A jogszabály mai napon ( 2024.11.06. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

35/2001. (X. 12.) KöViM rendelet

a 2001. évi XI. törvénnyel kihirdetett „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv („SOLAS 1974/1978.”) mellékletének kihirdetéséről

A Londonban, 1974. évi november hó 1. napján kelt „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv („SOLAS 1974/1978.”) kihirdetéséről szóló 2001. évi XI. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az Európai Közösségeknek e tárgykört érintő irányelveiben foglalt követelményekre, a következőket rendelem el:

1. § (1) A Londonban, 1974. évi november hó 1. napján kelt „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezmény és az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezményhez csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv mellékletét e rendelettel kihirdetem.

(2) A melléklet magyar nyelvű fordítását e rendelet melléklete tartalmazza.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Melléklet a 35/2001. (X. 12.) KöViM rendelethez * 

1. RÉSZ

AZ 1974. ÉVI SOLAS EGYEZMÉNY MELLÉKLETÉNEK EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZÖVEGE

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A. RÉSZ
ALKALMAZÁS, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK STB.
1. Szabály

Alkalmazás

(a) Eltérő rendelkezés hiányában, ezek a szabályok csak a nemzetközi utakon foglalkoztatott hajókra vonatkoznak.

(b) Azok a hajóosztályok, melyekre mindegyik fejezet vonatkozik, és a vonatkozás mértéke, az egyes fejezetekben vannak pontosabban meghatározva.

2. Szabály

Fogalommeghatározások

E szabályok céljára, eltérő rendelkezés hiányában:

(a) Szabályok jelentik az ezen Egyezmény mellékletében foglalt szabályokat.

(b) Igazgatás jelenti azon Állam Kormányát, melynek lobogója viselésére a hajó jogosult.

(c) Jóváhagyott az Igazgatás által jóváhagyottat jelent.

(d) Nemzetközi út jelenti az utat egy olyan országból, melyre ez az Egyezmény vonatkozik, egy azon az országon kívül lévő kikötőbe, vagy fordítva.

(e) Utas minden személy, kivéve

(i) a parancsnokot és a személyzet tagjait, vagy minden más személyt, akit a hajón bármilyen minőségben alkalmaznak vagy foglalkoztatnak a hajó ügyeiben; és

(ii) az egy év alatti korú gyermekeket.

(f) Személyhajó az a hajó, amelyik tizenkettőnél több utast szállít.

(g) Teherhajó minden hajó, ami nem személyhajó.

(h) Tartályhajó a gyúlékony természetű cseppfolyós rakományok ömlesztve szállítására épített vagy alkalmassá tett teherhajó.

(i) Halászhajó a halak, bálnák, fókák, rozmárok vagy a tenger egyéb élő erőforrásainak fogására használt hajó.

(j) Nukleáris hajtású hajó a nukleáris erőgéppel ellátott hajó.

(k) Új hajó olyan hajót jelent, melynek gerincét a jelen Egyezmény hatálybalépésének napján vagy az után fektették le, vagy hasonló építési állapotban volt.

(l) Meglévő hajó olyan hajót jelent, amelyik nem új hajó.

(m) Egy mérföld egyenlő 1852 m vagy 6,080 láb.

(n) A hajó életkora a hajó osztályozási irataiban jelzett építési év óta eltelt időt jelenti. |P|

3. Szabály

Kivételek

(a) Máshol található kifejezett rendelkezés hiányában, e szabályok nem vonatkoznak:

(i) Hadi- és csapatszállító hajókra.

(ii) 500 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajókra.

(iii) Gépi hajtással nem rendelkező hajókra.

(iv) Primitív építésű fahajókra.

(v) Nem kereskedelmi forgalomban alkalmazott kedvtelési célú hajókra.

(vi) Halászhajókra.

(b) Az V. fejezetben foglalt kifejezett rendelkezések kivételével, az ebben foglalt rendelkezések közül semmi sem vonatkozik a kizárólag az Észak-amerikai Nagy tavakon és a Szent Lőrinc folyón keletre egészen a Cap des Rosierstől az Anticosti-szigeti West Pointig, húzott egyenes vonalig, és az Anticosti-sziget északi oldalán a 63. délkörig közlekedő hajókra.

4. Szabály

Felmentések * 

(a) Azt a hajót, amelyik rendes körülmények között nem nemzetközi utakon van foglalkoztatva, de amelyiknek, kivételes körülmények esetén, egyetlen nemzetközi utat kell megtennie, az Igazgatás felmentheti a jelen szabályok bármelyikének követelményei alól, azzal a feltétellel, hogy megfelel azoknak a biztonsági követelményeknek, melyek az Igazgatás véleménye szerint elegendőek arra az útra, amit a hajónak meg kell tennie.

(b) Az Igazgatás felmenthet bármilyen hajót, amelyik e szabályok II-1, II-2, III. és IV. fejezeteinek rendelkezései közül egy újfajta jellemzőt foglal magában, melynek alkalmazása súlyosan hátráltathatja az ilyen jellemzők fejlesztésére és azoknak a nemzetközi utakon foglalkoztatott hajókon történő rendszeresítésére irányuló kutatást. Mindazonáltal minden ilyen hajó feleljen meg azoknak a biztonsági követelményeknek, melyek, az Igazgatás véleménye szerint, elegendőek arra a szolgálatra, melyre a hajót szánták, és olyanok, hogy biztosítják a hajó teljes biztonságát, és amelyek elfogadhatók a hajó által meglátogatandó Államok Kormányai számára. Az Igazgatás, amelyik megenged bármilyen effajta felmentést, közölje annak részleteit és okait a Szervezettel, amiket a Szervezet tájékoztatás végett köröztetni fog a Szerződő Kormányok között.

5. Szabály

Egyenértékek

(a) Ahol jelen szabályok megkövetelik, hogy egy adott szerelvényt, anyagot, berendezést vagy készüléket, vagy hasonlót, a hajón fel kell szerelni, vagy azon kell tartani, vagy hogy bármilyen különleges intézkedést kell tenni, az Igazgatás engedélyezheti bármilyen más szerelvény, anyag, berendezés vagy készülék, vagy hasonló felszerelését vagy hajón tartását, vagy bármilyen más intézkedés megtételét a hajó által, ha azok kipróbálásával vagy másként, meggyőződött arról, hogy az ilyen szerelvény, anyag, berendezés vagy készülék, vagy hasonló, vagy az intézkedés legalább annyira hatékony, mint amit ezek a szabályok megkövetelnek.

(b) Minden Igazgatás, amelyik így, helyettesítésként, engedélyez egy szerelvényt, anyagot, berendezést vagy készüléket, vagy hasonlót, vagy intézkedést, közölje a Szervezettel annak adatait az elvégzett próbákról szóló jelentéssel együtt, és a Szervezet köröztetni fogja az ilyen adatokat a többi Szerződő Kormány között azok tisztviselőinek tájékoztatására.

B. RÉSZ
SZEMLÉK ÉS BIZONYÍTVÁNYOK
6. Szabály |P|

Ellenőrzés és szemle *  |P|

(a) A hajók ellenőrzését és szemlézését, ami a jelen szabályok rendelkezéseinek végrehajtását és az azok alól való felmentések megadását illeti, az Igazgatás tisztviselőinek kell elvégezni. Azonban az Igazgatás az ellenőrzésekkel és szemlékkel megbízhat akár az erre a célra kinevezett felügyelőket, akár általa elismert szervezeteket.

(b) Az Igazgatás hozzon rendelkezéseket a bizonyítvány érvényességének tartama alatt elvégzendő nem betervezett ellenőrzésekre. Az ilyen ellenőrzések biztosítsák, hogy a hajó és felszerelése minden tekintetben kielégítő maradjon arra a szolgálatra, amire a hajót szánták. Ezeket az ellenőrzéseket végrehajthatják az Igazgatás saját ellenőrző szolgálatai, vagy kinevezett felügyelők, vagy elismert szervezetek, vagy az Igazgatás kérésére más partnerek. Ahol az Igazgatás e fejezet 8. és 10. szabályainak rendelkezései alapján, kötelező éves szemléket vezet be, a fenti nem betervezett ellenőrzések nem lesznek kötelezőek.

(c) Az az Igazgatás, amelyik az ellenőrzések és szemlék lefolytatására felügyelőket nevez ki, vagy szervezeteket ismer el az (a) és (b) bekezdésekben kifejtettek szerint, minden kinevezett felügyelőnek vagy elismert szervezetnek legalább a következőkre adjon felhatalmazást:

(i) egy hajó javításának megkövetelése, és

(ii) ellenőrzések és szemlék elvégzése, ha azt a kikötő szerinti állam illetékes hatóságai kérik.

Az Igazgatás értesíti a Szervezetet a kinevezett felügyelőre vagy elismert szervezetekre ruházott különleges felelősségekről és feltételekről.

(d) Amikor egy kinevezett felügyelő vagy egy elismert szervezet megállapítja, hogy a hajó vagy felszerelésének állapota alapjában véve nem felel meg a bizonyítvány adatainak, vagy olyan, hogy a hajónem alkalmas arra, hogy a hajó, vagy a rajta tartózkodó személyek veszélyeztetése nélkül kifusson a tengerre, az ilyen felügyelő vagy szervezet azonnal biztosítsa, hogy javító intézkedések történjenek, és ezekről kellő időben értesíti az Igazgatást. Amennyiben nem történnek ilyen javító intézkedések, úgy vissza kell vonni a bizonyítványt, és az Igazgatást azonnal értesíteni kell; és amennyiben a hajó más Részes Fél kikötőjében tartózkodik, azonnal értesíteni kell a kikötő szerinti állam illetékes hatóságait. Amikor az Igazgatás egy tisztviselője, egy kinevezett felügyelő vagy elismert szervezet értesítette a kikötő szerinti állam illetékes hatóságait, az érintett kikötő szerinti állam Kormánya adjon meg minden szükséges támogatást az ilyen tisztviselőnek, kinevezett felügyelőnek vagy elismert szervezetnek e szabály szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez. Az eset szerint, az érintett kikötő szerinti állam Kormánya biztosítsa, hogy a hajó ne induljon el, amíg a hajó vagy a rajta lévő személyek veszélyeztetése nélkül kifuthat a tengerre, vagy elhagyhatja a kikötőt a megfelelő hajójavító üzembe történő elhajózás céljából.

(e) Az Igazgatásnak minden esetben teljes mértékben garantálni kell az ellenőrzés és szemle teljességét és hatékonyságát, és vállalnia kell az ilyen kötelezettség teljesítéséhez szükséges intézkedések biztosítását.

7. Szabály

Személyhajók szemléi * 

(a) Egy személyhajót az alább előírt szemléknek kell alávetni:

(i) Szemle a hajó üzembe helyezése előtt.

(ii) Időszakos szemle 12 hónaponként.

(iii) Járulékos szemlék, ahogy szükséges.

(b) A fent hivatkozott szemléket a következők szerint kell végrehajtani:

(i) A hajó üzembe helyezése előtti szemle foglalja magában a szerkezet, gépi berendezés és felszerelés teljes ellenőrzését, beleértve a hajó fenekének külsejét és a kazánok külsejét és belsejét. Ez a szemle olyan legyen, ami biztosítja, hogy az elrendezések, anyagok és a szerkezet méretei, a kazánok és egyéb nyomástartó edények és tartozékaik, a fő- és segédüzemi gépek, a villamos berendezések, rádióberendezések, beleértve az életmentő eszközökben használtakat, a tűzvédelmi és tűzbiztonsági rendszerek és készülékek, életmentő eszközök és elrendezések, a hajó navigációs felszerelések, a hajózási kiadványok, a révkalauzok beszálló eszközei és az egyéb felszerelések teljesen feleljenek mega jelen szabályok követelményeinek, és az Igazgatás által ezek eredményeként kihirdetett törvényeknek, rendeleteknek, jogszabályoknak és szabályzatoknak az adott szolgálatra szánt hajókra nézve. A szemle olyan is legyen, ami biztosítja, hogy a hajó összes részének és felszerelésének kivitele minden tekintetben kielégítő legyen, és hogy a hajó fel legyen szerelve a jelen szabályokban és a hatályos Tengeri összeütközések megelőzésének Nemzetközi Szabályaiban foglalt rendelkezések által megkövetelt lámpákkal, jelzőtestekkel, hangjelző és vészjelző eszközökkel.

(ii) Az időszakos szemle foglalja magában szerkezet, kazánok és egyéb nyomástartó edények, gépi berendezések és felszerelések ellenőrzését, beleértve a hajófenék külsejét. A szemle olyan legyen, ami biztosítja, hogy a hajó, a szerkezet, kazánok és egyéb nyomástartó edények és tartozékaik, fő- és segédüzemi gépek, villamos berendezések, rádió berendezések, beleértve az életmentő eszközökben használtakat, tűzvédelem, tűzbiztonsági rendszerek, életmentő eszközök és elrendezések, a hajó navigációs felszerelése, a hajózási kiadványok, a révkalauzok beszálló eszközei és egyéb felszerelések tekintetében, kielégítő állapotban van és alkalmas arra a szolgálatra, amire szánták, és megfelel a jelen szabályok és az ezek eredményeként az Igazgatás által kihirdetett törvények, rendeletek, jogszabályok és szabályzatok rendelkezéseinek. A hajón tartott lámpákat, jelzőtesteket és hangjelző és vészjelző eszközöket ugyancsak alá kell vetni a fent említett szemlének annak biztosítása céljából, hogy azok megfeleljenek a jelen szabályok és a Tengeri összeütközések megelőzésének Nemzetközi Szabályai követelményeinek.

(iii) Általános vagy részleges szemlét kell tartani a körülményektől függően ennek a fejezetnek a 11. szabályában előírt vizsgálatok eredményeként tartott javítás után, vagy minden esetben, amikor bármilyen fontos javítás vagy felújítás történt. A szemle olyan legyen, ami biztosítja, hogy a szükséges javításokat vagy felújításokat hatékonyan végezték el, hogy az ilyen javítások vagy felújítások anyagai és szakszerűsége minden tekintetben kielégítő, és hogy a hajó minden tekintetben megfelel e szabályok és a hatályos Tengeri összeütközések megelőzésének Nemzetközi Szabályai, valamint az ezek eredményeként az Igazgatás által kihirdetett törvények, rendeletek, jogszabályok és szabályzatok rendelkezéseinek.

(c) (i) Jelen szabály (b) bekezdésében hivatkozott törvények, rendeletek, jogszabályok és szabályzatok minden tekintetben olyanok legyenek, ami biztosítja, hogy a hajó az életbiztonság tekintetében megfeleljen arra a szolgálatra, amelyre szánták.

(ii) Ezek, egyebek között, írják elő azokat a követelményeket, melyeket be kell tartani az első és további hidraulikus vagy egyéb elfogadható alternatív próbák során, melyeknek a fő- és segédkazánokat, csatlakozásokat, gőzcsöveket, magasnyomású reszívereket és a belső égésű motorok üzemanyagtartályait kell alávetni, beleértve a követendő próbaeljárásokat és a két egymást követő próba közötti időközöket.

8. Szabály |P|

Teherhajók életmentő eszközeinek és egyéb felszereléseinek szemléi

(a) Az 500 vegyes tonnatartalmú és nagyobb teherhajók, melyekre a II–1, II–2, III. és IV. fejezetek vonatkoznak, életmentő eszközeit és elrendezéseit (a rádióberendezések kivételével), hajón tartott navigációs felszerelését, tűzvédelmi rendszereit és készülékeit, és semlegesgáz rendszereit, ennek a fejezetnek a 7. szabályában a személyhajókra előírt első és további szemléknek kell alávetni, a nevezett szabály (a)(ii) bekezdésében írt 12 hónap helyett 24 hónap behelyettesítésével. Új hajóknál a tűzvédelmi terveket, és az új és meglévő hajóknál a révkalauzok beszálló eszközeit, a hajózási kiadványokat, lámpákat, jelzőtesteket és hangjelző és vészjelző eszközöket bele kell foglalni a szemlékbe annak biztosítása céljából, hogy azok teljes mértékben megfeleljenek a jelen szabályok, és ahol vonatkozik, a hatályos Tengeri összeütközések megelőzésének Nemzetközi Szabályai követelményeinek.  * 

(b) Közbenső szemléket kell végezni a tízéves és a feletti korú tartályhajókon, a Teherhajó Biztonsági Felszerelési Bizonyítvány évforduló dátuma előtt vagy után három hónapon belül, ami biztosítja,hogy az e szabály (a) bekezdésben előírt felszerelést e fejezet 11. szabályának megfelelő állapotban tartották, és hogy az jó üzemképes állapotban van. Az ilyen közbenső szemléket az e fejezet 12(a)(iii) szabálya szerint kiállított Teherhajó Biztonsági Felszerelési Bizonyítványban kell igazolni.  * 

9. Szabály

Teherhajók rádióberendezéseinek szemléi

A teherhajók rádióberendezéseit, beleértve az életmentő eszközökben használtakat is, melyekre a III. és IV. fejezet vonatkozik, első és további szemléknek kell alávetni az e fejezet 7. szabályában a személyhajókra előírt rendelkezések szerint.

10. Szabály |P|

Teherhajók testének, gépi berendezéseinek és felszerelésének szemléi

(a) A teherhajók testét, gépi berendezéseit és felszereléseit (azon tételek kivételével, melyekre Teherhajó biztonsági felszerelési bizonyítványt vagy Teherhajó biztonsági rádió bizonyítványt állítanak ki) azok elkészültekor és az után olyan módon kell szemlének alávetni, ahogy az Igazgatás szükségesnek tarthatja annak biztosítására, hogy azok állapota minden tekintetben kielégítő legyen, és az alábbi időközönként:

(i) az Igazgatás által előírt, de öt évet nem meghaladó időközönként,

(ii) továbbá az ilyen szemléken felül a tízéves és a feletti korú tartályhajót legalább egy közbenső szemlének kell alávetni a Teherhajó biztonsági szerkezeti bizonyítványa érvényességének tartama alatt.  *  Olyan esetekben, amikor csak egy ilyen szemlét végeznek bármelyik bizonyítvány érvényességének tartama alatt, azt úgy kell megtartani, hogy sem a bizonyítvány érvényességi tartamának félideje előtt hat hónapnál korábban, sem az után hat hónapnál későbben ne legyen.

(b) Az első és az időszakos szemle olyan legyen, ami biztosítja, hogy az elrendezések, a szerkezet anyagai és méretei, a kazánok és egyéb nyomástartó edények, azok tartozékai, a fő- és segédüzemi gépek, beleértve a kormányberendezést és hozzá tartozó vezérlő rendszereket, a villamos berendezések és egyéb berendezések minden tekintetben kielégítők legyenek a hajó számára szánt szolgálatra. Az ilyen szemlék, tartályhajók esetében, ugyancsak foglalják magukban a hajófenék külseje, a szivattyúterek, rakomány- és üzemanyag-vételező rendszerek, légzőcsövek, befúvó-légtelenítő vákuumszelepek és lángfogó sziták szemléjét.

(c) A tízéves és a feletti életkorú tartályhajók közbenső szemléi foglalják magukban a kormányberendezés és hozzá tartozó vezérlő rendszerek, szivattyúterek, rakomány- és üzemanyag csőrendszerek a fedélzeten és a szivattyútérben, szellőző csőrendszerek, befúvó-légtelenítő vákuumszelepek és lángfogó sziták, a veszélyes zónákban lévő villamos berendezések és a hajófenék külső részének ellenőrzését.  *  A villamos berendezések szemrevételezéssel történő ellenőrzésén kívül vizsgálni kell a villamos berendezések szigetelési ellenállását a veszélyes zónákban. Amennyiben a vizsgálatnál bármilyen kétely merül fel a csővezeték állapotát illetően, szükség szerint járulékos méréseket, mint nyomáspróbák és vastagság meghatározást kell végezni. Az ilyen közbenső szemléket e fejezet 12(a)(ii) szabályának megfelelően kiállított Teherhajó biztonsági szerkezeti bizonyítványon kell igazolni.

(d) A körülményektől függően vagy általános vagy részleges szemlét kell végezni, ha az e fejezet 11. szabályában előírt vizsgálat után szükséges, illetve valahányszor fontos javítások vagy felújítások történnek. A szemle olyan legyen, ami biztosítja, hogy a szükséges javítások vagy felújítások anyaga és szakszerűsége minden tekintetben kielégítő legyen, és hogy a hajó alkalmas a tengerre való kifutásra a hajó vagy a rajta tartózkodó személyek veszélyeztetése nélkül.

11. Szabály |P|

Állapotok fenntartása szemle után

(a) Fenn kell tartani a hajó és felszerelése állapotát, hogy az megfeleljen e szabályok rendelkezéseinek annak biztosítására, hogy a hajó minden tekintetben alkalmas legyen a tengerre való kifutásra a hajó vagy a rajta tartózkodó személyek veszélyeztetése nélkül.

(b) A hajón az e fejezet 6., 7., 8., 9. vagy 10. szabályai szerint végzett bármilyen szemle befejezése után semmilyen változtatást sem szabad végezni a szerkezeti elrendezéseken, gépi berendezéseken, felszerelésen és a szemle által érintett egyéb tételeken, az Igazgatás jóváhagyása nélkül.

(c) Valahányszor baleset éri a hajót, vagy hibát fedeznek fel, melyek bármelyike befolyásolja a hajó biztonságát, vagy életmentő eszközeinek vagy egyéb felszerelésének hatékonyságát vagy teljességét, a hajó parancsnoka vagy tulajdonosa a legelső alkalommal tegyen jelentést az érintett bizonyítvány kiállításáért felelős Igazgatásnak, kinevezett felügyelőnek vagy elismert szervezetnek, aki vizsgálatokat fog kezdeményezni annak meghatározására, hogy szükség van-e az e fejezet 6., 7., 8., 9. vagy 10 szabálya szerinti szemlére. Amennyiben a hajó egy másik Részes Fél kikötőjében tartózkodik, a parancsnok vagy tulajdonos ugyancsak azonnal tegyen jelentést a kikötő szerinti Állam illetékes hatóságainak, és a kinevezett felügyelő vagy elismert szervezet bizonyosodjon meg arról, hogy történt-e ilyen jelentés.

12. Szabály

Bizonyítványok kiállítása * 

(a) (i) Az ellenőrzés vagy szemle után egy Személyhajó biztonsági bizonyítvány elnevezésű bizonyítványt kell kiállítani az olyan személyhajó részére, amelyik megfelel a II-1, II-2, III. és IV. fejezet követelményeinek és e szabályok minden egyéb vonatkozó követelményének.

(ii) Szemle után egy Teherhajó szerkezetbiztonsági bizonyítvány elnevezésű bizonyítványt kell kiállítani az olyan teherhajó részére, amelyik a szemlén kielégíti az e fejezet 10. szabályában a teherhajókra megállapított követelményeket, és megfelel a II-1 és II-2 fejezet vonatkozó követelményeinek, a tűzoltó készülékekre és tűzvédelmi tervekre vonatkozóak kivételével.

(iii) Ellenőrzés után egy Teherhajó biztonsági felszerelési bizonyítvány elnevezésű bizonyítványt kell kiállítani az olyan teherhajó részére, amelyik megfelel a II–1, II–2 és III. fejezet vonatkozókövetelményeinek és a jelen szabályok minden egyéb vonatkozó követelményének.

(iv) Egy Teherhajó rádió biztonsági bizonyítvány elnevezésű bizonyítványt kell kiállítani az olyan teherhajó részére, amelyik megfelel a IV. fejezet követelményeinek és a jelen szabályok minden egyéb vonatkozó követelményének.

(v) Az (i), (iii) és (iv) albekezdésekben hivatkozott Személyhajó biztonsági bizonyítványt, Teherhajó biztonsági felszerelési bizonyítványt és Teherhajó biztonsági rádió bizonyítványt ki kell egészíteni egy Felszerelési jegyzékkel, amit az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi Nemzetközi Egyezmény Szerződő Kormányainak Konferenciája az 1988. évi Globális tengerészeti vészhelyzet és biztonsági rendszerről 2. határozatával elfogadott, az esetleges módosításokkal.

(vi) Amikor egy hajó részére felmentést adnak jelen szabályok rendelkezéseinek megfelelően, egy Felmentési bizonyítvány elnevezésű bizonyítványt kell kiállítani az e bekezdésben előírt bizonyítványokon kívül.

(vii) A Személyhajó biztonsági bizonyítványokat, Teherhajó szerkezetbiztonsági bizonyítványokat, Teherhajó biztonsági felszerelési bizonyítványokat, Teherhajó rádió biztonsági bizonyítványokat és Felmentési bizonyítványokat vagy az Igazgatás, vagy az általa kellően felhatalmazott bármely személy vagy szervezet állítja ki. A bizonyítványért minden esetben az adott Igazgatás vállal teljes felelősséget.

(b) A jelen Egyezmény minden egyéb rendelkezése ellenére, minden bizonyítvány, amit az Egyezmény alapján és rendelkezéseinek megfelelően állítottak ki, és ami 1992. február 1-jén érvényben van,lejáratig továbbra is érvényben marad.

(c) Egy Szerződő Kormány nem állíthat ki bizonyítványokat az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1960., 1948. vagy 1929. évi Nemzetközi Egyezmény rendelkezései alapján és azoknak megfelelően azon nap után, amelyen a jelen Egyezmény Kormány általi elfogadása hatályba lép.

13. Szabály

Bizonyítvány kiállítása más Kormány által

Egy Szerződő Kormány * , az Igazgatás kérésére, elvégeztetheti egy hajó szemléjét, és, amennyiben megbizonyosodott arról, hogy a jelen szabályok követelményei teljesültek, bizonyítványokat fog kiállítani a hajó részére e szabályoknak megfelelően. Minden így kiállított bizonyítványnak tartalmazni kell egy nyilatkozatot arra nézve, hogy az azon Állam Kormányának kérésére lett kiállítva, melynek lobogója viselésére a hajó jogosult, és az ugyanolyan erővel fog bírni és ugyanolyan elismerésben fog részesülni, mint az e fejezet 12. szabálya alapján kiállított bizonyítvány.

14. Szabály

Bizonyítványok tartama és érvényessége * 

(a) A bizonyítványokat, a Teherhajó szerkezetbiztonsági bizonyítvány, a Teherhajó biztonsági felszerelési bizonyítvány és a Felmentési bizonyítvány kivételével, 12 hónapot nem meghaladó időtartamra kell kiállítani. A Teherhajó szerkezetbiztonsági bizonyítványt öt évet nem meghaladó időtartamra kell kiállítani. A Teherhajó biztonsági felszerelési bizonyítványt 24 hónapot nem meghaladó időre kell kiállítani. A Felmentési bizonyítványok nem lehetnek tovább érvényesek, mint azoknak a bizonyítványoknak az időtartama, amelyre vonatkoznak.

(b) Nem engedhető meg a Teherhajó szerkezetbiztonsági bizonyítvány ötéves érvényességi tartamának meghosszabbítása.

(c) Amennyiben a szemlére azon időtartam vége előtt két hónapon belül kerül sor, amelyre a 300 vegyes tonnatartalmú és a feletti, de 500 vegyes tonnatartalom alatti teherhajók részére a Teherhajó biztonsági rádió bizonyítvány eredetileg lett kiállítva, a bizonyítvány visszavonható és egy új bizonyítványt lehet kiállítani, ami az ilyen időtartam vége után 12 hónappal fog lejárni. |P|

(d) Amennyiben a hajó abban az időben, amikor egy bizonyítvány, az e szabály (b) bekezdésében hivatkozotton kívül lejár, nem tartózkodik azon Állam kikötőjében, melynek lobogója viselésére jogosult,vagy olyanban, ahol szemlének kell alávetni, az Igazgatás meghosszabbíthatja a bizonyítványt, de az ilyen hosszabbítást csak arra a célra kell megadni, hogy a hajó befejezze útját abba az államba, melynek lobogója viselésére jogosult, vagy amelyben szemlének kell alávetni, és csak olyan esetekben, ahol az megfelelőnek és ésszerűnek mutatkozik.

(e) Semmilyen bizonyítványt sem lehet az e szabály (d) bekezdése rendelkezései alapján öt hónapnál hosszabb időre meghosszabbítani, és a hajó, amelynek ilyen hosszabbítást adtak, azon állam kikötőjébe való érkezésekor, melynek lobogója viselésére jogosult, vagy olyan kikötőbe, ahol szemlének kell alávetni, az ilyen hosszabbítás alapján nem jogosult elhagyni azt a kikötőt vagy Államot anélkül, hogy új bizonyítványt kapna.

(f) Valamely bizonyítványt, az e szabály (b) bekezdésében említetten kívül, melyet e szabály előző rendelkezései alapján nem hosszabbítottak meg, az Igazgatás a rajta közölt lejárat napjától számított legfeljebb egy hónapig terjedő halasztási időre meghosszabbíthat.

(g) A bizonyítvány érvényét veszti:

(i) ha az ellenőrzéseket és szemléket nem hajtják végre az e fejezet 7(a), 8, 9. és 10(a) szabályai alapján meghatározott időközökön belül, vagy azokat meghosszabbíthatták e szabály (d), (e) vagy (f) bekezdéseinek megfelelően, vagy

(ii) a hajónak más Kormány lobogója alá történő áthelyezésekor. Új bizonyítványt csak akkor lehet kiállítani, ha az új bizonyítványt kiállító Kormány teljes mértékben megbizonyosodott arról, hogy ahajó megfelel e fejezet 11(a) és (b) szabályai követelményeinek. Részes Felek közötti átadás esetén, amennyiben az átadás megtörténte után három hónapon belül kérik, azon Részes Fél Kormánya, melynek lobogója viselésére a hajó korábban jogosult volt, a lehető leghamarabb eljuttatja az Igazgatás részére azon bizonyítványok másolatait, melyeket az átadás előtt a hajón tartottak, és, amennyiben rendelkezésre állnak, a vonatkozó szemlejegyzőkönyvek másolatait.

15. Szabály

Bizonyítványok alakja

(a) Minden bizonyítványt azon ország hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell megfogalmazni, amelyen azokat kiállítják.  * 

(b) A bizonyítványok alapja feleljen meg a jelen szabályok mellékletében megadott mintáknak. A mintabizonyítványok nyomtatott részének elrendezését pontosan kell reprodukálni a kiállított bizonyítványokban, vagy azok hiteles másolataiban, és a kiállított bizonyítványokban, vagy azok hiteles másolataiba beírt adatok latin betűkkel és arab számokkal legyenek írva.

16. Szabály

Bizonyítványok kifüggesztése

A jelen szabályok alapján kiállított minden bizonyítványt vagy azok hiteles másolatát a hajón szembetűnő és hozzáférhető helyen ki kell függeszteni.

17. Szabály

Bizonyítványok elfogadása

A valamely Szerződő Kormány fennhatósága alatt kiállított bizonyítványokat a többi Szerződő Kormánynak el kell fogadni az ezen Egyezmény által érintett minden célra. Azokat a többi Szerződő Kormány által úgy kell tekinteni, mint amelyeknek az általuk kiállítottakkal egyenlő ereje van.

18. Szabály

Bizonyítványok minősítése

(a) Amennyiben egy adott út folyamán egy hajón kevesebb számú utas tartózkodik, mint amennyi a Személyhajó biztonsági bizonyítványban megadott összes szám, és ennek következtében, a jelen szabályoknak megfelelően, kisebb számú mentőcsónakot és egyéb életmentő felszerelést vihet magával, mint ami a bizonyítványban van megadva, az e fejezet 12. vagy 13. szabályában hivatkozott Kormány, személy vagy szervezet egy mellékletet állíthat ki.

(b) Ebben a mellékletben közölni kell, hogy az adott körülmények között nem szegik meg a jelen szabályok rendelkezéseit. Ezt a bizonyítványhoz kell csatolni, és azt fogja helyettesíteni, ami az életmentő eszközöket illeti. Csak arra az adott útra lesz érvényes, amelyre kiállították.

19. Szabály |P|

Ellenőrzés * 

(a) Minden hajó, amikor egy másik Részes Fél kikötőjében tartózkodik, köteles alávetni magát az ilyen Kormány kellően felhatalmazott tisztviselői által végzett ellenőrzésnek, ami annak igazolására irányul, hogy a jelen fejezet 12. vagy 13. szabálya alapján kiállított bizonyítványok érvényesek-e.

(b) Az ilyen bizonyítványokat, amennyiben érvényesek, el kell fogadni, kivéve, ha nyilvánvaló alap van azt hinni, hogy a hajó vagy felszerelésének állapota lényegében nem felel meg bármelyik bizonyítvány adatainak, vagy hogy a hajó és felszerelése nem felel meg a jelen fejezet 11(a) és (b) szabályaiban foglalt rendelkezéseknek.

(c) Az e szabály (b) bekezdésében megadott körülmények esetén, vagy ahol egy bizonyítvány lejárt vagy érvényét vesztette, az ellenőrzést végző tisztviselő lépéseket fog tenni annak biztosítására, hogy a hajó ne induljon el addig, amíg a hajó vagy a rajta tartózkodó személyek veszélyeztetése nélkül futhat ki a tengerre, vagy hagyhatja el a kikötőt a megfelelő hajójavító üzembe történő elhajózás céljából.

(d) Abban az esetben, amikor az ilyen ellenőrzés okot ad bármilyen fajta beavatkozásra, az ellenőrzést végző tisztviselő haladéktalanul írásban tájékoztatja a konzult, vagy annak távollétében azon állam legközelebbi diplomáciai képviselőjét, melynek lobogója viselésére a hajó jogosult, mindazokról a körülményekről, melyek miatt a beavatkozást szükségesnek tartották. Ezenkívül ugyancsak értesíteni kell a bizonyítványok kiállításáért felelős kinevezett felügyelőket vagy elismert szervezeteket. A beavatkozásra vonatkozó tényeket jelenteni kell a Szervezethez.

(e) Az érintett kikötő szerinti Állam hatósága értesítést fog adni a hajóra vonatkozó minden információról a következő befutási kikötő hatóságainak, a jelen szabály (d) bekezdésében említett felekenkívül, amennyiben nem tud intézkedni a jelen szabály (c) és (d) bekezdéseiben előírtak szerint, vagy ha a hajónak megengedték a következő célkikötőbe való elhajózást.

(f) Az e szabály szerinti ellenőrzés gyakorlásakor mindent meg kell tenni annak elkerülése végett, hogy a hajót indokolatlanul visszatartsák vagy késleltessék. Amennyiben egy hajót ilyen módon indokolatlanul visszatartanak vagy késleltetnek, az jogosult lesz minden elszenvedett veszteség vagy kár megtérítésére.

20. Szabály

Kiváltságok

Az ezen Egyezmény szerinti kiváltságokra nem lehet igényt tartani, csak ha a hajó a megfelelő érvényes bizonyítványok birtokában van.

C. RÉSZ
BALESETTEL KAPCSOLATOS HALÁLESETEK
21. Szabály

Balesettel kapcsolatos halálesetek

(a) Minden Igazgatás vállalja, hogy vizsgálatot folytat az ezen Egyezmény rendelkezéseinek hatálya alá eső bármelyik hajóját érintő balesettel kapcsolatos halálesetnél, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ilyen vizsgálat segíthet annak meghatározásánál, hogy milyen változtatások lehetnek kívánatosak ezekben a szabályokban.*

* Lásd a Szervezet által elfogadott következő határozatokat:
A.173(ES.IV) határozat: Részvétel a tengeri halálesetek hivatalos kivizsgálásaiban.
A.203(VII) határozat: Ajánlás Államok közötti megállapodások és egyezségek megkötésére a külföldi tengeri mentőeszközök felségvizeken való hozzáférhetőségének és alkalmazásának kérdéseiről.
A.322(IX) határozat: Balesettel kapcsolatos halálesetek kivizsgálásainak lefolytatása.
A.440(XI) határozat: Információcsere a tengeri balesettel kapcsolatos halálesetek kivizsgálásairól.
A.442(XI) határozat: Az Igazgatások személyi és anyagi erőforrás szükségletei a balesettel kapcsolatos halálesetek és egyezmény megszegések kivizsgálásához.
A.637(16) határozat: Együttműködés tengeri balesettel kapcsolatos halálesetek kivizsgálásában.
Ugyancsak lásd:
MSC/Circ.70/Rev.1: Kérdőív a tengeri vészhelyzeti rendszerről.
MSG/Circ.224: Káreset kártyák és ép stabilitási balesetekkel kapcsolatos halálesetek jegyzőkönyveinek benyújtása.
MSC/Circ.388: Tűzesettel kapcsolatos halálesetek nyilvántartásai.
MSC/Circ.433: Jelentés a súlyos balesettel kapcsolatos halálesetek kivizsgálásairól.
MSC/Circ.539/Add.2: Jelentések a halászati hajók és halászok tengeri veszteségi statisztikáiról.
MSC/Circ.559: Irányelvek a veszélyes árukat és csomagolt formájú tengerszennyező anyagokat érintő váratlan eseményekről a hajók fedélzetén és kikötői területeken.
MSC/Circ.621: Irányelv olyan balesetek kivizsgálásához, ahol a fáradás hozzájáruló tényező lehetett.

(b) Minden Szerződő Kormány vállalja, hogy ellátja a Szervezetet az ilyen kivizsgálások megállapításaira vonatkozó információval. A Szervezet ilyen információra alapuló jelentései vagy ajánlásai nem tárhatják fel az érintett hajók azonosságát vagy nemzetiségét, és semmiképpen sem állapíthatja meg bármilyen hajó vagy személy felelősségét és nem is célozhat arra.

II–1. FEJEZET

HAJÓÉPÍTÉS – SZERKEZET, TÉRBEOSZTÁS ÉS STABILITÁS, GÉPI ÉS VILLAMOS BERENDEZÉSEK

A. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Szabály

Alkalmazás

1.1 Kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában, ez a fejezet olyan hajókra vonatkozik, melyek gerincét 1986. július 1-jén vagy az után fektették, vagy volt hasonló építési állapotban.

1.2 E fejezet céljára a hasonló építési állapot kifejezés olyan állapotot jelent, melyben:

.1 egy adott hajóval azonosítható építés elkezdődik; és

.2 az ilyen hajó összeszerelése megkezdődött, magában foglalva az összes szerkezeti anyag becsült tömegének legalább 50 tonnáját vagy egy százalékát, amelyik a kevesebb.

1.3 E fejezet céljára:

.1 az épített hajók kifejezés olyan hajókat jelent, melyek gerincét lefektették, vagy amelyek hasonló építési állapotban vannak;

.2 a minden hajó kifejezés az 1986. július 1-jén, az előtt vagy az után épített hajókat jelenti;

.3 a teherhajót, bármikor is épült, melyet személyhajóvá alakították át, olyan személyhajóként kell kezelni, mint ami azon a napon épült, amelyen az ilyen átalakítás megkezdődik.

2 Kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában, az 1986. július 1-je előtt épült hajóknál az Igazgatás biztosítsa, hogy eleget tegyenek azoknak a követelményeknek, amelyek alkalmazandók az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi Nemzetközi Egyezmény II-1 fejezete alapján, az MSC.1(XLV) határozat módosításaival.

3.1 Minden hajó, amelyik javításokon, átalakításokon, módosításokon és azokkal kapcsolatos felszerelésen esik át, továbbra is feleljen meg legalább az ilyen hajókra előzőleg vonatkozó követelményeknek. Az ilyen hajók amennyiben 1986. július 1-je előtt épültek, általános szabályként, legalább olyan mértékig feleljenek meg az azon a napon vagy az után épült hajókra vonatkozó követelményeknek, mint amennyire megfeleltek, mielőtt átestek az ilyen javításokon, átalakításokon, módosításokon vagy felszereléseken. A nagyobb jellegű javítások, átalakítások és módosítások *  és ezekhez kapcsolódó felszerelések feleljenek meg az 1986. július 1-jén vagy az után épült hajókra vonatkozó követelményeknek, amennyire az Igazgatás azt ésszerűnek és megvalósíthatónak ítéli.  * 

3.2 A 3.1 bekezdés rendelkezéseinek ellenére, azokat a személyhajókat, melyek javításokon, átalakításokon és módosításokon esnek át, hogy megfeleljenek a 8–1 szabály *  követelményeinek, nem kell úgy tekinteni, hogy azok nagyobb jellegű javításokon, átalakításokon és módosításokon estek át.

4 Egy Állam Igazgatása, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az út védett természete és körülményei olyanok, hogy ésszerűtlenné vagy szükségtelenné teszik e fejezet bármilyen különleges követelményének alkalmazását, felmentést adhat azon követelmények alól az azon Állam lobogójának viselésére jogosult egyedi hajóknak vagy hajóosztályoknak, melyek, útjuk során, nem távolodnak el 20 mérföldnél többel a legközelebbi szárazföldtől.

5 Olyan személyhajók esetében, melyeket speciális járatokon alkalmaznak nagyszámú speciális forgalomban közlekedő utas szállítására, mint a zarándokforgalom, azon Állam Igazgatása, melynek lobogója viselésére az ilyen hajók jogosultak, amennyiben megbizonyosodott arról, hogy megvalósíthatatlan az e fejezet követelményeinek való megfelelés, felmentheti az ilyen hajókat azon követelmények alól, feltéve, hogy teljes mértékben eleget tesznek:

.1 az 1971. évi Speciális forgalmú személyhajók megállapodáshoz csatolt szabályok; és

.2 a speciális forgalmú személyhajókra vonatkozó 1973. évi tér követelmények jegyzőkönyvhöz csatolt szabályok rendelkezéseinek.

2. Szabály

Fogalommeghatározások

E fejezet céljára, kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában:

1.1 Térbeosztási merülésvonal a hajó térbeosztásának meghatározásához használt vízvonal.

1.2 Legmélyebb térbeosztási merülésvonal az a vízvonal, ami a vonatkozó térbeosztási követelmények által megengedett legnagyobb merülésnek felel meg.

2 A hajó hossza a legmélyebb térbeosztási merülésvonal végpontjainál vett függélyek *  (merőlegesek) között mért hosszúság.

3 A hajó szélessége a legnagyobb szélesség a borda külső oldalától a borda külső oldaláig a legmélyebb térbeosztási merülésvonalon vagy az alatt mérve.

4 Merülés a hajó közepén a főbordán mért alapvonaltól, a szóban forgó térbeosztási merülésvonalig mért függőleges távolság.

5 Válaszfalfedélzet a legfelső fedélzet, ameddig a vízzáró harántválaszfalakat felviszik.

6 Határvonal a válaszfalfedélzet felső felülete alatt legalább 76 mm-re a hajó oldalánál húzott vonal.

7 Egy tér eláraszthatósága annak a térnek az a százaléka, melyet víz foglalhat el. Az olyan tér térfogatát, mely a határvonal fölé nyúlik, csak annak a vonalnak a magasságáig kell mérni.

8 A gépteret úgy kell venni, mint ami a főbordán mért alapvonaltól a határvonalig nyúlik, és a legszélső fő vízzáró harántválaszfalak között van, körülzárva a fő- és segédüzemi propulziós gépeket, a propulzió szükségleteit kiszolgáló kazánokat és az összes állandó szénraktárt magukban foglaló tereket. Szokatlan elrendezések esetén az Igazgatás határozhatja meg a gépterek határait.

9 Utasterek azok a terek, melyek az utasok elszállásolására és használatára szolgálnak, a csomag-, raktár-, élelem- és postahelyiségek nélkül. Az 5. és 6. szabály céljára a személyzet elszállásolására és használatára szolgáló határvonal alatti tereket úgy kell tekinteni, mint utastereket.

10 A térfogatokat és területeket minden esetben a bordákon mért vonalakig kell számítani.

11 Vízhatlan azt jelenti, hogy a víz semmilyen tengerállapotnál sem fog behatolni a hajóba.

12 Olaj-tartályhajó a Hajókról történő szennyezés megelőzése tárgyú 1973. évi Nemzetközi Egyezményre vonatkozó 1978. évi Jegyzőkönyv I. Mellékletének 1. szabályában meghatározott olaj-tartályhajó.

13 Ro-ro személyhajó a ro-ro rakományterekkel vagy a II-2/3 szabályban meghatározott speciális kategóriájú terekkel rendelkező személyhajót jelent.

3. Szabály

A C., D. és E. részekre vonatkozó fogalommeghatározások

A C., D. és E. részek céljára, kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában,

1 Kormányberendezés vezérlő rendszer az a felszerelés, mellyel parancsokat továbbítanak a navigációs hídról a kormányberendezést hajtó egységekhez. A kormányberendezés vezérlő rendszerek magukban foglalnak adókat, vevőket, hidraulikus vezérlő szivattyúkat és a hozzájuk tartozó motorokat, motorvezérléseket, csővezetéket és kábeleket.

2 Főüzemi kormányberendezés a gépezet, kormánylapát működtetők, kormányberendezést hajtó egységek, ha vannak, és hozzá tartozó felszerelések, és a nyomatéknak a kormányszárra történő kifejtéséhez szükséges eszközök (például kormányrúd vagy körnegyed), amelyek a kormánylapát hatásos mozgatásához szükségesek a hajó rendes üzemi körülmények között történő kormányzása céljára.

3 Kormányberendezést hajtó egység:

.1 elektromos kormányberendezés esetén, egy villanymotor és a hozzá tartozó villamos berendezés;

.2 elektro-hidraulikus kormányberendezés esetén, egy villanymotor és a hozzá tartozó villamos berendezés és a hozzákapcsolt szivattyú;

.3 egyéb hidraulikus kormányberendezés esetén egy hajtómotor és a hozzá kapcsolt szivattyú.

4 Segédüzemi kormányberendezés a főüzemi kormányberendezés bármely részén kívül az a felszerelés, ami a hajó kormányzásához szükséges a főüzemi kormányberendezés meghibásodása esetén, de nem foglalja magában a kormányrudat, körnegyedet vagy az ugyanerre a célra szolgáló szerkezeti részeket.

5 Szokásos üzemeltetési és lakhatósági állapot olyan állapot, melyben a hajó, mint egész, a gépi berendezések, szolgáltatások, eszközök és segédeszközök, melyek biztosítják a propulziót, kormányzási képességet, biztonságos navigálást, tűz- és elárasztási biztonságot, belső és külső kommunikációt és jelzéseket, a menekülési eszközök, és vészüzemi csónakcsörlők, valamint a lakhatóság betervezett kényelmi feltételei üzemképes állapotban vannak és rendben működnek.

6 Vészhelyzeti állapot az olyan állapot, amelyben a szokásos üzemeltetési és lakhatósági állapothoz szükséges szolgáltatások bármelyike a főüzemi villamos energiaforrás meghibásodása miatt nincs üzemképes állapotban.

7 Főüzemi villamos energiaforrás a főkapcsolótábla villamos energiával történő táplálását szolgáló forrás, a hajón a szokásos üzemeltetési és lakhatósági állapot fenntartásához szükséges összes szolgáltatáshoz történő elosztás végett.

8 Holt hajó állapot az olyan állapot, amelyben a főüzemi propulziós berendezés, kazánok és segédüzemi berendezések energia hiánya miatt nem működnek.

9 Főüzemi generátor állomás az a tér, melyben a villamos energia főüzemi forrása van elhelyezve.

10 Főkapcsolótábla az a kapcsolótábla, amit a főüzemi villamos energiaforrás közvetlenül táplál és melynek rendeltetése, hogy elossza a villamos energiát a hajó szolgáltatásaihoz.

11 Vészüzemi kapcsolótábla az a kapcsolótábla, amit a főüzemi villamos energiaforrás táprendszer meghibásodása esetén közvetlenül táplál a vészüzemi villamos energiaforrás, vagy az átmeneti vészüzemi energia, és a villamos energiának a vészüzemi szolgáltatásokhoz való elosztására szolgál.

12 Vészüzemi villamos energiaforrás az a villamos energiaforrás, ami a vészüzemi kapcsolótábla táplálására szolgál a főüzemi villamos energiaforrásról jövő táp kimaradása esetén.

13 Szervo működtető rendszer a kormányszár elfordításához energiát tápláló hidraulikus berendezés, mely áll a kormányberendezés tápegységből vagy egységekből, a hozzájuk tartozó csövekkel és szerelvényekkel együtt, és egy kormánylapát működtetőből. A szervo működtető rendszerek rendelkezhetnek közös mechanikus szerkezeti részekkel, vagyis kormányrúd, körnegyed és kormányszár, vagy ugyanezt a célt szolgáló szerkezeti részek.

14 Legnagyobb előremeneti sebesség az a legnagyobb sebesség, amire a hajót tervezték, hogy a tengeren a legnagyobb tengeri merülés mellett üzemszerűen fenntartson.

15 Legnagyobb hátrameneti sebesség az a sebesség, amit a hajó becslés szerint képes elérni a legnagyobb névleges hátramenet teljesítménynél a legnagyobb tengeri merülés mellett.

16 Gépterek jelentik az összes A kategóriájú gépteret és minden egyéb teret, melyben hajtógépek, kazánok, olajüzemanyag egységek, gőzgépek és belső égésű motorok, generátorok és nagyobb villamos gépezetek, olajtöltő állomások, hűtő, stabilizáló, szellőző és légkondicionáló gépezetek vannak, és hasonló terek, és az ilyen terekhez vezető aknák.

17 Az A kategóriájú gépterek azok a terek és az ilyen terekhez vezető aknák, melyek

.1 a főüzemi propulzióhoz használt belső égésű gépeket; vagy

.2 a főüzemi propulzión kívül egyéb célokra használt belső égésű gépeket, ahol az ilyen gépek összesített teljesítménye legalább 375 kW; vagy

.3 bármilyen olajtüzelésű kazánt vagy olajüzemanyag egységet foglalnak magukban.

18 Vezérlőállások azok a terek, melyekben a hajó rádiója vagy fő navigációs felszerelése, vagy a vészüzemi energiaforrás van elhelyezve, vagy ahol a tűzészlelő vagy tűzoltó berendezés van központosítva.

19 Vegyi tartályhajó olyan teherhajó, melyet bármilyen cseppfolyós termék ömlesztve szállítására építettek vagy alakítottak át és használnak, melyek vagy:

.1 a Tengerészeti Biztonsági Bizottság MSC.4(48) határozatával elfogadott Veszélyes vegyi anyagokat ömlesztve szállító hajók építésének és felszerelésének nemzetközi szabályzata 17. fejezetében, a továbbiakban „Nemzetközi ömlesztett vegyi szabályzat”, ahogy azt a Szervezet módosíthatja; vagy

.2 Szervezet Közgyűlésének A.212(VII) határozatával elfogadott Veszélyes a vegyi anyagokat ömlesztve szállító hajók építési és felszerelés szabályzatának VI. fejezetében, a továbbiakban „Ömlesztett vegyi szabályzat”, ahogy azt a Szervezet módosíthatja,

vannak felsorolva, amelyik vonatkozik.

20 Gázszállító az a teherhajó, melyet bármilyen cseppfolyósított gáz vagy egyéb termék ömlesztve szállítására építettek vagy alakítottak át és használnak, melyek vagy:

.1 a Tengerészeti Biztonsági Bizottság MSC.5(48) határozatával elfogadott Cseppfolyósított gázokat ömlesztve szállító hajók építésének és felszerelésének nemzetközi szabályzata 19. fejezetében, a továbbiakban „Nemzetközi gázszállító szabályzat”, ahogy azt a Szervezet módosíthatja; vagy

.2 a Szervezet Közgyűlésének A.328(IX) határozatával elfogadott Cseppfolyósított gázokat ömlesztve szállító hajók építési és felszerelés szabályzatának XIX. fejezetében, a továbbiakban „Gázszállító szabályzat”, ahogy azt a Szervezet módosíthatja,

vannak felsorolva, amelyik vonatkozik.

21 Hordképesség a tonnákban kifejezett különbség a hajónak az 1,025 fajsúlyú vízben a kijelölt nyári szabadoldalnak megfelelő merülésvonalnál mért vízkiszorítása és az üres hajó vízkiszorítása között.

22 Üres hajó súlya a hajó tonnákban kifejezett vízkiszorítása a rakomány, a tartályokban lévő olajüzemanyag, kenőolaj, ballasztvíz, édesvíz és tápvíz, valamint fogyó készletek és az utasok és személyzet és személyes tárgyaik nélkül.

A–1 RÉSZ
HAJÓK SZERKEZETE
3–1 Szabály

Hajókra vonatkozó szerkezeti, gépi és villamos követelmények

A jelen szabályokban másutt foglalt követelményeken túlmenően, a hajókat egy olyan osztályozó társaság szerkezeti, gépi és villamos követelményeinek megfelelően kell tervezni, megépíteni és karbantartani, melyet az Igazgatás a XU/1 szabály rendelkezéseinek megfelelően elismert, vagy az Igazgatás vonatkozó nemzeti szabványainak megfelelően, melyek a biztonság egyenértékű szintjét nyújtják.

3–1 Szabály

Tengervíz ballaszttartályok korrózióvédelme

1 E szabály az 1998. július 1-je után épített olaj-tartályhajókra vonatkozik.

2 Minden kizárólag tengervíz ballaszttartálynak hatékony korrózióvédő rendszerrel kell rendelkezni, mint kemény védőbevonatok, vagy azzal egyenértékű. A bevonat lehetőleg világos színű legyen. A rendszer kiválasztásának, felhordásának és karbantartásának sémáját az Igazgatásnak kell jóváhagyni, a Szervezet által elfogadott irányelvek alapján.  *  Ahol alkalmas, fogyóanódokat is kell használni.

3–2 Szabály

Biztonságos hozzáférés tartályhajók orr-részéhez

1 E szabály és a 3-4 szabály céljára, a tartályhajók magukban foglalják a 2.12 szabály szerint meghatározott olaj-tartályhajókat, a VII/812 szabály szerint meghatározott vegyi tartályhajókat és a VIII/11.2 szabály szerint meghatározott gázszállító hajókat.

2 Minden 1998. július 1-jén vagy az után épített tartályhajót fel kell szerelni eszközöket, melyek lehetővé teszik a személyzet számára a biztonságos eljutást a hajó orr-részéhez, még igen rossz időjárási körülmények mellett is. Az 1998. július 1-je előtt épített tartályhajókon az ilyen eszközöket az 1998. július 1-je után esedékes első soros szárazdokkolás alkalmával, de legkésőbb 2001. július 1-jéig kell felszerelni. Az ilyen hozzáférési eszközöket az Igazgatásnak kell jóváhagyni a Szervezet által kidolgozott irányelvek alapján.  * 

3–3 Szabály

Vészhelyzeti vontatási elrendezések tartályhajókon

Vészhelyzeti vontatási elrendezéseket kell felszerelni a fedélzet mindkét végén az 1998. január 1-jén vagy az után épített minden 20 000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú tartályhajón. Az 1996. január 1-je előtt épített tartályhajókon az ilyen elrendezéseket az 1996. január 1-je után esedékes első soros szárazdokkolás alkalmával, de legkésőbb 1999. január 1-jéig kell felszerelni. A vontatási elrendezések konstrukcióját és megépítését az Igazgatásnak kell jóváhagyni, a Szervezet által kidolgozott irányelvek alapján.  * 

B. RÉSZ
TÉRBEOSZTÁS ÉS STABILITÁS * 

(A B. rész személyhajókra és teherhajókra vonatkozik, ahogy a szabályokban jelezve van.)

4. Szabály

Elárasztható hosszúság személyhajóknál

1 Az elárasztható hosszúságot a hajó hosszának bármely pontján olyan számítási módszerrel kell meghatározni, ami figyelembe veszi a szóban forgó hajó alakját, merülését és egyéb jellemzőit.

2 A folytonos válaszfalfedélzettel épített hajónál az elárasztható hosszúság bármelyik adott pontban a hajó hosszának az a legnagyobb része, melynek közepe a szóban forgó pontban van, ami az 5. szabályban kifejtett határozott feltételek mellett elárasztható anélkül, hogy a hajó a határvonalnál mélyebbre merüljön.

3.1 Olyan hajó esetében melynek nincs folytonos válaszfalfedélzete, az elárasztható hosszúságot bármely pontban egy felvett folytonos határvonalhoz lehet meghatározni, mely semmilyen pontban sincs 76 mm-nél többel (oldalt) a fedélzet teteje alatt, ameddig az érintett válaszfalak és külhéj vízmentes.

3.2 Ahol a felvett határvonal egy része észrevehetőn azon fedélzet alatt van, ameddig a válaszfalak felérnek, az Igazgatás korlátozott enyhítést engedélyezhet a válaszfalak azon részeinek vízmentességére, melyek a határvonal felett és közvetlenül a magasabb fedélzet alatt vannak.

5. Szabály

Eláraszthatóság személyhajóknál

1.1 A 4. szabályban hivatkozott határozott feltételezések a határvonal alatti terek eláraszthatóságára vonatkoznak.

1.2 Az elárasztható hosszúság meghatározásánál, egy egységes átlagos eláraszthatóságot kell használni a hajónak a határvonal alatti következő részei mindegyikének teljes hosszában:

.1 a 2. szabály meghatározása szerinti géptér;

.2 a géptértől előrefelé eső rész; és

.3 a géptértől hátrafelé eső rész.

2.1 A géptér teljes egészében az egységes átlagos eláraszthatóságot a következő képlettel kell meghatározni:

ahol

a = a 2. szabály meghatározása szerinti utasterek térfogata, melyek a határvonal alatt a géptér határain belül helyezkednek el;

c = a fedélközi terek térfogata a határvonal alatt a géptér határain belül, melyek rakomány, szén vagy készletek tárolására vannak szánva;

v = a géptérnek a határvonal alatti teljes térfogata.

2.2 Ahol az Igazgatás megelégedésére bemutatják, hogy a részletes számítással meghatározott átlagos eláraszthatóság kevesebb, mint a képlettel kapott, a részletes számítás szerinti értéket lehet használni. Az ilyen számítás céljára a 2. szabály meghatározása szerinti utasterek eláraszthatóságát 95-nek kell venni, az összes rakománytér, szén és készletraktár terekét 60-ra, és a kettősfenék, olajüzemanyag és egyéb tartályokat olyan értékre, amit esetenként lehet jóváhagyni.

3 A 4. bekezdés rendelkezéseinek kivételével, az egységes átlagos eláraszthatóságot a hajónak a géptértől előrefelé vagy hátrafelé eső részén az alábbi képletből kell meghatározni:

ahol:

a = a 2. szabály meghatározása szerinti utasterek térfogata, melyek a határvonal alatt, a géptértől előrefelé vagy hátrafelé helyezkednek el, és

v = a hajónak a határvonal alatt a géptértől előrefelé vagy hátrafelé eső része teljes térfogata.

4.1 A 6.5 szabályban előírt különleges térbeosztás esetén az egységes átlagos eláraszthatóság a géptértől előrefelé vagy hátrafelé eső teljes részére a következő legyen:

ahol:

b = a határvonal alatti és a padlók, belső fenék vagy orr-, ill. fartartályok teteje, feletti terek térfogata, az eset szerint, melyek, mint rakományterek, szén- vagy olajüzemanyag raktárak, készletraktárok, csomag- és postahelyiségek, lánckamrák és édesvíztartályok vannak kijelölve és használva, a géptértől előrefelé vagy hátrafelé, és

v = a hajónak a határvonal alatt a géptértől előrefelé vagy hátrafelé eső része teljes térfogata.

4.2 Az olyan járatokon alkalmazott hajók esetében, ahol a raktárak általában nincsenek jelentős mennyiségű rakomány által elfoglalva, a rakterek semmilyen részét sem szabad belevenni a b kiszámításába.

5 Szokatlan elrendezések esetén az Igazgatás megengedheti, vagy megkövetelheti az átlagos eláraszthatóság részletes számítását a géptértől előrefelé vagy hátrafelé eső részekre. Az ilyen számítások céljára a 2. szabály szerint meghatározott utasterek eláraszthatóságát 95-nek kell venni, a gépeket magukban foglaló terekét 85-nek, az összes rakomány-, szén- és készletraktár terekét 60-nak, és a kettősfenékét, olajüzemanyag és egyéb tartályokét olyan értékre, amit esetenként hagyhatnak jóvá.

6 Ahol két vízmentes harántválaszfal közötti rekesz bármilyen utas- vagy személyzeti teret foglal magában, az ilyen rekesz egészét, levonva minden állandó acél válaszfalakkal teljesen körülzárt és más célokra kijelölt teret, úgy kell tekinteni, mint utasteret. Azonban ahol a szóban forgó utas- vagy személyzeti tér teljesen körül van zárva állandó acél válaszfalakkal, csak az így körülzárt teret kell utastérnek tekinteni.

6. Szabály

Rekeszek megengedhető hossza személyhajókon

1 A hajók térbeosztását a lehető leghatékonyabban kell kialakítani, tekintetbe véve a szolgálat természetét, melyre elő vannak irányozva. A térbeosztás mértéke a hajó hosszával és a szolgálattal változik olyan módon, hogy a legnagyobb fokú térbeosztás a legnagyobb hosszúságú hajónak felel meg, melyet elsősorban utasok szállításában foglalkoztatnak.

2 Térbeosztási tényező

2.1 Egy rekesz legnagyobb megengedhető hosszát, melynek középpontja a hajó hosszának bármely pontján van, az elárasztható hosszból lehet megkapni úgy, hogy megszorozzuk ez utóbbit egy térbeosztási tényezőnek nevezett megfelelő tényezővel.

2.2 A térbeosztási tényező függ a hajó hosszától és egy adott hosszra azon szolgálat természetének megfelelően változik, amire a hajót szánták. Szabályos és folytonos módon kell csökkennie,

.1 ahogy nő a hajó hossza, és

.2 egy A tényezőtől, mely elsősorban rakomány szállításában foglalkoztatott hajókra vonatkozik, egy B tényezőig, mely elsősorban utasok szállításában foglalkoztatott hajókra vonatkozik.

2.3 Az A és B tényezők változatait a következő (1) és (2) képletekkel kell kifejezni, ahol L a hajó 2. szabály szerint meghatározott hossza

3 Szolgálati kritérium

3.1 Egy adott hosszúságú hajóra a megfelelő térbeosztási tényezőt a szolgálati kritériumszámmal (a továbbiakban: kritériumszám) kell meghatározni a (3) és (4) képletből, ahol:

Cs = a kritériumszám;

L = a hajó hossza (m-ben), a 2. szabály meghatározása szerint;

M = a gépterek térfogata (köbméterben), a 2. szabály meghatározása szerint; ehhez hozzáadva minden állandó olajüzemanyag raktár térfogata, ami a belső fenék felett és a géptértől előrefelé vagy hátrafelé helyezkedik el;

P = a határvonal alatti utasterek teljes térfogata (köbméterben), a 2. szabály meghatározása szerint,

V = a hajó határvonal alatti teljes térfogata (köbméterben);

P1 = KN

ahol:

N = az utasok száma, amelyre a hajó igazolást kap és

K = 0,056L

3.2 Ahol a KN értéke nagyobb, mint a P és a határvonal alatti tényleges utasterek teljes térfogatának összege, a P1-nek felveendő szám az az összeg, vagy a KN kétharmada, amelyik a nagyobb.

Ha a P1 értéke nagyobb, mint P:

és más esetekben:

3.3 A folytonos válaszfalfedélzettel nem rendelkező hajóknál a térfogatokat a tényleges használt határvonalakig kell venni az elárasztható hosszak meghatározásánál.

4 Szabályok az 5. bekezdés által nem érintett hajók térbeosztására

4.1 A 131 m és nagyobb hosszúságú, 23 vagy kisebb kritériumszámú hajók térbeosztását az orrtartálytól hátrafelé az (1) képletben megadott A tényező határozza meg; a 123 vagy nagyobb kritériumszámúakét a (2) képletben megadott B tényező; és a 23 és 123 közötti kritériumszámmal rendelkezőkét az F tényező, amit az A és B tényezők közötti interpolálással, az alábbi képletet használva kapunk meg:

Mindazonáltal, ahol a kritériumszám 45 vagy nagyobb és egyidejűleg az (5) képlettel megadott számított térbeosztási tényező 0,65 vagy kisebb, de 0,50-nél nagyobb, az orrtartálytól hátrafelé a térbeosztást a 0,50 tényező határozza meg.

4.2 Ahol az F tényező kisebb, mint 0,40 és az Igazgatás megelégedésére bizonyítást nyert, hogy a hajó egy gépterében nem lehet eleget tenni az F tényezőnek, az ilyen tér térbeosztását egy növelt tényezővel lehet meghatározni, ami azonban nem lépheti túl a 0,40 értéket.

4.3 A 131 m-nél kisebb, de 79 m-nél nem rövidebb hosszú hajók térbeosztását az orrtartálytól hátrafelé, melyek kritériumszáma S-sel egyenlő, ahol:

az egység tényező határozza meg; a 123 vagy nagyobb kritériumszámúakét a (2) képlettel megadott B tényező; az S és 123 közötti kritériumszámúakét pedig az egység és a B tényező közötti lineáris interpolációval kapott F tényező, az alábbi képletet használva:

4.4 A 131 m-nél kisebb, de 79 m-nél nem rövidebb hosszú hajóknál, melyek kritériumszáma S-nél kisebb, és a 79 m alatti hosszú hajók térbeosztását az egység tényező határozza meg, kivéve, ha mindkét esetben, az Igazgatás megelégedésére kimutatják, hogy kivihetetlen az ilyen tényezőnek eleget tenni a hajó bármely részében, mely esetben az Igazgatás olyan enyhítést engedhet meg, ami indokoltnak látszik, tekintetbe véve minden körülményt.

4.5 A 4.4 bekezdés rendelkezései ugyancsak vonatkoznak bármilyen hosszúságú hajóra, melyeknek 12 fő feletti számú, de nem több, mint

utas szállítására kell bizonyítványt kiállítani.

5 Különleges térbeosztási normák a III/20.1.0 szabálynak megfelelő hajókra

5.1.1 Az elsősorban utasok szállítására alkalmazott hajók esetében, az orrtartálytól hátrafelé a térbeosztást egy 0,50-es tényező határozza meg, vagy a 3. és 4. bekezdés szerint meghatározott tényező, ha 0,50-nál kisebb.

5.1.2 A 91,5 m-nél kisebb hosszúságú hajók esetében, ha az Igazgatás megbizonyosodott arról, hogy az ilyen tényezőnek való megfelelés lehetetlen lenne egy rekeszben, megengedheti, hogy annak a rekesznek a hosszát egy nagyobb tényező határozza meg, azzal a feltétellel, hogy a használt tényező a legkisebb, ami az adott körülmények között megvalósítható és ésszerű.

5.2 Ahol, bármely hajó esetében, akár 91,5 m-nél rövidebb vagy sem, az észrevehető mennyiségű rakomány szállítása lehetetlenné teszi, hogy az orrtartálytól hátrafelé a térbeosztást egy 0,50 értéket nem meghaladó tényező határozza meg, az alkalmazandó térbeosztási normát a következő .1-től .5-ig terjedő albekezdéseknek megfelelően kell meghatározni, azzal a feltétellel, hogy ahol az Igazgatás megbizonyosodott arról, hogy a szigorú megfeleléshez való ragaszkodás bármilyen tekintetben ésszerűtlen lenne, engedélyezheti a vízmentes válaszfalak olyan alternatív elrendezését, ami érdemben igazoltnak tűnik, és nem fogja csökkenteni a térbeosztás általános hatékonyságát.

.1 A 3. bekezdés kritériumszámra vonatkozó rendelkezései azzal a kivétellel fognak vonatkozni, hogy a 3. bekezdésben fekvőhelyen elhelyezett utasokra vonatkozó P1 értékének számításánál a K értéke 3 vagy 3,5 m legyen, amelyik a nagyobb, és a nem fekvőhelyes utasokra a K értéke 3,5 m3 legyen.

.2 A 2. bekezdésben a B tényezőt az alábbi képletből meghatározott BB tényező váltja fel:

.3 A 131 m és nagyobb hosszúságú hajóknál, melyek kritériumszáma 123 vagy kisebb, a térbeosztást a 2.3 bekezdésben megadott (1) képlet szerinti A tényező határozza meg; a 123 vagy nagyobb kritériumszámú hajókét az 5.2.2 bekezdésben megadott képletből adódó BB tényező; és a 23 és 123 közötti kritériumszámú hajókét az A és BB tényezők között lineáris interpolációval kapott F tényező, az alábbi képletet használva:

azzal a kivétellel, hogy ha az így kapott F tényező kisebb, mint 0,50, akkor a használandó tényező vagy 0,50 vagy a 4.1 bekezdés rendelkezései szerint kiszámított tényező legyen, amelyik a kisebb.

.4 A 131 m-nél kisebb, de 55 m-nél nem kisebb hosszúságú hajóknál, melyek kritériumszáma S1-el egyenlő, ahol:

az orrtartálytól hátrafelé a térbeosztást az egység tényező határozza meg, a 123 vagy nagyobb kritériumszámúakét az 5.2.2 bekezdés szerinti képletből adódó BB tényező; az S1 és 123 közötti kritériumszámúakét pedig az alábbi képlet használatával az egység és a BB tényező közötti lineáris interpolációval kapott F tényező:

azzal a kivétellel, hogy ha a két utóbbi eset bármelyikében az így kapott tényező kisebb, mint 0,50, akkor a térbeosztást egy 0,50 értéket nem meghaladó tényezőnél kell meghatározni.

.5 A 131 m-nél kisebb, de 55 m-nél nem kisebb hosszúságú hajóknál, melyek kritériumszáma kisebb, mint S1, és az 55 m-nél kisebb hosszúságú hajóknál az orrtartálytól hátrafelé a térbeosztást az egység tényezővel) kell meghatározni, kivéve, ha az Igazgatás megelégedésére kimutatják, hogy bizonyos rekeszeknél kivihetetlen az ilyen tényezőnek való megfelelés, mely esetben az Igazgatás olyan enyhítéseket engedélyezhet az ilyen rekeszek tekintetében, ami indokoltnak tűnik, figyelembe véve az összes körülményt, azzal a feltétellel, hogy a leghátsó rekeszt és az elülső rekeszek közül (az orrtartály és a géptér hátsó vége között) a lehető legtöbbet az elárasztható hosszon belül tartják.

5.3 Az 5.4 szabályban az eláraszthatóságra megadott különleges rendelkezéseket kell alkalmazni az elárasztható hosszúság görbék számításánál.

5.4 Amikor az Igazgatás megbizonyosodott arról, tekintettel a szándékolt utak természetére és feltételeire, hogy elegendő megfelelni az e fejezet és a II–2 fejezet egyéb rendelkezéseinek, úgy nem kell eleget tenni az e bekezdés követelményeinek.

7. Szabály

Személyhajó térbeosztásra vonatkozó különleges követelmények

1 Ahol a hajó egy részében vagy részeiben a vízmentes válaszfalakat egy magasabb fedélzetig viszik fel, mint a hajó többi részében, és kívánatos kihasználni a válaszfalak e magasabb kiterjedését az elárasztható hossz kiszámításánál, külön határvonalakat lehet használni a hajó minden egyes ilyen részéhez, azzal a feltétellel, hogy:

.1 a hajó oldalai a hajó teljes hosszán a felsőhatárvonalnak megfelelő fedélzetig terjednek és a héjlemezelésben e fedélzet alatt minden nyílást úgy tekintenek, mint ami a határvonal alatt van, a 17. szabály céljára; és

.2 a válaszfalfedélzetben lévő „lépcső”-vel szomszédos két rekesz mindegyike a hozzájuk tartozó határvonalnak megfelelő megengedhető hosszon belül van, és ezen túlmenően, együttes hosszuk nem haladja meg az alacsonyabban fekvő határvonal alapján megengedhető hossz kétszeresét.

2.1 Egy rekesz túllépheti a 6. szabály előírásai alapján meghatározott megengedhető hosszat azzal a feltétellel, hogy mindegyik pár szomszédos rekesz együttes hossza, melyekkel a szóban forgó rekesz közös, nem haladja meg vagy a megengedhető hosszt, vagy a megengedhető hossz kétszeresét, amelyik a kisebb.

2.2 Amennyiben a két szomszédos rekesz egyike a géptéren belül helyezkedik el, és a második a géptéren kívül, és a hajó azon részének átlagos eláraszthatósága, melyben a második elhelyezkedik, eltér a géptérétől, a két rekesz együttes hosszát a hajó azon két részének együttes hosszához kell korrigálni, melyben a rekeszek elhelyezkednek.

2.3 Ahol a két szomszédos rekesz térbeosztási tényezője eltérő, a két rekesz együttes hosszát részarányosan kell meghatározni.

3 A 3 m és nagyobb hosszúságú hajóknál az orrtartálytól hátrafelé lévő fő harántválaszfalak egyikét a mellső függélytől olyan távolságra kell elhelyezni, ami nem nagyobb, mint a megengedhető hosszúság.

4 Egy fő harántválaszfalban fülkét lehet kiképezni azzal a feltétellel, hogy a fülke minden része a hajó két oldala függőleges felületein belül fekszik, a héjlemezeléstől a hajó 2. szabály szerint meghatározott szélességének egy ötödével egyenlő távolságra, és a középvonalra derékszögben mérve a legmélyebb térbeosztási merülésvonal szintjén helyezkedik el. A fülke minden részét, ami e határokon kívül fekszik, úgy kell tekinteni, mint lépcsőt, az 5. bekezdésnek megfelelően.

5 Egy fő harántválaszfal lépcsőzhető azzal a feltétellel, hogy kielégíti az alábbi feltételek egyikét:

.1 a szóban forgó válaszfallal elválasztott két rekesz együttes hossza nem lépi túl vagy az elárasztható hosszúság 90%-át, vagy a megengedhető hossz kétszeresét, azzal a kivétellel, hogy a 0,9-nél nagyobb térbeosztási tényezőjű hajónál a szóban forgó két rekesz együttes hossza nem haladhatja meg a megengedhető hosszat;

.2 járulékos térbeosztás van a lépcsőnél, hogy ugyanolyan mértékű biztonság legyen fenntartva, mint a sík válaszfalnál;

.3 a rekesz, melyen át a lépcső terjed, nem haladja meg a lépcső alatt 76 mm-re felvett határvonalnak megfelelő megengedhető hosszat.

6 Ahol egy fő harántválaszfal fülkézve vagy lépcsőzve van, a térbeosztás meghatározásához egy egyenértékű sík válaszfalat kell használni.

7 Amennyiben két szomszédos harántválaszfal vagy azok egyenértékű sík válaszfala közötti távolság, vagy a válaszfalak legközelebbi lépcsőzött részén áthaladó harántsíkok közötti távolság kisebb, mint 3,0 m plusz a hajó hosszának 3%-a, vagy 11,0 m, amelyik a kevesebb, e válaszfalak csak egyikét lehet úgy tekinteni, mint ami a hajó térbeosztásának részét képezi a 6. szabály rendelkezéseinek megfelelően.

8 Ahol egy fő harántirányú vízmentes rekesz helyi térbeosztást foglal magában és az Igazgatás megelégedésére kimutatható, hogy bármilyen feltételezett oldalsérülés után, ami 3,0 m plusz a hajó hosszának 3%-ára, vagy 11,0 m-re terjed ki, amelyik a kisebb, a fő rekesz teljes térfogata nem lesz elárasztva, részarányos engedményt lehet tenni az egyébként az ilyen válaszfalra szükséges megengedhető hosszra nézve. Ilyen esetekben a sértetlen oldalon feltételezett effektív felhajtóerő térfogat nem lehet nagyobb a sérült oldalon feltételezettnél.

9 Ahol a szükséges térbeosztási tényező 0,50 vagy kisebb, bármelyik két szomszédos rekesz együttes hossza nem haladhatja meg az elárasztható hosszúságot.

8. Szabály

Személyhajók stabilitása sérült állapotban * 

(A 8–1 *  szabály 2.3.1-től 2.3.4-ig terjedő, 2.4, 5 és 6.2 bekezdéseinek függvényében vonatkozik az 1990. április 29-én vagy az után épített hajókra, a 7.2, 7.3 és 7.4 bekezdések minden személyhajóra vonatkoznak.)

1.1 Elegendő ép stabilitást kell biztosítani valamennyi üzemi állapotban úgy, hogy az képessé tegye a hajót bármelyik fő rekesz elárasztása végső stádiumának elviselésére, melynek az elárasztható hosszon belül kell lenni.

1.2 Ahol két szomszédos rekeszt olyan válaszfal választ el, amelyik a 7.5.1 szabálynak megfelelően van lépcsőzve, az ép stabilitás legyen megfelelő azon két szomszédos fő rekesz elárasztásának elviselésére.

1.3 Ahol a szükséges térbeosztási tényező 0,50 vagy kisebb, de 0,33-nál nagyobb, az ép stabilitás legyen elegendő bármelyik két szomszédos fő rekesz elárasztásának elviseléséhez.

1.4 Ahol a szükséges térbeosztási tényező 0,33 vagy kisebb, az ép stabilitás legyen elegendő bármelyik három fő rekesz elárasztásának elviseléséhez.

2.1 Az 1 bekezdés követelményeit számításokkal kell meghatározni, melyek megfelelnek a 3, 4 és 6 bekezdéseknek, és amelyek figyelembe veszik a hajó arányait és szerkesztési jellemzőit, valamint a sérült rekeszek elrendezését és konfigurációját. Az ilyen számítások elkészítésénél feltételezni kell, hogy a hajó a stabilitás tekintetében a várható lehető legrosszabb üzemi állapotban van.

2.2 Ahol kellő tömörségű fedélzetek, belső héjazatok vagy hosszirányú válaszfalak beépítését javasolják a víz áramlásának jelentős korlátozása végett, az Igazgatás bizonyosodjon meg, hogy a számításokban kellő figyelmet fordítsanak az ilyen korlátozásokra.

2.3 A sérülés utáni végleges állapotban, és kiegyenlítés után, ahol van, a szükséges stabilitást a következők szerint kell meghatározni:

2.3.1 A pozitív megmaradó felegyenesítő görbének legalább 15° minimális tartománya legyen az egyensúlyi szögön túl. Ezt a tartományt legalább 10°-kal kell csökkenteni, abban az esetben, ahol a 2.3.2 bekezdésben meghatározott felegyenesítő kar görbéje alatti terület, az alábbi aránnyal van növelve:

15
tartomány

ahol a tartomány fokokban van kifejezve.

2.3.2 A felegyenesítő kar alatti terület legalább 0,015 méter-radiáns legyen, az egyensúlyi szögtől a következők közül a kisebbig mérve:

.1 a szög, melynél bekövetkezik a fokozatos elárasztás;

.2 22° (az egyenes úszóhelyzettől mérve) egy rekesz elárasztása esetén, vagy 27° két vagy több szomszédos rekesz egyidejű elárasztása esetén.

2.3.3 A megmaradó felegyenesítő kart a 2.3.1 bekezdésben előírt tartományban kell megkapni, számításba véve a következő felborító nyomatékok közül a legnagyobbat:

.1 az utasok tömörülése az egyik oldal felé;

.2 az összes teljesen megterhelt daruval vízre bocsátható túlélési jármű vízre bocsátása egy oldalon;

.3 szélnyomás okozta;

az alábbi képletből számítva:

Azonban ez a felegyenesítő kar semmilyen esetben sem lehet kisebb, mint 0,10 m.

2.3.4 A felborító nyomaték számításának céljára a 2.3.3. bekezdésben a következő feltételezéseket kell tenni:

.1 Az utasok tömörülése által ébresztett nyomatékok:

.1.1 négy személy per négyzetméter;

.1.2 utasonként 75 kg tömeg;

.1.3 az utasokat a fedélzeten rendelkezésre álló területeken a hajó azon oldala felé kell elosztani, ahol a riadó gyülekező helyek helyezkednek el és olyan módon, hogy azok a legkedvezőtlenebb felborító nyomatékot adják.

.2 Az összes teljesen megterhelt, csónakdaruval vízre bocsátható túlélési jármű egy oldalon történő vízre bocsátása által ébresztett nyomatékok:

.2.1 minden mentőcsónakot és segélycsónakot, mely azon az oldalon van felszerelve, amerre a hajó a sérülés elszenvedése után megdőlt, teljesen terhelt állapotban kifordítottnak és vízre bocsátásra késznek kell tekinteni;

.2.2 azokra a mentőcsónakokra, melyek elrendezése olyan hogy teljesen terhelt állapotban a tárolási helyzetből legyenek vízre bocsátva, a vízre bocsátás alatti legnagyobb felborító nyomatékot kell venni;

.2.3 egy teljesen terhelt, csónakdaruval vízre bocsátható mentőtutajt mindegyik csónakdarura rákapcsolva azon az oldalon, amerre a hajó a sérülés után megdőlt, leeresztésre készen kifordítottnak kell feltételezni;

.2.4 azok a személyek, akik nincsenek a kifordított életmentő eszközökben, ne keltsenek járulékosan sem felborító, sem felegyenesítő nyomatékot;

.2.5 a hajónak a dőléssel ellentétes oldalán lévő életmentő eszközöket tárolt helyzetben lévőnek kell feltételezni.

.3 Szélnyomás által ébresztett nyomatékok:

.3.1 120 N/m2 szélnyomást kell alkalmazni;

.3.2 az érintett területet a hajó ép állapotának megfelelő vízvonala feletti kiterített laterálfelülete legyen;

.3.3 a nyomaték karja az ép állapotnak megfelelő közepes merülés felénél lévő ponttól a laterálfelület súlypontjáig terjedő függőleges távolság legyen.

2.4 Az elárasztás közbenső stádiumaiban a legnagyobb felegyenesítő kar legalább 0,05 m legyen és a pozitív felegyenesítő karok tartománya legalább 7° legyen. Minden esetben a hajótestben csak egy sérülést és csak egy szabad felületet kell feltételezni.

3 A sérült stabilitási számítások készítésének céljára a térfogat és felület eláraszthatóságok általában a következők legyenek:

Terek Eláraszthatóság
Rakomány, szén vagy készletek számára előirányzott 60
Lakóterek által elfoglalt 95
Gépek által elfoglalt 85
Folyadékok számára előirányzott 0 vagy 95 * 

Nagyobb felület eláraszthatóságokat kell feltételezni olyan terek tekintetében, melyek, a sérülési vízvonal metszőék közelében, nem foglalnak magukban jelentős mennyiségű lakóteret vagy gépeket, és olyan tereknél, melyeket általában nem foglal el jelentős mennyiségű rakomány vagy készlet.

4 A sérülés feltételezett kiterjedése a következő legyen:

.1 hosszirányú kiterjedés: 3,0 m plusz a hajó hosszának 3%-a, vagy 11,0 méter, amelyik a kisebb. Ahol a szükséges térbeosztási tényező 0,33 vagy kisebb, és sérülés feltételezett hosszirányú kiterjedését úgy kell szükség szerint növelni, hogy az magában foglaljon bármelyik két egymás utáni fő vízmentes haránt-válaszfalat;

.2 harántirányú kiterjedés (a hajó oldalától a hajótesten belül, a középvonalra derékszögben, a legmélyebb térbeosztási vízvonal szintjén mérve): a hajó 2. szabályban meghatározott szélessége egy ötödének megfelelő távolság; és

.3 függőleges kiterjedés: az alapvonaltól felfelé korlátozás nélkül;

.4 amennyiben a 4.1, 4.2 és 4.3 bekezdésekben jelzettnél bármilyen kisebb sérülés súlyosabb állapotot eredményezne a dőlés vagy metacentrikus magasság vesztés tekintetében, úgy a számításoknál feltételezni kell az ilyen sérülést.

5 Az aszimmetrikus elárasztást hatékony elrendezésekkel a minimumon kell tartani. Ahol a nagy dőlésszögek helyesbítéséhez szükséges, az alkalmazott eszközök, ahol lehetséges, önműködők legyenek, de minden esetben, ahol keresztáramlás gátló szerelvények vannak, azok legyenek a válaszfalfedélzet feletti helyről működtethetők. Ezek a szerelvények a vezérléseikkel együtt legyenek az Igazgatás számára elfogadhatók. Az elárasztás után de a kiegyenlítés előtt a legnagyobb dőlésszög ne haladja meg a 15°-ot. Ahol keresztáramlási szerelvények szükségesek, a kiegyenlítési idő ne haladja meg a 15 percet. A hajó parancsnoka számára megfelelő információt kell szolgáltatni a keresztáramlási szerelvények használatára vonatkozóan.  * 

6 A hajó végleges állapotai sérülés után, és aszimmetrikus elárasztás esetén, miután megtörténtek a kiegyenlítő intézkedések, a következők legyenek:

.1 szimmetrikus elárasztás esetén legalább 50 mm pozitív maradék metacentrikus magasság legyen, az állandó vízkiszorításos módszerrel számítva;

.2 aszimmetrikus elárasztás esetén a dőlési szög egy rekesz elárasztásánál ne haladja meg a 7°-ot. Két vagy több szomszédos rekesz egyidejű elárasztása esetén az Igazgatás 12°-os dőlést engedhet meg;

.3 a határvonal az elárasztás végleges állapotában semmilyen esetben sem merülhet víz alá. Amennyiben úgy találják, hogy a határvonal víz alámerülhet az elárasztás egy közbenső stádiumában, az Igazgatás megkövetelheti olyan vizsgálatokat és elrendezéseket, melyeket szükségesnek tart a hajó biztonságához.

7.1 A hajó parancsnokát el kell látni az elegendő stabilitás üzemi körülmények közötti fenntartásához szükséges adatokkal, hogy a hajó el tudja viselni a kritikus sérüléseket. A keresztáramlást megkívánó hajók esetében a hajó parancsnokát tájékoztatni azokról a stabilitási állapotokról, melyeken a dőlésszámítások alapulnak és figyelmeztetni kell, hogy túl nagy dőlés lehet az eredménye annak, ha a hajó egy kevésbé kedvező állapotban szenved sérülést.

7.2 A 7.1 bekezdésben hivatkozott, ahhoz szolgáló adatok, hogy képessé tegyék a parancsnokot az ép stabilitás fenntartására, foglaljanak magukban információt, ami jelzi a hajó súlypontjának a gerinc feletti megengedhető legnagyobb magasságát (KG), vagy pedig a legkisebb megengedhető metacentrikus magasságot (GM) egy sorozat merülésre vagy vízkiszorításra, ami elegendő ahhoz, hogy magában foglaljon minden üzemi állapotot. Az információ mutassa meg az üzemeltetési határoknál számításba vett különböző úszáshelyzetek befolyását.

7.3 Minden hajón legyenek az orrnál és farnál világosan feljelölt merülési mércék. Olyan esetekben, ahol a merülés jelen nem ott vannak elhelyezve, ahol azok könnyen leolvashatók, vagy egy bizonyos járaton az üzemeltetési korlátok nehézzé teszik a merülés jelek leolvasását, a hajót ugyancsak el kell látni megbízható merülésjelző rendszerrel, amivel az orr- és farmerülések meghatározhatók.

7.4 A hajó rakodásának befejezésekor és indulása előtt, a parancsnok határozza meg a hajó úszáshelyzetét és stabilitását, és ugyancsak ellenőrizze és jegyezze fel, hogy a hajó megfelel a vonatkozó szabályokban előírt stabilitási kritériumoknak.  *  A hajó stabilitásának meghatározását mindenkor számítással kell elvégezni. Erre a célra az Igazgatás elfogadhatja elektronikus rakodási és stabilitási számítógép vagy egyenértékű eszközök használatát.

8.1 Az Igazgatás nem mérlegelheti a sérült stabilitási követelmények enyhítését, kivéve, ha kimutatják, hogy az e követelmények bármilyen üzemi állapotban történő kielégítéséhez szükséges ép metacentrikus magasság túl nagy az előirányzott szolgálathoz.

8.2 A sérült stabilitási követelmények enyhítése csak kivételes esetekben engedhető meg, és azzal a feltétellel, hogy az Igazgatás megbizonyosodik róla, hogy a sérülés után a hajó arányai, elrendezései és egyéb jellemzői a legkedvezőbbek a stabilitásra nézve, ami gyakorlatilag és ésszerűen elfogadható az adott körülmények között.

8–1. Szabály * 

Ro-ro személyhajók stabilitása sérült állapotban * 

Az 1997. július 1-je előtt épített ro-ro személyhajók feleljenek meg a 8. szabálynak, az MSC.12(56) határozatának módosításával, legkésőbb az alább előírt teljesítési időpont utáni első időszakos szemle időpontjáig, az A/Amax értéknek a Számítási eljárás melléklete meghatározása szerint a meglévő ro-ro személyhajók túlélési képességének felméréséhez, ha az A.265(VIII) határozaton alapuló egyszerűsített módszert használják, amit a Tengerészeti Biztonsági Bizottság dolgozott ki 1991 júniusában az ötvenkilencedik ülésén (MSC/Circ.574).  * 

A/Amax értéke Teljesítési időpont
85%-nál kisebb 1998. október 1.
85% vagy nagyobb, de 90%-nál kisebb 2000. október 1
90% vagy nagyobb, de 95%-nál kisebb 2002. október 1
95% vagy nagyobb, de 97,5%-nél kisebb 2004. október 1
97,5% vagy nagyobb 2005. október 1.

8–2. Szabály * 

400 vagy több utast szállító ro-ro személyhajókra vonatkozó különleges követelmények

A 8. és 8–1. szabályok rendelkezéseinek dacára:

1 Az 1997. július 1-jén vagy az után épült, 400 vagy több személy szállítására engedélyezett ro-ro személyhajók feleljenek meg a 8. szabály 2.3 bekezdése rendelkezéseinek, feltételezve, hogy a sérülés a hajó L hosszán belül bárhol következik be; és

2 Az 1997. július 1-jén vagy az után épült, 400 vagy több személy szállítására engedélyezett ro-ro személyhajók feleljenek meg az .1 albekezdés követelményeinek, legkésőbb a .2.1, .2.2 vagy .2.3 albekezdésekben előírt teljesítési időpont utáni első időszakos szemle időpontjáig, amelyik később következik be:

.1 A/Amax értéke Teljesítési időpont
85%-nál kisebb 1998. október 1.
85% vagy nagyobb, de 90%-nál kisebb 2000. október 1.
90% vagy nagyobb, de 95%-nál kisebb 2002. október 1.
95% vagy nagyobb, de 97,5%-nál kisebb 2004. október 1.
97,5% vagy nagyobb 2005. október 1.
.2 Engedélyezett szállítható személyek száma
1500 vagy több 2002. október 1.
1000 vagy több, de 1500-nál kevesebb 2006. október 1.
600 vagy több, de 1000-nél kevesebb 2008. október 1.
400 vagy több, de 600-nál kevesebb 2010. október 1.

8–3. Szabály

A 400 vagy több utast szállító személyhajókra vonatkozó különleges követelmények, melyek nem ro-ro személyhajók

A 8. szabály rendelkezései dacára, a nem ro-ro személyhajók, melyek 400 vagy több személy szállítására vannak engedélyezve, és 2002. július 1-jén vagy az után épültek, feleljenek meg a 2.3 és 2.4 bekezdések követelményeinek, feltételezve, hogy a sérülés a hajó L hosszán belül bárhol történt.

9. Szabály

Személyhajók ballasztolása

1 Vízballasztot általában nem lehet olajüzemanyag számára előirányzott tartályokban vinni. Olyan hajóknál, ahol nem megoldhatók, hogy elkerüljék a víz elhelyezését olajüzemanyag tartályokban, az Igazgatás megelégedésére olaj-víz szétválasztó berendezést kell beszerelni, vagy az Igazgatás számára elfogadható egyéb alternatív eszközöket kell biztosítani az olajos-víz ballaszt elhelyezéséhez, mint kihajózás parti létesítményekbe.

2 E szabály rendelkezései érintetlenül hagyják a hatályos Nemzetközi Egyezmény a hajókról történő szennyezés megelőzésére rendelkezéseit.

10. Szabály

Személyhajók orr- és fartartály és géptéri válaszfalai, tengelyalagútjai stb.

1 Egy orrtartály vagy ütközési válaszfalat kell beépíteni, ami legyen vízmentes a válaszfalfedélzetig. Ezt a válaszfalat a mellső függélytől a hajó hossza legalább 5%-ának megfelelő, és legfeljebb 3 m plusz a hajó hossza 5%-ának megfelelő távolságra előrefelé kell elhelyezni

2 Ahol a hajó bármely része a vízvonal alatt előrefelé túlnyúlik a mellső függélyen, pl. bulba-orr, az 1 bekezdésben előírt távolságokat vagy

.1 az ilyen túlnyúlás fél-hosszánál; vagy

.2 a hajó hossza 1,5%-ának megfelelő, a mellső függélytől előre eső távolságra lévő; vagy

.3 a mellső függélytől előre 3 m távolságban lévő ponttól kell mérni;

amelyik a legkisebb mért értéket adja.

3 *  Ahol hosszú mellső felépítmény van felszerelve, az orrtartály vagy az ütközési válaszfalat minden személyhajón vízmentesen kell meghosszabbítani a válaszfalfedélzet feletti következő teljes fedélzetig. A meghosszabbítást úgy kell elrendezni, hogy az kizárja annak lehetőségét, hogy az orr-ajtó sérülést okozhasson benne az orr-ajtót ért sérülés, vagy annak leválása esetén.

4 A 3. bekezdésben megkövetelt hosszabbítást nem szükséges közvetlenül az alatt lévő válaszfalra rászerelni, azzal a feltétellel, hogy a hosszabbítás minden része nem az 1. vagy 2. bekezdésben előírt mellső határtól előrefelé esik. Azonban az 1997. július 1-je előtt épült hajóknál:

.1 ahol egy lejtős rámpa részét képezi a hosszabbításnak, a hosszabbításnak az a része, amelyik több, mint 2,3 m-rel van a válaszfalfedélzet felett, nem nyúlhat 1 m-nél többel előre, mint az 1. vagy 2. bekezdésben előírt mellső határok; és

.2 ahol a meglévő rámpa nem felel meg a követelményeknek, hogy elfogadható legyen, mint az ütközési válaszfal meghosszabbítása, és a rámpa helyzete meggátolja az ilyen hosszabbításnak az 1. vagy 2. bekezdésben előírt határokon belüli elhelyezését, a hosszabbítás elhelyezhető az 1. vagy 2. bekezdésben előírt hátsó határtól egy korlátozott távolságon belül hátrafelé. A hátrafelé korlátozott távolság nem lehet több, mint ami annak biztosítására szükséges, hogy ne akadályozza a rámpát. Az ütközési válaszfal meghosszabbítása előrefelé nyíljon és feleljen meg a 3. bekezdés követelményeinek, és úgy legyen elrendezve, ami kizárja annak lehetőségét, hogy az orr-ajtó sérülést okozhasson benne az orr-ajtót ért sérülés, vagy annak leválása esetén.

5 A fenti követelményeknek nem megfelelő rámpát figyelmen kívül kell hagyni, mint az ütközési válaszfal meghosszabbítását.

6 Az 1997. július 1-je előtt épült hajóknál a 3. és 4. bekezdés követelményei legkésőbb az 1997. július 1-je utáni első időszakos szemle alkalmával fognak vonatkozni.

7 Ugyancsak be kell építeni fartartály válaszfalat, és a 2. szabály meghatározása szerinti gépteret a rakomány- és utasterektől előre- és hátrafelé elkülönítő válaszfalakat és azokat vízmentessé kell tenni a válaszfalfedélzetig. Azonban a fartartály válaszfal lehet lépcsőzött a válaszfalfedélzet alatt, azzal a feltétellel, hogy ezáltal nem csökken a hajó biztonságának mértéke, ami a térbeosztást illeti.

8 A tönkcsöveket minden esetben mérsékelt térfogatú vízmentes terekben kell elhelyezni. A tönkcső tömszelencét egy vízmentes tengelyalagútban, vagy tönkcső rekesztől elválasztott és olyan térfogatú más vízmentes térben kell elhelyezni, hogy ha a tönkcső tömszelence szivárgása által elárasztódik, a határvonal ne merüljön víz alá.

11. Szabály

Teherhajók orr-, fartartály és géptéri válaszfalai és tönkcsövei

(E szabály 8. és 9. bekezdése az 1992. február 1-jén vagy az után épült hajókra vonatkozik.)

1 E szabály céljára a szabadoldal fedélzet, hajóhossz és mellső függély jelentései megfelelnek a hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény meghatározásainak.

2 Egy ütközési válaszfalat kell beépíteni, ami a szabadoldal fedélzetig legyen vízmentes. Ezt a válaszfalat a mellső függélytől legalább a hajóhossz 5%-ának megfelelő, vagy 10 m távolságra kell elhelyezni, amelyik a kisebb, és, ahogy az Igazgatás engedélyezheti, a hajóhossz legfeljebb 8%-ánál.

3 Ahol a hajó bármelyik része a vízvonal alatt előrefelé túlnyúlik a mellső függélyen, pl. egy bulba-orr, a 2. bekezdésben előírt távolságokat

.1 az ilyen túlnyúlás fél-hosszánál; vagy

.2 a mellső függélytől előre a hajó hossza 1,5%-ának megfelelő távolságra lévő; vagy

.3 a mellső függélytől előre 3 m távolságban lévő ponttól kell mérni;

amelyik a legkisebb mért értéket adja.

4 A válaszfalban lehetnek lépcsők vagy fülkék, azzal a feltétellel, hogy azok a 2. vagy 3. bekezdésben előírt határokon belül vannak. Az ütközési válaszfalon áthatoló csöveket a szabadoldal fedélzet feletti helyről működtethető megfelelő szelepekkel kell felszerelni, és a szelepszekrényt az orrtartályon belül kell az ütközési válaszfalra rögzíteni. A szelepeket lehet az ütközési válaszfal hátsó oldalára is szerelni, azzal a feltétellel, hogy a szelepek könnyen hozzáférhetők bármilyen üzemi állapotban és a tér, melyen elhelyezkednek, nem rakománytér. Minden szelep acélból, bronzból vagy egyéb jóváhagyott alakítható anyagból legyen. Közönséges öntöttvasból vagy hasonló anyagból készült szelepek nem fogadhatók el. Ebbe a válaszfalba nem építhető be ajtó, búvónyílás, szellőzőcsatorna vagy bármilyen egyéb nyílás.

5 Ahol egy hosszú mellső felépítmény van felszerelve, az ütközési válaszfalat a szabadoldal fedélzet feletti következő fedélzetig vízmentesen meg kell hosszabbítani. A meghosszabbítást nem szükséges közvetlenül az alatta lévő válaszfal fölé szerelni, azzal a feltétellel, hogy az a 2. vagy 3. bekezdésben előírt határokon belül van, azzal a kivétellel, hogy a 6. bekezdés által megengedett felmentéssel és hogy a fedélzetnek azt a részét, ami a lépcső részét képezi, hatékonyan vízmentessé teszik.

6 Ahol orr-ajtók vannak beépítve és egy lejtős beszálló rámpa részét képezi az ütközési válaszfal meghosszabbításának a szabadoldal fedélzet felett, a rámpának az a része, amelyik több, mint 2,3 m-re van a szabadoldal fedélzet felett, az 1. vagy 2. bekezdésben előírt mellső határon túl nyúlhat. A rámpát teljes hosszában vízmentessé kell tenni.

7 Az ütközési válaszfal meghosszabbításában lévő nyílások számát a hajó szerkesztésével és rendes üzemeltetésével összeférhető minimumra kell korlátozni. Minden ilyen nyílást vízmentesen lehessen lezárni.

8 A gépteret elől és hátul a rakomány- és utasterektől elkülönítő válaszfalakat kell beépíteni és a szabadoldal fedélzetig vízmentessé kell tenni.

9 A tönkcsöveket mérsékelt térfogatú vízmentes térrel (vagy terekkel) kell körülvenni. Az Igazgatás belátása szerint egyéb intézkedéseket lehet tenni annak veszélye csökkentésére, hogy a tönkcső sérülése esetén víz hatoljon be a hajóba.

12. Szabály

Személyhajók kettősfenekei

1 Az orrtartály válaszfaltól a fartartály válaszfalig terjedő kettősfeneket kell beépíteni, ahol ez megvalósítható, és összeegyeztethető a hajó konstrukciójával és rendeltetésszerű

üzemével.

.1 Az 50 m és nagyobb, de 61 m-nél kisebb hosszúságú hajóknál kettősfeneket kell beépíteni legalább a géptértől az orrtartály válaszfalig, vagy ahhoz olyan közel, amennyire megvalósítható.

.2 A 61 m és nagyobb, de 76 m-nél kisebb hosszúságú hajóknál kettősfeneket kell beépíteni legalább a géptéren kívül és annak az orrtartály és fartartály válaszfalakig kell terjedni, vagy azokhoz olyan közel, amennyire megvalósítható.

.3 A 76 m és nagyobb hosszúságú hajóknál kettősfeneket kell beépíteni a hajó közepénél, és annak az orrtartály és fartartály válaszfalakig kell terjedni, vagy azokhoz olyan közel, amennyire megvalósítható.

2 Ahol követelmény a kettősfenék beépítése, annak magassága az Igazgatás belátása szerinti legyen, és a belső feneket olyan módon kell kivinni a hajó oldaláig, hogy védje a feneket a fenékárok ívéig. Az ilyen védelem akkor tekinthető kielégítőnek, ha a határlemez külső élének metszése a fenékárokkal nincs alacsonyabban, mint annak a vízszintes síknak bármely pontja, amelyik az alapvonalra 25°-os szögben húzott harántirányú átlós vonallal való metszéspontján halad keresztül, és a hajó bordán mért szélességének a középvonaltól mért felénél vágja el azt.

3 A kettősfenékbe a raktárak stb. víztelenítésével összefüggésben beépített kis kutak nem nyúlhatnak le a szükségesnél mélyebbre. A kút mélysége semmilyen esetben sem lehet kisebb, mint a kettősfenék mélysége a középvonalnál mínusz 460 mm, és a kút nem nyúlhat le a 2. bekezdésben hivatkozott vízszintes sík alá. Azonban megengedhető a külső fenékig lenyúló kút a tengelyalagút hátsó végénél. Az Igazgatás engedélyezhet más kutakat (pl. kenőolaj számára a főgépek alatt), amennyiben megbizonyosodik róla, hogy az elrendezések azzal egyenértékű védelmet nyújtanak, mint az e szabálynak megfelelő kettősfenék.

4 Nem szükséges kettősfeneket beépíteni a kizárólag folyadékok szállítására használt mérsékelt méretű vízmentes rekeszekbe, azzal a feltétellel, hogy ezáltal a fenék vagy oldal sérülése esetén, az Igazgatás véleménye szerint, a hajót nem éri hátrány.

5 Olyan hajók esetében, melyekre vonatkoznak az 1.5 szabály rendelkezései, és amelyeket az III/3.16 szabályban meghatározott rövid nemzetközi utak határain belül végzett rendszeres szolgálatban foglalkoztatnak, az Igazgatás engedélyezheti a kettősfenék mellőzését, ha bármelyik részében, melynek térbeosztási tényezője nem haladja meg a 0,50-et, amennyiben megbizonyosodott róla, hogy a kettősfenék beépítése abban a részben nem lenne összeegyeztethető a hajó konstrukciójával és rendeltetésszerű üzemével.

12–1. Szabály

Kettősfenekek teherhajókban, melyek nem tartályhajók

(Ez a szabály az 1992. február 1-jén vagy az után épült hajókra vonatkozik.)

1 Az ütközési válaszfaltól a fartartály válaszfali terjedő kettősfeneket kell beépíteni, amennyire az megvalósítható és összeegyeztethető a hajó konstrukciójával és rendeltetésszerű üzemével.

2 Ahol követelmény a kettősfenék beépítése, annak magassága az Igazgatás belátása szerinti legyen, és a belső feneket olyan módon kell kivinni a hajó oldaláig, hogy védje a feneket a fenékárok ívéig.

3 A kettősfenékbe a raktárak víztelenítésével összefüggésben beépített kis kutak nem nyúlhatnak le a szükségesnél mélyebbre. Azonban megengedhető a külső fenékig lenyúló kút a tengelyalagút hátsó végénél. Az Igazgatás engedélyezhet más kutakat, amennyiben megbizonyosodik róla, hogy az elrendezések azzal egyenértékű védelmet nyújtanak, mint az e szabálynak megfelelő kettősfenék.

4 Nem szükséges kettősfeneket beépíteni a kizárólag folyadékok szállítására használt mérsékelt méretű vízmentes rekeszekbe, azzal a feltétellel, hogy ezáltal a fenék vagy oldal sérülése esetén, az Igazgatás véleménye szerint, a hajót nem éri hátrány.

12–2. Szabály

Hozzáférés terekhez olaj-tartályhajók rakománykörzetében

1 Ez a szabály az 1994. október 1-jén vagy az után épült olaj-tartályhajókra vonatkozik.

2 A rakománykörzetben a hozzáférést a vízgátakhoz, ballaszttartályokhoz, rakománytartályokhoz és egyéb terekhez közvetlenül a nyitott fedélzetről kell kialakítani, és az olyan legyen, ami biztosítja azok teljes ellenőrzését. A kettősfenék terekhez a hozzáférés lehet egy rakományszivattyú helyiségen, szivattyúhelyiségen, mély vízgáton, csőalagúton vagy hasonló rekeszeken keresztül, a szellőzési szempontok figyelembevételének függvényében.

3 A vízszintes nyílásokon, nyílásfedeleken vagy búvónyílásokon át történő hozzáféréshez a méretek legyenek elegendők ahhoz, hogy egy önmentő légzőkészüléket és védőfelszerelést viselő személy akadálytalanul le- vagy felmehessen bármilyen létrán, és ugyancsak biztosítson kellő szabad keresztmetszetet egy sérült személynek a tér fenekéről történő felemeléséhez. A minimális szabad keresztmetszet legalább 600 mm x 600 mm legyen.

4 A függőleges nyílásokon vagy búvónyílásokon át történő hozzáféréshez, melyek átjárást nyújtanak a tér hosszában és szélességében, a minimális szabad keresztmetszet legalább 600 mm x 800 mm legyen a fenék héjlemezeléstől legfeljebb 600 mm magasságban, kivéve, ha rácsok vagy egyéb lábtámaszok vannak biztosítva.

5 Az 5000 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajókra az Igazgatás kisebb méreteket is engedélyezhet különleges körülmények fennforgása esetén, amennyiben az ilyen nyílásokon való áthaladás vagy egy sérült személy eltávolításának lehetőségét az Igazgatás megelégedésére bebizonyítják.

13. Szabály

Térbeosztási vízvonalak meghatározása, feljelölése és bejegyzése személyhajóknál

1 A térbeosztás szükséges mértéke fenntartásának érdekében a jóváhagyott térbeosztási merülésnek megfelelő térbeosztási merülést kell meghatározni és a hajó oldalain feljelölni. A hajóra, melyen olyan terei vannak, amiket különlegesen arra tettek alkalmassá, hogy váltakozva utasok elhelyezésére és rakomány szállítására szolgáljanak, amennyiben a tulajdonos óhajtja, egy vagy több járulékos merülésvonalat lehet meghatározni és feljelölni, hogy megfeleljen azoknak a térbeosztási merülésvonalaknak, amiket az Igazgatás a váltakozó üzemi állapotokra hagyhat jóvá.

2 A meghatározott és feljelölt térbeosztási merülésvonalakat be kell jegyezni a Személyhajó biztonsági bizonyítványba, és a C.1 jelöléssel kell megkülönböztetni a fő utasszállító állapotra, és C.2, C.3 stb. jellel az alternatív állapotokra.

3 Az e merülésvonalak mindegyikének megfelelő szabadoldalt ugyanattól a ponttól és ugyanattól a fedélzetvonaltól kell mérni, mint a hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény szerint meghatározott szabadoldalakat.

4 Az egyes jóváhagyott térbeosztási merülésvonalaknak megfelelő szabadoldalt, és az üzemi állapotokat, melyekre azokat jóváhagyták, világosan jelezni kell a Személyhajó biztonsági bizonyítványban.

5 Térbeosztási merülésvonal semmilyen esetben sem helyezhető el a legmélyebb sósvízi merülésvonal felett, amit a hajó szilárdsága, vagy a hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény szerint határoztak meg.

6 Bárhol legyen is a térbeosztási merülésvonal jelek helye, a hajót semmilyen esetben sem lehet úgy megrakni, hogy a hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény szerint meghatározott, az évszaknak és helynek megfelelő merülésvonal víz alá merüljön.

7 A hajót semmilyen esetben sem szabad úgy megrakni, hogy amikor az sós vízben van, az adott útnak és üzemi viszonyoknak megfelelő térbeosztási merülésvonal víz alá merüljön.

14. Szabály

Vízmentes válaszfalak szerkezete és első próbái stb., személyhajóknál és teherhajóknál

1 Mindegyik térbeosztási válaszfalat, akár harántirányú, akár hosszirányú, olyan módon kell megépíteni, hogy az, kellő ellenállási tartalékkal, képes legyen elviselni az olyan legnagyobb vízoszlop következtében fellépő nyomást, ami a hajó sérülése esetén hathat rá, de legalább a határvonalig terjedő vízoszlop nyomását. Az ilyen válaszfalak szerkezete elégítse ki az Igazgatást.

2.1 A válaszfalakban a lépcsők és fülkék legyenek vízmentesek és olyan erősek, mint a válaszfal azon a helyen, ahol azok előfordulnak.

2.2 Ahol bordák vagy gerendák mennek át egy vízmentes fedélzeten vagy válaszfalon, az ilyen fedélzetet vagy válaszfalat fa vagy cement használata nélkül kell szerkezetileg vízmentessé tenni.

3 Nem kötelező a fő rekeszek vízzel történő feltöltéssel végzett próbája. Amennyiben nem végeznek vízfeltöltéses próbát, úgy tömlős vízsugaras próbát kell elvégezni, ahol lehet. Ezt a próbát a hajó felszerelésének legelőrehaladottabb állapotában kell elvégezni. Ahol nem kivitelezhető a tömlős vízsugaras próba a gépi-, villamos berendezések, szigetelés vagy felszerelési tételek esetleges károsodása miatt, a próba helyettesíthető a hegesztett kötések gondos szemrevételezéses ellenőrzésével, ahol szükségesnek látszik, kiegészítve festék penetrációs vagy egyenértékű próbával. A vízmentes válaszfalak alapos ellenőrzését minden esetben el kell végezni.

4 Az orrtartályt, kettősfeneket (beleértve az alagútgerinceket is) és belső héjlemezelést az 1. bekezdés követelményeinek megfelelő vízoszloppal kell próbálni.

5 Folyadékok befogadására előirányzott tartályokat, amelyek a hajó térbeosztásának részét is képezik, a legmélyebb terhelési vízvonalig, vagy a tartályoknál a gerinc tetejétől a határvonalig érő vízoszloppal kell próbálni, amelyik a nagyobb; azzal a feltétellel, hogy a próba vízoszlop magassága semmilyen esetben sem lehet kisebb, mint 0,9 m a tartály teteje felett.

6 A 4. és 5. bekezdésben hivatkozott próbák annak biztosítása célját szolgálják, hogy a térbeosztási elrendezések vízmentesek, és nem tekintendők úgy, mint bármely rekesznek olaj-üzemanyag vagy egyéb különleges célra való alkalmassági próbája, amihez egy magasabb jellegű próbára lehet szükség, a magasságtól függően, ameddig a folyadék felér a tartályban vagy annak csatlakozásaiban.

15. Szabály

Nyílások vízmentes válaszfalakban személyhajókon

(Ez a szabály az 1992. február 1-jén vagy az után épült hajókra vonatkozik)

1 A vízmentes válaszfalakban a nyílások számát a hajó konstrukciójával és rendeltetésszerű üzemével összeegyeztethető minimumra kell csökkenteni; kielégítő eszközöket kell biztosítani az ilyen nyílások lezárásához.

2.1 Ahol csövek, víznyelők, villamos kábelek stb., vezetnek át vízmentes térbeosztási válaszfalakon, intézkedéseket kell tenni a válaszfalak vízmentes integritásának biztosítására.

2.2 Nem engedhetők meg vízmentes térbeosztási válaszfalakban olyan szelepek, melyek nem képezik egy csőrendszer részét.

2.3 Nem használható ólom vagy egyéb hőre érzékeny anyag olyan rendszerekben, melyek vízmentes térbeosztási válaszfalakon vezetnek keresztül, ahol az ilyen rendszerek leromlása rontaná a válaszfalak vízmentes integritását.

3.1 Nem engedhetők meg ajtók, búvónyílások vagy hozzáférési nyílások:

.1 az ütközési válaszfalban a határvonal alatt;

.2 az egy rakományteret egy szomszédos rakománytértől vagy egy állandó vagy tartalék szénraktártól elválasztó vízmentes harántválaszfalakban, kivéve a 10.1 bekezdés és a 16. szabály rendelkezéseit.

3.2 A 3.3 bekezdésben rendeltek kivételével, az ütközési válaszfal áttörhető a határvonal alatt legfeljebb egy csővel, ami az orrtartályban lévő folyadék kezelésére szolgál, azzal a feltétellel, hogy a cső egy csavaros zárású szeleppel van ellátva, amit a válaszfalfedélzet feletti helyről lehet működtetni, és a szelepszekrény az orrtartályon belül az ütközési válaszfalhoz van rögzítve. Mindazonáltal az Igazgatás engedélyezheti, hogy ez a szelep az ütközési válaszfal hátsó oldalára legyen szerelve, azzal a feltétellel, hogy a szelep minden üzemi állapotban könnyen hozzáférhető és a tér, melyben elhelyezték, nem rakománytér.

3.3 Amennyiben az orrtartály meg van osztva, hogy különböző folyadékot fogadjon be, az Igazgatás engedélyezheti az ütközési válaszfal áttörését két csővel a határvonal alatt, melyek mindegyike a 3.2 bekezdés követelményei szerint van felszerelve, azzal a feltétellel, hogy az Igazgatás megbizonyosodott arról, hogy nincs más gyakorlati megoldás az ilyen második cső beépítésére, és hogy, tekintettel az orrtartályban létrejött járulékos térbeosztásra, a hajó biztonsága megmarad.

4.1 A válaszfalakba az állandó és tartalék szénraktárok között beépített vízmentes ajtók legyenek mindenkor hozzáférhetőek, a 9.4 bekezdésben a fedélközi szénraktár ajtókra vonatkozó rendelkezések kivételével.

4.2 Kielégítő intézkedéseket kell tenni védőfalakkal vagy másként annak megelőzésére, hogy a szén akadályozza a vízmentes szénraktár ajtók zárását.

5 A 11. bekezdés függvényében, legfeljebb egy ajtót, eltekintve a szénraktárakba és tengelyalagutakba vezető ajtóktól, lehet minden egyes fő harántválaszfalba beépíteni a fő- és segédüzemi hajtógépeket magukba foglaló tereken belül, beleértve a propulzió igényeit kiszolgáló kazánokat és állandó szénraktárakat. Ahol két vagy több alagút van beépítve, az alagutakat egy közlekedő átjáróval kell összekötni. Csak egy ajtó legyen a géptér és az alagút terek között, ahol két tengely van beépítve, és csak két ajtó, ahol kettőnél több tengely van. Minden ilyen ajtó tolóajtó típusú legyen, és úgy legyen elhelyezve, hogy küszöbe a lehető legmagasabban legyen. Az ilyen ajtókat a válaszfal fedélzet feletti helyről működtető kézi szerkezetet a gépeket befogadó tereken kívül kell elhelyezni.

6.1 A vízmentes ajtók, a 10.1 bekezdésben vagy a 16. szabályban rendeltek kivételével, a 7. bekezdés követelményeinek megfelelő gépi hajtású tolóajtók legyenek, melyeket egyidejűleg lehet zárni a navigációs hídon lévő központi vezérlőpultról, legfeljebb 60 mp alatt, amikor a hajó egyenesen álló helyzetben van.

6.2 Minden gépi hajtású vízmentes tolóajtó gépi vagy kézi működtető eszközei legyenek képesek bezárni az ajtót, amikor a hajó bármelyik oldal felé 15°-ra van megdőlve. Ugyancsak figyelembe kell venni azokat az erőket, melyek az ajtó bármelyik oldalára hathatnak, mint ami elfordulhat, amikor víz áramlik át a nyíláson, az ajtó középvonalában a küszöb felett 1 m statikus vízoszloppal egyenértékű.

6.3 A vízmentes ajtók vezérléseit, beleértve a hidraulikus csővezetéket és villamos kábeleket is, a lehető legközelebb kell tartani ahhoz a válaszfalhoz, amelyikbe az ajtók vannak beépítve, hogy mérsékeljék annak valószínűségét, hogy érintve legyenek bármilyen sérülésben, amit a hajó elszenvedhet. A vízmentes ajtók és vezérléseik elhelyezése olyan legyen, hogy ha a hajó sérülést szenved a hajó 2. szabályban meghatározott szélességének egy ötödén belül, az ilyen távolságot a középvonalra merőlegesen a legmélyebb térbeosztási vízvonal szintjén mérve, az a hajó sérült részén kívül lévő vízmentes ajtók működését ne befolyásolja hátrányosan.

6.4 Minden gépi hajtású vízmentes tolóajtót fel kell szerelni olyan jelzőeszközökkel, melyek valamennyi távműködtető helyen mutatják, hogy az ajtók nyitva vagy zárva vannak. Távműködtető helyeket csak a navigációs hídon a 7.1.5 bekezdés követelményei szerint és azokon a helyeken kell létesíteni, ahol a 7.1.4 bekezdés szerint követelmény a kézi működtetés a válaszfalfedélzet feletti helyről.

6.5 Az 1992. február 1-je előtt épített hajókon azokat az ajtókat, melyek nem felelnek meg a 6.1-től 6.4-ig terjedő bekezdéseknek, az út megkezdése előtt be kell zárni és az út alatt zárva kell tartani, az ilyen ajtók kikötőben történő nyitásának, és azok zárásnak idejét, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, be kell jegyezni a hajónaplóba.

7.1 Minden vízmentes tolóajtó:

.1 legyen függőleges vagy vízszintes mozgású;

.2 a 11. bekezdés függvényében, általában 1.2 m szélességű legnagyobb szabad keresztmetszetre legyen korlátozva. Az Igazgatás engedélyezhet nagyobb ajtókat, de csak a hajó hatékony üzemeltetéséhez szükségesnek tartott mértékig, azzal a feltétellel, hogy figyelembe vesznek egyéb biztonsági intézkedéseket is, beleértve a következőket:

.2.1 különös figyelmet fordítanak az ajtó és zárószerkezeteinek szilárdságára a szivárgások megakadályozása érdekében;

.2.2 az ajtó a sérülési zónán kívül helyezkedjen el;

.2.3 az ajtót zárva kell tartani, amikor a hajó a tengeren van, kivéve korlátozott időtartamokat, amikor feltétlenül szükséges, az Igazgatás meghatározása szerint;

.3 legyen felszerelve a szükséges eszközökkel az ajtó villamos energia, hidraulikus energia vagy az Igazgatás számára elfogadható bármilyen más energia felhasználásával történő nyitásához és zárásához;

.4 legyen ellátva egyedi kézi működtetésű szerkezettel. Legyen lehetséges az ajtó nyitása és zárása kézzel magánál az ajtónál bármelyik oldalról, és ezenfelül, a zárása a válaszfalfedélzet feletti hozzáférhető helyről egy forgatókaros mozgással vagy valamilyen más mozgatással, ami az Igazgatás számára elfogadható ugyanolyan mértékű biztonságot nyújt. A forgás vagy egyéb mozgás irányát világosan jelezni kell minden működtetési helyen. Az ajtó teljes zárásához szükséges idő, kézi szerkezettel való működtetés esetén, nem lehet 90 mp-nél több, amikor a hajó egyenes álló helyzetben van;

.5 legyen ellátva vezérlő eszközökkel az ajtó gépi nyitásához és zárásához zaj ajtó mindkét oldaláról, és az ajtó gépi zárásához a navigációs hídon lévő központi vezérlőpultról is;

.6 legyen ellátva a területen lévő minden más riasztástól eltérő hangjelzéssel, ami megszólal minden esetben, amikor az ajtót távműködtetéssel gépi hajtással zárják, és ami legalább 5, de legfeljebb 10 mp-cel előbb szólal meg, mint ahogy elkezdődik az ajtó mozgása, és tovább szól addig, amíg az ajtó teljesen bezáródik. Kézi távműködtetés esetén elég csak akkor megszólaltatni a riasztó hangot, amikor mozog az ajtó. Továbbá, utasterekben és magas környezeti zajú területeken az Igazgatás megkövetelheti, hogy a riasztó hangjelzést egy szakaszos vizuális jelzés egészítse ki az ajtónál; és

.7 megközelítően egyforma zárási sebessége legyen gépi hajtás alatt. A zárási idő, attól az időtől, amikor mozogni kezd az ajtó, addig az időig, amikor eléri a teljesen zárt helyzetet, semmilyen esetben se legyen 20 mp-nél kevesebb vagy 40 mp-nél több, amikor a hajó egyenes álló helyzetben van.

7.2 A gépi hajtású vízmentes tolóajtókhoz szükséges villamos energiát a vagy közvetlenül a vészüzemi kapcsolótábláról, vagy a válaszfalfedélzet felett elhelyezett külön elosztótábláról kell táplálni. A hozzá tartozó vezérlő, jelző és riasztó áramköröket a vészüzemi kapcsolótábláról, vagy a válaszfalfedélzet felett elhelyezett külön elosztótábláról kell táplálni, és lehessen automatikusan táplálni a 42.3.1.3 szabályban megkövetelt vészüzemi átmeneti villamos energiaforrásról a fő- vagy vészüzemi villamos energiaforrás meghibásodása esetén.

7.3 A gépi hajtású vízmentes tolóajtók rendelkezzenek vagy:

.1 egy központi hidraulikus rendszerrel és két független energiaforrással, melyek mindegyike egy motorból és szivattyúból áll, ami képes egyidejűleg zárni az összes ajtót. Ezen kívül, legyenek a teljes hidraulikus berendezéshez elégséges kapacitású hidraulikus akkumulátorok az ajtók legalább háromszori működtetéséhez, vagyis zárva-nyitva-zárva, ellentétes irányú 15°-os dőlésnél. Ez a működési ciklus legyen elvégezhető, amikor az akkumulátor a szivattyú bekapcsolási nyomásán van. A használt folyadékot azon hőmérsékletek figyelembevételével kell kiválasztani, amik a berendezés üzemi élete során előfordulhatnak. Úgy kell megszerkeszteni a gépi hajtás rendszerét, hogy minimális legyen annak lehetősége, hogy a hidraulikus rendszerben bekövetkező egyetlen meghibásodás egynél több ajtó működését befolyásolja hátrányosan. A hidraulikus rendszert el kell látni egy riasztással a gépi hajtó rendszert kiszolgáló hidraulikafolyadék tartályok alacsony-szintjéhez, és egy alacsony gáznyomás riasztással vagy más hatékony eszközzel a hidraulikus akkumulátorokban tárolt energia vesztésének folyamatos figyeléséhez. Ezek a riasztások hang- és vizuális riasztások legyenek, és a navigációs hídon a központi vezérlőpulton legyenek elhelyezve; vagy

.2 egy független hidraulikus rendszerrel mindegyik ajtóhoz, ahol mindegyik erőforrás egy motorból és szivattyúból áll, ami képes az ajtót nyitni és zárni. Ezen kívül, legyen egy elégséges kapacitású hidraulikus akkumulátor az ajtó legalább háromszori működtetéséhez, vagyis zárva-nyitva-zárva, ellentétes irányú 15°-os dőlésnél. Ez a működési ciklus legyen elvégezhető, amikor az akkumulátor a szivattyú bekapcsolási nyomásán van. A használt folyadékot azon hőmérsékletek figyelembevételével kell kiválasztani, amik a berendezés üzemi élete során előfordulhatnak. Egy alacsony gáznyomás riasztást vagy más hatékony eszközt kell beépíteni a navigációs hídon a központi vezérlőpultba a hidraulikus akkumulátorban tárolt energia vesztésének folyamatos figyeléséhez. Ugyancsak mindegyik helyi kezelőállásnál biztosítani kell a tárolt energia vesztésének kijelzését; vagy

.3 egy független villamos rendszerrel és motorral mindegyik ajtóhoz, ahol mindegyik energiaforrás az ajtó nyitására és zárására képes motorból áll. Az energiaforrást automatikusan lehessen táplálni az átmeneti villamos energiaforrásról, a 42.4.2 szabály követelményeinek megfelelően, a fő- vagy vészüzemi villamos energiaforrás bármelyikének kimaradása esetén, és elegendő kapacitással az ajtó legalább háromszori működtetéséhez, vagyis zárva-nyitva-zárva, ellentétes irányú 15°-os dőlésnél.

A 7.3.1, 7.3.2 és 7.3.3 bekezdésekben előírt rendszereket a következők szerint kell előkészíteni:

A gépi hajtású vízmentes tolóajtókhoz szolgáló energia rendszerek legyenek elkülönítve minden egyéb energia rendszertől. A villamos vagy hidraulikus gépi hajtású rendszerekben bekövetkező, a hidraulikus működtetőt kizáró egyedi meghibásodás ne akadályozza meg bármelyik ajtó kézi működtetését.

7.4 A válaszfal mindegyik oldalán a padló felett legalább 1,6 m magasságban működtető karokat kell felszerelni és azokat úgy kell elrendezni, hogy az ajtónyíláson áthaladó személyek mindkét kart nyitott helyzetben tudják tartani anélkül, hogy képesek lennének véletlenül működésbe hozni a gépi záró szerkezetet. A karok mozgásának iránya az ajtó nyitásakor és zárásakor feleljen meg az ajtó mozgási irányának és azt világosan fel kell tüntetni.

7.5 Amennyire megoldható, a villamos berendezést és a vízmentes ajtókhoz szolgáló szerkezeti részeket a válaszfalfedélzet felett és a veszélyes területeken vagy helyiségeken kívül kell elhelyezni.

7.6 A szükségszerűen a válaszfalfedélzet alatt elhelyezett villamos szerkezeti részek házait hatásos védelemmel kell ellátni a víz behatolása ellen.  * 

7.7 A villamos energia, vezérlő, jelző és riasztó áramköröket úgy kell védeni meghibásodás ellen, hogy az egyik ajtó áramkörben bekövetkező meghibásodás ne okozzon meghibásodást semmilyen más ajtó áramkörben. Rövidzárak vagy egyéb hibák egy ajtó riasztó vagy jelző áramköreiben ne eredményezze azon ajtó működtető energiájának elvesztését. Az elrendezések olyanok legyenek, hogy a válaszfalfedélzet alatt elhelyezett villamos berendezésekbe beszivárgó víz ne okozza az ajtó kinyitását.

7.8 Egy villamos meghibásodás egy gépi hajtású vízmentes tolóajtó működtető vagy vezérlőrendszerében ne eredményezze egy zárt ajtó kinyitását. Folyamatosan figyelni kell a táp rendelkezésre állását a villamos áramkörben egy pontnál a 7.3 bekezdésben megkövetelt motorok mindegyikénél az azokhoz lehető legközelebb eső pontban. Az ilyen tápok bármelyikének kimaradása egy hang- és vizuális riasztást váltson ki a központi vezérlőpulton a navigációs hídon.

8.1 A navigációs hídon a központi vezérlőpultban legyen egy „fő üzemmód” kapcsoló két vezérlési móddal: egy „helyi vezérlés” mód, ami lehetővé teszi bármelyik ajtó helyi nyitását és használat utáni zárását bármilyen automatikus zárás nélkül, és egy „ajtók zárva” mód, ami automatikusan bezár minden nyitott ajtót. Az „ajtók zárva” mód automatikusan bezár minden ajtót, ami nyitva van. Az „ajtók zárva” mód tegye lehetővé az ajtók helyi nyitását és automatikusan zárja vissza az ajtókat a helyi vezérlő szerkezet feloldása után. A „fő mód” kapcsoló rendes körülmények között a „helyi vezérlés” módban legyen. Az „ajtók zárva” módot csak vészhelyzetben vagy próbák céljára szabad használni. Külön figyelmet kell fordítani a „fő mód” kapcsoló megbízhatóságára.

8.2 A navigációs hídon lévő központi vezérlőpultot el kell látni az egyes ajtók helyét feltüntető diagrammal, vizuális kijelzőkkel annak mutatására, hogy az egyes ajtók nyitva vagy zárva vannak-e. Egy vörös lámpa jelezze a teljesen nyitott ajtót és egy zöld lámpa jelezze a teljesen zárt ajtót. Amikor az ajtót távműködtetéssel zárnak, a vörös lámpa villogással jelezze a közbenső helyzetet. A jelző áramkör legyen független az egyes ajtók vezérlő áramkörétől.

8.3 Ne lehessen semmilyen ajtót sem távműködtetéssel nyitni a központi vezérlőpultról.

9.1 Hajózás közben minden vízmentes ajtót zárva kell tartani, azzal a kivétellel, hogy azok kinyithatók a 9.2, 9.3 és 9.4 bekezdésekben előírtak szerint. A 11. bekezdés szerint megengedett 1,2 m-nél szélesebb vízmentes ajtókat csak az abban a bekezdésben részletezett körülmények esetén lehet kinyitni. Minden ajtó, amit e bekezdésnek megfelelően nyitnak ki, legyen készen az azonnali zárásra.

9.2 Hajózás közben kinyithat egy vízmentes ajtó, hogy lehetővé tegye az utasok vagy személyzet áthaladását, vagy ha az ajtó közvetlen közelében végzett munka szükségessé teszi annak kinyitását. Azonnal be kell zárni az ajtót, amikor az áthaladás befejeződött, vagy amikor a nyitást szükségessé tevő feladattal végeztek.

9.3 Bizonyos vízmentes ajtók nyitva hagyása hajózás alatt csak akkor engedhető meg, ha az elengedhetetlenül indokolt; vagyis a nyitva tartást lényegében a hajó gépeinek biztonságos és hatékony üzemeltetése dönti el, vagy hogy lehetővé tegye az utasok rendes körülmények között korlátozás nélküli hozzáférését az egész utas területen. Az ilyen döntést az Igazgatás csak a ha műveleteire és túlélőképességére való hatásának gondos mérlegelése után hozza meg. Az így nyitva hagyásra megengedett vízmentes ajtókat világosan jelezni kell a hajó stabilitási információjában és azok mindenkor legyenek készek az azonnali bezárásra.

9.4 A fedélközben a válaszfalfedélzet alatt a szénraktárakban beépített vízmentes tolóajtók néha nyitva lehetnek a tengeren a szén elrendezésének céljára. Az ilyen ajtók nyitását és zárását olyan naplóba kell bejegyezni, amit az Igazgatás előírhat.

10.1 Amennyiben az Igazgatás megbizonyosodott arról, hogy az ilyen ajtók elengedhetetlenül fontosak, kielégítő konstrukciójú vízmentes ajtókat lehet beépíteni a fedélközi terekben a rakományt felosztó vízmentes válaszfalakba. Az ilyen ajtók lehetnek csuklópántos, gördülő vagy tolóajtók, de távvezérlésük nem engedhető meg. Ezek a legfelső szinten és a héjlemezeléstől a gyakorlatilag lehetséges legtávolabb kell beépíteni, de külső függőleges éleik semmilyen esetben sem helyezkedhetnek el olyan távolságra a héjlemezeléstől, ami kisebb, mint a hajó 2. szabály szerint meghatározott szélességének egy ötöde, az ilyen távolságot a középvonalra merőlegesen a legmélyebb térbeosztási vízvonal szintjén kell mérni.

10.2 Az ilyen ajtókat az út megkezdése előtt be kell zárni és hajózás közben zárva kell tartani; az ilyen ajtók kikötőben történő kinyitásának idejét és bezárásukat mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, be kell jegyezni a hajónaplóba. Amennyiben az ajtók bármelyikének nyitva kell lenni az út alatt, úgy azokat olyan készülékkel kell felszerelni, ami meggátolja az illetéktelen kinyitást. Amikor ilyen ajtók beépítését javasolják, az Igazgatás külön mérlegeli azok számát és elrendezéseit.

11 Válaszfalakban nem engedhetők meg hordozható lemezek, kivéve a gépterekben. Az ilyen lemezek mindig legyenek a helyükön, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, és hajózás közben nem távolíthatók el, kivéve sürgős szükségesség esetét, a hajóparancsnok belátása szerint. Az ilyen hordozható lemezek eltávolításának és visszahelyezésének idejét be kell jegyezni a hajónaplóba, és visszahelyezésüknél meg kell a szükséges óvintézkedéseket, ami biztosítja, hogy az illesztések vízmentesek legyenek. Az Igazgatás engedélyezheti mindegyik fő harántválaszfalban a 7.1.2 bekezdésben előírtnál nagyobb legfeljebb egy gépi hajtású vízmentes tolóajtó ilyen hordozható lemezzel történő helyettesítését, azzal a feltétellel, hogy ezeket az ajtókat bezárják, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, és zárva maradnak a hajózás alatt, kivéve sürgős szükség esetét, a hajóparancsnok belátása szerint. Ezek az ajtók nem kell, hogy kielégítsék a 7.1.4 bekezdés követelményeit a kézi működtetésű szerkezettel 90 mp alatt történő teljes bezárás tekintetében. Az ilyen ajtók nyitásának és zárásának idejét, akár tengeren akár kikötőben van a hajó, be kell jegyezni a hajónaplóba.

12.1 Ahol a személyzeti lakótérből a kazántérbe, csővezetékekhez való hozzáféréshez, vagy bármilyen más célra aknajáratok vagy alagutak vezetnek keresztül fő vízmentes harántválaszfalakon, azok legyenek vízmentesek és feleljenek meg a 19. szabály követelményeinek. Minden ilyen alagút vagy aknajárat legalább egyik végéhez, ha azt tengeren átjárónak használják, a hozzáférés egy vízmentesen olyan magasságig felnyúló aknán keresztül legyen, ami elég ahhoz, hogy a határvonal felett tegye lehetővé a hozzáférést. Az aknajárat vagy alagút másik végéhez a hozzáférés lehet a hajóban elfoglalt helyének megfelelő típusú vízmentes ajtón keresztül. Az ilyen aknajáratok vagy alagutak nem nyúlhatnak keresztül az ütközési válaszfal mögötti első térbeosztási válaszfalon.

12.2 Ahol fő vízmentes válaszfalakat áttörő alagutak beépítését javasolják, azok az Igazgatás külön elbírálásának tárgyát képezik.

12.3 Ahol hűtött rakománnyal és szellőzéssel, vagy kényszerhuzatú aknákkal összeköttetésben lévő aknajáratokat egynél több vízmentes válaszfalon viszik keresztül, az ilyen nyílásoknál a zárás eszközeit gépi hajtással kell működtetni és azokat a válaszfalfedélzet felett elhelyezett központi vezérlőállásból lehessen zárni.

16. Szabály

Áruszállító járműveket és kísérő személyzetet szállító személyhajók

1 E szabály személyhajóra vonatkozik, tekintet nélkül az áruszállító járművek és kísérő személyzet szállítására történt szerkesztésük, építésük vagy átalakításuk időpontjára, ahol a fedélzeten tartózkodó személyek, az I/2(e)(i) és (ii) szabályban meghatározottak kivételével, összes száma 12-nél több.

2 Amennyiben egy ilyen hajónál az összes utasok száma, beleértve a járművek kísérő személyzetét, nem nagyobb, mint N = 12 + A/25, ahol A a járművek tárolására rendelkezésre álló összes fedélzet terület (négyzetméterben), és ahol a tárolási helyen és az ilyen terek bejáratánál a szabad magasság legalább 4 m, a 15.10 szabály vízmentes ajtókra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók, azzal a kivétellel, hogy az ajtók bármilyen szinten beépíthetők a rakománytereket felosztó vízmentes válaszfalakba. Ezen kívül a navigációs hídon kijelzés szükséges, hogy automatikusan mutassák, amikor az egyes ajtók zárva vannak és az összes ajtórögzítés biztosítva van.

3 Amikor e fejezet rendelkezéseit egy ilyen hajóra alkalmazzák, az N értékét úgy kell felvenni, mint a legnagyobb utaslétszám, amire a hajót e szabálynak megfelelően engedélyezni lehet.

4 A 8. szabálynak a legrosszabb üzemi viszonyokra történő alkalmazásánál, az áruszállító járművek és konténerek tárolására előirányzott rakományterek eláraszthatóságát számítással kell meghatározni, aminél az áruszállító járműveket nem-vízmentesnek kell feltételezni, és eláraszthatóságukat 65-re kell felvenni. Speciális járatokon foglalkoztatott hajóknál az áruszállító járművek és konténerek eláraszthatóságának tényleges értékeit lehet alkalmazni. Az olyan rakományterek eláraszthatóságát, melyekben áruszállító járműveket és konténereket szállítanak, semmilyen esetben sem lehet 60–+nál kisebbre felvenni.

17. Szabály

Nyílások személyhajók héjlemezelésében a határvonal alatt

1 A héjlemezelésben lévő nyílások számát a hajó konstrukciójával és rendeltetésszerű üzemével összeegyeztethető minimumra kell csökkenteni.

2 A héjlemezelésben a nyitás és zárás eszközeinek elrendezése és hatékonysága legyen összeférhető az előirányzott céllal és a hellyel, ahol be vannak építve, és általában elégítsék ki az Igazgatás követelményeit.

3.1 A hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény követelményeinek függvényében, nem lehet oldalablakot beépíteni olyan helyre, ahol annak küszöbe a válaszfalfedélzettel oldalt húzott párhuzamos vonal alatt van és legalacsonyabban fekvő pontja a hajó szélességének 2,5%-ával vagy 500 mm-re van a legmélyebb térbeosztási vízvonal felett, amelyik a nagyobb.

3.2 Minden oldalablak konstrukciója, melynek küszöbe a határvonal alatt van, a 3.1 pontban megengedett szerint, olyan legyen, ami hatékonyan meggátol minden személyt abban, hogy a hajó parancsnokának hozzájárulása nélkül kinyissa azokat.

3.3.1 Ahol a fedélközben a 3.2 bekezdésben hivatkozott oldalablakok bármelyikének küszöbe a válaszfalfedélzettel oldalt húzott párhuzamos vonal alatt van, és melynek legalacsonyabb pontja 1,4 m plusz a hajó szélességének 2,5%-ával van a víz felett, amikor a hajó bármely kikötőből elindul, abban a fedélközben az összes oldalablakot vízmentesen le kell zárni és reteszelni, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, és azokat nem szabad kinyitni, mielőtt a hajó beérkezik a következő kikötőbe. E bekezdés alkalmazásánál megfelelő engedményt lehet adni az édesvízre, ahol vonatkozik.

3.3.2 Az ilyen oldalablakok kikötőben történő kinyitásának, és azok lezárásnak idejét, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, olyan naplóba kell bejegyezni, amit az Igazgatás előírhat.

3.3.3 Minden hajóra, melyen egy vagy több oldalablak úgy van elhelyezve, hogy a 3.3.1 bekezdés rendelkezései vonatkoznának, amikor az a legmélyebb térbeosztási vízvonalán úszik, az Igazgatás megjelölheti azt a közepes határmerülést, aminél az ilyen oldalablakok küszöbeinek a válaszfalfedélzettel oldalt húzott párhuzamos vonal felett kell lenni, és amelyek legalacsonyabb pontja 1,4 m plusz a hajó szélességének 2,5%-ával van a korlátozó közepes merülésnek megfelelő vízvonal felett, és aminél ezért megengedhető, hogy anélkül induljon el a kikötőből, hogy előzőleg bezárnák és reteszelnék azokat, és hogy azokat kinyithassák a tengeren hajó parancsnokának felelősségére a következő kikötőig vezető úton. A hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezményben meghatározott trópusi övezetekben ezt a közepes határmerülést 0,3 m-re lehet növelni.

4 Hatékony csuklós belső ablakfedőket, olyan elrendezésben, hogy azokat könnyen és hatékonyan lehessen vízmentesen bezárni és rögzíteni, kell felszerelni valamennyi oldalablakra, azzal a kivétellel, hogy a hajón hosszának egy nyolcadával a mellső függélytől hátrafelé és a válaszfalfedélzettel oldalt párhuzamosan húzott vonal felett, és amelyek legalacsonyabb pontja 3,7 m plusz a hajó szélességének 2,5%-ával van a legmélyebb térbeosztási vízvonal felett, az ablakfedők levehetők lehetnek a nem fedélközi utasok lakótérben, kivéve, ha a hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény megköveteli, hogy azok tartósan legyenek felszerelve a megfelelő helyeiken. Az ilyen levehető ablakfedőket az olyan oldalablakok mellett kell tárolni, amelyekhez szolgálnak.

5 Az oldalablakok és azok ablakfedő, melyek nem hozzáférhetők a hajóút alatt, legyenek lezárva és rögzítve, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt.

6.1 Nem lehet oldalablakokat beépíteni olyan terekbe, melyek kizárólag rakomány vagy szén szállítására vannak előirányozva.

6.2 Mindazonáltal beépíthetők oldalablakok a váltakozva rakomány vagy utasok szállítására előirányzott terekbe, de azok konstrukciója olyan legyen, ami hatékonyan meggátolja, hogy bárki kinyissa azokat vagy ablakfedőiket a hajó parancsnokának hozzájárulása nélkül.

6.3 Amennyiben ilyen terekben rakományt szállítanak, az oldalablakokat és azok fedeleit vízmentesen kell lezárni és reteszelni a rakomány szállítása előtt, és az ilyen zárást és reteszelést olyan naplóba kell lejegyezni, amit az Igazgatás előírhat.

7 Nem lehet automatikus szellőztető oldalablakokat beépíteni a héjlemezelésbe a határvonal alatt az Igazgatás külön jóváhagyása nélkül.

8 Az oldalablakok, egészségügyi kiömlések és egyéb hasonló nyílások számát a héjlemezelésben a minimumra kell csökkenteni, vagy azáltal, hogy mindegyik kiömlést a lehető legtöbb egészségügyi és egyéb cső kiszolgálására teszik alkalmassá, vagy bármilyen egyéb kielégítő módon.

9.1 A héjlemezelésben lévő minden beömlést és kiömlést hatékony és hozzáférhető elrendezésekkel kell ellátni annak megakadályozására, hogy a hajó véletlenül behatolhasson a hajóba.

9.2.1 A hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény követelményeinek függvényében, és a 9.3 bekezdés kivételével, a határvonal alatti terekből a héjlemezelést áttörő minden egyes önálló kiömlést el kell ellátni vagy egy automatikus visszacsapó szeleppel, ami a válaszfalfedélzet feletti helyről működtethető pozitív elzáró szervvel van ellátva, vagy pozitív elzáró szerv nélküli két automatikus visszacsapó szeleppel, azzal a feltétellel, hogy a belső szelep a legmélyebb térbeosztási vízvonal felett van elhelyezve és üzemi viszonyok között mindenkor hozzáférhető ellenőrzésre. Ahol pozitív zárású szelep van felszerelve, a válaszfalfedélzet feletti működtetési hely legyen mindenkor könnyen hozzáférhető és eszközöket kell biztosítani annak jelzésére, hogy a szelep nyitva vagy zárva van-e.

9.2.2 A hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény követelményeit kell alkalmazni a határvonal feletti terekből a héjlemezelésen átvezetett kiömlésekre.

9.3 A hajó üzemével kapcsolatos géptéri fő- és segéd tengervíz beömlő szelepeket és kiömléseket könnyen hozzáférhető szelepekkel kell felszerelni a csövek és héjlemezelés között, vagy a csövek és a héjlemezeléshez erősített épített szekrények között. A szelepek vezérelhetők helyben, és jelzőkkel kell ellátni, amik mutatják, hogy azok nyitva vagy zárva vannak.

9.4 Az e szabály által megkövetelt minden szerelvény és szelep acélból, bronzból vagy egyéb jóváhagyott alakítható anyagból legyen. Közönséges öntöttvas vagy hasonló anyagú szelepek nem elfogadhatók. Minden cső, amire ez a szabály utal, acélból, vagy az Igazgatás megelégedésére más egyenértékű anyagból legyen.

10.1 A határvonal alatt beépített beszálló-, rakodó- és szenelő kapuk kellő szilárdságúak legyenek. Ezeket be kell zárni, és vízmentesen reteszelni, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, és hajózás közben zárva kell tartani.

10.2 Ilyen nyílásokat semmilyen esetben sem lehet úgy beépíteni, hogy legalsó pontjuk a legmélyebb térbeosztási vízvonal alatt legyen.

11.1 Minden hamucsúszda, szemétcsúszda stb. belső nyílását hatásos fedéllel kell felszerelni.

11.2 Amennyiben a belső nyílás a határvonal alatt helyezkedik el, a fedél legyen vízmentes, és ezenfelül egy automatikus visszacsapó szelepet kell beépíteni a csúszdába könnyen hozzáférhető helyen a legmélyebb térbeosztási vízvonal felett. Amikor a csúszda nincs használatban, mind a fedelet, mind a szelepet zárva és reteszelve kell tartani.

17–1 Szabály

Nyílások a héjlemezelésben személyhajók válaszfalfedélzete alatt és teherhajó szabadoldal fedélzete alatt

A 17. szabály rendelkezéseitől függetlenül, az 1998. július 1-jén vagy az után épített hajók feleljenek meg a 17. szabály követelményeinek, ahol a „határvonal”-ra való hivatkozás alatt úgy kell tekinteni, mint személyhajók válaszfalfedélzetére és teherhajó szabadoldal fedélzetére való hivatkozást.

18. Szabály

Vízmentes ajtók, oldalablakok stb. konstrukciója és első próbái személyhajóknál és teherhajóknál

1 Személyhajóknál

.1 az e szabályokban hivatkozott összes vízmentes ajtó, oldalablak, bejáró, rakomány- és szenelő nyílás, szelepek, csövek, hamucsúszdák és hulladékcsúszdák konstrukciója, anyagai és kivitele feleljen meg az Igazgatás igényeinek;

.2 a függőleges vízmentes ajtók kereteiben alul ne legyen olyan horony, amiben piszok rakodhat le és meggátolhatja az ajtó teljes záródását.

2 Személyhajóknál és teherhajóknál minden vízmentes ajtót a válaszfalfedélzet, illetve a szabadoldal fedélzet magasságának megfelelő vízoszlopnyomással kell próbálni. A próbát a hajó üzembe helyezése előtt kell elvégezni, vagy az ajtó beszerelése előtt, vagy az után.

19. Szabály

Vízmentes fedélzetek, aknák stb. szerkezete és első próbái személyhajóknál és teherhajónál

1 A vízmentes fedélzetek, aknák, alagutak, alagútgerincek és szellőzők ugyanolyan szilárdságúak legyenek, mint a vízmentes válaszfalak a megfelelő szinteken. A vízmentessé tételükhöz használt eszközök és a bennük lévő nyílások zárásához alkalmazott elrendezések elégítsék ki az Igazgatás igényeit. A vízmentes szellőzőket és aknákat személyhajókon legalább a válaszfalfedélzetig, teherhajókon a szabadoldal fedélzetig kell felvinni.

2 Ahol a szerkezeten végigmenő szellőző akna áthatol a válaszfalfedélzeten, az akna legyen képes kibírni azt a víznyomást, ami jelen lehet az aknában, miután számításba vették a 8.5 szabálynak megfelelően az elárasztás közbenső stádiumaiban megengedhető legnagyobb dőlésszöget.

3 Ahol a válaszfalfedélzet áttörésének egésze vagy egy része a fő ro-ro fedélzeten van, az akna legyen képes kibírni a ro-ro fedélzeten megszorult víz belső mozgása (lötyögése) következtében keletkező ütési víznyomást.

4 Az 1997. július 1-je előtt épült hajókra a 2. és 3. bekezdés követelményei legkésőbb az 1997. július 1-je utáni első időszakos szemlénél fognak vonatkozni.  * 

5 Elkészülte után a vízmentes fedélzeteken tömlős vagy elárasztásos próbát kell végezni, és tömlős próbát a vízmentes aknákra, alagutakra és szellőzőkre.

20. Szabály

Személyhajók vízmentes épsége a határvonal felett

1 Az Igazgatás megkövetelheti, hogy megtegyenek minden ésszerű és kivitelezhető intézkedés a víz válaszfalfedélzet feletti behatolásának és terjedésének megakadályozására. Az ilyen intézkedések közé tartozhatnak a részleges válaszfalak vagy bordák. Amikor részleges vízmentes válaszfalakat és bordákat építenek be a válaszfalfedélzeten, azoknak legyenek vízmentes külhéj és válaszfalfedélzet csatlakozásai, hogy korlátozzák a víz áramlását a fedélzet hosszában, amikor a hajó sérült állapotban megdől. Ahol a részleges vízmentes válaszfalak nincsenek egy vonalban az alattuk levő válaszfallal, a közbenső válaszfalfedélzetet hatásosan vízmentessé kell tenni.  * 

2 A válaszfalfedélzet vagy a felette lévő fedélzet legyen viharálló. A szabad viharfedélzetben lévő minden nyílásnak legyen elegendő magasságú és szilárdságú nyíláskerete és legyen felszerelve hatásos eszközökkel a gyors viharálló lezáráshoz. Vízlevezető nyílásokat, nyitott korlátokat és víznyelőket kell szükség szerint beépíteni a viharfedélzetnek a víztől való gyors megtisztításához minden időjárási viszony esetén.

3 Az 1997. július 1-jén vagy az után épített személyhajókon a felépítménye belül végződő légzőcsövek nyitott vége legalább egy m-re legyen a vízvonal felett, amikor a hajó 15°-ra megdől, vagy az elárasztás közbenső stádiumainak számítással meghatározott legnagyobb dőlési szögére, amelyik a nagyobb. Vagy pedig, a nem olajtartályokból jövő légzőcsövek ürülhetnek a felépítmény oldalán keresztül. E bekezdés rendelkezései érintetlenül hagyják a hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény rendelkezéseit.

4 Az oldalablakok, bejáró, rakodó- és szenelő nyílások és a héjlemezelésben a határvonal felett lévő egyéb nyílások elzáró eszközeinek konstrukciója és kivitele legyen hatásos és kellő szilárdságú, figyelembe véve azokat a tereket, ahol be vannak építve és helyzetüket a legmélyebb térbeosztási vízvonalhoz képest.  * 

5 Hatékony belső ablakfedőket, olyan lerendezésben, hogy azokat könnyen és hatásosan lehessen vízmentesen lezárni és reteszelni, kell felszerelni minden oldalablakhoz a válaszfalfedélzet feletti első fedélzet alatti terekben.

20–1. Szabály

Rakomány rakodó ajtók zárása

1 Ez a szabály minden személyhajóra vonatkozik.  * 

2 A határvonal felett elhelyezkedő következő ajtókat kell bezárni és reteszelni, mielőtt a hajó elindul egy útra, és zárva és reteszelve maradni, amíg a hajó a következő kikötőben kiköt:

.1 a héjban lévő rakodó ajtók, vagy a zárt felépítmények határolói;

.2 a 2.1 bekezdésben jelzett helyeken felszerelt orr-pajzsok;

.3 rakomány rakodó ajtók az ütközési válaszfalban;

.4 viharálló rámpák, melyek alternatív zárást képeznek a 2.1-től 2.–3-ig terjedő bekezdésekben meghatározottakhoz.

Azzal a feltétellel, hogy egy ajtót nem lehet kinyitni vagy bezárni, amíg a hajó a kikötőhelyen van, az ilyen ajtót ki lehet nyitni vagy nyitva lehet hagyni, amíg a hajó megközelíti a kikötőhelyet vagy attól eltávolodik, de csak annyira, amennyire szükséges lehet ahhoz, hogy az ajtót azonnal működtetni lehessen. A belső orr-ajtót minden esetben zárva kell tartani.

3 A 2.1 és 2.4 bekezdések követelményeitől függetlenül, az Igazgatás engedélyezheti, hogy bizonyos ajtókat ki lehessen nyitni a hajóparancsnok belátása szerint, amennyiben a szükséges a hajó üzeméhez vagy az utasok be- és kiszállásához, amikor a hajó biztonságos horgonyzóhelyen van és azzal a feltétellel, hogy a hajó biztonságát nem éri hátrány.

4 A parancsnok biztosítsa, hogy a 2. bekezdésben hivatkozott ajtók zárása és nyitása felügyeletének és jelentésének hatékony rendszere valósuljon meg.

5 A parancsnok biztosítsa, hogy mielőtt a hajó bármilyen útra elindul, a II–1/25. szabályban megkövetelt naplóbejegyzés megtörténjen a 2. bekezdésben meghatározott ajtók utolsó bezárásának idejéről és bizonyos ajtók 3. bekezdés szerinti nyitásának idejéről.

20–2. Szabály

Viharálló épség a ro-ro fedélzettől (válaszfalfedélzettől) az alatta lévő terekig

1 Az 1997. július 1-jén vagy az után épített ro-ro személyhajókon:

.1 a .2 és .3 albekezdés függvényében, minden hozzáférésnek, ami a válaszfalfedélzet alatti terekbe vezet, a legmélyebb pontja legalább 2,5 m-re legyen a válaszfalfedélzet felett;

.2 ahol járműrámpák vannak beépítve, hogy hozzáférést biztosítsanak a válaszfalfedélzet alatti terekhez, azok nyílásait viharállóan lehessen bezárni a víz lefelé behatolásának megakadályozására, riasztással és kijelzéssel a navigációs hídra;

.3 az Igazgatás engedélyezheti különleges hozzáférések beépítését a válaszfalfedélzet alatti terekhez, azzal a feltétellel, hogy azok szükségesek a hajó alapvető munkájához, például gépek és készletek mozgatása, azzal a feltétellel, hogy az ilyen hozzáféréseket vízmentessé teszik, riasztással és kijelzéssel a navigációs hídra;

.4 a .2 és .3 albekezdésekben hivatkozott hozzáféréseket be kell zárni, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőhelyet bármilyen úton, és azoknak zárva kell maradni, amíg a hajó eléri a következő kikötőhelyét;

.5 a hajóparancsnok biztosítsa, hogy a .2 és .3 albekezdésben hivatkozott ajtók zárása és nyitása felügyeletének és jelentésének hatékony rendszere valósuljon meg, és

.6 a hajóparancsnok biztosítsa, mielőtt a hajó bármilyen úton elhagyja a kikötőhelyet, hogy a 25. szabály által megkövetelt naplóbejegyzés megtörténjen a .2 és .3 bekezdésben hivatkozott hozzáférések utolsó bezárásának idejéről.

2 Az 1997. július 1-je előtt épült ro-ro személyhajókon:

.1 a ro-ro fedélzettől minden hozzáférést, amit a válaszfalfedélzet alatti terekbe vezet, vízmentessé kell tenni, és a navigációs hídon eszközöket kell felszerelni, melyek jelzik, hogy a hozzáférés nyitva vagy zárva van;

.2 minden ilyen hozzáférést le kell zárni, mielőtt a hajó bármilyen úton elhagyja a kikötőhelyet, és zárva kell maradni, amíg a hajó eléri a következő kikötőhelyét;

.3 a .2 albekezdés rendelkezéseitől függetlenül, az Igazgatás engedélyezheti, hogy bizonyos hozzáféréseket kinyissanak az út alatt, de csak annyi időre, hogy lehetővé tegye az áthaladást és, amennyiben szükséges, a hajó alapvető munkáját; és

.4 az .1 albekezdés rendelkezéseit legkésőbb az 1997. július 1-je utáni első időszakos szemle időpontjában kell alkalmazni.

20–3. Szabály * 

Hozzáférés ro-ro fedélzetekhez

Minden ro-ro személyhajón, a parancsnok vagy a kijelölt tiszt biztosítsa, hogy a parancsnok vagy a kijelölt tiszt kifejezett hozzájárulása nélkül, egyetlen utasnak se engedjenek hozzáférést a zárt ro-ro fedélzethez, amikor a hajó menetben van.

20–4. Szabály * 

Válaszfalak zárásai a ro-ro fedélzeten

1 Minden haránt- vagy hosszirányú válaszfal, amit számításba vettek, mint hatásos eszközt a ro-ro fedélzeten összegyűlt víz körülzárásához, legyen a helyén és reteszelve, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, és maradjon a helyén és rögzítve, amíg a hajó eléri a következő kikötőhelyét.

2 Az 1. bekezdés követelményeitől függetlenül, az Igazgatás engedélyezheti, hogy az ilyen válaszfalakban lévő hozzáféréseket kinyissák az út alatt, de csak arra elegendő időre, hogy lehetővé tegye az áthaladást és, ha szükséges, a hajó alapvető munkáját.

21. Szabály

Fenékvíz szivattyúzó elrendezések

(E szabály 1.6 és 2.9 bekezdései az 1992. február 1-jén vagy az után épült hajókra vonatkoznak.)

1 Személyhajók és teherhajók

1.1 Egy hatékony fenékvíz szivattyúzó rendszert kell létesíteni, mely képes szivattyúzni és vízmentesíteni bármilyen vízmentes rekeszt, ami nem állandó jelleggel rakomány vagy édesvíz, ballasztvíz, olajüzemanyag vagy folyékony rakomány számára van kijelölve, és amelyekhez egyéb hatékony szivattyúzó eszközök vannak biztosítva, minden lehetséges körülmény között. Hatékony eszközöket kell biztosítani a víz kiürítéséhez a szigetelt raktárakból.

1.2 Egészségügyi, ballaszt és általános rendeltetésű szivattyúk elfogadhatók, mint független gépi hajtású fenékszivattyúk, ha fel vannak szerelve a szükséges csatlakozásokkal a fenékvíz szivattyúzó rendszerhez.

1.3 A szénbunkerek vagy olajüzemanyag tartályok alatt használt minden fenékvízcső, beleértve az olaj tereket, melyekben olajülepítő tartályok, vagy olajüzemanyag szivattyúzó egységek vannak elhelyezve, acélból vagy más alkalmas anyagból legyen.

1.4 A fenékvíz és ballaszt szivattyúzó rendszerek elrendezése olyan legyen, hogy meggátolja annak lehetőségét, hogy a tengerből és vízballaszt terekből a víz bejusson a rakomány- és gépterekbe, vagy egyik rekeszből a másikba. Intézkedéseket kell tenni annak megakadályozására, hogy bármelyik mélytartály, melynek fenékvíz és ballaszt csatlakozásai vannak, szándékolatlanul elárasztódjanak a tengerből, amikor azokban rakomány van, vagy kiürüljenek egy fenékszivattyún keresztül, amikor vízballasztot tartalmaznak.

1.5 A fenékszivattyúzó elrendezésekkel kapcsolatban álló minden elosztószekrény és kézzel működtetett szelep olyan helyeken legyen, melyek rendes körülmények között hozzáférhetők.

1.6 Intézkedéseket kell tenni személyhajókon a válaszfalfedélzeten, és teherhajókon a szabadoldal fedélzeten elhelyezkedő zárt rakományterek víztelenítésére, azzal a feltétellel, hogy az Igazgatás engedélyezheti a víztelenítés mellőzését bármely hajó vagy bármely hajóosztály bármilyen adott rekeszében, ha megbizonyosodott róla, hogy az ilyen terek mérete vagy belső térbeosztása miatt azáltal nem kerül veszélybe a hajó biztonsága.

1.6.1 Ahol a szabadoldal a válaszfalfedélzetig, illetve szabadoldal fedélzetig olyan, hogy a hajó fedélzetének éle vízbe merül, amikor a hajó 5°-nál jobban megdől, a víztelenítés elegendő számú megfelelő méretű vízlefolyóval történjen, a 17. szabály követelményeinek megfelelően felszerelve személyhajó esetében, és a hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény vízlefolyókra, beömlésekre és kiömlésekre vonatkozó követelményeinek megfelelően teherhajó esetében.

1.6.2 Ahol a szabadoldal olyan, hogy a válaszfalfedélzet éle, illetve a szabadoldal fedélzet éle vízbe merül, amikor a hajó 5°-nál jobban megdől, a válaszfalfedélzeten, illetve szabadoldal fedélzeten lévő zárt rakományterek víztelenítését elegendő kapacitású térbe vagy terekbe kell vezetni, melyekben egy magas vízszint riasztás van és alkalmas elrendezésekkel van ellátva a hajóból kidobáshoz. Ezenkívül biztosítani kell, hogy:

.1 a vízlefolyók száma, mérete és elosztása olyan legyen, hogy megakadályozza szabad víz túlzott mérvű felgyülemlését;

.2 az e szabály által személyhajókra vagy teherhajóra megkövetelt szivattyúzó elrendezések, az esetnek megfelelően, vegyék számításba az állandó nyomású vízpermetező tűzoltó rendszerre vonatkozó követelményeket;

.3 benzinnel vagy más veszélyes anyagokkal szennyezett víz ne ürüljön gépterekbe vagy egyéb terekbe, ahol gyulladási források lehetnek jelen; és

.4 ahol a zárt rakománytereket szén-dioxidos tűzoltó rendszer védi, a fedélzeti vízlefolyók legyenek felszerelve eszközökkel a fullasztó gázok kiszökésének megakadályozására.

2 Személyhajók

2.1 Az 1.1 bekezdésben megkövetelt fenékvíz szivattyúzó rendszerek legyenek képesek működni minden lehetséges körülmények között egy sérülés után, akár egyenesen áll a hajó, akár megdőlt. Erre a célra általában szárny-szívócsonkokat kell beépíteni, kivéve a hajó végén lévő szűk rekeszeket, ahol elég lehet egy szívócsonk. Szokatlan alakú rekeszekben járulékos szívócsonkokat lehet megkövetelni. Olyan elrendezéseket kell kialakítani, melyekkel a rekeszben lévő víz megtalálhatja útját a szívócsövekhez. Ahol bizonyos rekeszekre nézve az Igazgatás megbizonyosodott róla, hogy nem kívánatos lehet a víztelenítés beépítése, megengedheti az ilyen rendelkezés mellőzését, ha a 8.2.1-től 8.2.3-ig terjedő pontokban lefektetett feltételek szerint végzett számítások kimutatják, hogy nem romlik a hajó túlélési képessége.

2.2 Legalább három gépi hajtású szivattyút kell beépíteni a fenékvíz gyűjtővezetékre csatlakoztatva, melyek egyike lehet a propulziós gépezet által hajtott. Ahol a kritériumszám 30 vagy nagyobb, egy járulékos független gépi hajtású szivattyút kell beépíteni.

2.3 Ahol megvalósítható, a gépi hajtású fenékszivattyúkat egymástól különálló vízmentes rekeszekben kell elhelyezni, és úgy kell elrendezni vagy elhelyezni, hogy ezek a rekeszek ne árasztódjanak el ugyanattól a sérüléstől. Amennyiben a fő propulziós gép, a segédgépek és kazánok két vagy több vízmentes rekeszben vannak, a fenékvíz szolgálatra rendelkezésre álló szivattyúkat a rekeszekben egymástól a lehető legtávolabb kell elosztani.

2.4 A 91,5 m és nagyobb hosszúságú hajókon, melyek kritériumszáma 30 vagy nagyobb, az elrendezések olyanok legyenek, hogy legalább egy fenékvíz szivattyú álljon rendelkezésre minden elárasztási állapotban, melyet a hajónak ki kell bírni, a következők szerint:

.1 a megkövetelt fenékvíz szivattyúk egyike egy megbízható merülő típusú vészüzemi szivattyú legyen, melynek energiaforrása a válaszfalfedélzet felett van elhelyezve; vagy

.2 a fenékvíz szivattyúk és energiaforrásaik úgy legyenek elosztva a hajó hosszában, hogy egy sértetlen rekeszben legalább egy szivattyú álljon rendelkezésre.

2.5 A járulékos szivattyúk kivételével, melyek csak az orr- vagy fartartályhoz szolgálnak, mindegyik megkövetelt fenékvíz szivattyút úgy kell elrendezni, hogy az vizet szívjon bármelyik térből, melynek víztelenítését a 11. bekezdés megköveteli.

2.6 Mindegyik fenékvíz szivattyú legyen képes vizet szivattyúzni a megkövetelt fő fenékvízcsövön keresztül legalább 2 m/mp sebességgel. A gépterekben elhelyezett független gépi hajtású fenékvíz szivattyúknak e terektől közvetlen szívócsonkjai legyenek, azzal a kivétellel, hogy bármilyen térben legfeljebb két szívócsonkot kell megkövetelni. Ahol két vagy több szívócsonk van beépítve, közülük legalább egy legyen a hajó mindegyik oldalán. Az Igazgatás megkövetelheti, hogy más terekben elhelyezett független gépi hajtású fenékvíz szivattyúk külön közvetlen szívócsonkokkal rendelkezzenek. A közvetlen szívócsonkokat megfelelően kell elrendezni, és a géptérben lévők átmérője legalább akkora legyen, mint a fenékvíz gyűjtőcsőé.

2.7.1 A 2.6 bekezdésben megkövetelt közvetlen fenékvíz szívócsonkon vagy szívócsonkokon kívül, a fő keringető szivattyútól a géptéri víztelenítés szintjéhez vezető és visszacsapó szeleppel felszerelt közvetlen szívócsonkot kell beépíteni a géptérbe. E közvetlen szívócső átmérője legalább kétharmada legyen a szivattyú beömlőnyílásának gőzhajók esetében, és a szivattyú beömléssel azonos átmérőjű motorhajók esetében.

2.7.2 Ahol az Igazgatás véleménye szerint a fő keringető szivattyú nem alkalmas erre a célra, egy közvetlen vészüzemi fenékvíz elszívást kell vezetni a legnagyobb rendelkezésre álló független gépi hajtású szivattyútól a géptér fenékvíz elszívás szintjéig; a szívócső ugyanolyan átmérőjű legyen, mint a használt szivattyú gyűjtőcsövének beömlése. Az így csatlakoztatott szivattyú kapacitása az Igazgatás által kielégítőnek tartott mennyiséggel haladja meg a megkövetelt fenékvíz szivattyúét.

2.7.3 A tengervíz beömlés és közvetlen szívószelepek orsói jóval a géptéri padló fölé nyúljanak fel.

2.8 Minden fenékvíz szívó csővezeték a szivattyúkhoz való csatlakozásig legyen független más csővezetékektől.

2.9 A fenékvíz gyűjtőcső d átmérőjét az alábbi képlet szerint kell számítani. Azonban a fenékvíz gyűjtőcső tényleges belső átmérőjét az Igazgatás számára elfogadható legközelebbi szabványos méretre lehet lekerekíteni:

ahol:

d a fenékvíz gyűjtőcső belső átmérője (mm-ben);

L és B a hajó hossza és szélessége (m-ben), a 2. szabály meghatározása szerint és

D a hajó bordán mért magassága (m-ben), azzal a feltétellel, hogy a válaszfalfedélzeten zárt rakománytérrel bíró hajónál, mely az 1.6.2 bekezdés követelményeinek megfelelően belső víztelenítése van, és ami a hajó teljesen hosszán végig terjed, a D-t a válaszfalfedélzet feletti következő fedélzeteit kell mérni. Ahol a zárt rakományterek kisebb hosszra terjednek ki, a D-t úgy kell venni, mint a válaszfalfedélzetig a bordán mért magasság plusz lh/L, ahol l és h a zárt rakományterek együttes hossza, illetve magassága (m-ben). A fenékvíz leágazó csövek átmérője elégítse ki az Igazgatás követelményeit.

2.10 Intézkedéseket kell tenni a bármelyik fenékvíz szívócső által kiszolgált rekesz elárasztásának megakadályozására a kiszolgált cső által vagy a bármely más rekeszben összeütközés vagy megfeneklés okozta sérülés esetén. Erre a célra, ahol a cső bármilyen részén a hajó oldalához közelebb helyezkedik el, mint a hajó szélességének egy ötöde (a 2. szabály meghatározása szerint), és a középvonalra merőlegesen mérve a legmélyebb térbeosztási vízvonal szintjén, vagy egy alagútgerincben helyezkedik el, a csőbe egy visszacsapó szelepet kell beépíteni a nyitott véget magában foglaló rekeszben.

2.11 A fenékvíz szivattyúzó rendszerrel kapcsolatban álló elosztó szekrényeket, csapokat és szelepeket úgy kell elrendezni, hogy elárasztás esetén a fenékvíz szivattyúk egyike működőképes legyen bármelyik rekeszhez; ezenkívül, a szivattyút vagy annak a fenékvíz gyűjtőcsővel összekötő csövét a hajó szélességének egy ötödénél húzott vonalon kívül ért sérülése ne tegye működésképtelenné a fenékvíz rendszert. Ha az összes szivattyúhoz csak egy közös csőrendszer van, a fenékszívásokat vezérlő összes szelep legyen működtethető a válaszfalfedélzet feletti helyről. Ahol a fő fenékvíz szivattyúzó rendszeren kívül egy vészüzemi fenékvíz szivattyúzó rendszer is van, az a fő rendszertől független és olyan elrendezésű legyen, hogy a szivattyú működőképes legyen bármelyik rekeszre a 2.1 bekezdésben meghatározott elárasztási feltétel esetén; ebben az esetben csak a vészüzemi rendszer működtetéséhez szükséges szelepeket kell tudni működtetni a válaszfalfedélzet feletti helyről.

2.12 A 2.11 bekezdésben hivatkozott összes csap és szelep kezelőszervét, ami a válaszfalfedélzet feletti helyről működtethető, a kezelési helyen világosan meg kell jelölni és eszközökkel kell felszerelni annak jelzésére, hogy azok nyitva vagy zárva vannak.

3 Teherhajók

A fő fenékvíz rendszerre csatlakoztatott legalább két gépi hajtású szivattyút kell beépíteni, melyek közül az egyiket hajthatja a fő propulziós gépezet. Amennyiben az Igazgatás megbizonyosodott róla, hogy a hajó biztonsága nem gyengül, bizonyos rekeszekben mellőzhetők a fenékvíz szivattyúzó elrendezések.

22. Szabály

a Stabilitási információ személyhajók és teherhajók részére * 

1 Minden személyhajót, méretére tekintet nélkül, és minden teherhajót, melynek hossza a hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény meghatározása szerint 24 m és nagyobb, elkészültekor meg kell dönteni és stabilitásának elemeit meg kell határozni. A hajóparancsnokot az Igazgatás megelégedésére olyan erre vonatkozó információval kell ellátni, ami ahhoz szükséges, hogy egy gyors és egyszerű eljárással képes legyen pontos útmutatást kapni a hajó stabilitására nézve a különböző szolgálati feltételek mellett. A stabilitási információ egy példányát be kell nyújtani az Igazgatáshoz.

2 Ahol a hajón bármilyen változtatások történtek, melyek lényegileg befolyásolják a hajóparancsnok számára adott stabilitási információt, egy módosított stabilitási információt kell szolgáltatni. Amennyiben szükséges, a hajót ismét meg kell dönteni.

3 Öt évet nem meghaladó időközönként egy üres hajó szemlét kell elvégezni minden személyhajón annak igazolására, hogy vannak-e bármilyen változások az üres hajó vízkiszorításában és hosszirányú súlypontjában. A hajót újból meg kell dönteni minden esetbe, ha a jóváhagyott stabilitási információhoz képest, az üres hajó vízkiszorítástól 2%-ot, vagy a hosszirányú súlyponttól 1%-ot meghaladó eltérést találtak vagy várnak.

4 Az Igazgatás engedélyezheti egy adott hajó döntéspróbájának mellőzését, ami egy testvérhajó döntéspróbájából kapott alapvető stabilitási információval van ellátva, és az Igazgatás megelégedésére kimutatják, hogy az ilyen alapvető adatokból megbízó stabilitási információt lehet kapni a felmentett hajóra, ahogy az 1. bekezdés azt megköveteli.

5 Az Igazgatás ugyancsak engedélyezheti a kifejezetten folyadékok vagy érc ömlesztett szállítására tervezett egyedi hajó vagy hajóosztály döntéspróbájának mellőzését, amennyiben a hasonló hajókra való hivatkozás világosan megmutatja, hogy a hajó arányainak és elrendezéseinek betudhatóan az elégségesnél nagyobb metacentrikus magasság fog rendelkezésre állni minden várható terhelési állapotban.

23. Szabály

Kárelhárítási tervek személyhajókon

A hajóért felelős tiszt tájékoztatására állandó jelleggel kifüggesztett terveknek kell lenni, melyek világosan megmutatják mindegyik fedélzetre és raktárra vonatkozóan a vízmentes rekeszek határait, az azokban lévő nyílásokat az elzáró eszközökkel együtt, és azok kezelőszerveinek helyeit, és az intézkedéseket az elárasztás következtében beálló bármilyen dőlés korrigálására. Ezenkívül a fent említett információt tartalmazó ismertető füzeteket kell a hajó tisztjeinek rendelkezésére bocsátani.

23–1. Szabály

Kárelhárítás teherhajókon

(Ez a szabály 1992. február 1-jétől vonatkozik.)

1 A hajóért felelő tiszt tájékoztatására a navigációs hídon legyen állandó jelleggel kifüggesztett, vagy könnyen hozzáférhető terv, ami mindegyik fedélzetre és raktárra vonatkozóan világosan feltünteti a vízmentes rekeszek határait, az azokban lévő nyílásokat és elzáró eszközeiket, valamint az esetleges kezelőszerveik helyét, és az intézkedéseket az elárasztás miatt bekövetkezett dőlés korrigálására. Ezenkívül a fent említett információt tartalmazó ismertető füzeteket kell a hajó tisztjeinek rendelkezésére bocsátani.  * 

2 Jelzőket kell felszerelni a vízmentes válaszfalakban lévő minden tolóajtóhoz és csuklópántos ajtóhoz. Jelzést kell adni a navigációs hídra, hogy az ajtók nyitva vagy zárva vannak. Ezenkívül, a külhéj ajtókat és egyéb nyílásokat, melyek az Igazgatás véleménye szerint nagyobb elárasztáshoz vezethetnek, ha nyitva hagyják, vagy nem megfelelően zárják be azokat, el kell látni ilyen jelzőkkel.

3.1 Az általános óvintézkedések a felszerelés, feltételek és üzemi eljárások jegyzékéből álljanak, amiket az Igazgatás szükségesnek tart a vízmentes épség fenntartásához a szokásos hajóműveletek alatt.

3.2 A különleges óvintézkedések azon elemek (vagyis záró eszközök, rakomány biztonság, riasztások megszólaltatása stb.) jegyzékéből álljanak, amiket az Igazgatás létfontosságúnak tart a hajó és személyzete túléléséhez.

23–2. Szabály

Hajótest és felépítmény épsége, kármegelőzés és elhárítás

(Ez a szabály mindenen nem ro-ro személyhajóra vonatkozik, azzal a kivétellel, hogy az 1997. július 1-je előtt épült hajókra a 2. bekezdés legkésőbb az 1997. július 1-je utáni első időszakos szemlénél fog vonatkozni.)

1 A navigációs hídon jelzőket kell felszerelni minden külhéj ajtóhoz, rakodóajtókhoz és egyéb zárószerkezetekhez, melyek, ha nyitva maradnak, vagy nincsenek megfelelően bezárva, az Igazgatás véleménye szerint, egy különleges kategóriájú tér vagy ro-ro rakománytér elárasztásához vezethetnek. A jelzőrendszert a meghibásodás mentesség elve alapján kell megtervezni, és vizuális riasztásokkal kell jelezni, ha az ajtó nincs teljesen bezárva, vagy ha a rögzítő eszközök közül bármelyik nincs teljesen a helyén és reteszelve, és hangriasztással, ha az ilyen ajtó vagy zárószerkezet kinyílik, vagy a rögzítő eszközök kibiztosítottá válnak. A navigációs hídon a jelzőtáblát fel kell szerelni „kikötő/tengeri út” üzemmód választó kapcsolóval, olyan elrendezésben, hogy a navigációs hídon egy hangjelzés szólaljon meg, ha a hajó nyitott orrajtókkal, belső ajtókkal, far-rámpával, orr-rámpával vagy bármilyen más nem bezárt oldalsó külhéj ajtóval, vagy bármilyen záró eszközzel nem megfelelő helyzetben hagyja el a kikötőt. A jelzőrendszer tápja legyen független az ajtók működtetésének és biztosításának tápjától. Az Igazgatás által jóváhagyott jelzőrendszereket, melyek az 1997. július 1-je előtt épült hajókon voltak beszerelve, nem kell megváltoztatni.

2 Televíziós felügyelő és vízszivárgás észlelő rendszert kell létesíteni, hogy jelzést adjon a navigációs hídra és a gépüzemi vezérlőállásba a belső és külső orr-ajtókon, far-ajtókon vagy bármilyen más külhéj ajtón át keletkezett szivárgásról, ami különleges kategóriájú terek, vagy ro-ro rakományterek elárasztásához vezethet.

3 A különleges kategóriájú tereket és ro-ro rakományterekben folyamatosan kell járőrözni és hatékony eszközökkel megfigyelést fenntartani, mint televíziós felügyelet, hogy amikor a hajó menetben van, észlelni lehessen a járművek bármilyen mozgását kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén és utasok illetéktelen behatolását oda.

4. Dokumentált üzemi eljárásokat kell a hajón tartani és megfelelő helyen kifüggeszteni az összes külhéj ajtó, rakodóajtó és egyéb zárószerkezetre vonatkozóan, melyek, ha nyitva maradnak, vagy nincsenek megfelelően rögzítve, az Igazgatás véleménye szerint egy különleges kategóriájú tér vagy ro-ro rakománytér elárasztásához vezethetnek.

24. Szabály

Vízmentes ajtók stb. jelölése, időszakos működtetése és ellenőrzése személyhajókon

1 Ez a szabály minden hajóra vonatkozik.

2.1 A vízmentes ajtók, oldalablakok, szelepek és vízlefolyók, hamucsúszdák és szemétcsúszdák zárószerkezeteinek működtetési gyakorlatait hetenként meg kell tartani. Olyan hajókon, melyeknél az út tartama meghaladja az egy hetet, egy teljes gyakorlatot kell lefolytatni, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, és utána a többit hetenként legalább egyszer az út tartama alatt.

2.2 A fő harántválaszfalakban lévő minden vízmentes ajtót, csuklópántosat és gépi hajtásút egyaránt, melyek a tengeren használatban vannak, naponta működtetni kell.

3.1 A vízmentes ajtók és a hozzájuk kapcsolódó minden szerkezetet és jelzőt, minden szelepet, melyek zárása szükséges a rekesz vízmentessé tevéséhez, és minden szelepet, melyek működése szükséges a kárelhárítási keresztkapcsolásokhoz, a tengeren hetenként legalább egyszer ellenőrizni kell.

3.2 Az ilyen szelepeket, ajtókat és szerkezeteket megfelelően meg kell jelölni annak biztosítására, hogy azokat rendeltetésszerűen lehessen használni a maximális biztonság eléréséhez.

25. Szabály

Bejegyzések személyhajók naplóiba

1 Ez a szabály minden hajóra vonatkozik.

2 A csuklópántos ajtókat, hordozható lemezeket, vízlefolyókat, beszálló-, rakodó és szenelő kapukat és egyéb nyílásokat, melyek hajózás közbeni zárva tartását e szabályok megkövetelik, be kell zárni, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt. A zárás idejét és nyitás idejét (ha e szabályok alapján megengedhető), be kell jegyezni az olyan naplókba, amiket az Igazgatás előírhat.

3 A 24. szabályban megkövetelt minden gyakorlat és ellenőrzés feljegyzését be kell írni a hajónaplóba, minden hiba pontos rögzítésével, melyek kiderülhetnek.

B–1. RÉSZ
TEHERHAJÓK TÉRBEOSZTÁSA ÉS SÉRÜLT STABILITÁSA * 

(Ez a rész az 1992. február 1-jén vagy az után épült teherhajókra vonatkozik.)

25–1. Szabály

Alkalmazás

1 E rész követelményei a 100 m-nél nagyobb hosszúságú (LS) teherhajókra vonatkoznak, de kizárják azokat a hajókat, melyekre nézve kimutatják, hogy megfelelnek a Szervezet által kidolgozott egyéb okmányokban* foglalt térbeosztási és sérült stabilitási szabályzatoknak. E rész követelményeit az 1988. július 1-jén vagy az után épített 80 m Ls és nagyobb, de 100 m Ls-nél kisebb hosszúságú hajókra is vonatkozik.

* Azok a hajók, melyekre nézve kimutatják, hogy megfelelnek a következő szabályzatoknak, kizárhatók a B–1 rész alkalmazása alól:
.1 a MARPOL 73/78 I. Melléklete;
.2 Nemzetközi Ömlesztett Vegyi anyag Szabályzat;
.3 Nemzetközi Gázszállító Szabályzat;
.4 Irányelvek offshore ellátóhajók tervezéséhez és építéséhez [A.469(XII) határozat];
.5 Biztonsági Szabályzat különleges rendeltetésű hajókra [A.534(13) határozat, módosított];
.6 az 1966. évi Merülésvonal Egyezmény 27. szabályának sérült stabilitási követelményei, az A.320(IX) és A.514(13) határozatoknak megfelelően alkalmazva, azzal a feltétellel, hogy azon hajók esetében, melyekre a 27(9) szabály vonatkozik, azok a fő harántválaszfalak, melyeket hatásosnak kell tekinteni, az A.320(IX) határozat (12)(f) bekezdésének megfelelő kiosztásban vannak.

2 A továbbiakban a szabályokra való minden hivatkozás az e részben foglalt szabályok összességére hivatkozik.

3 Az Igazgatás egy adott hajóra vagy hajók csoportjára nézve elfogadhat alternatív elrendezéseket, amennyiben megbizonyosodott róla, hogy az e szabályok által képviselettel azonos fokú biztonságot érnek el. Minden Igazgatás, amelyik megenged ilyen alternatív elrendezéseket, közölje a Szervezettel azok adatait.

25–2. Szabály

Fogalommeghatározások

E szabályok céljára, kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában:

1.1 Térbeosztási merülésvonal a hajó térbeosztásának meghatározásánál használt vízvonal.

1.2 Legmélyebb térbeosztási merülésvonal az a térbeosztási merülésvonal, ami a hajóra kijelölt nyári merülésnek felel meg.

1.3 Részleges merülésvonal a hajó üres merülése plusz az üres hajó merülés és a legmélyebb térbeosztási merülésvonal közötti különbség 60%-a.

2.1 A hajó térbeosztási hossza (Ls) a hajó azon részének legnagyobb vetített bordán mért hossza a fedélzet alatt vagy fedélzeteken, melyek az elárasztás függőleges kiterjedését határolják, amikor a hajó a legmélyebb térbeosztási merülésvonalon úszik.

2.2 Hossz-középpont a hajó térbeosztási hosszának középpontja.

2.3 Hátsó végpont a hajó térbeosztási hosszának hátsó határa.

2.4 Mellső végpont a hajó térbeosztási hosszának mellső határa.

3 Szélesség (B) a hajó legnagyobb bordán mért szélessége a legmélyebb térbeosztási merülésvonalon vagy az alatt mérve.

4 Merülés (d) a függőleges távolság a bordán mért alapvonaltól a szóban forgó vízvonal hossz-középpontjánál.

5 Eláraszthatósága (µ) egy térnek azon tér vízbe merült térfogatának az a része, amit víz tud elfoglalni.

25–3. Szabály

Szükséges térbeosztási index, R

1 E szabályok arra szolgálnak, hogy a hajóknak minimális térbeosztási normával szolgáljanak.

2 A biztosítandó térbeosztási fokát az R szükséges térbeosztási indexszel kell megadni, a következők szerint:

.1 100 m Ls feletti hosszúságú hajóknál:

R = (0.002 + 0.0009L3)1/3

ahol Ls m-ben van megadva,

.2 80 m Ls és nagyobb, de 100 m Ls-nél kisebb hosszúságú hajóknál:

ahol Ro, az R .1 bekezdés képletével számított érték.

25–4. Szabály

Kapott térbeosztási index, A

1 Az A kapott térbeosztási index, e szabálynak megfelelően számítva, nem lehet kisebb, mint a 25–3. szabály 2. bekezdésének megfelelően számított szükséges R térbeosztási index.

2 Az A kapott térbeosztási indexet a hajóra a következő képlettel kell számítani:

A = Σpisi

ahol:

i az egyes vizsgált rekeszt vagy rekeszek csoportját képviseli,

pi annak valószínűségét veszi számításba, hogy csak a vizsgált rekesz vagy rekeszek csoportja árasztható el, tekintet nélkül, bármilyen vízszintes térbeosztást figyelmen kívül hagyva,

si a vizsgált rekesz vagy rekeszek csoportjának elárasztása utáni túlélés valószínűségét veszi számításba, beleértve minden esetleges vízszintes térbeosztás hatását.

3 Az A számításánál vízszintes úszáshelyzetet kell alkalmazni.

4 Ez az összegezés csak azokat az elárasztási eseteket öleli fel, melyek hozzájárulnak az A térbeosztási index kapott értékéhez.

5 A fenti képletben jelzett összegezést a hajó hosszára kell felvenni minden olyan elárasztási esetre, melyben egyetlen rekesz, vagy két vagy több rekesz van érintve.

6 Mindenütt, ahol szárnyrekeszek vannak beépítve, a képletben jelzett összegezést kell venni minden olyan elárasztási esetre, melyben szárnyrekeszek vannak érintve; és ezenkívül, egy szárnyrekesz vagy rekeszek és a szomszédos belső rekesz vagy rekeszek egyidejű elárasztásának esetére, derékszögű behatolást feltételezve, ami a hajó középvonaláig terjed, de kizárva minden középső válaszfal sérülését.

7 A sérülés feltételezett függőleges mértéke az alapvonaltól felfelé a vízvonal feletti vagy magasabban fekvő vízszintes vízmentes válaszfalig terjedjen. Azonban ha egy kisebb mérték súlyosabb eredményt adna, az ilyen kiterjedést kell figyelembe venni.

8 Ha csövek, csatornák vagy alagutak helyezkednek el a feltételezett elárasztott rekeszeken belül, intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a fokozatos elárasztás ezáltal nem terjedhessen ki más rekeszekre, mint amiket elárasztottnak feltételeznek. Azonban az Igazgatás megengedhet kisebb fokozatos elárasztódást, ha bizonyítást nyer, hogy annak hatásai könnyen kezelhetők és a hajó biztonsága nem szenved kárt.

9 A szabályoknak megfelelően végzett elárasztási számításoknál a hajótestben csak egy rést kell feltételezni.

25–5. Szabály

A pi tényező számítása

1 A pi tényezőt az esetnek megfelelően az 1.1 bekezdés szerint kell számítani, a következő jelöléseket használva:

x1 = távolság az Ls hátsó végpontjától a vizsgált rekesz hátsó végének legelső részéig;

x2 = távolság az Ls hátsó végpontjától a vizsgált rekesz mellső végének leghátsó részéig.

E = E1+E2–1

J = E2–E1

J’ = J–E, ha E>0

J’ = J+E, ha E<0

A maximális dimenzió nélküli sérült hossz

A sérülés feltételezett eloszlási sűrűsége a hajó hossza mentén

a = 1,2+0,8E, de legfeljebb 1,2.

A sérülés feltételezett eloszlási függvénye a hajó hossza mentén:

F = 0,4+0,25E (1,2+a)

1.1 A Pi tényezőt mindegyik önálló rekeszre meg kell határozni.

1.1.1 Ahol a vizsgált rekesz a teljes Ls hajóhosszra kiterjed:

pi = 1.

1.1.2 Ahol a vizsgált rekesz hátsó határa egybeesik a hátsó végponttal:

pi = F+0,5ap+q

1.1.3 Ahol a vizsgált rekesz mellső határa egybeesik a mellső végponttal:

pi = 1–F+0,5ap

1.1.4 Ha a vizsgált rekesz mindkét vége a hajó Ls hosszának hátsó és mellső végpontján belül van:

pi = ap

1.1.5 Az 1.1.2, 1.1.3 és 1.1.4 bekezdések képleteinek alkalmazásánál, ahol a vizsgált rekesz túlnyúlik a „hossz-középponton”, ezeket a képleti értékeket a q képletének megfelelő mennyiséggel kell csökkenteni, ahol az F2 értékét az y-t J’/Jmax értéknek véve kell számítani.

2 Mindenütt, ahol szárnyrekeszek vannak beépítve, a p1 értékét egy szárnyrekeszre a 3. bekezdés szerint meghatározott értéket a 2.2 bekezdés szerinti r tényezővel beszorozva kell megkapni, ami annak valószínűségét képviseli, hogy a belső terek nem lesznek elárasztva.

2.1 A pi értékét az egy szárnyrekesz és szomszédos belső rekesz egyidejű elárasztásának esetére a 3. bekezdés képletét használva kell megkapni, beszorozva az (1–r) tényezővel.

2.2 Az r csökkentő tényezőt a következő képletet használva kell meghatározni:

ahol

b = a közepes harántirányú távolság m-ben mérve a középvonalra merőlegesen a legmélyebb térbeosztási merülésvonalon a külhéj és a hosszirányú válaszfal legkülső részén át húzott és azzal párhuzamos sík között, ami a pi tényező számításához használt hosszirányú határok között helyezkedik el.

3 Az egyenként vett rekeszekhez a pi értékeléséhez az 1. és 2. bekezdéseket közvetlenül kell alkalmazni.

3.1 A rekesz csoportoknak tulajdonítható pi értékek értékelésére a következő vonatkozik:

páronként vett rekeszekre:

pi = p12–p1–p2

pi = p23–p2–p3 stb.

hármas csoportokban vett rekeszekre:

pi = p123–p12–p23+p2

pi = p234–p23–p34+p3 stb.

négyes csoportokban vett rekeszekre:

pi = p1234–p123–p234+p23

pi = p2345–p234–p345+p34 stb.

ahol a:

p12, p23, p23 stb.,

p123, p234, p345 stb., és

p1234, p1234, p3456 stb.

értékeit az 1. és 2. bekezdésekben egyetlen rekeszre megadott képletek szerint kell számítani, melyek dimenzió nélküli J hossza megfelel a p-hez rendelt indexek által jelzett rekeszekből álló csoportnak.

3.2 A p tényező a három vagy több szomszédos rekeszből álló csoportra nullával egyenlő, ha az ilyen csoport dimenzió nélküli hossza mínusz a csoportban lévő leghátsó és legelső dimenzió nélküli hossza nagyobb, mint Jmax.

25–6. Szabály

Az si tényező számítása

1 Az si tényezőt mindegyik rekeszre vagy rekesz csoportra a következők szerint kell meghatározni:

1.1 Általában bármilyen elárasztási állapotra bármilyen kiinduló terhelési állapotból az s a következő legyen:

GZmax = legnagyobb felegyenesítő kar (m-ben) az alább megadott tartományon belül, de legfeljebb 0,1 m;

tartomány = pozitív felegyenesítő karok tartománya az egyensúlyi szögön túl (fokokban), de legfeljebb 20°; mindazonáltal a tartomány végződhet annál a szögnél, ahol a vízmentesen nem zárható nyílások vízbe merülnek,

θe = végleges egyensúlyi dőlésszög (fokban).

1.2 s = 0 ahol a besüllyedést, dőlést és úszáshelyzetet számításba vevő végső vízvonalnál azon nyílások alsó éle a vízbe merül, melyeken keresztül fokozatos elárasztás következhet be. Az ilyen nyílások közé tartoznak a légzőcsövek, szellőzők és olyan nyílások, melyek vízmentes ajtókkal vagy nyílásfedelekkel záródnak, és nem tartoznak ide a vízmentes búvónyílás fedelekkel záródó nyílások és öblítő vízlefolyók, kis vízmentes nyílásfedelek, melyek fenntartják a fedélzet nagyfokú épségét, távműködtetésű vízmentes tolóajtók, vízmentes integritású hozzáférési ajtók és hozzáférési nyílásfedelek, melyek tengeren rendesen zárva vannak, és nem-nyíló típusú vízlefolyók. Azonban amennyiben az így elárasztott tereket figyelembe veszik a számításoknál, úgy e szabály követelményeit kell alkalmazni.

1.3 Minden egyedi rekeszre vagy rekesz csoportra az si értékét merülési szempontok alapján a következők szerint kell súlyozni:

si = 0,5 sl+0,5sp

ahol:

sl az s tényező a legmélyebb térbeosztási merülésvonalon,

sp az s tényező a részleges merülésvonalon.

2 Az ütközési válaszfaltól előre minden rekeszre az s értéke, a hajót a legmélyebb térbeosztási merülésvonalon feltételezve, és korlátlan függőleges sérülés kiterjedést feltételezve, 1-gyel legyen egyenlő.

3 Mindenütt, ahol egy vízszintes térbeosztás van beépítve a szóban forgó vízvonal felett, a következő vonatkozik:

3.1 Az s értékét az alsó rekeszre vagy rekesz csoportra úgy kell meghatározni, hogy az 1.1 bekezdésben meghatározott értéket be kell szorozni a 3.3 bekezdés szerinti v csökkentő tényezővel, ami annak valószínűségét képviseli, hogy a vízszintes térbeosztás feletti terek nem lesznek elárasztva.

3.2 A vízszintes térbeosztás feletti terek egyidejű elárasztása következtében az A indexhez pozitív hozzájárulás esetében, az ilyen rekeszre vagy rekesz csoportra az eredő s értéket a 3.1 bekezdés szerint meghatározott értéket az 1.1 bekezdés szerinti egyidejű elárasztás s értékével növelve kell megkapni, beszorozva az (1–v) tényezővel.

3.3 A v valószínűségi tényezőt a következők szerint kell számítani:

az elárasztást a térbeosztási merülésvonal feletti vízszintes térbeosztásig feltételezve, ahol H értékét a Hmax magasságra kell korlátozni,

vi = 1, ha a legfelső vízszintes térbeosztás a feltételezett sérülés körzetében a Hmax alatt van,

ahol:

H az alapvonal feletti vízszintes térbeosztás magassága (m-ben), amit a sérülés függőleges kiterjedése határának feltételeznek,

Hmax a sérülés lehetséges legnagyobb függőleges kiterjedése az alapvonal felett (m-ben), vagy

25–7. Szabály

Eláraszthatóság * 

A szabályok szerinti térbeosztás és sérült stabilitás számítások céljára, az egyes terek vagy tér részek eláraszthatósága következő legyen:

Terek Eláraszthatóság
Készleteknek kijelölt 0,60
Lakótérrel elfoglalt 0,95
Gépek által elfoglalt 0,85
Üres terek 0,95
Szárazrakomány terek 0,70
Folyadék számára szánt 0 vagy 0,95 * 
25–8. Szabály

Stabilitási információ

1 A hajó parancsnokát olyan megbízható stabilitási információval kell ellátni, ami lehetővé teszi számára, hogy gyors és egyszerű eszközökkel pontos útmutatást kapjon a hajó stabilitására nézve következő üzemi állapotokban. Az információ foglalja magában:

.1 a minimális üzemi metacentrikus magasság (GM) merülésre vetített görbéjét, ami biztosítja a megfelelést a vonatkozó ép stabilitási követelményeknek és a 25–1-től 25–6-ig terjedő szabályok követelményeinek, vagylagosan a legnagyobb megengedhető függőleges metacentrikus magasság (KG) merülésre vetített görbéjét, vagy e görbék egyikének egyenértékét;

.2 a keresztáramlási elrendezések működtetésére vonatkozó utasításokat; és

.3 minden egyéb adatot és segédletet, ami szükséges lehet a stabilitássérülés utáni fenntartásához.

2 A hajóért felelős tisztnek útmutatásul, legyenek állandóan kifüggesztett, vagy a navigációs hídon könnyen hozzáférhető tervek, melyek világosan mutatják az egyes fedélzetek és raktárakban a vízmentes rekeszek határait, az azokban lévő nyílásokat a záró eszközökkel és azok kezelőszerveinek helyét, és az elárasztás következtében beálló dőlés helyesbítésére szolgáló elrendezéseket. Ezenkívül, a fent említett információkat tartalmazó könyvecskék álljanak rendelkezésre a hajó tisztjei számára.

3 Az 1.1 bekezdésben hivatkozott információ nyújtásához a GM (vagy KG) korlátozó értékeket kell használni, ha azok a térbeosztási indexre vonatkozó meggondolásokból lettek meghatározva, a korlátozó GM értékét lineárisan kell variálni a legmélyebb térbeosztási merülésvonal és a részleges merülésvonal között.  *  Ilyen esetekben a részleges merülésvonal alatti merülésekhez, ha a minimális GM ennél a merülésnél a térbeosztási index számításából származik, akkor ezt a GM értéket kisebb merülésekre kell feltételezni, kivéve, ha az ép stabilitási követelmények vonatkoznak.

25–9. Szabály

Nyílások vízmentes válaszfalakban és belső fedélzetekben teherhajókon

1 A vízmentes térbeosztásokban a nyílások számát a hajó konstrukciójával és rendeltetésszerű üzemével összeegyeztethető minimumon kell tartani. Ahol áttörések szükségesek a vízmentes válaszfalakban és felső fedélzetekben hozzáférés, csővezetékek, szellőzés, villamos kábelek stb. miatt, intézkedéseket kell tenni a vízmentes épség fenntartására. Az Igazgatás enyhítéseket engedélyezhet a szabadoldal fedélzet feletti nyílások vízmentességét illetően, azzal a feltétellel, hogy bebizonyítják, hogy bármilyen fokozatos elárasztás könnyen kezelhető, és hogy a hajó biztonsága nem csökken.

2 A belső nyílások vízmentes épségének biztosítására szolgáló ajtók, melyeket tengeren használnak, vízmentes tolóajtók legyenek, melyeket lehessen távműködtetéssel zárni a hídról, és ugyancsak legyenek működtethetők helyileg a válaszfal mindkét oldaláról. Jelzőket kell felszerelni a vezérlés helyén, melyek jelzik, hogy az ajtók nyitva vagy zárva vannak, és hangjelzést kell adni az ajtó zárásakor. A táp, a vezérlés és a jelzők legyenek működőképesek a főüzemi táp kimaradása esetén. Különös figyelmet kell fordítani a vezérlő rendszer meghibásodása hatásának mérséklésére. Minden gépi hajtású vízmentes tolóajtót el kell látni egyedi kézi hajtó szerkezettel. Az ajtót lehessen kézzel nyitni és zárni magánál az ajtónál mindkét oldalról.

3 A hozzáférési ajtókat és hozzáférési nyílásfedeleket, melyek a tengeren rendesen zárva vannak, és amelyek a belső nyílások vízmentes épségének biztosítására szolgálnak, fel kell szerelni jelzőeszközökkel helyben és a hídon, melyek mutatják, hogy ezek az ajtók vagy nyílásfedelek nyitva vagy zárva vannak. Minden ilyen ajtónál vagy nyílásfedélnél egy figyelmeztetést kell felerősíteni, hogy azt nem szabad nyitva hagyni. Az ilyen ajtók és nyílásfedelek használatát az őrségező tisztnek kell engedélyeznie.

4 Kielégítő konstrukciójú vízmentes ajtókat vagy rámpákat lehet belsőleg beépíteni nagy rakományterek térbeosztásához, azzal a feltétellel, hogy az Igazgatás megbizonyosodik róla, hogy szükségesek az ilyen ajtók vagy rámpák. Ezek az ajtók vagy rámpák lehetnek csuklópántosak, gördülő- vagy tolóajtók vagy rámpák, de nem lehetnek távműködtetésűek.  *  Az ilyen ajtókat vagy rámpákat be kell zárni az út megkezdése előtt és hajózás közben zárva kell tartani; az ilyen ajtók vagy rámpák kikötőben történő kinyitásának idejét, és zárásának idejét mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, be kell jegyezni a naplóba. Amennyiben az ajtók vagy rámpák bármelyike hozzáférhető az út folyamán, úgy azokat olyan készülékkel kell felszerelni, ami meggátolja az illetéktelen kinyitást.

5 Az egyéb záró készülékeket, melyeket a tengeren állandóan zárva kell tartani a belső nyílások vízmentes épségének fenntartása biztosításához, figyelmeztetéssel kell ellátni, ami fel van erősítve mindegyik ilyen záró készülékre, mely közli, hogy azt zárva kell tartani. A szorosan lecsavarozott fedelű búvónyílásokat nem kell így megjelölni.

25–10. Szabály

Külső nyílások teherhajókban

1 A sérüléselemzésben épnek feltételezett rekeszekbe vezető minden külső nyílás, ami a végső sérülési vízvonal alatt van, legyen vízmentes.

2 Az 1. bekezdésnek megfelelően vízmentesnek megkövetelt külső nyílások legyenek kellő szilárdságúak és, kivéve a raktárnyílás fedeleket, legyenek ellátva a navigációs hídra felvitt jelzőkkel.

3 A sérülés függőleges kiterjedését határoló fedélzet alatt a héjlemezelésben lévő nyílásokat a tengeren zárva kell tartani. Amennyiben e nyílások bármelyike hozzáférhető lenne az út folyamán, úgy azokat olyan készülékkel kell felszerelni, ami meggátolja az illetéktelen kinyitást.

4 A 3. bekezdés követelményeinek dacára, az Igazgatás engedélyezheti, hogy a parancsnok belátása szerint bizonyos ajtókat kinyithassanak, amennyiben szükséges a hajó üzeméhez azzal a feltétellel, hogy a hajó biztonsága nem szenved kárt.

5 Az egyéb záró készülékeket, melyeket a tengeren állandóan zárva kell tartani a küldő nyílások vízmentes épségének fenntartása biztosításához, figyelmeztetéssel kell ellátni, ami fel van erősítve mindegyik ilyen záró készülékre, mely közli, hogy azt zárva kell tartani. A szorosan lecsavarozott fedelű búvónyílásokat nem kell így megjelölni.

C. RÉSZ
GÉPI BERENDEZÉSEK

(Eltérő rendelkezés hiányában, a C. rész személyhajókra és teherhajókra vonatkozik.)

26. Szabály

Általános rendelkezések

1 A gépek, kazánok és egyéb nyomástartó edények, a hozzájuk tartozó szivattyúzó rendszerek és szerelvények konstrukciója és kivitele legyen megfelelő az előirányzott szolgálatra, és azokat úgy kell beépíteni és védeni, hogy minimumra csökkenjen a fedélzeten lévő személyek veszélyeztetése, kellő figyelmet fordítva a mozgó részekre, meleg felületekre és egyéb veszélyekre. A konstrukció vegye figyelembe a szerkezetben használt anyagokat, a rendeltetést, amire a berendezést szánják, az üzemállapotokat, melyeknek ki lesz téve, és a hajón fennálló környezeti állapotokat.

2 Az Igazgatás fordítson különös figyelmet az egyes létfontosságú propulziós alkotórészek megbízhatóságára, és megkövetelhet egy külön propulziós energiaforrást, ami elegendő arra, hogy a hajónak kormányozható sebességet adjon, különösen a nem szokványos elrendezések esetében.

3 Eszközöket kell biztosítani, melyekkel a propulziós gépek rendes működését lehet fenntartani vagy helyreállítani, még akkor is, ha az alapvető segédberendezések egyike működésképtelenné válik. Külön figyelmet kell fordítani a következők működési zavarára:

.1 áramfejlesztő berendezés, ami a villamos energia fő forrásaként szolgál;

.2 a gőzellátás forrásai;

.3 a kazán tápvíz rendszerek;

.4 a kazánok vagy gépek tüzelőolaj ellátó rendszerei;  * 

.5 a kenőolajnyomás forrásai;

.6 a víznyomás forrásai;

.7 kondenzvíz szivattyú és a kondenzátorokban a vákuum fenntartását szolgáló elrendezések;

.8 a kazánok mechanikus levegőellátása;

.9 légsűrítő és légtartály indítási vagy vezérlési célokra;

.10 a főüzemi propulziós gépek hidraulikus, pneumatikus vagy villamos vezérlésének eszközei, beleértve az állítható hajócsavarokat.

Mindazonáltal az Igazgatás, általános biztonsági szempontokra figyelemmel, elfogadhatja a propulziós kapacitás rendes üzemtől eltérő részleges csökkentését.

4 Eszközöket kell létesíteni annak biztosítására, hogy a gép külső segítség nélkül üzembe helyezhető legyen a holt hajó állapotból.

5 Minden kazánt, minden géprészt, az összes gőz-, hidraulikus, pneumatikus és egyéb rendszert és hozzájuk tartozó szerelvényt, melyek belső nyomás alatt állnak, megfelelő próbáknak kell alávetni, beleértve az első üzembe helyezés előtti nyomáspróbát.

6 A főüzemi propulziós gépi berendezéseket és a hajó propulziójához és biztonságához létfontosságú minden segédüzemi gépi berendezéseket úgy kell megtervezni, hogy a hajóba beépítve működjön, amikor a hajó egyenes úszáshelyzetben van, és amikor 15°-ig bezárólag bármilyen szögben bármelyik oldalra megdől statikus viszonyok között, és bármelyik oldalra 22,5°-ra dinamikus viszonyok között (dülöngélés) és egyidejűleg dinamikusan 7,5°-ra megdől az orr vagy far felé (bukdácsolás). Az Igazgatás eltérést engedhet meg ezektől a szögektől, figyelembe véve a kazánok és nyomástartó edények típusát, méretét és üzemi viszonyait.

7 Intézkedéseket kell tenni a főüzemi propulziós és segédüzemi gépek tisztításának, ellenőrzésének és karbantartásának megkönnyítésére, beleértve a kazánokat és nyomástartó edényeket.

8 Külön figyelmet kell fordítani a propulziós gépek rendszereinek konstrukciójára, kivitelére és beépítésére úgy, hogy rezgéseik semmilyen módja se ébreszthessen nem kívánatos feszültségeket ebben a gépben a rendes üzemi tartományokban.

9 A csőrendszerekben lévő nemfémes terjeszkedő idomok, ha azon olyan rendszerbe vannak beépítve, ami áttöri a hajó oldalát és az áttörés és a nemfémes terjeszkedő idomok is a legalsó terhelési vízvonal alatt helyezkednek el, az I/10(a) szabályban előírt szemlék részeként ellenőrizni és szükség szerint, vagy a gyártó által ajánlott időközönként cserélni kell.

10 A hajó gépi berendezéseihez és a hajó biztonságos üzemeltetéséhez létfontosságú berendezéseihez a kezelési és karbantartási utasításokat azon tisztek és személyzet számára érthető nyelven kell megírni, akik számára szükséges az ilyen információ megértése feladataik elvégzéséhez.

11 Az üzemanyag napi-, ülepítő- és kenőolaj tartályok légző csöveinek elhelyezése és elrendezése olyan legyen, hogy egy légző cső törése esetén az ne vezessen közvetlenül a fröcskölő tengervíz vagy az esővíz behatolásának veszélyéhez. Minden új hajón a propulzióhoz és létfontosságú rendszerekhez használt mindegyik típusú üzemanyaghoz két üzemanyag napi tartályt kell beépíteni, legalább 8 órai kapacitással a propulziós berendezés legnagyobb névleges teljesítményéhez és a generátor berendezés szokásos üzemi terheléséhez a tengeren.  *  Ez a bekezdés csak az 1998. július 1-je után épített hajókra vonatkozik.

27. Szabály

Gépi berendezések

1 Ahol fennáll a gép túlgyorsulásának veszélye, eszközöket kell biztosítani arra, hogy a gép ne lépje túl a biztonságos sebességet.

2 Ahol a fő- vagy segédüzemi gépek, beleértve a nyomástartó edényeket, vagy az ilyen gépek bármely részét, amelyek belső nyomásnak vannak kitéve, és veszélyes túlnyomás alá kerülhetnek, eszközöket kell biztosítani, ahol kivitelezhető, az ilyen túlnyomás elleni védelemhez.

3 A propulzióhoz és a hajó biztonságához vagy a rajta tartózkodó személyek biztonságához létfontosságú minden hajtóművet és minden tengelyt és tengelykapcsolót úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy azok kibírják azokat a maximális feszültségeket, melyeknek ki lehetnek téve az üzemi viszonyok bármelyike között, és kellő figyelmet kell fordítani a motorokra, melyek hajtják azokat, vagy részüket képezik.

4 A 200 mm hengerátmérőjű vagy 0,6 m3 és nagyobb forgattyúszekrény térfogatú belső égésű motorokat alkalmas típusú, elegendő tehermentesítő területű forgattyúszekrény robbanás elleni biztosítószelepekkel kell ellátni. A biztosítószelepeket megfelelően kell elrendezni, vagy eszközökkel kell ellátni annak biztosítására, hogy a kiömlésük iránya olyan legyen, ami minimálisra csökkenti a személyzet sérülésének lehetőségét.

5 A főüzemi propulziós turbina gépeket és, ahol vonatkozik, a főüzemi belső égésű propulziós gépeket és segédüzemi gépeket el kell látni automatikus elzáró eszközökkel olyan meghibásodások esetére, mint a kenőolaj táp kimaradása, ami gyorsan teljes üzemzavarhoz, súlyos károsodáshoz vagy robbanáshoz vezethet. Az Igazgatás engedélyezet rendelkezéseket az automatikus elzáró készülékek felülvezérléséhez.

28. Szabály

Hátrameneti eszközök * 

1 Elegendő hátrameneti teljesítményt kell biztosítani a hajó megfelelő irányításához minden rendes körülmény között.

2 Be kell mutatni és fel kell jegyezni a gépek azon képességét, hogy a hajócsavar tolóerejének irányát elegendő idő alatt megfordítsák, és hogy a hajót ésszerű távolságon belül megállítsák a legnagyobb előremeneti üzemi sebességről.

3 A próbákon feljegyzett megállási idők, hajó haladási irányok és távolságok, a több hajócsavarral rendelkező hajók azon képességét bizonyító próbák eredményeivel együtt, hogy képesek hajózni és műveletezni, amikor egy vagy több hajócsavar üzemképtelen, álljanak rendelkezésre a hajón a parancsnok vagy a kijelölt személyzet használatára.

4 Ahol a hajó járulékos eszközökkel van ellátva a manőverezéshez vagy megálláshoz, az ilyen eszközök hatásosságát be kell mutatni és feljegyezni, a 2. és 3. bekezdésben hivatkozottak szerint.

29. Szabály

Kormányberendezés * 

1 Kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában, minden hajót az Igazgatás megelégedésére el kell látni egy főüzemi kormányberendezéssel és egy segédüzemi kormányberendezéssel. A főüzemi kormányberendezés és a segédüzemi kormányberendezés úgy legyen elrendezve, hogy egyikük meghibásodása ne tegye a másikat működésképtelenné.

2.1 A kormányberendezés minden része és a kormányszár szilárd és megbízható konstrukciójú legyen az Igazgatás megelégedésére. Külön figyelmet kell fordítani minden lényeges rész megfelelőségére, ami nincs kettőzve. Minden ilyen lényeges részben, ahol vonatkozik, gördülőcsapágyakat kell használni, mint golyóscsapágyak, görgőscsapágyak vagy csapágyperselyek, melyek állandó kenésűek, vagy kenő szerelvényekkel vannak ellátva.

2.2 A belső hidraulikus nyomásnak kitett csövek és egyéb kormányberendezés részek méreteit meghatározó számításokhoz a névleges nyomás legalább 1,25-szöröse legyen a 3.2 bekezdésben előírt üzemi viszonyok mellett várható legnagyobb üzemi nyomásnak, számításba véve minden nyomást, ami létezhet a rendszer kisnyomású oldalán. Az Igazgatás belátása szerint fáradási kritériumokat kell alkalmazni a csövek és részek szerkesztésénél, számításba véve a dinamikus terhelések miatt fellépő pulzáló nyomásokat.

2.3 Biztonsági szelepeket kell beépíteni a hidraulikus rendszer minden olyan részébe, ami elszigetelhető és melyen nyomás léphet fel az energiaforrástól vagy külső erőkből. A biztonsági szelep beállítása ne lépje túl a névleges nyomást. A szelepek legyenek kellő méretűek és úgy legyenek elrendezve, hogy elkerülhető legyen az indokolatlan nyomásnövekedés névleges nyomás fölé.

3 A főüzemi kormányberendezés és kormányszár legyen:

.1 kellő szilárdságú és legyen képes a hajó kormányzására a legnagyobb előremeneti üzemi sebességnél, amit bizonyítani kell;

.2 legyen képes kihajtani a kormánylapátot egyik oldali 35° szögről a másik oldali 35° szögre, amikor a hajó a legnagyobb tengeri merülésen van és legnagyobb előremeneti üzemi sebességgel fut, és ugyanilyen feltételek mellett egyik oldali 35° szögről a másik oldali 30° szögre legfeljebb 28 mp alatt;

.3 gépi hajtással működtethető, hogy kielégítse a 3.2 bekezdés követelményeit, és minden esetben, amikor az Igazgatás 120 mm feletti átmérőjű kormányszárat követel meg a kormányrúdnál, a jégben való hajózási erősítés nélkül; és

.4 úgy szerkesztve, hogy ne sérüljön meg a legnagyobb hátrameneti sebességnél; azonban ezt a szerkesztési követelményt nem kell bizonyítani próbákkal a legnagyobb hátrameneti sebességnél és legnagyobb kormányszögnél.

4 A segédüzemi kormányberendezés legyen:

.1 kellő szilárdságú és legyen képes a hajót kormányozni irányítható sebességnél és vészhelyzet esetén legyen gyorsan üzembe helyezhető;

.2 legyen képes kihajtani a kormánylapátot egyik oldali 15°-ról a másik oldali 15°-ra legfeljebb 60 mp alatt, amikor a hajó a legnagyobb tengeri merülésén és előremenetben fut a legnagyobb előremeneti üzemi sebességgel vagy 7 csomóval, amelyik a nagyobb; és

.3 gépi hajtással működtethető a 4.2 bekezdés követelményeinek kielégítésére, és minden esetben, amikor az Igazgatás 230 mm feletti kormányszár átmérőt követel meg a kormányrúdnál, a jégben való hajózási erősítés nélkül.

5 A fő- és segédüzemi kormányberendezés hajtóegységek legyenek:

.1 úgy kialakítva, hogy automatikusan újrainduljanak, amikor egy kimaradás után a táp újból helyreáll; és

.2 legyen működésbe hozható a navigációs hídon lévő helyről. A kormányberendezés hajtóegységek bármelyikének tápkimaradása esetén hang- és vizuális riasztást kell adni a navigációs hídra.

6.1 Ahol a főüzemi kormányberendezés két vagy több azonos hajtóegységből áll, nem kell segédüzemi kormányberendezést beépíteni, azzal a feltétellel, hogy:

.1 személyhajón a főüzemi kormányberendezés képes a kormánylapátot működtetni a 3.2 bekezdés követelménye szerint, miközben a tápegységek bármelyike üzemen kívül van;

.2 teherhajón a főüzemi kormányberendezés képes a kormánylapátot működtetni a 3.2 bekezdés követelménye szerint, miközben az összes tápegység működik;

.3 a főüzemi kormányberendezés úgy van elrendezve, hogy valamely hiba a csővezeték rendszerében, vagy a tápegységek egyikében, úgy szigetelhető el, hogy a kormányozhatóság fenntartható vagy gyorsan visszanyerhető.

6.2 Az Igazgatás, 1986. szeptember 1-jéig, elfogadhatja olyan kormányberendezés beépítését, melynek bizonyított megbízhatósági előélete van, de nem felel meg a 6.1.3 bekezdés hidraulikus rendszerre vonatkozó követelményeinek.

6.3 A nem hidraulikus kormányberendezések az Igazgatás megelégedésére érjenek el jelen bekezdés követelményeivel egyenértékű normákat.

7 Kormányberendezés vezérlést kell beépíteni:

.1 a főüzemi kormányberendezéshez, a navigációs hídon és a kormánymű géptérben;

.2 ahol a főüzemi kormányberendezés a 6. bekezdésnek megfelelően van kialakítva, két független vezérlőrendszerrel, mindkettő a navigációs hídról működtethető. Ez nem követeli meg a kormánykerék vagy kormánykar kettőzését. Ahol a vezérlőrendszer egy hidraulikus telemotorból áll, nem kell második független rendszert beépíteni, kivéve a 10 000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú tartályhajót, vegyi-tartályhajót vagy gázszállító-hajót,

.3 a segédüzemi kormányberendezéshez, a kormánymű géptérben és, ha gépi hajtású, legyen működtethető a navigációs hídról, és legyen független a főüzemi kormányberendezés vezérlő rendszerétől.

8 A navigációs hídról működtethető minden fő- és segédüzemi kormányberendezés feleljen meg a következőknek:

.1 ha villamos, saját külön áramköréről kell kiszolgálni egy kormányberendezés tápáramkörről, a kormánymű géptéren belül lévő pontról, vagy közvetlenül azt a kormányberendezés tápáramkört ellátó kapcsolótábla sínjeiről, a kapcsolótábla egy pontjáról, amely szomszédos a kormányberendezés tápáramkörével;

.2 eszközöket kell biztosítani a kormánymű géptérben a navigációs hídról működtethető bármilyen vezérlőrendszernek az általa kiszolgált kormányberendezésről történő leválasztásához;

.3 a rendszert lehessen működésbe hozni a navigációs hídon lévő helyről;

.4 a vezérlőrendszert ellátó villamos táp kimaradása esetén hang- és vizuális riasztást kell adni a navigációs hídon; és

.5 rövidzár védelmet csak a kormányberendezés vezérlés tápáramkörökhöz kell biztosítani.

9 Az e szabály és a 30. szabály által megkövetelt villamos tápáramköröket és kormányberendezés vezérlőrendszereket a hozzájuk tartozó részekkel, kábelekkel és csövekkel teljes hosszukon szét kell választani, amennyire kivitelezhető.

10 Kommunikációs eszközt kell létesíteni a navigációs híd és a kormánymű géptér között.

11 A kormánylapát szögállása legyen:

.1 ha a főüzemi kormányberendezés gépi hajtású, kijelezve a navigációs hídra. A kormánylapát szög kijelzése legyen független a kormányberendezés vezérlőrendszertől;

.2 felismerhető a kormánymű géptérben.

12 A hidraulikus gépi hajtású kormányberendezést el kell látni a következőkkel:

.1 intézkedések a hidraulikafolyadék tisztaságának fenntartásához, figyelembe véve a hidraulikus rendszer típusát és konstrukcióját;

.2 alacsonyszint riasztással mindegyik hidraulikafolyadék tartályhoz, hogy a gyakorlatilag legkorábban adjon jelzést a hidraulikafolyadék szivárgásáról. Hang- és vizuális riasztásokat kell kiadni a navigációs hídon és a géptérben, ahol az könnyen észlelhető; és

.3 egy beépített tárolótartállyal, melynek befogadóképessége elég legalább egy gépi meghajtó rendszer feltöltéséhez, beleértve az üzemi tartaléktartályt is, ahol a főüzemi kormányberendezés gépi hajtása követelmény. A tárolótartály csővezeték segítségével állandó jelleggel legyen csatlakoztatva olyan módon, hogy a hidraulikus rendszer könnyen feltölthető legyen a kormánymű géptérben lévő helyről és legyen felszerelve egy szintjelzővel.

13 A kormánymű géptér legyen:

.1 könnyen hozzáférhető és, amennyire kivitelezhető, elkülönítve a gépterektől; és

.2 megfelelő elrendezésekkel biztosítva a kormánygép és vezérlések munka hozzáférésének biztosításához. Ezek az elrendezések foglaljanak magukban kézi korlátokat és lábrácsokat, vagy más csúszásmentes felületeket a megfelelő munkafeltételek biztosításához a hidraulikafolyadék szivárgása esetén.

14 Ahol a kormányszár átmérőjének 230 mm felett kell lenni a kormányrúdnál, a jégben való hajózási erősítés nélkül, egy alternatív energiaforrást kell biztosítani, ami legalább a 4.2 bekezdés követelményeinek megfelelő kormányberendezés hajtóegységének és a hozzá tartozó vezérlőrendszer és kormányszög jelző táplálására elég, ami 45 mp-en belül automatikusan belép vagy a villamos energia vészüzemi forrásáról, vagy a kormánymű géptérben elhelyezett független energiaforrásról. Ezt a független meghajtásforrást csak erre a célra szabad használni. Minden 10 000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú hajón az alternatív energiaforrás kapacitása legalább 30 perces, és minden más hajónál legalább 10 perces folyamatos működésre legyen elég.

15 Minden 10 000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú tartályhajón, vegyi-tartályhajón vagy gázszállító-hajón, és minden 70 000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú egyéb hajón a főüzemi kormányberendezés a 6. bekezdés követelményeinek megfelelő, két vagy több, azonos hajtóegységet foglaljon magában.

16 A 17. bekezdés tárgyát képező minden 10 000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb tartályhajó, vegyi-tartályhajó vagy gázszállító-hajó feleljen meg a következőknek:

.1 a főüzemi kormányberendezést úgy kell kialakítani, hogy a gépi hajtórendszerek egyikének bármelyikén, bármilyen részében, kivéve a kormányszárat, körnegyedet vagy az ugyanilyen célt szolgáló alkotórészeket, bekövetkezett egyetlen meghibásodás, vagy a kormánylapát működtetők megszorulása miatt, a kormányképesség elvesztése esetén, a kormányképességet az egyik gépi hajtórendszer elvesztése után legfeljebb 45 mp-cel vissza lehessen nyerni;

.2 a főüzemi kormányberendezés foglaljon magában vagy:

.2.1 két független és elkülönített gépi hajtórendszert, melyek mindegyike képes kielégíteni a 3.2 bekezdés követelményeit, vagy

.2.2 legalább két azonos gépi hajtórendszer, melyek, rendes üzemben együtt működve, legyenek képesek kielégíteni a 3.2 bekezdés követelményeit. Ahol szükséges az e követelmény kielégítése, biztosítani kell a hidraulikus gépi hajtórendszerek összekötését. Lehessen észlelni a hidraulikafolyadék vesztését az egyik rendszerből, és a meghibásodott rendszert úgy lehessen automatikusan leválasztani, hogy a másik vagy többi rendszer üzemképes maradjon;

.3 a nem hidraulikus kormányberendezések egyenértékű normákat érjenek el.

17 A 10 000 és nagyobb, de 100 000 vegyes tonnatartalomnál kisebb tartályhajóknál, vegyi-tartályhajóknál vagy gázszállító-hajóknál a 16. bekezdésben leírttól eltérő megoldások, melyekre nem kell a kormánylapát működtető vagy működtetők egyedi meghibásodásának kritériumát alkalmazni, engedélyezhetők azzal a feltétellel, hogy egyenértékű biztonsági szintet érnek el és hogy:

.1 a csővezeték rendszer vagy a hajtóegységek bármelyik részének egyedi meghibásodása miatt bekövetkezett kormányképesség vesztést követően, a kormányképességet 45 mp-en belül vissza kell nyerni; és

.2 ahol a kormányberendezés csak egyetlen kormánylapát működtetőt foglal magában, külön figyelmet kell fordítani a konstrukció feszültségelemzésére, beleértve a felhasznált anyagok, a tömítő elrendezések fáradáselemzését és törésmechanikai elemzését, az esetnek megfelelően, és a próbákat és az ellenőrzést, valamint a hatékony karbantartás biztosítását. Az előbbiekre tekintettel, az Igazgatás olyan szabályzatokat fogadjon el, melyek magukban foglalják a Szervezet által elfogadott ’Irányelvek a nem kettőzött kormánylapát működtetők elfogadásához a 10 000 és nagyobb, de 100 000 vegyes tonnatartalomnál kisebb tartályhajóknál, vegyi-tartályhajóknál és gázszállító-hajóknál’ tartalmát.

18 A 10 000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú, de 70 000 tonnánál kisebb holtsúlyú tartályhajónál, vegyi-tartályhajónál vagy gázszállító-hajónál az Igazgatás 1986. szeptember 1-jéig elfogadhat olyan igazolt megbízhatósági előéletű kormányberendezés-rendszert, ami nem felel meg a 16. bekezdésben a hidraulikus rendszerre megkövetelt egyedi meghibásodási kritériumnak.

19 Minden 1984. szeptember 1. előtt épült 10 000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú tartályhajó, vegyi-tartályhajó vagy gázszállító-hajó legkésőbb 1986. szeptember 1-jéig feleljen meg a következőknek:

.1 a 7.1, 8.2, 8.4, 10, 11, 12.2, 12.3 és 13.2 bekezdések követelményei;

.2 két független kormányberendezés vezérlőrendszert kell beépíteni, melyek egyikét a navigációs hídról lehessen működtetni. Ez nem követeli meg a kormánykerék vagy kormánykar kettőzését;

.3 amennyiben a kormányberendezés vezérlőrendszer működés közben meghibásodik, a második rendszert azonnal működésbe lehessen hozni a navigációs hídról; és

.4 mindegyik kormányberendezés vezérlőrendszert, ha az villamos, a kormányberendezés tápáramkörről, vagy közvetlenül az azt a kormányberendezést ellátó kapcsolótábla sínekről kiszolgált saját külön áramköre szolgálja ki, a kapcsolótáblán a kormányberendezés tápáramkör ellátásával szomszédos pontnál.

20 A 19. bekezdés követelményein kívül, minden 1984. szeptember 1-je előtt épült 40 000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú tartályhajót, vegyi-tartályhajót vagy gázszállítóhajót legkésőbb 1988. szeptember 1-jéig úgy kell kialakítani, hogy a csővezetékben vagy a tápegységek egyikében bekövetkezett egyetlen meghibásodás esetén fenntartható legyen a kormányképesség, vagy a kormánylapát mozgását úgy lehessen korlátozni, hogy a kormányképességet gyorsan vissza lehessen nyerni. Ezt a következőkkel kell elérni:

.1 a kormánylapát korlátozásának független eszköze; vagy

.2 gyorsműködésű szelepek, melyek kézzel kezelhetők, a működtető vagy működtetők leválasztásához a külső hidraulikus csővezetékről, a működtetőknek egy beépített független gépi hajtású szivattyú és csőrendszer segítségével történő gyors újratöltésének eszközével együtt; vagy

.3 egy olyan elrendezéssel, hogy ahol a hidraulikus hajtórendszerek össze vannak kötve, észlelje a hidraulikafolyadék vesztését az egyik rendszerből, és a hibás rendszert vagy automatikusan, vagy a navigációs hídról úgy válassza le, hogy a másik rendszer teljesen üzemképes maradjon.

30. Szabály

Villamos és elektro-hidraulikus kormányberendezésre vonatkozó járulékos követelmények

1 Jelzőeszközöket kell beépíteni a navigációs hídon és a főüzemi gépek egyik alkalmas vezérlőállásában a villamos és elektro-hidraulikus kormányberendezés motorjai működésének kijelzésére.

2 Minden villamos vagy elektro-hidraulikus kormányberendezést, ami egy vagy több hajtóegységet foglal magában, a főkapcsolótábláról közvetlenül táplált legalább két kizárólagos áramkör szolgáljon ki; azonban az áramkörök egyike lehessen táplálható a vészüzemi kapcsolótáblán keresztül. A főüzemi villamos vagy elektro-hidraulikus kormányberendezéshez kapcsolódó segédüzemi villamos vagy elektro-hidraulikus kormányberendezést rá lehet kötni az ilyen főüzemi kormányberendezést tápláló áramkörök egyikére. A villamos vagy elektro-hidraulikus kormányberendezést ellátó áramkörök teljesítménye legyen elegendő az összes motor táplálásához, ami egyidejűleg rájuk csatlakoztatható és egyidejű üzemük megkövetelhető.

3 Az ilyen áramkörökhöz és motorokhoz rövidzár és túlterhelés elleni védelmet kell beépíteni. A túláram elleni védelem, beleértve az indítóáramot is, ha van, legalább kétszerese legyen az így védett motor vagy áramkör teljes terhelési áramának, és kialakítása olyan legyen, hogy átengedje a megfelelő indítóáramokat. Ahol háromfázisú tápot alkalmaznak, riasztást kell beépíteni a tápfázisok bármelyike kimaradásának jelzésére. Az e bekezdésben megkövetelt riasztások hang- és vizuális jelzések legyenek és azokat szembetűnő helyen kell elhelyezni a főüzemi géptérben vagy abban a vezérlőhelyiségben, ahonnan rendes üzemben vezérlik a főüzemi gépeket, és amit az 51. szabály megkövetelhet.

4 Amikor egy 1600 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajón a 29.4.3 szabályban megkövetelt gépi hajtású segédüzemi kormányberendezés nem villamos hajtású, vagy nem elsődlegesen más szolgálatra előirányzott villamos motor hajtja, a főüzemi kormányberendezés táplálható a főkapcsolótábla egyik áramköréről. Ahol az ilyen elsődlegesen más szolgálatokra előirányzott villamos motor elrendezése olyan, hogy egy ilyen segédüzemi kormányberendezést hajtson, az Igazgatás mellőzheti a 3. bekezdés követelményeit, amennyiben elégedett a védelem kialakításával, a 29.5.1 és 2 és a 29.7.3 szabályok segédüzemi kormányberendezésre vonatkozó követelményeivel együtt.

31. Szabály

Gépek vezérlései

1 A hajó propulziójához és biztonságához létfontosságú fő- és segédüzemi gépeket fel kell szerelni azok üzemeltetésének és vezérlésének hatékony eszközeivel.

2 Ahol a propulziós gépek távvezérlése a navigációs hídról történik, és a géptérben személyzet tartózkodása van előirányozva, a következők vonatkoznak:

.1 a hajócsavar fordulatszáma, tolóerő iránya és, ha vonatkozik, emelkedési szöge teljes mértékben vezérelhető legyen a navigációs hídról minden hajózási körülmény között, beleértve a manőverezést is;

.2 a távvezérlést, mindegyik független hajócsavarra, egy úgy megtervezett és megépített távvezérléssel kell végezni, hogy annak működtetése ne kívánjon meg a géptéri üzemi részletekre kiterjedő különös figyelmet. Ahol több hajócsavar egyidejű üzemét tervezik, azok vezérelhetők egyetlen vezérlő készülékkel,

.3 a főüzemi propulziós gépet fel kell szerelni egy vészleállító készülékkel a navigációs hídon, ami legyen független a navigációs hídi vezérlő rendszertől;

.4 a navigációs hídról adott propulziós utasításokat jelezni kell a fő gépvezérlő teremben vagy a manőverező platón, az esetnek megfelelően;

.5 Az 1998. július 1-jén vagy az után épített hajók feleljenek meg az 1-től 4-ig terjedő bekezdések módosított követelményeinek, a következők szerint:

.1 az 1. bekezdést a következő váltja fel:

’1 A propulzióhoz, a hajó vezetéséhez és biztonságához létfontosságú fő- és segédüzemi berendezéseket hatékony eszközökkel kell ellátni azok üzemeltetéséhez és vezérléséhez. A hajó propulziójához, vezetéséhez és biztonságához létfontosságú minden vezérlőrendszer legyen független és úgy szerkesztett, hogy egy rendszer meghibásodása nem rontsa le más rendszer teljesítményét.’;

.2 a 2. bekezdés második és harmadik sorában törölni kell az ’és személyzeti felügyeletre előirányzott gépterek’ szavakat;

.3 a 2.2 bekezdés első mondatát a következő váltja fel:

’[2].2 a vezérlést egyetlen vezérlőeszközzel kell végezni mindegyik független hajócsavarra, az összes kapcsolódó szolgáltatás automatikus teljesítésével, beleértve, ahol szükséges, a propulziós gépezet túlterhelésének megelőzését.’;

.4 a 2.4 bekezdést a következő váltja fel:

’[2].4 a navigációs hídról adott propulziós gépezet parancsokat jelezni kell a főgép vezérlőhelyiségben és a manőverező helyen;’;

.5 a 2.6 bekezdés végére egy új mondatot kell hozzáadni a következő szöveggel:

’Ugyancsak lehessen vezérelni a hajó propulziójához és biztonságához létfontosságú segédüzemi gépeket az érintett gépnél vagy annak közelében.’; és

.6 a 2.8, 2.8.1 és 2.8.2 bekezdéseket a következők váltják fel:

’[2].8 kijelzőket kell felszerelni a navigációs hídon, a főgép vezérlőhelyiségben és a manőverező helynél a következőkhöz:

.8.1 hajócsavar fordulatszám és forgásirány merevszárnyú hajócsavarok esetében, és

.8.2 hajócsavar fordulatszám és szögállás állítható szárnyú hajócsavarok esetében.’

.6 a propulziós gépeket lehessen helyben vezérelni, még a távvezérlő rendszer bármelyik részének meghibásodása esetén is;

.7 a távvezérlő rendszer konstrukciója olyan legyen, hogy meghibásodása esetén riasztást adjon. Kivéve, ha az Igazgatás kivihetetlennek tartja, a hajócsavarok előre beállított fordulatszámát és tolóerő irányát fenn kell tartani, amíg működésbe lép a helyi vezérlés;

.8 kijelzőket kell felszerelni a navigációs hídon a következőkhöz:

.8.1 hajócsavar sebesség és forgásirány merevszárnyú hajócsavarok esetében;

.8.2 hajócsavar sebesség és emelkedés az állítható szárnyú hajócsavarok esetében,

.9 riasztást kell adni a navigációs hídon és a géptérben az indítólevegő alacsony nyomásának jelzésére, amit olyan szintre kell beállítani, hogy további főgép indítási műveleteket tegyen lehetővé. Amennyiben a propulziós gépek távvezérlő rendszere automatikus indításra van szerkesztve, az egymást követő indítások számát, melyek nem eredményeznek indítást, korlátozni kell azért, hogy elegendő indítólevegőt őrizzen meg a helyi indításhoz.

3 Ahol a főüzemi propulzió és hozzátartozó gépek, beleértve a főüzemi villamos energia ellátás forrásait, különböző fokú automatikus vagy távvezérléssel vannak ellátva, és folyamatos kézi felügyelet alatt állnak egy vezérlőhelyiségből, az elrendezéseket és vezérléseket úgy kell megtervezni, felszerelni és beépíteni, hogy a gépek működése olyan biztonságos és hatékony legyen, mintha közvetlen felügyelet alatt lenne; erre a célra a 46.-tól 50.-ig terjedő szabályokat kell alkalmazni, az esetnek megfelelően. Külön figyelmet kell fordítani az ilyen terek tűz és elárasztás elleni védelmére.

4 Az automatikus indító-, üzemi és vezérlőrendszerek általában foglaljanak magukban intézkedéseket az automatikus vezérlések kézi felülvezérlésére. Az ilyen rendszerek bármilyen részének meghibásodása ne akadályozza meg a kézi felülvezérlés használatát.

32. Szabály

Gőzkazánok és kazán táprendszerek

1 Minden gőzkazánt és minden tüzelés nélküli gőzgenerátort el kell látni legalább két megfelelő kapacitású biztonsági szeleppel. Azonban, figyelemmel bármilyen kazán vagy tüzelés nélküli gőzgenerátor teljesítményére vagy bármilyen egyéb jellemzőjére, az Igazgatás engedélyezheti csak egy biztonsági szelep felszerelését, ha megbizonyosodott róla, hogy ez által a túlnyomás elleni kellő védelem biztosítva van.

2 Minden olajtüzelésű kazánnak, melyet kézi felügyelet nélküli üzemre irányoznak elő, legyenek biztonsági eszközei, melyek elzárják a tüzelőolaj tápot és riasztást adnak alacsony vízszint, levegőtáp kimaradás vagy lángkialvás esetén.

3 A turbinás propulziót kiszolgáló vízcsöves kazánokat fel kell szerelni magas vízszint riasztással.

4 Minden gőzfejlesztő rendszert, ami a hajó biztonságához létfontosságú szolgáltatásokat nyújt, vagy ami veszélyessé válhat tápvíz rendszerének meghibásodása miatt, el kell látni legalább két egymástól különálló tápvíz rendszerrel és tápszivattyúkkal, megjegyezve, hogy a gőzdómnak csak egy áttörése fogadható el. Kivéve, ha a szivattyú jellemzői meggátolják a túlnyomást, eszközöket kell biztosítani, melyek meggátolják a túlnyomást a rendszerek bármelyik részében.

5 A kazánokat fel kell szerelni a tápvíz minőségét felügyelő és ellenőrző készülékekkel. Megfelelő intézkedéseket kell tenni annak kizárására, amennyire lehetséges, hogy olaj vagy egyéb szennyezők jussanak be, amik hátrányosan befolyásolhatják a kazánt.

6 A hajó biztonságához létfontosságú, és meghatározott vízszintre tervezett minden kazánt el kell látni legalább két vízszintjelzővel, melyek közül legalább az egyik közvetlen leolvasású nívóüveg legyen.

33. Szabály

Gőzcső rendszerek

1 Minden gőzcsövet és minden azokhoz csatlakozó szerelvényt, melyeken gőz haladhat keresztül, úgy kell megtervezni, kivitelezni és beépíteni, hogy kibírják azokat a legnagyobb üzemi feszültségeket, melyeknek ki lehetnek téve.

2 Eszközöket kell létesíteni minden olyan gőzcső ürítéséhez, melyben egyébként veszélyes vízütés fordulhat elő.

3 Amennyiben egy gőzcső vagy szerelvény valamilyen más forrásból nagyobb nyomású gőzt kaphat, mint amire szerkesztve van, egy megfelelő nyomáscsökkentő szelepet, biztonsági szelepet és nyomásmérőt kell felszerelni.

34. Szabály

Sűrített levegős rendszerek

1 Minden hajón eszközöket kell létesíteni a túlnyomás megelőzésére a sűrített levegős rendszer bármely részében, és mindenütt, ahol a légkompresszorok házai és hűtői veszélyes túlnyomásnak lehetnek kitéve a levegőnyomás alatti részekből azokba történő szivárgás miatt. Alkalmas nyomáscsökkentő eszközöket kell beépíteni minden rendszerhez.

2 A főüzemi propulzió belső égésű motorjainak főüzemi indítólevegő berendezéseit kellően védeni kell a visszagyújtás hatásai és az indítólevegő csövekben bekövetkező belső robbanás ellen.

3 Az indítólevegő kompresszoroktól minden nyomócsövet közvetlenül az indítólevegő palackokhoz kell vezetni, és a légpalackoktól a főüzemi vagy segédüzemi motorokhoz vezető minden indítócső legyen teljesen elválasztva a kompresszor csomócső rendszerétől.

4 Intézkedéseket kell tenni, hogy csak minimális olaj jusson be a sűrített levegő rendszerekre és e rendszerek víztelenítésére.

35. Szabály

Szellőzőrendszerek a gépterekben

Az A kategóriájú géptereket kellően kell szellőztetni annak biztosítására, hogy amikor az azokban lévő gépek vagy kazánok teljes teljesítménnyel üzemelnek bármilyen időjárási viszony mellett, beleértve a viharos időjárást is, a gépterek megfelelő levegőellátása legyen fenntartva a személyzet biztonságához és kényelméhez, és a gépek üzeméhez.

36. Szabály

Zajvédelem * 

Intézkedéseket kell tenni a gépterekben a gépzaj Igazgatás által meghatározott elfogadható szintre történő csökkentésére. Amennyiben ezt a zajt nem lehet kielégítően csökkenti a túlzottan nagy zaj forrásánál, úgy kellően szigetelni vagy elkülöníteni kell, vagy egy zaj elleni menedékhelyet kell kialakítani, amennyiben a térben személyzetnek kell tartózkodni. Szükség esetén fülvédőket kell adni a személyzet azon tagjai részére, akinek be kell lépni az ilyen terekbe.

37. Szabály

Kommunikáció a navigációs híd és géptér között

1 Legalább két független eszközt kell létesíteni a parancsok közvetítéséhez a navigációs híd a géptérben lévő helyre, vagy a vezérlőhelyiségbe, ahonnan a gépeket rendes körülmények között vezérlik; ezek egyike egy géptéri parancsjelző legyen, ami a parancsok és válaszok vizuális jelzését adja a géptérben és a navigációs hídon. Megfelelő kommunikációs eszközöket kell létesíteni minden egyéb helyhez, ahonnan a gépeket vezérelni lehet.

2 Az 1994. október 1-jén vagy az után épült hajókra az 1. bekezdés rendelkezései helyett a következő rendelkezések vonatkoznak.

Legalább két független eszközt kell biztosítani a parancsok közvetítéséhez a navigációs hídról a géptérben lévő helyre vagy a vezérlőhelyiségbe, ahonnan a hajócsavarok sebességét és tolóerejének irányát rendes körülmények között vezérlik; ezek egyike egy géptéri parancsjelző legyen, ami a parancsok és válaszok vizuális kijelzését adja a géptérben és a navigációs hídon. Megfelelő kommunikációs eszközöket kell létesíteni minden egyéb helyhez, ahonnan a hajócsavarok sebességét és tolóerejének irányát vezérelni lehet.

38. Szabály

Géptiszti riasztás

Egy géptiszti riasztást kell létesíteni, amit a gépvezérlő helyiségből, vagy a manőverező platformról kell működtetni, az esetnek megfelelően, és az világosan hallható legyen a géptisztek lakóterében.

39. Szabály

Vészüzemi berendezések elhelyezése személyhajókon

Villamos energia vészüzemi forrásokat, tűzoltószivattyúkat, fenékszivattyúkat a kifejezetten az ütközési válaszfal előtti tereket kiszolgálók kivételével, a II–2 fejezet szerint megkövetelt bármilyen beépített tűzoltó rendszert, és egyéb vészüzemi berendezést, ami létfontosságú a hajó biztonságéhoz, a horgonycsörlők kivételével, nem szabad az ütközési válaszfal előtt beépíteni.

D. RÉSZ
VILLAMOS BERENDEZÉSEK

(Kifejezetten eltérő rendelkezések hiányában a D. rész személyhajókra és teherhajóra vonatkozik.)

40. Szabály

Általános rendelkezések

1 A villamos berendezések olyanok legyenek, hogy:

.1 a hajó rendes üzemeltetési és lakhatási körülményeinek fenntartásához szükséges minden villamos szolgáltatás biztosítva legyen anélkül, hogy igénybe kellene venni a vészüzemi villamos energiaforrást;

.2 a biztonsághoz létfontosságú villamos szolgáltatások biztosítva legyenek a különböző vészhelyzeti állapotokban; és

.3 az utasok, személyzet és a hajó biztonsága a villamossági veszélyek ellen biztosítva legyen.

2 Az Igazgatás tegyen megfelelő lépéseket e rész rendelkezései egységes végrehajtásának biztosítására a villamos berendezések tekintetében.  * 

41. Szabály

Főüzemi villamos energiaforrás és világítási rendszerek

1.1 Egy megfelelő kapacitású főüzemi villamos energiaforrást kell beépíteni a 40.1.1 szabályban említett összes szolgáltatás ellátásához. Ez a főüzemi villamos energiaforrás legalább két áramfejlesztő gépcsoportból álljon.

1.2 Az ilyen áramfejlesztő gépcsoportok kapacitása olyan legyen, hogy bármelyik áramfejlesztő gépcsoport leállása esetén még mindig táplálni lehessen a propulzió és biztonság rendes üzemi feltételeinek nyújtásához szükséges szolgáltatásokat. Ugyancsak biztosítani kell a lakhatóság minimális kényelmi feltételeit, melyek foglalják magukban legalább a főzéshez, fűtéshez, háztartási hűtéshez, gépi szellőztetéshez, higiéniai és édesvíz ellátáshoz szükséges megfelelő szolgáltatásokat.

1.3 A hajó főüzemi villamos energiaforrásának berendezései olyanok legyenek, hogy a 40.1. szabályban hivatkozott szolgáltatások fenntarthatók legyenek, tekintet nélkül a propulziós gépek vagy tengelyvezeték sebességére és forgásirányára.

1.4 Ezenkívül, az áramfejlesztő gépcsoportok olyanok legyenek, amik biztosítják, hogy ha bármelyik egy generátor vagy annak elsődleges erőforrása üzemen kívül van, a megmaradó áramfejlesztő gépcsoportok legyenek képesek nyújtani a főüzemi propulziós berendezés holt hajó állapotból történő indításához szükséges szolgáltatásokat. A vészüzemi villamos energiaforrás felhasználható a holt hajó állapotból történő indításhoz, ha annak kapacitása akár egymagában, vagy bármilyen más villamos energiaforrással kombinálva elegendő a 42.2.1-től 42.2.3-ig vagy 43.2.1-től 43.2.4-ig terjedő szabályok szerinti megkövetelt szolgáltatások egyidejű táplálásának biztosításához.

1.5 Ahol transzformátorok lényeges részét képezik jelen bekezdésben megkövetelt villamos táprendszernek, a rendszert úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa az ellátás ugyanolyan folytonosságát, mint ami ebben a bekezdésben van előírva.

2.1 Egy főüzemi villamos világítási rendszer szolgáltasson világítást mindenütt a hajó azon részeiben, melyek rendes körülmények között az utasok vagy a személyzet számára hozzáférhetők és használhatók, ezt a főüzemi villamos energiaforrásról kell táplálni.

2.2 A főüzemi villamos világítási rendszer kialakítása olyan legyen, hogy a főüzemi villamos energiaforrást, a hozzá tartozó áramátalakító berendezést, ha van, a főüzemi kapcsolótáblát és a főüzemi világítási kapcsolótáblát befogadó terekben bekövetkezett tűz vagy kár ne tegye működésképtelenné a 42.2.1 és 42.2.2 vagy 43.2.1, 43.2.2 és 43.2.3 szabályokban megkövetelt vészvilágítási rendszert.

2.3 A vészvilágítási rendszer kialakítása olyan legyen, hogy a vészüzemi villamos energiaforrást, hozzá tartozó áramátalakító berendezést, ha van, a vészüzemi kapcsolótáblát és vészvilágítási kapcsolótáblát befogadó terekben bekövetkezett tűz vagy kár ne tegye működésképtelenné az e szabályban megkövetelt főüzemi villamos világítási rendszert.

3 A főüzemi kapcsolótáblát úgy kell elhelyezni a főüzemi áramfejlesztő állomáshoz képest, hogy, amennyire kivitelezhető, a rendes villamos tápot csak az egy térben bekövetkező tűz vagy egyéb kár befolyásolhassa. Egy elkerített környezeti terület a főüzemi kapcsolótábla részére, mint amit a tér fő határain belül elhelyezkedő gépüzemi vezérlőhelyiség nyújthat, nem tekintendő úgy, mint ami elválasztja a kapcsolótáblákat a generátoroktól.

4 Ahol a főüzemi áramfejlesztő gépcsoportok összes beépített villamos teljesítménye meghaladja a 3 MW-ot, a főüzemi síneket legalább két részre kell felosztani, amik rendes körülmények között levehető kapcsolatokkal vagy más jóváhagyott eszközökkel vannak összekötve; amennyire kivitelezhető, az áramfejlesztő gépcsoportok és minden egyéb kettőzött berendezés összekötéseit egyenlően kell felosztani a részek között. Az Igazgatás megelégedésére egyenértékű elrendezéseket lehet engedélyezni.

5 Az 1998. július 1-jén vagy az után épített hajók:

.1 az 1-től 3-ig terjedő bekezdéseken kívül, feleljenek meg a következőknek:

.1.1 ahol a főüzemi villamos energia forrás szükséges a hajó propulziójához és kormányzásához, a rendszert úgy kell kialakítani, hogy a propulzióhoz és kormányzáshoz és a hajó biztonságának biztosításához szükséges villamos táp maradjon fenntartva, vagy azonnal álljon helyre az üzemben lévő generátorok bármelyikének elvesztése esetén;

.1.2 terhelés leválasztó, vagy más hasonló elrendezéseket kell létesíteni az e szabály szerint szükséges generátorok tartós túlterhelés elleni védelméhez;

.1.3 ahol a főüzemi villamos energiaforrás szükséges a hajó propulziójához, a fő sínt legalább két részre kell felosztani, melyek rendes körülmények között megszakítók vagy más jóváhagyott eszközökkel legyenek összekötve; amennyire kivitelezhető, a generátor gépcsoportok és más kettőzött berendezések kapcsolatait szintén egyenlően kell felosztani a részek között; és

.2 nem kell megfeleljenek a 4. bekezdésnek.”

42. Szabály

Vészüzemi villamos energiaforrás személyhajókon

(E szabály 2.6.1 és 4.2 bekezdése az 1992. február 1-jén vagy az után épült hajókra vonatkozik.)

1.1 Egy önálló vészüzemi villamos energiaforrást kell biztosítani.

1.2 A vészüzemi villamos energiaforrást, hozzá tartozó áramátalakító berendezést, ha van, átmeneti vészüzemi energiaforrást, vészüzemi kapcsolótáblát és vészvilágítási kapcsolótáblát a legfelső folyamatos fedélzet felett kell elhelyezni, és azok legyenek könnyen hozzáférhetőek a nyílt fedélzetről. Ezek nem helyezhetők el az ütközési válaszfal előtt.

1.3 A vészüzemi villamos energiaforrás és a hozzá tartozó áramátalakító berendezés, ha van, az átmeneti vészüzemi energiaforrás, a vészüzemi kapcsolótábla és a vészvilágítási kapcsolótábla elhelyezése a főüzemi villamos energiaforráshoz, hozzá tartozó áramátalakító berendezéshez, ha van, és a főüzemi kapcsolótáblához képest olyan legyen, ami az Igazgatás megelégedésére biztosítja, hogy a főüzemi villamos energiaforrást, hozzá tartozó áramátalakító berendezést, ha van, és a főüzemi kapcsolótáblát befogadó vagy egyéb A kategóriájú géptérben bekövetkező tűz vagy kár ne zavarja a vészüzemi villamos energiaellátást, vezérlést és elosztást. Amennyire kivitelezhető, a vészüzemi villamos energiaforrást, hozzá tartozó áramátalakító berendezést, ha van, az átmeneti vészüzemi villamos energiaforrást és vészüzemi kapcsolótáblát befogadó tér ne legyen szomszédos az A kategóriájú gépterek vagy a főüzemi villamos energiaforrást, hozzá tartozó áramátalakító berendezést, ha van, vagy a főüzemi kapcsolótáblát befogadó terek határolóival.

1.4 Feltéve, hogy megfelelő intézkedések történtek a független vészüzemi működés minden körülmények közötti megóvására, a vészüzemi generátor kivételesen és rövid időszakokra felhasználható nem-vészüzemi áramkörök táplálására.

2 A rendelkezésre álló villamos energia legyen elegendő az összes olyan szolgáltatás táplálására, ami vészhelyzetben létfontosságú a biztonsághoz, kellő figyelmet fordítva az olyan szolgáltatásokra, melyeket szükséges lehet egyidejűleg működtetni. A vészüzemi villamos energiaforrás legyen képes, figyelembe véve az indítóáramokat és bizonyos terhelések átmeneti természetét, egyidejűleg táplálni legalább az alábbi szolgáltatásokat a továbbiakban előírt időtartamokra, amennyiben azok a működésükhöz villamos energiától függenek:

2.1 36 óra időtartamra vészvilágítás:

.1 minden gyülekező és beszállóhelyen és az oldalakon kívül, a III/11.4 és III/15.7 szabályok követelményei szerint;

.2 a gyülekező és beszállóhelyekhez vezető folyosókban, lépcsőházakban és kijáratokban, a III/11.5 szabály követelményei szerint;

.3 minden szolgálati és lakótéri folyosóban, lépcsőházban és kijáratban, személyfelvonó fülkékben;

.4 a gépterekben és főüzemi generátor helyiségekben, beleértve azok vezérlőállásait;

.5 minden vezérlőállásban, géptéri vezérlőhelyiségben és minden főüzemi és vészüzemi kapcsolótáblánál;

.6 minden tűzoltó felszerelés tárlóhelynél;

.7 a kormányberendezésnél; és

.8 a tűzoltószivattyúnál, sprinkler szivattyúnál és a 2.4 bekezdésben hivatkozott vészüzemi fenékszivattyúnál és ezek motorjai indítóhelyeinél.

2.2 36 órás időtartamra:

.1 a hatályos Tengeri összeütközések megelőzése tárgyú Nemzetközi Szabályzat által megkövetelt hajózási lámpák és egyéb lámpák; és

.2 az 1995. február 1-jén vagy az után épült hajókon a IV/7.1.1 és IV/7.1.2 szabályban megkövetelt VHF rádió-berendezés; és ha vonatkozik:

.2.1 a IV/9.1.1, IV/9.1.2, IV/10.1.2 és IV/10.1.3 szabályokban megkövetelt MF rádióberendezés;

.2.2 a IV/10.1.1 szabályban megkövetelt hajó földi-állomás (szatellit adó-vevő készülék); és

.2.3 a IV/10.2.1, IV/10.2.2 és IV/11.1 szabályokban megkövetelt MF/HF rádióberendezés.

2.3 36 órás időtartamra:

.1 vészhelyzetben szükséges minden belső kommunikációs berendezés;

.2 az V/12 szabályban megkövetelt hajóba beépített navigációs berendezés; ahol az ilyen rendelkezés ésszerűtlen vagy kivitelezhetetlen, az Igazgatás elállhat ettől a követelménytől az 5000 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajók esetében;

.3 a tűzészlelő és tűzriadó rendszer, és a tűzajtó rögzítő és kioldó rendszer, és

.4 a nappali jelzőlámpa szakaszos működéséhez, a hajókürt, a kézi működtetésű hívási pontok, és minden belső jelzés, ami vészhelyzetben szükséges lehet;

kivéve, ha az ilyen szolgáltatásoknak független tápja van a 36 órás időtartamra egy vészhelyzetben történő használathoz megfelelően elhelyezett akkumulátorról.

2.4 36 órás időtartamra:

.1 a II–2/4.3.1 és 4.3.3 szabályban megkövetelt tűzoltószivattyúk egyike;

.2 az automatikus sprinkler szivattyú, és

.3 a vészüzemi fenékszivattyú és a villamos hajtású, távvezérlésű fenékszelepek működtetéséhez létfontosságú minden berendezés.

2.5 A 29.14 szabályban megkövetelt időtartamra a kormányberendezés, ha azon szabály szerint követelmény az ilyen táplálása.

2.6 Félórás időtartamra:

.1 a 15. szabály szerint gépi hajtásúnak megkövetelt minden vízmentes ajtó, kijelzőikkel és figyelmeztető jelzéseikkel együtt;

.2 a vészüzemi intézkedések a felvonófülkék fedélzetszintre hozásához a személyek meneküléséhez. Vészhelyzetben a személyfelvonó fülkéket egymás után lehet fedélzetszintre hozni.

2.7 A rendszeresen rövid tartamú utakon foglalkoztatott hajónál, ha az Igazgatás megbizonyosodott, hogy kellő fokú biztonságot lehetne elérni, elfogadhat rövidebb időtartamot is, mint a 2.1–2.5 bekezdésekben előírt 36 óra, de 12 óránál nem kevesebbet.

3 A vészüzemi villamos energiaforrás lehet egy generátor vagy egy akkumulátortelep, ami megfelel a következőknek:

3.1 Ahol a vészüzemi villamos energiaforrás egy generátor:

.1 azt hajtsa egy alkalmas erőgép, független tüzelőanyag ellátással, melynek lobbanáspontja (zárt tégelyes próba) legalább 43 °C;

.2 induljon automatikusan, amikor a villamos táp kimarad a főüzemi villamos energiaforrásról, és automatikusan kapcsolódjon rá a vészüzemi kapcsolótáblára; a 4. bekezdésben hivatkozott szolgáltatások ekkor automatikusan váltsanak át a vészüzemi áramfejlesztő gépcsoportra. Az automatikus indítórendszer és az erőgép jellemzői olyanok legyenek, amelyek lehetővé teszik, hogy a vészüzemi generátor olyan gyorsan vegye fel teljes névleges terhelését, amilyen gyorsan és biztonságosan lehet, de legfeljebb 45 mp alatt; kivéve, ha a vészüzemi áramfejlesztő gépcsoport egy második független indítóeszközzel van ellátva, a tárolt energia egyetlen forrását védeni kell annak kizárására, hogy azt teljesen lemerítse az automatikus indítórendszer; és

.3 legyen ellátva a 4. bekezdés szerinti átmeneti villamos energiaforrással.

3.2 Ahol a vészüzemi villamos energiaforrás egy akkumulátortelep, az legyen képes:

.1 újratöltés nélkül vinni a villamos terhelést, miközben a kisütés tartama alatt fenntartja a telep feszültségét névleges feszültségének 12%-án belül afelett vagy alatt;

.2 automatikusan kapcsoljon fel a vészüzemi kapcsolótáblára a főüzemi villamos energiaforrás kimaradása esetén; és

.3 azonnal táplálja legalább a 4. bekezdésben előírt szolgáltatásokat.

3.3 A 3.1.2 bekezdés következő rendelkezései nem vonatkoznak az 1994. október 1-jén vagy az után épült hajókra:

Kivéve, ha a vészüzemi áramfejlesztő gépcsoport egy második független indítóeszközzel van ellátva, a tárolt energia egyetlen forrását védeni kell annak kizárására, hogy azt teljesen lemerítse az automatikus indítórendszer.

3.4 Az 1998. július 1-je után épített hajókon, ahol a propulzió helyreállításához villamos energia szükséges, a kapacitás legyen elég a hajó propulziójának helyreállításához más gépekkel együtt, az esetnek megfelelően, a holt hajó állapotból a kimaradás után 30 percen belül.

4 A 3.1.3 bekezdésben megkövetelt átmeneti villamos energiaforrás egy akkumulátor-telepből álljon, a vészhelyzetben való használathoz megfelelően elhelyezve, ami annak újratöltése nélkül fog üzemelni, miközben a kisütési idő alatt fenntartja a telep feszültségét névleges feszültsége felett vagy alatt 12%-on belül, és elegendő kapacitással rendelkezik, és úgy van kialakítva, hogy bármelyik főüzemi villamos energiaforrás meghibásodása esetén automatikusan táplálja legalább a következő szolgáltatásokat, ha azok működésükhöz egy villamos energiaforrástól függnek:

4.1 Fél óráig:

.1 a 2.1 és 2.2 bekezdésekben megkövetelt világítás;

.2 a 2.3.1, 2.3.3 és 2.3.4 bekezdésekben megkövetelt minden szolgáltatás, kivéve, ha az ilyen szolgáltatásoknak az előírt időtartamra egy független tápja van egy akkumulátortelepről, ami megfelelően van elhelyezve vészhelyzetben történő használathoz.

4.2 Energia a vízmentes ajtók működtetéséhez, a 15.7.3.3 szabály követelményei szerint, de nem szükségszerűen az összest egyidejűleg, kivéve, ha egy független ideiglenes tárolt energiaforrás van hozzárendelve. Energia a 15.7.2 szabályban megkövetelt vezérlő, jelző és riasztó áramkörökhöz, fél órára.

5.1 A vészüzemi kapcsolótáblát a vészüzemi villamos energiaforráshoz a lehető legközelebb kell beépíteni.

5.2 Ahol a vészüzemi villamos energiaforrás egy generátor, a vészüzemi kapcsolótáblát ugyanabban a térben kell elhelyezni, kivéve, ha az hátrányos lenne a vészüzemi kapcsolótábla működésére.

5.3 Az e szabálynak megfelelően felszerelt semmilyen akkumulátort sem szabad ugyanabba a térbe beépíteni, mint ahol a vészüzemi kapcsolótábla van. A főüzemi kapcsolótáblánál vagy a gépüzemi vezérlőhelyiségben egy kijelzőt kell felszerelni annak jelzésére, amikor a vészüzemi villamos energiaforrást, vagy a 3.1.3 vagy 4. bekezdésben hivatkozott átmeneti vészüzemi villamos energiaforrást képező akkumulátor kisütés alatt áll.

5.4 A vészüzemi kapcsolótáblát rendes üzemben a főüzemi kapcsolótábláról kell táplálni egy összekötő tápvezetékkel, amit a főüzemi kapcsolótáblánál kellően védeni kell túláram és rövidzár ellen, és amit automatikusan kell lekapcsolni a vészüzemi kapcsolótáblánál a főüzemi villamos energiaforrás kimaradása esetén. Ahol a rendszer visszatáplálásos üzemre van kialakítva, az összekötő tápvezetéket a vészüzemi kapcsolótáblánál is védeni kell legalább rövidzár ellen.

5.5 A vészüzemi villamos energiaforrás gyors rendelkezésre állásának biztosítása érdekében, intézkedéseket kell tenni, ahol szükséges automatikusan lekapcsolni a nem-vészüzemi áramköröket a vészüzemi kapcsolótábláról annak biztosítására, hogy energia álljon rendelkezésre a vészüzemi áramkörökhöz.

6 A vészüzemi generátort és erőgépét, valamint minden vészüzemi akkumulátortelepet úgy kell megszerkeszteni és kialakítani, ami biztosítja, hogy azok teljes névleges teljesítménnyel fognak működni, amikor a hajó egyenes úszáshelyzetben van, és amikor bármelyik oldalra 22,5°-ig megdől, vagy amikor előre vagy hátra irányban 10°-ig megdől, vagy e határokon belül bármilyen szög kombinációban.

7 Intézkedéseket kell tenni a teljes vészüzem időszakos próbáihoz, és ezek foglalják magukban az automatikus indítóberendezések próbáit is.

42–1. Szabály

Kiegészítő vészvilágítás ro-ro személyhajókon

(Ez a szabály a II–2/3 szabály meghatározásai szerinti ro-ro rakományterekkel vagy különleges kategóriájú terekkel rendelkező minden személyhajókra vonatkozik, azzal a kivétellel, hogy az 1989. október 22-e előtt épített hajókra ez a szabály legkésőbb 1990. október 22-étől vonatkozik.)

1 A 42.2 szabályban megkövetelt vészvilágításokon kívül, minden személyhajó, mely a II–2/3 szabály meghatározásai szerinti ro-ro rakományterekkel vagy különleges kategóriájú terekkel rendelkezik:

.1 minden közös utasteret és folyosót el kell látni kiegészítő villamos világítással, ami legalább 3 órán át képes működni, amikor minden más villamos energiaforrás meghibásodott és minden dőlési helyzetben. A szolgáltatott megvilágítás olyan legyen, hogy a menekülési eszközök megközelítése könnyen látható legyen. A kiegészítő világítás energiaforrása a világítóegységeken belül elhelyezett akkumulátorokból álljon, melyek folyamatosan töltés alatt állnak, ahol megvalósítható, a vészüzemi kapcsolótábláról. Vagylagosan az Igazgatás elfogadhat bármilyen más világítási eszközt, ami legalább ugyanolyan hatékony. A kiegészítő világítás olyan legyen, hogy a lámpa bármilyen meghibásodása azonnal nyilvánvaló legyen. Minden beszerelt akkumulátort időközönként cserélni kell, figyelemmel a megadott élettartamra az olyan környezeti viszonyok mellett, amiknek üzem közben ki vannak téve; és

.2 egy hordozható feltölthető akkumulátorral működő lámpát kell elhelyezni minden személyzeti térben, folyosón, pihenő térben és minden munkavégzési helyiségben, amiben rendes körülmények között tartózkodnak, kivéve, ha az .1 bekezdésben megkövetelt kiegészítő vészvilágítás van beépítve.

43. Szabály

Vészüzemi villamos energiaforrás teherhajókon

1.1 Egy független vészüzemi villamos energiaforrást kell létesíteni.

1.2 A vészüzemi villamos energiaforrás, a hozzá tartozó áramátalakító berendezés, ha van, az átmeneti vészüzemi energiaforrás, vészüzemi kapcsolótábla és vészvilágítási kapcsolótábla a legfelső folytonos fedélzet felett legyen elhelyezve, és legyen könnyen hozzáférhető a nyílt fedélzetről. Ezek nem helyezhetők el az ütközési válaszfal előtt, kivéve, ahol az Igazgatás megengedi kivételes körülmények között.

1.3 A vészüzemi villamos energiaforrás és a hozzá tartozó áramátalakító berendezés, ha van, az átmeneti vészüzemi energiaforrás, a vészüzemi kapcsolótábla és a vészvilágítási kapcsolótábla elhelyezése a főüzemi villamos energiaforráshoz, hozzá tartozó áramátalakító berendezéshez, ha van, és a főüzemi kapcsolótáblához képest olyan legyen, ami az Igazgatás megelégedésére biztosítja, hogy a főüzemi villamos energiaforrást, hozzá tartozó áramátalakító berendezést, ha van, és a főüzemi kapcsolótáblát befogadó vagy egyéb A kategóriájú géptérben bekövetkező tűz vagy kár ne zavarja a vészüzemi villamos energiaellátást, vezérlést és elosztást. Amennyire kivitelezhető, a vészüzemi villamos energiaforrást, a hozzá tartozó áramátalakító berendezést, ha van, az átmeneti vészüzemi villamos energiaforrást és a vészüzemi kapcsolótáblát befogadó tér ne legyen szomszédos az A kategóriájú gépterek vagy a főüzemi villamos energiaforrást, hozzá tartozó áramátalakító berendezést, ha van, vagy a főüzemi kapcsolótáblát befogadó terek határolóival.

1.4 Feltéve, hogy megfelelő intézkedések történtek a független vészüzemi működés minden körülmények közötti megóvására, a vészüzemi generátor kivételesen és rövid időszakokra felhasználható nem-vészüzemi áramkörök táplálására.

2 A rendelkezésre álló villamos energia legyen elegendő az összes olyan szolgáltatás táplálására, ami vészhelyzetben létfontosságú a biztonsághoz, kellő figyelmet fordítva az olyan szolgáltatásokra, melyeket szükséges lehet egyidejűleg működtetni. A vészüzemi villamos energiaforrás legyen képes, figyelembe véve az indítóáramokat és bizonyos terhelések átmeneti természetét, egyidejűleg táplálni legalább az alábbi szolgáltatásokat a továbbiakban előírt időtartamokra, amennyiben azok a működésükhöz villamos energiától függenek:

2.1 3 óra időtartamra vészvilágítás minden gyülekező és beszállóhelyen és az oldalakon kívül, a III/11.4 és III/15.7 szabályok követelményei szerint.

2.2 18 óra időtartamra vészvilágítás:

.1 minden szolgálati és lakótéri folyosón, lépcsőházban és kijáratnál, személyfelvonó fülkékben és személyfelvonó aknákban;

.2 a gépterekben és főüzemi generátor állomásoknál, beleértve azok vezérlőhelyeit;

.3 minden vezérlőállásban, gépüzemi vezérlőhelyiségekben és mindegyik főüzemi és vészüzemi kapcsolótáblánál;

.4 minden tűzoltó felszerelés tárlóhelyen;

.5 a kormányberendezésnél; és

.6 a 2.5 bekezdésben hivatkozott tűzoltószivattyúnál, a sprinkler szivattyúnál, ha van, és a vészüzemi fenékszivattyúnál, ha van, és azok motorjainak indítóhelyeinél.

2.3 18 óra időtartamra:

.1 a hatályos Tengeri összeütközések megelőzésének Nemzetközi Szabályai által megkövetelt hajózási lámpák és egyéb lámpák;

.2 az 1995. február 1-jén vagy az után épült hajókon a IV/7.1.1 és IV/7.1.2 szabályban megkövetelt VHF rádióberendezés; és, ha vonatkozik:

.2.1 a IV/9.1.1, IV/9.1.2, IV/10.1.2 és IV/10.1.3 szabályokban megkövetelt MF rádióberendezés;

.2.2 a IV/10.1.1 szabályban megkövetelt hajó földi-állomás; és

.2.3 a IV/10.2.1, IV/10.2.2 és IV/11.1 szabályokban megkövetelt MF/HF rádióberendezés.

2.4 18 óra időtartamra:

.1 egy vészhelyzetben szükséges minden belső kommunikációs berendezés;

.2 az V/12 szabályban megkövetelt hajóba beépített navigációs berendezés; ahol az ilyen rendelkezés ésszerűtlen vagy kivitelezhetetlen, az Igazgatás elállhat ettől a követelménytől az 5000 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajók esetében;

.3 a tűzészlelő és tűzriadó rendszer, és a tűzajtó rögzítő és kioldó rendszer, és

.4 a nappali jelzőlámpa szakaszos működéséhez, a hajókürt, a kézi működtetésű hívási pontok, és minden belső jelzés, ami vészhelyzetben szükséges lehet; kivéve, ha az ilyen szolgáltatásoknak független tápja van a 18 órás időtartamra egy vészhelyzetben történő használathoz megfelelően elhelyezett akkumulátorról.

2.5 36 órás időtartamra a II–2/4.3.1 és 4.3.3 szabályban megkövetelt tűzoltószivattyúk egyike, ha energiaforrása tekintetében a vészüzemi generátortól függ.

2.6.1 A 29.14 szabályban megkövetelt időtartamra a kormányberendezés, ahol azt a nevezett szabály szerint kell táplálni.

2.6.2 A rendszeresen rövid tartamú utakon foglalkoztatott hajónál, ha az Igazgatás megbizonyosodott, hogy kellő fokú biztonságot lehetne elérni, elfogadhat rövidebb időtartamot is, mint a 2.1–2.5 bekezdésekben előírt 36 óra, de 12 óránál nem kevesebbet.

3 A vészüzemi villamos energiaforrás lehet egy generátor vagy egy akkumulátortelep, ami megfelel a következőknek:

3.1 Ahol a vészüzemi villamos energiaforrás egy generátor:

.1 azt hajtsa egy alkalmas erőgép, független tüzelőanyag ellátással, melynek lobbanáspontja (zárt tégelyes próba) legalább 43 °C;

.2 induljon automatikusan, amikor a táp kimarad a főüzemi villamos energiaforrásról, kivéve, ha van a 3.1.3 bekezdésnek megfelelően egy átmeneti villamos energiaforrás; ahol a vészüzemi generátor automatikusan indul, automatikusan kapcsolódjon rá a vészüzemi kapcsolótáblára; a 4. bekezdésben hivatkozott szolgáltatások ekkor automatikusan váltsanak át a vészüzemi áramfejlesztő gépcsoportra; és kivéve, ha a vészüzemi áramfejlesztő gépcsoport egy második független indítóeszközzel van ellátva, a tárolt energia egyetlen forrását védeni kell annak kizárására, hogy azt teljesen lemerítse az automatikus indítórendszer; és

.3 legyen ellátva a 4. bekezdés szerinti átmeneti villamos energiaforrással, kivéve, ha van egy vészüzemi generátor, ami képes táplálni az abban a bekezdésben említett szolgáltatásokat, és képes automatikusan indulni és a lehető leggyorsabban, de legfeljebb 45 mp-en belül vinni a szükséges terhelést.

3.2 Ahol a vészüzemi villamos energiaforrás egy akkumulátortelep, az legyen képes:

.1 újratöltés nélkül vinni a villamos terhelést, miközben a kisütés tartama alatt fenntartja a telep feszültségét névleges feszültségének 12%-án belül afelett vagy alatt;

.2 automatikusan felkapcsol a vészüzemi kapcsolótáblára a főüzemi villamos energiaforrás kimaradása esetén; és

.3 azonnal táplálja legalább a 4. bekezdésben előírt szolgáltatásokat.

3.3 A 3.1.2 bekezdés következő rendelkezései nem vonatkoznak az 1994. október 1-jén vagy az után épült hajókra:

Kivéve, ha a vészüzemi áramfejlesztő gépcsoport egy második független indító eszközzel van ellátva, a tárolt energia egyetlen forrását védeni kell annak kizárására, hogy azt teljesen lemerítse az automatikus indítórendszer.

3.4 Az 1998. július 1-je után épített hajókon, ahol a propulzió helyreállításához villamos energia szükséges, a kapacitás legyen elég a hajó propulziójának helyreállításához más gépekkel együtt, az esetnek megfelelően, a holt hajó állapotból a kimaradás után 30 percen belül.

4 A 3.1.3 bekezdésben megkövetelt átmeneti villamos energiaforrás egy akkumulátortelepből álljon, a vészhelyzetben való használathoz megfelelően elhelyezve, ami annak újratöltése nélkül fog üzemelni, miközben a kisütés ideje alatt fenntartja a telep feszültségét annak névleges feszültsége felett vagy alatt 12%-on belül, és elegendő kapacitással rendelkezik, és úgy van kialakítva, hogy bármelyik főüzemi villamos energiaforrás meghibásodása esetén automatikusan táplálja legalább a következő szolgáltatásokat, ha azok működésükhöz egy villamos energiaforrástól függnek:

.1 a 2.1, 2.2 és 2.3.1 bekezdésekben megkövetelt világítás. Erre az átmeneti fázisra a szükséges vészvilágítás, a géptér, lakótér és szolgálati terek tekintetében, szolgáltatható állandó jelleggel rögzített, egyedi, automatikusan feltöltődő, relével működtetett akkumulátoros lámpákkal; és

.2 a 2.4.1, 2.4.3 és 2.4.4 bekezdésekben megkövetelt szolgáltatások, kivéve, ha az ilyen szolgáltatásoknak független tápjuk van az előírt időre egy vészhelyzetben való használathoz megfelelően elhelyezett akkumulátortelepről.

5.1 A vészüzemi kapcsolótáblát a vészüzemi villamos energiaforráshoz a lehető legközelebb kell beépíteni.

5.2 Ahol a vészüzemi villamos energiaforrás egy generátor, a vészüzemi kapcsolótáblát ugyanabban a térben kell elhelyezni, kivéve, ha ez hátrányt okozna a vészüzemi kapcsolótábla működésében.

5.3 Az e szabály szerint felszerelt akkumulátor nem lehet ugyanabban a térben elhelyezni, mint ahol a vészüzemi kapcsolótábla van. A főüzemi kapcsolótáblán megfelelő helyen egy kijelzőt kell felszerelni annak jelzésére, amikor vagy a vészüzemi villamos energiaforrást, vagy a 3.2 vagy 4. bekezdésben hivatkozott átmeneti villamos energiaforrást képező akkumulátorok kisütés alatt vannak.

5.4 Rendes üzemben a vészüzemi kapcsolótáblát a főüzemi kapcsolótábláról kell táplálni egy összekötő tápvezetéken keresztül, amit a főüzemi kapcsolótáblánál kellően védeni kell túlterhelés és rövidzár ellen, és aminek automatikusan kell szétkapcsolni a vészüzemi kapcsolótáblánál a főüzemi villamos energiaforrás kimaradásakor. Ahol a rendszer visszacsatolásos üzemre van kialakítva, az összekötő tápvezetéket is védeni kell a főüzemi kapcsolótáblánál legalább rövidzár ellen.

5.5 A vészüzemi villamos energiaforrás azonnali rendelkezésre állásának biztosítása érdekében intézkedéseket kell tenni, ahol szükséges, a nem-vészüzemi áramkörök automatikus lekapcsolására a vészüzemi kapcsolótábláról annak biztosítására, hogy a villamos energia automatikusan a vészüzemi áramkörök számára álljon rendelkezésre.

6 A vészüzemi generátort és erőgépét, és a vészüzemi akkumulátort úgy kell megtervezni és elrendezni, hogy azok teljes névleges teljesítménnyel működjenek, amikor a hajó egyenes úszáshelyzetben van, és amikor 22,5 fokig bármilyen szögben megdől, vagy amikor előre vagy hátra 10 fokig dől, vagy a szögek bármilyen kombinációjában a megadott határokon belül.

7 Intézkedéseket kell tenni a teljes vészüzemi rendszer időszakos próbáira, és az foglalja magában az automatikus indítóberendezések próbáját is.

44. Szabály

Indító elrendezések vészüzemi generátor gépcsoportokhoz

1 A vészüzemi generátor gépcsoportok legyenek könnyen indíthatók hideg állapotban 0 °C hőmérsékleten. Amennyiben ez nem megvalósítható, vagy ha valószínű, hogy alacsonyabb hőmérsékletek fognak előfordulni, az Igazgatás számára elfogadható intézkedéseket kell tenni a generátor gépcsoportok gyors indításának biztosítására.

2 Mindegyik automatikus indításra kialakított vészüzemi generátor gépcsoportot fel kell szerelni az Igazgatás által jóváhagyott indítókészülékekkel, melyek tárolt energia kapacitása legalább három egymás utáni indításra legyen elég. Egy második energiaforrást kell létesíteni a 30 percen belül történő további három indításhoz, kivéve, ha a kézi indítás hatékonysága bebizonyítható.

2.1 Az 1994. október 1-jén vagy az után épült hajók a 2. bekezdés második mondata helyett a következő követelményeket elégítsék ki:

A tárolt energia forrását védeni kell az automatikus indítórendszerek által történő kritikus lemerülés kizárására, kivéve, ha egy második független indítóeszközt létesítenek. Ezenkívül egy második energiaforrást kell biztosítani a 30 percen belül történő további három indításhoz, kivéve, ha a kézi indítás hatékonysága bebizonyítható.

3 A tárolt energiát mindenkor a következők szerint kell fenntartani:

.1 a villamos és hidraulikus indító rendszereket a vészüzemi kapcsolótábláról kell fenntartani;

.2 a sűrített levegős indítórendszerek fenntarthatók a főüzemi vagy segédüzemi sűrített levegő palackokról egy megfelelő visszacsapó szelepen keresztül, vagy egy vészüzemi légkompresszorról, amit, ha villamos hajtású, a vészüzemi kapcsolótábláról kell táplálni;

.3 mindezeket az indító, töltő és energiatároló eszközöket a vészüzemi generátor térben kell elhelyezni; ezek az eszközök nem használhatók semmilyen más célra, mint a vészüzemi generátor gépcsoport működtetése. Ez nem zárja ki a vészüzemi generátor gépcsoport indítólevegő palackjának töltését a főüzemi vagy segédüzemi sűrített levegő rendszerről a vészüzemi generátor térben elhelyezett visszacsapó szelepen keresztül.

4.1 Ahol nincs szükség automatikus indításra, megengedhető a kézi indítás, mint kézi forgatókaros indítás, inercia indítók, kézi töltésű hidraulikus akkumulátorok, vagy robbanó patronok, ahol azok hatékonysága bizonyítható.

4.2 Amikor nem kivitelezhető a kézi indítás, a 2. és 3. bekezdés követelményeinek kell eleget tenni, azzal a kivétellel, hogy az indítás lehet kézzel kezdeményezhető.

45. Szabály

Óvintézkedések áramütés, tűz és egyéb villamos eredetű veszélyek ellen

1.1 A villamos gépek vagy berendezések látható részeit, melyek nem arra vannak szánva, hogy feszültség alatt álljanak, de amelyek hibaállapotban feszültség alá kerülhetnek, földelni kell, kivéve, ha a gépek vagy berendezések:

.1 50 V egyenáramot, vagy a vezetők közötti 50 V effektív feszültséget nem meghaladó tápot kapnak; autó-transzformátorokat nem lehet használni e feszültség elérésének céljára, vagy

.2 csak egyetlen fogyasztó készüléket tápláló biztonsági szigetelő transzformátorról kapnak 250 V-ot nem meghaladó tápot; vagy

.3 a kettős szigetelés elvének megfelelően vannak szerkesztve.

1.2 Az Igazgatás járulékos óvintézkedéseket követelhet meg a zárt vagy rendkívül nyirkos helyiségekben használt hordozható villamos készülékekre, ahol a vezetőképesség miatt különösen nagy veszély áll fenn.

1.3 Minden villamos készüléket úgy kell szerkeszteni és beépíteni, hogy ne okozzon balesetet, amikor a szokásos módon kezelik vagy érintik.

2 A főüzemi és vészüzemi kapcsolótáblákat úgy kell elrendezni, hogy könnyű hozzáférést adjanak a készülékekhez és berendezésekhez, ahogy szükséges lehet, a személyzet veszélyeztetése nélkül. A kapcsolótáblák oldalait és hátsó részét, és ahol szükséges, a homlokoldalát megfelelően védeni kell. Szabadon álló feszültség alatti részeket, melyek földhöz viszonyított feszültsége meghaladja az Igazgatás által előírt feszültséget, nem szabad beépíteni az ilyen kapcsolótáblák homlokoldalába. Ahol szükséges, nem-vezető szőnyegeket vagy rácsokat kell elhelyezni a kapcsolótábla elején és hátulján.

3.1 A hajótest visszavezetéses elosztó rendszert semmilyen célra sem szabad használni tartályhajón, vagy erőátvitelre, fűtésre vagy világításra bármilyen egyéb 1600 és nagyobb vegyes tonnatartalmú hajón.

3.2 A 3.1 bekezdés követelményei nem zárják ki az Igazgatás által jóváhagyott feltételek mellett a következők használatát:

.1 ráadott áramos katódos védő rendszerek;

.2 korlátozott és helyileg földelt rendszerek; vagy

.3 szigetelési szint figyelő készülékek, azzal a feltétellel, hogy a keringő áram a legkedvezőtlenebb feltételek mellett sem haladja meg a 30 mA értéket.

3.2–1 Az 1994. október 1-jén és az után épült hajóknál a 3.1 bekezdés követelményei nem zárják ki a korlátozott és helyileg földelt rendszerek használatát, azzal a feltétellel, hogy minden lehetséges eredő áram nem folyik át közvetlen semmilyen veszélyes téren.

3.3 Ahol hajótest visszavezetéses rendszert használnak, minden végső áramköri elágazás, vagyis az utolsó védőkészülék után felszerelt minden áramkör kétvezetékes legyen, és az Igazgatás megelégedésére külön óvintézkedéseket kell tenni.

4.1 Tartályhajókon nem lehet földelt elosztórendszereket használni. Az Igazgatás kivételesen megengedheti egy tartályhajón a 3000 V (vezeték-vezeték) és nagyobb feszültségű erőátviteli hálózat semleges vezetékének földelését azzal a feltétellel, hogy semmilyen lehetséges eredő áram nem folyik keresztül közvetlenül semmilyen veszélyes téren.

4.2 Amikor egy, akár elsődleges, akár másodlagos, elosztórendszert földelő csatlakozás nélkül használnak erőátvitel, fűtés vagy világítás céljára, a földszigetelés szintjének folyamatos figyelésére és rendkívül alacsony szigetelési értékek esetén hang- vagy vizuális jelzés adására képes készüléket kell beépíteni.

4.3 Az 1994. október 1-jén vagy az után épített hajók, a 4.1 bekezdés rendelkezései helyett, feleljenek meg a következő követelményeknek:

.1 A 4.3.2 bekezdés szerinti engedély kivételével, tartályhajón nem szabad földelt elosztó rendszert használni.

.2 A 4.3.1 bekezdés követelményei nem zárják ki a lényegében biztonságos, földelt áramkörök használatát és ezenkívül, az Igazgatás által jóváhagyott feltételek mellett, a következő földelt rendszerek használatát:

.2.1 táppal ellátott vezérlő áramkörök és műszerezési áramkörök, ahol műszaki vagy biztonsági okok kizárják a föld csatlakozás nélküli rendszer használatát, azzal a feltétellel, hogy a hajótestben az áram legfeljebb 5 A-re van korlátozva rendes üzemi és hibaállapotban egyaránt; vagy

.2.2 korlátozott és helyileg földelt rendszerek, azzal a feltétellel, hogy semmilyen lehetséges eredő áram nem folyik keresztül közvetlenül semmilyen veszélyes téren; vagy

.2.3 1000 V és nagyobb effektív feszültség (vonal-vonal) értékű váltakozó áramú erőátviteli hálózatok, azzal a feltétellel, hogy semmilyen lehetséges eredő áram nem folyik keresztül közvetlenül semmilyen veszélyes téren.

5.1 Az Igazgatás által engedélyezett különleges körülmények kivételével, minden kábel burkolat és árnyékolás villamosan folytonos és földelt legyen.

5.2 A berendezésen kívüli lévő minden villamos kábel és vezeték legalább lángterjedést késleltető típusú legyen, és úgy legyen beépítve, hogy az ne rontsa eredeti lángterjedés-késleltető tulajdonságait. Ahol bizonyos alkalmazásokhoz szükséges, az Igazgatás megengedheti különleges típusú kábelek használatát, mint rádiófrekvenciás kábelek, melyek nem felelnek meg a fentieknek.

5.3 A létfontosságú vagy vészüzemi erőátviteli, világítási, belső hírközlési vagy jelző kábeleket, amennyire lehet, konyhákat, mosodákat, A kategóriájú géptereket és azok házait, valamint egyéb erősen tűzveszélyes tereket elkerülve kell vezetni. Ro-ro személyhajókon, az 1998. július 1-jén vagy az után beépített vészhelyzeti riadó és hangosbeszélő rendszerek kábelezése az Igazgatás által jóváhagyott legyen, figyelembe véve a Szervezet által kidolgozott ajánlásokat.  *  A tűzoltószivattyúkat a vészüzemi kapcsolótáblával összekötő kábelek tűzálló típusúak legyenek, ahol erősen tűzveszélyes területeken vezetnek keresztül. Ahol kivitelezhető, minden ilyen kábelt úgy kell vezetni, hogy kizárt legyen azok üzemképtelenné válása a válaszfalak felmelegedése miatt, amit egy szomszédos térben keletkezett tűz okozhat.

5.4 Ahol azok a kábelek, melyek veszélyes terekben vannak beépítve, tűz- vagy robbanásveszélyt okozhatnak az ilyen területeken bekövetkező villamos meghibásodás esetén, az Igazgatás megelégedésére különleges óvintézkedéseket kell tenni az ilyen veszélyek ellen.

5.5 A kábeleket és vezetékeket úgy kell beépíteni, hogy elkerüljék a súrlódást vagy egyéb sérülést.

5.6 Minden vezetőben úgy kell kialakítani a végződéseket és a kötéseket, hogy megmaradjanak a kábel eredeti villamos, mechanikus, tűzgátló és, ahol szükséges, tűzálló tulajdonságai.

6.1 Minden önálló áramkört védeni kell rövidzár és túlterhelés ellen, kivéve, ahol a 29. és 30. szabály megengedi, vagy ahol az Igazgatás kivételesen másként engedélyezheti.

6.2 Az egyes áramkörök túlterhelésvédő készülékeinek névleges vagy megfelelő beállítását állandó jelleggel fel kell tüntetni a védőkészülék helyénél.

7 A világítási szerelvényeket úgy kell elrendezni, hogy meggátolja az olyan hőmérséklet-emelkedéseket, amik károsíthatják a kábeleket és vezetékezést, és meggátolja a környező anyagok túlmelegedését.

8 A szénraktárban vagy rakománytérben végződő minden világítási és erőátviteli áramkört a téren kívül felszerelt többsarkú kapcsolóval kell ellátni az ilyen áramkörök megszakításához.

9.1 Az akkumulátortelepeket megfelelő házakkal kell ellátni, és az elsődlegesen azok befogadására használt rekeszeket megfelelően kell megépíteni és hatékonyan szellőztetni.

9.2 Villamos vagy egyéb berendezés, ami gyulladás vagy gyúlékony gőzök forrását képezheti, nem engedhető meg ezekben a rekeszekben, kivéve, ahogy a 10. bekezdésben van megengedve.

9.3 Akkumulátortelepek nem helyezhetők el alvó helyiségekben, kivéve, ahol az Igazgatás megelégedésére hermetikusan vannak elzárva.

10 Nem lehet villamos berendezést beépíteni semmilyen térbe, ahol gyúlékony keverékek gyűlhetnek össze, beleértve a tartályhajókon lévőket, vagy elsődlegesen akkumulátortelepek számára kijelölt rekeszekben, festékraktárakban, acetilén raktárakban vagy hasonló terekben, kivéve, ha az Igazgatás megbizonyosodott róla, hogy az ilyen berendezés:

.1 üzemi célokra létfontosságú;

.2 olyan típusú, hogy nem fogja meggyújtani az adott keveréket;

.3 megfelelő az adott térhez; és

.4 megfelelően bizonylatolt a biztonságos használathoz a porokban, gőzökben vagy gázokban, melyek valószínűleg előfordulhatnak.

11 Személyhajókon az elosztó rendszereket úgy kell kialakítani, hogy a II–2/3.9 szabályban meghatározott bármelyik függőleges fő zónában keletkezett tűz ne akadályozza a biztonsághoz szükséges szolgáltatásokat bármely más ilyen zónában. Nem kell kielégíteni ezt a követelményt, ha a bármelyik ilyen zónán keresztül haladó vészüzemi tápvezetékek függőlegesen és vízszintesen a gyakorlatilag lehető legtávolabb vannak elválasztva egymástól.

E. RÉSZ
IDŐSZAKOSAN FELÜGYELET NÉLKÜLI GÉPTEREKRE VONATKOZÓ JÁRULÉKOS KÖVETELMÉNYEK

(Az E. rész teherhajókra vonatkozik, azzal a kivétellel, hogy az 54. szabály személyhajókra vonatkozik.)

46. Szabály

Általános rendelkezések

1 Az elrendezések olyanok legyenek, ami biztosítja, hogy a hajó biztonsága minden hajózási körülmény esetén, beleértve a manőverezést is, egyenértékűek a személyzettel ellátott gépterű hajókéval.

2 Az Igazgatás megelégedésére intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a berendezés megbízható módon működjön, és hogy intézkedések történjenek a rendszeres ellenőrzésre és rutin próbákra a folyamatos, megbízható működés biztosítása érdekében.

3 Minden hajót el kell látni, az Igazgatás megelégedésére, az időszakosan felügyelet nélküli gépterekkel történő üzemelésre való alkalmasságának dokumentált bizonyítékával.

47. Szabály

Tűzvédelmi óvintézkedések

1 Eszközöket kell létesíteni a tüzek korai stádiumban történő észlelésére és riadójelzés adására:

.1 kazán táplevegő házakban és füstjáratokban (felszálló ágak); és

.2 propulziós gépek öblítő levegő járataiban,

kivéve, ha az Igazgatás egy adott esetben azt szükségtelennek találja.

2 A 2250 kW és nagyobb teljesítményű, vagy 300 mm-nél nagyobb hengerfuratú belső égésű motorokat el kell látni forgattyúház olajpára észlelőkkel, vagy motor-csapágyhőmérséklet figyelőkkel vagy egyenértékű készülékekkel.

48. Szabály

Elárasztás elleni védelem

1 Az időszakosan felügyelet nélküli gépterekben a fenékvíz kutakat úgy kell elhelyezni, és folyamatosan figyelni, hogy az észlelje a folyadékok felgyülemlését rendes oldalirányú és hosszirányú dőlési szögek mellett, és legyenek elég nagyok ahhoz, hogy a felügyelet nélküli időszak alatt könnyen befogadják a rendes elfolyásokat.

2 Ahol a fenékvíz szivattyúk automatikusan indíthatók, eszközöket kell létesíteni annak jelzésére, amikor a folyadék beáramlás nagyobb, mint a szivattyú teljesítménye, vagy amikor a szivattyú a rendes körülmények között várhatónál gyakrabban működik. Ilyen esetekben kisebb fenékvíz kutakat lehet engedélyezni, hogy egy ésszerű időt fedjenek le. Ahol automatikus vezérlésű fenékvíz szivattyúk vannak, külön figyelmet kell fordítani az olajszennyezés megelőzési követelményekre.

3 A tengervízszívás, vízvonal alatti kihajózó nyílás, vagy fenékvíz injektor rendszer szelepei vezérléseinek helyét úgy kell telepíteni, hogy az elegendő időt engedjen a működtetésre a víznek a térbe történő beáramlása esetén, figyelembe véve azt az időt, amire feltehetően szükség van az ilyen vezérlések eléréséhez és működtetéséhez. Amennyiben az a szint, ameddig a tér elárasztódhat a hajó teljes terhelésű állapotában, megkívánja, úgy intézkedéseket kell tenni a vezérlések ilyen szint felett történő vezérlésére.

49. Szabály

Propulziós gépek vezérlése a navigációs hídról

1 A hajócsavar sebessége, tolóerejének iránya, és amennyiben vonatkozik, állásszöge minden hajózási körülmény között, beleértve a manőverezést is, legyen teljes mértékben vezérelhető a navigációs hídról

1.1 Az ilyen távvezérlést mindegyik független hajócsavarra egyetlen vezérlő készülékkel kell végezni, minden hozzá tartozó szolgáltatás automatikus elvégzésével együtt, beleértve, ahol szükséges, a propulziós gépezet túlterhelése megelőzésének eszközeit is.

1.2 A főüzemi propulziós gépet el kell látni egy vészhelyzeti leállító készülékkel a navigációs hídon, ami legyen független a navigációs hídi vezérlő rendszertől.

2 A navigációs hídról adott propulziós gépparancsokat jelezni kell a főüzemi gépvezérlő helyiségben, vagy a propulziós gépvezérlő állásban, az esetnek megfelelően.

3 A propulziós gép vezérlése egyszerre csak egy helyről legyen lehetséges; az ilyen helyeken megengedettek az összekapcsolt vezérlőállások. Mindegyik helyen legyen egy kijelző, ami mutatja, hogy melyik hely vezérli a propulziós gépet. A vezérlés átadása a navigációs híd és gépterek között csak a főüzemi géptérben, vagy a főüzemi gépvezérlő helyiségben legyen lehetséges. A rendszer foglaljon magában eszközöket a hajtó tolóerő jelentős változtatásának megakadályozására, amikor a vezérlést az egyik helyről átadják egy másikra.

4 Legyen lehetőség a hajó üzemeltetéséhez létfontosságú, összes gép helyi állásból történő vezérlésére, még abban az esetben is, amikor meghibásodás történik az automatikus vagy távvezérlő rendszerek bármelyik részében.

5 Az automatikus távvezérlő rendszerek konstrukciója olyan legyen, hogy annak meghibásodása esetén riasztást adjon. Kivéve, ha az Igazgatás kivihetetlennek tartja, a hajócsavar előre beállított sebességét és tolóerő irányát fenn kell tartani, amíg működésbe lép a helyi vezérlés.

6 A navigációs hídon kijelzőket kell felszerelni a következőhöz:

.1 hajócsavar sebesség és forgásirány a merevszárnyú hajócsavarok esetében; vagy

.2 hajócsavar sebesség és szárny szögállás a változtatható szárnyállású hajócsavarok esetében.

7 Az egymást követő automatikus indítások számát, melyek nem eredményeznek indítást, korlátozni kell az elegendő indítólevegő nyomás megóvása végett. Riasztást kell beépíteni az olyan szintre beállított indítólevegő nyomás jelzésére, ami még mindig megengedi a propulziós gépezet indítási műveleteit.

50. Szabály

Hírközlés

Megbízható hang-hírközlési eszközöket kell létesíteni a főüzemi gépvezérlő helyiség vagy propulziós gépezet vezérlőállás, az esetnek megfelelően, a navigációs híd és a géptisztek lakótere között.

51. Szabály

Riasztórendszer

1 Riasztórendszert kell létesíteni minden figyelmet igénylő meghibásodás jelzésére és az:

.1 legyen képes megszólaltatni egy riasztó hangjelzést a főüzemi gépvezérlő helyiségben vagy a propulziós gépezet vezérlőállásában, és minden egyes riasztási funkció vizuális kijelzésére egy megfelelő helyen;

.2 legyen kapcsolata a géptisztek közös helyiségeihez és egy választókapcsolón keresztül mindegyik géptiszti kabinhoz, hogy összeköttetést biztosítson a nevezett kabinok közül legalább egyhez. Az Igazgatások engedélyezhetnek egyenértékű megoldásokat;

.3 hozzon működésbe hang- és vizuális riasztást a navigációs hídon minden olyan helyzethez, ami az őrségben lévő tiszt figyelmét vagy intézkedését igényli,

.4 amennyire kivitelezhető, a meghibásodás-mentesség alapján legyen szerkesztve, és

.5 hozza működésbe a 38. szabályban megkövetelt géptiszti riasztást, amennyiben egy riasztás egy korlátozott időn belül nem kapott figyelmet helyileg.

2.1 A riasztórendszer kapjon folyamatos tápot és legyen benne automatikus átváltás egy készenléti energiatápra a rendes tápellátás kimaradásának esetére.

2.2 A riasztórendszer rendes energiatápjának kimaradását riasztással kell jelezni.

3.1 A riasztórendszer legyen képes egyidejűleg egynél több meghibásodás kijelzésére és bármilyen riasztás nyugtázása ne tiltson le semmilyen más riasztást.

3.2 Az 1. bekezdésben hivatkozott helyen bármilyen riasztási állapot nyugtázása legyen kijelezve azokon a helyeken, ahol az jelentkezett. A riasztásokat nyugtázásukig kell fenntartani és az egyedi riasztások vizuális kijelzése a hiba elhárításáig maradjon meg, amikor a riasztórendszer automatikusan visszaáll a rendes üzemi állapotba.

52. Szabály

Biztonsági rendszerek

Biztonsági rendszert kell létesíteni annak biztosítására, hogy a gépek vagy kazán működésében bekövetkező súlyos működési hiba, ami azonnali veszélyt képez, kezdeményezze a berendezés azon részének automatikus leállítását, és hogy riasztást adjon. A propulziós rendszer automatikus leállítása nem hozható működésbe automatikusan, kivéve olyan esetekben, melyek súlyos veszélyhez, teljes üzemszünethez vagy robbanáshoz vezethetnek. Ahol eszközök vannak beépítve a főüzemi propulziós gépezet automatikus leállításának felülvezérléséhez, azok olyanok legyenek, hogy kizárják a szándékolatlan működést. Vizuális eszközöket kell biztosítani annak kijelzésére, hogy a felülvezérlés működésbe lépett.

53. Szabály

Gépekre, kazánokra és villamos berendezésekre vonatkozó különleges követelmények

1 A gépekre, kazánokra és villamos berendezésekre vonatkozó különleges követelmények elégítsék ki az Igazgatást és foglalják magukban legalább e szabály követelményeit.

2 A főüzemi villamos energiaforrás feleljen meg a következőknek:

2.1 Ahol a villamos energia rendes körülmények között egy generátorral táplálható, megfelelő terhelésleválasztó intézkedéseket kell tenni a propulzióhoz és kormányzáshoz, valamint a hajó biztonságához szükséges szolgáltatások teljességének biztosításához. Az üzemelő generátor kiesésének esetére intézkedéseket kell tenni a propulzió, a kormányzás, valamint a hajó biztonságának elegendő teljesítményű tartalék generátor automatikus indítására és a főüzemi kapcsolótáblára történő felkapcsolásához a fontos segédüzemi berendezések újraindításával, ahol szükséges, egymás utáni műveletekkel történő biztosításához. Az Igazgatás mellőzheti e követelmény alkalmazását az 1600 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajóknál, ha azt gyakorlatilag kivihetetlennek tartja.

2.2 Amennyiben a villamos energiát rendes körülmények között egynél több generátor egyidejűleg párhuzamos üzemben szolgáltatja, intézkedéseket kell tenni, például helyi terhelésleválasztással, annak biztosítására, hogy e generátor gépcsoportok egyikének kiesése esetén a megmaradók túlterhelés nélkül üzemben maradjanak a propulzió és kormányzás, valamint a hajó biztonságának biztosításához.

3 Ahol tartalék gépekre van szükség a propulzióhoz elengedhetetlenül fontos egyéb segédüzemi gépekhez, automatikus átváltó készülékeket kell beépíteni.

4 Automatikus vezérlő és riasztó rendszerek

4.1 Olyan legyen a vezérlő rendszer, hogy a főüzemi propulziós gépi berendezés és segédüzemi gépi berendezéseinek működése a szükséges automatikus elrendezéseken keresztül biztosítva legyen.

4.2 Az automatikus átváltásról riasztást kell kiadni.

4.3 Az 51. szabálynak megfelelő riasztórendszert kell létesíteni minden fontos nyomáshoz, hőmérséklethez és folyadékszinthez és egyéb fontos paraméterhez.

4.4 Egy központosított vezérlőállást kell kialakítani az bármilyen riasztás kijelzéséhez szükséges riasztótáblákkal és műszerezéssel.

5 Eszközöket kell létesíteni az indítólevegő szükséges nyomásának fenntartásához, ahol a főüzemi propulzióhoz belső égésű motorokat használnak.

54. Szabály

Személyhajókra vonatkozó különleges szempontok

Az Igazgatás külön vizsgálja a személyhajókat arra nézve, hogy azok gépterei lehetnek-e időszakosan felügyelet nélküliek, és ha igen, az e szabályokban előírtakon kívül szükség van-e járulékos követelményekre a rendes körülmények között személyzeti felügyelet alatt álló gépterekével egyenértékű biztonság eléréséhez.

II–2. FEJEZET

HAJÓÉPÍTÉS – TŰZVÉDELEM, TŰZÉSZLELÉS ÉS TŰZOLTÁS

A. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Szabály

Alkalmazás

1.1 Kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában, ez a fejezet azokra a hajókra vonatkozik, melyek gerincét 1998. július 1-jén vagy az után fektették le, vagy voltak hasonló építési állapotban

1.2 E fejezet céljára a hasonló építési állapot kifejezés olyan állapotot jelent, amikor:

.1 az egy adott hajóval azonosítható építés kezdődik; és

.2 az adott hajó megkezdett összeszerelése legalább 50 tonnából, vagy az összes szerkezeti anyag becsült tömegének egy százalékából áll, amelyik a kevesebb.

1.3 E fejezet céljára:

.1 az épített hajók kifejezés olyan hajókat jelent, melyek gerincét lefektették, vagy amelyek hasonló építési állapotban vannak;

.2 a minden hajó kifejezés az 1986. július 1-jén vagy az után épített hajókat jelenti;

.3 a teherhajót, bármikor is épült, melyet személyhajóvá alakítanak át, úgy kell tekinteni, mint azon a napon épült hajót, melyen az ilyen átalakítás kezdődik.

2 Kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában, az 1998. július 1-je után épített hajóknál az Igazgatás biztosítsa, hogy teljesüljenek azok a követelmények, melyek az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi Nemzetközi Egyezmény szerint vonatkoznak, az MSC.1(XLV), MSC.6(48), MSC.13(57), MSC.22(59), MSC.24(60), MSC.27(61) és MSC.31(63) határozatokkal módosítva.

3.1 Minden hajó, ami javításokon, változtatásokon, módosításokon és azokkal kapcsolatos felszerelésen esik át, továbbra is legalább az ilyen hajókra korábban vonatkozó követelményeknek feleljen meg. Az ilyen hajók, amennyiben 1998. július 1-je előtt épültek, általános szabályként, legalább olyan mértékben feleljenek meg az azon a napon vagy az után épült hajókra vonatkozó követelményeknek, mint mielőtt ilyen javításokon, változtatásokon, módosításokon vagy felszerelésen estek át. A nagyobb jellegű változtatások és módosítások* és azokkal kapcsolatos felszerelés elégítse ki az 1998. július 1-jén vagy az után épült hajókra vonatkozó követelményeket, amennyire az Igazgatás ésszerűnek és kivitelezhetőnek tartja.

* A következő javításokat, változtatásokat és módosításokat kell elismerni, mint ami „nagyobb jellegű”:
1 Minden változás, ami lényegesen megváltoztatja a hajó méreteit.
Példa: – Hosszabbítás új középrész hozzáadásával.
Az új középrész feleljen meg a SOLAS 1974. módosított II–2. fejezetének.
2 Minden változtatás, ami lényegesen megváltoztatja a hajó személyszállító kapacitását.
Példa – Járműfedélzet átalakítása utas lakótérré.
Az új lakótér feleljen meg a SOLAS 1974. módosított II–2. fejezetének.
3 Minden változás, ami lényegesen megnöveli a hajó üzemi élettartamát.
Példa – Utas lakótér felújítása egy teljes fedélzeten.
A felújított lakótér feleljen meg a SOLAS 1974. módosított II–2. fejezetének.
(Az értelmezést a Tengerészeti Biztonsági Bizottság az ötvenedik ülésén egyeztette.)

3.2 A 3.1 bekezdés rendelkezései dacára, a 36-nál több utast szállító személyhajók, amikor javításokon, változtatásokon, módosításokon és azokkal kapcsolatos felszerelésen esnek át, feleljenek meg a következőknek:

.1 az ilyen hajókon bevezetett minden anyag feleljen meg az 1994. október 1-jén vagy az után épült hajókra az anyagok tekintetében vonatkozó követelményeknek; és

.2 minden javítás, változtatás, módosítás és azokkal kapcsolatos felszerelés, ami 50 tonna vagy annál nagyobb mennyiségű anyag cseréjével jár, a 41–1 szabály követelményeitől eltérően, feleljen meg az 1994. október 1-jén vagy az után épült hajókra vonatkozó követelményeknek.

4.1 Az Állam Igazgatása, amennyiben úgy véli, hogy az út védett jellege és feltételei olyanok, amik ésszerűtlenné vagy szükségtelenné teszik e fejezet valamely specifikus követelményének alkalmazását, felmenthet az ilyen követelmények alól egyedi hajókat vagy hajóosztályokat, melyek azon állam lobogójának viselésére jogosultak, melyek útjuk során legfeljebb 20 mérföldre haladnak el a legközelebbi szárazföldtől.

4.2 Olyan személyhajók esetében, melyeket különleges járatokon foglalkoztatnak nagyszámú különleges forgalomban közlekedő utas szállítására, mint a zarándok forgalom, azon Állam Igazgatása, melynek lobogója viselésére az ilyen hajók jogosultak, amennyiben megbizonyosodott róla, hogy az e fejezet követelményeinek való megfelelés érvényesítése gyakorlatilag kivihetetlen, felmentheti az ilyen hajókat e követelmények alól, azzal a feltétellel, hogy hajók teljesen megfelelnek az alábbi dokumentumok követelményeinek:

.1 a Különleges forgalomban közlekedő személyhajókra vonatkozó 1971. évi Megállapodáshoz csatolt előírások; és

.2 a Különleges forgalomban közlekedő személyhajók tér követelményeire vonatkozó 1973. évi Jegyzőkönyvhöz csatolt előírások.

2. Szabály

Alapelvek

1 E fejezet célja, hogy megkövetelje a hajókon a tűzvédelem, tűzészlelés és tűzoltás legteljesebb gyakorlatilag kivitelezhető mértékét.

2 A következő alapelvek képezik e fejezet szabályainak alapját és testesülnek meg a szabályokban, az esetnek megfelelően, figyelemmel a hajó típusára és a vele járó potenciális tűzveszélyre:

.1 egy hajó felosztása fő függőleges zónákra hő- és szerkezeti határokkal;

.2 lakóterek elválasztása a hajó többi részétől hő- és szerkezeti határokkal,

.3 éghető anyagok korlátozott használata;

.4 bármilyen tűz észlelése a keletkezés zónájában;

.5 bármilyen tűz lokalizálása és kioltása a keletkezés helyén;

.6 a menekülési lehetőségek vagy a tűzoltáshoz való hozzáférés védelme;

.7 a tűzoltó készülékek könnyű elérhetősége;

.8 gyúlékony rakománygőzök meggyulladási lehetőségének minimumra csökkentése.

3. Szabály

Fogalommeghatározások

E fejezet céljára, kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában:

1 Éghetetlen anyag az olyan anyag, ami se nem ég, se nem bocsát ki gyúlékony gőzöket az öngyulladáshoz elegendő mennyiségben, amikor körülbelül 750 °C-ra felmelegítik, ezt a Tűzvizsgálati próbaeljárások kódexe szerint meghatározva. Minden más anyag éghető anyaga.

2 Szabványon tűzvizsgálati próba az, ahol az érintett válaszfalak és fedélzetek próbatesteit egy vizsgáló kemencében körülbelül a szabványos idő-hőmérséklet görbének megfelelő hőmérsékleteknek teszik ki. A vizsgálati módszer feleljen meg a Tűzvizsgálati próbaeljárások kódexének.”

3 A” osztályú térelválasztások azok a válaszfalak és fedélzetek által képzett térelválasztások, melyek megfelelnek a következőknek:

.1 acélból vagy más egyenértékű anyagból legyenek építve;

.2 legyenek kellően merevítve;

.3 úgy legyenek megépítve, hogy képesek legyenek meggátolni a füst és láng áthatolását az egyórás szabványos tűzállósági próba végén;

.4 jóváhagyott éghetetlen anyagokkal legyenek szigetelve úgy, hogy a tűznek nem kitett oldalon az átlagos hőmérséklet ne emelkedjen 140 °C-nál többel az eredeti hőmérséklet fölé, és a hőmérséklet, bármelyik ponton, beleértve minden kötést, ne emelkedjen 180 °C-nál többel az eredeti hőmérséklet fölé, az alább megadott időn belül:

„A–60” osztály 60 perc
„A–30” osztály 30 perc
„A–15” osztály 15 perc
„A–0” osztály 0 perc

5 az Igazgatás követelje meg egy prototípus válaszfal vagy fedélzet próbáját a Tűzvizsgálati próbalejárások kódexének megfelelően annak biztosítására, hogy az megfeleljen a tűzállékonyság és hőmérséklet-emelkedés fenti követelményeinek.

4 „B” osztályú térelválasztók azok, melyeket válaszfalak, fedélzetek, mennyezet vagy burkolatok képeznek, melyek megfelelnek a következőknek:

.1 úgy legyenek megépítve, hogy képesek legyenek meggátolni a láng áthatolását a szabványos tűzállósági próba első félórájának végén;

.2 szigetelési értékük olyan legyen, hogy a tűznek nem kitett oldal átlaghőmérséklete ne emelkedjen 139 °C-nál többel az eredeti hőmérséklet fölé, és a hőmérséklet, bármelyik ponton, beleértve minden kötést, ne emelkedjen 180 °C-nál többel az eredeti hőmérséklet fölé, az alább megadott időn belül:

„B–15” osztály 15 perc
„B–0” osztály 0 perc

.3 jóváhagyott éghetetlen anyagokból legyen építve, és a szerkezetbe bekerülő anyagok és a „B” osztályú térelválasztók felépítése éghetetlen legyen, azzal a kivétellel, hogy éghető furnérok megengedhetők, azzal a feltétellel, hogy megfelelnek e fejezet egyéb követelményeinek;

.4 az Igazgatás követelje meg egy prototípus vizsgálatát, a Tűzvizsgálati próbaeljárások kódexének megfelelően, annak biztosítására, hogy az megfeleljen a tűzállékonyság és hőmérséklet-emelkedés fenti követelményeinek.

5 „C” osztályú térelválasztók a jóváhagyott éghetetlen anyagokból épült térelválasztók. Ezek nem szükséges, hogy kielégítsék sem a füst és lángáthatolásra, sem a hőmérséklet-emelkedés korlátozásaira vonatkozó követelményeket. Éghető furnérok megengedhetők feltéve, hogy kielégítik e fejezet egyéb követelményeit.

6 Folytonos „B” osztályú mennyezetek vagy burkolatok azok a „B” osztályú mennyezetek vagy burkolatok, melyek csak egy „A” vagy „B” osztályú térelválasztónál végződnek.

7 Acél vagy más egyenértékű anyag. Ahol az acél vagy más egyenértékű anyag szavak előfordulnak, az egyenértékű anyag bármilyen éghetetlen anyagot jelent, ami önmagában, vagy a létesített szigetelésnek betudhatóan, az acéléval egyenértékű szerkezeti és állékonysági tulajdonságokkal rendelkezik a vonatkozó szabványos tűzállósági próbának való kitettség végén (pl. alumíniumötvözet megfelelő szigeteléssel).

8 Lassú lángterjedés azt jelenti, hogy az így leírt felület kellően ellenáll a láng terjedésének, ezt a Tűzvizsgálati próbaeljárások kódexének megfelelően meghatározva.

9 Fő függőleges zónák azok a szakaszok, melyekre a hajótest, felépítmény és fedélzeti házak „A” osztályú térelválasztókkal vannak felosztva, melynek közepes hossza bármelyik fedélzeten általában nem haladja meg a 40 métert.

10 Lakóterek a közös helyiségekként használt terek, folyosók, mosdók, kabinok, irodák, kórházak, mozik, játék- és hobbiszobák, fodrászatok, főzőkészülékeket nem tartalmazó tálalók és hasonló terek.

11 Közös terek a lakótér azon részei, amiket előtereknek, ebédlőknek, társalgóknak használnak, és hasonló állandóan zárt terek.

12 Szolgáltató terek a konyhák, főzőkészülékeket tartalmazó tálalók, kézi raktárak, posta- és értékraktár, raktárhelyiség, a gépterek részét képezők kivételével műhelyek céljára használnak, és hasonló terek és az ilyen terekhez vezető aknák.

13 Rakományterek minden rakományhoz használt tér (beleértve a rakományolaj tartályokat is) és az ilyen terekhez vezető aknák.

14 Ro-ro rakományterek azok a terek, melyekben rendes körülmények között nincs semmilyen térbeosztás, és vagy jelentős hosszban vagy a hajó teljes hosszában terjednek ki, melyekbe árukat (csomagolva vagy ömlesztve, vasúti vagy közúti kocsiban vagy kocsin), járműveket (beleértve közúti vagy vasúti tartálykocsikat, utánfutókat, konténereket, rakodólapokat, leszerelhető tartályokat, vagy hasonló tárolóegységekben vagy más befogadókban, vagy azokon) lehet be- és kirakodni, rendszerint vízszintes irányban.

15 Nyitott ro-ro rakományterek a vagy mindkét végükön, vagy egyik végükön nyitott ro-ro rakományterek, melyek megfelelő természetes szellőzéssel vannak ellátva, ami az Igazgatás megelégedésére teljes hosszukon hatékony az oldallemezelésben vagy fedélzet tetején lévő nyílásokon keresztül.

16 Zárt ro-ro rakományterek azok a ro-ro rakományterek, melyek se nem nyitott ro-ro rakományterek, se nem viharfedélzetek.

17 Viharfedélzet olyan fedélzet, ami felülről és legalább két oldalról teljesen ki van téve az időjárásnak.

18 Különleges kategóriájú terek azok a válaszfalfedélzet feletti vagy alatti zárt terek, melyek tartályaikban saját hajtásuk céljára üzemanyagot hordozó gépjárművek szállítására szolgálnak, ahová az ilyen járművekkel be és onnan ki lehet hajtani, és ahová az utasoknak hozzáférésük van.

19 A kategóriájú gépterek azok a terek és hozzájuk vezető aknák, melyekben:

.1 a főüzemi propulzióhoz használt belső égésű gépi berendezések vannak; vagy

.2 a főüzemi propulzión kívül más célra használt belső égésű gépi berendezések vannak, ahol az ilyen gépi berendezés összes teljesítménye legalább 375 kW; vagy

.3 bármilyen olajtüzelésű kazán vagy olajüzemanyag egység van.

20 Gépterek minden A kategóriájú géptér és propulziós gépi berendezéseket, kazánokat, olaj-üzemanyag egységeket, gőzgépeket és belső égésű motorokat, generátorokat és nagyobb villamos gépeket, olajtöltő állomásokat, hűtő-, stabilizáló-, szellőző- és légkondicionáló gépi berendezéseket tartalmazó minden egyéb tér, és az ilyen terekhez vezető aknák.

21 Olajüzemanyag egység az olajüzemanyagot az olajtüzelésű kazánhoz történő tápláláshoz használt előkészítő berendezés, vagy előmelegített olajnak belső égésű motorba táplálásához használt előkészítő berendezés, és magában foglalt minden olajnyomás szivattyút, szűrőt és előmelegítőt, melyek 0,18 N/mm2-nél nagyobb nyomáson kezelik az olajat.

22 Vezérlőállások azok a terek, melyekben a hajó rádió vagy főüzemi navigációs berendezése vagy a vészüzemi energiaforrása van elhelyezve, vagy ahol a tűzdetektor vagy tűzoltó berendezés van központosítva.

22.1 Központi vezérlőállás olyan állomást jelent, ahol a következő vezérlő és kijelző funkciók vannak központosítva:

.1 beépített tűzdetektor és tűzriadó rendszer;

.2 automatikus sprinklerek, tűzdetektor és tűzriadó rendszer,

.3 tűzgátló ajtó jelzőtábla;

.4 tűzgátló ajtók zárása;

.5 vízmentes ajtó jelzőtábla;

.6 vízmentes ajtók zárása;

.7 szellőző ventilátorok;

.8 általános/tűzriadó;

.9 hírközlő rendszerek, beleértve a telefonokat is; és

.10 mikrofonok a hangosbeszélő rendszerekhez.

22.2 Folyamatosan személyzettel ellátott vezérlőállás az olyan központi vezérlőállás, melyet a személyzet egy felelős tagja folyamatosan elfoglal.

23 Korlátozottan tűzveszélyes bútorokat és berendezési tárgyakat tartalmazó helyiségek, a 26. szabály céljára, azok a bútorzatot és berendezési tárgyakat tartalmazó helyiségek (akár kabinok, közös terek, irodák vagy egyéb típusú lakótér), melyekben:

.1 minden dobozos bútordarab mint asztalok, ruhásszekrények, öltözőasztalok, íróasztalok, tálalószekrények teljes egészében jóváhagyott éghetetlen anyagokból vannak szerkesztve, azzal a kivétellel, hogy a 2 mm-t nem meghaladó furnér használható az ilyen tárgyak munkafelületén;

.2 minden szabadon álló bútordarab, mint székek, szófák, asztalok, éghetetlen anyagú keretekkel vannak szerkesztve;

.3 minden drapéria, függöny és egyéb függesztett textilanyag, az Igazgatás megelégedésére, a 0,8 kg/m2 tömegű gyapjúénál nem rosszabb lángterjedés-állósági tulajdonságokkal rendelkezik;  * 

.4 minden padlóburkolat, az Igazgatás megelégedésére, az ugyanolyan célra használt egyenértékű gyapjúanyagénál nem rosszabb lángterjedés-állósági tulajdonságokkal rendelkezik;

.5 a válaszfalak, burkolat és mennyezetek minden szabadon álló felülete csekély lángterjedési jellemzővel rendelkezik; és

.6 minden kárpitozott bútor az Igazgatás követelményeit kielégítő gyulladás- és lángterjedés-állósági tulajdonságokkal rendelkezik;  * 

.7 minden ágynemű gyulladás- és lángterjedés-állósági tulajdonságokkal rendelkezik, a Tűzvizsgálati próbaeljárások kódex szerint meghatározva.

24 Válaszfedélzet az a legfelső fedélzet ameddig a keresztirányú válaszfalak emelkednek.

25 Hordképesség (Deadweight) az a tonnákban kifejezett különbség, ami a hajó nyári szabad oldal jelzéséig történő, 1,025 fajsúlyú vízben való merüléskor jelentkező vízkiszorítás és az üres hajó súlya között van.

26 Üres hajósúly (Lightweight) egy hajó vízkiszorítása tonnákban, amikor az rakomány, üzemanyag, kenőolaj, ballasztvíz, ivóvíz, tankokban tárolt tápvíz, fogyasztható készletek, utasok és személyzet, valamint ezek ingóságai nélkül van.

27 Kombinált áruszállító az a tartályhajó, amelyet arra terveztek, hogy olajat és esetenként szilárd ömlesztett rakományokat szállítson.

28 Nyersolaj bármilyen olaj, amely a természetben előfordul a földben, akár kezelték a szállíthatóság érdekében, akár nem, és amely magában foglalja:

.1 azokat a nyersolajakat, melyekből bizonyos lepárlási frakciókat eltávolíthattak; és

.2 azokat a nyersolajakat, amelyekhez bizonyos lepárlási frakciókat hozzáadhattak.

29 Veszélyes áruk a VII/2. szabályban hivatkozott áruk.

30 Vegyi tartályhajó olyan tartályhajó, melyet bármilyen gyúlékony természetű folyékony termék ömlesztett szállítására építettek vagy alakítottak át és használnak, amelyek vagy

.1 a Tengerészeti Biztonsági Bizottság MSC.4(48) határozatával elfogadott Veszélyes Vegyiárukat Ömlesztve Szállító Hajók Építésének és Felszerelésének Nemzetközi Szabályzata, a továbbiakban „a Nemzetközi ömlesztett vegyi szabályzat” 17. fejezetében, ahogy azt a Szervezet módosíthatja; vagy

.2 a Szervezet Közgyűlése által az A.212(VII) határozattal elfogadott Veszélyes Vegyi Anyagokat Ömlesztve Szállító Hajók Építésének és Felszerelésének Kódexe, a továbbiakban „az Ömlesztett Vegyi Anyag Kódex” VI. fejezetében, ahogy a Szervezet módosította vagy módosíthatja,

vannak felsorolva, amelyik vonatkozik.

31 Gázszállító olyan tartályhajó, melyet bármilyen cseppfolyósított gáz, vagy gyúlékony természetű termék ömlesztett szállítására építettek vagy alakítottak át és használnak, amelyek

vagy

.1 a Tengerészeti Biztonsági Bizottság MSC.5(48) határozatával elfogadott Cseppfolyósított Gázokat Ömlesztve Szállító Hajók Építésének és Felszerelésének Nemzetközi Szabályzata, a továbbiakban „a Nemzetközi Gázszállító Szabályzat” 19. fejezetében, ahogy a Szervezet módosíthatja, vagy

.2 a Szervezet Közgyűlése által az A.328(IX) határozattal elfogadott Cseppfolyósított Gázokat Ömlesztve Szállító Hajók Építésének és Felszerelésnek Szabályzata, a továbbiakban „a Gázszállító Szabályzat”, ahogy a Szerkezet módosította vagy módosíthatja,

vannak felsorolva, amelyik vonatkozik.

32 Rakományterület a hajónak az a része, amelyik rakománytartályokat, mosóvíztartályokat és rakományszivattyú tereket foglal magában, beleértve a rakománytartályokkal szomszédos szivattyútereket, vízgátakat, ballaszt- és üres tereket, és fedélzeti tereket is a hajó fent említett terei feletti részének teljes hosszában és szélességében.

33 Az 1994. október 1-jén vagy az után épült hajóknál, a függőleges fő zónák 9. bekezdésben megadott meghatározása helyett a következő meghatározást kell alkalmazni:

Fő függőleges zónák azok a szakaszok, melyekre a hajó, a felépítmény és a fedélzeti házak „A” osztályú térelválasztókkal vannak felosztva, melyek közepes hossza és szélessége általában egyik fedélzeten sem haladja meg a 40 m-t.

34 Tűzvizsgálati próbaeljárások kódex jelenti a Tűzvizsgálati próbaeljárások alkalmazásának nemzetközi kódexét, amit a Szervezet Tengerészeti Biztonsági Bizottsága az MSC.61(67) határozatával, a Szervezet által elfogadott esetleges módosításokkal, azzal a feltétellel, hogy az ilyen módosításokat a jelen Egyezmény VIII. cikkének a mellékletek módosítási eljárásaira, az I. fejezet kivételével, vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően fogadják el, léptetik hatályba és foganatosítják.”

4. Szabály

Tűzoltószivattyúk, tűzoltóvezetékek, tűzcsapok és tömlők

(E szabály 3.3.2.5 bekezdése az 1992. február 1-jén vagy az után épített hajókra vonatkozik.)

1 Minden hajót el kell látni tűzoltószivattyúkkal, tűzoltóvezetékekkel, tűzcsapokkal és tömlőkkel, melyek, amennyire kivitelezhető, megfelelnek e szabály követelményeinek.

2 Tűzoltószivattyúk teljesítménye

2.1 Az előírt tűzoltószivattyúk legyenek képesek tűzoltási célokra a 4. bekezdésben megjelölt nyomáson az alábbiak szerinti mennyiségű vizet szállítani:

.1 személyhajókon legalább kétharmadát annak a mennyiségnek, amit a fenékvíz szivattyúknak kell szállítani, amikor azokat fenékszívásra használják; és

.2 teherhajókon, a vészüzemi szivattyúk kivételével, legalább a II–1/21 szabály szerint megkövetelt mennyiség négyharmadát, amit az azonos méretű személyhajón az egyes független fenékvíz szivattyúknak kell szállítani, amikor azokat fenékszívásra használják, megengedve, hogy egy teherhajó tűzoltószivattyú teljesítményének sem kell meghaladni a 180 m3/ó értéket.

2.2 A szükséges tűzoltószivattyúk mindegyikének (a 3.32 bekezdésben teherhajókra szükséges vészüzemi szivattyúk kivételével) teljesítménye legalább 80%-a legyen az összes szükséges teljesítménynek osztva a szükséges tűzoltószivattyúk minimális számával, de minden esetben legalább 25 m3/ó, és minden ilyen szivattyú bármilyen esetben legyen képes legalább a két előírt vízsugarat szállítani. Ezek a tűzoltószivattyúk legyenek képesek ellátni a tűzoltóvezeték-rendszert az előírt feltételek mellett. Ahol a minimálisan szükségesnél több szivattyút építenek be, az ilyen járulékos szivattyúk teljesítménye elégítse ki az Igazgatás követelményeit.

3 Tűzoltószivattyúk és tűzoltóvezetékek elrendezése

3.1 A hajókat az alábbiak szerint kell ellátni független hajtású tűzoltószivattyúkkal:

.1 4000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb személyhajók legalább három
.2 4000 vegyes tonnatartalom alatti személyhajók és 1000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb teherhajók legalább kettő
.3 1000 vegyes tonnatartalom alatti teherhajók az Igazgatás megelégedésére

3.2 Szennyvíz-, ballaszt-, fenékvíz- vagy általános rendeltetésű szivattyúk elfogadhatók tűzoltószivattyúként azzal a feltétellel, hogy azokat általában nem használják olaj szivattyúzására, és amennyiben azokat esetenként olajüzemanyag áthajózására használják, megfelelő átváltó eszközök vannak beépítve.

3.3 A tengervíz csatlakozások, tűzoltószivattyúk és energiaforrásaik elrendezése olyan legyen, ami biztosítja, hogy

.1 Az 1000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb személyhajóknál a bármelyik egy rekeszben keletkezett tűz esetén nem válik üzemképtelenné az összes tűzoltószivattyú.

.2 A 2000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb teherhajóknál, amennyiben a bármelyik egy rekeszben keletkezett tűz üzemképtelenné teheti az összes szivattyút, akkor legyen egy független hajtású vészüzemi szivattyúból álló alternatív eszköz, ami képes az Igazgatás megelégedésére két vízsugarat táplálni. A szivattyú és elhelyezése feleljen meg az alábbi követelményeknek:

.2.1 A szivattyú teljesítménye az e szabály által megkövetelt összes teljesítményének legalább 40%-a legyen, de semmilyen esetben sem kisebb, mint 25 m3/ó.

.2.2 Ahol a szivattyú a 3.3.2.1 bekezdésben megkövetelt mennyiségű vizet szállítja, a nyomás bármelyik tűzcsapnál legalább a 4.2 bekezdésben megadott minimális nyomás legyen.

.2.3 A szivattyúhoz szolgáló minden dízelhajtású erőforrás legyen kézi forgattyúkarral könnyen indítható hideg állapotában 0 °C-ig terjedő hőmérsékletig. Amennyiben ez nem kivitelezhető, vagy ha valószínű, hogy alacsonyabb hőmérsékletek fognak előfordulni, mérlegelni kell az Igazgatás számára elfogadható fűtőberendezés létesítését és karbantartását, hogy a könnyű indítás biztosítva legyen. Amennyiben a kézi indítás kivitelezhetetlen, az Igazgatás engedélyezhet más indító eszközöket. Ezek az eszközök olyanok legyenek, hogy a dízel energiaforrást 30 perces időtartamon belül legalább hatszor lehessen indítani, és legalább kétszer az első 10 percen belül.

.2.4 Minden üzemi olajüzemanyag tartály elegendő olajüzemanyagot tartalmazzon ahhoz, hogy a szivattyú legalább 3 órán át legyen képes teljes terheléssel járni, és elegendő tartalék olajüzemanyag álljon rendelkezésre a főüzemi géptéren kívül, hogy a szivattyú további 15 órán át legyen képes járni.

.2.5 A szivattyú összes szívómagassága és nettó pozitív szívómagassága olyan legyen, az e szabály 3.3.2, 3.3.2.1, 3.3.2.2 és 4.2 bekezdéseinek követelményeit el lehessen érni a haránt- és hosszirányú dőlés, dülöngélés és bukdácsolás minden körülménye között, ami üzemben előfordulhat.

.2.6 A tűzoltószivattyút magában foglaló tér határait a 44. szabályban a vezérlőállásra megkövetelt szabványos szerkezetei tűzvédelemmel egyenértékű szigeteléssel kell ellátni.

.2.7 Nem engedhető meg közvetlen megközelítés a géptér és a vészüzemi tűzoltószivattyút és annak energiaforrását magában foglaló tér között, ahol ez nem kivitelezhető, az Igazgatás elfogadhat olyan elrendezést, ahol a hozzáférés egy légzsilipen keresztül történik, melynek mindkét ajtaja önzáródó, vagy egy vízmentes ajtón keresztül, amit a géptérből és a vészüzemi tűzoltószivattyút magában foglaló térből távműködtetéssel lehet működtetni, és valószínűtlen, hogy elzáródik az ilyen terekben keletkező tűz esetén. Ilyen esetekben egy második megközelítési módot kell biztosítani a vészüzemi tűzoltószivattyút és az energiaforrását magában foglaló térbe.

.2.8 A vészüzemi tűzoltószivattyú független energiaforrását magában foglaló tér szellőző elrendezései olyanok legyenek, ami a lehetséges mértékig kizárja annak lehetőségét, hogy a géptérből füst jusson be vagy szívódjon be abba a térbe.

.2.9 Az 1994. október 1-jén vagy az után épült hajók, a 3.3.2.6 bekezdés rendelkezései helyett a következő követelményeknek feleljenek meg:

A tűzoltószivattyút magában foglaló tér nem lehet folytatása az A kategóriájú gépterek vagy a főüzemi tűzoltószivattyúkat magukban foglaló terek határainak. Ahol ez nem kivitelezhető, a két tér közötti közös válaszfalat a 44. szabályban a vezérlőállásra megkövetelt szabványos szerkezeti tűzvédelemmel egyenértékű szigeteléssel kell ellátni.

.3 Az 1000 vegyes tonnatartalomnál kisebb személyhajóknál és a 2000 vegyes tonnatartalomnál kisebb teherhajóknál, ha az egy rekeszben keletkezett tűz üzemképtelenné tudja tenni az összes szivattyút, az Igazgatás megelégedésére a tűzoltási célú víz biztosításához alternatív eszközöket kell létesíteni.

.3.1 A 1994. október 1-jén vagy az után épült hajóknál a 3.3.3 bekezdés rendelkezéseinek megfelelően előírt alternatív eszközök egy független hajtású, gépi működtetésű vészüzemi tűzoltószivattyú legyen, melynek energiaforrása és tengervíz csatlakozása a géptéren kívül van elhelyezve.

.4 Ezen túlmenően, teherhajóknál, ahol más szivattyúk, mint általános üzemi, fenékvíz és ballaszt szivattyúk vannak beépítve a géptérbe, intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy e szivattyúk közül legalább egy, melynek teljesítménye és nyomása megfelel a 2.2 és 4.2 bekezdés követelményeinek, képes legyen vizet szállítani a tűzoltó vezetékbe.

3.4. A vízellátás könnyű rendelkezésre állásának elrendezései:

.1 az 1000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb személyhajóknál olyanok legyenek, hogy legalább egy hatékony vízsugár azonnal rendelkezésre álljon bármelyik tűzcsapnál egy beltéri helyen, és hogy biztosítsa a víz szállításának folytatását egy szükséges tűzoltószivattyú automatikus indításával;

.2 az 1000 vegyes tonnatartalmú és kisebb teherhajóknál legyenek az Igazgatás megelégedésére;

.3 teherhajóknál, ahol a géptér időszakosan felügyelet nélkül van, vagy csak egy személynek kell őrségben lenni, legyen azonnali vízszállítás a tűzoltóvezetékből megfelelő nyomáson, vagy a főüzemi tűzoltószivattyúk egyikének távindításával a navigációs hídról és a tűzvédelmi vezérlőállásból, ha van, vagy a tűzoltóvezeték állandó nyomás alatt tartásával a főüzemi tűzoltószivattyúk egyikével, azzal a kivétellel, hogy az Igazgatás mellőzheti ezt a követelményt az 1600 vegyes tonnatartalomnál kisebb teherhajók esetében, amennyiben a géptér megközelítésének elrendezése szükségtelenné teszi;

.4 személyhajókon, amennyiben a II–1/54 szabálynak megfelelően időszakosan felügyelet nélküli gépterekkel vannak felszerelve, az Igazgatás határozza meg az ilyen terekre a beépített vízzel oltó elrendezésre vonatkozó rendelkezéseket, melyek egyenértékűek a rendes körülmények között felügyelet alatt álló gépterekével.

3.5 Biztonsági szelepeket kell beépíteni valamennyi tűzoltószivattyúhoz, amennyiben a szivattyúk képesek a vízellátó csövek, tűzcsapok és tömlők névleges nyomását meghaladó nyomás előállítására. Ezeket a szelepeket úgy kell elhelyezni és beszabályozni, hogy meggátolják a túl nagy nyomást a tűzoltó csőrendszer bármelyik részében.

3.6 Tartályhajókon elválasztó szelepeket kell beépíteni a tűzoltóvezetékben a hajó farrészének elejénél egy védett helyen és a tartályfedélzeten legfeljebb 40 m-es távközönként, hogy megőrizzék a tűzoltóvezeték-rendszer állékonyságát tűz vagy robbanás esetén.

4 Tűzoltóvezetékek átmérője, nyomása

4.1 A tűzoltóvezeték és vizet szolgáltató csövek átmérője legyen elegendő két egyidejűleg működő tűzoltószivattyúból a szükséges legnagyobb vízszállítás hatékony elosztásához, azzal a kivétellel, hogy teherhajók esetében az átmérőnek csak 140 m3/ó szállításához kell megfelelőnek lennie.

4.2 A két egyidejűleg működő szivattyúval a 4.1 bekezdésben előírt mennyiségű vizet a 8. bekezdésben előírt sugárcsöveken keresztül szállítva, bármelyik két szomszédos tűzcsapból, a következő minimális nyomásokat kell fenntartani valamennyi tűzcsapnál:

Személyhajók:

4000 és nagyobb vegyes tonnatartalom 0,31 N/mm2
1000 és nagyobb vegyes tonnatartalom, de 4000 vegyes tonnatartalom alatt 0,27 N/mm2
1000 vegyes tonnatartalom alatt Az Igazgatás megelégedésére

Teherhajók:

6000 vegyes tonnatartalom és nagyobb 0,27 N/mm2
1000 vegyes tonnatartalom és nagyobb, de 6000 vegyes tonnatartalom alatt 0,25 N/mm2
1000 vegyes tonnatartalom alatt Az Igazgatás megelégedésére

.1 Az 1994. október 1-jén vagy az után épült hajók a 4.2 bekezdés rendelkezései helyett a következő követelményeknek feleljenek meg:

A két egyidejűleg működő szivattyúval a 8. bekezdésben előírt sugárcsöveken keresztül és a 4.1 bekezdésben előírt mennyiségű víz szállításához elegendő tűzcsappal legalább 0,4 N/mm2 nyomást kell fenntartani a 4000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú hajókon, és 0,3 N/mm2 nyomást a 4000 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajókon az összes tűzcsapnál.

4.3 A legnagyobb nyomás egyik tűzcsapnál se haladja meg azt, aminél egy tűzoltótömlő hatékony irányítása bemutatható.

5 Tűzcsapok száma és elhelyezése

5.1 A tűzcsapok száma és elhelyezése olyan legyen, hogy a nem ugyanazon tűzcsapból származó legalább két vízsugár, melyek egyike egyetlen tömlőhosszból jöjjön, elérhesse a hajónak az utasok vagy személyzet számára rendes körülmények között hozzáférhető részét, amikor a hajó menetben van, és a rakománytér bármelyik részét, amikor az üres, és minden ro-ro rakományteret vagy bármilyen különleges kategóriájú teret, mely utóbbi esetben a két vízsugár érje el az ilyen tér minden részét, mindegyik egyetlen tömlőhosszból. Továbbá, az ilyen tűzcsapokat a védett terek bejáratainak közelében kell elhelyezni.

5.2 Személyhajók lakó-, szolgálati és géptereiben a tűzcsapok száma és elhelyezése olyan legyen, hogy az 5.2 bekezdés követelményei teljesíthetők legyenek, amikor az összes vízmentes ajtó és a fő függőleges zónaválaszfalakban minden ajtó zárva van.

5.3 Ahol személyhajónál bejárat van az A kategóriájú géptérbe egy alacsony szinten egy szomszédos tengelyalagútból, két tűzcsapot kell elhelyezni az ilyen géptéren kívül, de közel annak bejáratához. Ahol az ilyen bejárat más terekből nyílik, az ilyen terek egyikében két tűzcsapot kell elhelyezni az A kategóriájú géptér bejáratának közelében. Nem kell ilyen intézkedést tenni, ahol az alagút vagy szomszédos terek nem képezik a menekülési út részét.

6 Csövek és tűzcsapok

6.1 Hő által könnyen használhatatlanná váló anyagok nem használhatók tűzoltóvezetékekhez és tűzcsapokhoz, kivéve, hogyha kellően védve vannak. A csövek és tűzcsapok elrendezése olyan legyen, hogy a tűzoltótömlőket könnyen lehessen hozzájuk csatlakoztatni. A csövek és tűzcsapok elrendezése olyan legyen, hogy elkerülje a felfagyás lehetőségét. Olyan hajókon, ahol fedélzeti rakományokat szállítatnak, a tűzcsapok elhelyezése olyan legyen, hogy azok mindenkor könnyen hozzáférhetők legyenek, és a csöveket úgy kell elrendezni, hogy az ilyen rakomány által okozott károsodást a lehetséges mértékig elkerülje. Kivéve, hogyha minden egyes tűzcsaphoz egy tömlő és egy sugárcső van a hajón, a tömlőcsatlakozók és sugárcsövek legyenek teljesen felcserélhetők.

6.2 A tűzoltóvezetéknek a főüzemi tűzoltószivattyút vagy szivattyúkat magukban foglaló géptereken belül szakaszát a tűzoltóvezeték többi részétől elkülönítő elválasztó szelepeket kell beépíteni a géptereken kívül könnyen hozzáférhető és könnyen védhető helyeken. Úgy kell kialakítani a tűzoltóvezetéket, hogy amikor az elválasztó szelepek zárva vannak, a hajón az összes tűzcsap, a géptérben lévő fent hivatkozottak kivételével, ellátható legyen vízzel egy nem ebben a géptérben elhelyezett tűzoltószivattyúval olyan csöveken keresztül, melyek nem lépnek be ebbe a térbe. Az Igazgatás kivételesen engedélyezheti, hogy a vészüzemi tűzoltószivattyú szívó és nyomó csővezetékének rövid szakaszai behatoljanak a géptérbe, ha nem kivitelezhető a kívül történő vezetésük, azzal a feltétellel, hogy a tűzoltóvezeték állékonyságát fenntartják egy megfelelő acél burkolattal történő körülzárással.

7 Tűzoltótömlők

7.1 A tűzoltótömlők az Igazgatás által jóváhagyott nem romlandó anyagból legyenek, és hosszuk legyen elegendő ahhoz, hogy egy vízsugarat kilövelljenek azon terek bármelyikébe, ahol azok használatára szükség lehet. Nem romlandó anyagú tűzoltótömlőkkel kell felszerelni az, 1992. február 1-jén vagy az után épített hajókat, és az 1992. február 1-je előtt épített hajókat, amikor kicserélik a meglévő tűzoltótömlőket. Mindegyik tömlő legyen felszerelve egy sugárcsővel és a szükséges csatlakozókkal. Az e fejezetben „tűzoltótömlő”-ként előírt tömlőket, a szükséges szerelvényekkel és szerszámokkal együtt, használatra készen, szembetűnő helyen, a vízellátó tűzcsapok vagy csatlakozások közelében kell tartani. Ezenkívül, a 36-nál több utast szállító személyhajókon belső helyeken a tűzoltótömlőket mindenkor a tűzcsapokra csatlakoztatva kell tartani.

7.2 A hajókat az Igazgatás követelményeit kielégítő számú és átmérőjű tűzoltótömlővel kell felszerelni.

7.3 Személyhajókon az 5. bekezdésben megkövetelt tűzcsapok mindegyikéhez legalább egy tűzoltótömlő legyen, és ezeket a tömlőket csak tűzoltás céljára vagy tűzoltási gyakorlatoknál és szemléknél a tűzoltó készülékek próbájához szabad használni.

7.4.1 Az 1000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb teherhajókon a tűzoltótömlők száma a hajó minden 30 m hosszára egy legyen és még egy tartalék, de semmilyen esetben sem összesen ötnél kevesebb. Ez a szám nem foglalja magában semmilyen tömlőt, ami a géptérben vagy kazántérben szükséges. Az Igazgatás növelheti a szükséges tömlők számát annak biztosítására, hogy elegendő számú tömlő álljon rendelkezésre és legyen hozzáférhető mindenkor, figyelemmel a hajó típusára és a járat természetére, melyben a hajót foglalkoztatják.

7.4.2 Az 1000 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajókon a szükséges tömlők száma elégítse ki az Igazgatás követelményeit.

8 Sugárcsövek

8.1 E fejezet céljára a szabványon sugárcső méretek 12 mm, 16 mm és 19 mm vagy ahhoz lehető legközelebbi legyen. Nagyobb átmérőjű sugárcsöveket az Igazgatás belátása szerint lehet engedélyezni.

8.2 Lakóterekhez és szolgálati terekhez nem szükséges 12 mm-nél nagyobb sugárcső méretet használni.

8.3 Gépterekhez és külső helyekhez a sugárcső mérete olyan legyen, hogy a legkisebb szivattyúból a 4. bekezdésben említett nyomásnál két vízsugárral a lehetséges legnagyobb szállítást lehessen elérni, azzal a feltétellel, hogy nem kell 19 mm-nél nagyobb sugárcső méretet használni.

8.4 Minden sugárcső jóváhagyott kettős célú típusú (vagyis permet/sugár típusú) legyen, beépített elzáróval.

9 Vízszivattyúk stb. elhelyezése és elrendezése egyéb tűzoltó rendszerekhez

Az ebben a fejezetben megkövetelt egyéb tűzoltó rendszerekhez szükséges víz szállításához szükséges szivattyúkat, azok energiaforrásait és vezérléseit az ilyen rendszerek által védett téren vagy tereken kívül kell elhelyezni, és úgy kell elrendezni, hogy a védett térben vagy terekben keletkezett tűz ne tegyen üzemképtelenné egyetlen ilyen rendszert sem.

5. Szabály

Beépített gázzal oltó rendszerek

1 Általános rendelkezések

1.1 Nem engedhető meg olyan tűzoltó közeg használata, melyek, az Igazgatás véleménye szerint, vagy önmagában, vagy várható körülmények között személyeket veszélyeztető mennyiségben bocsát ki mérgező gázokat.

1.2 A tűzoltó közegnek a védett terekbe való szállításához szükséges csöveket megjelölt szabályzószelepekkel kell ellátni úgy, hogy világosan jelezzék azokat a tereket, melyekbe a csövek vezetnek. Megfelelő intézkedéseket kell tenni a közegnek bármely térbe történő szándékolatlan bebocsátásnak megelőzésére. Ahol egy gázzal oltó rendszerrel felszerelt rakományteret utastérnek használnak, a gázcsatlakozást vaktömítéssel kell lezárni az ilyen használat alatt.

1.3 A tűzoltó közeg elosztásához szolgáló csővezetéket úgy kell elrendezni, és a kiömlő fúvókákat úgy kell elhelyezni, hogy egyenletes eloszlás jöjjön létre.

1.4 Eszközöket kell biztosítani az összes olyan nyílás lezárásához, melyek levegőt engedhetnek be, vagy lehetővé teszik a gáz kiszökését a védett térből.

1.5 Ahol bármelyik térben a légpalackokban tárolt szabad levegő mennyisége olyan, hogy ha tűz esetén kibocsátják az ilyen térbe, az ilyen légkibocsátás azon téren belül súlyosan érinthetné a beépített oltórendszer hatékonyságát, az Igazgatás követelje meg járulékos oltó-közeg-mennyiség biztosítását.

1.6 Eszközöket kell létesíteni automatikus hangjelzés kiadásához a tűzoltó közeg bármelyik térbe történő kibocsátásakor, melyben rendes körülmények között személyzet dolgozik, vagy melyhez hozzáférése van. A riasztás kellő ideig működjön, mielőtt a közeget bebocsátják.

1.7 Minden beépített gázzal oltó rendszer vezérlő eszközei legyenek könnyen hozzáférhetők és egyszerűen működtethetők, és azokat a lehető legkevesebb helyre kell összecsoportosítani olyan helyeken, melyeket a védett térben keletkező tűz valószínűleg nem fog elvágni. Mindegyik helyen legyenek a rendszer működtetésére vonatkozó világos utasítások, figyelemmel a személyzet biztonságára.

1.8 A tűzoltó közeg automatikus kibocsátása nem engedhető meg, kivéve a 3.3.5 bekezdésben engedélyezettet, valamint a 3.4 és 3.5 bekezdésekben hivatkozott helyi automatikus működtetésű egységek tekintetében.

1.9 Ahol az oltóközeg mennyisége egynél több tér védelméhez szükséges, a rendelkezésre álló közeg mennyisége nem kell, hogy több legyen, mint az így védett egy térhez szükséges legnagyobb mennyiség.

1.10 A 3.3, 3.4 vagy 3.5 bekezdésben eltérően engedélyezettek kivételével, a nem-vízgőz tűzoltó közeg tárolásához szükséges nyomástartó edényeket a védett tereken kívül kell elhelyezni az 1.13 bekezdésnek megfelelően.

1.11 Eszközöket kell létesíteni a személyzet számára a tartályokban lévő közeg mennyiségének biztonságos ellenőrzéséhez.

1.12 A tűzoltó közeg tárolására szolgáló tartályokat és azokhoz tartozó nyomás alatti részeket az Igazgatás megelégedésére gyakorlati nyomáselőírások szerint kell szerkeszteni, figyelemmel azok elhelyezésére és az üzemben várható legnagyobb környezeti hőmérsékletekre.

1.13 Amikor a tűzoltó közeget egy védett téren kívül tárolják, az olyan helyiségben legyen tárolva, ami egy biztonságos és könnyen hozzáférhető helyen van, és az Igazgatás megelégedésére hatékony szellőzéssel bír. Az ilyen tárolóhelyiségbe minden bejárás lehetőleg a nyílt fedélzetről legyen, és minden esetben legyen független a védett tértől. A bejárati ajtók kifelé nyíljanak, és a válaszfalak és fedélzetek a bennük lévő ajtókkal és egyéb nyílászáró szerkezetekkel együtt, melyek az ilyen helyiségek és szomszédos zárt terek közötti határolást képezik, legyenek gázzárók. A 26., 27., 44. és 58. szabályok állékonysági táblázatainak alkalmazása céljára az ilyen tárolóhelyiségeket úgy kell tekinteni mint vezérlőállásokat.

1.14 A rendszer pótalkatrészeit a hajón kell tárolni és azok elégítsék ki az Igazgatás követelményeit.

2 Szén-dioxid-rendszerek

2.1 Gépterekhez a szállított szén-dioxid mennyisége legyen elég ahhoz, hogy a következő térfogatok közül a nagyobbal egyenlő minimális térfogatot adja:

.1 az így védett legnagyobb géptér bruttó térfogatának 40%-a, mely nem foglalja magában az aknának azon szint feletti részét, amelynél az akna területe az érintett tér vízszintes területének 40 vagy kevesebb százaléka, a tartálytető és az akna legalsó része között véve; vagy

.2 a védett géptér bruttó térfogatának 35%-a, beleértve az aknát;

azzal a feltétellel, hogy a fent említett százalékok 35%-ra, illetve 30%-ra csökkenthetők a 2000 vegyes tonnatartalomnál kisebb teherhajóknál; ugyancsak feltéve, hogy ha két vagy több géptér nincs teljesen elválasztva egymástól, akkor azokat úgy kell tekinteni, mint amelyek egy teret képeznek.

2.3 E bekezdés céljára a szabad szén-dioxid térfogatát 0,56 m3/kg-mal kell számolni.

2.4 Géptereknél a beépített csővezeték rendszer olyan legyen, hogy a gáz 85%-a 2 percen belül beömölhessen a térbe.

2.5 Az 1994. október 1-jén vagy az után épült hajók beépített szén-dioxid-rendszerek az alábbi követelményeknek feleljenek meg:

.1 A szén-dioxidnak egy védett térbe történő bebocsátásához és a riasztás működésének biztosításához két különálló kezelőszervet kell létesíteni. Az egyik kezelőszervet a gáznak a tárolótartályokból történő kibocsátásához kell használni. A második kezelőszervet azon csővezeték szelepének nyitásához kell használni, amelyik a védett térbe szállítja a gázt.

.2 A két kezelőszervet az adott térre világosan megjelölt indító dobozban kell elhelyezni. Amennyiben zárni kell a kezelőszerveket tartalmazó dobozt, a doboz kulcsát a doboz közelében egy törőüveges típusú zárt fülkében kell szembetűnően elhelyezni.

3 Halogénezett szénhidrogén rendszerek * 

3.1 Halogénezett szénhidrogének tűzoltó közegként történő használata csak gépterekben, szivattyúterekben és kizárólag rakományt nem szállító járművek szállítására szolgáló rakományterekben engedhető meg. Halogénezett szénhidrogén rendszerek új beépítése minden hajón tilos.

3.2 Ahol tűzoltó közegként halogénezett szénhidrogéneket használnak teljes elárasztású rendszerekben:

.1 A rendszert a gépi kioldás csak kézi kezdeményezésre történő indítására kell kialakítani.

.2 Amennyiben a halogénezett szénhidrát töltetet egynél több térbe kell bejuttatni, a tárolás és kibocsátás elrendezései olyanok legyenek, hogy teljesüljenek a 3.2.9 vagy 3.2.10 bekezdés rendelkezései.

.3 Eszközöket kell létesíteni a védett teret kiszolgáló szellőző ventilátorok automatikus leállítására a közeg bebocsátása előtt.

.4 Eszközöket kell létesíteni a védett teret kiszolgáló szellőző rendszerben lévő összes fojtószelep kézi elzárásához.

.5 A kiömlések elrendezését úgy kell szerkeszteni, hogy a rakományterekhez vagy gépterekhez a 3.2.9, illetve 3.2.0 bekezdés szerint szükséges minimális közeg mennyiség lényegében beömölhessen egy névleges 20 mp vagy kevesebb alatt, a folyadékfázis áramlásának alapján.

.6 A rendszert az Igazgatás követelményeit kielégítő hőmérséklet-tartományban való működésre kell szerkeszteni.

.7 A beömlés nem veszélyeztetheti a berendezés karbantartásán dolgozó, vagy a teret kiszolgáló szokásos elérési létrákat és menekülési utakat használó személyzetet.

.8 Eszközöket kell biztosítani a személyzet számára a tartályokban uralkodó nyomás biztonságos ellenőrzéséhez.

.9 A kizárólag olyan járművek szállítására szolgáló rakományterekhez, melyek semmilyen rakományt sem szállítanak, az oltóközeg mennyiségét az 5.1 táblázat szerint kell számítani. Ez a mennyiség a védett tér bruttó térfogatán alapuljon. Halon 13 és 1211 tekintetében a mennyiséget térfogatarány alapon kell számítani, Halon 2402 tekintetében pedig tömeg/térfogategység alapon.

5.1 Táblázat

Halon Minimum Maximum
1301 5% 7%
1211 5% 5,5%
2402 0,23 kg/m3 0,30 kg/m3

.10 Gépterekhez az oltóközeg mennyiségét az 5.2 táblázat szerint kell számítani. Ez a mennyiség a tér bruttó térfogatán alapuljon a minimális koncentráció tekintetében, és a tér nettó térfogatán a minimális koncentráció tekintetében, beleértve az aknát. Halon 1301 és 1211 tekintetében a mennyiséget térfogatarány alapon kell számítani, és Halon 2402 tekintetében tömeg/térfogategység alapon.

5.2 Táblázat

Halon Minimum Maximum
1301 4,25% 7%
1211 4,25% 5,5%
2402 0,20 kg/m3 0,30 kg/m3

.11 A 3.29 és 3.2.10 bekezdések céljára a Halon 1301 térfogatát 0,16 m3/kg-mal, és a Halon 1211 térfogatát 0,14 m3/kg-mal kell számítani

3.3 A védett géptérben csak Halon 13 tárolható. A tartályokat egyenként kell elosztani az egész térben, és a következő követelményeket kell kielégíteni:

.1 Kézileg kezdeményezett gépi kibocsátást kell létesíteni, a védett téren kívül elhelyezve. Ehhez a kibocsátáshoz kettőzött energiaforrásokat kell biztosítani és a védett téren kívül kell elhelyezni, és az álljon rendelkezésre azonnal, azzal a kivétellel, hogy géptereknél az energiaforrások egyike elhelyezhető magában a védett térben.

.2 A tartályokat összekötő villamos tápáramköröket figyelni kell hibaállapotra és tápkimaradásra. Ennek jelzéséhez vizuális és hangriasztásokat kell létesíteni.

.3 A tartályokat összekötő pneumatikus vagy hidraulikus tápvezetékeket kettőzni kell. A pneumatikus vagy hidraulikus nyomás forrásait figyelni kell nyomásvesztésre. Ennek jelzéséhez vizuális és hangriasztásokat kell létesíteni.

.4 A védett téren belül a rendszer indításához nélkülözhetetlen villamos áramkörök legyenek hőállók, például ásványi szigetelésű vagy egyenértékű kábel. A rendszer hidraulikus vagy pneumatikus működtetésű indításához tervezett nélkülözhetetlen csővezetékek acélból, vagy az Igazgatás megelégedésére egyenértékű anyagból legyenek.

.5 Minden nyomástartó edényt fel kell szerelni egy automatikus túlnyomás-mentesítő készülékkel, ami abban az esetben, ha a tartály tűz hatásának van kitéve és a rendszert nem működtetik, biztonságosan kiüríti a tartályt a védett térbe.

.6 A konténerek és villamos áramkörök, valamint a bármilyen rendszer kibocsátáshoz létfontosságú csővezeték olyan legyen, hogy ha bármelyik gépi kioldású vezeték károsodik a védett térben bekövetkezett tűz vagy robbanás által, vagyis az egyetlen hiba koncepció esetén, a 3.2.9 vagy 3.2.10 bekezdés szerint ahhoz a térhez szükséges tűzoltó töltetnek legalább kétharmada még mindig betölthető legyen, figyelemmel a közeg térben történő egyenletes eloszlásának követelményére. A csak egy vagy két tartályt igénylő tereknél a rendszerek elrendezése feleljen meg az Igazgatás követelményeinek.

.7 Bármelyik nyomástartó edényre legfeljebb két kiömlő fúvókát kell szerelni és az egyes tartályokban a közeg maximális mennyisége feleljen meg az Igazgatás követelményeinek, figyelemmel a közeg térben történő egyenletes eloszlásának követelményére.

.8 Figyelni kell a tartályokat a szivárgás vagy ürülés miatt bekövetkező nyomáscsökkenésre. Az ilyen állapot jelzésére vizuális és hangjelzéseket kell felszerelni a védett térben és a navigációs hídon, vagy abban a térben, ahol tűzoltó berendezés központosítva van, kivéve a rakománytereket, ahol a riasztásokat csak a navigációs hídon, vagy abban a térben kell felszerelni, ahol a tűzoltó berendezés központosítva van.

3.4 Halon 1301 vagy 1211 közeget tartalmazó helyi automatikusan működő beépített tűzoltóegységek, melyek géptereken belül fokozottan tűzveszélyes zárt terekben vannak felszerelve, járulékosan és minden szükséges beépített tűzoltó rendszertől függetlenül elfogadhatók, a következők teljesítésének függvényében:

.1 A tér, melyben ilyen járulékos védelmet létesíteni, lehetőleg egy munkaszinten és a hozzáféréssel azonos szinten legyen. Az Igazgatás belátása szerint egynél több munkaszint is megengedhető azzal a feltétellel, hogy mindegyik szinten létesül hozzáférés.

.2 A tér mérete és az ahhoz való hozzáférés és a benne lévő gépek elrendezése olyan legyen, hogy a menekülés a térből bármely helyről legfeljebb 10 mp alatt megtörténhessen.

.3 Bármelyik egység működését láthatóan és hallhatóan kell jelezni a géptér mindegyik hozzáférésén kívül és a navigációs hídon, vagy abban a térben, ahol a tűzoltó berendezés központosítva van.

.4 Figyelmeztetést kell elhelyezni a tér minden egyes hozzáférésén kívül, mely jelzi hogy a térben egy vagy több automatikus működésű tűzoltóegység van és közli, hogy milyen közeget használnak.

.5 A kiömlő fúvókákat úgy kell elhelyezni, hogy a kiömlés ne veszélyeztesse a teret kiszolgáló szokásos hozzáférési létrákat és menekülési utakat használó személyzetet. Intézkedéseket kell tenni a gépek karbantartásával foglalkozó személyzet megvédésére a közeg szándékolatlan kiömlése ellen.

.6 A tűzoltóegységeket az Igazgatást kielégítő hőmérséklet-tartományban történő működésre kell szerkeszteni.

.7 Eszközöket kell biztosítani a személyzet számára a tartályokban uralkodó nyomás biztonságos ellenőrzéséhez.

.8 A helyi automatikus működésű egységekben nyújtott oltóközeg összes mennyisége olyan legyen, hogy Halon 1301 tekintetében a koncentráció a 7%-ot, és Halon 1211 esetében az 5,5%-ot ne haladja meg 20 °C-on a tér nettó térfogatának alapján. Ez a követelmény vonatkozik, amikor vagy egy helyi automatikus működésű egység vagy a 3.2 bekezdésnek megfelelően felszerelt beépített rendszer működött, de nem vonatkozik, ha mindkettő működött. A Halon 1301 térfogatát 0,16 km3/kg-mal és a Halon 1211-ét 0,14 m3/kg-mal kell számítani.

.9 Egy egység kiürülésének ideje, a folyadékfázis ürülése alapján, 10 mp vagy kevesebb legyen.

.10 A helyi automatikus működésű tűzoltóegységek elrendezése olyan legyen, hogy azok kibocsátása ne eredményezze villamos energia kimaradását vagy a hajó manőverező képességének csökkenését.

3.5 A 3.4 bekezdésben leírt automatikus működésű tűzoltóegységek, melyek gépterekben fokozottan tűzveszélyes berendezések felett vannak felszerelve, járulékosan és minden szükséges beépített tűzoltó rendszertől függetlenül, elfogadhatók a 3.4.3–3.4.6 és 3.4.10 bekezdések és a következők teljesítése esetén:

.1 A hely automatikus működésű tűzoltóegységben adott közeg mennyisége olyan legyen, hogy a levegőben a párakoncentráció 20 °C-on ne legyen 1,25%-nál nagyobb a géptér bruttó térfogatának alapján, egyidejű működésük esetén.

.2 A Halon 1301 térfogatát 0,16 m3/kg-mal és a Halon 1211 térfogatát 0,14 m3/kg-mal kell számítani.

4 Gőz rendszerek

Az Igazgatás általában ne engedélyezze gőznek tűzoltó közegként történő alkalmazását beépített tűzoltó rendszerekben. Ahol az Igazgatás engedélyezi a gőz használatát, azt csak korlátozott területeken lehet használni a szükséges tűzoltó közeghez járulékosan, és azzal a feltétellel, hogy a gőz szolgáltatásához rendelkezésre álló kazán vagy kazánok elpárologtatása legalább 1,0 kg gőz per óra legyen a legnagyobb így védett tér bruttó térfogatának minden 0,75 m3-ére. A fenti követelményeknek való megfelelésen túl a rendszereket minden tekintetben az Igazgatásnak kell meghatároznia és azok elégítsék ki az Igazgatás követelményeit.

5 Egyéb gáz rendszerek

5.1 Ahol szén-dioxidon vagy halogénezett szénhidrogéneken, vagy a 4. bekezdésben megengedett gőzön kívül a hajón gázt állítanak elő és használnak tűzoltó közegként, a tüzelőanyag gáznemű égésterméke legyen, melyben az oxigén, a szén-monoxid, a korróziót okozó elemek és bármilyen szilárd éghető elem tartalom a megengedhető minimumra lett csökkentve.

5.2 Ahol beépített tűzoltó rendszerben ilyen gázt használnak tűzoltó közegként gépterek védelmére, az nyújtson azzal egyenértékű védelmet, mint amit a közegként szén-dioxidot használó beépített rendszer nyújt.

5.3 Ahol beépített tűzoltó rendszerben ilyen gázt használnak tűzoltó közegként rakományterek védelmére, elegendő mennyiségű ilyen gáz álljon rendelkezésre ahhoz, hogy a legnagyobb így védett tér bruttó térfogatának 25%-ával egyenlő térfogatú szabad gázt szállítson óránként, 72 órás időtartamon keresztül.

6. Szabály

Tűzoltó készülékek * 

1 Minden tűzoltó készülék legyen jóváhagyott típusú és konstrukciójú

1.1 A megkövetelt hordozható folyadékos tűzoltó készülékek kapacitása legfeljebb 13,5 l és legalább 9 l legyen. Egyéb tűzoltó készülékek legalább annyira hordozhatók legyenek, mint a 13,5 l kapacitású, és tűzoltó képességük legalább a 9 l-es folyadékos tűzoltó készülékével egyenértékű legyen.

1.2 Az Igazgatás határozza meg a tűzoltó készülékek egyenértékeit.

2 Az Igazgatás által előírandó követelményeknek megfelelő tartalék tölteteket kell biztosítani.

3 Nem engedélyezhetők olyan oltóközeget tartalmazó tűzoltó készülékek, melyek, az Igazgatás véleménye szerint, vagy önmagukban, vagy a használat várható körülményei között olyan mennyiségben bocsátanak ki mérgező gázokat, hogy személyeket veszélyeztessenek.

4 A hordozható habfúvó egység egy induktor típusú, tűzoltótömlőhöz csatlakoztatható léghab szórófejből álljon, egy legalább 20 l habképző folyadékot tartalmazó hordozható tartályból és egy tartalék tartályból álljon. A szórófej legalább 1,5 m3/perc mennyiségű, olajtűz oltására megfelelő hatékony habot legyen képes előállítani.

5 A tűzoltó készülékeket időszakosan meg kell vizsgálni és olyan próbáknak kell alávetni, amiket az Igazgatás megkövetelhet.

6 Minden térben az ott történő használatra előirányzottak közül egy hordozható tűzoltó készüléket az adott tér bejáratának közelében kell tárolni.

7 Lakótereket, szolgálati tereket és vezérlő állásokat az Igazgatás megelégedésére megfelelő típusú és elegendő számú hordozható tűzoltó készülékekkel kell ellátni. Az 1000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajókat legalább öt hordozható tűzoltó készüléket kell ellátni.

7. Szabály

Tűzoltó elrendezések gépterekben

1 Olajtüzelésű kazánokat vagy olajüzemanyag egységeket magukban foglaló terek

1.1 Olajtüzelésű kazánokat vagy olajüzemanyag egységeket magukban foglaló A kategóriájú géptereket a következő beépített tűzoltó rendszerek bármelyikével kell ellátni:

.1 az 5. szabály rendelkezéseinek megfelelő gáz rendszer;

.2 a 9. szabály rendelkezéseinek megfelelő nagy habkiadósságú rendszer;

.3 a 10. szabály rendelkezéseinek megfelelő nyomás alatti vízpermetező rendszer.

Mindegyik esetben, ha a gép- és kazánterek nincsenek teljesen elkülönítve, vagy ha fűtőolaj folyhat le a kazántérből a géptérbe, a kombinált gép- és kazántereket egyetlen rekesznek kell tekinteni.

1.2 Mindegyik kazántérben legyen legalább egy készlet hordozható habszóró egység, ami megfelel a 6.4 szabály rendelkezéseinek.

1.3 Legalább két hordozható haboltó vagy egyenértékű eszköz legyen mindegyik kazántér mindegyik tüzelőterében, és mindegyik térben, ahol az olajüzemanyag berendezés egy része van elhelyezve. Mindegyik kazántérben legyen legalább egy jóváhagyott habtípusú, legalább 135 liter kapacitású oltókészülék. Ezeket az oltókészülékeket fel kell szerelni dobokra felcsévélt tömlőkkel, melyek elegendők a kazántér bármelyik részének eléréséhez. Házi rendeltetésű vagy 175 kW-nál kisebb kazánok esetében az Igazgatás mérlegelheti e bekezdés követelményeinek enyhítését.

1.4 Mindegyik tüzelőtérben legyen egy homokot, szódával impregnált fűrészport vagy más jóváhagyott száraz anyagot olyan mennyiségben tartalmazó edény, amit az Igazgatás megkövetelhet. Vagylagosan jóváhagyott hordozható oltókészülékkel helyettesíthető.

2 Belső égésű gépeket magukban foglaló terek

A belső égésű gépeket magukban foglaló géptereket el kell látni:

.1 Az 1.1 bekezdésben megkövetelt tűzoltó rendszerek egyikével.

.2 Legalább egy készlet hordozható léghab eszközzel, mely megfelel a 6.4 szabály rendelkezéseinek.

.3 Mindegyik ilyen térben jóváhagyott tűzoltó készülékekkel, melyek mindegyike legalább 45 liter kapacitású, elegendő számban ahhoz, hogy habot vagy azzal egyenértékű közeget lehessen irányítani az üzemanyag és kenőolaj nyomórendszerek, hajtóművek és egyéb tűzveszélyek bármely részére. Továbbá elegendő számú hordozható haboltóról kell gondoskodni, melyeket úgy kell elhelyezni, hogy a térben egyetlen pont se legyen 10 m-nél nagyobb járótávolságra egy oltókészüléktől, és hogy legalább két ilyen oltókészülék legyen mindegyik ilyen térben. Teherhajók kisebb tereinél az Igazgatás mérlegelheti e követelmény enyhítését.

3 Gőzturbinákat és zárt gőzgépeket magukban foglaló terek

A főüzemi propulzióhoz vagy egyéb célra használt gőzturbinákat vagy zárt gőzgépeket magukban foglaló terekben, ahol az ilyen gépek összesített teljesítménye legalább 375 kW, a következőket kell biztosítani:

.1 Jóváhagyott haboltók, mindegyik legalább 45 liter kapacitású vagy azzal egyenértékű, elegendő számban ahhoz, hogy habot vagy azzal egyenértékű közeget lehessen irányítani a túlnyomásos kenőrendszer bármelyik részére, a turbinák, gépek vagy hozzá tartozó hajtómű nyomókenésű részei házainak bármelyik részére, és minden egyéb tűzveszélyes helyre. Mindazonáltal nincs szükség ilyen oltókészülékekre, ha az e bekezdésben megkövetelttel legalább egyenértékű védelmet nyújt az ilyen terekben az 1.1 bekezdésnek megfelelően felszerelt beépített tűzoltó rendszer.

.2 Elegendő számú hordozható haboltó vagy egyenértékű eszköz, melyeket úgy kell elhelyezni, hogy a tér egyetlen pontja se legyen 10 m-nél nagyobb járótávolságra egy oltókészüléktől, és hogy legalább két ilyen oltókészülék legyen mindegyik ilyen térben, azzal a kivétellel, hogy nem szükségesek ilyen oltókészülékek az 1.3 bekezdésnek megfelelően felszerelteken felül.

.3 Az 1.1 bekezdés szerint szükséges tűzoltó rendszerek egyike, ahol az ilyen terek időszakosan felügyelet nélkül vannak.

4 Tűzoltó készülékek egyéb gépterekben

Ahol, az Igazgatás véleménye szerint, tűzveszély áll fenn bármilyen géptérben, melyekre nézve nincs külön rendelkezés előírva a tűzoltó készülékek tekintetében az 1., 2. és 3. bekezdésekben, az abban vagy azzal szomszédos térben olyan számú jóváhagyott tűzoltó készüléket vagy egyéb tűzoltó eszközt kell elhelyezni, amit az Igazgatás elegendőnek tarthat.

5 Az e fejezet által nem megkövetelt tűzoltó rendszerek

Ahol az e fejezet által nem megkövetelt beépített tűzoltó rendszert létesítenek, az ilyen rendszer elégítse ki az Igazgatás követelményeit.

6 A kategóriájú gépterek személyhajókon

A 36-nál több utast szállító személyhajókon mindegyik A kategóriájú gépteret el kell látni legalább két megfelelő vízköd szóróval.  * 

8. Szabály

Beépített kis habkiadósságú tűzoltó rendszerek gépterekben

1 Ahol bármilyen géptérben a 7. szabály követelményein túlmenően egy beépített kis habkiadósságú tűzoltó rendszert szerelnek fel, az ilyen rendszer legyen képes beépített kiömlőnyílásokon keresztül legfeljebb 5 perc alatt olyan mennyiségű hab kibocsátására, ami elég a legnagyobb egy terület beborítására 150 mm mélységben, melyen olaj-üzemanyag elterjedhet. A rendszer legyen képes olajtüzek oltására alkalmas hab képzésére. Eszközöket kell biztosítani a hab hatékony elosztásához egy állandó csőrendszeren és vezérlőszelepeken vagy csapokon keresztül a megfelelő kiömlőnyílásokhoz, és a habnak a védett érben lévő egyéb fő tűzveszélyekre beépített szórófejekkel történő hatékony irányításához. A hab térfogat-növekedésének aránya ne legyen nagyobb, mint 12 az 1-hez.

2 Az ilyen rendszerek vezérlésre szolgáló eszközök legyenek könnyen hozzáférhetők és egyszerűen működtethetők, és a lehető legkevesebb helyen legyenek összecsoportosítva, ahol nem valószínű, hogy a védett térben keletkezett tűz elvágja azok hozzáférhetőségét.

9. Szabály

Beépített nagy habkiadósságú tűzoltó rendszerek gépterekben * 

1.1 A gépterekben szükséges minden beépített nagy habkiadósságú rendszer legyen képes gyorsan kiüríteni beépített kiömlőnyílásokon keresztül olyan mennyiségű habot, ami elég a legnagyobb védett tér percenként 1 m vastagságban történő feltöltéséhez. A rendelkezésre álló habképző folyadék mennyisége legyen elég a legnagyobb védendő tér térfogatának ötszörösével egyenlő habtérfogat előállításához. A hab térfogat-növekedésének aránya ne legyen nagyobb, mint 1000 az 1-hez.

1.2 Az Igazgatás engedélyezhet alternatív elrendezéseket és kiömlési rátákat azzal a feltétellel, hogy megelégedett az elért egyenértékű védelemmel.

2 A hab szállításához szolgáló tápvezetékek, a habgenerátort kiszolgáló légszívó csövek és a habképző egységek száma az Igazgatás véleménye szerint olyan legyen, ami hatásos habelőállítást és elosztást fog nyújtani.

3 A habgenerátor szállító csővezetéke olyan legyen, hogy a védett térben keletkezett tűz ne befolyásolja a habképző berendezést.

4 A habgenerátor, annak energiaforrásai, a habképző folyadék és a rendszer vezérlő eszközei legyenek könnyen hozzáférhetők és egyszerűen működtethetők, és a lehető legkevesebb helyen legyenek összecsoportosítva, ahol nem valószínű, hogy a védett térben keletkezett tűz elvágja azok hozzáférhetőségét

10. Szabály

Állandó nyomású vízpermetező tűzoltó rendszerek gépterekben

1 A gépterekben minden szükséges állandó nyomású vízpermetező tűzoltó rendszert jóváhagyott típusú permetező fúvókákkal kell ellátni.

2 A fúvókák száma és elrendezése elégítse ki az Igazgatás követelményeit, és olyan legyen, ami biztosítja víz legalább 5 l/m2/perc mértékű hatékony átlagos elosztását a védendő terekben. Ahol megnövelt felhasználási rátákat tartanak szükségesnek, azok elégítsék ki az Igazgatás követelményeit. A fúvókákat a fenékárkok, tartálytetők és egyéb olyan területek felett kell felszerelni, melyek felett valószínű az olajüzemanyag elterjedése, és a gépterekben lévő más különleges tűzveszélyes helyek felett.

3 A rendszer felosztható szakaszokra, melyek elosztószelepeit a védendő téren kívüli könnyen hozzáférhető helyekről kell működtetni, és amelyek hozzáférését nem tudja könnyen elvágni a védett térben keletkezett tűz.

4 A rendszert a szükséges nyomáson töltve kell tartani, és a rendszerbe vizet szállító szivattyút a rendszerben bekövetkező nyomásesés automatikusan hozza működésbe.

5 A szivattyú legyen képes egyidejűleg táplálni a szükséges nyomáson a rendszer összes szakaszát bármelyik egy védendő térben. A szivattyút és kezelőszerveit a védendő téren kívül kell beépíteni. A vízpermet rendszer által védett térben vagy terekben keletkezett tűz ne tehesse működésképtelenné a rendszert.

6 A szivattyút hajthatja független belső égésű gép, de ha a II–1/44 szabály vagy II–1/45 szabály rendelkezéseinek megfelelően felszerelt vészüzemi generátor által szolgáltatott táptól függ, az esetnek megfelelően, a generátort úgy kell elrendezni, hogy az automatikusan induljon a főüzemi táp kimaradása esetén, hogy az 5. szabályban megkövetelt szivattyúhoz azonnal rendelkezésre álljon a táp. Amennyiben a szivattyút független belső égésű gép hajtja, azt úgy kell elhelyezni, hogy a védett térben keletkezett tűz ne befolyásolja a gép levegő ellátását.

7 Óvóintézkedéseket kell tenni annak megelőzésére, hogy a fúvókák elduguljanak a vízben lévő tisztátalanságoktól, vagy a csővezeték, szelepek és szivattyú korróziójától.

11. Szabály

Különleges elrendezések gépterekben

1 A szabály rendelkezései az A kategóriájú gépterekre vonatkoznak és, ahol az Igazgatás kívánatosnak tartja, más gépterekre is.

2.1 A felülvilágítók, ajtók, ventilátorok, kéményekben elszívó szellőzést lehetővé tevő nyílások és a gépterek egyéb nyílásainak számát a szellőzés igényeivel és a hajó megfelelő és biztonságos működésével összeegyeztethető minimumra kell csökkenteni.

2.2 A felülvilágítók acélból legyenek, és azokban ne legyenek üvegtáblák. Megfelelő intézkedéseket kell tenni, hogy tűz esetén a füst kiengedhető legyen a védendő térből.

2.3 Személyhajókon, a gépi működtetésű vízmentes ajtók kivételével, az ajtókat úgy kell elrendezni, hogy pozitív zárás legyen biztosítva a térben keletkezett tűz esetén, vagy gépi működtetésű zárószerkezetekkel, vagy önzáró ajtók beépítésével, melyek a nyitással ellentétes irányú 3,5°-os dőléssel szemben képesek zárni, és üzembiztos reteszelésük van, ami távműködtetésű kioldó készülékkel vannak ellátva.

3 Nem lehet ablakokat beépíteni a géptér határolókba. Ez nem zárja ki az üveg használatát a géptéren belül lévő vezérlőhelyiségekben.

4 Kezelőszerveket kell biztosítani:

.1 felülvilágítók nyitásához és zárásához, kéményekben lévő nyílások zárásához, melyek rendes körülmények között elszívó szellőzést tesznek lehetővé, és szellőzők fojtószelepeinek zárásához;

.2 füst kiengedésének lehetővé tevéséhez;

.3 gépi működtetésű ajtók zárásához, vagy nem gépi működtetésű vízmentes ajtók kioldó szerkezetének működtetéséhez;

.4 szellőző ventilátorok leállításához; és

.5 kényszer- és mesterséges szellőzés ventilátorok, olajüzemanyag áthajózó szivattyúk, olajüzemanyag egység szivattyúk és egyéb hasonló üzemanyag szivattyúk leállításához.

5 A 4. bekezdésben és a 15.2.1 szabályban megkövetelt kezelőszerveket az érintett téren kívül kell elhelyezni, ahol azok hozzáférését nem vágja el az általuk kiszolgált térben keletkezett tűz. Személyhajókon az ilyen kezelőszerveket és a szükséges tűzoltó rendszerek vezérléseit egy kezelőhelyen kell összpontosítani, vagy az Igazgatás megelégedésére a lehető legkevesebb helyre kell csoportosítani. Az ilyen helyeknek legyen egy biztonságos hozzáférése a nyitott fedélzetről.

6 Ahol bármilyen A kategóriájú géptérhez egy alacsony szintről egy szomszédos tengelyalagútból van hozzáférés, a tengelyalagútban, ott a vízmentes alagúthoz közel egy mindkét oldalról működtethető könnyű acél ajtót kell beépíteni.

7 Teherhajókon az időszakosan felügyelet nélküli géptereknél az Igazgatás külön mérlegeli a gépterek tűzállékonyságának fenntartását, a tűzoltó rendszer vezérléseinek helyét és központosítását, a szükséges leállító elrendezéseket (pl. szellőzés, üzemanyag szivattyúk stb.) és járulékos tűzoltó készülékeket és egyéb tűzoltó felszerelést, és légzőkészülékeket követelhet meg. Személyhajókon ezek a követelmények legalább egyenértékűek legyenek a rendes körülmények között felügyelet alatt álló gépterekével.

8 A 14. szabály rendelkezéseinek megfelelő beépített tűzdetektor és riasztórendszert kell felszerelni minden géptérben:

.1 ahol a tér folyamatos felügyelete helyett automatikus és távvezérlő rendszerek beépítése lett jóváhagyva; és

.2 ahol a főüzemi propulzió és a hozzá kapcsolódó gépek, beleértve a főüzemi villamos táp forrásait, különböző fokú automatikus- vagy távvezérléssel vannak ellátva, és egy vezérlőhelyiségből folyamatos emberi felügyelet alatt állnak.

12. Szabály

Önműködő vízpermetező, tűzdetektor és tűzriadó rendszerek * 

1.1 Minden szükséges automatikus sprinkler, tűzdetektor és tűzriadó rendszer mindenkor legyen képes azonnali működésre, és ne legyen szükség a személyzet beavatkozására annak működésbe hozásához. Nedves típusú legyen, de kis szabadon álló szakaszok lehetnek szárazcső típusúak, ahol az Igazgatás véleménye szerint ez szükséges óvóintézkedés. A rendszer minden részét, ami üzemben fagypont alatti hőmérsékleteknek lehet kitéve, megfelelően védeni kell felfagyás ellen. A szükséges nyomáson feltöltve kell tartani, és intézkedést kell tenni az e szabályban megkövetelt folyamatos vízellátáshoz.

1.2 A vízpermetezők mindegyik szakaszában legyenek eszközök vizuális és hangjelzés automatikus adására egy vagy több jelzőegységnél, amikor bármelyik vízpermetezők működésbe lép. Az ilyen riasztórendszerek olyanok legyenek, hogy a jelezzenek a rendszerben bekövetkező hiba esetén. Az ilyen egységek jelezzék, hogy a rendszer által kiszolgált melyik szakaszban keletkezett tűz, és a navigációs hídon legyen központosítva, és ezen kívül, az egység által adott vizuális és hangjelzéses riasztásokat a navigációs hídon túlmenően másutt kell elhelyezni, annak biztosítására, hogy a személyzet azonnal vegye a tűz jelzését.

1.2.1 Személyhajókon az ilyen egységek adjanak jelzést minden tűzről és annak helyéről a rendszer által kiszolgált bármelyik térben, és a navigációs hídon, vagy a fő tűzvédelmi állásban legyenek központosítva, amit úgy kell személyzettel ellátni, vagy felszerelni, ami biztosítja, hogy a rendszer által adott minden riasztást vegyen a személyzet egy felelős tagja.

1.2.2 Tartályhajókon az ilyen egységek jelezzék, hogy a rendszer által kiszolgált melyik szakaszban keletkezett tűz, és a rendszer a navigációs hídon legyen központosítva, és ezen kívül az egység által adott vizuális és hangjelzések a navigációs hídon kívül egy másik helyen jelenjenek meg annak biztosítására, hogy a tűzjelzést azonnal vegye a személyzet.

2.1 A sprinklereket külön szakaszokba kell csoportosítani, melyek mindegyike legfeljebb 20 sprinklert foglaljon magában. Személyhajókon a sprinklerek bármelyik szekciója legfeljebb két fedélzetet szolgálhat ki, és nem helyezhető el egynél több függőleges zónában. Mindazonáltal az Igazgatás engedélyezheti, hogy a sprinklerek egy ilyen szakasza kettőnél több fedélzetet szolgáljon ki, vagy egynél több függőleges zónában helyezkedjen el, amennyiben megbizonyosodott arról, hogy ezáltal nem csökken a hajó tűz elleni védelme.

2.2 A sprinklerek mindegyik szakaszát lehessen elszigetelni egyetlen elzáró szeleppel. Az elzáró szelep mindegyik szekcióban legyen könnyen hozzáférhető és annak helyét világosan és állandó jelleggel meg kell jelölni. Eszközöket kell felszerelni az elzáró szelepek illetéktelen személy által történő működtetésének megakadályozására.

2.3 A rendszerben uralkodó nyomást jelző műszert kell felszerelni mindegyik szakasz elzáró szelepnél és a központi állásban.

2.4 A sprinklerek legyenek ellenállók a tengeri légkör okozta korrózióval szemben. Lakóterekben és szolgálati terekben a sprinklerek 68 °C és 79 °C közötti hőmérséklet-tartományban lépjenek működésbe, azzal a kivétellel, hogy olyan helyeken, mint a szárítóhelyiségek, ahol magas környezeti hőmérsékletek várhatók, a megszólalási hőmérséklet legfeljebb 30 °C-kal növelhető a legnagyobb fedélzet-fej hőmérséklet fölé.

2.5 Mindegyik jelző egységnél egy jegyzéket vagy tervet kell kifüggeszteni, ami mutatja a lefedett tereket és a zóna helyzetét az egyes szekciókhoz képest. Megfelelő utasítások álljanak rendelkezésre a próbáláshoz és karbantartáshoz.

3 A sprinklereket fej feletti állásban kell elhelyezni és alkalmas séma szerint kell elosztani ahhoz, hogy a sprinklerek által lefedett névleges terület felett legalább 5 l/m2/perc átlagos terítési rátát lehessen fenntartani. Mindazonáltal az Igazgatás engedélyezheti olyan alkalmasan elosztott alternatív vízmennyiséget a sprinklerek használatát, ami az Igazgatás megelégedésére nem kevésbé hatékonynak bizonyult.

4.1 Az e szabályban előírt víztöltet legalább kétszeresével egyenlő térfogatú tartályt kell beépíteni. A tartály egy állandó édesvíz töltetet tartalmazzon, ami egyenértékű azzal a vízmennyiséggel, amit az 5.2 bekezdésben hivatkozott szivattyú egy perc alatt szállítana, és az elrendezések gondoskodjanak a tartályban egy olyan levegőnyomás fenntartásáról, ami biztosítja, hogy ahol a tartályban lévő édesvíz töltetet használták, a nyomás ne legyen kisebb, mint a sprinkler üzemi nyomása plusz a tartály fenekétől a rendszerben legmagasabban lévő sprinklerig mért vízoszlop nyomása. Megfelelő eszközöket kell biztosítani a nyomás alatti levegő pótlására és a tartályban lévő édesvíz utántöltésére. A tartályban uralkodó megfelelő vízszint jelzéséhez nívóüveget kell felszerelni.

4.2 Eszközöket kell biztosítani a tengervíz tartályba bejutásának megakadályozására.

5.1 Egy független gépi hajtású szivattyút kell beépíteni kizárólag a víznek a sprinklerekből történő automatikus kilövellése folytonosságához. A szivattyút a rendszerben fellépő nyomáscsökkenés automatikusan hozza működésbe, még mielőtt a nyomótartályban teljesen kimerülne az állandó édesvíz töltet.

5.2 A szivattyú és a csőrendszer legyen képes fenntartani a szükséges nyomást a legfelső sprinkler helyén a 3. bekezdésben előírt felhasználási ráta mellett egy legalább 280 m2 nagyságú terület egyidejű lefedéséhez elegendő vízmennyiség folyamatos kiadását biztosítsa.

5.3 A szivattyút a nyomóoldalon egy próbaszeleppel és egy rövid, nyitott végű kifolyócsővel kell felszerelni. A szelep és cső hatásos keresztmetszete legyen elég a szükséges szivattyúteljesítmény átengedéséhez, ugyanakkor fenntartva a rendszerben a 4.1 bekezdésben előírt nyomást.

5.4 A szivattyú tengervíz szívószelepen lehetőleg a szivattyút magában foglaló térben legyen, és úgy legyen elrendezve, hogy amikor a hajó úszik, ne kelljen elzárni a szivattyú tengervíz ellátását semmilyen más célra, mint a szivattyú ellenőrzése vagy javítása.

6 A sprinkler szivattyút és tartályt minden A kategóriájú géptértől ésszerűen távol fekvő helyen kell elhelyezni, és nem helyezhető el olyan térben, amit a sprinkler rendszerrel kell védeni.

7.1 Személyhajókon legalább két energiaforrás álljon rendelkezésre a tengervíz szivattyúhoz és az automatikus riasztó- és detektorrendszerhez. Ahol a szivattyú energiaforrásai villamosak, ezek a főüzemi generátor és egy vészüzemi energiaforrás legyenek. A szivattyú egyik tápját a főüzemi kapcsolótábláról kell venni, és egyet a vészüzemi kapcsolótábláról kizárólag erre a célra fenntartott tápvezetékeken keresztül. A tápvezetékeket úgy kell elrendezni, hogy azok elkerüljék a konyhákat, géptereket és más fokozottan tűzveszélyes zárt tereket, kivéve amennyire az szükséges a megfelelő kapcsolótáblák eléréséhez és a sprinkler szivattyú közelében elhelyezett automatikus váltókapcsolóhoz vezessenek. Ez a kapcsoló tegye lehetővé az energia táplálását a főüzemi kapcsolótábláról mindaddig, amíg arról rendelkezésre áll az ellátás, és úgy legyen szerkesztve, hogy a főüzemi táp kimaradása esetén automatikusan váltson át a vészüzemi kapcsolótábláról vett tápra. A főüzemi kapcsolótábla és a vészüzemi kapcsolótábla kapcsolóit világosan meg kell jelölni és rendes körülmények között zárva kell tartani. Az érintett tápvezetékekben nem engedhető meg más kapcsoló. Az energiaforrások egyike a riasztó- és észlelő rendszerhez egy vészüzemi energiaforrás legyen. Ahol a szivattyú egyik energiaforrása egy belső égésű gép, úgy azt, a 6. bekezdés rendelkezéseinek teljesítésén túlmenően, úgy kell elhelyezni, hogy bármelyik védett térben keletkezett tűz ne befolyásolja a gép levegőellátását.

7.2 Tartályhajókon legalább két energiaforrás legyen a tengervíz szivattyúhoz és az automatikus riasztó- és detektorrendszerhez. Amennyiben a szivattyú villamos hajtású, úgy azt a főüzemi villamos energiaforrásra kell csatlakoztatni, amit legalább két generátorról lehessen táplálni. A tápvezetékeket úgy kell elrendezni, hogy azok elkerüljék a konyhákat, géptereket és más fokozottan tűzveszélyes zárt tereket, kivéve amennyire az szükséges a megfelelő kapcsolótáblák eléréséhez. A riasztó- és detektorrendszer egyik energiaforrása egy vészüzemi forrás legyen. Ahol a szivattyú egyik energiaforrása egy belső égésű gép, úgy azt, a 6. bekezdés rendelkezéseinek teljesítésén túlmenően, úgy kell elhelyezni, hogy bármelyik védett térben keletkezett tűz ne befolyásolja a gép levegőellátását.

8 A sprinkler rendszernek legyen csatlakozása a hajó tűzoltóvezetékéhez egy lecsavarozással zárható visszacsapó szeleppel a csatlakozásnál, ami meggátolja a visszaáramlást a sprinkler rendszerből a tűzoltóvezetékbe.

9.1 A sprinklerek mindegyik szakaszához egy próbaszelepet kell beépíteni az automatikus riasztás egy sprinkler működésével egyenértékű víz kiengedésével történő próbájához. A próbaszelepet az egyes szekcióhoz az adott szekció elzáró szelepének közelében kell elhelyezni.

9.2 Eszközöket kell biztosítani a szivattyúnak a rendszerben lévő nyomás csökkenésekor történő működésének próbájához.

9.3 Kapcsolókat kell beépíteni az 1.2 bekezdésben hivatkozott jelző helyek egyikénél, ami lehetővé teszi a sprinklerek mindegyik szekciójához tartozó riasztás és kijelzés próbáját.

10 A sprinklerek mindegyik szekciójához az Igazgatás megelégedésére kell tartalék szórófejeket biztosítani.

13. Szabály

Beépített tűzdetektor és tűzriadó rendszerek

1 Általános követelmények

1.1 Minden szükséges beépített tűzdetektor és tűzriadó rendszer, melynek kézi működtetésű hívópontjai vannak, mindenkor legyen kész az azonnali működésre.

1.2 A rendszer működéséhez szükséges energiaforrásokat és villamos áramköröket figyelni kell táp kimaradásra vagy hibaállapotra, az esetnek megfelelően. Egy hibaállapot bekövetkezése váltson ki egy vizuális és hallható hibajelzést a vezérlőtáblán, ami legyen eltérő a tűzjelzéstől.

1.3 A tűzdetektor és tűzriadó rendszerhez használt villamos berendezéshez legalább két energiaforrás legyen, melyek egyike egy vészüzemi forrás legyen. A tápot két kizárólag erre a célra fenntartott tápvezetéken kell nyújtani. Az ilyen tápvezetékeket a tűzdetektor rendszer kapcsolótáblájában vagy azzal szomszédos automatikus átváltó kapcsolóhoz kell vezetni.

1.4 A detektorokat és kézi működtetésű hívópontokat szakaszokba kell csoportosítani. Bármelyik detektor vagy kézi működtetésű hívópont aktiválása egy vizuális és hallható tűzjelzést indítson el a vezérlőtáblán és a kijelző egységeken. Amennyiben a jelzéseket 2 percen belül nem veszik figyelembe, egy automatikus riasztás szólaljon meg mindenütt a személyzeti lakóterekben és szolgálati terekben, vezérlőállásokban és A kategóriájú gépterekben. Nem szükséges, hogy ez a riasztóhang rendszer a detektorrendszer szerves része legyen.

1.5 A vezérlőtáblát a navigációs hídon vagy a fő tűzvédelmi állásban kell elhelyezni.

1.6 A jelzőegységek, legalább, azt a szakaszt jelezzék, amelyikben egy detektor vagy egy kézi működtetésű hívópont működésbe lépett. Legalább egy egységet úgy kell elhelyezni, hogy a személyzet felelős tagjai mindenkor könnyen hozzáférjenek, amikor a hajó tengeren vagy kikötőben van, kivéve, amikor a hajó üzemen kívül van. Egy jelzőegységet a navigációs hídon kell elhelyezni, ha a vezérlőtábla a fő tűzvédelmi állásban elhelyezve.

1.7 Mindegyik jelzőegységen vagy amellett világos tájékoztatást kell kihelyezni a lefedett terekről és a szakaszok helyéről.

1.8 Ahol a tűzdetektor rendszer nem foglal magában eszközöket az egyes detektorok egyedi távazonosításához, a lakótéren, szolgálati és vezérlőállásokban nem általában engedhető meg egynél több fedélzetet lefedő szakasz, kivéve az olyan szakaszt, ami egy zárt lépcsőházat fed le. A tűz forrása késedelmes azonosításának elkerülése érdekében, az egyes szakaszokba befoglalt zárt terek számát az Igazgatás által meghatározottra kell korlátozni. Egy szekcióban semmiképpen sem engedhető meg 50-nél több zárt tér. Amennyiben a detektorrendszer távolból és egyedileg azonosítható tűzdetektor fejekkel van felszerelve, úgy a szakaszok több fedélzetet is lefedhetnek és tetszőleges számú zárt teret szolgálhatnak ki.

1.9 Személyhajókon, amennyiben nincs az egyes detektorfejeket távolból és egyedileg azonosítani képes tűzdetektor rendszer, akkor a detektorok egy szakasza nem szolgálhat tereket sem a hajó mindkét oldalán, sem egynél több fedélzeten, és nem is helyezkedhet el egynél több függőleges zónában, azzal a kivétellel, hogy az Igazgatás, amennyiben megbizonyosodott, hogy a hajó tűz elleni védelme ezáltal nem fog csökkenni, engedélyezheti, hogy a detektorok egy ilyen szakasza a hajó mindkét oldalát és egynél több fedélzetet szolgáljon ki. Egyedileg azonosítható tűzdetektorokkal felszerelt személyhajókon egy szakasz kiszolgálhat tereket a hajó mindkét oldalán és több fedélzeten, de nem helyezkedhet el egynél több függőleges zónában.

1.10 A tűzdetektorok olyan szakasza, ami egy vezérlőállást, egy szolgálati teret vagy egy lakóteret fed le, nem foglalhat magában egy A kategóriájú gépteret.

1.11 A detektorokat hő, füst vagy egyéb égéstermék, láng, vagy e tényezők bármilyen kombinációja hozza működésbe. Az Igazgatás mérlegelheti kezdődő tüzeket jelző más tényezőkkel működtetett detektorokat, azzal a feltétellel, hogy azok nem kevésbé érzékenyek, mint az ilyen detektorok. Lángdetektorokat csak füst- vagy hődetektorok mellett járulékosan lehet használni.

1.12 Megfelelő utasításokat és alkatrészeket kell biztosítani a próbákhoz és karbantartáshoz.

1.13 A detektorrendszer működését időszakonként az Igazgatás megelégedésére ellenőrizni kell megfelelő hőmérsékletű levegőt, vagy füstöt, vagy megfelelő sűrűségi tartományú aeroszol részecskéket, vagy kezdődő tüzekhez kapcsolódó egyéb jelenségeket előállító felszereléssel, melyekre történő reagálásra a detektort szerkesztették. Minden detektor olyan típusú legyen, hogy azok helyes működését ki lehessen próbálni és rendes felügyeleti módba helyre lehessen állítani bármilyen alkatrész kicserélése nélkül.

1.14 A tűzdetektor rendszert nem szabad semmilyen más célra használni, azzal a kivétellel, hogy a tűzajtók zárása és hasonló funkciók engedhetők meg a vezérlőtábláról.

1.15 Az 1994. október 1-jén vagy az után épült hajókon felszerelt zónacímzési képességgel bíró tűzdetektor rendszereket úgy kell kialakítani, hogy

– a tűz egy hurkot legfeljebb egy ponton károsíthasson;

– legyenek eszközök annak biztosítására, hogy a hurokban bekövetkező bármilyen hiba (például tápszakadás, rövidzár, föld) ne tegye hatástalanná az egész hurkot;

– minden intézkedést meg kell tenni, ami lehetővé teszi a rendszer eredeti konfigurációjának helyreállítását hiba esetén (villamos, elektronikus, informatikai);

– az első kezdeményezett tűzriasztás nem gátolja meg bármelyik más detektort további tűzriasztások kiváltásában.

2 Beépítési követelmények

2.1 Kézi működtetésű hívópontokat kell felszerelni mindenütt a lakóterekben, szolgálati terekben és vezérlőállásokban. Mindegyik kijáratnál el kell helyezni egy kézi működtetésű hívópontot. Kézi működtetésű hívópontok legyenek könnyen hozzáférhetők mindegyik fedélzet folyosóiban úgy, hogy a folyosó egyetlen része se legyen 20 m-nél messzebb egy kézi működtetésű hívóponttól.

2.2 Füstdetektorokat kell felszerelni a lakótereken belül minden lépcsőházban, folyosókon és menekülési útvonalakon. Mérlegelni kell speciális rendeltetésű füstdetektorok beépítését a szellőzőcsatornákba.

2.3 Ahol beépített tűzdetektor és tűzriadó rendszerre van szükség a 2.2 bekezdésben meghatározottakon kívül más terekben, minden ilyen térben a 1.11 bekezdésnek megfelelő legalább egy jelzőt kell beépíteni.

2.4 A jelzőket az optimális teljesítmény eléréséhez kell elhelyezni. Kerülni kell a gerendák és szellőzőcsatornákhoz közeli helyeket, vagy egyéb olyan helyeket, ahol a levegő áramlása hátrányosan befolyásolhatja a teljesítményt és az olyan helyeket, ahol ütés vagy fizikai károsodás valószínűsíthető. Általában, a fej felett elhelyezett jelzők legalább 0,5 m távolságra legyenek a válaszfalaktól.

2.5 A jelző közötti legnagyobb térköz az alábbi táblázat szerinti legyen:

Jelző típusa Egy jelzőre jutó
legnagyobb alapterület
Középpontok közötti
legnagyobb távolság
Legnagyobb távolság
válaszfalaktól
37 m2 9 m 4,5 m
Füst 74 m2 11 m 5,5 m

Az Igazgatás megkövetelhet vagy engedélyezhet más térközöket olyan vizsgálati adatok alapján, melyek a jelzők jellemzőit igazolják.

2.6 A rendszer részét képező villamos vezetékezést úgy kell kialakítani, hogy az elkerülje a konyhákat, A kategóriájú géptereket és egyéb fokozottan tűzveszélyes zárt tereket, kivéve, ahol az ilyen terekben a tűzjelzéshez és tűzriadóhoz, vagy a megfelelő táp csatlakoztatásához szükséges.

3 Szerkesztési követelmények

3.1 A rendszert és berendezést megfelelően kell megtervezni, hogy az ellenálljon a hajókon általában előforduló feszültségváltozásoknak és tranzienseknek, környezeti hőmérséklet-változásoknak, rezgésnek, párásságnak, rázkódásnak, ütődésnek és korróziónak.

3.2 A 2.2 bekezdés szerint szükséges füstdetektorokat hitelesíteni kell, hogy azok működésbe lépnek, mielőtt a füst sűrűsége meghaladja a méterenkénti 12,5%-os elhomályosulást, de addig nem, amíg a füst sűrűsége nem haladja meg a méterenkénti 2%-os elhomályosulást. Az egyéb terekben beépített füstdetektorok az Igazgatás megelégedésére megállapított érzékenységi határok között működjenek, figyelembe véve a füstdetektor érzéketlenségét, vagy túlérzékenységét.

3.3 A hődetektorokat hitelesíteni kell, hogy azok működésbe lépjenek, mielőtt a hőmérséklet meghaladja a 78 °C-t, de addig nem, amíg a hőmérséklet nem haladja meg az 54 °C-t, amikor a hőmérséklet 1 °C per percnél kisebb sebességgel éri el azokat a határokat. Nagyobb hőmérséklet-emelkedési sebességeknél a hődetektorok az Igazgatás megelégedésére megállapított hőmérséklethatárokon belül működjenek, figyelembe véve a jelző érzéketlenségét, vagy túlérzékenységét.

3.4 Az Igazgatás belátása szerint a hődetektorok megengedhető megszólalási hőmérséklete a legnagyobb fedélzetfő hőmérséklet fölé 30 °C-kal növelhető szárítóhelyiségekben és hasonló rendesen magas környezeti hőmérsékletű terekben.

13–1. Szabály

Mintavevő füstdetektor rendszerek

(Ez a szabály az 1992. február 1-jén vagy az után épített hajókra vonatkozik.)

1 Általános követelmények

1.1 Ahol e szabály szövegében a rendszer szó megjeleni, az a mintavevő füstdetektor rendszert jelenti.

1.2 Minden szükséges rendszer mindenkor legyen képes a folyamatos működésre, azzal a kivétellel, hogy a sorozatos pásztázás elvén működő rendszerek elfogadhatók, azzal a feltétellel, hogy az ugyanazon hely kétszeri pásztázása közti időköz az Igazgatás megelégedésére szolgáló átlagos reagálási időt ad.

1.3 A rendszer működéséhez szükséges energiaellátást figyelni kell tápkimaradásra. Minden tápkimaradásnak egy vizuális és hangjelzést kell kiváltani a vezérlőtáblán és a navigációs hídon, ami legyen eltérő a füstészlelés jelzésétől.

1.4 A rendszerbe használt villamos berendezéshez egy alternatív energia tápot kell létesíteni.

1.5 A vezérlőtáblát a navigációs hídon vagy a fő tűzoltóállásban kell elhelyezni.

1.6 A füst vagy egyéb égéstermékek észlelése egy vizuális és hangjelzést váltson ki a vezérlőtáblán és a navigációs hídon.

1.7 Világos információt kell kifüggeszteni a lefedett területeket megjelölő vezérlőtáblán vagy annak közelében.

1.8 A mintavevő csövek elrendezése olyan legyen, hogy a tűz helye könnyen azonosítható legyen.

1.9 A rendszer próbálásához és karbantartásához megfelelő utasításokat és pótalkatrészeket kell biztosítani.

1.10 A rendszer működését az Igazgatás megelégedésére időközönként ki kell próbálni. A rendszer olyan típusú legyen, hogy annak helyes működését ki lehessen próbálni és rendes felügyeleti módba helyre lehessen állítani bármilyen alkatrész kicserélése nélkül.

1.11 A rendszert úgy kell megtervezni, megépíteni és beszerelni, hogy az kizárja bármilyen mérgező vagy gyúlékony anyag vagy tűzoltó közeg kiszivárgását bármilyen lakó és szolgálati térbe, vezérlőállásba vagy géptérbe.

2 Beépítési követelmények

2.1 Legalább egy füstakkumulátort kell elhelyezni mindegyik zárt térben, melyben füstjelzés szükséges. Azonban ahol a tér olaj vagy hűtött rakomány olyan rakományokkal történő alternatív szállítására van szerkesztve, melyekhez füst mintavevő rendszer szükséges, az ilyen terekben a rendszerhez eszközöket kell biztosítani a füstakkumulátorok szigetelésére. Az ilyen eszközök elégítsék ki az Igazgatás követelményeit.

2.2 A füstakkumulátorokat optimális teljesítmény eléréséhez kell elhelyezni és olyan térbeosztással, hogy a fej feletti fedélzet terület egyetlen része se legyen vízszintesen mérve 12 m-nél távolabb egy akkumulátortól. Ahol a rendszert olyan terekben használják, melyek mechanikusan szellőztethetők, a füstakkumulátorok helyét a szellőzés határainak figyelembevételével kell mérlegelni.

2.3 A füstakkumulátorokat ott kell elhelyezni, ahol valószínűtlen az ütés vagy fizikai károsodás.

2.4 Az egyes mintavevő pontokhoz legfeljebb négy akkumulátort lehet csatlakoztatni.

2.5 Az egynél több zárt térhez szolgáló füstakkumulátorokat nem szabad ugyanarra a mintavevő pontra csatlakoztatni.

2.6 A mintavevő csövek legyenek önürítők és megfelelően védettek a rakománnyal végzett munkák által okozott ütés vagy károsodás ellen.

3 Szerkesztési követelmények

3.1 A rendszert és berendezést megfelelően kell megtervezni, hogy az ellenálljon a hajókon általában előforduló feszültségváltozásoknak és tranzienseknek, környezeti hőmérséklet-változásoknak, rezgésnek, párásságnak, rázkódásnak, ütődésnek és korróziónak, és elkerülje a gyúlékony gázkeverék begyulladásának lehetőségét.

3.2 Az érzékelő egységet hitelesíteni kell, hogy azok működésbe lépjenek, mielőtt az érzékelő kamrában a füst sűrűsége meghaladja a méterenkénti 6,65%-os elhomályosulást.

3.3 Kettőzött elszívó ventilátorokat kell beépíteni. A ventilátorok rendelkezzenek elegendő teljesítménnyel a védett térben rendes szellőzési feltételek melletti működéshez, és adjanak az Igazgatás követelményeit kielégítő általános reagálási időt.

3.4 A vezérlőtábla tegye lehetővé a füst megfigyelését az egyes mintavevő csövekben.

3.5 Eszközöket kell létesíteni a levegőnek a mintavevő csövekben történő áramlása figyeléséhez annak biztosítására, hogy amennyire kivitelezhető, egyforma mennyiségeket szívjanak ki az egymással összekötött akkumulátorokból.

3.6 A mintavevő csövek belső átmérője legalább 12 mm legyen, kivéve, ahol beépített gázzal oltó rendszerekkel együtt használják, amikor a cső minimális mérete legyen elég a tűzoltó gáz kellő időn belül történő ürítéséhez.

3.7 A mintavevő csöveket el kell látni sűrített levegővel történő időközönkénti tisztításhoz szolgáló elrendezéssel.

14. Szabály

Beépített tűzdetektor és tűzriadó rendszerek időszakosan felügyelet nélküli gépterekben

1 Az 1.3 bekezdés rendelkezéseinek megfelelően jóváhagyott beépített tűzdetektor és tűzriadó rendszert kell beépíteni az időszakosan felügyelet nélküli gépterekbe.

2 Ezt a tűzdetektor rendszert úgy kell megtervezni és a detektorokat úgy kell elhelyezni, hogy a tűz keletkezését gyorsan észleljék az ilyen terek bármelyik részében a gépek rendes üzemi körülményei és a szellőzés változásai mellett, amit a környezeti hőmérsékletek lehetséges tartománya megkövetelhet. A korlátozott magasságú terek és olyan helyek kivételével, ahol alkalmazásuk kifejezetten megfelelő, nem engedélyezhetők csak hődetektorokat használó észlelő rendszerek. Az észlelő rendszer minden más nem tűzjelző rendszer riasztásaitól különböző vizális és hangjelzést váltson ki, elegendő helyen annak biztosítására, hogy a riasztásokat meghallják és megfigyeljék a navigációs hídon és a felelős géptiszt. Amikor a navigációs híd felügyelet nélkül van, a riasztásnak olyan helyen kell megszólalni, ahol a személyzet egy felelős tagja van szolgálatban.

3 Beépítés után a rendszert különböző gépüzemeltetési és szellőzési körülmények között kell kipróbálni.

15. Szabály

Elrendezések olajüzemanyaghoz, kenőolajhoz és egyéb gyúlékony olajokhoz

(E szabály 2.6 és 3. bekezdése az 1992. február 1-jén vagy az után épített hajókra vonatkozik.)

1 Olajnak üzemanyagként történő használatának korlátozásai

A következő korlátozások vonatkoznak olajnak üzemanyagként történő használatára:

.1 Az e bekezdésben engedélyezett eltérő rendelkezések kivételével, nem lehet 60 °C alatti lobbanáspontú olajüzemanyagot használni.  * 

.2 Vészüzemi generátorokban legalább 43 °C lobbanáspontú olajüzemanyagot lehet használni.

.3 Járulékos óvóintézkedések függvényében, melyeket szükségesnek tart, és azzal a feltétellel, hogy abban a térben, ahol ilyen olajüzemanyagot tárolnak vagy használnak, a környezeti hőmérsékletet nem engedik 10 °C-kal az olajüzemanyag lobbanáspontja fölé emelkedni, az Igazgatás engedélyezheti a 60 °C-nál alacsonyabb, de legalább 43 °C lobbanáspontú olajüzemanyag használatát.

.4 Teherhajókon az e bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb lobbanáspontú olajüzemanyag, például nyersolaj, használata megengedhető azzal a feltétellel, hogy nem tárolnak ilyen üzemanyagot semmilyen géptérben, és annak függvényében, hogy az Igazgatás jóváhagyja a teljes berendezést.

Az olajak lobbanáspontját jóváhagyott zárt tégelyes módszerrel kell meghatározni.

2 Olajüzemanyag elrendezések

Olyan hajón, ahol olajüzemanyagot használnak, az olajüzemanyag tárolásának, elosztásának és felhasználásának elrendezései olyanok legyenek, ami biztosítja a hajó és a rajta lévő személyek biztonságát, és legalább a következő rendelkezéseknek felelnek meg:

.1 Amennyiben kivitelezhető, az olajüzemanyag rendszer 0,18 N/mm2-t meghaladó nyomás alatti melegített olajat tartalmazó része ne legyen rejtett helyen elhelyezve úgy, hogy a hibákat és szivárgásokat ne lehessen könnyen észrevenni. A géptereket az olajüzemanyag rendszer ilyen részeinél kellően meg kell világítani.

.2 A gépterek szellőzése minden rendes üzemi körülmény között legyen elégséges az olajpára felgyülemlésének megakadályozására.

.3 Amennyire kivitelezhető, az olajüzemanyag tartályok képezzék a hajó szerkezetének részét, és az A kategóriájú géptereken kívül legyenek elhelyezve. Ahol kettősfenék tartályokon kívül más olajüzemanyag tartályokra van szükség A kategóriájú gépterekben vagy azok mellett, azok függőleges oldalainak legalább egyike legyen határos a géptér határolóival, és lehetőleg legyen egy közös határolója a kettősfenék tartályokkal, és a gépterekkel közös határolók felületét a minimális nagyságon kell tartani. Ahol ilyen tartályok helyezkednek el az A kategóriájú gépterek határain belül, úgy azok nem tartalmazhatnak 60 °C alatti lobbanáspontú olaj-üzemanyagot. Általában kerülni kell a szabadon álló olajüzemanyag tartályok használatát. Ahol ilyen tartályokat alkalmaznak, személyhajókon meg kell tiltani az A kategóriájú gépterekben. Ahol megengedik, azokat egy megfelelő méretű olajat át nem eresztő tálcában kell elhelyezni, melynek alkalmas lefolyócsöve egy megfelelően méretezett résolaj tartályba vezet.

.4 Nem szabad olajüzemanyag tartályt elhelyezni ott, ahol az azokból eredő kiömlés vagy szivárgás fűtött felületekre hullva tűzveszélyt képezhet. Óvóintézkedéseket kell tenni annak megelőzésére, hogy az olaj, ami nyomás alatt kiszökhet bármilyen szivattyúból, szűrőből vagy melegítőből, fűtött felületekkel kerülhessen érintkezésbe.

.5 Minden olajüzemanyag csövet, ami sérülés esetén lehetővé tenné olaj kiszökését a kettősfenék felett elhelyezkedő tároló, ülepítő vagy napi kiszolgáló tartályból, fel kell szerelni közvetlenül a tartályon egy csappal vagy szeleppel, ami az érintett téren kívül lévő biztonságos helyről zárható el az olyan térben keletkezett tűz esetén, ahol ilyen tankok helyezkednek el. A bármilyen tengely- vagy csőalagútban, vagy hasonló terekben elhelyezett mélytartályok különleges esetében a tartályokra fel kell szerelni a szelepeket, de a vezérlésük tűz esetén történhet az alagúton vagy hasonló téren kívül lévő csövön vagy csöveken lévő járulékos szeleppel. Amennyiben ilyen járulékos szelepet a géptéren belül szerelnek fel, azt az ilyen téren kívül lévő helyről kell működtetni.

.6 Biztonságos és hatékony eszközöket kell biztosítani az olajüzemanyag tartályokban lévő olajüzemanyag mennyiségének megállapításához.

.6.1 Ahol szondacsöveket használnak, azok nem végződhetnek sehol olyan térben, ahol a szondacsőből eredő kiömlés meggyulladásának kockázata felmerülhet. Különösen nem végződhetnek utas- vagy személyzeti terekben. Általános szabályként nem végződhetnek gépterekben. Mindazonáltal, ahol az Igazgatás úgy találja, hogy ez utóbbi követelmények gyakorlatilag nem kivitelezhetők, engedélyezheti a szondacsövek gépterekben való végződését azzal a feltétellel, hogy az összes következő követelmény teljesül:

.6.1.1 járulékosan egy olajszintmérő műszert szerelnek fel, mely kielégíti a .6.2 bekezdés követelményeit;

.6.1.2 a szondacsövek gyúlásveszélytől távol eső helyeken végződnek, kivéve, ha óvóintézkedéseket tesznek, mint hatékony szűrők felszerelése, annak megelőzésére, hogy a szondacső végződéseken keresztül történő kiömlés esetén az olajüzemanyag érintkezésbe kerülhessen egy gyulladási forrással;

.6.1.3 a szondacsövek végződései önzáró lezáró készülékekkel és a lezáró készülék alatt elhelyezett kis átmérőjű vezérlőcsappal van felszerelve arra a célra, hogy a lezáró készülék kinyitása előtt megbizonyosodjanak arról, hogy nincs jelen olajüzemanyag. Intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a vezérlőcsapon keresztül történő bármilyen olajkiömlés ne járjon gyúlási kockázattal.

.6.2Szondacsövek helyett más olajszintmérők is használhatók. Az ilyen eszközök, mint a .6.1.1 bekezdésben rendelt eszközök, a következő feltételek tárgyát képezik:

.6.2.1 személyhajókon az ilyen eszközök nem kívánhatnak meg áttöréseket a tartály teteje alatt, és azok meghibásodása, vagy a tartály túltöltése nem engedheti meg üzemanyag kiömlését;

.6.2.2 teherhajókon az ilyen eszközök meghibásodása, vagy a tartály túltöltése nem engedheti meg üzemanyag kiömlését a térbe. Tilos a hengeres nívóüvegek használata. Az Igazgatás engedélyezheti síküveges és a műszer és tartály közötti önzáró szelepekkel ellátott olaj szintmérők használatát.

.6.3 A .6.2.1 vagy 6.2.2 bekezdés előírt eszközöket, melyek elfogadhatók az Igazgatás számára, megfelelő állapotban kell tartani a folyamatos üzemi működésük biztosítására.

.7 Intézkedéseket kell tenni bármilyen olajtartályban vagy az olajüzemanyag rendszer bármilyen részében túlnyomás kialakulásának megelőzésére, beleértve a töltőcsöveket is. A biztonsági szelepek és légző és túlfolyócsövek olyan helyre ürítsenek, ami az Igazgatás véleménye szerint biztonságos.

.8 Az olajüzemanyag csövek és szelepeik és szerelvényeik acélból vagy más jóváhagyott anyagból legyenek, azzal a kivétellel, hogy hajlékony csövek használata megengedhető olyan helyeken, ahol az Igazgatás megbizonyosodott azok szükségességéről. Az ilyen hajlékony csövek és végszerelvényeik kellő szilárdságú jóváhagyott anyagból legyenek és konstrukciójuk elégítse ki az Igazgatás követelményeit.

3 Kenőolaj elrendezések

A nyomás alatti kenőrendszerekben használt olaj tárolására, elosztására és felhasználására szolgáló elrendezések olyanok legyenek, ami biztosítja a hajó és a rajta lévő személyek biztonságát. Az A kategóriájú gépterekben és mindenütt, ahol kivitelezhető, az egyéb gépterekben is az elrendezések legalább a 2.1, 2.4, 2.5, 2.6, 2.7 és 2.8 bekezdések rendelkezéseinek feleljenek meg, azzal a kivétellel, hogy:

.1 ez nem zárja ki áramlásjelző kémlőüvegek használatát a kenőrendszerekben, feltéve, hogy próbával bizonyították azok megfelelő fokú tűzállékonyságát;

.2 szondacsövek engedélyezhetők a gépterekben; nem kell alkalmazni a 2.6.1.1 és 2.6.1.3 bekezdések követelményeit azzal a feltétellel, hogy a szondacsövek megfelelő zárásokkal vannak felszerelve.

4 Elrendezések egyéb gyúlékony olajakhoz

A nyomás alatti erőátviteli rendszerekben, vezérlő és működtető rendszerekben és fűtőrendszerekben alkalmazott egyéb gyúlékony olajak tárolására, elosztására és felhasználására szolgáló rendszerek olyanok legyenek, ami biztosítja a hajó és a rajta lévő személyek biztonságát. Olyan helyeken, ahol gyúlási eszközök vannak jelen, az ilyen elrendezések legalább a 2.4 és 2.6 bekezdések rendelkezéseinek, és szilárdság és konstrukció tekintetében a 2.7 és 2.8 bekezdések rendelkezéseinek feleljenek meg.

5 Időszakosan felügyelet nélküli gépterek

Az 1-től 4-ig terjedő bekezdések követelményein túlmenően, az olajüzemanyag és kenőolaj rendszerek feleljenek meg a következőknek;

.1 Ahol szükséges, az olajüzemanyag és kenőolaj csővezetékeket árnyékolással vagy egyéb megfelelő módon kell védeni, hogy amennyire kivitelezhető, elkerülhető legyen, hogy olajpermet vagy olajszivárgás kerüljön forró felületekre, vagy gépek légszívóiba. Az ilyen csővezeték rendszerekben a kötések számát minimumon kell tartani és, ahol kivitelezhető, a nagynyomású olajüzemanyag rendszerekből a szivárgásokat össze kell gyűjteni, és intézkedéseket kell tenni riasztás adására.

.2 Ahol az olajüzemanyag napi készlettartályok töltése automatikus, vagy távvezérléssel történik, eszközöket kell biztosítani a túlfolyási kiömlések megelőzésére. Az egyéb berendezéseknél, melyek automatikusan kezelnek gyúlékony folyadékokat, például olajüzemanyag szeparátorok, melyeket, ahol kivitelezhető, szeparátorok részére fenntartott külön térben kell beépíteni, intézkedéseket kell tenni a túlfolyási kiömlés megelőzésére.

.3 Ahol az olajüzemanyag napi készlettartályok melegítő elrendezésekkel vannak felszerelve, egy magas hőmérséklet riasztást kell beépíteni, ha az olajüzemanyag lobbanáspontja túlléphető.

6 Gyúlékony olajak orrtartályokban történő szállításának tilalma

Olajüzemanyag, kenőolaj és egyéb gyúlékony olajak nem szállíthatók orrtartályokban.

16. Szabály

Szellőzőrendszerek 36-nál több utast szállító hajókon, melyek nem személyhajók

1 A szellőzőcsatornák éghetetlen anyagból legyenek. Mindazonáltal rövid csatornák, melyek hossza általában nem haladja meg a 2 m-t és keresztmetszete nem haladja meg a 0,02 m2-t, nem szükséges, hogy éghetetlenek legyenek, a következő feltételek függvényében:

.1 ezek a csatornák olyan anyagból legyenek, melyek lassú lángterjedési jellemzőkkel bírnak,

.2 csak a szellőzőkészülékek végén használhatók,

.3 a csatorna hosszában mérve legalább 600 mm-re helyezkedjenek el egy „A” vagy „B” osztályú térválasztóban lévő nyílástól, beleértve a „B” osztályú folyamatos mennyezeteket is.

2 Ahol a 0,02 m2-t meghaladó szabad keresztmetszetű szellőzőcsatornák „A” osztályú válaszfalakon vagy fedélzeteken haladnak keresztül, a nyílást egy acéllemez hüvellyel kell bélelni, kivéve, ha a válaszfalakon vagy fedélzeteken való áthaladás közelében acélból vannak, és a perselyek ezen a részen megfelelnek a következőknek:

.1 A perselyek vastagsága legalább 3 mm és hossza legalább 900 mm legyen. A válaszfalon való áthaladásnál ezt a hosszat lehetőleg 450 mm-re kell felosztani a válaszfal mindkét oldalán. Ezeket a csatornákat, vagy az ilyen csatornák perselyeit tűz elleni szigeteléssel kell ellátni. A szigetelés tűzállósága legalább válaszfal vagy fedélzet tűzállóságával legyen egyenlő, melyen a csatorna áthalad. Az Igazgatás megelégedésére egyenértékű áthatolási védelmet lehet biztosítani.

.2 A 0,075 m2-t meghaladó keresztmetszetű csatornákat a 2.1 bekezdés követelményein felül tűzzáró csappantyúkkal kell ellátni. A tűzzáró csappantyú automatikusan zárjon, de kézzel is lehessen zárni a válaszfal vagy fedélzet mindkét oldaláról. A csappantyút egy jelzővel kell ellátni, mely mutatja, hogy a csappantyú nyitva vagy zárva van. Mindazonáltal nem szükségesek tűzzáró csappantyúk ott, ahol a csatornák „A” osztályú térválasztókkal körülvett tereken haladnak keresztül anélkül, hogy kiszolgálnák azokat a tereket, azzal a feltétellel, hogy a csatornák tűzállósága ugyanolyan, mint a térválasztóké, melyeken áttörnek.

3 Az A kategóriájú gépterek, konyhák, gépkocsi-fedélzet terek, ro-ro rakományterek vagy különleges kategóriájú terek szellőzésére létesített csatornák nem haladhatnak keresztül lakótereken, szolgálati tereken vagy vezérlő állásokon, kivéve, ha megfelelnek az alábbi .1.1-től .1.14-ig terjedő, vagy .2.1 és .2.2 bekezdésekben előírt feltételeknek;

.1.1 a csatornák acélból épülnek, melynek vastagsága legalább 3 mm és 5 mm az olyan csatornáknál, melyek szélességei vagy átmérői 300 mm-ig bezárólag terjednek, illetve 760 mm felett vannak, és olyan csatornák esetében melyek szélességei és átmérői 300 mm és 760 mm között vannak, a vastagságot interpolálással kell megkeresni;

.1.2 a csatornák megfelelően vannak alátámasztva és merevítve;

.1.3 a csatornák az áttört térhatárolók közelében automatikus tűzzáró csappantyúkkal vannak felszerelve; és

.1.4 a csatornák „A–60” szabvány szerint vannak elszigetelve a gépterektől, konyháktól, gépkocsi fedélzet terektől, ro-ro rakományterektől vagy különleges kategóriájú terektől az egyes tűzzáró csappantyúkon túl legalább 5 m-re lévő pontig;

vagy

.2.1 a csatornák a 3.1.1 és 3.1.2 bekezdéseknek megfelelően acélból vannak építve, és

.2.2 a csatornák „A–60” szabvány szerint vannak szigetelve mindenütt a lakóterekben, szolgálati terekben vagy vezérlőállásokban, azzal a kivétellel, hogy a fő zónák áttörései szintén feleljenek meg a 8. bekezdés követelményeinek.

4 A lakóterek, szolgálati terek vagy vezérlőállások szellőzésére létesített csatornák nem haladhatnak keresztül A kategóriájú géptereken, konyhákon, gépkocsi fedélzet tereken, ro-ro rakománytereken vagy különleges kategóriájú tereken, kivéve, ha megfelelnek az alábbi .1.1-től .1.13-ig terjedő, vagy .2.1 és .2.2 bekezdésekben előírt feltételeknek;

.1.1 a csatornák, ahol A kategóriájú géptereken, konyhákon, gépkocsi fedélzet tereken, ro-ro rakománytereken vagy különleges kategóriájú tereken haladnak keresztül, a 3.1.1 és 3.1.3 bekezdéseknek megfelelően acélból vannak építve;

.1.2 automatikus tűzzáró csappantyúk vannak felszerelve az áttört térhatárolók közelében; és

.1.3 a gépterek, konyhák, gépkocsi fedélzet terek, ro-ro rakományterek, vagy különleges kategóriájú terek térválasztóknak állékonysága megmarad az áttöréseknél;

vagy

.2.1 a csatornák, ahol egy A kategóriájú géptéren, konyhán, gépkocsi fedélzet téren, ro-ro rakománytéren vagy különleges kategóriájú téren haladnak keresztül, acélból vannak építve a 3.1.1 és 3.1.2 bekezdésnek megfelelően; és

.2.2 a csatornák „A–60” szabvány szerint vannak szigetelve a géptéren, konyhán, gépkocsi fedélzet téren, ro-ro rakománytéren vagy különleges kategóriájú téren belül;

azzal a kivétellel, hogy a fő zónák térválasztók szintén feleljenek meg a 8. bekezdés követelményeinek.

5 A 0,02 m2-t meghaladó szabad keresztmetszetű szellőzőcsatornákat, melyek „B” osztályú válaszfalakon haladnak keresztül, 900 mm hosszban acéllemez perselyekkel kell bélelni, lehetőleg 450 mm-re felosztva a válaszfalak mindkét oldalán, kivéve, ha a csatorna acélból van ezen a hosszon.

6 Ilyen intézkedéseket kell tenni, amennyire kivitelezhető, a géptereken kívül lévő vezérlőállások tekintetében, annak biztosítása érdekében, hogy a szellőzés, láthatás és füstmentesség fenn legyen tartva, hogy a gépben és berendezésben keletkezett tűz esetén felügyelhető legyen, és hatékonyan tovább működhessen. Alternatív és különálló levegőellátási eszközöket kell biztosítani; a két ellátó forrás légbeszívó nyílásait úgy kell elhelyezni, hogy a két beömlésnél a füst egyidejű beszívásának kockázata minimális legyen. Az Igazgatás belátása szerint nem kell alkalmazni ilyen követelményeket a nyílt fedélzeten lévő és a nyílt fedélzetre nyíló vezérlőállásokra, vagy ahol helyi elzáró elrendezések ugyanilyen hatékonyak lennének.

7 Ahol lakótereken vagy éghető anyagokat tartalmazó tereken haladnak keresztül, a konyhai tűzhelyek elszívó csatornáit „A” osztályú térválasztóként kell megépíteni. Mindegyik elszívó csatornát fel kell szerelni:

.1 zsírfogóval, ami könnyen kivehető tisztításhoz;

.2 a csatorna alsó végében elhelyezett tűzzáró csappantyút;

.3 a konyhán belülről működtethető elrendezéseket az elszívó ventilátorok leállításához, és

.4 beépített eszközöket a csatornában keletkezett tűz eloltásához.

8 Ahol egy személyhajón szükséges, hogy egy szellőzőcsatorna egy fő függőleges zóna térválasztóján haladjon keresztül, egy üzembiztos automatikusan csukódó tűzzáró csappantyút kell felszerelni a térválasztó mellett. A tűzzáró csappantyút ugyancsak lehessen kézzel zárni a térválasztó mindkét oldaláról. A működtető hely legyen könnyen hozzáférhető és vörös fényvisszaverő színnel legyen megjelölve. A csatorna a térválasztó és tűzzáró csappantyú között acélból vagy más egyenértékű anyagból legyen, és, amennyiben szükséges, a 18.1.1 szabály követelményeinek megfelelően legyen szigetelve. A tűzzáró csappantyút a térválasztó legalább egyik oldalán egy látható jelzővel kell felszerelni, ami mutatja, hogy a tűzzáró csappantyú nyitott állásban van-e.

9 Az összes szellőzőrendszer fő beömléseit és kiömléseit lehessen elzárni a szellőztetett téren kívülről.

10 A lakóterek, szolgálati terek, rakományterek, vezérlőállások és gépterek gépi szellőztetését lehessen leállítani a kiszolgált téren kívül lévő, könnyen hozzáférhető helyről. Ez a hely ne lehessen könnyen elvágható a kiszolgált térben keletkezett tűz esetén. A gépterek gépi szellőztetésnek leállítására beépített eszközök legyenek teljesen elkülönítve az egyéb terek szellőzésének leállítására létesített eszközöktől.

11 A következő elrendezéseket a Tűzvizsgálati próbaeljárások kódexnek megfelelően kell próbának alávetni:

.1 tűzzáró csappantyúk, beleértve a hozzájuk tartozó működtető eszközöket; és

.2 csatorna áttörések „A” osztályú térelválasztókban. Ahol acél karmantyúk szegecseléssel vagy csavaros karimákkal, vagy hegesztéssel közvetlenül a szellőzőcsatornákhoz vannak kötve, a próba nem szükséges.

17. Szabály

Tűzoltó felszerelés

1 Egy tűzoltó felszerelése a következőkből álljon:

1.1 Személyi felszerelés, mely a következőket tartalmazza:

.1 Védőruha olyan anyagból, ami védi a bőrt a tűzből kisugárzó hőtől és égésektől és gőz okozta forrázástól. A külső felület legyen vízálló.

.2 Csizma és kesztyű gumiból vagy egyéb villamosan nem vezető anyagból.

.3 Egy merev sisak, ami hatásos védelmet nyújt ütés ellen.

.4 Egy jóváhagyott típusú villamos biztonsági lámpa (kézi lámpa) legalább 3 órás égési tartammal.

.5 Az Igazgatás követelményeit kielégítő fejsze.

1.2 Egy jóváhagyott típusú légzőkészülék, ami lehet vagy:

.1 egy füstsisak vagy füstálarc, amit el kell látni egy megfelelő légszivattyúval és olyan hosszú tömlővel, ami elég ahhoz, hogy elérjen a nyílt fedélzetről, nyíláskeret vagy ajtó érintése nélkül, a raktárak, vagy gépterek bármelyik részéhez. Amennyiben az e bekezdés teljesítéséhez 36 m-t meghaladó hosszúságú tömlőre lenne szükség, egy önálló légzőkészülékkel kell helyettesíteni, vagy azt kell adni járulékosan, az Igazgatás meghatározása szerint; vagy

.2 egy önálló, sűrített levegővel működő légzőkészülék, melynek a palackjaiban tárolt levegő mennyisége legalább 1200 liter, vagy más önálló légzőkészülék, ami legalább 30 percig képes működni. Olyan számú tartalék töltet, ami az adott készülékkel való használatra alkalmas, álljon rendelkezésre a hajón, ami kielégíti az Igazgatás követelményeit. A 36-nál több utast szállító személyhajókon legalább két tartalék töltetet kell biztosítani mindegyik légzőkészülékhez, és a légzőkészülék összes légpalackja legyen felcserélhető.

2 Mindegyik légzőkészülékhez egy elegendő hosszúságú és erősségű tűzálló mentőkötelet kell adni, amit egy karabinerrel lehet a készülék hevederéhez, vagy egy külön övhöz csatolni, hogy meggátolja a légzőkészülék leválását, amikor a mentőkötelet használják.

3 Minden hajón legalább két tűzoltó felszerelés legyen, ami megfelel a 1. bekezdés követelményeinek.

3.1 Ezenkívül telepíteni kell:

.1 személyhajókon az összes utastér és szolgálati tér összes hosszának minden 80 méterére, vagy annak részére, azon a fedélzeten, melyen ilyen terek vannak, vagy, ha egynél több ilyen fedélzet van, azon a fedélzeten, melyen a legnagyobb az ilyen hosszak összege, két tűzoltó felszerelést és két készlet személyi felszerelést, ahol mindegyik készlet az 1.1.1, 1.1.2 és 1.1.3 bekezdésekben előírt tételekből áll. A 36-nál több utast szállító személyhajókon két további tűzoltó felszerelést kell telepíteni mindegyik fő függőleges zónához; „mindazonáltal az olyan lépcsőházakhoz, melyek egyedi fő függőleges zónákat képeznek és a fő függőleges zónákhoz a hajó mellső vagy hátsó végén, melyekben nincsenek 26.2.2.(6), (7), (8) vagy (12) szerinti kategóriájú terek, nem szükségesek járulékos tűzoltó felszerelések;

.2 tartályhajókon két tűzoltó felszerelést.

3.2 A 36-nál több utast szállító személyhajókon, minden pár légzőkészülékhez egy vízköd szórót kell telepíteni, amit az ilyen készülék mellett kell tárolni.

3.3 Az Igazgatás megkövetelhet járulékos készlet személyi felszereléseket és légzőkészülékeket, figyelembe véve a hajó nagyságát és típusát.

4 A tűzoltó felszereléseket és személyi felszereléseket úgy kell tárolni, hogy azok könnyen hozzáférhetők és könnyen használatba vehetők legyenek, és ahol egynél több tűzoltó felszerelést vagy egynél több személyi felszerelést visznek, azokat egymástól távol lévő helyeken kell tárolni. Személyhajókon legalább két tűzoltó felszerelés és egy készlet személyi felszerelés álljon rendelkezésre bármelyik helyen. Legalább két tűzoltó felszerelést kell tárolni mindegyik fő függőleges zónában.

18. Szabály

Vegyes tételek

(E szabály 2.4 és 8 bekezdése az 1998. július 1-jén vagy az után épített hajókra vonatkozik. E szabály 7 bekezdése minden hajóra vonatkozik.)

1.1 Ahol „A” osztályú térválasztók vannak áttörve villamos kábelek, csövek, aknák, csatornák stb., vagy tartók, gerendák vagy egyéb átvezetése céljából, intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a tűzállóság ne csökkenjen, a 30.5 szabály rendelkezéseinek függvényében.

1.2 Ahol „B” osztályú térválasztók vannak áttörve villamos kábelek, csövek, aknák, csatornák stb. átvezetése céljából, vagy szellőző terminálok, világítási szerelvények és hasonló készülékek felszereléséhez, intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a tűzállóság ne csökkenjen.

2.1 Az „A” vagy „B” osztályú térválasztókon áthatoló csövek az Igazgatás által jóváhagyott anyagokból legyenek, figyelemmel a hőmérsékletre, melyeknek az ilyen térválasztóknak ellen kell állni.

2.2 Ahol az Igazgatás engedélyezi olaj és éghető folyadékok szállítását lakó- és szolgálati tereken keresztül, az olajat vagy éghető folyadékot szállító csövek az Igazgatás által jóváhagyott anyagból legyenek, figyelemmel a tűzveszélyre.

2.3 Nem szabad hő által könnyen hatástalanná váló anyagokat használni fedélzeti víznyelőkhöz, egészségügyi kifolyókhoz és egyéb kiömlésekhez, melyek a vízvonalhoz közel vannak, és ahol az anyag meghibásodása tűz esetén elárasztás veszélyét okozná.

2.4 A nyersolajat és 60 °C-t nem meghaladó lobbanáspontú kőolajtermékeket szállító tartályok védelmére nem szabad hő által könnyen hatástalanná váló anyagokat használni szelepekhez, szerelvényekhez, tartálynyílás fedelekhez, rakomány szellőző csövekhez és rakománycsövekhez, hogy megelőzzék a tűz átterjedését a rakományra.

3 A villamos radiátorokat, amennyiben ilyet használnak, helyükben rögzíteni kell és úgy kell megszerkeszteni, hogy a tűzveszély a minimumra csökkenjen. Az ilyen radiátorokat nem szabad felszerelni olyan szabadon álló elemmel, hogy ruházat, függönyök vagy más hasonló anyagok megperzselődhessenek vagy meggyulladhassanak az elem hőjétől.

4 Filmvetítő berendezésekben nem szabad cellulóznitrát alapú filmeket használni.

5 Minden hulladéktartályt éghetetlen anyagokból kell szerkeszteni, oldalaikon és fenekükön nyílások nélkül.

6 Olyan helyeken, ahol olajtermékek behatolása lehetséges, a szigetelés felülete olaj vagy olajpárák számára áthatolhatatlan legyen.

7 Festékraktárakat és gyúlékony folyadék raktárakat az Igazgatás által jóváhagyott megfelelő tűzoltó elrendezéssel kell védeni.

8 A helikopterfedélzetek feleljenek meg a Szervezet által kidolgozott normáknak.  * 

19. Szabály

Nemzetközi parti csatlakozó * 

1 Az 500 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajókat legalább egy nemzetközi parti csatlakozóval kell ellátni, mely megfelel a 3. bekezdés rendelkezéseinek.

2 Eszközök álljanak rendelkezésre, hogy az ilyen csatlakozót a hajó bármelyik oldalán lehessen használni.

3 A nemzetközi parti csatlakozó peremeinek szabványos méretei feleljenek meg a következő táblázatnak:

Megnevezés Méret
Külső átmérő 178 mm
Belső átmérő 64 mm
Csavarkör átmérő 132 mm
Kivágások a peremben Négy darab 19 mm átmérőjű lyuk, egyenlő távolságra elosztva a fenti csavarkörön, kivágva a perem kerületéig.
Peremvastagság 14,5 mm, minimum
Csavarok és anyák Négy darab, mindegyik 16 mm átmérőjű és 50 mm hosszú

4 A csatlakozó acélból vagy más alkalmas anyagból legyen és 1,0 N/mm2 terhelésre kell méretezni. A perem felülete az egyik oldalon sima legyen, és a másik oldal egy olyan csatlakozóhoz legyen tartósan hozzáerősítve, ami illeszkedik a hajó tűzcsapjához és tömlőjéhez.

20. Szabály

Tűzvédelmi tervek *  és tűzoltási gyakorlatok

(Ez a szabály minden hajóra vonatkozik.)

1 Minden hajón általános elrendezési tervrajzokat kell állandó jelleggel kifüggeszteni a hajó tisztjeinek tájékoztatására, világosan feltüntetve mindegyik fedélzethez a vezérlőállásokat, az „A” osztályú térelválasztókkal körülzárt különböző tűzszakaszokat, a „B” osztályú térelválasztókkal körülzárt szakaszokat, a tűzdetektor és tűzriadó rendszerek, a sprinkler berendezések, a tűzoltó készülékek adataival együtt, a különböző rekeszek, fedélzetek stb. hozzáférésének módjait, és a szellőzőrendszert, beleértve a ventilátor vezérlő helyeket, a tűzzáró csappantyúk helyeit, és az egyes szakaszokat kiszolgáló szellőző ventilátorok azonosító szabályait. Alternatívaként, az Igazgatás belátása szerint, a fent említett adatokat egy füzetben lehet, melynek egy példányával minden tisztet el kell látni, és egy példány mindenkor legyen hozzáférhető a hajón. A terveket és füzeteket naprakészen kell tartani, minden változást a lehető leghamarabb rá kell vezetni. Az ilyen tervek és füzetek leírása a lobogó szerinti állam nyelvén legyen. Amennyiben a nyelv sem angol, sem francia, mellékelni kell egy fordítást e nyelvek egyikére. Ezenkívül hajón a tűz oltására és megfékezésére szolgáló összes felszerelés és berendezés karbantartására és működtetésére vonatkozó utasításokat egyetlen gyűjtőben kell készenlétben tartani egy elérhető helyen.

2 Minden hajón a tűzvédelmi tervek egy másodpéldány készletét, vagy az ilyen terveket tartalmazó füzet egy példányát állandó jelleggel, egy szembetűnően megjelölt vízmentes házban a fedélzeti házon kívül kell tárolni a parti tűzoltó személyzet segítésére.  * 

3 A III/18 szabály rendelkezéseinek megfelelően tűzoltási gyakorlatokat kell tartani.

4 A 36-nál több utast szállító hajókon, az e szabályban előírt terveken és füzetek nyújtsanak információt a tűzvédelem, tűzészlelés és tűzoltás tekintetében, a Szervezet által közzétett irányelvek alapján.  * 

21. Szabály

Tűzoltó készülékek könnyű elérhetősége

(Ez a szabály minden hajóra vonatkozik.)

A tűzoltó készülékeket mindenkor jó működőképes állapotban és azonnali használatra elérhetően kell tartani.

22. Szabály

Helyettesítők elfogadása

(Ez a szabály minden hajóra vonatkozik.)

1 Ahol ebben a szabályban bármilyen különleges típusú készülék, szerkezet, oltóközeg vagy elrendezés van előírva bármilyen hajóra, bármilyen más típusú készülék stb. engedélyezhető, azzal a feltétellel, hogy az Igazgatás megbizonyosodott róla, hogy az nem kevésbé hatékony.

B. RÉSZ
SZEMÉLYHAJÓKRA VONATKOZÓ BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK
23. Szabály

Szerkezet

1 A hajótestet, felépítményeket, szerkezeti válaszfalakat, fedélzeteket és fedélzeti házakat acélból vagy egyenértékű anyagból kell építeni. Az acél vagy egyéb egyenértékű anyag 3.7 szabályban megadott fogalmának alkalmazásához a „vonatkozó tűz kitettség” feleljen meg a 26. és 27. szabályok táblázataiban megadott állékonysági és szigetelési normáknak. Például, ahol megengedett, hogy olyan térelválasztók, mint fedélzeti házak fedélzetei vagy oldalai és végei „B–0” tűzállékonysággal rendelkezzenek, a „vonatkozó tűz kitettség” fél óra legyen.

2 Azonban olyan esetekben, ahol a szerkezet bármelyik része alumíniumötvözetből van, a következők vonatkoznak:

.1 Az „A” vagy „B” osztályú térelválasztók alumíniumötvözet elemeinek szigetelése, kivéve azokat a szerkezeteket, melyek az Igazgatás véleménye szerint nem teherviselők, olyan legyen, hogy a szerkezet magjának hőmérséklete semmikor se emelkedjen 200 °C-nál többel a környezeti hőmérséklet fölé a vonatkozó tűz kitettségnek megfelelő szabványos tűzállékonysági próba alatt.

.2 Külön figyelmet kell fordítani a mentőcsónak és mentőtutaj tároló, vízrebocsátó és beszállóhelyeinek tartásához szükséges oszlopok, pillérek és egyéb szerkezeti tagok, és az „A” és „B” osztályú térelválasztók alumíniumötvözetből készült részeinek szigetelésére, annak biztosítására:

.2.1 hogy a mentőcsónak és mentőtutaj területeket és „A” osztályú térelválasztókat hordozó ilyen tagoknál a 2.1 bekezdésben előírt hőmérséklet-emelkedés korlátozás egy óra végén vonatkozik; és

.2.2 hogy a „B” osztályú térelválasztók tartásához szükséges ilyen tagoknál a 2.1 bekezdésben előírt hőmérséklet-emelkedési korlátozás a fél óra végén vonatkozik.

3 Az A kategóriájú gépterek tetőzetei és aknái kellően szigetelt acélszerkezetek legyenek, és a bennük lévő nyílások, ha vannak, megfelelően legyenek elrendezve és védve a tűz terjedésének megakadályozására.

24. Szabály

Fő függőleges zónák és vízszintes zónák

1.1 A 36-nál több utast szállító hajókon a hajótestet, felépítményt és fedélzeti házakat „A–60” osztályú térelválasztókkal fő függőleges zónákra kell felosztani. A lépcsőzéseket és fülkéket minimálisra kell korlátozni, de ahol szükségesek, azok szintén,,A–60” osztályú térelválasztók legyenek. „Ahol egy 26.2.2(5), (9) vagy (10) kategóriájú tér van az egyik oldalon, vagy ahol üzemanyagtartályok vannak a térelválasztó mindkét oldalán, a norma A-ra mérsékelhető.

1.2 A 36-nál több utast szállító hajóknál a hajótestet, felépítményt és fedélzeti házakat a lakótereknél és szolgálati tereknél „A” osztályú térelválasztókkal fő függőleges zónákra kell felosztani. Az ilyen térelválasztók szigetelési értékei feleljenek meg a 27. szabály táblázatainak.

2 Amennyire kivitelezhető, a válaszfalfedélzet felett a fő függőleges zónák határait képező válaszfalak legyenek egy vonalban a közvetlenül a válaszfalfedélzet alatt elhelyezkedő vízmentes térbeosztási válaszfalakkal. A fő függőleges zónák hossza és szélessége legfeljebb 48 m-re növelhető annak érdekében, hogy a fő függőleges zónák végei egybeessenek a vízmentes térbeosztási válaszfalakkal, vagy hogy befogadjanak egy nagyobb közös teret, melye végigterjed a fő függőleges zóna teljes hosszán, azzal a feltétellel, hogy a fő függőleges zóna összes alapterülete egyik fedélzeten sem nagyobb, mint 1600 m2. Egy fő függőleges zóna hossza vagy szélessége az azt határoló válaszfalak legtávolabbi pontjai közötti legnagyobb távolság.

3 Az ilyen válaszfalak fedélzettől fedélzetig és a külhéjig vagy más határolókig terjednek.

4 Ahol egy fő függőleges zóna „A” osztályú térelválasztókkal vízszintes zónákra van felosztva abból a célból, hogy megfelelő határt képezzen a hajó vízpermetezővel védett és vízpermetező nélküli zónái között, a térelválasztók terjedjenek végig a fő függőleges zóna válaszfalak között és a külhéjig vagy a hajó külső határolóiig, és a 27.2 táblázatban megadott tűzszigetelési és tűzállékonysági értékeknek megfelelően legyenek szigetelve.

5.1 A különleges célra szerkesztett hajókon, mint gépkocsi vagy vasúti kocsi kompok, ahol a fő függőleges zóna válaszalak létesítése meghiúsítaná azt a rendeltetést, amire a hajót szánták, a tűz megfékezéséhez és korlátozásához egyenértékű eszközökkel kell helyettesíteni és az Igazgatás által külön jóváhagyatni.

5.2 Mindazonáltal a különleges kategóriájú terekkel rendelkező hajón, minden ilyen tér feleljen meg a 37. szabály rendelkezéseinek, és amennyiben az ilyen megfelelés ellentétben állna az e rész más követelményeivel, úgy a 37. szabály követelményei érvényesüljenek.

25. Szabály

Válaszfalak egy fő függőleges zónán belül

1.1 A 36-nál több utast szállító hajókon minden válaszfal, mely nem kell, hogy „A” osztályú térelválasztó legyen, legalább a 26. szabály táblázatainak előírásai szerinti „B” osztályú vagy „C” osztályú térelválasztó legyen.

1.2 A legfeljebb 36 utast szállító hajókon a lakótereken és szolgálati tereken belül minden válaszfal, mely nem kell, hogy „A” osztályú térelválasztó legyen, legalább a 26. szabály táblázatainak előírásai szerinti „B” osztályú vagy „C” osztályú térelválasztó legyen.

1.3 Minden ilyen térelválasztó burkolható éghető anyagokkal a 34. szabály rendelkezéseinek megfelelően.

2 A legfeljebb 36 utast szállító hajókon minden folyosó válaszfal, mely nem kell, hogy „A” osztályú legyen, „B” osztályú térelválasztó legyen, ami fedélzettől fedélzetig terjed, kivéve:

.1 ahol folytonos „B” osztályú mennyezetek vagy burkolatok vannak felszerelve a válaszfal mindkét oldalán, a válaszfalnak a folytonos mennyezet vagy burkolat mögötti részek olyan anyagból legyen, ami vastagságát és összetételét tekintve elfogadható a „B” osztályú térelválasztó szerkezetében, de aminek a „B” osztályú tűzállékonysági normát csak annyira kell kielégíteni, amennyire az Igazgatás véleménye szerint az ésszerű és kivitelezhető;

.2 a 12. szabály rendelkezéseinek megfelelő automatikus vízpermetező rendszerrel védett hajó esetében, a „B” osztályú anyagból készült folyosó válaszfalak végződhetnek a mennyezetnél a folyosóban, azzal a feltétellel, hogy a mennyezet olyan anyagból van, ami vastagságát és összetételét tekintve elfogadható „B” osztályú térelválasztók szerkezetében. A 26. és 27. szabályok követelményei dacára, az ilyen válaszfalaknak és mennyezeteknek csak annyira kell kielégíteni a „B” osztályú tűzállékonysági normákat, amennyire az Igazgatás véleménye szerint az ésszerű és kivitelezhető. Az ilyen válaszfalakban minden ajtó és keret éghetetlen anyagokból legyen, és azokat úgy kell szerkeszteni és beépíteni, hogy az Igazgatás megelégedésére alapvető tűzállékonyságot nyújtsanak.

3 Minden válaszfal, aminek „B” osztályú térelválasztónak kell lenni, a 2. bekezdésben előírt folyosó válaszfalak kivételével, fedélzettől fedélzetig, és a külhéjig vagy más határolóig terjednek, kivéve, ha a válaszfalak mindkét oldalán felszerelt folytonos „B” osztályú mennyezetek vagy burkolatok tűzállékonysága ugyanolyan, mint a válaszfalé, mely esetben a válaszfal végződhet a folytonos mennyezetnél vagy burkolatnál.

26. Szabály

Válaszfalak és fedélzetek tűzállékonysága 36-nál több utast szállító hajókon

[E szabály 2.2(7) és 2.2(13) bekezdései az 1992. február 1-jén vagy az után épített hajókra vonatkoznak.]

1 A válaszfalak és fedélzetek tűzállékonyságára vonatkozóan az e részben másutt említett különleges rendelkezéseknek megfelelésen túlmenően, minden válaszfal és fedélzet minimális tűzállékonysága a 26.1-től 26.2-ig terjedő táblázatokban előírtak szerinti legyen. Ahol a hajó bármilyen különleges szerkezeti elrendezései miatt nehézség támad bármilyen térelválasztó minimális tűzállékonysági érték táblázatokból történő meghatározásánál, úgy az ilyen értékeket az Igazgatás megelégedésére kell meghatározni.

2 A következő követelmények határozzák meg a táblázatok alkalmazását:

.1 A 26.1 táblázat válaszfalakra vonatkozik, melyek nem határolnak sem fő függőleges zónákat, sem vízszintes zónákat. A 26.2 táblázat fedélzetekre vonatkozik, melyek nem képeznek lépcsőzéseket fő függőleges zónákban, és nem határolnak vízszintes zónákat.

.2 A szomszédos terek közötti határolókra alkalmazandó megfelelő tűzállékonyság meghatározásához, az ilyen terek tűzveszélyességük szerint vannak osztályozva, amint az alább (1)–(14) kategóriák mutatják. Ahol egy tér tartalma és használata olyan, hogy kétség merül fel az e szabály céljára történő besorolását illetően, azt úgy kell kezelni, mint olyan teret, melyben a vonatkozó kategóriának vannak a legszigorúbb határoló követelményei. Az egyes kategóriák címei inkább tipikusnak vannak szánva, nem pedig korlátozónak. Az egyes kategóriák előtt zárójelben álló számok a táblázatokban a vonatkozó oszlopra vagy sorra utalnak.

(1) Vezérlőállások

Vészüzemi energiaforrásokat és világítást magukban foglaló terek.

Kormányház és térképszoba.

A hajó rádióberendezését magukban foglaló terek.

Tűzoltási helyiségek, tűz ellenőrzési helyiségek és tűzregisztráló állomások.

Propulziós gépezet vezérlő helyisége, ha a propulziós géptéren kívül helyezkedik el.

Központosított tűzriadó berendezést magukban foglaló helyiségek.

Központosított vészhelyzeti hangosbeszélő rendszer állomásokat és felszerelést magukban foglaló terek.

(2) Lépcsők

Belső lépcsők, felvonók és mozgólépcsők (kivéve azokat, melyek teljes egészükben a géptereken belül vannak) az utasok és személyzet számára, és azok befoglaló terei.

Ebben az összefüggésben egy lépcső, ami csak egy szinten van körülzárva, úgy tekintendő, mint annak a térnek a része, amelytől nem választja el tűzzáró ajtó.

(3) Folyosók

Utas és személyzeti folyosók.

(4) Evakuáló állomások és külső menekülési utak

Túlélési jármű tároló terület.

Nyílt fedélzeti terek és zárt sétafedélzetek, melyek mentőcsónakba és mentőtutajba beszállási és leeresztési állomásokat képeznek.

Gyülekezési állomások, belső és külső.

Menekülési útként használt külső lépcsők és nyílt fedélzetek.

A hajó oldala a vízvonalig a legkönnyebb tengerre kifutási állapotban, a fedélzetek és fedélzeti házak a mentőtutaj és evakuáló csúszda területek alatt és közelében helyezkednek el.

(5) Nyílt fedélzeti terek

Nyílt fedélzeti terek és zárt sétafedélzetek, mentőcsónakba és mentőtutaj beszálló és leeresztő állomások nélkül.

Légterek (a felépítményeken és fedélzeti házakon kívül fekvő terek).

(6) Enyhén tűzveszélyes lakóterek

Enyhén tűzveszélyes bútorokat és berendezési tárgyakat magukban foglaló kabinok.

Enyhén tűzveszélyes bútorokat és berendezési tárgyakat magukban foglaló irodák és orvosi rendelők.

Enyhén tűzveszélyes bútorokat és berendezési tárgyakat magukban foglaló közös terek, melyek fedélzet területe 50 m2-nél kisebb.

(7) Mérsékelten tűzveszélyes lakóterek

Terek, mint a fenti (6) kategóriában, de amelyek nem korlátozottan tűzveszélyes bútorokat és berendezési tárgyakat foglalnak magukban.

Korlátozottan tűzveszélyes bútorokat és berendezési tárgyakat magukban foglaló és 50 m2 vagy nagyobb fedélzet területű közös terek.

Elszigetelt szekrények és kis raktárhelyiségek lakóterekben, melyek területe 4 m2-nél kisebb (melyekben nem tárolnak gyúlékony folyadékokat).

Elárusító boltok.

Mozgóképvetítő és filmraktározó helyiségek.

Diétakonyhák (melyekben nincs nyílt láng).

Tisztítóeszköz szekrények (melyekben nem tárolnak gyúlékony folyadékokat).

Laboratóriumok (melyekben nem tárolnak gyúlékony folyadékokat).

Gyógyszertárak.

Kis szárítóhelyiségek (melyek fedélzetterülete 4 m2 vagy kisebb).

Specie helyiségek.

Műtők.

(8) Fokozottan tűzveszélyes lakóterek

Olyan bútorokat és berendezési tárgyakat magukban foglaló közös helyiségek, melyek tűzveszélyessége a korlátozottnál nagyobb, és melyek fedélzetterülete 50 m2 vagy nagyobb.

Fodrászatok és kozmetikai szalonok.

(9) Higiéniai és hasonló terek

Közösségi higiéniai berendezések, zuhanyozók, fürdők, mosdóhelyiségek stb.

Kis mosoda helyiségek.

Fedett uszoda terület.

Elkülönített tálalók lakóterekben, melyekben nincsenek főzőkészülékek.

A magán higiéniai berendezéseket azon tér részének kell tekinteni, melyekben elhelyezkednek.

(10) Tartályok, üres terek és segédüzemi gépterek, melyek kissé vagy nem tűzveszélyesek

A hajó szerkezetét képező víztartályok.

Üres terek és vízgátak.

Segédüzemi gépterek, melyekben nincsenek nyomás alatti kenőrendszerrel bíró gépek, és ahol tilos az éghető anyagok tárolása, mint:

szellőző- és légkondicionáló helyiségek; csörlő helyiség; kormánygéptér, stabilizátor berendezés helyisége; villamos propulziós motor helyisége; szakasz kapcsolótáblákat és tisztán villamos berendezést – olajtöltetű transzformátorok kivételével – magukban foglaló helyiségek (10 kVA felett); tengelyfolyosók és csőalagutak; szivattyúk és hűtőgépek terei (melyek nem szállítanak vagy használnak gyúlékony folyadékokat).

A fent felsorolt tereket kiszolgáló zárt aknák.

Egyéb zárt aknák, mint cső- és kábelaknák.

(11) Mérsékelten tűzveszélyes segédüzemi gépterek, rakományterek, rakomány- és egyéb olajtartályok és hasonló terek

Rakományolaj-tartályok.

Raktárak, aknák és raktárnyílások.

Olajüzemanyag tartályok (ahol gépek nélküli térben vannak beépítve).

Éghető anyagok tárolását megengedő tengelyfolyosók és csőalagutak.

Segédüzemi gépterek, mint a (10) kategóriában, melyek nyomás alatti kenőrendszerrel bíró gépeket foglalnak magukban vagy ahol megengedett az éghető anyagok tárolása.

Olajüzemanyag töltőállomások.

Olajtöltetű villamos transzformátorokat magukban foglaló terek (10 kVA felett).

Turbinával és dugattyús gőzgéppel hajtott generátorokat és 110 kW-ig terjedő teljesítményű generátorokat, vízpermetező- vagy tűzoltószivattyúkat, fenékszivattyúkat stb. hajtó kis belső égésű motorokat magukban foglaló terek.

A fent felsorolt tereket kiszolgáló zárt aknák.

(12) Gépterek és fő konyhák

Főüzemi propulzió gépterek (de nem villamos propulzió motor helyiségek) és kazánterek.

Segédüzemi gépterek, melyek nem tartoznak a (10) és (11) kategóriába, melyek belső égésű motorokat, vagy egyéb olajtüzelésű fűtő vagy szivattyú egységeket foglalnak magukban.

Fő konyhák és csatlakozó helyiségek.

A fent felsorolt tereket kiszolgáló zárt aknák.

(13) Raktárhelyiségek, műhelyek, tálalók stb.

Fő tálalók, melyek nem csatlakoznak konyhákhoz.

Fő mosoda.

Nagy szárítóhelyiségek (melyek fedélzetterülete 4 m2-nél nagyobb).

Vegyes raktárhelyiségek.

Posta- és csomaghelyiségek.

Szeméttároló-helyiségek.

Műhelyek (melyek nem képezik gépterek, konyhák stb. részét).

Öltözők és raktárhelyiségek, melyek területe 4 m2-nél nagyobb, de melyekben nincsenek eszközök gyúlékony folyadékok tárolásához.

(14) Egyéb terek, melyekben gyúlékony folyadékok vannak elhelyezve

Lámparaktárak.

Festékraktárak.

Gyúlékony folyadékokat tartalmazó helyiségek (beleértve festékek, gyógyszerek stb.).

Laboratóriumok (melyekben gyúlékony folyadékok vannak tárolva).

.3 Ahol egyetlen érték van feltüntetve a két tér közötti határoló tűzállékonyságára, ez az érték vonatkozik minden esetben.

.4 A 25. szabály rendelkezései dacára, nincsenek különleges követelmények a határolók anyagára vagy tűzállékonyságára, ahol a táblázatokban csak egy mínuszjel van feltüntetve.

.5 Az Igazgatás fogja meghatározni az (5) kategóriájú terek tekintetében, hogy a 26.1 táblázat értékei vonatkoznak-e a fedélzeti házak és felépítmények végeire, és hogy a 26.2 táblázat szigetelési értékei vonatkoznak-e az időjárás-fedélzetekre. A 26.1 vagy 26.2 táblázat (5) kategóriájának értékei semmilyen esetben sem teszik szükségessé olyan terek bezárását, melyeket az Igazgatás véleménye szerint nem szükséges bezárni.

3 Folytonos „B” osztályú mennyezetek vagy burkolatok, az érintett fedélzetekkel vagy válaszfalakkal együtt, elfogadhatók, mint amik teljesen vagy részben hozzájárulnak egy térelválasztó szükséges szigeteléséhez és állékonyságához.

4 A szerkezeti tűzvédelem részleteinek jóváhagyásánál az Igazgatás figyelembe veszi a hőátadás veszélyét a szükséges hőgátak kereszteződéseinél és végpontjainál.

26.1 Táblázat – Válaszfalak, melyek nem határolnak fő függőleges zónákat vagy vízszintes zónákat

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) (13) (14)
Vezérlőállások (1) B–0a A–0 A–0 A–0 A–0 A–60 A–60 A–60 A–0c A–0 A–60 A–60 A–60 A–60
Lépcsők (2) A–0a A–0 A–0 A–0 A–0 A–15 A–15 A–0 A–0 A–15 A–30 A–15 A–15
Folyosók (3) B–15 A–60 A–0 B–15 B–15 B–15 B–15 A–0 A–15 A–30 A–0 A–30
Evakuáló állomások és külső menekülési utak (4) A–0 A–60b A–60b A–60b A–0 A–0 A–60b A–60b A–60b A–60b
Nyílt fedélzeti terek (5) - A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0
Enyhén tűzveszélyes lakóterek (6) B–0 B–0 B–0 C A–0 A–0 A–30 A–0 A–30
Mérsékelten tűzveszélyes lakóterek (7) B–0 B–0 C A–0 A–15 A–60 A–15 A–60
Fokozottan tűzveszélyes lakóterek (8) B–0 C A–0 A–30 A–60 A–15 A–60
Higiéniai és hasonló terek (9) C A–0 A–0 A–0 A–0 A–0
Tartályok, üres terek és segédüzemi gépterek, melyek kissé vagy nem tűzveszélyesek (10) A–0a A–0 A–0 A–0 A–0
Mérsékelten tűzveszélyes segédüzemi gépterek, rakományterek, rakomány- és egyéb olajtartályok és hasonló terek (11) A–0a A–0 A–0 A–60
Gépterek és fő konyhák (12) A–0a A–0 A–0
Raktárhelyiségek, műhelyek, tálalók stb. (13) A–0a A–0
Egyéb terek, melyekben gyúlékony folyadékok vannak elhelyezve (14) A–30

Lábjegyzeteket lásd a 26.2 táblázat után.

26.1 Táblázat – Válaszfalak, melyek nem határolnak fő függőleges zónákat vagy vízszintes zónákat

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) (13) (14)
Vezérlőállások (1) A–30 A–30 A–15 A–0 A–0 A–0 A–15 A–30 A–0 A–0 A–0 A–60 A–0 A–60
Lépcsők (2) A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–15 A–0 A–0 A–0 A–15 A–30 A–0 A–30
Folyosók (3) A–15 A–0 A–0a A–60 A–0 A–0 A–15 A–15 A–0 A–0 A–0 A–30 A–0 A–30
Evakuáló állomások és külső menekülési utak (4) A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0
Nyílt fedélzeti terek (5) A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0
Enyhén tűzveszélyes lakóterek (6) A–60 A–15 A–0 A–60 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0
Mérsékelten tűzveszélyes lakóterek (7) A–60 A–15 A–15 A–60 A–0 A–0 A–15 A–15 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0
Fokozottan tűzveszélyes lakóterek (8) A–60 A–15 A–15 A–60 A–0 A–15 A–15 A–30 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0
Higiéniai és hasonló terek (9) A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0
Tartályok, üres terek és segédüzemi gépterek, melyek kissé vagy nem tűzveszélyesek (10) A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0a A–0 A–0 A–0 A–0
Mérsékelten tűzveszélyes segédüzemi gépterek, rakományterek, rakomány- és egyéb olajtartályok és hasonló terek (11) A–60 A–60 A–60 A–60 A–0 A–0 A–15 A–30 A–0 A–0 A–0a A–0 A–0 A–30
Gépterek és fő konyhák (12) A–60 A–60 A–60 A–60 A–0 A–60 A–60 A–60 A–0 A–0 A–30 A–30a A–0 A–60
Raktárhelyiségek, műhelyek, tálalók stb. (13) A–60 A–30 A–15 A–60 A–0 A–15 A–30 A–30 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0
Egyéb terek, melyekben gyúlékony folyadékok vannak elhelyezve (14) A–60 A–60 A–60 A–60 A–0 A–30 A–60 A–60 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0

Megjegyzés: A 26.1 és 26.2 táblázatra alkalmazandó.

a Ahol szomszédos terek ugyanabban a számkategóriában vannak és az a index jelenik meg, akkor nem kell válaszfalat vagy fedélzetet beépíteni az ilyen terek között, ha az Igazgatás szükségtelennek találja. Például, a (12) kategóriában nem szükséges válaszfal egy konyha és a hozzá kapcsolódó tálaló között, feltéve, hogy a tálaló válaszfala és fedélzetei ugyanolyan tűzállékonyságot tartanak fenn, mint a konyha határolói. Azonban válaszfalra van szükség egy konyha és egy géptér között, még ha mindkét tér is a (12) kategóriában van.

b A hajó oldala, a vízvonalig a legkönnyebb tengerre kifutási állapotban, a felépítmény és fedélzeti ház oldalak a mentőtutajok és evakuálási csúszdák alatt és mellett „A–30” értékre csökkenthetők.

c Ahol közös Mosdóhelyiségek teljesen a lépcsőházon belül vannak beépítve, a közös WC válaszfalának állékonysága a lépcsőház falain belül lehet „B” osztályú.

d Ahol 6., 7., 8. és 9. kategóriájú terek teljesen a gyülekezőhely külső kerületén belül helyezkednek el, megengedhető, hogy e terek válaszfalai „B–0” tűzállékonysági osztályúak legyenek. Az audio-, video-, fényberendezések vezérlőhelyeit a gyülekezőhely részének lehet tekinteni.

27. Szabály

Válaszfalak és fedélzetek tűzállékonysága 36-nál több utast szállító hajókon

[E szabály 2.2(5) és 2.2(9) bekezdései az 1992. február 1-jén vagy az után épített hajókra vonatkoznak.]

1 A válaszfalak és fedélzetek tűzállékonyságára vonatkozóan az e részben másutt említett különleges rendelkezéseknek megfelelésen túlmenően, minden válaszfal és fedélzet minimális tűzállékonysága a 27.1 és 27.2 táblázatokban előírtak szerinti legyen.

2 A következő követelmények határozzák meg a táblázatok alkalmazását:

.1 A 27.1., illetve 27.1 táblázat szomszédos tereket elválasztó válaszfalakra és fedélzetekre vonatkozik.

.2 A szomszédos terek közötti határolókra alkalmazandó megfelelő tűzállékonyság meghatározásához, az ilyen terek tűzveszélyességük szerint vannak osztályozva, amint az alább (1)–(11) kategóriák mutatják. Az egyes kategóriák címei inkább tipikusnak vannak szánva, nem pedig korlátozónak. Az egyes kategóriák előtt zárójelben álló számok a táblázatokban a vonatkozó oszlopra vagy sorra utalnak.

(1) Vezérlőállások

Vészüzemi energiaforrásokat és világítást magukban foglaló terek.

Kormányház és térképszoba.

A hajó rádióberendezését magukban foglaló terek.

Tűzoltási helyiségek, tűz ellenőrzési helyiségek és tűzregisztráló állomások.

Propulziós gépezet vezérlő helyisége, ha a propulziós géptéren kívül helyezkedik el.

Központosított tűzriadó berendezést magukban foglaló helyiségek.

(2) Folyosók

Utas és személyzeti folyosók.

(3) Lakóterek

A 3.10 szabályban meghatározott terek, folyosók nélkül.

(4) Lépcsők

Belső lépcsők, felvonók és mozgólépcsők (kivéve azokat, melyek teljes egészükben a géptereken belül vannak) az utasok és személyzet számára, és azok befoglaló terei.

Ebben az összefüggésben egy lépcső, ami csak egy szinten van körülzárva, úgy tekintendő, mint annak a térnek a része, amelytől nem választja el tűzzáró ajtó.

27.1 Táblázat – Szomszédos tereket elválasztó válaszfalak tűzállékonysága

Terek (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11)
Vezérlőállások (1) A–0c A–0 A–60 A–0 A–15 A–60 A–15 A–60 A–60 * A–60
Folyosók (2) Ce B–0e A–0a B–0e A–60 A–0 A–0 A–15 * A–15
B–0e A–0d
Lakóterek (3) Ce A–0e B–0a A–60 A–0 A–0 A–15 * A–30
B–0e A-0d A–0d
Lépcsők (4) A–0a A–0a A–60 A–0 A–0 A–15 * A–15
B–0e B–0e A–Ad
Szolgálati terek (kis kockázatú) (5) Ce A–60 A–0 A–0 A–0 * A–0
A kategóriájú gépterek (6) * A–0 A–0 A–60 * A–60
Egyéb gépterek (7) A–0b A–0 A–0 * A–0
Rakományterek (8) * A–0 * A–0
Szolgálati terek (nagy kockázat) (9) A–0b * A–30
Nyitott fedélzetek (10) A–0
Különleges kategóriájú gépterek (11) A–0

Megjegyzés: Alkalmazandó a 27.1 és 27.2 táblázatokra, az esetnek megfelelően.

a Annak Magyarázatára, hogy melyik vonatkozik, lásd 25. és 29. szabályokat.

b Ahol terek azonos számkategóriába tartoznak és a b index jelenik meg, a táblázatban feltüntetett osztályú válaszfal vagy fedélzet csak akkor szükséges, ha a szomszédos terek különböző célra szolgálnak, pl. a (9) kategóriában. Egy konyha melletti konyha nem igényel válaszfalat, de egy festékraktár melletti konyhánál „A–0” válaszfal szükséges.

c A kormányházat és térképszobát egymástól elválasztó válaszfalak lehetnek „B–0” osztályúak.

d Lásd e szabály 2.3 és 2.4 bekezdését.

e A 24.1.2 szabály alkalmazásához a „B–0” és „C”, ahol megjelenik a 27.1 táblázatban, „A–0”-nak olvasandó.

f Nem kell tűzszigetelést felszerelni, ha a (7) kategóriába tartozó géptérben, az Igazgatás véleménye szerint, kicsi vagy nem áll fenn tűzveszély.

* Ahol a táblázatban csillag jelenik meg, a térelválasztó acélból vagy egyenértékű anyagból legyen, de nem szükséges, hogy „A–0” osztályú legyen.

A 24.1.2 szabály alkalmazásához a csillagot, ahol megjelenik a 27.1 táblázatban, a (8) és (10) kategória kivételével, „A–0”-nak kell olvasni.

(5) Szolgálati terek (kis kockázatú)

Kamrák és raktárhelyiségek, melyek nincsenek berendezve éghető folyadékok tárolására, és amelyek területe 4 m2-nél kisebb, valamint szárítóhelyiségek és mosodák.

(6) A kategóriájú gépterek

A 3.19 szabályban meghatározott terek.

(7) Egyéb gépterek

A 3.20 szabályban meghatározott terek, az A kategóriájú gépterek nélkül.

(8) Rakományterek

Minden rakományhoz használt tér (beleértve rakományolaj tartályokat) és az ilyen terekhez tartozó aknák és raktárnyílások, melyek nem különleges kategóriájú gépterek.

(9) Szolgálati terek

Konyhák, főzőkészülékeket magukban foglaló tálalók, festék- és lámparaktárak, 4 m2 vagy nagyobb területű kamrák és raktárhelyiségek, gyúlékony folyadékok tárolására szolgáló helyiségek és műhelyek, melyek nem képezik a gépterek részét.

(10) Nyílt fedélzeti terek

Nyílt fedélzeti terek és zárt sétafedélzetek, melyek nem tűzveszélyesek. Légterek (a felépítményeken és fedélzeti házakon kívül fekvő terek).

(11) Különleges kategóriájú terek

A 3.18 szabályban meghatározott terek.

27.2 Táblázat – Szomszédos tereket elválasztó fedélzetek tűzállékonysága

Tér Tér
alul felül (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11)
Vezérlőállások (1) A–0 A–0 A–60 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 * A–30
Folyosók (2) A–0 * * A–0 * A–60 A–0 A–0 A–0 * A–0
Lakóterek (3) A–60 A–0 * A–0 * A–60 A–0 A–0 A–0 * A–30 A–0d
Lépcsők (4) A–0 A–0 A–0 * A–0 A–60 A–0 A–0 A–0 * A–0
Szolgálati terek (kis kockázatú) (5) A–15 A–0 A–0 A–0 * A–60 A–0 A–0 A–0 * A–0
A kategóriájú gépterek (6) A–60 A–60 A–60 A–60 A–60 * A–60f A–30 A–60 * A–60
Egyéb gépterek (7) A–15 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 * A–0 A–0 * A–0
Rakományterek (8) A–60 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 * A–0 * A–0
Szolgálati terek (nagy kockázat) (9) A–60 A–30 A–0d A–30 A–0d A–30 A–0d A–0 A–60 A–0 A–0 A–0 * A–30
Nyitott fedélzetek (10) * * * * * * * * * - A–0
Különleges kategóriájú gépterek (11) A–60 A–15 A–30 A–0d A–15 A–0 A–30 A–0 A–0 A–30 A–0 A–0

Megjegyzéseket lásd a 27.1 táblázatnál.

.3 Az egy fő függőleges zónán vagy vízszintes zónán belül lévő két tér közötti határolóra vonatkozó tűzállékonysági norma megállapításánál, melyet nem véd a 12. sz. rendelkezéseinek megfelelő automatikus vízpermetező rendszer, vagy ilyen zónák között, melyek egyike sincs védve, a táblázatokban megadott két érték közül a nagyobb fog vonatkozni.

.4 Az egy fő függőleges zónán vagy vízszintes zónán belül lévő két tér közötti határolóra vonatkozó tűzállékonysági norma megállapításánál, melyet a 12. sz. rendelkezéseinek megfelelő automatikus vízpermetező rendszer véd, a táblázatokban megadott két érték közül a kisebb fog vonatkozni. Ahol egy vízpermetezővel védett zóna és egy vízpermetezővel nem védett zóna találkozik lakótereken és szolgálati tereken belül, a táblázatokban megadott két érték közül a nagyobb fog vonatkozni.

3 Folytonos „B” osztályú mennyezetek vagy burkolatok, az érintett fedélzetekkel vagy válaszfalakkal együtt, elfogadhatók, mint amik teljesen vagy részben hozzájárulnak egy térelválasztó szükséges szigeteléséhez és állékonyságához.

4 Külső határolók, melyek a 23.1 szabály szerint acélból vagy egyenértékű anyagból kel legyenek, áttörhetők ablakok és kerek oldalablakok felszereléséhez, azzal a feltétellel, hogy e részben másutt nincs olyan követelmény, hogy az ilyen határolók „A” osztályú tűzállékonysággal rendelkezzenek. Hasonlóképpen, az ilyen határolókban, melyeknél nem követelmény, hogy „A” osztályú tűzállékonysággal rendelkezzenek, az ajtók az Igazgatás követelményeit kielégítő anyagokból lehetnek.

28. Szabály

Menekülési eszközök

(E szabály 1.8 bekezdése az 1994. január 1-jén vagy az után épült hajókra vonatkoznak).

1 A lépcsőket és hágcsókat úgy kell elrendezni, hogy könnyű menekülési lehetőséget nyújtsanak a mentőcsónak és mentőtutaj beszálló fedélzetre minden utas- és személyzeti térből és olyan terekből, ahol a személyzet rendesen foglalkoztatva van, melyek nem gépterek. Különösen a következő rendelkezéseknek kell eleget tenni:

.1 A válaszfalfedélzet alatt két menekülési eszközt kell létesíteni mindegyik vízmentes rekeszből vagy hasonló korlátozott térből vagy terek csoportjából, melyek közül legalább az egyik független legyen a vízmentes ajtóktól. Az Igazgatás kivételesen elállhat az egyik menekülési eszköz meglététől, kellően figyelembe véve a terek természetét és helyét, és a személyek számát, akik ott rendesen foglalkoztatva lehetnek.

.2 A válaszfalfedélzet felett legalább két menekülési eszköz legyen mindegyik fő függőleges zónából vagy hasonlóan korlátozott térből vagy terek csoportjából, melyek közül legalább az egyik nyújtson hozzáférést egy függőleges menekülési utat képező lépcsőhöz.

.3 Amennyiben a rádiótávíró állomásnak nincs közvetlen hozzáférése a nyílt fedélzethez, két menekülési eszközt kell létesíteni az ilyen állomásból vagy annak elérhetőségéhez, melyek egyike lehet egy megfelelő méretű hajóablak vagy ablak, vagy más eszköz, az Igazgatás megelégedésére.

.4 Tilos az olyan folyosó, előtér, vagy egy folyosó része, ahonnan csak egy menekülési út van.

.5 Az 1.1 és 1.2 bekezdésben előírt menekülési utak legalább egyike egy könnyen hozzáférhető zárt lépcső legyen, ami nyújtson tűz elleni folytonos védelmet az eredetének szintjétől a megfelelő mentőcsónak és mentőtutaj beszállófedélzetekig, vagy a legfelső viharfedélzetig, ha a beszállófedélzet nem terjed végig a vizsgált fő függőleges zónán. Az utóbbi esetben nyitott lépcsőkkel és átjárókkal kell közvetlen hozzáférést biztosítani a beszállófedélzethez, és az a III/11.5 szabálynak megfelelő vészvilágítással, és csúszásmentes járófelülettel kell ellátni. A valamely menekülési út részét képező külső nyitott lépcsőkre és átjárókra néző határolók, valamint az olyan határolók, melyek olyan helyen vannak, hogy meghibásodásuk tűz esetén akadályozná a menekülést a beszállófedélzetre, tűzállékonysága, beleértve a szigetelési értékeket is, feleljen meg a 26. szabály táblázatainak. A menekülési utak szélessége, száma és folytonossága a következő legyen:

.5.1 A lépcsők szabad szélessége legalább 900 mm legyen. A lépcsők minimális szabad szélességét 10 mm-rel kell növelni a 90 fő előirányzatot meghaladó minden egyes személyre. Ahol a lépcsők 900 mm-nél szélesebbek, a korlátok közötti legnagyobb szabad távolság 1800 mm legyen. Az ilyen lépcsőkön keresztül evakuálandó személyek összes számát az ilyen lépcsők által kiszolgált területen lévő személyzet kétharmadára és az összes utas számára kell felvenni. A lépcsők szélessége feleljen meg azoknak a szabványoknak, melyek nem alsóbbrendűek a Szervezet által elfogadottaknál.  * 

.5.2 A 90 főnél többre méretezett minden lépcsőt elől és hátul kell elhelyezni.

.5.3 A menekülési utakban lévő ajtókat és folyosókat és közbenső pihenőket ugyanúgy kell méretezni, mint a lépcsőket.

.5.4 A lépcsők függőleges emelkedése nem haladhatja meg a 3,5 m-t pihenő beiktatása nélkül, és dőlésszöge nem lehet 45°-nál nagyobb.

.5.5 A pihenők alapterülete az egyes fedélzetek szintjén legalább 2 m2 legyen, és 20 fő előirányzaton felül minden 10 főre további m2-rel kell növelni, de nem kell meghaladni a 16 m2-t, kivéve azokat a közös tereket kiszolgáló lépcsőket, melyeknek közvetlen hozzáférése van a lépcsőházhoz.

.6 A lépcsőházakból a mentőcsónak és mentőtutaj beszállóhelyekre vezető hozzáférési utak védelme feleljen meg az Igazgatás követelményeinek.

.7 A csak egy teret és az abban a térben lévő erkélyt kiszolgáló lépcsőket nem kell úgy tekinteni, mint ami a szükséges menekülési eszközök egyikét képezi.

.8 Ahol közös terek három vagy több fedélzetet fognak át, és éghető anyagokat tartalmaznak, mint bútor, és zárt tereket, mint üzletek, irodák és éttermek, a téren belül mindegyik szintnek legyen két menekülési eszköze, melyek közül az egyik adjon közvetlen hozzáférést az 5. bekezdés követelményeit kielégítő zárt függőleges menekülési eszközhöz.

.9 Ahol az Igazgatás az 1.1 bekezdés alapján felmentést adott, ez az egyetlen menekülési eszköz adjon biztonságos menekülést. Mindazonáltal a lépcsők szabad szélessége legalább 800 mm legyen, korlátokkal mindkét oldalon.

.10 A II.1/42 és III/11.5 szabályok szerint szükséges vészvilágításon kívül, a menekülési eszközöket, beleértve a lépcsőket és kijáratokat is, a fedélzet felett legfeljebb 0,3 m-re elhelyezett világítással, vagy fotolumineszcens csíkokkal kell jelölni a menekülési út minden pontján, beleértve a sarkokat és kereszteződéseket. A jelölés tegye az utasok számára azonosíthatóvá az összes menekülési utak és könnyen azonosíthatóvá a menekülési kijáratokat. Amennyiben villamos megvilágítást használnak, azt a vészüzemi energiaforrásról kell táplálni, és úgy kell elrendezni, hogy bármelyik egy lámpa meghibásodása, vagy vágás a világító csíkban ne eredményezze a jelölés hatástalanná válását. Továbbá, minden menekülési út jelkép és tűzoltó felszerelés helyének jelölése fotolumineszcens anyaggal vagy világítással legyen megjelölve. Az Igazgatás biztosítsa, hogy az ilyen világítás vagy fotolumineszcens felszerelés a Szervezet által kidolgozott irányelveknek megfelelően legyen értékelve, próbálva és alkalmazva.

.11 Minden személyhajó, amelyik legfeljebb 36 utast szállít, az 1.11 követelményei és a 41–2.4.7 szabály ugyancsak vonatkozik a személyzet lakótéri területeire.

2.1 Különleges kategóriájú terekben a menekülési eszközök száma és elrendezése elégítse ki az Igazgatás követelményeit, és általában a beszállófedélzet elérésének biztonsága legalább egyenértékű legyen az 1.1, 1.2, 1.5 és 1.6 bekezdések szerint nyújtottal.

2.2 Gépterekből, ahol rendesen a személyzet foglalkoztatva van, a menekülési utak egyike kerülje el a közvetlen elérést bármilyen különleges kategóriájú térhez.

3.1 Mindegyik géptérből két menekülési eszközt kell biztosítani. Különösen a következő rendelkezéseknek kell eleget tenni:

.1 Ahol a tér a válaszfalfedélzet alatt van, a két menekülési eszköz a következőkből álljon:

.1.1 két acéllétra, egymástól a lehető legtávolabb szétválasztva, melyek a tér felső részében hasonlóan szétválasztott ajtókhoz vezetnek, és ahonnan hozzáférés van biztosítva a megfelelő mentőcsónak és mentőtutaj beszállófedélzetekhez. E létrák egyike nyújtson folytonos tűz elleni védelmet a tér alsó részétől a téren kívüli biztonságos helyig; vagy

.1.2 egy acéllétra, mely a tér felső részéhez vezet, ahonnan hozzáférés van biztosítva a beszállófedélzethez, azonkívül a tér alsó részében és az említett létrától jól elválasztva, egy acélajtó, ami biztonságos menekülési utat nyújt a tér alsó részéből a beszállófedélzetre.

.2 Ahol a tér a válaszfalfedélzet felett van, két, egymástól a lehető legtávolabb szétválasztott menekülési eszköz, és az ilyen menekülési eszközöktől vezető ajtók olyan helyen legyenek, ahonnan hozzáférés van biztosítva a megfelelő mentőcsónak és mentőtutaj beszállófedélzetekhez. Ahol az ilyen menekülési eszközök létrák használatát kívánják meg, azok acélból legyenek.

3.2 Az 1000 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajónál az Igazgatás elengedheti a menekülési eszközök egyikét, kellően figyelembe véve a tér felső részének szélességét és elhelyezkedését; és az 1000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajónál az Igazgatás mellőzheti az egyik menekülési eszközt bármelyik térből mindaddig, amíg vagy egy ajtó, vagy egy acéllétra biztonságos menekülési utat nyújt a beszállófedélzetre, kellően figyelembe véve a tér jellegét és elhelyezkedését, és hogy rendes körülmények között vannak-e emberek foglalkoztatva abban a térben.

3.3 Felvonókat semmilyen esetben sem lehet úgy tekinteni, mint ami a szükséges menekülési eszközök egyikét képezi.

28–1. Szabály

Menekülési utak ro-ro személyhajókon

1 Minden ro-ro személyhajóra vonatkozó követelmények

1.1 Ez a bekezdés minden ro-ro személyhajóra vonatkozik. Az 1997. július 1-je előtt épített hajókra e szabály követelményeit legkésőbb az 1997. július 1-je utáni első időszakos szemlénél kell alkalmazni.

1.2 Korlátokat vagy egyéb kapaszkodókat kell felszerelni minden folyosóban a teljes menekülési út mentén úgy, hogy szilárd kapaszkodó álljon rendelkezésre minden lépésénél, ahol lehet, a gyülekezőhelyekhez *  és beszállóhelyekhez vezető úton. Ilyen korlátokat kell felszerelni az 1,8 m-nél szélesebb hosszanti folyosók és az 1 m-nél szélesebb keresztirányú folyosók mindkét oldalán. Külön figyelmet kell fordítani a hallok, átriumok és más nagy nyílt terek keresztezésének szükségességére. A korlátok és egyéb kapaszkodók olyan szilárdságúak legyenek, hogy kibírják a folyosó vagy a tér középpontja irányában ható 750 N/m elosztott vízszintes terhelést, és a lefelé hatók 750 N/m elosztott függőleges terhelést. A két terhelést nem kell egyidejűleg kifejteni.

1.3 A menekülési utakat nem torlaszolhatják el bútorok vagy más akadályok. Az olyan asztalok és székek kivételével, melyek szabad tér létesítéséhez eltávolíthatók, a szekrényeket és egyéb nehéz berendezési tárgyakat a közös terekben és menekülési utak mentén helyükben rögzíteni kell az elmozdulás megelőzése végett, amikor a hajó dülöngél vagy bukdácsol. A padlószőnyegeket ugyancsak rögzíteni kell helyükön. Amikor a hajó menetben van, a menekülési utakat szabadon kell tartani az olyan akadályoktól, mint takarító kocsik, ágynemű, csomag és ládázott áruk.

1.4 Menekülési utakat kell biztosítani a hajón rendesen elfoglalt minden térből egy gyülekezőhelyhez. Úgy kell elrendezni ezeket a menekülési utakat, hogy a lehető legközvetlenebb útvonalat adják a gyülekezőhelyre, és a Szervezet ajánlásainak megfelelően kell jelképekkel megjelölni.  * 

1.5 Ahol zárt terek egy nyitott fedélzethez csatlakoznak, a zárt térből a nyílt fedélzetre vezető nyílásokat, ahol kivitelezhető, lehessen vészkijáratként használni.

1.6 A fedélzeteket sorszámozással kell ellátni, „1”-gyel kezdődően a tartálytetőtől vagy a legalsó fedélzettől. Ezeket a számokat szembetűnően kell elhelyezni a lépcsőpihenőknél és felvonó előterekben. A fedélzeteknek nevet is lehet adni, de a fedélzet számát mindenkor fel kell tüntetni a névvel együtt.

1.7 Az „Ön most itt van” helyet és nyilakkal jelzett menekülési utakat feltüntető egyszerű „mimikus” terveket kell szembetűnően kifüggeszteni mindegyik kabinajtó belső oldalán és közös terekben. A terv mutassa a menekülés irányát, és megfelelően legyen tájolva a hajón lévő helyéhez képest.

1.8 A kabin és luxuskabin ajtókhoz ne kelljenek kulcsok a szobán belülről történő kinyitáshoz. Ugyancsak ne legyen semmilyen ajtó bármelyik kijelölt menekülési úton, aminek nyitásához kulcs kell a menekülés irányába haladáskor.

2 Az 1997. július 1-jén vagy az után épült ro-ro személyhajókra vonatkozó követelmények

2.1 A válaszfalak és egyéb térelválasztók legalsó 0,5 m-e, melyek függőleges osztást képeznek a menekülési utak mentén, legyen képes elviselni 750 N/m terhelést, ami lehetővé teszi, hogy járófelületként használják a menekülési út oldala felől, amikor a hajó nagy szögben megdől.

2.2 A menekülési útvonal a kabinoktól a lépcsőházakhoz a lehető legközvetlenebb legyen, minimális számú irányváltoztatással. Ne legyen szükséges átmenni a hajó egyik oldaláról a másikra egy menekülési útvonal eléréséhez. Ne legyen szükséges kettőnél több fedélzetet felmenni vagy lemenni egy gyülekezőhely vagy nyílt fedélzet eléréséhez bármilyen utastérből.

2.3 Külső útvonalakat kell létesíteni a 2.2 bekezdésben hivatkozott nyílt fedélzetekről a túlélési jármű beszállóhelyekhez.

3 1999. július 1-jén vagy az után épült ro-ro személyhajókra vonatkozó követelmények

Az 1999. július 1-jén vagy az után épült ro-ro hajóknál a menekülési útvonalakat a tervezési folyamat korai stádiumában egy evakuálás elemzéssel kell értékelni. Az elemzést kell felhasználni, a torlódás azonosításához és, amennyire lehet, kiküszöböléséhez, ami hajóelhagyás esetén alakulhat ki, az utasok és személyzet normális mozgása következtében a menekülési útvonalakon, beleértve annak lehetőségét, hogy a személyzetnek ezeken az útvonalakon az utasok haladási irányával ellentétes irányban kell mozogni. Továbbá, az elemzést kell felhasználni annak bemutatására, hogy a menekülési elrendezések kellően rugalmasak ahhoz az eshetőséghez, hogy bizonyos menekülési útvonalak, gyülekezőhelyek, beszállóhelyek, vagy túlélési járművek nem állhatnak rendelkezésre egy sérülés eredményeként.

29. Szabály

Lépcsők és felvonók védelme lakó- és szolgálati terekben

1 Minden lépcső acélkeretes szerkezetű legyen, kivéve, ahol az Igazgatás jóváhagyja más egyenértékű anyag használatát, és „A” osztályú térelválasztókból képzett aknákon belül legyen, pozitív záró eszközökkel minden nyílásnál, azzal a kivétellel, hogy

.1 a csak két fedélzetet összekötő lépcsőt nem kell körülzárni, feltéve, hogy a fedélzet tűzállékonysága megmarad megfelelő válaszfalakkal vagy ajtókkal egy fedélközi térben. Ahol egy lépcső egy fedélközi térben van körülzárva, a lépcsőház a 26. vagy 27. szabályban a fedélzetekre vonatkozóknak megfelelően legyen védve;

.2 lépcsők felszerelhetők nyitottan egy közös térben, feltéve, hogy teljesen az ilyen közös téren belül fekszenek.

2 A lépcsőházaknak legyen közvetlen hozzáférése a folyosókhoz, és területük legyen elég a torlódás megelőzésére, figyelembe véve a személyek számát, akik vészhelyzet esetén feltehetően használni fogják azokat. Az ilyen lépcsőházak kerületén belül csak közös Mosdóhelyiségek, biztonsági felszerelés számára tárolóhelyet adó éghetetlen anyagú szekrények és nyitott tájékoztató pultok engedélyezettek. Csak közös tereknek, folyosóknak, közös WC-nek, különleges kategóriájú tereknek, a 28.1.5 szabvány szerint szükséges más menekülési lépcsőknek és külső területeknek lehet közvetlen hozzáférése ezekhez a lépcsőházakhoz.

3 A felvonóaknákat úgy kell beépíteni, hogy meggátolja a füst és láng áthatolását egyik fedélközi térből egy másikba, és záró eszközökkel kell ellátni, ami lehetővé teszi a huzat és füst szabályozását.

30. Szabály

Nyílások „A” osztályú térelválasztókban

1 A rakomány-, különleges kategóriájú, tároló- és csomagterek, valamint az ilyen terek és viharfedélzetek közötti nyílások kivételével, minden nyílást el kell látni állandó jelleggel felerősített záró eszközökkel, melyek tűzállósága legalább olyan hatékony, mint a térelválasztók, melyekbe be vannak építve.

2 Az „A” osztályú térelválasztóban lévő minden ajtó és ajtókeret konstrukciója, az azokat rögzítő eszközökkel együtt, amikor zárva vannak, nyújtson olyan ellenállást a tűzzel és füst és láng áthatolásával szemben, amennyire kivitelezhető, ami egyenértékű azon válaszfalakéval, melyekben az ajtók elhelyezkednek. Az ilyen ajtókat és ajtókereteket acélból vagy más egyenértékű anyagból kell szerkeszteni. A vízmentes ajtókat nem kell szigetelni.

3 Minden ajtót lehessen csak egy személy által nyitni és zárni a válaszfal mindegyik oldaláról.

4 A fő függőleges zóna válaszfalakban, konyha határolókban és lépcsőházakban lévő tűzajtók, melyek nem gépi működtetésű vízmentes ajtók és amelyek rendes körülmények között zárva vannak, elégítsék ki a következő követelményeket:

.1 az ajtók önzárók legyenek és legyenek képesek záródni a zárással ellentétes 3,5°-ig terjedő dőlésszögig;

.2 a csuklópántos tűzajtók zárásának ideje megközelítően legfeljebb 40 mp és legalább 10 mp legyen a mozgásuk kezdetétől, amikor a hajó egyenesen áll. A toló tűzajtók megközelítően egyenletes zárási sebessége legfeljebb 0,2 mp/mp és legalább 0,1 mp/mp legyen, amikor a hajó egyenesen áll;

.3 az ajtókat lehessen távvezérléssel és automatikusan feloldani egy kezelőszemélyzettel folyamatosan ellátott központi vezérlőállásból, vagy egyidejűleg, vagy csoportonként, és egyedileg is az ajtó mindkét oldalán lévő helyről. A kioldó kapcsolóknak legyen egy be-ki funkciója a rendszer automatikus helyreállításának megelőzésére;

.4 tilos olyan visszatartó kampók alkalmazása, melyek nincsenek a központi vezérlőállás alá rendelve,

.5 a központi vezérlőállásról távvezérléssel záródó ajtót lehessen helyi vezérléssel nyitni az ajtó mindkét oldaláról. Az ilyen helyi nyitás után az ajtó automatikusan ismét záródjon.

.6 kijelzést kell adni a kezelőszemélyzettel folyamatosan ellátott központi vezérlőállásban a tűzajtó jelzőtáblán arról, hogy az egyes távvezérelt ajtók zárva vannak-e;

.7 a kioldó szerkezetet úgy kell tervezni, hogy az ajtó automatikusan záródjon a vezérlőrendszer vagy a főüzemi villamos energiaforrás megszakadása esetén,

.8 helyi energia akkumulátorokat kell telepíteni a gépi működtetésű ajtókhoz az ajtók közvetlen közelében, melyek tegyék lehetővé az ajtók legalább 10 percen át történő működtetését a vezérlőrendszer vagy a főüzemi villamos energiaforrás megszakadása után (teljes nyitás és zárás) a helyi vezérlés használatával;

.9 a vezérlőrendszer vagy a főüzemi villamos energiaforrás megszakadása az egyik ajtónál nem akadályozhatja a többi ajtó biztonságos működését,

.10 a távvezérelt toló- és gépi működtetésű ajtókat riasztással kell felszerelni, ami legalább 5, de legfeljebb 10 mp-cel előbb szólal meg, mint ahogy az ajtó mozogni kezd, és addig szól, amíg az ajtó teljesen bezáródik;

.11 az útjában álló akadállyal érintkezésre újbóli kinyitásra szerkesztett ajtó kellően nyíljon újra, hogy legalább 0,75 m, de legfeljebb 1 m szabad áthaladást engedjen,

.12 a tűzállékonyságukhoz szükséges kallantyúkkal felszerelt kétszárnyú ajtók kallantyúja olyan legyen, amit automatikusan mozgásba hoz az ajtók működtetése, amikor azokat kioldja a rendszer;

.13 a különleges kategóriájú terekbe közvetlen bejutást biztosító ajtókat, melyek gépi működtetésűek és automatikusan záródnak, nem kell felszerelni a .3 és .11 bekezdések szerint szükséges riasztásokkal és távkioldó szerkezetekkel;

.14 a helyi vezérlőrendszer részei legyenek hozzáférhetők karbantartás és beállítás céljából; és

.15 a gépi működtetésű ajtókat jóváhagyott típusú vezérlőrendszerrel kell ellátni, ami működésképes tűz esetén is, ezt a Tűzvizsgálati próbaeljárások kódex szerint kell meghatározni, és elégítsék ki a következő követelményeket:

.15.1 a vezérlőrendszer legyen képes az ajtót működtetni legalább 200 °C hőmérsékleten legalább 60 percig, az energiatápról kiszolgálva;

.15.2 az összes többi ajtó energiatápja, melyeket nem érint a tűz, ne károsodjon; és

.15.3 200 °C-t meghaladó hőmérsékletnél a vezérlőrendszer automatikusan váljon le az energiatápról és legyen képes az ajtót zárva tartani legalább 954 °C hőmérséklet eléréséig.

5 A legfeljebb 36 utast szállító hajókon, ahol egy teret a 12. szabály rendelkezéseinek megfelelő automatikus vízpermetező rendszer védi, vagy folytonos „B” osztályú mennyezet van felszerelve. A fedélzetekben lévő nyílásokat, melyek nem képeznek lépcsőzéseket fő függőleges zónákban, se nem határolnak vízszintes zónákat, ésszerű tömörséggel kell zárni, és az ilyen fedélzetek elégítsék ki az „A” osztály állékonysági követelményeit annyira, amennyire az Igazgatás véleménye szerint az ésszerű és kivitelezhető.

6 A hajó külső határolóinak „A” osztályú tűzállékonysági követelményei nem vonatkoznak az üveg választófalakra, ablakokra és testablakokra, azzal a feltétellel, hogy a 33.3 szabályban nincs követelmény az ilyen határolókra, hogy azok „A” osztályú tűzállékonysággal bírjanak. „A hajó külső határolóinak „A” osztályú tűzállékonysági követelményei nem vonatkoznak az üveg választófalakra, az életmentő készülékekre, beszálló és külső gyülekezőhelyekre, menekülési útvonalnak használt külső lépcsőkre és néző felépítményekben és fedélzeti házakban lévők kivételével. A lépcsőház ajtók nem kell, hogy megfeleljenek e követelménynek.

7 A lépcsőknél, közös terekben és fő függőleges zóna válaszfalakban a menekülési útvonalakon minden „A” osztályú ajtót fel kell szerelni egy önzáró tömlőajtóval melynek anyaga, konstrukciója és tűzállósága olyan, ami egyenértékű azzal az ajtóval, amire felszerelték, és ennek 150 mm szabad nyílása legyen zárt ajtónál, és az ajtó alsó szélénél, az ajtó csuklópántokkal ellentétes oldalon, tolóajtók esetében a nyitáshoz legközelebb kell beilleszteni.

31. Szabály

Nyílások „B” osztályú térelválasztókban

1.1 A „B” osztályú térelválasztókban lévő ajtók és ajtókeretek és azok rögzítő eszközei olyan zárási módot adjanak, aminek tűzállósága egyenértékű a térelválasztóval,  *  azzal a kivétellel, hogy az ilyen ajtók alsó részében szellőzőnyílások megengedhetők. Ahol az ilyen nyílás az ajtóban vagy az alatt van, az ilyen nyílás vagy nyílások összes területe ne haladja meg a 0,05 m2-t. Amikor az ilyen nyílás az ajtóba van bevágva, azt éghetetlen anyagból készült ráccsal kell felszerelni. Az ajtók éghetetlenek legyenek.

1.2 A „B” osztályú térelválasztókban lévő kabinajtók önzáró típusúak legyenek. Visszatartó kampók nem engedhetők meg.

2 A hajó külső határolóinak „B” osztályú tűzállékonysági követelményei nem vonatkoznak az üveg válaszfalakra, ablakokra és testablakokra. Hasonlóképpen, nem kell alkalmazni a „B” osztályú tűzállékonysági követelményeket a felépítményekben és fedélzeti házakban lévő külső ajtókra. A legfeljebb 36 utast szállító hajóknál az Igazgatás engedélyezheti éghető anyagok használatát a kabinokat az egyedi belső egészségügyi terektől, mint zuhanyozók, elválasztó ajtókban,

3 A legfeljebb 36 utast szállító hajókon, ahol a 12. szabály rendelkezéseinek megfelelő automatikus vízpermetező rendszer van felszerelve:

.1 az olyan fedélzetekben lévő nyílásokat, melyek nem képeznek lépcsőzést fő függőleges zónákban, és nem határolnak vízszintes zónákat, ésszerűen szorosan kell zárni és az ilyen fedélzetek annyira elégítsék ki a „B” osztályú tűzállékonysági követelményeket, amennyire az Igazgatás véleménye szerint az ésszerű és kivitelezhető; és

.2 a „B” osztályú folyosó válaszfalakban lévő nyílások anyagait a 25. szabály rendelkezéseinek megfelelően kell védeni.

32. Szabály

Szellőzőrendszerek

(E szabály 1.7 bekezdése az 1994. január 1-jén vagy az után épült hajókra vonatkoznak.)

1 36-nál több utast szállító személyhajók

1.1 A 36-nál több utast szállító személyhajó szellőzőrendszere, az e szabály e részén kívül, ugyancsak feleljen meg a 16.2-től 16.6-ig, a 16.8, 16.9 és 16.11 szabályok követelményeinek.

1.2 A szellőző ventilátorokat általában úgy kell elosztani, hogy a különböző tereket elérő csatornák a fő függőleges zónán belül maradjanak.

1.3 Ahol szellőzőrendszerek fedélzeteket törnek át, óvóintézkedéseket kell tenni, a fedélzetnek a 18.1.1 és 30.5 szabályokban előírt tűzállékonyságára vonatkozókon túlmenően, annak valószínűsége csökkentésére, hogy füst és forró gázok jussanak át egyik fedélközi térből egy másikba a rendszeren keresztül. Az e szabályban foglalt szigetelési követelményeken túlmenően, a függőleges aknákat, ha szükséges, a 26. szabály megfelelő táblázataiban előírtak szerint kell szigetelni.

1.4 A rakományterek kivételével, a szellőzőcsatornákat a következő anyagokból kell építeni:

.1 a legalább 0,075 m2 keresztmetszet területi csatornákat, és minden függőleges csatornát, ami egynél több fedélközi teret szolgál ki, acélból vagy más egyenértékű anyagból kell építeni;

.2 a 0,075 m2-nél kisebb keresztmetszet területű csatornákat, az 1.4.1 bekezdésben említett függőleges csatornák kivételével, éghetetlen anyagokból kell építeni. Ahol ilyen csatornák „A” vagy „B” osztályú térelválasztókat törnek át, kellő figyelmet kell fordítani a térelválasztó tűzállékonyságára;

.3 rövid csatornák, melyek keresztmetszeti területe általában nem haladja meg a 0,02 m2-t és hossza a 2 m-t, nem szükséges éghetetlenek legyenek, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:

.3.1 a csatorna csekély tűzveszélyességű anyagból épül az Igazgatás megelégedésére;

.3.2 a csatornát csak a szellőzőrendszer végződésénél használják; és

.3.3 a csatorna hossza mentén mérve nincs 600 mm-nél közelebb egy „A” vagy „B” osztályú térelválasztó áttöréséhez, beleértve a folytonos „B” osztályú mennyezeteket is.

1.5 Lépcsőházakat csak független ventilátorral és csatornarendszerrel szabad szellőztetni, melyek nem szolgálnak ki semmilyen más teret a szellőzőrendszerben.

1.6 Minden gépi hajtású ventilátort, a géptéri és rakománytéri szellőzés kivételével, és minden alternatív rendszert, ami a 16.6 szabály alapján lehet előírva, úgy csoportosított kezelőszervekkel kell felszerelni, hogy minden ventilátort két különálló hely bármelyikéről, melyek egymástól a lehető legtávolabb helyezkedjenek el. A géptereket kiszolgáló gépi hajtású szellőzés kezelőszerveit ugyancsak úgy kell csoportosítani, hogy azokat két helyről lehessen működtetni, melyek egyike az ilyen tereken kívül legyen. A rakományterek gépi hajtású szellőzőrendszereit kiszolgáló ventilátorokat lehessen leállítani az ilyen tereken kívül fekvő biztonságos helyről.

1.7 Ahol közös terek három vagy több fedélzetet fognak át és éghető anyagokat foglalnak magukba, mint bútorok és zárt terek, mint üzletek, irodák és éttermek, a teret füstelszívó rendszerrel kell felszerelni. A füstelszívó rendszert a szükséges füstérzékelő rendszer hozza működésbe, és lehessen kézzel is vezérelni. A ventilátorokat úgy kell méretezni, hogy a téren belüli teljes légtérfogat 10 perc vagy kevesebb idő alatt lehessen leszívni.

1.8 A szellőzőcsatornákat megfelelően elhelyezett zárható nyílásokkal kell ellátni ellenőrzés és tisztítás céljára, ahol ésszerű és kivitelezhető.

1.9 Konyhai tűzhelyek elszívó csatornái, melyekben valószínű, hogy zsír vagy zsiradék gyűlhet össze, feleljenek meg a 16.3.2.1 és 16.3.2.23 szabályok követelményeinek, és fel kell szerelni:

.1 tisztításhoz könnyen kivehető zsírfogóval, kivéve, ha egy alternatív jóváhagyott zsíreltávolító rendszer van felszerelve;

.2 a csatorna alsó végében elhelyezett tűzzáró csappantyúval, ami automatikusan és távvezérléssel működik, és ezenkívül egy távvezérelt tűzzáró csappantyúval, ami a csatorna felső végében van elhelyezve;

.3 beépített eszköz a csatornán belül keletkezett tűz eloltásához;

.4 távvezérlő elrendezésekkel az elszívó ventilátorok és tápventilátorok leállításához, a 2. bekezdésben említett tűzzáró csappantyúk működtetéséhez, és a tűzoltó rendszer működtetéséhez, amit a konyha bejáratához közel kell elhelyezni. Ahol többágú rendszert építenek be, eszközöket kell beépíteni az összes ág lezárásához, ami ugyanazon a fő csatornán keresztül szív, mielőtt egy oltóközeget engednének be a rendszerbe; és

.5 megfelelően elhelyezett zárható nyílásokat ellenőrzéshez és tisztításhoz.

2 Legfeljebb 36 utast szállító személyhajók

2.1 A legfeljebb 36 utast szállító személyhajók szellőző rendszere feleljen meg a 16. szabálynak.

33. Szabály

Ablakok és testablakok

1 Minden ablakot és testablakot a válaszfalakban lakótéren és szolgálati tereken vezérlő állásokon belül, kivéve azokat, melyekre a 30.6 és 31.2 szabály rendelkezései vonatkoznak, úgy kell megépíteni, hogy megőrizzék a válaszfal típusok tűzállékonysági követelményeit, melyekbe be vannak építve.

2 A 26. és 27. szabályok táblázatainak követelményeinek dacára, a lakóteret és szolgálati tereket és vezérlőállásokat az időjárástól elválasztó válaszfalakban lévő minden ablakot és testablakot acél vagy más megfelelő anyagú keretekkel kell megépíteni. Az üveget fémből készült léccel vagy szögidommal kell rögzíteni.

3 Az életmentő készülékekre, beszállási és felsorakozási területekre, menekülési utaknak használt külső lépcsőkre és nyílt fedélzetekre néző ablakok, valamint a mentőtutaj és menekülő csúszda beszállási területek alatt elhelyezkedő ablakok tűzállékonysága a 26. szabály táblázatában előírt legyen. Ahol az ablakokhoz automatikus saját vízpermetező-fejek vannak felszerelve, „A–0” ablakok elfogadhatók egyenértékűként. A hajó oldalában a mentőcsónak beszállási területek alatt elhelyezkedő ablakok tűzállékonysága legalább az „A–0” osztállyal legyen egyenlő.

34. Szabály

Éghető anyagok korlátozott használata

1 A rakományterek, postahelyiségek, csomagraktárak vagy szolgálati terek hűtött rekeszei kivételével, minden burkolat, alapozás, léghuzat gátló, mennyezet és szigetelés éghetetlen anyagokból legyen. Az egy adott tér hasznosítási vagy művészeti alakítása célból történő felosztásához használt részleges válaszfalak vagy fedélzetek szintén éghetetlen anyagból legyenek.

2 A szigeteléssel együtt használt párafogók és ragasztóanyagok, valamint a hideg kiszolgáló rendszerekhez használt csőszerelvények szigetelése nem kell, hogy éghetetlen legyen, de azok mennyiségét a gyakorlatilag lehetséges minimumon kell tartani és szabadon álló felületeik rendelkezzenek lassú lángterjedési tulajdonságokkal.

3 A következő felületeknek lassú lángterjedési jellemzői legyenek:  * 

.1 szabadon álló felületek folyosókban és lépcsőházakban, és válaszfalak, fal- és mennyezeti burkolatok minden lakótérben és szolgálati térben és vezérlőállásban;

.2 rejtett vagy hozzáférhetetlen terek lakóterekben, szolgálati terekben és vezérlőállásokban.

Az éghető burkolatok, díszlécek, dekorációk és furnérok összes térfogata bármely lakótérben és szolgálati térben nem haladhatja meg a falak és mennyezetek együttes felületén a 2,5 mm vastag furnér egyenértékét. A 12. szabály rendelkezéseinek megfelelő automatikus vízpermetező rendszerrel felszerelt hajók esetében a fenti térfogat magában foglalhat a „C” osztályú térelválasztók építéséhez használt kis mennyiségű éghető anyagot.

5 A 3. bekezdés követelményei alá eső felületekhez és burkolatokhoz használt furnérok fűtőértéke *  nem haladhatja meg a felületre vetített 45 MJ/m2 értéket a használt vastagságnál.  * 

6 Lépcsőházakban a bútorokat az ülésekre kell korlátozni. Legyen beépített, fedélzetenként hat ülésre korlátozva mindegyik lépcsőházban, korlátozottan tűzveszélyes, és ne szűkítse az utas menekülési utat. Az Igazgatás engedélyezhet további üléseket a fő fogadóterületen egy lépcsőházon belül, ha az beépített, éghetetlen és nem szűkíti az utas menekülési utat. Nem engedhetők meg bútorok az utas- és személyzeti folyosókban, melyek menekülési utat képeznek a kabin körzetekben. A fentieken kívül, engedélyezhetők éghetetlen anyagú szekrények, melyek a szabályok által előírt biztonsági felszerelés tárlóhelyét képezik.  * 

7 A szabadon álló belső felületeken használt festékek, lakkok és egyéb kikészítések ne tudjanak túlzott mennyiségben füstöt és mérgező termékeket produkálni, amit a Tűzvizsgálati próbaeljárások kódex szerint kell meghatározni.

8 Az elsődleges fedélzet burkolatok, amennyiben lakótéren és szolgálati tereken és vezérlő állásokon belül használják, legyenek jóváhagyott anyagból, ami nem gyullad könnyen, vagy nem okoz mérgezési vagy robbanási veszélyt magas hőmérsékleteken, amit a Tűzvizsgálati próbaeljárások kódex szerint kell meghatározni.

35. Szabály

Szerkezeti részletek

1 Lakóterekben és szolgálati terekben, vezérlőállásokban, folyosókon és lépcsőknél:

.1 mennyezetek, fatábla vagy egyéb burkolatok mögötti zárt légtereket egymástól legfeljebb 14 m-re lévő szorosan illeszkedő huzatgátlókkal kell megfelelően felosztani;

.2 függőleges irányban az ilyen zárt tereket, beleértve a lépcsőházak, aknák stb. mögötti tereket is, minden fedélzetnél le kell zárni.

2 A mennyezet és válaszfalazás konstrukciója olyan legyen, hogy a tűzvédelem hatékonyságának csökkentése nélkül, a tűzoltó járőrök észlelhessenek bármilyen füstöt, ami rejtett és hozzáférhetetlen helyekről ered, kivéve, ahol az Igazgatás véleménye szerint nem áll fenn annak veszélye, hogy ilyen helyekről tűz eredhet.

36. Szabály

Beépített tűzjelző és tűzriadó rendszerek és automatikus vízpermetező, tűzjelző és tűzriadó rendszerek

1 A legfeljebb 36 utast szállító személyhajókon mindegyik különálló, függőleges vagy vízszintes zónában, minden lakó- és személyzeti térben, és ahol az Igazgatás szükségesnek találja, vezérlőállásokban, olyan terek kivételével, melyek nem képeznek jelentős tűzveszélyt, mind üres terek, egészségügyi terek stb., legyen beépítve vagy:

.1 egy jóváhagyott típusú és a 13. szabály követelményeinek megfelelő beépített tűzjelző és tűzriadó rendszer, úgy beépítve és elrendezve, hogy észlelje tűz jelenlétét az ilyen terekben; vagy

.2 egy jóváhagyott típusú és a 12. szabály követelményeinek vagy a Szervezet által egy jóváhagyott egyenértékű vízpermetező rendszerre kidolgozott irányelveknek *  megfelelő automatikus vízpermetező, tűzjelző és tűzriadó rendszer, úgy beépítve és elrendezve, hogy védje az ilyen tereket, és ezenkívül, egy jóváhagyott típusú és a 13. szabály követelményeinek megfelelő beépített tűzjelző és tűzriadó rendszer, úgy beépítve és elrendezve, hogy biztosítsa a füst észlelését folyosókban, lépcsőkön és menekülési útvonalakon a lakótereken belül.

2 A 36-nál több utast szállító személyhajókat fel kell szerelni egy jóváhagyott típusú és a 12. szabály követelményeinek, vagy az Igazgatás által egy jóváhagyott egyenértékű vízpermetező rendszernek megfelelő automatikus vízpermetező, tűzjelző és tűzriadó rendszerrel minden szolgálati térben, vezérlőállásban és lakótérben, beleértve folyosókat és lépcsőket. Vagylagosan, a vezérlőállások, ahol a víz kárt okozhat fontos berendezésekben, felszerelhetők egy jóváhagyott más típusú beépített tűzoltó rendszerrel. A 13. szabály követelményeinek megfelelő jóváhagyott típusú beépített tűzjelző és tűzriadó rendszert kell beépíteni, és úgy elrendezni, hogy biztosítsa a füst észlelését a szolgálati terekben, vezérlőállásokban és lakóterekben, beleértve a folyosókat és lépcsőket is. A kissé vagy egyáltalán nem tűzveszélyes tereket, mint üres terek, közös mosdóhelyiségek és hasonló terek, nem kell felszerelni automatikus vízpermetező rendszerrel vagy beépített tűzjelző és tűzriadó rendszerrel.

37. Szabály

Különleges kategóriájú terek védelme

1 Válaszfalfedélzet feletti vagy alatti különleges kategóriájú terekre vonatkozó rendelkezések,

1.1 Általános rendelkezések

1.1.1 Az e szabály rendelkezéseinek alapjául szolgáló elv az, hogy mivel különleges kategóriájú terekben nem oldható meg a szokásos fő függőleges zónák kialakítása, az ilyen terekben egyenértékű védelmet kell elérni a vízszintes zóna koncepció alapján és egy hatékony beépített tűzoltó rendszer létesítésével. E koncepció alapján e szabály céljára egy vízszintes zóna magában foglalhat egynél több fedélzetet azzal a feltétellel, hogy a járművek számára rendelkezésre álló összes szabad magasság nem haladja meg a 10 m-t.

1.1.2 A 16., 18., 30. és 32. szabályok követelményeit a függőleges zónák tűzállékonyságára vonatkozóan ugyanúgy kell alkalmazni a vízszintes zónákat egymástól és a hajó többi részétől elválasztó határolókra.

1.2 Szerkezeti védelem

1.2.1 A 36-nál több utast szállító személyhajókon a különleges kategóriájú terek határoló válaszfalait és fedélzeteit „A–60” osztály szerinti szabványra kell szigetelni. Azonban ahol a térelválasztó egyik oldalán egy 26.2.2(5), 26.2.2(9) vagy 26.2.2(10) kategóriájú tér van, a szabvány „A–0”-ra mérsékelhető. Ahol üzemanyagtartályok vannak egy különleges kategóriájú tér alatt, az ilyen terek közötti fedélzet tűzállékonysága „A–0” normára csökkenthető.

1.2.2 A 36-nál több utast szállító személyhajókon a különleges kategóriájú tereket határoló válaszfalakat a 27.1 táblázat (11) kategóriájára vonatkozó követelmények szerint kell szigetelni, és a vízszintes válaszfalakat a 27.2 táblázat (11) kategóriájú tereire vonatkozó követelmények szerint.

1.2.3 A navigációs hídon kijelzőket kell felszerelni, melyek mutatják, ha a különleges kategóriájú terekbe vagy onnan kivezető bármelyik tűzajtó zárva van.

1.3 Beépített tűzoltó rendszer * 

Mindegyik különleges kategóriájú teret fel kell szerelnie egy jóváhagyott beépített nyomás alatti vízpermetező rendszerrel kézi működtetéshez, ami az ilyen térben lévő bármilyen fedélzet és jármű platform minden részét védi, azzal a feltétellel, hogy az Igazgatás engedélyezheti bármilyen más beépített tűzoltó rendszer használatát, amiről az egy különleges kategóriájú térben elfolyó benzint szimuláló teljes léptékű próbafeltételek mellett bizonyították, hogy nem kevésbé hatékony az ilyen térben előfordulható tüzek megfékezésében.

1.4 Járőrök és észlelés

1.4.1 A különleges kategóriájú terekben hatékony járőr rendszert kell fenntartani. Minden ilyen teret, ahol az út folyamán nem tartják fenn mindenkor a járőrözést egy állandó tűzőrséggel, el kell látni egy jóváhagyott és a 13. szabály követelményeit kielégítő beépített tűzjelző és tűzriadó rendszerrel. A beépített tűzjelző rendszer legyen képes gyorsan észlelni a tűz keletkezését. A detektorok elosztását és elhelyezését az Igazgatás megelégedésére kell kipróbálni, számításba véve a szellőzés és egyéb vonatkozó tényezők hatásait.

1.4.2 Kézi működtetésű hívópontokat kell szükség szerint felszerelni mindenütt a különleges kategóriájú terekben, és egyet-egyet kell elhelyezni az ilyen terekből kivezető mindegyik kijárat közelében.

1.5 Tűzoltó felszerelés

Mindegyik különleges kategóriájú térben el kell helyezni:

.1 legalább három vízköddel oltót;

.2 egy hordozható haboltót, mely megfelel a 6.4 szabály rendelkezéseinek, azzal a feltétellel, hogy legalább két ilyen egység áll rendelkezésre a hajón az ilyen terekben történő használathoz; és

.3 olyan számú hordozható tűzoltó készüléket, amennyit az Igazgatás elégnek ítél, azzal a feltétellel, hogy legalább egy hordozható tűzoltó készülék van elhelyezve az ilyen terek mindegyik bejáratánál.

1.6 Szellőzőrendszer

1.6.1 A különleges kategóriájú tereket el kell látni egy hatékony gépi hajtású szellőzőrendszerrel, mely elég ahhoz, hogy óránként legalább 11 légcserét hajtson végre. Az ilyen terek rendszerét teljesen el kell különíteni más szellőzőrendszerektől, és azokat mindenkor működtetni kell, amikor járművek vannak az ilyen terekben. Az Igazgatás megkövetelhet nagyobb számú légcserét, amikor járműveket rakodnak be és ki. A különleges kategóriájú tereket kiszolgáló, hatásosan elzárható szellőzőcsatornákat külön kell választani mindegyik ilyen térhez. A rendszert az ilyen tereken kívül fekvő helyről lehessen vezérelni.

1.6.2 A szellőzés olyan legyen, hogy meggátolja a levegő rétegeződését és légzsebek keletkezését.

1.6.3 Eszközöket kell biztosítani a navigációs hídon a szükséges szellőzőkapacitás minden elvesztésének vagy csökkenésének jelzésére.

1.6.4 Intézkedéseket kell tenni, melyek lehetővé teszik a szellőzőrendszer gyors leállítását és hatásos elzárását tűz esetén, figyelembe véve az időjárási és tengerviszonyokat.

1.6.5 A szellőzőcsatornák, beleértve a tűzzáró csappantyúkat is, acélból legyenek és elrendezésül elégítse ki az Igazgatás követelményeit.

2 Csak a válaszfalfedélzet feletti különleges kategóriájú terekre vonatkozó járulékos rendelkezések

2.1.1 Fedélzeti lefolyók

Tekintettel a súlyos stabilitásvesztésre, ami felmerülhet a fedélzeten vagy fedélzeteken a beépített túlnyomásos vízpermetező rendszerből felgyülemlő nagy vízmennyiségek miatt, fedélzeti lefolyókat kell beépíteni annak biztosítására, hogy az ilyen víz gyorsan kiürüljön közvetlenül a hajón kívülre.

2.1.2 Kifolyások

2.1.2.1 Minden ro-ro személyhajón a fedélzeti vízlefolyók kifolyó szelepeit, melyek a válaszfalfedélzet feletti helyről működtethető pozitív záró eszközökkel vannak ellátva a hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény követelményeinek megfelelően, nyitva kell tartani, amíg a hajók a tengeren vannak.

2.1.2.2. A 2.1.2.2 bekezdésben hivatkozott szelepek minden működtetését be kell jegyezni a hajónaplóba.

2.2 Óvóintézkedések gyúlékony gőzök meggyulladása ellen

2.2.1 Minden fedélzeten vagy platón, ha van beépítve, melyeken járműveket szállítanak, és amelyeken robbanékony gőzök gyűlhetnek össze, az olyan platók kivételével, melyekben kellő méretű nyílások vannak, amik lehetővé teszik a benzingőzök távozását lefelé, az olyan berendezéseket, melyek gyúlékony gőzök gyulladásának forrását képezhetik, és különösen villamos berendezéseket és vezetékeket, a fedélzet vagy plató felett legalább 450 mm-re kell felszerelni. A 450 mm-nél nagyobb magasságban felszerelt villamos berendezés olyan zárt és védett típusú legyen, ami meggátolja szikrák kiszökését. Azonban amennyiben az Igazgatás megbizonyosodott arról, hogy a villamos berendezések és vezetékek felszerelése a fedélzet vagy plató felett 450 mm-nél kisebb magasságban szükséges a hajó biztonságos üzeméhez, az ilyen villamos berendezések és vezetékek beépíthetők, azzal a feltétellel, hogy robbanékony benzin és levegő keverékben való használatra jóváhagyott típusúak.

2.2.2 A villamos berendezések és vezetékek, amennyiben egy szellőzőcsatornába vannak beépítve, robbanékony benzin és levegő keverékekben való használatra jóváhagyott típusúak legyenek és a szellőzőcsatornából a kivezetést biztonságos helyen kell kialakítani, figyelembe véve az egyéb lehetséges gyulladási forrásokat.

3 Csak a válaszfalfedélzet alatti különleges kategóriájú terekre vonatkozó járulékos rendelkezések

3.1 Fenékszivattyúzás és víztelenítés

Tekintettel a súlyos stabilitásvesztésre, ami felmerülhet a fedélzeten vagy tanktetőn a beépített túlnyomásos vízpermetező rendszerből felgyülemlő nagy vízmennyiségek miatt, az Igazgatás megkövetelhet szivattyúzó és víztelenítő eszközöket a II–1/21 szabály követelményein felül.

3.2 Óvóintézkedések gyúlékony gőzök meggyulladása ellen

3.2.1 A villamos berendezések és vezetékek, amennyiben vannak beépítve, robbanékony benzin és levegő keverékben való használatra alkalmas típusúak legyenek. Nem engedhető meg egyéb berendezés, ami gyúlékony gőzök gyulladási forrását képezheti.

3.2.2 A villamos berendezések és vezetékek, amennyiben elszívó csatornába vannak beépítve, robbanékony benzin és levegő keverékben való használatra jóváhagyott típusúak legyenek, és a kilépést az elszívó csatornából biztonságos helyen kell kialakítani, figyelembe véve az egyéb lehetséges gyulladási forrásokat.

4 Állandó szellőzőnyílások

A héjlemezelésben, a különleges kategóriájú terek végeiben és tetejében lévő állandó nyílásokat úgy kell elhelyezni, hogy a különleges kategóriájú térben keletkező tűz ne veszélyeztesse a túlélési járművek tárolási területeit és beszállóhelyeit, és a különleges kategóriájú terek felett lévő felépítményekben és fedélzet házakban lévő lakótereket, szolgálati tereket és vezérlő állásokat.”

38. Szabály

Rakományterek védelme, melyek nem különleges kategóriájú terek, és tartályaikban saját hajtásuk céljára üzemanyagot tartó gépjárművek szállítására szolgálnak

(E szabály 1. bekezdése az 1992. február 1-jén vagy az után épített hajókra vonatkozik.)

Minden rakománytérben, (amelyik nem különleges kategóriájú tér), ahol tartályaikban saját hajtásuk céljára üzemanyagot tartó gépjárművek vannak, a következő rendelkezéseknek kell eleget tenni.

1 Beépített tűzjelzés

Létesíteni kell a 13. szabály követelményeinek megfelelő beépített tűzjelző és tűzriadó rendszert, vagy a 13–1 szabály követelményeinek megfelelő mintavevő füstdetektor rendszert. A rendszer konstrukcióját és elrendezését a 3. bekezdésben hivatkozott szellőzési követelményekkel együtt kell mérlegelni.

2 Tűzoltó elrendezések

2.1 Legyen felszerelve egy beépített tűzoltó rendszer, ami feleljen meg az 5. szabály rendelkezéseinek, azzal a kivétellel, hogy ha szén-dioxidos rendszer van felszerelve, a rendelkezésre álló gáz mennyisége a legnagyobb ilyen lezárható tér bruttó térfogatának legalább 45%-ával egyenlő minimális szabad gáz térfogat kiadására legyen elég, és az elrendezések olyanok legyenek, ami biztosítja, hogy az adott térhez szükséges gáz legalább kétharmadát 10 perc alatt be lehessen vezetni. Beépíthető más gázzal oltó beépített rendszer, vagy beépített nagy habkiadósságú tűzoltó rendszer, ami egyenértékű védelmet ad. Továbbá, a csak olyan járművek szállítására rendelt rakománytér, melyek nem szállítanak árut, felszerelhető beépített halogénezett szénhidráttal oltó rendszerekkel, melyek feleljenek meg az 5. szabály rendelkezéseinek.

2.2 Alternatívaként, a 37.1.3 szabály követelményeit kielégítő rendszert lehet felszerelni, azzal a feltétellel, hogy a 37.2.1 vagy 37.3.1 szabály rendelkezéseit, az esetnek megfelelően, szintén kielégíti.

Az ilyen térben olyan számú hordozható tűzoltó készülék legyen, amennyit az Igazgatás elégnek tart. Legalább egy hordozható tűzoltó készüléket kell elhelyezni az ilyen terek mindegyik bejáratánál.

3 Szellőzőrendszer

3.1 Létesíteni kell egy hatékony gépi hajtású szellőzőrendszert, mely elég az óránként 10 légcseréhez a 36-nál több utast szállító személyhajókon, és 6 légcseréhez a legfeljebb 36 utast szállító személyhajókon. Az ilyen rakományterekhez szolgáló rendszer legyen teljesen elkülönítve más szellőzőrendszerektől, és mindenkor működjön, amikor járművek vannak az ilyen terekben. Az ilyen tereket kiszolgáló szellőzőcsatornákat, melyek legyenek hatékonyan elzárhatók, szét kell választani minden ilyen térhez. A rendszert az ilyen tereken kívül lévő helyről lehessen vezérelni.

3.2 A szellőzés olyan legyen, hogy meggátolja a levegő rétegeződését és légzsebek keletkezését.

3.3 Eszközöket kell biztosítani a navigációs hídon a szükséges szellőzőkapacitás minden elvesztésének vagy csökkenésének jelzésére.

3.4 Intézkedéseket kell tenni, melyek lehetővé teszik a szellőzőrendszer gyors leállítását és hatásos elzárását tűz esetén, figyelembe véve az időjárási és tengerviszonyokat.

3.5 A szellőzőcsatornák, beleértve a tűzzáró csappantyúkat is, acélból legyenek és elrendezésül elégítse ki az Igazgatás követelményeit.

4 Óvóintézkedések gyúlékony gőzök meggyulladása ellen

4.1 A villamos berendezések és vezetékek, amennyiben vannak beépítve, robbanékony benzin és levegő keverékben való használatra alkalmas típusúak legyenek. Nem engedhető meg egyéb berendezés, ami gyúlékony gőzök gyulladási forrását képezheti.

4.2 A villamos berendezések és vezetékek, amennyiben elszívó csatornába vannak beépítve, robbanékony benzin és levegő keverékben való használatra jóváhagyott típusúak legyenek, és a kilépést az elszívó csatornából biztonságos helyen kell kialakítani, figyelembe véve az egyéb lehetséges gyulladási forrásokat.

4.3 A vízlefolyó nyílásokat nem szabad levezetni a géptérbe vagy más terekbe, ahol gyúlási források lehetnek jelen.

5 Állandó szellőzőnyílások

A héjlemezelésben, a rakományterek terek végeiben és tetejében lévő állandó nyílásokat úgy kell elhelyezni, hogy a rakománytérben keletkező tűz ne veszélyeztesse a túlélési járművek tárolási területeit és beszállóhelyeit, és a rakományterek felett lévő felépítményekben és fedélzet házakban lévő lakótereket, szolgálati tereket és vezérlő állásokat.

6 Szerkezeti védelem

Az 1998. július 1-jén vagy az után épített hajók ro-ro rakományterei elégítsék ki a 38–1 szabály 1.1.1.2 és 1.3 bekezdéseinek követelményeit.

38–1. Szabály

Zárt és nyitott ro-ro rakományterek védelme, melyek nem különleges kategóriájú terek, és tartályaikban saját hajtások céljára üzemanyagot tartó gépjárművek szállítására szolgáló ro-ro rakományterek

1 Általános rendelkezések

1.1 A 37.1.1 szabály alapvető elvei e szabályra is vonatkoznak.

1.2 A 36-nál több utast szállító személyhajókon a zárt és nyitott ro-ro rakományterek határoló válaszfalait és fedélzeteit „A–60” norma szerint kell szigetelni. Mindazonáltal, ahol a térelválasztó egyik oldalán 26.2.2.(5), (9) vagy (10) kategóriájú terek vannak, a norma „A–0”-ra mérsékelhető. Ahol üzemanyagtartályok vannak egy ro-ro rakománytér alatt, az ilyen terek közötti fedélzet tűzállékonyságát „A–0” normára lehet mérsékelni.

1.3 A legfeljebb 36 utast szállító személyhajóknál a nyitott és zárt ro-ro rakományterek közötti határoló válaszfalak és fedélzetek tűzállékonysága a 27.1 táblázatban a (8) kategóriájú terekhez szükséges, és a vízszintes határolók tűzállékonysága a 27.2 táblázatban a (8) kategóriájú terekhez szükséges legyen.

1.4 A héjlemezelésben, a nyitott és zárt ro-ro rakományterek terek végeiben és tetejében lévő állandó nyílásokat úgy kell elhelyezni, hogy a rakománytérben keletkező tűz ne veszélyeztesse a túlélési járművek tárolási területeit és beszállóhelyeit, és a rakományterek felett lévő felépítményekben és fedélzet házakban lévő lakótereket, szolgálati tereket és vezérlőállásokat.

2 Zárt ro-ro rakományterek

A zárt ro-ro rakományterek feleljenek meg a 38. szabály követelményeinek, a nevezett szabály 4. bekezdésének kivételével.

3 Nyitott ro-ro rakományterek

A nyitott ro-ro rakományterek feleljenek meg a 37.1.3, 37.2.1, és 38.1 szabály követelményeinek azzal a kivétellel, hogy a mintavevő füstdetektor rendszer nem engedélyezett, és a 38.2.3 kivételével.

39. Szabály

Tűzoltó elrendezések rakományterekben

1 A 3. bekezdésben rendeltek kivételével, az 1000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajók rakománytereit az 5. szabály rendelkezéseinek megfelelő beépített gázzal oltó rendszerrel, vagy beépített nagy habkiadósságú haboltó rendszerrel kell védeni, ami egyenértékű védelmet nyújt.

2 Ahol az Igazgatás megelégedésére kimutatják, hogy egy hajó olyan rövid tartamú utakon van foglalkoztatva, hogy az ésszerűtlenné tenné az 1. bekezdés követelménynek alkalmazását, és az 1000 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajókon is, a rakományterekben az elrendezések elégítsék ki az Igazgatás követelményeit.

3 A veszélyes áruk szállításában foglalkoztatott hajót minden rakománytérben fel kell szerelni az 5. szabály rendelkezéseinek megfelelő beépített gázzal oltó rendszerrel, vagy olyan tűzoltó rendszerrel, ami az Igazgatás véleménye szerint egyenértékű védelmet nyújt a szállított rakományhoz.

40. Szabály

Tűzoltó járőrök, riasztás és hangosbeszélő rendszerek

(E szabály 2. bekezdése az 1992. február 1-jén vagy az után épített hajókra, e szabály 7. bekezdése az 1994. január 1-jén vagy az után épült hajókra vonatkozik.)

1 A 13. szabály követelményeinek megfelelő kézi működtetésű hívópontokat kell felszerelni.

2 A 13. szabály követelményeinek megfelelő beépített tűzjelző és tűzriadó rendszert, vagy a 13–1 szabály követelményeinek megfelelő mintavevő füstészlelő rendszert kell felszerelni minden rakománytérben, ami az Igazgatás véleménye szerint nem hozzáférhető, kivéve, ahol az Igazgatás megelégedésére kimutatják, hogy a hajó olyan rövid tartamú utakon van foglalkoztatva, hogy ésszerűtlen lenne e követelmény alkalmazása.

3 Minden hajót mindenkor, amikor a tengeren vagy kikötőben van (kivéve, ha üzemen kívül van), úgy kell személyzettel ellátni vagy felszerelni, hogy biztosítva legyen, hogy minden kezdeti tűzriasztást a személyzet egy felelős tagja azonnal vegyen.

4 A személyzet összehívásához a navigációs hídról, vagy a tűzellenőrző állomásról működtetett külön riasztást kell felszerelni. Ez a riasztás lehet része a hajó általános riasztórendszerének, de lehessen megszólaltatni az utasterek riasztásától függetlenül.

5 Egy hangosbeszélő rendszer, vagy más hatékony kommunikációs rendszer álljon rendelkezésre mindenütt a lakó és szolgálati terekben és vezérlőállásokban és nyílt fedélzeteken.

6 A 36-nál több utast szállító hajókon egy hatékony járőr rendszert kell működtetni, hogy a tűz keletkezését azonnal észlelni lehessen. A tűzoltó járőr minden tagját úgy kell kiképezni, hogy ismerje a hajó elrendezéseit, valamint minden olyan berendezéshelyét és működését, aminek használatára utasítást kaphat. A tűzoltó járőr minden tagját el kell látni kétirányú hordozható rádiótelefonnal.

7 Ahol közös terek három vagy több nyitott fedélzetet fognak át és éghető anyagokat foglalnak magukban, mint bútorok és zárt terek, mint üzletek, irodák és éttermek, a teret magában foglaló teljes fő függőleges zónát mindenütt a 13. szabálynak – az 1.9 bekezdés kivételével – megfelelő füstjelző rendszerrel kell védeni.

7.1 A 36-nál több utast szállító személyhajókon a 36.2 szabály szerint szükséges rendszerekhez az észlelésriasztásokat egy személyzettel állandóan ellátott központi vezérlőállásba kell összpontosítani. Továbbá, a tűzajtók zárásának és a szellőző ventilátorok leállításának kezelőszerveit ugyanazon a helyen kell központosítani. A személyzet legyen képes újra indítani a szellőző ventilátorokat a személyzettel állandóan ellátott központi vezérlőállásból. A központi vezérlőállásban a vezérlőtáblák tudják jelezni a tűzajtók nyitott vagy zárt helyzetét, és az észlelők, riasztók és ventilátorok zárt vagy kikapcsolt állapotát. A vezérlőtábla kapjon folyamatos tápot, és legyen automatikus átváltása a tartalék energiaforrásra a rendes táp kimaradása esetén. A vezérlőtáblát a főüzemi villamos energiaforrásról, és a II–1/42 szabályban meghatározott vészüzemi energiaforrásról kell táplálni, kivéve, ha a szabályok megengednek más elrendezéseket, az esetnek megfelelően.

7.2 A vezérlőtáblát az üzembiztosság elve alapján kell szerkeszteni, például egy nyitott észlelő áramkör riasztási állapotot váltson ki, mint azt a II–1/13.1.3 és II–1/51.1.4 szabályok említik.

41. Szabály

Veszélyes árukat szállító hajókra vonatkozó külön követelmények

Az 54. szabály követelményeit, az esetnek megfelelően, veszélyes árukat szállító személyhajókra is alkalmazni kell.

41–1. Szabály

Az 1994. október 1-je előtt épült, 36-nál több utast szállító hajók tűzbiztonsági szintjének növelése

1 E szabályt az 1994. október elseje előtt épült 36-nál több utast szállító személyhajókra kell alkalmazni.

2 Azok a személyhajók, melyek nem felelnek meg a II–2 fejezet 1980. május 25-én vagy az után épült hajókra vonatkozó követelményeknek (a SOLAS 1974. II–2 fejezetének követelményei, ahogy azokat az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi Nemzetközi Konferencia elfogadta, melyek új személyhajóra vonatkoznak), a következőknek feleljenek meg:

.1 a 41–2 szabály 1. bekezdése legkésőbb 1994. október 1-jén, és

.2 a 41–2 szabály 2., 3., 4. és 5. bekezdései legkésőbb 1997. október 1-jén; és

.3 a 41–2 szabály 6. bekezdése legkésőbb 2000. október 1-jén; és

.4 a II–2 fejezet összes követelménye, melyek az 1980. május 25-én vagy az után épült hajókra vonatkoznak (a SOLAS 1974. II–2 fejezetének követelményei, ahogy azokat az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi Nemzetközi Konferencia elfogadta, melyek új személyhajóra vonatkoznak), legkésőbb 2010. október 1-jén.

3 Azok a személyhajók, melyek megfelelnek az 1980. május 25-én vagy az után épült hajókra vonatkozó követelményeknek (a SOLAS 1974. II–2 fejezet vonatkozó követelményei, az MSC.1(XLV), MSC.6(48), MSC.11(55), MSC.12(56), MSC.13(57) és MSC.22(59) határozatokkal módosítva), a következőknek feleljenek meg:

.1 a 41–2 szabály 1. bekezdése legkésőbb 1994. október 1-jén, és

.2 a 41–2 szabály 2., és 4. bekezdései legkésőbb 1997. október 1-jén; és

.3 a 41–2 szabály 6. bekezdése legkésőbb 2000. október 1-jén; és

.4 a 41–2 szabály 5. bekezdése legkésőbb 2005. október 1-jén, vagy 15 évvel a hajó építésének napja után, amelyik később van.

4 E szabály céljára, azok a személyhajók, melyek teljes egészükben megfelelnek a Szervezet Közgyűlésének A.122(V) határozatával elfogadott Életbiztonság a tengeren tárgyú 1960. évi Nemzetközi Egyezmény mellékletében foglalt II. fejezet H része követelményeinek, úgy tekinthetők, mint olyan személyhajók, melyek megfelelnek az 1980. május 25-én vagy az után épült személyhajókra vonatkozó követelményeknek (a SOLAS 1974. II–2 fejezetének követelményei, ahogy azokat az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi Nemzetközi Konferencia elfogadta, melyek új személyhajóra vonatkoznak).

41–2. Szabály

Az 1994. október 1-je előtt épült, 36-nál több utast szállító személyhajókra vonatkozó követelmények

1.1 A 20. szabályban előírt tervek és füzetek nyújtsanak információt a tűzvédelemre, tűzjelzésre és tűzoltásra, a Szervezet által kidolgozott irányelvek alapján.  * 

1.2 A tűzoltó járőr minden tagját el kell látni kétirányú rádiótelefon készülékkel.

1.3 Vízköddel oltókat kell telepíteni a 7.6, 17.3.1 és 37.1.5.1 szabályok követelményeinek megfelelően.

1.4 Hordozható haboltókat kell telepíteni a 7.1.2, 7.2.2 és 37.1.5.2 szabályok követelményei szerint.

1.5 Minden lakó- és szolgálati teret, lépcsőházat és folyosót fel kell szerelni jóváhagyott típusú és a 11. szabály követelményeinek megfelelő füstjelző és riasztó rendszerrel. Nem kell ilyen rendszert felszerelni magán fürdőszobákban, és kevéssé vagy egyáltalán nem tűzveszélyes terekben, mint üres terek és hasonló terek. Konyhákban füst helyett hőre működő detektorokat kell felszerelni.

3 Ugyancsak a füstjelző és riasztó rendszerhez csatlakoztatott füstdetektorokat kell felszerelni a mennyezetek fölé a lépcsőknél és folyosókban azokon a területeken, ahol a mennyezetek szerkezete éghető anyagból van.

4.1 A lépcsőházakban, fő függőleges zóna válaszfalakban és konyhai határolókban lévő csuklópántos ajtók, melyeket rendesen nyitva tartanak, legyenek önzárók és legyenek kioldhatók egy központi vezérlőállásról és egy helyről az ajtó mellől.

4.2 Az állandó felügyelet alatt álló központi vezérlőállásban egy táblát kell elhelyezni annak jelzésére, hogy a lépcsőházakban, fő függőleges zóna válaszfalakban és konyhai határolókban lévő tűzajtók zárva vannak-e.

4.3 A konyhai tűzhelyek elszívó csatornáit, ahol zsír vagy zsiradék gyűlhet össze, és amelyek lakótereken, vagy éghető anyagokat magukban foglaló tereken haladnak keresztül, „A” osztályú térelválasztókból kell építeni. Mindegyik konyhai tűzhely fölé elszívót fel kell szerelni:

.1 tisztításhoz könnyen kivehető zsírfogóval, kivéve, ha egy alternatív jóváhagyott zsíreltávolító rendszer van felszerelve;

.2 a csatorna alsó végében elhelyezett tűzzáró csappantyúval;

.3 a konyhából belülről működtethető eszközökkel az elszívó ventilátorok leállításához;

.4 beépített eszközökkel a csatornán belül keletkezett tűz eloltásához; és

.5 megfelelően elhelyezett zárható nyílásokat ellenőrzéshez és tisztításhoz.

4.4 A lépcsőház határolókon belül csak közös toaletteket, felvonókat, biztonsági felszerelés tárlóhelyét képező éghetetlen anyagú szekrényeket és nyitott információs pultokat szabad elhelyezni. A lépcsőházon belül meglévő egyéb tereket:

.1 ki kell üríteni, állandó jelleggel lezárni és leválasztani a villamos rendszerről; vagy

.2 a 26. szabálynak megfelelően „A” osztályú térelválasztókkal leválasztani a lépcsőházról. Az ilyen tereknek az 26. szabálynak megfelelő „A” osztályú ajtókkal lehet közvetlen hozzáférése a lépcsőházakhoz, és azzal a feltétellel, hogy egy vízpermetező rendszert szerelnek fel ezekben a terekben. Azonban kabinok nem nyílhatnak közvetlenül a lépcsőházba.

4.5 Olyan tereknél, melyek nem közös terek, folyosók, közös toalettek, különleges kategóriájú terek, a 28.1.5 szabályban előírt egyéb lépcsők, nyitott fedélzeti terek és a 4.4.2 bekezdés által érintett terek, nem engedhető meg, hogy közvetlen hozzáférésük legyen lépcsőházakhoz.

4.6 A 26.2.2 szabályban leírt 10 kategóriájú meglévő gépterek és információs pultok meglévő háttérirodái, melyek közvetlenül a lépcsőházra nyílnak, megtarthatók azzal a feltétellel, hogy füstjelzőkkel vannak védve, és hogy az információs pultok háttérirodáiban csak korlátozottan tűzveszélyes bútorok vannak.

4.7 A II–1/42 és III/11.5 szabályban előírt vészvilágításon kívül, a menekülési eszközöket, beleértve lépcsőket és kijáratokat, meg kell jelölni, a menekülési út minden pontjánál, beleértve a sarkokat és kereszteződéseket, a fedélzet felett legfeljebb 0,3 m-rel elhelyezett világító vagy fotolumineszcens csík jelzőkkel. A jelölés tegye lehetővé az utasok számára az összes menekülési útvonal felismerését és a menekülési kijáratok könnyű felismerését. Amennyiben villamos világítást használnak, azt a vészüzemi energiaforrásról kell táplálni és úgy kell elrendezni, hogy bármelyik egy lámpa meghibásodása, vagy egy vágás a világító csíkban, ne eredményezze a jelzés hatástalanná válását. Ezenkívül, minden menekülési útvonal jel, és a tűzoltó felszerelés helyének jelzése fotolumineszcens anyagból legyen. Az Igazgatás biztosítsa, hogy az ilyen világítást vagy fotolumineszcens felszerelést a Szervezet által kidolgozott irányelveknek megfelelően próbálják és alkalmazzák.  * 

4.8 Egy általános vészhelyzet riadó rendszert létesíteni. A riasztás legyen hallható mindenütt az összes lakótérben és szokásos személyzeti munkavégző terekben és nyitott fedélzeteken, és hangnyomásszintje feleljen meg a Szervezet által kidolgozott normának.  *  A riasztás, miután megszólalt, maradjon működésben, amíg kikapcsolják, vagy ideiglenesen megszakítja egy közlemény a hangosbeszélő rendszeren.

4.9 Egy hangosbeszélő rendszer, vagy más hatékony kommunikációs eszköz álljon rendelkezésre mindenütt a lakó, közös- és szolgálati terekben, vezérlőállásban és nyílt fedélzeteken.

4.10 Lépcsőházakban a bútorokat az ülésekre kell korlátozni. Legyen beépített, fedélzetenként hat ülésre korlátozva mindegyik lépcsőházban, korlátozottan tűzveszélyes, és ne szűkítse az utas menekülési utat. Az Igazgatás engedélyezhet további üléseket a fő fogadóterületen egy lépcsőházon belül, ha az beépített, éghetetlen és nem szűkíti az utas menekülési utat. Nem engedhetők meg bútorok az utas- és személyzeti folyosókban, melyek menekülési utat képeznek a kabin körzetekben. A fentieken kívül, engedélyezhetők éghetetlen anyagú szekrények, melyek a szabályok által előírt biztonsági felszerelés tárlóhelyét képezik.

5 A lakó- és szolgálati tereket, lépcsőházakat és folyosókat fel kell szerelni egy jóváhagyott típusú és a 12. szabály követelményeinek vagy a Szervezet által egy jóváhagyott egyenértékű vízpermetező rendszerre kidolgozott irányelveknek megfelelő automatikus vízpermetező, tűzjelző és tűzriadó rendszerrel. Nem kell vízpermetező rendszert felszerelni magán fürdőszobákban, és fürdőszobákban, és kevéssé vagy egyáltalán nem tűzveszélyes terekben, mint üres terek és hasonló terek.

6.1 Minden lépcsőház és lakó- és szolgálati tér legyen acélkeretes szerkezetű, kivéve, ahol az Igazgatás jóváhagyja más egyenértékű anyag használatát, és legyen „A” osztályú térelválasztókból képzett határolókkal körülzárva, pozitív záró eszközökkel minden nyílásnál, azzal a kivétellel, hogy:

.1 nem kell körülzárni a csak két fedélzetet összekötő lépcsőt, azzal a feltétellel, hogy megmarad a fedélzet tűzállékonysága megfelelő válaszfalakkal vagy ajtókkal az egyik fedélközi térben. Ahol egy lépcső egy fedélközi térbe van bezárva, a lépcsőházat a 26. szabályban a fedélzetekre vonatkozó táblázatnak megfelelően kell védeni;

.2 lépcsők felszerelhetők nyitottan egy közös térben, azzal a feltétellel, hogy azok teljes egészükben az ilyen közös téren belül fekszenek.

6.2 Az A kategóriájú géptereket a 7. szabály követelményeinek megfelelő beépített tűzoltó rendszerrel kell felszerelni.

6.3 A fő függőleges zónákon áthaladó szellőzőcsatornákat üzembiztos automatikusan záródó tűzcsappantyúkkal kell felszerelni, melyeket kézzel is lehessen zárni a térelválasztó mindegyik oldaláról. Ezenkívül, üzembiztos automatikusan záródó, a körülzáráson belülről kézzel is működtethető tűzcsappantyúkat kell felszerelni minden szellőzőcsatornába, melyek lakó- és szolgálati tereket és lépcsőket szolgálnak ki, ahol azok ilyen körülzárásokat törnek át. Az olyan szellőzőcsatornákat, melyek egy fő tűzszakaszon haladnak keresztül anélkül, hogy kiszolgálnák azokat a zárt teret, nem kell tűzcsappantyúkkal felszerelni azzal a feltétellel, hogy a csatornák A–60 szabvány szerint vannak építve és szigetelve, és nincsenek nyílásai a lépcsőházon belül, vagy az aknában azon az oldalon, amelyik nincs közvetlenül kiszolgálva.

6.4 A különleges kategóriájú terek és ro-ro rakományterek feleljenek meg a 37., illetve 38. szabály követelményeinek.

6.5 A lépcsőházakban, fő függőleges zóna válaszfalakban és konyhai határolókban lévő minden tűzajtót, melyet rendesen nyitva tartanak, lehessen kioldani egy központi vezérlőállásból és az ajtó melletti helyről.

C. RÉSZ
TARTÁLYHAJÓKRA VONATKOZÓ TŰZBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK

(E rész 54. szabálya személyhajókra is vonatkozik, az esetnek megfelelően.)

42. Szabály

Szerkezet

1 A 4. bekezdés rendelkezéseinek függvényében, a hajótestet, felépítményt, szerkezetei válaszfalakat, fedélzeteket és fedélzeti házakat acélból vagy más egyenértékű anyagból kell építeni.

2 Az „A” és „B” osztályú térelválasztók alumíniumötvözet alkotóelemeinek szigetelése, az olyan szerkezet kivételével, ami az Igazgatás véleménye szerint nem teherviselő, olyan legyen, hogy a szerkezeti mag hőmérséklete semmikor se emelkedjen 200 °C-nál többel a környezeti hőmérséklet fölé a szabványos tűzállósági próba alkalmazandó kitéti ideje alatt.

3 Külön figyelmet kell fordítani a pillérek, oszlopok és egyéb szerkezeti elemek szigetelésére, melyek a mentőcsónak és mentőtutaj tároló, lebocsátó és beszálló területek, valamint az A” és „B” osztályú térelválasztók tartásához szükségesek, annak biztosítására, hogy:

.1 a mentőcsónak és mentőtutaj területeket és „A” osztályú térelválasztókat tartó ilyen tagoknál a 2. bekezdésben előírt hőmérséklet-emelkedési korlátozás az 1 óra végére vonatkozzon; és

.2 a „B” osztályú térelválasztók tartásához szükséges ilyen tagoknál a 2. bekezdésben előírt hőmérséklet-emelkedési korlátozás fél óra végére vonatkozzon.

4 Az A kategóriájú gépterek koronái és aknái acélszerkezetűek legyenek, kellően szigetelve, és a bennük lévő nyílások, ha vannak, megfelelően legyenek elrendezve és védve a tűz terjedésének megakadályozására.

5 A következő védelmi módok egyikét kell alkalmazni lakó- és szolgálati terekben:

.1 IC módszer – Az összes belső osztó válaszfal „B” és „C” osztályú térelválasztókból épüljön, általában automatikus vízpermetező-, tűzjelző és tűzriadó-rendszer beépítése nélkül a lakó- és szolgálati terekben, az 52.1 szabályban megköveteltek kivételével; vagy

.2 IIC módszer – az 52.2 szabály szerint előírt automatikus vízpermetező-, tűzjelző és tűzriadó-rendszer felszerelése a tűz észlelésére és kioltására minden térben, ahol tűz keletkezése várható, általában a belső válaszfalazás típusára való tekintet nélkül; vagy

.3 IIIC módszer – az 52.3 szabályban előírt beépített tűzjelző és tűzriadó-rendszer felszerelése minden térben, ahol tűz keletkezése várható, általában a belső osztó válaszfalazás típusára való tekintet nélkül, azzal a kivétellel, hogy az „A” vagy „B” osztályú térelválasztóval határolt lakótér vagy terek területe nem haladhatja meg az 50 m2-t. Az Igazgatás közös tereknél mérlegelheti e terület növelését.

6 A gépterek, vezérlőállások, szolgálati terek stb., határoló válaszfalaihoz éghetetlen anyagok használatára és szigetelésére, és a lépcsőházak és folyosók védelmére vonatkozó követelmények közösek az 5. bekezdésben felvázolt módszerek mindegyikénél.

43. Szabály

Válaszfalak lakótereken és szolgálati tereken belül

1 Minden válaszfal, aminél követelmény, hogy „B” osztályú térelválasztó legyen, fedélzettől fedélzetig és a külhéjig vagy más határolóig terjedjen, kivéve, ahol folytonos „B” osztályú mennyezetek vagy burkolatok vannak felszerelve a válaszfal mindkét oldalán, mely esetben a válaszfal végződhet a folytonos mennyezetnél vagy burkolatnál.

2 IC módszer – Minden válaszfal, ami e szabály vagy e rész más szabályainak követelménye szerint nem kell, hogy „A” vagy „B” osztályú térelválasztó legyen, legalább „C” osztályú szerkezetű legyen.

3 IIC módszer – Nincs korlátozás az olyan válaszfalakra vonatkozóan, melyek e szabály vagy e rész más szabályainak követelménye szerint nem kell, hogy „A” vagy „B” osztályú térelválasztók legyenek, kivéve egyedi eseteket, ahol a 44.1 táblázatnak megfelelően „C” osztályú válaszfalak vannak előírva.

4 IIIC módszer – Nincs korlátozás az olyan válaszfalakra vonatkozóan, melyek e szabály vagy e rész más szabályainak követelménye szerint nem kell, hogy „A” vagy „B” osztályú térelválasztók legyenek, azzal a kivétellel, hogy minden „A” és „B” osztályú térelválasztóval határolt lakó- és szolgálati tér területe semmilyen esetben sem haladhatja meg az 50 m2-t, kivéve egyedi eseteket, ahol a 44.1 táblázatnak megfelelően „C” osztályú válaszfalak vannak előírva. Az Igazgatás a közös tereknél mérlegelheti e terület növelését.

44. Szabály

Válaszfalak és fedélzetek tűzállékonysága

[E szabály 2.2(5) és 2.2.(9) szabálya az 1992. február 1-jén vagy az után épített hajókra vonatkozik.]

1 A válaszfalak és fedélzetek tűzállékonyságra vonatkozóan e részben másutt említett különleges rendelkezések teljesítésén túlmenően, a válaszfalak és fedélzetek minimális tűzállékonysága a 44.1 és 44.2 táblázatokban előírt legyen.

2 A táblázatok alkalmazását a következő követelmények határozzák meg:

.1 A 44.1 és 44.2 táblázatok szomszédos tereket elválasztó válaszfalakra, illetve fedélzetekre vonatkoznak.

.2 A szomszédos terek közötti térelválasztókra alkalmazandó megfelelő tűzállékonysági normák meghatározásához az ilyen terek tűzveszélyességük szerint az alábbi (1)-től (11)-ig terjedő kategóriákba vannak besorolva. Az egyes kategóriák címei inkább tipikusnak vannak szánva, nem pedig korlátozónak. Az egyes kategóriák előtt zárójelben álló számok a táblázatokban az alkalmazandó oszlopra vagy sorra utalnak.

(1) Vezérlőállások

Vészüzemi energiaforrásokat és világítást magukban foglaló terek.

Kormányház és térképszoba.

A hajó rádióberendezését magukban foglaló terek.

Tűzoltási helyiségek, tűzellenőrzési helyiségek és tűzregisztráló állomások.

Propulziós gépezet vezérlő helyisége, ha a propulziós géptéren kívül helyezkedik el.

Központosított tűzriadó berendezést magukban foglaló helyiségek.

Központosított vészhelyzeti hangosbeszélő rendszer állomásokat és felszerelést magukban foglaló terek.

(2) Folyosók

Folyosók és előterek

(3) Lakóterek

A 3.10 szabályban meghatározott terek, folyosók kivételével.

(4) Lépcsők

Belső lépcső, felvonók és mozgólépcsők (azok kivételével, melyek teljes egészükben a géptéren belül vannak) és azok aknái.

Ebben az összefüggésben az olyan lépcsőt, mely csak egy szinten van körülzárva, úgy kell tekinteni, mint azon tér részét, melytől nem választja el tűzajtó.

(5) Szolgálati terek (kis kockázatú)

Kamrák és raktárhelyiségek, melyek nincsenek berendezve éghető folyadékok tárolására, és amelyek területe 4 m2-nél kisebb, valamint szárítóhelyiségek és mosodák.

(6) A kategóriájú gépterek

A 3.19 szabályban meghatározott terek.

(7) Egyéb gépterek

A 3.20 szabályban meghatározott terek, az A kategóriájú gépterek nélkül.

(8) Rakományterek

Minden rakományhoz használt tér (beleértve rakományolaj tartályokat) és az ilyen terekhez tartozó aknák és raktárnyílások.

(9) Szolgálati terek (nagy kockázatú)

Konyhák, főzőkészülékeket magukban foglaló tálalók, festék- és lámparaktárak, 4 m2 vagy nagyobb területű kamrák és raktárhelyiségek, gyúlékony folyadékok tárolására szolgáló helyiségek, és műhelyek, melyek nem képezik a gépterek részét.

44.1 Táblázat – Szomszédos tereket elválasztó válaszfalak tűzállékonysága

Terek (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11)
Vezérlőállások (1) A–0c A–0 A–60 A–0 A–15 A–60 A–15 A–60 A–60 * A–60
Folyosók (2) C B–0 B–0
A–0c
B–0 A–60 A–0 A–0 A–0 * A–30
Lakóterek (3) Ca, b B–0 B–0 A–60 A–0 A–0 A–0 * A–30
Lépcsők (4) B–0 B–0 A–60 A–0 A–0 A–0 * A–30
A–0c A–0c
Szolgálati terek (kis kockázatú) (5) C A–60 A–0 A–0 A–0 * A–0
A kategóriájú gépterek (6) * A–0 A–0g A–60 * A–60f
Egyéb gépterek (7) A–0d A–0 A–0 * A–0
Rakományterek (8) * A–0 * A–0
Szolgálati terek (nagy kockázatú) (9) A–0d * A–30
Nyitott fedélzetek (10) A–0
Ro-ro rakományterek (11) *b A–0

Megjegyzés: Alkalmazandó a 44.1 és 44.2 táblázatokra, az esetnek megfelelően.

a Nincsenek különleges követelmények a válaszfalakra a IIC és IIIC módszereknél.

b A IIIC módszer esetében „B–0” besorolású „B” osztályú válaszfalakat kell építeni az 50 m2 és nagyobb területű terek vagy terek csoportjai között.

c Annak tisztázására, hogy melyik vonatkozik, lásd a 43. és 46. szabályokat.

d Ahol a terek számkategóriája azonos, és d felső index jelenik meg, a táblázatban megjelenő besorolású válaszfal vagy fedélzet csak akkor szükséges, ha a szomszédos terek eltérő rendeltetésűek, például a (9) kategóriában. Egy konyha melletti konyha nem tesz szükségessé válaszfalat, de egy festékraktár melletti konyhánál „A–0” válaszfal szükséges.

e A kormányházat, térképszobát és rádiósfülkét egymástól elválasztó válaszfalak lehetnek „B–0” besorolásúak.

f „A–0” besorolást lehet használni, ha nincs előirányozva veszélyes áruk szállítása, vagy ha az ilyen árukat vízszintesen legalább 3 m-re rakják le az ilyen válaszfaltól.

g Az olyan rakományterekre, melyek veszélyes áruk szállítására vannak előirányozva, az 54.2.8 szabály vonatkozik.

h A ro-ro rakománytereket elválasztó válaszfalakat és fedélzeteket lehessen ésszerű mértékig gázzáróan lezárni, és az ilyen térelválasztók tűzállékonysága „A” osztályú legyen, amennyire az Igazgatás véleménye szerint az ésszerű és kivitelezhető.

i Nem kell tűzszigetelést felszerelni, ha a (7) kategóriájú géptérben, az Igazgatás véleménye szerint, annak tűzveszélyessége kicsi vagy nem áll fenn.

* Ahol a táblázatban csillag jelenik meg, a térelválasztó acélból vagy egyenértékű anyagból legyen, de nem szükséges, hogy „A–0” osztályú legyen, de nem kell, hogy „A” osztályú szabvány szerinti legyen.

(10) Nyílt fedélzeti terek

Nyílt fedélzeti terek és zárt sétafedélzetek, melyek nem tűzveszélyesek. Légterek (a felépítményeken és fedélzeti házakon kívül fekvő terek).

(11) Ro-ro rakományterek

A 3.14 szabályban meghatározott terek. Tartályaikban saját hajtásuk céljára olajüzemanyagot tartó gépjárművek szállítására szánt rakományterek.

44.2 Táblázat – Szomszédos tereket elválasztó fedélzetek tűzállékonysága

Tér
alul
Tér
felül
(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11)
Vezérlőállások (1) A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–60 A–0 A–0 A–0 * A–60
Folyosók (2) A–0 * * A–0 * A–60 A–0 A–0 A–0 * A–30
Lakóterek (3) A–60 A–0 * A–0 * A–60 A–0 A–0 A–0 * A–30
Lépcsők (4) A–0 A–0 A–0 * A–0 A–60 A–0 A–0 A–0 * A–30
Szolgálati terek (kis kockázatú) (5) A–15 A–0 A–0 A–0 * A–60 A–0 A–0 A–0 * A–0
A kategóriájú gépterek (6) A–60 A–60 A–60 A–60 A–60 * A–60i A–30 A–60 * A–60f
Egyéb gépterek (7) A–15 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 * A–0 A–0 * A–0
Rakományterek (8) A–60 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 A–0 * A–0 * A–0
Szolgálati terek (nagy kockázatú) (9) A–60 A–0 A–0 A–0 A–0 A–60 A–0 A–0 A–0d * A–0
Nyitott fedélzetek (10) * * * * * * * * * -
Ro-ro rakományterek (11) A–60 A–30 A–30 A–30 A–0 A–60 A–0 A–0 A–30 *b *h

Megjegyzéseket lásd 44.1 Táblázat alatt.

3 Folytonos „B” osztályú mennyezetek vagy burkolatok, az érintett fedélzetekkel vagy válaszfalakkal együtt, elfogadhatók, mint amik részben vagy teljesen hozzájárulnak a térelválasztó szükséges tűzállékonyságához.

4 A külső határolók, melyeknek 42.1 szabály követelménye szerint acélból vagy egyenértékű anyagból kell lenni, áttörhetők ablakok és hajóoldal lefolyók felszereléséhez, azzal a feltétellel, hogy az ilyen határolókra e részben másutt nincs „A” osztályú tűzállékonysági követelmény. Hasonlóképpen, az ilyen határolókban, melyeknél nem követelmény az „A” osztályú tűzállékonyság, az ajtók lehetnek az Igazgatás követelményeit kielégítő anyagokból.

45. Szabály

Menekülési eszközök

1 A lépcsőket és létrákat úgy kell elrendezni, hogy könnyű menekülési lehetőséget nyújtsanak a mentőcsónak és mentőtutaj beszálló fedélzetre minden utas- és személyzeti térből és olyan terekből, ahol a személyzet rendesen foglalkoztatva van, melyek nem gépterek. Különösen a következő rendelkezéseknek kell eleget tenni:

.1 A lakótér minden szintjén létesíteni kell legalább két, egymástól messze elválasztott menekülési eszközt mindegyik korlátozott térből vagy terek csoportjából.

.2.1 A legalsó nyitott fedélzet alatt a fő menekülési eszköz egy lépcső legyen, és a második lehet egy akna vagy lépcső.

.2.2 A legalsó nyitott fedélzet felett a menekülési eszközök egy nyitott fedélzetre vezető lépcsők vagy ajtók legyenek, vagy ezek kombinációja.

.3 Az Igazgatás kivételesen eltekinthet a menekülési eszközök egyikétől, kellően figyelembe véve a terek jellegét és helyét, és a személyek számát, akik rendes körülmények között ott lehetnek elszállásolva vagy foglalkoztatva.

.4 Nem fogadhatók el 7 m-nél hosszabb zsákutca folyosók. Zsákutca folyosó az olyan folyosó vagy annak része, ahonnan csak egy menekülési út van.

.5 A menekülési eszközök szélessége és folytonossága feleljen meg az Igazgatás követelményeinek.

.6 Amennyiben a rádiótávíró állomásnak nincs közvetlen hozzáférése a nyitott fedélzethez, két hozzáférési eszközt, vagy kijárást kell biztosítani az ilyen állomáshoz, melyek egyike lehet egy kellő méretű kerek oldalablak vagy ablak, vagy az Igazgatás követelményeit kielégítő egyéb eszköz, hogy az menekülési lehetőséget biztosítson vészhelyzetben.

2 Minden ro-ro rakománytérben, ahol rendes körülmények között a személyzetet foglalkoztatják, a nyitott fedélzetre vezető menekülési útvonalak száma és helye elégítse ki az igazgatás követelményeit, de semmilyen esetben sem lehet kettőnél kevesebb, és legyenek egymástól messze szétválasztva.

3 A 4. bekezdésben rendeltek kivételével, két menekülési eszközt kell biztosítani minden A kategóriájú géptérből. Különösen az alábbi rendelkezések egyikének kell eleget tenni:

.1 két létra, egymástól a lehető legtávolabb elhelyezve, melyek a tér hasonlóképpen egymástól elkülönített felső részébe vezetnek, és ahonnan hozzáférés van a nyitott fedélzethez. Általában, e létrák egyike nyújtson folytonos tűz elleni menedéket a tér alsó részétől egy, a téren kívül fekvő biztonságos helyig. Mindazonáltal, az Igazgatás eltekinthet a menedék megkövetelésétől, ha a géptér egyedi elrendezése vagy méretei következtében egy biztonságos menekülési útvonal biztosított e tér alsó részéből. Ez a menedék acélból legyen, szigetelve, ahol szükséges, az Igazgatás megelégedésére, és legyen ellátva önzáró acélajtóval az alsó végén; vagy

.2 egy acéllétra, ami a tér felső részében lévő ajtóhoz vezet, ahonnan hozzáférés van a nyitott fedélzethez, és ezen kívül, a tér alsó részében és az említett létrától jól elkülönített helyen, egy acélajtó, amit mindegyik oldalról lehet működtetni, és ami hozzáférést nyújt egy biztonságos menekülési úthoz a tér alsó részéből a nyitott fedélzetre.

4 Az 1000 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajónál az Igazgatás eltekinthet a 3. bekezdés szerint szükséges menekülési eszközök egyikétől, kellően figyelembe véve a tér felső részének méretét és elhelyezkedését.

5 Az olyan gépterekből, melyek nem A kategóriájú gépterek, az Igazgatás megelégedésére kell menekülési utakat biztosítani, figyelembe véve a tér jellegét és helyét, és hogy személyeket rendszerint foglalkoztatnak-e a térben.

6 Felvonókat nem lehet az e szabály szerint szükséges menekülési eszközök egyikének tekinteni.

46. Szabály

Lépcsők és felvonóaknák védelme lakóterekben, szolgálati terekben és vezérlőállásokban

1 Az olyan lépcsőket, melyek csak egyetlen fedélzetet törnek át, legalább egy szinten legalább „B–0” osztályú térelválasztókkal és önzáró ajtókkal kell védeni. Az olyan felvonókat, melyek csak egyetlen fedélzetet törnek át, „A–0” osztályú térelválasztókkal és azokban acélajtókkal kell körülvenni mindegyik szinten. Az olyan lépcsőket és felvonóaknákat, melyek egynél több fedélzetet törnek át, legalább „A–0” osztályú térelválasztókkal kell körülvenni, és önzáró ajtókkal kell védeni mindegyik szinten.

2 A 12 vagy kevesebb személy számára lakótérrel rendelkező hajókon, ahol lépcsők egynél több fedélzetet törnek át, és ahol legalább két menekülési útvonal vezet közvetlenül a nyitott fedélzetre mindegyik lakótéri szinten, az Igazgatás mérlegelheti az 1. bekezdés „A–0” követelményeinek „B–0”-ra történő mérséklését.

3 Minden lépcsőház acélkeretes szerkezetű legyen, kivéve, ahol az Igazgatás egyenértékű anyag használatát engedélyezi.

47. Szabály

Ajtók tűzbiztos térelválasztókban

1 Az ajtók tűzbiztossága, amennyire kivitelezhető, legyen egyenértékű azzal a térelválasztóval, amelyikbe be vannak építve. Az „A” osztályú térelválasztókban lévő ajtókat és ajtókereteket acélból kell építeni. A „B” osztályú térelválasztókban lévő ajtók legyenek éghetetlenek. Az A kategóriájú gépterek határoló válaszfalaiban lévő ajtók legyenek ésszerűen gázbiztosak és önzárók. Az IC módszer szerint épült hajóknál az Igazgatás engedélyezheti éghető anyagok használatát a kabinokat az egyedi belső egészségügyi helyiségektől elválasztó ajtóknál, mint zuhanyozók.

2 Az olyan ajtókat, melyeknél követelmény az önzárás, nem szabad visszatartó kampókkal felszerelni. Mindazonáltal használhatók üzembiztos típusú távkioldó szerkezettel felszerelt visszatartó készülékek.

3 Folyosó válaszfalakban szellőzőnyílások csak a kabinok és közös terek ajtóiban és azok alatt engedhetők meg. Nyílásokat csak az ajtó alsó felében szabad létesíteni. Ahol ilyen nyílás van egy ajtóban vagy az alatt, minden ilyen nyílás vagy nyílások összes területe nem haladhatja meg a 0,05 m2-t. Amikor ilyen nyílást vágnak egy ajtóban, azt éghetetlen anyagból készült ráccsal kell felszerelni.

4 Vízmentes ajtókat nem kell szigetelni.

48. Szabály

Szellőzőrendszerek

Teherhajók szellőzőrendszerei feleljenek meg a 16. szabály rendelkezéseinek, kivéve a 8. bekezdést.

49. Szabály

Éghető anyagok korlátozott használata

1 Folyosókon és lépcsőházakban minden szabadon álló felület, és a lakó- és szolgálati terekben és vezérlőállásokban takart vagy hozzáférhetetlen helyeken lévő felületek, beleértve azok tartószerkezeteit, legyen lassú lángterjedési tulajdonságú.  *  Lakó- és szolgálati terekben és vezérlő állásokban a mennyezetek szabadon álló felületei legyenek lassú lángterjedési tulajdonságúak.

2 A szabadon álló belső felületeken használt festékek, lakkok és egyéb kikészítő anyagok az Igazgatás megítélése szerint ne képezzenek indokolatlan tűzveszélyt, és ne tudjanak túl nagy mennyiségű füstöt fejleszteni.  * 

3 Az elsődleges fedélzet burkolatok, amennyiben lakó- és szolgálati terekben és vezérlőállásokban alkalmazzák, legyenek jóváhagyott anyagból, ami nem gyullad könnyen, vagy nem okoz mérgezés- vagy robbanásveszélyt megemelkedett hőmérsékleteken.  * 

50. Szabály

Szerkezeti részletek

(E szabály 3.2 és 3.3 bekezdése az 1992. február 1-jén vagy az után épített hajókra vonatkozik.)

1 IC módszer – Lakó- és szolgálati terekben és vezérlőállásokban minden burkolat, léghuzat elzáró, mennyezet és kapcsolódó tartószerkezeteik éghetetlen anyagokból legyenek.

2 IIC és IIIC módszer – Lakó- és szolgálati tereket és vezérlőállásokat kiszolgáló folyosókban és lépcsőházakban a mennyezetek, burkolatok, léghuzat elzárók és kapcsolódó tartószerkezeteik éghetetlen anyagokból legyenek.

3 IC, IIC és IIIC módszerek

3.1 Rakományterek és szolgálati terek hűtött kamráinak kivételével, a szigetelőanyagok éghetetlenek legyenek. A páragátak és a szigeteléshez használt ragasztóanyagok, valamint a hűtőszolgálati rendszerek csőszerelvényeinek szigetelése nem kell, hogy éghetetlen anyagokból legyen, de azokat a lehetséges minimális mennyiségre kell korlátozni, és szabadon álló felületeik az Igazgatás megelégedésére lángterjedésnek ellenálló tulajdonságúak legyenek.

3.2 Ahol éghetetlen válaszfalak, burkolatok és mennyezetek vannak beépítve lakó- és szolgálati terekben, azokon lehet éghető furnér, melynek fűtőértéke *  nem haladhatja meg a területre vonatkoztatott 45 MJ/m2 értéket a használt vastagság mellett.

3.3 Az éghető borítások, öntvények, díszítések és furnérok összes térfogata bármelyik lakó- és szolgálati térben, melyet éghetetlen válaszfalak, mennyezetek és burkolatok határolnak, nem haladhatja meg a falak és mennyezetek összes területére számított 2,5 mm-es furnér térfogatának egyenértékét.

3.4 A mennyezetek, lambériák vagy burkolatok mögötti zárt légtereket egymástól legalább 14 m távolságban elhelyezett szorosan záró léghuzat elzárókkal kell felosztani. Függőleges irányban az ilyen légtereket, beleértve a lépcsőházak, aknák stb. mögöttieket is, mindegyik fedélzetnél le kell zárni.

51. Szabály

Intézkedések háztartási célú gáznemű tüzelőanyagokhoz

Ahol háztartási célokra gáznemű tüzelőanyagot használnak, a tüzelőanyag tárolását, elosztását és felhasználását szolgáló intézkedések olyanok legyenek, hogy figyelemmel a tűz- és robbanásveszélyre, ami az ilyen tüzelőanyag használatával járhat, a hajó és a rajta lévő személyek biztonsága megmaradjon.

52. Szabály

Tűzjelző és tűzriadó rendszerek, automatikus vízpermetező-, tűzjelző és tűzriadó rendszerek

1 Olyan hajókon, ahol az IC módszert alkalmazzák, a 13. szabály követelményeinek megfelelő, jóváhagyott típusú, beépített tűzjelző és tűzriadó rendszert kell úgy beépíteni és kialakítani, hogy füstészlelő és kézi működtetésű hívópontok legyenek minden folyosóban, lépcsőházban és menekülési úton a lakótereken belül.

2 Olyan hajókon, ahol a IIC módszert alkalmazzák, a 12. szabály követelményeinek megfelelő, jóváhagyott típusú automatikus vízpermetező-, tűzjelző és tűzriadó rendszert kell úgy felszerelni és kialakítani, hogy az védjen minden lakóteret, konyhát és egyéb szolgálati teret, kivéve azokat a tereket, melyek nem képeznek jelentős tűzveszélyt, mint üres terek, egészségügyi terek stb. Ezenkívül, a 13. szabály követelményeinek megfelelő, jóváhagyott típusú, beépített tűzjelző és tűzriadó-rendszer rendszert kell úgy felszerelni és kialakítani, hogy biztosítsák a füstészlelést és kézi működtetésű hívópontokat minden folyosóban, lépcsőházban és menekülési útvonalakon, a lakótereken belül.

3 Olyan hajókon, ahol a IIIC módszert alkalmazzák, a 13. szabály követelményeinek megfelelő, jóváhagyott típusú, beépített tűzjelző és tűzriadó rendszert kell úgy beépíteni és kialakítani, hogy az észlelje a tűz jelenlétét minden lakótérben és szolgálati térben, az olyan terek kivételével, melyek nem képeznek jelentős tűzveszélyt, mint üres terek, egészségügyi terek stb.

53. Szabály

Tűzvédelmi intézkedések rakományterekben

(E szabály 2.1 és 3 bekezdése az 1992. február 1-jén vagy az után épített hajókra vonatkozik.)

1 Általános rendelkezések

1.1 A 2. és 3. bekezdések által érintett rakományterek kivételével, a 2000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb teherhajók rakománytereit az 5. szabály rendelkezéseinek megfelelő beépített gázzal oltó rendszerrel, vagy olyan tűzoltó rendszerrel kell védeni, ami egyenértékű védelmet nyújt.

1.2 Az Igazgatás mentesítheti bármely hajó rakománytereit az 1.1 bekezdés követelményei alól, ha az kizárólag érc, szén, gabona, nyersfa, éghetetlen rakományok, vagy olyan rakományok szállítására lett építve, melyek az Igazgatás véleménye szerint csekély tűzveszélyt képeznek. Ilyen felmentéseket csak akkor lehet adni, hogy a hajó acél raktárfedelekkel és a rakományterekbe vezető összes szellőző- és egyéb nyílások lezárására szolgáló hatásos eszközökkel van felszerelve.  * 

1.3 Az 1.1 bekezdés rendelkezései ellenére, minden hajón, mely veszélyes áruk szállítását végzi, minden rakományteret el kell látni az 5. szabály rendelkezéseinek megfelelő beépített gázzal oltó rendszerrel, vagy egy olyan tűzoltó rendszerrel, ami az Igazgatás véleménye szerint egyenértékű védelmet nyújt a szállított rakományra nézve.

2 Ro-ro rakományterek

2.1 Tűzjelzés

A 13. szabály rendelkezéseinek megfelelő beépített tűzjelző és tűzriadó rendszert kell létesíteni. A beépített tűzjelző rendszer legyen képes gyorsan észlelni a tűz keletkezését. a detektorok típusa, valamint azok elosztása és elhelyezése elégítse ki az Igazgatás követelményeit, figyelembe véve a szellőzés és egyéb vonatkozó tényezők hatásait. Beépítés után a rendszert a rendes szellőzési feltételek mellett kell próbának alávetni és annak az Igazgatás megelégedésére szolgáló reagálási időt kell produkálnia.

2.2 Tűzoltó elrendezések

2.2.1 A lezárható ro-ro rakománytereket fel kell szerelni egy beépített gázzal oltó rendszerrel, ami feleljen meg az 5. szabály követelményeinek, azzal a kivétellel, hogy:

.1 amennyiben szén-dioxidos rendszer van beépítve, a rendelkezésre álló gáz mennyisége legalább arra legyen elég, hogy a legnagyobb ilyen lezárható rakománytér bruttó térfogatának 45%-ával egyenlő szabad gáztérfogatot adjon, és az elrendezés olyan legyen, ami biztosítja, hogy az érintett térhez szükséges gáz legkevesebb kétharmada 10 perc alatt bevezethető legyen.

.2 halogénezett szénhidrogén rendszert csak olyan járművek számára szolgáló terekben lehet használni, melyek semmilyen rakományt sem szállítanak;

.3 bármilyen más beépített gázzal oltó rendszer, vagy beépített nagy habkiadósságú rendszer felszerelhető, azzal a feltétellel, hogy az Igazgatás megbizonyosodott arról, hogy egyenértékű védelem érhető el általa;

.4 vagylagosan, a 37.1.3 szabály követelményeinek megfelelő rendszert lehet beépíteni. Azonban az elszívás és a szivattyúzó elrendezések olyanok legyenek, ami meggátolja szabad felületek kialakulását. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a többlet súly és szabad vízfelület hátrányos hatását az Igazgatásnak figyelembe kell vennie a stabilitási információ jóváhagyásánál.  *  Az ilyen információt fel kell venni a hajó parancsnokának a II–1/22 szabály szerint nyújtott stabilitási információba.

2.2.2 Az olyan ro-ro rakománytereket, melyek nem lezárhatók, fel kell szerelni a 37.1.3 szabály követelményeinek megfelelő rendszerrel. Azonban az elszívás és a szivattyúzó elrendezések olyanok legyenek, ami meggátolja szabad felületek kialakulását. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a többletsúly és szabad vízfelület hátrányos hatását az Igazgatásnak figyelembe kell vennie a stabilitási információ jóváhagyásánál.  *  Az ilyen információt fel kell venni a hajó parancsnokának a II–1/22 szabály szerint nyújtott stabilitási információba.

2.2.3 Minden ro-ro rakománytérben olyan számú hordozható tűzoltó készüléket kell elhelyezni, amit az Igazgatás elegendőnek tart. Legalább egy hordozható tűzoltó készüléket kell elhelyezni az ilyen rakománytér mindegyik bejáratánál.

2.2.4 Minden ro-ro rakományteret, ami olyan gépjárművek szállítására van szánva, melyek tartályaiban saját hajtásuk céljára tüzelőanyag van, el kell látni a következőkkel:

.1 legalább három vízköd szóróval;

.2 a 6.4 szabály rendelkezéseinek megfelelő egy darab hordozható haboltóval, azzal a feltétellel, hogy legalább két ilyen egység áll rendelkezésre a hajón az ilyen ro-ro rakományterekben.

2.3 Szellőzőrendszer

2.3.1 A zárt ro-ro rakománytereket fel kell szerelni egy hatékony gépi szellőzőrendszerrel, ami elegendő legalább óránkénti hat légcsere biztosítására, üres raktárt véve alapul. A szellőző ventilátorokat általában folyamatosan kell járatni mindenkor, ha a hajón járművek vannak. Ahol ez nem lehetséges, ott azokat naponta korlátozott időn át kell működtetni, ahogy az időjárás engedi, és minden esetben ésszerű ideig a kirakodás előtt, mely időtartam után igazolni kell a ro-ro rakománytér gázmentességét. Erre a célra egy vagy több hordozható éghető-gáz detektáló műszert kell tartani a hajón. A rendszer legyen teljesen elválasztva a többi szellőzőrendszertől. A ro-ro rakománytereket kiszolgáló hatásosan lezárható szellőzőcsatornákat rakományterenként el kell különíteni. Az Igazgatás megkövetelhet nagyobb számú légcserét, amikor járművek be- vagy kirakodása folyik. A rendszert az ilyen tereken kívül lévő helyről lehessen vezérelni.

2.3.2 A szellőzést úgy kell kialakítani, hogy az meggátolja a levegő rétegeződését és légzsebek és kialakulását.

2.3.3 Eszközöket kell biztosítani a navigációs hídon az előírt szellőző kapacitás bármilyen elvesztésének jelzésére.

2.3.4 Intézkedéseket kell tenni, amik lehetővé teszik a szellőzőrendszer gyors leállítását és a szellőzőrendszer hatásos lezárását tűz esetén, figyelembe véve az időjárási és tengerviszonyokat.

2.3.5 A szellőzőcsatornákat, beleértve a tűzzáró csappantyúkat is, acélból kell készíteni, és azok elrendezése elégítse ki az Igazgatás követelményeit.

2.4 Óvintézkedések gyúlékony gőzök meggyulladása ellen

A tartályaikban saját hajtásuk céljára tüzelőanyagot tartó gépjárművek szállítására szolgáló zárt ro-ro rakományterek a következő járulékos rendelkezéseknek tegyenek eleget:

.1 A 2.4.2 bekezdés rendelkezéseinek kivételével, a villamos berendezés és vezetékezés robbanékony benzin és levegő keverékekben való használatra legyen alkalmas.

.2 A fedélzettől, és mindegyik jármű platformtól, ha van (ilyen) beépítve, számított 450 mm-es magasság felett, az olyan platformok kivételével, melyekben kellő méretű nyílások vannak, amik megengedik a benzingázok lefelé hatolását, szikrabiztosan zárt és védelemmel ellátott típusú villamos berendezést lehet engedélyezni alternatívaként, azzal a feltétellel, hogy a szellőzőrendszer konstrukciója olyan és úgy üzemeltetik, hogy folyamatos szellőzést biztosítson a rakományterekben óránként legalább tízszeri légcsere teljesítménnyel mindenkor, amikor járművek vannak a hajón.

.3 Nem engedélyezhető egyéb olyan berendezés, ami gyúlékony gőzök gyulladási forrását képezheti.

.4 Elszívó szellőzőcsatornákban a villamos berendezés és a vezetékezés robbanékony benzin-levegő keverékekben való használatra jóváhagyott típusú legyen, és bármely elszívó csatorna kimeneti nyílását biztonságos helyen kell elhelyezni, figyelembe véve a lehetséges gyulladási forrásokat.

.5 Fedélzeti lefolyókat nem szabad levezetni gép- vagy egyéb terekbe, ahol gyulladási források lehetnek jelen.

3 Nem ro-ro rakományterek, melyek tartályaiban saját hajtásuk céljára szolgáló tüzelőanyag van

A nem ro-ro rakományterek, melyek tartályaiban saját hajtásuk céljára szolgáló tüzelőanyagot tartó gépjárművek szállítására vannak előirányozva, feleljenek meg a 2. bekezdés követelményeinek, azzal a kivétellel, hogy a 2.1 bekezdés követelményei helyett a 13–1 szabály követelményeinek megfelelő mintavevő füstjelző rendszert lehet engedélyezni, és nem kell eleget tenni a 2.2.4 bekezdésnek.

54. Szabály

Veszélyes árukat szállító hajókra vonatkozó különleges követelmények * 

(E szabály 2.3 bekezdése az 1992. február 1-jén vagy az után épített hajókra vonatkozik.)

1 Általános rendelkezések

1.1 Az 53. szabály teherhajókra vonatkozó követelményeinek, és a 37,  *  38. és 39. szabályok személyhajókra vonatkozó követelményeinek teljesítésén túlmenően, az esetnek megfelelően, az 1.2 bekezdésben hivatkozott hajótípusok és rakományterek, melyek veszélyes áruk szállítására vannak előirányozva, feleljenek meg e szabály követelményeinek, az esetnek megfelelően, kivéve, amikor korlátozott mennyiségben *  szállítanak veszélyes árukat, hacsak az ilyen követelményeket máris nem teljesítették a jelen fejezetben másutt található követelmények teljesítésével. A hajók típusai és a veszélyes áruk szállításának módjai az 1.2 bekezdésben és az 54.1 táblázatban vannak felsorolva, ahol az 1.2 bekezdésben megjelenő számokra való utalás a felső sorban található. Az 500 vegyes tonnatartalomnál kisebb, 1992. február 1-jén vagy az után épített hajók feleljenek meg e szabálynak, de az Igazgatás mérsékelheti a követelményeket, és az ilyen mérsékelt követelményeket be kell jegyezni a 3. bekezdésben hivatkozott megfelelési okmányba.

1.2 A következő hajótípusok és rakományterek határozzák meg az 54.1 és 54.2 táblázatok alkalmazását:

.1 Nem különlegesen áruszállító konténerek szállítására tervezett hajók és rakományterek, melyeket azonban veszélyes áruk csomagolt formában történő szállítására irányoztak elő, beleértve árukat áruszállító konténerekben és hordozható tartályokban.

.2 A célnak megfelelően épített konténerszállító hajók és rakományterek, melyeket veszélyes áruk áruszállító konténerekben és hordozható tartályokban történő szállítására szántak.

.3 Veszélyes áruk szállítására szánt ro-ro hajók és ro-ro rakományterek.

.4 Szilárd veszélyes rakományok ömlesztett állapotú szállítására szánt hajók és rakományterek.

.5 Hajók és rakományterek, melyeket veszélyes áruk, folyadékok és gázok kivételével, ömlesztve hordozóhajók bárkáiban t