b) a Rendőrség tájékoztatása alapján a Tv. 267. § (1) bekezdés a)–c) pontjában

meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

254. § A regionális igazgatóság a Tv. 268. §-ában meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja, amely intézkedik az Eurodac központi egységéhez történő továbbítás érdekében.

109. A Vízuminformációs Rendszerhez hozzáféréssel rendelkező idegenrendészeti hatóságok

255. § (1) A VIS rendelet 34. cikke szerinti nyilvántartás vezetőjeként, a 28. cikk (4) bekezdés c) pontja szerinti hozzáférést biztosító nemzeti hatóságként, valamint a 41. cikk (4) bekezdése szerinti adatkezelőként a Kormány a Főigazgatóságot jelöli ki.

(2) A VIS rendelet alapján a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerben tárolt adatokhoz történő hozzáférés szempontjából

a) a VIS rendelet 15. cikke szerinti vízumhatóság a 163. §-ban meghatározott hatóság, a 195. § (4) bekezdése és a 199. § (2) bekezdése szerinti eljárásban pedig a Rendőrség;

b) a VIS rendelet 16. cikke szerinti központi vízumhatóság a Főigazgatóság;

c) a VIS rendelet 17. cikke szerinti vízumhatóság a 163. §-ban meghatározott hatóság;

d) a VIS rendelet 19. és 20. cikke szerinti ellenőrző hatóság a Rendőrség, a Főigazgatóság és a regionális igazgatóság.

110. A biometrikus adatkezelés szabályai

256. § (1) A kishatárforgalmi engedély kiadása iránti kérelem benyújtása során a Tv. 257. §-ában meghatározott biometrikus azonosítókat a konzuli tisztviselő rögzíti.

(2) A tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtása során a Tv. 256. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározott biometrikus azonosítókat külképviseleten történő kérelmezés esetén a konzuli tisztviselő, Magyarország területén történő kérelmezés esetén a regionális igazgatóság rögzíti.

(3) A Kormány a kishatárforgalmi engedéllyel, a tartózkodási engedéllyel, az ideiglenes tartózkodási kártyával, a nemzeti tartózkodási kártyával, az EU tartózkodási kártyával és a huzamos tartózkodási státuszt igazoló okmány cseréjével vagy pótlásával összefüggésben

a) a nemzeti dokumentum-aláíró hatósági (DS), az országos ellenőrző-hitelesítő hatósági (CVCA) és a nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatósági (DV) feladatok ellátására a Főigazgatóságot,

b) az országos aláíró hitelesítő hatósági (CSCA) feladatok ellátására az idegenrendészetért és menekültügyért felelős minisztert

jelöli ki.

(4) Az ideiglenes tartózkodási kártya, a nemzeti tartózkodási kártya, illetve az EU tartózkodási kártya iránti kérelem benyújtása során, illetve a huzamos tartózkodási jogosultságot igazoló okmány cseréjére vagy pótlására irányuló kérelem átvétele során a Tv. 259. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott biometrikus azonosítókat a regionális igazgatóság rögzíti.

(5) A 223. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben a Tv. 259. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott biometrikus azonosítókat a konzuli tisztviselő rögzíti.

(6) A Főigazgatóság végzi a kishatárforgalmi engedéllyel, a tartózkodási engedéllyel, az ideiglenes tartózkodási kártyával, a nemzeti tartózkodási kártyával, az EU tartózkodási kártyával és a huzamos tartózkodási jogosultságot igazoló okmány cseréjével vagy pótlásával összefüggésben az okmány megszemélyesítését és a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elem (a továbbiakban: tároló elem) adatokkal történő feltöltését.

(7) A Főigazgatóság nemzeti dokumentum-aláíró hatóságként

a) létrehozza és kiadja a dokumentum-aláíró tanúsítványt, és elhelyezi azt a tároló elemben,

b) létrehozza és kezeli – a tároló elemmel ellátott kishatárforgalmi engedély, tartózkodási engedély, ideiglenes tartózkodási kártya, nemzeti tartózkodási kártya, EU tartózkodási kártya ellenőrzése céljából – a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) összes tagországa nemzeti dokumentum-aláíró hatóságának tanúsítványait és visszavonási listáit tartalmazó tanúsítványt és visszavonási listatárat.

(8) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter országos aláíró hitelesítő hatóságként

a) kiadja az országos aláírás-hitelesítő tanúsítványt,

b) az általa kibocsátott tanúsítványokat és az azokhoz kapcsolódó visszavonási listákat elektronikus dokumentum formájában a külpolitikáért felelős miniszter útján eljuttatja a többi ICAO tagország országos aláíró hitelesítő hatóságához.

(9) A Főigazgatóság országos ellenőrzőhitelesítő hatóságként

a) tanúsítványt bocsát ki a nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóság számára,

b) tanúsítványt ad ki a bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására feljogosított külföldi hatóságok ellenőrző eszközei számára tanúsítványt kibocsátó külföldi dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóságok számára.

(10) A Főigazgatóság nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóságként biztosítja a kishatárforgalmi engedély, a tartózkodási engedély, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, illetve az EK letelepedési engedély, az ideiglenes tartózkodási kártya, a nemzeti tartózkodási kártya, az EU tartózkodási kártya, illetve a bevándorlási vagy letelepedési engedély okmányban elektronikusan tárolt, bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására jogosult magyar hatóságok ellenőrző eszközei számára a hozzáféréshez szükséges tanúsítványok kiállítását.

(11) A kishatárforgalmi engedély, a tartózkodási engedély, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, illetve az EK letelepedési engedély, ideiglenes tartózkodási kártya, nemzeti tartózkodási kártya, EU tartózkodási kártya, illetve a bevándorlási vagy letelepedési engedély okmánnyal rendelkező harmadik országbeli állampolgár a biometrikus adatokat tartalmazó tároló elem adatainak ellenőrzését az okmány érvényességi ideje alatt bármikor kérheti a regionális igazgatóságon.

(12) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a (9) bekezdésben foglaltak kivételével a bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására jogosult külföldi hatóságok számára a magyar tartózkodási engedélyek vonatkozásában dokumentumellenőrző-hitelesítő tanúsítványt (DV tanúsítvány) bocsát ki, valamint a külföldi tartózkodási engedélyek tekintetében a bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására jogosult hazai hatóság ellenőrző rendszerei számára biztosítja a kiolvasáshoz szükséges ellenőrző rendszer tanúsítványt (IS tanúsítvány), továbbá a tartózkodási engedélyek tekintetében ellátja a tagállami tanúsítványcserével és tanúsítvány felülhitelesítéssel kapcsolatos Single Point of Contact (SPOC) feladatait.

111. Az Európai Határregisztrációs Rendszerhez hozzáféréssel rendelkező idegenrendészeti hatóságok

257. § (1) Az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (2) bekezdése szerinti vízumhatóságok körébe a 163. §-ban meghatározott vízumkiadó hatóságok tartoznak.

(2) Az Európai Határregisztrációs Rendszerben tárolt adatokhoz az (1) bekezdésben meghatározott vízumkiadó hatóságok az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke alapján rendelkeznek közvetlen hozzáféréssel, az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikk (8) bekezdésében, valamint 19., 20., 24., 26. és 27. cikkében meghatározott célból.

(3) A Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár esetében az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikk (8) bekezdésében, 19. cikk (1) bekezdésében vagy 20. cikkében foglalt feltételek fennállása esetén, a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság az Európai Határregisztrációs Rendszer felé történő intézkedés és adattovábbítás megtételére haladéktalanul köteles.

112. Az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerhez hozzáféréssel rendelkező idegenrendészeti hatóságok

258. § (1) Az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 49. cikkében foglalt feladatokat a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság és a Rendőrség látja el.

(2) Az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 65. cikk (3) bekezdésében foglalt feladatokat a Főigazgatóság és a Rendőrség látja el.

(3) A Főigazgatóság haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül elektronikus úton tájékoztatja az ETIAS nemzeti egységet a szükséges adatokról

a) abban az esetben, ha a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenység keretében az adott kockázat megítélése érdekében az ETIAS nemzeti egység megkeresése alapján szükséges az adatszolgáltatás,

b) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) alkalmazásához kapcsolódó feladatok részletes szabályairól szóló 19/2022. (I. 24.) Korm. rendelet 8. § (1) és (5) bekezdése szerinti esetben.

TIZEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

113. Hatályba léptető rendelkezések

259. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. március 1-jén lép hatályba.

(2) A 68. § (3) bekezdése, a 40. alcím és a 2. melléklet 2025. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 137. § (2) bekezdése, a 112. alcím és a 159. alcím az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 88. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.

(4) A 111. alcím és a 155. alcím a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.

(5) A (3) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(6) A (4) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a határrendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

114. Átmeneti rendelkezések

260. § (1) A 2023. január 1. előtt kiadott, hatóság által záradékolt szálláshely-bejelentő lap érvényes a harmadik országbeli állampolgár részére kiadott tartózkodási engedély érvényességének lejártáig.

(2) E rendelet rendelkezéseit – a (3)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. március 1-től kell alkalmazni.

(3) A 2024. január 1-jén vagy azt követően 2024. február 29-ig indult, és e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő, 28. és 43. alcím szerinti eljárásokban

a) a II. Fejezet,

b) a 28. alcím,

c) a VIII. Fejezet,

d) a 43. alcím,

e) a 70. és 71. alcím,

f) a XXIII. Fejezet,

g) a XXIV. Fejezet,

h) a 91. alcím,

i) a 93–98. alcím, valamint

j) a KILENCEDIK RÉSZ

rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A 2024. február 29-ig indult eljárásokban – kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat – a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Harmvhr.) I. Fejezetének, II. Fejezetének, V. Fejezetének, VI. Fejezetének, VII. Fejezetének, VIII. Fejezetének, VIII/A. Fejezetének, valamint IX. Fejezetének 2023. december 31-én hatályos szövegét kell alkalmazni.

(5) A (3) bekezdés szerinti eljárásokban a Harmvhr. 72/H. § (2), (3a), (10) és (11) bekezdésének 2023. december 31-én hatályos szövegét kell alkalmazni.

(6) E rendelet

a) 4. alcímét,

b) 9. alcímét,

c) 170. és 171. §-át,

d) 92. alcímét

2024. július 1-től kell alkalmazni.

(7) Az idegenrendészeti hatóság a 2023. december 31-ig benyújtott tartózkodási engedély, valamint letelepedési engedély kérelmek elbírálásáig ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással látja el a harmadik országbeli állampolgárt, ha jogszerű tartózkodásra jogosító érvényes engedéllyel vagy vízummal nem rendelkezik, feltéve, hogy nincs vele szemben érvényben a kérelem előterjesztését megelőzően elrendelt kiutasítás, amelynek nem tett eleget.

(8) A (7) bekezdés szerinti igazolással kell ellátni legkésőbb 2024. március 1-ig azt a harmadik országbeli állampolgárt is, akinek kiutazását humanitárius, rajta kívülálló okból eredő, személyes vagy elháríthatatlan ok fennállása akadályozza.

(9) A 2024. március 1. és 2024. április 1. között lejáró tartózkodási engedélyre vonatkozó, a Tv. 287. §-a szerinti kérelmet legkésőbb a tartózkodási engedély érvényességi idejének utolsó napján kell benyújtani.

(10) A 17. § (1) bekezdés b) pontja és a 19. § (1) bekezdés b) pontja szerinti visszafogadási egyezmény megkötésére irányuló szándékot 2024. december 31-ig kell kinyilvánítani.

115. Az Európai Unió jogának való megfelelés

261. § (1) Ez a rendelet a következő közösségi jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:

1. a Tanács 2001/40/EK irányelve (2001. május 28.) a harmadik országok állampolgárainak kitoloncolásáról hozott határozatok kölcsönös elismeréséről;

2. a Tanács 2001/51/EK irányelve (2001. június 28.) az 1985. június 14-én kelt Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény 26. Cikke rendelkezéseinek kiegészítéséről;

3. a Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról;

4. a Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról;

5. a Tanács 2003/110/EK irányelve (2003. november 25.) a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról;

6. a Tanács 2004/81/EK irányelve (2004. április 29.) a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált, vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről;

7. a Tanács 2004/82/EK irányelve (2004. április 29.) a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről;

8. a Tanács 1994. november 30-i határozata a Tanács által az Európai Unióról szóló Egyezmény K. 3. (2) Cikke alapján elfogadott közös intézkedésről a valamely tagállamban lakó harmadik országbeli iskolai tanulók utazási lehetőségéről;

9. a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv;

10. a 63. §, a 64. § és a 140–142. § az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;

11. a 75. § (3) bekezdése, a 77. §, a 88. § (2) bekezdése, a 96. § a 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról szóló, 2011. május 11-i 2011/51/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;

12. a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 25. cikke;

13. a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;

14. a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. február 26-i 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;

15. a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. május 15-i 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;

16. a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i 2016/801/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.

(2) Ez a rendelet

1. a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló, 1995. május 29-i 1683/95/EK tanácsi rendelet, valamint a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló 1683/95/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. július 4-i (EU) 2017/1370 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

2. a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

3. az érintett tagállam által el nem ismert útiokmányok birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló űrlapok egységes formátumáról szóló, 2002. február 18-i 333/2002/EK tanácsi rendelet,

4. a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet,

5. a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet,

6. a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

7. a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) című, 2016. március 9-i 2016/399/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

8. a tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1931/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

9. a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) című, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

10. a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a Közösségi Vízumkódex (vízumkódex) létrehozásáról szóló 810/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1155 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

11. a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

12. a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, az 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

13. az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

14. az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1560/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2014. január 30-i 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

15. a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint a beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint

16. az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) Ez a rendelet a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló (EU) 2018/1806 rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. április 10-i (EU) 2019/592 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(4) E rendelet 9. §-a és 87. §-a az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

XXIX. FEJEZET * 

116–162. * 

262–347. § * 

1. melléklet a 35/2024. (II. 29.) Korm. rendelethez

Az egyes okmányokra vonatkozó formai és tartalmi követelmények

1. Vízumokmány: a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló, 1995. május 29-i 1683/95/EK tanácsi rendeletben, a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló 1683/95/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2002. február 18-i 334/2002/EK tanácsi rendeletben és a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló 1683/95/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. július 4-i (EU) 2017/1370 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott formájú és adattartalmú okmány.

2. A harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelet] értelmében a harmadik ország állampolgára számára az e rendelet hatálybalépését követően kiállított tartózkodási engedély típusai:

2.1. a kishatárforgalmi engedély,

2.2. a tartózkodási engedély.

3. Az (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott formátumú és adattartalmú okmányként kerül kiállításra:

3.1. a kishatárforgalmi engedély,

3.2. a tartózkodási engedély:

3.2.1. a tartózkodási engedély,

3.2.2. a humanitárius tartózkodási engedély,

3.2.3. az ideiglenes tartózkodási kártya,

3.2.4. a nemzeti tartózkodási kártya,

3.2.5. az EU tartózkodási kártya,

3.2.6. a bevándorlási engedély,

3.2.7. a letelepedési engedély.

4. A 3. pont szerinti okmányok formátuma: ID–1-es Kártya, amely tároló elemet tartalmaz.

5. Megjegyzések a 3. pont szerinti okmányok előoldalán:

5.1. a kishatárforgalmi engedély esetén: „Útlevél száma: 00000000”

5.2. a tartózkodási engedély esetén:

5.2.1. „Vendég-önfoglalkoztató”

5.2.2. „Vendégbefektető”

5.2.3. „Szezonális munkavállalás”

5.2.4. „Munkavállalás (beruházás megvalósítása céljából)”

5.2.5. „Foglalkoztatás”

5.2.6. „Vendégmunkás”

5.2.7. „Magyar Kártya”

5.2.8. „EU Kék Kártya”

5.2.9. „Vállalaton belül áthelyezett személy / ICT”

5.2.10. „Hosszú távú mobilitási engedély / mobile ICT”

5.2.11. „Kutatás”

5.2.12. „Kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély”

5.2.13. „Családtag kutatói mobilitási tartózkodási engedélye”

5.2.14. „Vállalati Kártya”

5.2.15. „Nemzeti Kártya”

5.2.16. „Tanulmányi”

5.2.17. „Hallgatói mobilitási tartózkodási engedély”

5.2.18. „Álláskeresés vagy vállalkozás indítás”

5.2.19. „Képzés”

5.2.20. „Gyakornok”

5.2.21. „Hivatalos”

5.2.22. „Ideiglenes tartózkodási engedély”

5.2.23. „Fehér Kártya”

5.2.24. „Kiküldetés”

5.2.25. „Gyógykezelés”

5.2.26. „Önkéntes tevékenység”

5.2.27. „Nemzeti érdek”

5.2.28. „Családi együttélés”

5.3. a humanitárius tartózkodási engedély esetén:

5.3.1. „Hontalan”

5.3.2. „Felügyelet nélkül maradt kiskorú”

5.3.3. „Befogadott”

5.3.4. „Egyéb”

5.4. az EU tartózkodási kártya esetén: „Huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező – EK”

5.5. az Szmtv. 95. § (4), (7), (9) és (11) bekezdése alapján kiadott nemzeti tartózkodási kártya esetén: „Kilépési megállapodás 18. cikkének (1) bekezdése alapján”

5.6. az Szmtv. 95. § (16) bekezdése alapján kiadott tartózkodási engedély esetén: „Foglalkoztatás” vagy „Magyar Kártya”

5.7. az Szmtv. 95. § (17) bekezdése alapján kiadott tartózkodási engedély esetén: „Vendég-önfoglalkoztató”

6. Megjegyzések a 3. pont szerinti okmányok hátoldalán:

6.1. a kishatárforgalmi engedély esetén: „2007. évi CLIII. törvény alapján visszaélés szankcionálandó”

6.2. a tartózkodási engedély esetén:

6.2.1. szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély esetén: „Munkavégzésre jogosult ...-nál/-nél”

6.2.2. beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély esetén: „Munkavégzésre jogosult ...-nál/-nél”

6.2.3. foglalkoztatási célú tartózkodási engedély esetén: „Munkavégzésre jogosult ...-nál/-nél”

6.2.4. vendégmunkás-tartózkodási engedély esetén: „Munkavégzésre jogosult ...-nál/-nél”

6.2.5. Magyar Kártya esetén: „Munkavégzésre jogosult ...-nál/-nél”

6.2.6. EU Kék Kártya esetén: „Munkavégzésre jogosult ...-nál/-nél”, továbbá ha az okmány birtokosa az Európai Unió valamely tagállama általi nemzetközi védelemben részesül: „[Tagállam neve]-ban/-ben, [dátum]-án/-én nemzetközi védelemben részesült”

6.2.7. vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély esetén: „Munkavégzésre jogosult ...-nál/-nél”

6.2.8. hosszú távú mobilitási engedély esetén: „Munkavégzésre jogosult ...-nál/-nél”

6.2.9. kutatás célú tartózkodási engedély esetén: „Kutat ...-nál/-nél”

6.2.10. kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély esetén: „Kutat ...-nál/-nél”

6.2.11. családtag kutatói mobilitási tartózkodási engedélye esetén: „Kutató családtag neve: ...”

6.2.12. Vállalati Kártya Tv. 48. § (2) bekezdés b)–c) pontja szerinti kiállítása esetén: „Munkavégzésre jogosult ...-nál/-nél”

6.2.13. Nemzeti Kártya esetén: „Munkavégzésre jogosult ...-nál/-nél”

6.2.14. tanulmányi célú tartózkodási engedély esetén: „Tanulmányokat folytat ...-nál/-nél”, illetve „Ösztöndíj keretében ...-nál/-nél”

6.2.15. hallgatói mobilitási tartózkodási engedély esetén: „Tanulmányokat folytat ...-nál/-nél”

6.2.16. képzés célú tartózkodási engedély esetén: „Képzésen vesz részt ...-nál/-nél Ösztöndíj keretében”

6.2.17. gyakornoki tevékenység folytatása célú tartózkodási engedély esetén: „Gyakornok ...-nál/-nél”

6.2.18. ideiglenes tartózkodási engedély esetén: „Az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló nemzetközi szerződés szerint kiadva”

6.2.19. kiküldetés célú tartózkodási engedély esetén „Kiküldetésben ...-nál/-nél”

6.2.20. nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély Tv. 67. § (2) bekezdése szerinti kiállítása esetén: „Munkavégzésre jogosult ...-nál/-nél”

6.2.21. családi együttélés célú tartózkodási engedély Tv. 242. § (2) és (3) bekezdése szerinti kiállítása esetén: „Munkavégzésre jogosult ...-nál/-nél”

6.3. az EU tartózkodási kártya esetén:

6.3.1. „Korábban EU Kék Kártya birtokosa” (ha az EU tartózkodási kártyát az engedélyes EU Kék Kártya birtokosaként kapta)

6.3.2. „Nemzetközi védelmet nyújtó ország: ...

Nemzetközi védelem keletkezésének időpontja: ...” (ha az engedélyest korábban a menekültügyi hatóság vagy bíróság vagy az Európai Unió tagállama menekültként elismerte vagy kiegészítő védelemben részesítette, és az EU tartózkodási kártya kiállításakor ez a jogállás fennáll)

6.4. az ideiglenes tartózkodási kártya esetén:

„Nemzetközi védelmet nyújtó ország: ...

Nemzetközi védelem keletkezésének időpontja: ...” (ha az engedélyest korábban a menekültügyi hatóság vagy bíróság vagy az Európai Unió tagállama menekültként elismerte vagy kiegészítő védelemben részesítette, és az EU tartózkodási kártya kiállításakor ez a jogállás fennáll)

6.5. az 5. pont 5.5. alpontja szerint kiadott nemzeti tartózkodási kártya esetén: „Nemzeti tartózkodási kártya”

7. A regionális igazgatóság az Szmtv. 95. § (4), (7), (9) és (11) bekezdése alapján kiadott nemzeti tartózkodási kártya esetén az engedély típusa rovatban az „Az EUSZ 50. cikke” szöveget tünteti fel.

8. A regionális igazgatóság az Szmtv. 95. § (16) és (17) bekezdése alapján kiadott tartózkodási engedély esetén az engedély típusa rovatban az „Az EUSZ 50. cikke – Határ menti ingázó munkavállaló” szöveget tünteti fel.

2. melléklet a 35/2024. (II. 29.) Korm. rendelethez * 

3. melléklet a 35/2024. (II. 29.) Korm. rendelethez

Humanitárius tartózkodási engedély okmány menedékjogot kérő részére

1. Az okmány megnevezése: humanitárius tartózkodási engedély menedékjogot kérő részére

2. Az okmány formátuma: ID–2 kártya

3. Az okmány adattartalma a következő:

3.1. okmányazonosító

3.2. név – családi és utónév (nevek) –

3.3. állampolgárság (hontalanság)

3.4. nem

3.5. arcképmás

3.6. az engedély kibocsátásának helye és időpontja

3.7. érvényességi idő

3.8. a tartózkodás célja

3.9. születési hely, idő

3.10. szálláshely

3.11. saját kezű aláírás

3.12. egyéb megjegyzések

4. melléklet a 35/2024. (II. 29.) Korm. rendelethez

Rövid távú mobilitási igazolás / short term mobility certificate

1. A kutató részére kiadható kutatói rövid távú mobilitási igazolás az alábbi adattartalommal kerül kiállításra:

1.1. az okmányazonosító (elnevezése, száma) / document identification;

1.2. név – családi és utónév (nevek) – / name;

1.3. születési helye (település, ország) / place of birth;

1.4. születési ideje / date of birth;

1.5. neme/sex;

1.6. állampolgársága/nationality;

1.7. fényképe/photo;

1.8. a magyarországi szálláshelye / address in Hungary;

1.9. érvényességi ideje / validity;

1.10. a kiállító hatóság bélyegzője, aláírása / issuing authority;

1.11. a kiállítás helye, ideje / issued at;

1.12. hátoldalon kiegészítő információ:

1.12.1. Megjegyzések/remarks: kutatói rövid távú mobilitási igazolás / short term researcher mobility certificate

1.12.2. Kutatásra jogosult / entitled to research: (-nál/-nél)

2. Az 1. pont szerinti okmány megnevezése: mobilitási igazolás / mobility certificate

3. Az 1. pont szerinti okmány formátuma: ID–2 kártya

4. A kutató családtagja részére kiadható kutatói rövid távú mobilitási igazolás az alábbi adattartalommal kerül kiállításra:

4.1. az okmányazonosító (elnevezése, száma) / document identification;

4.2. név – családi és utónév (nevek) – / name;

4.3. születési helye (település, ország) / place of birth;

4.4. születési ideje / date of birth;

4.5. neme/sex;

4.6. állampolgársága/nationality;

4.7. fényképe/photo;

4.8. a magyarországi szálláshelye / address in Hungary;

4.9. a kutató / researcher

4.9.1. neve/name,

4.9.2. születési ideje / date of birth,

4.9.3. neme/sex,

4.9.4. állampolgársága/nationality;

4.10. érvényességi ideje / validity;

4.11. a kiállító hatóság bélyegzője, aláírása / issuing authority;

4.12. a kiállítás helye, ideje / issued at;

4.13. hátoldalon kiegészítő információ:

4.13.1. Megjegyzések/remarks: kutató családtagja / family member of researcher

5. A 4. pont szerinti okmány megnevezése: mobilitási igazolás / mobility certificate

6. A 4. pont szerinti okmány formátuma: ID–2 kártya

7. A hallgató részére kiadható mobilitási igazolás az alábbi adattartalommal kerül kiállításra:

7.1. az okmányazonosító (elnevezése, száma) / document identification;

7.2. név – családi és utónév (nevek) – / name;

7.3. születési helye (település, ország) / place of birth;

7.4. születési ideje / date of birth;

7.5. neme/sex;

7.6. állampolgársága/nationality;

7.7. fényképe/photo;

7.8. a magyarországi szálláshelye / address in Hungary;

7.9. érvényességi ideje / validity;

7.10. a kiállító hatóság bélyegzője, aláírása / issuing authority;

7.11. a kiállítás helye, ideje / issued at;

7.12. hátoldalon kiegészítő információ:

7.12.1. Megjegyzések/remarks: hallgatói mobilitási igazolás/student mobility certificate

7.12.2. Tanulmányokat folytat / entitled to study: (-nál/-nél)

8. A 7. pont szerinti okmány megnevezése: mobilitási igazolás / mobility certificate

9. A 7. pont szerinti okmány formátuma: ID–2 kártya

5. melléklet a 35/2024. (II. 29.) Korm. rendelethez

A közösségi szállás házirendje

1. A szálláson elhelyezésre kerülő személy az elhelyezéskor (szállásra érkezéskor) tartózkodásra jogosító okmányát, valamint a kötelező tartózkodási helyet kijelölő határozatot köteles bemutatni.

2. Az elhelyezést követően a harmadik országbeli állampolgár köteles magát egészségügyi, ruházat- és csomagellenőrzésnek alávetni.

3. A közösségi szálláson elhelyezett harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: elhelyezett) az elhelyezéskor pénzét, értékeit megőrzőben elhelyezheti vagy magánál tarthatja, de ez esetben megőrzésükről önmagának kell gondoskodnia.

4. Az elhelyezett nem tarthat magánál olyan tárgyakat, amelyekkel önmaga, illetve mások életét, testi épségét veszélyeztetheti (fegyver, ütő-, vágó-, szúróeszköz, gázspray, kábítószer, alkohol stb.).

5. A elhelyezett a részére átadott leltári tárgyakkal a közösségi szállás elhagyásakor köteles elszámolni.

6. Az elhelyezett a közösségi szállás helyiségeit, berendezési tárgyait, felszereléseit csak rendeltetésszerűen használhatja. Köteles a helyiségek tisztaságára ügyelni, környezetét tisztán tartani, a berendezési tárgyak épségét megóvni.

7. Az elhelyezett egészségügyi panaszával az ügyeletes orvoshoz fordulhat. Az orvosi rendelés időpontjait a napirend tartalmazza.

8. Az elhelyezett az erre kijelölt helyiségben, a napirend szerinti időpontokban látogatót fogadhat, saját költségén távbeszélést és levelezést folytathat.

9. Az elhelyezett vallását egyénileg vagy csoportosan szabadon gyakorolhatja. A vallásgyakorlás a szálláshely működési rendjét nem sértheti.

10. Az elhelyezett a szállás kijelölt helyiségeiben szabadon mozoghat, a művelődéshez és a sportoláshoz rendelkezésre álló eszközöket, felszereléseket szabadon használhatja.

11. Az elhelyezett a szálláshelyen köteles olyan magatartást tanúsítani, amellyel a többi elhelyezett jogait nem sérti, nyugalmát nem zavarja.

12. Az elhelyezett a szálláshelyről történő 24 órát meg nem haladó eltávozás esetén köteles a szállás rendjének fenntartása, mások nyugalmának biztosítása érdekében a napirendben foglaltakat betartani.

6. melléklet a 35/2024. (II. 29.) Korm. rendelethez

Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár vagyon- és jövedelemnyilatkozata

NYILATKOZAT

az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli vagyonáról, jövedelméről és az azokban bekövetkezett változásokról

A) Személyes adatok

A nyilatkozó

neve:

születési helye:

szálláshelyének (tartózkodási helyének) címe:

tartózkodási engedély száma:

B) Vagyoni adatok

A nyilatkozat benyújtásának időpontjában az alábbi – Magyarországon rendelkezésre álló – vagyontárgyakkal rendelkezem – nem rendelkezem:

1. ingatlan:

nem rendelkezem – rendelkezem,

forgalmi érték: ..................... Ft

(olyan ingatlan, melyben nem lakik életvitelszerűen)

2. gépjármű:

nem rendelkezem – rendelkezem,

forgalmi érték: ..................... Ft

3. gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz:

nem rendelkezem – rendelkezem,

forgalmi érték: ..................... Ft

4. készpénz:

nem rendelkezem – rendelkezem,

összeg: ..................... Ft

5. takarékbetét:

nem rendelkezem – rendelkezem,

összeg: ..................... Ft

6. értékpapír:

nem rendelkezem – rendelkezem,

érték: ..................... Ft

7. vagyoni értékű jog (tartós földhasználat, földhasználat, haszonélvezet, használat, külföldiek ingatlanhasználati joga stb.):

nem rendelkezem – rendelkezem,

érték: ..................... Ft

8. összes vagyonom (1–7.)

összege: ..................... Ft

C) Jövedelmi adatok

A nyilatkozat benyújtásának időpontjában az alábbi – Magyarországon rendelkezésemre álló – jövedelemmel rendelkezem – nem rendelkezem:

1. munkaviszonyból származó havi jövedelem:

nem rendelkezem – rendelkezem,

összeg: ..................... Ft

2. munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó havi jövedelem:

nem rendelkezem – rendelkezem,

összeg: ..................... Ft

3. vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem:

nem rendelkezem – rendelkezem,

összeg: ..................... Ft

4. egyéb jövedelem:

nem rendelkezem – rendelkezem,

összeg: ..................... Ft

5. összes jövedelmem (1–4.)

összege: ..................... Ft

A nyilatkozat benyújtásának időpontjában a velem közös háztartásban élők (házastárs, élettárs, testvér, egyenes ági rokon) összes jövedelme szerint számított egy főre jutó havi jövedelem összege: ..................... Ft.

D) Változás bejelentése

A kérelmező köteles haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak bejelenteni, ha

vagyontárgyai külön-külön számított forgalmi értéke (összege) elérte a(z) ........................ Ft-ot, együttes forgalmi értéke (összege) a(z) ........................ Ft-ot,

havi jövedelme meghaladta a szociális vetítési alap összegét [20............-ben a(z) ............... Ft-ot].

Nyilatkozat

Kijelentem, hogy a jelen nyilatkozatban foglalt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy

a) a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért térítést kell fizetnem, amennyiben vagyonom Ft értéke (összege) vagy jövedelmem havi összege meghaladja a jelen nyilatkozat D) pontjában meghatározott értéket (összeget);

b) az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság – amennyiben térítésmentes ellátásban, illetve támogatásban részesülök – újabb vagyon- és jövedelemnyilatkozat benyújtására kötelezhet, amelynek 15 napon belül köteles vagyok eleget tenni;

c) az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság a nyilatkozatban szereplő adatok valódiságát ellenőrizheti;

d) a vagyoni, jövedelmi helyzetemben bekövetkezett, a jelen nyilatkozat D) pontja szerinti változás bejelentésének elmulasztása esetén az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az ellátás és a pénzbeli támogatás folyósítását a kötelezettség tejesítéséig felfüggesztheti;

e) a vagyoni és jövedelmi helyzetemről, valamint az abban bekövetkezett változásról kitöltött nyilatkozatban valótlan adatok közlése esetén az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság megvonhatja az ellátást és a támogatást.

Dátum: ..............., ... év ......... hónap ...... nap

.............................................

a nyilatkozó (törvényes képviselője) aláírása

A nyilatkozatot átvettem:

Dátum: ..............., ... év ......... hónap ...... nap

.............................................

az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság képviselőjének aláírása

Minden kérelmező és befogadott (tehát az együtt érkező házastárs, kiskorú helyett a törvényes ügygondnok) külön nyilatkozatot tölt ki.

A nyilatkozatot nyomtatott betűvel kell kitölteni!

7–8. melléklet a 35/2024. (II. 29.) Korm. rendelethez *