A Kormány
az Alaptörvény 45. cikk (6) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
az 1. alcím és a 21. § tekintetében az Alaptörvény 45. cikk (6) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 111. § e) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. és 4. alcím tekintetében a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 111. § e) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 22. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 23. § tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 24. § tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 1. pont d) és f) alpontjában, valamint a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 111. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet alkalmazásában
1. állományilletékes parancsnok: a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium vonatkozásában a miniszter, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és a Magyar Honvédség hadrendje szerinti szervezet tekintetében e szervezet parancsnoka, vezetője,
2. honvéd: a hivatásos és szerződéses állomány tagja, valamint a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos,
3. honvédelmi szervezet: a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 3. § 14. pontja szerinti honvédelmi szervezet,
4. kiegészítő támogatás: a kiegészítő hozzátartozói támogatás és az árvák kiegészítő támogatása,
5. központi pénzügyi szervezet: a miniszter által vezetett minisztérium központi pénzügyi és számviteli, ingatlanfenntartási és üzemeltetési, logisztikai, valamint központosított igazgatási feladatokat ellátó szervezete.
2. § Az e rendelet honvédelmi szervezetre vonatkozó szabályait kell alkalmazni a miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédelmi szervezetnek nem minősülő szakképző intézményre.
3. § A kiegészítő rokkantsági támogatásra, a baleseti járadékra és a kiegészítő támogatásra való jogosultságról a központi pénzügyi szervezet dönt.
4. § (1) Kiegészítő rokkantsági támogatásra jogosult az a megváltozott munkaképességű honvéd, akinek egészségi állapota a 30%-ot nem éri el, feltéve, hogy
a) a katonai szolgálatra alkalmatlanná vált,
b) legalább 1. év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik, *
c) az egészségi állapotának kialakulása túlnyomórészt szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy szolgálati eredetű megbetegedés következménye, és
d) részére rokkantsági ellátás került megállapításra.
(2) A kiegészítő rokkantsági támogatás megállapítása során az (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgálati időnek a hivatásos és szerződéses, valamint a ténylegesen teljesített önkéntes tartalékos jogviszonyban eltöltött, beszámítás és kedvezményes szorzók nélkül számított szolgálati idő minősül.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás mértéke a rokkantsági ellátás alapjául szolgáló havi átlagjövedelem 10%-ának megfelelő összeg.
5. § (1) A honvédelmi szervezet – ha a kiegészítő rokkantsági támogatásra való jogosultság fennáll – tájékoztatja a központi pénzügyi szervezetet a katonai szolgálati viszony megszűnéséről, illetve a nyugállományba helyezett volt katona elhalálozásról a megszűnést vagy a tudomásszerzést követő 15 napon belül.
(2) A központi pénzügyi szervezet a kiegészítő rokkantsági támogatást a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) alapján megállapított rokkantsági ellátásra való jogosultság időtartamára állapítja meg.
(3) A központi pénzügyi szervezet a kiegészítő rokkantsági támogatás megállapítására vonatkozó határozatot a nyugdíjfolyósító szervvel is közli.
(4) A kiegészítő rokkantsági támogatást a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.
(5) Nem kell határozatot hozni, ha a rokkantsági ellátás évenkénti rendszeres emelésének következtében – ideértve a kiegészítő nyugdíjemelést és az egyösszegű kifizetést is – módosul a kiegészítő rokkantsági támogatás összege.
6. § (1) A kiegészítő rokkantsági támogatásban részesülő köteles a központi pénzügyi szervezethez bejelenteni a kiegészítő támogatás folyósítását érintő változásokat, azok bekövetkeztétől számított 15 napon belül.
(2) Az 5. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a nyugdíjfolyósító szerv a megállapított rokkantsági ellátás folyósításának megszüntetése esetén a központi pénzügyi szervezet egyidejű értesítése mellett intézkedik a kiegészítő rokkantsági támogatás folyósításának megszüntetéséről is.
7. § (1) A kiegészítő rokkantsági támogatást a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.
(2) A kiegészítő rokkantsági támogatás és az azzal kapcsolatos végrehajtási költségek forrását a központi költségvetés biztosítja.
8. § A kiegészítő rokkantsági támogatás jogalap nélküli felvétele esetén az Mmtv. visszafizetési és megtérítési kötelezettségre vonatkozó szabályai alapján kell eljárni. A jogalap nélkül felvett rokkantsági támogatásból eredő követelést a támogatást megállapító szerv az Mmtv. szabályai alapján érvényesíti.
9. § A honvéd a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerinti baleseti járadékra szolgálati kötelmekkel összefüggő baleseti sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége következtében jogosult.
10. § (1) A honvéd a munkavédelemről szóló törvény szerint bejelentett balesetének, betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának szolgálati kötelmekkel való összefüggését a katonai munkavédelmi hatóság hivatalból vizsgálja.
(2) A katonai munkavédelmi hatóság a baleset vagy a betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről minősítési határozatban dönt.
11. § A baleseti járadékra való jogosultság megállapítására vonatkozó eljárásban az ügyfél nyilatkozata nem pótolhatja a hiányzó adatokat.
12. § (1) A központi pénzügyi szervezet hivatalból dönt
a) a megállapított baleseti járadék összegének az egészségkárosodás fokozatában beálló változásnak megfelelő felemeléséről, csökkentéséről, változatlan továbbfolyósításáról, az ellátás egészségkárosodás megszűnése vagy a kötelező orvosi vizsgálaton való meg nem jelenés miatti megszüntetéséről, és
b) a megállapítási eljárás során az érintett által tanúsított felróható magatartás következtében az érintett által jogalap nélkül felvett baleseti járadék visszafizetéséről.
(2) A központi pénzügyi szervezet hivatalból beszerzi a baleseti járadék továbbfolyósításához szükséges rehabilitációs hatóság szakvéleményét.
13. § (1) A központi pénzügyi szervezet kérelemre dönt
a) a baleseti járadék megállapításáról, az állapotromlással, az állapotjavulással kapcsolatos igények elbírálásáról, és
b) a feltételek hiányában vagy a kötelezően előírt felülvizsgálaton való meg nem jelenés miatt megszüntetett baleseti járadék ismételt megállapítására irányuló igényről.
(2) A honvéd a baleseti járadékra való jogosultság megállapítására vonatkozó kérelmét az állományilletékes parancsnoknak nyújtja be, aki azt öt munkanapon belül felterjeszti a központi pénzügyi szervezethez a 9. § (2) bekezdése szerinti határozat, a baleseti jegyzőkönyv és a rehabilitációs hatóság szakvéleményének csatolásával.
14. § A 12. és 13. §-t azon személyek esetében is alkalmazni kell, akiknek szolgálati viszonyát szolgálati kötelmekkel összefüggő baleseti sérülés vagy szolgálati eredetű betegség következtében fennálló egészségkárosodás miatt szüntették meg, és részére a központi pénzügyi szervezet baleseti járadékot állapított meg.
15. § A központi pénzügyi szervezet a baleseti járadékra vonatkozó döntést közli a nyugdíjfolyósító szervvel is, továbbá tájékoztatásul megküldi az állományilletékes parancsnok részére.
16. § (1) A baleseti járadékot a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.
(2) A baleseti járadék és az azzal kapcsolatos végrehajtási költségek forrását a központi költségvetés biztosítja.
17. § (1) A honvédelmi szervezet, ha a kiegészítő támogatásra való jogosultság fennáll, tájékoztatja a központi pénzügyi szervezetet a katonai szolgálati viszony elhalálozás következtében bekövetkezett megszűnéséről, illetve a nyugállományba helyezett volt katona elhalálozásról a megszűnést vagy a tudomásszerzést követő 15 napon belül.
(2) A központi pénzügyi szervezet a kiegészítő támogatást az alapjául szolgáló özvegyi vagy szülői nyugdíjra vagy az árvaellátásra való jogosultság időtartamára állapítja meg.
(3) A központi pénzügyi szervezet a kiegészítő támogatás megállapítására vonatkozó határozatot közli a nyugdíjfolyósító szervvel is.
(4) Nem kell határozatot hozni, ha az özvegyi vagy szülői nyugdíjra, valamint az árvaellátás évenkénti rendszeres emelésének következtében – ideértve a kiegészítő nyugdíjemelést és az egyösszegű kifizetést is – módosul a kiegészítő támogatás összege.
18. § A kiegészítő támogatásban részesülő köteles a központi pénzügyi szervezethez írásban bejelenteni a kiegészítő támogatás folyósítását érintő változásokat, azok bekövetkeztétől számított 15 napon belül.
19. § A nyugdíjfolyósító szerv a megállapított özvegyi vagy szülői nyugdíj, valamint árvaellátás folyósításának megszüntetése esetén a központi pénzügyi szervezet egyidejű értesítése mellett intézkedik a kiegészítő támogatás folyósításának megszüntetéséről is.
20. § Ez a rendelet 2024. július 1-jén lép hatályba.
21. § E rendelet hatálybalépésekor a már folyamatban lévő eljárásokra a kiegészítő rokkantsági támogatás, a kiegészítő hozzátartozói támogatás és az árvák kiegészítő támogatása megállapításának és folyósításának szabályairól szóló 6/2018. (III. 27.) HM rendelet 2024. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
22–24. § *
