A Kormány
a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 13. pont e) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. § (3) és (4) bekezdése tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az e rendelet szerinti
a) építésügyi vizsga az építésügyi, az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR), az elektronikus építési napló (a továbbiakban: építési napló) és az örökségvédelem,
b) szakmai továbbképzés az örökségvédelem
témakörből áll.
(2) E rendeletben meghatározottak szerint – a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt vezető főispán, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal főigazgatója és igazgatója kivételével –
a) építésügyi vizsgát tesz az 1. melléklet 1–3. pontjában meghatározott témakörökből az építésügyi hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 237/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Éhk.) 1. § (1) bekezdésében kijelölt építésügyi hatósági feladatot ellátó hatóság kormánytisztviselője és az Éhk. 5. § (4) bekezdése szerinti jogi támogatást nyújtó kormánytisztviselő,
b) építésügyi vizsgát tesz az 1. melléklet 1–3. pontjában meghatározott témakörökből az örökségvédelmi hatóságnál műemlékvédelmi területen örökségvédelmi hatósági feladatot, valamint az Éhk. 1. § (2) bekezdése szerinti építésügyi hatósági feladatot ellátó kormánytisztviselő,
c) szakmai továbbképzést teljesít az 1. melléklet 4. pontja szerinti örökségvédelem témakörből a b) pontban meghatározott kormánytisztviselő.
(3) A (2) bekezdés szerinti kormánytisztviselő építésügyi vizsga teljesítési és szakmai továbbképzési kötelezettsége megszűnik, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig öt évnél rövidebb idő van hátra.
(4) Az építésügyi, az ÉTDR és az építési napló témakörök esetében az építésügyi vizsgáztatással kapcsolatos feladatok végrehajtásának szakmai irányítását és felügyeletét az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter látja el.
(5) Az örökségvédelem témakör esetében az építésügyi vizsgáztatással és a szakmai továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásának szakmai irányítását és felügyeletét a kulturális örökség védelméért felelős miniszter látja el.
(6) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott feladatok informatikai támogatásáról a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság gondoskodik.
2. § (1) Az építésügyi vizsga célja, hogy a vizsgázó bizonyítsa, hogy birtokában van
a) az általános közigazgatási ismeretek mellett olyan speciális építésügyi és örökségvédelmi igazgatási ismereteknek, amelyek az építésügyi és örökségvédelmi hatósági feladatok ellátásához, a döntések jogszabályi előírásoknak megfelelő előkészítéséhez, meghozatalához, a hatósági ellenőrzések lefolytatásához, a végrehajtáshoz kapcsolódó feladatok ellátásához szükségesek, és
b) a hatósági eljárások elektronikus formában történő ügyintézéséhez, az ÉTDR és az elektronikus építési napló alkalmazás használatához szükséges tudásnak.
(2) Az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter az építésügyi vizsga építésügyi, ÉTDR és építési napló témakörei vonatkozásában, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter az építésügyi vizsga örökségvédelem témaköre vonatkozásában gondoskodik arról, hogy a vizsga lebonyolításához egységes belső képzési program álljon rendelkezésre. A program tulajdonosa az arról gondoskodó miniszter, aki gondoskodik a nyilvántartásba vételének elvégzéséről is.
(3) Az építésügyi vizsga 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti témaköreiből az eredményes vizsgát a kormánytisztviselő a próbaidő leteltét követő naptól – ha próbaidő nem került meghatározásra, akkor a kormányzati jogviszony létesítésének napjától – számított fél éven belül teljesíti, amely a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendeletben meghatározott 32 tanulmányi pontnak felel meg.
(4) Az építésügyi vizsga 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti témaköreiből az eredményes vizsgát a kormánytisztviselő a foglalkoztatásának első napjától számított egy éven belül teljesíti, amely a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendeletben meghatározott 24 tanulmányi pontnak felel meg.
(5) Az építésügyi vizsga építésügyi, ÉTDR és építési napló témaköreiből a vizsga letétele alól mentesül az a kormánytisztviselő, aki a foglalkoztatását megelőzően a miniszter építésügyi feladatellátásának keretében hatósági jellegű feladatok ellátásában legalább öt évet közreműködött.
(6) Az építésügyi vizsga örökségvédelem témaköréből a vizsga letétele alól mentesül az a kormánytisztviselő, aki felsőfokú műemlékvédelmi szakmérnöki vagy szaktanácsadói végzettséggel rendelkezik.
(7) Az építésügyi vizsgát
a) az építésügyi, az ÉTDR és az építési napló témakör esetében az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter szakmai irányításával a fővárosi és vármegyei kormányhivatal,
b) az örökségvédelem témakör esetében a kulturális örökség védelméért felelős miniszter
(a továbbiakban együtt: vizsgaszervező) szervezi.
3. § (1) A kormánytisztviselő az építésügyi vizsgát megelőzően a vizsgaszervező által biztosított felkészítő tanfolyamon vesz részt.
(2) Az építésügyi vizsga tematikáját az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az építésügyi vizsgára vonatkozóan az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter, valamint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter együttesen gondoskodik
a) az építésügyi vizsgaszabályzat elkészítéséről, felülvizsgálatáról,
b) a vizsga lebonyolítását meghatározó módszertani útmutató elkészítéséről,
c) az építésügyi vizsga követelményeihez igazodó felkészítő elektronikus tananyag és ellenőrző kérdések elkészítéséről, felülvizsgálatáról és közzétételéről,
d) az elektronikus vizsgakérdések összeállításáról,
e) a vizsgafelkészítők és vizsgák elektronikus meghirdetéséről,
f) – a kormányhivatalok feladataira figyelemmel – a vizsgafelkészítők és vizsgák megvalósításáról,
g) a vizsgafelkészítők és vizsgák eredményeinek vizsgaszervező rendszerben való elektronikus kezeléséről és
h) a vizsgafelkészítő oktató biztosításáról.
(4) Az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter, valamint a kulturális örökség védeleméért felelős miniszter által jóváhagyott
a) (3) bekezdés a) pontja szerinti vizsgaszabályzatot és
b) (3) bekezdés c) pontja szerinti tananyagot
a tárgyévet megelőző év november 30-áig a miniszter által működtetett www.e-epites.hu honlapon közzé kell tenni.
(5) A (4) bekezdés szerinti vizsgaszabályzatot és tananyagot minden év november 30-áig felül kell vizsgálni. A felülvizsgált vizsgaszabályzat és tananyag (4) bekezdés szerinti közzétételét követő 30. naptól már a felülvizsgált vizsgaszabályzatot és tananyagot kell alkalmazni.
(6) A 2. § (7) bekezdés a) pontja szerinti vizsgaszervező az építésügyi vizsga teljesítésére a tárgyévre vonatkozóan éves vizsgatervet készít, amelyet az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter részére a tárgyévet megelőzően november 1-jéig megküld.
(7) Minden év január 31-éig a tárgyévben vizsgára kötelezett azon kormánytisztviselők névsorát, akiknek a vizsgaszervező nem foglalkoztatója, a vizsgaszervező bekéri a kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányhivataltól.
4. § (1) Az építésügyi vizsgát 3 tagú építésügyi vizsgabizottság (a továbbiakban: bizottság) előtt kell tenni.
(2) A bizottságnak
a) az építésügyi, az ÉTDR és az építési napló témakörből álló építésügyi vizsga esetén
aa) két tagja a vizsgaszervező képviselője vagy egy tagja a vizsgaszervező képviselője, és egy tagja az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter által delegált személy – aki egyben a bizottság elnöke is –, és
ab) egy tagja a vizsgaszervező által felkért, a (3) bekezdés a) pontja szerinti oktató;
b) az örökségvédelem témakörből álló építésügyi vizsga esetén minden tagja a kulturális örökség védelméért felelős miniszter által kijelölt személy, a bizottság elnökét a kulturális örökség védelméért felelős miniszter jelöli ki.
(3) Oktató
a) az építésügyi, az ÉTDR és az építési napló témakörből szervezett vizsgafelkészítőn az lehet, aki rendelkezik
aa) az oktatott témakör és a vizsgakövetelmény szerinti szakirányú felsőfokú végzettséggel és az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter által szervezett, beszámolóval záruló felkészítő tanfolyam elvégzésének igazolásával és
ab) az építésügyi témakör területen szerzett legalább 10 éves – ebből legalább 5 éves építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági feladatellátás területén szerzett – hatósági gyakorlattal vagy
ac) az ÉTDR és az elektronikus építési napló témakör tekintetében az oktatott témakörrel és a vizsgakövetelménnyel összefüggő legalább 5 éves szakmai – ebből legalább 2 éves építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági feladatellátás területén szerzett hatósági – gyakorlattal,
b) az örökségvédelem témakörből szervezett vizsgafelkészítőn az lehet, aki
ba) szerepel a műemléki szakértői névjegyzékben,
bb) felsőfokú műemléki szakmérnöki vagy szaktanácsadói végzettséggel és legalább 5 éves műemlékvédelmi közigazgatási gyakorlattal rendelkezik vagy
bc) nem műemléki szakterületeken az oktatott témakör szerinti szakirányú felsőfokú végzettséggel és az oktatott témakörben 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
5. § (1) Az építésügyi vizsga formája elektronikus teszt.
(2) Az építésügyi vizsga megoldására rendelkezésre álló időt az egyes témakörök vonatkozásában az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az építésügyi vizsga eredményét témakörönként pontérték alapján, százalékban kell meghatározni, és azt megfelelt vagy eredménytelen minősítéssel kell ellátni, azzal, hogy a megfelelt minősítéshez valamennyi témakörben legalább 70%-os eredmény szükséges.
(4) Az építésügyi vizsga a teljesítésére nyitva álló határidőn belül korlátlanul ismételhető.
(5) Eredményes vizsga esetén a kormánytisztviselő részére teljesítést igazoló tanúsítványt kell kiállítani. A tanúsítvány alkalmazandó iratmintáját az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter, valamint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a www.e-epites.hu oldalon teszi közzé.
(6) Az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter vagy a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a szabályozási környezet vagy a szervezeti rendszer átalakítása esetén a kormánytisztviselőnek az 1. mellékletben foglalt témakörök változással érintett részeiből rendkívüli vizsgát is elrendelhet. A rendkívüli vizsgára egyebekben a vizsgára vonatkozó rendelkezések az irányadók.
6. § (1) Az 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti szakmai továbbképzés programtulajdonosa a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, aki gondoskodik a program nyilvántartásba vételének elvégzéséről.
(2) A szakmai továbbképzés első szakmai továbbképzési időszaka az 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti munkakörben történő foglalkoztatás első napjától kezdődik. A továbbképzési időszak első évét a vizsga alól mentességgel nem rendelkező kormánytisztviselő az építésügyi vizsgával teljesíti.
(3) A szakmai továbbképzés célja a kormánytisztviselő szakmai felkészültségéhez, valamint az egységes jogalkalmazáshoz szükséges ismeretek biztosítása az adott továbbképzési időszak alatt bekövetkező jogszabályi változások figyelembevételével.
(4) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter gondoskodik arról, hogy a szakmai továbbképzés lebonyolításához egységes belső képzési program rendelkezésre álljon. Az örökségvédelmet érintő szabályozási környezet vagy a szervezeti rendszer átalakítása esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a szakmai továbbképzési programban nem szereplő szakmai továbbképzést is elrendelhet.
(5) A szakmai továbbképzés tematikája az 1. melléklet 4. pontja szerinti örökségvédelem témaköre.
(6) A továbbképzési programot évente a tematikában meghatározott témakörök alapján kell elkészíteni. A szakmai továbbképzés a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendeletben meghatározott továbbképzési időszak alatt 32 tanulmányi pontnak felel meg.
(7) A szakmai továbbképzést a kulturális örökség védelméért felelős miniszter szervezi, kezdeményezi a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendelet szerinti továbbképzési tervbe való felvételét.
(8) A szakmai továbbképzésen oktatatóra a 4. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek vonatkoznak.
7. § Ez a rendelet 2024. október 1-jén lép hatályba.
8. § (1) Ha e rendelet hatálybalépéséig a kormánytisztviselő
a) az építésügyi az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet] 2. melléklete szerinti A, B és C témakörből sikeres vizsgát tett, neki nem kell az e rendelet szerinti építésügyi, ÉTDR és építési napló témakörből vizsgát tennie,
b) az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet alapján építésügyi vizsgát tett, az elektronikus építési naplóra vonatkozó ismeretekből vizsgát tett, valamint a 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti B témakörből vizsgát tett, neki nem kell az e rendelet szerinti építésügyi, ÉTDR és építési napló témakörből vizsgát tennie,
c) a műemlékvédelmi témakörökből vizsgát tett, az örökségvédelem témaköréből nem kell vizsgát tennie,
d) építési jogi szakokleveles mérnöki végzettséget szerzett vagy 2014. január 1-je előtt építésügyi vizsgát tett, mentesül az építésügyi vizsga építésügyi témaköre teljesítésének kötelezettsége alól.
(2) E rendelet szerint építésügyi vizsgát 2025. január 1-jétől lehet tartani.
9. § *
1. ÉPÍTÉSÜGYI TÉMAKÖR (a vizsgán rendelkezésre álló idő: 120 perc)
1.1. Az állam és az önkormányzatok építésügyi feladatai
1.2. A sajátos építményfajták
1.3. Az építésügyi hatósági rendszer, az építésügyi hatósági feladat- és hatáskör
1.4. Az építésügyi eljárásokban a szakhatóságokra, szakkérdésre vonatkozó előírások
1.5. Az építményekkel szemben támasztott követelmények, az általános településrendezési és építési követelmények alkalmazása
1.6. A településrendezési eszközök alkalmazása az építésügyi hatósági eljárásokban
1.7. Az építésügyi hatóság eljárásai és szabályai
1.8. Az építésügyi hatósági ellenőrzés
1.9. Szabálytalan építési tevékenység feltárása, építésügyi szankciórendszer alkalmazása
1.10. Építésügyi bírság kiszabása
1.11. Építésügyi hatósági döntések végrehajtása
1.12. Az Országos Építésügyi Nyilvántartás használata az építésügyi hatósági eljárásokban és a hatósági ellenőrzések során
1.13. Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai
1.14. Építési termékek építménybe történő betervezésére és beépítésére vonatkozó szabályok alkalmazása az építésügyi hatósági eljárásokban
1.15. Az energetikai követelmények alkalmazása
1.16. Az építésügyi szabványok
1.17. Az építészeti értékek védelmének eszközei
1.18. Tervtanácsi szervezetrendszer
1.19. Építésügyi hatóság mint szakhatóság
1.20. Az építőipari kivitelezésre vonatkozó előírások
1.21. Az építési napló
1.22. Az építési folyamat résztvevői
2. ÉTDR TÉMAKÖR (a vizsgán rendelkezésre álló idő: 60 perc)
2.1. Az ÉTDR által használt adatok és iratok köre, típusa
2.2. Ügyféloldali cselekmények
2.3. Építésügyi hatósági eljárási cselekmények
2.4. Hatósági eljárásokhoz kapcsolódó hatósági cselekmények
2.5. Társhatóságok közreműködése: szakhatóság, településképi véleményezés, megkeresés
3. ELEKTRONIKUS ÉPÍTÉSI NAPLÓ TÉMAKÖR (a vizsgán rendelkezésre álló idő: 60 perc)
3.1. Az e-építési napló által használt szerepkörök
3.2. Az e-építési napló készenlétbe helyezésével kapcsolatos cselekmények
3.3. Az e-építési napló rendszere
3.4. Az e-építési napló vezetésével kapcsolatos vállalkozó kivitelezői cselekmények
3.5. Az e-építési naplóhoz kapcsolódó hatósági cselekmények
4. ÖRÖKSÉGVÉDELEM TÉMAKÖR (a vizsgán rendelkezésre álló idő: 120 perc)
4.1. Műemlékvédelem alapjai
4.2. A műemlékvédelem mint hatósági tevékenység
4.3. Műemlék-felügyeleti tevékenység ismeretei
4.4. Műemlékvédelem sajátos tárgyai és helyszínei
4.5. Műemlékek kutatása
4.6. Műemlékek (és tartozékok, berendezések) helyreállítása, rekonstrukciója
4.6.1. Műemléki restaurálás és konzerválás
4.6.2. Épületdiagnosztika és épületkárosító tényezők
4.6.3. Történeti építőanyagok alapismeretei
4.6.4. Történeti épületszerkezetek védelme
4.6.5. Műemlék-tartozékok, berendezések és felszerelések védelme
4.7. Műemlékek fenntartása, megőrzése
4.8. Műemlékek fejlesztése, korszerűsítése
4.9. Esettanulmányok
4.10. A hatósági munkát támogató egyéb ismeretek
