1. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Eximbank tekintetében a Hpt. 117–121. §-ában, valamint a 150. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.”
2. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) 2. § (1) bekezdése a következő 12. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„12. üdülő: a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti üdülő.”
3. § (1) Az Ltp. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Lakáselőtakarékossági szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet a lakástakarékpénztárral:
a) természetes személy saját nevében, saját maga javára vagy teljesen, illetve korlátozottan cselekvőképes természetes személy az általa megnevezett, a (2) bekezdésben megjelölt természetes személy kedvezményezett javára,
b) gyám, eseti gondnok, alapítvány, természetes személy, egyesület, egyházi jogi személy és helyi önkormányzat, a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek, mint kedvezményezett javára, életkezdésének elősegítése céljából,
c) a lakásszövetkezet épületenként a tulajdonában, vagy a tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából,
d) a társasház épületenként a közös tulajdonukban álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából,
e) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy és helyi önkormányzat a tulajdonába kerülő vagy tulajdonában álló ingatlanok vonatkozásában e törvényben meghatározott lakáscélok finanszírozása céljából a (2) bekezdés c) pontja szerinti kedvezményezett javára.
[Az a)–e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: lakáselőtakarékoskodók.]”
(2) Az Ltp. 6. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Kedvezményezett lehet)
„c) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt lakás-előtakarékoskodóval munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy.”
4. § Az Ltp. 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Lakáskölcsönt csak kiutalt szerződésre és akkor nyújthat a lakástakarékpénztár, ha a megtakarítási idő elérte a módozat szerinti minimális megtakarítási időt, de legalább a 4 évet és a szerződéses összeg lakáscélú felhasználásra kerül. A lakástakarékpénztár állami támogatásra nem jogosult szerződéses módozatok esetén négy évnél rövidebb minimális megtakarítási idő meghatározásával is nyújthat lakáskölcsönt.”
5. § Az Ltp. 8. § (1) bekezdés a) pont
a) 1. és 2. alpontjában a „családi ház vagy tanyai lakóingatlan” szövegrész helyébe a „családi ház, üdülő vagy tanyai lakóingatlan” szöveg,
b) 3. alpontjában a „családi házhoz vagy tanyai lakóingatlanhoz” szövegrész helyébe a „családi házhoz, üdülőhöz vagy tanyai lakóingatlanhoz” szöveg
lép.
6. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 13/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az MFB Zrt. tekintetében a Hpt. 150. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.”
7. § Az MFB tv. 13/A. § (5) bekezdésében az „E § rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat” szöveg lép.
8. § A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:
a) a magyar jog alapján működő fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerre,
b) a magyar jog alapján működő rendszer valamennyi résztvevőjére,
c) az Európai Unió más tagállama vagy harmadik ország joga alapján működő rendszer magyarországi székhelyű résztvevőjére a (2) bekezdés és a 12–13. § vonatkozásában,
d) a magyar jog, illetve az Európai Unió más tagállama vagy harmadik ország joga alapján működő rendszerben nyújtott biztosítékra, ha annak nyilvántartása Magyarországon történik.
(2) Az Európai Unió más tagállama vagy harmadik ország joga alapján működő rendszer magyarországi székhelyű résztvevőjének a rendszerben való részvételből származó jogait és kötelezettségeit, ideértve az üzleti nap adott rendszer szabályai szerint meghatározott fogalmát is, minden esetben a rendszerre irányadó jog szerint kell megállapítani.”
9. § A Tvt. 2. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„i) rendszer: az – a rendszerkapcsolatnak nem minősülő – írásbeli megállapodáson alapuló együttműködési forma,
ia) amikor három vagy több résztvevő – kivéve a rendszerüzemeltető, a teljesítő fél, a központi szerződő fél, az elszámoló fél, illetve a közvetett résztvevő – megállapodik abban, hogy egymás közötti transzfer megbízásaik közös szabályok és egységes eljárási rend szerint, központi szerződő fél igénybevételével vagy anélkül kerülnek teljesítésre,
ib) amely kijelölésre kerül és a kijelölő hatóság értesíti erről az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot, és
ic) amely a magyar jog vagy az Európai Unió más tagállamának joga alapján működik, – az 1. § (1) bekezdés c) pontja és az 1. § (2) bekezdése alkalmazását nem érintve – ideértve azt a harmadik ország joga alapján működő rendszert is, amely megfelel a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 1998. május 19-i 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk a) pontjának első és második francia bekezdése szerinti rendszer fogalmának, azzal, hogy a tagállam alatt bármely ország értendő, és amely megfelelést a Magyar Nemzeti Bank – a rendszer igazolása alapján – megállapítva közzéteszi a rendszer azonosító adatait, a megállapítás hatályát;”
10. § A Tvt. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendszert és rendszerüzemeltetőt a Magyar Nemzeti Bank (kijelölő hatóság) jelöli ki.”
11. § (1) A Tvt. 12. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Európai Unió más tagállama vagy harmadik ország joga alapján működő rendszer magyarországi székhelyű résztvevőjének adatszolgáltatási kötelezettsége”
(2) A Tvt. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Európai Unió más tagállama vagy harmadik ország joga alapján működő rendszer magyarországi székhelyű résztvevője az ezen rendszerhez való csatlakozás tényéről a csatlakozástól, illetve a rendszerből való kilépésről a kilépéstől számított 15 napon belül tájékoztatni köteles az illetékes kijelölő hatóságot, valamint a Magyar Nemzeti Bankot.”
12. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 111. §-a a következő (41) bekezdéssel egészül ki:
„(41) E törvénynek a pénzügyi közvetítőrendszert érintő és egyéb törvények módosításáról szóló 2024. évi XXXIX. törvénnyel megállapított 48/B. § (1) bekezdés e) pontját a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
13. § Az Áht. 48/B. § (1) bekezdés e) pontjában a „sportegyesület” szövegrész helyébe a „sportszervezet” szöveg lép.
14. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az MNB a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerében betöltött tagságára tekintettel ellátja az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság, a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság és az Európai Rendszerkockázati Testület hatásköréből eredő, MNB-re háruló feladatokat.”
15. § (1) Az MNB tv. 140. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az MNB együttműködik
a) a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladataira tekintettel]
„ab) az Európai Felügyeleti Hatóságokkal, azaz az Európai Bankhatósággal, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal, az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal, valamint a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatósággal,”
(2) Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés 2. pont 2.26. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB tájékoztatja
2. az Európai Bankhatóságot)
„2.26. szanálási feladatkörben a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó azon minimumkövetelményről, amelyet a Szantv. 68/A. §-ával vagy 68/B. §-ával összhangban a Szantv. hatálya alá tartozó minden egyes szervezet tekintetében megállapított, ideértve a Szantv. 68/B. § (2a) bekezdése alapján hozott határozatot is,”
16. § Az MNBtv. 185. §-a a következő 23. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„23. a 2014/59/EU irányelvnek és a 806/2014/EU rendeletnek a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény egyes vonatkozásai tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1174 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
17. § Az MNB tv. 185/A. §-a a következő 24. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„24. a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1620 európai parlamenti és tanácsi rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
18. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 52. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. Kapcsolt személyekkel szembeni kockázatvállalás”
19. § (1) A Hpt. 106. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Hitelintézet, ide nem értve a hitelszövetkezetet)
„c) az a) és b) pontban megjelölt személyek ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozással szemben vagy
d) az a) és b) pontban megjelölt személyek ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozás harmadik személy részére történő értékesítése tekintetében”
(kockázatot csak az e §-ban meghatározott feltételekkel vállalhat.)
(2) A Hpt. 106. § (4) és (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállalásból fakadó egy személlyel vagy egy személlyel és vele az (1) bekezdés b), illetve c) pontja szerinti kapcsolatban álló személyekkel szembeni kitettség értéke nem érheti el az 575/2013/EU rendelet 395. cikke szerinti értéket.
(4a) A kitettség értékének meghatározása során a (4) bekezdésben foglaltak tekintetében figyelembe kell venni az 575/2013/EU rendelet 400. cikkében, valamint a 302. §-ban foglalt mentesítéseket.”
(3) A Hpt. 106. § (5) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben meghatározott korlátozás nem vonatkozik]
„c) a jelzáloghitelre, ha az adott személlyel szembeni ilyen jellegű kitettség teljes összege nem haladja meg az ötvenmillió forintot, valamint
d) az a)–c) pont hatálya alá nem tartozó, a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény szerinti hitelszerződésre, ha az adott személlyel szembeni ilyen jellegű kitettség teljes összege nem haladja meg a tizenegymillió forintot.”
20. § A Hpt. 204. § (2) bekezdés j) pontjában a „belső hitel,” szövegrész helyébe a „kapcsolt személyekkel szembeni kockázatvállalás,” szöveg lép.
21. § A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 3. §-a a következő 26a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„26a. felszámolandó szervezet: EGT-államban letelepedett olyan jogi személy, amelynek tekintetében a csoportszintű szanálási terv vagy – csoporthoz nem tartozó szervezet esetében – a szanálási terv előírja, hogy a szervezetet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében kell felszámolni, vagy egy szanálás alá vonható csoporton belüli, de szanálás alá nem vonható szervezet, amely tekintetében a csoportszintű szanálási terv nem rendelkezik a leírási és átalakítási hatáskörök gyakorlásáról;”
22. § (1) A Szantv. 67. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a felszámolandó szervezetekre nem határozhatja meg a 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelményt.”
(2) A Szantv. 67. §-a a következő (3a)–(3d) bekezdésekkel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdéstől eltérően a szanálási feladatkörében eljáró MNB értékelheti, hogy indokolt-e egy felszámolandó szervezetre egyedi alapon meghatározni a 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelményt olyan összegben, amely meghaladja a (2) bekezdés a) pontjával összhangban a veszteségek viseléséhez szükséges összeget. A szanálási feladatkörében eljáró MNB az értékelésében figyelembe veszi különösen a pénzügyi stabilitásra, valamint a pénzügyi rendszerre való átterjedés kockázatára gyakorolt esetleges hatást, ideértve a betétbiztosítási rendszerek finanszírozási képességeinek szempontjait is. Amennyiben a szanálási feladatkörében eljáró MNB a 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelményt határoz meg, azt a felszámolandó szervezet a következők közül egy vagy több felhasználásával teljesíti:
a) szavatoló tőke,
b) az 575/2013/EU rendelet 72a. cikkében említett elismerhetőségi kritériumoknak megfelelő kötelezettségek, az 575/2013/EU rendelet 72b. cikk (2) bekezdésének b) és d) pontja kivételével,
c) 66. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségek.
(3b) Az 575/2013/EU rendelet 77. cikk (2) bekezdése és 78a. cikke nem alkalmazandó arra a felszámolandó szervezetre, amelyre a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem határozta meg a 62. § (1) bekezdés szerinti minimumkövetelményt.
(3c) Az 575/2013/EU rendelet 72e. cikk (5) bekezdése alapján nem vonhatók le az olyan felszámolandó szervezetnek minősülő leányvállalat által kibocsátott szavatoló tőke instrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettség-instrumentumok állományai, amelyek tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem határozta meg a 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelményt.
(3d) A (3c) bekezdéstől eltérően az olyan intézménynek vagy 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetnek, amely nem szanálás alá vonható szervezet, de leányvállalata egy szanálás alá vonható szervezetnek vagy olyan harmadik országbeli szervezetnek, amely szanálás alá vonható szervezet lenne, ha EGT-államban telepedne le, le kell vonnia az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó azon leányvállalatokban meglévő szavatoló tőke instrumentum állományait, amelyek olyan felszámolandó szervezetek, amelynél a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem határozta meg a 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelményt, amennyiben ezen állományok aggregált összege eléri vagy meghaladja a 68/B. § (5) bekezdésében meghatározott elismerhetőségi kritériumoknak megfelelő szavatoló tőkéje és kötelezettségei teljes összegének 7%-át, minden év december 31-én az előző 12 hónap átlagaként számítva.”
23. § (1) A Szantv. 68/B. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) és (1a) bekezdéstől eltérően a szanálási feladatkörében eljáró MNB dönthet úgy, hogy a leányvállalatra összevont alapon állapítja meg a 67. § szerinti követelményt, amennyiben
a) a leányvállalat megfelel az alábbi feltételek egyikének:
aa) a leányvállalat közvetlenül a szanálás alá vonható szervezet tulajdonában van, valamint teljesülnek a (2b) bekezdésben rögzített feltételek is,
ab) a leányvállalatra csak összevont alapon vonatkozik a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke- követelmény, és a 67. § szerinti követelmény összevont alapon történő meghatározása nem eredményezné – a 67. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában – a konszolidációs körbe tartozó szervezetekből álló alcsoport feltőkésítési igényeinek túlértékelését, különösen, ha ugyanazon konszolidációs körön belül túlsúlyban vannak a felszámolandó szervezetek; és
b) a 67. § szerinti követelmény összevont alapon történő teljesítése – az egyedi alapon történő teljesítése helyett –
nem érinti jelentős mértékben hátrányosan a következők bármelyikét:
ba) a csoport szanálási stratégiájának hitelessége és megvalósíthatósága,
bb) a leányvállalat azon képessége, hogy a leírási és átalakítási hatáskörök gyakorlását követően megfeleljen a szavatoló tőke követelményeknek és
bc) a belső veszteségátvételi és feltőkésítési mechanizmus megfelelősége, ideértve az érintett leányvállalat vagy a szanálás alá vonható csoporthoz tartozó más szervezet releváns tőkeinstrumentumainak és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek a 74. § szerinti leírását vagy átalakítását.
(2b) A (2a) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti többlet feltétel, hogy
a) a szanálás alá vonható szervezet EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat,
b) mind a leányvállalat, mind a szanálás alá vonható szervezet ugyanabban az EGT-államban telepedett le, és ugyanazon szanálás alá vonható csoportnak a tagja,
c) a szanálás alá vonható szervezetnek az érintett leányvállalaton kívül nincs a közvetlen tulajdonában bármely olyan leányvállalat-intézmény vagy 1. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti leányvállalat-szervezet, amelyekre az e §-ban meghatározott követelmények vagy a 67. § szerinti követelmény vonatkozik
d) a leányvállalatot aránytalanul sújtanák az 575/2013/EU rendelet 72e. cikk (5) bekezdésében előírt levonások.”
(2) A Szantv. 68/B. §-a a következő (5b) és (5c) bekezdéssel egészül ki:
„(5b) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti szervezet összevont alapon teljesíti a 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelményt, a szervezet szavatoló tőkéjének és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek összege magában foglalja az (5) bekezdés a) pontjával összhangban az EGT-államban letelepedett, az adott szervezet konszolidációjába bevont leányvállalat által kibocsátott következő kötelezettségeket:
a) a szanálás alá vonható szervezet számára kibocsátott kötelezettségek, amelyeket az megvásárol akár közvetlenül, akár közvetve az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó olyan más szervezeteken keresztül, amelyek nincsenek bevonva a 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelményt összevont alapon teljesítő szervezet konszolidációjába,
b) olyan meglévő részvényes számára kibocsátott kötelezettségek, amelyek nem tartoznak ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz.
(5c) Az (5b) bekezdés a) és b) pontja szerinti kötelezettségek nem haladhatják meg a konszolidációba bevont leányvállalatra alkalmazandó, a 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelmény összegéből az alábbiak levonásával meghatározott összeget:
a) a 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelmény összevont alapon teljesítő szervezet számára kibocsátott kötelezettségek, amelyeket az megvásárol akár közvetlenül, akár közvetve az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó, az adott szervezet konszolidációjába bevont más szervezeteken keresztül,
b) az (5) bekezdés b) pontjával összhangban kibocsátott szavatoló tőke összege.”
24. § A Szantv. 68/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ez a § nem alkalmazandó a felszámolandó szervezetre, kivéve, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a 67. § (3a) bekezdésével összhangban a felszámolandó szervezetre a 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelményt határoz meg. Ebben az esetben a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozza meg az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali kötelezettségek tartalmát és gyakoriságát, amelyről tájékoztatja az érintett szervezetet. Az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali kötelezettségek nem haladhatják meg a 67. § (3a) bekezdése szerinti követelményeknek való megfelelés nyomon követéséhez szükséges mértéket.”
25. § A Szantv. 151. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„e) a 2014/59/EU irányelvnek és a 806/2014/EU rendeletnek a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény egyes vonatkozásai tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1174 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
26. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 124/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A lakáscélú ingatlant érintő, határozatlan időre kötött vagyonbiztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítóval szerződő fél jogosult arra, hogy a biztosítási évfordulón túl, minden év márciusában – március 31-ig a biztosítóhoz beérkezően – költségmentesen élhessen egy további felmondási lehetőséggel az adott év április 30. napjára vonatkozóan, egyebekben a rendes felmondás szabályai alapján.”
27. § A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény a következő 85/A. alcímmel egészül ki:
„85/A. Egyes feldolgozóipari intézkedések
292/A. § Ezen alcím alkalmazásában akkumulátor-újrafeldolgozó üzem: a lítiumion-akkumulátorral, így különösen az elektromos meghajtású gépjárműben használt ipari akkumulátorral, annak hulladékával és az akkumulátorgyártás gyártási hulladékával kapcsolatos újrafeldolgozási tevékenységet ellátó létesítmény.
292/B. § (1) Az akkumulátor-újrafeldolgozó üzem helyszínét az iparügyekért felelős miniszter rendeletben jelöli ki.
(2) A kijelölés feltétele, hogy
a) az akkumulátor-újrafeldolgozó üzem elhelyezésére vonatkozó jogszabályban meghatározott kötelező előzetes vizsgálatokat elvégezzék és azok eredménye ne azonosítson kizáró okot, valamint
b) a helyszínen legalább egymilliárd forint teljes költségigényű építési beruházás vagy kármentesítési eljárással egybekötött építési beruházás valósuljon meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kijelölés 5 évig érvényes, amelynek időtartama alatt az építési beruházást meg kell kezdeni.
(4) Az akkumulátor-újrafeldolgozó üzem létesítéséhez szükséges környezetvédelmi eljárások – ideértve az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerinti Stratégiai Környezeti Vizsgálatot is –, valamint a hulladékgazdálkodási és más hatósági eljárások lefolytatására az (1) bekezdés szerinti kijelölést követően kerülhet sor.
292/C. § Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy az akkumulátor-újrafeldolgozó üzem helyszínét rendeletben állapítsa meg.”
28. § Az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXVII. törvény 62. § (4) bekezdésében a „2024. december 31-én” szövegrész helyébe a „2025. március 31-én” szöveg lép.
29. § A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § A 2024. december 30-a előtt már működő kriptoeszköz-szolgáltató az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt követelményeknek legkésőbb 2025. július 1-jétől köteles megfelelni.”
30. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–4. alcím, a 14. §, a 15. § (1) bekezdés, a 17. §, a 9. alcím, a 11. alcím és a 12. alcím a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(3) A 15. § (2) bekezdés, a 16. § és a 8. alcím 2024. november 14-én lép hatályba.
31. § A 14. § az Alaptörvény 41. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
32. § (1) E törvény 14. §-a és 15. § (1) bekezdése a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1620 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) E törvény 15. § (2) bekezdése, 16. §-a és 8. alcíme a 2014/59/EU irányelvnek és a 806/2014/EU rendeletnek a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény egyes vonatkozásai tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1174 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
