A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Kúria Polgári Kollégiuma vezetőjének előzetes döntéshozatali indítványa alapján a hivatalból indult egyes polgári nemperes eljárásokban az eljárási illetékfizetés, valamint közzétételi költségtérítés tárgyában meghozta a következő
jogegységi határozatot:
1. Ha a bíróság a felszámolást a cégbíróság értesítésére (kezdeményezésére) hivatalból rendeli el a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 22. § (1) bekezdés c) pontja alapján, az eljárás alanyát terhelő illetékfizetési és közzétételi költségtérítési kötelezettség a polgári nemperes eljárásban nem keletkezik.
2. Eljárási illetékfizetési, valamint közzétételi költségtérítési kötelezettség az eljárás alanyát terhelő módon a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 119. § (1b) és (5) bekezdése alapján hivatalból induló vagyonrendezési eljárásban sem keletkezik.
[1] A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője (a továbbiakban: Indítványozó) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés a) pontja, 33. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 37. § (1) bekezdése szerint előzetes döntéshozatali indítványt terjesztett elő a Szekszárdi Törvényszék elnökének a Bszi. 27. § (2) bekezdése szerinti javaslata alapján a hivatalból indult felszámolási és egyéb bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásban az eljárási illeték megfizetése és a közzétételi kötelezettség tárgyában.
[2] A Jogegységi Panasz Tanács eljárását az Indítványozó az alábbi jogkérdésekben kezdeményezte:
1. Az eljárás alanyának keletkezik-e eljárási illetékfizetési, valamint közzétételi költségtérítési kötelezettsége a cégbíróság értesítése alapján a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 22. § (1) bekezdés c) pontja szerint indult és a Cstv. 25–26. §-aiban foglaltak mellőzésével, hivatalból elrendelt [Cstv. 22. § (2) bekezdés] felszámolási eljárásban?
2. Keletkezik-e eljárási illetékfizetési, valamint közzétételi költségtérítési kötelezettség az eljárás alanyát terhelő módon a hivatalból indult egyéb bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásokban, különösen a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) IX. Fejezetében meghatározott – hivatalból induló – vagyonrendezési eljárásokban [Ctv. 119. § (1b) bekezdés, (5) bekezdés, Cstv. 79/B. § (3) és (6) bekezdés, Cstv. 79/E. § (3) bekezdés]?
[3] Az Indítványozó arra alapozta az indítványát, hogy a hivatalból induló nemperes eljárásokhoz közvetlenül kapcsolódó két kérdésben (eljárási illetékről és közzétételi költségről rendelkezés) a joggyakorlat az ország törvényszékein eltérő. és a perorvoslati rendszer jelenlegi szabályai szerint a felülvizsgálati eljárás keretében nem oldható fel. Következésképpen az egységes joggyakorlat biztosításának érdeke megkívánja a jogegységi eljárás lefolytatását.
[4] A törvényszékek többségének (Balassagyarmati Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Nyíregyházi Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Tatabányai Törvényszék, Szekszárdi Törvényszék) gyakorlata szerint a cégbíróság értesítése alapján hivatalból indult felszámolási eljárásban az eljárás megindításakor az adós felszámolását elrendelő végzésben az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 44. § (1) bekezdése a) pontja szerint 80.000 (illetve 30.000) forint tételes eljárási illeték és egyes törvényszékek (Nyíregyházi Törvényszék, Szekszárdi Törvényszék) az eljárásban felmerülő közzétételhez kapcsolódó, a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 6. §-ában meghatározott 25.000 forint átalány összegű közzétételi költség megfizetésére kötelezik az adóst. A hivatkozások szerint ennek alapja az, hogy az Itv. az illetékmentes eljárások között a hivatalból indult felszámolási eljárást nem említi. Ebből következik, hogy a Cstv. 22. § (1) bekezdés c) pontja alapján lefolytatásra kerülő eljárásban a Cstv. 27. § (1a) bekezdése és a Cstv. 6. § (3) bekezdésének utaló rendelkezése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban. Pp.) 101. § (1) bekezdése, amely szerint a meg nem fizetett illetékről hivatalból kell rendelkezni, annak megfizetésére az adóst kell kötelezni, valamint egyes álláspontok szerint a Rendelet 6. § utolsó mondata alapján a közzétételi költségtérítés megfizetésére is köteles az adós.
[5] A fentiektől eltérő bírósági gyakorlat szerint (Egri Törvényszék, Szombathelyi Törvényszék, Kaposvári Törvényszék, Szekszárdi Törvényszék) a Cstv. 22. § (1) bekezdés c) pontja alapján a cégbíróság értesítése alapján indult felszámolási eljárásban az adós felszámolását hivatalból elrendelő végzésben a törvényszék nem rendelkezik sem az eljárási illeték, sem a közzétételi költségtérítés viseléséről azért, mert a hivatalból indult bírósági nemperes eljárásban sem illetékfizetési, sem közzétételi költségtérítési fizetési kötelezettség nem áll fenn.
[6] A legfőbb ügyész nyilatkozata szerint az Itv. 3. § (4) bekezdéséből, valamint 38. § (1) bekezdéséből következően az illetékfizetési kötelezettség a felszámolási és a vagyonrendezési eljárás kezdeményezése során a kérelem előterjesztéséhez kapcsolódik. A hivatalbóli felszámolási eljárásban, valamint vagyonrendezési eljárásban sem a Cstv., illetve Ctv., sem a Pp. rendelkezései nem alapozzák meg az eljárás megindításához fűződő illetékfizetési kötelezettséget, és nem vezethető le ilyen kötelezettség a mögöttes jogszabályokból sem.
[7] Mivel a hivatalból indult eljárásokban nincs eljárást kezdeményező, ezért a Cstv. 27. § (1a) bekezdése – amely szerint az eljárást kezdeményező fél felszámolás elrendeléséig felmerült költségeit, köztük a közzétételi költségtérítést már a felszámolást elrendelő végzésben rendezni kell és azt a hitelező számára ki is kell fizetni –, valamint a Rendelet 6. §-a szerinti megelőlegezésre vonatkozó szabályok a hivatalbóli eljárásában nem alkalmazhatók. Ezért a közlemény költségtérítése tárgyában a felszámolást, valamint a vagyonrendezési eljárást elrendelő végzésben rendelkezni nem lehet.
[8] A Jogegységi Panasz Tanács az indítvány által feltett kérdésekben az alábbiak szerint foglalt állást.
1. [9] Az Itv. I. Fejezete rendelkezik az illetékfizetési kötelezettség általános szabályairól. Az 1. § (1) bekezdése értelmében a bírósági eljárásért eljárási illetéket kell fizetni. A bírósági eljárásért fizetendő illeték alapját és mértékét, valamint a tételes illeték meghatározását az Itv. VI. Fejezete szabályozza. A csőd és felszámolási eljárás illetékéről az Itv. 44. §-a rendelkezik.
[10] Az Itv. 3. § (4) bekezdése szerint az eljárási illetékkötelezettség az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor keletkezik, amelyet az Itv. 38. § (1) bekezdése alapján az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve, ha az illeték mértékéről utólag kell határozni. Az utóbbi esetben az illetéket az viseli, akit a bíróság erre kötelez (Pp. 101–102. §). Az Itv. 1–6. §-hoz fűzött eredeti miniszteri indokolás is hangsúlyozza: [a] Javaslat az illetékkötelezettség keletkezését a kérelem előterjesztésének időpontjához köti és a bíróság eljárásával, illetve szolgáltatásával keletkező és a költségvetést terhelő kiadásokat hivatott részben vagy egészben ellentételezni.
[11] A Cstv. 6. § (3) bekezdése kimondja: azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni. A polgári bírósági nemperes eljárásokban, ha a törvény eltérően nem rendelkezik a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 1. § (1) bekezdése értelmében is a Pp. szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni. Az eljárásban kérelmező az eljárást kezdeményező személy.
2. [12] A felszámolási eljárás olyan bírósági nemperes eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a Cstv.-ben meghatározott módon kielégítést nyerjenek [Cstv. 1. § (3) bekezdés]. A felszámolási eljárás a Cstv. 6. § (1) bekezdése szerint az adós – eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett, illetve az (1a) bekezdésben meghatározott – magyarországi székhelye szerint illetékes törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozó nemperes eljárás. A Cstv. 22. § (1) bekezdése értelmében a felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén kérelemre [Cstv. 22. § (1) bekezdés b) pont] vagy hivatalból [Cstv. 22. § (1) bekezdés a), c), d) pontok] folytatható le.
[13] A hivatalból indult felszámolási eljárások közös jellemzője, hogy nincs kérelmező, a Cstv. 22. § (2) bekezdése értelmében a felszámolás elrendelésére a 25–26. §-ban foglaltak mellőzésével kerül sor és a bíróság a felszámolást hivatalból rendeli el. A felszámolást elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
[14] Ezekben az esetekben az elrendelést megelőzően olyan eljárás folyt az adóssal szemben, aki a fellebbezés kizártságára tekintettel sem az előző eljárás eredménytelenségének tényét, sem annak szükségszerű következményét, a felszámolási eljárás elrendelését nem vitathatja.
[15] Az előzetes döntéshozatali eljárás tárgyát képező, a Cstv. 22. § (1) bekezdés c) pontjában nevesített esetben is a felszámolási eljárás a cégbíróság értesítése alapján indult nemperes eljárás, ha a cégbíróság a gazdálkodó szervezet felszámolását kezdeményezte. A Cstv. 22. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a felszámolás elrendelésére nem a cégbíróság, hanem a kényszertörlési eljárást lefolytató cégbíróság szerinti törvényszék az illetékes [Cstv. 22. § (4) bekezdés].
[16] A cégbíróság értesítését a Ctv. VIII/A. Fejezetében szabályozott polgári nemperes eljárás, a szintén hivatalból indult kényszertörlési eljárás előzi meg, és a Ctv. 118. § (3), (5) és (6) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszüntető és a felszámolási eljárást hivatalból kezdeményező – jogorvoslattal támadható – végzést hoz [Ctv. 118. § (6) bekezdés]. Az eljárás hivatalbóli kezdeményezését és a felszámolás hivatalbóli elrendelését a Ctv. és Cstv. szabályai együttesen teszik a kezdeményező cégbíróság és az eljárást lefolytató bíróság (törvényszék) számára kötelezővé.
3. [17] Az egyes bírósági eljárási szakaszok illetékkötelezettsége tárgyában meghozott 1/2012. (III. 26.) KMPJE határozat 1. pontja értelmében az Itv. 38. § (1) bekezdése szerint az eljárás megindításának a keresetlevél, a nemperes eljárás iránti kérelem, a fellebbezés, a perújítási, a felülvizsgálati kérelem előterjesztése minősül. A határozat indokolása kitér arra: az eljárási illetékfizetési kötelezettség az eljárást megindító kérelem előterjesztésekor keletkezik. Az Itv. 38. § (1) bekezdése az illetékfizetési kötelezettség keletkezésére vonatkozó rendelkezés, ezért – ha az Itv. eltérően nem rendelkezik – csak a fél valamely eljárást megindító kérelme lehet az alapja.
[18] A Cstv. 6. § (4) bekezdéséből következően a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót – ideértve az ideiglenes vagyonfelügyelőt és a rendkívüli vagyonfelügyelőt is – kell félnek tekinteni.
[19] A felszámolási eljárás hivatalbóli elrendelésére a Cstv. 22. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a cégbíróság törvényben előírt értesítése alapján kerül sor. Ez az eljárás kezdeményezés azonban nem azonosítható a felek által előterjeszthető kérelem alapján indult eljárásokkal. A kényszertörlési eljárásokat követően a cégbíróság által kezdeményezett nemperes eljárásban a cégbíróság nem minősül félnek (kérelmezőnek), a felszámolási eljárás megindítását eredményező értesítése pedig nem minősül kérelemnek.
[20] Ezekben az ügyekben a bíróság hivatalból dönt, köti a kényszertörlési eljárásban meghozott végzés. Következésképpen, mivel a Cstv. 22. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az eljárás hivatalból indul, abban eljárási illetékfizetési kötelezettség nem merülhet fel, mert nincs olyan a fél (a kérelmező) által előterjesztett kezdeményező irat (kérelem), amely az illetékfizetési kötelezettséget keletkeztetné.
[21] Minthogy a cégbíróság által kezdeményezett felszámolási eljárás az eljárás szükségszerű alanyát képező adós cég rendelkezési joga mellőzésével indított eljárásnak minősül, a bírói út hivatalbóli igénybevételéért eljárási illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik. Ezért a Cstv. 27. § (1a) bekezdése nem alkalmazható, azaz az adós felszámolását elrendelő végzésben az adóst eljárási illeték megfizetésére a törvényszék nem kötelezheti.
[22] A közzétételi költségtérítésre vonatkozó szabályokat nem az Itv., hanem a Ctv. és a Rendelet tartalmazza.
[23] A Rendelet 1. § (1) bekezdése szerint a Cégközlönyben az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni a Ctv. 20. §-ának megfelelően a törvényszék mint cégbíróság közleményeit, valamint azokat az egyéb közleményeket, amelyeknek a Cégközlönyben való közzétételét a Ctv. vagy más jogszabály a bíróság vagy közvetlenül az érintettek kötelezettségévé teszi.
[24] A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéért – ha jogszabály kivételt nem tesz – e rendeletben foglaltak szerint költségtérítést kell fizetni. A költségtérítés összegét általános forgalmi adó nem terheli. A költségtérítés befizetését igazoló bizonylatot az eljárást megindító kérelemhez kell mellékelni [Rendelet 1. § (3) bekezdés].
[25] A Rendelet 6. §-a arról rendelkezik: ha a közzétételre törvény nem a cégbíróságot, hanem más bíróságot kötelezi (pl.: a felszámolási eljárás, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása, valamint a vagyonrendezési eljárás során hozott végzések esetében), a közzétételi költségtérítés összege 25.000 forint, amely magában foglalja a bíróság eljárása során közzétételre kerülő valamennyi közlemény költségtérítését. A költségtérítés összegét az eljárás kezdeményezőjének kell megelőlegeznie. A költségtérítés viseléséről a bíróság rendelkezik.
[26] Minthogy a III/3. pontban kifejtettek szerint a cégbíróság a Cstv. 6. § (4) bekezdése alapján nem minősül félnek, és az általa kezdeményezett – a Cstv. 22. § (1) bekezdés c) pontja szerinti – felszámolási eljárást a speciális cégeljárás folytatásának kell tekinteni, ezért fel sem merülhet, hogy a cégbíróságnak közzétételi költségtérítést kell megfizetnie. Ezekben az esetekben az eljárás alanyát terhelő közzétételi költségtérítési kötelezettség nem keletkezik. Következesképpen a Cstv. 27. § (1a) bekezdése nem alkalmazható, azaz a bíróság a felszámolást elrendelő határozatában a közzétételi költségtérítés megfizetésére nem kötelezheti az adóst, a Cégközlönybeli közzétételre hivatalból, költségtérítés nélkül kerül sor.
[27] A vagyonrendezési eljárás a Ctv. IX. Fejezetében szabályozott önálló polgári nemperes eljárás.
[28] A Ctv. 119. §-ában foglaltak szerint vagyonrendezési eljárást kell – kérelemre vagy hivatalból – lefolytatni, ha a cég jogutód nélküli törlését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa [(1) bekezdés].
Vagyonrendezési eljárásnak van helye abban az esetben is, ha a korlátolt felelősségű társaságban üzletrésszel rendelkező tag jogutód nélkül úgy szűnt meg, hogy üzletrészéről nem rendelkeztek [(1a) bekezdés]. Vagyonrendezési eljárást kell lefolytatni kérelemre vagy hivatalból – akkor is, ha jogszabály így rendelkezik [(1b) bekezdés]. Ilyen rendelkezést tartalmaz az indítvány második pontjában felhívott Cstv. 79/B. § (3) és (6) bekezdés, Cstv. 79/E. § (3) bekezdés.
Hivatalból kell lefolytatni a vagyonrendezési eljárást akkor is, ha a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezet bejelenti, hogy a nyilvántartásban a törölt cég tulajdonosként szerepel [Ctv. 119. § (5) bekezdés].
[29] A vagyonrendezési eljárás, ha kérelemre indul, illetékköteles nemperes eljárás. Az eljárási illetéket az Itv. 74. §-ában meghatározott módon, a bírósági eljárási illeték megfizetésére vonatkozó általános rendelkezések szerint kell az eljárást kezdeményező félnek megfizetnie.
[30] A vagyonrendezési eljárás amennyiben a Ctv. 119. § (5) bekezdés alapján indul hivatalból, ez esetben a nyilvántartást vezető szervezet félként nem vesz részt az eljárásban, az eljárás kezdeményezésének alapjául szolgáló bejelentési kötelezettség a Ctv. 119. § (5) bekezdéséből következik. A vagyonrendezési eljárás hivatalbóli lefolytatásának esetére is irányadók a III/3., valamint IV. pont alatt kifejtettek. Ebben az eljárásban nemcsak kérelmező nincs, de más fél sem, mert olyan szervezet vagyonára rendelik el a vagyonrendezést, amely szervezet már jogutód nélkül megszűnt, az eljárás tárgyául szolgáló fellelt vagyont a cégjegyzékből törölték, ezért jogképes céghez az eljárás nem kapcsolódik. Ezért az eljárás során illetékfizetési kötelezettség, valamint közzétételi fizetési kötelezettség nem keletkezik.
[31] Mindezekre tekintettel a Jogegységi Panasz Tanács a Bszi. 24. § (1) bekezdés c) pontja, 25. §-a, 32. § (1) bekezdés a) pontja, 34. §-a és 40. § (1) és (2) bekezdése alapján, a bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása érdekében [Alaptörvény XXV. cikk (3) bekezdés] a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
[32] A Jogegységi Panasz Tanács a Bszi. 42. § (1) bekezdése alapján a jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a bíróságok központi internetes honlapján és a Kúria honlapján közzéteszi. A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történtő közzététel időpontjától kötelező.
Budapest, 2024. június 24.
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Stark Marianna s.k. előadó bíró,
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró,
Dr. Farkas Katalin s.k. bíró,
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró,
Dr. Gimesi Ágnes Zsuzsanna s.k. bíró,
Dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró,
Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. bíró,
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró,
Dr. Márton Gizella s.k. bíró,
Molnár Ferencné dr. s.k. bíró,
Dr. Puskás Péter s.k. bíró,
Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró,
Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró,
Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró,
Dr. Suba Ildikó s.k. bíró,
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró,
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró
