1. § Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontjában az „a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság,” szövegrész.
3. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) a következő 54. §-sal egészül ki:
„54. § Ez a törvény
a) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, és
b) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
4. § A Helyi adó tv.
a) 52. § 24. pontjában a „2008.” szövegrész helyébe a „2025.” szöveg, és a „(TEÁOR’08)” szövegrész helyébe a „TEÁOR ’25” szöveg,
b) 52. § 31. pont b) alpont ba) pontjában a „[TEÁOR’08 61.2]” szövegrész helyébe a „TEÁOR ’25 61.1” szöveg,
c) 52. § 31. pont b) alpont bb) pontjában a „[TEÁOR’08 61.2]” szövegrész helyébe a „TEÁOR ’25 61.1” szöveg,
d) 52. § 52. pontjában a „[TEÁOR’08 93.1]” szövegrész helyébe a „TEÁOR ’25 93.1” szöveg,
e) 52. § 63. pontjában a „TEÁOR’08” szövegrész helyébe a „TEÁOR ’25” szöveg
lép.
5. § Hatályát veszti a Helyi adó tv. 3. § (5) bekezdésében az „a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságra,” szövegrész.
6. § Hatályát veszti a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/D. § h) pontjában a „használati jogát a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság, vagy a” szövegrész.
7. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) a következő 74. §-sal egészül ki:
„74. § (1) A 10. § (2) bekezdésétől és a 47. § (1) bekezdésétől eltérően a nyugdíjpénztár kiegészítő szolgáltatásként a pénztártag részére 2025. december 31-éig a következő szolgáltatásokat is nyújtja:
a) a Hpt.-ben meghatározott jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének, továbbá lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztésének, előtörlesztésének támogatása,
b) a Hpt.-ben meghatározott lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének támogatása,
c) a Magyarország területén fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy lakóház fő rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott ingatlan, valamint tanya, vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épülete (a továbbiakban együtt: lakás) korszerűsítésének, felújításának, bővítésének támogatása,
d) a lakás, valamint a Magyarország területén fekvő lakás építkezési helyéül szolgáló építési telek megvásárlásának, továbbá a lakás építésének támogatása.
(2) Lakás korszerűsítésének, felújításának, bővítésének, illetve jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének, lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének, továbbá munkáltatói kölcsön törlesztésének támogatása abban az esetben igényelhető, ha a lakás az ingatlan-nyilvántartás alapján a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonában áll vagy a hitelszerződés a tulajdonjog megszerzésére vonatkozik. A lakás, valamint a Magyarország területén fekvő lakás helyéül szolgáló építési telek megvásárlása, továbbá lakás építésének támogatása abban az esetben igényelhető, ha az ingatlan-adásvételi szerződés alapján az ingatlan a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonába kerül.
(3) A jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének támogatását a nyugdíjpénztár
a) a pénzügyi intézmény által kiadott, a pénztártag által teljesített törlesztés, előtörlesztés befizetését igazoló dokumentum alapján fizetheti a pénztártag részére, vagy
b) a pénzügyi intézmény által igazolt törlesztési, előtörlesztési kötelezettség alapján közvetlenül a folyósító pénzügyi intézmény részére utalja át.
(4) Lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztésének, előtörlesztésének támogatását a munkáltatói kölcsönszerződést lebonyolító által igazolt törlesztési, előtörlesztési kötelezettség alapján a nyugdíjpénztár a munkáltatói kölcsönszerződésben meghatározott számlára utalja át.
(5) Lakás korszerűsítésének, felújításának, bővítésének és építésének támogatása a következő építési tevékenységekhez igényelhető a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonában álló lakás esetében:
1. víz-, csatorna-, elektromos, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső, illetve külső hálózatának kiépítése vagy cseréje,
2. fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
3. fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
4. az épület külső festése, színezése, valamint szigetelése, utóbbinál ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
5. a külső nyílászáró beépítése, cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkány, küszöb létesítése, cseréje vagy felújítása,
6. tető cseréje, felújítása, szigetelése,
7. égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
8. klímaberendezés beépítése, cseréje,
9. napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
10. belső tér felújítása, ideértve
a) a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat készítését, cseréjét, felújítását, festését, tapétázását,
b) a galériaépítést,
c) a belső lépcső kialakítását és cseréjét,
d) a szaniterek beépítését vagy cseréjét,
e) a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét,
f) a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,
g) a lámpák vagy világítótestek beépítését vagy cseréjét,
11. a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
12. kerítés építése,
13. gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
14. terasz, loggia, erkély, előtető építése,
15. térburkolat, illetve külső lépcső készítése, cseréje,
16. télikert kialakítása,
17. akadálymentesítési munka;
18. alapozási szerkezet megerősítése,
19. beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje,
20. használati melegvíz-rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
21. szabályozott szellőzési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje,
22. szennyvíz tisztítására és elhelyezésére szolgáló egyedi szennyvízkezelő berendezés vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy telepítése vagy cseréje, valamint
23. építőanyag beszerzése.
(6) Az építési tevékenység teljesítését igazoló számlaként
a) a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke nevére szóló,
b) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kiállított, illetve
c) a korszerűsítéssel, felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatok tekintetében egy vagy több, a vállalkozási szerződés vagy szerződések szerinti vállalkozó által kiállított
számla fogadható el azzal, hogy a számla, illetve a vállalkozási szerződés jogszabályban rögzített más támogatásra nem használható fel.
(7) A lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének, illetve a lakás vagy az építési telek megvásárlásának támogatását a nyugdíjpénztár a hitel- vagy kölcsönszerződés, illetve az ingatlan-adásvételi szerződésben foglaltak alapján fizeti meg.
(8) Az (1) bekezdés szerinti támogatás összege nem haladhatja meg a 2024. szeptember 30-án fennálló pénztártagi egyenleget. A pénztár az elszámolás során a pénztártag egyenlege tekintetében először a tőkerész terhére köteles elszámolni, azzal, hogy a legutoljára elszámolt tőkerészből visszafelé szükséges elszámolni, ezt követően terhelhető a hozamrész.
(9) A benyújtásra kerülő számla kibocsátási időpontja nem lehet 2024. október 1-jénél korábbi azzal, hogy a számla benyújtása legkorábban 2025. január 1-jén történhet. Jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének támogatása legkorábban a 2025. január 1-jét követően esedékes törlesztési kötelezettségre vonatkozhat.
(10) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatást a pénztártag egy naptári év alatt legfeljebb három alkalommal kérheti azzal, hogy a kifizetést a nyugdíjpénztár a szükséges dokumentumok benyújtását követő hatvan napon belül teljesíti.
(11) A Kincstár jogosult ellenőrizni, hogy a (6) bekezdés szerinti számla, illetve vállalkozási szerződés jogszabályban rögzített más támogatásra nem kerül felhasználásra, ezért a nyugdíjpénztár a Kincstár megkeresésére, kérésére a Kincstárnak a számlákról és a vállalkozási szerződésekről adatszolgáltatást teljesít.
(12) A nyugdíjpénztár 2024. december 31-ig és 2025. március 31-ig tájékoztatást ad a pénztártagoknak a 2024. szeptember 30-án fennálló pénztártagi egyenlegéről, amely tájékoztatás keretében felhívja a pénztártagok figyelmét az e §-ban foglalt szabályok gyakorlati tudnivalóira.
(13) A nyugdíjpénztár havonta – a hónap utolsó napjának elszámolásával egyidejűleg – elektronikus úton személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatást teljesít a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére az egyéni nyugdíjszámláról az e § alapján felhasználási célonként felvett összesített összegekről, valamint a felvételek darabszámáról.”
8. § Az Öpt. 78. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy a 74. § (12) bekezdése szerinti tájékoztatásra vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
9. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 210/C. § (4) bekezdésében a „Maradványvagyon-hasznosító” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő” szöveg lép.
10. § Hatályát veszti a Vht. IX. Fejezet „Az állam képviselete törvényes öröklése esetén” alcíme.
11. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 31. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ez a törvény
a) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet és
b) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
12. § A Tao tv. 15. § (9) bekezdés b) pontjában az „épületépítési projekt szervezésével (TEÁOR 4110)” szövegrész helyébe az „ingatlanfejlesztéssel (TEÁOR’25 6812)” szöveg lép.
13. § Hatályát veszti a Tao tv. 5. számú melléklet 6. pontjában az „a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság,” szövegrész.
14. § Hatályát veszti az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (1) bekezdés d) pontjában az „a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság,” szövegrész.
15. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 67. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti hatósági kötelezés állami tulajdonban álló védett kulturális örökségi elemre vonatkozik, a tulajdonosi joggyakorlót kizárólag abban az esetben hívja fel a hatóság a kötelezettség teljesítésére, ha az érintett vagyonelem a tulajdonosi joggyakorló közvetlen kezelésében és használatában áll.”
16. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 156. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) A felhasználóval, előfizetővel kapcsolatos forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatokat – a 158. §-ban foglalt adatfeldolgozás kivételével – az elektronikus hírközlési szolgáltató kizárólag az értéknövelt szolgáltatás nyújtásához szükséges mértékben és időtartamig kezelheti, ha
a) az adatok anonimizálásra kerültek, vagy
b) a felhasználók, vagy az előfizetők az adatkezeléshez hozzájárultak.”
(2) Az Eht. 156. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:
„(19) A (14) bekezdés szerint kezelt adatokat az elektronikus hírközlési szolgáltató a Központi Statisztikai Hivatal részére annak kérésére és a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, statisztikai célra átadja, és ezen adatok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átadásra kerülő adatok körét és az adatátvétel részletszabályait együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.”
17. § A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 40/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tag halála esetén az időleges üdülőhasználati jogra az öröklés szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy az állam időleges üdülőhasználati jogot nem örökölhet, ezért egyéb örökös hiányában az időleges üdülőhasználati jog a tag halálával megszűnik.”
18. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. §-a a következő 42. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„42. borravaló: a vendéglátás szolgáltatással való elégedettség kifejezéseként a fogyasztó által önkéntesen juttatott pénzösszeg.”
19. § A Kertv. „A kereskedelmi tevékenységek folytatásának egyéb feltételei” alcíme a következő 5/G. §-sal egészül ki:
„5/G. § (1) A vendéglátás tevékenységet folytató kereskedő által kiállított számla adóval növelt végösszegén felül a fogyasztó által fizetett többletösszeg borravalónak minősül.
(2) A felszolgálónak közvetlenül juttatott borravaló kivételével a kereskedő köteles napi szintű nyilvántartást vezetni a hozzá beérkezett borravalóról.
(3) Az (1) bekezdés szerinti borravalót legalább havonta kell a vendéglátó üzlet munkavállalóinak kifizetni. A munkavállalóknak történő kifizetést a kereskedő által vezetett nyilvántartásban rögzíteni kell.
(4) A borravaló munkavállalók közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek – ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet működik – az érdekképviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia. Ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet nem működik, a borravaló felosztásának arányáról az üzemeltetőnek a munkavállalókkal kell írásban megállapodnia.”
20. § A Kertv. a következő 11/H. §-sal egészül ki:
„11/H. § (1) Új magánszálláshely és új egyéb szálláshely 2026. december 31. napjáig a kereskedelmi hatóság által nem vehető nyilvántartásba Budapest főváros közigazgatási területén.
(2) A (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha 2024. december 31. napjáig a szálláshely-minősítő szervezethez a szálláshely-minősítési eljárás iránti igény benyújtásra került. A szálláshely-minősítési eljárás iránti igény akkor minősül benyújtottnak, ha a szolgáltató a szálláshely-minősítő szervezet elektronikus felületén az önértékelését befejezte.
(3) A 2024. december 31. napjáig nyilvántartásba vett magánszálláshely és egyéb szálláshely esetében a szálláshely-szolgáltató személyében bekövetkezett változás 2026. december 31. napjáig a kereskedelmi hatóság által nem vehető nyilvántartásba Budapest főváros közigazgatási területén.”
21. § Hatályát veszti a Kertv. 12. § (1) bekezdés k) pontja.
22. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) a következő 131. §-sal egészül ki:
„131. § (1) Azokat a cég által az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett főtevékenységeket azonosító TEÁOR-kódokat, amelyek a TEÁOR’08 és a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (e § alkalmazásában a továbbiakban: Rendelet) bevezetett, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott új TEÁOR’25 közötti fordítókulcs szerint átkódolhatók az új TEÁOR’25 tevékenységi szakágazati kódra, az állami adó- és vámhatóság 2025. január 31. napjáig hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően és intézkedik a változás cégjegyzékben való átvezetése iránt. Azon cégnek, amelyik az átvezetett főtevékenység kódot módosítani kívánja, a főtevékenységét azonosító TEÁOR-kódot az új TEÁOR’25-kód alapján kell az állami adó- és vámhatósághoz bejelentenie legkésőbb 2025. július 1. napjáig.
(2) Azokat a cég által az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett egyéb tevékenységeket azonosító TEÁOR-kódokat, amelyek a TEÁOR’08 és a Rendelettel bevezetett, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott új TEÁOR’25 közötti fordítókulcs szerint átkódolhatók az új TEÁOR’25 tevékenységi szakágazati kódra, az állami adó- és vámhatóság 2025. január 31. napjáig hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően és intézkedik a változás cégjegyzékben való átvezetése iránt. Azon a cég által, 2024. december 31. napjáig az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett egyéb tevékenységeket azonosító TEÁOR-kódokat, amelyek a Központi Statisztikai Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott fordítókulcs alapján automatikusan nem sorolhatók át, a cégnek az új TEÁOR’25-kód alapján kell az állami adó- és vámhatósághoz bejelenteniük legkésőbb 2025. július 1. napjáig. 2025. augusztus 31. napjával az állami adó- és vámhatóság valamennyi TEÁOR’08-as (vagy korábbi) egyéb tevékenységet – 2024. december 31-ei hatállyal – hivatalból lezárhatja, függetlenül attól, hogy a cég jelentett-e be TEÁOR’25 kód szerinti egyéb tevékenységet.
(3) A cégek 2024. december 31. napját követően, de legkésőbb a cégjegyzékben vezetett adataik – ide nem értve az (1) bekezdés szerint módosuló adatokat – 2025. július 1-jét követő első változásakor kötelesek a cégbíróságnak benyújtani a létesítő okiratuk Rendeletnek megfelelő módosítását. Ha a létesítő okirat módosítása kizárólag a Rendeletnek való megfelelést szolgálja, a változásbejegyzési kérelem illeték és közzétételi költség megfizetése nélkül terjeszthető elő.”
23. § A Ctv. a következő 131/V. §-sal egészül ki:
„131/V. § E törvénynek az egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LVI. törvénnyel módosított 118. § (2) bekezdését és (3) bekezdés a) és b) pontját azokban a kényszertörlési eljárásokban kell alkalmazni, amelyeknek kezdő időpontja e rendelkezések hatálybalépésének napja vagy azt követő időpont.”
24. § A Ctv. 132. § (2) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)
„h) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;
i) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet.”
25. § A Ctv.
a) 118. § (2) bekezdésében az „a 400 000 forintot” szövegrész helyébe az „az 1 000 000 forintot” szöveg,
b) 118. § (3) bekezdés a) és b) pontjában az „a 400 000 forintot” szövegrész helyébe az „az 1 000 000 forintot” szöveg,
c) 132. § (2) bekezdés d) pontjában a „2. rendszerének” szövegrész helyébe a „2.1. rendszerének” szöveg
lép.
26. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 5/C. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Az állam öröklése útján állami tulajdonba került, illetve kerülő, kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó, a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény szerinti hagyaték egészét, vagy annak egymástól elkülönülő elemeit, amelyeket valamely tulajdonságuk vagy rendeltetésük összekapcsol, az MNV Zrt. hagyatéki gyűjteményként kezelheti (a továbbiakban: hagyatéki gyűjtemény).”
27. § A Vtv. 17. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Az MNV Zrt.:)
„j) ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében átvett vagyonelemek értékesítésével, hasznosításával, kezelésével és a vagyonelemként átvett követelések érvényesítésével kapcsolatos feladatokat.”
28. § A Vtv. 20/G. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek felett az alapvető munkáltatói jogokat – így a munkaviszony létesítését és megszüntetését, javadalmazás megállapítását – a részvényesi jogokat gyakorló miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat az Igazgatóság gyakorolja.
(4) Az MNV Zrt. munkavállalói – kivéve a vezérigazgató-helyetteseket – felett a munkáltatói jogokat a vezérigazgató gyakorolja.”
29. § A Vtv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a Vtv. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az MNV Zrt.
a) egyes értékesítési tranzakciók esetében – a tranzakció lezárásáig – a biztosítékok, óvadékok, letétek elhelyezésére, illetve vételár-kifizetések lebonyolítása céljából, továbbá
b) a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos feladatai ellátása érdekében
pénzügyi intézménynél, befektetési szolgáltatónál és központi letétkezelőnél, értéktárnál számlát vezethet.
(4) A kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó forgóeszközök között kimutatott készletek értékvesztésének elszámolása során a különbözetet akkor kell jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer forintot.”
30. § A Vtv. 24. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a Vtv. 24. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés d) pontja alapján versenyeztetés mellőzésével megkötött szerződés nem hosszabbítható meg, továbbá ugyanarra a vagyonelemre vonatkozóan ugyanazon felek között új határozott idejű szerződés a (2) bekezdés d) pontja alkalmazásával – a (2b) bekezdésben foglalt kivétellel – nem köthető.
(2b) A (2a) bekezdéstől eltérően ugyanarra a vagyonelemre vonatkozóan ugyanazon felek között a (2) bekezdés d) pontja alkalmazásával új határozott idejű szerződés köthető, amennyiben a hasznosítás célja természeténél fogva időszakos jellegű, rövid távú használat – így különösen rendezvények tartásának – biztosítása és az új szerződés időtartama a 30 napot nem haladja meg.”
31. § (1) A Vtv. 36. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható)
„a) nemzetközi szerződésben vállalt, vagy nemzetközi szervezetben viselt tagságból eredő segítségnyújtási vagy más kötelezettség teljesítése érdekében, továbbá nemzetközi megállapodásban foglalt együttműködési feladatok megvalósítása és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése érdekében,”
(2) A Vtv. 36. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A Kormány nyilvános határozatával dönthet ajándékozás vagy ajándékról való lemondás jogcímén állami tulajdonba került és állami feladatellátáshoz nem szükséges ingóság helyi önkormányzat, egyház, egyházi jogi személy, közalapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, valamint civil szervezet javára ajándékként történő ingyenes átadásáról a feladataik ellátásának elősegítése érdekében, amennyiben az állam javára ajándékozó az ajándék továbbadását az ajándék adásakor nem korlátozta.”
(3) A Vtv. 36. §-a a következő (12)–(15) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Állami vagyonba tartozó ingóság reprezentációs célból, protokolláris ajándékként (a továbbiakban: protokolláris ajándék) ingyenesen átruházható. A protokolláris ajándék tulajdonjogának ingyenes átruházására az átadás során az állam protokolláris képviseletében eljáró személy e törvény erejénél fogva jogosult.
(13) A köztársasági elnök – ha az állam javára ajándékozó az ajándék továbbadását az ajándék adásakor nem korlátozta – nyilvános határozatával dönthet az ajándékozás vagy ajándékról való lemondás jogcímén állami tulajdonba és a Sándor-palota vagyonkezelésébe került ingóság:
a) helyi önkormányzat, egyház, egyházi jogi személy, közalapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, valamint civil szervezet részére történő ingyenes tulajdonba adásáról vagy ingyenes használatba adásáról a feladataik ellátásának elősegítése érdekében vagy
b) nyilvános árverés útján történő értékesítéséről azzal, hogy a befolyt vételár feletti rendelkezésre a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény (a továbbiakban: KEtv.) 14/A. § (2)–(5) bekezdését, illetve ha az árverés útján történő értékesítésről szóló döntés és az árverés időpontja között a köztársasági elnök megbízatása megszűnik, a KEtv. 21. § (2)–(5) bekezdését kell alkalmazni.
(14) A köztársasági elnök (13) bekezdés szerinti döntéseihez ellenjegyzés nem szükséges, a (13) bekezdés szerinti tulajdonba adásra, használatba adásra, valamint nyilvános árverés útján történő értékesítésre irányuló szerződést az állam nevében a Sándor-palota hivatali szervezetének vezetője köti meg.
(15) Az MNV Zrt. állami tulajdonú ingatlanban lévő ingóság tulajdonjogát ingyenesen átruházhatja az ingatlan értékesítése során annak vevője részére, ha az érintett ingóság (több ingóság esetén együttes) nyilvántartási értéke nem éri el a 300 000 forintot.”
32. § A Vtv. 36. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A (2) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (10), (12), (13) és (15) bekezdés szerint átruházott állami tulajdonú ingóság tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) bekezdését.”
33. § A Vtv. 42/A. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„A kivezetésre szánt állami vagyon, az MNV Zrt. kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos feladatai”
34. § (1) A Vtv. 42/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartoznak az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti:
a) az állam szükségképpeni törvényes öröklése útján állami tulajdonba került vagy kerülő vagyonelemek,
b) az 1. § (6a) bekezdése szerinti, köztartozások fejében állami tulajdonba került vagy kerülő vagyonelemek,
c) az MNV Zrt. által – a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, általa közvetlenül kezelt – kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó vagyonnak minősített
ca) kis értékű vagyonelemek, továbbá
cb) terhelt vagyonelemek,
d) az államra öröklés útján átszállt, továbbá az 1. § (6a) bekezdése szerinti köztartozások fejében átvett követelések, valamint
e) állami tulajdonban álló, hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok.”
(2) A Vtv. 42/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti terhelt vagyonelemnek minősül az az ingatlan, amely tekintetében az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjoggal, zálogjoggal biztosított követelések, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett végrehajtandó követelések összesített értéke meghaladja az ingatlan egyedi, nyilvántartási értékének 70%-át. A követelések értékének megállapítása során az ingatlan-nyilvántartásba devizakölcsön alapján fennálló fizetési kötelezettség biztosítására bejegyzett követelés, teher mértékét az ingatlan állami tulajdonba kerülése napján érvényes MNB devizaárfolyamon kell figyelembe venni.”
35. § A Vtv. 42/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42/B. § (1) Az MNV Zrt. folyamatosan vizsgálja a 42/A. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti kivezetésre szánt állami vagyonként nyilvántartott vagyonelemeket, és ha a vagyonelem nem felel meg az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti feltételeknek, az e törvény, valamint az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint átminősíti, ha
a) az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott ingóságnak minősül,
b) egyedi tulajdonságai vagy a rendelkezésre álló információk alapján állami feladatok ellátásához felhasználható lehet, vagy
c) annak egyedi nyilvántartási értéke meghaladja a 42/A. § (2) bekezdése szerinti értéket és tehermentes vagy teljes tehermentesítésére került sor.
(2) Az MNV Zrt. – az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás vonatkozásában az Nvtv. 7. §-ában meghatározott követelményeknek való megfelelés érdekében – átminősítheti azt az (1) bekezdés c) pontja szerinti vagyonelemet, amely tekintetében a fennálló teher alapjául szolgáló követelés pontos mértéke nem haladja meg a 42/A. § (2a) bekezdése szerinti értéket.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti vagyonelemek tekintetében az átminősítés napjától az e Fejezetben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak.”
36. § A Vtv. 42/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42/D. § (1) Az MNV Zrt. folyamatosan vizsgálja az állami tulajdonba és a tulajdonosi joggyakorlása alá kerülő vagyonelemeket, és ha valamely vagyonelem az e törvény, valamint az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint kivezetésre szánt állami vagyonnak minősül, átsorolja a kivezetésre szánt állami vagyon körébe.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átsorolás napjától a vagyonelem tekintetében a kivezetésre szánt állami vagyonra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.”
37. § (1) A Vtv. 42/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNV Zrt. a kivezetésre szánt állami vagyon típusára, jellegére, fizikai állapotára, a piaci viszonyokra, továbbá az Nvtv. 7. § (3) bekezdésében meghatározott vagyongazdálkodási követelményekre, valamint a várható bevételekre és a kivezetéssel járó költségekre figyelemmel dönt a vagyontárgy állami tulajdonból való kivezetésének módjáról.”
(2) A Vtv. 42/H. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti értékesítési eljárás során az MNV Zrt. jogosult arra, hogy a vagyontárgy ellenértékének megállapításakor a vagyontárgy rendelkezésre álló forgalmi értéke mellett figyelembe vegye különösen:
a) az értékesítésre szánt vagyonelem tárolásának, állagmegőrzésének, őrzés-védelmének és működtetésének költségeit,
b) az esetleges újabb értékesítési eljárás költségeit,
c) a terhelt vagyontárgyak esetében a végrehajtási eljárás költségeit,
d) az állagromlásból eredő értékcsökkenést,
e) ingóság esetén a vagyontárgy szállításával, megsemmisítésével vagy hulladékként történő kezelésével kapcsolatos ráfordításokat, továbbá
f) a fennálló piaci keresleti viszonyokat.”
38. § A Vtv. 42/I. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNV Zrt. az értékesítést – a 42/H. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a vagyontárgy jellegétől függően
a) elektronikus árverési rendszer útján,
b) egyszerűsített pályázat útján,
c) versenyeztetés mellőzésével, vagy
d) egyéb módon
végezheti.”
39. § A Vtv. 42/O. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogát – a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében átvett vagyonelemek kivételével – az MNV Zrt. ingyenesen átruházhatja:
a) helyi önkormányzat,
b) egyház, egyházi jogi személy,
c) karitatív tevékenységet folytató civil szervezet,
d) közhasznú szervezet,
e) nemzetiségi önkormányzat, vagy
f) nem központi költségvetési szervként működő egészségügyi, továbbá oktatási, nevelési intézmény
részére.
(2) Az MNV Zrt. – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – az Nvtv. 7. § (3) bekezdésében meghatározott vagyongazdálkodási célok megvalósítása érdekében a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó
a) osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan állami tulajdoni hányadát a tulajdonostárs részére ingyenesen átruházhatja, ha az állam legfeljebb az ingatlan tulajdoni hányadának a felével rendelkezik és az állami tulajdonban álló ingatlanhányad értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;
b) beépítésre vagy önmagában hasznosításra nem alkalmas önálló, így különösen a kisajátításból visszamaradt ingatlan tulajdonjogát ingyenesen átruházhatja az érintett ingatlannal közvetlenül határos magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa vagy – amennyiben az ingatlannal közvetlenül határos magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa az ingatlant nem kívánja tulajdonba venni vagy az részére egyéb okból tulajdonba nem adható – az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlantulajdonnal rendelkező személy részére, ha az ingatlan értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;
c) földhasználati joggal terhelt ingatlant a földhasználati jog jogosultja részére ingyenesen átruházhatja, ha az ingatlan értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;
d) társasági részesedést a társaság vagy a társaság tagja részére ingyenesen átruházhatja, ha az állam kisebbségi társasági részesedés tulajdonosa, és az állami tulajdonban álló társasági részesedés értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;
e) hagyatékból származó állami tulajdonú ingatlanban lévő ingóság tulajdonjogát ingyenesen átruházhatja
ea) az ingatlanban bejelentett lakóhellyel rendelkező, vagy huzamos ideje, életvitelszerűen az ingatlanban tartózkodó személy, az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzett haszonélvező, vagy özvegyi jog jogosultja, valamint – közös tulajdonban álló ingóság esetén – a tulajdonostárs, továbbá
eb) az ingatlan értékesítése során annak vevője
részére, ha az ingóság nyilvántartási értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott értéket;
f) hagyatékból származó, muzeális és történeti értéket nem képviselő állami tulajdonú könyv, folyóirat, kiadmány ingóság tulajdonjogát ingyenesen átruházhatja Magyarország területén lévő vagy határon túli nem központi költségvetési szervként működő könyvtárak vagy azok fenntartója részére, ha az ingóság nyilvántartási értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott értéket.”
40. § A Vtv. a következő 69/H. §-sal egészül ki:
„69/H. § (1) A Maradványvagyon-hasznosító Zrt. (a továbbiakban: MVH) 2024. december 31. napjával jogutód nélkül megszűnik.
(2) Az MVH-t a cégbíróság az MNV Zrt. kérelmére törli a cégjegyzékből.
(3) Az MVH megszűnésével az MVH saját vagyona – ideértve a Nemzeti Eszközkezelő programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 22/A. §-a alapján lebonyolítóként ellátott feladatok ellátásához kapcsolódó immateriális javakat és pénzeszközöket is –, továbbá az azzal kapcsolatos jogok, követelések és kötelezettségek a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel e törvény erejénél fogva, a jogutód nélküli megszűnés államháztartási számviteli elszámolási szabályainak megfelelően, a 2024. december 31. napján érvényes könyv szerinti értéken az állam tulajdonába, az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásába kerülnek.
(4) Az MVH megszűnésével az MVH szervezetének működéséhez szükséges, saját vagyonába tartozó számviteli törvény szerinti immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, továbbá az ezekkel kapcsolatos jogok, követelések és kötelezettségek, az MVH saját vagyonába tartozó – az e bekezdés szerint átkerülő kötelezettségek teljesítéséhez szükséges – pénzeszközök, valamint a személyi jellegű ráfordításokkal kapcsolatos követelések és kötelezettségek e törvény erejénél fogva ingyenesen, a 2024. december 31. napján érvényes könyv szerinti értéken az MNV Zrt. saját vagyonába kerülnek.
(5) Az MVH megszűnésével az MVH tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami vagyonelemek és a rábízott vagyonába tartozó pénzeszközök, továbbá a (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó jogok, követelések, kötelezettségek e törvény erejénél fogva, a 2024. december 31. napján érvényes nyilvántartási értéken az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek, és az ezekkel összefüggő jogviszonyokban az MVH helyébe az MNV Zrt. lép.
(6) Az MVH megszűnésével a (3) és (5) bekezdés szerinti vagyonelemekkel, valamint az azokhoz kapcsolódó jogokkal, követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos jogviszonyokban, továbbá peres és nemperes eljárásokban az MVH helyébe az állam törvényes képviselőjeként az MNV Zrt. lép. A (4) bekezdés szerinti vagyonelemekkel, valamint az azokhoz kapcsolódó jogokkal, követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos jogviszonyokban, továbbá peres és nemperes eljárásokban az MVH helyébe az MNV Zrt. lép.
(7) Az MNV Zrt. e §-ra való hivatkozását tartalmazó egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelemmel gondoskodik a tulajdonos, valamint tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartásban, valamint egyéb hatósági vagy jogszabály alapján vezetett nyilvántartásban történő átvezetéséről.
(8) A (3)–(5) bekezdés szerinti átadás-átvételről az MVH és az MNV Zrt. jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzítik, hogy az MVH vagyona, iratai, számviteli és adóbizonylatai, a bíróságokkal, hatóságokkal fennálló, valamint megszüntetett jogviszonyokra vonatkozó iratai átadásra kerültek, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatban a munkavállalókkal az elszámolások megtörténtek, továbbá az MVH nyilatkozik arról, hogy a saját vagyonában lévő pénzforgalmi számlái milyen feladatokhoz kapcsolódnak.
(9) Az MVH vezető tisztségviselői a (8) bekezdés szerinti jegyzőkönyvben nyilatkoznak
a) az átadott vagyontárgyak és iratok teljességéről,
b) az MVH fennálló jogviszonyaira vonatkozó tájékoztatás teljességéről,
c) az MVH vagyonára vonatkozóan a közhiteles nyilvántartásokba való bejegyzéshez szükséges okiratok kiállításának megtörténtéről és azok átadásáról, valamint
d) az MVH részvételével működő szervezetekben az állam tagként történő bejegyzéséhez szükséges okiratok kiállításáról és azok átadásáról.
(10) Az MVH vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azért a kárért, amely abból keletkezik, hogy a vagyonátadással, az iratátadással és a jogszabályban meghatározott nyilatkozattétellel összefüggő kötelezettségeiket nem vagy nem teljeskörűen teljesítették, vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tettek.
(11) Az MNV Zrt. elkészíti az MVH saját vagyonára vonatkozó 2024. évi éves számviteli beszámolóját és adóbevallásait, és intézkedik a legfőbb szerv által jóváhagyott beszámolónak az MVH állandó könyvvizsgálója által kiadott független könyvvizsgálói jelentéssel együtt történő letétbe helyezése és közzététele érdekében. A feladatok ellátása során az MNV Zrt. igénybe veheti az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság közreműködését. A mérlegkészítés időpontja 2025. február 28. napja.
(12) Az MVH mérlegében szereplő (3) bekezdés szerinti eszközök az MNV Zrt. általi átvétel során az MVH könyveiben szereplő 2024. december 31. napján érvényes könyv szerinti értéken, eredményágon – pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei, továbbá pénzügyi műveletek ráfordításai terhére – kerülnek elszámolásra az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlói könyvében.
(13) Az MVH mérlegében szereplő (4) bekezdés szerinti eszközök az MNV Zrt. általi átvétel során a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 36. § (1) bekezdés f) pontja alapján, az MVH könyveiben szereplő 2024. december 31. napján érvényes könyv szerinti értéken, a tőketartalék javára kerülnek elszámolásra.
(14) Az MNV Zrt. az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 33. § (3) bekezdése szerinti határidőben elkészíti az MVH rábízott vagyona tekintetében a 2024. évre vonatkozó éves költségvetési beszámolóját, és intézkedik a legfőbb szerv által jóváhagyott beszámoló, valamint az MVH állandó könyvvizsgálója által kiadott független könyvvizsgálói jelentés közzététele érdekében. A mérlegkészítés időpontja 2025. február 28. napja.
(15) Az Áht. 100. § (2) bekezdése szerinti, 2024. december 31. napján az MVH kezelése és érvényesítése alatt álló fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében átvett vagyonelemek – ideértve a vagyontárgyanként átvett követeléseket is – az MVH megszűnésével az MNV Zrt. kezelésébe és érvényesítése alá kerülnek.
(16) A (15) bekezdés szerint átvett vagyontárgyak tekintetében a (6) és (7) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(17) A (3) és (4) bekezdés szerinti vagyonátadások az általános forgalmi adó szempontjából az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (3) bekezdés h) pontjában foglalt átalakítással esnek egy tekintet alá.”
41. § A Vtv.
a) 20/D. § (4) bekezdésében a „Felügyelő Bizottság” szövegrész helyébe a „Felügyelőbizottság” szöveg,
b) 20/G. § (5) bekezdésében az „általános vezérigazgató-helyettese” szövegrész helyébe a „vezérigazgató-helyettese” szöveg,
c) 22. § (2) bekezdésében a „(3)” szövegrész helyébe a „(3) és (4)” szöveg,
d) 42/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „c) pontja” szövegrész helyébe a „c) pont ca) alpontja” szöveg,
e) 42/A. § (3) bekezdésében, 42/G. § (2)–(4) bekezdésében, (5) bekezdés nyitó szövegrészében és (5) bekezdés b) pontjában, (8) és (9) bekezdésében, 42/H. § (4) és (7) bekezdésében, 42/I. § (2) és (3) bekezdésében, 42/K. § (1) és (2) bekezdésében, 42/L. §-ában, valamint 42/O. § (3) bekezdésében az „MVH” szövegrész helyébe az „MNV Zrt.” szöveg,
f) 42/G. § (11) bekezdésében, 42/H. § (2) és (5) bekezdésében és 42/O. § (5) bekezdésében az „MVH” szövegrészek helyébe az „MNV Zrt.” szöveg
lép.
42. § Hatályát veszti a Vtv.
a) 3. § (1a) bekezdése és (7) bekezdése;
b) 3. § (2) bekezdés b) pontjában a „vagy – a 42/A. § (1) bekezdése szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában – az MVH” szövegrész;
c) 17. § (3) bekezdésében az „és az MVH” szövegrészek;
d) 42/C., 42/E., 42/F. és 42/M. §-a;
e) V/A. Fejezet „Az MNV Zrt. és az MVH közötti vagyonátadások” alcím címe;
f) 42/G. § (1) bekezdése;
g) 42/H. § (9) és (10) bekezdése;
h) 42/J. § (3) bekezdése;
i) 66. § (2) bekezdésében a „, a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos elővásárlási vagy vételi jog gyakorlására az MVH” szövegrész;
j) 71. § (1) bekezdés k) pontjában az „átadás-átvételére, az MVH tulajdonosi joggyakorlása alatt álló vagyon számviteli nyilvántartására,” szövegrész;
k) 71. § (1) bekezdés l) pontjában a „, valamint az MVH részére átadásra nem kerülő kis értékű vagyonelemek meghatározására” szövegrész.
43. § Hatályát veszti az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 8. § (11) bekezdése.
44. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 6. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bejelentésnek tartalmaznia kell:)
„c) a főtevékenységet, és a folytatni kívánt egyéb tevékenységet (tevékenységeket) a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (a továbbiakban: ÖVTJ) szerinti ÖVTJ kód szerint megjelölve,”
45. § Az Evectv. 36. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: Rendelet) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(4) E törvény az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
46. § Az Evectv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 38/F. §-sal egészül ki:
„38/F. § (1) Azokat az egyéni vállalkozók nyilvántartásába 2024. december 31. napjáig bejegyzett főtevékenységeket azonosító ÖVTJ kódokat (tevékenységi köröket), amelyek a TEÁOR’08 és a Rendelettel bevezetett, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott új TEÁOR’25 közötti fordítókulcs alapján automatikusan átkódolhatóak a hatályos ÖVTJ kódra, 2025. január 31. napjáig az állami adó- és vámhatóság hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően. Azon egyéni vállalkozónak, aki az átvezetett főtevékenység kódot módosítani kívánja, a főtevékenységét azonosító TEÁOR-kódot az új TEÁOR’25-kód alapján kell az állami adó- és vámhatósághoz bejelentenie legkésőbb 2025. július 1. napjáig.
(2) Azokat az egyéni vállalkozók nyilvántartásába 2024. december 31. napjáig bejegyzett egyéb tevékenységeket azonosító ÖVTJ kódokat (tevékenységi köröket), amelyek a TEÁOR’08 és a Rendelettel bevezetett, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott új TEÁOR’25 közötti fordítókulcs alapján automatikusan átkódolhatóak a hatályos ÖVTJ kódra, 2025. január 31. napjáig az állami adó- és vámhatóság hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően. A fordítókulcs alapján automatikusan át nem fordítható és az egyéni vállalkozók nyilvántartásába 2024. december 31. napjáig bejegyzett tevékenységi kör változását az egyéni vállalkozónak az új, hatályos ÖVTJ kód alapján a 4. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell a nyilvántartást vezető szervhez bejelentenie legkésőbb 2025. július 1. napjáig. 2025. augusztus 31. napjával az állami adó- és vámhatóság valamennyi TEÁOR’08-as (vagy korábbi) egyéb tevékenységet – 2024. december 31-ei hatállyal – hivatalból lezárhatja, függetlenül attól, hogy az egyéni vállalkozó jelentett-e be TEÁOR’25 kód szerinti egyéb tevékenységet.”
47. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 16. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az e törvény hatálya alá tartozó földrészlet felett az állam mint örökös tulajdonjogot szerez, az MNV Zrt. a hagyatékátadó végzés (öröklési bizonyítvány) jogerőre emelkedését követő 30 napon belül egyoldalú nyilatkozatával átadja a földrészletet az NFK-nak. A számviteli nyilvántartásba vétel alapja – külön megállapodás, jegyzőkönyv felvétele nélkül – az egyoldalú nyilatkozat. Az NFK tulajdonosi joggyakorlói minősége ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez kizárólag az MNV Zrt. – település és helyrajzi szám megjelölést tartalmazó – e bekezdés szerinti egyoldalú nyilatkozata képezi a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot.”
48. § Az Nfatv. 34. § (6a) bekezdésében az „az NFK és az MNV Zrt. vagy az NFK és az MVH” szövegrész helyébe az „az NFK és az MNV Zrt.” szöveg lép.
49. § Hatályát veszti az Nfatv.
a) 3. § (3) bekezdésében a „, vagy – az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 42/A. § (1) bekezdése szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában – a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MVH)” szövegrész;
b) 8. § (1) bekezdés h) pontjában a „vagy – a Vtv. 42/A. § (1) bekezdése szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában – az MVH-val” szövegrész.
50. § A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 46. alcíme a következő 111/B. §-sal egészül ki:
„111/B. § Ha a civil szervezet létesítő okiratában valamely tevékenység a TEÁOR’08 szerinti megjelöléssel szerepel, a civil szervezet 2025. január 15. napját követően, a létesítő okiratának soron következő változásakor köteles a bíróságnak benyújtani a létesítő okirata olyan módosítását, amelyben a létesítő okiratban megjelölt tevékenységek a TEÁOR’08 és a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (e § alkalmazásában a továbbiakban: Rendelet) közötti, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott fordítókulcs alapján megfelelnek a Rendeletnek. Ha a létesítő okirat módosítása kizárólag a Rendeletnek való megfelelést szolgálja, a változásbejegyzési kérelem illeték megfizetése nélkül terjeszthető elő.”
51. § A Cnytv. a következő 46/A. alcímmel egészül ki:
„46/A. Az Európai Unió jogának való megfelelés
111/C. § Ez a törvény
a) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, valamint
c) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
52. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: NAK tv.) 2. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„i) TEÁOR: a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere, amely a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (a továbbiakban: TEÁOR’25) felel meg;”
53. § A NAK tv. a következő 61. és 62. §-sal egészül ki:
„61. § (1) A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i, 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti NACE Rev. 2. rendszer (a továbbiakban: TEÁOR’08) szerinti tevékenység alapján nyilvántartásba vett kamarai tag tagsági jogviszonya folyamatos a TEÁOR’08 kódról TEÁOR’25 kódra való átkódolást (a továbbiakban: átkódolás) követően is.
(2) A TEÁOR’08 szerinti tevékenységet folytató, természetes vagy nem természetes személy agrárkamarai tagsági jogviszonya e törvény alapján létrejön akkor is, ha a kamarai tagságot keletkeztető nyilvántartásba vételről, bírósági bejegyzésről, az agrárgazdasági tevékenység folytatásának kezdő napjáról vagy az 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti egyéb feltételről az agrárkamara 2025. január 1. napján vagy ezt követően szerez csak tudomást, illetve a bejegyzés, nyilvántartásba vétel 2025. január 1. napján vagy azt követően történik.
(3) Ha 2025. január 1. napján vagy azt követően valamely természetes vagy nem természetes személy esetében az e törvény alapján az agrárkamara részére adatszolgáltatásra kötelezett közigazgatási nyilvántartási feladatokat ellátó szervnek vagy a cégbíróságnak az érintett személyről vezetett nyilvántartásában az e törvény 2024. december 31-én hatályos állapota szerinti 1–3. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámú tevékenységek szerepelnek, azt e törvény alkalmazásában agrárgazdasági tevékenység folytatásának kell tekinteni 2024. december 31. napját követően is, és e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
62. § A 2. és 3. melléklet
a) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, és
b) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
54. § A NAK tv. 3. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
55. § A NAK tv.
a) 2. mellékletében foglalt táblázat A:1 mezőjében a „TEÁOR’08” szövegrész helyébe a „TEÁOR’25” szöveg,
b) 2. mellékletében foglalt táblázat B:4 mezőjében a „halgazdálkodás” szövegrész helyébe az „akvakultúra” szöveg,
c) 2. mellékletében foglalt táblázat B:11 mezőjében az „élőállat” szövegrész helyébe az „élő állat” szöveg,
d) 2. mellékletében foglalt táblázat B:13 mezőjében a „berendezés” szövegrész helyébe a „berendezés, tartozék” szöveg
lép.
56. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 2. § 37a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„37a. rögzített ajánlott levélküldemény: az a könyvelt levélküldemény, amelyhez a postai küldemény feladója az ajánlott szolgáltatáson túl egyéb többletszolgáltatást nem vesz igénybe;”
57. § (1) A Postatv. 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyetemes postai szolgáltató jogosult a sérelmére történő, továbbá a közfeladatot ellátó alkalmazottjai élete, személye, testi épsége, valamint a rájuk bízott értékek és vagyontárgyak elleni bűncselekmények, egyéb jogellenes cselekmények elkövetésének megelőzése, megszakítása, vagy a bűncselekmények vagy egyéb jogellenes cselekmények elkövetőjének, körülményeinek felderítése érdekében
a) sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó technikai eszközt vagy csapdát alkalmazni;
b) kockázatelemzés alapján a kézbesítési pontnak nem minősülő címhelyen való kézbesítéssel vagy szolgáltatás teljesítésével összefüggésben elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül működtetett emberi testre vagy ruházatra, ruházati kiegészítőre felszerelt testkamerát alkalmazva képfelvételt, hangfelvételt, vagy kép- és hangfelvételt készíteni.”
(2) A Postatv. 32. §-a a következő (6)–(14) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az egyetemes postai szolgáltató biztosítja a testkamera viselője általi rögzítés indításának és befejezésének technikai lehetőségét fenyegetettség, jogellenes cselekmény észlelése esetén.
(7) Az egyetemes postai szolgáltató a testkamera alkalmazásáról az annak látóterében megjelenő személyek számára jól látható módon figyelemfelhívó jelzést helyez el, továbbá a honlapján – a vakok és gyengénlátók tájékoztatására alkalmas módon, valamint a magyar nyelvet nem ismerők számára legalább angol nyelven – a személyes adatok kezeléséről tájékoztatást nyújt.
(8) Az egyetemes postai szolgáltató – jogszabály vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusának eltérő rendelkezése hiányában – a testkamerával készített felvételt a rögzítéstől számított 14. napon törli.
(9) Akinek jogát vagy jogos érdekét a testkamarával rögzített felvétel érinti, jogának vagy jogos érdekének igazolásával, aki a felvételen maga is szerepel (a továbbiakban: érintett), jogának vagy jogos érdekének igazolása nélkül is kérheti, hogy a felvételt az egyetemes postai szolgáltató a (8) bekezdésben meghatározottak szerint ne törölje. Ez a jog nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó, az Európai Unió jogi aktusa, illetve a nemzeti jog alapján az érintett által gyakorolható egyéb jogokat.
(10) Bíróság vagy hatóság erre irányuló, az adatkérésre irányadó jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő, a kért felvétel, felvételrész azonosítását lehetővé tevő, az átadás célját, és annak szükségességét alátámasztó megkeresése esetén az egyetemes postai szolgáltató a felvételt a megkereső részére – az általa megállapított határidőn belül – továbbítja.
(11) A (9) bekezdés szerint benyújtott kérelmet követően a felvétel mindaddig nem törölhető, amíg bírósági vagy hatósági megkeresés nem érkezik az egyetemes postai szolgáltatóhoz vagy az érintett által a (9) bekezdés szerint előterjesztett kérelemben esetlegesen megjelölt indok miatt annak további kezelésére szükség van, de legfeljebb a kérelem beérkezését követő hat hónapig.
(12) Amennyiben bíróság vagy hatóság erre irányuló megkeresése alapján a felvétel továbbítására kerül sor, az egyetemes postai szolgáltató a felvételt a bíróság vagy hatóság részére történő továbbítást követő 90. napon törli, kivéve, ha a (4) bekezdésben meghatározott célra irányuló belső vizsgálat lefolytatása miatt, vagy az érintett által a (9) bekezdés szerint előterjesztett kérelemben esetlegesen megjelölt indok miatt a felvétel további kezelése szükséges.
(13) Amennyiben nem kerül sor belső vizsgálat alapján bírósági vagy hatósági eljárás kezdeményezésére, a felvételt a vizsgálat lezárását követő 14. napon törölni kell.
(14) Ha bírósági vagy hatósági eljárás kezdeményezésére sor kerül, akkor az egyetemes postai szolgáltató a felvételt a bírósági vagy hatósági eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedéséről vagy véglegessé válásáról szóló bírósági, hatósági tájékoztatás kézhezvételét követő 14. napon törli.”
58. § A Postatv. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az utánküldés-szolgáltatás nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén fizetendő kártérítési átalány a szolgáltatás díjának kétszerese. Ha a díj időtartam-alapú, a kártérítési átalány alapját a legrövidebb fizethető időtartamra vonatkozó díj képezi azzal, hogy nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén a kártérítési átalányt az annak alapját képező időtartamon belül egy alkalommal kell megfizetni, függetlenül a nem vagy nem szerződésszerű teljesítésben érintett postai küldemények számától.”
59. § A Postatv. 78. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„d) a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz funkcionalitására, tervezésére, műszaki leírására, telepítésére és üzemeltetésére vonatkozó előírásokat, a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszközök hatósági nyilvántartását vezető szervezetet, valamint a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz üzembe helyezésével kapcsolatos hatósági nyilvántartásba vétel és a nyilvántartást vezető hatóság eljárásának;”
(részletes szabályait.)
60. § A Postatv.
a) 2. § 21a. pontjában a „telepítésére vonatkozóan megállapított feltételeknek és követelményeknek” szövegrész helyébe a „telepítésére és üzemeltetésére vonatkozóan megállapított előírásoknak” szöveg,
b) 48. § (2) bekezdésében a „szolgáltatásért fizetett díj kétszerese” szövegrész helyébe a „szolgáltatásért, vagy amennyiben a feladó azt többletszolgáltatásként veszi igénybe a többletszolgáltatásért fizetett külön díj kétszerese” szöveg
lép.
61. § Hatályát veszti a Postatv.
a) 17. § (3) bekezdése,
b) 61. § k) pontja,
c) 78. § (3) bekezdés a) pontja.
62. § Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 2. § (9) bekezdésében az „és a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagyonkezelésében” szövegrész.
63. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény az 53/C. §-át követően a következő 22/E. alcímmel egészül ki:
„22/E. A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján történő vagyonátruházás
(A Ptk. 6:310. §-ához)
53/E. § A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a bizalmi vagyonkezelőre történő vagyonátruházást – ideértve azt az esetet is, ha az átruházás vagyonkezelő alapítvány, illetve közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére történik – közokiratba, vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.”
64. § Hatályát veszti a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 15. § (2) bekezdés c) pontjában az „és a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság” szövegrész.
65. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 42. § (7) bekezdésében a „Maradványvagyon-hasznosító” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő” szöveg lép.
66. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Turizmus törvény) 9/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője, valamint a turisztikai attrakció üzemeltetője a tevékenysége bejelentését megelőzően elektronikus úton regisztrál a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba.”
67. § A Turizmus törvény 9/E. § (3) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
(A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a turisztikai attrakció üzemeltetője által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik)
„e) a helyi önkormányzat, valamint
f) a fővárosi, vármegyei kormányhivatal.”
68. § A Turizmus törvény II/A. Fejezete a következő 6/C. alcímmel egészül ki:
„6/C. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz kapcsolódó regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettségek ellenőrzése és alkalmazandó jogkövetkezmények
9/J. § A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő regisztrációs kötelezettség elmulasztása esetén nincs helye figyelmeztetés szankció alkalmazásának.
9/K. § (1) A turisztikai attrakció üzemeltetője által az e törvény szerinti Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő regisztrációs és adatszolgáltatási tevékenységekre vonatkozó jogszabályi előírások megtartását a Vhr. szerinti hatóságok ellenőrzik.
(2) A turisztikai attrakció üzemeltetője általi Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központtal összefüggő regisztrációs kötelezettség megsértése esetén az (1) bekezdés szerinti hatóságok közigazgatási bírság szankciót alkalmazhatnak.
(3) A turisztikai attrakció üzemeltetője általi Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központtal összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség megsértése esetén az (1) bekezdés szerinti hatóságok közigazgatási bírság szankciót alkalmaznak.”
69. § (1) A Turizmus törvény 10. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a)
„k) Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban adatszolgáltatásra kötelezett vendéglátó üzletek és a regisztrációra és adatszolgáltatásra kötelezett turisztikai attrakciók körét;”
(rendeletben határozza meg.)
(2) A Turizmus törvény 10. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a)
„l) turisztikai attrakció üzemeltetőjének a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központtal kapcsolatos regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettségei ellenőrzésére jogosult szervet, a kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;”
(rendeletben határozza meg.)
70. § A Turizmus törvény 12/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Azon vendéglátó üzlet esetében, amely a működését 2025. január 1. napja előtt kezdte meg, a vendéglátó üzlet üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő regisztrációt 2025. március 31. napjáig köteles befejezni.”
71. § A Turizmus törvény 12/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Azon turisztikai attrakció esetében, amely a működését 2025. január 1. napja előtt kezdte meg, a turisztikai attrakció üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő regisztrációt 2025. március 31. napjáig köteles befejezni.”
72. § A Turizmus törvény 9/H. § (1) bekezdés a) pontjában az „állampolgárságát valamint” szövegrész helyébe az „állampolgárságát, valamint” szöveg lép.
73. § Hatályát veszti a Turizmus törvény 9/E. § (3) bekezdés c) pontjában a „valamint” szövegrész.
74. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A 26. § az 1. § (1) bekezdés a) és b), valamint e) pontjában meghatározott szolgáltatóra és az MNB-re alkalmazandó, amennyiben ezen szolgáltató és az MNB Magyarország területén a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1113 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. cikk 9. pontja szerinti pénzátutalási vagy a 3. cikk 10. pontja szerinti kriptoeszköz-átruházási szolgáltatást nyújt.”
75. § (1) A Pmt. 3. §-a a következő 5a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„5a. befektetési alap: a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (továbbiakban: Kbftv.) 4. § (1) bekezdés 62. pontjában meghatározott kollektív befektetési forma;”
(2) A Pmt. 3. §-a következő 19b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„19b. kollektív befektetési értékpapír: a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 61. pontjában meghatározott kollektív befektetési értékpapír;”
(3) A Pmt. 3. § 23. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
levelező kapcsolat)
„b) kapcsolat kettő vagy több hasonló szolgáltatást nyújtó hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató között, ideértve különösen az értékpapírügyletek és a fizetési műveletek elszámolását, valamint a kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtását;”
(4) A Pmt. 3. § 28. pont j) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
pénzügyi szolgáltató:)
„j) a befektetési vállalkozás, ideértve a Magyar Államkincstárt a befektetési szolgáltatási tevékenysége és kiegészítő szolgáltatás nyújtása tekintetében,”
(5) A Pmt. 3. § 28. pont l) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
pénzügyi szolgáltató:)
„l) a befektetési alapkezelő – ideértve a kockázati tőkealap-kezelőt is – a kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatali és forgalmazási tevékenysége tekintetében, továbbá a Bszt.-ben meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenysége tekintetében,”
(6) A Pmt. 3. §-a a következő 30a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„30a. proliferáció finanszírozása: nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek, továbbá az előállításukhoz és célba juttatásukhoz szükséges eszközök és termékek – ideértve a kettős felhasználású termékeket is –, szolgáltatások, technológiák gyártására, beszerzésére, birtoklására, fejlesztésére, kivitelére, átrakodására, közvetítésére, szállítására, átadására, készletezésére felhasznált pénzeszközök vagy szolgáltatások nyújtása, függetlenül attól, hogy azt a proliferáció elkövetőjének, vagy e személyekre tekintettel más személynek nyújtják-e;”
(7) A Pmt. 3. § 38. pontja a következő g) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
tényleges tulajdonos:)
„g) zártkörű befektetési alap esetében
ga) az a természetes személy, aki egyedül vagy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozójával együttesen a befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja,
gb) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén, amely a befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja, e befektető a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
gc) az a természetes személy, aki az általa egyedül vagy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozójával együttesen birtokolt befektetési jegyek alapján jogosult a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata meghatározott feltételeinek módosításának jóváhagyására vagy az alapkezelés átruházásának jóváhagyására; továbbá ilyen jogosultsággal egyedül rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet befektető esetén e befektető a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, valamint
gd) az a természetes személy, aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a zártkörű befektetési alap felett”
(8) A Pmt. 3. § 41. pontja a következő c)–e) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
ügyfél:)
„c) a kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatala és forgalmazása esetében:
ca) olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely saját nevében, és nem más, mögöttes befektetők nevében, közvetlenül vásárol kollektív befektetési értékpapírt,
cb) olyan gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet, amely gazdasági tevékenységének részeként saját nevében közvetlenül kollektív befektetési értékpapírt vásárol, és a befektetés felett ellenőrzést gyakorol egy vagy több olyan harmadik fél javára, akik nem ellenőrzik a befektetést vagy a befektetési döntéseket,
d) fizetés-kezdeményezési szolgáltató esetében az a természetes személy vagy jogi személy, aki vagy amely fizetési számlával rendelkezik, és e számláról fizetési megbízást kezdeményez. Ha a fizetés-kezdeményezési szolgáltató nem a fizető féllel, hanem a kedvezményezettel áll üzleti kapcsolatban fizetés-kezdeményezési szolgáltatás nyújtása céljából, és a fizető fél az adott fizetés-kezdeményezési szolgáltatót veszi igénybe abból a célból, hogy egyetlen vagy egyszeri fizetési műveletet kezdeményezzen az adott kedvezményezett részére, akkor a fizetés-kezdeményezési szolgáltató ügyfele nem a fizető fél, hanem a kedvezményezett,
e) számlainformációs szolgáltatást nyújtó szolgáltató esetében az a természetes személy vagy jogi személy, aki vagy amely szerződést kötött a számlainformációs szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval és a fizetési számlával rendelkezik.”
(9) A Pmt. 3. § 42. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
ügyfél-átvilágítás:)
„a) a 6. §-ban meghatározott esetekben
aa) üzleti kapcsolat létesítésekor az ügyfél azonosítása, az ügyfél kockázati besorolása, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának ellenőrzése, az üzleti kapcsolat céljának és jellegének megismerése, folyamatos figyelemmel kísérése, valamint
ab) ügyleti megbízás esetében az ügyfél azonosítása, az ügyfél kockázati besorolása, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának ellenőrzése, az ügyleti megbízás tárgyának, összegének, és teljesítése körülményeinek rögzítése, valamint az ügyleti megbízásokat rendszeresen adó ügyfelek részére teljesített ügyleti megbízások folyamatos figyelemmel kísérése;”
76. § A Pmt. 5. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdés]
„g) m) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvény szerinti hivatal (a továbbiakban: Hivatal), kivéve az üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző ügyvédi irodát, amely vonatkozásában a területi ügyvédi kamara.”
77. § A Pmt. 3. alcíme a következő 6/B. §-sal egészül ki:
„6/B. § A pénzügyi szolgáltatók kizárólag olyan névre szóló bank- és fizetési számlákat, értékpapírszámlákat és ügyfélszámlákat, takarékbetétkönyveket és széfeket, virtuális fizetőeszköz-számlákat vezethetnek, amelyek esetében az ügyfél vagy az ügylet azonosítható. Amennyiben a pénzügyi szolgáltatóknál nem névre szóló bank- és fizetési számlák, takarékbetétkönyvek és széfek, vagy virtuális fizetőeszköz-számlák állnak fenn, azok tulajdonosaira és kedvezményezettjeire a 7. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell alkalmazni.”
78. § A Pmt. 7. § (3a) és (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3a) A (2) bekezdés a) pont ab) és ae) alpontjában meghatározott adat rögzítése mellőzhető, ha a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okirat azt nem tartalmazza.
(3b) A (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában meghatározott adat ellenőrzése mellőzhető, ha a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okirat azt nem tartalmazza. Az ellenőrzés mellőzése esetén a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt rögzíteni, hogy az adat rögzítésére az ellenőrzés mellőzésével került sor.”
79. § A Pmt. 9. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a Pmt. 9. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a szolgáltató köteles a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosát azonosítani és további, a felügyeleti szervek által útmutatóban meghatározott intézkedéseket megtenni annak érdekében, hogy a tényleges tulajdonos kilétéről és tényleges tulajdonosi minőségéről meggyőződhessen.
(1a) A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelek vonatkozásában a szolgáltató köteles feltárni az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerét is.
(1b) A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője – az ügyfél által vezetett pontos és naprakész nyilvántartás alapján – köteles a szolgáltatónak a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatokat megadni:
a) családi és utónevét,
b) születési családi és utónevét,
c) állampolgárságát,
d) születési helyét, idejét,
e) lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
f) a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét.
(1c) A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője az (1b) bekezdés szerinti adatszolgáltatásában köteles minden, a 3. § 38. pontjában foglaltaknak megfelelő természetes személyt feltüntetni tényleges tulajdonosként.”
80. § A Pmt. 9/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a Pmt. 9/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A szolgáltató köteles olyan kockázatkezelési rendszert kialakítani és fenntartani, amely alapján a szolgáltató képes annak folyamatos megállapítására, hogy az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e.
(1a) A természetes személy ügyfél a szolgáltató felhívására köteles a szolgáltató részére személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2)–(4) bekezdésének mely hivatkozása alapján minősül kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek.”
81. § A Pmt. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az 1. § (1) bekezdés e)–h), j)–k), m), p) és q) pontjában meghatározott szolgáltató – a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében – a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű, virtuális fizetőeszköz átváltás esetén a százezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor természetes személy ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, valamint a 14/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.”
82. § A Pmt. 6. alcíme a következő 18. és 19. §-sal egészül ki:
„18. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott szolgáltató a magyarországi lakcímmel rendelkező természetes személy ügyfél erre irányuló döntése esetén – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a 7–10. §-ban, a 12. § (3) bekezdésében és a 16. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségek végrehajtását az általa jogszabályi felhatalmazás alapján, ténylegesen üzemeltetett biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is köteles lehetővé tenni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltató az ügyfél erre irányuló döntése esetén is megtagadhatja az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek általa üzemeltetett biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján történő végrehajtását, amennyiben ilyen eszközt nem alkalmaz, vagy az ügyfél a 16. § (1) bekezdés a) vagy f) pontjának hatálya alá tartozik, vagy amennyiben az ügyfél vonatkozásában az e törvény végrehajtására kiadott, a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről rendelkező rendeletben meghatározott magasabb kockázatra vonatkozó ügyfélkockázati vagy földrajzi kockázati tényező merül fel.
19. § Ahol e törvény a személyazonosítást vagy a lakcím igazolását írja elő, ott az adatszolgáltatás és az adatok igazoló ellenőrzése a digitális állampolgárság szolgáltató által digitálisan kiállított hiteles igazolás alapján is elvégezhető.”
83. § (1) A Pmt. 24/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató külföldi székhelyű szolgáltatóval történő, pénzösszeg elszámolását, pénzösszeg elszámolására irányuló ügylet teljesítését, valamint a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadáson kívüli kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtását is magában foglaló levelező kapcsolat létesítését megelőzően köteles
a) a külföldi székhelyű szolgáltatóról a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen alkalmazott eszközrendszere felmérése és értékelése céljából feltáró elemzést készíteni;
b) a levelező kapcsolat vonatkozásában a saját és a külföldi székhelyű szolgáltató felelősségi körét rögzíteni;
c) meggyőződni arról, hogy a külföldi székhelyű szolgáltató elvégezte a levelezőszámlához közvetlen hozzáféréssel rendelkező ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint a levelezőszámlához történő közvetlen hozzáférést folyamatosan figyelemmel kíséri; és
d) meggyőződni arról, hogy a külföldi székhelyű szolgáltató kérésre közölni tudja a vonatkozó ügyfél-átvilágítási adatokat.”
(2) A Pmt. 24/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató köteles nyilvántartást vezetni az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglaltakról.”
84. § A Pmt. 9. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. A pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatok”
85. § (1) A Pmt. 26. § (1)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Rendelet 8., 12., 17. és 21. cikke által meghatározott, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni rendelkezéseknek való megfelelés monitoringjáért felelős illetékes hatóság a Felügyelet, az MNB vonatkozásában a pénzügyi információs egység.
(2) A Rendelet 24. cikke által meghatározott, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén illetékes tagállami hatóság a Felügyelet és a pénzügyi információs egység.
(3) A szolgáltató a Rendelet 24. cikke által meghatározott célból a feladatkörükben eljáró (2) bekezdés szerinti szervek megkeresésére köteles átadni részükre a Rendelet 4. cikke szerinti, a fizető félre és a kedvezményezettre, valamint a Rendelet 14. cikke szerinti kriptoeszköz-átruházást kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó adatokat.
(4) A szolgáltató a Rendelet 4. cikke szerinti, a fizető félre és a kedvezményezettre, valamint a Rendelet 14. cikke szerinti kriptoeszköz-átruházást kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó adatokat az 57. és az 58. §-ban meghatározottak szerint köteles megőrizni.
(5) A Rendelet 28. cikk (4) és (7) bekezdése, valamint a Rendelet 30–33. cikke által meghatározott illetékes hatóság a Felügyelet, az MNB vonatkozásában a pénzügyi információs egység.”
(2) A Pmt. 26. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A Rendelet 2. cikk (5) bekezdésében, 5. cikk (2) bekezdésében, 6. cikk (2) bekezdésében, továbbá 7. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben az átutalt pénzösszeg, továbbá a Rendelet 14. cikk (5) bekezdésében és 16. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetekben teljesített kriptoeszköz-átruházás euró értékének kiszámításakor a pénzátutalásra vagy kriptoeszköz-átruházásra vonatkozó megbízás átvételének napján az MNB által közzétett hivatalos árfolyamot, az MNB hivatalos árfolyamlapján nem szereplő pénznemek esetében az ezek euróra átszámított árfolyamairól szóló, a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján érvényes MNB közleményben foglalt árfolyamot kell alkalmazni.”
(3) A Pmt. 26. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A szolgáltató a Rendelet 4. cikke szerinti, fizető félre és kedvezményezettre vonatkozó adatok hiánytalan meglétének folyamatos biztosítására olyan monitoringrendszert köteles kialakítani és fenntartani, amely alapján intézkedéseket tud tenni a hiányos adattartalmú átutalások végrehajtásának megakadályozása érdekében.”
86. § (1) A Pmt. 27. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján – a szolgáltató jellegével és méretével arányos – a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával, valamint a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos kockázatok feltárása és a feltárt kockázathoz társított intézkedés meghatározása céljából belső kockázatértékelést készíteni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelés elkészítéséhez a szolgáltató köteles a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával, valamint a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos kockázatok megállapítása és értékelése céljából feltárni és értékelni az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellegével és összegével, az ügyféllel, termékkel, szolgáltatással, földrajzi területtel és alkalmazott eszközzel kapcsolatos kockázati tényezőket.”
(2) A Pmt. 27. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az (1) bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelés alapján a szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban – a szolgáltató jellegével és méretével arányos – a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával, valamint a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos kockázatok feltárása és a feltárt kockázatok kezeléséhez társított intézkedések meghatározása érdekében belső eljárásrendet meghatározni, valamint – ha a szolgáltató jellege és mérete indokolja – külső ellenőrzési funkciót működtetni a belső eljárásrend megfelelőségének ellenőrzése céljából.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelés elkészítéséhez, továbbá a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával, valamint a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos kockázatok csökkentése és kezelése érdekében a szolgáltató köteles figyelembe venni a nemzeti kockázatértékelés eredményét.”
(3) A Pmt. 27. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A belső kockázatértékelés elkészítésére kötelezett szolgáltató köteles a pénzmosási és a terrorizmusfinanszírozási, valamint a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos kockázatokat nyomon követni, a belső eljárásrendet szükség esetén felülvizsgálni és a szolgáltató kijelölt felelős vezetője jóváhagyását követően módosítani.”
87. § A Pmt. 42. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A pénzügyi információs egység a (2) bekezdésben meghatározott megkeresést a kijelölt személynek küldi meg, továbbá a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a kijelölt személy köteles megküldeni a pénzügyi információs egység részére.”
88. § A Pmt. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében tájékoztatást küldhet az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv vagy a cégbíróság hatáskörébe tartozó eljárás lefolytatásához. A felügyeletet ellátó szerv vagy a cégbíróság a tájékoztatás pénzügyi információs egység általi elküldésével jogosultságot szerez a tájékoztatásban szereplő adat, titok megismerésére.”
89. § A Pmt. 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Magyarországon telephellyel, de más tagállamban székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó és pénzforgalmi szolgáltató, valamint kriptoeszköz-szolgáltató köteles írásban kijelölni, és az 5. § szerinti felügyeletet ellátó szerv, valamint a pénzügyi információs egység részére írásban bejelenteni egy magyarországi központi kapcsolattartó pontot, amely biztosítja, hogy a szolgáltató Magyarországon működő, fióktelepnek nem minősülő telephelyei végrehajtják az e törvényben vagy a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tárgyú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusban meghatározott kötelezettségeket, továbbá elősegíti a 69. § alapján előírt felügyeleti intézkedések végrehajtását, azáltal, hogy kérésre dokumentumokat, adatokat és információkat bocsát a felügyeletet ellátó szerv rendelkezésére.”
90. § A Pmt. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgáltató a beazonosított kockázataival összhangban köteles gondoskodni arról, hogy az e törvény szerinti tevékenységének ellátásában részt vevő foglalkoztatottjai a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása, valamint a proliferáció finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását, valamint a proliferáció finanszírozását elősegítő, lehetővé tevő vagy megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyletet felismerjék, továbbá a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén e törvénynek megfelelően tudjanak eljárni.”
91. § (1) A Pmt. 73. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor terheli, ha az Üttv. 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti tevékenységet végez, vagy ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, illetve a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üttv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:]
„d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat, valamint bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban vagyonrendelő által a vagyonkezelő részére teljesített vagyonjuttatás,”
(2) A Pmt. 73. § (1a) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a kamarai jogtanácsost – az (1b) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor terheli, ha a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üttv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:]
„d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat, valamint bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban vagyonrendelő által a vagyonkezelő részére teljesített vagyonjuttatás.”
(3) A Pmt. 73. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a közjegyzőt – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor terheli, ha bizalmi őrzést végez, vagy a Kjtv.-ben meghatározott más polgári nemperes eljárást folytat le a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban:]
„d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat, valamint bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban vagyonrendelő által a vagyonkezelő részére teljesített vagyonjuttatás.”
92. § (1) A Pmt. 77. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit, valamint a vagyon forrására vonatkozó nyilatkozat kötelező tartalmi elemeit,
b) a nemzeti kockázatértékelés elkészítése és annak felülvizsgálata érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségeket.”
(2) Pmt. 77. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés f), h), j), k) és n)–r) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében]
„j) az ügyfél és a tényleges tulajdonos vonatkozásában a kiemelt közszereplői minőség megállapításával kapcsolatos kockázatkezelési rendszer kialakítására”
[vonatkozó részletszabályokat.]
(3) A Pmt. 77. § (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés a)–e) és m) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében]
„l) az ügyfél és a tényleges tulajdonos vonatkozásában kiemelt közszereplői minőség megállapításával kapcsolatos kockázatkezelési rendszer kialakítására”
[vonatkozó részletszabályokat.]
(4) A Pmt. 77. § (3a) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében]
„f) a kijelölt felelős vezető és a megfelelési vezető kijelölésére és helyettesítésére, valamint a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez a kijelölt felelős vezető döntését igénylő esetek meghatározására és e döntések meghozatalára,”
[vonatkozó részletszabályokat.]
(5) A Pmt. 77. § (3a) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében]
„i) az ügyfél és a tényleges tulajdonos vonatkozásában kiemelt közszereplői minőség megállapításával kapcsolatos kockázatkezelési rendszer kialakítására”
[vonatkozó részletszabályokat.]
93. § A Pmt. 80. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az e rendelkezés hatálybalépésekor működő – a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény szerint már nyilvántartásba vett –, belső szabályzattal még nem rendelkező befektetési alapkezelő a belső szabályzatát az e rendelkezés hatálybalépését követő 90 napon belül köteles kidolgozni. Az így kidolgozott szabályzat a 65. § (4) bekezdésének megfelelően kidolgozott szabályzatnak minősül.”
94. § A Pmt. 20. alcíme a következő 81/A. §-sal egészül ki:
„81/A. § Nem jelenti az adótitok, banktitok, értékpapírtitok, fizetési titok, pénztártitok, biztosítási titok, foglalkoztatói nyugdíjtitok és üzleti titok sérelmét, ha a pénzügyi információs egység az MNB számára ezen titokkörbe eső adatokat ad át a pénzügyi információs egységtől 2025. január 1-i hatállyal az MNB-hez átkerülő feladatok ellátása érdekében.”
95. § A Pmt. 82. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény)
„a) a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1113 európai parlamenti és tanácsi rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
96. § A Pmt.
1. 1. § (2) bekezdés b) pontjában a „szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, illetve segítő családtagja” szövegrész helyébe a „szolgáltató vezetője és foglalkoztatottja” szöveg,
2. 3. § 38. pont d) pont da) alpontjában a „meghatározták,” szövegrész helyébe a „meghatározták, vagy” szöveg,
3. 3. § 38. pont e) pont ee) alpontjában a „tényleges tulajdonosa, továbbá,” szövegrész helyébe a „tényleges tulajdonosa,” szöveg,
4. 3. § 41. pont b) alpontjában az „ajánlatot kér” szövegrész helyébe az „ajánlatot kér vagy tesz” szöveg,
5. 7. § (2) bekezdés a) pont af) alpontjában a „lakcímét” szövegrész helyébe a „lakóhelyét” szöveg,
6. 7. § (6) bekezdésében az „a rendelkezésre jogosult” szövegrész helyébe az „az ügyfél szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosultjának” szöveg,
7. 8. § (2) bekezdés e) pontjában a „lakcímét” szövegrész helyébe a „lakóhelyét” szöveg,
8. 9. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1b) bekezdésben” szöveg, a „4. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „4. § (2)–(4) bekezdés” szöveg,
9. 9. § (5) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az (1b) bekezdésében” szöveg,
10. 9. § (5) bekezdésében az „(1) és (2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1b) és (2) bekezdésben” szöveg,
11. 9. § (6) bekezdésében az „(1) és (2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1b) és (2) bekezdésben” szöveg,
12. 9. § (6) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1b) bekezdésben” szöveg,
13. 9. § (6a) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1b) bekezdésben” szöveg,
14. 9. § (9) bekezdésében az „(1) és (2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1b) és (2) bekezdésben” szöveg,
15. 9. § (10) bekezdés a) és b) pontjában az „(1) és (2) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1b) és (2) bekezdés” szöveg,
16. 9/A. § (2) és (4) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1a) bekezdésben” szöveg,
17. 9/A. § (3) bekezdésében az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1a) bekezdés” szöveg,
18. 9/A. § (5) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrészek helyébe az „(1a) bekezdésben” szöveg,
19. 28. § (2) és (5) bekezdésében a „pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási” szövegrész helyébe a „pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási, valamint a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos” szöveg,
20. 30. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 30. § (3) bekezdésében, 33. § (1) bekezdésében és a 63. § (3) bekezdésében a „szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja” szövegrész helyébe a „szolgáltató vezetője és foglalkoztatottja” szöveg,
21. 31. § (1) bekezdésében a „szolgáltató vezetőjétől, foglalkoztatottjától és segítő családtagjától” szövegrész helyébe a „szolgáltató vezetőjétől és foglalkoztatottjától” szöveg, a „szolgáltató vezetője, alkalmazottja vagy segítő családtagja” szövegrész helyébe a „szolgáltató vezetője és alkalmazottja” szöveg,
22. 43. § (1) és (2) bekezdésében a „központi államigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „központi és területi államigazgatási szerv, helyi önkormányzat” szöveg,
23. 56. § (1) bekezdésében a „közreműködő vezetője, segítő családtagja és foglalkoztatottja” szövegrész helyébe a „közreműködő vezetője és foglalkoztatottja” szöveg,
24. 63. § (1) bekezdésében a „pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását” szövegrész helyébe a „pénzmosást vagy a terrorizmusfinanszírozását, valamint a proliferáció finanszírozását” szöveg,
25. 65. § (11) bekezdésében a „kereskedelmével” szövegrész helyébe a „forgalmazásával vagy közvetítésével” szöveg,
26. 69. § (1) bekezdés f) pontjában a „szolgáltató vezetője vagy a jogsértésért felelős foglalkoztatottja, segítő családtagja” szövegrész helyébe a „szolgáltató vezetője vagy a jogsértésért felelős foglalkoztatottja” szöveg,
27. 69. § (1) bekezdés k) pontjában az „a)–e) pontjában” szövegrész helyébe az „a)–r) pontjában” szöveg,
28. 69. § (1) bekezdés l) pont nyitó szövegrészében a „szolgáltató jogsértésért felelős vezetőjét, foglalkoztatottját, segítő családtagját” szövegrész helyébe a „szolgáltató jogsértésért felelős vezetőjét és foglalkoztatottját” szöveg,
29. 69. § (1) bekezdés l) pont lb) alpontjában a „foglalkoztatott, segítő családtag esetében” szövegrész helyébe a „foglalkoztatott esetében” szöveg,
30. 69. § (6) bekezdésében a „szolgáltató foglalkoztatottja vagy segítő családtagja” szövegrész helyébe a „szolgáltató foglalkoztatottja” szöveg,
31. 72. § (1) bekezdésében a „szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja” szövegrész helyébe a „szolgáltató vezetője vagy foglalkoztatottja” szöveg, a „szolgáltató (vezetője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja)” szövegrész helyébe a „szolgáltató (vezetője vagy foglalkoztatottja)” szöveg,
lép.
97. § Hatályát veszti a Pmt.
a) 3. § 22a. pontja, és
b) 9. § (3) bekezdése.
98. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) a következő 274/T. §-sal egészül ki:
„274/T. § [A TEÁOR’25-tel összefüggő átmeneti rendelkezések]
(1) Az adószámos magánszemélyek és a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek által az állami adó- és vámhatósághoz 2024. december 31. napjáig bejelentett azon főtevékenységeket azonosító TEÁOR és ÖVTJ kódokat (tevékenységi köröket), amelyek a TEÁOR’08 és a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (e § alkalmazásában a továbbiakban: Rendelet) bevezetett, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott új TEÁOR’25 közötti fordítókulcs alapján automatikusan átkódolhatók a hatályos TEÁOR és ÖVTJ kódra, 2025. január 31. napjáig az állami adó- és vámhatóság hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően. Azon adószámos magánszemélynek és cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetnek, aki vagy amely az átvezetett főtevékenység kódot módosítani kívánja, a főtevékenységét azonosító TEÁOR-kódot az új TEÁOR’25-kód alapján kell az állami adó- és vámhatósághoz bejelentenie legkésőbb 2025. július 1. napjáig.
(2) Az adószámos magánszemélyek és a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek által az állami adó- és vámhatósághoz 2024. december 31. napjáig bejelentett azon egyéb tevékenységeket azonosító TEÁOR és ÖVTJ kódokat (tevékenységi köröket), amelyek a TEÁOR’08 és a Rendelettel bevezetett, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott új TEÁOR’25 közötti fordítókulcs alapján automatikusan átkódolhatók a hatályos TEÁOR és ÖVTJ kódra, 2025. január 31. napjáig az állami adó- és vámhatóság hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően. A fordítókulcs alapján automatikusan át nem fordítható és a nyilvántartásba 2024. december 31. napjáig bejegyzett tevékenységi kör változását adószámos magánszemélynek és a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezeteknek az új, hatályos TEÁOR és ÖVTJ kód alapján kell a nyilvántartást vezető szervhez bejelentenie legkésőbb 2025. július 1. napjáig.
(3) 2025. augusztus 31. napjával az állami adó- és vámhatóság valamennyi TEÁOR’08-as (vagy korábbi) egyéb tevékenységet – 2024. december 31-ei hatállyal – hivatalból lezárhatja, függetlenül attól, hogy a jogalany jelentett-e be TEÁOR”25 kód szerinti egyéb tevékenységet.”
99. § Az Art. 275. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Ez a törvény
a) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, és
b) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
100. § A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 22/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a korábbi, lebonyolítói feladatokat ellátó gazdasági társaság jogai, kötelezettségei, valamint az e törvényben, és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt lebonyolítói feladatai a megszűnésének időpontjától a Kormány által, az (1) bekezdés szerint kijelölt lebonyolító szervezetre szállnak. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül a jogviszonyok módosításának.”
101. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény
(a továbbiakban: Tbj. tv.) 106. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ez a törvény
a) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, és
b) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
102. § A Tbj. tv. 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
103. § Az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló Jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2020. évi LVI. törvény
a) 5. § (1), (4), (6), (8), (14) és (15) bekezdésében az „az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért” szövegrész helyébe az „a településfejlesztésért és településrendezésért” szöveg,
b) 5. § (7) bekezdésében az „az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért” szövegrészek helyébe az „a településfejlesztésért és településrendezésért” szöveg
lép.
104. § Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével összefüggésben, az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat sikeres megrendezéséhez és megszervezéséhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2020. évi CXLIV. törvény 2. § (4) bekezdésében a „223, 224, 225, 226, 227, 228, 230, 231, 233, 234, 290, 291, 292, 293, 294, 295, 296, 297” szövegrész helyébe a „211, 219/A/1, 219/A/2, 223, 225, 226, 227, 228, 230, 231, 233, 234, 242, 290, 291, 292, 293, 294, 295, 296, 297, 700” szöveg lép.
105. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Sztfh. tv.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hatóság feladatai ellátása során együttműködik az állami vagyon felügyeletéért, az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős és a koncessziós tevékenység tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszterrel, az igazságügyért felelős miniszterrel, az állami adó- és vámhatósággal, a rendvédelmi szervekkel, a fogyasztóvédelmi hatóságként és a mérésügyi hatóságként kijelölt szervezettel, valamint a 3. § (1) és (8) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek ellenőrzését ellátó más hatósággal, ezen jogszabályok alapján létrehozott köztestülettel, továbbá az AMLA-val. A Hatóság az együttműködés érdekében együttműködési megállapodást köthet.”
106. § Az Sztfh. tv. 13. § m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hatóság elnöke)
„m) megállapítja a Pmt. 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatók (a továbbiakban: szolgáltatók) számára kiadandó, az Európai Unió és a Pvkit. szerinti szűrőrendszer kidolgozására és működtetésének minimumkövetelményeire vonatkozó részletszabályokat, a szolgáltatók tekintetében a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszerére, a belső ellenőrző és információs rendszer működtetésére, az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreire és azok felügyeleti jóváhagyásának szabályaira, az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményeire, auditálásának módjára, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtására, a megerősített eljárás esetköreire és feltételrendszerére, a kijelölt felelős vezető és a megfelelési vezető kijelölésére és helyettesítésére, valamint a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez a kijelölt felelős vezető döntését igénylő esetek meghatározására és e döntések meghozatalára, a képzési programra, az ügylet felfüggesztésére, az ügyfél és a tényleges tulajdonos vonatkozásában kiemelt közszereplői minőség megállapításával kapcsolatos kockázatkezelési rendszer kialakítására vonatkozó részletszabályokat,”
107. § Az Sztfh. tv. 16. alcíme a következő 36/C. §-sal egészül ki:
„36/C. § A 3. § (3) bekezdése és a 4. § (1) bekezdése a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1620 Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
108. § Az Sztfh. tv. 3. § (3) bekezdésében a „megakadályozásáról szóló törvény” szövegrész helyébe a „megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.)” szöveg, a „végrehajtásáról szóló törvény” szövegrész helyébe a „végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Pvkit.)” szöveg, az „érintően.” szövegrész helyébe az „érintően. A Hatóság ellátja a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1620 Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet szerinti Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság (a továbbiakban: AMLA) hatáskörében való közreműködésből eredő, a Hatóságra háruló feladatokat.” szöveg lép.
109. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad.) 1. § (1) bekezdése a következő 30. ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya a Magyarország területén nyilvántartásba vett alábbi szervezetekre terjed ki:)
„30. zártkörű befektetési alap.”
110. § Az Afad. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az Afad. 9. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 8. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott adatigénylés esetén a harmadik személy köteles feltüntetni a miniszter által kiadott előzetes engedély számát.
(5) A miniszter a kiadott előzetes engedélyt a kérelem jóváhagyását követő 5 munkanapon belül a nyilvántartó szerv által meghatározott módon megküldi a nyilvántartó szervnek.
(6) Az előzetes engedély egyszeri alkalommal biztosítja az abban meghatározott adatszolgáltatók tényleges tulajdonosi adatainak a megismerését, abban az esetben is, ha az adatigénylés nem az előzetes engedélyben megjelölt minden adatszolgáltató tényleges tulajdonosainak megismerésére vonatkozik.
(7) A nyilvántartó szerv a 8. § (6) és (7) bekezdése szerinti egyedi adatszolgáltatást az előzetes engedélyt alapul véve teljesíti.”
111. § Az Afad. 15. alcíme a következő 26/B. §-sal egészül ki:
„26/B. § Azon zártkörű befektetési alapok vonatkozásában, amelyek felügyeleti nyilvántartásba történő bejegyzése az egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LVI. törvénnyel megállapított 1. § (1) bekezdés 30. pontja hatálybalépésének napjáig megtörtént, a 7. § szerinti adattovábbítást először a 2026. július hónapra vonatkozó adatszolgáltatás keretében kell elvégezni.”
112. § Az Afad.
1. 4. § (1) bekezdés g) pont gf) alpontjában a „d)–f) pontjai” szövegrész helyébe a „d)–g) pontja” szöveg,
2. 8. § (2a) bekezdésében az „irányító hatósági vagy közreműködő szervezeti” szövegrész helyébe az „irányító hatósági, közreműködő szervezeti vagy audit hatósági” szöveg
lép.
113. § Az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény
a) 1. § (2) bekezdésében az „az MVH-hoz” szövegrész helyébe az „a tulajdonosi joggyakorlóhoz” szöveg,
b) 1. § (8) bekezdésében az „az MVH-nak” szövegrész helyébe az „a tulajdonosi joggyakorlónak” szöveg
lép.
114. § Hatályát veszti az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény 1. § (1) bekezdésében az „és a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH) vagyonkezelésében” szövegrész.
115. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Veszélyhelyzeti tv.) 77. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha 2025. december 31-ig legalább a 76. § (2) bekezdése szerinti feltétel teljesült, a leválasztás e törvény 2025. december 31-én hatályos rendelkezései alapján 2025. december 31-ét követően is lefolytatható.”
116. § A Veszélyhelyzeti tv. 21. alcíme a következő 77/B. §-sal egészül ki:
„77/B. § E törvénynek az egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LVI. törvénnyel módosított 74. § (3) bekezdését az e rendelkezés hatálybalépése napját követően kezdeményezett felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.”
117. § A Veszélyhelyzeti tv.
a) 74. § (1) bekezdésében és 78. §-ában a „2024.” szövegrész helyébe a „2025.” szöveg,
b) 74. § (3) bekezdésében az „a 400 000 Ft-ot” szövegrész helyébe az „az 1 000 000 Ft-ot” szöveg
lép.
118. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 4/E. §-ában az „átruházása tekintetében” szövegrész helyébe az „átruházásával összefüggésben” szöveg lép.
119. § Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: 2021. évi CXXXIII. törvény) 5. alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartás szerint Gyöngyös belterület 2140 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben a 3200 Gyöngyös, Zrínyi Miklós utca 3. szám alatt található ingatlan (e § alkalmazásában a továbbiakban: Ingatlan) ingyenesen – köznevelési, oktatási és hitéleti feladatok elősegítése céljából – az Egri Főegyházmegye tulajdonába kerül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az átvevő egyházi jogi személy az Ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti elő és köti meg. A szerződésben az Ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.
(4) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.”
120. § Nem lép hatályba a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2023. évi CXI. törvény 10. §-a.
121. § Nem lép hatályba az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi IX. törvény 20. §-a.
122. § Nem lép hatályba az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi IX. törvény 21. §-a.
123. § Nem lép hatályba az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi IX. törvény 31. §-a.
124. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. alcím, a 9–11. alcím, a 21. §, a 28. §, a 30–32. §, a 40. §, a 41. § a) és b) pontja, a 20. alcím, a 70–72. §, a 30. alcím, a 31. alcím, a 35–37. alcím és az 1. melléklet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(3) A 2–4. alcím, 6–8. alcím, a 18–20. §, a 22. §, a 24. §, a 25. § c) pontja, a 26 és 27. §, a 29. §, a 33–39. §, a 41. § c–f) pontja, a 42. §, a 15–17. alcím, a 19. alcím, a 21. alcím, a 23. alcím, a 24. alcím, a 66–68. §, a 69. § (2) bekezdése, a 73. §, a 74. §, a 75. § (1)–(3) bekezdése, (5) bekezdése, valamint (7)–(9) bekezdése, a 76–85. §, a 87. §, a 91–95. §, a 96. § 1–18. pontja, 20–23. pontja és 25–31. pontja, a 97. §, a 27–29. alcím, a 32–34. alcím, a 38. alcím, a 39. alcím, valamint a 2. melléklet és a 3. melléklet 2025. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 18. alcím és a 22. alcím 2025. január 16-án lép hatályba.
(5) A 23. §, a 25. § a) és b) pontja, és a 88. § a kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
(6) A 75. § (4) és (6) bekezdése, a 86. §, a 89. és a 90. §, valamint a 96. § 19. és 24. pontja 2025. július 1-jén lép hatályba.
125. § (1) A 32. § és a 121. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 15. alcím és a 49. § a) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) A 21. alcím az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4) A 105. §, a 106. § és 108. § az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
(5) A 36. alcím az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
126. § A 16. § az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről („Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv”) szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
127. § (1) A 20. § a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) A 20. §-nak a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.
128. § (1) A 109. § a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (5. pénzmosás elleni irányelv) való megfelelést szolgálja.
(2) A
a) 74. §, 83. és 85. § a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1113 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) 105. és 108. § a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1620 Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
129. § A 3. §, 4. §, 11. §, 12. §, 22. §, 24. §, 25. § c) pontja, 16. alcím, 18. alcím, 19. alcím, 27. alcím és 29. alcím
a) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, és
b) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet
c) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről 18 szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény Mellékletének I. pont B) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„B) Szolgáltatások
| A | B | C | ||
| 1 | Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR kód) | Megnevezés | A hatósági ár megállapítója | |
| 2 | 46.18.11 (ebből: a gyógyszer ügynöki nagykereskedelme), 46.46.11 (ebből: gyógyszer nagykereskedelem), 47.00.74 | Humán célú, a járóbeteg-ellátás keretében társadalombiztosítási támogatással forgalmazható gyógyszerek kereskedelmi árrése | egészségügyért felelős miniszter | |
| 3 | az 56.10 kódból | a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 4. mellékletében meghatározott vendéglátóhely üzlettípusokban felszámított felszolgálási díj | vendéglátásért felelős miniszter | |
| ” | ||||
„3. melléklet a 2012. évi CXXVI. törvényhez
Az agrárkamara tagjai a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozás rendszerének (TEÁOR) jegyzéke alapján
| A | B | ||
| TEÁOR’25 kód | Megnevezés | ||
| 1 | 38.21 | Hulladékanyag-hasznosítás szakágazatból: a komposzt előállítása | |
| 2 | 38.23 | Egyéb hulladékhasznosítás szakágazatból: a szennyvíziszap előkészítése mezőgazdasági vagy ökológiai javulást eredményező talajművelési célú hasznosításához | |
| 3 | 46.85 | Vegyi áru nagykereskedelme szakágazatból: műtrágya és agrokémiai termékek nagykereskedelme | |
| ” | |||
1. A Tbj. tv. 3. melléklet 1. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 90. § szerint a munkáltató a következő adatokat szolgáltatja:)
„c) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten és az (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendeleten alapuló TEÁOR-szám (egyéni vállalkozó esetén a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód), amelynek megfelelő tevékenységre a kiküldött munkavállalót a kiküldetés ideje alatt foglalkoztatja.”
2. A Tbj. tv. 3. melléklet 4. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 92. § (1) bekezdése szerint az önálló vállalkozó a következő adatokat szolgáltatja:]
„b) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten és az (EU) 2020/1197, az (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendeleten alapuló TEÁOR-számokból képzett, a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód, amelynek megfelelő tevékenységet a másik államban folytat.”
3. A Tbj. tv 3. melléklet 5. pont 5.1. alpont c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 93. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló, az önálló vállalkozó az alábbi adatokat szolgáltatja:]
„c) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten és az (EU) 2020/1197, az (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendeleten alapuló TEÁOR-szám vagy a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód, amelynek megfelelő tevékenységet végez a munkavállaló a külföldi munkáltató részére, illetve amelynek megfelelő tevékenységet végez az önálló vállalkozó a másik államban.”
