1. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Eximbank tekintetében a Hpt. 117–121. §-ában, valamint a 150. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.”
2. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) 2. § (1) bekezdése a következő 12. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„12. üdülő: a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti üdülő.”
3. § (1) Az Ltp. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Lakáselőtakarékossági szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet a lakástakarékpénztárral:
a) természetes személy saját nevében, saját maga javára vagy teljesen, illetve korlátozottan cselekvőképes természetes személy az általa megnevezett, a (2) bekezdésben megjelölt természetes személy kedvezményezett javára,
b) gyám, eseti gondnok, alapítvány, természetes személy, egyesület, egyházi jogi személy és helyi önkormányzat, a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek, mint kedvezményezett javára, életkezdésének elősegítése céljából,
c) a lakásszövetkezet épületenként a tulajdonában, vagy a tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából,
d) a társasház épületenként a közös tulajdonukban álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából,
e) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy és helyi önkormányzat a tulajdonába kerülő vagy tulajdonában álló ingatlanok vonatkozásában e törvényben meghatározott lakáscélok finanszírozása céljából a (2) bekezdés c) pontja szerinti kedvezményezett javára.
[Az a)–e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: lakáselőtakarékoskodók.]”
(2) Az Ltp. 6. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Kedvezményezett lehet)
„c) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt lakás-előtakarékoskodóval munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy.”
4. § Az Ltp. 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Lakáskölcsönt csak kiutalt szerződésre és akkor nyújthat a lakástakarékpénztár, ha a megtakarítási idő elérte a módozat szerinti minimális megtakarítási időt, de legalább a 4 évet és a szerződéses összeg lakáscélú felhasználásra kerül. A lakástakarékpénztár állami támogatásra nem jogosult szerződéses módozatok esetén négy évnél rövidebb minimális megtakarítási idő meghatározásával is nyújthat lakáskölcsönt.”
5. § Az Ltp. 8. § (1) bekezdés a) pont
a) 1. és 2. alpontjában a „családi ház vagy tanyai lakóingatlan” szövegrész helyébe a „családi ház, üdülő vagy tanyai lakóingatlan” szöveg,
b) 3. alpontjában a „családi házhoz vagy tanyai lakóingatlanhoz” szövegrész helyébe a „családi házhoz, üdülőhöz vagy tanyai lakóingatlanhoz” szöveg
lép.
6. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 13/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az MFB Zrt. tekintetében a Hpt. 150. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.”
7. § Az MFB tv. 13/A. § (5) bekezdésében az „E § rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat” szöveg lép.
8. § A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:
a) a magyar jog alapján működő fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerre,
b) a magyar jog alapján működő rendszer valamennyi résztvevőjére,
c) az Európai Unió más tagállama vagy harmadik ország joga alapján működő rendszer magyarországi székhelyű résztvevőjére a (2) bekezdés és a 12–13. § vonatkozásában,
d) a magyar jog, illetve az Európai Unió más tagállama vagy harmadik ország joga alapján működő rendszerben nyújtott biztosítékra, ha annak nyilvántartása Magyarországon történik.
(2) Az Európai Unió más tagállama vagy harmadik ország joga alapján működő rendszer magyarországi székhelyű résztvevőjének a rendszerben való részvételből származó jogait és kötelezettségeit, ideértve az üzleti nap adott rendszer szabályai szerint meghatározott fogalmát is, minden esetben a rendszerre irányadó jog szerint kell megállapítani.”
9. § A Tvt. 2. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„i) rendszer: az – a rendszerkapcsolatnak nem minősülő – írásbeli megállapodáson alapuló együttműködési forma,
ia) amikor három vagy több résztvevő – kivéve a rendszerüzemeltető, a teljesítő fél, a központi szerződő fél, az elszámoló fél, illetve a közvetett résztvevő – megállapodik abban, hogy egymás közötti transzfer megbízásaik közös szabályok és egységes eljárási rend szerint, központi szerződő fél igénybevételével vagy anélkül kerülnek teljesítésre,
ib) amely kijelölésre kerül és a kijelölő hatóság értesíti erről az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot, és
ic) amely a magyar jog vagy az Európai Unió más tagállamának joga alapján működik, – az 1. § (1) bekezdés c) pontja és az 1. § (2) bekezdése alkalmazását nem érintve – ideértve azt a harmadik ország joga alapján működő rendszert is, amely megfelel a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 1998. május 19-i 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk a) pontjának első és második francia bekezdése szerinti rendszer fogalmának, azzal, hogy a tagállam alatt bármely ország értendő, és amely megfelelést a Magyar Nemzeti Bank – a rendszer igazolása alapján – megállapítva közzéteszi a rendszer azonosító adatait, a megállapítás hatályát;”
10. § A Tvt. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendszert és rendszerüzemeltetőt a Magyar Nemzeti Bank (kijelölő hatóság) jelöli ki.”
11. § (1) A Tvt. 12. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Európai Unió más tagállama vagy harmadik ország joga alapján működő rendszer magyarországi székhelyű résztvevőjének adatszolgáltatási kötelezettsége”
(2) A Tvt. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Európai Unió más tagállama vagy harmadik ország joga alapján működő rendszer magyarországi székhelyű résztvevője az ezen rendszerhez való csatlakozás tényéről a csatlakozástól, illetve a rendszerből való kilépésről a kilépéstől számított 15 napon belül tájékoztatni köteles az illetékes kijelölő hatóságot, valamint a Magyar Nemzeti Bankot.”
12–13. § *
14. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az MNB a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerében betöltött tagságára tekintettel ellátja az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság, a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság és az Európai Rendszerkockázati Testület hatásköréből eredő, MNB-re háruló feladatokat.”
15. § (1) Az MNB tv. 140. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az MNB együttműködik
a) a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladataira tekintettel]
„ab) az Európai Felügyeleti Hatóságokkal, azaz az Európai Bankhatósággal, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal, az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal, valamint a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatósággal,”
(2) *
16. § *
17. § Az MNB tv. 185/A. §-a a következő 24. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„24. a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1620 európai parlamenti és tanácsi rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
18–20. § *
21–25. § *
26. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 124/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A lakáscélú ingatlant érintő, határozatlan időre kötött vagyonbiztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítóval szerződő fél jogosult arra, hogy a biztosítási évfordulón túl, minden év márciusában – március 31-ig a biztosítóhoz beérkezően – költségmentesen élhessen egy további felmondási lehetőséggel az adott év április 30. napjára vonatkozóan, egyebekben a rendes felmondás szabályai alapján.”
27. § *
28. § Az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXVII. törvény 62. § (4) bekezdésében a „2024. december 31-én” szövegrész helyébe a „2025. március 31-én” szöveg lép.
29. § A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § A 2024. december 30-a előtt már működő kriptoeszköz-szolgáltató az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt követelményeknek legkésőbb 2025. július 1-jétől köteles megfelelni.”
30. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–4. alcím, a 14. §, a 15. § (1) bekezdés, a 17. §, a 9. alcím, a 11. alcím és a 12. alcím a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(3) A 15. § (2) bekezdés, a 16. § és a 8. alcím 2024. november 14-én lép hatályba.
31. § A 14. § az Alaptörvény 41. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
32. § (1) E törvény 14. §-a és 15. § (1) bekezdése a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1620 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) E törvény 15. § (2) bekezdése, 16. §-a és 8. alcíme a 2014/59/EU irányelvnek és a 806/2014/EU rendeletnek a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény egyes vonatkozásai tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1174 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
