A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 395. §-ának (3) bekezdésében és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-a (2) bekezdésének o) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal (OIT) egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § (1) * A rendelet hatálya a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bsz.) 16. §-ában megjelölt bíróságok ügyvitelére terjed ki.
(2) A rendelet rendelkezéseit a bíróságok az általuk folytatott eljárások során – a hatáskörükbe tartozó ügyek sajátosságaihoz igazodóan – külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában alkalmazzák.
(3) * Az ügyvitel során gondoskodni kell a minősített adat védelméről szóló törvény és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, valamint ezekkel összefüggésben az eljárási törvények rendelkezéseinek megtartásáról.
2. § A rendelet alkalmazása során
1. átadókönyv: az ügyirat átadását, átvételét igazoló, bekötött és lapszámozással ellátott könyv;
2. * beadvány: a bírósághoz elektronikus úton vagy papíralapon érkező irat, amely rendeltetésszerűen az elektronikus illetve a papíralapú ügyiratban kerül elhelyezésre;
3. bírósági ügy: törvény által bírósági útra utalt ügy;
4. csatolás: valamely ügyiratnak más ügyirattal való átmeneti összekapcsolása;
5. egyesítés: több folyamatban lévő ügy összes iratának a legkorábban lajstromozott ügy száma alatti kezelése;
6. * elnöki ügy: olyan ügy, amelyben a bíróság elnöke, illetőleg jogszabályban vagy Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban OBH) elnökének szabályzatában meghatározott esetben más bírósági vezető a bíróság igazgatására tartozó kérdésben az ítélkezés körén kívül jár el;
7. * érkeztetés: a bíróságra érkezett minden beadványon – az irat valamennyi példányán és mellékletén – a beadvány beérkezése keltének rögzítése, elektronikus eljárásban a beadvány rögzítése a lajstromprogramban a befogadás-visszaigazolásban feltüntetett időpontnak megfelelően;
8. intézkedés: az ügy tartalmi (érdemi) és formai (alaki) elintézésére adott utasítás;
9. irat: minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett;
10. iratkezelés: az irat készítését (előállítását), nyilvántartását, rendszerezését és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magában foglaló tevékenység;
11. * iratkezelési szabályzat: a bíróságok írásbeli ügyintézésére vonatkozó szabályok összessége, amelyet az OBH elnöke ad ki, és amelynek mellékletét képezi az irattári terv;
12. kezdőirat: olyan irat, amelynek a bíróságon nincs előzménye; továbbá, amely törvény értelmében érdemben vagy ügyviteli szempontból befejezett ügyben új eljárás lefolytatását vagy a már befejezett üggyel kapcsolatban önálló intézkedést, valamely kérelem önálló elintézését igényli;
13. * kiadmány: az eredeti iratról készített olyan másolat, amelyet az arra feljogosított személy „a kiadmány hiteléül” záradékkal, aláírásával és a bíróság körbélyegzőjével lát el, vagy elektronikus okirat esetében a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU rendelet szerinti, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő elektronikus bélyegzőt (a továbbiakban: elektronikus bélyegző) helyez el;
14. lajstrom (tájékoztató könyv): az iratokról ügyszakonként (ügycsoportonként) elektronikus úton vezetett nyilvántartás vagy külön ívekből álló, évenként megnyitott és az év utolsó napján hitelesítetten lezárt, oldalszámmal ellátott és bekötött könyv;
15. szerelés: az ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó elő- és utóiratok végleges jellegű összekapcsolása;
16. tárgyalási jegyzék: a tárgyalási napra kitűzött ügyekről tanácsonként (bíránként) készített jegyzék;
17. utóirat: olyan irat, amely a bíróságnál már megindult ügyre vonatkozik, ha egyébként nem tekinthető kezdőiratnak;
18. ügycsoport: a bírósági ügyek tárgyuk, valamint az alkalmazandó anyagi és eljárási szabályok azonossága, különbözősége vagy specialitása szerinti csoportosítása;
19. * ügyelosztás: a Bsz. 9–11. §-ában megjelölt ügyelosztási rendnek megfelelően az ügyben intézkedni, eljárni jogosult kijelölése;
20. ügyintézés: a bíróság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a jogszabályok által meghatározott eljárás, ennek során a tartalmi (érdemi) és formai (alaki), illetve szóbeli, írásbeli és elektronikus munkamozzanatok összessége;
21. ügyirat: a bíróság rendeltetésszerű működése, illetve ügyintézése során keletkezett, az azonos ügyre vonatkozó papír alapú vagy elektronikus iratok összessége, amelyeket az ügyintézés valamennyi szakaszában együtt kell kezelni;
22. ügykönyv: az elítélt és a büntetés-végrehajtási (a továbbiakban: bv.) ügy legfontosabb adatairól elektronikus úton vezetett nyilvántartás vagy külön ívekből álló, évenként megnyitott és az év utolsó napján hitelesítetten lezárt, oldalszámmal ellátott és bekötött könyv;
22a. * ügyszak: a bírósági jogalkalmazásra tartozó ügycsoportok jogágak szerinti, vagy az adott jogágon belül az eljárásban résztvevő személyek szerinti egysége (büntető, katonai büntető, büntetés-végrehajtási, szabálysértési, polgári, gazdasági, közigazgatási, munkaügyi);
23. * ügyvitel: a bírósági eljárásra vonatkozó törvények, más jogszabályok és OBH elnöki szabályzatok által meghatározott, az ügyintézés egymás utáni résztevékenységeinek (mozzanatainak) sorozata, illetve összessége, amely az ügyintézés formai és technikai feltételeit, az ítélkezés teljesítését célozza.
3. § A bírósági ügy iratát a kezelő-, tájékoztatási vagy ügyfélszolgálati iroda (a továbbiakban: iroda) kezeli, melyet az irodavezető vezet.
4. § (1) Az irattári anyagot – amíg azt a levéltárnak át nem adják, illetve a selejtezésére nem kerül sor – a bíróságon működő irattár kezeli, ahol külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező irattárost kell alkalmazni.
(2) * A bírósági irattárban kell őrizni és a bírósági iratkezelési szabályok szerint kell kezelni az 1992. január 1. napja előtt keletkezett, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 169. § (1) bekezdésében meghatározott iratokat.
(3) * A bírósági irattárban őrzött, 1992. január 1. napján és azt követően keletkezett közjegyzői nemperes eljárások iratait a közjegyzői ügyviteli szabályok irattári terve szerint, az abban meghatározott megőrzési idő letelte után a bíróság selejtezi.
5. § (1) * A rendeletben megjelölt nyilvántartásokat – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – elektronikus úton, az OBH elnöke által jóváhagyott számítógépes program használatával kell vezetni. Egyéb ügyviteli cselekményeket akkor lehet elektronikus úton végezni, ha azt jogszabály megengedi.
(2) * Az átadókönyv, valamint a tanú és a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvényben meghatározott más érintett (a továbbiakban: érintett) adatainak, illetve személyes adatainak zártan történő kezelésével kapcsolatos nyilvántartások nem vezethetők elektronikus úton.
(2a) * Az elektronikus eljárásban a minősített és a zártan kezelendő adatokat, illetve személyes adatokat papír alapon vagy adathordozón, zárt borítékban kell benyújtani. Erre az eljárásban résztvevők figyelmét a bíróságnak fel kell hívnia.
(3) * A választottbírósági határozatok jegyzéke és a Bírósági Gazdasági Hivatal (a továbbiakban: BGH) által vezetett lajstrom elektronikus úton és papír alapon egyaránt vezethető.
6. § (1) * A bíróság elnöke – járásbíróság esetében a törvényszék elnöke – által meghatározott időszakban az iroda minden munkanap félfogadást tart az ügyfelek részére.
(2) Az ügyfélfogadásról a bíróságon hozzáférhető helyen tájékoztató táblát kell kifüggeszteni arról, hogy az ügyfelek hol és mikor adhatják elő kérelmeiket, panaszaikat, felvilágosításért mikor, hova fordulhatnak, a beadványt ki, mikor és melyik helyiségben jogosult átvenni, továbbá, hogy a beadvány a bíróságon lévő gyűjtőszekrényben is elhelyezhető.
(3) A bíróság a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal elektronikus úton is adhat tájékoztatást, és azt a világhálón is közzéteheti.
(4) * Ha jogszabály a beadvány más módon (telefaxon, elektronikus úton vagy adathordozón) történő benyújtását is lehetővé teszi, az ügyfeleket ennek feltételeiről tájékoztatni kell.
7. § * (1) * A bíróság elnöke által erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben – de hetente legalább egy munkanapon – a jogi képviselő vagy védő nélkül eljáró ügyfél által szóban előterjesztett kérelmet és indítványt a bíróság elnöke által kijelölt bírósági titkár, bírósági fogalmazó vagy bírósági ügyintéző foglalja jegyzőkönyvbe. A jegyzőkönyv az ügy alapos és gyors elintézését elősegítő valamennyi adatot tartalmazza. Ha az ügyfél a szükséges adatokat nem tudja vagy nem akarja rendelkezésre bocsátani, ennek tényét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Ha jogszabály vagy a 18. § (2) bekezdése alapján az OBH, a Kúria, az ítélőtábla vagy a törvényszék elnöke valamely beadvány előterjesztésére nyomtatványt rendszeresít, a jegyzőkönyv felvétele helyett a bírósági dolgozó a nyomtatványt tölti ki az ügyfél által rendelkezésre bocsátott vagy előadott adatok alapján. Ha a nyomtatvány használata nem kötelező, a bírósági dolgozó nyomtatványon vagy jegyzőkönyvben rögzíti a fél kérelmét vagy indítványát.
(2) * Ha a fél a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján szóban előadott, jogszabályban meghatározott, erre rendszeresített nyomtatványon vagy jegyzőkönyvben rögzítendő keresetének, keresetet tartalmazó iratának, viszontkeresetének, beszámításának és ellenkérelmének elintézésére másik bíróság rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a bíróság az (1) bekezdésben foglalt nyomtatványt vagy jegyzőkönyvet – lajstromozását követően nyomban – a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldi meg. Ha a fél egyéb kérelmét, nyilatkozatát nem a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott bíróságon terjeszti elő, a bíróság a felet tájékoztatja arról, hogy ilyen kérelmét, nyilatkozatát szóban kizárólag mely bíróságnál terjesztheti elő. A kioktatásról a fél kérésére a bíróság jegyzőkönyvet vesz fel, egyébként a megjelenésről feljegyzést készít.
(3) Ha az ügyfél által előterjesztett kérelem nem tartozik bírósági útra, a kérelemről nem kell jegyzőkönyvet felvenni, de az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy a kérelem elintézésére melyik hatóság jogosult.
(4) * Az ítélkezési szünet időszakára vonatkozóan a törvényszék elnöke elrendelheti, hogy a 8 főnél kevesebb engedélyezett bírói létszámmal működő járásbíróság (a továbbiakban: kisebb járásbíróság) helyett az (1) bekezdésben foglalt feladatot a törvényszék székhelyén működő járásbíróság vagy e bíróság és mellette a törvényszék elnöke által kijelölt más járásbíróság lássa el. Erről az ügyfeleket legalább 30 nappal a tárgyalásmentes időszakot megelőzően tájékoztatni kell. A tájékoztatónak ki kell terjednie arra is, hogy ebben az időszakban, amennyiben a bíróság nem lát el ügyeletet, a fél a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint a szóban előterjeszthető keresetét, keresetet tartalmazó iratát, viszontkeresetét, beszámítását és ellenkérelmét, egyéb kérelmét, nyilatkozatát a bíróságon nem tudja közvetlenül előadni, ezt az ügyeletet ellátó bíróságon teheti meg.
(5) Ha a fél a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint a szóban előterjeszthető keresetét, keresetet tartalmazó iratát, viszontkeresetét, beszámítását és ellenkérelmét, illetve egyéb kérelmét, nyilatkozatát a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel az ügyeletet ellátó bíróságon adja elő, az ügyeletet ellátó bíróság az (1) bekezdés szerinti nyomtatványt, illetve jegyzőkönyvet – annak lajstromozását követően nyomban – az illetékes bíróságnak küldi meg. E nyilatkozatot úgy kell tekinteni, mintha azt a fél az illetékes bíróságon tette volna meg.
8. § (1) Az eljárási törvények szerinti jegyzőkönyv kézírásos formában nem készíthető el. A jegyzőkönyvben semmit sem szabad a sorok közé írni. Az esetleges kiegészítéseket és módosításokat a jegyzőkönyv szélére vagy aljára kell írni. A módosítás folytán szükségtelenné vált szövegrészeket áthúzással, oly módon kell törölni, hogy a törölt szövegrész az áthúzás után is olvasható maradjon.
(2) A kiegészítéseket és módosításokat a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírja.
(3) A tárgyaláson hozott, külön íven szövegezett határozat rendelkező részét, valamint az első fokú tárgyaláson meghozott határozat külön íven megszövegezett eredeti példányát hozzá kell fűzni a tárgyalási jegyzőkönyvhöz.
9. § * Az irat elvesztéséről, megsemmisüléséről azonnal jelentést kell tenni a bíróság elnökének, egyebekben jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni.
10. § (1) * Az iroda törvényben meghatározott személyeknek és képviselőjüknek ad felvilágosítást, lehetővé teszi az iratok megtekintését, másolatok vagy jegyzetek készítését (a továbbiakban együtt: felvilágosítás). Az eljárásban részt nem vevő személy részére a bíróság elnöke engedélyezheti a felvilágosítást, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy azt jogszabály egyébként lehetővé teszi.
(2) * Az egészségügyi intézet (orvos) által a bíróság megkeresésére megküldött iratról − büntetőügyben egészségügyi adat tekintetében, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában − az iroda az eljáró tanács elnökének az engedélyével adhat felvilágosítást az (1) bekezdésben megjelölt személyeknek.
(3) A zárt tárgyalásról készült jegyzőkönyvről csak a tárgyaláson való részvételre jogosult személynek vagy képviselőjének adható felvilágosítás.
(4) A határozat tervezetéről, a tanácskozási jegyzőkönyvről, a különvéleményről, a tanács tagjainak a feljegyzéseiről felvilágosítás nem adható.
(5) * A büntetőügyben a zártan kezelt és a minősített adatot tartalmazó ügyiratokról felvilágosítás az eljáró tanács elnökének engedélyével adható.
11. § (1) * Az iroda a jogosultságot az ügyiratok alapján állapítja meg. A felvilágosítást kérő személy azonosságát személyazonosításra alkalmas okirattal – ügyész, ügyvéd, kamarai jogtanácsos esetében ügyészi, ügyvédi, kamarai jogtanácsosi igazolvánnyal (a foglalkoztatást igazoló okirattal) – kell igazolni. Az ügyvédi irodával, ügyvéddel munkaviszonyban álló – ide nem értve az alkalmazott ügyvédet – kizárólag az (5) bekezdésben felsorolt felvilágosítás kérésére és a már megrendelt másolatok átvételére jogosult, e jogosultságát pedig csak akkor gyakorolhatja, ha az ügyvédi iroda, illetve az ügyvéd képviseleti jogosultsága az ügy irataiból kitűnik, és a munkaviszonya kellően igazolt. Az ügyvédjelölt és az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó az ügyvédre vonatkozó szabályok szerint jogosult felvilágosítás kérésére.
(2) Ha a felvilágosításra fogva tartásban lévő személy jogosult, s e célból a bíróságra vezetése nem lehetséges, az iroda – bírói utasításra – az iratokat a bíróság székhelyén lévő bv. intézetnek az erre rendszeresített átadókönyvvel átadja; a bíróság székhelyén kívüli bv. intézetnek pedig megküldi. Az így átadott iratot, illetve megküldött iratokat a bv. intézet lehetőleg még az átvétel napján, de legkésőbb három munkanapon belül köteles visszajuttatni.
(3) * A (2) bekezdés alapján átadott, illetve megküldött iratok közül azokat, amelyeknek a megtekintését, illetve megismerését a tanács elnöke nem engedélyezte, illetve amelyekről felvilágosítás nem adható, az iroda az iratok közül kiemeli, és az iratok visszaérkezéséig zárt borítékban kezeli.
(4) A felvilágosítás során gondoskodni kell az iratok megőrzéséről, épségüknek védelméről.
(5) * A felvilágosításra jogosult személynek a tárgyalás (meghallgatás) helyéről és időpontjáról, az iratok hollétéről, arról, hogy az ügyben érkezett-e szakértői vélemény, továbbá terjesztettek-e elő jogorvoslati kérelmet, rövid úton, illetve kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton is adható felvilágosítás, ha az ügy és a felvilágosítást kérő személy azonosításához szükséges adatokat közli.
12. § (1) A kép- vagy hangfelvétel, a képet és hangot egyidejűleg tartalmazó felvétel megtekintése, meghallgatása útján történő felvilágosításra a 10. és 11. § rendelkezései megfelelően irányadók.
(2) Felvilágosítást a bíróság elnöke által e feladattal megbízott személy ad.
(3) A felvilágosításnál gondoskodni kell a kép- vagy hangfelvétel, a képet és hangot egyidejűleg tartalmazó felvétel biztonságos kezeléséről, különösen arról, hogy a felvilágosítást kérő a berendezéshez és a felvételhez ne tudjon hozzáférni, azt ne tudja megrongálni vagy megsemmisíteni.
12/A. § * (1) * A Bírósági Elektronikus Tájékoztatási és Figyelmeztetési Rendszer (a továbbiakban: BETFR) használatához a fél vagy képviselője, büntetőügyben az ügyészség, a terhelt és a védő (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelmező) regisztrációja szükséges.
(2) Több képviselő vagy védő esetén az elsőként regisztráló képviselő, védő lehet kérelmező.
(3) A kérelmező a BETFR rendszerbe az ügyfélkapun keresztül regisztrálhat, a regisztráció során meg kell adnia
a) a nevét,
b) a születési helyét és idejét, és
c) az anyja születési nevét.
(4) * A kérelmezőnek a regisztráció során megadott adatait a regisztrációval érintett ügyben papír alapon is be kell nyújtania, vagy a BETFR rendszeren keresztül elektronikus úton meg kell küldenie a regisztrációval érintett ügyben eljáró bírósághoz, mely adatokat a bíróság a lajstromprogramban rögzíti.
(5) Ha a kérelmező neve megváltozik, az a BETFR felületén azt követően módosítható, hogy azt az ügyfélkapu regisztrációs szerv részére már bejelentette.
12/B. § * (1) * A kérelmező a BETFR-en keresztül – a BETFR erre szolgáló felületén – figyelmeztetést, illetve betekintési jogosultságot kérhet. A kérelmező olyan ügyben kérhet figyelmeztetést, illetve betekintési jogosultságot, melyre az OBH által kiadott ügyfél-tájékoztató alapján jogosult. Az OBH az ügyfél-tájékoztatót a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: központi honlap) közzéteszi. Az adott ügyben már regisztrált kérelmező a BETFR-t további ellenőrzés nélkül használhatja.
(2) A kérelmező egy regisztrációval egy ügyben veheti igénybe a BETFR-t.
(3) A kérelmezőnek a regisztrációval érintett ügyben benyújtott kérelmében elegendő a 12/A. § (4) bekezdésében megjelölt adatok korábban történt megadásának tényére utalnia, ha az ügy elbírálására illetékes bíróságon egy másik ügyhöz kapcsolódóan BETFR regisztrációval már rendelkezik.
(4) Ha a kérelem szabályszerű, a kérelmező erről értesítést kap. Az értesítést követően a kérelmező jogosult a kért tájékoztatásra, illetve betekinthet az ügy 12/C. § (1) bekezdésében meghatározott, BETFR által biztosított lajstromadataiba.
(5) Ha a kérelmezőt a megadott adatok alapján nem lehet azonosítani, az elutasításról rövid üzenetet kap az ügyfélkapuján keresztül. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az arra való utalást, hogy csak az ügyben érintett jogosult a BETFR használatára.
12/C. § * (1) A BETFR-ben biztosított betekintési jogosultság esetén a kérelmező a felületen meghatározott lajstromadatokat tekintheti meg.
(2) A figyelmeztetés kérése esetén a kérelmező egyes eljárási cselekményekről e-mailben, illetve SMS-ben kap értesítést. Ha a kérelmező figyelmeztetést kért, a BETFR felületén is megadhatja azt az elérhetőségét, ahova a figyelmeztetés megküldését kéri, a kérelmező ezt az adatot módosíthatja.
12/D. § * (1) A jogosultság megszűnése esetén ezt a tényt a bíróság lajstromirodája rögzíti. Ezt követően a BETFR a betekintést már nem engedélyezi, illetve a kérelmező értesítést nem kap.
(2) A kérelmező a belépési felületen is jelezheti, ha a jogosultsága megszűnt, illetve ha további értesítést nem kér.
12/E. § * A BETFR az egyes betekintések és a figyelmeztetések adatait az eljárás jogerős befejezésétől számított három évig őrzi.
12/F. § * A BETFR használatához az ügyfelek képviselői által megadott természetes személyes azonosító adatokat tartalmazó iratokat az iroda kigyűjtve, az egyéb iratoktól elkülönítetten, a 41. § megfelelő alkalmazásával, zártan kezeli.
12/G. § * (1) A 10–12/F. §-ban meghatározott jogosultságokon kívül a fél, a beavatkozó, az érdekelt, a fél, a beavatkozó és az érdekelt képviselője, az ügyész, valamint büntetőügyben az ügyészség, a terhelt és a védő (ezen alcímben a továbbiakban együtt: kérelmező) az Ügyfél Irathozzáférési Rendszeren (a továbbiakban: ÜIR) keresztül hozzáférhet a folyamatban levő ügyében keletkezett, az elektronikus ügyiratban található elektronikus iratokhoz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultságot a beavatkozó a beavatkozást engedélyező határozat meghozatalát követően, az érdekelt a perbelépését megengedő vagy perbe állító végzés jogerőre emelkedését követően gyakorolhatja.
(3) Az ÜIR használatához a kérelmező regisztrációja szükséges. A regisztráció során a kérelmező köteles magát az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 18. § (2) bekezdés a) és b) pontjainak megfelelően elektronikusan azonosítani.
(4) Az elektronikus ügyirat elektronikus irataihoz való hozzáférés biztosítása iránt a regisztrált kérelmezőnek hozzáférési kérelmet (ezen alcímben a továbbiakban: kérelem) kell benyújtania. A kérelmet ügyenként külön-külön szükséges benyújtani.
(5) A kérelemben meg kell adni:
a) az eljáró bíróságot,
b) a bírósági ügyszámot,
c) a kérelmező eljárási minőségét, amely alapján jogosult hozzáférni az elektronikus ügyiratban található elektronikus iratokhoz és
d) jogi képviselő kérelmező esetén a Kamarai Azonosító Számát.
(6) A kérelmező természetes személyazonosító adatait (születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje, anyja neve) az ÜIR automatikusan átveszi a (3) bekezdés szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatástól.
(7) Az ÜIR a kérelmezőt automatikusan tájékoztatja a hozzáférési jogosultság akadályáról, ha a kérelmező
a) a kérelmében nem létező bírósági ügyet jelöl meg, vagy
b) a kérelmét visszavonta.
(8) Az ÜIR a (3) bekezdés szerinti elektronikus azonosítás sikerességét követően, az ügyben rögzített és a kérelemben foglalt adatok egyezősége esetén a hozzáférési jogosultságot megállapítja.
(9) Ha a hozzáférési jogosultság a (8) bekezdésben foglaltak szerint nem állapítható meg, a kérelmet a bíróság megvizsgálja, és ha
a) a hozzáférési jogosultság megállapítható, a kérelemben foglalt természetes személyazonosító adatokat az ügyben rögzíti, vagy
b) a hozzáférési jogosultság nem állapítható meg, erről a kérelmezőnek indokolt elektronikus tájékoztatást küld.
(10) Az ÜIR a (8) bekezdés, valamint a (9) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jogosultság megállapításáról a kérelmezőt automatikus rendszerüzenetben értesíti.
12/H. § * (1) A kérelmező olyan ügyben kérelmezhet hozzáférési jogosultságot, melyre az OBH által kiadott ügyfél-tájékoztató alapján jogosult. Az OBH az ügyfél-tájékoztatót a központi honlapon közzéteszi.
(2) Az ÜIR-en keresztül nem lehet hozzáférni azokhoz az iratokhoz, amelyeket a kérelmező jogszabály alapján nem tekinthet meg, nem ismerhet meg, illetve amelyekről másolatot nem készíthet.
(3) Az ÜIR-en keresztül a 13. § (5) bekezdés szerinti nem hiteles másolat készíthető azon iratokról, amelyekre kiterjed a hozzáférési jogosultság, és amelyek esetében a technikai feltételek fennállnak.
12/I. § * Az elektronikus iratokra vonatkozó hozzáférési jogosultságot az irodában a Lajstrom Irodai Rendszer (a továbbiakban: LIR) alkalmazás biztosítja a 11. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultság megállapítását követően. Az iroda az iratokhoz való hozzáférést a LIR használatával lehetővé teheti akkor is, ha az iratok más bíróságnál találhatók.
13. § (1) * A külön jogszabályban megjelölt azon személyek, akik az ügyben iratbetekintési joggal, vagy akik a büntetőügyben ügyirat-megismerési joggal rendelkeznek, az ügy iratairól – kivéve, ha az iratról másolat adását jogszabály kizárja – hiteles vagy nem hiteles másolatot kaphatnak.
(2) A másolatot az irodavezetőnél kell megrendelni. Az irodavezető határozza meg a másolat kiadásának időpontját, és gondoskodik a másolat elkészítéséről. A másolatot az iroda rendszerint legkésőbb a megrendeléstől számított harmadik munkanapon adja ki.
(3) * Az irodavezető nyilvántartja a hiteles másolat módját (fénymásolás, gépírás stb.), a megrendelő nevét, az illetékmentesség tényét vagy a lerótt illeték összegét. A másolat átvételét a megrendelő keltezéssel ellátott aláírásával igazolja. Büntetőügyben az ügyiratok megismeréséről és a másolatok kiadásáról az egyes büntetőeljárási cselekményekre és a büntetőeljárásban részt vevő személyekre vonatkozó szabályokról szóló rendeletben meghatározott nyilvántartást kell vezetni.
(4) A bírósághoz érkezett iratról a bíróság által készített másolatot és a más által elkészített és hitelesítés végett bemutatott másolatot az iroda látja el „a másolat hiteléül:” záradékkal, a másolatot készítő aláírásával, a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával és a másolat készítésének időpontjával.
(5) Az ügy iratairól kiadott nem hiteles másolat nem tartalmazza a (4) bekezdésben foglaltakat.
(6) A külföldi felhasználásra szánt hiteles másolatot – ha nemzetközi szerződés alapján vagy nemzetközi szerződés hiányában azt felülhitelesíteni kell – a bíróság elnöke vagy elnökhelyettese az aláírásával, a hitelesítés időpontjának feltüntetésével és a bíróság bélyegzőlenyomatával hitelesíti. A hitelesítési záradék szövege a következő: „... (név) aláírását és a bíróság bélyegzőjének lenyomatát hitelesítem.”
13/A. § * (1) Ha az ügy irata elektronikus okiratként áll rendelkezésre, a papír alapú másolat kiadása során a 13. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a 13. § (4)–(5) bekezdése szerinti másolat az elektronikus okirat kinyomtatott példánya alapján készül.
(2) Ha a bíróság határozata, amelyről a papír alapú másolatot kérik elektronikus okiratként jött létre, a másolaton fel kell tüntetni az elektronikus okiraton elhelyezett időbélyegző dátumát, valamint azt, hogy az elektronikus okiratot ki látta el elektronikus aláírással, és hogy azon milyen elektronikus aláírás szerepel.
14. § (1) * A kép- vagy hangfelvételről, a képet és hangot egyidejűleg tartalmazó felvételről készített másolat kiadására a 13. §-ban foglalt rendelkezések megfelelően irányadók, ugyanígy kell eljárni a jogszabály szerint felvilágosítás adásra, illetve iratbetekintésre, vagy büntetőügyben az ügyirat megismerésére jogosultak adathordozójára átjátszással készített másolat kiadásánál is.
(2) *
15. § Ha a bíróság okirat vagy egyéb melléklet kiadását rendelte el, ennek átvételét a másolat átvételéhez hasonlóan kell igazolni. Ha hiteles másolat csatolása szükséges a kiadáshoz, azt a kérelmező költségére a bíróság készíti el az okirat (melléklet) vagy a kérelmező által benyújtott másolat felhasználásával.
15/A. § * Ha a bíróság jogszabály alapján elektronikus okirat kiadására köteles, és a kiadott elektronikus okiratot a bíróság elektronikus bélyegzővel látja el, az hiteles másolatnak minősül. Ha a kiadott elektronikus okirat elektronikus bélyegzőt nem tartalmaz, az nem hiteles másolatnak minősül.
15/B. § * Ha a bíróság jogszabály alapján papír alapú okirat elektronikus másolatának kiadására köteles, a másolatot lapolvasó berendezés felhasználásával kell elkészíteni, ennek során az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló kormányrendelet előírásait megfelelően alkalmazni kell. A 15/A. §-ban foglaltak ebben az esetben is irányadók.
16. § Az ügyintézés gyorsítása érdekében az intézkedés megtételére, tudakozódásra és felvilágosítás adására távközlési és elektronikus eszköz vehető igénybe, ha
a) a hívott (megkeresett) kiléte nem kétséges (beazonosítható),
b) a közlés tudomásulvételére a hívott, megkeresett jogosult, és
c) az ügyintézés ilyen módja nem ütközik jogszabályba.
17. § * (1) * A bíróság körbélyegzője: középen Magyarország címere, körben a bíróságnak – és ha annak elnevezéséből a székhelye nem állapítható meg – a székhelyének a megjelölése (pl. Váci Járásbíróság; Budakörnyéki Járásbíróság, Budapest).
(2) Az azonos szövegű körbélyegzőket és lajstrombélyegzőket a lenyomatukon is látható sorszámmal kell ellátni.
(3) A bélyegzők elvesztését a bíróság elnöke részére haladéktalanul jelenteni kell. A bíróság elnöke gondoskodik arról, hogy a körbélyegző és a lajstrombélyegző elvesztésének és érvénytelenítésének ténye a Bírósági Közlönyben közzétételre kerüljön.
18. § (1) Ha külön jogszabály előírja, illetve anélkül is a gyakrabban előforduló intézkedések megtételére, illetve nyilvántartások vezetésére általában nyomtatványt kell használni.
(2) * Az OBH elnöke országos jelleggel, a Kúria és az ítélőtábla elnöke a vezetése alatt álló bíróság részére, a törvényszék elnöke a törvényszék és területén működő járásbíróság részére rendszeresíthet nyomtatványt.
19. § (1) * A tárgyalási napra kitűzött ügyekről tanácsonként (bíránként, titkáronként) tárgyalási jegyzék készül.
(2) * A tárgyalási jegyzéken meg kell jelölni a kitűzött ügyek sorszámát, az ügyszámot, az ügy tárgyát, a tárgyalás időpontját, az esetleges ügyészségi ügyszámot és a peres felek, illetőleg a terhelt vagy eljárás alá vont személy nevét. Több felperes, alperes vagy terhelt, feljelentő, eljárás alá vont személy esetén elegendő az első helyen megnevezett nevét és társainak számát feltüntetni. A büntető tanács tárgyalási jegyzékén azt is fel kell tüntetni, hogy a tanács a kitűzött ügyben tárgyalást vagy nyilvános ülést tart-e.
(3) A tárgyalási jegyzék egy példányát a tárgyalások megkezdése előtt a tárgyalóterem ajtajára ki kell függeszteni.
19/A. § * A bíróság az eljárási cselekmény időpontjának kitűzése során – amennyiben az akadályba nem ütközik, kérelemre – figyelembe veszi az idézendő személyek megjelenését befolyásoló körülményeket is.
20. § * A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartását az OBH elnöke kezeli, a nyilvántartásba az adatokat a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott illetékes bíróság jegyzi be.
21. § * A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok OBH elnöke által kezelt nyilvántartásába a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott adatokat a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott illetékes bíróság jegyzi be.
22. § (1) * A letétbe helyezett választottbírósági határozat kiadmányokról a Fővárosi Törvényszéken bekötött, lapszámozással ellátott, hitelesített könyvben jegyzéket vezetnek. A jegyzéket az év utolsó munkanapján le kell zárni.
(2) A letétbe helyezett ítélet- és egyezségkiadmányokat a polgári iroda érkezésük sorrendjében vezeti be a jegyzékbe. Egyéb bejegyzést az iroda csak bírói rendelkezés alapján tehet. A határozat letétbe helyezett kiadmányán a bíróság feltünteti a bíróság nevét, az érkezés évét, hónapját, napját, a jegyzék folyószámát, továbbá ellátja a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával. A jegyzékbe foglalt határozatokról betűsoros névmutató vezethető.
(3) A letétbe helyezett határozatkiadmányokat az egyéb iratoktól elkülönítve, külön iratcsomóban kell kezelni.
(4) A letétbe helyezett határozatot kiadni nem lehet, arról a felvilágosításra jogosultak részére másolat készíthető.
23. § (1) Az ügyféltől a beadványt a felvilágosításra megállapított időben az irodavezető vagy az e feladattal megbízott személy veszi át. A felvilágosítási időn kívül az ügyfél beadványait a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben helyezheti el. A gyűjtőszekrényt a hivatali munkaidő végén minden esetben, továbbá a szükséghez képest naponta többször is ki kell üríteni.
(2) A postán érkezett vagy más hatóságtól kézbesítővel (hivatali kézbesítés) küldött iratot – munkaidőben – a bíróság elnöke által kijelölt személy veszi át, akinek a gyűjtőszekrény kiürítése is feladata.
(3) A küldeményt átvevő személy sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét mind az átvételi elismervényen, mind a borítékon megjelöli. A postai úton érkező sérült, könyvelt küldemény átvételéről jegyzőkönyvet készít, és azt a küldemény tartalmához csatolja.
(4) Az átvevő a kézbesítő okmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével ismeri el az átvételt, az „azonnal” és a „sürgős” jelzésű küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal jelöli meg a kézbesítő okmányon és a borítékon is.
(5) * A személyesen benyújtott beadványt átvevő személy a beadvány felzetén vagy a megszövegezett elismervényen az érkezés megjelölésére szolgáló bélyegzővel igazolja az átvételt, és ha már rendelkezésre áll, rájegyzi a lajstromszámot is. Az ügyfél kívánságára szóban előterjesztett kérelem és indítvány jegyzőkönyvbe foglalásáról elismervényt kell adni, vagy átadni részére a felvett jegyzőkönyv egy hitelesítetlen másolati példányát.
23/A. § * (1) * A központi elektronikus szolgáltató rendszeren (a továbbiakban: központi rendszer) keresztül a bíróságra érkező beadványokat a bíróság vezetője által erre kijelölt személy – az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló kormányrendeletben foglalt határidőn belül – veszi át; az átvételt követően a beadványt, a mellékleteit, valamint a központi rendszer által generált érkeztető számot (a továbbiakban e §-ban: érkeztető szám) tartalmazó dokumentumot kinyomtatja és az általános szabályok szerint érkezteti. Büntető- és szabálysértési ügyben a bírósági eljárást megelőzően keletkezett, elektronikus kapcsolattartás útján megküldött előzményi irat kinyomtatására bírói utasítás esetén kerül sor.
(2) Ha a bírósági iratot törvény alapján a központi rendszer útján kell kézbesíteni, arra a fél beadványa érkeztető számának felhasználásával kerül sor.
24. § (1) A bírósághoz érkezett iraton – az irat valamennyi példányán és mellékletén, az irat felzetén vagy az első oldalán, elektronikus úton érkezett irat kinyomtatott példányán – az iroda az érkezés napján bélyegzővel, jól olvashatóan feltünteti a bíróságot, az ügyszámot, az érkezés évét, hónapját és napját. Az iraton meg kell jelölni a példányok és a mellékletek számát, a csatolt pénz összegét, nemét, a mellékelt egyéb értéket, fontos iratot; az eredeti okiratot külön kell megjelölni. Ha a beadványban jelzett valamely melléklet, irat stb. hiányzik, ennek tényét is fel kell tüntetni. Az adatokat a lajstromvezető az irat első példányán aláírja.
(2) Ha a beadvány határidőhöz kötött eljárási cselekményt (pl. fellebbezést) tartalmaz, az iroda a levélborítékot a beadványhoz csatolja.
25. § Ha az iroda a beadvány személyesen történt benyújtásakor hiányt észlel (pl. a példány nem elegendő, az aláírás hiányzik), felhívja az ügyfelet a hiány azonnali pótlására. Ha az ügyfél a hiánypótlásnak nem tesz eleget, de ragaszkodik a beadvány benyújtásához, a beadványt hiányosan is át kell tőle venni.
26. § (1) A bírósághoz postán érkezett pénzt vagy egyéb értéket (pl. ékszert, kötvényt, takarékbetétkönyvet, fel nem használt és fel nem használható illetékbélyeget) azon bíróságnál, amelynek székhelyén BGH működik, a BGH, más bíróságnál a gazdasági ügyek intézésével megbízott személy veszi át, és külön szabályok szerint kezeli.
(2) Az olyan értéket, amelyet bírósági letétként kell kezelni, az illetékes BGH-hoz, illetőleg a bíróság elnöke által kijelölt bírósági letétkezelőhöz kell, az erre vonatkozó külön szabályok szerint, eljuttatni. A bírósági (elnöki) letétként kezelendő pénz tekintetében az erre vonatkozó külön szabályok az irányadók.
27. § (1) Ha az irathoz olyan okiratot vagy más iratot mellékeltek, amelynek szakértői megvizsgálása válhat szükségessé, az okiratot (iratot) zárt borítékban kell az iratok között őrizni.
(2) Ugyanígy kell őrizni az egészségügyi intézet (orvos) által a bíróság megkeresésére megküldött iratot, valamint azokat az iratokat, amelyeket a tanács elnöke fontosnak minősített.
(2a) * Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy a beadványához olyan okiratot, fényképet, elektronikus adathordozót vagy más olyan dolgot mellékelt, ami tárgyi bizonyítási eszköznek minősülhet, azt az ügyiratokkal együtt − a tárgyi bizonyítási eszköz lefoglalása vagy a beadvány ügyiratok között történő kezelésével kapcsolatos döntés meghozatala érdekében − haladéktalanul be kell mutatni az eljáró tanács elnökének.
(3) Páncélszekrényben – indokolt esetben külön helyiségben is – kell őrizni az iratot, ha jogszabály vagy a tanács elnöke az őrzésnek ezt a módját rendelte el.
28. § (1) Az iroda – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a bírósághoz érkezett minden beadványt, illetve iratot bejegyez a lajstromba.
(2) * Az iroda ügyszakonként egy lajstromot vezet, kivéve, ha a bíróságok egységes iratkezeléséről szóló szabályzat vagy a Kúria, az ítélőtábla, törvényszék és a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke az azonos ügyszakba tartozó ügyek meghatározott köre (ügycsoport) szerinti külön lajstromozást rendel el.
(3) * A Kúria minden, hozzá elektronikus úton érkezett kezdőiratot, annak érkezési sorrendjében, a soron következő lajstromszámmal jegyzi be az ügycsoport szerinti lajstromba, azzal, hogy a lajstromozás során az ügy automatizáltan, emberi beavatkozás nélkül kap ügyszámot.
29. § A bírósági eljárásokban az alkalmazandó anyagi és eljárásjogi szabályok alapján – a Harmadik Részben és a külön jogszabályokban foglaltakon kívül – az e §-ban meghatározott ügyszakok szerinti ügycsoportok különösen a következők:
a) büntető ügyszakban
1. első fokú büntetőügy,
2. fellebbezett büntetőügy,
3. fiatalkorú büntetőügye,
4. fiatalkorú fellebbezett büntetőügye,
5. büntető nemperes ügy,
6. fellebbezett büntető nemperes ügy,
7. bíróság kijelölése,
8. perújítási indítvány,
9. felülvizsgálati ügy,
10. a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítvány,
11. nyomozási bírói ügy,
12. fellebbezett nyomozási bírói ügy,
13. * egy éven túli távoltartás, bűnügyi felügyelet vagy letartóztatás miatt felterjesztett ügy,
14. bírósági mentesítés iránti ügy,
15. bírósági mentesítés iránti fellebbezett ügy,
16. idegenrendészeti ügy,
17. idegenrendészeti fellebbezett ügy,
18. semmisségi ügy,
19. népfelkelési ügy,
20. egyéb (vegyes) ügy,
21. * harmadfokú büntetőügy,
22. * fiatalkorú harmadfokú büntetőügye,
23. * felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt;
b) * szabálysértési ügyek
1. szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogás (panasz),
2. szabálysértési elzárással is sújtható szabálysértés miatti ügy,
3. szabálysértési elzárással is sújtható szabálysértés miatti fellebbezett ügy,
4. szabálysértési ügyben emelt ügyészi óvás,
5. a pénzbírság, a helyszíni bírság szabálysértési elzárásra történő átváltoztatása iránti ügy,
6. a közérdekű munka szabálysértési elzárásra történő átváltoztatása iránti ügy,
7. szabálysértési egyéb (vegyes) ügy,
8. szabálysértési perújítási ügy,
9. szabálysértési perújítási fellebbezett ügy,
10. bíróság kijelölése szabálysértési ügyben;
c) * polgári ügyszakban
1. első fokú polgári peres ügy,
2. fellebbezett polgári peres ügy,
3. polgári nemperes ügy,
4. bírósági közvetítői ügy (mediáció)
5. fellebbezett polgári nemperes ügy,
6. bíróság kijelölése,
7. felülvizsgálati ügy,
8. egyéb (vegyes) ügy,
9. felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt;
d) munkaügyi ügyekben
1. első fokú munkaügyi peres ügy,
2. fellebbezett munkaügyi peres ügy,
3. munkaügyi nemperes ügy,
4. fellebbezett munkaügyi nemperes ügy,
5. bíróság kijelölése,
6. felülvizsgálati ügy,
7. * egyéb (vegyes) ügy,
8. * felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt;
e) * közigazgatási ügyszakban
1. első fokú közigazgatási peres ügy,
2. fellebbezett közigazgatási peres ügy,
3. közigazgatási nemperes ügy,
4. fellebbezett közigazgatási nemperes ügy,
5. egyéb közigazgatási bírósági eljárás,
6. bíróság kijelölése,
7. közigazgatási szerv kijelölése,
8. felülvizsgálati ügy,
9. felülvizsgálati nemperes ügy,
10. választási jogorvoslati ügy,
11. népszavazási jogorvoslati ügy,
12. egyéb (vegyes) ügy,
13. felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt,
14. * az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás,
15. * a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás;
f) * valamennyi ügyszakban az alkotmányjogi panasz orvoslására irányuló eljárás, a jogegységi eljárás, valamint a jogegységi panasz eljárás.
30. § A kezdőiratot és a kezdőiratként kezelendő iratot az esetleges előzményi iratokkal felszerelve a lajstromba történő bejegyzés napján, de legkésőbb az érkezést követő munkanapon az irodavezető bemutatja az ügyelosztásra jogosult vezetőnek.
31. § * Ügyelosztási renden belül, ügyelosztási módszerként alkalmazható különösen
a) a páros-páratlan ügyszámok,
b) a meghatározott számcsoportok,
c) az alperes (kötelezett stb.), illetve a vádlott (eljárás alá vont személy stb.) nevének kezdőbetűje,
d) a bíróság illetékességi területének felosztása a bírák között (városok, kerületek, egyéb települések stb. szerint),
e) egyhetes, kéthetes vagy havonkénti megoszlásban valamennyi érkezett ügy egy tanácsra (bíróra) történő kiosztása,
f) az ügyszakonkénti, ügycsoportonkénti, az ügy tárgya szerinti szakosodás,
g) a bírói gyakorlat időtartama,
h) számítógépes program segítségével történő automatikus ügyelosztás, vagy
i) több ügyelosztási módszer együttesen.
31/A. § * A Kúria a Bsz. 10. § (7) bekezdésének megfelelően a Kúria honlapján heti rendszerességgel közzéteszi
a) az ügyszámot,
b) az érkezés dátumát és időpontját,
c) a lajstromozás dátumát és időpontját,
d) a kiosztás dátumát és időpontját,
e) az ügycsoportot,
f) az eljáró tanácsot,
g) a tanácsösszetételt,
h) az ügyelosztást végző vezetőt,
i) az ügyelosztási rendtől való eltérés indokát.
32. § (1) A bíróság elnöke, illetve az ügyelosztásra jogosult más bírósági vezető az ügy intézésével másik tanácsot (bírót) jelöl ki a kizárás, a bíró szolgálati viszonyának megszűnése, a tartós távolléte, az ügy jellegére is figyelemmel távolléte, az egyenletes munkateher biztosítása vagy az ügyhátralék feldolgozása esetén.
(2) Ha az egyesítendő ügyek elintézésére eredetileg nem ugyanazt a tanácsot (bírót) jelölték ki, az együttes elbírálást a kijelölés módosításával kell biztosítani.
33. § (1) Az ügy soron kívüli intézése alapulhat
a) jogszabály rendelkezésén,
b) * az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) határozatán,
c) a bíróság elnökének a rendelkezésén.
(2) A bíróság elnöke a soron kívüli eljárást az ügyfél kérelmére írásban elrendelheti.
33/A. § * (1) A soronkívüliség az ügynek a rendes ügymenetből történő kivételét jelenti. A soron kívül intézendő ügyben – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – minden intézkedést haladéktalanul kell megtenni.
(2) * A jogszabály rendelkezésén, illetőleg az OBT határozatán alapuló soron kívüli ügyintézés a bírósági eljárás egész tartamára irányadó. A bíróság elnöke által elrendelt soron kívüli ügyintézés az adott bíróság előtti eljárás tartamára vonatkozik azzal, hogy az eljárás jogerős befejezését megelőzően elrendelt soronkívüliség a jogerőt követő eljárásra nem terjed ki.
(3) Az elnök által elrendelt soron kívüli ügyintézés teljesítését az elnök legalább háromhavonta ellenőrzi, és mulasztás esetén megteszi a szükséges intézkedést (pl. határidő tűzésével a következő szükséges intézkedés megtételére felhívás, figyelmeztetés, fegyelmi felelősségre vonás).
33/B. § * (1) A bíróság elnöke – külön kérelem nélkül – hivatalból az ügy soron kívüli intézését rendelheti el, különösen akkor, ha:
a) ahhoz kiemelkedően fontos társadalmi, igazságügyi, illetve közérdek fűződik;
b) az ügy tárgya az állampolgárok széles körét érintő kérdés;
c) a gyermekek jogait, illetve kiskorú ügyfél fontos érdekét érinti az ügy (pl. gyermek jogállása, gyermek elhelyezése, gyermekkel való kapcsolattartás, apaság megállapítása).
(2) *
(3) A bíróság elnöke az ügyfél által előterjesztett soronkívüliség elrendelése iránti kérelem elbírálása során különösen az alábbiak figyelembevételével határoz:
a) kérelmező személyi körülményei;
b) az ügy tárgya és jellege;
c) bíróság működésében felmerült objektív ok.
34. § Az iroda az eljáró bíró (tanács) kijelölése után az iratot a bírónak (a tanács elnökének) bemutatja.
35. § (1) A bírósági irat kézbesítése – ha jogszabály másként nem rendelkezik – külön szabályok szerint általában posta útján történik.
(2) A bíróság elnöke elrendelheti, hogy a bíróság székhelyén a kézbesítést bírósági alkalmazott végezze.
(3) A fogva tartásban lévő személy részére a fogva tartást foganatosító szerv parancsnoka útján kell kézbesíteni a bírósági iratot.
(4) A címzett a részére szóló iratot – személyazonosságának igazolása után – a bíróságon is átveheti.
(5) * A bíróság az olyan iratot, amely átvételéhez joghatály fűződik, vagy amely átvételének igazolására szükség van, tértivevénnyel postázza; személyes kézbesítés esetén az átvevő az átvétel tényét keltezéssel ellátott aláírásával igazolja. Ha az átvételre nyomtatványt rendszeresítettek, az átvétel tényét ezen kell elismerni. A külön jogszabályban meghatározott „A” mintájú tértivevényen minden esetben meg kell jelölni, hogy a címzett távolléte esetében milyen jelzésű értesítést kell a részére visszahagyni.
(6) * Büntetőügyben az egyes büntetőeljárási cselekményekre és a büntetőeljárásban részt vevő személyekre vonatkozó szabályokról szóló rendeletben meghatározott értesítések alkalmazandók.
(7) * Polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási ügyben az A/2. jelzésű értesítés alkalmazandó. Amennyiben a bíróság megítélése szerint az iratot kizárólag a címzett saját kezéhez lehet kézbesíteni, az A/6. jelzésű értesítést kell használni. Minden ügycsoportban alkalmazható az A/7. és az A/7/2. jelzésű értesítés.
35/A. § * A külföldön kézbesítendő irat külföldre továbbítása iránt a bíró (tanács elnöke) teszi meg a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény 73. § (1)–(3) bekezdése vagy a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről („iratkézbesítés”) és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke szerinti intézkedéseket.
36. § (1) Folyamatban lévő vagy befejezett ügy iratát más ügy iratához csatolni vagy a csatolást megszüntetni csak bírói határozat alapján, bírói utasításra lehet.
(2) Az egyesítés a korábban, több ügy egyesítésekor a legkorábban lajstromozott ügyirathoz történik.
(3) A bírósági nyilvántartásokban a csatolást vagy az egyesítést oly módon kell feltüntetni, hogy annak időpontja megállapítható legyen.
37. § (1) A folyamatban lévő ügy iratát csak bírói utasítás alapján lehet más hatósághoz elküldeni.
(2) Az iroda az iratot ajánlott vagy csomagküldeményként adja postára. Ha az iratot a címzett (szakértő stb.) az irodában veszi át, az átvétel tényét és idejét a pótborítékon aláírásával igazolja, vagy arról elismervényt ad.
38. § (1) A kiadmányon fel kell tüntetni a bíróság megnevezését, az ügyszámot, szükség esetén a tanács elnöke vagy tagja által megjelölt szöveget, a tanács elnökének és tagjainak nevét, az „s. k.,” toldattal, az eredeti keltezést, továbbá azt el kell látni a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával.
(2) A külföldi felhasználásra szánt bírósági iraton a bíró, vagy a bírósági alkalmazott aláírását és a bíróság pecsétjét a bíróság elnöke vagy elnökhelyettese az aláírásával, a hitelesítés időpontjának feltüntetésével és a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával hitelesíti.
(3) A hitelesítési záradék szövege a következő: „... (név) aláírását és a bíróság körbélyegzőjének lenyomatát hitelesítem.”
39. § (1) Befejezett az az ügy, amelyben a bíróság ügydöntő határozatot hozott.
(2) * Az (1) bekezdésben említett ügyön kívül befejezett az az ügy is (befejezettként kezelendő ügy), amelyben:
a) a keresetlevelet visszautasították,
b) félbeszakadt az eljárás,
c) szünetel az eljárás,
d) felfüggesztették az eljárást,
e) megszüntették az eljárást,
f) a fizetési meghagyásos eljárás iratait, illetve a keresetet tartalmazó iratot a közjegyző felhívása szerinti bíróságnak küldik meg,
g) *
h) más ügyhöz való egyesítésről rendelkeztek,
i) az ügy áttételéről rendelkeztek, vagy más bíróságot jelöltek ki az eljárásra,
j) bíróság elé állítás esetén az ügyésznek való visszaküldésről rendelkeztek,
k) magánvádas eljárás esetén az ismeretlen elkövető kilétének felderítése érdekében nyomozást rendeltek el, illetve azért rendelkeztek az ügyésznek való megküldésről, mert olyan bűncselekmény látszik megállapíthatónak, amely miatt a vádat az ügyész képviseli,
l) a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján, a tévesen a bírósághoz benyújtott keresetlevélnek az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szerv részére történő megküldéséről rendelkeztek,
m) az eljárás elhúzódása miatt benyújtott, felterjesztett kifogást bíráltak el.
(2a) * Az ügy több vádlott esetén akkor kezelendő befejezettként, ha a bíróság valamennyi vádlottal szemben meghozta az (1), illetve a (2) bekezdésében meghatározott döntést.
(3) A szabálysértési eljárásban befejezettként kezelendő ügy továbbá, amelyben
a) a bíróság a becsületsértési ügyben érkezett panaszt, kifogással kapcsolatos igazolási kérelmet elbírálta,
b) tárgyalás mellőzésével a kifogást elbírálta,
c) gyorsított bírósági eljárásban nem tartott tárgyalást,
d) döntött a szabálysértési hatóság előtti eljárásban jogerősen kiszabott pénzbírság, helyszíni bírság, közérdekű munka elzárásra történő átváltoztatásáról, illetve
e) a szabálysértési hatóság előtti eljárásban jogerősen kiszabott pénzbírságot helyettesítő elzárás elhalasztására, félbeszakítására irányuló kérelemről.
40. § * (1) A befejezett büntetőügyben a határozat meghozatalát követően haladéktalanul, de legfeljebb három munkanapon belül ki kell állítani – a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályairól szóló IRM rendelet szerinti – a bíróság adatközlési kötelezettségének teljesítésére rendszeresített adatlapot, és azt a bíróság irodájának kell átadni.
(2) * Az adatlapokat az iroda közli a bűnügyi nyilvántartást vezető szervvel.
41. § (1) * A tanú, valamint a büntetőügyben részt vevő sértett, vagyoni érdekelt és egyéb érdekelt vagy ezek segítője törvény alapján zártan kezelendő adatait, valamint a zárt adatot tartalmazó iratot az iratborítóban lévő iratok között személyenként elkülönített, zárt, lepecsételt és a bíróság körbélyegző lenyomatával ellátott borítékban kell elhelyezni. Az iratborítón, a zárt adatot tartalmazó borítékon és a lajstromban fel kell tüntetni a zárt adatkezelés tényét.
(2) A zárt adatot tartalmazó iratról olyan másolatot kell készíteni és az iratok között elhelyezni, amely nem tartalmazza a zárt adatot. A zárt adat megismerésére nem jogosult személy részére felvilágosítás céljára (8–12. §) ezt a másolatot kell felhasználni; az iratbetekintés során a zárt adatot tartalmazó borítékot az iratok közül ki kell emelni.
(3) A zárt adatot tartalmazó borítékot a bíró, a jogorvoslati kérelmet elbíráló bíró vagy a bírói utasítást teljesítő személy nyithatja fel, ha az adat megismerése eljárási cselekmény foganatosításához szükséges. A zárt adat megismerésére jogosult más személy kérésére a bíró vagy az iroda nyitja fel a borítékot. A felnyitás tényét, okát és időpontját a zárt adatot tartalmazó borítékra fel kell jegyezni, és a továbbiakban az (1) bekezdés szerint kell eljárni.
42. § Ezen alcím alkalmazásában
a) * zárt adat: a tanúnak a Be. 178. § (2) bekezdése szerinti személyes adatai, valamint az olyan adatok, amelyekből a Be. 92. § (9) bekezdése szerinti személyes adatokra lehet következtetni,
b) * zárt adat-kezelés: a személyes adatok felvétele, tárolása, felhasználása,
c) zárt adat-kezelő: a b) pontban meghatározott tevékenységet végző, erre a feladatra kijelölt személy,
d) kísérőirat: az ügyirathoz tartozó, de attól elkülönülten, külön zárt irattartóban elhelyezett irat, mely a zárt adatokat tartalmazó eredeti iratokat tartalmazza,
e) kivonatos irat: a zárt adatot magában foglaló eredeti iratról készült olyan másolat, mely nem tartalmazza a zárt adatot,
f) kísérőjegyzék: a zárt adatokat tartalmazó eredeti iratok felsorolását és a kivonatos irat feltalálási helyét rögzítő jegyzék.
43. § (1) A büntetőiroda vezetője a büntetőügy bíróságra érkezését követően haladéktalanul megvizsgálja azt, hogy az ügyben szerepel-e különösen védett tanú. A büntetőiroda vezetője valamennyi ügyre nézve zárt adat-kezelőnek minősül.
(2) Ha az ügyben különösen védett tanú szerepel, a büntetőiroda vezetője
a) elkészíti a kísérőirat borítóját, amelyen első zárt adat-kezelőként feltünteti a saját nevét,
b) az iratokat haladéktalanul bemutatja az ügyet elosztó bírósági vezetőnek,
c) az eljáró tanács kijelölését követően az iratot a kísérőirattal együtt bemutatja az eljáró bírónak, akinek a nevét szintén feltünteti a kísérőirat borítóján mint a zárt adat kezelésért továbbiakban felelős személyt.
44. § (1) Az ügyben eljáró bíró a bemutatás után haladéktalanul – legkésőbb a bemutatást követő első munkanapon – a kísérőirat borítóján a név feltüntetésével kijelöli azt a bírósági alkalmazottat, aki zárt adat-kezelőként az ügyben az ügyviteli teendőket ellátja. A bíró az eljárás későbbi szakaszában szükség esetén további zárt adat-kezelőt jelölhet ki.
(2) * A bíró által kijelölt zárt adat-kezelő
a) kigyűjti a zárt adatokat tartalmazó iratokat a büntetőügy iratából,
b) elkészíti azok kivonatos iratát és elhelyezi a büntetőügy eredeti iratai között,
c) a zárt adatokat tartalmazó iratot elhelyezi a kísérőiratban,
d) elkészíti a kísérőjegyzéket és azt a büntetőügy eredeti iratai között elhelyezi,
e) értesíti a zárt adat-kezelésről az ügyben korábban eljárt hatóságokat.
45. § (1) A kísérőiratban kell elhelyezni a kísérőjegyzék egy példányát, továbbá minden olyan később keletkezett iratot is, amely zárt adatot tartalmaz (pl. tértivevény, bv. visszajelentés, rendőri jelentés elővezetésről stb.).
(2) A kísérőirathoz, illetve zárt adatot tartalmazó irathoz csak az előre kijelölt zárt adat-kezelő férhet hozzá, akinek a jogosultságát a kísérőiraton feltüntetett neve tanúsítja.
(3) A zárt adatról, illetve a kísérőiratról másolatot kiadni nem lehet, arról felvilágosítás nem adható, kivéve az ügyésznek és annak, aki az ügyben maga is zárt adat-kezelő.
(4) A kísérőiratot a zárt adat-kezelésre jogosult bíró, illetve a lajstromvezető elzárva, lemezszekrényben őrzi.
(5) A zárt adat-kezelésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a nem írásban (kép, hangfelvétel) rögzített adatok kezelésére is.
46. § Ha az ügyben érintett szerepel [5. § (2) bek.], a védelmet ellátó szerv részére a kézbesítést a titkos ügykezelésre feljogosított személy végzi. Az érintett részére kézbesítendő iratot a Tanúvédelmi Szolgálat útján, hivatalsegédjével kell kézbesíteni.
47. § A rendelet Első és Második részének az első fokú bíróságnál a polgári ügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit a gazdasági ügyszak ügyvitelére az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
48. § (1) * A cégbírósági eljárásban nem alkalmazható a 7. § (1) bekezdése.
(2) * A cégeljárásban a cég-, illetőleg a cégjegyzékadatban történt változás bejegyzésére elektronikus úton kerül sor.
49. § * A törvényszék mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) körbélyegzője: középen Magyarország címere, körben felül a törvényszék cégbíróságának, alul a székhelyének a megjelölése (pl. Zalaegerszegi Törvényszék Cégbírósága – Zalaegerszeg).
50. § (1) * A cégbíróság a cégbejegyzés (változásbejegyzés) iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott informatikai jellemzőkkel rendelkező elektronikus kérelem formájában veheti át (érkeztetheti).
(2) * A cégbejegyzési kérelem benyújtásáról a cégbejegyzést kérő részére fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel (a továbbiakban együtt: elektronikus aláírás) és időbélyegzővel ellátott elektronikus tanúsítványt kell kiállítani, amely tartalmazza a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 44. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat.
(3) *
51. § * (1) A cégbíróság a bejegyzési kérelmet – amennyiben a kérelem munkaidőben érkezik meg a cégbírósághoz – az érkezés időpontjában érkezteti és a céget cégjegyzékszámmal látja el. Ha a kérelem munkaidőn kívül érkezik meg, a kérelem érkeztetésére a következő munkanapon, a munkaidő kezdetét követően kerül sor.
(2) A cégbíróság a bejegyzési kérelem nyomtatványán feltüntetett adatokat számítógépen rögzíti és az adószám megállapítását követően a bejegyzési kérelem adatai mellett a „bejegyzés alatt” megjegyzést tünteti fel.
52. § * A cégbíróságon az eljáró bíró, bírósági titkár, bírósági fogalmazó vagy bírósági ügyintéző (a továbbiakban együtt: ügyintéző) kijelölése elsősorban számítógépes ügyelosztást segítő számítógépes program felhasználásával, automatikusan történik. Indokolt esetben – különösen a kapcsolódó ügyekre és az ügyintézők munkaterhére tekintettel – az eljáró ügyintézőt a cégbíróság vezetését ellátó bírósági vezető vagy helyettese jelöli ki.
53. § * A cégeljárásban az ügycsoportok a következők:
a) cégbejegyzési ügy,
b) fellebbezett cégbejegyzési ügy,
c) * cégtörvényességi ügy, ideértve a törlési eljárást is,
d) * fellebbezett cégtörvényességi ügy, ideértve a törlési eljárást is,
e) végelszámolási kifogás,
f) fellebbezett végelszámolási kifogás,
g) egyéb cégügy,
h) fellebbezett egyéb cégügy,
i) a bíróság kijelölése,
j) felülvizsgálati ügy,
k) * felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt,
l) * jogutód nélkül megszűnt cég javára bejegyzett jog vagy tény törlésével összefüggő nemperes ügy,
m) * kényszertörlési ügy,
n) * fellebbezett kényszertörlési ügy.
54. § * (1) Ha az ügyintéző a bejegyzést elrendeli, a bejegyzést elrendelő végzésben az előszerkesztés adatait – a szükséghez képest – módosítani kell.
(2) A cégbíróság a kérelemnek helyt adó bejegyző végzést annak megállapításával, hogy a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a Ctv. 39. § (2) bekezdése szerint kézbesíti. A végzés jogerősítését követően meg kell adni azoknak az iratoknak a sorszámát, amelyekre az elintézés (végzés) vonatkozik. A bejegyző végzést, valamint a bejegyzés alapjául szolgáló iratokat a cégbíróság a bíróság elektronikus nyilvántartásának elkülönített részében (a továbbiakban: elektronikus irattár) őrzi.
55. § (1) * A cégbíróság a jogorvoslattal megtámadható végzést (pl. a kérelmet elutasító, az eljárást felfüggesztő végzést) a fellebbezési jogról történt tájékoztatás mellett a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint kézbesíti. A cégbíróság a végzést egyidejűleg „nem jogerős, lezárt” állapotúként tünteti fel, a bejegyzés alapjául szolgáló adatokat a számítógépben „nem bejegyzett” állapotúként rögzíti, és megadja azoknak az iratoknak a sorszámát is, amelyekre az elintézés (végzés) vonatkozik.
(2) A kérelemnek részben helyt adó végzés esetében a cégbíróság csak azon rovatokat tünteti fel „nem bejegyzett” állapotúként, amelyek bejegyzését a bíróság nem rendelte el, az elrendelt adatokat és a végzést „nem jogerős, lezárt” állapotúként tünteti fel.
56. § * A jogorvoslattal megtámadható végzés esetében a fellebbezési határidő eredménytelen lejárta után az ügyintéző megállapítja, hogy a végzés jogerős, és a végzést jogerősíti. A végzés jogerősítéséről a kérelmezőt a Ctv. 39. § (2) bekezdése szerint kell értesíteni.
57. § (1) * A kijavító végzést és kiegészítő végzést a cégbíróság a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint közli a jogi képviselővel. A kijavító végzés és a kiegészítő végzés adatait a módosítás bejegyzésének szabályai szerint kell a cégjegyzékben feltüntetni.
(2) A cégbíróság egy határozatában több különböző adat, továbbá ugyanazon adat többszöri módosításának bejegyzését is elrendelheti. Az utóbbi esetben a már nem hatályos adatot annak megjelölésével tünteti fel, hogy hatályossága mely időponttól meddig tartott.
(3) * A cégbíróság az elektronikus cégiratot az elektronikus irattárban a bejegyzési kérelem visszavonása vagy jogerős elutasítása esetén is megőrzi.
58. § Cégügyben befejezett ügy a kezdőiratként érkezett ügy elintézése.
58/A. § * (1) A Ctv. 9/B. § szerinti cégügyben a végrehajtó, illetve a végrehajtást foganatosító egyéb hatóság (bíróság) elektronikus értesítése vagy elektronikusan megküldött foglalási jegyzőkönyve a kezdőirat. A Ctv. 9/D. § (4) bekezdés szerinti cégügyben kezdőirat a cégbíróságnak a Ctv. 9/B. § (4) bekezdése szerinti vagy a Ctv. 9/C. §-a szerinti eltiltásról rendelkező jogerős végzése.
(2) * Az automatikus végzést a cégbíróság informatikai rendszere külön intézkedés nélkül szerkeszti meg.
(3) A cégbíróság informatikai rendszere biztosítja a cégbíróságok közötti elektronikus kommunikációt.
59. § * (1) Ha a cég székhelyének más bíróság területére történő áthelyezésre irányuló változásbejegyzési kérelmével együtt végelszámolásának megindítását is bejelenti, a bíróság a végelszámolás megindításáról külön végzést hoz.
(2) Ha a cég székhelyének más bíróság területére történő áthelyezésre irányuló változásbejegyzési kérelmével együtt a cég törlésére irányuló kérelmét is benyújtja, a bíróság a cég törlését megelőzően intézkedik a székhely áthelyezésének bejegyzéséről.
60. § (1) * A cégbíróság a kizárólag papír alapon rendelkezésre álló cégiratot más hatósághoz nem küldheti meg, kivéve, ha a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság írásszakértői vizsgálatot rendelt el, és az a cégbíróságon nem végezhető el. A cégbíróság az eredeti iratról az irat megküldését megelőzően fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel és időbélyegzővel ellátott digitális másolatot készít, melyet e-aktában helyez el.
(2) Az iratot a szakértői vizsgálatot elrendelő hatóság és az illetékhivatal külön kézbesítővel szállíthatja el és vissza a cégbíróságnak, továbbá azt csak a vizsgálat időtartamára tarthatja magánál.
61. § (1) A cégbíróság a cég adatairól kérelemre számítógéppel készített cégmásolatot, cégbizonyítványt és cégkivonatot ad ki.
(2) A cégkivonaton és a cégmásolaton a cégbíróság feltünteti, hogy a módosítás (egyéb adat) bejegyzése iránt kérelem érkezett és annak jogerős, érdemi elbírálása még nem történt meg. A cégbíróság a cégbizonyítványon az említett adatokat csak akkor tünteti fel, ha a kérelem a tanúsított bejegyzésre vonatkozik.
(3) * A cég nyilvános iratairól (pl. tagjegyzékről, elfogadó nyilatkozatról, jegyzőkönyvről) hiteles és nem hiteles másolat adható ki; a nem nyilvános cégiratokról történő felvilágosításra a 10–12. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
61/A. § * (1) A cégbíróság által elektronikus okirat formájában meghozott végzést minősített elektronikus aláírással és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzővel, a kiállított tanúsítványt és igazolást fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.
(1a) * Az automatikus végzés fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel is ellátható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus okiratot, valamint az egyéb elektronikus cégiratot elektronikus irattárban kell elhelyezni.
(3) Az elektronikus irattárban csak a külön jogszabályban meghatározott formátumú, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzővel ellátott elektronikus cégirat helyezhető el.
61/B. § * (1) * A cégbíróság a külön jogszabályban meghatározott formátumban benyújtott, a cégbírósághoz a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat (a továbbiakban: céginformációs szolgálat) által továbbított elektronikus kérelmet (a továbbiakban: kérelem) és mellékleteit – amennyiben a kérelem munkaidőben érkezik meg a cégbírósághoz – az érkezés időpontjában (év, hónap, nap, óra, perc, másodperc jelzésű) időbélyegzővel látja el. Ha a kérelem munkaidőn kívül érkezik meg a cégbírósághoz, a kérelem időbélyegzővel történő ellátására a következő munkanapon, a munkaidő kezdetét követően kerül sor.
(2) * Arról, hogy a bejegyzés iránti kérelem és mellékletei a cégbíróság számítógépes rendszerébe informatikai szempontból szabályszerűen megérkeztek, a cégbíróság az adószám megállapításának napján a Ctv. 36. § (1) bekezdése szerinti elektronikus tanúsítványt küld a fél jogi képviselőjének. Ha ez a nap heti pihenőnap, illetve munkaszüneti nap, vagy ha a kérelem hivatali időn kívül érkezett, a cégbíróság az elektronikus tanúsítványt az ezt követő első munkanapon küldi meg. A változásbejegyzés iránti kérelem esetében a cégbíróság a fél jogi képviselőjének a fentiek megfelelő alkalmazásával elektronikus igazolást küld.
(3) * Az elektronikus tanúsítvány, illetőleg az elektronikus igazolás kiállításának időpontjától kezdődően a cégbíróság számítógépes nyilvántartása a bejegyzés, illetve változásbejegyzés iránti kérelem adatai mellett a „bejegyzés alatt” megjegyzést tünteti fel [Ctv. 44. § (4) bekezdés]. A cégbíróság a kérelem mellékletét képező elektronikus cégiratokat az elektronikus irattárban helyezi el.
(4)–(5) *
(6) *
61/C. § * Ha az ügyintéző a cégbejegyzést elrendeli, a cégbíróság az elektronikus okirat formájában meghozott végzést annak megállapításával, hogy a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a Ctv. 39. § (2) bekezdése szerint közli a fél jogi képviselőjével.
61/D. § * (1) * A cégbíróság a fellebbezéssel megtámadható végzést (pl. a kérelmet elutasító, az eljárást felfüggesztő végzést) a fél jogi képviselőjével a fellebbezési jogról történt tájékoztatással, a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint közli.
(2) A cégbíróság a fellebbezéssel megtámadható végzést a számítógépes nyilvántartásában – a végzés elektronikus úton történő megküldésével egyidejűleg – „nem jogerős, lezárt” állapotúként tünteti fel, a bejegyzés alapjául szolgáló adatokat a számítógépen „nem bejegyzett” állapotúként rögzíti és megadja azoknak az iratoknak a sorszámát is, amelyekre az elintézés (végzés) vonatkozik.
(3) A kérelemnek részben helyt adó végzés esetében az 55. § (2) bekezdése irányadó.
61/E. § * A fellebbezéssel megtámadható végzés esetében az 56. § rendelkezései irányadóak.
61/F. § * A kényszertörlési eljárásban a Ctv. 117. § (1) bekezdése szerinti jogerős végzés a kezdőirat.
61/G. § * A cégbíróság az elektronikus cégiratot más hatóságok részére elektronikus okiratként küldi meg. Ha a megkereső hatóság az elektronikus cégiratról papír alapú másolatot kér, azt a megkereső hatóság költségére kell elkészíteni.
61/H. § * (1) * A cégbíróság a cég adatairól kérelemre elektronikus okiratként cégmásolatot, cégbizonyítványt, illetve cégkivonatot ad ki. Ha a kérelemből más nem következik, a cégbíróság által kiadott vagy megküldött elektronikus okirat elektronikus aláírást és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzőt nem tartalmaz. Ha a kérelem hiteles elektronikus cégmásolat, cégbizonyítvány, illetve cégkivonat kiadására vagy megküldésére irányul, az elektronikus okiratot a Ctv. 17. § (1) bekezdése szerinti elektronikus aláírással és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzővel kell ellátni. A 61. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.
(2) A cég nyilvános iratairól történő másolat kiadására a 61. § (3) bekezdése alkalmazandó azzal, hogy az elektronikus cégiratról hiteles és nem hiteles másolatnak minősülő elektronikus okirat is kiadható.
(3) * A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság papíralapú iratairól készült elektronikus másolat kiadására [Ctv. 17. § (2) bekezdés] a 61. § (3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a cégiratról hiteles és nem hiteles elektronikus másolat is kiadható.
61/I. § * A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban a Ctv. 72. § (5) bekezdése szerinti jogerős intézkedést, a kényszertörlési eljárásban a Ctv. 118. § (1)–(3), (5) és (6) bekezdése szerinti végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul intézkedik az iratok nyilvánosan hozzáférhetővé tételéről.
61/J. § * (1) A cégbíróság végzése elleni jogorvoslati kérelmet a cégbíróság 3 napon belül elektronikusan terjeszti fel a másodfokú bíróságra. A másodfokú bíróság a kérelmet az 51. § (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával érkezteti.
(2) A másodfokú bíróság a jogorvoslati kérelmet a cégnyilvántartásba történő betekintéssel bírálja el.
(3) A másodfokú eljárás tartama alatt a félnek küldendő végzések közlése a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint történik.
(4) A másodfokú bíróság által meghozott határozatot minősített elektronikus aláírással és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzővel kell ellátni. A másodfokú bíróság határozatát elektronikus úton küldi meg a cégbíróság részére. A határozatot a cégbíróság a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint közli a jogi képviselővel.
(5) * A másodfokú eljárásban az elsőfok módjára hozott végzéseket a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint közli a másodfokú bíróság. Fellebbezés esetén a másodfokú bíróság, illetve a Kúria a 61/J. § megfelelő alkalmazásával jár el.
(6) Ha a másodfokú határozat értelmében egyéb intézkedésre, eljárásra nincs szükség, a (4) bekezdés szerinti elektronikus iratot a cégbíróságnak történt megküldést követően a másodfokú bíróság elektronikus irattárában helyezi el.
61/K. § * A cégeljárásban benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálása során az érintett bíróságok a 61/J. § megfelelő alkalmazásával járnak el.
61/L. § * (1) * Cégtörvényességi ügyben kezdőirat a törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező kérelem, indítvány, megkeresés, a hivatalbóli eljárást megindító bírósági rendelkezés, továbbá a Ctv. 81. §-ának (3) bekezdése alapján a törvényességi felügyeleti eljárás folytatásának elrendelésére irányuló bírósági intézkedés.
(2) A cégtörvényességi ügyben befejezés a kezdőiratként érkezett ügy elintézése, valamint a Ctv. 81. §-a szerinti valamely intézkedés alkalmazása.
(3) * Cégtörvényességi ügyként kerül sor a Ctv. 9/D. § (5) bekezdés szerinti felhívás kiadására, azonban ha a cég eleget tesz a felhívásban foglaltaknak, a törvénysértő működés megállapítására nem kerül sor.
62. § * A gazdasági ügyek ügycsoportjai a következők:
1. felszámolási nemperes ügy,
2. felszámolási nemperes ügyben a vitatott hitelezői igény és kifogás,
3. fellebbezett felszámolási nemperes ügy,
4. felszámolási nemperes ügyben fellebbezett vitatott hitelezői igény és kifogás,
5. csődeljárási nemperes ügy,
6. csődeljárási nemperes ügyben vitatott hitelezői igény és kifogás,
7. fellebbezett csődeljárási nemperes ügy,
8. csődeljárási nemperes ügyben fellebbezett vitatott hitelezői igény és kifogás,
9. gazdálkodó szervezetek egymás közötti peres ügye,
10. gazdálkodó szervezetek egymás közötti nemperes ügye,
11. gazdálkodó szervezetek egymás közötti fellebbezett peres ügye,
12. gazdálkodó szervezetek egymás közötti fellebbezett nemperes ügye,
13. bíróság kijelölése,
14. felülvizsgálati ügy,
15. a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény alapján indult ügy,
16. a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény alapján indult fellebbezett ügy,
17. vagyonrendezési nemperes ügy, ideértve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 58. § (5) bekezdése szerinti ügyeket is,
18. fellebbezett vagyonrendezési nemperes ügy,
19. felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt,
20. jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet javára bejegyzett jog vagy tény törlésével összefüggő nemperes ügy,
21. a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény alapján indult ügyben kifogás,
22. a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény alapján indult ügyben fellebbezett kifogás,
23. jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet javára bejegyzett jog vagy tény törlésével összefüggő fellebbezett nemperes ügy,
24. az Európai Unió más tagállamában indított fizetésképtelenségi főeljárás magyarországi közzétételével, magyarországi közhiteles nyilvántartásokba történő bejegyeztetésének elrendelésével, valamint a külföldi fizetésképtelenségi szakértő belföldi kötelezettségvállalásával összefüggő nemperes ügy,
25. vagyonrendezési nemperes ügyben kifogás,
26. vagyonrendezési nemperes ügyben fellebbezett kifogás,
27. reorganizációs nemperes ügy,
28. fellebbezett reorganizációs nemperes ügy,
29. reorganizációs nemperes ügyben kifogás,
30. reorganizációs nemperes ügyben fellebbezett kifogás,
31. * szerkezetátalakítási nemperes ügy,
32. * fellebbezett szerkezetátalakítási nemperes ügy,
33. * szerkezetátalakítási nemperes eljárásban az érintett hitelezők osztályba sorolásának felülvizsgálata,
34. * szerkezetátalakítási nemperes eljárásban fellebbezett határozat az érintett hitelezők osztályba sorolásáról.
63. § (1) * A céginformációs szolgálat adatai alapján ellenőrizni kell, hogy az adós cég szerepel-e a cégbíróságok nyilvántartásában, és bejegyzése az illetékes cégbíróságon megtörtént-e.
(2) Az iratborítóra az iroda rávezeti az adós cég cégjegyzékszámát, és mellékeli az általa beszerzett cégmásolatot.
(3) * Csődeljárásban és felszámolási eljárásban a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő és a felszámoló kirendelése – a Cstv. 66. § (2) bekezdése szerinti és egyéb törvényben meghatározott kivétellel – a Cstv. 27/A. § (1) bekezdése, valamint a felszámolók, a vagyonfelügyelők és az ideiglenes vagyonfelügyelők elektronikus kijelölésének szabályairól szóló rendelet (a továbbiakban: Felsz.kijr.) szerint, a Felsz.kijr.-ben meghatározott elektronikus kijelölő program felhasználásával történik. A kijelölési műveletről külön iratot kell készíteni.
(4) *
(5) * A Ctv. IX. fejezete szerinti vagyonrendezési eljárásban a vagyonrendezőnek a Ctv. 121. § (1) bekezdése szerinti kirendelésekor a Felsz.kijr. szerinti számítógépes program felhasználásával kell eljárni.
(6) * A (3) és (5) bekezdés szerinti kirendelésről és felmentésről szóló végzést, a Ctv. 2012. március 1-je előtt hatályos 117. § (2) bekezdése alapján kijelölt végelszámoló felmentéséről szóló végzést, valamint az említett eljárások befejezését vagy megszüntetését közzétevő jogerős bírósági végzést haladéktalanul, elektronikus úton továbbítani kell a Felsz.kijr. szerinti, elektronikus kijelölést segítő számítógépes program üzemeltetőjének, továbbá – a céginformációs szolgálaton keresztül – a Cégközlöny szerkesztőségéhez is.
63/A. § * (1) * Ha a Cstv. a bíróság végzésének vagy a végzés kivonatának Cégközlönyben történő közzétételéről rendelkezik, a bíróság a közzététel iránt – ha törvény eltérően nem rendelkezik – haladéktalanul intézkedik.
(2) A végzést (végzés kivonatát) – a céginformációs szolgálaton keresztül – elektronikus úton kell továbbítani a Cégközlöny szerkesztőségének.
(2) Csődeljárási és felszámolási ügycsoportokban az adott ügycsoportba beosztott bírák közül az eljáró bíró kijelölése számítógépes ügyelosztást segítő program felhasználásával, automatikusan is történhet, amely figyelembe veszi a bírákra a tárgyévben kiosztott ügyek számát. A számítógépes program által javasolt kijelöléstől az ügyelosztásra jogosult bírósági vezető indokolt esetben – a folyamatban lévő ügyek bonyolultságára, munkaigényére tekintettel – eltérhet.
64. § Gazdasági ügyben befejezett ügy a kezdőiratként érkezett ügy elintézése.
65. § Gazdasági ügyben a 60. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
65/A. § * (1) A természetes személyek bírósági adósságrendezésével összefüggő polgári nemperes eljárások ügyvitelére a polgári ügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásában az ügycsoportok a következők:
a) adósságrendezés elrendelése előtti hitelezői besorolási ügy,
b) adósságrendezés elrendelésével összefüggő ügy,
c) egyezségkötési ügy,
d) adósságrendezési egyezség módosításával összefüggő ügy,
e) adósságtörlesztési végzéssel összefüggő ügy,
f) adósságtörlesztési végzés módosításával összefüggő ügy,
g) mentesítési ügy,
h) mentesítés hatályon kívül helyezése iránti ügy,
i) bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének megállapításával összefüggő ügy,
j) bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének megállapításával összefüggő ügy,
k) az adósságrendezési eljárás megszüntetésére irányuló ügy,
l) kifogás adósságrendezési ügyben,
m) perújítás adósságrendezési ügyben,
n) fellebbezett ügy,
o) felülvizsgálati ügy.
(3) A bíróság a bírósági adósságrendezési eljárást az OBH elnöke által rendszeresített nyomtatványon rendeli el, amely tartalmazza a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 35. § (2) bekezdésében felsoroltakat, valamint a bírósági adósságrendezés elrendelésének joghatásaira történő figyelemfelhívást. A végzésben a bíróság felhívja a családi vagyonfelügyelőt a hitelezők bevonására az Are. tv. 39. § (1) bekezdés szerinti hirdetmény soron kívül, a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján történő közzétételével és ezzel egyidejűleg az ismert hitelezők részére történő követlen megküldésével.
(4) * Az OBH a központi honlapon közzéteszi a (2) bekezdés szerinti eljárásokban a felek és a bíróság által kötelezően alkalmazandó, a központi honlapról letölthető, kézzel vagy számítógéppel kitölthető űrlapokat, nyomtatványokat, és tájékoztatást ad azok kitöltésének módjáról.
66. § A rendelet Első és Második részének az első fokú bíróságnál a büntetőügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit a katonai tanácsok ügyvitelére az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
67. § A vádiratot és a bírósági határozatot a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó személy állományilletékes parancsnoka, illetve vezetője útján, a fogva tartásban lévő terheltnek a bv. intézet parancsnoka útján kell kézbesíteni. Ha a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó személy szolgálata, illetve szolgálati viszonya a büntetőeljárás alatt megszűnik, a vádirat és a bírósági határozat kézbesítésére az általános szabályok az irányadók.
68. § * A katonai tanács körbélyegzője: középen Magyarország címere, körben felül a bíróság katonai tanácsának, alul a székhelyének a megjelölése (pl. Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa – Szeged).
69. § A katonai büntetőeljárás ügycsoportjai a következők:
1. katonai büntetőügy,
2. fellebbezett katonai büntetőügy,
3. katonai büntető nemperes ügy,
4. fellebbezett katonai büntető nemperes ügy,
5. bíróság kijelölése,
6. perújítási indítvány,
7. felülvizsgálati ügy,
8. katonai nyomozási bírói ügy,
9. fellebbezett katonai nyomozási bírói ügy,
10. * egy éven túli távoltartás, bűnügyi felügyelet vagy letartóztatás miatt felterjesztett ügy,
11. mentesítés iránti ügy,
12. fellebbezett mentesítés iránti ügy,
13. katonai büntetés-végrehajtási ügy,
14. fellebbezett katonai büntetés-végrehajtási ügy,
15. az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvénnyel kapcsolatos ügy,
16. az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvénnyel kapcsolatos fellebbezett ügy,
17. az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmény miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvénnyel kapcsolatos ügy,
18. az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmény miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvénnyel kapcsolatos fellebbezett ügy,
19. az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvénnyel kapcsolatos ügy,
20. az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvénnyel kapcsolatos fellebbezett ügy,
21. az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvénnyel kapcsolatos ügy,
22. az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvénnyel kapcsolatos fellebbezett ügy,
23. fenyítést kiszabó határozat vagy parancs bírósági felülvizsgálata,
24. fenyítést kiszabó határozat vagy parancs bírósági felülvizsgálatának fellebbezett ügye,
25. egyéb (vegyes) ügy,
26. a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítvány,
27. * felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt.
70. § A katonai tanácsok esetében az ügyelosztási renden belül, ügyelosztási módszerként alkalmazható a katonai alakulatok felosztása a bírák között.
71. § A rendelet Első és Második részének az első fokú bíróságnál a büntetőügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit a bv. csoport ügyvitelére az e fejezetben, valamint a bíróságok bv. feladatait szabályozó más jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
72. § A bv. csoport ügycsoportjai a következők:
a) szabadságvesztés végrehajtási ügy (Szv. ügy),
b) fellebbezett szabadságvesztés végrehajtási ügy (Szvf. ügy)
c) közérdekű munkára ítéltek ügye (Kmv. ügy),
d) közérdekű munkára ítéltek fellebbezett ügye (Kmvf. ügy)
e) feltételes szabadságra bocsátás és a feltételes szabadságra bocsátottak pártfogó felügyelete elrendelésének ügye (F. ügy),
f) feltételes szabadságra bocsátás és a feltételes szabadságra bocsátottak pártfogó felügyelete elrendelésének fellebbezett ügye (Ff. ügy),
g)–h) *
i) * egyéb bv. ügy,
j) * fellebbezett egyéb bv. ügy.
73. § (1) Az Szv. ügy befejeződik, illetve azt befejezettként kell kezelni, ha
a) a bv. csoport a szabadságvesztésről szóló értesítést beutaló nélkül küldi meg a bv. intézetnek vagy más bv. csoportnak,
b) az elítéltet beutalták a bv. intézetbe,
c) a bíróság közli, hogy az elítéltet átadta a bv. intézetnek,
d) az elítélt az előzetes fogva tartásával kitöltötte a szabadságvesztést,
e) a bv. intézet közli, hogy a szabadlábon lévő elítéltet feltételes szabadságra bocsátották, feltéve, hogy a határozatot, a szabadságvesztésről szóló értesítést már megküldték a bv. intézetnek,
f) a szabadságvesztés foganatbavétele céljából elfogatóparancsot bocsátottak ki,
g) a bíróság megállapítja, hogy a szabadságvesztés végrehajtása kizárt,
h) az ügyet más ügyhöz egyesítik.
(2) A Kmv. ügy befejeződik, illetve azt befejezettként kell kezelni, ha
a) az elítélt az előzetes fogva tartásával kitöltötte a közérdekű munkát,
b) a közérdekű munka foganatbavétele céljából elfogatóparancsot bocsátottak ki,
c) a bíróság megállapítja, hogy a közérdekű munka végrehajtása kizárt, vagy a bíróság a büntetés végrehajtását kizáró ok megállapításáról értesítette a bv. csoportot,
d) a bv. bíró a közérdekű munkának szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról értesítette a bv. csoportot,
e) a közérdekű munka végrehajtása befejeződött és a bv. bíró a végrehajtási ügyet lezárta,
f) * a büntetést kiszabó bíróság a gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozási segély folyósítása miatt a végrehajtás megkezdését elhalasztotta, illetve a bv. bíró a végrehajtást félbeszakította,
g) a bv. bíró a büntetés végrehajtását kizáró vagy megszüntető okot állapított meg,
h) új munkahely kijelölése esetén az új munkahely más bv. csoport illetékességi területén van.
(3) A F. ügy befejeződik, illetve azt befejezettként kell kezelni, ha a bv. bíró a feltételes szabadság kérdésében döntött, vagy az eljárást megszüntette.
(4) *
(5) * Az egyéb bv. ügy befejeződik, illetve azt befejezettként kell kezelni, ha
a) * érdemi határozatot hoztak,
b) az eljárást felfüggesztették,
c) az eljárást megszüntették.
74. § * A bv. ügyintézőt az ítélőtábla, illetve a törvényszék elnöke jelöli ki.
75. § Bv. ügyben felvilágosítást a bv. bíró, valamint az irodavezető szóban akkor adhat, ha az a büntetés végrehajtását nem veszélyezteti.
75/A. § * (1) A bírósági közvetítés ügyvitelére a 3., 10–16., 19., 25., 36. és 39. § nem alkalmazható.
(2) E fejezet alkalmazása során
a) bírósági közvetítői ügy: a bírósági közvetítés iránti kérelemben megjelölt peres vagy nemperes bírósági eljárás (a továbbiakban: alapügy) alatt a bírósági közvetítő által lefolytatott – lajtromozás szempontjából polgári nemperes ügycsoportba tartozó – bírósági közvetítői eljárás,
b) * bírósági közvetítői ügy kezdőirata: a félnek vagy a feleknek a bírósági közvetítési feladatokat ellátó bíróságnál előterjesztett, bírósági közvetítés lefolytatása iránti egyoldalú vagy közös kérelme.
(3) Ha a bíróságon több bírósági közvetítő működik, az ügyelosztásra jogosult bírósági vezető a bíróság ügyelosztási rendje szerint jelöli ki az eljáró bírósági közvetítőt.
(4) * A bírósági közvetítői ügy valamennyi iratát a bíróságon – az érkeztetést és lajstromozást követően a bírósági közvetítői ügy befejeződését követő 10 évig – bírósági közvetítő kezeli. A bírósági közvetítőnek a bírósági közvetítői ügy iratait a bíróság egyéb irataitól elkülönítetten és elzártan kell tartania.
(5) A bírósági közvetítő közvetítői ülésjegyzéket vezet, amely tartalmazza az adott napra kitűzött bírósági közvetítői ügyek és az alapügyek ügyszámait; a közvetítői ülésjegyzék nem nyilvános.
(6) Ha a bírósági közvetítői ügy kezdőirata a bírósági közvetítői ügy megindítása iránti kérelmen kívül egyéb kérelmet vagy nyilatkozatot is tartalmaz, arról csak a bírósági közvetítés iránti kérelmet tartalmazó másolatot kell készíteni és a bírósági közvetítői ügy iratai között azt kell elhelyezni.
(7) * A bírósági közvetítői ügyről felvilágosítást és az iratokból másolatot a bírósági közvetítői ügy befejeződését követően is csak bírósági közvetítő adhat. A bírósági közvetítői ügyben részt vevő felekkel szóban (ideértve a telefon alkalmazását is) vagy írásban (ideértve a telefax és az elektronikus levél alkalmazását is) a bírósági közvetítő tart kapcsolatot (ideértve az egyoldalú kérelem esetén a bírósági közvetítő közreműködését abban, hogy a többi fél a kérelemhez csatlakozzon); a bírósági közvetítői üggyel kapcsolatos időpontot (első közvetítői megbeszélés és a bírósági közvetítői eljárás ülésének napja) egyeztetheti és arról, valamint a megjelenéssel kapcsolatos teendőkről a feleket tájékoztathatja.
(8) A bírósági közvetítő adja meg a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 38/B. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatást.
(9) Az első közvetítői megbeszélés és a bírósági közvetítői eljárás ülése a közvetítés céljának megfelelő helyen tartható meg.
(10) * A bírósági közvetítői ügy befejezett,
a) ha a fél (felek) arra irányuló nyilatkozatot tesz, hogy az ügy befejezett,
b) az a) pontban foglalt nyilatkozat hiányában – ha nem indult meg a közvetítői eljárás – a kérelem beérkezésének napjától számított öt hónap elteltével, vagy
c) ha a közvetítői eljárás a Kvtv.-ben meghatározott okból befejeződik.
75/B. § * (1) Ha a keresetlevél – nemperes eljárás esetén a kérelem – bírósághoz való érkezését követően az ügy körülményeiből az eljáró bíró arra a megállapításra jut, hogy a felek jogvitája (egészben vagy részben) közvetítői eljárásban is rendezhető, akkor a feleknek erről és a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről és feltételeiről tájékoztatást küldhet.
(2) A bírósági közvetítés lefolytatása iránti olyan kérelem esetében, amely alapján bírósági közvetítésnek nincs helye, a bíróság szükség szerint a felet tájékoztatja a közvetítői eljárás és a bírósági közvetítői eljárás lényegéről, valamint a közvetítői eljárás és a bírósági közvetítői eljárás igénybevételének feltételeiről; ennek keretében tájékoztatás adható az igazságügyért felelős miniszter által a közvetítőkről vezetett névjegyzéknek a világhálón való elérhetőségi címéről. Ha a bíróságon bírósági közvetítő működik, a tájékoztatást a bírósági közvetítő adja meg.
(3) * Az OBH a központi honlapon tájékoztatást ad a bírósági közvetítési feladatokat ellátó bíróságokról.
75/C. § * (1) A bírósággal való elektronikus kapcsolattartás során az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben
a) * az Első és Második résznek az első fokú bíróságnál a polgári és büntetőügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit és
b) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (2) bekezdésének b) pontja alapján kiadott egységes iratkezelési szabályzatot (a továbbiakban: Isz.)
kell alkalmazni.
(2) Az elektronikus kapcsolattartással érintett ügyek iratkezelése a bíróság és az OBH között megosztva, vegyes rendszerben történik. Az OBH ezen iratkezeléséért az OBH elnöke felelős; az OBH elnöke ezzel összefüggő feladatait átruházhatja.
(2a) * Ha a beadvány vagy a melléklete, illetve ezek együttes mérete a kézbesítési rendszer által befogadható méretet meghaladja, az adathordozón – a törvény által meghatározott határidő figyelembevételével – benyújtott iratot iratkezelési szempontból egységes beadványnak kell tekinteni. Az elektronikus úton kapcsolatot tartónak az adathordozón elhelyezett fájlban hivatkoznia kell a beadványnak a kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési számára. Az adathordozót eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél az eljárásban érdekelve van.
(2b) * Az OBH elnöke a beadvány elektronikus úton történő előterjesztése esetére – ideértve a (2a) bekezdés szerinti adathordozón történő benyújtást is – űrlapot rendszeresíthet. Ha az OBH elnöke a beadvány elektronikus úton történő előterjesztésére űrlapot rendszeresít, az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt űrlapon kell előterjesztenie.
(2c) * A központi honlapot el kell látni a nem rendszeresített űrlapok előterjesztésének jogkövetkezményeire, valamint az űrlap kitöltésének módjára vonatkozó tájékoztatással.
(2d) * Ha az űrlap nem felel meg a jogszabályoknak, az OBH elnöke az űrlapot haladéktalanul módosítja, vagy új űrlapot rendszeresít.
(2e) * Az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát a bíróság által közzétett titkosító kulcs használata mellett a saját titkosító kulcsával titkosítva is megküldheti a bíróság részére. Az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványa részeként a bíróság részére megküldi titkosító kulcsát, ebben az esetben a bíróság a bírósági iratot az elektronikus úton kapcsolatot tartó titkosító kulcsával titkosítva kézbesíti az elektronikus úton kapcsolatot tartó részére.
(2f) * A kézbesítési rendszer útján az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványa informatikai szempontból ellenőrzésre kerül. Ha a beadvány nem felel meg az informatikai követelményeknek, az elektronikus úton kapcsolatot tartó erről a benyújtási folyamat részeként közvetlenül értesítést kap. Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványa megfelel az informatikai követelményeknek, erről az elektronikus úton kapcsolatot tartó a kézbesítési rendszer útján értesítést (a továbbiakban: befogadás-visszaigazolás) kap. A befogadás-visszaigazolás a következő adatokat tartalmazza:
a) a feladó neve,
b) a beadvány kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési száma,
c) a befogadás időpontja és
d) a beadvány azonosítására alkalmas információ.
(2g) * A bíróság a hozzá érkezett beadványról az elektronikus úton kapcsolatot tartó részére – automatizáltan –
a kézbesítési rendszer útján érkeztetési igazolást küld, amely tartalmazza:
a) a beadvány kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési számát,
b) a beadvány elektronikus úton kapcsolatot tartó általi megnevezését,
c) a beadvány érkeztetésének időpontját – nap, óra, perc pontossággal meghatározva – és a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát,
d) a beadványt érkeztető bíróság elnevezését,
e) azt a figyelmeztetést, hogy az értesítés nem igazolja a beadvány lajstromozását,
f) azt a tájékoztatást, hogy az illetéket hogyan kell megfizetni.
(3) * A bíróság a lajstromozás során az Isz. szabályait azzal alkalmazza, hogy automatizáltan tölti ki a lajstrom azon rovatait, melyek az elektronikus úton kapcsolatot tartó által – az elektronikus kapcsolattartás keretében a beadványa részeként – benyújtott űrlap adatainak felhasználásával ilyen módon kitölthetőek.
(4) A bíróság a lajtromozásról az elektronikus úton kapcsolatot tartó részére lajstromozási igazolást küld, amely tartalmazza: *
a) a beadvány kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési számát,
b) a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát,
c) * a beadvány elektronikus úton kapcsolatot tartó általi megnevezését és
d) a beadvány lajstromszámát.
(5) A lajstromban fel kell tüntetni
a) azt, hogy az irat papír alapon vagy elektronikus úton érkezett,
b) – kiadmány esetén – azt, hogy a kiadmány elektronikus vagy papír alapú kiadmány,
c) az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges adatokat.
(5a) * A bíróság a kézbesítési rendszer útján megküldött beadványt – ha a bíróság munkaidején kívül érkezett – legkésőbb a következő munkanapon lajstromozza. Ha a beadvány előterjesztésére az OBH elnöke űrlapot rendszeresít, az űrlap kitöltési útmutatójában a figyelmet erre külön is fel kell hívni.
(5b) * A beadványt akkor kell benyújtottnak tekinteni, ha az informatikai rendszer befogadás-visszaigazolást küldött, és adathordozón történő benyújtás esetén az adathordozót törvény által meghatározott határidőben nyújtották be.
(5c) *
(6) Az eljárás befejezését követően az OBH elnöke által jóváhagyott programmal vezetett lajstromban (a továbbiakban: lajstromprogram) tárolt iratokat, adatokat biztonságos – az iratok, adatok sértetlenségét, hozzáférhetőségét biztosító – módon kell megőrizni (elmenteni, illetve tárolni). Az OBH feladata annak biztosítása, hogy az őrzött iratok, adatok folyamatosan hozzáférhetőek legyenek, az olvashatóságukhoz szükséges technológia hozzáférhető legyen. Az OBH feladata olyan informatikai környezet kialakítása, amely az őrzött iratok, adatok hozzáférhetővé válását legfeljebb öt munkanapon belül biztosítja. Ha az eljárás lefolytatásához őrzött iratokhoz, adatokhoz való hozzáférés szükséges, az ügyintézési határidőt az iratok, adatok hozzáférhetővé válását követően kell számítani.
(6a) * Ha a beadványt jogszabály alapján adathordozón nyújtják be, az adathordozó beérkezésének tényét az iroda rögzíti a lajstromba. Az adathordozón rögzített adatok informatikai szempontú biztonsági ellenőrzéséről, valamint az adatok biztonságos kezeléséről a bíróság folyamatosan gondoskodik.
(6b) * A személyesen benyújtott adathordozót átvevő iroda sérült adathordozó átvétele esetén a sérülés tényét mind az átvételi elismervényen, mind a borítékon megjelöli. A postai úton érkező sérült, könyvelt küldeményben érkező adathordozó átvételéről az iroda hivatalos feljegyzést készít, és azt a küldemény tartalmához csatolja.
(6c) * A személyesen benyújtott adathordozót átvevő iroda megszövegezett elismervényen az érkeztetés megjelölésére szolgáló bélyegzővel igazolja az átvételt, és – ha már rendelkezésre áll – rájegyzi a lajstromszámot is.
(6d) * Jogszabály szerint csatolt adathordozónak az eljárás többi résztvevője részére történő kézbesítés céljából csatolt példányait a bíróság az adathordozó informatikai szempontú biztonsági ellenőrzését követően kézbesíti, informatikai hiba esetén azt jelzi a benyújtónak.
75/D. § * (1) Az elektronikus kapcsolattartás útján érkezett elektronikus kezdőiratot és a kezdőiratként kezelendő elektronikus iratot az esetleges elektronikus előzményi iratokkal együtt a lajstromba történő bejegyzés napján az irodavezető a lajstromprogram útján bemutatja az ügyelosztásra jogosult vezetőnek. Ha ennek feltételei nem adottak, az irodavezető az elektronikus iratokat kinyomtatja és az általános szabályok szerint mutatja be az ügyelosztásra jogosult vezetőnek.
(2) Az iroda az eljáró bíró (tanács) kijelölése után az elektronikus iratot a lajstromprogram útján mutatja be a bírónak (a tanács elnökének); ha az irat – az (1) bekezdés alapján – papír alapon is rendelkezésre áll, azt a bírónak (a tanács elnökének) átadja.
(3) A lajstromprogram útján kell biztosítani, hogy az iratok megtekintésére jogosult (képviselő) személyes megjelenése esetén – a lajstromprogram szolgáltatásaihoz jogosulatlan hozzáférést kizáró módon – a bíróság erre kijelölt helyiségében az elektronikusan rendelkezésre álló iratok számára megtekinthetőek legyenek.
(4) * A lajstromprogram útján kell biztosítani, hogy az elektronikus iratok, adatok kizárólag a polgári perrendtartásról szóló törvénynek és a Be.-nek az iratok megtekintésére, másolatkészítésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően legyenek megismerhetőek (másolhatóak). Ha az eljárási törvény alapján az irat vagy az adat nem ismerhető meg (nem másolható) – így például a tanú zártan kezelendő személyi adatai – a lajstromprogramban az iratot vagy az adatot olyan módon kell titkosítani, hogy az kizárja annak lehetőségét, hogy azt arra nem jogosult megismerhesse (másolhassa).
(2) * Ha a papír alapon kézbesítendő irat elektronikus iratként áll rendelkezésre, a bíróság az iratról egy példányban papír alapú másolatot készít és – ha annak képe megegyezik az elektronikus irat képével – a másolat papír alapú példányának első oldalán záradékot helyez el. A záradék szövege a következő: „Az irat elektronikus iratról készített papír alapú másolat.” Az elektronikus iratról készített papír alapú másolat kézbesítését a papír alapú másolat záradékkal ellátott példányának másolatával kell foganatosítani.
(3) * Ha az elektronikus úton kézbesítendő irat papír alapú iratként áll rendelkezésre, a bíróság az iratról elektronikus másolatot készít és – ha annak képe megegyezik a papír alapú irat képével – az azonos lajstromszámú elektronikus irat első oldalán fájlonként záradékot helyez el. A záradék szövege a következő: „Az irat papír alapú iratról készített elektronikus másolat.
(4) * A bíróság az elektronikus úton kapcsolatot tartó részére a kiadmányt szövegszerkesztő programmal, olyan módon készíti el, hogy annak képe – az eredeti iraton meglévő aláírás és bélyegzőlenyomat képe kivételével – megegyezzen az eredeti irattal, s azt – a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával való ellátása kivételével – a 38. § (1) bekezdése szerint szerkeszti meg. A kézbesítendő iraton az informatikai program a kiadmányozás folyamatában automatikusan elhelyezi a bíróság elektronikus bélyegzőjét (kiadmány). A bíróság a papír alapon kapcsolatot tartó részére a kiadmányt a 38. § alkalmazásával készíti el.
75/F. § * (1) Az OBH a központi honlapon tájékoztatást ad az elektronikus kapcsolattartással összefüggésben érvényesülő szabályokról, követelményekről, lényeges információkról, így különösen: *
a) a kézbesítési rendszer igénybevételének módjáról,
b) * az eljárás során alkalmazandó űrlapokról, azok közzétételének időpontjáról és kitöltésének módjáról,
c) az eljárási illeték elektronikus úton történő megfizetésének módjáról,
d) * az OBH elnöke által az elektronikus kapcsolattartás keretében elfogadott fájlformátumokról, valamint a befogadható fájlméretről,
e) a tervezett karbantartásokról és időpontjukról, a karbantartást három nappal megelőzően,
f) az üzemzavar időpontjáról, megjelölve azokat a napokat, melyek az üzemzavar miatt nem számítanak bele a határidőbe, ha szükséges, különbséget téve azon napok között, amelyek a napokban és amelyek a munkanapokban megállapított határidőbe nem számítanak be,
g) az elektronikus kapcsolattartáshoz minimálisan szükséges műszaki paraméterekről.
(2) A bíróság – az OBH útján – a központi honlapon közzéteszi *
a) * elektronikus bélyegzője nyilvános kulcsát,
b) a Magyar Államkincstárnál vezetett illeték-bevételi számlájának számát.
(3) Az OBH naplót készít
a) az OBH bíróságokkal történő elektronikus kapcsolattartást biztosító rendszerének adatforgalmáról,
b) azokról a műveletekről, melyek az adatforgalomhoz szükségesek.
(4) Az alapvető naplózási követelmények a következők:
a) biztosítani kell, hogy a naplófájlok tartalmát megadott időintervallum alapján képernyőn és nyomtatón is meg lehessen rendezetten jeleníteni,
b) a naplóállományokat tilos megsemmisíteni, felülírni, módosítani, azokat archiválni kell,
c) a naplóállományok kódoltak, hibajavítást lehetővé tevő ellenőrző összeggel ellátottak kell hogy legyenek, a kódkulcsokat független adathordozón kell tárolni.
(5) * Ha a szakértő elektronikus kapcsolattartásra köteles, vagy azt vállalja, az ahhoz szükséges azonosító adatokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság küldi meg az OBH részére. Az OBH az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges adatot átadja a törvényszékek részére. Ha a szakértő a szakvéleményt adathordozón nyújtja be, azt a bíróság nem köteles visszaszolgáltatni.
75/G. § * Ha az iratról hiteles másolat kérhető, az elektronikus kapcsolattartás okán a bíróságnál elektronikus úton rendelkezésre álló iratokról az arra jogosult elektronikus úton, az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok alkalmazásával elektronikus hiteles másolatot kérhet. A bíróság az elektronikus hiteles másolatot – ha annak kiadásának helye van – az elektronikus kapcsolattartás szabályainak megfelelő alkalmazásával elektronikus úton küldi meg az elektronikus úton kapcsolatot tartónak. Az e § szerint kiadott elektronikus hiteles másolatot a másolatok könyvében nem kell nyilvántartani. Az Isz. alapján a másolatok könyvébe bejegyzendő adatokat a lajstromprogram útján kell nyilvántartani, azzal, hogy az átvételt a kézbesítési rendszer útján megküldött elektronikus tértivevény vagy a kézbesítési vélelem beálltáról tájékoztatást tartalmazó értesítés pótolja.
(2) *
(3) * A büntető ügyszakban a bíróság és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elektronikus kapcsolattartása körében az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes és végleges elrendeléséről szóló határozat kiadmányozásakor a 75/E. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a másolatot az arra feljogosított személy hitelesítési záradékkal látja el és azon elektronikus bélyegzőt és időbélyegzőt helyez el (kiadmány). Az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes és végleges elrendeléséről számítógépes program segítségével előállított értesítőlapot papír alapú iratként be kell mutatni a tanács elnökének (bírónak), aki azt ellenőrzi és – ha ez szükséges a javítások elvégzését követően – intézkedik annak továbbítása iránt, ezt követően az arra feljogosított személy az elektronikusan kiállított értesítőlapon elektronikus bélyegzőt és időbélyegzőt helyez el.
76. § (1) A BGH ügyvitelére a rendeletet az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A BGH ügyintézőinek munkáját a BGH vezetője (a továbbiakban: vezető) irányítja.
77. § (1) * A BGH körbélyegzője: középen Magyarország címere, körben felül a BGH megnevezése és alul a székhely megjelölése (pl. Bírósági Gazdasági Hivatal – Kaposvár).
(2) * A Budapesten működő BGH-k körbélyegzője: középen Magyarország címere, körben felül a hivatal elnevezése, alul a székhely megnevezés (pl. Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala – Budapest, illetőleg Budapest Környéki Törvényszék Gazdasági Hivatala – Budapest).
78. § (1) Az ügyet – a soron kívüli ügy kivételével – érkezési sorrendben, lehetőleg nyolc napon belül, illetőleg a felettes szerv által megszabott határidő alatt kell elintézni.
(2) Az ügy elintézéséhez szükséges közbenső intézkedést haladéktalanul, több közbenső intézkedést pedig lehetőleg egyszerre kell megtenni.
79. § (1) A BGH a hatáskörébe tartozó ügyben a félfogadást, illetőleg a felvilágosítást minden munkanapon a teljes hivatali munkaidő alatt biztosítja, a bíróság elnöke ettől eltérően rendelkezhet.
(2) A félfogadást és a felvilágosítás adást az a személy végzi, akire az ügy elintézése tartozik, vagy akit a vezető erre kijelöl.
80. § A BGH minden érkezett iraton az érkezés napján bélyegzővel, jól olvashatóan feltünteti a BGH elnevezését, az érkezés évét, hónapját és napját, az ügyszámot, a példányok és mellékletek számát, megjelöli az irathoz csatolt pénz összegét, vagy a mellékelt egyéb értéket, illetőleg fontosabb iratot.
81. § (1) A BGH a nehezen pótolható vagy fontos iratot ajánlott küldeményként postázza.
(2) A BGH az értékeket értékküldeményként a postai előírásoknak megfelelően adja fel.
82. § A rendelet rendelkezéseit az elnöki ügyvitelre az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
83. § Az elnöki ügy iratát az elnöki iroda kezeli.
84. § Az elnöki ügyek tárgyuk szerint különböző ügycsoportokba, azon belül fő- és alcsoportokba tartoznak. Az ügyeket ügycsoportonként kell lajstromozni és kezelni.
85. § Az elnöki ügyben érkező iratot az elnöki iroda haladéktalanul lajstromozza, és elintézésre a bíróság elnökének nyomban bemutatja.
86. § (1) Az iratot a bíróság elnökén, az ügyintézőn és az elnöki ügykezelést végző dolgozón kívül más személy csak az elnök engedélyével tekintheti meg. Felvilágosítás csak az érdekeltnek adható az ügy számáról és arról, hogy az ügy elintézést nyert-e. Indokolt esetben az elnök ezen túlmenő felvilágosítást is engedélyezhet.
(2) A bíróság elnöke szükség esetén az érdekelt személyt személyesen is meghallgathatja.
87. § * A bíróság elnökének körbélyegzője: középen Magyarország címere, körben a bíróság elnöke és székhelyének megjelölése (pl. A Gyulai Törvényszék Elnöke – Gyula).
88. § (1) Ez a rendelet 2003. július 1. napján lép hatályba.
(2) * E rendeletnek a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet módosításáról szóló 4/2011. (II. 11.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 2. § 7. pontjának és 61/J–61/K. §-ának rendelkezéseit a Módr. hatálybalépését követően benyújtott fellebbezések alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3) * Azon bíróságok, amelyek elnevezése 2012. január 1-jével megváltozik, a 2012. január 1-je előtt rendszeresített körbélyegzőket – legkésőbb 2012. február 1-jéig történő – kicserélésükig használhatják.
89. § * A 2013. január 1. napján hatályba lépő jogszabályváltozás miatt a bélyegzőkön feltüntetett adatok megváltozása nem érinti az ezen időpontot megelőzően kiadott bélyegzők érvényességét; a bíróság elnevezésének változása okából ezeket a bélyegzőket 2013. március 31-ig kell kicserélni.
90. § * 2015. január 1. napjától 2015. január 15. napjáig a BETFR használatához szükséges regisztrációra van mód.
91. § * (1) Ha a beadványt 2016. július 1-jét megelőzően több, a kézbesítési rendszer által befogadható méretű részletben nyújtották be, a beadványhoz tartozó részleteket iratkezelési szempontból egységes beadványnak kell tekinteni.
(2) Ha a beadványt 2016. július 1-jét megelőzően több, a kézbesítési rendszer által befogadható méretű részletben nyújtották be, a beadvány lajstromozásának időpontjára – a beadvány valamennyi részletének feltöltése esetén – a beadványhoz tartozó utolsó részlet feltöltésének időpontja irányadó.
92. § * (1) 2018. január 1-jén vagy azt követően indult, a polgári perrendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó polgári ügy:
a) papíralapú kapcsolattartás esetén az a polgári ügy, amelyben a bírósági eljárást megindító irat 2018. január 1-jén vagy azt követően érkezett a bíróságra,
b) elektronikus kapcsolattartás esetén az a polgári ügy, amelyben a bírósági eljárást megindító irat 2018. január 1-jén vagy azt követően érkezett a kézbesítési rendszerbe,
ide nem értve az újraindult, valamint azokat az ügyeket, amelyekben törvényben meghatározott megelőző eljárás 2018. január 1-je előtt indult.
(2) 2018. január 1-jén vagy azt követően indult, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó közigazgatási ügy:
a) papíralapú kapcsolattartás esetén az a közigazgatási ügy, amelyben a bírósági eljárást megindító iratot 2018. január 1-jén vagy azt követően az első fokon eljárt, egyfokú eljárás esetén a vitatott közigazgatási cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtották, illetve igazolható módon postára adták; közvetlenül a bírósághoz benyújtandó eljárást megindító irat esetén azt a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz 2018. január 1-jén vagy azt követően benyújtották vagy igazolható módon postára adták;
b) elektronikus kapcsolattartás esetén az a közigazgatási ügy, amelyben a bírósági eljárást megindító iratot 2018. január 1-jén vagy azt követően az első fokon eljárt, illetve egyfokú eljárás esetén a vitatott közigazgatási cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez 2018. január 1-jén vagy azt követően elektronikusan előterjesztették; közvetlenül a bírósághoz benyújtandó eljárást megindító irat esetén a bírósághoz 2018. január 1-jén vagy azt követően érkezett a kézbesítési rendszerbe,
ide nem értve az újraindult ügyeket.
93. § * E rendeletnek a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet módosításáról szóló 4/2020. (IV. 24.) IM rendelettel megállapított 12/G–12/I. §-a rendelkezéseit a 2020. január 1. napja után indult ügyekben kell alkalmazni akkor is, ha a hozzáférési kérelem a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet módosításáról szóló 4/2020. (IV. 24.) IM rendelet hatálybalépése előtt benyújtásra került.
