[1] A törvény célja a polgári és büntető peres eljárások során az igazságügyi szakértők számának csökkenése miatt az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos jogi környezet módosítása és egyszerűsítése, amelyek vonzóbbá teszik a szakértői pályát, és a megfelelő szaktudással és szakmai tapasztalattal rendelkező személyeket az igazságügyi szakértői névjegyzék irányába terelik.
[2] Az igazságügyi szakértőket érintő módosítások a jövőben is biztosítják, hogy kizárólag a legfelkészültebb szakemberek végezhessenek szakértői tevékenységet és csak magas színvonalú szakvélemények készüljenek a jogalkalmazó szervek számára.
[3] Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosításával azok a személyek, akik az egyes ágazati szakértői jegyzékbe szakértőként be vannak jegyezve, kérelemre – a képesítési feltételek névjegyzéket vezető hatóság általi vizsgálata nélkül – az igazságügyi szakértői névjegyzékbe is bejegyzésre kerülhetnek, jelentősen egyszerűsítve az eddigi szabályozáson.
[4] Kibővítésre kerülnek a kirendelhető szakértők egyrészt a költségvetési szervként működő tudományos kutatási tevékenységet végző kutatóintézetekkel, másrészt a hazánkban államilag elfogadott képesítést adó egyetemekkel, doktori iskolákkal mint eseti szakértőkkel.
[5] A szakértői tevékenységgel kapcsolatos számos adminisztratív korlátozás egyszerűsítésre kerül, így a kötelező gyakorlati idő 2 évre csökken, negyedéves helyett éves adatszolgáltatás kerül bevezetésre, valamint kötelezővé válik a szakértők esetében is elektronikus kapcsolattartás.
[6] Az igazságügyi szakértők képzésének erősítése és hatékonyabbá tétele érdekében a jövőben a képzési feladatokat az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája végzi.
[7] Az igazságügyi szakértői pálya vonzóbbá tétele, a megfelelő szaktudással és szakmai tapasztalattal rendelkező személyeknek az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvétele érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E törvény hatálya alá tartozó
a) igazságügyi szakértő szolgálati viszonyára az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvénynek (a továbbiakban: Szaktv.) és az igazságügyi szakértőkről szóló jogszabályoknak a rendelkezéseit,
b) szakértő gyakornok szolgálati viszonyára a Szaktv. 8. § (2) bekezdését, 17. § (3) bekezdését, valamint a 47. § (5) bekezdését,
c) végrehajtási ügyintéző szolgálati viszonyára a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek a rendelkezéseit
is alkalmazni kell.”
(2) Az Iasz. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Szakértő gyakornok az, aki a Szaktv. 5. § (2) bekezdésében foglaltaknak – a b) pont bb) alpont és d) pont kivételével – megfelel, és vele szemben a Szaktv. 5. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró okok nem állnak fenn.”
2. § Az Iasz.
a) 2. § (2) bekezdés c) pontjában, 5. § (2) bekezdésében, 13. § (5) bekezdésében, 100. § (4) bekezdés b) pontjában, 103. § (1) bekezdésében, 105. § (2) bekezdés b) pontjában, 113. § (1) bekezdésében, 4. melléklet címében a „szakértőjelölt” szövegrész helyébe a „szakértő gyakornok” szöveg,
b) 13. § (4) bekezdésében a „Szakértőjelöltnek” szövegrész helyébe a „Szakértő gyakornoknak” szöveg,
c) 13. § (7) bekezdés c) pontjában a „szakértőjelöltje” szövegrész helyébe a „szakértő gyakornoka” szöveg,
d) 98. § (1) bekezdésében a „szakértőjelöltet” szövegrész helyébe a „szakértő gyakornokot” szöveg, valamint a „szakértőjelölt” szövegrész helyébe a „szakértő gyakornok” szöveg,
e) 105. § (1) bekezdésében a „szakértőjelöltet” szövegrész helyébe a „szakértő gyakornokot” szöveg,
f) a 4. melléklet 2. pontjában a „Szakértőjelölt” szövegrész helyébe a „Szakértő gyakornok” szöveg
lép.
3. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közjegyző a végzés jogerőre emelkedését követően intézkedik a szakértői díjnak a szakértő, a szakértő által felszámított és a fél által megelőlegezett képzési hozzájárulásnak – a képzési hozzájárulás mértékét, bevallásának és megfizetésének részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározottak szerint – a névjegyzéket vezető hatóság részére történő kifizetése iránt. A szakértő a szakértői díj megfizetéséről, a névjegyzéket vezető hatóság a képzési hozzájárulás megfizetéséről a számlát a kérelmező nevére állítja ki.”
4. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2. alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § Az 1. mellékletben meghatározott, Magyarországon államilag elismert felsőoktatási intézmény az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 2. § 8. pontjában meghatározott szervek eljárásában eseti szakértőként kirendelhető.”
5. § (1) Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Tszszt.) 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 2. § 8. pontjában meghatározott szervek eljárásában a tevékenységi körébe eső szakterületekhez tartozó szakkérdésben szakértőként kirendelhető. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv csak olyan kirendelést fogadhat el, amely az (1)–(3) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek teljesítését nem veszélyezteti. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv nem járhat el szakértőként a szakvéleményére alapított perben.”
(2) A Tszszt. 6. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szakvélemény – a jogszabályban a szakértői vélemény tartalmára vonatkozó előírások szerint – a következő kérdések tárgyában készül:)
„b) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített munkák mennyiségének és a szerződésben meghatározott, az alapvető követelmények teljesülését szolgáló minőségének meghatározása,”
6. § A Tszszt.
a) 3. § (2) bekezdés b) pontjában az „igazságügyi szakértők és az építési műszaki ellenőrök” szövegrész helyébe az „igazságügyi szakértők vagy az építési műszaki ellenőrök” szöveg,
b) 5. § (5) bekezdésében az „az erre kijelölt helyettese” szövegrész helyébe az „a vezető helyettes” szöveg
lép.
7. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 42/H. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A kutatóhelyek az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 2. § 8. pontjában meghatározott szervek eljárásában szakértő szervezetként kirendelhetők.”
8. § (1) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 4. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Igazságügyi szakértői tevékenységet – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az erre feljogosított)
„e) állami szerv, intézmény, intézet, költségvetési kutatóhely, szervezet, valamint Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Építész Kamara (a továbbiakban együtt: szervezet),”
([az a)–f) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: szakértő] végezhet.)
(2) A Szaktv. 4. §-a a következő (4c) és (4d) bekezdéssel egészül ki:
„(4c) Eseti szakértőként kirendelhető a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében meghatározott, Magyarországon államilag elismert felsőoktatási intézmény, valamint jogszabály szerint nyilvántartásba vett doktori iskola (a továbbiakban együtt: felsőoktatási intézmény). A felsőoktatási intézmény azon, az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló rendeletben megjelölt szakterületen jogosult véleményt adni, amelyre vonatkozó képesítési feltételeket biztosító képzés a felsőoktatási intézményben folyamatban van vagy az Oktatási Hivatal által működtetett, jogszabályban meghatározott honlapon meghirdetésre került.
(4d) A (4c) bekezdés szerint kirendelt felsőoktatási intézmény nevében a szakvéleményt a felsőoktatási intézmény vezetője által kijelölt, a szakterületen egyetemi doktori vagy tudományos fokozattal és a szakterületen szakmai jártassággal rendelkező alkalmazott adja.”
(3) A Szaktv. 3. alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a honlapján közzéteszi a 4. § (1) bekezdés e) pontja szerinti szervezeteket.”
(4) A Szaktv. 5. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A névjegyzékbe az vehető fel, aki)
„b) a kérelmében megjelölt szakterületen
ba) az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához meghatározott vagy azzal egyenértékű képesítéssel és
bb) – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a képesítés megszerzésétől számított, legalább kétéves szakirányú
szakmai gyakorlattal, vagy az adott szakterületen egyetemi doktori vagy tudományos fokozattal rendelkezik,”
(5) A Szaktv. 5. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A névjegyzéket vezető hatóság kérelemre névjegyzékbe veszi a jogszabályban meghatározott
a) tűzvédelmi,
b) munkabiztonsági,
c) agrárgazdasági és agrárvidék-fejlesztési,
d) közlekedési,
e) ipari,
f) környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi és tájvédelmi,
g) építésügyi műszaki,
h) településrendezési,
i) műemléki
szakértői névjegyzékbe az igazságügyi szakterületnek megfelelő szakterületen érvényesen bejegyzett (a továbbiakban: ágazati szakértői jogosultság) szakértőt.
(2b) A (2a) bekezdés szerinti kérelmező nyilatkozik arról, hogy ágazati szakértői jogosultsággal rendelkezik. A névjegyzéket vezető hatóság az e törvényben, valamint az egyes szakterületekhez kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételeket meghatározó miniszteri rendeletben foglalt képzési követelményeket nem vizsgálja.
(2c) A névjegyzéket vezető hatóság a kérelmező (2a) bekezdés szerinti ágazati szakértői jogosultságát hivatalból ellenőrzi az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.”
(6) A Szaktv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megszerzett szakmai gyakorlati idő szakirányú jellegét a névjegyzékbe történő felvételét kérő személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A hatósági bizonyítvány a kiállításától számított egy éven belül használható fel.”
(7) A Szaktv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazságügyi szakértő köteles a szakértői tevékenysége gyakorlásához szükséges rendszeres, a miniszter által szervezett, jogszabályban előírt szakmai továbbképzéseken részt venni, és a miniszter rendeletében előírt képzési kötelezettség teljesítését kreditpontokkal igazolni.”
(8) A Szaktv. 8. alcíme a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § Az igazságügyi szakértőnek, valamint az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet benyújtónak a miniszter által szervezett képzés, oktatás és vizsga tekintetében történő kapcsolattartására a 44. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”
(9) A Szaktv. IV. Fejezete a következő 18/A. alcímmel egészül ki:
„18/A. Költségvetési kutatóhely
38/A. § (1) A költségvetési kutatóhely az alaptevékenységén kívül igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet.
(2) A költségvetési kutatóhely azon a szakterületen, amelyeken a Kormány rendeletében foglaltak szerint szakvélemény adására jogosult, a rendelkezésére álló erőforrások, kapacitások függvényében köteles a kirendelésnek eleget tenni.
(3) A költségvetési kutatóhely nevében eljárni jogosult személyek kijelölésére, kizárására és eljárására, valamint a szakvélemény előterjesztésére a 34. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”
(10) A Szaktv. 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakértő – ha törvény eltérően nem rendelkezik – elektronikus úton történő kapcsolattartásra köteles, és a szakvéleményét, valamint egyéb beadványait a Dáptv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon, elektronikusan kézbesíti a hatóságnak és a hatóság is valamennyi hatósági iratot elektronikusan kézbesíti a részére.”
(11) A Szaktv. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakértő a szakvéleményt – a kirendelésben foglaltaknak megfelelően – írásban vagy szóban terjeszti elő. A szakvélemény írásban történő előterjesztése esetén – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a 44. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően elektronikus kapcsolattartás keretében kézbesíti a hatóság részére.”
(12) A Szaktv. 47. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Szakkonzultáns vagy segédszemélyzet igénybevétele esetén a szakvéleményben a hatóságot erről tájékoztatni kell, továbbá fel kell tüntetni, hogy a szakkonzultáns milyen szakkérdésben nyilvánított véleményt.”
(13) A Szaktv. 23. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„23. Képzési hozzájárulás
51. § (1) A névjegyzéket vezető hatóságot az igazságügyi szakértői működéssel kapcsolatos feladatainak ellátása, az ezzel összefüggő igazgatási és nyilvántartási tevékenységének végzése, a szakértők továbbképzése, továbbá jogszabály által a hatáskörébe utalt, egyéb feladatok ellátása érdekében a szakértő által készített szakvélemény elkészítése után járó képzési hozzájárulás illeti meg. E § rendelkezéseit az eseti szakértő eljárására is alkalmazni kell.
(2) A szakértő díjjegyzékében feltüntetett képzési hozzájárulást a névjegyzéket vezető hatóság részére kell megfizetni. A kirendelő szerv köteles a névjegyzéket vezető hatóságnak jelezni, ha részére a képzési hozzájárulást nem fizették meg. A képzési hozzájárulás nem része a szakértő bevételének, azt a kirendelő szerv átutalja a névjegyzéket vezető hatóság részére.
(3) Amennyiben a kirendelő szerv a képzési hozzájárulást nem utalja át a névjegyzéket vezető hatóságnak, a tartozás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(4) A képzési hozzájárulás mértékét, bevallásának és megfizetésének részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.”
(14) A Szaktv. 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hatóság az ügy érdemében hozott döntés másolati példányát elektronikus úton küldi meg a szakértő részére.”
(15) A Szaktv. VI. Fejezet címe helyébe a következő cím lép:
„VI. FEJEZET
A SZAKKONZULTÁNS ÉS A SEGÉDSZEMÉLYZET”
(16) A Szaktv. 65. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kamara tagjának kötelessége, hogy)
„c) részt vegyen a miniszter által szervezett – jogszabályban előírt – szakmai képzéseken.”
(17) A Szaktv. 69. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kamara az igazságügyi szakértő kamarai tagságát felfüggeszti, ha”
(18) A Szaktv. 69. § (1a) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértőt 6 hónapra eltiltja a tevékenység végzésétől és egyúttal az eltiltás idejére kezdeményezi a Kamaránál a kamarai tagságának felfüggesztését, ha az igazságügyi szakértő”
(19) A Szaktv. 69. § (1a) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértőt 6 hónapra eltiltja a tevékenység végzésétől és egyúttal az eltiltás idejére kezdeményezi a Kamaránál a kamarai tagságának felfüggesztését, ha az igazságügyi szakértő)
„b) az éves statisztikai adatszolgáltatást elmulasztja, és annak felhívásra, a jogkövetkezményekre történő írásbeli figyelmeztetés után sem tesz eleget,
c) a Dáptv. szerinti hivatalos elérhetőségének bejelentését elmulasztja, és annak felhívásra, a jogkövetkezményekre történő írásbeli figyelmeztetés után sem tesz eleget,”
(20) A Szaktv. 76. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elnökség)
„g) előkészíti és elfogadja a módszertani levél kiadásának részletes szabályairól szóló szabályzatot,”
(21) A Szaktv. 139. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a 139. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„a) az igazságügyi szakértői szakterületeket, az igazságügyi szakértők szakterületének besorolását és a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételeket, a képesítés egyenértékűségére vonatkozó feltételeket, az egyes szakterületek esetében a névjegyzékbe vételi eljárás során figyelembe vehető kötelező szakmai gyakorlat időtartamára, tudományos fokozatra, képesítésre és ágazati szakértői jogosultságra, ezek igazolására, valamint a névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi szakértő esetében a feltételek alóli mentesülésre vonatkozó feltételeket,
b) az igazságügyi szakértők szakértői munkával összefüggő rendszeres szakmai továbbképzés szervezésére, a szakmai továbbképzés lebonyolítására, és az előírt képzési kötelezettség teljesítésének kreditpontokkal történő igazolására vonatkozó szabályokat,”
(rendeletben határozza meg.)
(22) A Szaktv. 139. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„e) a képzési hozzájárulás mértékét, bevallásának és megfizetésének részletes szabályait,”
(rendeletben határozza meg.)
(23) A Szaktv. 81. alcíme a következő 159/D. §-sal egészül ki:
„159/D. § (1) Az egyes törvényeknek az igazságügyi szakértőkkel és a szakértői bizonyítással összefüggő módosításáról szóló 2024. évi LI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód2. tv.) megállapított 44. § (2) bekezdését, 47. § (2) bekezdését, 56. § (2) bekezdését, valamint az 1. melléklet 1.21. pontját a Mód2. tv. hatálybalépését követő igazságügyi szakértői kirendelésekre kell alkalmazni.
(2) 2025. január 1. napján a névjegyzékben szereplő természetes személy igazságügyi szakértő, aki a Dáptv. szerinti hivatalos elérhetőségét nem jelentette be, a Mód2. tv.-vel megállapított 44. § (2) bekezdése alapján a névjegyzéket vezető hatóság részére 2025. február 1. napjáig köteles bejelenteni a Dáptv. szerinti hivatalos elérhetőségét.
(3) Akit a Kamara 2025. január 1. napjáig szakértőjelöltként nyilvántartásba vett a Mód2. tv. hatálybalépéséig teljesített szakértőjelölti ideje a Mód2. tv.-vel megállapított 5. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti gyakorlati időbe beleszámít.
(4) Akit a Kamara 2025. január 1. napjáig szakértőjelöltként nyilvántartásba vett, és a Mód2. tv. hatálybalépésének napján kétéves szakértőjelölti idővel rendelkezik, a Mód2. tv.-vel megállapított 5. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglalt két év gyakorlati időt teljesítettnek kell tekinteni és kérelmére azon szakterületre, amelyen a jelölti idejét töltötte, névjegyzékbe kell venni.”
9. § A Szaktv.
a) 4. § (4b) bekezdés d) pontjában a „tíz” szövegrész helyébe az „öt” szöveg,
b) 43. § (2) bekezdésében a „negyedévente” szövegrész helyébe az „évente” szöveg
c) 49. § (1) bekezdésében, 49. § (2) bekezdés b) pontjában valamint a 139. § (2) bekezdés d) pontjában a „költségátalány” szövegrész helyébe a „képzési hozzájárulás” szöveg
lép.
10. § Hatályát veszti a Szaktv.
1. 1. § b) pontjában „a szakértőjelöltekre,” szövegrész,
2. 5. § (2) bekezdés c) pontja,
3. 8. § (1) és (3) bekezdése,
4. 12. §-ában a „, c)” szövegrész,
5. 13. § (6) bekezdése,
6. 17. § (3) bekezdés g) pontjában az „, illetve szakértőjelölt” szövegrész,
7. 27. alcíme,
8. 61. § (1) bekezdés b) pontja
9. 62. § (1) bekezdés e) pontja,
10. 62. § (1) bekezdés h) pontja,
11. 62. § (2) bekezdésében a „, valamint a szakértőjelöltek 3. melléklet szerinti személyes adatait” szövegrész,
12. 63. § (1) bekezdés a) és b) pontja,
13. 139. § (2) bekezdés k) pontjában „és szakértőjelölti” szövegrész,
14. 139. § (2) bekezdés m) pontjában az „és a szakértőjelölti igazolvány kiállítása iránti eljárás” szövegrész,
15. 1. melléklet 1.21. pontjában „, ha a szakértő elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy azt vállalja” szövegrész,
16. 2. melléklet 6. pontja, valamint
17. 3. melléklete.
11. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 300. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szakértői testület által létrehozott bizottság tagjára a kirendelt szakértőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a tárgyalásra a szakvélemény előterjesztésekor a bizottság által megjelölt bizottsági tag vagy bizottság képviselője idézhető.”
(2) A Pp. 301. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szakértőként nem járhat el,)
„c) aki olyan állami szerv, intézmény, intézet, költségvetési kutatóhely és szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet), vagy gazdasági társaságnak vagy szolgáltatónak tagja, alkalmazottja, amely az ügyben szakértőként már korábban eljárt.”
(3) A Pp. 301. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szakértőként nem lehet alkalmazni azt a szervezetet, gazdasági társaságot vagy szolgáltatót, amelynek tagjával vagy vezető tisztségviselőjével szemben a 12. § a)–c) vagy e) pontjában, illetve vezető tisztségviselőjével szemben a 12. § f) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn és azt a szakértői intézményt, intézetet, testületet, szervet vagy szervezetet sem, amelynek vezetőjével, elnökével szemben a 12. § a)–c), e) vagy f) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn.”
(4) A Pp. 609. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„609. § [Elektronikus kapcsolattartás a szakértővel]
(1) A szakértő, a szakértői tevékenységet végző szerv a szakvéleményét és egyéb beadványait a Dáptv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon, elektronikusan kézbesíti a bíróságnak, és a bíróság is valamennyi bírósági iratot elektronikusan kézbesíti a részére.
(2) A bíróság a szakértő, a szakértői tevékenységet végző szerv indokolt kérelmére – a 613. § (3) bekezdésében meghatározott okból, kivételesen – elektronikus kapcsolattartás esetén is engedélyt adhat a szakvélemény vagy egy részének papíralapú benyújtására.
(3) A szakértő, a szakértői tevékenységet végző szerv a (2) bekezdés szerinti kérelmet legkésőbb a szakvélemény előterjesztésére rendelt határidő lejárta előtt nyolc nappal nyújthatja be.
(4) A bíróság papíralapon vagy adathordozón bocsátja rendelkezésre a szakértő, a szakértői tevékenységet végző szerv részére a bírósági irat mellékletét, ha az adathordozó jellegéből adódóan a digitalizálás lehetetlen, vagy ha a papíralapú okirat valódisága vitás, vagy annak papíralapú megtekintése egyéb okból szükséges. Ha a bíróság által elektronikus úton megküldött bírósági irathoz e bekezdés szerinti melléklet kapcsolódik, a határidőt a melléklet átvételétől kell számítani.
(5) A bíróság felhívhatja a (2) bekezdés alapján a szakvélemény (vagy egy részének) papíralapú benyújtására feljogosított szakértőt, a szakértői tevékenységet végző szervet, hogy a szakvéleményt adathordozón is nyújtsa be, ha azt elektronikus kapcsolattartással eljáró fél részére kell kézbesítenie. A szakértő, a szakértői tevékenységet végző szerv felel azért, hogy a papíralapú szakvélemény tartalma megegyező legyen az adathordozón benyújtott dokumentum tartalmával.
(6) A bíróság elektronikus kapcsolattartás esetén is felhívhatja a szakértőt, a szakértői tevékenységet végző szervet a szakvélemény (vagy egy részének) papíralapú benyújtására.”
(5) A Pp. 630. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) Ha e törvénynek a 2024. december 31. napján hatályos szabályai szerint a bíróság a folyamatban levő ügyben papíralapon tartotta a kapcsolatot a szakértővel, és a szakértő az igazságügyi szakértőkről szóló törvény alapján 2025. január 1. napját követően hatályos szabályai szerint köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani, akkor a bíróság a szakértővel a folyamatban levő ügyben továbbra is papíralapon tartja a kapcsolatot, kivéve ha a szakértő a folyamatban levő ügyben 2025. január 1. napját követően szakvéleményét vagy egyéb beadványát elektronikus úton teszi meg a bírósághoz.”
12. § Hatályát veszti Pp. 315. § (2) bekezdése.
13. § Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 150. § (4) bekezdése.
14. § Ez a törvény 2025. január 1. napján lép hatályba.
15. § E törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
