Az Országgyűlés abból a célból, hogy a fiatal pályakezdő munkavállalók élet- és pályakezdését segítse, az általuk igénybe vehető állami kezességgel biztosított, kamattámogatott kölcsönről a következő törvényt alkotja:
1. § (1) Az állam – a (2) és (3) bekezdésben, valamint kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett – készfizető kezesként felel a hitelintézettel megkötött kölcsönszerződés alapján folyósított, kormányrendeletben meghatározott kamattámogatással nyújtott munkáshitelért.
(2) Az állami kezességvállalás mértéke a munkáshitel tőkeösszegének és az erre felszámított ügyleti kamatnak a 100%-a.
(3) A munkáshitel biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelintézet további biztosíték előírására nem köteles.
2. § A hitelintézet a munkáshitellel kapcsolatos feladatai ellátása – így különösen az 1. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott feltételek ellenőrzése – céljából az igénylő, illetve támogatott személy következő adatait
a) természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét,
b) állampolgárságát, huzamos tartózkodási jogosultságát, menekült vagy az oltalmazott jogállását, a menekültügyi hatóságnál a menekültként, oltalmazottként történő elismerésre irányuló kérelem benyújtásának, vagy a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodása elrendelésének tényét, külföldi állampolgár esetén a családi állapot megjelölését,
c) lakcím (lakóhely, tartózkodási hely) adatait,
d) társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultságának adatait,
e) büntetlen előéletére vonatkozó adatát,
f) állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozásra vonatkozó adatát, nyilatkozatát,
g) a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 11. § (1) bekezdése szerinti, a Központi Hitelinformációs Rendszerben nyilvántartott tartozásra vonatkozó adatát,
h) foglalkozására, munkaviszonyára vonatkozó adatokat, valamint,
i) munkaidőre vonatkozó adatokat
a kölcsönszerződés lejáratának vagy a támogatás visszafizetésének napját követő naptári év utolsó napjáig kezeli.
3. § (1) A hitelintézet a kölcsönkérelem benyújtását, valamint az elbíráláshoz szükséges – a Kormány rendeletében meghatározott – nyilatkozatok és okiratok bemutatását követően az igénylő (3) bekezdés szerinti adatait haladéktalanul megküldi a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére.
(2) A Kincstár az (1) bekezdés szerint részére megküldött adatok alapján a (3) bekezdés szerinti adattartalommal a kölcsönkérelmet benyújtó igénylőkről nyilvántartást vezet.
(3) A Kincstár a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzíti:
a) a kölcsönszerződés megkötésének, módosításának vagy megszűnésének adatait,
b) az új támogatott személyek
ba) természetes személyazonosító adatait,
bb) lakcímadatait.
(4) A hitelintézet és a Kincstár a (3) bekezdés szerinti adatokat a kölcsönszerződés lejáratának vagy a támogatás visszafizetésének napját követő naptári év utolsó napjáig kezeli.
4. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a munkáshitel igénybevételének feltételeit, nyújtásának részletes szabályait.
5. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–12. §, a 15–24. § és a 26. § 2025. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 13–14. § e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
6. § E törvény
a) 7. alcíme az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,
b) 8. alcíme az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,
c) 10. alcíme az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
7. § E törvény 17. §-a a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikk (1) bekezdés b) pontjának való megfelelést szolgálja.
8. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 57/A. §-ában a „második hónap végéig” szövegrész helyébe a „negyedik hónap végéig” szöveg lép.
9. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) és a (3) bekezdésben meghatározott személyek a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében elkészített dokumentumokat naprakész állapotban átadják a munkáltatónak. A munkáltató a székhelyén, illetve telephelyén eredetiben, illetve elektronikus úton tárolja a dokumentumokat, valamint biztosítja, hogy azok tartalma az érintettek – különösen a munkavállalók és képviselőik – számára megismerhető legyen.”
10. § Az Mvt. 82. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírság megfizetésére nyitva álló határidőben előterjesztett kérelemre engedélyezheti a munkavédelmi bírság részletekben történő megfizetését.
(8) Részletfizetés engedélyezése esetén bármely részlet megfizetésének elmulasztásakor az egész munkavédelmi bírság, vagy az abból még fennmaradó összeg egésze azonnal esedékessé válik.”
11. § (1) Az Mvt. 87. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a sérült munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek az a baleset
a) amely a munkavállalót a lakásáról vagy szállásáról a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására vagy szállására menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt;
b) amely a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szerint tanulóbalesetnek minősül.”
(2) Az Mvt. 87. §-a a következő 3/A. és 3/B. ponttal egészül ki:
„3/A. Bányászati munkabaleset: az a munkabaleset, amely a bányafelügyelet hatósági felügyelete alá tartozó tevékenységek végzése során bármely munkáltatónál következett be.
3/B. Súlyos munkabaleset vagy bányászati munkabaleset: az a munkabaleset vagy bányászati munkabaleset, amely
a) a sérült halálát – beleértve azt a munkabalesetet is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben vesztette életét –, magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;
b) valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;
c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;
d) hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, továbbá ennél súlyosabb csonkulást okozott, vagy
e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.”
(3) Az Mvt. 87. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni:
a) a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót,
b) a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót,
c) a duális képzőhelyet,
d) a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések tekintetében a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző önfoglalkoztatót, gazdasági társaságok tagjait, illetve vezető tisztségviselőit személyes közreműködéssel történő munkavégzés esetén,
e) társadalmi munka esetén a társadalmi munka szervezőjét, valamint
f) magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén azt a személyt vagy szervezetet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában azt, akinek a területén a munkavégzés folyik.”
12. § Az Mvt.
a) 18. § (3) bekezdésében a „nyilatkozattal, illetve” szövegrész helyébe a „nyilatkozattal, vagy EU-megfelelőségi nyilatkozattal, illetve” szöveg, a „tanúsító” szövegrész helyébe az „igazoló” szöveg,
b) 18. § (4) bekezdésében a „forgalomba hozni és használatba venni” szövegrész helyébe a „használatba venni” szöveg,
c) 21. § (8) bekezdésében a „rendelkező személy,” szövegrész helyébe a „rendelkező személy, vagy szakirányú munkabiztonsági szakértő,” szöveg,
d) 23. § (1) bekezdésében a „munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység)” szövegrész helyébe a „munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy, vagy szakirányú munkabiztonsági szakértő,” szöveg,
e) 40. § (2) bekezdésében az „az érintett munkavállalókat” szövegrész helyébe az „az érintett munkáltatókat, munkavállalókat” szöveg
lép.
13. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 48. § (7) bekezdésében a „második hónap végéig” szövegrész helyébe a „negyedik hónap végéig” szöveg lép.
14. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 55. § (3a) bekezdésében a „második hónap végéig” szövegrész helyébe a „negyedik hónap végéig” szöveg lép.
15. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 79. § (3a) bekezdésében a „második hónap végéig” szövegrész helyébe a „negyedik hónap végéig” szöveg lép.
16. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 55. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az 55. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól)
„m) az országgyűlési képviselők választásán, az Európai Parlament tagjainak választásán, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, valamint a helyi vagy országos népszavazáson való részvétel céljából legfeljebb két óra időtartamra, amennyiben e napra beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartama meghaladja a nyolc órát, vagy
n) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott időre.”
17. § Az Mt. 99. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 99. § a következő (3a)–(3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 92. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló esetén – a felek írásbeli megállapodása alapján – a munkavállaló beosztás szerinti
a) napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra,
b) heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra
lehet.
(3a) A megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára, vagy a hat hónapnál hosszabb tartamú munkaidőkeret esetén – hat hónap elteltét követően – a naptári hónap utolsó napjára, tizenöt napos felmondási idővel felmondhatja.
(3b) A felek a munkaidőkeret megszűnésekor a 95. § (4) bekezdés a) pontjának megfelelően elszámolnak, ha a munkavállaló a megállapodást a munkaidőkeret lejártát megelőzően mondja fel.
(3c) A munkavállalót nem érheti hátrány, ha nem járul hozzá a megállapodás megkötéséhez, vagy a megállapodást felmondja.”
18. § Az Mt. 135. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Kollektív szerződés a 99. § (3a) bekezdésben foglaltnál hosszabb, legfeljebb harmincnapos felmondási időt is megállapíthat.”
19. § Az Mt. 205. § (2a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A felmondási időre, valamint a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál – az (1) bekezdéstől eltérően – a korábbi munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni, ha]
„a) a jogviszony megszüntetésére közös megegyezéssel került sor, és a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kizárólag olyan munkabérben vagy egyéb juttatásban részesült, amely jogszabály alapján megilleti,”
20. § Az Mt.
a) 115. § (2) bekezdés f) pontjában a „az 55. § (1) bekezdés a)–m) pontjában” szövegrész helyébe a „az 55. § (1) bekezdés a)–n) pontjában” szöveg,
b) 118. § (4) bekezdésében a „második hónap végéig” szövegrész helyébe a „negyedik hónap végéig” szöveg,
c) 135. § (7) bekezdésében a „megelőzően legfeljebb negyvennyolc” szövegrész helyébe a „megelőzően legkésőbb negyvennyolc” szöveg,
d) 143. § (5) bekezdésében a „a (4) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „száz százalék” szöveg,
e) 146. § (1) bekezdés b) pontjában a „c)–g) és j) pontjában” szövegrész helyébe a „c)–g), j) és m) pontjában” szöveg
lép.
21. § Hatályát veszti az Mt. 210. § (1) bekezdés a) pontja.
22. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól mentesül:
a) a szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörös település helyi választási bizottságának tagja a szavazás napján és az azt követő napon,
b) a 292. § (1) bekezdése szerinti szavazatszámláló bizottság tagja a szavazás napján és az azt követő napon, továbbá a szavazatszámlálás napján, valamint
c) a szavazatszámlálást végző választási bizottság tagja a szavazatszámlálás napján
és erre az időre távolléti díj illeti meg, amelyet a munkáltató fizet.”
23. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 55. §-ában a „második hónap végéig” szövegrész helyébe a „negyedik hónap végéig” szöveg lép.
24. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 122. § (1) bekezdésében a „második hónap végéig” szövegrész helyébe a „negyedik hónap végéig” szöveg lép.
25. § Az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény 105. § (7) bekezdésében a „2025. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2027. január 1-jén” szöveg lép.
26. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 91. § (5) bekezdés a) pontjában a „második hónap végéig” szövegrész helyébe a „negyedik hónap végéig” szöveg lép.
