A Kormány a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. §-a (1) bekezdésének a) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) * E rendelet hatálya kiterjed a pénzváltási tevékenységet végző hitelintézetre, valamint a pénzváltási tevékenységet közvetítőre (a továbbiakban együtt: pénzváltó).
(2) E rendelet alkalmazásában fizetőeszköz alatt a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. § 6. pontja szerint meghatározott fizetőeszköz fogalmát kell érteni.
(3) E rendelet alkalmazásában vezető állású személy:
a) részvénytársaság esetén az igazgatóság elnöke és a felügyelő bizottság elnöke, korlátolt felelősségű társaság esetén az ügyvezető, közös vállalat esetén az igazgató;
b) szövetkezet esetén – ide nem értve az a) pont alá tartozó szövetkezeti hitelintézetet – a tisztségviselő;
c) * fióktelep esetén a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (1) bekezdés 122. pont d) alpontjában meghatározott személy.
(4) * E rendelet alkalmazásában ügyfél a természetes személy, vállalkozás és szervezet (a továbbiakban együtt: ügyfél).
2. § (1) * Pénzváltási tevékenység végzésére engedélyt a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben és az e rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén ad.
(2) *
(3) *
3. § (1) * A pénzváltási tevékenységet közvetítőnek az engedély iránti kéreleméhez – a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – mellékelni kell:
a) * a kérelmező létesítő okiratát,
b) * a nem Magyarországon bejegyzett cég esetében harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént,
c) * harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a kérelmezőnek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs,
d) a tervezett működési terület (országos kiterjedésű vagy meghatározott területi egységre korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot,
e) * a kérelmező szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzés rendjének bemutatását, ha ezeket az létesítő okirat részletesen nem tartalmazza,
f) a középtávú – az első három évre vonatkozó – üzleti tervet,
g) annak igazolását, hogy a kérelmező rendelkezik a pénzváltási tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
h) a folytatni kívánt pénzváltási tevékenységre vonatkozó, a hitelintézet által jóváhagyott általános szerződési feltételeket is tartalmazó üzletszabályzatot,
i) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pénzváltási tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,
j) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatások teljesítésére felkészült,
k) * nem természetes személy kérelmező esetén a tulajdonosi szerkezetének okiratokkal alátámasztott részletes leírását, továbbá – amennyiben ez lehetséges – a tényleges tulajdonosainak bemutatását,
l) * a kérelmezőnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatát és eljárásrendjét.
(2) * A pénzváltási tevékenységet közvetítőnek a kérelem előterjesztésekor rendelkeznie kell egy hitelintézettel kötött pénzváltási tevékenység közvetítésére irányuló megbízási szerződéssel. A megbízási szerződés megkötése előtt a hitelintézet köteles meggyőződni arról, hogy a közvetítő megfelel az (1) és (3) bekezdésben, valamint 10–14. §-ban foglalt feltételeknek.
(3) * A pénzváltási tevékenységet közvetítőnek az (1) bekezdés e) és f) pontjaiban előírt feltételt akkor kell teljesíteni, ha a pénzváltási tevékenységet kizárólagos tevékenységként kívánja gyakorolni.
(4) * Ha a kérelmező az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott okiratokat, adatokat a kérelemhez nem csatolja, a Felügyelet az adatok szolgáltatása érdekében megkeresi az okiratokról, adatokról nyilvántartást vezető hatóságot, bíróságot. Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, annak cégkivonatát a Felügyelet a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
4. § A hitelintézetnek a pénzváltási tevékenység engedélyezése iránti eljárásban igazolnia kell a 3. § (1) bekezdés g), i) és j) pontjában az említett egyes engedélyezési és működési feltételek meglétét.
5. § * A pénzváltási tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez – a 3. §-ban említetteken túlmenően – a pénzváltási tevékenységet közvetlenül végző személy vonatkozásában mellékelni kell:
a) a valutapénztáros és valuta-ügyintézői, illetve pénztárkezelő és valutapénztárosi képzés elvégzését tanúsító államilag elismert bizonyítványt, vagy 2003. december 31-ig megszerzett, korábban alkalmazási feltételként elfogadott bizonyítványt,
b) a legalább alapfokú idegennyelv-ismeretet igazoló államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványt vagy a pénzváltó vezető tisztségviselőjének, a tevékenység irányításáért felelős vezetőnek a nyilatkozatát arról, hogy a pénzváltási tevékenységet közvetlenül végző személy legalább alapfokú idegennyelv-ismerettel rendelkezik.
5/A. § * A pénzváltási tevékenységnek kiemelt közvetítő útján történő engedélyezésére irányuló eljárásban a Felügyelet az engedély kiadására vonatkozóan véleményt kér az Országos Rendőr-főkapitányságtól. Az Országos Rendőr-főkapitányság véleményében a bűnügyi, közbiztonsági szempontokat értékeli.
6. § * A Felügyelet az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező
a) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,
b) a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,
c) * az engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően már végzett pénzváltói tevékenységet és a vonatkozó hatályos előírásoknak nem tett maradéktalanul eleget,
d) * üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a működésre vonatkozó jogszabályok előírásainak,
e) más tevékenységének folytatása nem összeegyeztethető a pénzváltási tevékenységgel.
7. § * A Felügyelet az engedélyt visszavonja, ha a pénzváltó
a) * azt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabályt sértő módon szerezte meg,
b) törvény által tiltott tevékenységet folytat,
c) * az engedély közlésétől számított hat hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,
d) tizenkét hónapon keresztül nem folytat pénzváltási tevékenységet,
e) nem felel meg a tevékenységre vonatkozó jogszabályok előírásainak,
f) * több alkalommal vagy súlyosan megsértette a számvitelre, ellenőrzésre, továbbá a tevékenységre vonatkozó jogszabályokat vagy a Felügyelet határozataiban foglalt előírásokat,
g) e rendelet hatálya alá tartozó működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti az ügyfelek érdekeit,
h) nem tartja be az engedély előírásait,
i) akadályozza vagy meghiúsítja a pénzváltási tevékenység ellenőrzését,
j) tevékenységi engedélyét visszaadja.
8. § * A pénzváltó köteles a Felügyeletnek bejelenteni, ha az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatási tevékenységét 30 napon túl szünetelteti. A bejelentésnek tartalmaznia kell a szüneteltetés időtartamát.
8/A. § * A hitelintézet köteles 5 napon belül a Felügyeletnek bejelenteni a pénzváltási tevékenységet közvetítővel kötött jogviszony megszűnését.
9. § * A Felügyelet a pénzváltó működését azonnal felfüggeszti, ha a pénzváltó tevékenységével összefüggésben pénzmosással vagy terrorizmussal kapcsolatban büntetőeljárás indul. A Felügyelet a büntetőeljárás lezárását követően, a büntetőeljárás eredményétől függően a felfüggesztést megszünteti vagy az engedélyt visszavonja.
10. § (1) A pénzváltási tevékenység
a) a pénzváltási tevékenység végzésére alkalmas üzlethelyiség,
b) a biztonságos pénztároláshoz szükséges páncélszekrény, falba épített széf vagy – havi átlagban napi 100 000 forintot meg nem haladó forgalom esetén – lemezszekrény,
c) a valuták és a csekkek forgalomképességének ellenőrzéséhez szükséges segédeszközök:
ca) valuta- és csekktájékoztató,
cb) technikai segédeszközök (UV-lámpa, nagyító),
d) * legalább egy telefon fővonal vagy mobil telefon előfizetői szerződés (mobil telefonos elérhetőség),
e) árfolyamjegyzék,
f) az ügyfelet érintő, a pénzváltással összefüggő előírásokat angol és német nyelven tartalmazó tájékoztató tábla,
g) a 11. §-ban megjelölt technikai eszköz
megléte esetén végezhető.
(2) * A pénzváltási tevékenységet közvetítő az (1) bekezdés a) pontjában említett feltétel meglétét az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető más, használati jog esetében az ingatlanügyi hatóság által kiállított tulajdoni lappal, bérleti jog esetén bérleti szerződéssel köteles igazolni. Ha a kérelmező – ide nem értve a bérleti jogot – az adatokat nem mellékeli, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető magyarországi hatósághoz.
(3) * A pénzváltási tevékenységet közvetítőnek az (1) bekezdés d) pontjában említett feltétel meglétét valamelyik távközlési szolgáltatóval kötött szolgáltatási szerződéssel köteles igazolni.
(4) A pénzváltó az (1) bekezdés b)–c), valamint e)–f) pontjában foglalt feltételekről nyilatkozni köteles.
(5) * Az (1) bekezdés g) pontjának megfelelő technikai eszköz telepítését a pénzváltási tevékenységet közvetítőnek a rendszer telepítőjével vagy üzemeltetőjével kötött szerződéssel, illetve saját telepítés esetén a pénzváltási tevékenységet közvetítő vezető tisztségviselőjének nyilatkozatával kell igazolnia.
(6) * A pénzváltó a Felügyelet részére valutaváltó automata használatát bejelenti.
(7) * A pénzváltó automata pénzváltási ügyletenként a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárig válthat pénzt.
11. § (1) A pénzváltó köteles olyan technikai eszköz telepítésére és üzemeltetésére, mely alkalmas arra, hogy az ügyfélfogadásra szolgáló helyiségeiben lezajló folyamatokat filmszalagon vagy más hasonló, képi, a történtek későbbi rekonstruálását lehetővé tévő módon rögzítse (kamera).
(2) A pénzváltó a kamera elhelyezéséről, működéséről és használatáról az érintett személyek figyelmét a figyelemfelhívásra alkalmas módon és előzetesen megfelelő helyen elhelyezett tájékoztatóval köteles felhívni.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján készült felvételeket – az adatvédelmi szabályoknak megfelelően – a pénzváltó köteles az elkészülés napjától számított ötven napig megőrizni.
(4) A (3) bekezdésben foglalt határidő leteltét követően a pénzváltó köteles az (1) bekezdés alapján készült felvételeket – az adatvédelmi szabályoknak megfelelően – megsemmisíteni.
12. § (1) * A pénzváltási tevékenységet közvetítőnél vezető állású személyként nem nevezhető ki, illetve vezető állású személynek nem választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet, aki
a) * nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel,
b) *
c) a kérelem benyújtását megelőző két éven belül jogerős határozatban megállapított, tulajdon elleni, pénzügyi szabálysértést követett el,
d) * a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül olyan vállalkozásnak – ideértve a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságot is – volt vezető tisztségviselője, illetőleg vezető állású személye, továbbá olyan egyéni vállalkozó, aki (amely) korábban pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet – így különösen pénzváltási tevékenységet – engedély nélkül folytatott vagy a pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre – így különösen a pénzváltási tevékenységre vonatkozó – engedélyét a Felügyelet visszavonta.
(2) * A pénzváltási tevékenységet közvetlenül végző személy kizárólag olyan személy lehet, aki rendelkezik:
a) valutapénztáros és valuta-ügyintézői, illetve pénztárkezelő és valutapénztárosi képzés elvégzését tanúsító államilag elismert bizonyítvánnyal, vagy 2003. december 31-ig megszerzett, korábban alkalmazási feltételként elfogadott bizonyítvánnyal,
b) legalább alapfokú idegennyelv-ismeretet igazoló államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy a pénzváltó vezető tisztségviselőjének, a tevékenység irányításáért felelős vezetőnek a nyilatkozatával arról, hogy a pénzváltási tevékenységet közvetlenül végző személy legalább alapfokú idegennyelv-ismerettel rendelkezik, amely nyelvismeret illeszkedik a pénzváltási tevékenység folytatása földrajzi helyéhez és ügyfélköréhez.
13. § (1) Ha a 10. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti üzlethelyiségben egyéb, nem pénzváltási tevékenységet is folytatnak, az üzlethelyiségnek a pénzváltási tevékenység végzésére szolgáló részét el kell különíteni a más tevékenység végzésére szolgáló résztől.
(2) * Az egyébként üzlethelyiséggel rendelkező pénzváltó kérelmére a Felügyelet indokolt esetben meghatározott időtartamra engedélyezheti a pénzváltási tevékenységnek az üzlethelyiségen kívüli végzését.
14. § * A pénzváltási tevékenységet közvetítőt megbízó hitelintézet köteles a pénzváltó pénztári nyitvatartási ideje alatt a pénzváltási tevékenységhez szükséges váltási készletet folyamatosan biztosítani.
15. § * (1) A pénzváltási tevékenységet közvetítő az általa alkalmazott árfolyamokat a hitelintézettel kötött megbízási szerződésben rögzített módon állapítja meg.
(2) * A pénzváltási tevékenységet közvetítő belső utasításban köteles szabályozni az árfolyam-meghatározás módját, és megjelölni az árfolyam-megállapításért felelős személyeket.
(3) A pénzváltó köteles öt évig megőrizni az árfolyamjegyzékeket.
16. § * A pénzváltó az euróra és az amerikai dollárra valutaárfolyamot köteles jegyezni.
17. § (1) Az árfolyamjegyzés úgy történik, hogy a külföldi fizetőeszköz valamely egységét kell forintban kifejezni.
(2) Az árfolyamjegyzéken fel kell tüntetni
a) a jegyzett fizetőeszköz pénznemét,
b) a jegyzés egységét (1, 100, 1000),
c) a vételi és az eladási árfolyamokat.
(3) A pénzváltó a csekket vagy valutaárfolyamon vagy külön meghatározott csekkárfolyamon forgalmazza.
(4) Az árfolyamjegyzéken a pénznem és a jegyzés egységének megjelölése után az első oszlopban a valutavételi, a második oszlopban a valutaeladási árfolyamot kell feltüntetni. Ha a pénzváltó külön meghatározott csekkárfolyamot alkalmaz, az árfolyamjegyzék harmadik oszlopában a csekkvételi, a negyedik oszlopában a csekkeladási árfolyamot kell feltüntetni.
(5) Ha az ügyfél által átváltani kívánt valuta vagy csekk összege a pénzváltó által előre meghatározott összeghatárt meghaladja, a pénzváltó a közzétett vételi árfolyamhoz képest nagyobb, illetőleg eladási árfolyamhoz képest alacsonyabb árfolyamot alkalmazhat. Az összeghatárt, továbbá az árfolyameltérés mértékét az árfolyamjegyzéken fel kell tüntetni.
(6) A pénzváltó köteles az árfolyamjegyzéket áttekinthetően elkészíteni és az ügyfelek által jól látható helyen kifüggeszteni.
18. § A pénzváltó köteles
a) * a pénzváltási tevékenységre vonatkozó belső szakmai utasítást – ideértve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelőzésére és megakadályozására, továbbá a pénzkezelésre vonatkozó előírásokat is – elkészíteni, annak naprakészségéről gondoskodni,
b) megfelelő ügyviteli rendszert kialakítani.
19. § (1) Ha a pénzváltó a pénzváltási tevékenységen kívül egyéb tevékenységet is folytat – a vonatkozó számviteli előírások megtartása mellett –, köteles könyvvitelét úgy kialakítani, hogy a pénzváltási tevékenységgel kapcsolatos forgalom (bevétel, kiadás) elkülöníthető legyen.
(2) A pénzváltó a bizonylatok alapján köteles pénztáranként pénztári naplót vagy annak megfelelő egyéb nyilvántartást vezetni, amely valutanemenkénti és forint szerinti bontásban tartalmazza a tételes (bizonylatonkénti) bevételi és kiadási forgalmat, valamint a pénztár napi valuta, illetve forint nyitó- és zárókészletét.
(3) * A pénzváltó köteles a könyvvitelét úgy kialakítani, hogy az alkalmas legyen a felügyeleti adatok szolgáltatására és ellenőrzésére.
(4) * A pénzváltási tevékenységet közvetítő vállalkozásnak a számvitelről szóló törvény szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékének, illetve havi szintű átlagának megállapítása során nem kell figyelembe vennie az e tevékenység során birtokába került, a megbízót megillető készpénzállomány elkülönített nyilvántartásban szereplő, kötelezettségként kimutatott összegét.
20. § A pénzváltó köteles minden ügyletről bizonylatot kiállítani az alábbiak szerint:
a) * külföldi fizetőeszköz ügyféltől történő megvásárlása esetén vételi bizonylatot,
b) * külföldi fizetőeszköz ügyfél részére való eladása esetén eladási bizonylatot,
c) külföldi fizetőeszköznek más külföldi fizetőeszközre való átváltása esetén konverziós bizonylatot,
d) egyéb pénzmozgás (pl. hitelintézettel való ügyletek, a központ és a telephely közötti ügyletek) esetén kiadási, illetőleg bevételi pénztárbizonylatot.
21. § A bizonylatnak tartalmaznia kell
a) a 20. § szerinti bizonylattípus megnevezését,
b) * az ügyfél devizajogi státusát,
c) az esetleg felszámított jutalékot,
d) az ügylet keltét,
e) a pénzváltó nevét és telephely címét,
f) a pénzváltást közvetlenül végző személy azonosítására alkalmas kézjelét,
g) * a pénzváltási tevékenységet közvetítő esetében a megbízó hitelintézet nevét.
22. § (1) A 20. § a) pontja szerinti vételi bizonylaton a 21. §-ban foglaltakon túl fel kell tüntetni
a) a megvásárolt fizetőeszköz pénznemét, összegét és a csekk sorszámát,
b) az alkalmazott vételi árfolyamot,
c) a kifizetett forintellenértéket.
(2) A 20. § b) pontja szerinti eladási bizonylaton a 21. §-ban foglaltakon túl fel kell tüntetni
a) az eladott fizetőeszköz pénznemét, összegét és az eladott csekk sorszámát,
b) az alkalmazott eladási árfolyamot,
c) a bevételezett ellenértéket.
(3) A 20. § c) pontja szerinti konverziós bizonylaton a 21. §-ban foglaltakon túl fel kell tüntetni
a) a megvásárolt fizetőeszköz pénznemét, összegét és a csekk sorszámát,
b) az alkalmazott vételi árfolyamot,
c) a forintellenértéket,
d) az eladott fizetőeszköz pénznemét és összegét,
e) az alkalmazott eladási árfolyamot.
(4) A konverziós bizonylat helyett együttesen alkalmazható a vételi és eladási bizonylat. Ez esetben a bizonylatokon fel kell tüntetni a „konverzió” megjegyzést. A két bizonylat adattartalmának meg kell egyeznie a konverziós bizonylat adattartalmával.
23. § (1) A bizonylat kiállítható az erre a célra rendszeresített
a) legalább két másolati példánnyal rendelkező, előre nyomtatott sorszámmal ellátott nyomtatvány kitöltése útján (kézi kiállítású bizonylat),
b) pénzváltó géppel, számítógéppel (gépi kiállítású bizonylat).
(2) Az (1) bekezdés a)–b) pontjában említett bizonylatok a 24–25. § szerint szigorú számadásúak.
24. § (1) A kézi kiállítású bizonylatok nyomtatványait a kibocsátó köteles szigorú számadás alá vonni. Ennek megfelelően a nyomtatványokról fajtánként külön-külön nyilvántartást kell vezetni.
(2) A nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) a nyomtatvány jelét, illetve számjelét,
b) a beszerzést igazoló számla számát és a számlán feltüntetett teljesítés keltét,
c) a tömbök sorszámát (tól-ig),
d) a használatbavétel keltét,
e) a kiselejtezés keltét.
25. § A gépi kiállítású bizonylatok akkor minősülnek szigorú számadás alá vontnak, ha a pénzváltógép (számítógép) kihagyás és ismétlés nélkül biztosítja a sorszámozást mind az eredeti, mind a másolati példányon.
26. § * (1) A hitelintézet belső ellenőrzése köteles legalább évente megvizsgálni, hogy a pénzváltási tevékenységét közvetítő e tevékenységét a jogszabályoknak, illetőleg a szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi-e.
(2) * A hitelintézet felelős azért, hogy a pénzváltási tevékenységét közvetítő e tevékenységét a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A hitelintézetnek haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben a közvetítő e tevékenysége jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.
27. § *
28. § A pénzváltónak a forgalomból ki kell vonnia a sérült, csonka és – szennyezettség mértékétől függetlenül – a szennyezett bankjegyet, a forgalomból kivont bankjegyet, valamint az olyan bankjegyet, amelynek valódisága megkérdőjelezhető.
29. § (1) Ez a rendelet 2002. január 1. napján lép hatályba.
(2) *
