AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 164. és 173. cikkére, 175. cikke harmadik bekezdésére, 176., 177. és 178. cikkére, 182. cikke (1) bekezdésére és 192. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére * ,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére * ,
rendes jogalkotási eljárás keretében * ,
mivel:
(1) Az elmúlt években az Unió az európai gazdaság versenyképességének és rezilienciájának a zöld és digitális átállás révén történő megerősítésére törekedett. A Bizottság „Az európai zöld megállapodás” című, 2019. december 11-i közleményében foglalt európai zöld megállapodásban és az (EU) 2022/2481 európai parlamenti és tanácsi határozattal * létrehozott, Digitális évtized 2030 szakpolitikai programban gyökerező zöld és digitális átállás ösztönzi a növekedést és az uniós gazdaság korszerűsítését, új üzleti lehetőségeket nyit meg, és segíti az Uniót abban, hogy a versenyelőnyt szerezzen a világpiacokon. Az európai zöld megállapodás ütemtervet határoz meg arra vonatkozóan, hogy az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kihívások kezelése révén miként tehető méltányos és inkluzív módon klímasemlegessé és fenntarthatóvá az uniós gazdaság. A Digitális évtized 2030 szakpolitikai program egyértelmű irányt jelöl ki az Unió digitális átalakulása és a digitális célok 2030-ig történő uniós szintű elérése tekintetében, mindenekelőtt a digitális készségek, a digitális infrastruktúrák, valamint a vállalkozások és a közszolgáltatások digitalizálása tekintetében.
(2) Az uniós ipar mostanáig jól ki tudta használni az adottságaiból fakadó rezilienciáját, de versenyképességét a jövőben is biztosítani kell. A magas infláció, a munkaerőhiány, az ellátási láncoknak a Covid19-világjárvány utáni zavarai, Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja, az emelkedő kamatlábak, valamint a növekvő energiaköltségek és inputárak súlyként nehezednek az uniós ipar versenyképességére, és rávilágítottak annak fontosságára, hogy az Unió biztosítsa nyitott stratégiai autonómiáját és csökkentse a harmadik országoktól való függőségét a különböző ágazatokban. Az uniós iparra nehezedő említett nyomásokhoz erős, de nem mindig tisztességes verseny társul a szétaprózott globális piacon. Az Unió már számos kezdeményezést elindított az ipar támogatására, például az „A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora” című, 2023. február 1-jei bizottsági közleményben foglalt, a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet, a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható ellátását biztosító keret létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a továbbiakban: a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet), a nettó zéró technológiai termékek európai gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a továbbiakban: a nettó zéró iparról szóló rendelet) az „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című 2023. március 17-i bizottsági közleményben foglalt az állami támogatásokra vonatkozó új, ideiglenes válság- és átállási keretet, az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelettel * létrehozott Európai Uniós Helyreállítási Eszközt, valamint az (EU) 2023/435 európai parlamenti és tanácsi rendeletet * . Bár ezek a megoldások gyors, célzott és esetenként ideiglenes támogatást nyújtanak, az Uniónak strukturálisabb válaszra van szüksége ágazatainak beruházási igényeire, megőrizve a kohéziót, minőségi munkahelyeket teremtve és megőrizve az egyenlő versenyfeltételeket a belső piacon, ugyanakkor elősegítve a finanszírozáshoz való hozzáférést. Az Uniónak törekednie kell az áttelepítések megakadályozására, a kritikus technológiákat előállító létesítmények harmadik országokból történő visszatelepítésére, valamint arra, hogy a stratégiai függőségek megelőzése érdekében új létesítményeket vonzzon.
(3) A belső piac jelentős gazdasági, társadalmi és politikai előnyöket hozott az Unió egésze, ezen belül polgárai és vállalkozásai számára. Bár ezeket az előnyöket széles körben elismerik, elengedhetetlen, hogy továbbra is megoldásokat találjunk a benne rejlő kiaknázatlan társadalmi potenciál további hasznosítására. A belső piacnak képesnek kell maradnia a változó geopolitikai dinamikához, a technológiai fejlődéshez, valamint a zöld és digitális átálláshoz való alkalmazkodásra, ugyanakkor tekintettel a népesség öregedésére, elő kell mozdítania az egészségügyi rendszerek ellenálló képességét, és hozzá kell járulnia az Unió hosszú távú versenyképességének és termelékenységének javításához.
(4) A digitális technológiák, a mélytechnológiai innováció, a tiszta és erőforrás-hatékony technológiák és a biotechnológiák Unión belüli bevezetése és léptékváltása alapvető fontosságú lesz az Unió stratégiai függőségeinek csökkentése céljából, valamint a lehetőségek kiaknázásának és a zöld és digitális átállás célkitűzéseinek teljesítésének céljából, ezáltal biztosítva az Unió szuverenitását és stratégiai autonómiáját, és előmozdítva az Unió iparának versenyképességét és fenntarthatóságát. Ezért azonnali fellépésre van szükség a kritikus technológiák Unión belüli fejlesztésének és gyártásának támogatása érdekében, amelyek az Unió legfőbb stratégiai hiányosságait képezik. A kritikus technológiák fejlesztése és gyártása egymáshoz kapcsolódó gazdasági szereplők értékláncaira épül, amelyek különböző méretű vállalkozásokként - többek között kis- és középvállalkozásokként (kkv-k) - működnek, ágazatokon és határokon átívelően. Ezért az Uniónak meg kell őriznie és meg kell erősítenie azon kritikus technológiák és kapcsolódó szolgáltatásaik értékláncait is, amelyek kritikus fontosságúak az említett kritikus technológiák fejlesztési vagy gyártási tevékenységei szempontjából, és kifejezetten azokra jellemzőek, ezáltal csökkentve az Unió stratégiai függőségeit, és így megőrizve a belső piac integritását, továbbá az egész életen át tartó tanulási, oktatási és képzési projektek és a tanulószerződéses gyakorlati képzések, valamint a mindenki számára hozzáférhető, vonzó, minőségi munkahelyek létrehozása révén kezelnie kell az említett ágazatokban fennálló munkaerő- és szakemberhiányt.
(5) Ahhoz, hogy egy technológia kritikusnak minősüljön, meg kell felelnie annak a követelménynek, hogy vagy olyan innovatív elemet hozzon létre, amely jelentős potenciállal rendelkezik a belső piac számára, vagy hogy járuljon hozzá az Unió stratégiai függőségeinek csökkentéséhez vagy megelőzéséhez. A belső piac szempontjából kritikus technológiákban rejlő gazdasági potenciál értékelésekor figyelembe kell venni, hogy egy egyetlen tagállamban végrehajtott intézkedések továbbgyűrűző hatásokkal járhatnak más tagállamokban. Annak értékelésekor, hogy egy technológia hozzájárul-e az Unió stratégiai függőségeinek csökkentéséhez vagy megelőzéséhez, figyelembe kell venni az Unió egészére potenciálisan hatást gyakorló kockázatok azonosítása érdekében uniós szinten végzett elemzést. A Bizottságnak iránymutatást kell kiadnia arra vonatkozóan, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó három ágazatban miként lehet kritikusnak tekinteni a technológiákat, valamint arról, hogy az e technológiák kritikusnak minősítéséhez szükséges feltételeket hogyan lehet teljesíteni úgy, hogy a releváns programok és e rendelet közös stratégiai célkitűzései fényében a releváns programok keretében támogatandó projekteket, vállalatokat és ágazatokat egységesen értelmezzék. Ebben az iránymutatásban a Bizottságnak tovább kell pontosítania az értéklánc és a végtermékek fejlesztése vagy gyártása szempontjából kritikus és rá jellemző, kapcsolódó szolgáltatások fogalmát is. Ez az iránymutatás nem érintheti az egyedi programokra vonatkozó egyéb iránymutatást.
(6) Támogatni kell a kritikus technológiákat a következő ágazatokban: digitális technológiák és mélytechnológiai innováció, tiszta és erőforrás-hatékony technológiák és biotechnológiák. A mélytechnológiai innováció alatt olyan innovációt kell érteni, amely képes az élvonalbeli tudományban, technológiában és műszaki tudományokban gyökerező, transzformatív megoldások kidolgozására, beleértve a fizikai, biológiai és digitális szférában elért eredményeket ötvöző innovációt is. A digitális technológiák magukban foglalják különösen azokat a technológiákat, amelyek hozzájárulnak a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program céljaihoz és célkitűzéseihez, valamint az (EU) 2022/2481 határozatban meghatározott, több országra kiterjedő projekteket. A tiszta és erőforrás-hatékony technológiák magukban foglalják különösen a nettó zéró kibocsátású technológiákat a nettó zéró iparról szóló rendelet fogalommeghatározásával összhangban. Biotechnológia alatt a tudomány és a technológia élő szervezetekre, valamint azok részeire, termékeire és modelljeire való alkalmazását értjük az élő vagy nem élő anyagok tudás, áruk és szolgáltatások előállítása céljából történő megváltoztatása érdekében, ideértve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet biotechnológiára vonatkozó statisztikai fogalommeghatározásában említett technológiákat, valamint az „A gyógyszerhiány kezelése az EU-ban” című, 2023. október 24-i bizottsági közleményben említett kritikus fontosságú gyógyszerek uniós jegyzékében szereplő gyógyszereket és azok összetevőit. A nettó zéró iparról szóló rendelet értelmében stratégiaiként elismert projektek - amennyiben e projektek megfelelnek a nettó zéró iparról szóló rendeletben meghatározott reziliencia és versenyképesség kritériumának - és a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet értelmében stratégiaiként elismert projekteket automatikusan úgy kell tekinteni, hogy azok hozzájárulnak e rendelet célkitűzéseihez. A Bizottság által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján jóváhagyott közös európai érdeket szolgáló fontos projekt tárgyát képező digitális technológiákat és mélytechnológiai innovációt, a tiszta és erőforrás-hatékony technológiákat és a biotechnológiákat kritikusnak kell tekinteni, és az ilyen közös európai érdeket szolgáló fontos projektek hatálya alá tartozó egyedi projekteknek a vonatkozó program szabályaival összhangban támogathatónak kell lenniük, amennyiben az azonosított finanszírozási hiányt és a támogatható költségeket még nem fedték le teljes mértékben.
(7) A technológiák fejlesztési és gyártási kapacitásának megerősítése az Unióban nem lehetséges jelentős létszámú szakképzett munkaerő nélkül. A munkaerő- és készséghiány, amely minden ágazatban nőtt, beleértve a zöld és digitális átállás szempontjából kulcsfontosságúnak tartott ágazatokat is, a demográfiai változások fényében várhatóan tovább fog nőni, veszélyeztetve az e rendeletben azonosított releváns ágazatokban a technológiák térnyerését. Ezért fokozni kell a releváns ágazatokban az emberek munkaerőpiaci részvételét, különösen a tanulásba és az egész életen át tartó tanulásba, a releváns készségek fejlesztésébe, valamint a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok és hátrányos helyzetű személyek számára a minőségi munkahelyek és tanulószerződéses gyakorlati képzési lehetőségek létrehozatalába való beruházások révén. Ez a támogatás ki fog egészíteni számos egyéb olyan intézkedést, amelyek célja a zöld és digitális átállásból eredő készségigények kielégítése, és amely intézkedéseket az „A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program” című, 2020. július 1-jei bizottsági közlemény meghatározza. Ezek az intézkedések fontos szerepet játszanak az átképzést és továbbképzést szem előtt tartó gondolkodásmód további előmozdításában, az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességének fokozásában, valamint a minőségi munkahelyek teremtéséhez való hozzájárulásban, a zöld és digitális átállásban rejlő teljes potenciál társadalmilag igazságos, inkluzív és méltányos kiaknázása érdekében.
(8) A zöld és digitális átálláshoz szükséges beruházás nagyságrendje szükségessé teszi a meglévő uniós programok - beleértve a finanszírozási és beruházási műveletekhez költségvetési garanciát nyújtó programok és alapok - keretében rendelkezésre álló finanszírozási források teljes körű igénybevételét, valamint a pénzügyi eszközök és vegyesfinanszírozási műveletek végrehajtását. Az említett finanszírozási forrásokat rugalmasabban kell felhasználni annak érdekében, hogy időben és célzottan támogassák a stratégiai ágazatokban alkalmazott kritikus technológiákat. Ezért létre kell hozni a „Stratégiai Technológiák Európáért” platformot (STEP) az ahhoz való hozzájárulás céljából, hogy válasszal szolgáljanak az uniós beruházási igényekre, segítve a meglévő uniós forrásoknak a stratégiai ágazatokban a kritikus technológiák fejlesztését vagy gyártását támogató kritikus beruházások - többek között az egész Unióra kiterjedő és határokon átnyúló projektek - felé történő áramlását, fenntartva ugyanakkor a belső piacon az egyenlő versenyfeltételeket, megőrizve ezáltal a kohéziót, és azzal a céllal, hogy a STEP keretében finanszírozott projektek földrajzilag kiegyensúlyozott eloszlásúak legyenek, a vonatkozó programcélokkal összhangban.
(9) Az e rendelet szerinti programok és tevékenységek végrehajtása során a Bizottságot és a tagállamokat arra ösztönzik, hogy mozdítsák elő és sorolják előre a nettó zéró iparról szóló rendeletben meghatározott nettó zéró gyorsító völgyek támogatására, az (EU) 2021/1056 európai parlamenti és tanácsi rendeletben * említett területi igazságos átmenet tervben szereplő területeken, a kevésbé fejlett és átmeneti régiókban, valamint azon tagállamok fejlettebb régióiban megvalósuló projektek támogatását, amelyek egy főre jutó átlagos GDP-je nem éri el a vásárlóerő-egységben mért és a 2015-2017-es időszakra vonatkozó uniós adatok alapján kiszámított EU-27 átlagot.
(10) A STEP-nek olyan forrásokat kell igénybe vennie, amelyek a meglévő uniós programokon, többek között az (EU) 2021/523 európai parlament és tanácsi rendelet * által létrehozott InvestEU-n, az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelettel * létrehozott Horizont Európán, az (EU) 2021/697 európai parlamenti rendelettel * létrehozott Európai Védelmi Alapon, és az 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel * létrehozott Innovációs Alapon, az (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendelettel * létrehozott Európai Regionális Fejlesztési Alapon (ERFA) és Kohéziós Alapon, az (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelettel * létrehozott Európai Szociális Alap Pluszon (ESZA+),
az (EU) 2021/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelettel * létrehozott Igazságos Átmenet Alapon, az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelettel * létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön, az (EU) 2021/522 európai parlamenti és tanácsi rendelettel * létrehozott „az EU az egészségért” programon és az (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendelettel * létrehozott Digitális Európa programon belül végrehajthatók. Az említett uniós programok keretében igénybe vett forrásokat az Európai Védelmi Alap további 1,5 milliárd EUR összegű finanszírozásának kell kísérnie a STEP célkitűzéseihez hozzájáruló projektek számára.
(11) A STEP célkitűzéseihez hozzájáruló projekteknek ún. szuverenitási pecsétet kell odaítélni, feltéve, hogy a projektet értékelték, és az megfelel a Horizont Európa, az Európai Védelmi Alap, az Innovációs Alap, az „az EU az egészségért” program vagy a Digitális Európa program keretében közzétett pályázati felhívásokban előírt minőségi minimumkövetelményeknek, különösen a támogathatósági, kizárási és odaítélési kritériumoknak, függetlenül attól, hogy a projekt részesült-e finanszírozásban az említett eszközök valamelyike keretében. Ezeket a minőségi minimumkövetelményeket a magas színvonalú projektek azonosítása céljából állapítják meg. A szuverenitási pecsétet az érintett programok pályázati felhívásaiban meghatározott egyedi támogathatósági feltételekkel összhangban kell odaítélni, amelyek földrajzi korlátozásokat is tartalmazhatnak, ha az helyénvaló és azt az említett programokat szabályozó megfelelő jogalkotási aktusok előírják. A szuverenitási pecséttel jutalmazható pályázati felhívások hatókörének előkészítése során a Bizottságnak adott esetben bele kell foglalnia azt a követelményt, hogy a projektpályázatoknak jelezniük kell, hogy várhatóan hogyan járulnak hozzá az ipari szereplők helyi hálózatainak megerősítéséhez és strukturálásához, valamint a munkahelyteremtéshez. Amennyiben lehetséges és helyénvaló, ezeknek a felhívásoknak folyamatosan nyitottnak kell lenniük. A szuverenitási pecsétet olyan minőségi védjegyként kell használni, amely azáltal, hogy igazolja a projektnek a STEP célkitűzéseihez való hozzájárulását, segíti a köz- és magánberuházások vonzását. Emellett a szuverenitási pecsétnek javítania kell az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést különösen azáltal, hogy megkönnyíti a több uniós eszközből származó halmozott vagy kombinált finanszírozást. A tagállamokat ösztönözni kell arra is, hogy akkor, amikor a projekteknek saját programjaikon keresztül ítélnek oda pénzügyi támogatást, vegyék figyelembe a szuverenitási pecsétet.
(12) E célból lehetővé kell tenni, hogy az uniós finanszírozási eszközök kedvezményezettjeire háruló adminisztratív terhek csökkentése és a kiemelt technológiákba való beruházások ösztönzése érdekében figyelembe vegyék az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel * összhangban más uniós programokhoz kapcsolódóan végzett értékeléseket. Amennyiben azok megfelelnek az (EU) 2021/241 rendelet rendelkezéseinek, a tagállamokban meg kell fontolniuk a szuverenitási pecséttel megkülönböztetett projektek bevonását a helyreállítási és rezilienciaépítési terveik felülvizsgálatakor, valamint a 2003/87/EK irányelvvel létrehozott Modernizációs Alap rájuk eső részéből finanszírozandó beruházási projektekre vonatkozó döntések meghozatalakor is. A szuverenitási pecsétet Bizottságnak is figyelembe kell vennie az Európai Unióról szóló szerződéshez (TEU) csatolt, az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv (a továbbiakban: az EBB alapokmánya) 19. cikkében előírt eljárás és az (EU) 2021/523 rendeletben meghatározott szakpolitikai ellenőrzés keretében. Ezenkívül a végrehajtó partnerek számára elő kell írni, hogy vizsgálják meg a szuverenitási pecséttel megkülönböztetett projekteket, amennyiben azok az említett rendelettel összhangban földrajzi és tevékenységi körükbe tartoznak. Az e rendelet hatálya alá tartozó programokért felelős hatóságoknak fontolóra kell venniük a nettó zéró iparról szóló rendelettel és a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelettel összhangban elismert olyan stratégiai projektek támogatását, amelyek e rendelet 2. cikkének hatálya alá tartoznak, és amelyekre a halmozott finanszírozásra vonatkozó szabályok alkalmazhatók.
(13) A STEP-et hatékonyan, eredményesen, tisztességesen és átlátható módon kell végrehajtani. Ennek érdekében a Bizottságot kell megbízni a szuverenitási pecsét odaítélésével és népszerűsítésével, valamint egy új, nyilvánosan elérhető honlap (a továbbiakban: a szuverenitási portál) kezelésével, és a STEP célkitűzéseinek elérése szempontjából releváns nemzeti hatóságokkal és érdekelt felekkel való kapcsolattartással. Emellett a Bizottságnak elő kell mozdítania a STEP célkitűzéseihez hozzájáruló projektek támogatását szolgáló uniós programok közötti összhangot, koherenciát, szinergiát és kiegészítő jelleget.
(14) A Bizottságnak létre kell hoznia egy szuverenitási portált, amely tájékoztatást nyújt a STEP célkitűzéseihez hozzájáruló projektek számára elérhető támogatásról. A STEP-projektekhez uniós támogatási programok hatálya alá tartozó forrásokat kereső vállalkozások és projektgazdák igényeinek kielégítése érdekében a szuverenitási portálnak hozzáférhető és felhasználóbarát módon kell megjelenítenie az uniós költségvetésből a STEP-beruházások számára rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségeket. E tájékoztatásnak ki kell terjednie az olyan közvetlenül irányított uniós programokra, mint a Horizont Európa, az Európai Védelmi Alap, az Innovációs Alap, az „az EU az egészségért” program, a Digitális Európa program, valamint olyan más uniós finanszírozási forrásokra, mint az InvestEU, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és az ERFA, a Kohéziós Alap, az ESZA+ és az Igazságos Átmenet Alap. A szuverenitási portálnak emellett fokoznia kell a STEP-beruházások láthatóságát a befektetők számára azáltal, hogy felsorolja azokat a projekteket, amelyek elnyerték a szuverenitási pecsétet. A szuverenitási portálon fel kell sorolni azokat az illetékes nemzeti hatóságokat is, amelyek a STEP nemzeti szintű végrehajtása tekintetében kapcsolattartó pontként járnak el. A Bizottságnak biztosítania kell a szuverenitási portál és a hasonló platformok közötti kiegészítő jelleget, és el kell kerülnie a túlszabályozást és az adminisztratív terheket.
(15) A Bizottságnak ellenőriznie kell a STEP célkitűzéseinek végrehajtását, hogy nyomon kövesse az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket. E nyomon követést célzott és a STEP keretében végzett tevékenységekkel arányos módon kell végezni a túlszabályozás és - különösen a finanszírozás kedvezményezettjeire háruló - adminisztratív terhek elkerülése érdekében. Az uniós polgárok felé való elszámoltathatóság biztosítása érdekében a Bizottságnak évente jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a STEP célkitűzéseinek az adott programok keretében történő végrehajtása terén elért előrehaladásról, a STEP teljes kiadásáról programok szerinti bontásban, valamint a STEP teljesítményéről az e programok által előírt teljesítménymutatók alapján. Amennyiben rendelkezésre áll, tájékoztatást kell nyújtani a STEP-nek a határokon átnyúló projektekhez, és egyenként a tagállamonkénti projektekhez való minőségi és mennyiségi hozzájárulásáról.
(16) Bár a STEP a stratégiai beruházások támogatása és az Unió stratégiai függőségeinek csökkentése érdekében a meglévő programok áttervezésére és megerősítésére támaszkodik, a stratégiai ágazatokban a szuverenitás és a versenyképesség támogatására, valamint az uniós iparpolitika megerősítésére irányuló lehetséges új beavatkozások megvalósíthatóságának tesztelése és előkészítése szempontjából is fontos tényező. A STEP-nek alapul kell szolgálnia lehetséges hasonló intézkedések -például egy Európai Szuverenitási Alap - megfontolására.
(17) A Bizottságnak el kell végeznie e rendelet időközi értékelését, amelyben fel kell mérnie, hogy az e rendelet alapján hozott intézkedések mennyire relevánsak az Unió stratégiai függőségének csökkentése és autonómiájának megerősítése szempontjából. A Bizottságnak azt is fel kell mérnie, hogy megvalósítható-e a szuverenitási portál kibővítése, hogy az összes meglévő, nyilvánosan elérhető honlapot egyesítse, és egy egységes portálon nyújtson tájékoztatást a közvetlen, a megosztott és a közvetett irányítás alá tartozó uniós programokról, valamint meg kell vizsgálnia egy olyan szimulátor létrehozásának megvalósíthatóságát, amely iránymutatást nyújt a projektgazdáknak azokról az uniós programokról vagy alapokról, amelyekre valamely adott projektjük jogosult lehet.
(18) Az Innovációs Alap olyan innovatív, karbonszegény technológiákba történő beruházásokat támogat, amelyek e rendelet hatálya alá tartoznak. Ezért az Innovációs Alap fontos szerepet fog játszani a kritikus tiszta és erőforrás-hatékony technológiák Unión belüli fejlesztésének vagy gyártásának támogatásában. Az Innovációs Alap keretében kiírt pályázati felhívások vagy versenyeztetéses ajánlattételi felhívások kidolgozásakor és végrehajtásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie a nettó zéró iparról szóló rendelet értelmében stratégiai projektként elismert projekteket, amelyek a STEP célkitűzéseihez hozzájáruló projekteknek minősülnek.
(19) Az ipari fejlődés megerősítését és a stratégiai ágazatok értékláncainak megerősítését célzó beruházások támogatási lehetőségeinek bővítése érdekében az ERFA-ból nyújtott támogatás hatályát ki kell terjeszteni az ERFA-ra vonatkozó új egyedi célkitűzések meghatározásával, a kiadások támogathatóságára és az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra vonatkozóan az (EU) 2021/1058 és az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletben * meghatározott szabályok sérelme nélkül. A stratégiai ágazatokban lehetővé kell tenni a kkv-któl eltérő vállalkozások termelőberuházásainak támogatását is - továbbra is a középpontba állítva a kkv-kat -, ami jelentős mértékben hozzájárulhat a kevésbé fejlett és az átmeneti régiók, valamint az olyan tagállamok fejlettebb régióinak fejlődéséhez, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-27 átlagot. Az irányító hatóságok ösztönzést kapnak arra, hogy mozdítsák elő a nagyvállalatok és a helyi kkv-k, az ellátási láncok, az innováció és a technológiai ökoszisztémák közötti együttműködést. Ennek révén fokozódna az Unió általános képessége arra, hogy megerősítse pozícióját ezekben az ágazatokban azáltal, hogy minden tagállam számára biztosított lenne a hozzáférés az ilyen beruházásokhoz, és ez ellensúlyozná az egyenlőtlenségek fokozódásának kockázatát. Az említett új egyedi célkitűzésekre programozott forrásokat az ERFA (EU) 2021/1060 rendelet szerinti kezdeti nemzeti allokációjának legfeljebb 20%-ára kell korlátozni.
(20) Annak érdekében, hogy az éghajlat-politikai célkitűzések kohéziós politika keretében történő elérése tekintetében továbbra is jelentős ambíciószint legyen fenntartható, ugyanakkor rugalmasságnak adva teret a Kohéziós Alap és az ERFA között, lehetővé kell tenni egyrészről azt, hogy az ERFA éghajlat-politikai hozzájárulásának kiszámításakor figyelembe vegyék a Kohéziós Alap éghajlat-politikai hozzájárulásának a teljes allokáció 37%-át meghaladó összegét, másrészről azt, hogy a Kohéziós Alap éghajlat-politikai hozzájárulásának kiszámításakor figyelembe vegyék az ERFA éghajlat-politikai hozzájárulásának a teljes allokáció 30%-át meghaladó összegét.
(21) Az Igazságos Átmenet Alap támogatásának hatályát ki kell terjeszteni az e rendelet hatálya alá tartozó technológiákba történő beruházások fedezése és az e beruházások megvalósításához szükséges munkaerő és készségek hiányának kezelése céljából, hozzájárulva a STEP célkitűzések nagyvállalatok általi megvalósításához - továbbra is a középpontba állítva a kkv-kat -, feltéve, hogy e beruházások a területi igazságos átmenet tervekben meghatározottak szerint - az (EU) 2021/1056 rendelettel összhangban - összeegyeztethetők a klímasemlegességre való átálláshoz való várható hozzájárulással. Az e beruházásokhoz nyújtott támogatás nem igényelheti a területi igazságos átmenet terv felülvizsgálatát, amennyiben ez a felülvizsgálat kizárólag a beruházást a munkahelyteremtés szempontjából indokoló hiányelemzéshez kapcsolódna. A kkv-któl eltérő vállalkozások támogatásával összefüggésben figyelmet kell fordítani a tanulószerződéses gyakorlati képzések és a munkahelyek létrehozásához, illetve az új készségekkel kapcsolatos oktatáshoz vagy képzéshez hozzájáruló beruházásokra is.
(22) Az ESZA+, amely az emberekbe való beruházást szolgáló fő uniós alap, kulcsfontosságú hozzájárulást nyújt a készségfejlesztés előmozdításához. Az ESZA+ STEP-célkitűzésekre való felhasználásának megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy az ESZA+ olyan beruházások támogatására is felhasználható legyen, amelyek célja a munka jövőbeli világára felkészült, képzett és reziliens munkaerő biztosítása.
(23) A beruházások felgyorsítása és az ERFA, az ESZA+ és az Igazságos Átmenet Alap keretében a STEP célkitűzéseit támogató beruházások azonnali likviditásának biztosítása érdekében egyszeri kifizetés formájában kivételes előfinanszírozásként további összeget kell biztosítani a STEP-célkitűzéseket támogató beruházásokhoz kapcsolódó célzott prioritások tekintetében. A további előfinanszírozást az Igazságos Átmenet Alap allokációjának egészére kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy fel kell gyorsítani annak végrehajtását, és mivel az Igazságos Átmenet Alap fontos eleme a STEP-célkitűzések eléréséhez a tagállamoknak nyújtott támogatásnak. Az említett kivételes előfinanszírozás összegeire alkalmazandó szabályoknak összhangban kell lenniük az előfinanszírozásra vonatkozóan az (EU) 2021/1060 rendeletben előírt szabályokkal. Ezen túlmenően az említett beruházások elterjedésének további ösztönzése és gyorsabb végrehajtásának biztosítása érdekében a STEP-prioritások esetében 100%-ra kell növelni a maximális uniós társfinanszírozási arányt. A STEP-célkitűzések végrehajtása kapcsán az irányító hatóságokat arra kell ösztönözni, hogy alkalmazzanak bizonyos szociális kritériumokat, és mozdítsanak elő pozitív társadalmi eredményeket, például tanulószerződéses gyakorlati képzési lehetőségek létrehozását vagy hátrányos helyzetű fiatalok, különösen a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok számára minőségi foglalkoztatási lehetőséget kínáló munkahelyek létrehozását, az 2014/23/EU * , az 2014/24/EU * és az 2014/25/EU * európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt szociális odaítélési feltételek alkalmazását, amennyiben egy projektet az említett irányelvek hatálya alá tartozó szerv hajt végre, valamint a kollektív tárgyalások keretében elfogadott bérek fizetését.
(24) Az (EU) 2021/1060 rendeletet módosítani kell annak érdekében, hogy a szuverenitási pecsétet elnyert projektek könnyebben hozzáférjenek az uniós finanszírozáshoz, különösen a több uniós eszközből származó halmozott vagy kombinált finanszírozás megkönnyítése révén. E célból lehetővé kell tenni az irányító hatóságok számára, hogy az ERFA-ból vagy az ESZA+-ból közvetlenül támogatást nyújtsanak a szuverenitási pecsétet elnyert műveletekhez.
(25) Az adminisztratív terhek csökkentése és STEP időben történő bevezetésének biztosítása érdekében az alkalmazandó szabályoktól eltérve lehetővé kell tenni, hogy az ERFA-nak, az ESZA+-nak, a Kohéziós Alapnak és az Igazságos Átmenet Alapnak az (EU) 2021/1060 rendeletben előírt félidős értékelésből kizárják a STEP célkitűzéseinek eléréséhez hozzájáruló beruházásokra vonatkozó prioritásokat. Az ilyen programmódosítások esetén lehetővé kell tenni a 2026-ra és 2027-re vonatkozó rugalmassági összeg egészének vagy egy részének végleges elosztását is. A Bizottságnak jóvá kell hagynia a kizárólag a STEP-célkitűzésekhez hozzájáruló prioritások bevezetésével kapcsolatos programmódosításokat, amelyeket a tagállamok általi benyújtástól számított két hónapon belül, 2024. augusztus 31-ig kell benyújtani. Ezenkívül lehetővé kell tenni, hogy az (EU) 2021/1060 rendeletben említett partnerségi megállapodások bármely megfelelő módosítását is be lehessen vezetni, és azokat a Bizottság gyorsított eljárásban hagyja jóvá.
(26) A 2014-2020-as programok végrehajtására vonatkozó szabályozási keretet az elmúlt években kiigazították annak érdekében, hogy további rugalmassággal szolgáljanak a végrehajtás tekintetében a tagállamok és a régiók számára, és növeljék a likviditást a Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja hatásainak kezelése érdekében. A programozási időszak végén bevezetett ezen intézkedések teljes körű kiaknázásához és végrehajtásához elegendő időre és igazgatási erőforrásra van szükség, különösen akkor, amikor a tagállamok erőforrásaikat a 2021-2027-es időszakra vonatkozó operatív programoknak a STEP-célkitűzésekkel összefüggő felülvizsgálatára összpontosítják. A programhatóságokra nehezedő adminisztratív terhek enyhítése és a lezárás idején kizárólag adminisztratív okokból bekövetkező esetleges forrásvesztés megelőzése érdekében meg kell hosszabbítani az 1303/2013/EU * és a 223/2014/EU * európai parlamenti és tanácsi rendeletben szereplő, a 2014-2020-as időszak programjainak adminisztratív lezárására vonatkozó határidőket. Konkrétabban, a végső kifizetési kérelem benyújtási határidejét 12 hónappal meg kell hosszabbítani. Ezenkívül a lezárási dokumentumok benyújtásának határidejét is meg kell hosszabbítani 12 hónappal. E módosításokkal összefüggésben helyénvaló egyértelművé tenni, hogy a támogathatósági időszak végéig (2023 végéig) vásárolt élelmiszerek és anyagok elosztása ezen időpont után is folytatódhat.
Az uniós költségvetés hatékony és eredményes végrehajtása és a kifizetési felső korlátok betartása érdekében a 2025-ben teljesítendő kifizetések felső határát programonként az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet * lefektetett, a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten alapuló forrásokból származó pénzügyi előirányzatok 1%-ában kell megállapítani. A programelőirányzatok 2025-re vonatkozó, alaponként 1%-os felső határát meghaladó esedékes összegek sem 2025-ben, sem az azt követő években nem fizethetők ki, hanem csak az előfinanszírozás záróelszámolására használhatók fel. A fel nem használt összegekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat a lezáráskor az 1303/2013/EU rendelettel összhangban kell visszavonni. Annak biztosítása érdekében, hogy a legkülső régiók teljes mértékben ki tudják használni az e rendelet hatálya alá tartozó alapokból származó támogatást, egyértelművé kell tenni, hogy az 1303/2013/EU rendeletben biztosított rugalmasság céljából a legkülső régióknak nyújtott további külön juttatásokat az ERFA-ból az érintett legkülső régióval azonos kategóriájú régiónak nyújtott támogatás részének kell tekinteni. Annak ellenére, hogy a további külön juttatásra eltérő támogathatósági szabályok vonatkoznak, lehetővé kell tenni, hogy ezt a rugalmasságot a programon belül ugyanazon kategóriájú régiónak nyújtott további külön juttatás és egyéb ERFA-előirányzatok között is alkalmazzák.
(27) A 2014-2020 közötti programozási időszakra biztosított rugalmassági mechanizmusok segítették a tagállamokat a válságreagálási és helyreállítási erőfeszítéseikben, valamint abban, hogy megbirkózzanak az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által az állami költségvetésekre nehezedő további nyomással. Annak érdekében, hogy a tagállamok kezelni tudják a folyamatos költségvetési nyomást, az 1303/2013/EU rendeletben előírt lehetőséggel összhangban a 100%-os uniós társfinanszírozási arány kohéziós programokra való alkalmazásának lehetőségét visszamenőlegesen a 2023. július 1-től 2024. június 30-ig tartó utolsó számviteli évre is ki kell terjeszteni, amennyiben valamely tagállam a költségvetési előirányzatokkal összhangban és a rendelkezésre álló források függvényében az utolsó számviteli évre vonatkozó utolsó időközi kifizetési kérelem benyújtása előtt értesíti a Bizottságot.
(28) Az InvestEU a beruházások - különösen a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó beruházások - fellendítésére irányuló kiemelt uniós program, amely keresletvezérelt finanszírozást biztosít, többek között vegyesfinanszírozási mechanizmusok és technikai segítségnyújtás révén. Ez a megközelítés hozzájárul a további állami és magántőke jelenlegi szakpolitikai kereteken belül való bevonásához. A rendelkezésre álló források teljes felhasználásának biztosítása érdekében, és feltéve, hogy a végrehajtó partnerek nem rendelkeznek elegendő kapacitással a számukra elkülönített, az (EU) 2021/523 rendelet által létrehozott uniós garancia 25%-ának felhasználására, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós garancia több mint 75%-át is biztosítsa az EBB csoportnak. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak ösztönöznie és segítenie kell az EBB csoporttól eltérő végrehajtó partnereket a rendelkezésükre álló finanszírozás teljes körű felhasználása terén. A tagállamok ösztönzést kapnak arra, hogy járuljanak hozzá az InvestEU tagállami komponenséhez annak érdekében, hogy az alkalmazandó állami támogatási szabályok sérelme nélkül a jelenlegi szakpolitikai kereteken belül támogassák a STEP célkitűzéseivel összhangban lévő pénzügyi termékeket. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy helyreállítási és rezilienciaépítési tervükbe intézkedésként építsenek be egy, az InvestEU tagállami komponenséhez kapcsolódó készpénz-hozzájárulást a STEP célkitűzéseinek a jelenlegi szakpolitikai kereteken belül való támogatása érdekében. A STEP célkitűzéseinek támogatásához való ezen további hozzájárulás a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési tervében az InvestEU tagállami komponenséhez rendelt teljes pénzügyi allokáció legfeljebb 6%-a lehet. A STEP célkitűzéseinek jobb megvalósítása érdekében további rugalmasságot és pontosításokat is be kell vezetni. A STEP célkitűzéseihez hozzájáruló projektek tekintetében minden erőfeszítést meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a beruházási időszak végén a támogatás az ágazatok és régiók széles körére kiterjedjen, és elkerüljék a túlzott ágazati vagy földrajzi koncentrációt.
(29) A Horizont Európa az Unió kulcsfontosságú kutatási és innovációs finanszírozási programja, és Európai Innovációs Tanácsa (EIC) támogatást nyújt különösen az áttörési potenciállal bíró és diszruptív jellegű, növekedési potenciállal rendelkező innovációkhoz, amelyek túl kockázatosak lehetnek a magánbefektetők számára. A Horizont Európa keretében további rugalmasságot kell biztosítani annak érdekében, hogy az EIC Akcelerátor programja tudjon kizárólag tőkerészesedés formájában nyújtott támogatást biztosítani a nem hitelképes kkv-knak, többek között startupoknak, valamint nem hitelképes, kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak, különösen azoknak, amelyek a STEP által támogatott technológiákon dolgozva végeznek innovációt, függetlenül attól, hogy korábban kaptak-e más típusú támogatást az EIC Akcelerátor programjából. A tőkerészesedésbe való beruházáson vagy más visszatérítendő támogatáson keresztül beruházást biztosító EIC Akcelerátor részét képező pénzügyi eszköz (a továbbiakban: EIC-alap) végrehajtása során a befektetési összeg - kivételes esetektől eltekintve - legfeljebb 15 millió EUR-ra korlátozódik, és nincs mód újabb körökben későbbi finanszírozást nyújtani vagy növelni a befektetési összegeket. A nem hitelképes kkv-k és kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok kizárólag tőkerészesedés formájában nyújtott támogatásának lehetővé tétele orvosolná a meglévő piaci rést, különösen a 15 és 50 millió EUR között mozgó befektetési igények esetében. Emellett a tapasztalatok azt mutatják, hogy az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel * létrehozott Horizont 2020 keretében az EIC kísérleti projektre lekötött összegeket nem használják fel teljes mértékben. Az (EU) 2021/695 rendeletet annak érdekében is módosítani kell, hogy tükrözze az Európai Védelmi Alap megnövelt keretösszegét.
(30) Az EIC kulcsszerepet játszik abban, hogy induló finanszírozást nyújtson a gyorsan növekvő induló vállalkozásoknak és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalkozásoknak. Speciális tudásával az EIC ideális helyzetben van ahhoz, hogy növelje a kezdeti innovációs szakaszon túli növekedés céljából tőkét kereső vállalkozások finanszírozási lehetőségeit. Tekintettel az EIC-alapnak a STEP sikerében betöltött központi szerepére, tisztázni kell az EIC működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.
(31) Az Európai Védelmi Alap az Unió védelmi ipara versenyképességének, innovációjának, hatékonyságának és technológiai autonómiájának növelésére irányuló legfontosabb program, amely ezáltal hozzájárul az Unió nyílt stratégiai autonómiájához. A védelmi képességek fejlesztése kulcsfontosságú, mivel ez alapozza az uniós ipar képességét védelmi termékek fejlesztésére és önállóságát abban, és biztosítja a tagállamok - mint az ilyen termékek végfelhasználói - függetlenségét. Egy további keretösszeget kell ezért rendelkezésre bocsátani az e rendelet hatálya alá tartozó védelmi alkalmazások fejlesztéséhez hozzájáruló projektek támogatására.
(32) Mivel e rendelet céljait, nevezetesen az Unió szuverenitásának és biztonságának megerősítését, zöld és digitális átállásának felgyorsítását, versenyképességének fokozását és stratégiai függőségeinek csökkentését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az EUSZ 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
(1) Ez a rendelet a kritikus és kialakulóban lévő stratégiai technológiáknak és a releváns ágazatokban e technológiák értékláncainak támogatása érdekében létrehozza a „Stratégiai Technológiák Európáért” platformot (a továbbiakban: a STEP).
(2) Ez a rendelet meghatározza a STEP célkitűzéseit, a STEP keretében rendelkezésre álló pénzügyi támogatás összegét, valamint a szuverenitási pecsét és a szuverenitási portál végrehajtásának és a STEP célkitűzéseire vonatkozó jelentéstételnek a szabályait.
(1) A STEP az uniós szuverenitás és biztonság megerősítése, a stratégiai ágazatokban az Unió stratégiai függőségeinek csökkentése, az Unió rezilienciájának és termelékenységének megerősítése, valamint a finanszírozás mobilizálása révén az Unió versenyképességének fokozása, a belső piacon a beruházások számára egyenlő versenyfeltételek elősegítése, a határokon átnyúló részvétel - többek között a kkv-k részvételének - előmozdítása, a tagállamok és régiók közötti gazdasági, társadalmi és területi kohézió és szolidaritás megerősítése, továbbá a jövő készségeibe való befektetés, valamint gazdasági, ipari és technológiai bázisának a zöld és a digitális átállásra való alkalmassá tétele révén a vonzó, minőségi munkahelyekhez való inkluzív hozzáférés előmozdítása érdekében a következő célkitűzéseket követi:
a) a kritikus technológiák fejlesztésének vagy gyártásának támogatása Unió-szerte, vagy e technológiák (3) bekezdésben említett értékláncainak megőrzése és megerősítése a következő ágazatokban:
i. digitális technológiák - beleértve azokat is, amelyek hozzájárulnak a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program céljaihoz és célkitűzéseihez -, az (EU) 2022/2481 határozat 2. cikkének 2. pontjában meghatározott több országra kiterjedő projektek, valamint a mélytechnológiai innováció;
ii. tiszta és erőforrás-hatékony technológiák, beleértve a nettó zéró iparról szóló rendeletben meghatározott nettó zéró technológiákat;
iii. biotechnológiák, beleértve a kritikus fontosságú gyógyszerek uniós jegyzékében szereplő gyógyszereket és azok összetevőit;
b) a minőségi munkahelyek valamennyi típusa szempontjából kritikus munkaerő- és készséghiányok kezelése az a) pontban meghatározott célkitűzés támogatása érdekében, különösen az egész életen át tartó tanulással, oktatással és képzéssel kapcsolatos projektek révén - beleértve a nettó zéró iparról szóló rendelet vonatkozó rendelkezései alapján létrehozott, „nettó zéró” ipart szolgáló európai akadémiákat is -, továbbá szoros együttműködésben a szociális partnerekkel és a már meglévő oktatási és képzési kezdeményezésekkel.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett technológiák akkor minősülnek kritikusnak, ha megfelelnek a következő feltételek valamelyikének:
a) innovatív, kialakulóban lévő, élvonalbeli és jelentős gazdasági potenciállal bíró elemmel szolgálnak a belső piac számára;
b) hozzájárulnak az Unió stratégiai függőségeinek csökkentéséhez vagy megelőzéséhez.
(3) Az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett kritikus technológiák fejlesztésének vagy gyártásának értéklánca a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet egyik mellékletében meghatározott végtermékekre, valamint az elsősorban az e végtermékek előállítására használt egyedi alkotóelemekre, gépekre és kritikus fontosságú nyersanyagokra, valamint az említett végtermékek fejlesztése és gyártása szempontjából kritikus és azokra jellemző, kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozik.
E bekezdés első albekezdésétől eltérve, a nettó zéró iparról szóló rendelet hatálya alá tartozó - és e cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett - technológiák fejlesztésének vagy gyártásának értéklánca a nettó zéró iparról szóló rendeletben meghatározott végtermékekre, valamint az elsősorban e végtermékek előállításához használt egyedi alkotóelemekre és gépekre, valamint az említett végtermékek fejlesztése és gyártása szempontjából kritikus és azokra jellemző kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozik.
(4) A nettó zéró iparról szóló rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban elismert olyan stratégiai projektek, amelyek megfelelnek az ugyanazon rendeletben foglalt, rezilienciával kapcsolatos kritériumoknak és versenyképességgel kapcsolatos kritériumoknak, az (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett STEP-célkitűzéshez hozzájáruló projektnek minősülnek.
(5) A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban elismert stratégiai projektek az (1) bekezdés a) pontjában említett STEP-célkitűzéshez hozzájáruló projektnek minősülnek.
(6) Ha a Bizottság által az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján jóváhagyott, közös európai érdeket szolgáló fontos projekt az (1) bekezdés a) pontjában említett technológiák valamelyikéhez kapcsolódik, akkor az érintett technológiák kritikusnak minősülnek.
(7) 2024. május 2-ig a Bizottság iránymutatást ad ki arra vonatkozóan, hogy az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett három ágazatban alkalmazott technológiák miként tekinthetők kritikusnak, valamint hogy hogyan teljesíthetők az e cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek. Ebben az iránymutatásban a Bizottság tovább pontosítja az e cikk (3) bekezdésében említett értéklánc és az ugyanott említett, a végtermékek fejlesztése vagy gyártása szempontjából kritikus és azokra jellemző, kapcsolódó szolgáltatások fogalmát is. Az említett iránymutatást adott esetben a 8. cikkben említett félidős értékelési jelentés fényében felül kell vizsgálni.
(1) A STEP végrehajtásához a meglévő uniós programokból kell pénzügyi támogatást nyújtani.
(2) A STEP-célkitűzések megvalósítására való képesség megerősítése érdekében az (EU) 2021/697 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett pénzügyi keretösszegből folyó árakon 1 500 000 000 EUR összeggel kell támogatni a STEP végrehajtását. Az említett összeget az említett rendelettel összhangban kell végrehajtani és a STEP-célkitűzések megvalósításának céljával kell felhasználni.
(1) A Bizottság szuverenitási pecséttel látja el a STEP bármely célkitűzéséhez hozzájáruló bármely projektet, amennyiben az adott projektet értékelték, és az megfelel az (EU) 2021/522 rendelet, az (EU) 2021/694 rendelet, az (EU) 2021/695 rendelet, az (EU) 2021/697 rendelet, vagy az (EU) 2019/856 * felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti pályázati felhívásban előírt minőségi minimumkövetelményeknek, különösen a támogathatósági, kizárási és odaítélési feltételeknek.
(2) Az (1) bekezdésben említett pályázati felhívások földrajzi korlátozásokat tartalmazhatnak, és adott esetben a releváns ágazatspecifikus uniós jogszabályokkal összhangban magukban kell foglalniuk az alkalmazandó uniós és nemzeti jog, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményei és a kollektív szerződések szerinti munka- és foglalkoztatási feltételek tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségeket.
(3) A szuverenitási pecsétet minőségi védjegyként kell használni, különösen a következők céljából:
a) a projekt támogatásban részesítése egy másik uniós programból az adott programra alkalmazandó szabályokkal összhangban, vagy
b) a projekt finanszírozása egy másik uniós eszközzel való halmozott vagy kombinált finanszírozás útján, az említett eszközökre alkalmazandó szabályokkal összhangban.
(4) A tagállamok a helyreállítási és rezilienciaépítési tervüknek az (EU) 2021/241 rendelettel összhangban történő - az említett rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül - kiemelt projektnek tekintik az (1) bekezdéssel összhangban szuverenitási pecséttel ellátott projekteket.
(5) Amikor a tagállamok arról döntenek, hogy mely beruházási projekteket finanszírozzanak a 2003/87/EK irányelv 10d. cikkével összhangban a Modernizációs Alap rájuk eső részéből, kritikus tiszta és erőforrás-hatékony technológiákat szolgáló kiemelt projektként kezelhetik az e cikk (1) bekezdésével összhangban szuverenitási pecséttel ellátott projekteket. Ezen túlmenően a tagállamok arról is dönthetnek, hogy nemzeti támogatást nyújtanak azoknak a szuverenitási pecséttel ellátott projekteknek, amelyek hozzájárulnak az e rendelet 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett STEP-célkitűzéshez.
(6) A szuverenitási pecsétet figyelembe kell venni az (EU) 2021/523 rendelettel összhangban az EBB alapokmányának 19. cikkében előírt eljárással és az említett rendelet 23. cikkének (3) bekezdésében meghatározott szakpolitikai ellenőrzéssel összefüggésben. Ezenkívül a végrehajtó partnereknek kellő időben meg kell vizsgálniuk a szuverenitási pecséttel ellátott projekteket, amennyiben azok az (EU) 2021/523 rendelet 26. cikkének (5) bekezdésében foglaltak szerint a földrajzi és tevékenységi körükbe tartoznak.
(7) A nettó zéró iparról szóló rendelet és a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban elismert, e rendelet 2. cikkének hatálya alá tartozó stratégiai projektek, amelyek az e rendelet 3. cikkében említett programok keretében hozzájárulásban részesülnek, bármely más uniós programból - többek között a megosztott irányítás alá tartozó alapokból - is hozzájárulásban részesülhetnek, amennyiben a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A stratégiai projekthez nyújtott adott hozzájárulásra a releváns uniós program szabályai alkalmazandók. A halmozott finanszírozás nem haladhatja meg a stratégiai projekt teljes elszámolható költségét. A különböző uniós programokból származó támogatás kiszámítható arányosan, a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumokkal összhangban.
(8) A szuverenitási pecsét odaítélése és a halmozott finanszírozás nem érinti az alkalmazandó állami támogatási szabályokat és az Unió nemzetközi kötelezettségeit.
(9) A szuverenitási pecsét a pecséttel ellátott projekt végrehajtásának időtartamára érvényes, és érvényét veszti, ha a projekt a szuverenitási pecsét odaítélésétől számított öt éven belül nem kezdődött meg, vagy ha a projektet az Unión kívülre helyezték át.
A STEP végrehajtása érdekében a Bizottság különösen:
a) népszerűsíti a 4. cikk (1) bekezdésében említett szuverenitási pecsétet, különösen a szuverenitási pecséttel ellátott projektek és az ERFA, a Kohéziós Alap, az ESZA+ vagy az Igazságos Átmenet Alap keretében finanszírozásban részesült projektek láthatóságának növelése érdekében;
b) a 6. cikkel összhangban létrehozza és kezeli a szuverenitási portált, különösen közelebb hozza az összes uniós finanszírozási lehetőséget a potenciális kedvezményezettekhez, és növeli az átláthatóságot az uniós polgárok számára;
c) kapcsolatot tart a 6. cikk (4) bekezdésével összhangban kijelölt illetékes nemzeti hatóságokkal és más érdekelt felekkel a pénzügyi szükségletekre, a meglévő szűk keresztmetszetekre és az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozáshoz való hozzájutással kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozó információk koordinálása és cseréje céljából;
d) előmozdítja a 2. cikkben említett technológiák ágazatai közötti kapcsolatokat, kihasználva különösen a meglévő ipari szövetségeket, hálózatokat és struktúrákat, például a nettó zéró iparról szóló rendelettel létrehozott Nettó Zéró Európa Platformot és a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelettel létrehozott, kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó európai testületet.
e) előmozdítja a STEP-célkitűzésekhez hozzájáruló projektek támogatása céljából az uniós programok közötti összhangot, koherenciát, szinergiát és kiegészítő jelleget.
(1) A Bizottság létrehoz egy külön e célt szolgáló nyilvános honlapot (a továbbiakban: a szuverenitási portál), amely tájékoztatást nyújt a STEP célkitűzéseihez kapcsolódó projektek finanszírozási lehetőségeiről, és fokozza e projektek láthatóságát, különösen a következő információk megjelenítésével:
a) tájékoztatás az e rendelet hatálya alá tartozó uniós programokról, valamint az e vonatkozó programok keretében a STEP célkitűzéseihez kapcsolódó, folyamatban lévő és rövidesen kiírásra kerülő pályázati felhívásokról és ajánlati felhívásokról;
b) azon projektek részletei, amelyeknek a 4. cikkel összhangban odaítélték a szuverenitási pecsétet;
c) azon projektek részletei, amelyeket a nettó zéró iparról szóló rendelet és a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet alapján stratégiai projektként ismertek el, amennyiben azok e rendelet 2. cikkének hatálya alá tartoznak;
d) az ERFA, a Kohéziós Alap, az ESZA+ vagy az Igazságos Átmenet Alap keretében támogatásra kiválasztott, a STEP-célkitűzéseket támogató projektek részletei, amennyiben azokról e cikk (5) bekezdésével összhangban értesítették a Bizottságot.
e) a (4) bekezdéssel összhangban kijelölt illetékes nemzeti hatóságok elérhetőségei.
(2) A szuverenitási portál megjeleníti továbbá a STEP végrehajtására vonatkozó információkat és a 7. cikkben említett uniós költségvetési kiadásokkal kapcsolatos információkat, valamint az adott programok keretében meghatározott teljesítménymutatókra vonatkozó információt.
(3) A Bizottság a szuverenitási portált 2024. március 1-jén indítja el, és azt rendszeresen aktualizálja.
(4) A tagállamok 2024. június 2-ig kijelölnek egyetlen illetékes nemzeti hatóságot, amely a STEP nemzeti szintű végrehajtásának fő kapcsolattartójaként jár el.
(5) A szuverenitási portálon való megjelenítés céljából az e cikk (4) bekezdésében említett illetékes nemzeti hatóságok közlik a Bizottsággal az ERFA, a Kohéziós Alap, az ESZA+ vagy az Igazságos Átmenet Alap keretében támogatásra kiválasztott, a STEP-célkitűzéseket támogató projektek részleteit, amennyiben rendelkezésre állnak.
(1) A Bizottság a 3. cikkben említett uniós programok nyomonkövetési kerete alapján nyomon követi a STEP végrehajtását és méri a STEP célkitűzéseinek megvalósítását. A végrehajtás nyomon követésének célzottnak és a STEP keretében végzett tevékenységekkel arányosnak kell lennie.
(2) A Bizottság biztosítja a STEP keretében végzett tevékenységek végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatok hatékony, eredményes és időben történő összegyűjtését. E célból az uniós finanszírozás címzettjeinek a meglévő jelentéstételi követelmények alapján - szükség esetén és arányos módon - nyomon követést szolgáló adatokat kell biztosítaniuk.
(3) A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a STEP végrehajtásáról és e jelentést a nyilvánosságosan elérhetővé teszi.
(4) Az éves jelentés összesített tájékoztatást ad a 3. cikkben említett minden egyes program keretében a STEP célkitűzéseinek megvalósítása terén elért előrehaladásról, azon belül minőségi és mennyiségi információkkal szolgál - ha ezek rendelkezésre állnak - a STEP tagállamonkénti támogatásáról és a határokon átnyúló projektekről.
(5) Az éves jelentés emellett a következő információkat tartalmazza:
a) STEP teljes kiadása programok szerinti bontásban;
b) a STEP teljesítménye a programok keretében meghatározott teljesítménymutatók alapján;
c) annak áttekintése, hogy a STEP hogyan járul hozzá az Unió hosszú távú versenyképesség biztosítására irányuló stratégiai célkitűzéseihez;
d) a szuverenitási pecsétet elnyert projektek földrajzi és technológiai eloszlásának elemzése.
(1) A Bizottság 2025. december 31-ig időközi értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a STEP végrehajtásáról a jövőbeli döntéshozatal információkkal való alátámasztása céljából.
(2) Az időközi értékelő jelentésben a Bizottság megvizsgálja különösen a STEP célkitűzései megvalósításának mértékét, az erőforrások felhasználásának hatékonyságát és a STEP európai hozzáadott értékét.
Az időközi értékelő jelentés áttekintést nyújt továbbá:
a) azokról az uniós régiókról, amelyek esetében a kohéziós programokat a partnerségi elvnek megfelelően módosították;
b) mérlegeli a STEP célkitűzéseinek és intézkedéseinek relevanciáját, beleértve a STEP által támogatott kritikus technológiákat is;
c) értékeli, hogy megvalósítható-e az uniós programokkal kapcsolatos információk egyetlen uniós portálon keresztül történő rendelkezésre bocsátása annak érdekében, hogy az összes uniós finanszírozási lehetőséget közelebb hozzák a potenciális kedvezményezettekhez és növeljék azok átláthatóságát az uniós polgárok számára;
d) értékeli egy olyan szimulátor létrehozásának megvalósíthatóságát, amely iránymutatást nyújt a projektgazdák - különösen a kkv-k - számára azokról az uniós finanszírozási lehetőségekről, amelyekre egy adott projektjük jogosult lehet.
(3) Az időközi értékelő jelentést adott esetben az e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatnak kell kísérnie az Unió stratégiai függőségeinek csökkentése és az uniós iparpolitika megerősítése céljából, biztosítva ugyanakkor a belső piac megfelelő működését, elkerülve a piaci torzulásokat és egyenlő versenyfeltételeket teremtve az Unióban, vagy más, hasonló célkitűzéseket követő kezdeményezésekre irányuló jogalkotási javaslatoknak kell kísérniük.
(4) Azon uniós programok végrehajtásának végeztével, amelyekből a STEP pénzügyi támogatásban részesül, de legkésőbb 2031. december 31-ig a Bizottság záró értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a STEP végrehajtásáról, az időközi értékelő jelentésben szereplő valamennyi elemre építve, és összefoglalva a 7. cikkben említett éves jelentésekben szereplő elemeket.
A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (8) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki az ötödik albekezdés után:
„Az Innovációs Alap keretében kiírt pályázati felhívások vagy versenyeztetéses ajánlattételi felhívások kidolgozása és végrehajtása során a Bizottság figyelembe veszi az európai nettó zéró technológiai termékek előállítási ökoszisztémájának megerősítésére irányuló intézkedési keret létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban elismert azon stratégiai projekteket, amelyek az (EU) 2024/795 európai parlamenti és tanácsi rendelet * 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban a „Stratégiai Technológiák Európárt” platform (STEP) célkitűzéseihez hozzájáruló projektnek minősülnek. A tagállamok fontolóra veszik, hogy az (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendelettel * létrehozott Európai Regionális Fejlesztési Alapból és Kohéziós Alapból és az (EU) 2021/1056 rendelettel létrehozott Igazságos Átmenet Alapból támogatást nyújtsanak a területükön megvalósuló projektekhez az Innovációs Alap keretében kidolgozott pénzügyi mechanizmusok, például az »aukció mint szolgáltatás« rendszer keretében.
Az (EU) 2021/1058 rendelet a következőképpen módosul:
1. A 3. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés a) pontja a következő alponttal egészül ki:
„vi. a „Stratégiai Technológiák Európárt” platformnak (STEP) az (EU) 2024/795 európai parlamenti és tanácsi rendelet * 2. cikkében említett célkitűzéseihez hozzájáruló beruházások támogatása;”
b) az (1) bekezdés b) pontja a következő alponttal egészül ki:
„ix. az (EU) 2024/795 rendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett STEP-célkitűzéshez hozzájáruló beruházások támogatása.”;
c) a cikk következő bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés a) pontjának vi. alpontjában és b) pontjának ix. alpontjában említett egyedi célkitűzéshez tartozó források az adott szakpolitikai célkitűzésnek megfelelő célzott prioritások szerint kerülnek programozásra, és nem haladhatják meg az ERFA kezdeti nemzeti allokációjának 20%-át.
A Bizottság az e bekezdés első albekezdésében említett prioritások számára kivételes egyszeri előfinanszírozásként kifizeti a programmódosítást jóváhagyó határozatban megállapított allokáció 30%-át, a program számára az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (1) és (2) bekezdésében vagy az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet * 51. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében előírt éves előfinanszírozáson felül. Az említett kivételes előfinanszírozást a programmódosítást jóváhagyó bizottsági határozat elfogadásától számított 60 napon belül kell kifizetni, feltéve, hogy a programmódosítást 2025. március 31-ig benyújtják a Bizottságnak.
Az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (5) bekezdésével és az (EU) 2021/1059 rendelet 51. cikkének (5) bekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozásként kifizetett összeget legkésőbb az utolsó számviteli évvel ki kell vezetni a Bizottság számláiról.
Az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (6) bekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozáson keletkező kamatot az ERFA-hoz hasonlóan kell felhasználni az érintett programra, és annak az utolsó számviteli év elszámolásában kell szerepelnie.
Az (EU) 2021/1060 rendelet 97. cikkének (1) bekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozás nem függeszthető fel.
Az (EU) 2021/1060 rendelet 105. cikkének (1) bekezdésével összhangban a visszavonandó kötelezettségvállalások összegeinek kiszámítása céljából figyelembe veendő előfinanszírozás magában foglalja a kivételes előfinanszírozást.
Az (EU) 2021/1060 rendelet 112. cikkétől eltérve a STEP-célkitűzések támogatása érdekében meghatározott célzott prioritások maximális társfinanszírozási aránya 100%.”
2. Az 5. cikk a következőképpen módosul:
a) a (2) bekezdés a következő ponttal egészül ki:
„e) amennyiben hozzájárulnak a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának vi. alpontjában meghatározott 1. szakpolitikai célkitűzéshez vagy a 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának ix. alpontjában meghatározott 2. szakpolitikai célkitűzéshez a kevésbé fejlett és az átmeneti régiókban, valamint azon tagállamok fejlettebb régióiban, amelyek egy főre jutó, vásárlóerő-egységben mért átlagos GDP-je nem éri el a 2015-2017-es időszakra vonatkozóan az uniós adatok alapján kiszámított EU-27-átlagot, továbbra is a kkv-kra összpontosítva.”;
b) a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:
„Az e) pont Interreg programokra alkalmazható, amennyiben a program Unión belüli földrajzi lefedettsége kizárólag az említett pontban meghatározott régiókategóriákból áll.”;
c) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának vi. alpontjában meghatározott 1. szakpolitikai célkitűzés és az említett albekezdés b) pontjának ix. alpontjában meghatározott 2. szakpolitikai célkitűzés alatti egyedi célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében az ERFA támogat képzési, egész életen át tartó tanulási, átképzési és oktatási tevékenységeket is.”;
3. Az I. melléklet I. táblázata a következőképpen módosul:
a) az 1. szakpolitikai célkitűzés alatt a táblázat a következő sorral egészül ki:
| „vi. az (EU) 2024/795 rendelet 2. cikkében említett STEP-célkitűzésekhez hozzájáruló beruházások támogatása | Az i., iii. és iv. egyedi célkitűzés tekintetében felsorolt bármely RCO RCO 125 - Vállalatok: Elsősorban digitális technológiai és mélytechnológiai innovációs termelőberuházásokkal kapcsolatban támogatott vállalkozások RCO 126 - Vállalatok: Elsősorban tiszta és erőforrás-hatékony technológiai termelőberuházásokkal kapcsolatban támogatott vállalkozások RCO 127 - Vállalatok: Elsősorban biotechnológiai termelőberuházásokkal kapcsolatban támogatott vállalkozások [Ezeket a mutatókat az RCO 01-RCO 04 részhalmazaiként kell jelenteni] | Az i., iii. és iv. egyedi célkitűzés tekintetében felsorolt bármely RCR” |
b) a 2. szakpolitikai célkitűzés alatt a táblázat a következő sorral egészül ki:
| „ix. az (EU) 2024/795 rendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett STEP-célkitűzésekhez hozzájáruló beruházások támogatása | Az 1. szakpolitikai célkitűzés alatti i., iii., iv. és vi. egyedi célkitűzés tekintetében felsorolt bármely RCO RCO 125 - Vállalatok: Elsősorban digitális technológiai és mélytechnológiai innovációs termelőberuházásokkal kapcsolatban támogatott vállalkozások RCO 126 - Vállalatok: Elsősorban tiszta és erőforrás-hatékony technológiai termelőberuházásokkal kapcsolatban támogatott vállalkozások RCO 127 - Vállalatok: Elsősorban biotechnológiai termelőberuházásokkal kapcsolatban támogatott vállalkozások [Ezeket a mutatókat az RCO 01-RCO 04 részhalmazaiként kell jelenteni] | Az 1. szakpolitikai célkitűzés alatti i., iii. és iv. egyedi célkitűzés tekintetében felsorolt bármely RCR” |
4. A II. melléklet táblázata a következőképpen módosul:
a) az 1. szakpolitikai célkitűzés alatt a táblázat következő sorral egészül ki:
| „vi. az (EU) 2024/795 rendelet 2. cikkében említett STEP-célkitűzésekhez hozzájáruló beruházások támogatása | Az 1. szakpolitikai célkitűzés alatti i., iii. és iv. egyedi célkitűzés tekintetében felsorolt bármely CCO | Az 1. szakpolitikai célkitűzés alatti i., iii. és iv. egyedi célkitűzés tekintetében felsorolt bármely CCR” |
b) a 2. szakpolitikai célkitűzés alatt a következő sorral egészül ki:
| „ix. az (EU) 2024/795 rendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja említett STEP-célkitűzésekhez hozzájáruló beruházások támogatása | Az 1. szakpolitikai célkitűzés alatti i., iii. és iv. egyedi célkitűzés tekintetében felsorolt bármely CCO | Az 1. szakpolitikai célkitűzés alatti i., iii. és iv. egyedi célkitűzés tekintetében felsorolt bármely CCR” |
Az (EU) 2021/1056 rendelet a következőképpen módosul:
1. A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„2. cikk
Egyedi célkitűzés
Az (EU) 2021/1060 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban az IÁA azon egyedi célkitűzéshez járul hozzá, hogy a régiók és a népesség képesek legyenek az Unió 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai céljainak és az Unió 2050-ig megvalósítandó klímasemleges gazdaságának irányába a Párizsi Megállapodás alapján történő átállás társadalmi, foglalkoztatási, gazdasági és környezeti hatásainak kezelésére. Az IÁA a „Stratégiai Technológiák Európáért” platformnak (STEP) az (EU) 2024/795 európai parlamenti és tanácsi rendelet * 2. cikkében említett célkitűzéseihez hozzájáruló beruházásokat is támogathat.”
2. A 8. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Az IÁA az (EU) 2024/795 rendelet 2. cikkében említett STEP-célkitűzésekhez hozzájáruló, a kkv-któl eltérő vállalkozásokba történő termelőberuházásokat is támogathatja úgy, hogy továbbra is a kkv-kra összpontosít. Ez a támogatás attól függetlenül nyújtható, hogy e rendelet 11. cikke (2) bekezdésének h) pontjával összhangban elvégezték-e a hiányelemzést, és függetlenül attól, hogy mi lett annak az eredménye. Az ilyen beruházások csak akkor támogathatók, ha nem vezetnek az (EU) 2021/1060 rendelet 2. cikkének 27. pontjában meghatározott áttelepítéshez. Az ilyen támogatás nyújtása nem követeli meg az igazságos átmenetre vonatkozó területi terv felülvizsgálatát, amennyiben ez a felülvizsgálat kizárólag a hiányelemzéshez kapcsolódna. A kiválasztási eljárás során figyelembe kell venni a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket és a munkahelyeket, valamint az új készségek elsajátítására irányuló oktatást vagy képzést.”
3. A 10. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Bizottság a program számára kivételes egyszeri előfinanszírozásként kifizeti a programot jóváhagyó határozatban megállapított IÁA-allokáció - ideértve az (EU) 2021/1060 rendelet 27. cikkének megfelelően átcsoportosított összeget is - 30%-át, a program számára az említett rendelet 90. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt éves előfinanszírozáson felül. E kivételes előfinanszírozást 2024. március 1-től kell kifizetni.
Az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (5) bekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozásként kifizetett összeget legkésőbb az utolsó számviteli évvel ki kell vezetni a Bizottság számláiról.
Az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (6) bekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozáson keletkező kamatot az IÁA-hoz hasonlóan kell felhasználni az érintett programra, és annak az utolsó számviteli év elszámolásában kell szerepelnie.
Az (EU) 2021/1060 rendelet 97. cikkének (1) bekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozás nem függeszthető fel.
Az (EU) 2021/1060 rendelet 105. cikkének (1) bekezdésével összhangban a visszavonandó kötelezettségvállalások összegeinek kiszámítása céljából figyelembe veendő előfinanszírozás magában foglalja a kivételes előfinanszírozást.
Az (EU) 2021/1060 rendelet 112. cikkétől eltérve a STEP-célkitűzések támogatása érdekében meghatározott célzott prioritások maximális társfinanszírozási aránya 100%.”
Az (EU) 2021/1057 rendelet a következő cikkel egészül ki:
„12a. cikk
A STEP-célkitűzések támogatása
(1) A tagállamok felhasználhatják az ESZA+-t a „Stratégiai Technológiák Európáért” platformnak (STEP) az (EU) 2024/795 európai parlamenti és tanácsi rendelet * 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett célkitűzései támogatására az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott vonatkozó egyedi célkitűzések keretében, többek között a „nettó zéró” technológiákhoz kapcsolódó készségek fejlesztésének támogatása révén, többek között az európai készségakadémiák által létrehozott tanulási programokon alapuló készségek fejlesztésének, valamint a fiatalok „nettó zéró” technológiákkal képzésének és a munkavállalók „nettó zéró” technológiákkal kapcsolatos képzésének, továbbképzésének és átképzésének támogatása révén.
(2) A program számára az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt éves előfinanszírozáson felül, amennyiben a Bizottság jóváhagyja egy program olyan módosítását, amely magában foglalja az ESZA+ által támogatott, az (EU) 2024/795 rendelet 2. cikkében említett STEP-célkitűzésekhez hozzájáruló műveletek egy vagy több célzott prioritását, akkor az említett prioritások allokációja alapján 30%-os kivételes előfinanszírozást nyújt. E kivételes előfinanszírozást a programmódosítást jóváhagyó bizottsági határozat elfogadásától számított 60 napon belül kell kifizetni, feltéve, hogy a programmódosítást 2025. március 31-ig benyújtják a Bizottságnak.
Az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (5) bekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozásként kifizetett összeget legkésőbb az utolsó számviteli évvel ki kell vezetni a Bizottság számláiról.
Az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (6) bekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozáson keletkező kamatot az ESZA+-hoz hasonlóan kell felhasználni az érintett programra, és annak az utolsó számviteli év elszámolásában kell szerepelnie.
Az (EU) 2021/1060 rendelet 97. cikkének (1) bekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozás nem függeszthető fel.
Az (EU) 2021/1060 rendelet 105. cikkének (1) bekezdésével összhangban a visszavonandó kötelezettségvállalások összegeinek kiszámítása céljából figyelembe veendő előfinanszírozás magában foglalja a kivételes előfinanszírozást.
Az (EU) 2021/1060 rendelet 112. cikkétől eltérve a STEP-célkitűzések támogatása érdekében meghatározott célzott prioritások maximális társfinanszírozási aránya 100%.”
Az (EU) 2021/1060 rendelet a következőképpen módosul:
1. A 2. cikk 45. pontjának helyébe a következő szöveg lép:
„45. »kiválósági pecsét«: a Bizottság által valamely javaslat vonatkozásában kiadott minőségi védjegy, amely azt jelzi, hogy a pályázat, amelyet valamely uniós eszköz keretében kiírt pályázati felhíváson értékeltek és amely megfelelt az adott uniós eszköz minőségi minimumkövetelményeinek, de az adott pályázati felhívás keretében elérhető költségvetés hiánya miatt nem támogatható, támogatásban részesülhet más uniós vagy tagállami finanszírozási forrásokból; vagy az (EU) 2024/795 európai parlamenti és tanácsi rendelet * 4. cikkében említett »szuverenitási pecsét«.”
2. A 6. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Amennyiben az (EU) 2024/795 rendelet által létrehozott „Stratégiai Technológiák Európáért” platform (STEP) programmódosításának eredményeként a Kohéziós Alap éghajlat-politikai hozzájárulása meghaladná a teljes allokációja 37%-ában meghatározott célértéket, az e célértéket meghaladó összeg figyelembe vehető az ERFA éghajlat-politikai hozzájárulásának kiszámításakor a teljes allokáció 30%-ában meghatározott célérték elérése céljából. Az ERFA teljes allokációjának 30%-ában meghatározott éghajlat-politikai hozzájárulási célértéket meghaladó összegek figyelembe vehetők a Kohéziós Alap éghajlat-politikai hozzájárulásának kiszámításakor.”
3. A 13. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:
„(5) A partnerségi megállapodás 2025. március 31-ig történő módosítására vonatkozó, az e cikk (1) bekezdésében említett lehetőség sérelme nélkül a tagállamok módosított partnerségi megállapodást nyújthatnak be a Bizottságnak annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az (EU) 2024/795 rendelet 2. cikkében említett STEP-célkitűzésekhez hozzájáruló prioritásoknak a programokba történő bevezetését.
(6) E cikk (2) és (4) bekezdésétől eltérve a Bizottság az (5) bekezdésben említett módosított partnerségi megállapodást a tagállam általi első benyújtását követően legkésőbb három hónapon belül jóváhagyja.”
4. A 14. cikk (5) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„Amennyiben a hozzájárulási megállapodás megkötésétől számított 12 hónapon belül nem kerül sor garanciamegállapodás megkötésére, a hozzájárulási megállapodást közös megegyezéssel meg kell szüntetni vagy meg kell hosszabbítani, az (EU) 2021/523 rendelet 10. cikke (4) bekezdésének második albekezdésével összhangban.”
5. A 24. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:
„(9) E rendelet 18. cikkétől eltérve, amennyiben a tagállam által 2024. augusztus 31-ig benyújtott programmódosítás jóváhagyásának eredményeként az (EU) 2024/795 rendelet 2. cikkében említett STEP-célkitűzésekhez hozzájáruló beruházásokra irányuló célzott prioritások bekerültek a programba, ezeket a prioritásokat nem kell figyelembe venni a félidős felülvizsgálat céljából. Az ilyen programmódosításokat jóváhagyó határozat magában foglalhatja a 2026-ra és 2027-re vonatkozó rugalmassági összeg egészének vagy egy részének végleges allokációját a STEP célkitűzéseihez hozzájáruló beruházásokra irányuló célzott prioritások kezelése érdekében. Amennyiben egy program rugalmassági összegének teljes összegét véglegesen ilyen prioritásokhoz rendelik hozzá, a félidős felülvizsgálat nem végezhető el az adott program tekintetében.
(10) E cikk (4) bekezdésétől eltérve, a Bizottság a 2024. augusztus 31-ig benyújtott programmódosítás jóváhagyásáról szóló határozatot a tagállam általi benyújtástól számított két hónapon belül elfogadja, feltéve, hogy az kizárólag az (EU) 2024/795 rendelet 2. cikkében említett STEP-célkitűzésekhez hozzájáruló beruházásokra irányuló célzott prioritások bevezetésére vonatkozik.”
6. A 49. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha az (EU) 2024/795 rendelet 2. cikkében említett STEP-célkitűzések tekintetében támogatást programoztak, az irányító hatóság biztosítja, hogy az e cikk (2) bekezdésével összhangban közzéteendő valamennyi információt az e cikk (4) bekezdésében meghatározott formátumban a Bizottságnak is benyújtsák az (EU) 2024/795 rendelet 6. cikke alapján létrehozott szuverenitási portálon való közzététel céljából, beleértve a tervezett pályázati felhívások ütemtervét, amelyet évente legalább három alkalommal aktualizálnak, valamint a pályázati felhívásokra mutató linket azok közzétételének napján.”
7. Az I. melléklet a következőképpen módosul:
a) az 1. táblázat a következő sorokkal egészül ki:
| BEAVATKOZÁSI TERÜLET | Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatási összegeinek kiszámítására vonatkozó együttható | A környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzések támogatási összegeinek kiszámítására vonatkozó együttható | ||
| „145a | A digitális technológiákkal és mélytechnológiai innovációval, biotechnológiákkal kapcsolatos készségek fejlesztésének vagy munkavállalásnak a támogatása. | 0% | 0% | |
| 145b | A tiszta és erőforrás-hatékony technológiákkal kapcsolatos készségek fejlesztésének vagy munkavállalásnak a támogatása. | 100% | 40% | |
| 188 | Nagyvállalkozásokba történő, elsősorban tiszta és erőforrás-hatékony technológiákhoz kapcsolódó termelőberuházások. | 100% | 40% | |
| 189 | Kkv-kba történő, elsősorban tiszta és erőforrás-hatékony technológiákhoz kapcsolódó termelőberuházások. | 100% | 40% | |
| 190 | Nagyvállalkozásokba történő, elsősorban biotechnológiákhoz kapcsolódó termelőberuházások. | 0% | 0% | |
| 191 | Kkv-kba történő, elsősorban biotechnológiákhoz kapcsolódó termelőberuházások. | 0% | 0% | |
| 192 | Nagyvállalkozásokba történő, elsősorban digitális technológiákhoz és mélytechnológiai innovációhoz kapcsolódó termelőberuházások. | 0% | 0% | |
| 193 | Kkv-kba történő, elsősorban digitális technológiákhoz és mélytechnológiai innovációhoz kapcsolódó termelőberuházások. | 0% | 0%” | |
b) a 6. táblázat a következő sorral egészül ki:
| „11 | Hozzájárulás a digitális technológiákhoz és mélytechnológiai innovációhoz, a tiszta és erőforrás-hatékony technológiákhoz és a biotechnológiákhoz kapcsolódó készségekhez és munkahelyekhez | 0% | 0%” |
Az 1303/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:
1. A 25a. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A 60. cikk (1) bekezdésétől és a 20. cikk (3) bekezdésének első és negyedik albekezdésétől eltérve, 100%-os társfinanszírozási arány alkalmazható a 2023. július 1-jén kezdődő és 2024. június 30-án végződő teljes számviteli év során benyújtott kifizetési kérelmekben bejelentett kiadásokra az ERFA, az ESZA vagy a Kohéziós Alap által támogatott programon belüli egy vagy több prioritási tengely tekintetében.
A 30. cikk (1) és (2) bekezdésétől és a 96. cikk (10) bekezdésétől eltérve, a 100%-os társfinanszírozási arány alkalmazásához nem szükséges programmódosítást jóváhagyó bizottsági határozat. A tagállam a monitoringbizottság jóváhagyását követően megküldi a Bizottságnak a felülvizsgált pénzügyi táblázatokat. A 100%-os társfinanszírozási arány csak akkor alkalmazható, ha a pénzügyi táblázatokat a 2023. július 1-jén kezdődő és 2024. június 30-án végződő számviteli évre vonatkozó utolsó időközi kifizetési kérelem benyújtása előtt a 135. cikk (2) bekezdésével összhangban megküldik a Bizottságnak.”
2. A 130. cikk (3) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A (2) bekezdéstől eltérve az utolsó számviteli évben az alapokból vagy az ETHA-ból az egyes prioritásoknak alaponként és régiókategóriánként a végsőegyenleg-kifizetések révén nyújtott hozzájárulás nem haladhatja meg 15%-nál nagyobb mértékben az alapokból vagy az ETHA-ból az egyes prioritásoknak alaponként és régiókategóriánként az operatív program jóváhagyásáról szóló bizottsági határozatban meghatározott hozzájárulást. E bekezdés alkalmazásában a 92. cikk (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott, a legkülső régiókra vonatkozó további külön juttatást az érintett legkülső régió régiókategóriájának nyújtott ERFA-támogatás részének kell tekinteni.”
3. A 135. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (2) bekezdéstől eltérve az utolsó számviteli évre vonatkozó utolsó időközi kifizetési kérelem benyújtásának határideje 2025. július 31. A 2025. július 31-ig benyújtott utolsó időközi kifizetési kérelmet az utolsó számviteli évre vonatkozó utolsó időközi kifizetési kérelemnek kell tekinteni.
A Bizottság által 2025-ben időközi kifizetésként megtérített, REACT-EU-n kívüli forrásokból származó összegek nem haladhatják meg az alapból az érintett programra szánt, REACT-EU-forrásokat nem tartalmazó teljes pénzügyi előirányzat 1%-át. Az e százalékos arányt meghaladóan a Bizottság által 2025-ben kifizetendő összegek nem fizethetők ki, és ezek kizárólag az előfinanszírozás záróelszámolására használhatók fel.”
4. A 138. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„A tagállamok az első bekezdésben meghatározott határidőtől eltérve az utolsó számviteli évre vonatkozóan 2026. február 15-ig nyújthatják be az a), b) és c) pontban említett dokumentumokat.”
A 223/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:
1. A 13. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(5) A tagállamok legkésőbb 2026. február 15-ig zárójelentést nyújtanak be az operatív program végrehajtásáról, az 52. cikkben meghatározott lezárási dokumentumokkal együtt.”
2. A 22. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 26. cikk (2) bekezdésének b)-e) pontja alapján visszatérített költségek esetében a visszatérítés tárgyát képező megfelelő intézkedéseket az utolsó számviteli évre vonatkozó utolsó időközi kifizetési kérelem 45. cikk (6) bekezdésével összhangban történő benyújtásáig kell végrehajtani.”
3. A 45. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (2) bekezdéstől eltérve az utolsó számviteli évre vonatkozó utolsó időközi kifizetési kérelem benyújtásának határideje 2025. július 31. A 2025. július 31-ig benyújtott utolsó időközi kifizetési kérelmet az utolsó számviteli évre vonatkozó utolsó időközi kifizetési kérelemnek kell tekinteni.
A Bizottság által időközi kifizetésként 2025-ben megtérített összegek nem haladhatják meg az érintett program teljes pénzügyi előirányzatának 1%-át. Az e százalékos arányt meghaladóan Bizottság által 2025-ben kifizetendő összegek nem fizethetők ki, és ezek kizárólag az előfinanszírozás záróelszámolására használhatók fel.”
4. A 48. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„A tagállamok az első bekezdésben meghatározott határidőtől eltérve az utolsó számviteli évre vonatkozóan 2026. február 15-ig nyújthatják be az a), b) és c) pontban említett dokumentumokat.”
Az (EU) 2021/523 rendelet a következőképpen módosul:
1. A 3. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:
„h) a „Stratégiai Technológiák Európáért” Platformnak (STEP) az (EU) 2024/795 európai parlamenti és tanácsi rendelet * 2. cikkében említett célkitűzéseihez hozzájáruló beruházások támogatása.”
2. A 7. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Az első albekezdéstől eltérve, amikor a pénzügyi eszközökből származó támogatást az e rendelet szerinti uniós garanciához és/vagy az (EU) 2015/1017 rendelettel létrehozott uniós garanciához képest alárendelt helyzetben lévő pénzügyi termékben kombinálják, az (1) bekezdésben említett pénzügyi termékekből származó veszteséget, bevételt és visszafizetést, valamint a potenciálisan visszafizetett összegeket nem arányos alapon is fel lehet osztani a pénzügyi eszközök és az e rendelet szerinti uniós garancia és/vagy az (EU) 2015/1017 rendelettel létrehozott uniós garancia között.”
3. A 10. cikk (4) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„Amennyiben a hozzájárulási megállapodás megkötésétől számított 12 hónapon belül nem kerül sor garanciamegállapodás megkötésére, a hozzájárulási megállapodást közös megegyezéssel meg kell szüntetni vagy meg kell hosszabbítani. Amennyiben a hozzájárulási megállapodás megkötésétől számított 12 hónapon belül nem kerül sor a hozzájárulási megállapodás szerinti összeg teljes mértékű lekötésére egy vagy több garanciamegállapodás keretében, akkor azt az összeget megfelelően módosítani kell. A feltöltésnek a tagállamok által az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHAA InvestEU program útján történő felhasználására vonatkozóan az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletben * megállapított rendelkezések szerint vagy az EMVA InvestEU program útján történő felhasználására vonatkozóan a KAP stratégiai tervekre vonatkozó rendeletben megállapított rendelkezések szerint allokált összegekhez kapcsolódó, fel nem használt összegét újra fel kell használni az említett rendeletekkel összhangban. A feltöltésnek valamely tagállam által az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerint allokált összegekhez kapcsolódó, fel nem használt összegét vissza kell fizetni a tagállamnak.”
4. A 13. cikk a következőképpen módosul:
a) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(5) Az uniós komponens céljára biztosított uniós garancia fennmaradó 25%-át más végrehajtó partnerek számára kell biztosítani, amelyeknek ugyancsak pénzügyi hozzájárulást kell nyújtaniuk a garanciamegállapodásokban meghatározandó összegben. Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy az ilyen egyéb végrehajtó partnerek nem használják ki teljes mértékben az uniós komponens keretében nyújtott uniós garancia fennmaradó 25%-át, a fel nem használt összegek odaítélhetők az EBB csoportnak. Ebben az esetben az EBB csoport a (4) bekezdés harmadik mondatában meghatározott követelményekkel összhangban további megfelelő pénzügyi hozzájárulást nyújt.”;
b) a (7) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„A végrehajtó partner és a végső kedvezményezett vagy a pénzügyi közvetítő vagy a 16. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egyéb szervezet közötti, a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett uniós garancia keretében kötött szerződéseket legkésőbb 2026. augusztus 31-ig alá kell írni. Egyéb esetekben a végrehajtó partner és a végső kedvezményezett vagy a pénzügyi közvetítő vagy a 16. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egyéb szervezet közötti szerződéseket 2028. december 31-ig kell aláírni.”
5. A 23. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Bizottság az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett eljárásokkal összefüggésben figyelembe veszi az (EU) 2024/795 rendelet 4. cikke alapján valamely projektnek odaítélt szuverenitási pecsétet.”
6. A 26. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdésben említetteken túl, a végrehajtó partnerek megvizsgálják azokat a projekteket is, amelyeknek az (EU) 2024/795 rendelet 4. cikke alapján odaítélték a szuverenitási pecsétet, amennyiben ezek a projektek földrajzi és tevékenységi körükbe tartoznak.”
Az (EU) 2021/695 rendelet a következőképpen módosul:
1. A 12. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A programnak a 2021. január 1-jétől 2027. december 31. közötti időszakban történő végrehajtását szolgáló pénzügyi keretösszeg folyó árakon 86 123 000 000 EUR az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi program és az EIT céljaira, továbbá folyó árakon 9 453 000 000 EUR az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett egyedi program céljára.”
2. A 48. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
a) a második albekezdés c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:
„c) áttörő és diszruptív, nem hitelképes innovációt végrehajtó nem hitelképes kkv-knak, többek között startupoknak kizárólag tőkerészesedés formájában is nyújtható támogatás;
d) az (EU) 2024/795 európai parlamenti és tanácsi rendelet * 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett kritikus technológiákkal kapcsolatos áttörő és diszruptív, nem hitelképes innovációt végrehajtó nem hitelképes kkv-knak, többek között startupoknak és nem hitelképes, kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak - beleértve az a)-c) szerint már támogatásban részesült szervezeteket - nyújtott támogatás, kizárólag tőkerészesedés formájában.”
b) a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:
„Tőketámogatás nyújtásakor az EIC törekszik arra, hogy más befektetőket is bevonjon. A nem hitelképes innováció hatékony támogatása érdekében azonban tőketámogatás más befektetők bevonása nélkül is nyújtható, különösen, de nem kizárólag az (EU) 2024/795 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett technológiákkal kapcsolatos, áttörő és diszruptív, nem hitelképes innovációk esetében.”
Az (EU) 2021/697 rendelet 4. cikke a következőképpen módosul:
1. Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Az (EU) 2021/695 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésével összhangban az alap 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban történő végrehajtását szolgáló pénzügyi keretösszeg folyó árakon 9 453 000 000 EUR.”;
2. A (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„a) 3 151 000 000 EUR kutatási tevékenységekre;
b) 6 302 000 000 EUR fejlesztési tevékenységekre.”;
3. A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2) bekezdésben említett összegből folyó árakon 1 500 000 000 EUR-t a „Stratégiai Technológiák Európáért” platformnak (STEP) az (EU) 2024/795 európai parlamenti és tanácsi rendelet * 2. cikke (1) bekezdése a) pontjában említett célkitűzéseihez hozzájáruló beruházásokat támogató pályázati felhívásokra vagy finanszírozás- odaítélésekre kell elkülöníteni.”
Az (EU) 2021/241 rendelet a következőképpen módosul:
1. A 7. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3) E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok javasolhatják továbbá, hogy helyreállítási és rezilienciaépítési tervük tartalmazza becsült költségként az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelet * releváns rendelkezései szerinti azon tagállami komponens céljára szolgáló készpénz-hozzájárulás összegét, amely kizárólag a „Stratégiai Technológiák Európáért” platformnak (STEP) az (EU) 2024/795 európai parlamenti és tanácsi rendelet * 2. cikkében említett célkitűzéseihez hozzájáruló beruházási műveleteket támogató intézkedésekre irányul. Az említett költségek nem haladhatják meg a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes pénzügyi allokációjának 6%-át, és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott releváns intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk e rendelet követelményeit.”
2. A 21. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Kizárólag az e rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében és az (EU) 2024/795 rendelet 4. cikkének (4) bekezdésében biztosított lehetőség kihasználása céljából a tagállamok indokolással ellátott kérelmet nyújthatnak be a Bizottsághoz, hogy tegyen javaslatot az e rendelet 20. cikke (1) és (3) bekezdésében említett tanácsi végrehajtási határozatnak a(z) (EU) 2024/795 rendelet célkitűzéseit támogató intézkedések beillesztése érdekében - e rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül -történő módosítására.”
3. A 29. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (EU) 2024/795 rendelet 2. cikkében meghatározott STEP-célkitűzésekhez kapcsolódó pályázati felhívások vagy közbeszerzési eljárások közzététele előtt a tagállamok az említett rendelet 6. cikkében említett szuverenitási portálon elérhetővé teszik a következő információkat:
a) a pályázati felhívás által lefedett földrajzi terület;
b) az érintett beruházás;
c) a támogatható pályázók típusa;
d) a felhívás teljes támogatási összege;
e) a felhívás kezdő és záró időpontja;
f) arra a honlapra mutató link, ahol a felhívást közzé fogják tenni.”
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Strasbourgban, 2024. február 29-én.
| az Európai Parlament részéről | a Tanács részéről | |
| az elnök | az elnök | |
| R. METSOLA | M. MICHEL |
