1. § Az Országgyűlés az új növényfajták oltalmára 1961. december 2-án létesült, Genfben, 1972. november 10-én, 1978. október 23-án és 1991. március 19-én felülvizsgált Nemzetközi Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
[Az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény Genfben, 1991. március 19-én felülvizsgált szövegéhez történő csatlakozásról szóló okirat letétbe helyezése 2002. december 1. napján megtörtént; az Egyezmény a Magyar Köztársaság tekintetében - az Egyezmény 37. Cikkének (2) bekezdésével összhangban - 2003. január 1-jén lép hatályba.]
2. § Az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény 1991. március 19-én felülvizsgált angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
For the purposes of this Act:
(i) „this Convention” means the present (1991) Act of the International Convention for the Protection of New Varieties of Plants;
(ii) „Act of 1961/1972” means the International Convention for the Protection of New Varieties of Plants of December 2, 1961, as amended by the Additional Act of November 10, 1972;
(iii) „Act of 1978” means the Act of October 23, 1978, of the International Convention for the Protection of New Varieties of Plants;
(iv) „breeder” means
- the person who bred, or discovered and developed, a variety,
- the person who is the employer of the aforementioned person or who has commissioned the latter’s work, where the laws of the relevant Contracting Party so provide, or
- the successor in title of the first or second aforementioned person, as the case may be;
(v) „breeder’s right” means the right of the breeder provided for in this Convention;
(vi) „variety” means a plant grouping within a single botanical taxon of the lowest known rank, which grouping, irrespective of whether the conditions for the grant of a breeder’s right are fully met, can be
- defined by the expression of the characteristics resulting from a given genotype or combination of genotypes,
- distinguished from any other plant grouping by the expression of at least one of the said characteristics and
- considered as a unit with regard to its suitability for being propagated unchanged;
(vii) „Contracting Party” means a State or an intergovernmental organization party to this Convention;
(viii) „territory”, in relation to a Contracting Party, means, where the Contracting Party is a State, the territory of that State and, where the Contracting Party is an intergovernmental organization, the territory in which the constituting treaty of that intergovernmental organization applies;
(ix) „authority” means the authority referred to in Article 30 (1) (ii);
(x) „Union” means the Union for the Protection of New Varieties of Plants founded by the Act of 1961 and further mentioned in the Act of 1972, the Act of 1978 and in this Convention;
(xi) „member of the Union” means a State party to the Act of 1961/1972 or the Act of 1978, or a Contracting Party.
Each Contracting Party shall grant and protect breeders’ rights.
(1) [States already members of the Union] Each Contracting Party which is bound by the Act of 1961/1972 or the Act of 1978 shall apply the provisions of this Convention,
(i) at the date on which it becomes bound by this Convention, to all plant genera and species to which it applies, on the said date, the provisions of the Act of 1961/1972 or the Act of 1978 and,
(ii) at the latest by the expiration of a period of five years after the said date, to all plant genera and species.
(2) [New members of the Union] Each Contracting Party which is not bound by the Act of 1961/1972 or the Act of 1978 shall apply the provisions of this Convention,
(i) at the date on which it becomes bound by this Convention, to at least 15 plant genera or species and,
(ii) at the latest by the expiration of a period of 10 years from the said date, to all plant genera and species.
(1) [Treatment] Without prejudice to the rights specified in this Convention, nationals of a Contracting Party as well as natural persons resident and legal entities having their registered offices within the territory of a Contracting Party shall, insofar as the grant and protection of breeders’ rights are concerned, enjoy within the territory of each other Contracting Party the same treatment as is accorded or may hereafter be accorded by the laws of each such other Contracting Party to its own nationals, provided that the said nationals, natural persons or legal entities comply with the conditions and formalities imposed on the nationals of the said other Contracting Party.
(2) [„Nationals”] For the purposes of the preceding paragraph, „nationals” means, where the Contracting Party is a State, the nationals of that State and, where the Contracting Party is an intergovernmental organization, the nationals of the States which are members of that organization.
(1) [Criteria to be satisfied] The breeder’s right shall be granted where the variety is
(i) new,
(ii) distinct,
(iii) uniform and
(iv) stable.
(2) [Other conditions] The grant of the breeder’s right shall not be subject to any further or different conditions, provided that the variety is designated by a denomination in accordance with the provisions of Article 20, that the applicant complies with the formalities provided for by the law of the Contracting Party with whose authority the application has been filed and that he pays the required fees.
(1) [Criteria] The variety shall be deemed to be new if, at the date of filing of the application for a breeder’s right, propagating or harvested material of the variety has not been sold or otherwise disposed of to others, by or with the consent of the breeder, for purposes of exploitation of the variety
(i) in the territory of the Contracting Party in which the application has been filed earlier than one year before that date and
(ii) in a territory other than that of the Contracting Party in which the application has been filed earlier than four years or, in the case of trees or of vines, earlier than six years before the said date.
(2) [Varieties of recent creation] Where a Contracting Party applies this Convention to a plant genus or species to which it did not previously apply this Convention or an earlier Act, it may consider a variety of recent creation existing at the date of such extension of protection to satisfy the condition of novelty defined in paragraph (1) even where the sale or disposal to others described in that paragraph took place earlier than the time limits defined in that paragraph.
(3) [„Territory” in certain cases] For the purposes of paragraph (1), all the Contracting Parties which are member States of one and the same intergovernmental organization may act jointly, where the regulations of that organization so require, to assimilate acts done on the territories of the States members of that organization to acts done on their own territories and, should they do so, shall notify the Secretary-General accordingly.
The variety shall be deemed to be distinct if it is clearly distinguishable from any other variety whose existence is a matter of common knowledge at the time of the filing of the application. In particular, the filing of an application for the granting of a breeder’s right or for the entering of another variety in an official register of varieties, in any country, shall be deemed to render that other variety a matter of common knowledge from the date of the application, provided that the application leads to the granting of a breeder’s right or to the entering of the said other variety in the official register of varieties, as the case may be.
The variety shall be deemed to be uniform if, subject to the variation that may be expected from the particular features of its propagation, it is sufficiently uniform in its relevant characteristics.
The variety shall be deemed to be stable if its relevant characteristics remain unchanged after repeated propagation or, in the case of a particular cycle of propagation, at the end of each such cycle.
(1) [Place of first application] The breeder may choose the Contracting Party with whose authority he wishes to file his first application for a breeder’s right.
(2) [Time of subsequent applications] The breeder may apply to the authorities of other Contracting Parties for the grant of breeders’ rights without waiting for the grant to him of a breeder’s right by the authority of the Contracting Party with which the first application was filed.
(3) [Independence of protection] No Contracting Party shall refuse to grant a breeder’s right or limit its duration on the ground that protection for the same variety has not been applied for, has been refused or has expired in any other State or intergovernmental organization.
(1) [The right; its period] Any breeder who has duly filed an application for the protection of a variety in one of the Contracting Parties (the „first application”) shall, for the purpose of filing an application for the grant of a breeder’s right for the same variety with the authority of any other Contracting Party (the „subsequent application”), enjoy a right of priority for a period of twelve months. This period shall be computed from the date of filing of the first application. The day of filing shall not be included in the latter period.
(2) [Claiming the right] In order to benefit from the right of priority, the breeder shall, in the subsequent application, claim the priority of the first application. The authority with which the subsequent application has been filed may require the breeder to furnish, within a period of not less than three months from the filing date of the subsequent application, a copy of the documents which constitute the first application, certified to be a true copy by the authority with which that application was filed, and samples or other evidence that the variety which is the subject matter of both applications is the same.
(3) [Documents and material] The breeder shall be allowed a period of two years after the expiration of the period of priority or, where the first application is rejected or withdrawn, an appropriate time after such rejection or withdrawal, in which to furnish, to the authority of the Contracting Party with which he has filed the subsequent application, any necessary information, document or material required for the purpose of the examination under Article 12, as required by the laws of that Contracting Party.
(4) [Events occurring during the period] Events occurring within the period provided for in paragraph (1), such as the filing of another application or the publication or use of the variety that is the subject of the first application, shall not constitute a ground for rejecting the subsequent application. Such events shall also not give rise to any third-party right.
Any decision to grant a breeder’s right shall require an examination for compliance with the conditions under Article 5 to Article 9. In the course of the examination, the authority may grow the variety or carry out other necessary tests, cause the growing of the variety or the carrying out of other necessary tests, or take into account the results of growing tests or other trials which have already been carried out. For the purposes of examination, the authority may require the breeder to furnish all the necessary information, documents or material.
Each Contracting Party shall provide measures designed to safeguard the interests of the breeder during the period between the filing or the publication of the application for the grant of a breeder’s right and the grant of that right. Such measures shall have the effect that the holder of a breeder’s right shall at least be entitled to equitable remuneration from any person who, during the said period, has carried out acts which, once the right is granted, require the breeder’s authorization as provided in Article 14. A Contracting Party may provide that the said measures shall only take effect in relation to persons whom the breeder has notified of the filing of the application.
(1) [Acts in respect of the propagating material]
a) Subject to Article 15 and Article 16, the following acts in respect of the propagating material of the protected variety shall require the authorization of the breeder:
(i) production or reproduction (multiplication),
(ii) conditioning for the purpose of propagation,
(iii) offering for sale,
(iv) selling or other marketing,
(v) exporting,
(vi) importing,
(vii) stocking for any of the purposes mentioned in (i) to (vi), above.
b) The breeder may make his authorization subject to conditions and limitations.
(2) [Acts in respect of the harvested material] Subject to Article 15 and Article 16, the acts referred to in items paragraph (1) a) (i) to paragraph (1) a) (vii) in respect of harvested material, including entire plants and parts of plants, obtained through the unauthorized use of propagating material of the protected variety shall require the authorization of the breeder, unless the breeder has had reasonable opportunity to exercise his right in relation to the said propagating material.
(3) [Acts in respect of certain products] Each Contracting Party may provide that, subject to Article 15 and Article 16, the acts referred to in items paragraph (1) a) (i) to paragraph (1) a) (vii) in respect of products made directly from harvested material of the protected variety falling within the provisions of paragraph (2) through the unauthorized use of the said harvested material shall require the authorization of the breeder, unless the breeder has had reasonable opportunity to exercise his right in relation to the said harvested material.
(4) [Possible additional acts] Each Contracting Party may provide that, subject to Article 15 and Article 16, acts other than those referred to in items paragraph (1) a) (i) to paragraph (1) a) (vii) shall also require the authorization of the breeder.
(5) [Essentially derived and certain other varieties]
a) The provisions of paragraph (1) to paragraph (4) shall also apply in relation to
(i) varieties which are essentially derived from the protected variety, where the protected variety is not itself an essentially derived variety,
(ii) varieties which are not clearly distinguishable in accordance with Article 7 from the protected variety and
(iii) varieties whose production requires the repeated use of the protected variety.
b) For the purposes of subparagraph a) (i), a variety shall be deemed to be essentially derived from another variety („the initial variety”) when
(i) it is predominantly derived from the initial variety, or from a variety that is itself predominantly derived from the initial variety, while retaining the expression of the essential characteristics that result from the genotype or combination of genotypes of the initial variety,
(ii) it is clearly distinguishable from the initial variety and
(iii) except for the differences which result from the act of derivation, it conforms to the initial variety in the expression of the essential characteristics that result from the genotype or combination of genotypes of the initial variety.
c) Essentially derived varieties may be obtained for example by the selection of a natural or induced mutant, or of a somaclonal variant, the selection of a variant individual from plants of the initial variety, backcrossing, or transformation by genetic engineering.
(1) [Compulsory exceptions] The breeder’s right shall not extend to
(i) acts done privately and for non-commercial purposes,
(ii) acts done for experimental purposes and
(iii) acts done for the purpose of breeding other varieties, and, except where the provisions of Article 14 (5) apply, acts referred to in Article 14 (1) to Article 14 (4) in respect of such other varieties.
(2) [Optional exception] Notwithstanding Article 14, each Contracting Party may, within reasonable limits and subject to the safeguarding of the legitimate interests of the breeder, restrict the breeder’s right in relation to any variety in order to permit farmers to use for propagating purposes, on their own holdings, the product of the harvest which they have obtained by planting, on their own holdings, the protected variety or a variety covered by Article 14 (5) a) (i) or Article 14 (5) a) (ii).
(1) [Exhaustion of right] The breeder’s right shall not extend to acts concerning any material of the protected variety, or of a variety covered by the provisions of Article 14 (5), which has been sold or otherwise marketed by the breeder or with his consent in the territory of the Contracting Party concerned, or any material derived from the said material, unless such acts
(i) involve further propagation of the variety in question or
(ii) involve an export of material of the variety, which enables the propagation of the variety, into a country which does not protect varieties of the plant genus or species to which the variety belongs, except where the exported material is for final consumption purposes.
(2) [Meaning of „material”] For the purposes of paragraph (1), „material” means, in relation to a variety,
(i) propagating material of any kind,
(ii) harvested material, including entire plants and parts of plants, and
(iii) any product made directly from the harvested material.
(3) [„Territory” in certain cases] For the purposes of paragraph (1), all the Contracting Parties which are member States of one and the same intergovernmental organization may act jointly, where the regulations of that organization so require, to assimilate acts done on the territories of the States members of that organization to acts done on their own territories and, should they do so, shall notify the Secretary-General accordingly.
(1) [Public interest] Except where expressly provided in this Convention, no Contracting Party may restrict the free exercise of a breeder’s right for reasons other than of public interest.
(2) [Equitable remuneration] When any such restriction has the effect of authorizing a third party to perform any act for which the breeder’s authorization is required, the Contracting Party concerned shall take all measures necessary to ensure that the breeder receives equitable remuneration.
The breeder’s right shall be independent of any measure taken by a Contracting Party to regulate within its territory the production, certification and marketing of material of varieties or the importing or exporting of such material. In any case, such measures shall not affect the application of the provisions of this Convention.
(1) [Period of protection] The breeder’s right shall be granted for a fixed period.
(2) [Minimum period] The said period shall not be shorter than 20 years from the date of the grant of the breeder’s right. For trees and vines, the said period shall not be shorter than 25 years from the said date.
(1) [Designation of varieties by denominations; use of the denomination]
a) The variety shall be designated by a denomination which will be its generic designation.
b) Each Contracting Party shall ensure that, subject to paragraph (4), no rights in the designation registered as the denomination of the variety shall hamper the free use of the denomination in connection with the variety, even after the expiration of the breeder’s right.
(2) [Characteristics of the denomination] The denomination must enable the variety to be identified. It may not consist solely of figures except where this is an established practice for designating varieties. It must not be liable to mislead or to cause confusion concerning the characteristics, value or identity of the variety or the identity of the breeder. In particular, it must be different from every denomination which designates, in the territory of any Contracting Party, an existing variety of the same plant species or of a closely related species.
(3) [Registration of the denomination] The denomination of the variety shall be submitted by the breeder to the authority. If it is found that the denomination does not satisfy the requirements of paragraph (2), the authority shall refuse to register it and shall require the breeder to propose another denomination within a prescribed period. The denomination shall be registered by the authority at the same time as the breeder’s right is granted.
(4) [Prior rights of third persons] Prior rights of third persons shall not be affected. If, by reason of a prior right, the use of the denomination of a variety is forbidden to a person who, in accordance with the provisions of paragraph (7), is obliged to use it, the authority shall require the breeder to submit another denomination for the variety.
(5) [Same denomination in all Contracting Parties] A variety must be submitted to all Contracting Parties under the same denomination. The authority of each Contracting Party shall register the denomination so submitted, unless it considers the denomination unsuitable within its territory. In the latter case, it shall require the breeder to submit another denomination.
(6) [Information among the authorities of Contracting Parties] The authority of a Contracting Party shall ensure that the authorities of all the other Contracting Parties are informed of matters concerning variety denominations, in particular the submission, registration and cancellation of denominations. Any authority may address its observations, if any, on the registration of a denomination to the authority which communicated that denomination.
(7) [Obligation to use the denomination] Any person who, within the territory of one of the Contracting Parties, offers for sale or markets propagating material of a variety protected within the said territory shall be obliged to use the denomination of that variety, even after the expiration of the breeder’s right in that variety, except where, in accordance with the provisions of paragraph (4), prior rights prevent such use.
(8) [Indications used in association with denominations When a variety is offered for sale or marketed, it shall be permitted to associate a trademark, trade name or other similar indication with a registered variety denomination. If such an indication is so associated, the denomination must nevertheless be easily recognizable.
(1) [Reasons of nullity] Each Contracting Party shall declare a breeder’s right granted by it null and void when it is established
(i) that the conditions laid down in Article 6 or Article 7 were not complied with at the time of the grant of the breeder’s right,
(ii) that, where the grant of the breeder’s right has been essentially based upon information and documents furnished by the breeder, the conditions laid down in Article 8 or Article 9 were not complied with at the time of the grant of the breeder’s right, or
(iii) that the breeder’s right has been granted to a person who is not entitled to it, unless it is transferred to the person who is so entitled.
(2) [Exclusion of other reasons] No breeder’s right shall be declared null and void for reasons other than those referred to in paragraph (1).
(1) [Reasons for cancellation]
a) Each Contracting Party may cancel a breeder’s right granted by it if it is established that the conditions laid down in Article 8 or Article 9 are no longer fulfilled.
b) Furthermore, each Contracting Party may cancel a breeder’s right granted by it if, after being requested to do so and within a prescribed period,
(i) the breeder does not provide the authority with the information, documents or material deemed necessary for verifying the maintenance of the variety,
(ii) the breeder fails to pay such fees as may be payable to keep his right in force, or
(iii) the breeder does not propose, where the denomination of the variety is cancelled after the grant of the right, another suitable denomination.
(2) [Exclusion of other reasons] No breeder’s right shall be cancelled for reasons other than those referred to in paragraph (1).
The Contracting Parties shall be members of the Union.
(1) [Legal personality] The Union has legal personality.
(2) [Legal capacity] The Union enjoys on the territory of each Contracting Party, in conformity with the laws applicable in the said territory, such legal capacity as may be necessary for the fulfillment of the objectives of the Union and for the exercise of its functions.
(3) [Seat] The seat of the Union and its permanent organs are at Geneva.
(4) [Headquarters agreement] The Union has a headquarters agreement with the Swiss Confederation.
The permanent organs of the Union are the Council and the Office of the Union.
(1) [Composition] The Council shall consist of the representatives of the members of the Union. Each member of the Union shall appoint one representative to the Council and one alternate. Representatives or alternates may be accompanied by assistants or advisers.
(2) [Officers] The Council shall elect a President and a first Vice-President from among its members. It may elect other Vice-Presidents. The first Vice-President shall take the place of the President if the latter is unable to officiate. The President shall hold office for three years.
(3) [Sessions] The Council shall meet upon convocation by its President. An ordinary session of the Council shall be held annually. In addition, the President may convene the Council at his discretion; he shall convene it, within a period of three months, if one-third of the members of the Union so request.
(4) [Observers] States not members of the Union may be invited as observers to meetings of the Council. Other observers, as well as experts, may also be invited to such meetings.
(5) [Tasks] The tasks of the Council shall be to:
(i) study appropriate measures to safeguard the interests and to encourage the development of the Union;
(ii) establish its rules of procedure;
(iii) appoint the Secretary-General and, if it finds it necessary, a Vice Secretary-General and determine the terms of appointment of each;
(iv) examine an annual report on the activities of the Union and lay down the programme for its future work;
(v) give to the Secretary-General all necessary directions for the accomplishment of the tasks of the Union;
(vi) establish the administrative and financial regulations of the Union;
(vii) examine and approve the budget of the Union and fix the contribution of each member of the Union;
(viii) examine and approve the accounts presented by the Secretary-General;
(ix) fix the date and place of the conferences referred to in Article 38 and take the measures necessary for their preparation; and
(x) in general, take all necessary decisions to ensure the efficient functioning of the Union.
(6) [Votes]
a) Each member of the Union that is a State shall have one vote in the Council.
b) Any Contracting Party that is an intergovernmental organization may, in matters within its competence, exercise the rights to vote of its member States that are members of the Union. Such an intergovernmental organization shall not exercise the rights to vote of its member States if its member States exercise their right to vote, and vice versa.
(7) [Majorities] Any decision of the Council shall require a simple majority of the votes cast, provided that any decision of the Council under paragraph (5) (ii), paragraph (5) (vi) and paragraph (5) (vii) and under Article 28 (3), Article 29 (5) b) and Article 38 (1) shall require three-fourths of the votes cast. Abstentions shall not be considered as votes.
(1) [Tasks and direction of the Office] The Office of the Union shall carry out all the duties and tasks entrusted to it by the Council. It shall be under the direction of the Secretary-General.
(2) [Duties of the Secretary-General] The Secretary-General shall be responsible to the Council; he shall be responsible for carrying out the decisions of the Council. He shall submit the budget of the Union for the approval of the Council and shall be responsible for its implementation. He shall make reports to the Council on his administration and the activities and financial position of the Union.
(3) [Staff] Subject to the provisions of Article 26 (5) (iii), the conditions of appointment and employment of the staff necessary for the efficient performance of the tasks of the Office of the Union shall be fixed in the administrative and financial regulations.
(1) [Languages of the Office] The English, French, German and Spanish languages shall be used by the Office of the Union in carrying out its duties.
(2) [Languages in certain meetings] Meetings of the Council and of revision conferences shall be held in the four languages.
(3) [Further languages] The Council may decide that further languages shall be used.
(1) [Income] The expenses of the Union shall be met from
(i) the annual contributions of the States members of the Union,
(ii) payments received for services rendered,
(iii) miscellaneous receipts.
(2) [Contributions: units]
a) The share of each State member of the Union in the total amount of the annual contributions shall be determined by reference to the total expenditure to be met from the contributions of the States members of the Union and to the number of contribution units applicable to it under paragraph (3). The said share shall be computed according to paragraph (4).
b) The number of contribution units shall be expressed in whole numbers or fractions thereof, provided that no fraction shall be smaller than one-fifth.
(3) [Contributions: share of each member]
a) The number of contribution units applicable to any member of the Union which is party to the Act of 1961/1972 or the Act of 1978 on the date on which it becomes bound by this Convention shall be the same as the number applicable to it immediately before the said date.
b) Any other State member of the Union shall, on joining the Union, indicate, in a declaration addressed to the Secretary-General, the number of contribution units applicable to it.
c) Any State member of the Union may, at any time, indicate, in a declaration addressed to the Secretary-General, a number of contribution units different from the number applicable to it under subparagraph a) or subparagraph b). Such declaration, if made during the first six months of a calendar year, shall take effect from the beginning of the subsequent calendar year; otherwise, it shall take effect from the beginning of the second calendar year which follows the year in which the declaration was made.
(4) [Contributions: computation of shares]
a) For each budgetary period, the amount corresponding to one contribution unit shall be obtained by dividing the total amount of the expenditure to be met in that period from the contributions of the States members of the Union by the total number of units applicable to those States members of the Union.
b) The amount of the contribution of each State member of the Union shall be obtained by multiplying the amount corresponding to one contribution unit by the number of contribution units applicable to that State member of the Union.
(5) [Arrears in contributions]
a) A State member of the Union which is in arrears in the payment of its contributions may not, subject to subparagraph b), exercise its right to vote in the Council if the amount of its arrears equals or exceeds the amount of the contribution due from it for the preceding full year. The suspension of the right to vote shall not relieve such State member of the Union of its obligations under this Convention and shall not deprive it of any other rights thereunder.
b) The Council may allow the said State member of the Union to continue to exercise its right to vote if, and as long as, the Council is satisfied that the delay in payment is due to exceptional and unavoidable circumstances.
(6) [Auditing of the accounts] The auditing of the accounts of the Union shall be effected by a State member of the Union as provided in the administrative and financial regulations. Such State member of the Union shall be designated, with its agreement, by the Council.
(7) [Contributions of intergovernmental organizations] Any Contracting Party which is an intergovernmental organization shall not be obliged to pay contributions. If, nevertheless, it chooses to pay contributions, the provisions of paragraph (1) to paragraph (4) shall be applied accordingly.
(1) [Measures of implementation] Each Contracting Party shall adopt all measures necessary for the implementation of this Convention; in particular, it shall:
(i) provide for appropriate legal remedies for the effective enforcement of breeders’ rights;
(ii) maintain an authority entrusted with the task of granting breeders’ rights or entrust the said task to an authority maintained by another Contracting Party;
(iii) ensure that the public is informed through the regular publication of information concerning
- applications for and grants of breeders’ rights, and
- proposed and approved denominations.
(2) [Conformity of laws] It shall be understood that, on depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, as the case may be, each State or intergovernmental organization must be in a position, under its laws, to give effect to the provisions of this Convention.
(1) [Relations between States bound by this Convention] Between States members of the Union which are bound both by this Convention and any earlier Act of the Convention, only this Convention shall apply.
(2) [Possible relations with States not bound by this Convention] Any State member of the Union not bound by this Convention may declare, in a notification addressed to the Secretary-General, that, in its relations with each member of the Union bound only by this Convention, it will apply the latest Act by which it is bound. As from the expiration of one month after the date of such notification and until the State member of the Union making the declaration becomes bound by this Convention, the said member of the Union shall apply the latest Act by which it is bound in its relations with each of the members of the Union bound only by this Convention, whereas the latter shall apply this Convention in respect of the former.
Members of the Union reserve the right to conclude among themselves special agreements for the protection of varieties, insofar as such agreements do not contravene the provisions of this Convention.
This Convention shall be open for signature by any State which is a member of the Union at the date of its adoption. It shall remain open for signature until March 31, 1992.
(1) [States and certain intergovernmental organizations]
a) Any State may, as provided in this Article, become party to this Convention.
b) Any intergovernmental organization may, as provided in this Article, become party to this Convention if it
(i) has competence in respect of matters governed by this Convention,
(ii) has its own legislation providing for the grant and protection of breeders’ rights binding on all its member States and
(iii) has been duly authorized, in accordance with its internal procedures, to accede to this Convention.
(2) [Instrument of adherence] Any State which has signed this Convention shall become party to this Convention by depositing an instrument of ratification, acceptance or approval of this Convention. Any State which has not signed this Convention and any intergovernmental organization shall become party to this Convention by depositing an instrument of accession to this Convention. Instruments of ratification, acceptance, approval or accession shall be deposited with the Secretary-General.
(3) [Advice of the Council] Any State which is not a member of the Union and any intergovernmental organization shall, before depositing its instrument of accession, ask the Council to advise it in respect of the conformity of its laws with the provisions of this Convention. If the decision embodying the advice is positive, the instrument of accession may be deposited.
(1) [Principle] Subject to paragraph (2), no reservations to this Convention are permitted.
(2) [Possible exception]
a) Notwithstanding the provisions of Article 3 (1), any State which, at the time of becoming party to this Convention, is a party to the Act of 1978 and which, as far as varieties reproduced asexually are concerned, provides for protection by an industrial property title other than a breeder’s right shall have the right to continue to do so without applying this Convention to those varieties.
b) Any State making use of the said right shall, at the time of depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, as the case may be, notify the Secretary-General accordingly. The same State may, at any time, withdraw the said notification.
(1) [Initial notification] When depositing its instrument of ratification, acceptance or approval of or accession to this Convention, as the case may be, any State or intergovernmental organization shall notify the Secretary-General of
(i) its legislation governing breeder’s rights and
(ii) the list of plant genera and species to which, on the date on which it will become bound by this Convention, it will apply the provisions of this Convention.
(2) [Notification of changes] Each Contracting Party shall promptly notify the Secretary-General of
(i) any changes in its legislation governing breeders’ rights and
(ii) any extension of the application of this Convention to additional plant genera and species.
(3) [Publication of the information] The Secretary-General shall, on the basis of communications received from each Contracting Party concerned, publish information on
(i) the legislation governing breeders’ rights and any changes in that legislation, and
(ii) the list of plant genera and species referred to in paragraph (1) (ii) and any extension referred to in paragraph (2) (ii).
(1) [Initial entry into force] This Convention shall enter into force one month after five States have deposited their instruments of ratification, acceptance, approval or accession, as the case may be, provided that at least three of the said instruments have been deposited by States party to the Act of 1961/1972 or the Act of 1978.
(2) [Subsequent entry into force] Any State not covered by paragraph (1) or any intergovernmental organization shall become bound by this Convention one month after the date on which it has deposited its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, as the case may be.
(3) [Closing of the 1978 Act] No instrument of accession to the Act of 1978 may be deposited after the entry into force of this Convention according to paragraph (1), except that any State that, in conformity with the established practice of the General Assembly of the United Nations, is regarded as a developing country may deposit such an instrument until December 31, 1995, and that any other State may deposit such an instrument until December 31, 1993, even if this Convention enters into force before that date.
(1) [Conference] This Convention may be revised by a conference of the members of the Union. The convocation of such conference shall be decided by the Council.
(2) [Quorum and majority] The proceedings of a conference shall be effective only if at least half of the States members of the Union are represented at it. A majority of three-quarters of the States members of the Union present and voting at the conference shall be required for the adoption of any revision.
(1) [Notifications] Any Contracting Party may denounce this Convention by notification addressed to the Secretary-General. The Secretary-General shall promptly notify all members of the Union of the receipt of that notification.
(2) [Earlier Acts] Notification of the denunciation of this Convention shall be deemed also to constitute notification of the denunciation of any earlier Act by which the Contracting Party denouncing this Convention is bound.
(3) [Effective date] The denunciation shall take effect at the end of the calendar year following the year in which the notification was received by the Secretary-General.
(4) [Acquired rights] The denunciation shall not affect any rights acquired in a variety by reason of this Convention or any earlier Act prior to the date on which the denunciation becomes effective.
This Convention shall not limit existing breeders’ rights under the laws of Contracting Parties or by reason of any earlier Act or any agreement other than this Convention concluded between members of the Union.
(1) [Original] This Convention shall be signed in a single original in the English, French and German languages, the French text prevailing in case of any discrepancy among the various texts. The original shall be deposited with the Secretary-General.
(2) [Official texts] The Secretary-General shall, after consultation with the interested Governments, establish official texts of this Convention in the Arabic, Dutch, Italian, Japanese and Spanish languages and such other languages as the Council may designate.
(1) [Transmittal of copies] The Secretary-General shall transmit certified copies of this Convention to all States and intergovernmental organizations which were represented in the Diplomatic Conference that adopted this Convention and, on request, to any other State or intergovernmental organization.
(2) [Registration] The Secretary-General shall register this Convention with the Secretariat of the United Nations.
Ennek a szövegnek az alkalmazásában:
(i) „ez az Egyezmény” az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezménynek ez a (1991. évi) szövege;
(ii) „1961/1972. évi szöveg” az új növényfajták oltalmára 1961. december 2-án létesült Nemzetközi Egyezménynek az 1972. november 10-én kelt kiegészítő szöveggel módosított szövege;
(iii) „1978. évi szöveg” az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezménynek az 1978. október 23-án kelt szövege;
(iv) „nemesítő”
- az a személy, aki a fajtát nemesítette, vagy felfedezte és kifejlesztette,
- az említett személy munkáltatója vagy az, aki e személynek ilyen jellegű munka elvégzésére megbízást adott, ha az érintett Szerződő Fél jogszabályai így rendelkeznek,
- az esettől függően az első vagy a második pontban említett személy jogutódja;
(v) „nemesítői jog” az ezen Egyezmény által a nemesítő részére biztosított jog;
(vi) „fajta” az a legkisebb besorolású önálló növényrendszertani egységen belüli növénycsoportosítás, amely csoportosítás - függetlenül attól, hogy kielégít-e az oltalmazhatósági feltételeket -
- adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzők által meghatározható,
- bármely más növénycsoportosítástól legalább egy ilyen kifejeződött jellemző tekintetében megkülönböztethető, és
- jellemzőit megőrző szaporításra alkalmas egységet alkot;
(vii) „Szerződő Fél” az ebben az Egyezményben részes állam vagy kormányközi szervezet;
(viii) „terület” valamelyik Szerződő Fél vonatkozásában, ha az adott Szerződő Fél állam, az az állam területe és, ha az adott Szerződő Fél kormányközi szervezet, az a terület, amelyre a kormányközi szervezetet létrehozó szerződés hatálya kiterjed;
(ix) „hatóság” a 30. Cikk (1) bekezdésének (ii) pontjában említett hatóság;
(x) „Unió” az 1961. évi szöveggel alapított, valamint az 1972. évi szövegben, az 1978. évi szövegben és ebben az Egyezményben is említett, az új növényfajták oltalmára létesült unió;
(xi) „az Unió tagja” az 1961/1972. évi szövegben vagy az 1978. évi szövegben részes valamelyik Állam vagy valamelyik Szerződő Fél.
A Szerződő Felek megadják és oltalomban részesítik a nemesítők jogait.
(1) [Államok, amelyek az Uniónak már tagjai] Mindegyik Szerződő Fél, amelyre nézve az 1961/72. évi szöveg vagy az 1978. évi szöveg kötelezővé vált, ennek az Egyezménynek a rendelkezéseit alkalmazza
(i) akkor, amikor ez az Egyezmény rá nézve kötelezővé vált, minden olyan növénynemzetségre és fajra, amelyre az 1961/72. évi szövegnek vagy az 1978. évi szövegnek a rendelkezéseit ebben az időpontban alkalmazza, és
(ii) legkésőbb az említett időponttól számított öt év elteltével minden növénynemzetségre és fajra.
(2) [Az Unió új tagjai] Minden olyan Szerződő Fél, amelyre nézve nem vált kötelezővé az 1961/72. évi szöveg vagy az 1978. évi szöveg, ennek az Egyezménynek a rendelkezéseit alkalmazza
(i) akkor, amikor rá nézve ez az Egyezmény kötelezővé vált, legalább tizenöt növénynemzetségre és fajra, és
(ii) legkésőbb az említett időponttól számított tíz év elteltével minden növénynemzetségre és fajra.
(1) [Elbánás] A Szerződő Felek állampolgárai, valamint azok a természetes és jogi személyek, akiknek lakóhelye, illetve amelyeknek székhelye valamelyik Szerződő Fél területén van, az összes többi Szerződő Fél területén a nemesítők jogainak megadása és oltalma tekintetében - az ebben az Egyezményben biztosított jogok sérelme nélkül - ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint amilyen elbánást a másik Szerződő Fél jogszabályai saját állampolgárainak biztosítanak vagy a jövőben bármikor biztosítani fognak, feltéve, hogy az említett állampolgárok, természetes vagy jogi személyek teljesítik az érintett másik Szerződő Fél állampolgárai számára előírt feltételeket és alaki követelményeket.
(2) [„Állampolgárok”] Az (1) bekezdés alkalmazásában „állampolgárok”, ha az érintett Szerződő Fél állam, ennek az államnak az állampolgárai, és, ha az érintett Szerződő Fél kormányközi szervezet, azoknak az államoknak az állampolgárai, amelyek ennek a szervezetnek a tagjai.
(1) [Kielégítendő követelmények] A nemesítői jogot meg kell adni, ha a fajta
(i) új,
(ii) megkülönböztethető,
(iii) egynemű és
(iv) állandó.
(2) [Egyéb feltételek] A nemesítői jog megadása nem köthető további vagy eltérő feltételhez, feltéve, hogy a fajtát a 20. Cikk rendelkezéseivel összhangban névvel megjelölik, a bejelentő eleget tesz azon Szerződő Fél jogszabályai által előírt alaki követelményeknek, amelynek hatóságánál a bejelentést benyújtotta, valamint megfizeti az előírt díjakat.
(1) [Követelmények] Új a fajta, ha a nemesítő vagy az ő hozzájárulásával bárki más a bejelentés bejelentési napján a fajta szaporítóanyagát vagy terményét hasznosítás céljából nem adta el vagy azzal más módon nem rendelkezett
(i) annak a Szerződő Félnek a területén, ahol a bejelentést benyújtották, az említett időpontot megelőző egy évnél korábban,
(ii) az adott Szerződő Fél területén kívül az említett időpontot megelőző négy évnél, vagy szőlők és fák esetében hat évnél korábban.
(2) [Korábban létrehozott fajták] Ha valamely Szerződő Fél ezt az Egyezményt olyan növénynemzetségre vagy fajra alkalmazza, amelyre korábban sem ezt az Egyezményt, sem valamelyik korábbi szöveget nem alkalmazta, azt a fajtát, amelyet az oltalom ilyen kiterjesztésének időpontját megelőzően hoztak létre, akkor is az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő fajtának tekintheti, ha az eladás vagy a növényfajtával más módon történő rendelkezés az abban a bekezdésben meghatározott időpontnál korábban történt.
(3) [„Terület” meghatározott esetekben] Az (1) bekezdés alkalmazásakor azok a Szerződő Felek, amelyek egy és ugyanazon kormányközi szervezet tagállamai - ha a szervezet rendelkezései ezt előírják -, a szervezet tagállamainak a területén végzett cselekményeket egységesen a saját területükön végzett cselekményeknek tekinthetik; erről a főtitkárt értesíteniük kell.
Megkülönböztethető a fajta, ha határozottan eltér bármely más, a bejelentés napján közismert fajtáktól. Egy másik fajtát - bejelentése napjától - különösen akkor kell közismertnek tekinteni, ha arra vonatkozóan nemesítői jog megadása vagy hivatalos fajtajegyzékbe történő bejegyzés iránt - bármely országban - bejelentést nyújtottak be, feltéve, hogy a bejelentés - az esettől függően - a nemesítői jog megadását vagy e másik fajtának a hivatalos fajtajegyzékbe történő bejegyzését eredményezi.
Egynemű a fajta, ha azoknak a változásoknak a figyelembevételével, amelyeknek a bekövetkeztére a szaporítás sajátosságai alapján számítani lehet, lényeges jellemzői kielégítően azonosak.
Állandó a fajta, ha lényeges jellemzői ismételt szaporítás után, vagy - meghatározott szaporítási ciklus esetén - minden szaporítási ciklus végén, változatlanok maradnak.
(1) [Az első bejelentés helye] A nemesítő kiválaszthatja azt a Szerződő Felet, amelynek hatóságához a nemesítői jog megadása iránti első bejelentését be kívánja nyújtani.
(2) [A későbbi bejelentések időpontja] A nemesítő más Szerződő Fél hatóságánál is benyújthat nemesítői jogok megadása iránti bejelentést anélkül, hogy megvárná, hogy annak a Szerződő Félnek a hatósága, amelyhez az első bejelentést benyújtotta, a nemesítői jogot megadja.
(3) [Az oltalom függetlensége] Egyik Szerződő Fél sem utasíthatja el a nemesítői jog megadását, illetve nem korlátozhatja annak időtartamát azon az alapon, hogy ugyanazon fajta oltalmát nem igényelték, azt elutasították, vagy az megszűnt bármely másik államban vagy kormányközi szervezetben.
(1) [A jog; a jog időtartama] Azt a nemesítőt, aki a Szerződő Felek egyikében valamely növényfajta oltalma iránt szabályszerű bejelentést nyújtott be („első bejelentés”), tizenkét hónapig elsőbbségi jog illeti meg bármely más Szerződő Fél hatóságánál nemesítői jog megadására irányuló bejelentés benyújtására ugyanazon növényfajta vonatkozásában („későbbi bejelentés”). Ez a határidő az első bejelentés bejelentési napjával kezdődik. A benyújtás napja nem számít bele a határidőbe.
(2) [A jog igénylése] Az elsőbbségi jog érvényesítéséhez a nemesítőnek a későbbi bejelentésben igényelnie kell az első bejelentés elsőbbségét. Az a hatóság, amelynél a későbbi bejelentést benyújtották, előírhatja, hogy a nemesítő - a későbbi bejelentés bejelentési napjától számított nem kevesebb, mint három hónapon belül - nyújtsa be az első bejelentés iratainak azon hatóság által hitelesített másolatát, amelynél azt a bejelentést benyújtották, valamint mintákat vagy más bizonyítékokat arra nézve, hogy a két bejelentés tárgyát képező fajta azonos.
(3) [Iratok és anyagok] A nemesítőt az elsőbbségi határidő lejárta után kétéves, illetve, ha az első bejelentést elutasították vagy visszavonták, az elutasítástól vagy visszavonástól számított megfelelő határidő illeti meg arra, hogy annak a Szerződő Félnek a hatóságához, amelynél a későbbi bejelentést benyújtotta, a 12. Cikk szerinti vizsgálat céljaira szükséges - az érintett Szerződő Fél jogszabályai által előírt - tájékoztatást, iratot vagy anyagot előterjessze.
(4) [Az elsőbbségi jog időtartama alatt bekövetkezett események] Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt bekövetkező események - így különösen egy másik bejelentés benyújtása vagy az első bejelentés tárgyát képező fajta nyilvánosságra hozatala vagy hasznosítása - nem szolgálhatnak a későbbi bejelentés elutasításának alapjául. Ilyen események folytán harmadik személy javára sem keletkezhet jogosultság.
A nemesítői jog megadására vonatkozó határozat meghozatalához vizsgálni kell, hogy a bejelentés megfelel-e az 5-9. Cikkben meghatározott feltételeknek. A vizsgálat során a hatóság növesztheti a fajtát és elvégezhet más szükséges vizsgálatot, intézkedhet a fajta növesztése iránt vagy elvégeztethet más szükséges vizsgálatot, vagy figyelembe veheti a már elvégzett növeszthetőségi vagy más vizsgálatok eredményeit. A vizsgálat elvégzése céljából a hatóság a nemesítőt felhívhatja minden szükséges tájékoztatás, irat vagy anyag benyújtására.
Mindegyik Szerződő Fél megállapítja azokat a szabályokat, amelyek a nemesítő érdekeinek a bejelentés benyújtása vagy közzététele és a nemesítői jog megadása közötti időtartamra vonatkozó védelmét szolgálják. Ezeknek a szabályoknak biztosítaniuk kell legalább azt, hogy a nemesítői jog jogosultja méltányos díjazásban részesüljön bármely olyan személytől, aki a fenti időtartam alatt olyan cselekményeket végzett, amelyekhez a jog megadását követően - a 14. Cikk értelmében - a jogosult engedélye szükséges. Bármelyik Szerződő Fél rendelkezhet úgy, hogy az említett szabályok csak azokkal a személyekkel szemben hatályosak, akiket a nemesítő a bejelentés benyújtásáról értesített.
(1) [A szaporítóanyagra vonatkozó cselekmények]
a) A 15. és 16. Cikkben meghatározott esetek kivételével, az oltalom alatt álló fajta szaporítóanyagára vonatkozó következő cselekményekhez szükséges a nemesítő hozzájárulása:
(i) előállítás vagy újbóli előállítás (többszörözés);
(ii) szaporítás céljából való előkészítés;
(iii) forgalomba hozatalra való ajánlás;
(iv) forgalomba hozatal;
(v) országból való kivitel;
(vi) országba való behozatal;
(vii) az (i)-(vi) pontokban említett bármelyik cselekmény céljából való raktáron tartás.
b) A nemesítő hozzájárulását feltételekhez és korlátozásokhoz kötheti.
(2) [A terményre vonatkozó cselekmények] A 15. és 16. Cikkben meghatározott esetek kivételével, az oltalom alatt álló fajta szaporítóanyagának jogosulatlan felhasználásából származó termény - ideértve a teljes növényeket és növényrészeket - tekintetében az (1) bekezdés a) (i)-(vii) pontjaiban meghatározott cselekményekhez is a nemesítő hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a nemesítőnek megfelelő lehetősége volt arra, hogy az említett szaporítóanyaggal kapcsolatban jogait gyakorolja.
(3) [Meghatározott termékekre vonatkozó cselekmények] Bármelyik Szerződő Fél rendelkezhet úgy, hogy - a 15. és 16. Cikkben meghatározott esetek kivételével - a nemesítő hozzájárulása szükséges az (1) bekezdés a) (i)-(vii) pontjaiban meghatározott cselekményekhez az oltalom alatt álló fajta (2) bekezdés szerinti terményéből közvetlenül, az említett termény jogosulatlan felhasználásával előállított termékek tekintetében is, kivéve, ha a nemesítőnek megfelelő lehetősége volt arra, hogy az említett terménnyel kapcsolatban jogait gyakorolja.
(4) [Lehetséges kiegészítő cselekmények] Bármelyik Szerződő Fél rendelkezhet úgy, hogy - a 15. és 16. Cikkben meghatározott esetek kivételével - az (1) bekezdés a) (i)-(vii) pontjaiban meghatározottaktól eltérő cselekményekhez is szükséges a nemesítő hozzájárulása.
(5) [Lényegében származtatott és meghatározott más fajták]
a) Az (1)-(4) bekezdések rendelkezéseit alkalmazni kell az olyan fajtákra is, amelyek
(i) lényegében az oltalom alatt álló fajtából származnak, ha az oltalom alatt álló fajta önmagában nem lényegében származtatott fajta,
(ii) a 7. Cikk értelmében nem térnek el határozottan az oltalom alatt álló fajtától, és
(iii) előállítása az oltalom alatt álló fajta ismételt felhasználását igényli.
b) Az a) (i) pont alkalmazásában egy fajtát akkor kell egy másik fajtából („kiindulási fajta”) lényegében származtatottnak tekinteni, ha
(i) túlnyomórészt a kiindulási fajtából vagy olyan fajtából származik, amely maga is túlnyomórészt a kiindulási fajtából származott, miközben megőrzi a kiindulási fajta genotípusából vagy genotípusainak kombinációjából eredő lényeges jellemzők kifejeződését,
(ii) határozottan eltér a kiindulási fajtától, és
(iii) eltekintve a származtatási cselekményből adódó különbségektől, a kiindulási fajta genotípusából vagy genotípusainak kombinációjából eredő lényeges jellemzők kifejeződésében megfelel a kiindulási fajtának.
c) Lényegében származtatott fajták nyerhetők például természetes vagy indukált mutánsok, vagy szomaklonális variánsok szelekciójával, továbbá a kiindulási fajta variáns növényegyedeinek szelekciójával, visszakeresztezésével vagy géntechnológiai módosítás útján történő transzformálásával.
(1) [Kötelező kivételek] A nemesítői jog nem terjed ki
(i) a magánhasználat céljából és a nem kereskedelmi célból végzett cselekményekre;
(ii) a kísérleti célú cselekményekre;
(iii) olyan cselekményekre, amelyeket további fajták nemesítése céljából végeznek, továbbá - azt az esetet kivéve, amikor a 14. Cikk (5) bekezdése alkalmazásának van helye - az ilyen további fajtákra vonatkozó, a 14. Cikk (1)-(4) bekezdéseiben említett cselekményekre.
(2) [Nem kötelező kivétel] A 14. Cikkben foglaltaktól eltérve, a Szerződő Felek, ésszerű keretek között és a nemesítő jogos érdekeinek biztosításával, bármely fajta vonatkozásában korlátozhatják a nemesítői jogot abból a célból, hogy lehetővé tegyék a gazdálkodók számára saját földterületükön az olyan termény szaporítás céljából történő felhasználását, amelyhez a gazdálkodók az oltalom alatt álló fajtának vagy a 14. Cikk (5) bekezdésének a) (i) vagy (ii) pontjaiban meghatározott fajták valamelyikének a saját gazdaságukban való elültetésével jutottak hozzá.
(1) [Jogkimerülés] A nemesítői jog nem terjed ki az oltalom alatt álló fajtának vagy a 14. Cikk (5) bekezdésének rendelkezéseiben meghatározott fajtának a nemesítő vagy az ő hozzájárulásával az érintett Szerződő Fél területén eladott vagy más módon forgalomba hozott anyagával, illetve az abból származó egyéb anyaggal kapcsolatos cselekményekre, kivéve, ha ezek a cselekmények
(i) a fajta további szaporításával járnak együtt, vagy
(ii) a fajta szaporítását lehetővé tevő anyag olyan országba történő kivitelét eredményezik, amely nem részesíti oltalomban azon növénynemzetségnek vagy fajnak a fajtáit, amelyhez az adott fajta tartozik, kivéve, ha az országból kivitt anyag végső fogyasztási célokat szolgál.
(2) [Az „anyag” jelentése] Az (1) bekezdés alkalmazásában „anyag”, a fajta vonatkozásában,
(i) bármiféle szaporítóanyag,
(ii) a termény, beleértve a teljes növényeket és a növények részeit, és
(iii) bármely, a terményből közvetlenül előállított termék.
(3) [„Terület” meghatározott esetekben] Az (1) bekezdés alkalmazásakor azok a Szerződő Felek, amelyek egy és ugyanazon kormányközi szervezet tagállamai - ha a szervezet rendelkezései ezt előírják -, a szervezet tagállamainak a területén végzett cselekményeket egységesen a saját területükön végzett cselekményeknek tekinthetik; erről a főtitkárt értesíteniük kell.
(1) [Közérdek] Hacsak ez az Egyezmény kifejezetten másképp nem rendelkezik, a Szerződő Felek a nemesítői jog szabad gyakorlását a közérdeken kívül más okból nem korlátozhatják.
(2) [Méltányos díjazás] Ha bármely ilyen korlátozás azzal a következménnyel jár, hogy harmadik személy jogosulttá válik a nemesítő hozzájárulásához kötött cselekmény gyakorlására, az érintett Szerződő Félnek valamennyi szükséges intézkedést meg kell hoznia annak érdekében, hogy biztosítsa a nemesítő méltányos díjazását.
A nemesítői jog független az egyes Szerződő Felek által a fajták anyagának a Szerződő Fél területén való előállítását, elismerését és forgalomba hozatalát, illetve az ilyen anyagoknak az országba való behozatalát és az országból való kivitelét szabályozó bármely intézkedéstől. Az ilyen intézkedések semmilyen esetben nem befolyásolhatják ezen Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazását.
(1) [Oltalmi idő] A nemesítői jogot határozott időtartamra kell megadni.
(2) [Legrövidebb időtartam] Ez az időtartam nem lehet rövidebb, mint a nemesítői jog megadásának napjától számított húsz év. Fák és szőlők esetében ez az időtartam nem lehet rövidebb, mint az említett időponttól számított huszonöt év.
(1) [A fajták nevekkel való megjelölése; a név használata]
a) A fajtát névvel kell megjelölni; ez a név lesz a fajta általános megjelölése.
b) Mindegyik Szerződő Fél biztosítja, hogy - a (4) bekezdésben szabályozott eset kivételével - semmiféle, a fajtanévként lajstromozott megjelölést érintő jog nem akadályozza a névnek a fajtával kapcsolatos szabad használatát a nemesítői jog lejárta után sem.
(2) [A név jellemzői] A megjelölésnek lehetővé kell tennie a fajta azonosítását. Nem állhat kizárólag számjegyekből, kivéve, ha ez az elterjedt gyakorlat a fajták megjelölésére. A megjelölés nem lehet félrevezető vagy megtévesztő a fajta jellemzőinek, értékének, azonosságának, illetve a nemesítő azonosságának tekintetében. Különböznie kell különösen minden olyan megjelöléstől, amely bármelyik Szerződő Fél területén azonos vagy közeli rokon növényfajhoz tartozó, már meglévő fajtát jelöl.
(3) [A név lajstromozása] A fajta nevét a nemesítőnek be kell jelentenie a hatóságnak. Ha a hatóság megállapítja, hogy a név nem felel meg a (2) bekezdés szerinti követelményeknek, elutasítja a lajstromozást és felhívja a nemesítőt, hogy meghatározott határidőn belül jelöljön meg másik nevet. A nevet a hatóság a nemesítői jog megadásával egyidejűleg lajstromozza.
(4) [Harmadik személyek korábbi jogai] Harmadik személyek korábbi jogai érintetlenek maradnak. Ha a fajtanév használatát - a (7) bekezdésben foglalt rendelkezésekkel összhangban - az annak használatára kötelezett személynek valamely korábbi jog alapján megtiltják, a hatóság felhívja a nemesítőt, hogy a fajtára egy másik nevet jelentsen be.
(5) [Azonos név valamennyi Szerződő Félnél] A fajtát valamennyi Szerződő Félhez ugyanazon névvel kell benyújtani. Mindegyik Szerződő Fél hatósága köteles lajstromozni az így bejelentett megjelölést, kivéve, ha megállapítja, hogy a megjelölés saját területén nem megfelelő. Ez utóbbi esetben az érintett hatóság felhívja a nemesítőt, hogy jelentsen be másik nevet.
(6) [A Szerződő Felek hatóságai közötti tájékoztatás] A Szerződő Fél hatósága gondoskodik arról, hogy az összes többi Szerződő Fél hatóságai tájékoztatást kapjanak a fajtanevekkel kapcsolatos körülményekről, különösen a nevek bejelentéséről, lajstromozásáról és törléséről. Bármely hatóság megküldheti a név lajstromozására vonatkozó észrevételeit - ha vannak - annak a hatóságnak, amely az érintett nevet közölte.
(7) [A név használatára vonatkozó kötelezettség] Aki valamelyik Szerződő Fél területén eladásra felkínálja vagy forgalomba hozza az ezen a területen oltalom alatt álló valamely fajta szaporítóanyagát, köteles az érintett fajtának a nevét - a fajtára vonatkozó nemesítői jog megszűnése után is - használni, kivéve, ha ezt a használatot - a (4) bekezdés rendelkezéseivel összhangban - korábbi jogok akadályozzák.
(8) [A névvel összekapcsolt jelzések] A fajta eladásra való felkínálása vagy forgalomba hozatala során a lajstromozott fajtanév összekapcsolható valamely védjeggyel, kereskedelmi névvel vagy más hasonló jelzéssel. A fajtanévnek az ilyen összekapcsolás esetén is könnyen felismerhetőnek kell lennie.
(1) [Megsemmisítési okok] Mindegyik Szerződő Félnek meg kell semmisítenie az általa megadott nemesítői jogot, ha megállapította, hogy
(i) a 6. vagy a 7. Cikkben meghatározott feltételek a nemesítői jog megadásának időpontjában nem teljesültek;
(ii) a 8. vagy a 9. Cikkben meghatározott feltételek a nemesítői jog megadásakor nem teljesültek, feltéve, hogy a nemesítői jog megadása alapvetően a nemesítő által adott tájékoztatáson, illetve az általa benyújtott iratokon alapult;
(iii) a nemesítői jogot nem annak adták meg, akit az megilletne, kivéve, ha azt a jogosult részére átruházzák.
(2) [Más okok kizárása] A nemesítői jogot csak az (1) bekezdésben említett okok miatt lehet megsemmisíteni.
(1) [Megszüntetési okok]
a) Bármelyik Szerződő Fél megszüntetheti az általa megadott nemesítői jogot, ha megállapította, hogy a 8. vagy a 9. Cikkben meghatározott feltételek már nem állnak fenn.
b) Bármelyik Szerződő Fél megszüntetheti továbbá az általa megadott nemesítői jogot akkor is, ha a felhívás ellenére és a meghatározott határidőn belül
(i) a nemesítő nem bocsátja a hatóság rendelkezésére a fajta fenntartásának igazolásához szükséges tájékoztatást, iratokat vagy anyagokat;
(ii) a nemesítő elmulasztja a joga fenntartásához fizethető díjak befizetését;
(iii) a nemesítő nem jelöl meg megfelelő másik nevet, ha a fajtanevet a jog megadása után törölték.
(2) [Más okok kizárása] A nemesítői jogot csak az (1) bekezdésben említett okok miatt lehet megszüntetni.
A Szerződő Felek az Unió tagjai.
(1) [Jogi személyiség] Az Unió jogi személy.
(2) [Jogképesség] Az Unió az egyes Szerződő Felek területén, az illető állam jogszabályaival összhangban, a céljai eléréséhez és a feladatai elvégzéséhez szükséges jogképességgel rendelkezik.
(3) [Székhely] Az Unió és állandó szerveinek székhelye Genf.
(4) [Székhelyre vonatkozó megállapodás] Az Unió - székhelyére vonatkozóan - a Svájci Államszövetséggel megállapodást köt.
Az Unió állandó szervei a Tanács és az Unió Hivatala.
(1) [Összetétel] A Tanács az Unió tagjainak képviselőiből áll. Az Unió mindegyik tagja egy képviselőt és egy helyettes képviselőt jelöl a Tanácsba. A képviselőket vagy a helyettes képviselőket munkatársak vagy tanácsadók segíthetik.
(2) [Tisztségviselők] A Tanács a tagjai közül elnököt és első elnökhelyettest választ. A Tanács további elnökhelyetteseket választhat. Az első elnökhelyettes helyettesíti az elnököt, ha az hivatali feladatai ellátására nem képes. Az elnök megbízatása három évre szól.
(3) [Ülések] A Tanács ülését az elnök hívja össze. A Tanács évente egyszer rendes ülésszakot tart. Az elnök a Tanácsot saját kezdeményezésére is összehívhatja; az Unió tagjai egyharmadának kérelmére az elnök három hónapon belül köteles összehívni a Tanácsot.
(4) [Megfigyelők] Azok az államok, amelyek nem tagjai az Uniónak, megfigyelőként hívhatók meg a Tanács üléseire. Ezekre az ülésekre más megfigyelők, valamint szakértők is meghívhatók.
(5) [Feladatok] A Tanács feladatai a következők:
(i) tanulmányozza azokat az intézkedéseket, amelyek az Unió érdekeinek védelméhez, valamint fejlődésének előmozdításához szükségesek;
(ii) megállapítja saját eljárási szabályait;
(iii) kinevezi a főtitkárt; ha szükségesnek tartja, a főtitkárhelyettest, és meghatározza kinevezésük feltételeit;
(iv) megvizsgálja az Unió tevékenységéről szóló éves jelentést, és meghatározza az Unió jövőbeni tevékenységének programját;
(v) megadja a főtitkárnak az Unió feladatainak teljesítéséhez szükséges valamennyi útmutatást;
(vi) megállapítja az Unió igazgatási és pénzügyi szabályzatát;
(vii) megvizsgálja és jóváhagyja az Unió költségvetését, és megállapítja az Unió tagjainak hozzájárulását;
(viii) megvizsgálja és jóváhagyja a főtitkár által előterjesztett számviteli beszámolót;
(ix) meghatározza a 38. Cikkben szabályozott értekezletek időpontját és helyét, valamint megteszi az előkészítésükhöz szükséges intézkedéseket;
(x) meghoz minden szükséges határozatot az Unió hatékony működésének biztosítására.
(6) [Szavazatok]
a) Az Unió minden egyes tagja, amely állam, a Tanácsban egy szavazattal rendelkezik.
b) Bármely Szerződő Fél, amely kormányközi szervezet, a hatáskörébe tartozó ügyekben gyakorolhatja a szavazati jogot olyan tagállamai nevében, amelyek tagjai az Uniónak. Egyetlen ilyen kormányközi szervezet sem gyakorolhatja azt a jogot, hogy tagállamai nevében szavazzon, ha a tagállamok szavazati jogukat maguk gyakorolják, és viszont.
(7) [Többség] A Tanács bármely határozatához a leadott szavazatok egyszerű többsége szükséges, azzal a kivétellel, hogy a Tanács bármely, az (5) bekezdés (ii), (vi) és (vii) pontja, valamint a 28. Cikk (3) bekezdése, a 29. Cikk (5) bekezdésének b) pontja és a 38. Cikk (1) bekezdése szerinti határozatának meghozatalához a leadott szavazatok háromnegyede szükséges. A tartózkodás szavazatként nem vehető figyelembe.
(1) [A Hivatal feladatai és irányítása] Az Unió Hivatala ellát minden, a Tanács által ráruházott kötelezettséget és feladatot. A Hivatal a főtitkár irányítása alatt áll.
(2) [A főtitkár kötelezettségei] A főtitkár a Tanácsnak tartozik felelősséggel; felelős a Tanács határozatainak végrehajtásáért. A Tanácsnak elfogadás végett benyújtja az Unió költségvetését, továbbá felelős annak végrehajtásáért. Beszámol a Tanácsnak intézkedéseiről, valamint az Unió tevékenységéről és pénzügyi helyzetéről.
(3) [Alkalmazottak] A 26. Cikk (5) bekezdése (iii) pontjának fenntartásával, az Unió Hivatala feladatainak hatékony teljesítéséhez szükséges alkalmazottak kinevezésének és foglalkoztatásának feltételeit az igazgatási és pénzügyi szabályzat határozza meg.
(1) [A Hivatalban használt nyelvek] Az Unió feladatai teljesítése során az angol, a francia, a német, valamint a spanyol nyelvet használja.
(2) [Meghatározott üléseken használt nyelvek] A Tanács és a felülvizsgálati értekezletek üléseit e négy nyelven kell megtartani.
(3) [További nyelvek] A Tanács további nyelvek használatáról is határozhat.
(1) [Bevételek] Az Unió költségeit a következő forrásokból fedezik:
(i) az Unió tagállamainak éves hozzájárulásai;
(ii) a szolgáltatásokért kapott térítések;
(iii) egyéb bevételek.
(2) [Hozzájárulási egységek]
a) Az éves hozzájárulások teljes összegéből való tagállami részesedés mértékét a tagállamok hozzájárulásaiból fedezendő kiadások teljes összege, valamint a tagállamokra nézve a (3) bekezdés szerint alkalmazandó hozzájárulási egységek számának függvényében kell meghatározni. Az említett részesedést a (4) bekezdésben foglaltak szerint kell kiszámítani.
b) A hozzájárulási egységek számát egész számokban vagy azok törtrészében kell kifejezni azzal, hogy a törtszám nem lehet egyötödnél kisebb.
(3) [Hozzájárulások: az egyes tagok részesedése]
a) Az Unió olyan tagja tekintetében, amely az 1961/72. évi vagy az 1978. évi szöveg szerint már fél volt abban az időpontban, amikor ehhez az Egyezményhez csatlakozott, a hozzájárulási egységek száma azonos lesz azzal a számmal, amelyet az említett időpontot közvetlenül megelőzően reá nézve alkalmaztak.
b) Bármely más tagállam az Unióhoz való csatlakozásakor a főtitkárhoz intézett nyilatkozatában köteles megjelölni a reá nézve alkalmazandó hozzájárulási egységek számát.
c) Bármely uniós tagállam a főtitkárhoz intézett nyilatkozatában megjelölhet olyan egységszámot, amely eltér az a) vagy b) pont szerint reá nézve alkalmazandó számtól. Ha a nyilatkozat megtételére a naptári év első hat hónapjában került sor, az a következő naptári év kezdetétől, ellenkező esetben a nyilatkozattétel évét követő második naptári év kezdetével válik hatályossá.
(4) [Hozzájárulások: a részesedések kiszámítása]
a) Az egy hozzájárulási egységnek megfelelő összeget minden költségvetési időszakra úgy kell megállapítani, hogy az adott időszakban az Unió tagállamainak hozzájárulásaiból fedezendő kiadások teljes összegét el kell osztani az ezen államokra alkalmazandó egységek számának összegével.
b) Az Unió egyes tagállamai hozzájárulásának összegét úgy kell megállapítani, hogy az egy hozzájárulási egységnek megfelelő összeget meg kell szorozni az adott tagállamra alkalmazandó hozzájárulási egységek számával.
(5) [Hozzájárulási hátralékok]
a) Az Unió azon tagállama, amely a hozzájárulás fizetését tekintve hátralékban van, a b) pontban foglalt eset kivételével nem gyakorolhatja szavazati jogát a Tanácsban, ha a hátralék összege eléri vagy meghaladja az előző teljes évben esedékes hozzájárulás összegét. A szavazati jog felfüggesztése ezen uniós tagállamot nem mentesíti az ezen Egyezményből eredő kötelezettségei alól, és nem fosztja meg az ezen Egyezmény szerinti egyéb jogoktól.
b) A Tanács az előzőekben említett uniós tagállam számára engedélyezheti szavazati jogának gyakorlását, ha és amíg a Tanács kellően bizonyítottnak látja azt, hogy a fizetési késedelem rendkívüli és elháríthatatlan körülmények következményeként állt elő.
(6) [A könyvelés átvizsgálása] Az Unió könyvelésének átvizsgálását, az igazgatási és pénzügyi szabályzatban meghatározott módon, az Unió valamely tagállamának kell elvégeznie. Ezt az uniós tagállamot, annak egyetértésével, a Tanács jelöli ki.
(7) [A kormányközi szervezetek hozzájárulása] Az a Szerződő Fél, amely kormányközi szervezet, nem köteles hozzájárulást fizetni. Amennyiben vállalja a hozzájárulás fizetését, az (1)-(4) bekezdésben foglaltak megfelelően alkalmazandók.
(1) [Végrehajtással kapcsolatos intézkedések] Mindegyik Szerződő Fél meghozza az ennek az Egyezménynek a végrehajtásához szükséges valamennyi intézkedést, így különösen:
(i) megfelelő jogorvoslatokat biztosít a nemesítői jogok hatékony érvényesítésére;
(ii) a nemesítői jogok megadásával megbízott hatóságot tart fenn, vagy az említett feladattal egy másik Szerződő Fél által fenntartott hatóságot bíz meg;
(iii) az információk rendszeres közzétételével biztosítja a nyilvánosság tájékoztatását
- a nemesítői jogok bejelentéséről és megadásáról, valamint
- a javasolt és elfogadott fajtanevekről.
(2) [Jogszabályok összhangja] A megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésekor, az eset körülményeihez képest, minden államnak vagy kormányközi szervezetnek abban a helyzetben kell lennie, hogy ennek az Egyezménynek a rendelkezéseit saját jogalkotásával összhangban érvényre tudja juttatni.
(1) [Az ehhez az Egyezményhez csatlakozott államok közötti kapcsolatok] Az Unió azon tagállamai között, amelyek mind ehhez az Egyezményhez, mind az Egyezmény bármelyik korábbi szövegéhez csatlakoztak, csak ez az Egyezmény alkalmazható.
(2) [Lehetséges kapcsolatok olyan államokkal, amelyek ehhez az Egyezményhez nem csatlakoztak] Az Unió bármely tagállama, amely ehhez az Egyezményhez nem csatlakozott, a főtitkárhoz címzett értesítésében kinyilváníthatja, hogy az Uniónak kizárólag az ezen Egyezmény szerinti tagjaival való kapcsolataiban azt a legutolsó szöveget fogja alkalmazni, amelyhez csatlakozott. A nyilatkozatot tevő tagállam, az értesítés időpontját követő egy hónap elteltével, addig, amíg ehhez az Egyezményhez nem csatlakozik, a kizárólag az ehhez az Egyezményhez csatlakozott tagokkal való kapcsolatában azt a legutolsó szöveget alkalmazza, amelyhez csatlakozott, míg az utóbbiak ezt az Egyezményt alkalmazzák az előbbiek tekintetében.
Az Unió tagjai fenntartják maguknak a jogot, hogy a fajták oltalmával kapcsolatban külön megállapodásokat kössenek egymással, amennyiben azok nem ellentétesek ennek az Egyezménynek a rendelkezéseivel.
Ezt az Egyezményt aláírhatja bármely olyan állam, amely az Egyezmény elfogadásának időpontjában az Unió tagja. A szöveg 1992. március 31-ig áll nyitva aláírásra.
(1) [Államok és meghatározott kormányközi szervezetek]
a) Az e cikkben foglaltaknak megfelelően, bármely állam csatlakozhat ehhez az Egyezményhez.
b) Az e cikkben foglaltaknak megfelelően, bármely kormányközi szervezet csatlakozhat ehhez az Egyezményhez, ha
(i) az ezen Egyezmény által szabályozott ügyek vonatkozásában hatáskörrel rendelkezik,
(ii) a nemesítők jogainak megadása és oltalma tekintetében minden tagállamára kötelező, saját szabályokkal rendelkezik, és
(iii) belső szabályzata alapján megfelelő felhatalmazással rendelkezik arra nézve, hogy csatlakozzék ehhez az Egyezményhez.
(2) [Csatlakozási okirat] Bármely, ezt az Egyezményt aláíró állam annak részesévé válik, ha letétbe helyezi megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okiratát. Bármely, ezt az Egyezményt alá nem író állam és bármely kormányközi szervezet ennek az Egyezménynek a részesévé válik, ha letétbe helyezi csatlakozási okiratát. A megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratot a főtitkárnál kell letétbe helyezni.
(3) [A Tanács állásfoglalása] Bármely állam, amely nem tagja az Uniónak, és bármely kormányközi szervezet csatlakozási okiratának letétbe helyezése előtt köteles kérni a Tanács állásfoglalását arról, hogy jogszabályai összhangban vannak-e ennek az Egyezménynek a rendelkezéseivel. Ha az állásfoglalást tartalmazó határozat igenlő, a csatlakozási okirat letétbe helyezhető.
(1) [Alapelv] A (2) bekezdésben foglaltak kivételével ezzel az Egyezménnyel kapcsolatban fenntartásnak nincs helye.
(2) [Lehetséges kivétel]
a) A 3. Cikk (1) bekezdésének rendelkezései ellenére bármely államnak, amely ehhez az Egyezményhez való csatlakozásának időpontjában az 1978. évi szövegnek is részese, és amely az ivartalanul reprodukálható fajtákra a nemesítői jogtól eltérő iparjogvédelmi oltalmat nyújt, jogában áll ezt a gyakorlatot folytatni anélkül, hogy ezt az Egyezményt a nevezett fajtákra alkalmazná.
b) Bármely állam, amely ezzel a joggal él, a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor megfelelően értesíti erről a főtitkárt. Ugyanez az állam az említett értesítést bármikor visszavonhatja.
(1) [Első értesítés] Bármely állam vagy kormányközi szervezet az ezen Egyezmény megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor közli a főtitkárral
(i) a nemesítői jogokról rendelkező jogszabályait, és
(ii) azoknak a növénynemzetségeknek és fajoknak a jegyzékét, amelyekre az ehhez az Egyezményhez való csatlakozás időpontjában, ennek az Egyezménynek a rendelkezéseit alkalmazni fogja.
(2) [Értesítés a változásokról] Mindegyik Szerződő Fél haladéktalanul értesíti a főtitkárt
(i) a nemesítői jogokról rendelkező jogszabályaiban bekövetkező bármely változásról, és
(ii) az ezen Egyezmény további növénynemzetségekre és fajokra való alkalmazásának bármely kiterjesztéséről.
(3) [Tájékoztatás nyilvánosságra hozatala] A főtitkár a Szerződő Felektől kapott közlések alapján tájékoztatást hoz nyilvánosságra
(i) a nemesítői jogokról rendelkező jogszabályokról és az ezekben bekövetkező bármely változásról, és
(ii) az (1) bekezdés (ii) pontjában foglalt növénynemzetségek és fajok jegyzékéről, valamint a (2) bekezdés (ii) pontjában meghatározott bármely kiterjesztésről.
(1) [Hatálybalépés] Ez az Egyezmény egy hónappal azt a napot követően lép hatályba, amikor öt állam a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát letétbe helyezi, feltéve, hogy az említett okiratok közül legalább hármat az 1961/72. évi vagy az 1978. évi szöveg szerint részes állam helyezett letétbe.
(2) [Későbbi hatálybalépés] Bármely - az (1) bekezdés által nem érintett - állam vagy bármely kormányközi szervezet azt a napot követő egy hónap elteltével válik ennek az Egyezménynek a részesévé, amikor a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát letétbe helyezte.
(3) [Az 1978. évi szöveg lezárása] Ennek az Egyezménynek az (1) bekezdés szerinti hatálybalépését követően az 1978. évi szöveg tekintetében csatlakozási okirat nem helyezhető letétbe, azzal a kivétellel, hogy bármely - az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének kialakult gyakorlatával összhangban - fejlődő országnak tekinthető állam 1995. december 31-ig, illetve bármely más állam 1993. december 31-ig letétbe helyezheti a fenti okiratot akkor is, ha ez az Egyezmény ez előtt az időpont előtt lép hatályba.
(1) [Értekezlet] Ezt az Egyezményt az Unió tagjainak értekezlete felülvizsgálhatja. Az értekezlet összehívásáról a Tanács határoz.
(2) [Határozatképesség és többség] Az értekezlet akkor határozatképes, ha azon az uniós tagállamoknak legalább a fele képviselteti magát. Bármely felülvizsgált szöveg elfogadásához az értekezleten jelen lévő és szavazó uniós tagállamok háromnegyedes többsége szükséges.
(1) [Értesítések] Ezt az Egyezményt a főtitkárhoz intézett értesítéssel bármely Szerződő Fél felmondhatja. A főtitkár az értesítés kézhezvételéről az Unió valamennyi tagját haladéktalanul értesíti.
(2) [Korábbi szövegek] Ennek az Egyezménynek a felmondásáról szóló értesítést bármely olyan korábbi szövegnek a felmondásáról szóló közlésnek is kell tekinteni, amelyhez az ezt az Egyezményt felmondó Szerződő Fél csatlakozott.
(3) [A hatálybalépés időpontja] A felmondás az értesítés főtitkár általi kézhezvételének évét követő naptári év végén lép hatályba.
(4) [Szerzett jogok] A felmondás nem érinti a növényfajtára az ezen Egyezmény vagy bármely korábbi szöveg alapján - a felmondás hatálybalépésének napját megelőzően - már megszerzett jogokat.
Ez az Egyezmény nem korlátozza a Szerződő Felek jogszabályai, illetve korábbi szövegek vagy bármely, az Unió tagjai között létrejött - ettől az Egyezménytől eltérő - megállapodás alapján fennálló nemesítői jogokat.
(1) [Eredeti példány] Ezt az Egyezményt angol, francia és német nyelven készült egyetlen, eredeti példányban írják alá; a szövegek közötti eltérések esetén a francia szöveg az irányadó. Az eredeti példányt a főtitkárnál helyezik letétbe.
(2) [Hivatalos szövegek] A főtitkár az érdekelt kormányokkal folytatott tanácskozás után gondoskodik ezen Egyezmény arab, holland, olasz, japán és spanyol, továbbá a Tanács által megjelölt más nyelvű hivatalos fordításának elkészítéséről.
(1) [Másolatok átadása] Ennek az Egyezménynek a hitelesített másolatait a főtitkár minden olyan államnak és kormányközi szervezetnek, amely az ezt az Egyezményt elfogadó diplomáciai értekezleten képviseltette magát, valamint - kérésére - bármely más államnak vagy kormányközi szervezetnek megküldi.
(2) [Bejegyzés] A főtitkár ezt az Egyezményt az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkárságánál bejegyezteti.”
3. § Ez a törvény 2003. január 1-jén lép hatályba.
4. § * Az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény végrehajtásával összefüggő feladatok ellátásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter és az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter együttesen gondoskodik.
