A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezeti kezelésű célelőirányzatainak egységes szemléletű felhasználása, kezelése, működése, ellenőrzése, továbbá a vállalkozások egyszerűsített eljárási rendben való támogatásának megteremtése érdekében az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. §-ának (9) és (10) bekezdésében és 49. §-ának o) pontjában, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 21. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: R.) a feladatfinanszírozás körébe vont előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló VII. fejezetében és az azonos támogatási célt szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok, illetve az elkülönített állami pénzalapok pénzeszközei felhasználásának speciális szabályairól szóló VIII. fejezetében foglalt rendelkezésekkel összhangban – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: *
1. § * (1) * A rendelet hatálya a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetéhez tartozó Beruházás-ösztönzési célelőirányzat, valamint az Energiafelhasználási hatékonyság javítása előirányzat felhasználására, kezelésére, működtetésére és ellenőrzésére terjed ki.
(2) * Az e rendeletben szabályozott célelőirányzatok felhasználására, kezelésére, működtetésére és ellenőrzésére, továbbá a rendelet alapján meghirdetett pályázatokra, programokra, projektekre a rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Áht.-ban, az R.-ben és a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása összehangolásának rendjéről szóló 24/2003. (III. 4.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.
(3) * A pályáztatás szabályait, az elkülönített pályázati forrásokat, a pályázati díjat, a pályázatok tartalmi követelményeit, elbírálásuk rendjét, a támogatási szerződések megkötésének szabályait, a támogatások folyósítását, valamint a támogatási programok lezárását és ellenőrzési rendszerét külön rendelet szabályozza.
2. § *
3. § * (1) * A rendelet hatálya alá tartozó célelőirányzatokból támogatás – a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó, valamint ha a pályázati felhívás – a Beruházás-ösztönzési célelőirányzat esetén a támogatás nyújtója – kifejezetten lehetővé teszi, magyar állampolgárságú, vagy Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező és az EGT tagállama állampolgárának minősülő természetes személy részére nyújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott alanyi körtől eltérően támogatás
a) a vállalkozások beruházási és működési feltételeit javító ipari parkok létrehozására az Ipari Park címet szerzett, illetve logisztikai tevékenységet megvalósító beruházások esetén jogi személyiségű gazdasági társaság, közhasznú társaság, helyi önkormányzat és kistérségi társulás részére;
b) *
c) * az energiahatékonyság elősegítése, valamint az energiahatékonyság növelése, továbbá a megújuló energiahordozó-felhasználás részarányának növelése érdekében települési önkormányzatok, belföldi székhelyű állami intézmények és közalapítványok, egyházak, állami költségvetési szervek, vállalkozói és szakmai érdekképviseletek, kamarák, alapítványok, egyesületek, szövetségek, valamint társasházak és lakásszövetkezetek részére is
nyújtható.
(3)–(4) *
4–5/A. § *
(4) * A Minisztérium – fejlesztési célú beruházások kivételével – a Kormány által meghatározott gazdaságstratégiai célok megvalósításához az Energiafelhasználási hatékonyság javítása előirányzat tárgyévi kiadási előirányzatának legfeljebb 3%-át elkülöníti, amelynek felhasználásáról és odaítéléséről a gazdasági és közlekedési miniszter dönt.
(5)–(9) *
7. § *
8. § *
9. § *
10–11. § *
12. § *
13. § *
14. § *
15. § *
16. § * (1) * Az e rendelet hatálya alá tartozó célelőirányzatok forrását a költségvetési törvényben a Minisztérium fejezetében meghatározott támogatások és bevételek képezik.
(2) Az egyes célelőirányzatok bevételei:
a) * a célelőirányzatból támogatást igénylő pályázó által befizetett pályázati díj, a Nemzeti beruházás-ösztönzési célelőirányzat esetén ideértve az „Ipari Park” cím pályázat eljárási díját is;
b) a belföldi és külföldi jogalanyok által, valamint a külföldi kormánysegélyekből és segélyalapokból a célelőirányzat javára teljesített befizetések;
c) a jogszabályokban meghatározott egyéb befizetések.
(3) A célelőirányzatok pénzügyi műveleteinek lebonyolítására a Magyar Államkincstár fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlát vezet.
(4) A Minisztérium a célelőirányzatok felhasználásáról – célelőirányzatonként – féléves és éves beszámolót, valamint negyedéves mérlegjelentést készít a költségvetési szervek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségére vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint.
(5) * A célelőirányzatok forrásaiból kell fedezni az előirányzat működtetésével, kezelésével, felhasználásával, a támogatási szerződések előkészítésével, nyilvántartásának egyes személyi és tárgyi feltételeivel és ellenőrzésével kapcsolatos költségeket. A Beruházás-ösztönzési célelőirányzatból támogatott projektekkel összefüggésben a közreműködő szervezetek költségeit a Nemzeti beruházás-ösztönzési célelőirányzat finanszírozza.
(6) * Az e rendelet hatálya alá tartozó célelőirányzatok követelése fejében gazdasági társaságban részvényt vagy üzletrészt szerezni, vagy egyéb vagyontárgyat elfogadni a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervezet hozzájárulása esetén, írásban, könyvvizsgáló által megállapított értéken, továbbá csak abban az esetben és mértékben lehet, ha és amekkora összegben az adós részéről a pénzbeli teljesítés nem lehetséges, feltéve, hogy egyéb biztosíték nem áll rendelkezésre.
(7) * Az e rendelet hatálya alá tartozó célelőirányzatok terhére nyújtott támogatás miatti követelés akkor írható le, ha a követelés behajthatatlanná válik. Behajthatatlan követelésnek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. §-ának 3. pontja szerinti követelés minősül. A behajthatatlan követelésről a célelőirányzat kezelője lemondhat.
17. § *
17/A. § *
18–20. § *
21. § *
22. § * A 18. §-ban meghatározott jogcímeken túl, a gazdasági és közlekedési miniszter döntése alapján, a 6. § (4) bekezdésében meghatározott forrás terhére a gazdaságstratégiai célok mellett az alábbi jogcímek finanszírozhatók a Korm. rendelettel összhangban:
a) a nemzetközi kapcsolatok építését segítő hazai és nemzetközi programok;
b) a gazdaságstratégiai feladatok megoldását segítő kutatások;
c) a stratégiai döntés-előkészítést szolgáló kutató- és szakmai tanácsadói tevékenység;
d) az ország-propagandát szolgáló sajtó- és tájékoztatási tevékenység;
e) a minisztériumi gazdaságstratégiai feladatok megalapozásához szükséges információs rendszer működtetése és fejlesztése.
23. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően kiírt pályázatokra és az e rendelet szerinti pályáztatás nélküli támogatásokra kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott, de el nem bírált pályázatokat a pályázati kiírás közzététele napján hatályos rendelet rendelkezései és a közzétett pályázati felhívás feltételei szerint kell elbírálni. E pályázatok támogatási igényéről – a támogatási döntést követően – a pályázati felhívásban megjelölt célelőirányzat terhére kell gondoskodni.
(3) *
(4) * A lakás célú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 45. §-ának (10) bekezdésében meghatározott Lakóépületek Energiamegtakarítási Programja célelőirányzat felhasználására, kezelésére, működtetésére és ellenőrzésére e rendelet általános szabályait megfelelően alkalmazni kell. Az előirányzatból támogatás a 20. § a) pontjában meghatározott célra nyújtható.
