A jogszabály mai napon ( 2024.05.23. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2024.IX.1. - 2024.IX.30.)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

FONTOS! A jogszabály egyes rendelkezéseit a veszélyhelyzet ideje alatt eltérően kell alkalmazni.

2000. évi XLII. törvény

a víziközlekedésről * 

Az Országgyűlés a környezetkímélő és energiatakarékos víziközlekedés fejlődése, a közlekedéspolitikai célok megvalósítása érdekében, továbbá a hajózási tevékenységnek az egységesülő nemzetközi közlekedési rendszerbe illesztése, a nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítése céljából, a víziközlekedés állami és önkormányzati feladatairól, a tevékenység folytatásának személyi és tárgyi feltételeiről, valamint a víziközlekedés igazgatásáról az alábbi törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) *  E törvény hatálya Magyarország területén

a) folytatott hajózási tevékenységre, az azt szolgáló vagy annak folytatását befolyásoló, a mederben és a parton lévő létesítményekre, az úszólétesítményekre, a vízi utakra és kikötőkre,

b) hajózási tevékenység folytatásában részt vevő természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetekre,

c) *  folytatott kedvtelési célú hajózásra, a kedvtelési célú hajózásban részt vevő személyekre

terjed ki.

(2) *  Az ország határain kívül magyar lobogó alatt vagy az ország területén nem magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítményekre, valamint az ezekkel folytatott hajózási tevékenységre és kedvtelési célú hajózásra a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

Az állam feladatai

2. § (1) Az állam feladata

a) a hajózás, a kikötők és a vízi utak fejlesztésére vonatkozó – az épített és a természetes környezet védelmére figyelemmel kialakított, az ország kiegyensúlyozott fejlődésének igényeivel összehangolt – koncepciók jóváhagyása;

b) az a) pontban említett koncepciók végrehajtásának szervezése;

c) a hajózással, a kikötőkkel és a vízi utakkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátása;

d) nemzetközi kapcsolatokban a hajózással összefüggő nemzeti érdekek és kötelezettségek érvényesítése;

e) a víziközlekedés ágazati irányításához szükséges adatgyűjtés elrendelése;

f) *  a hajózási, víziúti és kikötői operatív információs rendszer – beleértve a folyami információs szolgáltatásokat – kiépítése, fejlesztése és működtetése, a folyami információs szolgáltatásokról szóló kormányrendeletben megállapított információs alapszolgáltatásoknak a felhasználóknak való térítésmentes rendelkezésre bocsátása;

g) a hajózás – nemzetközi követelményeknek megfelelő – rendjének meghatározása;

h) az állami tulajdonban lévő felszíni vizeken és vízi létesítményeken (mesterséges vízi út) (a továbbiakban együtt: állami tulajdonú hajózható vizek) a vízi út – nemzetközi kötelezettségekre is tekintettel történő – fenntartása, fejlesztése, továbbá az állami tulajdonú hajózható vizeken szükségkikötők létesítése, működtetése;

i) az országos közforgalmú kikötők és a határkikötők rendeltetésszerű működéséhez és fejlesztéséhez szükséges közúti és vasúti összeköttetések feltételeinek biztosítása;

j) a közforgalmú kikötők fejlesztéséhez kapcsolódó támogatási rendszer meghatározása;

k) a honvédelmi és a polgári védelmi feladatok során igénybe vehető úszólétesítmények körének meghatározása, rendelkezésre állásuk biztosítása;

l) * 

m) a hajózással kapcsolatos egészségügyi követelmények megállapítása;

n) a hajózással kapcsolatos munkabiztonsági követelmények megállapítása;

o) a hajózással kapcsolatos környezet- és természetvédelmi követelmények megállapítása;

p) a víziközlekedés baleset-megelőzéssel összefüggő feladatainak ellátása.

(2) Az (1) bekezdésnek

a) az a) és az e) pontjaiban rögzített feladatokat a Kormány,

b) *  az f) és a h) pontjaiban rögzített feladatokat a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: a miniszter),

c) *  a b) pontjában rögzített feladatot a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel és a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszterrel együttesen,

d) *  a c) pontjában megállapított feladatot – feladatkörében – a miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter és az egészségügyért felelős miniszter,

e) *  a d) pontjában rögzített feladatot a miniszter a külpolitikáért felelős miniszterrel, valamint a külgazdasági ügyekért felelős miniszterrel egyetértésben,

f) * 

g) *  az i) pontjában rögzített feladatot a miniszter a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel, a határkikötők tekintetében a határrendészetért felelős miniszterrel is együttesen,

h) *  a j) pontjában rögzített feladatot a miniszter a Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős tagjával, a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel együttesen,

i) *  a k) pontjában rögzített feladatot a honvédelemért felelős miniszter a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel együttesen, a miniszterrel és a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszterrel egyetértésben,

j) * 

k) *  az m) pontjában rögzített feladatot a miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben,

l) *  az n) pontjában rögzített feladatot a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a miniszterrel és az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben,

m) *  az o) pontjában rögzített feladatot a környezetvédelemért felelős miniszter, illetve a természetvédelemért felelős miniszter a miniszterrel egyetértésben,

n) *  a p) pontjában rögzített feladatot a miniszter a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel együttesen

látja el.

(3) *  A Kormány a rendeletében meghatározott összetétellel, feladat- és hatáskörrel Víziközlekedési Védelmi Bizottságot hoz létre.

(4) *  A miniszter látja el – az általa kijelölt szervezet útján – a vízi közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatokat. A kijelölt szervezet számára – a külön jogszabályban meghatározott forrásból a miniszter által vezetett minisztérium igazgatása terhére – a miniszter döntése alapján támogatás is nyújtható.

(5) *  A hajózási képesítések megszerzéséhez szükséges vizsgáztatást a Kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló vagy az általa alapított nonprofit szervezet (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi.

(6) *  A miniszter feladata a Kormány rendeletében meghatározott regionális vagy elővárosi személyszállítási közszolgáltatási feladatot ellátó komp- és révközlekedésnek minősített, a helyi személyszállítási közszolgáltatás körébe nem sorolható komp- és révközlekedés működtetése.

Az önkormányzatok feladatai

3. § (1) *  A települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat feladata

a) a helyi közszolgáltatást megvalósító komp- és révközlekedés – önkormányzati hatáskörbe tartozó – működőképességének és fejlesztésének biztosítása,

b) *  a településrendezési terv készítésénél és elfogadásánál a létesítendő kikötő működtetéséhez szükséges és megfelelő parti terület kijelölése, az igénybevétel feltételeinek tervezhető módon, hosszú távra történő meghatározása, a vármegyei önkormányzat bevonásával.

(2) *  Személyforgalomban menetrend szerinti helyi közszolgáltatást végző hajózási engedélyes kiválasztására, a közszolgáltatásból eredő jogokat, kötelezettségeket, valamint a közszolgáltatás bevételekkel nem fedezett indokolt költségeihez nyújtott önkormányzati működési támogatásra vonatkozó közszolgáltatási szerződésre a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni.

A hajózás igazgatása

4. § (1) *  A hajózással, a vízi utakkal és a kikötőkkel összefüggő állami feladatok körében az igazgatási tevékenységet, a 2. § (2) bekezdésében megjelölt munkamegosztásra is figyelemmel, a miniszter – a (4) bekezdésben, továbbá az 5–6. §-okban megállapított kivétellel – az egységes közlekedési igazgatási szervezet útján végzi.

(2) *  Az egységes közlekedési igazgatási szervezeten belül működő hajózási igazgatási szervezet részei a miniszter által vezetett minisztérium, továbbá a hajózással összefüggő igazgatási feladatok ellátására létrehozott területi szervek (a továbbiakban együtt: hajózási hatóságok).

(3) *  A hajózási hatóság eljárásáért miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(4) *  Az ország határain kívül Magyarország konzuli tisztviselője első fokú hajózási hatósági jogkörben jár el a képesítő okmányok, a szolgálati könyvek ideiglenes pótlása, meghosszabbítása, valamint – a külön jogszabályban meghatározott hajózási hatóság felkérésére – a hajóokmányok érvényességi idejének ideiglenes meghosszabbítása tekintetében. Ellátja továbbá a nemzetközi szerződésekben meghatározott, hajózással kapcsolatos egyéb konzuli feladatokat.

(5) * 

(6) * 

(7) * 

5. § *  A hajózással kapcsolatos rendőrhatósági és határrendészeti tevékenységet a rendészetért felelős miniszter és a határrendészetért felelős miniszter – a rendőrség vízi rendészeti feladatokat ellátó szervei útján – a vízirendészettel és a víziközlekedéssel kapcsolatos rendőri feladatokról szóló jogszabályban foglaltak alapján látja el.

5/A. § *  (1) A veszélyes vagy szennyező áru belvízi szállításának hatósági ellenőrzését a veszélyes áruk belvízi szállításának ellenőrzésére vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint a hajózási hatóság, a rendőrség vízirendészeti szerve és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv látja el.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott jogszabályokban meghatározottak mellett a katasztrófavédelmi szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:

a) a veszélyes áruk belvízi szállítására történő előkészítésének, valamint a belvízi úton beérkezett veszélyes áruk továbbítására vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése,

b) a veszélyes áruk kikötők területén végzett átrakásának, tárolásának ellenőrzése.

5/B. § *  A veszélyes áru szállításának és a szállításhoz kapcsolódó tevékenységnek a hatósági ellenőrzése kizárólag hivatalból indul, az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérheti.

5/C. § * 

6. § *  (1) A hajózás egészségügyi és közegészségügyi-járványügyi hatósági felügyeletét az egészségügyért felelős miniszter – az egészségügyi államigazgatási szerv útján – látja el.

(2) A hajózási egészségi alkalmasság vizsgálatának felügyeletét az egészségügyi államigazgatási szervvel együttműködve a hajózási hatóság látja el.

(3) A tengerészek egészségi alkalmasságának vizsgálatára vonatkozó nemzetközi követelmények érvényesítése, továbbá a hajózási képesítésekkel rendelkezők egészségi alkalmasságának biztosítása érdekében a hajózási hatóság az egészségi alkalmasság vizsgálatát – a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – végző orvosokról nyilvántartást vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:

a) a nyilvántartásba-vételt tartalmazó határozat száma és kelte;

b) az orvos természetes személyazonosító adatai, egészségügyi tevékenység során használt neve, levelezési címe, telefonszáma;

c) az orvos működési nyilvántartási száma;

d) annak megjelölése, hogy az orvos belvízi vagy tengeri hajós szolgálatot ellátó személy egészségi alkalmasságának vizsgálatára jogosult.

(4) Az egészségi alkalmasság vizsgálatát végző orvosok nyilvántartása közhiteles nyilvántartásnak minősül, amelyet – az orvos nevét nem érintő természetes személyazonosító adatok kivételével – a hajózási hatóság a honlapján bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen megismerhető módon közzétesz.

(5) A hajózási hatóság a nyilvántartásában lévő természetes személyazonosító adatokat az orvos nyilvántartásból való törlését követő két évig kezeli.

Szakértői tevékenység * 

6/A. § *  (1) *  Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály víziközlekedési szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a víziközlekedési szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a hajózási hatóságnak vagy – a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében – a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) A hajózási hatóság, illetve a kamara a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4) Ha hatósági eljárásban víziközlekedési szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, és jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét nem írja elő, e § szerinti szakértőt, ennek hiányában az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt kell kirendelni.

(5) *  A hajózási hatóság vagy a kamara a szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, és a víziközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. A hatósági ellenőrzés céljából a hajózási hatóság vagy a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a víziközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(6) *  A hajózási hatóság vagy a kamara az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat

a) a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy

b) *  a víziközlekedési szakértői tevékenység folytatásának megtiltására irányuló eljárásban az eljárás végleges döntéssel történő befejezéséig

kezeli.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÚSZÓLÉTESÍTMÉNY

I. Fejezet

AZ ÚSZÓLÉTESÍTMÉNY NYILVÁNTARTÁSA

7. § (1) Az úszólétesítményt – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nyilvántartásba kell venni.

(2) Nem kell nyilvántartásba venni:

a) *  a csónakot,

b) a nem gépi hajtású vízi sporteszközt,

c) a gépnélküli kishajót, kivéve a vitorlás kishajót,

d) a lakótéri felépítmény nélküli, 25 m2-nél kisebb fedélzeti területű úszóművet,

e) az egyéb úszólétesítményt.

8. § (1) A nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítményeket a hajózási hatóság az úszólétesítmény fajtájának megfelelően:

a) tengeri nagyhajó,

b) belvízi nagyhajó,

c) kishajó,

d) komp,

e) úszómunkagép,

f) úszómű

lajstromban tartja nyilván.

(2) A motoros vízi sporteszközt a hajózási hatóság a kishajók lajstromában tartja nyilván.

(3) A révhajót és révcsónakot a hajózási hatóság a kompok lajstromában tartja nyilván.

(4) A lajstromozási eljárást az köteles megindítani, aki ezáltal – a 14. §-ban meghatározottak kivételével – a tulajdonjog megszerzésére jogosulttá válik. Amennyiben az eljárás megindítására jogosult a nyilvántartásba vételi eljárást az úszólétesítmény birtokba vételét követő 15 napon belül nem indítja meg, az eljárást a hajózási hatóság – a mulasztásról történt tudomásszerzését követően – hivatalból indítja meg.

9. § (1) Az úszólétesítményt a lajstromból törölni kell, ha

a) üzemeltetését végleg megszüntetik,

b) üzemeltetésre végleg alkalmatlanná vált,

c) elpusztult,

d) több mint egy éve eltűnt,

e) a törlést e törvény elrendeli [12. § (3) bekezdés], vagy azt az úszólétesítmény tulajdonosa egyéb okból kéri,

f) *  a hajózási hatóság megállapítja, hogy az a mérete alapján nem nyilvántartásra kötelezett.

(2) A törlési eljárást az úszólétesítmény tulajdonosa kezdeményezi. Amennyiben a tulajdonos az eljárást az annak alapjául szolgáló esemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül nem kezdeményezi, az eljárást a hajózási hatóság – a mulasztásról történt tudomásszerzését követően – hivatalból indítja meg.

(2a) *  Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben a hajózási hatóság igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének mellőzésével, hivatalból jár el.

(3) *  A lajstromból törölt úszólétesítmény hajóokmányainak eredeti példányát az úszólétesítmény tulajdonosa legkésőbb a véglegessé vált törlési döntés közlésétől számított 15 napon belül köteles az eljárást lefolytató hajózási hatóságnak átadni.

(4) A tulajdonos a lajstromból törölt úszólétesítményt köteles a vízi útról eltávolítani, vagy azt a hajózást és a környezetet nem veszélyeztető módon, továbbá a vizek fenntartási munkáinak sérelme és akadályoztatása nélkül úgy elhelyezni, hogy az a víziközlekedés résztvevői számára ne jelentsen akadályt vagy veszélyt.

10. § (1) A lajstrom nyilvánosan és közhitelesen tanúsítja a lajstromozott

a) úszólétesítmény állami hovatartozását;

b) *  az úszólétesítmény tulajdonosának természetes személyazonosító adatait és címét, illetve jogi személy esetén székhelyét, alapítójának nevét, a gazdasági társaság tagjának természetes személyazonosító adatait és címét, valamint tulajdoni arányát, a gazdasági társaság formáját és cégjegyzékszámát;

c) úszólétesítményhez kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket;

d) *  úszólétesítmény azonosító adatait.

(2) A lajstrom megtekintése során a tulajdonosról nevének, székhelyének (címének) kivételével egyéb azonosító adat nem juthat a betekintő tudomására. A lajstrom egyes részeiről kiadott másolaton a nevén és székhelyén (címén) kívül a tulajdonosról egyéb azonosító adat nem tüntethető fel.

10/A. § *  A katonai igazgatás területi szerve a technikai eszközök igénybevételének tervezése, igénybevételi célú kijelölése céljából a 10. § (1) a)–d) pontja szerinti adatokat igényelheti.

11. § (1) A nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítmény tulajdonjogának átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak a lajstromba történő bejegyzése is szükséges.

(2) Többszöri eladás esetén az a vevő követelheti a tulajdonjognak a lajstromba való bejegyzését, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett, ha pedig ilyen nincs, a korábbi vevő, kivéve, ha a későbbi vevő tulajdonjogát a lajstromba bejegyezték. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni többszöri ajándékozás esetén is.

(3) *  A lajstromba a következő, az úszólétesítményhez kapcsolódó – jogszabályon, bírósági vagy hatósági döntésen, valamint szerződésen alapuló – jogokat kell a vonatkozó okmányok benyújtásával bejegyeztetni:

a) tulajdonjog,

b) üzemben tartói jog,

c) *  bérleti vagy haszonbérleti jog,

d) *  jelzálogjog,

e) haszonélvezeti jog,

f) *  elő- vagy visszavásárlási jog, vételi és eladási jog,

g) végrehajtási jog.

(3a) *  Motoros vízi sporteszköz esetén – a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a tulajdonjogot és az üzembentartói jogot kell bejegyeztetni a kishajólajstromba.

(4) *  A lajstromba bejegyezhető tényeket és az úszólétesítményre vonatkozó – a 10. § (1) bekezdésében nem említett – egyéb adatokat az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló jogszabály állapítja meg.

(5) A hajózási hatóság bejegyzése hozza létre átruházás esetén a tulajdonjogot, továbbá a szerződésen alapuló üzemben tartói jogot, haszonélvezeti jogot.

(6) * 

(7) Valamely jognak vagy ténynek a lajstromba való bejegyzését annak kell kérnie, aki a bejegyzéssel jogosulttá válik, vagy akinek ez a bejegyzett jogát érinti.

(8) *  A lajstromba vételről a hajózási hatóság az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló jogszabályban meghatározott okmányt állít ki. A lajstromozási okmányt vagy más – a hajózási hatóság által kiállított – olyan okmányt, amely a lajstromozás tényét tanúsítja, az úszólétesítményen kell tartani.

(9) * 

12. § *  (1) *  Azt a belvízi hajót, tengeri hajót, illetve úszómunkagépet, amelynek üzemeltetése hajózási engedélyhez kötött, a hajózási hatóság – amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – abban az esetben jegyzi be a magyar lajstromba, ha annak magyar vagy közösségi tulajdoni hányada az 50%-ot meghaladja, továbbá az úszólétesítményt más lajstromban nem tartják nyilván.

(2) *  A nyilvántartásbavételre kötelezett, több mint 50%-ban magyar tulajdonban lévő úszólétesítményt az Európai Unió tagállamának lajstromában kell nyilvántartásba vetetni.

(3) *  Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott úszólétesítmény magyar vagy közösségi tulajdoni hányada az ott meghatározott mérték alá csökken, a magyar lajstromban nyilvántartott úszólétesítményt a lajstromból törölni kell, kivéve, ha az úszólétesítmény további üzemeltetéséhez hajózási engedély nem szükséges. A magyar vagy közösségi tulajdoni hányad csökkenését a tulajdoni hányadát elidegenítő résztulajdonos a tulajdoni hányada átruházásától számított 15 napon belül köteles a hajózási hatóságnak bejelenteni.

(4) Ha a magyar, illetve a közösségi tulajdoni hányad az (1) bekezdésben meghatározott mérték alá csökkenése a hajózási hatóság tudomására jut, és a (3) bekezdés szerinti bejelentést az arra kötelezett 15 napon belül nem tette meg, a hajózási hatóság az úszólétesítményt a lajstromból hivatalból törli.

13. § *  (1) *  E törvény lajstromozási szabályainak alkalmazásában magyar, illetve közösségi tulajdon:

a) a magyar állampolgár, az Európai Unió tagállama vagy Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgára, illetve az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy tulajdona;

b) *  olyan jogi személy tulajdona, amely Magyarországon, az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan államban rendelkezik székhellyel, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban együtt: EGT-állam).

(2) A magyar, illetve a közösségi tulajdont okmányokkal kell igazolni.

(3) *  Gazdasági társaságot abban az esetben lehet magyar, illetve közösségi tulajdonúnak tekinteni, ha az EGT-államban székhellyel, illetve állampolgársággal nem rendelkező külföldit tagsági jogviszonya alapján megillető tulajdoni hányad, illetőleg az általa gyakorolt szavazati jog mértéke nem éri el az 50%-ot.

14. § (1) *  A magyarországi székhelyű jogi személy és gazdálkodó szervezet által személyzet nélkül bérelt, külföldi lajstromban nyilvántartott úszólétesítményt a hajózási hatóság a lajstromba – kérelemre – a bérleti szerződés időtartamára ideiglenesen bejegyzi, amennyiben azt a külföldi lajstromból ideiglenesen törölték. Az úszólétesítmény üzemképességét igazoló – külföldi hajózási hatóság által kiállított – okmányok érvényességük lejártáig, de legfeljebb 60 napig használhatók a magyar lobogó alatt történő üzemeltetés során.

(2) *  A külföldi székhelyű jogi személy és gazdálkodó szervezet által személyzet nélkül bérelt, magyar lajstromban nyilvántartott úszólétesítményt a hajózási hatóság – kérelemre – a bérleti szerződésben meghatározott időtartamra a lajstromból ideiglenesen törli. Amennyiben az úszólétesítményt jelzálog terheli, az ideiglenes törléshez a zálogjogosult hozzájárulása szükséges. Az ideiglenes törlés időtartamának lejártával – külön eljárás nélkül – a törlés előtti bejegyzés válik érvényessé.

(3) Az ideiglenes lajstromozás, illetőleg az ideiglenes törlés a lajstromba bejegyzett egyéb jogokat nem érinti.

15. § A magyar nyilvántartásban szereplő úszólétesítmények lajstromozási kikötője Budapest.

II. Fejezet

AZ ÚSZÓLÉTESÍTMÉNY ÁLLAMI HOVATARTOZÁSA, LOBOGÓVISELÉS

16. § (1) Az állami felségjog jelképe a nemzeti lobogó.

(2) *  A nemzeti lobogót a személyzettel rendelkező nagyhajó és úszómunkagép farrészén vagy a kormányállás mögötti lobogórúdon kell elhelyezni.

(3) Magyar nemzeti lobogót viselő nagyhajó és úszómunkagép orr-részén – ha ezt nemzetközi szerződés, a parti állam jogszabálya vagy a gyakorlat megköveteli – más állam lobogója is kitűzhető.

III. Fejezet

AZ ÚSZÓLÉTESÍTMÉNYEK MŰSZAKI ÉS ÜZEMELTETÉSI BIZTONSÁGA

Hajózásra alkalmasság

17. § (1) Úszólétesítményt csak hajózásra alkalmas állapotban szabad üzemben tartani. A hajózásra alkalmas állapotban tartás az úszólétesítmény üzemben tartójának feladata.

(2) Az úszólétesítmény hajózásra alkalmas, ha a (3) bekezdésben foglaltak szerint üzemképes, továbbá rendelkezik

a) a biztonságos üzemeléshez szükséges, a hajózási hatóság által megállapított létszámú, összetételű és képesítésű személyzettel, valamint felszereléssel,

b) a tervezett út megtételéhez szükséges készletekkel,

c) az úszólétesítményre előírt érvényes hajóokmányokkal,

d) osztályozásra kötelezett úszólétesítmény esetén, érvényes osztályozási bizonyítvánnyal,

e) *  gazdasági célú tengeri hajózási tevékenységet folytató, 300 vagy ennél nagyobb bruttó tonnatartalmú hajó esetén biztosítási fedezet meglétéről szóló igazolással (a továbbiakban: biztosítási igazolás).

(3) *  Az úszólétesítmény üzemképes, ha rendeltetésének, továbbá az engedélyezett hajózási zónára, illetőleg hajózási körzetre vonatkozó – külön jogszabályban megállapított – műszaki, biztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelel.

(4) *  A nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítmény üzemképességét a hajózási hatóság hajóokmányban tanúsítja.

(5) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, nemzetközi szerződésben előírt hajóokmányt csak a hajózási hatóság adhat ki.

18. § *  A hajózási hatóság, továbbá külön jogszabályban meghatározott szerv az üzemben tartott úszólétesítmény hajózásra alkalmasságát ellenőrizheti. A hajózási hatóság az úszólétesítmény üzemeltetését – annak hajózásra alkalmatlansága esetén – korlátozza vagy megtiltja.

18/A. § *  Amennyiben a biztosítási igazolás hiánya miatt a hajózási hatóság a külföldi lobogójú hajó üzemeltetésének korlátozásáról vagy megtiltásáról dönt, köteles erről az Európai Bizottságot, a többi EGT-államot és a hajó lobogója szerint illetékes állam hatóságát értesíteni.

19. § (1) *  Az üzemben tartó a nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítményt az üzembe helyezését megelőzően, továbbá üzemeltetése során, meghatározott időszakonként köteles az üzemképesség megállapítása céljából – a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendeletben [a továbbiakban: 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet] megállapított feltételek szerint – a hajózási hatóságnak bemutatni.

(2) Az üzemben tartónak a nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítmény üzemképességének újbóli megállapítását kell a hajózási hatóságtól kérnie, ha az úszólétesítményben az üzemképességet érintő változás (sérülés, meghibásodás, illetve annak kijavítása) történt.

20. § *  Kereskedelmi forgalomba hozni csak a megfelelőség tanúsításával lehet:

a) a kedvtelési célú vízi járművek és a motoros vízi sporteszközök alapvető biztonsági követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott kedvtelési célú vízi járművet és motoros vízi sporteszközt;

b) a tengeri hajók felszereléseinek megfelelőség tanúsításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott tengerészeti felszerelést.

Biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi és munkavédelmi követelmények

21. § (1) *  Az úszólétesítmény üzemben tartója köteles gondoskodni az úszólétesítményen biztonsági, humán-, állat- és növény-egészségügyi, valamint környezetvédelmi követelmények, továbbá az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megtartásáról.

(1a) *  Belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalója minden 2040 hajózással teljesített munkaórát követően ingyenes egészségügyi szűrővizsgálatra jogosult a munkáltató által meghatározott feltételekkel. A vizsgálat során különös figyelmet kell fordítani arra a tünetre vagy állapotra, amely összefüggésben lehet a 44/G. § alapján biztosított minimális napi pihenőidővel és minimális pihenőnapokkal végzett fedélzeti munkával.

(1b) *  Az (1a) bekezdés szerinti egészségügyi szűrővizsgálat a nemzeti egészségügyi rendszer keretében is elvégezhető belvízi hajós-orvosi vizsgálatokra jogosult orvos által.

(2) *  A 20 tengeri mérföldnél hosszabb utakon közlekedő tengeri személyhajó és tengeri gyorsjáratú vízijármű, az államhatárt átlépő belvízi személyhajó, valamint a nyaralóhajó üzemben tartója köteles felkutatási és mentési, valamint hatósági feladatok végrehajtását biztosító célokra a hajón utazó személyek nevét, életkorát, nemét és állampolgárságát tartalmazó utasnyilvántartást vezetni, és azt szükség esetén a felkutató és mentőszolgálatok, valamint – a hatóság adatkérése esetén – a 48/A. § (1) bekezdésében megjelölt hatóságok rendelkezésére bocsátani.

(3) *  A hajózási hatóság – az indulási és érkezési kikötő szerinti állam hatóságának hozzájárulásával – felmentheti az utasnyilvántartás vezetése alól a védett tengeri területen, illetve egy óránál rövidebb utakon közlekedő tengeri személyhajót és tengeri gyorsjáratú vízi járművet.

(4) *  Az utasnyilvántartásban a személyes adatokat legalább az utazás időtartama alatt, illetve addig kell megőrizni, ameddig a felkutatás és a mentés tart, ezt követően azokat törölni kell.

Hajóosztályozás

22. § Az építtető vagy a tulajdonos osztályoztatni köteles:

a) a tengeri nagyhajót;

b) a gyorsjáratú belvízi személyhajót, a kishajó kivételével;

c) a veszélyes áruk szállítására szolgáló belvízi tartályhajót.

23. § *  (1) Az osztályozásra kötelezett hajót az építtető vagy a tulajdonos a 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint külön jogszabályban meghatározott eljárás szerint elismert hajóosztályozó társasággal osztályoztathatja.

(2) A hajóosztályozó társaságok elismeréséhez a 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint külön jogszabályban előírt feltételek meglétét a hajózási hatóság ellenőrzi.

(3) A hajóosztályozó társaságok elismerésére és tevékenységére nem kell alkalmazni a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény rendelkezéseit.

A biztosítás * 

24. § *  (1) Belföldi forgalomban magyar lajstromban nyilvántartott személyhajó és áruszállító hajó, továbbá komp és gazdasági célú hajózási tevékenység végzése céljából üzemeltetett kishajó csak abban az esetben vehet részt, ha az üzembentartó érvényes hajó-felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vízi jármű esetében a rendőrség ellenőrzi az (1) bekezdésben foglalt hajó-felelősségbiztosítási szerződés meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, a további közlekedést megtiltja.

(3) A hajó-felelősségbiztosítási szerződés megkötését tanúsító bizonylatot (kötvény, igazolólap) a vízi jármű vezetője köteles a vízi járművön tartani, és azt jogszabályban meghatározott esetben felmutatni.

(4) Ha megállapítást nyer, hogy az (1) bekezdésben megjelölt vízi járműre nincs érvényes hajó-felelősségbiztosítási biztosítási szerződés, az üzembentartó lakhelye (székhelye) szerinti illetékes hajózási hatóság tizenöt napon belül felhívja az üzembentartót a biztosítási szerződés megkötésének igazolására. Amennyiben az üzembentartó a felhívás kézhezvételétől számított nyolc napon belül a biztosítási szerződés fennállását nem igazolja, a hajózási hatóság a hajózási engedélyt visszavonja.

25. § *  (1) A biztosítási szerződés akkor felel meg a 24. § (1) bekezdésében írt követelményeknek, ha az fedezetet nyújt a 2017. évi CVII. törvénnyel kihirdetett a felelősségnek a belvízi hajózásban való korlátozásáról szóló 2012. évi strasbourgi egyezmény (CLNI 2012) 2. cikkében meghatározott korlátozás hatálya alá eső követelések kockázati körében bekövetkezett károkra – beleértve a sérelemdíjat – a CLNI 2012-ben meghatározott biztosítási összegek legalább 10%-os mértékéig.

(2) A biztosító a 2017. évi CVII. törvénnyel kihirdetett a felelősségnek a belvízi hajózásban való korlátozásáról szóló 2012. évi strasbourgi egyezményben (CLNI 2012) foglalt korlátozások esetein kívül is mentesülhet szolgáltatási kötelezettsége alól.

(3) Ha megállapítást nyer, hogy az (1) bekezdésben megjelölt vízi járműre nincs érvényes hajó-felelősségbiztosítási biztosítási szerződés, az üzembentartó lakhelye (székhelye) szerinti illetékes hajózási hatóság tizenöt napon belül felhívja az üzembentartót a biztosítási szerződés megkötésének igazolására. Amennyiben az üzembentartó a felhívás kézhezvételétől számított nyolc napon belül a biztosítási szerződés fennállását nem igazolja, a hajózási hatóság a hajózási engedélyt visszavonja.

25/A. § *  (1) A magyar lajstromba bejegyzett, valamint a Magyarország területi vizeire érkező külföldi lobogójú, gazdasági célú tengeri hajózási tevékenységet folytató, 300 vagy ennél nagyobb bruttó tonnatartalmú hajó a víziközlekedésben csak abban az esetben vehet részt, ha az üzemben tartó a szerződésen kívüli kárra az adott hajóra vonatkozóan érvényes biztosítási igazolással rendelkezik.

(2) Az üzemben tartó a Londonban, 1976. november 19-én kelt, a tengeri követelésekkel összefüggő felelősség korlátozásáról szóló 1976. évi egyezmény és a Londonban, 1996. május 2-án kelt, az egyezmény módosításáról szóló 1996. évi jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényben meghatározott legnagyobb összegre köteles biztosítást kötni.

(3) A magyar jogszabály által kihirdetett, polgári jogi felelősségre vonatkozó nemzetközi egyezményben és az Európai Unió baleseti felelősségre vonatkozó kötelező erejű jogi aktusában létrehozott rendszereknek való megfelelés nem mentesíti az üzemben tartót az e törvényben és a tengeri hajók kötelező biztosításáról szóló kormányrendeletben foglalt biztosítási kötelezettségek teljesítése alól.

IV. Fejezet

AZ ÚSZÓLÉTESÍTMÉNY SZEMÉLYZETÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

26. § (1) *  Úszólétesítményt a hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendeletben és a hivatásos hajós képesítésekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező, egészségileg és a biztonságos munkavégzésre – kedvtelési célú hajó esetében vezetésre – alkalmas állapotban lévő személyzet működtethet.

(1a) *  Az úszólétesítményen fedélzeti és gépüzemi szolgálatot ellátó személyek, a hajózási üzemeltetési vezetők, valamint a kedvtelési céllal közlekedő úszólétesítmény vezetőjének képesítő okmányait a vizsgaközpont állítja ki.

(2) *  Úszólétesítményen képesítéshez kötött szolgálat csak a hajózási hatóság vagy a vizsgaközpont által kiadott, illetve honosított; továbbá nemzetközi szerződés alapján elismert képesítő okmány birtokában látható el.

(3) *  A képesítő okmányban megnevezett tevékenység akkor végezhető, ha az okmány tulajdonosa büntetlen előéletű, vagy ha a hajózási képesítéshez kötött foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt nem áll.

(4) *  E § alkalmazásában a továbbiakban büntetlen előéletűnek minősül az, akit

a) a 2013. június 30. napjáig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. cím), kényszerítés (1978. évi IV. törvény 174. §), közösség tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §), személyi szabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 175. §), emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), magánlaksértés (1978. évi IV. törvény 176. §), zaklatás (1978. évi IV. törvény 176/A. §), magántitok megsértése (1978. évi IV. törvény 177. §), visszaélés személyes adattal (1978. évi IV. törvény 177/A. §), levéltitok megsértése (1978. évi IV. törvény 178. §), magántitok jogosulatlan megismerése (1978. évi IV. törvény 178/A. §), közlekedési bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XIII. fejezet), kiskorú veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 195. §), erőszakos közösülés (1978. évi IV. törvény 197. §), szemérem elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 198. §), megrontás (1978. évi IV. törvény 201. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (1978. évi IV. törvény 205. §), kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), szeméremsértés (1978. évi IV. törvény 208. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), bántalmazás hivatalos eljárásban (1978. évi IV. törvény 226. §), kényszervallatás (1978. évi IV. törvény 227. §), jogellenes fogvatartás (1978. évi IV. törvény 228. §), hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet 5. cím), hatósági eljárás akadályozása (1978. évi IV. törvény 242/A. §), hatóság eljárásának megzavarása (1978. évi IV. törvény 242/B. §), bűnpártolás [1978. évi IV. törvény 244. § (3) bekezdés a) pont], fogolyzendülés (1978. évi IV. törvény 246. §), közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés), légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), rendbontás (1978. évi IV. törvény 271/A. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), közbizalom elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282–282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), fogyasztó megtévesztése (1978. évi IV. törvény 296/A. §), pénzhamisítás [1978. évi IV. törvény 304. § (1)–(3) bekezdés], lopás (1978. évi IV. törvény 316. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §), rablás (1978. évi IV. törvény 321. §), kifosztás (1978. évi IV. törvény 322. §), zsarolás (1978. évi IV. törvény 323. §), rongálás (1978. évi IV. törvény 324. §), orgazdaság (1978. évi IV. törvény 326. §), jármű önkényes elvétele (1978. évi IV. törvény 327. §), szökés [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) és d) pont], zendülés [1978. évi IV. törvény 352. § (2)–(3) bekezdés], elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 355. §), valamint

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), testi sértés (Btk. 164. §), foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés [Btk. 165. § (3) bekezdés], segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 166. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176–177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178–179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184–184/C. §), az emberi szabadság elleni bűncselekmények (Btk. XVIII. Fejezet), szexuális kényszerítés (Btk. 196. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés (Btk. 200. §), prostitúció elősegítése (Btk. 201. §), kitartottság (Btk. 202. §), gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), szeméremsértés (Btk. 205. §), kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. §), gyermekmunka (Btk. 209. §), kapcsolati erőszak (Btk. 212/A. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), személyes adattal visszaélés (Btk. 219. §), magánlaksértés (Btk. 221. §), zaklatás (Btk. 222. §), magántitok megsértése (Btk. 223. §), levéltitok megsértése (Btk. 224. §), a közlekedési bűncselekmények (Btk. XXII. Fejezet), kényszerítés hatósági eljárásban (Btk. 278. §), hatósági eljárás megzavarása (Btk. 279. §), bűnpártolás [Btk. 282. § (3) bekezdés a)–c) pont], fogolyzendülés (Btk. 284. §), bántalmazás hivatalos eljárásban (Btk. 301. §), bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában (Btk. 302. §), kényszervallatás (Btk. 303. §), jogellenes fogvatartás (Btk. 304. §), a hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314–316/A. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–319. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása (Btk. 322. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), garázdaság (Btk. 339. §), rendbontás (Btk. 340. §), közokirat-hamisítás (Btk. 342–343. §), biztonsági okmány hamisítása (Btk. 344. §), okirattal visszaélés (Btk. 346. §), egyedi azonosító jellel visszaélés (Btk. 347. §), gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása (Btk. 348. §), határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), embercsempészés (Btk. 353. §), a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények (Btk. XXXV. Fejezet), lopás (Btk. 370. §), rongálás (Btk. 371. §), csalás (Btk. 373. §), gazdasági csalás (Btk. 374. §), információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), orgazdaság (Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §), pénzhamisítás [Btk. 389. § (1)–(2) bekezdés], fogyasztók megtévesztése (Btk. 417. §), szökés (Btk. 434. § a) és d) pont), zendülés [Btk. 442. § (2)–(4) bekezdés], elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak (Btk. 445. §), elöljáró vagy szolgálati közeg védelmére kelt vagy arra rendelt személy elleni erőszak (Btk. 446. §)

miatt vagy bűnszervezet keretében elkövetett bűntett miatt nem ítéltek el, vagy a mentesítésre meghatározott időtartam már eltelt.

(5) *  A hajózási hatóság a hajózási képesítésekről és a kiadott hajózási képesítő okmányokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a következő adatokat:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) a képesítéssel rendelkező lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail-cím),

c) továbbképzésen történt részvétel időpontja,

d) képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,

e) a nyilvántartást vezető hajózási hatóság megnevezése,

f) a nyilvántartásba vétel száma, időpontja.

(6) *  Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás c)–f) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(7) *  A hajózási hatóság statisztikai célra az Európai Bizottság számára évente személyazonosításra alkalmatlan módon elektronikus úton átadja a tárgyévet megelőző év december 31-éig nyilvántartásába vett tengerész képesítő okmányokkal kapcsolatban kezelt alábbi adatköröket:

a) a tengerész születési dátuma,

b) a tengerész állampolgársága,

c) a tengerész neme,

d) a képesítő okmány bejegyzett száma,

e) a képesítő okmány kiadását igazoló érvényesítési száma,

f) szolgálati minőség,

g) a kiállítás dátuma vagy az újraérvényesítés legutóbbi dátuma,

h) a lejárat dátuma,

i) a képesítő okmányok státusa,

j) korlátozások,

k) elismert képesítések esetén

ka) az eredeti képesítő okmányt kiadó ország megnevezése,

kb) az eredeti képesítő okmány száma,

kc) az elismerést igazoló érvényesítés száma.

(8) *  A vizsgaközpont, valamint a hajózási hatóság a jogszabály által meghatározott feladat- és hatáskörét érintően biztosítja, hogy a hivatásos hajós képesítésekkel kapcsolatos kompetenciák megszerzésével és értékelésével kapcsolatos tevékenységet, valamint az uniós képesítő bizonyítvánnyal, a szolgálati könyvvel és a hajónaplóval kapcsolatos adminisztrációt 2037. január 17-ig, azt követően pedig legalább tízévente független szerv értékelje. A vizsgaközpont, valamint a hajózási hatóság az értékelések eredményeit dokumentálja és az érintett hatóságok tudomására hozza.

26/A. § *  (1)–(2) * 

(3) A hajózási hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a képesítő okmánnyal rendelkező személy büntetlen előéletű-e, és nem áll-e foglalkozástól vagy vízi jármű vezetésétől eltiltás hatálya alatt.

(4)–(5) * 

26/B. § *  (1) *  A hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendeletben és a hivatásos hajós képesítésekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott vizsgát – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a vizsgaközpont vizsgaszabályzata szerint kell lefolytatni. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, akinek a tevékenységét a hajózási hatóság engedélyezte, büntetlen előéletű, és nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) A hajózási hatóság a vizsgabiztosokról Vizsgabiztosi Névjegyzéket (a továbbiakban e § alkalmazásában: névjegyzék) vezet. A névjegyzék – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza az alábbi adatokat:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) a névjegyzékbe vett személy lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail-cím),

c) nyilvántartásba vétel száma, időpontja,

d) nyilvántartásba vétel alapját képező engedélyező döntés kelte, száma.

(3) A névjegyzék a (2) bekezdés a), c) és d) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A hajózási hatóság a vizsgabiztosi tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vizsgabiztos büntetlen előéletű-e.

(5) A vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosító engedélyt a hajózási hatóság visszavonja, és a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha:

a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn,

b) kötelező továbbképzésen nem vett részt vagy nem tett sikeres vizsgát,

c) a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott,

d) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi, vagy

e) a vizsgabiztosi tevékenységre – a hajózási képesítésekről szóló rendeletben – meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti.

(6) Az (5) bekezdés e) pontja szerinti esetben a volt vizsgabiztos az engedély visszavonását kimondó döntés véglegessé válását követő 5 éven belül nem kaphat újabb vizsgabiztosi engedélyt.

26/C. § *  (1) A hajózási képesítő vizsgára felkészítő tanfolyamon oktatóként (a továbbiakban: oktató) az vehet részt, aki büntetlen előéletű és akinek a tevékenységét a hajózási hatóság engedélyezte.

(2) A hajózási hatóság az oktatókról névjegyzéket vezet. A névjegyzék – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza az alábbi adatokat:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) a névjegyzékbe vett személy lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail-cím),

c) nyilvántartásba vétel száma, időpontja,

d) nyilvántartásba vétel alapját képező engedélyező döntés kelte, száma.

(3) A névjegyzék a (2) bekezdés a), c) és d) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A hajózási hatóság az oktatói tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az oktató büntetlen előéletű-e.

(5) Az oktatói tevékenység végzésére jogosító engedélyt a hajózási hatóság visszavonja és az oktatót, a névjegyzékből törli, ha:

a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn,

b) a gyakorlati oktató nem rendelkezik a vízijármű kategóriájának megfelelő és érvényes képesítő okmánnyal,

c) kötelező továbbképzésen nem vett részt vagy nem tett sikeres vizsgát,

d) a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott,

e) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi, vagy

f) az oktatói tevékenységre – a hajózási képesítésekről szóló rendeletben – meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti.

(6) Az (5) bekezdés f) pontja szerinti esetben a volt oktató az engedély visszavonását kimondó döntés véglegessé válását követő 5 éven belül nem kaphat újabb oktatói engedélyt.

26/D. § *  (1) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt felügyeleti szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a vizsgaközpont e törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységének jogszerűségét.

(2) A felügyeleti szerv az ellenőrzés során a vizsgaközpont e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeire vonatkozó adatbázisaiba betekinthet, az ott tárolt adatokról, listákról másolatot vagy feljegyzést készíthet. Az így tudomására jutott személyes adatokat a felügyeleti szerv a hatósági ellenőrzési eljárás lezárását követő egy év elteltével törli.

(3) Ha a felügyeleti szerv a lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a vizsgaközpont nem a jogszabályoknak megfelelően végzi a tevékenységet, az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

a) a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja a vizsgaközpont figyelmét a kötelezettségei teljesítésére és határidő tűzésével kötelezi a jogsértés megszüntetésére, vagy

b) bírságot szab ki, amelynek mértéke 10 millió forintig terjedhet, amely az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.

27. § Az úszólétesítmény személyzete vezetőből – továbbá az úszólétesítmény méretétől és rendeltetésétől függően – tisztekből, legénységből és segédszemélyzetből áll.

28. § Az úszólétesítményen tartózkodó minden személy köteles végrehajtani az úszólétesítmény vezetőjének a biztonságra és a rend megtartására vonatkozó utasítását.

29. § (1) A lajstromozott úszólétesítmény rendeltetésszerű, biztonságos üzemben tartásához szükséges személyzetének megengedett legkisebb létszámát, továbbá a személyzet képesítés szerinti összetételét – az úszólétesítmény felszereltségének és működési feltételeinek figyelembevételével – a hajózási hatóság állapítja meg, és ezt az úszólétesítmény hajóokmányába bejegyzi.

(2) Ha a személyzet létszámának csökkenése következtében a hajózás biztonsága veszélyeztetetté válik, az úszólétesítménnyel a lehetséges legrövidebb időn belül meg kell állni a legközelebbi kikötőben vagy arra alkalmas veszteglőhelyen, illetőleg az úszómunkagép üzemét le kell állítani.

(3) A kikötőt vagy a veszteglőhelyet elhagyni, illetőleg az úszómunkagépet újból üzembe helyezni csak a személyzet kiegészítése után szabad.

(4) Indokolt esetben az úszólétesítmény rendeltetésétől eltérő üzemeltetéséhez a hajózási hatóság az (1) bekezdés szerint megállapított legkisebb megengedett létszámtól – átmenetileg – eltérést engedélyezhet.

30. § (1) Ha az úszólétesítményt pusztulás közvetlen veszélye fenyegeti, annak vezetője köteles a rajta tartózkodó személyeket és a hajóokmányokat biztonságba helyezni.

(2) Pusztulás közvetlen veszélye esetén az úszólétesítményt a személyzet csak az utasokat követően, annak vezetője pedig utolsó menthető személyként hagyhatja el.

31. § (1) A hajózási tevékenység körében foglalkoztatott munkavállalók egyenruha viselésére jogosultak.

(2) Személyhajón és kompon a fedélzeti szolgálatot ellátó személyzet – ha az úszólétesítményen utasok tartózkodnak – a munkáltató által biztosított egyenruhát köteles viselni.

31/A. § *  Úszólétesítményen – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – az úszómű kivételével tizenhatodik életévét be nem töltött személy – a felügyelet melletti hajózási gyakorlat megszerzése kivételével – munkát nem végezhet. Tizennyolcadik életévét be nem töltött személy úszólétesítményen éjszakai munkát kivételesen – kiképzési célból, havária vagy más úszólétesítmény mentése esetén – végezhet.

32. § *  A magyar lobogó alatt közlekedő tengeri nagyhajón, továbbá Magyarország területét elhagyó belvízi nagyhajón alkalmazott munkavállaló javára a munkáltató élet- és balesetbiztosítást köteles kötni.

33. § A közforgalmú hajózási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet munkavállalóját, nyugdíjasát és ezek hozzátartozóit – a saját üzemeltetésben lévő hajókon – utazási és fuvarozási kedvezmény illeti meg.

V. Fejezet

AZ ÚSZÓLÉTESÍTMÉNY VEZETŐJE

34. § (1) Az úszólétesítmény vezetője az üzemben tartó által írásban megbízott, jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező személy lehet.

(2) *  A tengeri nagyhajó, továbbá a gépi üzemű belvízi nagyhajó vezetője a hajóparancsnok.

(3) *  A nemzetközi forgalomban részt vevő magyar lobogót viselő belvízi, illetve tengeri nagyhajó parancsnoka és első helyettese az Európai Gazdasági Térség tagállamának állampolgára lehet.

(4) *  Nem lehet hajóparancsnok, aki

a) büntetett előéletű,

b) *  büntetlen előéletű, de akinek büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ügydöntő határozatában megállapította

ba) a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet,

bb) *  a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)–(6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, 189. § (2) bekezdése szerinti járművezetés tiltott átengedése, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, XV. fejezet IV. címében meghatározott hivatali bűncselekmény, V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, embercsempészés, visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, 259. § (1)–(3) bekezdés szerinti közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, a visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, közveszéllyel fenyegetés, garázdaság, önbíráskodás, közokirat-hamisítás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, visszaélés új pszichoaktív anyaggal, számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása, pénzmosás, pénzhamisítás, pénzhamisítás elősegítése, költségvetési csalás, készpénz-helyettesítő eszköz hamisítása, visszaélés készpénz-helyettesítő eszközzel, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, rongálás, orgazdaság, jármű önkényes elvétele miatt,

bc) *  a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XIII. Fejezetében meghatározott emberiesség elleni bűncselekmény, XIV. Fejezetében meghatározott háborús bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 164. § (3)–(8) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, emberrablás, emberrablás feljelentésének elmulasztása, emberkereskedelem és kényszermunka, személyi szabadság megsértése, kényszerítés, szexuális erőszak, 200. § (4) bekezdés c) pontja szerinti kerítés, lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése, 221. § (2) bekezdés b) pontja vagy (3)–(4) bekezdése szerinti magánlaksértés, vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, 238. § (2) bekezdése szerinti járművezetés tiltott átengedése, radioaktív anyaggal visszaélés, XXIV. Fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, minősített adattal visszaélés, XXVIII. Fejezetében meghatározott hivatali bűncselekmény, XXIX. Fejezetében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, terrorizmus finanszírozása, jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, 322. § (1)–(3) bekezdése szerinti közveszély okozása, közérdekű üzem működésének megzavarása, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés, közveszéllyel fenyegetés, garázdaság, közokirat-hamisítás, embercsempészés, rablás, kifosztás, zsarolás, önbíráskodás, lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jármű önkényes elvétele, pénzhamisítás, pénzhamisítás elősegítése, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, költségvetési csalás, pénzmosás, információs rendszer vagy adat megsértése, információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása miatt,

bd) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,

be) *  a 2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság miatt,

szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított öt évig, gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított három évig,

c) *  aki bűntett vagy háromévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel büntetendő vétség miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

d) vízi jármű vezetésétől eltiltás hatálya alatt áll.

(5) *  A hajóparancsnokként alkalmazandó személy a hajóparancsnoki megbízást megelőzően az üzemben tartó részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben a (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok (a továbbiakban: kizáró ok) nem áll fenn.

(6) *  A megbízás időtartama alatt a hajóparancsnok az üzemben tartó írásbeli, a mulasztás jogkövetkezményeit ismertető felhívására, a felhívástól számított húsz napon belül – ha e határidőn belül a hajóparancsnokon kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

35. § (1) A több úszólétesítményből álló kötelék vezetője a köteléket továbbító hajó vezetője.

(2) A kötelékben lévő úszólétesítmények vezetői kötelesek a kötelék vezetőjének utasításait követni, azonban utasítás nélkül is kötelesek megtenni az úszólétesítmény biztonságos közlekedéséhez és belső rendjének fenntartásához szükséges intézkedéseket.

36. § (1) Az úszólétesítmény vezetője felel az úszólétesítmény biztonságos, környezet- és természetkímélő üzemeléséért, a hajózás rendjének megtartásáért, az úszólétesítmény, valamint az azon lévő személyek és tárgyak biztonságáért és épségéért.

(2) * 

37. § Az úszólétesítmény vezetője köteles a hajózás biztonságát, az úszólétesítményt, a rajta tartózkodó személyeket, illetőleg a rajta lévő tárgyakat fenyegető veszély, továbbá kár elhárítása érdekében az adott helyzetben lehetséges minden intézkedést megtenni.

38. § (1) Az úszólétesítmény vezetője az úszólétesítményt, illetőleg a rajta tartózkodó személyeket fenyegető veszély elhárítása érdekében jogosult az úszólétesítményen tartózkodó bármely személyt a veszélyhelyzet elhárításához szükséges cselekmény végzésére utasítani. Az úszólétesítményen lévő bármely alkalmas tárgyat (ideértve a rakományt, továbbá az úszólétesítményen tartózkodó személyek használati tárgyait és élelmiszerkészletét is) az úszólétesítmény vezetője jogosult a veszély elhárítása érdekében igénybe venni, illetőleg – ha a veszély más ésszerű módon nem hárítható el – feláldozni.

(2) A veszély elhárítása érdekében szükséges cselekményekre elsősorban az úszólétesítmény személyzetének tagjai, másodsorban a rajta tartózkodó más munkaképes személyek kötelezhetők. Nők, valamint munkaképességükben koruk, betegségük vagy egyéb ok miatt korlátozott személyek végszükség esetében kötelezhetők – hajózási képesítést nem igénylő – munka végzésére.

39. § (1) Az úszólétesítmény vezetője köteles az úszólétesítményen megbetegedett, illetőleg balesetet szenvedett személy részére

a) tengeri nagyhajón lehetőség szerint egészségügyi ellátást,

b) más úszólétesítményeken elsősegélyt

nyújtani, valamint – szükség esetén – gondoskodni arról, hogy a beteg a legközelebbi alkalmas helyen, egészségügyi ellátásban részesülhessen.

(2) Ha a betegség az úszólétesítményen tartózkodó más személyt is veszélyeztet, a vezető köteles a beteg elkülönítéséről gondoskodni.

(3) Olyan kikötőben, ahol járványveszély van, kikötni csak végszükség esetén és a kellő óvintézkedések megtétele mellett szabad.

40. § (1) *  Hajón elkövetett bűncselekmény esetén a hajó vezetője köteles a bűncselekmény nyomainak rögzítéséről és a bűncselekmény bizonyítására alkalmas tárgyak megőrzéséről gondoskodni, a bűncselekmény elkövetőjét feltartóztatni, és őt a bűncselekmény folytatásában megakadályozni. Az eljárás lefolytatására jogosult hatóságot a hajó vezetője haladéktalanul köteles további intézkedés végett értesíteni, és a feltartóztatott személyt a hatóságnak átadni.

(2) *  A külföldön tartózkodó magyar kereskedelmi hajón elkövetett bűncselekmény esetén a hajóparancsnok a büntetőeljárás szabályai szerint jogosult a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására, és köteles az eseményt az illetékes külföldi hatóságoknak is bejelenteni. A hajóparancsnokot e jogkörében fokozott büntetőjogi védelem illeti meg.

41. § (1) Az úszólétesítmény vezetője a hajón történt születésről, balesetről, eltűnésről, elhalálozásról és az ezekkel kapcsolatban tett intézkedésekről jegyzőkönyvet készít.

(2) Úszólétesítményen történt elhalálozás esetében a hajóparancsnok köteles az elhunytnak a hajón lévő okmányai és ingóságai megőrzéséről az illetékes hatóság részére történő átadásig gondoskodni. Tengeri hajón történt elhalálozás esetén, ha a hajó hosszabb ideig tartózkodik nyílt tengeren, és az egészségügyi követelmények sérelme nélkül a holttest megőrzésére lehetőség nincs, a hajóparancsnok jogosult a holttestet a tengerész szokások szerint a tengerbe bocsátani.

(3) A tengeri nagyhajó parancsnoka a nyílt tengeren a végrendelkező kívánságára köteles a hajón történő végrendelkezésben közreműködni.

(4) Az úszólétesítmény vezetője az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet és hagyatéki tárgyakról készített leltárjegyzéket, továbbá a tengeri nagyhajón a közreműködésével készített vagy részére átadott végrendeletet köteles a hajó útjába eső első, arra alkalmas kikötőben a magyar külképviselet konzuli tisztviselőjéhez eljuttatni.

(5) *  Az anyakönyvi események anyakönyvezésére a hazai anyakönyvezésre kijelölt anyakönyvi szerv rendelkezik hatáskörrel.

V/A. Fejezet * 

A KIZÁRÓ OKOK VIZSGÁLATA * 

41/A. § *  (1) Az üzemben tartó a megbízás időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja a hajóparancsnokot annak igazolására, hogy a hajóparancsnokkal szemben nem áll fenn a 34. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a hajóparancsnok igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 34. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok, az üzemben tartó az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a hajóparancsnok részére megtéríti.

(3) Az üzemben tartó a 34. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli

a) a hajóparancsnokként alkalmazandó személy,

b) a hajóparancsnok

azon személyes adatait, amelyeket e kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyes adatokat az üzemben tartó a hajóparancsnoki megbízatásról meghozott döntés időpontjáig vagy – a hajóparancsnoki megbízatás esetén – a megbízatás megszűnéséig kezeli.

(5) A hajóparancsnoki megbízatást az üzemben tartó azonnali hatállyal megszünteti, ha

a) *  a hajóparancsnok a 34. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított húsz napon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított huszadik napon,

b) ha a 34. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállását az üzemben tartó az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, e megállapításnak a hajóparancsnok részére történő kézbesítése napján.

(6) A hajóparancsnoki megbízatás (5) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetését írásban, az ok megjelölésével kell közölni a hajóparancsnokkal.

VI. Fejezet * 

AZ ÚSZÓLÉTESÍTMÉNY SZEMÉLYZETÉNEK MUNKAIDEJE * 

A tengeri kereskedelmi hajó, a tengeri halászhajó és a tengeren ásványi készletek kitermelésével összefüggő hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény személyzete * 

42. § *  Az úszólétesítmény személyzetének munka- és pihenőidejére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben, az STCW Egyezményben és a Tengerészeti Munkaügyi Egyezményben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

43. § *  (1) A tengeri kereskedelmi hajó, a tengeri halászhajó, valamint a tengeren ásványi készletek kitermelésével összefüggő hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény személyzete tekintetében kollektív szerződés az Mt. munkaközi szünetre, a napi pihenőidőre, a heti pihenőnapra vagy pihenőidőre, a vasárnapi és a munkaszüneti napon történő munkavégzésre, valamint a rendkívüli munkavégzés éves mértékére vonatkozó rendelkezéseitől eltérhet, ezen túlmenően legfeljebb egyéves vagy legfeljebb ötvenkét heti munkaidőkeretet állapíthat meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkavállalók tekintetében kollektív szerződés a napi munkavégzés időtartamát legfeljebb tizennégy órában határozhatja meg, amelybe a rendes és a rendkívüli munkavégzés időtartama is beszámít.

44. § *  Tengeri kereskedelmi hajó személyzete tekintetében – munkaidőkeret alkalmazása esetén – kollektív szerződés az Mt. teljes napi munkaidő mértékére vonatkozó szabályaitól eltérhet, és a teljes napi munkaidő mértékét legfeljebb heti hat munkanap és napi nyolc óra munkaidő figyelembevételével állapíthatja meg.

44/A. § *  (1) Tengeri halászhajó és tengeri kereskedelmi hajó személyzete tekintetében kollektív szerződés az Mt. pihenőidőre vonatkozó szabályaitól eltérhet, de ebben az esetben

a) a napi pihenőidő tíz óránál, a napi és a heti pihenőidő együttes időtartama hetvenhét óránál kevesebb nem lehet;

b) bármely hétnapos időszak vonatkozásában legalább hetvenhét óra pihenőidőt biztosítani kell, amelybe a napi és a heti pihenőidő számít be;

c) a napi pihenőidőt nem lehet kettőnél több részre osztani, ezek közül az egyiknek legalább hat óra tartamúnak kell lennie, továbbá a pihenőidő megszakításának időtartama a tizennégy órát nem haladhatja meg.

(2) Az (1) bekezdéstől kollektív szerződés eltérhet, ha a munkavállaló évi rendes szabadságán túlmenően legalább évente egy hónap egybefüggő fizetett szabadságot biztosít. Ebben az esetben kollektív szerződés a napi pihenőidő minimális mértékét nyolc órában, a napi és a heti pihenőidő együttes mértékét legalább hetven órában állapíthatja meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában napi pihenőidőnek minősül a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti időtartam, továbbá a munkaidő-beosztás alapján az egy napon belüli, két munkával töltött időszak közötti időtartam is, ha annak hossza az egy órát eléri.

44/B. § *  A hajók üzemképességi vizsgálatait, a tűzvédelmi és mentőcsónak-gyakorlatokat, továbbá az egyéb gyakorlatokat úgy kell végezni, hogy azok a pihenőidőt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe.

44/C. § *  (1) Ha tengeri nagyhajón a készenlét alatt a személyzet számára munkavégzést rendeltek el, a készenlétet követően a munkavégzés időtartamával azonos tartamú pihenőidőt kell biztosítani.

(2) Ha tengeri nagyhajón a munkavállaló számára havária vagy más úszólétesítmény mentése esetén rendkívüli munkavégzést rendeltek el, a munkavállaló részére a normál üzemelési körülmények helyreállítását követően a 44/A. §-ban meghatározott pihenőidőt kell biztosítani.

Belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalója * 

44/D. § *  (1) Az Mt. rendelkezéseit a 44/D–44/J. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalója tekintetében.

(2) A belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalója tekintetében kollektív szerződés az Mt. napi munkavégzés időtartamára, a munkaközi szünetre, a napi pihenőidőre, a heti pihenőnapra vagy pihenőidőre, a vasárnapi és a munkaszüneti napon történő munkavégzésre, valamint a rendkívüli munkavégzés éves mértékére vonatkozó rendelkezéseitől eltérhet.

(3) A 21. § (1a) és (1b) bekezdése, a 44/D–44/J. § és a 47/B. § alkalmazásában

a) belvízi hajózás: a belvízi személyszállítási, árufuvarozási, valamint rév- és komphajózási tevékenység;

b) belvízi hajózási vállalkozó: belvízi hajózási ágazatban saját számlájára, jövedelemszerzés céljából úszólétesítményt működtető személy;

c) éjszakai munka: a 23:00 óra és a 6:00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés;

d) munkaidő: az az időtartam, amely alatt a munkavállaló a munkáltató utasítására az úszólétesítmény fedélzetén, az úszólétesítménynél vagy ahhoz kapcsolódóan munkát végez, munkára van beosztva, vagy munka céljából rendelkezésre kell állnia (készenléti idő);

e) nem hajós személyzet: a fedélzeten valamennyi nem hajós munkavállaló;

f) pihenőidő: az az időtartam, amely nem minősül munkaidőnek, ebbe beletartozik az úszólétesítményen és a szárazföldön eltöltött pihenőidő, ide nem értve a munkaközi szünetet;

g) több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló: olyan munkavállaló, aki több műszakos tevékenységet folytató munkáltatónál váltott műszak szerinti munkarendben kerül beosztásra;

h) utazó munkavállaló: az a munkavállaló, akit egy belvízi hajózási tevékenységet végző munkáltató az utazó személyzet tagjaként alkalmaz, ide nem értve a belvízi hajózási vállalkozót.

44/E. § *  (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményeire is figyelemmel készíti el az utazó munkavállaló munkaidő-beosztását.

(2) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret tartama legfeljebb tizenkét hónap lehet.

(3) A munkaidőkeret átlagában a heti munkaidő a negyvennyolc órát nem haladhatja meg.

(4) A munkaidőkeret időtartamánál rövidebb ideig tartó munkaviszony esetében a maximális munkaidőt időarányosan kell kiszámítani.

(5) A (3) bekezdés alkalmazása során az Mt. 107. § b) pontja szerinti rendkívüli munkaidőt is figyelembe kell venni.

44/F. § *  (1) A napi munkavégzés időtartama legfeljebb tizennégy óra, amelybe a rendes és a rendkívüli munkavégzés időtartama is beszámít.

(2) A munkaidő heti átlagban a nyolcvannégy órát nem haladhatja meg.

(3) Ha a munkarendben több munkanap, mint pihenőnap szerepel, az átlagos heti munkaidő négy hónap alatt nem lehet több mint hetvenkét óra.

44/G. § *  (1) Az egymást követő munkanapok száma legfeljebb harmincegy nap lehet.

(2) Eltérő megállapodás hiányában a közvetlenül egymást követő munkanapok után ugyanannyi egymást követő pihenőnapot kell biztosítani.

(2a) *  Eltérő megállapodás esetén az egymást követő pihenőnapok (3) bekezdésben meghatározott legkisebb számát közvetlenül az egymást követően ledolgozott munkanapok után kell biztosítani.

(3) Ha a munkarend szerint több a munkanap, mint a pihenőnap, akkor a közvetlenül az egymást követő munkanapok után biztosítandó, egymást követő pihenőnapok minimális számát a következőképpen kell meghatározni:

a) az 1–10. egymást követő munkanap esetében minden egyes egymást követő munkanapra 0,2 pihenőnap jár;

b) a 11–20. egymást követő munkanap esetében minden egyes egymást követő munkanapra 0,3 pihenőnap jár;

c) a 21–31. egymást követő munkanap esetében minden egyes egymást követő munkanapra 0,4 pihenőnap jár.

(4) A (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározottak tekintetében a töredék pihenőnapok hozzáadódnak a minimálisan járó, egymást követő pihenőnapokhoz, és kizárólag teljes pihenőnapként biztosítandók.

44/H. § *  (1) Az utazó munkavállaló esetében a napi pihenőidő hossza huszonnégy órás időszakonként tíz óra, ebből megszakítás nélkül legalább hat óra.

(2) A munkaidőkeret átlagában legalább nyolcvannégy óra heti pihenőidőt kell biztosítani.

(3) A hajók üzemképességi vizsgálatait, a tűzvédelmi és mentőcsónak-gyakorlatokat, továbbá az egyéb gyakorlatokat úgy kell végezni, hogy azok a pihenőidőt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe.

44/I. § *  Az éjszakai munkaidő felső határa hétnapos időszakonként negyvenkét óra.

44/J. § *  Ha belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítményen a munkavállaló számára havária vagy más úszólétesítmény mentése esetén rendkívüli munkavégzést rendeltek el, a munkavállaló részére a normál üzemelési körülmények helyreállítását követően a 44/H. §-ban meghatározott pihenőidőt kell biztosítani.

Hatósági ellenőrzés * 

44/K. § *  (1) Az úszólétesítményen a munkarendre, a munkavállaló munkaidő-beosztására, valamint munkaidejére és pihenőidejére vonatkozó szabályok megtartását a hajózási hatóság ellenőrzi. A hajózási hatóság az ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében az úszólétesítmény üzemeltetését megtilthatja, és a 60. § (1) bekezdés l) pontja alapján a munkavállalókat védő rendelkezések megsértőit bírság megfizetésére kötelezheti.

(2) Jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése érdekében az úszólétesítmény személyzetének munkaidejét szabályozó jogszabályokat és kollektív szerződést a személyzet részére könnyen megközelíthető helyen elérhetővé kell tenni.

VII. Fejezet

AZ ÚSZÓLÉTESÍTMÉNY ÉS SZEMÉLYZETÉNEK OKMÁNYAI

Hajónapló

45. § (1) A hajózási engedélyhez kötött tevékenységet végző úszólétesítmény és a tengeren közlekedő kishajó vezetője – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az úszólétesítmény üzemeltetése során hajónaplót köteles vezetni.

(2) Az úszómű, a személyzet nélküli hajó, a komp, a révhajó és a révcsónak üzemeltetése során nem kell hajónaplót vezetni.

(3) A hajónapló közokirat.

46. § (1) A hajónaplóba folyamatosan be kell jegyezni:

a) a hajó indulási és érkezési helyét és időpontját;

b) az egyes hajóműveletek helyét és időpontját;

c) *  a hajón szolgálatot teljesítő személyek nevét és a szolgálatváltások időpontját;

d) révkalauz igénybevétele esetén a révkalauz nevét, az általa végzett tevékenység kezdő és záró időpontját;

e) az utasok számát;

f) a be- és kirakott áruk megnevezését és mennyiségét;

g) a vontatott vagy tolt hajóra és az azon szállított árura vonatkozó adatokat;

h) a hajóút állapotára vonatkozó észrevételeket;

i) a meteorológiai viszonyokra vonatkozó adatokat;

j) a hajó személyzetére, a személyzet be- és kihajózására vonatkozó adatokat;

k) a hajó útja során történt fontosabb eseményeket (pl. hajózási baleset, folyamszabályozási műben és a kitűzőjelben okozott rongálás, hajózási akadály, hajózási korlátozásokra vonatkozó felhívás), a hajón történt születés, baleset, eltűnés és elhalálozás tényét és időpontját.

(2) *  Hajónapló vezetésére kötelezett belvízi úszólétesítményen az (EU) 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete szerint kiállított hajónaplóba az (1) bekezdés f)–i) pontjaiban meghatározott adatokat nem kell bejegyezni. A menetrend szerint közlekedő személyhajón az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok hajónaplóba való bejegyzésénél elegendő a menetrendre utalni.

(3) A hajónaplóba bejegyzést a hajó vezetője, a személyzetnek a hajó vezetője által a hajónapló vezetésével megbízott tagja, a hajózási hatóság ellenőrzést végző szerve, illetve a rendőrhatóság ellenőrzést végző vízi rendészeti szerve tehet.

(4) A hajó vezetője felelős azoknak az adatoknak a valódiságáért, amelyeket ő vagy a személyzet általa megbízott tagja vezetett a hajónaplóba. A bejegyzéseket a hajó vezetőjének a napló minden oldalán aláírásával hitelesítenie kell.

(5) *  Hajónaplóként a hajózási hatóság által kiadott és hitelesített hajónapló használható. Az úszólétesítmény egy aktív hajónaplót alkalmazhat.

Személyzeti jegyzék

47. § (1) *  Magyarország államhatárát átlépő, magyar lobogó alatt közlekedő hajó vezetője – a belvízi kedvtelési célú kishajó kivételével – a hajón szolgálatot teljesítő személyek nevét, születési helyét és születési időpontját, szolgálati beosztását, továbbá útiokmányának számát a hajózási hatóság által hitelesített személyzeti jegyzékbe köteles bejegyezni.

(2) A személyzeti jegyzékbe be kell jegyezni a személyzet tagjaival együtt utazó házastárs és gyermek nevét, születési helyét és születési időpontját, továbbá útiokmányának számát is.

(3) A személyzeti jegyzék közokirat.

47/A. § *  (1) Tengeri nagyhajókon könnyen megközelíthető helyeken ki kell függeszteni a munkaidő-beosztást, amelynek legalább az alábbi információt kell tartalmaznia:

a) a tengeri és kikötői szolgálati beosztásokat;

b) a magyar jogszabályok és a kollektív szerződés alapján lehetséges leghosszabb időtartamú munkaidőket vagy legrövidebb időtartamú pihenőidőket.

(2) A munkaidő-beosztást magyarul, angolul, illetve a munkavállalók által értett nyelven is ki kell függeszteni.

47/B. § *  (1) A tengeri nagyhajó munkavállalójának és a belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalójának napi munkaidejéről és pihenőidejéről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak az úszólétesítmény vezetője vagy megbízottja és a munkavállaló által aláírt másodpéldányát a kihajózáskor a munkavállaló (kölcsönzött munkavállaló esetén a kölcsönbeadó) rendelkezésére kell bocsátani.

(2) A belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalójának napi munkaidejéről és pihenőidejéről vezetett nyilvántartást a kihajózásig (legkésőbb a következő hónap végéig – munkaidőkeret alkalmazása esetén az adott munkaidőkeret végéig) meg kell őrizni a fedélzeten.

(3) A belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalójának a nyilvántartás másodpéldányát egy évig meg kell őriznie.

(4) A nyilvántartást a 47/A. § (2) bekezdésében meghatározott nyelveken kell vezetni.

(5) A belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalójának napi munkaidejéről és pihenőidejéről vezetett nyilvántartást a felelős hajóvezetőnek, valamint az utazó munkavállalónak kihajózáskor (legkésőbb a következő hónap végéig) közösen ellenőrizniük kell, és aláírásukkal igazolni azok helyességét.

(6) A belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalójának napi munkaidejéről és pihenőidejéről vezetett nyilvántartásba feljegyzendő minimális adatok a következők:

a) a hajó neve;

b) a munkavállaló neve;

c) a felelős hajóparancsnok neve;

d) dátum;

e) munkanap vagy pihenőnap;

f) a napi munka- és pihenőidők kezdete és vége.

Szolgálati könyv

48. § (1) *  Azt az egészségileg alkalmas személyt, aki az alap biztonsági kompetenciákat megszerezte és belvízi úszólétesítményen teljesít szolgálatot vagy szolgálatot kíván teljesíteni – kérelmére – a vizsgaközpont az EU 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet II. vagy IV. melléklete szerinti szolgálati könyvvel látja el. A hajós szolgálati könyv papír alapú vagy elektronikus formátumú. A vizsgaközpont az általa kiadott szolgálati könyvek adatait bejegyzi a hajózási hatóság nyilvántartásába.

(1a) *  Azt az egészségileg alkalmas személyt, aki az alap biztonsági kompetenciákat megszerezte és tengeren közlekedő úszólétesítményen teljesít szolgálatot, vagy szolgálatot kíván teljesíteni – kérelmére – a vizsgaközpont tengerész szolgálati könyvvel látja el.

(2) Magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítményen szolgálat csak szolgálati könyv birtokában látható el. * 

(3) *  A kiadott szolgálati könyvekről a kiadó hajózási hatóság nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás a hajón töltött szolgálati időre, a beosztásra és az egészségügyi alkalmasságra vonatkozó adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

Személyes adatok kezelése * 

48/A. § *  (1) *  Az úszólétesítmény tulajdonosa, üzemben tartója vagy vezetője a hajózási hatóság, a rendőrség, a vámhatóság, a határőrség és az egészségügyi államigazgatási szerv által hivatalból indított vagy folytatott eljárás esetén, a hatóság hatáskörébe tartozó eljárásban – a hatóságnak a folyami információs szolgáltatások központ útján megküldött kérésére – a hatóság döntéséhez szükséges adatokat, továbbá a 21. § (2) bekezdésében, valamint a 47. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott személyes adatokat átadja. Az átadás történhet a folyami információs szolgáltatások központ útján is.

(2) Az úszólétesítmény nemzetközi szerződés és az Európai Unió jogi aktusai alapján végzett biztonsági ellenőrzése során a hajózási hatóság az Európai Unió jogi aktusaiban felsorolt adatbázisokból személyes adatokat kérdezhet le és az ellenőrzés eredményeiről ezeknek az adatbázisoknak adatokat szolgáltathat.

(3) *  A folyami információs szolgáltatások központ a 21. § (2) bekezdésében, valamint a 47. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokkal – a hatósági feladatok végrehajtásának biztosítása céljából – adatfeldolgozási tevékenységet végez.

(4) *  A hajózási hatóság az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatkörében

a) a Vizsgabiztosok Névjegyzékében szereplő vizsgabiztos természetes személyazonosító adatait, képesítéssel kapcsolatos adatait, büntetett előéletre vonatkozó adatait,

b) *  a hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendelet és a hivatáso