A Kormány az Alaptörvény 45. cikk (6) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya
a) a hivatásos és a szerződéses állomány tagja (a továbbiakban együtt: állomány tagja), valamint
b) a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos
[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: honvéd] szolgálati viszonyára terjed ki.
(2) E rendelet
a) a katonai szolgálatra jelentkezőkre,
b) a honvéd tisztjelöltekre,
c) az önkéntes tartalékosra a rendelkezésre állás időszakában,
d) a szolgálaton kívüliekre és
e) a nyugállományú katonákra
akkor terjed ki, ha ezt e rendelet elrendeli.
(3) E rendelet rendelkezéseit
a) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) állományára,
b) a külföldi szolgálatot teljesítőre,
c) az egészségügyi beosztású katonákra,
d) a katona oktatókra,
e) az önkéntes tartalékosra és a területvédelmi erők állományára,
f) a nyugállományú katonára,
g) a honvéd tisztjelöltre
a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § (1) A szolgálati viszony az állam és a honvéd között szolgálatteljesítés céljából létesített, többletkötelezettségekkel és többletjogosultságokkal járó különleges közszolgálati jogviszony. A honvédségi feladatok megvalósítása érdekében a katonai szolgálat szigorú függelmi rendben, egyes alapjogok korlátozásának elfogadásával, a testi épség kockáztatásával, akár az élet feláldozásának vállalásával valósul meg. A honvédnek a szolgálati viszony fennállása alatt mindvégig meg kell felelnie a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályban meghatározott, a katonai szolgálatteljesítéshez előírt egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek.
(2) A szolgálati viszonyban a szolgálat érdekének elsődlegességét, valamint a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) iránti közbizalom megóvását szem előtt tartva kell eljárni.
(3) A katonai szolgálat alapértékének számít a hazaszeretet és a bajtársiasság. A honvéd szolgálatteljesítési időn kívül, valamint az önkéntes tartalékos a rendelkezésre állás időszakában sem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely nem felel meg a katonai szolgálattal kapcsolatos erkölcsi elvárásoknak, illetve sérti a honvéd etika szabályait, a szolgálati viszonyhoz méltatlan, vagy amely a pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné.
(4) Az elöljáró az alárendeltjei irányába megkülönböztetésmentes, semleges magatartást köteles tanúsítani, így különösen tartózkodni köteles a társadalom által általánosan elfogadott erkölcsi normákat sértő érzelmi, lelki és testi jellegű kapcsolat létesítésétől.
3. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos elöljárói döntéshozatal – ha szolgálati viszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik – szolgálati érdeken alapul. Az elöljárói joggyakorlás rendjét a miniszter határozza meg.
(2) A szolgálati viszonyhoz kapcsolódó jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kell eljárni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. Nem minősül a másik fél joga vagy jogos érdeke sérelmének különösen az olyan magatartás tanúsítása, amely igazodik a katonai rend és fegyelem fenntartásához szükséges mértékhez, valamint az alapkiképzés, kiképzések vagy gyakorlatok, valamint a katonai műveletek céljához.
(3) Az alapkiképzés, kiképzések vagy gyakorlatok, valamint a katonai műveletek során az annak végrehajtásáért közvetlenül felelős elöljáró a katonai rend és fegyelem fenntartásához szükséges mértékű, arányos és a feladat céljához igazodó magatartást tanúsíthat és követelhet meg a feladaton részt vevő alárendelt állománytól.
(4) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni, valamint meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét. A honvéd a szolgálatteljesítéssel összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény elévülését és a felek jogorvoslati jogának érvényesítését, valamint a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit a miniszter rendeletben határozza meg, azzal, hogy nincs helye fellebbezésnek a miniszter által hozott határozat ellen.
(5) Szolgálati viszonyra vonatkozó szabálytól csak abban az esetben lehet eltérni, ha azt az adott szolgálati viszonyra vonatkozó szabály kifejezetten megengedi.
4. § (1) Az állománycsoportokat, a rendfokozati csoportokat és a rendfokozatokat az 1. melléklet határozza meg.
(2) Tábornoki rendfokozatot csak hivatásos állomány tagja viselhet.
(3) Tervezett első rendfokozata szerint a tiszti, az altiszti vagy a legénységi állománycsoportba tartozik az a honvéd, aki e rendelet szerint rendfokozat nélkül teljesít szolgálatot. A honvéd tisztjelölt – a hallgatói rendfokozata alapján – az altiszti állománycsoportba tartozik.
(4) A szolgálati beosztásokhoz rendszeresített rendfokozatok, a hivatásos és a szerződéses szolgálati viszonyban betölthető szolgálati beosztásokhoz rendszeresített rendfokozatokhoz rendfokozati sávok tartoznak. Az állomány tagja csak olyan szolgálati beosztásban teljesíthet szolgálatot, amelyben a rendfokozati sávhoz tartozó rendfokozatok valamelyike megegyezik az általa viselt rendfokozattal, kivéve a 26. § (1) bekezdés f) pontja szerinti fenyítés esetét.
5. § (1) Az állomány tagja nem lehet pártnak tagja, és politikai tevékenységet nem folytathat. A tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos párttagságát szüneteltetni köteles, pártrendezvényeken nem vehet részt.
(2) A honvéd, valamint a b)–e) pont tekintetében az önkéntes tartalékos a rendelkezésre állás időszakában is
a) párt nevében vagy érdekében közszereplést kizárólag a szolgálati viszonyának szüneteltetése idején vállalhat,
b) a parancsot nem bírálhatja, arról jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat,
c) a katonai rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet,
d) a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat,
e) nem állíthat elő, nem terjeszthet, nem tehet közzé, nem jelentethet meg, és nem hozhat nyilvánosságra a katonai rendet és fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket, ilyen tartalmú kiadványt, plakátot, hirdetményt, emblémát, más szöveges vagy képi adatot.
(3) A honvédek internetes közösségi portálokon, képmegosztó felületeken való megjelenését, ha az honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdeket sérthet, vagy a honvédelmi szervezet, illetve a KNBSZ társadalmi megítélését ronthatja
a) a miniszter az általa vezetett minisztérium, a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek,
b) a Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF) a honvédségi szervezetek,
c) a KNBSZ főigazgatója a saját állománya
tekintetében megtilthatja vagy korlátozhatja.
(4) Az állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a Honvédség feladataival ellentétes. Az állomány tagja szolgálati viszonyhoz nem kapcsolódó szervezettel fennálló vagy újonnan létesülő tagsági viszonyát köteles írásban haladéktalanul bejelenteni. Az önkéntes tartalékos a szolgálati viszonyhoz nem kapcsolódó szervezettel fennálló vagy újonnan létesülő tagsági viszonyát köteles írásban haladéktalanul bejelenteni. A tagsági viszony nem tartható fenn, vagy nem létesíthető, ha azt a kijelölt elöljáró írásban megtiltja, mert az a katonai szolgálattal vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti. E rendelkezéseket alkalmazni kell a politikai célt szolgáló szerveződéshez való csatlakozásra és az abban történő részvételre is, függetlenül attól, hogy annak tevékenysége vagy programja utólag válik ismertté.
(5) A honvéd köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy ha szolgálati viszonyának fennállása alatt összeférhetetlenségi helyzetbe kerül. Tudomására jutott összeférhetetlenség megszüntetésére a kijelölt elöljáró haladéktalanul írásban köteles felszólítani a honvédet. Ha a honvéd az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, szolgálati viszonya e rendelet erejénél fogva megszűnik.
(6) A honvéd nem helyezhető olyan szolgálati beosztásba, illetve nem létesíthető vele szolgálati viszony, ha ezáltal közeli hozzátartozójával vagy élettársával kerülne közvetlen irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba. Ha az összeférhetetlenség a szolgálati viszony fennállása alatt keletkezik, és az a szolgálati viszony módosításával nem orvosolható, a kijelölt elöljáró a beosztásokat és az érintettek érdemeit mérlegelve dönti el, hogy az állomány melyik tagjának szűnik meg a szolgálati viszonya.
(7) Szolgálati viszony fennállása alatt további foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése vagy fenntartása korlátozható vagy megtiltható. A miniszter meghatározhatja azokat a tevékenységi köröket és körülményeket, amelyek esetében az állomány tagja a szolgálati viszonya megszűnését vagy megszüntetését követően legfeljebb két évig nem létesíthet munkavégzésre irányuló, illetve egyéb jogviszonyt a tevékenységet főtevékenységként végző gazdasági társaságnál (a továbbiakban: elhelyezkedési korlátozás). Az elhelyezkedési korlátozást az alapilletmény megállapítása során kell figyelembe venni.
(8) A honvéd, valamint a rendelkezésre állás időszakában az önkéntes tartalékos illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényről, amely tevékenysége során jutott tudomására, és kiszolgáltatása az állam, a honvédelmi szervezet, munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna. A honvéd szolgálati viszonya, illetve szolgálati beosztása ellátása során tudomására jutott információt a szolgálati viszonya megszűnését vagy megszüntetését követően sem használhatja fel üzleti célra, illetve oly módon, ami biztonsági érdeket sérthet, vagy a Honvédség társadalmi megítélését ronthatja.
(9) A honvéd a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 59. § (1) bekezdés a)–c), f) és k) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani. A Hvt. 59. § (1) bekezdés d), e), g)–j), és l) pontjában, valamint a Hvt. 59. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot a honvéd akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy a testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.
(10) A Hvt. 59. § (1) bekezdés a), d), g) és k) pontjában és a Hvt. 59. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgálati feladatoknak, továbbá a honvédelem szempontjából létfontosságúnak kijelölt rendszerelemek, illetve a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzésének és védelmének a végrehajtása során a honvéd végszükségre nem hivatkozhat.
(11) A honvéd választójogát külföldön a választási eljárásról szóló törvény szerint gyakorolhatja.
(12) A honvéd szolgálatteljesítési időben a szolgálatteljesítési kötelezettség sérelme nélkül vehet igénybe lelki gondozást, és vehet részt vallásos szertartáson.
(13) A (12) bekezdésben foglaltak megvalósulását a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény végrehajtásáról szóló 231/2019. (X. 4.) Korm. rendeletben meghatározott keretek között a Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálat biztosítja.
(14) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben megtilthatja, hogy a honvéd, valamint a rendelkezésre állás időszakában az önkéntes tartalékos internetes felületen magánszemélyként való megnyilvánulásakor, magánvélemény nyilvánításakor az állományba tartozására vonatkozó adatot hozzon nyilvánosságra.
(15) Ha a honvéd az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, a polgármesteri, a helyi önkormányzati képviselői és a nemzetiségi önkormányzati képviselői választáshoz, továbbá a népszavazáshoz szükséges ideig szolgálati érdekből nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választást megelőzően legalább 15 nappal értesíteni kell.
(16) A (15) bekezdés alkalmazása esetén lehetővé kell tenni, hogy a honvéd a választási eljárásról szóló törvényben foglaltak szerint szavazhasson.
(17) A külföldi szolgálatot teljesítő a külföldi szolgálat időtartama alatt köteles betartani a személyes biztonságának megóvása vagy a halaszthatatlan szolgálati feladatok ellátása érdekében a magyar és a külföldi szolgálati elöljáró által hozott, a szolgálatteljesítési hely elhagyásának módjára és feltételeire vonatkozó korlátozó rendszabályokat.
(18) A honvéd
a) a béketámogató műveletben való részvétel,
b) a humanitárius és katasztrófaelhárítási műveletekben való részvétel,
c) a nemzetközi katonai megfigyelői és szaktanácsadói feladatok ellátása,
d) a Magyarországon kívül települő, szövetségesi területen vagy légtérben működtetett fegyveres készenléti szolgálat fenntartása, harcászati kiképzés vagy gyakorlat végrehajtása érdekében végzett külföldi szolgálatteljesítés,
e) a Hvt. 3. § 1. pontja szerinti külföldön történő alkalmazás és
f) a Hvt. 3. § 2. pontja szerinti külföldi állomásozás
céljából történő külföldi szolgálatra vezénylésének időtartama alatt a tulajdonát képező, illetve a jogszerű használatában lévő személyi használati tárgyakat a döntésre jogosult elöljáró előzetes döntése, illetve a nemzetközi szervezet műveleti utasításában meghatározottak szerint tarthatja magánál.
6. § (1) Az állomány tagja tartózkodási helyét a szolgálati helye szerinti településen vagy annak miniszteri rendelet szerinti vonzáskörzetében választhatja meg. E rendelkezéstől eltérést előzetesen, a kijelölt elöljáró engedélyezhet.
(2) A honvéd szolgálatteljesítési helyét meghatározott esetekben és módon hagyhatja el, és köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési időn kívüli elérhetőségét. A honvéd külföldre utazását köteles bejelenteni.
(3) Nemzetközi feladat végrehajtására felajánlott alegység tagja a feladat teljesítését engedélyező közjogi döntést és a készenlét elrendelését követően a szolgálati helye szerinti települést, illetve – ha az nem esik egybe lakóhelyével vagy tartózkodási helyével – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti települést csak engedéllyel hagyhatja el, és engedéllyel utazhat külföldre.
(4) A honvéd a tartózkodási helyéről a szolgálatteljesítés helyére visszarendelhető. A honvédet visszarendelni csak különösen indokolt esetben lehet akkor, ha az a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesülés vagy a kiadott szolgálatmentesség kezdő időpontjának módosítását vagy időtartamának megszakítását eredményezi. A visszarendelés a szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet nem okozhat. A visszarendelés következtében szolgálatteljesítéssel töltött időt szolgálatmentesség kiadásával ellentételezni kell.
(5) Jogszabályi keretek között a honvéd térítésmentes járványvédelmi ellátásként védőoltás és egyéb vizsgálat, szükség esetén a karanténrendelkezés tűrésére köteles.
7. § (1) A szolgálat viszony állományba vétellel létesül.
(2) Szolgálati viszony azzal a katonai szolgálatra önként jelentkező, cselekvőképes, 18. életévét betöltött, belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező
a) magyar állampolgárral vagy
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával, illetve huzamos tartózkodási jogosultsággal és megfelelő magyar nyelvismerettel rendelkező személlyel
létesíthető, aki a katonai szolgálatteljesítésre alkalmas, továbbá megfelel a miniszter által meghatározott egyéb feltételeknek.
(3) Tiszti és altiszti állománycsoportba jelentkezővel hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos szolgálati viszony, legénységi állományba jelentkezővel kizárólag szerződéses vagy önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesíthető.
(4) Az e rendeletben meghatározott kivétellel nem létesíthető szolgálati viszony azzal,
a) aki büntetett előéletű,
b) aki büntetlen előéletű, de bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen egy évet meghaladó tartamú, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték,
c) akivel szemben a bíróság lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése büntetést szabott ki,
d) aki a betöltendő beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
e) aki próbára bocsátás intézkedés hatálya alatt áll,
f) aki két évnél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény gyanúja miatt büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll,
g) akit fegyelmi fenyítésként vagy méltatlanság megállapítása miatt lefokoztak, vagy akinek katonai szolgálati viszonyát megszüntették,
h) akivel szemben a jogviszony létesítésekor jogviszonymegszűnési ok áll fenn, és
i) aki honvédelmi szolgálati juttatásban részesül, az önkéntes tartalékos szolgálati viszony kivételével.
(5) A legénységi állományba vétel esetén el lehet tekinteni a (4) bekezdés a)–c), e) és g) pontjában foglalt feltételektől, mérlegelve a katonai szolgálatra jelentkező által elkövetett cselekmény vagy mulasztás súlyát vagy jellegét, a Honvédség tekintélyét és a működéséhez szükséges közbizalom megóvását.
8. § (1) Az állományba vételi okmányban négy hónap próbaidőt kell kikötni. A próbaidő nem hosszabbítható meg.
(2) Nem köthető ki próbaidő
a) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyból, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri státuszú foglalkoztatottjainak állományából történő áthelyezéskor,
b) a nemzetközi kötelezettség teljesítéséből vagy együttműködésből eredő szolgálati feladat végrehajtására kötött szerződés esetén,
c) a szolgálaton kívüli személy állományba való visszavételekor,
d) ha az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítése a hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg történik.
(3) Az ismételt szolgálati viszony létesítése esetén legfeljebb négy hónap próbaidő köthető ki.
(4) Ha az állomány tagja a honvédségi ösztöndíjszerződés alapján létesített szolgálati viszonyát a próbaidő alatt megszünteti, vagy az az állomány tagjának felróható okból megszűnik, vagy azt a szolgálati viszony megszüntetésére jogosult elöljáró az állomány tagjának felróható okból megszünteti, a honvédelmi szervezet követelheti a tanulmányi támogatás megtérítését. Ha az állomány tagjának szolgálati viszonya neki felróható okból a próbaidő leteltét követően, de az ösztöndíjszerződésben vállalt szolgálati idő letelte előtt szűnik meg, akkor a megtérítési kötelezettsége időarányos.
9. § (1) Az első szolgálati beosztásba kinevezhető az a honvéd is, aki nem rendelkezik a katonai szolgálatteljesítéshez, illetve a szolgálati beosztáshoz előírt katonai tanfolyammal, alapkiképzéssel vagy egyéb kiképzéssel. Ebben az esetben – a kinevezéssel egyidejűleg, a feltételek biztosítása mellett, megfelelő határidő előírásával – kötelezni kell a honvédet az előírt katonai tanfolyam elvégzésére, alapkiképzés vagy egyéb kiképzés végrehajtására. Ha a honvéd e kötelezettségének az előírt határidőben neki felróható okból nem tesz eleget, a szolgálati viszonya az előírt határidő leteltét követően azonnal megszűnik, azzal, hogy az elszámolási kötelezettség fennáll.
(2) Alapkiképzésre kötelezett a jelentkező,
a) aki alapkiképzéssel nem rendelkezik, vagy
b) akinek – ismételt szolgálati viszony létesítés esetén – korábbi szolgálati viszonya megszűnése óta több, mint tíz év telt el.
(3) A honvéd az alapkiképzés sikeres végrehajtását követően nevezhető ki első rendfokozatába. Ha a jelentkező nem kötelezett alapkiképzésre, az állományba vétel napjával első rendfokozatába is kinevezhető. A döntésre jogosult elöljáró a kezdő rendfokozattól eltérő első rendfokozatot is megállapíthat.
10. § (1) Az állomány tagja
a) az előmenetel szabályainak megfelelően nevezhető ki magasabb beosztásba,
b) az előírt feltételeknek való megfelelés esetén helyezhető át azonos vagy alacsonyabb beosztásba, vagy
c) határozott időre megbízható üres szolgálati beosztás ellátásával vagy szolgálati beosztása ellátásában legalább harminc napig akadályozott személy helyettesítésével.
(2) A honvéd a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok keretei között
a) szolgálati feladat ellátására,
b) alapkiképzésre, kiképzésre és gyakorlatra,
c) képzésre,
d) a miniszter által vezetett minisztériumban álláshelyen történő szolgálatteljesítésre,
e) a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetnél szolgálati beosztásban történő szolgálatteljesítésre,
f) a KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítésre,
g) más szervnél történő szolgálatteljesítésre,
h) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (a továbbiakban: NKE) vagy a miniszter által az állam nevében alapított, honvédelmi szervezetnek nem minősülő többcélú szakképző intézményben történő szolgálatteljesítésre,
i) külföldi szolgálatra,
j) Magyarországon települő nemzetközi katonai szervezetnél történő szolgálatteljesítésre
vezényelhető.
(3) A döntésre jogosult elöljáró az állomány tagját határozott időre rendelkezési állományba helyezheti. A rendelkezési állomány időtartama alatt – a körülmények függvényében, beosztás- vagy álláshely-felajánlási kötelezettség nélkül – vizsgálni kell a szolgálati beosztásba helyezés lehetőségét vagy a szolgálati viszony megszüntetésének szükségességét, továbbá a 11. § (8) bekezdése szerinti esetben meg kell határozni az érintett számára a kötelező továbbfoglalkoztatást biztosító szervet.
11. § (1) A honvéd beleegyezésével, a miniszter és a más szerv vezetőjének megállapodásával más szervnél történő szolgálatteljesítésre vezényelhető. A más szervnél történő szolgálatteljesítés feltételeit, időtartamát a miniszter határozza meg.
(2) A vezényelt más szervnél megállapított illetménye vagy havi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak együttes összege, illetve a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti devizailletménye nem lehet kevesebb, mint a vezénylését megelőző napon érvényes havi illetménye.
(3) A vezénylés időtartama alatt a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése megosztható. A miniszter és a más szerv vezetőjének eltérő megállapodása hiányában
a) a vezényelt a más szerv vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát,
b) a szolgálati beosztást betöltőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a vezényelt egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságára, egészségügyi ellátására, rendfokozati előmenetelére, valamint az azzal kapcsolatos képzésen és kiképzésen való részvételére, lakhatási támogatására, fegyelmi felelősségére, méltatlanságának megállapítására, elismerésére, egyenruha viselésére és az évi utánpótlási ruházati illetményére, valamint szolgálati viszonyával összefüggő összeférhetetlenségre,
c) a b) pontban nem szabályozott jogállási kérdésekben a más szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni,
d) a más szervet terheli a vezényelt havi illetményének vagy alapbérének és rendszeres bérpótlékainak, egyéb juttatásainak, költségtérítéseinek, jubileumi jutalmának, egészségügyi szolgálatmentessége idejére e rendelet szerinti mértékű illetményének költsége,
e) a honvédelmi szervezet saját költségvetése terhére biztosítja az évi utánpótlási ruházati illetményt.
(4) A vezénylés megszűnésekor a más szerv a más szervnél foglalkoztatottak jogviszonyának megszűnésekor irányadó szabadságmegváltási szabályok szerint köteles megváltani a vezényelt részére a más szervnél történő szolgálatteljesítés ideje alatt ki nem adott szabadságát, függetlenül attól, hogy a más szerv és a vezényelt között létesül-e foglalkoztatási jogviszony.
(5) Az állomány vezényelt tagja esedékességkor jubileumi jutalomra jogosult. A szolgálati idő számítására és a jubileumi jutalom mértékére a szolgálati beosztást betöltőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A jubileumi jutalom összege nem lehet kevesebb az e rendelet szerinti alapilletmény alapján számított összegnél.
(6) A bírósági szervezethez, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezethez, valamint az ügyészi szervezethez történő vezénylésre az (1)–(4) bekezdés helyett a bírák, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak, valamint az igazságügyi alkalmazottak jogállásáról szóló törvényekben foglaltakat kell alkalmazni.
(7) Az egészségügyi beosztású katona egyéb egészségügyi feladatok ellátása érdekében honvédelmi szervezetnek nem minősülő egészségügyi intézményhez (a továbbiakban: egészségügyi intézmény) más szervhez történő vezénylés keretében vezényelhető, azzal, hogy az (1) bekezdés szerinti vezényléséről szóló megállapodást a HVKF és az egészségügyi intézmény vezetője köti meg, és az egészségügyi intézménynél történő szolgálatteljesítés időtartama határozatlan időtartamra szól. Az így vezényelt egészségügyi beosztású katona esetében az egészségügyi intézmény fenntartójának vezetője alkalmazhatja az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) 11. §-a szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás jogintézményét. Ennek elrendelése esetén is gyakorolhatja a HVKF az egészségügyi beosztású katona tekintetében megállapított jogköreit.
(8) A tiszti és altiszti állománycsoport 55. életévét betöltött tagját
a) a miniszter döntése alapján vagy
b) az érintettnek a miniszter által jóváhagyott kérelmére
határozatlan időre szóló más szervhez történő vezénylés keretében – törvényben meghatározottak szerint – tovább kell foglalkoztatni olyan más állami szervnél vagy állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságnál, amely vonatkozásában törvény előírja a vezényelt kötelező fogadását.
(9) A (8) bekezdés szerinti vezényelt esetében a (2) bekezdést és a (3) bekezdés d) pontját úgy kell alkalmazni, hogy ha a vezényelt továbbfoglalkoztatási hely szerinti illetménye vagy munkabére kevesebb, mint a vezénylést megelőző napon érvényes illetménye, akkor a két illetmény közötti, illetve az illetmény és a munkabér közötti különbözetet a Magyarország központi költségvetésről szóló törvény Honvédelmi Minisztérium fejezetéből kell biztosítani. Erről a más szervnél történő szolgálatteljesítésről szóló megállapodásban kell rendelkezni.
12. § (1) Az oktatói, tudományos kutatói vagy pedagógus munkakörbe történő vezénylés feltétele, hogy a honvéd rendelkezzen a munkakörök ellátásához előírt jogszabályi és egyéb feltételekkel. Meg kell szüntetni a vezénylést, ha a honvéd az oktatói, a tudományos kutatói vagy a pedagógus munkakör ellátására nem foglalkoztatható tovább. A vezénylés megszüntetéséről a rektort vagy az intézményvezetőt előzetesen értesíteni kell.
(2) A rektor vagy az intézményvezető hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás a vezényléssel válik érvényessé.
(3) A vezénylés időtartama alatt az állomány tagja részére a szolgálatteljesítés helye szerinti vezető is adhat utasítást, kezdeményezheti a vezényelt fegyelmi vagy kártérítési felelősségre vonását, valamint méltatlanságának megállapítását, továbbá javaslatot tehet az elismerésére.
(4) A vezényelt szolgálatteljesítésére – a szolgálati érdek sérelme nélkül – a szolgálatteljesítés helyén foglalkoztatottak munka- és pihenőidejére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az intézményvezető a vezényelt részére a szolgálatteljesítés helyén foglalkoztatottakra vonatkozó szabályok szerinti ügyeletet vagy készenlétet rendelhet el.
(5) A vezényelt előmenetelére a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) A vezényelt – a vezénylés fenntartása mellett – oktatói, tudományos és gyakorlati ismereteinek szinten tartása és fejlesztése érdekében csapatgyakorlatra és külföldi szolgálatra vezényelhető.
(7) A rektor a vezényeltnek az NKE saját költségvetése terhére a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben vagy az NKE szabályzataiban meghatározott feltételekkel juttatást, támogatást, költségtérítést állapíthat meg.
13. § (1) A felek a szerződéses és az önkéntes tartalékos állomány tagja által vállalt szolgálati időt – annak letöltését követő naptól – közös megegyezéssel írásban meghosszabbíthatják. A vállalt szolgálati idő meghosszabbítása esetén próbaidő nem köthető ki.
(2) A szerződéses állomány tagja kérelmére szerződéses szolgálati viszonya – a szolgálati viszony megszüntetése nélkül – hivatásos szolgálati viszonnyá alakulhat át.
14. § (1) A honvéd és a rendelkezésre állás időszakában az önkéntes tartalékos köteles haladéktalanul bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, a polgármesteri, a helyi önkormányzati képviselői és a nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását és annak elmaradását. A honvéd szolgálati viszonya szünetel a jelöltként történt nyilvántartásba vételtől a választás befejezéséig vagy a jelöltségtől való visszalépéséig, megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig.
(2) A szolgálati viszony (1) bekezdés szerinti szünetelésének időtartama alatt a honvéd illetményre és egyéb pénzbeli, valamint természetbeni ellátásra nem jogosult, a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, az azzal kapcsolatos kötelezettségek nem terhelik. Ha a honvéd a jelöltségtől visszalépett, vagy nem választották meg, katonai szolgálatát a szolgálati beosztásában folytatja tovább. A szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnik, ha a szünetelés időtartama alatt a vállalt szolgálati ideje letelik.
(3) Szünetel az állomány tagjának szolgálati viszonya, ha – a miniszter helyettesítésére jogosult államtitkár kivételével – államtitkárrá vagy szakmai felsővezetővé nevezik ki. A szünetelés az államtitkárrá vagy a szakmai felsővezetővé történő kinevezéstől a megbízatás megszűnéséig vagy a hatáskör gyakorlásáig tart.
(4) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a (3) bekezdés szerinti szünetelés időtartama alatt az állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, részére e rendelet alapján illetmény, egyéb pénzbeli és természetbeni juttatások nem folyósíthatók, a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségek nem terhelik. Az állomány tagját a már megszerzett lakhatási támogatás – a lakásbérlethez, lízinghez nyújtott támogatás és a lakásfenntartási költségekhez való hozzájárulás továbbfolyósítása kivételével – a szolgálati viszony szünetelésének időtartama alatt is megilleti.
(5) A szolgálati viszony (3) bekezdés szerinti szünetelésének időtartama alatt az állomány tagja – kérelmére – részt vehet egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági vizsgálaton, valamint a teljesítményértékelés részét képező éves kiképzési foglalkozáson, amelynek során be kell tartania az egyenruha viselésére vonatkozó szabályokat. Az elismerésekkel kapcsolatos szabályokat – az elismerésekről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – az (1) bekezdés szerinti szünetelésének időtartama alatt is alkalmazni kell.
(6) Az állomány azon tagja, akinek a szolgálati viszonya a (3) bekezdés szerinti szakmai felsővezetővé történő kinevezése alatt szünetel, és a szünetelés időtartama alatt a hadfelszerelési nemzetközi együttműködéssel összefüggő tervezési, felügyeleti, irányítási és koordinációs feladatokat vagy a NATO és az EU tagállamok védelmi miniszteri szintje alatti, Magyarország védelempolitikájával megbízott legmagasabb képviselői feladatokat látja el, a (4) bekezdéstől eltérően kinevezhető vagy előléptethető, de kizárólag abban az esetben, ha a magasabb rendfokozathoz előírt követelménynek megfelel.
15. § (1) Megszűnik a szolgálati viszony
a) a vállalt szolgálati idő leteltével, kivéve a (3) bekezdés és a 13. § (1) bekezdése esetén,
b) e rendelet erejénél fogva
1. az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor,
2. a honvéd, illetve a rendelkezésre állás időszakában az önkéntes tartalékos halálával,
3. a jogszabályban előírt képzési és kiképzési kötelezettség felróható okból történő nemteljesítése esetén,
4. az állomány tagjának országgyűlési képviselővé, európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, vármegyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, társadalmi megbízatású polgármesterré, alpolgármesterré, helyi önkormányzati képviselővé és nemzetiségi önkormányzati képviselővé történt megválasztásakor,
5. – a kabinetfőnök kivételével – politikai szolgálati jogviszonyba történő kinevezéssel, kivéve, ha a szolgálati viszony a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti államtitkárrá kinevezés miatt szünetel,
6. ha a megszűnés módjára e rendelet eltérően nem rendelkezik, a 7. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek már nem felel meg a honvéd,
7. az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározott, a jogviszony megszűnését eredményező esetekben,
8. tábori lelkész esetén, ha a bevett egyház visszahívja, feltéve, hogy más szolgálati beosztásban nem foglalkoztatható tovább,
9. a szolgálati viszony létesítését kizáró okok fenn nem állása igazolásának ismételt szabályszerű felhívást követő, felróható elmulasztása esetén,
10. a katonai szolgálatra fizikai okból alkalmatlanság megállapítása esetén,
11. bíróság jogerős ügydöntő határozatával lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése, szolgálati viszony keretében betöltött beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás büntetés vagy közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása esetén,
12. a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés esetén,
13. a 26. § (5) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti bírósági ügydöntő jogerős határozata esetén, a 26. § (6) bekezdése kivételével,
14. a 26. § (5) bekezdés c) pontja szerinti katonai szolgálatra méltatlanság megállapítása esetén,
15. honvédelmi egészségkárosodási járadékra való jogosultság jogerős megállapítása esetén,
16. honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés jogerős megállapítása esetén, ha egyidejűleg az állomány tagja kormányzati szolgálati, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesít,
17. az 5. § (5) bekezdése, a 9. § (1) bekezdése és a 23. § (3) bekezdése esetében,
c) a miniszter rendeletében meghatározott esetekben.
(2) A szolgálati viszony megszüntethető
a) közös megegyezéssel,
b) felmentéssel,
c) áthelyezéssel más jogviszonyba,
d) azonnali hatállyal a próbaidő alatt,
e) lemondással és egyoldalú szerződésbontással.
(3) Nem szűnik meg és nem szüntethető meg a szolgálati viszony a méltatlansági vagy a fegyelmi eljárás elrendelésétől, annak befejezését követő ötödik munkanapig. Nem szűnik meg a szerződéses szolgálati viszony a vállalt szolgálati idő leteltével a különleges jogrend, honvédelmi válsághelyzet megszűnését követő tizenötödik munkanapig, valamint a honvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapítására irányuló eljárás jogerős befejezéséig, kivéve, ha a döntésre jogosult elöljáró e rendelkezéstől az állomány tagjának indokolt kérelmére eltér.
(4) Az állomány tagjának felróható oknak minősül, ha a szolgálati viszonya az (1) bekezdés b) pont 3., 6., 7., 9., 10., 11., 12., 13., 14. alpontja, a (2) bekezdés e) pontja, a 9. § (1) bekezdése, a 16. § (1) bekezdés d) pontja, a 16. § (2) bekezdés b) pontja, a 23. § (3) bekezdése alapján szűnik meg, továbbá a miniszter rendeletében ilyennek minősített esetekben.
(5) A (2) bekezdés d) pontja esetében az állomány tagja az állományba vételkor kapott rendfokozatát elveszti.
(6) A felek a szolgálati viszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik, valamint az átadó és az átvevő foglalkoztató, valamint az állomány tagja megállapodhatnak a szolgálati viszony más jogviszonyba áthelyezéssel történő megszüntetéséről. A megállapodásban a felek a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályoktól eltérhetnek.
(7) Az állomány tagja, a honvédelmi szervezet és a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv a rendelkezési állomány időtartama alatt a más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezés elősegítése érdekében kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. Ha törvény a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló 71/2019. (IV. 4.) Korm. rendelet 2. § f) pontja szerinti tartalékállományba helyezettek foglalkoztatására járulékcsökkentési kedvezményt biztosít, vagy lehetővé teszi annak személyi juttatásokra történő felhasználását, e rendelkezéseket a más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezés elősegítése érdekében rendelkezési állományba áthelyezett személyt foglalkoztatóra is alkalmazni kell.
16. § (1) A szolgálati viszony felmentéssel megszüntethető, ha
a) az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter döntése alapján a honvédelmi szervezetnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt az állomány tagjának további szolgálatára nincs lehetőség,
b) az állomány tagjának szolgálati beosztása átszervezés következtében megszűnt, és emiatt további szolgálatára nincs lehetőség,
c) az állomány tagja a szolgálati beosztásában nem foglalkoztatható tovább, mert arra az egészségi vagy a pszichikai állapota alapján alkalmatlan,
d) az állomány tagja a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött szolgálati beosztásában nem foglalkoztatható tovább, mert a nemzetbiztonsági ellenőrzésről készült biztonsági szakvélemény nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg.
(2) A szolgálati viszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha
a) az állomány tagja az egészségi vagy a pszichikai állapota alapján a katonai szolgálatra alkalmatlan,
b) az állomány tagját teljesítményértékelése alapján rendelkezési állományba helyezték, és annak időtartama letelt,
c) az állomány tagja a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságot szerzett, feltéve, hogy a felmentését erre hivatkozva írásban kéri,
d) az állomány tagja rendelkezési állományba nem helyezhető át, vagy abban tovább nem tartható, kivéve, ha a szolgálati viszonya megszűnésének módjára jogszabály eltérően rendelkezik,
e) az állomány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt – a felmentési idő leteltekor – teljesítő tagja a felmentését kérelmezi, vagy
f) a 11. § (8) bekezdése szerinti érintett a számára – a 10. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – felajánlott továbbfoglalkoztatási helyre történő vezénylésbe nem egyezik bele, az elutasító nyilatkozat megtételét követő nappal, de legkésőbb a 11. § (8) bekezdés a) pontja szerinti miniszteri döntéstől vagy a 11. § (8) bekezdés b) pontja szerinti miniszteri jóváhagyástól számított egy év elteltével.
(3) Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel
a) az egészségügyi szolgálatmentesség, valamint az egészségi okból megkezdett orvosbizottsági alkalmassági felülvizsgálat ideje alatt,
b) a beteg gyermek ápolásának ideje vagy ilyen célból, továbbá a közeli hozzátartozó vagy élettárs otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott illetmény nélküli szolgálatmentesség ideje alatt,
c) a várandósság ideje alatt,
d) a szülést követő három hónap, a szülési szolgálatmentesség, a gyermekgondozás céljából kapott illetmény nélküli szolgálatmentesség, továbbá az illetmény nélküli szolgálatmentesség igénybevétele nélkül is a gyermek hároméves koráig,
e) a házastárs, élettárs tartós külföldi szolgálata, kiküldetése miatt kapott illetmény nélküli szolgálatmentesség ideje alatt,
f) az állomány nő tagjának jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének ideje alatt, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónapig,
g) örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az állomány örökbe fogadni szándékozó tagját – közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat – érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónapig, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás ideje alatt,
h) a szolgálati viszony szünetelésének időtartama alatt,
i) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G. §-a szerinti gyermekgondozás miatti illetmény nélküli szolgálatmentesség időtartama alatt,
j) a szülői szolgálatmentesség időtartama alatt és
k) az apasági szolgálatmentesség időtartama alatt.
(4) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti felmentés esetén a jognyilatkozatot indokolni kell, és a szolgálati viszony az előírt felmentési idő elteltével, erre való jogosultság esetén végkielégítéssel szűnik meg.
(5) Az (1)–(4) bekezdéstől eltérően a miniszter vagy – a honvédségi szervezet állománya tekintetében – a HVKF felmentési idő és indokolás nélkül megszüntetheti az állomány tagjának szolgálati viszonyát. Ebben az esetben az állomány tagja a miniszter által rendeletben meghatározott mértékű egyösszegű juttatásra jogosult.
17. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról lemondhat. A lemondási idő két hónap, kivéve, ha a felek írásban ennél rövidebb időtartamban állapodnak meg.
(2) Nem mondhat le a szolgálati viszonyáról a hivatásos állomány tagja
a) a katonai műveletben való részvételt engedélyező döntést követően, nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátásának időszakában és az azt követő harminc napon belül, feltéve, hogy a feladat-végrehajtásban személyesen részt vesz,
b) a külföldi szolgálat időtartama alatt,
c) különleges jogrend, honvédelmi válsághelyzet ideje alatt.
(3) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével rendfokozatát, valamint – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény szerinti rögzített nyugdíjra és korkedvezményre való jog kivételével – a szolgálati viszonnyal összefüggő jogosultságait elveszti.
(4) A szerződéses állomány tagjának egyoldalú szerződésbontása esetén a lemondás szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy az (1) bekezdés szerinti időtartam nem haladhatja meg a szerződésben vállalt szolgálati időt.
(5) A szerződéses állomány tagja a vállalt szolgálati idő letelte előtt a szolgálati viszonyát nem szüntetheti meg, kivéve, ha igazolja, hogy számára a szolgálati viszony fenntartása lehetetlenné vált vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel jár.
(6) A szerződéses állomány tagja hathavi, vagy ha a vállalt szolgálati időből hátralévő idő hat hónapnál rövidebb, a hátralévő időre járó illetménynek megfelelő összeg megfizetésére köteles, ha szolgálati viszonya a vállalt szolgálati idő letelte előtt a 15. § (1) bekezdés b) pont 11–14. alpontja szerint szűnik meg.
18. § (1) A hivatásos állomány tagja a kérelmére felvehető a szolgálaton kívüliek közé, ha a szolgálati viszonya a 15. § (2) bekezdés c) pontja, a 15. § (1) bekezdés b) pont 4. vagy 5. alpontja miatt szűnik meg.
(2) A hivatásos állomány volt tagja felvehető a szolgálaton kívüliek közé abban az esetben is, ha a szolgálati viszonya megszűnését vagy megszüntetését követő harminc napon belül a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít.
(3) A szolgálaton kívüli személy az ismételt állományba vételhez szükséges képzésen, illetve kiképzésen önkéntes jelentkezéssel részt vehet.
19. § (1) A honvédet a szolgálatteljesítésének jellegére tekintettel
a) műveleti vagy
b) adminisztratív
kategóriába kell besorolni. A kategóriába sorolás szempontjait a miniszter határozza meg.
(2) A honvédnek tiszti rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztás, álláshely esetén legalább főiskolai vagy felsőfokú alapképzésben szerzett alapfokozatú végzettséggel, az altiszti rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztás, álláshely betöltése esetén legalább érettségi bizonyítvánnyal, legénységi szolgálati beosztás esetén legalább alapfokú iskolai végzettséggel kell rendelkeznie.
(3) A (2) bekezdésen túlmenően szolgálati viszonyra vonatkozó szabály határozza meg a szolgálati viszonyhoz, illetve szolgálati beosztásokhoz kapcsolódó képzettségi, végzettségi, szakképzettségi, kiképzettségi, egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági és egyéb követelményeket, valamint meghatározásuk szempontjait és kereteit. Az álláshelyhez kapcsolódó képzettségi, végzettségi, szakképzettségi követelményeket és egyéb követelményeket a miniszter által vezetett minisztérium szervezeti egységének – döntésre jogosult elöljáró által jóváhagyott – ügyrendje határozza meg.
(4) A honvéd szakmai ismereteinek fejlesztését szolgáló végzettség, képzettség megszerzése tanulmányi szerződés megkötésével támogatható. Tanulmányi szerződés nélkül az állomány tagja szolgálatteljesítési idejét érintő képzésen saját elhatározása alapján, kizárólag a kijelölt elöljáró előzetes engedélye alapján vehet részt. A kijelölt elöljáró az állomány tagjának indokolt és igazolt kérelme alapján mérlegelési jogkörben dönthet a tanulmányok folytatásához szükséges szolgálatmentesség biztosításának módjáról és feltételeiről.
(5) Az egészségügyi beosztású katona a szakmai képességeinek fenntartása és továbbfejlesztése érdekében – szolgálati beosztásában történő meghagyása mellett – honvédelmi szervezetnek nem minősülő, állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál (e § alkalmazásában a továbbiakban: állami fenntartású egészségügyi szolgáltató), valamint klinikai központnál is teljesítheti szolgálatát. Ebben az esetben az egészségügyi szolgáltató vagy a klinikai központ – a HVKF erre irányuló kezdeményezése esetén – köteles az egészségügyi beosztású katonát foglalkoztatni, és olyan munkavégzésre beosztani, amely elősegíti a Honvédség egészségügyi feladatai ellátásához szükséges szakmai képességeinek fenntartását és továbbfejlesztését. Az egészségügyi beosztású katonát érintő elöljárói döntések meghozatala során a Honvédség és az állami fenntartású egészségügyi szolgáltató vagy a klinikai központ kölcsönösen együttműködnek.
(6) Az (5) bekezdés szerinti egészségügyi beosztású katona
a) állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál vagy klinikai központnál történő szolgálatteljesítése határozatlan időtartamra szól,
b) illetményét és a szolgálati viszonyból eredő egyéb pénzbeli juttatásait – a jogszabály szerinti mozgóbérelemek, valamint a kifejezetten az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál vagy klinikai központnál történő szolgálatteljesítéshez kapcsolódó juttatás kivételével – a honvédelmi szervezet állapítja meg és folyósítja,
c) felett a döntési jogköröket – a napi szolgálatteljesítési idő beosztása, az ügyelet és készenlét elrendelése, valamint az egészségügyi szakmai tevékenység irányítása kivételével – e rendelet felhatalmazása alapján meghatározott döntésre jogosult elöljáró gyakorolja,
d) a részére előírt gyakorlatot és kiképzési feladatot az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál vagy klinikai központnál történő szolgálatteljesítés alatt is köteles végrehajtani,
e) tekintetében a HVKF az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál vagy klinikai központnál történő szolgálatteljesítést szolgálati érdekből egyoldalúan megszüntetheti vagy szüneteltetheti.
(7) Az (5) bekezdés szerinti egészségügyi beosztású katona esetében az állami fenntartású egészségügyi szolgáltató fenntartójának, illetve az egészségügyi intézmény fenntartójának vezetője vagy a klinikai központ vezetője alkalmazhatja az Eszjtv. 11. §-a szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás jogintézményét. Ennek elrendelése esetén is gyakorolhatja a HVKF az egészségügyi beosztású katona tekintetében megállapított jogköreit.
20. § (1) Az állomány tagjának előmeneteléről a döntésre jogosult elöljáró – szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok keretei között – mérlegelési jogkörben dönt.
(2) Az erre kijelölt elöljáró az állomány tagjának szolgálatteljesítését – szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok keretei között – évente legalább egy alkalommal értékeli.
(3) Az állomány tagjának kötelező várakozási ideje – a tábornoki rendfokozatok kivételével – rendfokozatonként három év.
(4) A döntésre jogosult elöljáró a legénységi állomány tagját az első altiszti vagy első tiszti rendfokozatba vagy az altiszti állomány tagját első tiszti rendfokozatba kinevezi, más rendfokozatba előlépteti. Az első rendfokozat megállapítására vonatkozó szabályokat az állománycsoport-váltás esetén is alkalmazni kell.
(5) Az állomány tagja beosztásában vagy álláshelyén – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – csak a szolgálati beosztásához vagy álláshelyéhez rendszeresített rendfokozatig léptethető elő. A magasabb rendfokozatba az léptethető elő vagy nevezhető ki, aki
a) miniszteri rendeletben meghatározott szintű teljesítményértékeléssel rendelkezik,
b) a viselt rendfokozatában kötelező várakozási ideje letelt, és
c) a magasabb rendfokozathoz előírt követelménynek megfelel.
(6) A miniszter az állomány tagját legfeljebb két alkalommal a kötelező várakozási idő letelte előtt eggyel magasabb rendfokozatba előléptetheti.
(7) Az állomány MH vezénylő zászlósa beosztásba kinevezett tagját a kinevezéssel egyidejűleg az MH vezénylő zászlós rendfokozatba elő kell léptetni. Az MH vezénylő zászlós rendfokozatba történő előléptetés határozott időre, az MH vezénylő zászlósa beosztás betöltésének időtartamára szól.
(8) Ha az állomány külföldi szolgálatra vezényelt tagjának viselt rendfokozata egy rendfokozati szinttel eltér a vezénylés idejére tervezett beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól, az állomány tagja a vezénylés vagy a vezénylés során adott beosztás betöltésének időtartamára egy rendfokozattal magasabb rendfokozatba előléptethető, kinevezhető. A vezénylés időtartamára meghatározott rendfokozat a vezénylés meghosszabbítása esetén meghosszabbodik, a vezénylés megszűnésekor, megszüntetésekor pedig megszűnik.
21. § (1) Az állomány tagjának és az önkéntes tartalékosnak a szolgálati viszonyban töltött ideje – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az állományba vétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének vagy megszüntetésének napjáig tart.
(2) A szolgálati időbe beszámítható időtartamokat miniszteri rendelet határozza meg.
22. § (1) Szolgálati viszonyra vonatkozó szabályban meghatározott keretek között a döntésre jogosult elöljáró osztja be a honvéd szolgálatteljesítési idejét, és gondoskodik a megfelelő pihentetéséről. Ennek során mérlegeli az ellátandó szolgálati feladatok jellegét és célját, biztosítja az egészséges és a biztonságos szolgálatteljesítés követelményét.
(2) A honvéd eredeti beosztása ellátása mellett őr-, ügyeleti vagy készenléti szolgálatba vezényelhető, illetve fegyveres vagy nemzetközi kötelezettséggel összefüggő feladatvégzésre kijelölhető.
(3) Alapkiképzés, kiképzések, gyakorlatok és katonai műveletek végrehajtása során a honvéd személyes szabadsága és pihenéshez való joga a szolgálati feladat céljának elérése érdekében katonai szolgálatteljesítés sajátos jellegére figyelemmel a szükséges mértékben és ideig korlátozható. A körülményekhez igazodó pihentetésről a szolgálati feladat alatt és azt követően is folyamatosan gondoskodni kell, szükség szerint ellenőrizni kell a honvéd pszichikai és egészségi állapotát, illetve a szolgálatképességét, szem előtt tartva az egészséges és a biztonságos szolgálatteljesítés feltételei biztosításának követelményét.
23. § (1) Az állomány tagja évente alap- és pót-szolgálatmentességre jogosult, meghatározott feltételekkel szülői, apasági, egészségügyi, szülési és illetmény nélküli szolgálatmentességet vehet igénybe. A tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos évente a tényleges szolgálatteljesítés tárgyévi időtartama szerint időarányosan alap-szolgálatmentességre és egészségügyi szolgálatmentességre jogosult.
(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 232/H. § (8) bekezdése szerinti illetmény nélküli szabadság elrendelésével egyidejűleg – legfeljebb az illetmény nélküli szabadság időtartamára – az állomány tagja rendelkezési állományba tartozik.
(3) Az Eütv. 232/H. § (12) bekezdése szerinti esetben szolgálati beosztásba helyezéssel a rendelkezési állomány megszűnik, vagy – szolgálati beosztásba helyezés hiányában, ennek megtörténtéig, de legfeljebb a járványügyi készültség megszűnését követő hatvanadik napig – az állomány érintett tagja rendelkezési állományban tartható, amelynek során illetménye a rendelkezési állományba helyezést közvetlenül megelőző alapilletményével azonos. Az Eütv. 232/H. § (9) bekezdésétől eltérően, a rendelkezési állomány lejártát követő nappal az állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnik.
(4) A szolgálatmentességet – a szülői szolgálatmentesség és az apasági szolgálatmentesség kivételével – az esedékesség évében kell kiadni, illetve kivenni úgy, hogy az a honvédelmi szervezet működőképességét ne veszélyeztesse. Ha szolgálati érdekből erre nincs lehetőség, úgy a szolgálatmentességet legkésőbb az esedékességet követő év augusztus 31-ig kell kiadni, ezt követően az előző évi szolgálatmentesség maradványa nem adható ki és nem vehető ki.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően, az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül meg kell kezdeni letölteni az előző évi maradvány szolgálatmentességet, ha az állomány tagja hat hónapnál hosszabb külföldi szolgálatban való részvétele vagy szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségügyi szolgálatmentesség miatt nem tudta kivenni a szolgálatmentességét következő év augusztus 31-ig.
(6) A szolgálatmentességet megváltani nem lehet. Ettől eltérően, meg kell váltani a szolgálatmentességet – a szülői szolgálatmentesség és az apasági szolgálatmentesség kivételével – a szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor, a szolgálati viszony szünetelésekor, ha a szünetelés a Kit. szerinti államtitkárrá vagy szakmai felsővezetővé kinevezés miatt történt, a más szervhez történő vezénylés esetén, ha a döntésre jogosult elöljáró a szolgálatmentesség arányos részét nem adta ki.
(7) A honvéd – szolgálati viszonyra vonatkozó szabály szerinti feltételekkel – mentesül vagy mentesíthető a szolgálatteljesítési kötelezettsége teljesítése alól.
24. § (1) Az állomány tagja az állományba vétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének napjáig, a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos pedig a tényleges szolgálatteljesítése időtartamára havonta alapilletményre és jogosultság esetén egyéb illetményelemre (a továbbiakban együtt: illetmény) jogosult. Az illetményt havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig a hivatalos magyar pénznemben kell kifizetni.
(2) A honvédet és a rendelkezésre állás időszakában az önkéntes tartalékost megillető illetményen kívüli juttatások rendszerét a miniszter rendeletben határozza meg.
(3) A honvéd alapilletményét
a) műveleti besorolás esetén a 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat szerint,
b) adminisztratív besorolás esetén a 2. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat szerint
kell megállapítani.
(4) A miniszter döntése alapján az állomány tagjának illetménye – szolgálati érdekből, az érintett személy speciális végzettségére, képzettségére, az általa ellátandó feladat kiemelt fontosságára vagy speciális jellegére tekintettel – a 2. melléklettől eltérően is meghatározható. Az így megállapított illetmény legfeljebb az állomány húsz százalékának biztosítható.
(5) Az illetményt úgy kell megállapítani, hogy annak egy hónapra számított összege elérje a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet szerinti minimálbér vagy garantált bérminimum összegét. A döntésre jogosult elöljárónak az illetmény megállapításáról szóló döntésével szemben szolgálati panasz abban az esetben érvényesíthető, ha a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette.
(6) A honvéd a miniszter által rendeletben meghatározott alapelvek és eljárásrend figyelembevételével teljesítményelismerésben részesíthető.
(7) A honvéd meghatározott feltételek esetén természetbeni élelmezési és ruházati ellátásra, honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékra, kiegészítő rokkantsági támogatásra, továbbá szolgálati kötelmekkel összefüggő baleseti sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége következtében a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerinti baleseti ellátásra jogosult.
(8) Az illetmény miniszteri rendeletben meghatározottak szerint csökkenthető, visszatartható, megvonható és – jogalap nélküli kifizetés esetén – visszakövetelhető. A honvéd szolgálati viszonyával összefüggő tartozása, továbbá a jogalap nélkül kifizetett illetményen kívüli pénzbeli juttatása visszakövetelhető.
25. § (1) A miniszter „Hősi halottá” nyilváníthatja az elhunyt honvédet, ha az életét a szolgálati kötelezettség teljesítése során vagy azzal összefüggésben feláldozza. A „Hősi halottá” nyilvánított elhunyt honvéd posztumusz elismerésként eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető, kinevezhető vagy hadnagy rendfokozatba kinevezhető.
(2) A miniszter, továbbá a HVKF az elhunyt honvédet a „Magyar Honvédség halottjává” nyilváníthatja szolgálati viszonyának fennállása alatt a honvédelem érdekében kifejtett kimagasló érdemeire figyelemmel.
(3) A döntésre jogosult elöljáró azt az elhunyt honvédet, akit az (1) vagy a (2) bekezdés alapján nem minősítettek, a „Katonai szolgálat halottjává” nyilváníthatja.
26. § (1) Fegyelemsértést követ el a honvéd és az önkéntes tartalékos a rendelkezésre állás időszakában, ha a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanul megszegi. A szolgálati rend és fegyelem védelme, az elkövető nevelése, valamint másoknak a fegyelemsértéstől történő visszatartása érdekében
a) feddés,
b) megrovás,
c) szigorú megrovás,
d) pénzbírság,
e) alapilletmény csökkentése,
f) rendfokozatban visszavetés,
g) szolgálati viszony megszüntetése vagy
h) lefokozás
fenyítés szabható ki.
(2) Ha a fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró a fegyelmi eljárás során megállapítja, hogy az eljárás alapjául szolgáló kötelezettségszegés bűncselekmény, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) szerint fegyelmi eljárásban el nem bírálható szabálysértés vagy szabályszegés megállapítására alkalmas, köteles feljelentést tenni.
(3) A fegyelmi eljárás keretében elbírálható szabálysértés vagy bűncselekmény esetén, ha a honvéd szolgálati viszonya a fegyelmi eljárás jogerős befejezése előtt megszűnt, de az elévülés még nem következett be, az ügyet haladéktalanul át kell tenni az elbírálásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz. A fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértésekre a fegyelmi eljárás szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy nem fenyíthető a honvéd a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 15. § f) pontja esetén, és az elévülés időtartamát a Szabs. tv. határozza meg.
(4) Ha a katonai vétség miatt a büntetőeljárásról szóló törvény szerint a büntetés célja fenyítéssel is elérhető, a fegyelmi eljárást kell lefolytatni, azzal, hogy bűncselekményt megvalósító fegyelemsértés esetén nem indítható eljárás, ha az a Btk. szerint elévült, vagy ha a honvédelmi szervezetnek a honvéd gyanúsítotti kihallgatásáról történő tudomásszerzését követően három hónap eltelt. Fenyítésként határozatban az (1) bekezdés szerinti fenyítés vagy pénzbírság szabható ki.
(5) A katonai szolgálatra méltatlan az a honvéd,
a) akit jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, kivéve, ha a Btk. 132. § (1) bekezdése szerinti szabadságvesztés büntetését tölti,
b) akit a bíróság jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, és előzetesen nem mentesített a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, vagy
c) aki magatartásával a honvédelmi szervezetek iránti közbizalom fenntartását súlyosan veszélyezteti, és emiatt nem várható el, hogy a honvédelmi szervezet a szolgálati viszonyát fenntartsa.
(6) A miniszter az (5) bekezdés a) és b) pontja esetén a méltatlanság megállapításától eltekinthet, ha a szabadságvesztés mértéke az egy évet nem haladja meg, és a büntetőeljárásban megállapított tények alapján az elkövetett cselekmény a honvédelmi szervezet iránti közbizalom fenntartását nem veszélyezteti.
(7) Méltatlan az egyenruha viselésére és a rendfokozat használatára az a nyugállományú katona,
a) aki egyenruhában nyilvános helyen, mások előtt megbotránkozást keltő magatartást tanúsít,
b) aki a honvédelmi szervezet tekintélyét és a működéséhez szükséges közbizalom megóvását veszélyeztető tevékenységet folytat vagy magatartást tanúsít,
c) akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság szabadságvesztésre ítélt.
27. § (1) Ha a honvéd nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségének megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.
(2) Leírással kell rendezni
a) a tényleges kár és a kiszabott kártérítés összegének különbözetét,
b) a kárt, ha a kártérítési eljárás azért nem volt lefolytatható, mert a károkozó ismeretlen, vagy az eljárás lefolytatását miniszteri rendelet kizárja,
c) a kárt, ha a kártérítési eljárást a döntésre jogosult elöljáró megszüntette,
d) a kárt, ha a harmadik személynek kifizetett kártérítési összeg és a mentesített gépjárműben okozott kár megtérítése a Hvt. 52. §-a alapján a mentesített gépjármű vezetőjétől nem követelhető,
e) a kárt, ha azt nem szándékosan okozták, és annak összege nem haladja meg a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelés felét.
(3) A kiszabott és behajthatatlan kártérítési összeget törléssel kell rendezni.
(4) Miniszteri rendeletben meghatározott kivétellel a honvédelmi szervezet vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel azért a kárért, amely a honvédnek a szolgálati viszonyával összefüggésben keletkezett.
28. § (1) A KNBSZ állományának tagjára e rendelet rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni, azzal, hogy a KNBSZ állományának tagja az alapkiképzés sikeres teljesítését megelőzően is kinevezhető első rendfokozatába, továbbá a KNBSZ állományának tagja esetében nem alkalmazható a 11. § (1)–(7) bekezdése.
(2) Az állomány tagja a Hvt.-ben foglalt feladatok ellátásán túl, a nemzetbiztonsági érdek elsődlegessége alapján, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározottak betartásával teljesíti szolgálatát.
(3) Az állomány tagja köteles írásban bejelenteni
a) a külföldi állampolgárral vagy külföldi állampolgársággal is rendelkező személlyel létesített, fenntartott kapcsolatát,
b) a vele egy lakó- vagy tartózkodási helyen együtt élő személyek tekintetében beállott változást,
c) hazai és külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi számláját,
d) egymillió forintot meghaladó forgalmi értékű ingatlan és ingóság megszerzését,
e) a szolgálaton kívüli tartózkodási helyét a döntésre jogosult elöljáró által elrendelt időszakban,
f) a biztonsági helyzetét befolyásoló egyéb körülményeket, azok megváltozását,
g) a gyülekezési jog alapján szervezett rendezvényen történő megjelenési szándékát, melyen a részvételt a KNBSZ főigazgatója megtilthatja,
h) a külföldre utazásának tervezett időpontját és útvonalát, az utazás célját és útitársait, a külföldi tartózkodási helyét, a hazatérésének várható időpontját az utazás megkezdését megelőzően legalább tíz nappal,
i) a h) ponttól eltérően a NATO és az EU tagállamaiba utazást legkésőbb az utazás megkezdését megelőző napon.
(4) A KNBSZ főigazgatója a külföldre utazást szolgálati vagy nemzetbiztonsági érdekből korlátozhatja vagy megtilthatja. Rendkívül indokolt esetben a (3) bekezdés h) és i) pontja szerinti határidőktől el lehet térni.
(5) Az állomány tagja érdekképviseleti szervezetet nem alakíthat, ahhoz nem csatlakozhat, annak tagja nem lehet.
(6) Az állomány tagja beleegyezésével teljesíthet szolgálatot a KNBSZ-nél. A szolgálatteljesítés feltétele a nemzetbiztonsági alkalmasság, valamint a műszeres vallomás-ellenőrzés vizsgálaton való részvétel vállalása. A műszeres vallomás-ellenőrzés vizsgálatot a felvételi eljárás, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti belső biztonsági és bűnmegelőzési feladatok végrehajtása és a nemzetbiztonsági ellenőrzés végrehajtása során lehet elrendelni. A műszeres vallomás-ellenőrzés vizsgálat kérdései csak biztonsági kockázati tényezőkkel kapcsolatos adatkörökre terjedhetnek ki.
(7) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg a fedőbeosztás és külső munkaviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos szabályokat, a fedőbeosztásban szolgálatot teljesítő katonának a beosztás jellegére tekintettel nyújtható juttatások formáit és feltételeit. A fedőbeosztásban szolgálatot teljesítő állomány felett a döntési jogköröket a KNBSZ főigazgatója át nem ruházható jogkörben gyakorolja.
(8) Az állomány tagjának KNBSZ-hez történt vezénylése – a 15. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint 16. § (2) bekezdése kivételével – kizárólag az érintett kérelmére vagy a KNBSZ főigazgatójának javaslatára szüntethető meg. A KNBSZ főigazgatója vezénylésének megszüntetését a miniszter kezdeményezi.
(9) Meg kell szüntetni az állomány tagjának vezénylését, ha nem felel meg a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek, valamint az ehhez szükséges biztonsági, illetve hozzájáruló nyilatkozatot határidőben nem tette meg.
29. § E rendelet és a végrehajtására kiadott miniszteri rendeletek alkalmazásában
1. alacsonyabb beosztás: az a státusz, amely alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített,
2. átszervezés: az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter, valamint a HVKF a Hvt. 65. § (1) bekezdése szerinti döntése alapján – a névváltoztatás kivételével – minden olyan szervezeti változás, amelynek következtében egyes szolgálati beosztások létesülnek, módosulnak vagy megszűnnek,
3. azonos beosztás: az a státusz, amely azonos rendfokozattal rendszeresített,
4. egészségügyi beosztású katona: az Eütv. 155. § (19) bekezdés b) pontja szerinti honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál vagy a KNBSZ-nél szolgálatot teljesítő, az 1. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 4. § a) pontja szerinti egészségügyi dolgozó és az Eütev. 4. § c) pontja szerinti rezidens,
5. előmenetel: szervezeti hierarchiában történő előrehaladás, amely szolgálati beosztásba történő kinevezéssel, illetve – a posztumusz elismerést ide nem értve – rendfokozati kinevezéssel vagy előléptetéssel valósul meg,
6. első rendfokozat: a kezdő vagy meghatározott feltételek fennállása esetén ennél magasabb rendfokozat,
7. hivatásos állomány tagja: az a honvéd, aki élethivatásként, határozatlan időre vállalja a katonai szolgálatot,
8. honvéd tisztjelölt: a honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személy, aki a képzés időtartama alatt hallgatói jogviszonyban és szerződéses szolgálati viszonyban áll,
9. katona oktató: az a honvéd, aki a köznevelési intézményben, illetve – ide nem értve a miniszter által az állam nevében alapított, honvédelmi szervezetnek nem minősülő többcélú szakképző intézményt – a szakképző intézményben a honvédelem tantárgy oktatásában, valamint egyéb honvédelmi nevelési feladatok ellátásában vesz részt, vagy részvétele tervezett,
10. kezdő rendfokozat: a legénységi állománycsoportban az őrvezető, az altiszti állománycsoportban az őrmester, a tiszti állománycsoportban a hadnagy rendfokozat,
11. magasabb beosztás: az a státusz, amely magasabb rendfokozattal rendszeresített,
12. Magyarországon települő nemzetközi katonai szervezet: nemzetközi szervezet döntése vagy nemzetközi megállapodás alapján létrehozott, Magyarországon települő olyan szervezet vagy alakulat, amely a létrehozó szervezet tagállamai vagy a részes államok érdekében katonai feladatot hajt végre,
13. más szerv: honvédelmi szervezetnek nem minősülő költségvetési szerv, oktatási intézmény, egészségügyi szolgáltató, autonóm államigazgatási szerv, köztestület, közhasznú szervezet, egyesület, gazdasági társaság, alapítvány, amely honvédelmi vagy védelmi és biztonsági érdeket szolgál, vagy közreműködik a honvédelmi feladatok ellátásában,
14. nyugállományú katona: az állomány volt tagja,
a) akit 2012. január 1-jét megelőzően katonai szolgálati nyugállományba, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugállományba helyeztek, ideértve az is, akit katonai szolgálati nyugállományba, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugállományba 2011. december 31-ét követően helyeztek, de a katonai szolgálati nyugállományba, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugállományba helyezés miatt a felmentési idejét 2012. január 1-jét megelőzően már megkezdte,
b) aki öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban, illetve megváltozott munkaképességűek ellátásában részesül – ideértve a folyósítás szüneteltetését is –, feltéve, hogy szolgálati viszonya az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése vagy a Tny. 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése alapján szűnt meg, vagy az neki fel nem róható okból úgy szűnt meg, hogy a megszűnéskor betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkort,
c) ha egészségkárosodási ellátásban vagy honvédelmi szolgálati juttatásban részesült, és az egészségkárosodási ellátása vagy a honvédelmi szolgálati juttatása öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság igénybevétele miatt szűnt meg,
15. önkéntes tartalékos: az a szolgálati viszonyban álló személy, aki szerződésben vállalja az e rendeletben meghatározott feltételrendszer szerint a Hvt. 71. § (3) bekezdésében foglaltakat,
16. rendszeresített rendfokozat: a szolgálati beosztáshoz, valamint a miniszter által vezetett minisztériumban a Kit. szerinti álláshelyhez rendelt rendfokozat,
17. szerződéses állomány tagja: az állomány tagja, aki határozott időre szerződésben vállalja a katonai szolgálatot,
18. szolgálati érdek: a Honvédség, illetve honvédelmi szervezet rendeltetésszerű és eredményes működéséhez, jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy alapító okiratban meghatározott feladatainak teljesítéséhez szükséges vagy azt meghatározó módon befolyásoló személyi feltétel, körülmény,
19. szolgálati hely: az a honvédelmi szervezet, amelynek állományába a honvéd tartozik,
20. szolgálati viszonyra vonatkozó szabály: e rendelet és a végrehajtására kiadott miniszteri rendeletek, közjogi szervezetszabályozó eszközök, a Hvt. 18. §-a szerinti belső rendelkezés és a Hvt. 77. § (1) bekezdése szerinti HVKF parancs,
21. szolgálatteljesítési hely: az a földrajzilag körülhatárolható területrész, ahol a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani.
30. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a Honvéd Kódexet, valamint
b) a szolgálati viszony létesítésével, fennállásával és megszüntetésével kapcsolatos részletes és a szolgálati viszony sajátosságainak megfelelő sajátos szabályokat. *
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsa meg
a) azon fertőző betegségek körét, amelyek esetén kötelező védőoltás elrendelésének van helye a megbetegedési veszély miatt, a szolgálati beosztáshoz, illetve a szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan, és
b) a katonai feladat végrehajtása közben elvégezhető egészségügyi tevékenységeket, ezen egészségügyi tevékenységek elvégzéséhez szükséges egészségügyi szakkiképzések körét, a szakkiképzési követelményeket, azok szakmai tartalmát, és kijelölje a szakkiképzés lefolytatására jogosított intézmények körét.
31. § Ez a rendelet 2024. július 1-jén lép hatályba.
32. § (1) Annak a tiszti és altiszti állománycsoportba jelentkezőnek, akinek az alapkiképzése 2024. július 1-jét megelőzően kezdődött és 2024. július 1-jét követően is tart, az első szolgálati beosztásba helyezésére és első tiszti vagy altiszti rendfokozatba történő kinevezésére a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2024. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt megkezdett személyügyi, fegyelmi, kártérítési és méltatlansági ügyekre, továbbá képzésre vezénylésre, tanulmányi szerződésre a Hjt. 2024. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az állomány tagja részére a Hjt. 25. § (1) bekezdése alapján kiadott, a tartózkodási helyére vonatkozó engedélyek e rendelet hatálybalépését követően továbbra is érvényesek.
(4) Az e rendelet hatálybalépése előtt történt állományba vétel esetén az állományba vételi okmányban meghatározott próbaidőt kell alkalmazni.
(5) Ha az állomány tagja részére a Hjt. 38. § (9) bekezdése szerint az alapkiképzés végrehajtására határidő-halasztást engedélyeztek, az állomány tagjának az engedélyben meghatározott időtartamon belül kell végrehajtania az alapkiképzést, ellenkező esetben szolgálati viszonya a 9. § (1) bekezdése szerint megszűnik.
(6) Az alapkiképzést sikeresen végrehajtott – a Hjt. 39. § (1) bekezdése szerinti – közkatonát az alapkiképzés sikeres végrehajtását követő napon, de legkorábban július 1-jével ki kell nevezni első rendfokozatába.
(7) A 2024. július 1-jén az MH vezénylő zászlósa beosztást betöltő személy rendfokozata e rendelet erejénél fogva MH vezénylő zászlós rendfokozatra változik.
(8) E rendelet hatálybalépése nem érinti az állomány azon tagjának határozott időre megállapított rendfokozatát, akinek a Hjt. 42. § (2) bekezdés b)–f) pontja szerinti vezénylése időtartamára a Hjt. 57. § (1) bekezdése szerint magasabb vagy alacsonyabb rendfokozatot állapítottak meg. A vezénylés megszűnése, megszüntetése esetén a vezénylés időtartamára meghatározott rendfokozat külön jognyilatkozat nélkül megszűnik. A határozott időre szóló előléptetés, kinevezés vagy alacsonyabb rendfokozat megállapításának időtartamát a vezénylést megelőzően viselt rendfokozathoz meghatározott kötelező várakozási időbe kell beleszámítani.
(9) E rendelet hatálybalépésekor a Hjt. szerinti kirendelés a miniszter által vezetett minisztérium esetén a 10. § (2) bekezdés d) pontja szerinti vezénylésre, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet esetében a 10. § (2) bekezdés e) pontja szerinti vezénylésre változik.
(10) A Hjt. 44/A. §-a alapján megkötött, a szolgálati viszony fenntartására vonatkozó megállapodás hatályát veszti, a megállapodásból adódóan jogok és kötelezettségek e rendelet hatálybalépését követően nem származhatnak.
(11) Az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés q) pontjába tartozó tagját 2024. július 1-jével szolgálati beosztásba kell helyezni. Szolgálati beosztás hiányában részére új szolgálati beosztást kell létrehozni.
(12) Ha az állomány tagja az e rendelet hatálybalépését megelőző napon a Hjt. 46. § (1) bekezdés t) pontja szerinti nyugdíj előtti rendelkezési állományba tartozott, akkor a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig jogosult a nyugdíj előtti rendelkezési állományba tartozni, és rá e tekintetben a Hjt. 2024. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(13) A Hjt. 51. és 52. §-a szerint megkötött más szervhez történő vezénylésekről szóló megállapodásokat 2024. december 31-ig felül kell vizsgálni.
(14) Ha az állomány tagjának viselt rendfokozata nem felel meg a 4. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, akkor az állomány tagját a beosztásában tovább kell foglalkoztatni. A 2024. július 1-jét követő áthelyezés vagy kinevezés során az állomány tagja csak a viselt rendfokozatának megfelelő más beosztásba helyezhető át, vagy nevezhető ki.
(15) E rendelet hatálybalépése előtt a Hjt. rész-szolgálatteljesítési szabályai szerint engedélyezett rész-szolgálatteljesítésre az engedélyezett időtartamig a Hjt. e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályait kell alkalmazni. Az érintettek esetében a rész-szolgálatteljesítés engedélyezett időtartama alatt, illetve annak megszűnésekor a Hjt. e rendelet hatálybalépését megelőző napon érvényes szabályai szerinti szolgálatteljesítési időhöz arányosítva kell az e rendelet szerinti alapilletményt megállapítani.
(16) Az állomány tagja viselt rendfokozatára vonatkozó 20. § (3) bekezdése szerinti kötelező várakozási idő leteltét újra kell számolni, és 2025. január 1-jét követően a kötelező várakozási idő leteltének időpontjáról, kérelmére, harminc napon belül az Ügyfélszolgálati Rendszeren keresztül tájékoztatni kell. A kötelező várakozási időre vonatkozó számítási szabályt az e rendelet hatálybalépését követően megkezdett illetmény nélküli szolgálatmentesség esetében kell alkalmazni.
(17) Az állomány tagjának szolgálati viszonyban töltött idejét a 21. §-ban foglaltak szerint újra kell számolni, és 2025. január 1-jét követően a szolgálati viszonyban töltött idejéről, kérelmére, 30 napon belül az Ügyfélszolgálati Rendszeren keresztül tájékoztatni kell.
(18) A (16) és (17) bekezdéstől eltérően a KNBSZ állománya tekintetében a tájékoztatás formáját a KNBSZ főigazgatója határozza meg.
(19) Az állomány azon tagja részére, akinek a korábbi szabályok szerint számított szolgálati viszonyban töltött ideje alapján jubileumi jutalmat fizettek ki, a (17) bekezdés szerint megállapított szolgálati viszonyban töltött ideje alapján ugyanazon mértékű jubileumi jutalom ismételten nem fizethető ki. Ha az állomány tagjának 2024. október 1. és 2024. december 31. közötti időszakban a Hjt. szabályai szerint válna esedékessé a jubileumi jutalom, akkor a jubileumi jutalmat – a 2024. szeptember 30-ai távolléti díj alapulvételével – csak az állomány tagjának kérelmére kell kifizetni.
(20) A Hjt. szerinti
a) szabadságnak az e rendeletben meghatározott szolgálatmentesség,
b) alapszabadságnak az e rendeletben meghatározott alap-szolgálatmentesség,
c) pótszabadságnak az e rendeletben meghatározott pót-szolgálatmentesség,
d) szülői szabadságnak az e rendeletben meghatározott szülői szolgálatmentesség,
e) apasági szabadságnak az e rendeletben meghatározott apasági szolgálatmentesség,
f) egészségügyi szabadságnak az e rendeletben meghatározott egészségügyi szolgálatmentesség,
g) illetmény nélküli szabadságnak az e rendeletben meghatározott illetmény nélküli szolgálatmentesség,
h) szülési szabadságnak az e rendeletben meghatározott szülési szolgálatmentesség
felel meg.
(21) E rendelet alap- és pót-szolgálatmentesség mértékére és számítására vonatkozó szabályai a 2024. június 30-án szolgálati viszonyban állók 2024. évre megállapított alap- és pót-szolgálatmentességére nem alkalmazhatók.
(22) Az állomány 2024. június 30-án szolgálati viszonyban álló tagjának 2024. december 31-én meglévő, ki nem adott és ki nem vett szolgálatmentességét nyilván kell tartani (a továbbiakban: nyilvántartott szolgálatmentesség). Az e rendelet szerinti tárgyévi szolgálatmentesség e rendelet szerinti teljes felhasználása esetén a nyilvántartott szolgálatmentesség az állomány tagja kérelmére kiadható. Az állomány tagja szolgálati viszonyának megszűnésekor, megszüntetésekor meglévő nyilvántartott szolgálatmentességét – a szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor érvényes alapilletménye alapján számítottan – pénzben meg kell váltani.
(23) A honvéd illetményét, távolléti díját 2024. szeptember 30-ig a Hjt. és a végrehajtására kiadott jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz 2024. június 30-án hatályos rendelkezései szerint kell megállapítani. Az állomány tagjának illetményen kívüli juttatásait 2024. szeptember 30-ig a Hjt. és a végrehajtására kiadott jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz 2024. június 30-án hatályos rendelkezései szerint kell megállapítani, azzal, hogy nem vehetőek figyelembe azon illetményen kívüli juttatások, melyeket e rendelet vagy az e rendelet felhatalmazása alapján kiadott jogszabály nem tartalmaz.
(24) Ha az állomány tagja 2024. október 1-jén és az azt megelőző napon ugyanazt a beosztást tölti be, vagy 2024. október 1-jén az azt megelőző napon betöltött beosztásával legalább azonos szintű vagy annál magasabb beosztásba helyezték át vagy nevezték ki, esetében a 2024. október 1-jével megállapított alapilletmény összege nem lehet kevesebb
a) a 2024. szeptember 30-án érvényes, a Hjt. szerinti távolléti díj és
b) az e rendelet hatálybalépése napját megelőző napon betöltött beosztásában az e rendelet hatálybalépését megelőző tizenkét hónap időtartamban kapott eseti illetménypótlékok és eseti kiegészítő illetmények egyhavi átlaga
együttes összegénél.
(25) A 2024. október 1-jén tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos e rendelet szerinti napi illetménye nem lehet kevesebb, mint a 2024. szeptember 30-án érvényes havi illetményének – 21 nappal számított – egynapi átlaga.
(26) A (24) bekezdés alkalmazása szempontjából
a) a 2024. szeptember 30-án érvényes illetmény meghatározása során nem kell figyelembe venni
aa) a Hjt. e rendelet hatálybalépését megelőző napon érvényes 55. § (6) bekezdése, 128. § (3a) és (3b) bekezdése, 237/A. és 237/H. §-a alapján megállapított, valamint a Hjt. alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti tűzszerész vagy a gyakorlaton végzett tevékenységért megállapított pótlékok összegét,
ab) az egészségügyi beosztású katona esetén a Hjt. alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti egészségügyi ügyelet ellátásáért járó, valamint a délutáni és éjszakai egészségügyi tevékenységért járó fokozott igénybevételi pótlék összegét,
b) ha az állomány tagja tizenkét hónapnál rövidebb időt töltött az irányadó beosztásban, akkor az ebben az időszakban általa kapott eseti illetménypótlékok és eseti kiegészítő illetmények egyhavi átlagát kell figyelembe venni.
(27) A (24) bekezdéstől eltérően az állomány azon tagja esetében
a) akinek 2024. szeptember 30-án érvényes illetményét a Hjt. 122. § (1a) bekezdése alapján állapították meg, és
b) 2024. október 1-jén az azt megelőző napon betöltött beosztásával megegyező beosztást tölti be,
2024. október 1-jével megállapított alapilletmény összege nem lehet kevesebb a Hjt. 122. § (1a) bekezdése alapján megállapított összegnél.
(28) Ha a (24) bekezdés alapján a 2024. október 1-jével megállapított illetmény összege az állomány tagja által betöltött beosztáshoz tartozó illetménysávon belül esik, akkor esetében a Hjt. 122. § (1a) bekezdése szerinti illetménymegállapítás megszűnik.
(29) Ha az állomány tagja az összeférhetetlenség alól felmentést kapott a Hjt. 80. § (3) bekezdése alapján, akkor a felmentéssel érintett beosztás betöltésének időtartamára a felmentés továbbra is megilleti.
(30) Az e rendelet hatálybalépése előtt megkezdett belföldi szolgálati kiküldetés időtartamára az állomány tagját megilleti a Hjt. 133. §-a szerinti napidíj.
(31) A Hjt. szerinti állomány tagjának 2024. június 30-ig keletkezett és meg nem váltott túlszolgálatát pénzben kell megváltani, és legkésőbb a 2024. október havi illetménnyel egyidejűleg kell kifizetni. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a Hjt. 247/I. § (3) bekezdése szerinti túlszolgálati díjazásra is.
(32) A Hjt. szerinti állomány tagjának 2024. június 30-ig keletkezett és igazoltan ki nem adott szabadnap után járó, a Hjt. 247/I. § (2), (4) és (5) bekezdése szerinti díjazást a 2024. október havi illetménnyel egyidejűleg kell kifizetni.
(33) A Hjt. szerinti szolgálatteljesítési időkeretet 2024. június 30-ával le kell zárni, és a keletkezett túlszolgálatot pénzben kell megváltani, és legkésőbb a 2024. október havi illetménnyel egyidejűleg kell kifizetni.
(34) A szerződéses állomány tagja a 2024. július 1-jén fennálló és a szolgálati viszonya idejére felfüggesztett párttagságát köteles 2024. szeptember 30-ig megszüntetni.
(35) A 2024. június 30-án a Hjt. 55. § (2) bekezdése alapján fennálló megbízásokat felül kell vizsgálni, és amennyiben a megbízás fenntartását az annak alapjául szolgáló körülmény továbbra is indokolja, akkor e rendelet 2024. október 1-jén hatályos szabályai alapján a megbízásért járó ellentételezést 2024. november 1-jéig meg kell állapítani.
(36) A (28) bekezdést az állomány más szervhez vezényelt tagjára is alkalmazni kell, feltéve hogy illetményét a vezénylés időtartama alatt a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény Honvédelmi Minisztérium fejezet biztosítja.
(37) Azok esetében, akik 2024. október 1-jén és az azt megelőző napon is rendelkezési állományban vannak, és nem töltenek be szolgálati beosztást, a 2024. október 1-jétől érvényes alapilletményük megállapításakor a (24) bekezdést megfelelően kell alkalmazni.
(38) Azok esetében, akik részére 2024. október 1-jén és az azt megelőző napon illetményt nem folyósítottak, a 2024. október 1-jén érvényes, nem folyósított illetményt a 2024. október 1-jét megelőző napon érvényes illetményüknek a Hjt. szerinti távolléti díjba tartozó illetményelemei együttes összegének megfelelő összegben kell megállapítani.
(39) 2024. szeptember 30-ig az állomány tagjának áthelyezésére, kinevezésére, előléptetésére, megbízására, valamint a szolgálati viszonyban töltött idejének számítására a Hjt. és a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet (a továbbiakban: Hjt.vhr.), valamint a Hjt. végrehajtására kiadott közjogi szervezetszabályozó eszköz 2024. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy – a 20. § (3) bekezdése szerinti kötelező várakozási idő figyelembevételével – a magasabb rendfokozatba történő előléptetésről vagy kinevezésről minden esetben a döntésre jogosult elöljáró mérlegelési jogkörben dönt. Az állomány tagját megbízni 2024. július 1. és 2024. szeptember 30. közötti időszakban csak 2024. szeptember 30-ig lehet.
(40) 2024. szeptember 30-ig a miniszter által vezetett minisztériumba és a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekhez vezényeltekre és vezénylésre a Hjt. és a végrehajtására kiadott jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz kirendeltekre és kirendelésre vonatkozó, 2024. június 30-án hatályos rendelkezéseit – a 22. §-ban foglalt eltéréssel – kell alkalmazni.
(41) 2024. szeptember 30-ig a külföldi szolgálatra történő vezénylésre a Hjt.-nek és a végrehajtására kiadott jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköznek a külföldi szolgálatra vezénylés 2024. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(42) Az önkéntes tartalékosra az 1. § (3) bekezdés e) pontja szerinti rendeletek hatálybalépéséig a Hjt. és a végrehajtására kiadott jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz 2024. június 30-án hatályos rendelkezéseit – a 22. §-ban foglalt eltéréssel – kell alkalmazni.
(43) Az egészségügyi beosztású katonára az 1. § (3) bekezdés c) pontja szerinti rendelet hatálybalépéséig a Hjt. 237/J–237/M. §, a Hjt.vhr. 26. § (13) bekezdés, valamint a Hjt. végrehajtására kiadott közjogi szervezetszabályozó eszköz 2024. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az egészségügyi beosztású katona szolgálatteljesítési idejére a 22. §-ban foglaltak mellett az Eütev. munkaidőre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.
(44) * A 2024. július 1-jét megelőzően a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény hatálya alá tartozókra vonatkozó egyes veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 8/2023. (I. 17.) Korm. rendelet szerint honvédelmi szolgálati juttatásban részesült személyek esetében a honvédelmi szolgálati juttatással összefüggésben – az adatkezelési szabályok kivételével – a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény hatálya alá tartozókra vonatkozó egyes veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 8/2023. (I. 17.) Korm. rendeletnek és a honvédelmi szolgálati juttatással kapcsolatos eljárásrendről szóló 3/2023. (II. 20.) HM rendeletnek a 2024. június 30-án hatályos szabályait alkalmazni kell.
| A | B | C | ||
| 1 | Állománycsoport | Rendfokozati csoport | Viselt rendfokozat | |
| 2 | legénységi | tisztes | őrvezető | |
| 3 | tizedes | |||
| 4 | szakaszvezető | |||
| 5 | altiszt | altiszt | őrmester | |
| 6 | törzsőrmester | |||
| 7 | főtörzsőrmester | |||
| 8 | zászlós | zászlós | ||
| 9 | törzszászlós | |||
| 10 | főtörzszászlós | |||
| 11 | MH vezénylő zászlós | |||
| 12 | tiszt | tiszt | hadnagy | |
| 13 | főhadnagy | |||
| 14 | százados | |||
| 15 | főtiszt | őrnagy | ||
| 16 | alezredes | |||
| 17 | ezredes | |||
| 18 | tábornok | dandártábornok | ||
| 19 | vezérőrnagy | |||
| 20 | altábornagy | |||
| 21 | vezérezredes |
1. Műveleti besorolású katona illetménytáblája
| A | B | C | D | ||
| 1 | Besorolási kategória | Rendfokozati csoport (beosztáshoz rendszeresített rendfokozat alapján) | Alsó sávhatár (Ft) | Felső sávhatár (Ft) | |
| 2 | I. | tisztes | 490 000 | 1 510 000 | |
| 3 | II. | altiszt | 550 000 | 1 800 000 | |
| 4 | III. | zászlós | 625 000 | 1 890 000 | |
| 5 | IV. | tiszt | 690 000 | 2 120 000 | |
| 6 | V. | főtiszt | 745 000 | 2 580 000 | |
| 7 | VI. | tábornok | 1 000 000 | 3 540 000 |
2. Adminisztratív besorolású katona illetménytáblája
| A | B | C | D | ||
| 1 | Besorolási kategória | Rendfokozati csoport (beosztáshoz rendszeresített rendfokozat alapján) | Alsó sávhatár (Ft) | Felső sávhatár (Ft) | |
| 2 | I. | tisztes | a mindenkori garantált bérminimum | 750 000 | |
| 3 | II. | altiszt | 350 000 | 1 000 000 | |
| 4 | III. | zászlós | 400 000 | 1 250 000 | |
| 5 | IV. | tiszt | 600 000 | 1 800 000 | |
| 6 | V. | főtiszt | 700 000 | 2 000 000 | |
| 7 | VI. | tábornok | 800 000 | 2 100 000 |
