A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 34. §-ának (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A területi hulladékgazdálkodási terveket e rendelet 1–7. számú melléklete határozza meg.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
Tervezési szint: A Nyugat-dunántúli Statisztikai Régió
(Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye és Zala megye)
Készítette: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség
Cím: 9021 Győr, Árpád u. 28–32.
Időtartama: 2003–2008
A tervezés bázis éve: 2001
II/1. Éves keletkezett hulladékmennyiség
Nem veszélyes hulladékok
II/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Régió összesen (t/év) | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok * | 1 664 620 | |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok | 1 793 478 | |
| Települési szilárd hulladékok | 412 632 | |
| Települési folyékony hulladékok | 941 854 | |
| Kommunális szennyvíziszap | 340 000 | |
| Építési bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok | 725 777 | |
| Összesen: | 5 878 361 |
Veszélyes hulladék
II/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Régió összesen (t/év) | |
| Vegyipari gyógyszeripari műanyagipari hulladékok | 3 025 | |
| Gépipari hulladékok | 77 461 | |
| Alumíniumipari hulladékok | 94 475 | |
| Egyéb ágazati hulladékok * | 159 714 | |
| Összesen: | 334 675 |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/3. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük
| Hulladék | Régió összesen (t/év) | ||
| Veszélyes hulladékok | PCB és PCT tartalmú hulladékok | 11 | |
| Hulladékolajok | 4 372 | ||
| Akkumulátorok és elemek | 2 081 | ||
| Elektronikai hulladékok | 1 851 | ||
| Kiselejtezett gépjárművek | 11 342 | ||
| Egészségügyi hulladékok | 742 | ||
| Állati eredetű hulladékok | 48 862 | ||
| Azbeszt | 17 | ||
| Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik | 388 | ||
| Nem veszélyes hulladékok | Csomagolási hulladékok | 54 572 | |
| Biomassza | 200 000 | ||
| Gumi hulladék | 6 223 | ||
II/2. Felhalmozott hulladék
Felhalmozott hulladék a mosonmagyaróvári MOTIM Rt. 1934 óta folyó tevékenysége során keletkezett 8 050 000 tonna vörösiszap.
II/3. Ki- és beszállított hulladék
Nem veszélyes hulladékok
Az ipari és egyéb nem gazdálkodói hulladékok közül a fahulladékok esetén külföldről behozott faforgácsot dolgoz fel a Wienerberger Kft. Fémhulladékokból 60 000 t/év kikerül a régióból.
A települési szilárd hulladékok esetén Vas és Zala megye néhány településéről az összegyűjtött hulladék Marcaliba és Tapolcára kerül. A települési hulladék szelektíven begyűjtött összetevőinek (papír, műanyag, üveg) nagyobb hányada elhagyja a régiót.
A kommunális szennyvíziszapból 15 000 t/év hagyja el a régiót, Polgárdiba kerül, míg közel 170 t/év érkezik.
Veszélyes hulladékok
A veszélyes hulladékok közül a vegyipari, gyógyszeripari hulladékok 50%-a régión kívül kerül ártalmatlanításra.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
A növényvédő szer hulladékok 50%-a, akkumulátorok, szárazelemek, PCB tartalmú hulladékok, hulladék elektromos és elektronikai berendezések, egészségügyi hulladékok, állati eredetű hulladékok – elsősorban a dögtereken nem lerakott – nagy része kikerül a régióból.
Csomagolási hulladékokból a papír, üveg, fém hulladékok teljes mennyisége, a fa, műanyag hulladékok egy része hagyja el a régiót.
A biomassza hasznosítása helyben történik, így régión belül marad.
A gumihulladékok teljes mennyiségének kezelése jelenleg régión kívül történik.
II/4. A területi éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a hasznosításra vagy ártalmatlanításra
Nem veszélyes hulladékok
II/4. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása nem veszélyes hulladékok esetén
| Hulladék | Hasznosítás * | Égetés | Lerakás | Egyéb módon kezelt * | |||||
| % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | ||
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok | 13 | 210 000 | 100 | 69 | 1 144 090 | 18 | 299 630 | ||
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok | 90 | 1 614 130 | n. a. | n. a. | 10 | 179 000 | |||
| Települési szilárd hulladékok | 1 | 4 100 | n. a. | 99 | 405 900 | – | n. a. | ||
| Települési folyékony hulladékok | 17 | 159 970 | n. a. | 18 | 169 500 | 65 | 612 205 | ||
| Kommunális szennyvíziszapok | 66 | 224 400 | n. a. | 30 | 102 000 | 4 | 13 600 | ||
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok | 15 | 105 000 | 0 | 70 | 490 800 | 15 | 108 866 | ||
| Régió összesen: | 2 317 600 | 100 | 2 312 290 | 1 213 301 | |||||
Veszélyes hulladékok
II/5. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása veszélyes hulladékok esetén
| Hulladék | Hasznosítás * | Égetés | Lerakás | Egyéb módon kezelt * | |||||
| % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | ||
| Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari hulladékok | 13 | 400 | 87 | 2 631 | 0 | 0 | |||
| Gépipari hulladékok | 26 | 20 000 | 0 | 20 | 15 000 | 54 | 41 800 | ||
| Alumíniumipari hulladékok * | 0 | 0 | 100 | 94 475 | 0 | ||||
| Egyéb ágazati hulladékok * | 10 | 15 970 | 0 | 90 | 143 000 | 0 | |||
| Régió összesen: | 36 370 | 2 631 | 252 475 | 41 800 | |||||
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/6. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása kiemelt hulladékok esetén
| Hulladék | Hasznosítás * | Égetés | Lerakás | Egyéb módon kezelt * | |||||
| % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | ||
| Veszélyes hulladék | |||||||||
| PCB és PCT tartalmú hulladékok | 0 | 100 | 11 | 0 | |||||
| Hulladékolajok | 45 | 2 000 | 50 | 2 182 | 0 | 5 | 218 | ||
| Akkumulátorok, elemek | n. a. | n. a. | n. a. | ||||||
| Elektronikai termékek | n. a. | n. a. | n. a. | ||||||
| Kiselejtezett gépjárművek | 15 | 1 677 | 0 | 0 | 85 | 9 640 | |||
| Egészségügyi hulladékok | 0 | 100 | 742 | 0 | 0 | ||||
| Állati eredetű hulladékok | 97 | 47 530 | 2 | 875 | 1 | 462 | 0 | ||
| Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik | 0 | 100 | 388 | 0 | 0 | ||||
| Nem veszélyes hulladék | |||||||||
| Csomagolási hulladékok | 13 | 7 000 | n. a. | 87 | 47 850 | n. a. | |||
| Biomassza | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | |||||
| Gumihulladék | n. a. | n. a. | 50 | 3 500 | 40 | 2 800 | |||
A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi, vagy egyedi műszaki követelmény nincs.
A régió nagyvárosai közül Győrben, Nagykanizsán, Zalaegerszegen és Sopronban, valamint több kisebb településen van szelektív hulladékgyűjtés, illetve kísérleti programok is elindultak. A szelektív hulladékgyűjtés kiépítésében a legnagyobb feladat elsősorban a helyi önkormányzatokra és a közszolgáltatást végző vállalatokra hárul.
A lakossági eredetű csomagolóanyagok szelektív gyűjtése környezetbe illeszkedő gyűjtősziget felállításával folyik, amelyek színes, valamint fehér üvegek, műanyag palackok és papír különgyűjtését teszik lehetővé.
V/1. Gyűjtési kapacitások bemutatása
Nem veszélyes hulladékok
A régióban a települési szilárd hulladékok tekintetében a hulladékgyűjtési rendszer szinte az egész régió területét lefedi. A hulladékkezelési közszolgáltatási rendszerhez eddig 13 település nem csatlakozott, és a megszervezett közszolgáltatás ellenére is még 30 településen található üzemelő lerakó.
A régióra a hulladékbegyűjtési rendszer kialakulásának tekintetében kettősség tapasztalható. A régió északi részén Győr-Moson-Sopron megyében a gyűjtési körzetek határvonala szabályosan, élesen lehatárolt, és három közszolgáltató ellátja a területet, míg Vas és Zala megyében több kisebb gyűjtési körzet alakult ki, több szolgáltató jelent meg, és a begyűjtési területek között számos esetben átfedés tapasztalható.
A települési szilárd hulladékok begyűjtését 12 jelentősebb közszolgáltató és több kisebb vállalkozás végzi, amelyeknél a szállításra, begyűjtésre vonatkozó engedélyek kiadása jelenleg is folyamatban van.
A régióban keletkező 2 millió laza m3 települési szilárd hulladék begyűjtésére, és lerakással történő ártalmatlanítása jelenleg 17 lerakón történik, a szabad kapacitás elegendő, ez megközelítőleg 10 millió m3, de a lerakók földrajzi eloszlása, beteltségének különbözősége miatt szükség van újabb korszerű lerakók létesítésére, valamint átrakóállomások kiépítésére.
A jövőben a szelektív hulladékgyűjtés térnyerésével, valamint a szigorodó jogszabályi háttér miatt a lerakható, keverten gyűjtött hulladék mennyiségét csökkenteni kell, így a lerakók élettartama várhatóan meghosszabbodik.
Veszélyes hulladékok
A területen az üzemanyagtöltő-állomások a fáradtolajat, olajos göngyölegeket átvesznek, és az így náluk megjelenő hulladékokat a cégek mint saját hulladékot szállítják el, és adják át kezelőnek.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
Az akkumulátorok esetében egy új akkumulátor vásárlásakor a régi a vásárlás helyén hagyható, és innen jut el a kezelőkhöz.
Számos akció keretén belül – gondolunk itt az elektronikai termékek, gépjárművekre stb. – lehetőség van arra, hogy a régi, már nem működő készülékeket, járműveket egy új vásárlása során beveszik, esetleg valamilyen ellenértéket társítva hozzá.
A MÉH rendszerű telepek közül a győri székhelyű Észak-dunántúli MÉH Rt.-nek Vas megyében három, Győr-Moson-Sopron megyében öt saját, illetve bérbe adott telephelye működik, ahol a lakosságtól származó fém és papír csomagolási hulladékot is átveszik. A szintén győri székhelyű Alcufer Kft.-nak Szombathelyen, Körmenden, Győrött, Mosonmagyaróváron van telephelye, melyek szintén fogadnak lakossági fémhulladékokat.
Győr-Moson-Sopron megyében, Győrben az Alcuferhez hasonló telephelyet üzemeltet az Ereco Rt.,
Zala megyében, Zalaegerszegen a Dél-magyarországi MÉH Rt., a Topker Kft. és a Zala Euro Recycling Park Kft. fogad lakossági hasznosítható hulladékot.
Nagykanizsán a Murafém Kft. fémhulladék begyűjtésével foglalkozik.
V/2. Kezelési kapacitások bemutatása
Nem veszélyes hulladékok
Az ipari, mezőgazdasági és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék mennyisége 3 458 098 tonna/év, mely csak részben tartalmazza a mezőgazdaságban keletkező biomassza mennyiségét.
A régióban ezen hulladék kezelésére 210 000 tonna/év hasznosítási kapacitás áll rendelkezésre, amelyet nyolc létesítmény biztosít, és 1,7 millió tonna/év mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékot forgatnak vissza közvetlenül a termelésbe.
A települési szilárd és folyékony hulladékok mennyisége 1 350 000 tonna/év, ezen belül a települési szilárd hulladékok mennyisége 410 000 tonna/év.
A települési szilárd hulladékok 97–99%-a lerakásra kerül 17 db, a jelen időpontban a felülvizsgálatok alapján hosszú távon figyelembe vehető lerakón. Itt 10 millió m3 elegendő szabad kapacitás van. Hasznosítást 9 létesítményben végeznek, ezek összes kapacitása 23 000 tonna/év.
A települési folyékony hulladékok mennyisége 941 854 tonna/év. Ebből 160 000 tonna/év szennyvízkezelők műtárgyaiban és mezőgazdaságban hasznosul. 170 000 tonna/év mennyiségű települési folyékony hulladék legális és illegális leürítőhelyeken kerül elhelyezésre.
A régióban keletkező kommunális szennyvíziszap mennyisége 0,34 millió tonna/év, mely átlagosan 6% szárazanyag-tartalommal jelenik meg, így annak szárazanyagban kifejezett mennyisége 20 ezer tonna/év.
A teljes mennyiség 60–80%-át hasznosítják mezőgazdasági művelés alatt lévő területeken, illetve komposztálják. A létesítmény összes komposztálási kapacitása 100 000 tonna/év. Komposztálást hulladéklerakókon végeznek, a kész komposztot a hulladéklerakók takaróföldjének használják, s csak kis hányada kerül lerakásra.
A rendelkezésre álló kapacitás jelenleg elegendő a szennyvíziszapok kezelésére, a csatornázottság növelésével, a szennyvíztisztítók növekvő terhelésével a szennyvíziszapok mennyisége növekedni fog, így további, elsősorban komposztálási kapacitások kiépítése szükséges.
Az építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok mennyisége a régióban 0,7 millió tonna/év. A hulladékok a települési szilárd hulladék lerakókon kerülnek elhelyezésre. 14 lerakón 230 000 tonna/év hulladék elhelyezésére van lehetőség. Az építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok kezelése megoldott, a hasznosítási arány 10–15%. Ez többnyire aszfalthulladék hasznosítását jelenti, melyet 12 gazdálkodó szervezet végez, 70 000 tonna/év kezelési kapacitással.
Veszélyes hulladékok
A veszélyes hulladékok mennyisége évente meghaladja a 330 000 tonnát.
A teljes mennyiség 73%-át a húsipari, az alumíniumipari és a gépipari ágazat adja.
A kiemelt ipari ágazatokban keletkező veszélyes hulladékok kezelése a régióban megoldott. Nagy része lerakóba került, míg csak nagyon kis hányaduk kerül hasznosításra.
A timföldgyártási tevékenység 2002. májusi befejezése, valamint az új hulladékjegyzék okán némely hulladék veszélyességének megszűnése (aszfalt stb.) miatt a veszélyes hulladékok mennyisége évente 220 000 tonnára csökkent. Emiatt a hulladékkezelési arányok módosulnak: 65–70%-a három meglévő lerakóba, 4%-a pedig két régióbeli és egy régión kívüli égetőbe kerül. A veszélyes hulladékok 7–8%-át három együttégetőben hasznosítják, az egyéb jellegű hasznosítás aránya 10–15%. A lerakók 158 000 tonna, az energiahasznosító égetők 16 256 tonna, az égetők 8325 tonna, az egyéb hasznosítók 20 430 tonna kapacitással rendelkeznek éves szinten.
A timföldgyártási tevékenység befejezése miatt felszabadult 200 000 m3-nyi veszélyes hulladék lerakási kapacitás. A régióban a veszélyes hulladékok kezelése megoldott, kapacitásbővítésre nincs szükség.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
A régióban keletkező PCB tartalmú hulladékok mennyisége évente 11 tonna. A hulladékokat tartalmazó berendezések bontására régión belül egy felhatalmazott vállalkozás van, amelynek kapacitása meghaladja a régióban a hulladékkeletkezés mértékét. Jelenleg ezen hulladékok ártalmatlanítása régión kívül, az ONYX Magyarország Kft. dorogi hulladékégetőjében történik.
Hulladékolajok mennyisége 4372 tonna/év. A hulladékolajok 96%-át a régión belül kezelik. A veszélyes hulladék égetőben történő ártalmatlanítás aránya 7,5%, a három együttégetőben fűtőanyagként történő hasznosítási aránya 43%, az anyagában történő hasznosítás aránya 45%. A régióban található 45 000 tonna összes kapacitás elegendő a hulladékok kezelésére, sőt lehetőség van régión kívüli hulladékok fogadására is.
A régióban keletkező akkumulátor hulladék mennyisége 2065 tonna/év, ebben azonban nem szerepel a lakosságnál keletkező akkumulátor és elem mennyiség. A régióban működő vállalkozások 2200 tonna hulladékot gyűjtenek vissza évente, amely tartalmazza a lakosságtól visszagyűjtött mennyiséget is. Hasznosító vagy ártalmatlanító létesítmény a régióban nem található, és létesítése sem várható.
A régióban 17 tonna/év szárazelem hulladék keletkezik. Ebből négy vállalkozás 9 tonnát gyűjt vissza, ezen mennyiség ártalmatlanítása a régión kívül valósul meg.
A keletkező hulladék elektromos és elektronikai berendezések mennyisége műszaki becslések alapján 1850 tonna/év. Ebből 10% kerül kezelésre. A hulladékok begyűjtésével három, ártalmatlanításával két vállalkozás foglalkozik.
A régióban 7561 db járművet selejteznek ki évente, így a kiselejtezett gépjárművek mennyisége 11 342 tonna/év. Számos vállalkozás foglalkozik gépkocsik bontásával, többsége jelenleg a jogszabályi változások miatt engedéllyel még nem rendelkezik. A kezelt hulladékok mennyisége 1677 tonna, ami 15%-os aránynak felel meg. A kiselejtezett gépjárművekkel foglalkozó vállalkozások kapacitása megközelítőleg 2900 tonna, ez nem elegendő a régióban keletkező mennyiség kezelésére. A kapacitás bővítése szükséges.
Az egészségügyi hulladékok mennyisége 742 tonna/év. A régióbeli keletkezett mennyiségből 228 tonnát a Győri Hulladékégető Kft. és a szombathelyi Megoldás Kft. veszélyes hulladék égetője ártalmatlanít évente. Másik része a régión kívül, az ONYX Magyarország Kft. dorogi veszélyes hulladék égetőjében kerül ártalmatlanításra.
A régióban az állati eredetű, vállalkozásoknál keletkező, veszélyesnek minősülő hulladék mennyisége 49 000 tonna/év. Ebből veszélyes hulladék égetőben ártalmatlanításra csak az állati eredetű zsírhulladék kerül, ami 875 tonna (2%). Havária esetén rendelkezésre áll a Peresztegi lerakó. A komposztált mennyiség 1580 tonna/év (3%), s ezen kívül hasznosításra kerül régión belül 41 025 tonna/év és régión kívül 4920 tonna/év. A 85 db üzemelő dögkútban a lerakott állati hulladék mennyisége 20 000 tonna/év. Az állati eredetű hulladékok kezelése a régióban megoldott, s ezt a tevékenységet döntően az ATEV Rt. és cégei végzik el, amelyek kapacitástöbblettel is rendelkeznek. A hasznosítás aránya tovább növelhető, és nincs szükség további kezelési kapacitásbővítésre, még a dögkutak, dögterek 2005-ben történő bezárása esetén sem.
A növényvédő szer és csomagolási hulladékaik mennyisége 258 tonna/év. A hulladékok a régióban található két és a régión kívüli egy veszélyes hulladék égetőben kerülnek ártalmatlanításra. A régióban kezelt hulladékok mennyisége 206 tonna/év, ami 80%-os aránynak felel meg.
Csomagolási hulladékok mennyisége a régióban közel 55 000 tonna/év.
A régión belül 7000 tonna/év hulladék kerül kezelésre. A többi hulladék kezelése régión kívül történik, illetve nagy része válogatás nélkül a települési szilárd hulladék lerakókra kerül. Az üveg és műanyag csomagolási hulladékok kezelésére elegendő kapacitás van, növelni kell ezek kihasználását. Hasznosítást a régióban – három műanyag, egy üveg, egy fa frakció hasznosítására – öt vállalkozás végez. Ártalmatlanítást öt, lerakást négy, égetést egy vállalkozás folytat. A régióban e hulladék tekintetében kezelési kapacitáshiány mutatkozik, szükséges ennek kiépítése és a meglévők hatékonyabb kihasználása.
A régióban évi 7000 tonna gumiabroncs hulladék keletkezik. A feldolgozására jelenleg kapacitás nincs, többnyire legális és illegális hulladéklerakóra kerül. Szükséges a fenti mennyiséget feldolgozni képes kapacitás kiépítése.
A lerakásra kerülő települési szilárd hulladékok átlagos szervesanyag-tartalma évente 200 000 tonna. A régióban 22 000 tonna/év zöldhulladék külön gyűjtése és komposztálása megoldott, a maradék közel 180 000 tonna/év biológiailag bontható hulladék kerül lerakásra.
A területi hulladékgazdálkodási terv elsődleges célja a hulladékképződés megelőzését biztosító hulladékszegény technológiák alkalmazásának szorgalmazása. További prioritás a keletkező hulladék anyag- és energiatartalmának minél teljesebb hasznosítása, a nem hasznosítható hulladék környezetveszélyeztetést és egészségi kockázatot kizáró ártalmatlanítása, és végső megoldásként jelölhető meg a környezetet hosszú távon is terhelő, hasznos területeket igénybe vevő hulladéklerakás.
A tervidőszak alatt prioritást kell, hogy kapjanak az alábbi teendők:
1. A települési szilárd hulladék szelektív gyűjtési és kezelési rendszereinek kiépítése a csomagolási, valamint a biológiailag bontható hulladékok előírt hasznosítási arányainak teljesítése érdekében.
2. A termelési hulladékok csökkentésére irányuló hulladékminimalizálási programok szorgalmazása az érintett, elsősorban a domináns hulladékkibocsátó vállalkozásoknál.
3. Az építési és bontási hulladékok hasznosítást elősegítő kezelésének tervezett mértékű megoldása.
4. A veszélyes hulladékok begyűjtési arányának növelése, különös tekintettel a hulladékolajokra, az akkumulátor- és elemhulladékokra, valamint az állati eredetű hulladékokra.
5. A szennyvíziszapok és a települési zöld- és biohulladékok komposztálással történő hasznosításának közös létesítményekben történő teljes körű megvalósítása.
6. A felszámolandó, illetve rekultiválandó hulladéklerakókkal kapcsolatos feladatok végrehajtása.
7. A gumi, az autóroncs és az elektronikai hulladékok hasznosítási követelményeinek teljesítése érdekében a tervidőszak alatt ki kell dolgozni ezek elkülönített begyűjtési és kezelési rendszereit, meg kell kezdeni a jelzett hulladékok hasznosítását lehetővé tevő kezelési rendszerek kiépítését.
8. Megvizsgálandó a régióban egy termikus hulladék feldolgozó létesítmény (települési szilárd hulladék hasznosítására) tervidőszak utáni megvalósíthatóságának célszerűsége és realitása.
VI/1. A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
Megelőzési intézkedésekkel kell biztosítani, hogy a képződő hulladék mennyisége összességében a tervezési időszak végére ne haladja meg a 2000. évi szintet. Ennek érdekében ösztönözni kell a hulladékszegény technológiák bevezetését, a hasznosítható és a tartós termékek piacra kerülését, valamint a fogyasztói szokásokat ebbe az irányba befolyásoló tájékoztató, felvilágosító munkát. A keletkező hulladékmennyiség bázisévi szinten tartása, illetve további redukálása érdekében szükséges, hogy a domináns hulladékkibocsátóknál anyag- és vízfelhasználás racionalizálásával járó hulladékminimalizálási programok kerüljenek megvalósításra 2008-ig. A fejlesztések során a hatékonyabb, hulladékszegény technológiákat és termelésszervezési megoldásokat kell preferálni.
Nem veszélyes hulladék
VI/1. táblázat: A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
| Hulladék | A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési cél | Várható mennyiség (t/év) | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói hulladékok | A tervidőszak végéig csökkenés nem tervezhető, ezzel szemben mintegy 10–12%-os növekedés várható. | 1 860 000 | |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékok | Stagnálás várható. | 1 800 000 | |
| Települési szilárd hulladék | Csökkenés nem várható, lassú, de egyenletes 1–1,5%-os növekedés prognosztizálható évente. | 418 000 | |
| Települési folyékony hulladék | A csökkentés az érintett településeken a közcsatorna-hálózat kiépítésével, bővítésével érhető el, a csökkenés 20%-ra becsülhető. | 752 800 | |
| Kommunális szennyvíziszap | A csatornázás előrehaladtával mennyisége nőni fog olyan arányban, amilyen arányban a folyékony hulladék mennyisége csökken. | 408 000 | |
| Építési, bontási hulladék | A tervidőszak végéig növekedése várható, előre nem látható ütemben. A növekedés 10–15%-ra becsülhető. | 835 000 |
Veszélyes hulladék
VI/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
| Hulladék | A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési cél | Várható mennyiség (t/év) | |
| Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari hulladékok | Csökkenés nem várható. | 3 025 | |
| Gépipari hulladékok | Csökkenés nem várható a későbbiekben tervezett fejlesztések, új beruházások miatt stagnálás vagy növekedés tervezhető. | 77 461–90 000 | |
| Alumíniumipar | A timföldgyártás megszűnése miatt jelentősen, több mint 90 000 tonnával csökken. | 40 | |
| Egyéb ágazati hulladékok | Stagnálás várható. | 159 714 |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
VI/3. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok mennyiségének várható alakulása csökkentési célok
| Hulladék | A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési cél | Várható mennyiség (t/év) | |
| Veszélyes hulladékok | |||
| PCB és PCT tartalmú hulladékok | A tervidőszak végéig a PCB tartalmú berendezések nagy része lecserélésre kerül, így ezen hulladékok mennyisége előre nem látható ütemben nőni fog, majd 2010-re a keletkezés megszűnik. | ||
| Hulladékolajok | A begyűjtési körzetek kialakítása, és hatékonyságának növekedése miatt 10%-os növekedés várható. | 4 800 | |
| Akkumulátorok és elemek | A begyűjtési körzetek kialakítása, és hatékonyságának növekedése miatt 10%-os növekedés várható. | 2 300 | |
| Elektronikai hulladékok | Stagnálás várható. | 1 851 | |
| Kiselejtezett gépjárművek | Stagnálás várható. | 11 342 | |
| Állati eredetű hulladékok | Stagnálás várható. | 48 862 | |
| Egészségügyi hulladékok | Az egészségügyi ellátás fejlődésének függvényében max. 5%-os növekedés várható. | 780 | |
| Növényvédő szer és csomagolóanyag hulladék | Stagnálás várható. | 388 | |
| Nem veszélyes hulladékok | |||
| Gumihulladék | 10%-os növekedés tervezhető. | 7 700 | |
| Csomagolási hulladék | 20%-os növekedés várható. | 65 486 | |
VI/2. Hasznosítási célok
Nem veszélyes hulladék
VI/4. táblázat: Hulladékhasznosítási célok a nem veszélyes hulladékokra
| Hulladék | Hasznosítási cél | Mennyiség (t/év) | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói hulladékok | A keletkező hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítására kell törekedni. | n. sz. | |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékok | A jelenlegi 90%-os hasznosítási arányt továbbra is tartani kell. | 1 620 000 | |
| Települési szilárd hulladék | Települési hulladék biológiailag bontható szervesanyag- tartalmát 2004-ig az 1995-ben képződött mennyiség 25%-át, 2007-ig 50%-át kell hasznosítani. | 30–35 000 65–70 000 | |
| Kommunális szennyvíziszap | A jelenlegi 66%-os hasznosítási arányt tartani kell. | 224 400 | |
| Építési, bontási hulladék | Célkitűzés az építési hulladék legalább 50%-os hasznosítási arányának elérése. | 417 500 |
Megjegyzés: A hasznosítási célok a 2008-ra prognosztizált hulladékmennyiségekre vonatkoznak.
Veszélyes hulladék
VI/5. táblázat: Hulladékhasznosítási célok a veszélyes hulladékokra
| Hulladék | Hasznosítási cél | Mennyiség (t/év) | |
| Veszélyes hulladék | 2008-ig el kell érni legalább a 30%-os hasznosítási arányt. | 76 000 |
Megjegyzés: A hasznosítási célok a 2008-ra prognosztizált hulladékmennyiségekre vonatkoznak
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
VI/6. táblázat: Hulladékhasznosítási célok a kiemelten kezelendő hulladékokra
| Hulladék | Hasznosítási cél | Mennyiség (t/év) | |
| Veszélyes hulladék | |||
| PCB és PCT tartalmú hulladékok | n. a. | n. a. | |
| Hulladékolajok | A regenerálás arányát 60%-ra növelni kell a meglévő kapacitások jobb kihasználásával. | 2 800 | |
| Akkumulátorok és elemek | A begyűjtési rendszer bővítésével el kell érni a 90%-os begyűjtési arányt. | 2 070 | |
| Elektronikai hulladékok | A begyűjtés kiépítése elsődleges, majd a begyűjtött hulladékok 60%-át kellene hasznosítani. | 1 110 | |
| Kiselejtezett gépjárművek | Az EU előírásai szerint 2006. január 1-jéig biztosítani kell minden járműre a 85%-os hasznosítást. | n. a. | |
| Állati eredetű hulladékok | A jelenlegi mintegy 97%-os hasznosítási arányt meg kell tartani. | 47 400 | |
| Egészségügyi | n. a. | n. a. | |
| Növényvédő szerek és csomagoló eszközeik | A lejárt szavatosságú növényvédő szerek laboratóriumi bevizsgálását követően más dózisban való alkalmazásával, ezen hulladékok 10%-a hasznosítható. | 40 | |
| Nem veszélyes hulladék | |||
| Gumi hulladék | A keletkező gumihulladék teljes mennyiségének hasznosítását kell megvalósítani a lerakási korlátok miatt. | 7 700 | |
| Csomagolási hulladék | 2005-ig el kell érni az 50%-os hasznosítási arányt. | 27 000 | |
| Biomassza | A biológiailag lebomló szerves anyag minél nagyobb arányú hasznosítását kell elérni. | n. a. | |
Megjegyzés: A hasznosítási célok a 2008-ra prognosztizált hulladékmennyiségekre vonatkoznak.
VI/3. Kapacitásnövekedés
Nem veszélyes hulladékok
Az ipari és egyéb gazdálkodói hulladékok esetén a hasznosítási arány 50%-ra történő növelését kell elérni, amely a meglévő kapacitások bővítésével, illetve új hasznosító létesítmények megvalósításával valósítható meg.
A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékok esetén kapacitásnövelés tervezése nem szükséges, az rendelkezésre áll. Cél a jelenlegi hasznosítási arány megtartása, és hogy a szerves hulladékok teljes mennyisége visszakerüljön a biológiai körforgásba.
A települési szilárd hulladékok tekintetében alapvető célkitűzés, hogy a keletkező hulladék hasznosítási arányának elérése érdekében a lakosság 60%-át 2008-ig be kell kapcsolni a szelektív hulladékgyűjtési rendszerbe, amelyhez szükséges további hulladékudvarok, gyűjtőszigetek, válogatóművek létesítése. A hulladék hasznosítási arányának hosszabb távon történő növelése érdekében meg kell vizsgálni a termikus hasznosítás alkalmazásának feltételeit. A kötelezően teljesítendő szervesanyag-tartalom csökkentése következtében a visszanyert szervesanyag-mennyiség hasznosítását részben a meglévő komposztálási kapacitás felhasználásával, részben új komposztáló létesítmények telepítésével kell megoldani.
Települési folyékony hulladékok csökkentésének eléréséhez szükséges a meglévő csatornahálózatok bővítése és rákötési arányok növelése, továbbá a szennyvíztisztítók bővítése, korszerűsítése és a települési folyékony hulladékok fogadására alkalmas leürítőhelyek számának növelése.
Kommunális szennyvíziszapok hasznosítási arányának szinten tartása érdekében további komposztálási kapacitások kiépítése válik szükségessé.
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 50%-os hasznosításának anyag-előkészítési, -feldolgozási feladatait egy telepített stacioner (ajánlott kapacitás 100–150 ezer t/év) és két vagy három nagytérségi kiszolgálást biztosító mobil berendezéssel (ajánlott teljesítmény 40–50 ezer t/év) szükséges megoldani. A rendszer eredményes működésének feltétele, hogy a hulladék begyűjtésének szervezett logisztikája kiépüljön.
Veszélyes hulladékok
A kezelő és ártalmatlanító kapacitások rendelkezésre állnak a régióban keletkező veszélyes hulladékok kezelésére.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
Az akkumulátorok és elemek, valamint a hulladék elektromos és elektronikai berendezések esetén a begyűjtési kapacitásokat növelni kell.
A kiselejtezett gépjárművek hasznosításához megyénként egy, a gépkocsikat komplex módon feldolgozó létesítmény megvalósítása szükséges.
Az egészségügyi hulladékokat termikusan ártalmatlanító 200–300 tonna/év kapacitású létesítmény megvalósítása szükséges a régióban.
A csomagolási hulladékok közül a műanyag és üveg csomagolási hulladékok kezelésére elegendő kapacitás van, növelni kell ezek kihasználását. A fém, papír csomagolási hulladékokra feldolgozási kapacitás növelése szükséges.
VI/4. Illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakótelepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, rekultiválása, kármentesítése, felszámolása
Nem veszélyes hulladékok
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék többnyire a települési szilárd hulladékokkal együtt lerakásra kerülnek. A jelenleg folyamatban lévő felülvizsgálati dokumentációk alapján szükséges a nem megfelelő tároló, kezelő létesítmények felszámolása, rekultiválása, amennyiben szükséges a kármentesítés elvégzése vagy a létesítmények megfelelő fejlesztése.
Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladék esetén a környezetvédelmileg nem megfelelő műszaki állapotú hígtrágya tárolókat meg kell szüntetni, helyettük új, műszakilag megfelelő a kezelő létesítményekhez szükséges tárolókat kell építeni.
Települési szilárd hulladékok tekintetében a jelenlegi felmérések szerint a régióban 400–450 illegális települési szilárd hulladék lerakó felszámolását kell elvégezni. Az ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy csak a nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra, és a 22/2001. (X. 10.) KöM rendeletben előírtakhoz képest nem megfelelően kialakított lerakók legkésőbb 2009-ig bezárásra, felszámolásra, illetve – amennyiben szükséges – rekultiválásra kerüljenek. Cél, hogy 2009-ben, már ne működjön olyan lerakó, amely a környezetvédelmi követelményeket maradéktalanul nem elégíti ki.
A települési folyékony hulladékok ártalmatlanítását szolgáló földgödrös leürítő telepek nem rendelkeznek műszaki védelemmel, a környezetvédelmi követelményeket nem elégítik ki. Ezen létesítmények felülvizsgálata után el kell végezni ezek felszámolását, rekultiválását.
Szennyvíziszap elhelyezését szolgáló illegális, környezetvédelmileg nem megfelelő, felszámolást, rekultiválást igénylő, kommunális szennyvíziszap lerakótelep a területen nincs.
Veszélyes hulladékok
A veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló hulladékégetőket és együttégetőket 2005. július 31-ig alkalmassá kell tenni az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére, vagy be kell zárni azokat.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
A kiemelten kezelendő hulladékok tekintetében az alábbi intézkedések szükségesek:
– A kiselejtezett gépjárművekre jelenleg rendelkezésre álló kezelő telepek közül a környezetvédelmileg nem megfelelő, a hulladékkezelési feltételeket ki nem elégítő létesítményeket be kell zárni, vagy megfelelő műszaki színvonalúra kell fejleszteni.
– Az állati eredetű hulladékok dögkutakba történő elhelyezését 2005. december 31-ig meg kell szüntetni.
A felhalmozott növényvédő szer és csomagolóeszközeik hulladékait fel kell térképezni, és ártalmatlanításukról gondoskodni kell.
VII/1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási fejlesztési programok
A hulladékok keletkezésének csökkenését szolgálják a különböző közgazdasági szabályozó eszközök. Ezeknek feladata, hogy a gazdaság rövid távú, a környezet ellenében ható folyamatait, a környezet hosszú távú fennmaradási érdekeivel összhangba hozza. Ezek közül ki kell emelni a betétdíjak szerepét, amelyeket a potenciálisan szennyező termékekre számolnak fel, amelyet visszatérítenek, amikor a terméket visszaviszik a tárolóba, a kezelőhelyre vagy recycling pontra.
A cél elérhető még a zöld termékek népszerűsítésével, a zöld fogyasztók megjelenésével.
A feladatok között kiemelkedő még a környezetorientált kommunikációs politika megvalósítása a reklám, az értékesítésösztönzés, a személyes eladás és PR tevékenységek alkalmazásával.
A hulladék mennyiségének csökkentéséhez hozzájárul az újratölthető, visszaváltható palackok használatának promóciója is.
Kiemelkedő jelentősége van az oktatási programoknak. Ezeket érvényesíteni kell az iskolákban, egy a hulladékminimalizálásról szóló tanterv kidolgozásával.
A levélszemét (ingyenes hirdetések a postaládákban) csökkentését anti-reklám matricák felragasztásával kell elérni. Mivel minden háztartás nagyon sok zöldségből és gyümölcsből származó kerti hulladékot termel, ezért ahol lehet, a házi komposztálást meg kell valósítani, komposztálásról szóló kiadványok, tanfolyamok szervezésével komposztálásra szolgáló eszközök támogatásával.
A települési szilárd hulladék lomhulladékból származó mennyisége jelentősen csökkenthető az újrahasználati központok létrehozásával. Ezekben a központokban a régi, más számára értéktelen bútorokat be kell gyűjteni, ezeket felújítani, majd olcsó árakon eladni, ezáltal csökken a végső ártalmatlanításra váró nagyméretű hulladék mennyisége.
A fenti feladatok megvalósításában, a célok elérésében jelentős szerepet szánunk a társadalmi zöld szervezeteknek, civil egyesületeknek és a kulturális intézményeknek.
VII/2. Hulladékgazdálkodási cselekvési programok
Nem veszélyes hulladékok
VII/1. táblázat: Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cselekvési program | Résztvevők | Határidő | Becsült költség (M Ft) | |
| A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése – hulladékszegény technológiák alkalmazása – kockázatot jelentő veszélyes anyagok kiváltása | Termelők Hatóságok | 2008-ig folyamatos | – | |
| Az ipari és mezőgazdasági hulladékok hasznosítási arányának növelése – termékek élettartamának növelése – melléktermékek saját technológiába való visszavezetése – meglévő szabványok és műszaki irányelvek felülvizsgálata | Termelők Hatóságok Országos hatáskörű szervek | 2008-ig folyamatos | ||
| A mezőgazdaságban keletkező hulladékok anyagában, illetve egyéb hasznosításra való előkészítése – szemléletváltás, tudatformálás – begyűjtő rendszerek kialakítása – válogatók létesítése | Vállalkozói szféra Termelők Hatóságok Önkormányzatok Kulturális intézmények | 2005. dec. 31. | 1250–1500 | |
| Az iparban keletkező hulladékok anyagában, illetve egyéb hasznosításra való előkészítése – szemléletváltás, tudatformálás – begyűjtő rendszerek kialakítása – válogatók létesítése | Vállalkozói szféra Termelők Hatóságok Önkormányzatok | 2005. dec. 31. | 1250–1500 | |
| Komposztáló, biogáz-előállító és bioenergia hasznosító telepek létesítése | Vállalkozói szféra Termelők Hatóságok Önkormányzatok | 2005. dec. 31. | 1000–2000 | |
| A mezőgazdaságban keletkező környezetszennyező technológiák megszüntetése (hígtrágya tárolók) – a meglévő tárolók felülvizsgálata – műszakilag megfelelő, korszerű tárolók létrehozása – bioenergia hasznosító telepek kialakítása | Termelők Vállalkozók Hatóság | 2008-ig folyamatos | 500–1000 |
VII/2. táblázat: A települési szilárd hulladékok cselekvési programja
| Cselekvési program | Résztvevők | Határidő | Becsült költség (M Ft) | |
| A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése – tudatformálás, ismeretterjesztés – hosszabb életciklusú fogyasztási eszközök használata – termékdíjas és betétdíjas rendszer alkalmazása – gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése | Lakosság Önkormányzatok Vállalkozók Hatóság Minisztérium Országos hatáskörű szervek Civil szervezetek Kulturális intézmények | 2008-ig folyamatos | 20–25 | |
| Hulladékban rejlő erőforrás hasznosítása – begyűjtő hálózat kiépítése – szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, kiterjesztése hulladékudvarok, gyűjtőszigetek kiépítésével | Lakosság Önkormányzatok Hatóságok Önkormányzati társulások Közszolgáltató szervezetek | 2005. dec. 31. (lakosság 40%-ának bevonásával) 2008. dec. 31. (lakosság 60%-ának bevonásával) | 2000–3000 | |
| Komplex térségi feladatokat ellátó települési szilárd hulladék kezelő rendszerek kiépítése a tervidőszak végéig (ISPA projectek) – hulladékudvarok, átrakóállomások, gyűjtőszigetek válogatótelepek | Lakosság Önkormányzatok Hatóságok Önkormányzati társulások Közszolgáltató szervezetek | 2008-ig folyamatos | 1000–2000 | |
| Korszerű regionális hulladékártalmatlanító kialakítása – felülvizsgálatok elvégzése – a környezetvédelmi szempontból nem megfelelő lerakók bezárása – regionális igényeket kielégítő lerakók kialakítása komplex rendszereken belül – 1 db települési hulladék égető kialakításának előkészítése | Önkormányzatok Önkormányzati társulások Közszolgáltató szervezetek Hatóság Vállalkozók | 2005–2008. | 20 000– 25 000 + égető tervezése: 500 | |
| A települési hulladék lerakóban lerakott biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat csökkenteni kell – zöld hulladékok és egyéb szervesanyag- tartalmú hulladékok szelektív gyűjtése, komposztáló kapacitások kiépítése – szárazstabilizálási eljárás – előkomposztálás – laboratóriumok felkészítése, fejlesztése a hulladékanalízisre, valamint a hulladék összetétel vizsgálati módszerének országos szinten történő egységesítése – hulladékkezelési díjak mint gazdasági szabályozók is működjenek | Lakosság Önkormányzatok Önkormányzati társulások Közszolgáltató szervezetek Hatóság Vállalkozók Minisztériumok Laboratóriumok | biológiailag lebomló szervesanyag- tartalmat – 2004. július 1. napjáig 75%-ra, – 2007. július 1. napjáig 50%-ra, kell csökkenteni (1995-ös állapothoz képest) | 2500–3000 |
VII/3. táblázat: A települési folyékony hulladékok cselekvési programja
| Cselekvési program | Résztvevők | Határidő | Becsült költség (M Ft) | |
| Csatornahálózat kialakítása – a meglévő csatornahálózat bővítése, fejlesztése – a rákötési arány növelése | Lakosság Önkormányzat Hatóság | 2008-ig folyamatos | 180–200 | |
| – Szennyvíztisztítók kapacitásbővítése, szennyvíztisztítók építése – Természet közeli szennyvíztisztítási technológiák megvalósítása | Önkormányzatok Vállalkozók Hatóság | 2008-ig folyamatos | 50–60 | |
| Környezet veszélyeztetésének csökkentése – felülvizsgálatok elvégzése – környezetvédelmi szempontból nem megfelelő ártalmatlanító telepek bezárása vagy korszerűsítése | Önkormányzatok Vállalkozók Hatóság | 2005. jún. 30. | 30–40 |
VII/4. táblázat: A szennyvíziszapok cselekvési programja
| Cselekvési program | Résztvevők | Határidő | Becsült költség (M Ft) | |
| Iszapkezelési technológiák fejlesztése (víztelenítés) | Hatóság Szennyvízkezelő rendszerek üzemeltetői | 2008-ig folyamatos | 150 | |
| – A hasznosítást befolyásoló műszaki paraméterek szinten tartása – Komposztálók létesítése | Hatóság Szennyvízkezelő rendszerek üzemeltetői Vállalkozók | 2008-ig folyamatos | 150–200 | |
| Szennyvíziszap jelenlegi hasznosítás arányának szinten tartása | Önkormányzat Hulladékkezelő szervezetek Hatóság | 2008-ig folyamatos | 10 |
VII/5. táblázat: Az építési és bontási hulladékok cselekvési programja
| Cselekvési program | Résztvevők | Határidő | Becsült költség (M Ft) | |
| – A szabványok és műszaki irányelvek felülvizsgálata – Hulladékok szelektálása: válogatóművek, hulladékudvarok létesítése – Mobil aprítóberendezések alkalmazásának elterjesztése – Felhasználásuk felhagyott lerakók rekultiválására | Országos hatáskörű szervek Önkormányzatok Vállalkozók Hatóság | 2008-ig folyamatos | 500–800 | |
| Inert hulladék lerakók kialakítása | Lakosság Vállalkozók Közszolgáltató szervezetek Hatóság | 2005. dec. 31. | 700–800 | |
| Azbesztmentesítési program elvégzése | Önkormányzatok Lakosság Hatóság Vállalkozók | 2008-ig folyamatos | 1000–1200 |
Veszélyes hulladékok
VII/6. táblázat: A veszélyes hulladékok cselekvési programja
| Cselekvési program | Résztvevők | Határidő | Becsült költség (M Ft) | |
| – Hulladékszegény technológiák alkalmazása – Kockázatot jelentő veszélyes anyagok kiváltása | Hulladéktermelők Hatóságok | 2008-ig folyamatos | ||
| Meglévő hasznosító létesítmények kapacitásbővítése | Hulladéktermelők Hulladékkezelők Hatóságok | 2008-ig folyamatos | 400–600 | |
| Az ártalmatlanító létesítmények műszaki állapotának megőrzése, esetleg fejlesztése Meglévő kapacitások ésszerű és gazdaságos kihasználása | Hulladéktermelők Hulladékkezelők Hatóságok | 2008-ig folyamatos | 50–100 |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
VII/7. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékok cselekvési programja
| Kiemelten kezelendő hulladék | Cselekvési program | Résztvevők | Határidő | Becsült költség (M Ft) | |
| PCB és PCT tartamú hulladékok | PCB/PCT tartalmú berendezések cseréje és azok ellenőrzése. | PCB/PCT tartalmú berendezések birtokosai, üzemeltetői Hatóságok | 2008-ig folyamatos | ||
| Hulladékolajok | – Alkalmazott technológiák korszerűsítése – Korszerűbb, hosszabb élettartamú olajok felhasználása | Hulladéktermelők Hatóságok | 2008-ig folyamatos | ||
| Hulladékolajok hasznosítási (energetikai és anyagában) arányának növelése – A meglévő kapacitások kihasználásának növelése – Begyűjtő rendszerek kiépítése (hulladékudvarok) | Lakosság Vállalkozók Hatóságok | 2008-ig folyamatos | 160–180 | ||
| Akkumulátorok, elemek | – Begyűjtési rendszer korszerűsítése – A forgalmazási helyeken a csere- és visszavételi kötelezettség bevezetése – Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése | Lakosság Vállalkozók (gyártók, forgalmazók) Hatóságok | 2008-ig folyamatos | 60–70 | |
| Gumihulladék | – Begyűjtő rendszer kialakítása (hulladékudvarok kialakítása) – Hasznosító kapacitás kiépítése | Lakosság Vállalkozók Hatóságok | 2003. júl. 1. | ||
| Kiselejtezett gépjárművek | – Begyűjtő rendszer kialakítása – Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése – Korszerű autóbontó kialakítása, a 85 tömeg%-os hasznosítási arány elérése érdekében | Lakosság Vállalkozások (autógyártók és forgalmazók, autóbontók) Hatóságok | 2006. jan. 1. | 600–650 | |
| Elektronikai hulladékok | – Begyűjtési rendszer korszerűsítése – Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése – Hasznosítási kapacitás kiépítése a hulladékok 60–80%-ának hasznosítása érdekében | Lakosság Vállalkozások (gyártók, forgalmazók, szervizek, hulladékkezelők) Hatóságok | 2005. dec. 31. | ||
| Egészségügyi hulladék | – A magánorvosi szektorban és a lakosságnál található hulladékok begyűjtésének megszervezése – A meglévő égetők műszaki vizsgálata – Új égető kapacitása kialakítása – Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése | Lakosság Egészségügyi ellátást biztosító szektor Hatóságok | 2005. júl. 30. (égetők alkalmassá tétele az új égetési jogszabálynak) 2008-ig folyamatosan | 900–1000 | |
| Állati eredetű hulladék | – Korszerű regionális begyűjtő rendszerek kiépítése, hulladékudvarok kialakításával, begyűjtő járatok megszervezésével – Dögkutak bezárása – Komposztálási kapacitás kihasználása, fejlesztése | Lakosság Önkormányzat ATEV Hatóságok Termelők | 2005. dec. 31. (dögkutak bezárása) 2008-ig folyamatos | 400–500 | |
| Növényvédő szer és csomagolásaik | – Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése – Lakosság megfelelő tájékoztatása – Begyűjtő rendszerek kialakítása | Lakosság Vállalkozók Termelők Hatóságok Civil szervezetek | 2008-ig folyamatos | ||
| Csomagolási hulladék | – Begyűjtő hálózat kiépítése – Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, kiterjesztése hulladékudvarok, gyűjtőszigetek kiépítésével | Lakosság Önkormányzatok Hatóságok Önkormányzati társulások Közszolgáltató szervezetek | 2005. dec. 31. (lakosság 40%-ának bevonásával) 2008. dec. 31. (lakosság 60%-ának bevonásával) | Beépítve a települési szilárd- hulladék- kezelési programba |
VII/3. Költségek
VII/8. táblázat: A cselekvési programok költségei
| Hulladék | Becsült fejlesztési költség Millió Ft | |
| Ipari, mezőgazdasági és egyéb termelési hulladék | 4000–6000 | |
| Települési szilárd hulladék kezelés | 26 000–33 000 | |
| Települési folyékony hulladék kezelés | 260–300 | |
| Szennyvíziszapok | 310–360 | |
| Inert hulladékok | 2200–2800 | |
| Építési, bontási hulladék kezelés | 1200–1600 | |
| Azbeszt program | 1000–1200 | |
| Veszélyes hulladékok | 450–700 | |
| Kiemelt anyag és hulladékáramok | 2420–2900 |
A cselekvési program becsült teljes költsége a Nyugat-dunántúli Statisztikai Régióban a 2003–2008. tervidőszakban 38–49 milliárd Ft.
A fejlesztésekhez történő állami hozzájárulás aránya és mértéke a részletes megvalósítási programok előkészítése során kerül megállapításra.
Tervezési szint: Közép-dunántúli Statisztikai Régió
(Fejér megye, Veszprém megye és Komárom-Esztergom megye)
Készítette: Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség
Cím: 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1.
Időtartama: 2003–2008
A tervezés báziséve: 2001
II/1. Éves keletkezett hulladékmennyiség
Nem veszélyes hulladékok
II/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Régió összesen (t/év) | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok * | 2 097 900 | |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok * | 1 059 620 | |
| Települési szilárd hulladékok | 543 000 | |
| Települési folyékony hulladékok | 535 168 | |
| Kommunális szennyvíziszap | 124 526 | |
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok | 468 845 | |
| Összesen | 4 829 059 |
Veszélyes hulladékok
II/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Régió összesen (t/év) | |
| Vegyipari, gyógyszeripari, műanyagipari hulladékok | 8 771 | |
| Gépipari hulladékok | 11 368 | |
| Alumíniumipari hulladékok | 710 844 | |
| Egyéb ágazati hulladékok | 1 166 085 | |
| Összesen | 1 897 068 |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/3. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Kiemelt hulladékáram | Régió összesen (t/év) | |
| Veszélyes hulladékok | PCB és PCT tartalmú hulladékok | 1 | |
| Hulladékolajok | 10 635 | ||
| Akkumulátorok és elemek | 398 | ||
| Elektronikai hulladékok * | 10 | ||
| Kiselejtezett gépjárművek | 2 385 | ||
| Egészségügyi hulladékok | 633 | ||
| Állati eredetű hulladékok | 19 877 | ||
| Azbeszt | 161 | ||
| Növényvédő szer hulladékok és csomagoló eszközeik | 378 | ||
| Nem veszélyes hulladékok | Csomagolási hulladékok | 77 020 | |
| Biomassza | 1 045 308 | ||
| Gumihulladék | 7 201 |
II/2. Felhalmozott hulladék
Nem veszélyes hulladékok
Felhalmozott hulladék a nem megfelelő műszaki védelemmel ellátott lerakó helyeken, sok esetben környezetvédelmi működési, vagy vízjogi engedély alapján elhelyezett hulladékmennyiség, amelyek kezelését a régióban tervezni kell.
II/4. táblázat: A felhalmozott nem veszélyes hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Régió összesen (t) | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok * | 64 000 000 | |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok | n. a. | |
| Települési szilárd hulladékok | 0 | |
| Települési folyékony hulladékok * | 3 000 | |
| Kommunális szennyvíziszap | 0 | |
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok | n. a. | |
| Összesen | 64 003 000 |
Veszélyes hulladékok
II/5. táblázat: A felhalmozott veszélyes hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Régió összesen (t) | |
| Vegyipari, gyógyszeripari műanyagipari hulladékok * | 179 000 | |
| Gépipari hulladékok | 0 | |
| Alumíniumipari hulladékok | 49 543 210 | |
| Egyéb ágazati hulladékok | 1 187 055 | |
| Összesen | 50 909 265 |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
A kiemelten kezelendő veszélyes hulladékok körébe tartozó, a dögkutakban lévő állati tetem becsült mennyisége: 4500 t, a felhalmozott növényvédő szerek becsült mennyisége 200–300 t. A tervezési területen felhalmozott gumihulladék mennyisége 430 t.
II/3. Ki- és beszállított hulladék
Nem veszélyes hulladékok
II/6. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított nem veszélyes hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Régióba beszállított (t/év) | Régióból kiszállított (t/év) | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok | 350 155 | 2 000 | |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok | n. a. | n. a. | |
| Települési szilárd hulladékok | 76 615 | 11 296 | |
| Települési folyékony hulladékok | 0 | 0 | |
| Kommunális szennyvíziszapok | 0 | 0 | |
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok | 7 396 | 6 990 | |
| Összesen | 434 166 | 20 286 |
Veszélyes hulladékok
II/7. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított veszélyes hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Régióba beszállított* (t/év) | Régióból kiszállított (t) | |
| Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari hulladékok | 12 905 | 391 | |
| Gépipari hulladékok | 15 000 | 9 384 | |
| Alumíniumipari hulladékok | 0 | 2 090 | |
| Egyéb ágazati hulladékok | 45 202 | 11 548 | |
| Összesen | 73 107 | 23 413 | |
| * A fenti adatok tájékoztató jellegűek, mivel | |||
| – az 50 nagy termelő felmérése során nem minden esetben kaptunk adatot a hulladékkezelés helyére vonatkozóan, | |||
| – a hulladékkezelők sem adtak minden esetben a kezelt hulladék régiós eredetére információt, | |||
| – módosító hatású az előkezelést végző vállalkozások tevékenysége. | |||
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/8. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Kiemelt hulladékáram | Régióba beszállított * (t/év) | Régióból kiszállított * (t/év) | |
| Veszélyes hulladékok | PCB és PCT tartalmú hulladékok | 0 | 0 | |
| Hulladékolajok | 1 450 | 1 391 | ||
| Akkumulátorok, elemek | 0 | 398 | ||
| Elektronikai hulladékok | n. a. | n. a. | ||
| Kiselejtezett gépjárművek | 42 | n. a. | ||
| Egészségügyi hulladékok | n. a. | n. a. | ||
| Állati eredetű hulladékok | n. a. | 7 500 | ||
| Növényvédő szer hulladékok és csomagolóeszközeik | 55 | 0 | ||
| Nem veszélyes hulladékok | Csomagolási hulladékok | 21 100 | n. a. | |
| Biomassza | n. a. | n. a. | ||
| Gumihulladék | n. a. | n. a. |
II/4. A területi éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a hasznosításra vagy ártalmatlanításra
Nem veszélyes hulladékok
II/9. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása nem veszélyes hulladékok esetén
| Hulladék | Hasznosítás * | Égetés | Lerakás | Egyéb módon kezelt | |||||
| % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | ||
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok | 38 | 795 373 * | 0 | 105 | n. a. | n. a. | |||
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok * | 55 | 587 314 | n. a. | n. a. | n. a. | ||||
| Települési szilárd hulladékok | 1 | 4 924 | 0 | 0 | 99 | 538 076 | 0 | 0 | |
| Települési folyékony hulladékok | 31 | 163 422 | 0 | 0 | n. a. | 69 | 371 746 | ||
| Kommunális szennyvíziszapok | 60 | 75 242 | 0 | 0 | 40 | 49 284 | 0 | 0 | |
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok | 19 | 88 657 | 0 | 0 | 34 | 159 070 | n. a. | ||
| Összesen: | 1 714 932 | 105 | 746 430 | 371 746 | |||||
Veszélyes hulladékok
II/10. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása veszélyes hulladékok esetén
| Hulladék | Hasznosítás * | Égetés | Lerakás | Egyéb módon kezelt * | |||||
| % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | ||
| Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari hulladékok | 37 | 3 210 | 19 | 1 631 | 24 | 2 081 | |||
| Gépipari hulladékok | 6 | 715 | 8 | 941 | 74 | 8 441 | |||
| Alumíniumipari hulladékok vörösiszappal | 2 | 14 090 | 0 | 0 | 98 | 699 722 | |||
| Alumíniumipari hulladékok vörösiszap nélkül | 72 | 14 090 | |||||||
| Egyéb ágazati hulladékok erőművi salakkal és pernyével | 10 | 120 099 | 0 | 1 281 | 82 | 950 504 | |||
| Összesen | 138 114 | 3 853 | 1 660 748 | 94 353 | |||||
| ** Vörösiszappal számított mennyiség. | |||||||||
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/11. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása kiemelten kezelendő hulladékok esetén
| Kiemelt hulladékáram | Hasznosítás * | Égetés | Lerakás | Egyéb módon kezelt | ||||||
| % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | |||
| Veszélyes hulladékok | PCB és PCT tartalmú hulladékok | n. a. | 0 | n. a. | n. a. | |||||
| Hulladékolajok | 91 | 9 677 | 9 | 957 | n. a. | |||||
| Akkumulátorok, elemek | 90 | 358 | 0 | 0 | 10 | 39 | ||||
| Elektronikai hulladékok | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | ||||||
| Kiselejtezett gépjárművek | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | ||||||
| Egészségügyi | 0 | 0 | 95 | 601 | 5 | 32 | ||||
| Állati eredetű | 46 | 9 198 | 18 | 3692 | 28 | 5519 | n. a. | |||
| Növényvédő szer és csomagoló eszközeik | 0 | 0 | 100 | 378 | n. a. | n. a. | ||||
| Nem veszélyes | Csomagolási hulladékok | 42 | 41 333 | n. a. | 22 | 8557 | n. a. | |||
| hulladékok | Biomassza * | 100 | n. a. | n. a. | n. a. | |||||
| Gumihulladék | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | ||||||
A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi, vagy egyedi műszaki követelmény nincs.
A Balaton kiemelt üdülőkörzetéhez tartozó települések esetében külön jogszabályban foglaltak alapján hulladéklerakó építésére nincs lehetőség.
V/1. Gyűjtési kapacitások bemutatása
Nem veszélyes hulladékok
Gyűjtési körzetek, a települési szilárd hulladékokat kivéve nincsenek.
A települési szilárd hulladék gyűjtése a régióban teljes egészében megoldott. A begyűjtést 18 jelentősebb közszolgáltató, és 8 kisebb vállalkozás végzi.
A begyűjtést 101 db gépjármű végzi a tervezési területen, melyek tömörítő feltéttel rendelkeznek, a tömörítés mértéke általában 1:5. Az intézményi és egyéb hulladékokat 58 db konténeres gyűjtőjármű szállítja el.
A hulladék begyűjtése a fő közszolgáltatók esetében viszonylag korszerű, átlagos műszaki állapotú járművekkel folyik. A jelenleg használatban lévő gépjárműparkot az elkövetkező 3–6 éves időszakon belül azonban le kell cserélni, mert ezekkel a gépjárművekkel, célgépekkel ezt az időszakot követően már csak lényegesen drágábban lenne üzemeltethető a hulladékbegyűjtési tevékenység.
A települési folyékony hulladékok egy részét, 329 678 m3/év mennyiséget a közcsatorna-hálózat kijelölt pontjain vagy szennyvíztisztító műtárgyakban helyezik el, így települési szennyvíztisztító telepeken tisztításra kerülnek.
Inert hulladékok esetében a gyűjtési körzetek a területen működő közszolgáltatók ellátási körzeteit követik. A jelenlegi ellátási körzetek nem logisztikai szemléletű (ellátási igényeket, szállítási távolságokat figyelembe vevő) körzetek. A közszolgáltatók mellett jelentős még az építési, bontási hulladékok különféle vállalkozási formákban történő begyűjtése, különösen az építési, bontási fémhulladékok területén.
Veszélyes hulladékok
A veszélyes hulladékokra kialakult gyűjtési körzet nincs. A begyűjtési engedéllyel rendelkező vállalkozások száma 15 db. A kiadott begyűjtési engedélyek alapján a vállalkozások több hulladéktípust gyűjthetnek.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
A régióban a hulladékolajok begyűjtése megszervezett. A kenőanyag forgalmazók a keletkező hulladékolajok 80%-át visszagyűjtik. Ilyen begyűjtő rendszerek az üzemanyagtöltő állomásokon épültek ki. Ezek a teljesség igénye nélkül az OMV, Agip, Mol, JET, BP, Aral, Total, Shell által működtetett rendszerek. Hasonló gyűjtő rendszert képeznek az autójavító állomások is. A gyűjtőhelyeken kezelést nem végeznek, az összegyűjtött hulladékolajat régión kívüli szervezet szállítja el. Az ipari felhasználású olajok forgalmazói hasonló rendszert építettek ki. Az értékesített olajokkal azonos mennyiségű fáradt olajat elszállítják a felhasználótól.
Az akkumulátorok begyűjtésére 9 vállalkozásnak van engedélye, kapacitásuk Fejér és Veszprém megyében 16 961 tonna. Az összegyűjtött akkumulátorokat export engedéllyel rendelkező szervezet külföldre szállítja hasznosításra.
Bizonyos fajtájú csomagolási hulladékokra rendszergazda hálózat működik. A csomagolóeszköz hulladékok közül a papír, fém, műanyag és üveg alapú csomagolóeszköz hulladékokra működik rendszergazdai hálózat.
V/2. Kezelési kapacitások bemutatása
Nem veszélyes hulladékok
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: A régióban 89 db kezelési engedély van érvényben, és 8 db engedélyezési eljárás van folyamatban. A kezelési engedélyek általánosságban alumínium-, vas- és acélhulladék, valamint ipari papírhulladék feldolgozásra, hasznosításra, vonatkoznak.
A régió jelentősebb, engedélyezett hulladékfeldolgozással is foglalkozó vállalkozásai:
| – Dunaferr Rt. | acél- és vashulladékok | kapacitása: | 600 000 t/év | |
| – Mal Rt. | alumíniumhulladékok | kapacitása: | 3 000 t/év | |
| – Alero Kft. | alumíniumhulladékok | kapacitása: | 6 600 t/év | |
| – ALCOA-KÖFÉM Kft. | alumíniumhulladékok | kapacitása: | 12 000 t/év | |
| – Dunapack Rt. | papírhulladékok | kapacitása: | 250 000 t/év | |
| – Fűzfői Papíripari Rt. | papírhulladék | kapacitása: | 30 000 t/év |
Települési szilárd hulladékok: A gyűjtés és a hulladék-előkezelés eszközei részben állnak rendelkezésre. A hulladékok szelektív gyűjtését alkalmassá tevő hulladékudvarok, gyűjtőszigetek száma a keletkezett hulladék mennyiségéhez képest kevés.
V/1. táblázat: Települési szelektív hulladékkezelői kapacitások bemutatása
| Körzetközpont | Válogatómű (t/év) | Csarnok (m2) | Önálló bálázó (t/h) | Komposztáló telep (db) | |
| Adony | – | – | 0,8 | ||
| Ajka | 250 | – | |||
| Balatonfüred | – | 200 | van | ||
| Dunaújváros | – | – | 2 | ||
| Esztergom * | – | 160 | – | ||
| Oroszlány | – | 138 | 1 | 1 | |
| Pápa | – | 40 | – | ||
| Polgárdi | – | 24 | 0,4 | 1 | |
| Sárbogárd | – | 100 | 0,4 | ||
| Székesfehérvár | 4 000 | 830 | 2 * 0,4 | 1 | |
| Tatabánya | 4 000 | van | van | 1 | |
| Veszprém | 4 000 | – | van | ||
| Összesen: | 12 000 | 1 542 | 6,4 | 4 |
A hulladéklerakók befogadó kapacitása nem kielégítő. Veszprém megyében néhány éves időtartamon belül már nem képesek befogadni a térségben keletkező lakossági hulladékot, tehát fejlesztés szükséges. Fejér és Komárom-Esztergom megyében a műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakók térfogata – megfelelő fejlesztéssel, előkezelési és hasznosítási módok beiktatásával – a keletkező hulladékmennyiséget figyelembe véve 20–30 évre elegendő, változatlan kezelési technológia mellett a lerakók pár éven belül (7–9 év) feltelnek. Az üzemelő lerakók közül 7 db rendelkezik megfelelő műszaki védelemmel.
Települési folyékony hulladékok fogadása jelenleg a szennyvíztisztító telepeken történik. A rendelkezésre álló kapacitás nem teljesen kihasznált. A szennyvíztisztító telepeken az előkezelés módja meszes előkezelés, előkezelés nélküli beeresztés a tisztítási technológiákba, és a sűrítő műtárgyakba történő bevezetés, illetve 163 122 m3/év mennyiséget a mezőgazdasági és erdőgazdasági területeken helyeznek el.
Kommunális szennyvíziszapok: A kommunális szennyvíziszapok kezelésének, illetve hasznosításának módja a komposztálás és az azt követő mezőgazdasági hasznosítás, vagy közvetlen injektálásos elhelyezés mezőgazdasági területeken. A rendelkezésre álló kezelői kapacitások elégségesek, 88 492 t/év mennyiség kerül hasznosításra.
Veszélyes hulladékok
Megfelelő kezelő és ártalmatlanító kapacitások állnak rendelkezésre a keletkező veszélyes hulladékok kezelésére.
V/2. táblázat: Kezelői engedélyek száma a régióban
| Kezelés típusa | Kezelői engedélyek száma (db) | |
| Begyűjtés | 15 | |
| Előkezelés | 29 | |
| Lerakás | 8 | |
| Égetés | 10 | |
| Komposztálás | 9 | |
| Hasznosítás | 21 | |
| Összesen | 92 |
Az ártalmatlanítás döntően a veszélyes hulladékok lerakását, illetve égetéssel történő ártalmatlanítását jelenti. Nem kielégítő a veszélyes hulladékok hasznosítása.
A vegyipari és gyógyszeripari veszélyes hulladékok kezelésének legelterjedtebb módja az égetéssel történő ártalmatlanítás, nem kellően széles körben alkalmazott eljárás a hasznosítás.
A gépipari veszélyes hulladékok kezelésének módjai: a lerakással és az égetéssel történő ártalmatlanítás. Az iparágban nagy mennyiségben keletkező fáradt olajok anyagában történő hasznosítását jellemzően a régión kívül található olajfinomítókban végzik.
Az alumíniumipar és azon belül a timföldgyártás nagy mennyiségben keletkező veszélyes hulladékát a vörösiszapot Ajka és Almásfüzitő térségében lerakással ártalmatlanítják.
Veszélyes hulladékok égetésére rendelkezésre álló kapacitás 52 000 tonna/év a régió várhatóan hosszabb távon fennmaradó és számottevő kapacitással rendelkező égetőiben. Ezek a Nitrokémia RT., az ONYX Kft., a Petró és Petró Kft., a Hunstman RT. és az ALCOA-Köfém Kft. égetői.
A veszélyes hulladékok lerakására a Vertikál Rt.-nél, a Dunaferr Ferromark Kft.-nél és a Terszol Szövetkezetnél mintegy 71 000 tonna szabad kapacitás van. Bővítés után a fenti lerakóknál a kapacitás a jelenleg érvényben lévő engedélyek alapján további 93 000 tonna lesz.
A veszélyes hulladékok komposztálására is alkalmas telepek összes kapacitása évi 172 500 tonna.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
PCB és PCT tartalmú veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítására engedéllyel rendelkezik az ONYX Kft., Dorog és a Nitrokémia Rt., Balatonfűzfő.
A régióban hulladékolaj-feldolgozást, -hasznosítást nem végeznek, a keletkező hulladékolaj egy kis részét az égetőkben ártalmatlanítják.
A begyűjtött akkumulátorok és elemek részben az Aszód-Galgamácsai (régión kívüli) veszélyes hulladék lerakón kerülnek ártalmatlanításra, vagy az akkumulátorokat külföldre szállítják hasznosításra.
A használaton kívüli elektronikai hulladékok kezelése a régióban nem megoldott. Sem a szervezett begyűjtés, sem a kezelés rendszere nincs kialakítva.
A kiselejtezett gépjárművek bontásával foglalkozó vállalkozások 1590 db gépkocsi bontást jelentettek 2002. évben, a rendelkezésre álló kapacitás 38 000 tonna, azonban a bontó telepek nem EU konformak.
Az egészségügyi hulladékok ártalmatlanítása alapvetően égetéssel történik.
Az állati eredetű hulladékok ártalmatlanítása a régióban égetéssel, komposztálással vagy lerakással történik. Az állati eredetű hulladékok esetében meghatározó lesz a Mátyásdombi ATEV telep 100 000 tonnás feldolgozó kapacitása.
A régióban keletkező lejárt szavatosságú növényvédő szereket és a növényvédő szerrel szennyezett göngyölegeket ártalmatlanítása égetéssel történik.
Csomagolási hulladékok: a papír- és fémhulladék kezelése megoldott, a műanyag, üveg és vegyes kompozit csomagolóanyagok tekintetében kezelői kapacitás nem áll rendelkezésre.
VI/1. A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
Nem veszélyes hulladékok
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: 2005. évre 10%-os (1 888 110 t), míg 2008-as évre további 5%-os csökkenés (1 783 215 t).
Mezőgazdasági és mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok: A hígtrágya csökkentés célkitűzései teljesítésével az összes hulladék mennyisége 2008-ra várhatóan 5%-kal csökkenjen, ami évi 1 006 639 t hulladékot jelent.
Települési szilárd hulladékok: Cél a lerakással ártalmatlanított települési szilárd hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmának csökkentése az alábbiak szerint:
– 2004. július 1. napjáig 75%-ra
– 2007. július 1. napjáig 50%-ra
– 2014. július 1. napjáig 35%-ra.
A megadott összetételekből kiindulva a térségre jellemzőnek a 32%-os szerves anyag tartalmat elfogadva a keletkező biológiailag lebomló szerves anyag mennyisége 173 760 t/év. A csökkentési kötelezettség teljesítése értelmében
– 2004. július 1-jéig: 43 440 t-val,
– 2007. július 1-jéig: 86 880 t-val kell a jelenlegihez képest csökkenteni a biológiailag lebomló szerves anyag mennyiségét.
Települési folyékony hulladékok: A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és Tisztítási Megvalósítási Program folyamatos előrehaladásának megfelelően a gyűjtött és elszállítandó települési folyékony hulladékok mennyisége fokozatosan csökkenni fog, a 2001-ben keletkezett 535 168 t mennyiséghez képest.
Kommunális szennyvíziszapok: A kommunális szennyvíziszapok mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program előrehaladásával abszolút értelemben folyamatosan növekedni fog. A keletkező és hasznosítandó iszapmennyiségek relatív csökkentése a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal.
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok: A feldolgozói, újrahasznosítói kapacitás növelésével az inert hulladék mennyiségének csökkentése.
VI/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
| Hulladék | A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok | % | Várható mennyiség (t/év) | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok | – 2005-re csökkentés – 2008-ra további csökkentés | –10 –5 | 1 888 110 1 783 215 | |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok | – 2008-ra csökkentés | –5 | 1 006 639 | |
| Települési szilárd hulladékok | Lerakásra kerülő biológiailag lebomló szerves anyag tartalom csökkentése | |||
| – 2004. július 1. napjáig 75%-ra | –25 | 499 560 | ||
| – 2007. július 1. napjáig 50%-ra | –50 | 456 120 | ||
| Települési folyékony hulladékok | – 2005-re csökkenés | –30–35 | 366 194 | |
| – 2008-ra további csökkenés | –30–35 | 178 547 | ||
| Kommunális szennyvíziszapok | – 2005-re növekedés | +40–50 | 181 205 | |
| – 2008-ra növekedés | +70–80 | 217 208 | ||
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok | – 2005-re növekedés – 2008-ra további növekedés | +4–8 +4–8 | 496 975 515 728 |
Veszélyes hulladékok
Ösztönözni kell a képződés megelőzését, a veszélyesség csökkentését, a hulladékszegény technológiák alkalmazását, a gyártási maradékok visszaforgatását, és egyes esetekben korlátozni kell a veszélyes anyagok felhasználását.
Csökkenést kell elérni a vegyipari termelésből származó hulladékok esetében.
VI/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
| Hulladék | A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok | % | Várható mennyiség (t/év) | |
| Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari hulladékok | – csökkenés 2005-ig – változatlan 2008-ig | –20 | 7 020 7 020 | |
| Gépipari hulladékok | – csökkenés 2005-ig | –10 | 10 230 | |
| – csökkenés 2008-ig | –5 | 9 680 | ||
| Alumíniumipari hulladékok vörösiszap nélkül | – változatlan | 20 580 | ||
| Alumuniumipari – vörösiszap | – változatlan | 600 000 | ||
| Egyéb ágazati hulladékok | – növekedés 2005-ig | +3 | 148 970 | |
| – további növekedés 2008-ig | +2 | 151 369 | ||
| Régió összesen vörösiszap nélkül | – növekedés 2005-ig | +1 | 186 800 | |
| – 1%-os növekedés 2008-ig | +1 | 188 650 |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
A csomagolási hulladékok terén csökkenés nem prognosztizálható.
VI/3. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok mennyiségének várható alakulása
| Hulladék | A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása | % | Várható mennyiség (t/év) | |
| Veszélyes hulladék | ||||
| PCB és PCT tartalmú hulladékok | – 30-szoros növekedés 2005-ig | 30 | ||
| – 50-szeres növekedés 2008-ig | 50 | |||
| Hulladékolajok | – növekedés 2005-ig | +10 | 11 700 | |
| – további növekedés 2008-ig | +10 | 12 760 | ||
| Akkumulátorok, elemek | – növekedés 2005-ig | +5 | 418 | |
| – további növekedés 2008-ig | +5 | 438 | ||
| Elektronikai hulladékok | – növekedés 2005-ig | +100 | 20 | |
| – összesen 10-szeres növekedés 2008-ig | 100 | |||
| Kiselejtezett gépjárművek | – 150%-os növekedés 2005-ig | +150 | 6 000 | |
| – illetve további 90%-os növekedés 2008-ig | +90 | 8 100 | ||
| Egészségügyi hulladékok | – növekedés 2005-ig | +10 | 696 | |
| – további növekedés 2008-ig | +5 | 728 | ||
| Állati eredetű hulladékok | – növekedés 2005-ig | +1 | 20 076 | |
| – további növekedés 2008-ig | +1 | 20 274 | ||
| Növényvédő szer és csomagoló eszközeik | – csökkenés 2005-ig – változatlan 2008-ig | –8 | 350 350 | |
| Nem veszélyes hulladék | ||||
| Csomagolási hulladékok | – növekedés 2005-ig | +26 | 97 045 | |
| – további növekedés 2008-ig | +5 | 100 900 | ||
| Biomassza | – változatlan | 1 045 308 | ||
| Gumihulladék | – változatlan | 7 200 | ||
VI/2. Hasznosítási célok
Nem veszélyes hulladékok
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: Hasznosítási célkitűzés a keletkező összes hulladékmennyiségre vetítve 2005-re 50%-os, 2008-ra további 10%-os hasznosítási arány növekedés elérése az alábbi hulladékok tekintetében:
– erőművi és kohászati salakok
– gépipari hulladékok
– építőanyag célú bányászati kitermelésnél keletkező hulladékok
– fafeldolgozó és bútorgyártási hulladékok
– fém, papír, üveg, műanyag hulladékok
– építési, bontási és egyéb inert hulladékok.
Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok: Célkitűzés 2005-re a keletkező hulladék 75%-os, 2008-ra pedig a 90%-os hasznosítási arány elérése.
Települési szilárd hulladékok: A települési szilárd hulladék hasznosítási célkitűzései:
1. Szelektíven gyűjtött hulladékok anyagában történő hasznosítása 2008-ig 15%, másodnyersanyagként történő (komposzt és termikus tüzelőanyag) hasznosítás 2008-ig 35%.
A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése, a tervezési területen a szelektív hulladékgyűjtésbe bevonandó lakosság számának alakulása:
– 2005-ig 450 000 fő
– 2008-ig 675 000 fő
2. Csökkenteni kell a lerakással ártalmatlanított települési szilárd hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát az alábbiak szerint:
2004. július 1. napjáig 75%-ra
2007. július 1. napjáig 50%-ra
2014. július 1. napjáig 35%-ra.
Növelni kell a kerti és közterületi zöldhulladék, valamint a konyhai szerves hulladék elkülönített gyűjtését és komposztálását.
3. Energetikai célú hasznosítás: hulladékégető mű tervezése a tervezési területen.
4. A hulladékkezelő telepeken a vegyes hulladék komposztálása aerob körülmények között, a nem komposztálható hulladékok lerakása, vagy energetikai célú hasznosítása.
Kommunális szennyvíziszapok: A szennyvíziszapok jelenlegi 40%-os hasznosítási arányát minimálisan 55%-ra kell növelni 2008-ig. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét a szennyvíz és az iszapok előkezelésével a lehető legkisebbre kell csökkenteni.
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok: 50%-os hasznosítási arány elérése 2008-ig.
VI/4. táblázat: A nem veszélyes hulladékok hasznosítási céljai
| Hulladék | Hasznosítási cél | % | Mennyiség (t/év) | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok | – 2005-re 50%-os hasznosítás – 2008-ra további 10%-os hasznosítás | 50 10 | 1 048 950 1 258 740 | |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok | – 2005-re 75%-os hasznosítás – 2008-ra további 15%-os hasznosítás | 75 15 | 794 715 953 658 | |
| Települési szilárd hulladékok | – Szelektíven gyűjtött, anyagában történő hasznosítás 2008-ig 15% | 15 | 81 450 | |
| – Másodnyersanyagként történő hasznosítás 2008-ig 35% | 35 | 190 050 | ||
| Összesen: 271 500 | ||||
| Települési folyékony hulladékok | – | – | ||
| Kommunális szennyíziszapok * | – 2008-ig 55%-os hasznosítás | 55 | 119 464 | |
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok | – 2008-ra 50%-os hasznosítás | 50 | 234 422 |
Veszélyes hulladékok
Növelni kell a hasznosítás mértékét, 2008-ig el kell érni legalább a 30%-os hasznosítási arányt. A kohászati iparágon belül a hasznosított veszélyes hulladékok mennyiségét számottevően növelni kell. A vegyipari eredetű oldószer tartalmú hulladékok hasznosítását fokozni kell.
VI/5. táblázat: A veszélyes hulladékok hasznosítási céljai
| Hulladék | Hasznosítási cél | % | Mennyiség (t/év) | |
| Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari hulladékok | – 2005-re 20%-os hasznosítás – 2008-ra további 10%-os hasznosítás | 20 10 | 1 750 2 630 | |
| Gépipari hulladékok | – 2005-re 20%-os hasznosítás | 20 | 2 280 | |
| – 2008-ra további 10%-os hasznosítás | 10 | 3 410 | ||
| Alumíniumipari hulladékok | – változatlan | 14 090 | ||
| Egyéb ágazati hulladékok | – 2005-re 20%-os hasznosítás | 20 | 13 400 | |
| – 2008-ra további 10%-os hasznosítás | 10 | 16 620 |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
A kiemelten kezelendő veszélyes hulladékokra vonatkozóan a hasznosítási célok:
– Hulladékolajok: Gyűjtő hálózat hatékonyságának javítása, a regenerálás arányának növelése.
– Akkumulátorok, elemek: Gyűjtő hálózat hatékonyságának javítása, hazai hasznosítás kialakítása.
– Elektronikai hulladékok: Gyűjtő hálózat hatékonyságának javítása, hazai hasznosítás kialakítása.
– Kiselejtezett gépjárművek: Gyűjtő hálózat hatékonyságának javítása, hazai hasznosítás kialakítása.
– Állati eredetű hulladékok: Hasznosítás arányának fokozása.
– Növényvédő szer hulladékok és csomagoló eszközeik: Gyűjtő hálózat kialakítása, hasznosítás mértékének fokozása.
A gazdasági ágazatokban keletkező csomagolási hulladékok begyűjtését a rendszergazda-hálózat és az újonnan alakuló közhasznú társaságok részvételével bővíteni kell. A települési hulladékkezelési programok megvalósítása során kialakuló komplex rendszereknek biztosítania kell a csomagolási hulladék elkülönített begyűjtését garantáló létesítményeket (gyűjtőszigetek, hulladékudvarok, válogatóművek, esetleg háztól házig begyűjtés).
Elérendő célok:
1. Az 50%-os hasznosítási arány elérése 2005-re.
2. Az anyagában történő hasznosításnál összességében minimum 25%-ot kell teljesíteni és egy minimális 15%-os mennyiséget minden anyagfajtánál el kell érni.
VI/6. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékok hasznosítási céljai
| Hulladék típus | Kiemelt hulladékáram | Hasznosítási cél | % | Mennyiség (t/év) | |
| Veszélyes | Hulladékolajok | Változatlan | 9 680 | ||
| hulladékok | Akkumulátorok elemek | Változatlan | 360 | ||
| Elektronikai hulladékok * | 2008-ig | 20 | 20 | ||
| Kiselejtezett gépjárművek * | 2008-ig | 50 | 180 | ||
| Egészségügyi hulladékok | 2008-ig | 20 | 130 | ||
| Állati eredetű hulladékok | Változatlan | 9 500 | |||
| Növényvédő szer és csomagoló eszközeik | 2008-ig | 50 | 190 | ||
| Nem veszélyes | Csomagolási hulladékok | 2005-ig | 50 | 38 510 | |
| hulladékok | Biomassza * | 2008-ig | 90 | 940 777 | |
| Gumihulladék | 2008-ig | 70 | 5 041 |
VI/3. Kapacitásnövekedés
Nem veszélyes hulladékok
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: Cél a hasznosítás kapacitásnövelése.
Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok: Évi 60 000 tonna hulladékot komposztáló telep létrehozása.
Települési szilárd hulladékok:
1. A szelektív gyűjtés létesítményeinek fejlesztése és kiterjesztése lehetőleg a régió lakosságának teljes egészére.
2. Szállítási rendszerek fejlesztése szelektíven gyűjtött hulladékokra.
3. Előkezelt hulladékból égethető másodnyersanyag előállítása, technológiai fejlesztés évi 100 000 t kapacitásra.
4. Energetikai célú hasznosítás. A másodnyersanyagként előállított 100 000 t/év tüzelőanyag elégetésével villamos energia és hő előállítása.
5. A zöldhulladék komposztálására megfelelő kapacitások kiépítése.
6. A települési szilárd hulladék csomagolóanyag frakciójának anyagában történő hasznosítása.
Települési folyékony hulladékok: A csatornahálózatok és a szennyvíztisztító telepek tervezése, építése, bővítése során gondoskodni kell a folyékony települési hulladékokat fogadó pontok kialakításáról.
Kommunális szennyvíziszapok: A vizsgált régióban a (telepen kezelt vagy komposztált) kommunális szennyvíziszapok kezelésére mező-, erdőgazdasági hasznosítási területeket kell biztosítani. A kiépítendő komposztáló kapacitást a jelenlegi és a 2008-ban várhatóan keletkező mennyiség különbségére kell kiépíteni.
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok: Az elérendő hasznosítási célok megvalósítása érdekében a regionális hulladékkezelő központok (meglévő korszerű műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakó és kezelő telepek) inert hulladék feldolgozói kapacitásának kiépítése és növelése – ún. inert hulladék kezelő művek kialakítása – a beszállított mennyiség újrahasznosíthatóvá tétele érdekében.
VI/7. táblázat: Kapacitásnövelési célok a nem veszélyes hulladékok esetében
| Hulladék | Kapacitásnövelés | Mennyiség (t/év) | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok | – Felülvizsgálat adatai alapján lehet mennyiségi célt meghatározni | ||
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok | – 2008-ra hulladék komposztáló kapacitás létesítése | 60 000 | |
| Települési szilárd hulladékok | – Szelektív gyűjtési és válogatóművi kapacitás fejlesztése 2008-ig | 76 017 | |
| – Szállítási rendszerek fejlesztése | 76 017 | ||
| – Másodnyersanyag előállításához szükséges kapacitásbővítés 2008-ig | 190 050 | ||
| – Energetikai célú hasznosítás | 100 000 | ||
| – Lerakótér-bővítés 2008-ig | 350 000 | ||
| Települési folyékony hulladékok | – | – | |
| Kommunális szennyvíziszapok* | – Komposztáló telep bővítés 2008-ig | 92 682 | |
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok | – Többszintű gyűjtési rendszer kiépítése – Hulladékhasznosító művek építése | 468 845 145 765 |
Veszélyes hulladékok
A MAL Alumínium Ágazat Inotai gyárában keletkező veszélyes hulladékok lerakással történő ártalmatlanításához meg kell építeni egy korszerű veszélyes hulladék lerakót.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
Az akkumulátorok feldolgozása jelenleg külföldön történik, a hulladékgazdálkodási célkitűzések megvalósításához meg kell oldani a visszagyűjtött akkumulátorok hazai feldolgozását és hasznosítását. A hasznosítás során a bontott termékekből arányaiban kis mennyiségű veszélyes hulladék keletkezés várható, ugyanakkor nagy mennyiségben fog keletkezni anyagában hasznosítható „melléktermék”. A bontás során keletkező hulladékok egy részét hulladék égetőműben energiatermelésre lehet felhasználni.
Csomagolási hulladékok esetében az acél, alumínium és papír kivételével valamennyi csomagolóanyag típusra 100%-os feldolgozói kapacitásnövekedés (kiépítés).
A biomassza feldolgozói kapacitás külön fejlesztés nem indokolt. A kistermelői gyümölcs és szőlő kultúrákban, továbbá a parkfenntartásban keletkező biomassza komposztálással történő hasznosítását kell megoldani.
A gumihasznosítási kapacitások országosan rendelkezésre állnak.
VI/4. Illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakó telepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, rekultiválása, kármentesítése, felszámolása
Nem veszélyes hulladékok
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakó kapacitások megfelelő üzemmódra fejlesztése, illetve rekultiválása, kármentesítés elvégzése, felszámolása kizárólag állapotfelmeréssel, illetve felülvizsgálati eljárás során határozható meg.
A volt Peremartoni Vegyipari Vállalat területén az iszaptárolókban elhelyezett hulladékok mennyiségét fel kell mérni, és meg kell vizsgálni a kezelési lehetőségeket.
Települési szilárd hulladékok: A régióban működő lerakók közül 2 regionális jelentőségű lerakó fejlesztése lehetséges. Azon lerakók esetében, amelyek műszaki védelme nem felel meg a 22/2001. (X. 10.) KöM rendeletben foglaltaknak, és a jelenleg tervezett hulladékgazdálkodási projektek nem valósulnak meg, és így az üzemeltetésüket továbbra is fenn kell tartani, ott a megfelelő felülvizsgálatok után a műszaki védelem kiépítése szükséges.
A lerakókra előírt műszaki beavatkozások meghatározása a jelenleg folyamatban lévő felülvizsgálati eljárások befejezése után lehetséges.
A Landfill Projekt alapján 299 környezetvédelmileg nem megfelelő, vagy nem kellő kapacitással rendelkező lerakó rekultiválása vagy felszámolása, 2008-ig a nagy és közepes környezeti kockázatú lerakókra kell elvégezni a szükséges beavatkozásokat.
Települési folyékony hulladékok: A régióban Badacsonytomaj, Balatonkenese-Mámatető, Martonvásár, Balatonakali, Enying-Mátyáspuszta, Lajoskomárom folyékony hulladékleürítő helyek folyamatban lévő felülvizsgálata után a rekultiváció vagy kármentesítés végrehajtása.
Kommunális szennyvíziszapok: A térségben illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő szennyvíziszap-tároló, kezelő és lerakó létesítmények nincsenek.
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok: A környezetvédelmileg nem megfelelő, vagy illegális hulladéklerakók felszámolása szorosan kapcsolódik a kommunális hulladék lerakók felszámolásához, tekintettel a kommunális és inert hulladékok lerakási gyakorlatára, tehát a felszámolási, rekultiválási célok a települési szilárd hulladékok céljaival egyeznek meg.
Veszélyes hulladékok
Az illegális, környezetvédelmi szempontból nem megfelelő lerakók felszámolását a vizsgált régióban folyamatosan el kell végezni:
– A vörösiszap tárolók rekultiválását folyamatosan végezni kell.
– Fel kell számolni a MAL Alumínium Ágazat Inotai gyárának környezetvédelmi szempontból nem megfelelő veszélyes hulladék tárolóját.
– Bővíteni és korszerűsíteni kell a Vertikál Rt. Polgárdi hulladéklerakóját, ami a jelenlegi telephelyén megvalósítható.
– Fel kell számolni a Nitrokémia Rt. Királyszentistváni szennyvíziszap tárolóját és meg kell oldani a tárolt szennyvíziszap ártalmatlanítását.
– Rekultiválni kell az Almásfüzitői vörösiszap tárolót olyan formában, hogy a környezetszennyezést megszüntessék.
– A Dunaújvárosi zagytér környezetszennyezését fel kell mérni és meg kell szüntetni.
– Az ismert egyéb felhalmozott hulladékok kezelési lehetőségét vizsgálni kell vagy az ártalmatlanítást, hasznosítást el kell végezni.
VI/5. Prioritások
Nem veszélyes hulladékok
VI/8. táblázat: Célkitűzések prioritása a nem veszélyes hulladékok esetében
| Hulladék | Célkitűzés | Prioritás | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes | Technológia módosítása | * | |
| hulladékok | Hasznosítás növelése | ||
| Égetési kapacitás bővítése | |||
| Anyagában történő hasznosítás fejlesztése | * | ||
| Egyéb feldolgozói kapacitásbővítés | * | ||
| Rekultiváció | * | ||
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem | Technológia módosítása (hígtrágya kezelés) | * | |
| veszélyes hulladékok | Komposztálói kapacitás növelése | * | |
| Települési szilárd hulladékok | Szelektív gyűjtési és válogatóművi kapacitás fejlesztése | * | |
| Szállítási rendszerek fejlesztése | |||
| Másodnyersanyag előállításához szükséges kapacitásbővítés | * | ||
| Energetikai célú hasznosítás | |||
| Lerakótér-bővítés | |||
| Rekultiváció | * | ||
| Települési folyékony hulladékok | Rekultiváció | * | |
| Kommunális szennyvíziszapok | Komposztálói kapacitás növelése | * | |
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert | Többszintű gyűjtési rendszer kiépítése | * | |
| hulladékok | Hulladékhasznosító művek építése | ||
| * Kiemelt fontosságú prioritás. | |||
Veszélyes hulladékok
VI/9. táblázat: Célkitűzések prioritása a veszélyes hulladékok esetében
| Hulladék | Célkitűzés | Prioritás | |
| Alumíniumipari hulladékok | Technológia módosítása | * | |
| Egyéb, ipari szennyvíztisztítási hulladékok | Technológia módosítása | * | |
| Gépipari hulladékok | Hasznosítás növelése | ||
| Égetési kapacitás rekonstrukciója | |||
| Vegyipari hulladékok | Égetési kapacitás rekonstrukciója | * | |
| * Kiemelten kezelendő feladatok. | |||
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
VI/10. táblázat: Célkitűzések prioritása a kiemelten kezelendő hulladékáramok esetében
| Hulladék | Kiemelt hulladékáram | Célkitűzés | Prioritás | |
| Veszélyes | PCB és PCT tartalmú hulladékok | A megfelelő alapadatbázis létrehozása | * | |
| hulladékok | Hulladékolajok | Gyűjtő hálózat hatékonyságának javítása | ||
| Regenerálás arányának növelése | * | |||
| Akkumulátorok, elemek | Gyűjtő hálózat hatékonyságának javítása | |||
| Hazai hasznosítás kialakítása | * | |||
| Elektronikai hulladékok | A megfelelő alapadatbázis létrehozása | * | ||
| Gyűjtő hálózat kialakítása | * | |||
| Hazai hasznosítás kialakítása | * | |||
| Kiselejtezett gépjárművek | A megfelelő alapadatbázis létrehozása | * | ||
| Gyűjtő hálózat kialakítása | * | |||
| Hazai hasznosítás kialakítása | * | |||
| Egészségügyi hulladékok | Hasznosítás arányának fokozása | |||
| Állati eredetű hulladékok | Gyűjtő hálózat kialakítása | * | ||
| Dögkutak felszámolása | ||||
| Hasznosítás mértékének fokozása | ||||
| Növényvédő szer és csomagoló eszközeik | A megfelelő alapadatbázis létrehozása | * | ||
| Nem | Csomagolási hulladékok | Anyagában történő hasznosítás növelése | * | |
| veszélyes hulladékok | Gumihulladék | Feldolgozott hulladék értékesítése | ||
| * Kiemelt fontosságú prioritás. | ||||
VII/1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási fejlesztési programok
A cselekvési programok legfontosabb összetevői az alábbiak:
– Mérési adatokkal alátámasztva kell értékelni a hulladékok összetételét, a hasznosíthatóság, illetve ártalmatlanítás szempontjai alapján.
– Az ismeretterjesztés, szemléletformálás, tájékoztatás, oktatás-képzés megvalósításának eszközeit és tervét ki kell dolgozni.
– A gazdálkodási tevékenységek ellenőrzésére és a hulladékokkal kapcsolatos adatok nyilvántartására, koordinálására intézménykorszerűsítés.
– A gyártói felelősség elvének érvényesítése, és folyamatos ellenőrzése.
– Kutatási és fejlesztési tevékenységgel vizsgálni kell a termelési technológiák hulladékkibocsátás-csökkentési, valamint a hulladékhasznosítási lehetőségeket.
– A hulladékok hasznosításával kapcsolatos kutatás-fejlesztési programokat, illetve azok eredményeit országosan át kell tekinteni és megvalósítani azok koordinációját.
– A csomagolási hulladékok képződésének megelőzése érdekében ösztönözni kell az újrahasználati rendszerek alkalmazását, és biztosítani kell a visszavitelt támogató betétdíjas forgalmazás hatékony szabályrendszerét.
– Ki kell dolgozni, illetve honosítani kell a csomagolásokra, illetve azok minőségére, újratölthetőségére és hasznosíthatóságára vonatkozó CEN-szabványokat.
A módszertani fejlesztés régióra becsült költsége mindösszesen 1590 millió Ft.
VII/1. táblázat: Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok
| Cél | Cselekvési program | Résztvevők | Időzítés | Becsült költség (millió Ft) | |
| Hulladék adatszolgáltatási rendszer kialakítása | Hulladékokra vonatkozó adat nyilvántartási, szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt szerezni | minisztériumok, termelők, hatóságok | 2004. dec. 31. | 120 | |
| Megfelelő hulladékkezelési technológia kiválasztása | Hulladék összetétel vizsgálata | termelők, termelői/közszolgál- tatói szektor | folyamatosan 2008-ig | 300 | |
| Hasznosítási módszerek közzététele | Hasznosítási módszerek összegyűjtése, rendszerezése, közzététele | minisztériumok, termelők, hatóságok, önkormányzatok | folyamatosan 2008-ig | 15 | |
| Ismeretterjesztés, szemléletformálás | Ismeretterjesztő anyagok készítése, összeállítása, publikációja, tájékoztató-lakossági fórumok szervezése, akciónapok szervezése | önkormányzatok, hatóságok, kulturális intézmények ,termelők | folyamatosan 2008-ig | 50 | |
| Kutatás és fejlesztés a hasznosítás elősegítésére | Adott hulladéktípusokra költséghatékony hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása, hulladékmegelőzési, -csökkentési módszerek kifejlesztése | termelők | folyamatosan 2008-ig | 130 | |
| Hatékony hulladékgazdálkodási ellenőrzési, felügyeleti rendszer kiépítése | Intézményfejlesztés, személyi állomány bővítése, szakmai továbbképzése, számítástechnikai eszközpark fejlesztése, nyilvántartó rendszerek fejlesztése | minisztériumok, hatóságok, önkormányzatok | folyamatosan 2008-ig | 400 | |
| Begyűjtési, gyűjtési rendszerek feltérképezése | Működő rendszerek hatékonyságának vizsgálata | minisztériumok, felügyelőség | folyamatosan 2004-ig | 50 | |
| Életciklus elemzés készítése | A termék gyártásának, felhasználásának és hulladékká válásának vizsgálata | termelők | folyamatosan 2008-ig | 25 | |
| Elhagyott hulladékok felszámolásának tervei | Elhagyott hulladékok felmérése, lerakások felszámolására tervkészítés | önkormányzatok | folyamatosan 2008-ig | 500 | |
| Összesen | 1590 |
VII/2. Hulladékgazdálkodási cselekvési programok
Nem veszélyes hulladékok
A cselekvési program összetevőit, felelőseit az alábbi táblázat tartalmazza.
VII/2. táblázat: Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | Költség (millió Ft) | |
| Szelektív gyűjtési és válogatási rendszerek kiépítése (gyűjtő telepek, azok korszerűsítése) | minisztériumok, termelők | folyamatosan 2008-ig | 500 | |
| Begyűjtési rendszer kialakításának támogatása | minisztériumok | 2004. december 31. | 500 | |
| Gazdaságos szállítást biztosító eszközrendszer támogatásának kialakítása | minisztériumok | 2005. december 31. | 20 | |
| Szerves hulladékfrakció kezelésének kialakítása (biológiai kezelés) | termelők | I. ütem 2004. júl. 1. II. ütem 2007. júl. 1. | 1000 | |
| Feldolgozási kapacitás bővítése, hasznosítás fejlesztése (hiányzó kapacitásigény alapján) | termelők | folyamatosan 2008-ig | 4000 | |
| Illegális lerakók felszámolása | állam, termelők | 2005. dec. 31. | 1500 | |
| Rekultiváció | állam, termelők | 2007. dec. 31. | 1500 | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok összesen | 9020 | |||
VII/3. táblázat: A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | Költség (millió Ft) | |
| Hasznosítás, melynek érdekében hulladék összetétel vizsgálata | termelők | folyamatosan 2008-ig | 360 | |
| Biohulladék komposztálása | termelők | folyamatosan 2008-ig | 620 | |
| Élelmiszer-ipari hulladékok hasznosítási programja (komposztálás, biogáz-előállítás) | termelők | folyamatosan 2008-ig | 1000 | |
| Erdészeti hulladék hasznosítási program (energetikai célú hasznosítás) | termelők | 2005. december 31. | 200 | |
| Mezőgazdaságban környezetszennyező technológiák megszüntetése (hígtrágya tárolók, felülvizsgálat, korszerű tárolók és kezelés kialakítása) | termelők | 2006. december 31. | 1000 | |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok összesen | 3180 | |||
VII/4. táblázat: A települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | Költség (millió Ft) | |
| Hulladékgyűjtő sziget 1121 db | önkormányzatok | 2003–2008 | 561 | |
| Hulladékudvar 44 db | önkormányzatok | 2003–2008 | 660 | |
| Átrakóállomás 6 db | önkormányzatok | 2003–2008 | 330 | |
| Hulladékkezelő mű (mechanikai-biológiai kezelőmű, prizmakomposztáló tér) 14 db | önkormányzatok | 2003–2008 | 1 750 | |
| Hulladékégető mű 1 db | önkormányzatok | 2003–2008 | 14 900 | |
| Lerakótér-bővítés | önkormányzatok | 2003–2008 | 1 595 | |
| Inert hulladék kezelő mű 13 db | önkormányzatok | 2003–2008 | 1 320 | |
| Zöldhulladék komposztáló 4 db | önkormányzatok | 2003–2008 | 235 | |
| Válogatómű 14 db | önkormányzatok | 2003–2008 | 920 | |
| Lerakók rekultivációja | önkormányzatok | 2003–2008 | 4 650 | |
| Szállító és hulladékkezelő berendezések, gépek | önkormányzatok | 2003–2008 | 4 720 | |
| Települési szilárd hulladékok összesen | 31 641 | |||
VII/5. táblázat: A települési folyékony hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | Költség (millió Ft) | |
| Környezetvédelmileg nem megfelelő leürítő helyek rekultivációja | önkormányzatok/környezet- védelmi felügyelőségek | 2006. dec. 31. | 60 |
VII/6. táblázat: A kommunális szennyvíziszapok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | Költség (millió Ft) | |
| Komposztáló telepek fejlesztése | termelők | folyamatosan 2008-ig | 1750 * |
VII/7. táblázat: Az építési és bontási hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | Költség (millió Ft) | |
| Többszintű gyűjtési rendszer kiépítése (mikrotérségi és térségi gyűjtőhelyek) | önkormányzatok szakhatóságok | 2006. dec. 31. | 656 | |
| Inert hulladékhasznosító rendszer fejlesztése | önkormányzatok szakhatóságok | 2006. dec. 31. | 1320 * | |
| Építési és bontási hulladékok összesen | 656 | |||
A települési szilárd hulladékra vonatkozó folyamatban lévő ISPA projektek 2004. első féléves indulási időszakkal számolnak és az Észak-Balatoni ISPA 2005 végi befejezéssel, míg a Közép-Duna Vidéki ISPA 2006. évi befejezéssel számol. A program 6 éves időtávját, valamint az ISPA projektek előkészítettségét is figyelembe véve a programra várhatóan az alábbi táblázat szerinti időbeli ütemezés lehetséges.
VII/8. táblázat: ISPA projektek időbeli ütemezése
| Évek | Tevékenységek | |
| 2003. | Tervkészítés, hatósági engedélyeztetés | |
| 2004. | Hatósági engedélyeztetés, projektkészítés, tendereztetés, döntés a kivitelezőkről, szállítókról | |
| 2005. | Hulladékkezelő létesítmények terület előkészítése, építése, szerelése, rekultivációk, égetőmű terület előkészítés | |
| 2006. | Hulladékkezelő létesítmények építése, szerelése, géptelepítések, használatbavétel, rekultivációk, égetőmű építése, technológiai szerelés | |
| 2007. | Hulladékkezelő létesítmények használatbavétele, égetőművi próbaüzem, rekultivációk | |
| 2008. | A program befejezése, értékelés |
Veszélyes hulladékok
A hulladékok kezelési hatékonyságának fokozásához a jelenlegi gyűjtőhálózatok hatékonyságát növelni kell, illetve új gyűjtőhálózatot kell kialakítani. A hulladékégetők kapacitását bővíteni, illetve rekonstruálni kell.
Ajkai vörösiszap tároló bővítése folyamatos feladat. A MAL Alumínium Ágazat Inotai veszélyes hulladék lerakóját meg kell építeni.
VII/9. táblázat: A veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Hulladék | Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | Költség (millió Ft) | |
| Vegyipari hulladékok | Kutatási és fejlesztési program kidolgozása a keletkezés csökkentésére | termelők | 2005. dec. 31. | 500 | |
| Technológia módosítása a keletkező hulladékok és szennyvíziszapok veszélyességének csökkentése érdekében | termelők | 2008. dec. 31. | 700 | ||
| Iszaplerakó felszámolása | tulajdonosok | 2005. dec. 31. | 10 000 | ||
| Égetési kapacitás rekonstrukciója | üzemeltetők | 2004. dec. 31. | *1 500 | ||
| Hasznosítási arány növelése | termelők | 2007. dec. 31. | 800 | ||
| Alumíniumipari hulladékok | Kutatási és fejlesztési program a vörösiszap veszélyességének csökkentése érdekében | termelők/vállalkozók | 2008. dec. 31. | 150 | |
| Rekultiválás a tárolók környezetszennyezésének megakadályozása érdekében | termelők | folyamatosan | 9 000 | ||
| Tárolókapacitás bővítése | termelők | folyamatosan | 2 000 | ||
| Gépipari | Hasznosítás növelése | termelők | 2006. dec. 31. | 1 000 | |
| Égetési kapacitás rekonstrukciója | vállalkozók | 2004. dec. 31. | ** | ||
| Egyéb ágazati | Veszélyes hulladék lerakók rekultiválása | tulajdonosok | 2008. dec. 31. | 1 000 | |
| Zagytér környezetszennyezésének megszüntetése | tulajdonosok | 2008. dec. 31. | *** | ||
| Országos veszélyes hulladék kezelő rendszer régiós részének kidolgozása és bevezetése | Környezetvédelmi Felügyelőségek /termelők/ Állam | 2008. dec. 31. | 6 000 | ||
| Veszélyes hulladékok összesen | 32 650 | ||||
| * Az összes ágazatra vonatkozik. | |||||
| ** Beépítve a *-gal jelölt 1500 millió Ft összegbe. | |||||
| *** A költségek a tervkészítés jelenlegi fázisában nem határozhatók meg. | |||||
A finanszírozási források az alábbiak lehetnek:
– EU alapok. Ezek elsősorban a nagy forrásigényű regionális létesítmények esetében szóba jöhető források.
– EU–6 alapok a kutatás és fejlesztés esetében (alkalmazott kutatási fázis).
– Költségvetési források, melyeket a környezetvédelem pénzügyi eszközei alapoznak meg. Ilyen bevételi források: termékdíjak, betétdíjak, biztosítékok.
– Vállalkozói források.
A terv megvalósítását az alábbi pénzügyi eszközökkel lehet elősegíteni:
– Alkalmazott kutatás-fejlesztés pályázatok.
– KAC és utód pályázati lehetőségek.
– Termékdíjas és betétdíjas rendszer megfelelő működtetése.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
Az egyes hulladékáramok között prioritás szempontjából nincs különbség.
A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításával párhuzamosan a gyűjtő-begyűjtő rendszerek hatékonyságát fokozni kell. Az egyes veszélyes hulladékfajták előkezelésének, illetve bontásának, ezt követően hasznosításának lehetőségét meg kell teremteni.
VII/10. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Kiemelt hulladékok | Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | Költség (millió Ft) | |
| PCB és PCT tartalmú hulladékok | A régióban lévő PCB és PCT tartalmú készülékek felmérése, az alkalmazás megszüntetése | Környezetvédelmi Felügyelőségek, üzemeltetők, ártalmatlanítók | 2008. dec. 31. | 50 | |
| Hulladékolajok | Begyűjtő rendszer teljes körű kiépítése és működtetése, átvételi kötelezettség bevezetése | Környezetvédelmi Felügyelőségek, hatóságok, gyártók, forgalmazók | 2008. dec. 31. | 250 | |
| Akkumulátorok, elemek | Begyűjtő rendszer teljes körű kiépítése | Környezetvédelmi Felügyelőségek, gyártók, forgalmazók | 2004. dec. 31. | 50 | |
| Elektronikai hulladékok | Adatgyűjtés a régióban keletkező elektronikai hulladékokról, azok begyűjtési és visszavételi rendszerének kialakítása, bontórendszer kialakítása és csatlakozás a hasznosító rendszerhez | Környezetvédelmi Felügyelőségek, hatóságok, gyártók, forgalmazók, szakmai szövetségek | jelenleg nem ismert | 600 | |
| Kiselejtezett gépjárművek | Hulladékká vált gépjárművek visszavételi, leadási rendszerének kialakítása, bontórendszer átalakítása és csatlakozás a hasznosító rendszerhez | Minisztériumok, Környezetvédelmi Felügyelőségek, hatóságok, gyártók, forgalmazók, szakmai szövetségek | 2008. dec. 31. | 1200 | |
| Egészségügyi hulladékok | Sterilizálási megoldások alkalmazásának bővítése | Környezetvédelmi Felügyelőségek, Egészségügyi intézmények, Önkormányzatok | 2008. dec. 31. | 500 | |
| Állati eredetű hulladékok | Begyűjtő és előkezelő rendszer kialakítása, vágóhídi hulladékok feldolgozása | termelők, kezelők | 2006. dec. 31. | 300 | |
| Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik | Felhagyott növényvédő szer raktárak felmérése, a hulladék ártalmatlanítása | Környezetvédelmi Felügyelőségek, Önkormányzatok, | 2006. dec. 31. | 50 | |
| Termelőknél keletkező növényvédő szer hulladékok és csomagoló anyagaik szelektív gyűjtésének és ártalmatlanításának biztosítása | Megyei NTSZ-ek, falugazdászok, termelők | 2008. dec. 31. | |||
| Kiemelt veszélyes hulladékáramok összesen | 3000 | ||||
| Csomagolási hulladékok | Papír * , műanyag és üveg begyűjtő rendszer fejlesztése, feldolgozói kapacitás bővítése * | termelők, Állam | folyamatosan 2008-ig | 1000 | |
| Csomagolási hulladékok összesen | 1000 | ||||
| Biomassza | Komposztálói kapacitás növelése | Önkormányzatok | 2006. dec. 31. | 235 | |
| Gumihulladék | – | – | – | - | |
| Kiemelt hulladékáramok összesen | 4235 | ||||
VII/11. táblázat: A Közép-dunántúli Régió fejlesztéseinek összesített költsége
| Intézkedés/tervezett fejlesztés | Költség (millió Ft) | |
| Módszertani fejlesztés összesen | 1 590 | |
| Nem veszélyes hulladékok összesen | 44 557 | |
| Veszélyes hulladékok összesen | 32 650 | |
| Kiemelten kezelendő hulladékáramok | 4 235 | |
| Intézkedések/fejlesztések mindösszesen | 83 032 |
A hulladékgazdálkodási rendszer régión túlmutató fejlesztéseit (további hulladékpapír feldolgozás, gépkocsi bontás és feldolgozás, elektronikai hulladék bontó és feldolgozó kapacitás) a területi tervekben foglaltak összesítése után országos szinten lehet meghatározni.
A cselekvési program becsült teljes költsége a Közép-dunántúli Statisztikai Régióban a 2003–2008 tervidőszakban mintegy 83 milliárd Ft.
A fejlesztésekhez történő állami hozzájárulás aránya és mértéke a részletes megvalósítási programok előkészítése során kerül megállapításra.
Tervezési szint: Dél-dunántúli Statisztikai Régió
(Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye)
Készítette: Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség
Cím: 7621 Pécs, Papnövelde u. 13.
Időtartama: 2003–2008
A tervezés báziséve: 2001
II/1. Éves keletkezett hulladékmennyiség
A Dél-dunántúli Régióban 2001-ben a II/1. táblázatban szereplő mennyiségű hulladékok keletkeztek.
Nem veszélyes hulladékok
II/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és mennyiségük *
| Hulladék | Régió összesen (t/év) | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok * | 485 000 | |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok | 350 000 | |
| Települési szilárd hulladékok | 270 000 | |
| Települési folyékony hulladékok | 571 000 | |
| Kommunális szennyvíziszap * | 172 000 | |
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok | 500 000 | |
| Összesen | 2 348 000 |
A nagyságrendi különbözőség miatt külön rovat tartalmazza a bányászati tevékenységből származó meddő, valamint az állati trágya mennyiségét, az alábbi két hulladékfajtát a fenti táblázat nem tartalmazza.
II/2. táblázat: A keletkező bányászati meddő és állati trágya mennyisége
| Hulladék | Régió összesen (t/év) | |
| Bányászati meddő | 3 600 000 | |
| Állati trágya | 6 400 000 |
Sorrendben a mezőgazdaság (6,5 millió tonna), a bányászat (3,6 millió tonna), a villamosipar (380 ezer tonna), az élelmiszeripar (200 ezer tonna), valamint a faipar eredményezi a 11 millió tonna termelési nem veszélyes hulladék döntő részét. A termelés jellegéből adódóan eleve sok hulladék keletkezik a mezőgazdaságban, valamint a bányászatban és általában kevés a szolgáltatásban, holott a GDP tekintetében az utóbbi áll a vezető helyen.
Az 500 000 tonna építési-bontási hulladék inert része hulladéklerakóba kerül, vagy roncsolt vagy építési területek feltöltésénél hasznosul. Az aszfalt hulladékok zömét az útépítésben hasznosítják.
A keletkező 24 061 063 m3 csatornán el nem vezetett szennyvíz 2%-a jelenik meg mint települési folyékony hulladék, melyet elszállítanak a keletkezés helyéről, és tisztítják vagy lerakják. A többi (98%) helyben elszikkad.
Veszélyes hulladékok
II/3. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Régió összesen (t/év) | |
| Vegyipari, gyógyszeripari, műanyagipari hulladékok | 135 | |
| Gépipari hulladékok | 2 000 | |
| Alumíniumipari hulladékok | 0 | |
| Egyéb ágazati hulladékok | 48 765 | |
| Összesen | 50 900 |
Az egyéb veszélyes hulladékok fő mennyisége, szennyvízkezelés során keletkezik (28%), húsiparból (24%), illetve a szolgáltató iparból, mezőgazdaságból, uránbányászatból, fa- és bútoriparból (összesen 32%) származik.
2001-ben 51 000 tonna veszélyes hulladék keletkezett, ami az előző évhez képest 30%-os csökkenést jelent.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/4. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Kiemelt hulladékáram | Régió összesen (t/év) | |
| Veszélyes hulladékok | PCB és PCT tartalmú hulladékok | <1 | |
| Hulladékolajok | 1 213 | ||
| Akkumulátorok és elemek | 405 | ||
| Elektronikai hulladékok | n. a. | ||
| Kiselejtezett gépjárművek | 9 000 | ||
| Egészségügyi | 700 | ||
| Állati eredetű | 16 874 | ||
| Azbeszt | 18 | ||
| Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik | 152 | ||
| Nem veszélyes hulladékok | Csomagolási hulladékok | 71 000 | |
| Biomassza | 325 000 | ||
| Gumihulladék | 3 500 |
A PCB tartalmú hulladékok keletkezése nem folyamatos, nem egyenletes.
A termelőktől származó adatokkal szemben (405 tonna) a begyűjtő szervezetektől kapott információk szerint a begyűjtött hulladék akkumulátorok mennyisége 2500 tonna/év, ami a lakosságnál keletkező mennyiségeket is tartalmazza.
Az elektromos és elektronikai készülékek hulladékai közül a hűtőgépek mennyisége évi 10 000 db, a kiselejtezett gépjárművek mennyiségét számítani lehet.
A nagyobb mezőgazdasági termelőktől származó növényvédő szeres hulladékok mennyisége 152 tonna/év. A mára jelentősen lecsökkent hulladék gyűjtése, kezelése a nagyobb üzemekben megoldott.
A csomagolási hulladékok számított mennyisége 71 000 tonna/év. Somogy megyében a Balaton déli partján lévő üdülőkörzetben az állandó lakosság mellett a nagyszámú üdülő népesség is hulladéktermelőként jelenik meg.
A biomassza mennyiségére vonatkozó adat tartalmazza a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban keletkező nem veszélyes, a veszélyes és a települési szilárd hulladékban lévő könnyen bomló szerves hulladék mennyiségét.
II/2. Felhalmozott hulladék
Nem veszélyes hulladékok
A komlói külfejtési bányaterületen 15 millió m3 meddőanyag van felhalmozva. A további 18 db, összesen 312 ha területű – korábbi mélyművelésből származó – meddőhányó egy részének (4 db) rekultiválása még meg sem kezdődött. A hajdani uránérc feldolgozás során keletkezett 20,5 millió tonna zagytárolókban van felhalmozva, melyek teljes rekultivációja még nem valósult meg.
Veszélyes hulladékok
A hajdani simontornyai bőrgyár telepein jelentős veszélyes hulladék készlet van felhalmozva. A jövőben 260 000 m3 bőrmeszezési iszap, 100–150 tonna bőrhulladék (mára már nem veszélyes hulladékok), 5–6 tonna savhulladék, valamint 150 tonna vegyes veszélyes hulladék sorsáról kell gondoskodni.
Somogyban, a Kaposvár melletti Ózaranyban 100 tonna növényvédő szeres göngyöleg hulladékot tárolnak.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik lásd veszélyes hulladék fejezet.
II/3. Ki- és beszállított hulladék
Nem veszélyes hulladékok
II/5. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított nem veszélyes hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Régióba beszállított (t/év) | Régióból kiszállított (t/év) | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok | 150 000 | 100 000 | |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok | 0 | 0 | |
| Települési szilárd hulladékok | 2 800 * | 1 500 | |
| Települési folyékony hulladékok | 0 | 0 | |
| Kommunális szennyvíziszap | 0 | 0 | |
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok | 0 | 0 | |
| Összesen | 152 800 | 101 500 |
Veszélyes hulladékok
II/6. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított veszélyes hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Régióba beszállított (t/év) | Régióból kiszállított (t/év) | |
| Vegyipari, gyógyszeripari, műanyagipari hulladékok | 0 | 135 | |
| Gépipari | 0 | 1 000 | |
| Alumíniumipari | 0 | 0 | |
| Egyéb ágazati | 0 | 15 000 | |
| Összesen | 0 | 16 135 |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/7. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Kiemelt hulladékáram | Régióba beszállított (t/év) | Régióból kiszállított (t/év) | |
| Veszélyes hulladékok | PCB és PCT tartalmú hulladékok | 0 | <1 | |
| Hulladékolajok | 0 | 1 213 | ||
| Akkumulátorok és elemek | 0 | 3 500 | ||
| Elektronikai hulladékok | 0 | 0 | ||
| Kiselejtezett gépjárművek | 0 | 0 | ||
| Egészségügyi | 0 | 674 | ||
| Állati eredetű | 0 | 8 000 | ||
| Növényvédő szer és csomagolóeszközeik | 0 | 152 | ||
| Nem veszélyes hulladékok | Csomagolási hulladékok | 800 | 7 000 | |
| Biomassza | 0 | 0 | ||
| Gumihulladék | 10 000 | 0 |
A régióból akkumulátor hulladékot exportálnak, fa- és textilhulladékot importálnak. A területre beszállított hulladékok közül a Beremendi Cementgyárban feldolgozott füstgáztisztítási gipszet, kohászati salakot (88 000 t/év) és gumit, valamint Mohácson feldolgozott fa- és textilhulladékot kell kiemelni.
A kiszállított hulladékok főként a kiemelten kezelendő hulladékáramok közé tartoznak.
II/4. A területi éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a hasznosításra vagy ártalmatlanításra
Nem veszélyes hulladékok
II/8. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása nem veszélyes hulladékok esetén
| Hulladék | Hasznosítás * | Égetés | Lerakás | Egyéb kezelt * | |||||
| % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | ||
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok | 41 | 200 000 | 0 | 0 | 59 | 285 000 | 0 | 0 | |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok | 91,5 | 320 000 | 0 | 0 | 8,5 | 30 000 | 0 | 0 | |
| Települési szilárd hulladékok | 2,2 | 6 000 | 0 | 0 | 97,8 | 264 000 | 0 | 0 | |
| Települési folyékony hulladék | 3,5 | 20 000 | 0 | 0 | 35 | 200 000 | 61,5 | 351 000 | |
| Kommunális szennyvíziszap | 86 | 148 000 | 0 | 0 | 14 | 24 000 | 0 | 0 | |
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok | 20 | 100 000 | 0 | 0 | 80 | 400 000 | 0 | 0 | |
| Összesen: | 794 000 | 0 | 1 203 000 | 351 000 | |||||
Veszélyes hulladékok
II/9. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása veszélyes hulladékok esetén
| Hulladék | Hasznosítás * | Égetés | Lerakás | Egyéb kezelt | |||||
| % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | ||
| Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari | 11 | 15 | 89 | 120 | 0 | 0 | 0 | 0 | |
| Gépipari | 75 | 1 500 | 10 | 200 | 15 | 300 | 0 | 0 | |
| Alumíniumipari | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |
| Egyéb ágazati | 57 | 27 765 | 23 | 12 000 | 17 | 9 000 | 0 | <1 | |
| Összesen | 29 280 | 12 320 | 9 300 | 0 | |||||
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/10. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása kiemelten kezelendő hulladékok esetén
| Kiemelt hulladékáramok | Hasznosítás * | Égetés | Lerakás | Egyéb kezelt*** | |||||
| % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | ||
| Veszélyes hulladékok | |||||||||
| PCB és PCT hulladékok | 0 | 0 | 100 | <1 | 0 | 0 | n. a. | n. a. | |
| Hulladékolajok | 100 | 1 213 | 0 | 0 | 0 | 0 | n. a. | n. a. | |
| Akkumulátorok, elemek | 100 | 5 000 | 0 | 0 | 0 | 0 | n. a. | n. a. | |
| Elektronikai hulladékok | n. a. | n. a. | 0 | 0 | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | |
| Kiselejtezett gépjárművek | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | |
| Egészségügyi | 0 | <1 | 100 | 700 | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | |
| Állati eredetű | 92 | 15 534 | 0 | 0 | 8 | 1 339 | n. a. | n. a. | |
| Növényvédő szer és csomagolóeszközeik | 0 | 0 | 100 | 152 | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | |
| Nem veszélyes hulladékok | |||||||||
| Csomagolási hulladékok | 10 | 7 500 | 0 | 0 | 90 | 63 500 | n. a. | n. a. | |
| Biomassza | 64 | 207 000 | 0 | 0 | 36 | 118 000 | n. a. | n. a. | |
| Gumihulladék | 20 | 1 100 | 0 | 0 | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | |
A táblázatok a nagyságrendi különbözőségek miatt nem tartalmazzák a bányászati meddőt, melynek teljes mennyisége (3,6 millió tonna) lerakóba (meddőhányóba) kerül, továbbá az állati trágyát, melyet csaknem teljes mennyiségében hasznosítanak (6,4 millió tonna).
A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek.
Környezetvédelmi szempontból a térség kiemelkedő feladata a lassan teljesen megszűnő – korábban meghatározó jelentőségű – mélyművelésű urán- és szénbányászati tevékenység következményeként visszamaradó meddőhányók rekultivációja.
A Balaton kiemelt üdülőkörzetéhez tartozó települések esetében külön jogszabályban foglaltak alapján hulladéklerakó építésére nincs lehetőség.
V/1. Gyűjtési kapacitások bemutatása
Nem veszélyes hulladékok
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: A papír és fém, valamint a műanyag fólia hulladék kerül begyűjtésre. A térségben több MÉH-telep jellegű cég is tevékenykedik, amely az összegyűjtött hulladék zömét kiszállítja a térségből.
Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékok: A mezőgazdaságban keletkező fólia hulladékok begyűjtésének mértéke nem kielégítő. A szervezett gyűjtés nem megoldott. Az állati trágya tárolásának feltételei az állattartótelepeken legtöbb esetben nem megfelelő, sok esetben környezetszennyező. Az élelmiszeriparban keletkező csomagolóanyagok begyűjtése legtöbb helyen a települési hulladékokkal együtt történik.
Települési szilárd hulladékok: 2003-ban teljessé vált a régióban a hulladékok szervezett elszállítása. 2002 őszén 60 településen folyt szelektív hulladékgyűjtés. A legjelentősebb eredményeket Pécs városa érte el, ahol a szelektív gyűjtés valamennyi módozata megtalálható.
2001–2002-ben 5–6000 tonna települési hulladék (papír, fém, üveg, biohulladék, gumi) hasznosítását tette lehetővé a szelektív gyűjtés.
A régióban a települési szilárd hulladékok körzeti begyűjtését 9 nagyobb szolgáltató végzi. Az általuk lefedett terület 616 települést jelent. A többi 37 településen kisebb gazdálkodó szervezetek tevékenykednek.
A lakosság által beszállított, szelektíven gyűjtött hulladék befogadására jelenleg 4 hulladékudvar szolgál.
A lakosság körében keletkező veszélyes hulladékok begyűjtése, a hulladékudvarokon kívül akciók keretében folyik Pécset és Kaposváron.
Települési folyékony hulladékok: A folyékony hulladék elszállítását 122 vállalkozás (szakvállalat, magánvállalkozó) végzi.
Veszélyes hulladékok
A jelentős számú veszélyes hulladék begyűjtő cégek közül vannak akik a régióban nem rendelkeznek telephellyel. A régióban 24 saját telephellyel rendelkező engedélyezett veszélyes hulladék begyűjtő dolgozik. Akkumulátor begyűjtésével több vállalkozás is foglalkozik. A szállítással 22 gazdálkodó szervezet foglalkozik megfelelő technikai háttérrel és személyzettel.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
Hulladékolajok: A hulladékolajok begyűjtési rendszere megfelelőnek mondható, tekintettel arra, hogy a multinacionális olajforgalmazók áraikba beépítik a hasznosítás (ártalmatlanítás) költségeit, és biztosítják a hulladékolajok visszavételi lehetőségét.
200 kg felett a MOL Rt. erre szakosodott egysége a termelőknél, szolgáltatóknál keletkező olajos hulladékokért költségtérítés nélkül a helyszínre megy. 44 MOL töltőállomáson folyik kis tételben odaszállított elhasznált olaj átvétele, ami lehetőséget ad a lakosságnál keletkező ilyen jellegű hulladék begyűjtésére is. Ezen kívül még 3 cég foglakozik fáradtolaj begyűjtésével.
Akkumulátorok: A kialakult, jól működő gyűjtőhálózat (14 cég) révén összegyűjtött hulladék csaknem teljes mennyisége (lúgos akkumulátorok kivételével) exportálás után külföldi hasznosítóba kerül. A begyűjtés és ártalmatlanítás koordinálását erre létesült kht. végzi.
Egészségügyi hulladékok: A kórházi, klinikai, valamint gondozási intézményekből származó veszélyes egészségügyi hulladékok gyűjtése teljes körű és jól szervezett.
Baranya és Somogy megyékben – Siófok kivételével – az egészségügyi hulladékok összegyűjtését és elszállítását a Pécsi Környezetvédelmi Kft. végzi.
Tolnában az egészségügyi hulladékok elszállítása közvetlenül a keletkezési helyről történik. Az elszállítást 4 különböző cég végzi.
Néhány kórház engedéllyel rendelkezik a kisebb orvosi rendelőknél, illetve rendelőintézeteknél keletkező hulladékok begyűjtésére és a begyűjtő szervezetnek történő továbbítására.
A lakossági fogyasztásból származó gyógyszerhulladékok szervezett begyűjtése és ártalmatlanítása csupán esetleges, nem rendszeres. A gyógyszertárakban keletkező, lejárt szavatosságú gyógyszerek ártalmatlanítása biztosított.
A nem fertőző veszélyes hulladékok begyűjtése megoldott.
Állati eredetű hulladékok: Az állati eredetű hulladékok begyűjtését (hasznosítását) az ATEV hálózat végzi két átrakó, illetve gyűjtőhelyen Böhönyén és Mágocson.
Csomagolóanyagok: A csomagolóanyag visszagyűjtése jelenleg két rendszerben történik. Az egyik az ipari hulladékgyűjtés, a másik a lakossági szelektív hulladékgyűjtés, mindkét módszer elsősorban a nagyvárosokra koncentrálódik.
A programgazdai feladatokat a Dunántúli Hulladékhasznosító Konzorcium tagcégei (BIOKOM Kft. Pécs, Zöldfok Rt. Siófok, Zala Depo Kft. Zalaegerszeg, BIOMARK 2000 Kft. Budapest) látják el alvállalkozók bevonásával. A tevékenységhez kapcsolódik a pécsi és zamárdi hulladékválogató, 18 konténerszállító autó és 600 szelektív hulladékgyűjtő konténer.
Biomassza: Gyűjtésük a települési szilárd hulladékok szelektív gyűjtéséhez kapcsolódik. Főként a nagyvárosokban és a Balaton parton jellemző.
Gumihulladékok: A régió gumihulladék hasznosítási kapacitása jelentős, a térséget teljesen ellátó, komoly gyűjtőhálózat épült ki, melynek központja a BIOKOM Kft. A koordinálást a 2003-ban alakult Öko-Gum Kht. látja el.
V/2. Kezelési kapacitások bemutatása
Hulladékok hasznosítása
Nem veszélyes hulladékok
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: A régió legnagyobb hulladékhasznosítója a Beremendi Cementgyár, amely 50 000 tonna acélipari kohászati salak és 38 000 tonna füstgáztisztításból származó gipszhulladék mellett 80–120 000 tonnát a pécsi hőerőmű szénpernyéjéből is hasznosít a cement előállítása során. A Beremendi Cementgyár klinkerégető kemencéinek energiaszükségletét részben hulladékká vált gumiabroncsok égetésével biztosítják (kapacitás: 18 000 t/év). 2003-tól kísérletek folynak a gumihulladék égetés fokozása mellett húsliszt, műanyag hulladékok és savgyanta égetésére is.
A pécsi GUMILL Kft. a gumiabroncsokból 1–4 mm-es gumiőrleményt állít elő, melyet exportál. Évi 10 000 tonnás kapacitásukat kereslet hiányában 50%-ban sem használják ki. A pécsi Flexo Matic Kft. évi 2–400 t őrleményt dolgoz fel, az általuk előállított gumitéglákat zömében Svájcban értékesítik. A sérsekszőlősi Edler-Tab Kft. évente 20 000 db import gumiabroncs újrafutózását végzi el.
A mohácsi farostlemezgyár a térség legnagyobb fahulladék hasznosítójává vált, kapacitása 40 000 tonna/év. Saját fahulladékának egy részét brikettálva értékesíti, más részéből komposztot készít.
A textilhulladék hasznosítására szakosodott mohácsi TEMAFORG Rt. és a TESA Kft. a hulladékból fonalat és további feldolgozásra alkalmas ipari vattát állít elő. Kapacitásuk évi 7500 tonna, de kihasználtságuk csak 25% a hazai nagy tisztaságú, homogén textilhulladék hiánya miatt. Munkájuk főként import hulladékok feldolgozásán alapul.
A térségben 7 műanyaghulladék-feldolgozó üzem is tevékenykedik. A feldolgozott hulladékok skálája széles.
Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékok: A mezőgazdaságban keletkező 6,4 millió tonna állati trágya csaknem teljes mennyisége, a növénytermesztésben keletkező növényi hulladék 70%-a és az élelmiszer-ipari szerves hulladékok szinte teljes mennyisége hasznosul vagy a talajerő visszapótlása vagy az állatok takarmányozása révén. Az igen nagy mennyiségű cukorgyári iszapos földet mint takaróagyagot, a mésziszapot talajjavító anyagként kerül értékesítésre.
A mezőgazdasági fóliának csak kis hányada kerül hulladékhasznosítóba.
Települési szilárd hulladékok: A hulladékok szelektív gyűjtésének terjedése révén egyre több települési szilárd hulladék hasznosul (2001-ben 6000 tonna). A régióban két válogatómű üzemel, melyek összkapacitása 24 000 t/év. A települési hulladékok körében keletkező, főként kerti zöldhulladék hasznosítására jelenleg 5 komposztáló telep szolgál, melyek összkapacitása 10 000 t/év. A térségben egyetlen – zöldhulladék (fahulladék) energetikai hasznosítására szolgáló – égetőberendezés üzemel Zamárdiban, kapacitása 600 m3/év.
Települési folyékony hulladék: A térségben települési folyékony hulladék hasznosítása nem történik.
Kommunális szennyvíziszap: A szennyvíziszapok hasznosításának gyakorlata Baranyában nem jellemző, de törekvések vannak a pécsi szennyvíztelep iszapjának mezőgazdasági hasznosítására. Somogy megyében a keletkező mennyiség 76%-át injektálják, 18%-át komposztálják, Tolnában 67%-át injektálják, 33%-át komposztálják.
Építési, bontási hulladékok: Jelenleg az építési inert hulladékok hasznosításának általános módja a területfeltöltés. Az aszfalthulladék útépítésekhez történő újrafelhasználása az általános gyakorlat.
Veszélyes hulladékok
A régióban keletkező veszélyes hulladékok 55%-a hasznosul vagy a régióban, vagy azon kívül. A térségben jelentős, más régiókból is származó veszélyes hulladékok hasznosítására szolgáló létesítmény nincs.
A vágóhidakon, illetve húskombinátokban keletkező Pécsett, Kaposváron, Szekszárdon komposztálással kezelik és hasznosítják, a rendelkezésre álló összes kapacitás: 15 000 t/év. Ugyanezen hulladékok állati takarmányként történő feldolgozását Kaposváron és több kisebb létesítményben végzik (16 000 tonna). A hasznosítás aránya 98%-os.
Energiahasznosítással történő veszélyes hulladék égetés a térségben nem folyik, de kísérletek történtek savgyanta cementgyári, valamint fáradtolaj fűtőművi égetésére vonatkozóan.
Hat cég foglalkozik hűtőanyagok regenerálásával. Az autóroncsokat bontó 20 legális üzem összes kapacitás: 500 db/év.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
Kiselejtezett gépjárművek bontását legálisan 20 vállalkozás végzi, de sok az illegális autóbontó is. Megfelelőnek mondható 9 üzem.
Elektronikai hulladék bontó, feldolgozó üzem működik Dunaföldváron (Kapacitás: 20 t/év). Kezdeményezések vannak további üzemek létesítésére.
Vágóhídon, illetve húskombinátban keletkező állati eredetű hulladékok komposztálásával történő kezelését és hasznosítását (összes kapacitás: 15 000 t/év), valamint az állati takarmányként történő feldolgozását végzik több létesítményben. E hulladékok nagy része a régión kívül hasznosul. Összességében a hasznosítás aránya 98%.
Az egészségügyi ellátásban keletkező nem fertőző hulladékok hasznosítása a régión kívül történik.
A lakossági szelektív hulladékgyűjtés, valamint a termelőktől származó csomagolóanyagok tekintetében működik a termékdíjas rendszer. A hasznosítást két válogatómű (Pécs, Zamárdi) és 600 szelektív gyűjtőkonténer szolgálja.
Műanyaghulladék feldolgozását a régióban két nagyobb cég mellett több kisebb örlő és granuláló üzem látja el. A két jelentősebb közül a BAUMIX Kft. hungarocell hulladék, az Aranyhíd COOP Rt. hulladék fólia feldolgozását végzi.
Biológiailag bomló szerves anyagok csoportján belül a települési zöldhulladék hasznosítását szolgálja a térségben 5 komposztáló és egy égetőberendezés, mely kapacitása 600 m3/év.
A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban keletkező ilyen jellegű hulladékok zöme vagy a talajerő-visszapótlása vagy állatok takarmányozása révén hasznosul.
A régióban található három gumihulladék hasznosító – a Beremendi Cementgyár, a pécsi gumiőrlemény-készítő üzem és a sérsekszőlősi gumifutózó – évi 24 650 t gumiabroncs hasznosítására, feldolgozására elegendő kapacitással rendelkezik, ami országosan is 60%-os lefedettséget biztosít.
Hulladékok ártalmatlanítása
Nem veszélyes hulladékok
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: A termelésben és szolgáltatásban kis mennyiségben keletkező hulladékok egy része a települési hulladék lerakókra kerül (textil, műanyag stb.). Nagyobb mennyiségben farostlemez gyártásból származó fahulladékot raknak le a mohácsi hulladéklerakón (400 tonna/év), valamint 7000 tonna bőrgyártásból származó hulladékot Garéban. Termelési hulladék lerakására szolgál az erőművi zagytározó, a pécsi inert hulladék lerakó, a kővágószőlősi új vízkezelési-iszap lerakó, valamint a külszíni bányászathoz tartozó meddőhányók.
Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékok: Kifejezetten a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítására szolgáló létesítmény a térségben nem működik.
Települési szilárd hulladékok: A térségben keletkező települési szilárd hulladékok ártalmatlanításának jelenlegi általános gyakorlata a lerakás.
V/1. táblázat: Hulladéklerakók összesítése
| Megye | Meglévő lerakók száma | Működő lerakók száma | Engedéllyel rendelkező | Megfelelő műszaki védelemmel ellátott | |
| Baranya | 216 | 18 | 10 | 2 | |
| Somogy | 147 | 12 | 11 | 3 | |
| Tolna | 50 | 15 | 10 | 1 | |
| Régió összesen | 413 | 45 | 31 | 6 | |
| Adatok forrása: PHARE felmérés, felügyelőségi adatbázis | |||||
2002. december végén óriási változás következett be a hulladéklerakók üzemeltetése terén. Sorra bezártak a kis lerakótelepek (2002 végén 73 db) és a települések egy-egy nagyobb – főként kistérségi – lerakóhoz, illetve az azt üzemeltető szolgáltatóhoz csatlakoztak. 2003 májusában 368 felhagyott lerakó volt a régióban. Az engedélyezett továbbüzemelő lerakók összes szabad kapacitását figyelembe véve a keletkező hulladékok elhelyezése 2007. október 31-ig biztosított. A fenti időpontig a nem megfelelő lerakókat kiváltó új kezelő létesítményeket üzembe kell helyezni.
Két átrakóállomás működik a régióban, amelyek a nagy távolságból származó települési hulladékok gazdaságosabb szállítását biztosítják.
Települési folyékony hulladék: Baranya megyében 32 hely fogad folyékony települési hulladékot. Ezek közül 12 db szennyvíztelepi fogadó műtárgy, 20 db hagyományos ürítőhely.
Somogyban 44 hely fogad folyékony hulladékot. Ebből 6 szennyvíztelepi előkezelő, 12 teraszos kazettás kezelőtelep, 1 nyárfás öntözőtelep, 25 hagyományos ürítőhely.
Tolnában 20 helyen helyezik el a szippantott szennyvizet, amelyből 13 szennyvíztelep, 2 teraszos kazettás kezelőtelep, 1 nyárfás öntözőtelep, 4 hagyományos ürítőhely.
Települési szennyvíziszap: Baranyában a víztelenített szennyvíziszapok több mint 95%-a, Somogyban 14%-a a települési hulladék lerakókon kerül lerakásra. Tolnában általános a hasznosítás.
Építési, bontási hulladékok: Az inertnek számító hulladékok döntő többsége hulladéklerakóra kerül (80%).
Veszélyes hulladékok
A hulladékok ártalmatlanítása – zömében más régiókban lévő létesítményekben – biztosított.
Olajos föld és iszap biológiai kezelése folyik Kaposváron és Marcaliban (összes kapacitás kb. 20 000 tonna /év), a szállítási távolságok miatt a kezelő létesítmények száma kevés.
A térség egyetlen hulladékégetője a Siófoki Kórházban működik, kapacitása: 30 kg/óra.
Veszélyeshulladék-lerakó található Marcaliban, ahol a (korábban III. osztályba sorolt) ásványi eredetű hulladékok lerakása folyik (kapacitása: 19 900 t/év).
Mára már nem veszélyesnek minősülő bőrgyártási hulladékok lerakása folyik Garéban (kapacitás: 23 000 t/év).
A 210 üzemelő dögkútba kerül az állati tetemek 28%-a, a vágóhídi hulladékok 1,5%-a.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
Kórházi hulladékok égetése folyik a Siófoki Kórház égetőjében (kapacitás: 30 kg/óra).
Állati eredetű hulladékok lerakása történik 210 dögkútban (évente: 1.400 tonna)
Csomagolási és biomassza hulladékok lerakása történik a működő hulladéklerakókon.
V/4. Illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló-, kezelő- és lerakótelepek
Nem veszélyes hulladékok
A Dél-Dunántúlon korábban meghatározó szénbányászati tevékenység során meddőhányók keletkeztek. A mélyművelésből származó 18 db, összesen 312 ha területű meddőhányók egy részének (4 db) tájrendezése még hátra van.
A külfejtésből származó 15 millió m3 meddőanyag sorsa is rendezésre vár.
Az uránérc-feldolgozás maradékanyagainak tárolására szolgáló két zagytározóban 20,5 millió tonna anyagot helyeztek el. Eddig 51 ha lefedése elkészült, 117 ha lefedése még hátra van.
2003 májusában 368 felhagyott települési szilárd hulladék lerakó található a régióban, a működő 45 lerakó közül csupán 6 rendelkezik megfelelő műszaki védelemmel és 31-nek van működési engedélye (illetve az engedélyek kiadása folyamatban van).
A térségben 49 hagyományos földmedencés települési folyékony hulladék ürítőhely található.
Veszélyes hulladékok
A szigorodó jogi szabályozás miatt a veszélyes hulladéknak minősülő vágóhídi hulladékok komposztálására szolgáló pécsi és kaposvári komposzttelep korszerűsítésre szorul.
A hajdani szekszárdi húskombinát Tanyatormáson lévő hulladéklerakó telepének, valamint a már nem működő Simontornyai Bőrgyár lerakójának a tevékenység befejezése utáni rekultivációja a mai napig nem történt meg.
Jelenleg is folyamatban van Garéban a bőrgyártásból származó (mára már nem veszélyes) hulladékok, valamint a vágóhídi hulladékok lerakására szolgáló lerakók rekultivációja.
A BV Rt. garéi telepén a hulladékok elszállítása után a környezetszennyezés felszámolására irányuló talajvízkezelés folyamatos, de a szennyezett talaj kezelése még nem kezdődött meg.
Jelenleg a térségben 210 dögkút üzemel, melyek felhagyását jogszabály írja elő.
VI/1. A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
Nem veszélyes hulladékok
VI/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása
| Hulladék | 2001 (tonna) | 2005 (tonna) | 2008 (tonna) | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes | 485 000 | 150 000 | 150 000 | |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes | 350 000 | Növekedés nincs | Növekedés nincs | |
| Települési szilárd | 270 000 | 285 000 | 300 000 | |
| Települési folyékony | 571 000 | 480 000 | 395 000 | |
| Kommunális szennyvíziszap | 172 000 | 210 000 | 243 000 | |
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok | 500 000 | 505 000 | 510 000 | |
| Összesen | 2 348 000 | 1 980 000 | 1 948 000 |
Annak biztosítása érdekében, hogy a képződő, kezelendő hulladék mennyisége összességében az időszak végére ne haladja meg a 2000. évi szintet, az alábbi mennyiségi csökkentés a cél:
VI/2. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok mennyiségének csökkentési céljai
| Hulladék | Cél | Csökkentés mennyisége (t/év) | |
| Termelési nem veszélyes | Villamosiparban 2005-re | 374 000 | |
| Bányászatban 2005-re * | 3 600 000 | ||
| Bőriparban 2004-re 30%-kal | 80 | ||
| Települési folyékony (csatornázás) | 2008-ra 30%-kal | 176 000 |
A települési szilárd hulladék, kommunális iszapok, az építési hulladékok esetében csökkentést nem tervezünk.
Veszélyes hulladékok
VI/3. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása
| Hulladék | 2001 (tonna) | 2005 (tonna) | 2008 (tonna) | |
| Veszélyes hulladékok (kiselejtezett gépjárművek és elektronikai hulladékok nélkül) | 50 900 | 40 000 | 40 000 |
Annak biztosítása érdekében, hogy a képződő, kezelendő hulladék mennyisége összességében az időszak végére ne haladja meg a 2000. évi szintet az alábbi mennyiségi csökkentés a cél: a veszélyes hulladékok mennyiségét 2008-ra 20%-kal, azaz 10 000 tonnával csökkentjük.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
VI/4. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok mennyiségének várható alakulása
| Hulladék típusa | 2001 (tonna) | 2005 (tonna) | 2008 (tonna) | |
| Veszélyes hulladékok | ||||
| PCB és PCT tartalmú hulladékok | <1 | Növekedés | Növekedés | |
| Hulladékolajok | 1 213 | Csökkenés nincs | Csökkenés nincs | |
| Akkumulátorok, elemek | 405 | Növekedés | Növekedés | |
| Elektronikai hulladékok | Növekedés | Növekedés | ||
| Kiselejtezett gépjárművek | Növekedés | Növekedés | ||
| Egészségügyi | 700 | 710 | 720 | |
| Állati eredetű | Növekedés nincs | Növekedés nincs | ||
| Növényvédő szer és csomagolóeszközeik | 152 | Növekedés nincs | Növekedés nincs | |
| Nem veszélyes hulladékok | ||||
| Csomagolási hulladékok | 71 000 | 81 000 | 92 000 | |
| Biomassza | 325 000 | Növekedés | Növekedés | |
| Gumihulladék | 3 500 | Növekedés | Növekedés | |
A kiemelten kezelendő hulladékáramok tekintetében csökkenést nem tervezünk.
VI/2. Hasznosítási célok
Nem veszélyes hulladékok
Minden termelő és szolgáltató tevékenység során keletkező nem veszélyes hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása mellett
– a pécsi erőműben keletkezett és keletkező salak-pernye hasznosításának fokozása;
– a faipari hulladékok hasznosításának fokozása;
– a bőrgyártásból származó hulladékok hasznosításának fokozása;
– az energetikailag hasznosítható nem veszélyes hulladékok mennyiségének növelése a Beremendi Cementgyárban;
– a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban keletkező hulladékok hasznosítási arányának fenntartása, illetve kismértékű csökkentése;
– a települési szilárd hulladékokban lévő hasznosítható összetevők elkülönített begyűjtésének elterjesztése, ipari előkészítése, az ehhez szükséges létesítmények és eszközpark (hulladékudvarok, gyűjtőszigetek, gyűjtőedényzet és begyűjtő járművek, válogatóművek, komplex rendszerek) létrehozása, illetve alkalmazása. (Az elkülönített begyűjtéssel és kezeléssel el kell érni, hogy 2008-ban a jelenlegi 97%-os lerakási arány 60% alá csökkenjen.)
– a települési hulladékban megjelenő 0,7–1,0%-nyi veszélyes összetevők minél nagyobb arányú elkülönített begyűjtése és külön kezelése, egyrészt a közszolgáltatás keretein belül, másrészt a gyártói felelősségen alapuló visszavételi kötelezettségek bevezetésével;
– a szennyvíztelepi iszapok mezőgazdaságban történő minél nagyobb arányú hasznosítása talajerő-visszapótlásra (Baranyában 29%, Somogyban 100%, Tolnában 100%);
– építési, bontási hulladékok nagyobb arányú hasznosítása.
Veszélyes hulladékok
– A jelenlegi 55%-os hasznosítás fokozása, különös tekintettel a fáradtolaj, állati eredetű hulladékok csoportjára.
– Veszélyes hulladékok energetikai hasznosításának megvalósítása a Beremendi Cementgyárban.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
– A fáradt olajok begyűjtési rendszerének továbbfejlesztése;
– a kialakult akkumulátor begyűjtő hálózat továbbfejlesztése;
– elektromos és elektronikai készülékek hulladékainak hasznosítását lehetővé tevő gyűjtőhálózat és bontókapacitás kiépítése;
– kiselejtezett gépjárművek korszerű bontóhálózatának kialakítása;
– az állati eredetű (konyhai is) hulladékok – talajerő-visszapótlásként és energiahordozóként történő – hasznosításának fokozása, illetve megvalósítása;
– a csomagolási hulladékok tekintetében 2005-ig az 50%-os hasznosítási arány elérése; 2005-ig legalább az e hulladékokra kiterjedő elkülönített begyűjtésnek a régió lakosságának legalább 40%-ára, 2008-ig 60%-ára történő kiterjesztése;
– az időszak végére a képződő, nem biomassza jellegű biológiailag bomló hulladék felének anyagában történő vagy energetikai hasznosítása megvalósuljon, lerakásra pedig csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhessen; 2004-re a települési szilárd hulladékban megjelenő biológiailag lebomló szervesanyag lerakásának 75%-ra, 2007-re 50%-ra csökkentése;
– a gumihulladék hasznosító kapacitás növelése, illetve a meglévők jobb kihasználása, a gumiőrlemény hasznosításának fokozása, 2006-tól a lerakás teljes megszüntetése szükséges.
VI/3. Ártalmatlanítási célok
Nem veszélyes hulladékok
– Az ártalmatlanításra kerülő nem veszélyes hulladékok mennyiségének minimalizálása, a meglévő ártalmatlanítási lehetőségek, kapacitások minél jobb kihasználása, korszerűsítése, szükség esetén szakszerű bővítése; fejlesztési szükségletek vizsgálata;
– a jelenlegi települési szilárd hulladék lerakási gyakorlat alapvető megváltoztatása, csak a megfelelő környezetvédelmi követelményeket teljes egészében kielégítő lerakók működjenek;
– a meglévő regionális gyűjtőkörű lerakók korszerűsítése;
– a régi, korszerűtlen, kis kapacitású lerakóhelyeket kiváltó, legalább 100 ezer főt kiszolgáló regionális hulladékártalmatlanító létesítmények, komplex kezelő rendszerek létrehozása;
– középtávon a települési hulladékok energetikai hasznosítási lehetőségeinek megvizsgálása a térségben, a megfelelő műszaki-gazdasági vizsgálatok elvégzése;
– az illegális hulladéklerakók kialakulásának megakadályozása;
– folyékony települési hulladék kezelésére szolgáló telepek, valamint szennyvíztelepi fogadó-előkezelő kapacitások kiépítése;
– jogszabályi előírásoknak megfelelő inert hulladék lerakók kialakítása;
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
– a kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladékok (fáradtolajok, növényvédőszeres hulladékok, egészségügyi hulladékok) begyűjtésének, ártalmatlanításának fokozása;
– állati eredetű hulladékok lerakásának megszüntetése, dögkutak felszámolása szükséges;
VI/4. Illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló-, kezelő- és lerakótelepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, rekultiválása, kármentesítése, felszámolása
Nem veszélyes hulladékok
– A nem veszélyes hulladékok sorában a mára felhagyott mélyművelésű és még folytatott külszíni bányászkodásból származó meddőhányók és zagytavak rekultivációja;
– az erőművi salak-pernye tároló rekultivációja;
– a felhagyott ipari hulladék lerakók rekultivációja;
– az állattartótelepeken az állati trágya szakszerűtlen tárolásának felszámolása;
– a nem megfelelően kialakított települési szilárd hulladék lerakók legkésőbb 2009-ig megtörténő bezárása, felszámolása, illetőleg az előírásoknak megfelelő korszerűsítése, de a korszerű kapacitások kiépüléséig a lehetőségeknek megfelelően – a környezeti elemek védelmének maximális szem előtt tartása mellett – a hulladékok ártalmatlanításának biztosítása;
– a rekultivált területek továbbra is hulladékkezelés céljára történő hasznosítása (hulladékudvar, komposztáló telep, válogatómű, építési hulladék feldolgozó stb.);
– az illegális hulladéklerakók felszámolása;
– a települési folyékony hulladékok elhelyezésére szolgáló hagyományos ürítőhelyek felszámolása, rekultiválása;
Veszélyes hulladékok
A veszélyes hulladékok (állati hulladékok) kezelésére szolgáló telepek korszerűsítése szükséges.
VII/1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok
Tudatformálás
A szakmai kamarák, a felsőfokú oktatási intézmények és a felügyelőségek közreműködésével lehetőséget kell teremteni a gazdálkodó szervezetek számára, hogy megszerezhessék a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szemléletet, ismereteket, megismerhessék a korszerű hulladékszegény technológiákat, kövessék a jogszabályi változásokat, és információt kapjanak a hulladékhasznosítási lehetőségekről.
A fentiekben megfogalmazott célok csak a Dél-dunántúli régió lakosságának aktív közreműködésével érhetők el, ezért a települési szilárd hulladékok kezelésére irányuló hulladékgazdálkodási kezdeményezések elkülönített anyagi forrásokat tartalmaznak a programok lakossági elfogadtatására. Az önkormányzatoknak és a szolgáltatóknak valamennyi lehetséges eszköz (sajtó, helyi televízió, iskolai akciók, civil szervezetek kezdeményezései stb.) igénybevételével tudatosítaniuk kell a lakosság körében a hulladékgazdálkodásban bekövetkezett változásokat, azok okát, a szükséges új lépések hátterét, az új módszerekkel és feladatokkal kapcsolatos előnyöket, pozitív következményeket.
Minden eszközzel támogatni szükséges azon kezdeményezéseket, amelyek a települési hulladékgazdálkodással, valamint az ennek keretében megvalósítandó szelektív gyűjtéssel kapcsolatos lakossági tájékoztatást, a megfelelő szemlélet kialakítását, a lakosságnak – a regionális célok megvalósítása érdekében történő – bevonását szolgálják.
Tovább kell fejleszteni a kapcsolatot azokkal a civil szervezetekkel, amelyek programjában és céljai között a környezet tisztaságának megóvása is szerepel. Segítségüket fokozottan igénybe kell venni a hulladékkezeléssel kapcsolatos korszerű létesítmények lakossági elfogadtatása érdekében is, valamint a tudatformálás terén is.
Folytatni kell azokat a kutatásokat, amelyek a térségben keletkező hulladékok hasznosítására, a meglévő létesítmények jobb kihasználására irányulnak.
Intézményi háttér
A megbízható és teljes körű helyzetelemzést elősegítő hulladékos információs rendszer kialakításával a környezetvédelmi felügyelőségeken meg kell teremteni a későbbi hulladékgazdálkodási tervezés feltételeit és adatbázisát. Biztosítani kell a felügyelőségeken a környezetvédelmi szakemberek folyamatos képzését. Mindez a környezetvédelmi felügyelőség fejlesztését feltételezi mind létszám, mind eszközállomány tekintetében.
A regionális programok elindításához, illetve megvalósulásuk elősegítéséhez minél szélesebb körű szakmai, illetve politikai összefogás szükséges, ennek érdekében támogatni kell mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek önkormányzatok, kistérségek hulladékgazdálkodással kapcsolatos társulásaira irányulnak.
Törekedni kell arra, hogy tovább erősödjön a régióban az önkormányzatok, a kistérségek, illetve hulladékgazdálkodásban érdekelt közigazgatási, szakmai, gazdasági, valamint civil szervezetek együttműködése.
Az önkormányzatok összefogásával meg kell teremteni azt a szakmai, szakértői bázist, amely biztos hátteret jelent a települések hulladékkezelési feladatainak megszervezése, megtervezése, kialakítása, koordinálása terén.
VII/2. Hulladékgazdálkodási cselekvési programok
A térségben három olyan kezdeményezés indult, amely a régió települési szilárd hulladék kezelésének problémáit kívánja megoldani.
A programok közül legelőrehaladottabb állapotban a Dél-balatoni és Sióvölgyi Projekt van, amely 2002. évben az Európai Unió ISPA előcsatlakozási alapjából támogatást nyert.
A Dél-dunántúli régiót érintő, a Kohéziós Alapok 2004–2006 évekre érvényes stratégiai listáján szereplő program a Mecsek–Dráva projekt, amely kidolgozás alatt van. Kapos Menti Hulladékgazdálkodási Program néven Kaposvár és térsége számára – jelenleg koncepció szinten lévő – önálló kezdeményezést indított el a KVG Rt. az általa üzemeltetett létesítményekre alapozva, azonban javasolt a térségnek a Mecsek–Dráva Projekthez való csatlakozása. Csatlakozás hiányában a nemzetközi forrásokból történő finanszírozás nem prognosztizálható. Ebben az esetben is ki kell alakítani azonban a térségi hulladékgazdálkodás feltételeit, rendszerét.
Ugyanakkor a hulladékkezelés költségeinek változása miatt az állampolgárok teherviselése sem elhanyagolható.
Az iparban keletkező nem veszélyes hulladékok tekintetében – a szennyező fizet elv alapján – a terhek elsősorban a termelőket érintik.
Nem veszélyes hulladékok
VII/1. táblázat: Az ipari és egyéb nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | Költségigény (E Ft) | |
| Teljes körű hulladékos információs rendszer kialakítása | Minisztériumok, DDKVF termelők, hulladékkezelők | 2004– | 20 000 | |
| A felügyelőségek tevékenységének fejlesztése (létszám) | DDKVF, KDTKVF, minisztériumok | 2003–2008 | 75 000 | |
| Pécsi Erőmű földgáz-fűtőolaj alternatív tüzelésre átállása | PANNON POWER Rt., MOL Rt., DDKVF, Magyar Energia Hivatal | 2004. dec. 31. | 2 000 000 | |
| Pécsi Erőművi hulladékok hasznosításának fokozása, illetve kidolgozása | PANNON POWER Rt., cementgyár, építőipar, mezőgazdaság | 2003–2004 | Vizsgálat tárgya | |
| Pécsi Erőmű bontási hulladékainak elhelyezése | PANNON POWER Rt. | 2003–2008 | Vizsgálat tárgya | |
| Karolina külfejtés és meddőhányó tájrendezése | PANNON POWER Rt. | 2005–2008 | 5 995 000 | |
| Uránbánya zagytározóinak teljes rekultivációja | Mecsek-érc Rt. | 2003–2005 | 3 000 000 | |
| Uránbánya vízkezelési iszap hasznosítási vizsgálata | Mecsek-érc Rt. | 2008-ig | Nem ismert | |
| Erőművi zagytározók rekultivációja | PANNON POWER Rt. | 2005–2007 | 710 000 | |
| Beremendi cementgyárban folyamatos emissziómérő rendszer kiépítése | DDC Kft., DDKVF | 2003. | 140 000 | |
| Beremendi Cementgyárban húsliszt és műanyag hulladék égetés | DDC Kft. | 2003–2004–2005 | 600 000 | |
| Halogénmentes oldószerek cementgyári energetikai hasznosítása | DDC Kft. | 2004–2005 | 360 000 | |
| Kemencekorszerűsítéssel hull. égetési kapacitásbővítés a Beremendi Cementgyárban | DDC Kft. | 2007. | 3 000 000 | |
| Faipari hulladékok energetikai hasznosítása | MOFA, Mohácsi önkormányzat | 2004–2008 | 300 000 | |
| Szerves hulladékok komposztálásának fejlesztése | PTE, Mecsekérc Rt., PANNON POWER Rt., BIOKOM Kft., Környezetvédelem a Bőrgyártásért KHT. | 2003–2004 | 200 000 | |
| Hulladéklerakó bővítése (Garé) | Bőrgyártó vállalkozások | 2006–2008 | 20 000 | |
| Korábbi bőr- és egyéb bőrgyártási hull.lerakó rekultivációja (Garé) | Környezetvédelem a Bőrgyártásért KHT. | 2003–2005 | 6 000 | |
| Korábbi krómos iszap lerakó rekultivációja (Garé) | Környezetvédelem a Bőrgyártásért KHT. | 2003–2005–2008 | 15 000 | |
| Konyhai hulladékok komposztálásának fejlesztése | Környezetvédelem a Bőrgyártásért KHT. | 2004–2005 | 300 000 | |
| Gazdálkodók folyamatos tájékoztatása, képzése | Kamarák, PTE DDKVF | 2003– | 20 000 |
VII/2. táblázat: A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | Költségigény (E Ft) | |
| Mezőgazdaságban keletkező trágya tárolásának, hasznosítási körülményeinek fejlesztése | mezőgazdasági termelők kamarák | 2003–2008 | 17 000 000 | |
| Mezőgazdaságban és élelmiszeriparban keletkező szerves hulladékok hasznosításának fokozása | kamarák, termelők | 2003– | nem mérhető | |
| Mezőgazdasági fólia hasznosításának fokozása | termelők szolgáltatók | 2003– | nem ismeretes | |
| Kis- és nagytermelők képzése | kamarák, DDKVF, KDTKVF, termelők | 2003– | 20 000 |
VII/3. táblázat: A települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | Költségigény (E Ft) | |
| Együttműködés a települések között | ||||
| Dél-balatoni és Sióvölgyi Projekt konzorciumi szerződése, pályázata | Gesztor önkormányzat, résztvevő önkormányzatok | Megvalósult intézkedés: 2001–2002 | ||
| Mecsek–Dráva Projekt konzorciumi szerződése, pályázata | Gesztor önkormányzat, résztvevő önkormányzatok | 2003–2004 | 100 000 | |
| Kaposvár–Dombóvár térség csatlakozása esetén: | 120 000 | |||
| Ha Kaposvár–Dombóvár térsége nem csatlakozik: döntés a Kaposvár–Dombóvár térség hulladékgazdálkodási pályázatáról | Kaposvár–Dombóvár régió önkormányzatai, Mecsek-Dráva projekt gesztora | 2003. | ||
| Közép-Duna Völgyi Projekt konzorciumi szerződése, pályázata | Gesztor önkormányzat, résztvevő önkormányzatok | 2003–2004 | 20 000 * | |
| Begyűjtés | ||||
| Regionális hulladékgyűjtési rendszer kiépítése a Dél-Balaton és Sióvölgyi Projekt keretében | Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei | 2005. | 2 372 506 * | |
| Regionális hulladékgyűjtési rendszer kiépítése a Mecsek–Dráva Projekt keretében: | Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, | 2007. | 2 000 000 * | |
| Kaposvár–Dombóvár térség csatlakozása esetén: | a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei | 2 500 000 | ||
| Ha Kaposvár–Dombóvár térsége nem csatlakozik, akkor regionális hulladékgyűjtési rendszer kiépítése a Kaposvár–Dombóvár térségben | Régió önkormányzatai | 2007–2008 | ||
| Regionális hulladékgyűjtési rendszer kiépítése a Közép-Duna Völgyi Projekt keretében | Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei | 2007. | 120 000 * | |
| Hasznosítás | ||||
| Szelektív hulladékgyűjtési, hasznosítási rendszer kiépítése a Dél-Balaton és Sióvölgyi Projekt keretében | Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Környezetvédelmi Minisztérium, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei | 2005. | 2 270 560 * | |
| Szelektív hulladékgyűjtési, hasznosítási rendszer kiépítése a Mecsek-Dráva Projekt keretében Kaposvár–Dombóvár térség csatlakozása esetén: | Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei | 2007. | 5 157 000 * | |
| Ha Kaposvár–Dombóvár térsége nem csatlakozik, szelektív hulladékgyűjtési, hasznosítási rendszer kiépítése a Kaposvár–Dombóvár térségben | Régió önkormányzatai | 2007–2008 | 6 796 000 | |
| Szelektív hulladékgyűjtési, hasznosítási rendszer kiépítése a Közép-Duna Völgyi Projekt keretében | Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei | 2007. | 370 000 * | |
| Ártalmatlanítás | ||||
| Hulladék ártalmatlanító rendszer kiépítése a Dél-balatoni és Sióvölgyi Projekt keretében | Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei | 2005. | 3 500 000 * | |
| Hulladék ártalmatlanító rendszer kiépítése a Mecsek–Dráva Projekt keretében | Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei | 2007. | 4 281 000 * | |
| Kaposvár–Dombóvár térség csatlakozása estén: | 5 917 000 | |||
| Ha Kaposvár–Dombóvár térsége nem csatlakozik, hulladék ártalmatlanító rendszer kiépítése a Kaposvár–Dombóvár térségben | Régió önkormányzatai | 2007–2008 | ||
| Hulladék ártalmatlanító rendszer kiépítése a Közép-Duna Völgyi Projekt keretében | Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei | 2007. | 0 * | |
| Megelőzés | ||||
| Kommunikáció, tudatformálás a Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projekt keretében | Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei | 2004–2005 | 470 000 * | |
| Kommunikáció, tudatformálás a Mecsek–Dráva Projekt keretében | Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei | 2006–2008 | 310 000 * | |
| Kaposvár–Dombóvár térség csatlakozása esetén: | 460 000 | |||
| Kommunikáció, tudatformálás a Közép-Duna Völgyi Projekt keretében | Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei | 2006–2008 | 30 000 * | |
| Rekultiváció | ||||
| Rekultiváció a Dél-Balaton és Sióvölgyi Projekt keretében | Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei | 2005–2007 | 3 492 686 * | |
| Rekultiváció a Mecsek–Dráva Projekt keretében | Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, | 2007–2009 | 4 300 000 * | |
| Kaposvár–Dombóvár térség csatlakozása esetén: | a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei | 6 000 000 | ||
| Rekultiváció a Közép-Duna Völgyi Projekt keretében | Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei | 2007–2009 | 400 000 * | |
| Rekultiváció a regionális projektekből kimaradt lerakók esetében | Önkormányzatok, rekultivációt tervező, végző szervek | 2008-tól | 8 000–10 000 * | |
| Intézményfejlesztés | Önkormányzatok | 2003–2008 | 200 000 | |
VII/4. táblázat: A települési folyékony hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | Költségigény (E Ft) | |
| 5 db szippantott szennyvízfogadó kiépítése | DDVIZIG, DDKVF, | 2003–2008 | 100 000 | |
| 120–150 m3/d kapacitással | helyi önkormányzatok | 100 000 | ||
| 1 db 50–100 m3/d kapacitású szippantott szennyvíz kezelő-tisztító, elhelyező telep létesítése Baranya megyében | leendő üzemeltetők | |||
| 2 db szippantott szennyvízfogadó kiépítése Somogy megyében | DDVIZIG, DDKVF, helyi önkormányzatok leendő üzemeltetők | 2003–2005 | 40 000 | |
| 3 db szippantott szennyvízfogadó kiépítése Tolna megyében | KDVIZIG, KDKVF, helyi önkormányzatok leendő üzemeltetők | 2003–2008 | 60 000 | |
| Felhagyott ürítőhelyek rekultivációja | KDVIZIG, KDKVF, helyi önkormányzatok leendő üzemeltetők | 2005–2008 | 1 000 000 |
VII/5. táblázat: A kommunális szennyvíziszapok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | Költségigény (E Ft) | |
| 2 db regionális komposztáló telep létesítése, ill. kialakítása | DDVIZIG, DDKVF, helyi önkormányzatok leendő üzemeltetők | 2003–2008 | 400 000 | |
| 4 db helyi komposztáló telep létesítése Baranya megyében | ||||
| 2 db komposztáló telep létesítése Somogy megyében | DDVIZIG, DDKVF, helyi önkormányzatok leendő üzemeltetők | 2003–2005 | 100 000 | |
| 2 db komposztáló telep létesítése Tolna megyében | KDVIZIG, KDKVF, helyi önkormányzatok leendő üzemeltetők | 2003–2008 | 100 000 |
VII/6. táblázat: Az építési és bontási hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | Költségigény (E Ft) | |
| Illegális hulladéklerakás megszüntetése | Civil szervezetek | Folyamatos | Nem tervezhető | |
| Inert hull. lerakók létesítése | Szakhatóságok | 2007. | 100 000 | |
| Mobil hasznosító berendezések beszerzése, működtetése | Önkormányzatok, szakhatóságok | 2005–2007 | 240 000 | |
| Hulladéklerakók rekultiválása | Önkormányzatok, szakhatóságok | 2005–2008 | nem ismeretes |
Veszélyes hulladékok
VII/7. táblázat: A veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | Költségigény (E Ft) | |
| Hulladékudvarok, begyűjtőtelepek létesítése | önkormányzatok hatóságok vállalkozók | 2004–2008 | 1 200 000 | |
| Gyűjtési fegyelem javítása | termelők, hatóságok | 2003–2008 | nem tervezhető | |
| Állati eredetű hulladékok hasznosításának fokozása | termelők önkormányzatok engedélyező hatóságok | 2003–2005 | 1 000 000 | |
| Állati eredetű hulladékkezelő létesítmények korszerűsítése | termelők engedélyező hatóságok | 2003–2005 | 300 000 | |
| Állati eredetű hulladékgyűjtő hálózat fejlesztése | termelők, önkormányzatok engedélyező hatóságok | 2003–2005 | 1 000 000 | |
| Új kezelőtelepek (lerakó, égető) szükségességének vizsgálata | EÜ-i intézmények szolgáltatók szakértők | 2004–2005 | 20 000 | |
| Gépkocsi roncsok kezelőhálózatának fejlesztése | szolgáltatók | 2005–2008 | 1 000 000 | |
| Elektronikai hulladékok kezelőhálózatának kialakítása | Vállalkozások engedélyező hatóságok | 2004–2005–2007 | 900 000 | |
| Fáradtolaj gyűjtési rendszer fejlesztése | Szolgáltatók | folyamatos | nem tervezhető | |
| Egészségügyi hulladékok gyűjtési rendszerének fejlesztése | eü. létesítmények gyógyszer forgalmazók tiszti főgyógyszerészek orvosi rendelők | 2003–2005 | 30 000 | |
| Szennyezett talaj kezelőtelepek létesítése | Vállalkozók, hatóságok | 2004–2005 | 200 000 | |
| Felhagyott lerakók rekultivációja | terület tulajdonosok Minisztériumok DDKVF, KDTKVF önkormányzatok | 2003–2005 | nem ismert | |
| Szennyezett területek kármentesítése | szennyezésért felelős cégek Minisztériumok DDKVF, KDTKVF tendernyertesek | 2003–2008 | nem ismert | |
| Hátrahagyott hulladékok ártalmatlanítása | Kapos Agro Rt. hatóságok | 2003–2005 | 10 000 | |
| Dögkutak felszámolása | Vállalkozók önkormányzatok, hatóságok | 2003–2005 | 150 000 |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
VII/8. táblázat: A PCB és PCT tartalmú hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | Költségigény (E Ft) | |
| Fokozott hatósági ellenőrzés | DDKVF, KDTKVF hulladéktermelők | folyamatos | nem tervezhető |
VII/9. táblázat: A hulladékolajok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | Költségigény (E Ft) | |
| Gyűjtési, tárolási fegyelem fokozott ellenőrzése | termelők, szolgáltatók, hatóságok | folyamatos | nem tervezhető | |
| A gyűjtési rendszer továbbfejlesztése, kibővítése | szolgáltatók | 2004–2008 | nem tervezhető |
VII/10. táblázat: Az akkumulátorok, elemek kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | Költségigény (E Ft) | |
| Gyűjtési, tárolási fegyelem fokozott ellenőrzése | termelők, szolgáltatók, hatóságok | folyamatos | nem tervezhető | |
| Hulladékudvarokban a gyűjtés feltételeinek biztosítása (Hulladékudvarok) | szolgáltatók | 2004–2008 | 1 200 000 |
VII/11. táblázat: Az elektromos és elektronikai hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | Költségigény (E Ft) | |
| Keletkező hulladékok mennyiségének meghatározása | DDKVF, hulladéktermelők | 2004–2005 | 10 000 | |
| Regionális bontókapacitás megteremtése | vállalkozások engedélyező hatóságok | 2004–2005–2007 | 900 000 |
VII/12. táblázat: A kiselejtezett gépjárművek kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | Költségigény (E Ft) | |
| Gépjárműbontók hulladékkezelési engedélyezése | hatóságok | 2003. | nem tervezhető | |
| Gépjárműbontók telepengedélyezése | hatóságok, termelők | 2003. | 100 000 | |
| Elhagyott roncsautók begyűjtése | szolgáltatók | folyamatos | 150 000 | |
| Roncsautó átvételi és bontóhálózat kialakítása | szolgáltatók | 2005–2008 | 1 000 000 | |
| Hasznosítási arányok teljesítése | szolgáltatók, önkormányzatok | nem ismert | nem ismert |
VII/13. táblázat: Az egészségügyi hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | Költségigény (E Ft) | |
| Eü.-i hulladékok szelektív gyűjtési fegyelmének fokozása | eü.-i intézmények, orvosi rendelők eü.-i és környezetvédelmi hatóságok | folyamatos | nem tervezhető | |
| Eü.-i hulladék gyűjtőpontok kialakítása | eü.-i intézmények, orvosi rendelők, eü.-i és környezetvédelmi hatóságok | 2003–2004 | 15 000 | |
| Állat-egészségügyi hulladékok gyűjtésének megvalósítása | állatorvosok, állat-eü.-i hatóság, önkormányzatok | 2003–2004 | hulladék- udvarokkal együtt | |
| Gyógyszerhulladékok begyűjtésének megvalósítása | forgalmazók, gyógyszertárak, tiszti főgyógyszerészek | 2003–2004 | 15 000 | |
| Adatbázis létrehozása, térségi eü.-i hulladékártalmatlanító létesítmény megvalósíthatósági tanulmány elkészítése | eü.-i intézmények, szolgáltatók | 2003–2004 | 10 000 |
VII/14. táblázat: Az állati eredetű hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | Költségigény (E Ft) | |
| Kezelőtelepek korszerűsítése | termelők, engedélyező hatóságok | 2003–2005 | 300 000 | |
| Kistérségi komposztálók létesítése | termelők, önkormányzatok, engedélyező hatóságok | 2003–2005 | 1 000 000 | |
| Gyűjtőközpontok kialakítása | termelők, önkormányzatok, engedélyező hatóságok | 2003–2005 | 300 000 | |
| Állati eredetű hulladék cementgyári égetése | DDC Kft., DDKVF | 2003–2005 | 600 000 | |
| Konyhai hulladékok komposztálásának fejlesztése | önkormányzatok, hulladéktermelők, Környezetvédelem a Bőr-gyártásért Kht. | 2004–2005 | 300 000 | |
| Dögkutak felszámolása | vállalkozók | 2003–2005 | 150 000 | |
| Tanyatormási lerakó felszámolása | vállalkozók, DDKVF | 2004–2005 | nem ismeretes |
VII/15. táblázat: A növényvédő szer és csomagolóeszközeik hulladékai kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | Költségigény (E Ft) | |
| Felhalmozott hulladék ártalmatlanítása (Ózarany) | Kapos Agro Rt., hatóságok | 2003–2005 | 10 000 | |
| Kis mennyiségben keletkező hull. gyűjtése | önkormányzatok szolgáltatók | 2004- | (hulladék- udvaroké) |
VII/16. táblázat: A csomagolási hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | Költségigény (E Ft) | |
| Szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése, terjesztése | önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei | 2003–2008 | 2 356 500 | |
| Hulladékudvarok létesítése | önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei | 2005–2008 | 1 474 580 | |
| Válogatóművek létesítése | önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei | 2004–2008 | 3 069 850 | |
| Kommunikáció, tudatformálás | önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, szolgáltatók, civil szervezetek, kulturális intézmények | 2003–2008 | 960 000 |
VII/17. táblázat: A biomassza hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | Költségigény (E Ft) | |
| Szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése, terjesztése | Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek | 2003–2008 | 2 356 500 | |
| Hulladékudvarok létesítése | Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek | 2005–2008 | 1 474 580 | |
| Válogatóművek létesítése | Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek | 2004–2008 | 3 069 850 | |
| Komposzttelepek | Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, a kiírt nemzetközi tenderek | 2004–2008 | 3 253 130 | |
| Kommunikáció, tudatformálás | Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Minisztériumok, szolgáltatók, civil szervezetek, kulturális intézmények | 2003–2008 | 960 000 |
VII/18. táblázat: A gumihulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | Költségigény (E Ft) | |
| Beremendi Cementgyárban folyamatos emissziómérő rendszer teljes kiépítése | Beremendi Cementgyár DDKVF | 2003. | 140 000 | |
| Nagyméretű gumiabroncsok hasznosításának megvalósítása | GUMILL Rt. Beremendi Cementgyár | 2004–2005 | 10 000 | |
| További begyűjtő telepek kialakítása | önkormányzatok | 2004–2006 | nem ismert | |
| Anyagában történő hasznosítás fokozása | feldolgozóipar | 2004– | nem ismert |
A cselekvési program becsült teljes költsége a Dél-dunántúli Statisztikai Régióban a 2003–2008 tervidőszakban 77 milliárd Ft.
A fejlesztésekhez történő állami hozzájárulás aránya és mértéke a részletes megvalósítási programok előkészítése során kerül megállapításra.
Tervezési szint: Észak-alföldi Statisztikai Régió
(Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Készítette: Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség
Cím: 4025 Debrecen, Piac u. 9/B
Időtartama: 2003–2008
A tervezés bázis éve: 2001
II/1. Éves keletkezett hulladékmennyiség
Nem veszélyes hulladékok
II/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Régió összesen (t/év) | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok * | 298 089 | |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok * | 1 448 817 | |
| Települési szilárd hulladékok * | 503 400 | |
| Települési folyékony hulladékok * | 893 467 | |
| Kommunális szennyvíziszap * | 300 000 | |
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok * | 467 700 | |
| Összesen | 3 911 473 |
Veszélyes hulladékok
II/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Régió összesen (t/év) | |
| Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari | 9 976 | |
| Gépipari | 9 858 | |
| Alumíniumipari | nem jellemző | |
| Egyéb ágazati | 162 893 | |
| Összesen | 182 727 |
Forrás: HAWIS.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/3. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Kiemelt hulladékáram | Régió összesen (t/év) | |
| Veszélyes hulladékok | PCB és PCT tartalmú hulladékok * | 3 | |
| Hulladékolajok * | 11 508 | ||
| Akkumulátorok elemek * | 747 | ||
| Elektronikai hulladékok * | 531 | ||
| Kiselejtezett gépjárművek * | 16 413 | ||
| Egészségügyi * | 1 423 | ||
| Állati eredetű * | 44 065 | ||
| Azbeszt | 83 | ||
| Növényvédő szerek és csomagoló eszközeik * | 97 | ||
| Nem veszélyes hulladékok | Csomagolási hulladékok | 85 749 | |
| Biomassza | 286 268 | ||
| Gumihulladék * | 5 385 |
A régióban évente keletkező települési szilárd hulladék mennyisége 503 400 tonna, melyből lakossági eredetű 339 500 tonna (67,5%), intézményi eredetű 131 720 tonna (26%) és közterület tisztításból származik 32 150 tonna (6,5%).
A kiselejtezett gépjárművek mennyisége a régióban 16 413 tonna/év (10 942 db), mely az alábbi összetételben keletkezik: személygépkocsi 6865 db, teherszállító gépjármű 4077 db.
II/2. Felhalmozott hulladék
Nem veszélyes hulladékok
Építési, bontási hulladék
A régióban keletkező építési, bontási hulladékok jelentős része (mintegy 95%-a) nem kerül hasznosításra. Ezen hulladékokat többnyire a keletkezési helyükhöz közel felhalmozzák, vagy a helyi települési szilárd hulladék lerakón helyezik el.
Gumiabroncs
Jelentősebb mennyiségben egy telephelyen Nyíregyházán történik ezen hulladék begyűjtése, jelenleg az itt felhalmozott hulladék mennyisége: 40 000 tonna.
Húsliszt
A régióban 2001. áprilisa óta 5 telephelyen (Püspökladány–Kelenc, Püspökladány–Ürmöshát, Darvas, Ebes, Debrecen–Bánk) történik az ATEV által előállított húsliszt tárolása, összesen 21 000 tonna mennyiségben, mivel feletetése az állat-egészségügyi jogszabályok változása miatt már nem engedélyezett. A húsliszt folyamatosan és nagy mennyiségben keletkezik; jelenleg a további feldolgozása, hasznosítása, ártalmatlanítása nem megoldott.
Cukorgyári mésziszap
A régióban 1 telephelyen (Kaba) 22 000 tonna mennyiségben cukorgyári mésziszapot halmoztak fel.
Veszélyes hulladékok
Kovasav
Szolnokon mintegy 10 000 tonna nátrium-fluorid tartalmú kovasav található felhalmozva.
Egyéb veszélyes hulladékok
A Balmazújváros-Lászlóházán lévő átmeneti tároló telephelyen 2434 tonna veszélyes hulladék található, melynek a tulajdonosa ismert, további 1262 tonna hulladék tulajdonviszonya rendezetlen.
A Nyíregyháza–Oroson található átmeneti veszélyes hulladéktároló telephelyen 428 tonna veszélyes hulladékot halmoztak fel.
II/3. Ki- és beszállított hulladék
II/4. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Kiemelt hulladékáram | Régióba beszállított (t/év) | Régióból kiszállított (t/év) | |
| Veszélyes hulladékok | PCB és PCT tartalmú hulladékok | 0 | 3 | |
| Hulladékolajok | n. a. | 9 200 | ||
| Akkumulátorok és elemek | n. a. | 747 | ||
| Elektronikai hulladékok * | 531 | n. a. | ||
| Kiselejtezett gépjárművek | n. a. | n. a. | ||
| Egészségügyi | n. a. | 572 | ||
| Állati eredetű | 28 000 | n. a. | ||
| Növényvédő szerek és csomagoló eszközeik | n. a. | n. a. | ||
| Nem veszélyes hulladékok | Csomagolási hulladékok | n. a. | n. a. | |
| Biomassza | n. a. | n. a. | ||
| Gumihulladék | n. a. | n. a. |
II/4. A területi éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a hasznosításra, vagy ártalmatlanításra
Nem veszélyes hulladékok
II/5. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása nem veszélyes hulladékok esetén
| Hulladék | Hasznosítás | Égetés | Lerakás | Egyéb módon kezelt | |||||
| % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | ||
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | |
| Mezőgazdasági és mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | |
| Települési szilárd hulladékok | 1 | 5 034 | – | – | 99 | 498 366 | n. a. | n. a. | |
| Települési folyékony hulladékok | n. a. | n. a. | – | – | 29 | 263 259 | 63 | 564 176 | |
| Kommunális szennyvíziszapok | 51 | 152 530 | – | – | 4 | 11 740 | n. a. | n. a. | |
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok | 5 | 25 020 | – | – | n. a. | n. a. | 95 | 442 680 | |
| Régió összesen: | 182 584 | 0 | 773 365 | 1 006 856 | |||||
Veszélyes hulladék
A veszélyes hulladékokra vonatkozó éves hulladékmérleg bemutatásához ágazati bontású adatok nem állnak rendelkezésre, a veszélyesnek minősülő kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó adatokat a II/6. táblázat tartalmazza.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/6. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása a kiemelten kezelendő hulladékok esetén
| Kiemelt hulladékáram | Hasznosítás * | Égetés | Lerakás | Egyéb módon kezelt | |||||
| % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | ||
| Veszélyes hulladék | |||||||||
| PCB és PCT hulladékok * | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| Hulladékolajok | 67 | 7 684 | 1 | 82 | – | – | n. a. | n. a. | |
| Akkumulátorok, elemek * | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| Elektronikai hulladékok * | n. a. | 531 | – | – | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | |
| Kiselejtezett gépjárművek | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | |
| Egészségügyi hulladékok | – | – | 60 | 851 | – | – | n. a. | n. a. | |
| Állati eredetű hulladékok * | 123 | 54 140 | – | – | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | |
| Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik | – | – | 100 | 97 | – | – | – | – | |
| Nem veszélyes hulladék | |||||||||
| Csomagolási hulladékok | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | |
| Biomassza | 8 | 23 370 | – | – | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | |
| Gumihulladék | 6 | 339 | – | – | n. a. | n. a. | 94 | 5019 | |
A régióban a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi, vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek.
A régióban a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi, vagy egyedi intézkedések nem történtek.
V/1. Gyűjtési kapacitások bemutatása
Nem veszélyes hulladékok
A települési szilárd és folyékony hulladékok begyűjtése a régióban alapvetően települési szinten, helyi vállalkozók részvételével történik, de előfordul, hogy egy közszolgáltató több településen lát el feladatot. A begyűjtési és szállítási engedélyek kiadása jelenleg is folyamatban van.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
Hulladékolajok
A régióban keletkező hulladékolajok összegyűjtése a termelőktől a már kialakult begyűjtő hálózat szervezetein keresztül megoldott. A lakosságnál keletkező hulladékolajok begyűjtése a régióban nem jellemző, ezt a hiányosságot a hulladék begyűjtő udvarokon történő begyűjtésének megszervezésével kell mérsékelni.
Állati eredetű hulladékok
A vágóhidaktól és húsfeldolgozó létesítményektől, valamint a nagy létszámú állattartó telepek egy részétől az ATEV közvetlenül elszállítja az állati eredetű hulladékokat, a többi állattartó a helyi gyepmesteri telepen vagy dögkútban helyezi el a hulladékát. A kis létszámú állattartó telepeken képződő ún. lakossági eredetű állati hulladékok részben gyepmesteri telepre és innen ATEV által elszállításra, részben dögkutakba, dögtéri elföldelésre, vagy illegális elásásra kerülnek.
Csomagolási hulladék
A régió területén 13 településen végeznek szelektív hulladékgyűjtést. A szelektív gyűjtés keretében jelenleg 285 db gyűjtősziget került kihelyezésre, ebből 146 helyen 3 frakció (üveg, papír, műanyag) és 139 helyen 2 frakció (üveg, papír) elkülönített gyűjtése történik.
A kiemelten kezelendő hulladékáramok közül a gumiabroncsok és a hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések (kivéve hűtőszekrény) begyűjtése nem megoldott.
V/2. Kezelési kapacitások bemutatása
Nem veszélyes hulladékok
Települési szilárd hulladék
A települési szilárd hulladék elhelyezésére vonatkozóan a régió településeire az „egy település – egy hulladéklerakó” megoldás a jellemző. Jelenleg a régióban 393 települési szilárd hulladék lerakó van, ebből 14 db lerakó (11 db kistérségi és regionális és 3 db települési hulladék lerakó) szigetelt, melyek rendelkeznek valamilyen műszaki védelemmel, monitoring rendszerrel, esetleg biogáz elvezetéssel.
Települési folyékony hulladék
A régióban keletkező települési folyékony hulladékok egy része szennyvíztisztítók kiépített műtárgyaiban, közcsatorna hálózat kijelölt pontjainál vagy közművekben kerül elhelyezésre. A keletkező szippantott szennyvíz jelentős része azonban, a korábbi gyakorlatnak megfelelően, illegálisan, műszaki védelem nélküli ürítő helyeken, néhol közvetlenül a szilárd hulladék lerakó tetején kerül leürítésre, szennyezve ezáltal a talajt és a talajvizet. A régióban meglévő 94 db szennyvíztisztító telepből 25 telepen nincs kialakított leürítő műtárgy szippantott szennyvíz fogadására. A leürítő műtárgyakkal rendelkező szennyvíztisztító telepek fogadó kapacitása sok helyen kihasználatlan, mert a nagyobb szállítási távolságok miatt a begyűjtők inkább a helyben található települési leürítő helyeket használják, illetve egyéb helyekre ürítenek illegálisan. A régió jelentős részében kapacitáshiány áll fenn: nincsenek a jogszabályi követelményeknek megfelelően kialakított leürítő helyek.
Kommunális szennyvíziszapok
A kommunális szennyvíziszapok kezelésére, illetve hasznosítására a régióban két módszer terjedt el: a komposztálás és az azt követő mezőgazdasági hasznosítás, vagy hulladéklerakón elhelyezés takaróföldként.
Építési, bontási hulladék
Az építési hulladékok és bontási törmelék hasznosításával (útalapba történő elhelyezés) a régióban jelenleg 3 db engedéllyel rendelkező vállalkozás foglalkozik (Nyíregyháza Városüzemeltetési Kht., Debmut Rt., és Komplex-D Kft.), melyek összkapacitása: mintegy 25 000 t/év. A keletkező építési, bontási hulladékok jelentős része (mintegy 95%-a) azonban nem kerül hasznosításra.
Veszélyes hulladékok
A régióban található veszélyes hulladék hasznosításával foglalkozó létesítmények összkapacitása (kezelésre átvehető mennyiség): 56 958 t/év. A régióban vannak olyan vállalkozások is, melyek saját veszélyes hulladékainak hasznosítását végzik engedéllyel.
Energiahasznosítással történő veszélyes hulladék égetéssel 3 vállalkozás foglalkozik, a létesítmények összkapacitása: 6700 tonna/év.
Energiahasznosítás nélküli veszélyes hulladék égető 1 db van a régióban (Karcag), amelynek kapacitása 100 tonna/év, és csak a saját tevékenysége során keletkező egészségügyi hulladékot égeti el.
A veszélyes hulladékok ártalmatlanítására (lerakására) – állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása során keletkező veszélyes hulladékokra – Debrecen-Bánkon és Tószegen, összesen 25 500 tonna kapacitású létesítmény szolgál, a szabad kapacitás jelenleg: 7639 tonna.
A Debrecen-Szikgáti veszélyes hulladék lerakó összes kapacitása: 45 000 m3, szabad kapacitása: mintegy 15 000 m3. A tiszavasvári salaklerakó kapacitása: 3300 m3, azonban ide csak az ICN Magyarország Rt. saját hulladéka helyezhető el.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
PCB/PCT tartalmú hulladékok
A régióban PCB/PCT tartalmú hulladékok feldolgozása, kezelése nem történik.
Hulladékolajok
Hulladékolajok hasznosítását, kezelését, ártalmatlanítását a régióban 8 cég végzi, összesen mintegy 8550 tonna/év kapacitással.
Akkumulátorok, elemek
A régióban akkumulátorok és elemek feldolgozása nem folyik. A begyűjtött, átvett savas akkumulátorok teljes mennyisége exportra kerül. A lúgos akkumulátorokat és elemeket a régión kívüli ártalmatlanító/kezelő részére adják át.
Elektronikai hulladékok
Elektronikai hulladék feldolgozó létesítmény a régióban – a kizárólag hűtőszekrények feldolgozását végző Electrolux Lehel Kft. kivételével – nincs. A kft. országos szinten oldja meg a hulladékká vált hűtőszekrények kezelését.
Kiselejtezett gépjárművek
A felügyelőségek által végzett felmérés alapján 31 db kiselejtezett gépjárművekkel foglalkozó vállalkozás (autóbontó) működik a régióban. A felmérés szerint ezek a vállalkozások összesen 1856 db – 2784 tonna gépjárművet bontanak éves szinten.
Állati eredetű hulladékok
Az ATEV Rt. Debrecen-Bánkon található fehérjefeldolgozó üzemének kapacitása 50 000 tonna/év (kérődzők feldolgozását végzi – a régión kívülről is történik hulladék beszállítás). A SZATEV Rt. Zagyvarékason található fehérjefeldolgozó üzemének kapacitása 10 000 tonna/év (csak baromfi feldolgozását végzi).
Csomagolási hulladékok
A csomagolási hulladékok válogatására, illetve hasznosítására specializálódott vállalkozások létesítményeinek összkapacitása: mintegy 58 000 t/év.
Biológiailag lebomló szerves
A biológiailag lebomló hulladékok hasznosítását és kezelését végző létesítmények összkapacitása: 49 000 tonna/év.
Gumiabroncs
A régióban egy gumiabroncs hulladék hasznosítással foglalkozó vállalkozó ismert, aki 339 tonna gumihulladékot gyűjt be éves szinten, amit azután hasznosít (gumiőrlemény előállítása, Tímár). Az így előállított gumiőrleményre azonban nincs piaci kereslet, további felhasználása, értékesítése nem megoldott.
Az elérendő célok prioritási sorrendjét az alábbi felsorolás mutatja:
1. Komplex települési regionális begyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása.
2. Szelektív (elkülönített) gyűjtési rendszer teljessé tétele.
3. Régi, a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő lerakók rekultiválása és az illegális települési hulladék lerakók felszámolása.
4. Korszerű települési folyékony hulladék kezelő rendszerek kialakítása:
– begyűjtés és kezelés teljes körűvé tétele, korszerűsítése,
– a települési szennyvíziszap előkezelése és hasznosítása,
5. Biológiailag lebomló szerves hulladék kezelő rendszerek kialakítása:
– mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékkezelés.
– biomassza kezelés.
6. Az egészségügyi hulladékok ártalmatlanítására, a meglévő kórházi égetők felülvizsgálata és a felülvizsgálat alapján azok bezárása, vagy alkalmassá tétele az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére.
7. Gumiabroncs begyűjtő és kezelő rendszer kialakítása.
8. Elektronikai hulladék begyűjtő és kezelő rendszer kialakítása.
9. A meglévő autóroncs kezelő rendszer felülvizsgálata, régiós szinten a szükséges kapacitás megállapítása.
10. Építési-bontási hulladékok kezelő rendszerének kialakítása.
VI/1. A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
Nem veszélyes hulladékok
VI/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
| Hulladék | A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok | % | Várható mennyiség (t/év) | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói hulladékok | Adathiány miatt nem adható meg. | – | – | |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékok | Adathiány miatt nem adható meg. | – | – | |
| Települési szilárd hulladék | Növekedés várható az OHT-val összhangban. | +3 | 518 502 | |
| Települési folyékony hulladék | A csatornahálózat kiépítésével csökkenni fog. | –15 | 759 447 | |
| Kommunális szennyvíziszap | A csatornahálózat kiépítésével jelentősen növekedni fog. | +85 | 555 000 | |
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok | Növekedés várható az OHT-val összhangban. | +3 | 481 731 |
Veszélyes hulladékok
VI/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
| Hulladék | A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok | % | Várható mennyiség (t/év) | |
| Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari hulladékok | Stagnálás prognosztizálható. | 0 | 9 976 | |
| Gépipari hulladékok | Növekedés várható az OHT-val összhangban. | +15 | 11 337 | |
| Egyéb ágazati hulladékok | Adathiány miatt nem adható meg. | – | – |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
VI/3. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
| Hulladék | A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok | % | Várható mennyiség (t/év) | |
| Veszélyes hulladék | ||||
| PCB és PCT tartalmú hulladékok | 2010-ig meg kell szüntetni az alkalmazást. Csökkenés várható. Adathiány miatt nem adható meg. | – | – | |
| Hulladékolajok | A fokozott gépjárműforgalom miatt növekedés várható. | +15 | 13 234 | |
| Akkumulátorok | Stagnálás prognosztizálható. | 0 | 737 | |
| Elemek | Újratölthető elemek elterjedése miatt csökkenés várható. | –5 | 9 | |
| Elektronikai hulladékok | Adathiány miatt nem adható meg, de mennyisége növekedni fog. | – | – | |
| Kiselejtezett gépjárművek | Adathiány miatt nem adható meg, de mennyisége növekedni fog. | – | – | |
| Egészségügyi | Az egészségügyi ellátás színvonalának növekedése miatt növekedés várható. | +15 | 1 636 | |
| Állati eredetű | Csökkenés prognosztizálható. | –3 | 42 743 | |
| Növényvédő szer és csomagolóanyag hulladék | Stagnálás prognosztizálható. | 0 | 97 | |
| Nem veszélyes hulladék | ||||
| Csomagolási hulladék | Adathiány miatt nem adható meg. | – | – | |
| Biomassza | Adathiány miatt nem adható meg. | – | – | |
| Gumihulladék | A fokozott gépjárműforgalom miatt növekedés várható. | +25 | 6 731 | |
VI/2. Hasznosítási célok
– Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok minél nagyobb aránya kerüljön hasznosításra.
– A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban keletkező szerves hulladék teljes mennyiségének a tervezési időszak végére vissza kell kerülnie a természetes biológiai körforgásba. Ennek érdekében másodlagos feldolgozási és komposztálási kapacitás kialakítása szükséges.
– Települési szilárd hulladék lerakókon meg kell szüntetni a használt egész gumiabroncs lerakását 2003-ig, az aprított használt gumiabroncs lerakását 2006-tól.
– Települési szilárd hulladék lerakókon lerakható hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát csökkenteni kell 2004-re a keletkezett mennyiség 75%-ára, ami azt jelenti, hogy 25%-ot, azaz 71 567 tonnát hasznosítani kell. 2007-re a keletkezett mennyiség 50%-ára kell csökkenteni a lerakható biológiailag lebomló szerves hulladékot, azaz 143 134 tonnát hasznosítani kell.
– A kommunális szennyvíziszap hasznosítási arányát a mezőgazdaságban minél nagyobb mértékben kell biztosítani.
– Építési, bontási hulladékok keletkező mennyiségének minél nagyobb arányú, a tervidőszak végére legalább 50%-os hasznosítását kell biztosítani. Ennek megfelelően a tervidőszak végére 233 850 tonna építési, bontási hulladékot kell hasznosítani.
– A csomagolási hulladékok terén el kell érni az 50%-os hasznosítási arányt úgy, hogy az anyagában történő hasznosítás összességében minimum 25% legyen. 2005-ben várhatóan a régióban 134 859 tonna csomagolási hulladék keletkezik: ebből 67 430 tonna csomagolási hulladékot kell hasznosítani. Ezen belül 25%-os aránnyal számolva 16 857 tonna csomagolási hulladékot kell anyagában hasznosítani. Ennek megfelelően a 2005-ben keletkező csomagolási hulladék mennyiségéből minimum 2023 tonna műanyag, 10 169 tonna papír, 2542 tonna fém és 2124 tonna üveg csomagolási hulladékot anyagában kell hasznosítani.
– El kell érni a szennyvíziszap minőségi paramétereire vonatkozóan, hogy a mezőgazdasági hasznosítás minél nagyobb arányú legyen. Előtisztítók beépítésével meg kell akadályozni, hogy a közcsatornákba ipari eredetű szennyezések kerüljenek. A szennyvíziszapok lerakóra történő elhelyezését ki kell váltani mezőgazdasági hasznosítással, fermentálással. Települési szennyvíziszap komposztálókat kell létesíteni.
– A felhalmozott hulladékok (használt gumiabroncs, építési, bontási hulladékok stb.) hasznosítási lehetőségeit (régión belül és kívül is) fel kell mérni.
– A kiselejtezett járművek bontásából származó alkatrészek újrahasználatát és a maradékok hasznosítását együttesen 85 tömeg%-ban (ezen belül az újrahasználatot és az anyagában történő hasznosítást 80 tömeg%-ban) kell biztosítani.
– A gumihulladék hasznosítási arányának növelése érdekében 1 db gumiégető berendezést (kapacitása: 17 000 t/év) kell létesíteni.
VI/3. Kapacitásnövekedés
Nem veszélyes hulladék
Települési szilárd hulladék
A környezetvédelmi jogszabályokban megfogalmazott követelményeknek nem megfelelő hulladéklerakók felszámolásával és rekultiválásával párhuzamosan 7 db új regionális települési szilárd hulladék lerakó kialakítása szükséges (tervezett összkapacitásuk: 13 750 000 m3).
A települési szilárd hulladékok szelektív gyűjtése érdekében a meglévő gyűjtőszigetek számát növelni kell a jelenlegi 285-ről 600-ra.
A már meglévő kistérségi és regionális, valamint a tervezés alatt álló regionális hulladék lerakókkal együtt 12 db begyűjtőkörzet kialakítása szükséges a komplex települési szilárd hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása érdekében.
25 db hulladékgyűjtő udvart kell kialakítani – a mindenkori hatályos jogszabályokban foglaltak figyelembevételével – a fenti célok elérése érdekében.
A komplex rendszer hatékony és gazdaságos működtetése érdekében 8 db új átrakó állomás létesítése szükséges a régióban (összkapacitásuk: 69 000 t/év). Az átrakó állomásokat tömörítő berendezésekkel is fel kell szerelni.
A kitűzött hasznosítási célok miatt 7 db új hulladékválogató létesítmény kialakítása is szükséges (összkapacitás: 83 000 t/év), a feldolgozó háttéripar igényeinek a kielégítése céljából.
A települési szilárd hulladékkezelési rendszerek keretében, de nem kizárólag a háztartásokban keletkező biológiailag lebomló szerves anyagok hasznosítására, 22 db komposztáló telepet (összkapacitásuk: 120 000 t/év) kell kialakítani.
Települési folyékony hulladék
A régióban már meglévő és leürítő műtárggyal rendelkező szennyvíztisztító telepek települési folyékony hulladék leürítő kapacitásának minél nagyobb mértékű kihasználását meg kell oldani. A leürítő műtárggyal nem rendelkező szennyvíztisztító telepeken, ahol műszaki és technológiai szempontból az megoldható, leürítő műtárgyak kialakítása szükséges.
Települési szennyvíziszap
A mezőgazdasági hasznosítás minél nagyobb arányban történő biztosításához előtisztítók beépítésével meg kell akadályozni, hogy a közcsatornákba ipari eredetű szennyezések kerüljenek, illetve a szennyvíziszapok lerakóra történő elhelyezését ki kell váltani mezőgazdasági hasznosítással, fermentálással. Települési szennyvíziszap komposztálókat kell létesíteni.
Építési, bontási hulladékok
A nem hasznosított és jelenleg felhalmozott építési, bontási hulladékok hasznosítására jelenleg 16 db építési-bontási hulladék lerakó (összkapacitásuk: 200 000 tonna) létesítmény kialakítása áll tervezés alatt a régióban. Szükséges azonban a további hasznosító, feldolgozó kapacitás igények és lehetőségek felmérése, illetve azok kialakítása.
A települési szilárd hulladékkezelési rendszerhez kapcsolódóan 3 db építési-bontási hulladékkezelő-, feldolgozó létesítmény (összkapacitásuk: 150 000 t/év) kialakítása áll jelenleg tervezés alatt a régióban.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
PCB és PCT tartalmú hulladékok
Fel kell mérni a régión kívüli a PCB és PCT tartalmú berendezéseket ártalmatlanító kapacitás mértékét, valamint, hogy a régióban meglévő begyűjtő hálózat kapacitása elegendő-e a begyűjtés jogszabályban előírt határidőre történő elvégzésére.
Hulladékolajok
A lakosságnál keletkező hulladékolajok begyűjtését össze kell kapcsolni a már meglévő begyűjtő rendszerrel.
Akkumulátorok, elemek
Fel kell mérni az akkumulátorokat és elemeket forgalmazó cégeket, forgalmazó helyeket.
Elsősorban a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék begyűjtésére, a forgalmazó helyeken a csere és visszavételi kötelezettségnek megfelelően, a jogszabályban előírt formában kell a begyűjtőhelyeket és a begyűjtő rendszert kialakítani.
Elektronikai hulladékok
Fel kell mérni az elektromos és elektronikai hulladékok mennyiségét.
Fel kell mérni, továbbá a hulladékká vált elektronikai berendezések visszavételi és begyűjtési rendszerének kialakítási lehetőségeit.
Kiselejtezett gépjárművek
A régióban keletkező kiselejtezett gépjárművek teljes mennyiségének kezelésére alkalmas, korszerű, a jogszabályi előírásoknak megfelelően kialakított bontótelepeket kell létrehozni. Az autóbontással foglalkozó kistérségi cégek száma maximum 15 legyen. A meglévő bontók közül a jogszabályi követelményeknek nem megfelelőket pedig meg kell szüntetni.
Egészségügyi hulladékok
Az egészségügyi intézmények mellett – az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről szóló 1/2002. (I. 11.) EüM rendeletnek megfelelően – biztosítani kell a magánrendelőkben és a háziorvosi ellátás során képződő egészségügyi hulladék rendszeres begyűjtését és kezelését is. Ahol a rendeletben megadott 48 órán belül a fertőző hulladékok elszállítása nem megoldható, ott a hűtve tárolás kialakítása az elérendő cél.
Állati eredetű hulladékok
Az állati eredetű hulladékok begyűjtő rendszerének részeként közegészségügyi, állat-egészségügyi és környezetvédelmi szempontból megfelelő, hűthető gyűjtőhelyek (25 db) kialakítása szükséges.
Növényvédő szer és csomagoló eszközeik hulladéka
A lakosságnál keletkező növényvédőszer-maradékok és csomagolási elkülönített gyűjtését meg kell oldani.
Csomagolási hulladék
A csomagolási hulladékok jogszabályban előírt hasznosítási arányának (50%) eléréséhez egy átfogó begyűjtési, visszagyűjtési rendszer kialakítása szükséges. Ehhez részben a lakossági szelektív gyűjtést kell teljes körűvé tenni, illetve fel kell mérni a már meglévő hasznosító, feldolgozó kapacitásokat és a további igényeket.
Biológiailag lebomló szerves hulladék
Az elsősorban a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban keletkező nagy mennyiségű szerves hulladékoknak a másodlagos feldolgozási lehetőségeinek felmérése és komposztálási kapacitások kialakítása szükséges.
Gumiabroncs hulladék
A már meglévő és tervezett hasznosító, feldolgozó kapacitásokon túl szükséges a felhalmozott és folyamatosan keletkező gumihulladék kezelésére a további hasznosítási igények és lehetőségek felmérése, ezzel párhuzamosan a begyűjtő rendszert átfogóvá, teljes körűvé kell tenni.
VI/4. Illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakó telepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, rekultiválása, kármentesítése, felszámolása
Az ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy csak a nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra, és a nem megfelelően kialakított hulladéktárolók és korszerűtlen lerakók bezárásra, felszámolásra, illetve az előírásoknak megfelelően felújításra kerüljenek.
A jelenleg működő hulladékégetőket alkalmassá kell tenni az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére, vagy be kell zárni azokat.
Az állati hulladék dögkutakba, illetve hullatemetőkbe történő elhelyezését meg kell szüntetni, a lerakóhelyekre kerülő hulladék mennyiségét pedig a feldolgozás, a komposztálás és az égetés növelésével minimalizálni kell.
VII/1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok
A hulladékgazdálkodás területén tevékenykedő hatóságok, önkormányzatok, intézmények, egyetemek, főiskolák, civil szervezetek feladata a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismeretek terjesztése, a lakosság tájékoztatása, módszerfejlesztés és kutatással-fejlesztéssel foglalkozó programok létrehozása, fenntartása és kiterjesztése.
A jogszabályokban foglalt előírások, az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltak, valamint a regionális hulladékgazdálkodási tervek céljainak elérése és programjainak végrehajtása a környezetvédelmi felügyelőségek koordináló szerepével kell, hogy megtörténjen.
Az oktatási, képzési és kutatási-fejlesztési programok kidolgozásában és elindításában nagy szerepet kell vállalniuk az egyetemeknek, főiskoláknak, szakmai szervezeteknek, amelyhez segítséget nyújtanak a környezetvédelmi felügyelőségek.
VII/2. Hulladékgazdálkodási cselekvési programok
Nem veszélyes hulladékok
VII/1. táblázat: A nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Hulladék | Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | |
| Ipari és mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok | A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése céljából – hulladékszegény technológiák alkalmazása, – kockázatot jelentő veszélyes anyagok kiváltása | Termelők Hatóságok | 2008-ig folyamatos | |
| Az ipari és mezőgazdasági hulladékok hasznosítási arányának növelése céljából – termékek élettartamának növelése – melléktermékek saját technológiába való visszavezetése – meglévő szabványok és műszaki irányelvek felülvizsgálata | Termelők Hatóságok Országos hatáskörű szervek | 2008-ig folyamatos | ||
| A mezőgazdaságban és iparban keletkező hulladékok anyagában, illetve egyéb hasznosításra való előkészítése céljából – szemléletváltás, tudatformálás – begyűjtő rendszerek kialakítása válogatók létesítése | Vállalkozói szféra Termelők Hatóságok Önkormányzatok Kulturális intézmények | 2005. dec. 31. | ||
| A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari eredetű, biológiailag lebontható szerves hulladékok másodlagos feldolgozási lehetőségeinek felmérése – kezelő (komposztáló) kapacitások kiépítése | Vállalkozói szféra Termelők Hatóságok Önkormányzatok | 2004. jún. 30. 2007. dec. 31. | ||
| Települési szilárd hulladék | A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése és a hasznosítás elősegítése céljából – tudatformálás, ismeretterjesztés – hosszabb életciklusú fogyasztási eszközök használata – begyűjtő hálózat kiépítése – szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, kiterjesztése hulladékudvarok, gyűjtőszigetek kiépítésével | Lakosság Önkormányzatok Kulturális intézmények Hatóságok Önkormányzati társulások Közszolgáltatók | 2005. dec. 31. (lakosság 40%-ának bevonásával) 2008. dec. 31. (lakosság 60%-ának bevonásával) | |
| Komplex térségi feladatokat ellátó települési szilárd hulladék kezelő rendszerek kiépítése a tervidőszak végéig (ISPA projektek) – regionális lerakók – begyűjtő körzetek – hulladékgyűjtő udvarok – átrakó állomások – gyűjtőszigetek – komposztáló telepek – válogatóművek stb. | Lakosság Önkormányzatok Önkormányzati társulások Közszolgáltatók Hatóságok | 2008-ig folyamatos | ||
| Az illegális és környezetvédelmi szempontból nem megfelelő települési szilárd hulladék lerakókkal kapcsolatosan – felülvizsgálatok elvégzése – a felülvizsgálatok alapján a környezetvédelmi szempontból nem megfelelő lerakók bezárása – bezárt lerakók rekultiválása | Önkormányzatok Önkormányzati társulások Közszolgáltatók Vállalkozók Környezetvédelmi felügyelőségek Társhatóságok | 2003–2009 | ||
| A települési hulladék lerakóban lerakott biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom csökkentése céljából – zöld hulladékok és egyéb szervesanyag tartalmú hulladékok szelektív gyűjtése, – komposztáló kapacitások kiépítése – laboratóriumok felkészítése, fejlesztése a hulladékanalízisre, valamint a hulladék összetétel vizsgálati módszerének országos szinten történő egységesítése | Lakosság Önkormányzatok Önkormányzati társulások Közszolgáltatók Vállalkozók | 2004. júl. 1. 2007. júl. 1. | ||
| Települési folyékony hulladék | Keletkező folyékony hulladék mennyiségének csökkentése és a kezelési kapacitások növelése céljából – a meglévő csatornahálózat bővítése, fejlesztése – a rákötési arány növelése – szennyvíztisztítók fogadó kapacitásának bővítése, illetve minél nagyobb arányú kihasználása – szennyvíztisztítók építése, illetve meglévő szennyvíztisztítókon leürítő műtárgyak kialakítása | Lakosság Önkormányzatok Szennyvíztisztító telepek üzemeltetői | 2008-ig folyamatosan | |
| Környezet veszélyeztetésének csökkentése céljából – felülvizsgálatok elvégzése – környezetvédelmi szempontból nem megfelelő ártalmatlanító telepek bezárása, korszerűsítése | Önkormányzatok Szennyvíztisztító telepek üzemeltetői | 2007. dec. 31. | ||
| Települési szennyvíziszap | – A szennyvíziszapok lerakóra történő elhelyezésének kiváltása mezőgazdasági hasznosítással, fermentálással – települési szennyvíziszap komposztálók létesítése | Önkormányzatok Szennyvíztisztító telepek üzemeltetői Hulladékkezelők | 2008. dec. 31. | |
| Építési, bontási hulladék | Újrahasznosítás, és másodnyersanyagként való felhasználás arányának növelése céljából – építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabály hatályba léptetése – a szabványok és műszaki irányelvek felülvizsgálata – meglévő és szükséges hasznosító kapacitások felmérése – hulladékok szelektálása: válogatóművek, hulladékudvarok, kezelőtelepek létesítése – inert hulladék lerakó létesítése | Országos hatáskörű szervek Önkormányzatok Vállalkozók Hulladékkezelők | 2008. dec. 31. | |
| Illegális építési, bontási hulladék lerakások felszámolása | Önkormányzatok | 2008. dec. 31. |
Veszélyes hulladékok
VII/2. táblázat: A veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Hulladék | Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | |
| Veszélyes hulladékok | A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése céljából – hulladékszegény technológiák alkalmazása – kockázatot jelentő veszélyes anyagok kiváltása – az ártalmatlanító létesítmények műszaki állapotának felmérése, esetleg fejlesztése – meglévő kapacitások ésszerű és gazdaságos kihasználása, szükség esetén bővítése | Termelők Hulladékkezelők | 2008-ig folyamatos |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
VII/3. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékáramok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Hulladék | Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | |
| PCB/PCT tartalmú hulladékok | PCB és PCT tartamú hulladékok keletkezésének kiváltása céljából – PCB/PCT tartalmú berendezések felmérése, cseréje és azok ellenőrzése – keletkező hulladékok mennyiségének felmérése – begyűjtő hálózat kapacitásának vizsgálata | PCB/PCT tartalmú berendezések birtokosai, üzemeltetői Hulladékkezelők | 2006. dec. 31. | |
| Hulladékolajok | „Benzinkutak és autószerelő műhelyek, mint fáradt olaj begyűjtő pontok” – a lakosságnál keletkező fáradt olaj begyűjtését szolgálja | Lakosság Benzinkút üzemeltetők Autószerelő műhelyek | 2005. első félév | |
| Hulladékolajok mennyiségének csökkentése céljából – alkalmazott technológiák korszerűsítése – korszerűbb, hosszabb élettartamú olajok felhasználása | Termelők | 2008-ig folyamatos | ||
| Akkumulátorok és elemek | „Új akkumulátort és elemet csak használtért cserébe” – a selejt akkumulátorok, illetve elemek visszagyűjtési kötelezettség érvényesítését szolgáló program | Akkumulátorokat és elemeket gyártó és forgalmazó cégek Bevásárlóközpontok Áruházláncok | 2004. második félév | |
| Akkumulátorok, elemek teljes mennyiségének visszagyűjtése céljából – begyűjtési rendszer korszerűsítése – a forgalmazási helyeken a csere- és visszavételi kötelezettség bevezetése – gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése | Akkumulátorokat és elemeket gyártó és forgalmazó cégek Lakosság | 2008-ig folyamatos | ||
| Kiselejtezett gépjárművek | – Korszerű autóbontó telepek kialakítása – az EU előírásainak megfelelő és a régiós igényeket kielégítő autóbontó telepek kialakítása, a megfogalmazott hasznosítási célok elérése érdekében – az előírásoknak nem megfelelő autóbontó telepek megszüntetése – begyűjtő rendszer kialakítása – gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése | Autóbontók, Hulladékhasznosítók Autószerelő vállalkozások | 2006. jan. 1. | |
| Elektronikai hulladékok | Adatgyűjtési program a keletkező és a felhalmozott elektromos és elektronikai berendezések felmérésére | Környezetvédelmi felügyelőségek, forgalmazók Gyártók | 2004. jún. 30. | |
| „Működésképtelen vagy régi berendezésért cserébe újat” – tovább már nem használható vagy korszerűtlen elektromos és elektronikai berendezések begyűjtését szolgáló program, illetve a gyártói felelősség érvényre juttatása | Az elektronikai berendezések gyártói és forgalmazói | 2005. dec. 31. | ||
| Feldolgozó kapacitás meghatározása és a másodnyersanyag feldolgozását végző háttéripar alapjainak a megteremtése | Gyártók Szakmai szervezetek | 2007. dec. 31. | ||
| Egészségügyi hulladékok | Egészségügyi hulladékok környezetvédelmileg megfelelő kezelése céljából – magánorvosi praxisok számára figyelemfelhívó kampány szervezése – a meglévő kórházi égetők műszaki vizsgálata – a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő égetők bezárása – gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése | Városi és megyei ÁNTSZ-ek Egészségügyi ellátást biztosító szektor Környezetvédelmi felügyelőségek | 2003. második féléve 2005. júl. 30. (égetők) | |
| Állati eredetű hulladékok | Dögkutak bezárása – a jogszabályokban előírtaknak megfelelően | Dögkutak üzemeltetői Települési önkormányzatok Állat-egészségügyi hatóságok Környezetvédelmi felügyelőségek | 2005. dec. 31. | |
| Korszerű, az EU irányelveinek megfelelő, hűthető gyűjtőhelyek kialakítása, a begyűjtő rendszer megszervezése | Települési önkormányzatok, Állat-egészségügyi állomások ATEV Rt. Termelők Környezetvédelmi felügyelőségek | 2008. dec. 31. | ||
| Növényvédő szerek és csomagolásuk | – Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése – lakosság megfelelő tájékoztatása – begyűjtő rendszerek kialakítása (pl. hulladékgyűjtő udvarok) – a háztartásokban és hobbikertekben keletkező növényvédőszer- maradékok és csomagolásuk megfelelő körülmények közötti elhelyezése | Lakosság Falugazdászok Civil szervezetek Megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok Környezetvédelmi felügyelőségek | 2007. dec. 31. | |
| Csomagolási hulladékok | „Válogasd külön a szemeted!” program – a lakossági szelektív hulladékgyűjtés bevezetése | Megyei Hulladékgazdálkodási Társulások Hulladéklerakók üzemeltetői Megyei önkormányzatok | 2003. negyedik negyedév | |
| „Használd többször a reklámszatyrot!” akció | Nagy bevásárlóközpontok Áruházláncok | 2004 januárjától | ||
| „Műanyagot műanyagból” program | Műanyag csomagolóanyagot gyártók Csomagolóanyag gyártók szövetsége | 2005 januárjától | ||
| „Visszaváltható üveg” akció – üveg csomagolási hulladék újrahasználata | Palackozó cégek Üdítőital gyártók Csomagolóanyag gyártók szövetsége | 2005 januárjától | ||
| Biológiailag lebomló szerves hulladék | „Komposztáljunk együtt!” lakossági program – a házi komposztálás meghonosítása és elterjesztése | Települési önkormányzatok Hulladéklerakók üzemeltetői Civil szervezetek | 2005. első negyedév | |
| „Szerves anyagból komposzt! ” program – a mezőgazdasági tevékenység során keletkező szerves anyag hasznosítása komposztálással, mezőgazdasági vállalkozások figyelemfelhívó kampánya | Agrárkamarák Falugazdászok Piacok Zöldség-gyümölcs elárusító helyek | 2004. első negyedév | ||
| „Zöld Energia Program” – szennyvíziszap komposztálása biogáz kinyeréssel | Szennyvíztisztító telepek | 2008. dec. 31. | ||
| „Fahulladék program” – fahulladék és fűrészpor energiahasznosítással történő ártalmatlanítása | Erdőgazdaság Fűrészüzemek | 2008. dec. 31. | ||
| Gumiabroncs | A gumiabroncs egészben, illetve darabolt formában történő lerakását tiltó célok megvalósulása érdekében figyelemfelhívó kampány szervezése a hulladéklerakók üzemeltetői, valamint a lakosság részére | Környezetvédelmi felügyelőségek Települési önkormányzatok | 2003. második félév, 2005. első félév | |
| A gumiabroncs be- és visszagyűjtési rendszerének kiépítése | Gumiabroncs forgalmazók Gumiszerelő műhelyek | 2005. jan. 1. | ||
| Használt gumiabroncs újrahasznosításából származó termékek népszerűsítése, piacteremtés | Civil szervezetek Környezetvédelmi felügyelőségek | 2006. első féléve |
VII/3. Költségek
VII/1. táblázat: A módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok becsült költségei
| Program | Becsült költség (millió Ft) | |
| Módszerfejlesztés | 70 | |
| Intézményfejlesztés | 440 | |
| Ismeretterjesztés | 50 | |
| Szemléletformálás | 100 | |
| Oktatás | 100 | |
| Képzés | 100 | |
| Kutatás-fejlesztés | 50 | |
| Összesen | 910 |
VII/2. táblázat: A hulladékgazdálkodási cselekvési program becsült költségei
| Létesítmény | Tervezett mennyiség (db) | Becsült költség (millió Ft) | |
| Regionális hulladék lerakó | 7 | 7 000 | |
| Hulladéklerakók rekultivációja | 393 | 30 000 | |
| Átrakóállomás | 7 | 1 500 | |
| Gyűjtősziget | 315 | 160 | |
| Begyűjtő körzetek kialakítása | 12 | 12 000 | |
| Hulladékgyűjtő udvar | 25 | 3 000 | |
| Válogatóművek | 7 | 3 500 | |
| Zöldhulladék komposztálók | 22 | 2 000 | |
| Inert hulladék tároló-előkezelő telepek | 15 | 2 100 | |
| Inert hulladék lerakó | 1 | 150 | |
| Regionális autóbontók | 15 | 3 000 | |
| Korszerű hűtő dögtároló | 25 | 6 250 | |
| Gumihulladék égető | 1 | 4 000 | |
| Egészségügyi hulladék kezelő rendszer | – | 1 000 | |
| Összesen | – | 75 660 |
A cselekvési program becsült teljes költsége az Észak-alföldi Statisztikai Régióban a 2003–2008 tervidőszakban mintegy 76,6 milliárd Ft.
A fejlesztésekhez történő állami hozzájárulás aránya és mértéke a részletes megvalósítási programok előkészítése során kerül megállapításra.
Tervezési szint: Dél-Alföld Statisztikai Régió
(Bács-Kiskun megye, Békés megye és Csongrád megye)
Készítette: Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség
Cím: 6721 Szeged, Felső Tisza-part 17.
Időtartama: 2003–2008
A tervezés bázis éve: 2001
II/1. Éves keletkezett hulladékmennyiség
Nem veszélyes hulladékok
II/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Régió összesen (t/év) | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok * | 400 000 | |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok | 600 000 | |
| Települési szilárd hulladékok | 550 000 | |
| Települési folyékony hulladékok | 1 163 000 | |
| Kommunális szennyvíziszap | 117 000 | |
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok | 400 000 | |
| Összesen | 3 230 000 |
Veszélyes hulladékok
II/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Régió összesen (t/év) | |
| Vegyipari, gyógyszeripari, műanyagipari hulladékok | nem számottevő | |
| Gépipari | nem számottevő | |
| Alumíniumipari | nem számottevő | |
| Egyéb ágazati (energiaipari, bányászati, kohászati, élelmiszer-ipari, ipari szennyvíztisztítási) | 250 000 | |
| Összesen | 250 000 |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/3. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Régió összesen (t/év) | ||
| Veszélyes hulladék | PCB és PCT tartalmú hulladékok | 88 | |
| Hulladékolajok | 3 000 | ||
| Akkumulátorok, elemek | 1 600 | ||
| Elektronikai hulladékok | 2 500 | ||
| Kiselejtezett gépjárművek | 2 100 | ||
| Egészségügyi | 1 500 | ||
| Állati eredetű | 85 000 | ||
| Azbeszt | 24 | ||
| Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik | 105 | ||
| Nem veszélyes hulladék | Csomagolási hulladékok | 250 000 | |
| Biomassza | 480 000 | ||
| Gumihulladék | 15 000 | ||
II/2. Felhalmozott hulladék
Nem veszélyes hulladékok
Települési szilárd hulladék
Ezek nagy része lerakókba kerül. A lerakók zöme nem felel meg a vonatkozó jogszabályok előírásainak.
Települési folyékony hulladék
Vízjogi engedéllyel rendelkező leürítőhelyre a hulladék mintegy 5–10%-a kerül. A települések 30%-a csatornázott, a szennyvíz további része elszikkad. A tengelyen történő gyűjtés végállomásaként a települések folyékony hulladékának egy része a korábban kijelölt folyékony hulladék leürítőhelyre kerül.
A termelésből adódó nem veszélyes hulladékok
Felhalmozás nem jellemző a régióban. A Környezetvédelmi Felügyelőségek helyszíni ellenőrzései és a folyamatos kapcsolattartás eredményeként a nagyobb termelő egységek tevékenysége nyomon követhető és kontrol alatt tartható. Ezen túlmenően a termelő cégeknek sem érdeke a hulladék felhalmozása a telephelyen a tárolókapacitás hiánya, valamint a várható ellenőrzések miatt. A nem veszélyes hulladékok mennyisége 100 000 tonna (nem veszélyes hulladéknak minősülő autóroncsok, papír, műanyag, építési-bontási hulladék, földdel kevert bőrhulladék, furfurol korpa).
Veszélyes hulladékok
A termelésből adódó veszélyes hulladékok: A Dél-Alföld Régióban 50 telephelyen mintegy 650 000 tonna hulladékot halmoztak fel. Ebből a veszélyes hulladékok mennyisége 550 000 tonna (fúrási iszap, alumíniumsó salak, olaj-, festék-, oldószer hulladék, szennyezett göngyöleg, fénycső hulladék, elhasznált háztartási berendezések, kékaljjal és kovafölddel szennyezett szennyvíziszap, elhasznált fixír, elhasznált előhívófürdő, cink tartalmú fedősó és szennyezett talaj, vegyes galvániszap, lúg- és savhulladék, nátrium-ditionit hulladék, halogéneket nem tartalmazó hőközlő olajhulladék).
II/3. Ki- és beszállított hulladék
Nem veszélyes hulladékok
Öntödék
A Bolvári Fémfröcs Bt. (Dusnok): könnyűfémet használ alapanyagként a tevékenysége során. Ez Hollandiából származik, 12,5 tonna mennyiségben évente. Precíziós Öntő Kft. (Sükösd): a felhasznált vas Kiskunfélegyházáról származik, közel 100 t/év mennyiségben. Vas és Fémöntő (Kiskőrös): a vas alapanyagot Kiskunhalasról, Szegedről, Kecelről, Kiskőrösről, valamint az ország más területeiről szerzik be. A Vasöntöde Szövetkezet (Szakmár) alapanyag beszerzése két helyről történik. Éves szinten mintegy 550–600 tonna származik Kalocsáról, további 250 tonnát vásárolnak Miskolcon. Szegedi Öntöde Kft.: évi 4500 tonna vas- és acélhulladék és ÖVG 1/1 öntvénytöredék hasznosítására van engedélye. A fémhulladékot a Dél-Magyarországi MÉH Rt. biztosítja. Vezuv 2000 Kft. (Szeged): a fémhulladék nagy részét régión belülről szerzik be (Földeák, Kecskemét). Régión kívülről Gyöngyösről szállítanak be fémhulladékot.
Gumifutózó üzemek
Hoffman Service Kft. (Solt) Németországból és Hollandiából évi 12 tonna, valamint régión kívülről (Magyarországról) évi 60 tonna használt gumiabroncsot gyűjt be és használ fel újrafutózásra.
Üveggyárak
A Hunguard Glass Kft., Orosháza részére 2001. évben 9 beszállító szállított összesen 13 000 tonna üveghulladékot. A beszállítók közül 5 a régión belül gyűjt üveghulladékot, ennek mennyisége 6875 tonna/év. A fennmaradó 6215 tonna üveghulladékot 4 szállító juttatja el a kft. Orosházi gyárába a régión kívülről.
A Dél-Magyarországi MÉH Rt. által kiszállított nem veszélyes hulladékok mennyisége 2001. évben 75 278 tonna volt.
II/4. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított nem veszélyes hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Régióba beszállított (t/év) | Régióból kiszállított (t/év) | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok | 50 000 | 170 000 | |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok | n. a. | n. a. | |
| Települési szilárd hulladékok | 50 000 | 80 000 | |
| Települési folyékony hulladékok | n. a. | n. a. | |
| Kommunális szennyvíziszap | n. a. | n. a. | |
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok | 80 000 | 90 000 | |
| Összesen | 180 000 | 340 000 |
Veszélyes hulladékok
Állati eredetű hulladékok
Az ATEV Rt. solti gyára (Solt, Pólyafoki zsilip) hozzávetőlegesen évi 8650 tonna állati eredetű hulladékot szállít be a régión kívülről feldolgozásra. Az állati eredetű hulladékok hasznosítása során keletkeznek tovább már nem hasznosítható hulladékok. Ezeket a solti gyáregység az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. Tószegi Veszélyes Hulladéklerakó telepén ártalmatlanítja. 2001. évben 1614 tonna hulladék lerakása történt.
Az ATEVSZOLG Rt. solti telepe 10 000 t/év állati eredetű hulladék komposztálására létesült. A komposzt kihelyezésének engedélyeztetése folyamatban van a Növény- és Talajvédelmi Szolgálatnál, így a tevékenység még nem tekinthető folyamatosnak. Azzal kell számolni, hogy a telep a Dél-Alföld Régión kívülről is fog fogadni állati eredetű hulladékot. Ez 2001-ben 200 tonna volt (Tökölről és Sárvárról).
ATEV Rt. hódmezővásárhelyi telephelyén a lerakó névleges kapacitása 25 000 tonna, ami 2000. évvel bezárólag 84%-ban telt meg. Szabad kapacitása 4000 tonna.
Hulladékolajok
Az OLEUM 2000 Kft. fáradtolaj ártalmatlanításával foglalkozik. 2001-ben 584 tonna veszélyes hulladékot vett át, melynek 30%-a, 175 tonna régión kívül keletkezett.
Akkumulátorok, elemek, fixíroldat
A kecskeméti DESIGN Kft. részére a Környezet és Természetvédelmi Főfelügyelőség engedélyt adott ki elemek és akkumulátorok begyűjtésére és szállítására 570 t/év mennyiségben. Az engedély az ország egész területére érvényes. Továbbá a Kft. fixíroldatból nyer ki fémezüstöt elektolízis technológiával.
A régióban összesen 250 000 tonna egyéb veszélyes hulladék keletkezik. Ennek túlnyomó többsége élelmiszer-ipari eredetű hulladék és fúrási iszap. A fúrási iszap 100%-a a régióban kerül elhelyezésre átmeneti tárolókban, az élelmiszer-ipari hulladék 20%-a kiáramlik a régióból. A hulladékbeáramlás nem számottevő ebben a hulladékcsoportban.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/5. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Régióba beszállított (t/év) | Régióból kiszállított (t/év) | ||
| Veszélyes hulladékok | PCB és PCT tartalmú hulladékok | 0 | 88 | |
| Hulladékolajok | 90 | 2 100 | ||
| Akkumulátorok és elemek | 0 | 1 600 | ||
| Elektronikai hulladékok | n. a. | n. a. | ||
| Kiselejtezett gépjárművek | n. a. | n. a. | ||
| Egészségügyi | 0 | 900 | ||
| Állati eredetű | 15 000 | 40 000 | ||
| Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik | 0 | 105 | ||
| Nem veszélyes hulladékok | Csomagolási hulladékok | n. a. | n. a. | |
| Biomassza | n. a. | n. a. | ||
| Gumihulladék | n. a. | n. a. | ||
II/4. A területi éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a hasznosításra vagy ártalmatlanításra
Nem veszélyes hulladékok
II/6. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása nem veszélyes hulladékok esetén
| Hulladék | Hasznosítás * | Égetés | Lerakás | Egyéb módon kezelt | |||||
| % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | ||
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok | 53 | 215 000 | 22 | 90 000 | 25 | 95 000 | 0 | 0 | |
| Mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | |
| Települési szilárd hulladékok | 10 | 55 000 | 0 | 0 | 88 | 478 000 | 2 | 17 000 | |
| Települési folyékony hulladékok | n. a. | n. a. | 0 | 0 | n. a. | 116 250 | n. a. | 500 000 | |
| Kommunális szennyvíziszapok | 9 | 10 000 | 0 | 0 | 85 | 99 000 | 6 | 7 000 | |
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok | 15 | 60 000 | 0 | 0 | 85 | 340 000 | 0 | 0 | |
| Régió összesen | 340 000 | 90 000 | 1 128 250 | 524 000 | |||||
Veszélyes hulladékok
A régióban a vegyipar, gyógyszeripar, műanyagipar, gépipar, alumíniumipar termelési volumene elhanyagolható. Az egyéb veszélyes hulladékok (250 000 t/év) kategóriájába tartoznak egyrészt a vágóhídi hulladékok, melyek egy része feldolgozásra kerül, másrészt a fúrási iszap hulladék, mely átmeneti fúrási iszap hulladék tárolóban található. A régióban a veszélyes hulladék égetéssel történő ártalmatlanítása nem jellemző. A keletkező veszélyes hulladékokból majdnem 55 ezer tonnát hasznosítanak, elsősorban a hulladékolajokat, akkumulátorokat és az élelmiszer-ipari hulladékokat.
A veszélyes hulladékokra vonatkozó éves hulladékmérleg bemutatásához a veszélyesnek minősülő kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó adatokat a II/7. táblázat tartalmazza.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/7. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása kiemelten kezelendő hulladékok esetén
| Hulladék | Hasznosítás * | Égetés | Lerakás | Egyéb módon kezelt | |||||
| % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | ||
| Veszélyes hulladék | |||||||||
| PCB és PCT tartalmú hulladékok | 0 | 0 | 100 | 88 | 0 | 0 | 0 | 0 | |
| Hulladékolajok | 87 | 2 610 | 13 | 390 | 0 | 0 | 0 | 0 | |
| Akkumulátorok, elemek | 78 | 1 250 | 0 | 0 | 22 | 350 | 0 | 0 | |
| Elektronikai hulladékok | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | |
| Kiselejtezett gépjárművek | 60 | 1 260 | 0 | 0 | 10 | 210 | 30 | 630 | |
| Egészségügyi | 0 | 0 | 100 | 1 500 | 0 | 0 | 0 | 0 | |
| Állati eredetű | 60 | 51 000 | 0 | 0 | 40 | 34 000 | 0 | 0 | |
| Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik | 0 | 0 | 100 | 105 | 0 | 0 | 0 | 0 | |
| Nem veszélyes hulladék | |||||||||
| Csomagolási hulladékok | 25 | 63 000 | 0 | 0 | 75 | 187 000 | 0 | 0 | |
| Biomassza | 65 | 312 000 | 0 | 0 | 35 | 168 000 | 0 | 0 | |
| Gumihulladék | 5 | 750 | n. a. | n. a. | 20 | 3 000 | n. a. | n. a. | |
A veszélyes hulladékok közül a PCB/PCT tartalmú hulladékok, a hulladékolajok, az állati eredetű hulladékok és a növényvédő szerek és csomagoló eszköz hulladékok a régión kívül kerülnek égetésre. A régión belül egyetlen veszélyes hulladék égető üzemel, ahol az egészségügyi veszélyes hulladék egy részének ártalmatlanítása történik.
A régióban a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól, eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek.
A régióban a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól, eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek.
V/1. Gyűjtési kapacitás bemutatása
A régió területén működő hulladék gyűjtő-szállító szervezetek alkalmasak a közszolgáltatás ellátására. Műszaki felkészültségük megfelelő. Vannak települések, amelyek komplex regionális rendszerhez még nem kapcsolódtak, ezek az önkormányzatok önmaguk oldják meg a közszolgáltatást, műszaki felkészültségük kielégítő.
V/2. Kezelési kapacitások bemutatása
Nem veszélyes hulladékok
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok
A régióban keletkező hulladékok jelentős részének kezelése a régión kívül történik. Üveghulladék hasznosítására az Orosházán található üveggyárak alkalmasak. Fémhulladékot az öntödék hasznosítanak. Ártalmatlanító kapacitással a régió nem rendelkezik.
Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékok
A régióban egyetlen zöldhulladék komposztáló üzemel, kapacitása 2560 t/év, ez nem elégíti ki a régió kapacitásigényét. A szelektív gyűjtés bevezetésével párhuzamosan további üzemeket kell telepíteni. Kapcsolódva a Nemzeti Fejlesztési Terv „zöld energia” programjához a régióban fermentáló telepek létesítése szükséges, hiszen az állattenyésztésből adódó hulladék mennyisége tetemes az ágazat fejlettsége miatt. Jelenleg ez a kapacitás teljesen hiányzik a régióban.
Települési szilárd hulladék
A Dél-Alföld Régióban 2003. évben 2 válogatómű üzemel. Ez a válogató kapacitás nem elégíti ki a régió igényeit. A tervidőszak végére további válogatóművek telepítése szükséges.
Súlyos feladatot jelent a Dél-Alföld Régióban is a települési hulladék lerakók rekultivációja. Jelenleg 250 települési szilárd hulladék lerakó található a térségben. A tervidőszak végére 11 regionális, jogszabályi előírásoknak megfelelő lerakó maradhat a régióban. A komplex hulladékgazdálkodási rendszerek részét képezik az átrakó állomások. Jelenleg 1 átrakó állomás működik, ezt a kapacitást is bővíteni kell. Ahhoz, hogy a hulladék regionális lerakóba kerülhessen minden településen legalább 1 hulladékudvar kialakítása szükséges.
Települési folyékony hulladék
Ennek a típusú hulladéknak a kezelése jelenleg csekély mértékben megoldott.
Kommunális szennyvíziszap
Kezelésére a lerakás jellemző, melyek nem minden esetben felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak.
Építési és bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok
A régióban a lerakással történő ártalmatlanítás jellemző, az aszfalt hulladék hasznosításában az elmúlt években jelentős előrelépés történt.
Veszélyes hulladékok
11 műszakilag megfelelő vagy nem megfelelő veszélyes hulladék lerakó telep található a régióban, melyek közül a nem megfelelőek felszámolásra kerülnek. Új lerakó létesítése nem indokolt, veszélyes hulladék kezelőhálózat kiépítése indokolt. Jelenleg 11 veszélyes hulladék komposztáló üzemel. Ezek lefedik a régió kapacitásigényét, további létesítmény telepítése nem indokolt.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
PCB és PCT tartalmú hulladékok
Sem hasznosító, sem ártalmatlanító kapacitás nincs a régióban és nincs is rá szükség.
Elektronikai hulladékok
Régiós szinten ez a kapacitás teljesen hiányzik.
Kiselejtezett gépjárművek
A régióban 33 különböző technikai felkészültségű autóbontó működik. A kapacitásuk megfelelő, de a környezetvédelmi elvárásoknak a telephelyek csak korlátozottan felelnek meg.
Egészségügyi hulladékok
A régióban jelenleg 1 veszélyes hulladék égető üzemel. Kihasználtsága nem éri el jelenleg a 100%-ot, azaz a régió szabad kapacitással bír.
Állati eredetű hulladékok
Az ártalmatlanító és hasznosító kapacitás megfelelő.
Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik
Ártalmatlanító és hasznosító kapacitás ilyen típusú hulladékokra nincs.
Csomagolási hulladékok
A régión belül hiányzik ezeknek a hulladékoknak a hasznosítása, a hulladék jelentős része lerakásra kerül.
Biomassza
A hulladék hasznosítása vagy lerakással történő ártalmatlanítása megoldott, de a jelenlegi környezetvédelmi elvárásoknak a kezelés nem felel meg.
Gumihulladék
Sem ártalmatlanító, sem hasznosító kapacitás nincs, ilyen üzem nem működik a régióban.
Az elérendő célok prioritási sorrendjét az alábbi felsorolás mutatja:
1. Komplex települési regionális begyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása.
2. Szelektív (elkülönített) gyűjtési rendszer teljessé tétele.
3. Régi, a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő lerakók rekultiválása és az illegális települési hulladék lerakók felszámolása.
4. Korszerű települési folyékony hulladék kezelő rendszerek kialakítása:
– begyűjtés és kezelés teljes körűvé tétele, korszerűsítése,
– a települési szennyvíziszap előkezelése és hasznosítása.
5. Biológiailag lebomló szerves hulladék kezelő rendszerek kialakítása:
– mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékkezelés,
– biomassza kezelés.
6. Az egészségügyi hulladékok ártalmatlanítására égetőkapacitást kell kialakítani az együtt égető berendezések előtérbe helyezésével.
7. Gumiabroncs begyűjtő és kezelő rendszer kialakítása.
8. Elektronikai hulladék begyűjtő és kezelő rendszer kialakítása.
9. A meglévő autóroncs kezelő rendszer felülvizsgálata, régiós szinten a szükséges kapacitás megállapítása.
10. Építési-bontási hulladékok kezelő rendszerének kialakítása.
VI/1. A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
A Dél-Alföld Régió területén nincs nagyobb teljesítményű erőmű. A bányászat területén a szénhidrogén-kutatás üteme változatlan. A kommunális hulladék mennyiségében az országos adatokkal korrelációban 2–3%-os növekedés várható. A biomassza valószínűleg változatlan mennyiségben fog keletkezni, mivel a térségben a mezőgazdaság a fő tevékenységi forma, és a művelés alatt álló terület nagysága változatlan. Ezen tényezőket figyelembe véve a régióban a tervidőszak végéig nem fog jelentős mértékben csökkenni a hulladék mennyisége.
Nem veszélyes hulladékok
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok
Nem ismertek a fejlődési tendenciák, fejlesztési szándékok, ezért nem prognosztizálható a hulladékmennyiség várható alakulása. A tervidőszak első két évében pontosítani kell az adatokat, meg kell keresni a gazdasági prognózis készítésével foglalkozó szervezeteket és a szakmai szervezeteket a várható tendenciák becslése érdekében. A cél, hogy a keletkező hulladék mennyisége a tervidőszak végére ne haladja meg a 2000. évben keletkezett mennyiséget.
Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok
Nem várható csökkenés a Dél-Alföld Régióban.
Települési szilárd hulladékok
Az országos tervvel összhangban csökkenéssel nem lehet számolni.
Települési folyékony hulladék
Célul kitűzhető a mennyiség 15%-os csökkentése a csatornázás fejlesztésének, valamint a környezetkímélő módon történő gyűjtésnek köszönhetően. A hulladékképződés nagymértékű csökkentése a tanyás településszerkezet miatt nem megoldható.
Kommunális szennyvíziszap
Csökkenés nem tűzhető ki a csatornázás előrehaladásával, mivel a mennyiség növekszik a szennyvíztisztító telepek korszerűsítése, illetve szennyvízkezelő telepek létesítése következtében.
VI/1. táblázat: A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
| Hulladék | A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok | % | Várható mennyiség (t/év) | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói hulladékok | A tervidőszak végére a hulladék mennyisége ne haladja meg a 2000. évben keletkezettet. | n. a. | n. a. | |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékok | Stagnálás prognosztizálható. | 0 | 600 000 | |
| Települési szilárd hulladék | Növekedés várható az OHT-val összhangban. | +3 | 566 500 | |
| Települési folyékony hulladék | A csatornahálózat kiépítésével csökkenni fog. | –15 | 988 125 | |
| Kommunális szennyvíziszapok | A csatornahálózat kiépítésével jelentősen növekedni fog. | +85 | 233 448 | |
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok | Adathiány miatt az elmozdulás iránya nem adható meg. | n. a. | n. a. |
Veszélyes hulladékok
Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari veszélyes hulladékok
A vegyipari és a gyógyszeripari alapanyag gyártás gyakorlatilag hiányzik a régióból, ezért hulladékkal nem indokolt számolni. A műanyagipar jellemzően kész alapanyagból gyárt, kis hányadban történik műanyaghulladék feldolgozás, ami nem termel veszélyes hulladékot.
Gépipari veszélyes hulladékok
A tervidőszakban a gépipar fejlesztése várható a térségben, ezért a veszélyes hulladék mennyiségének csökkenése nem prognosztizálható.
Alumíniumipari veszélyes hulladékok
Az alumíniumipar a térségben a gépipar számára és fogyasztási cikkek formájában gyárt termékeket, a veszélyes hulladék képződés nem jellemző, mennyisége a többi ágazathoz képest elhanyagolható.
Egyéb ágazati veszélyes hulladékok
Energiaipar: A térségre az ipari méretű energiatermelés gyakorlatilag nincs. Az 50 MW alatti erőművek földgáz üzeműek, a veszélyes hulladék nem számottevő.
Bányászat: a fúrási iszap mennyiségének csökkenése prognosztizálható, mivel a kőolaj és földgáz kutatás üteme fokozatosan lassul.
Ipari szennyvíztisztítás: Az ágazatból származó hulladék mennyiségének növekedése tervezhető. A jelenlegi jogszabályi előírások szerint az ipari üzemek szennyvízkezelőit korszerűsíteni, hatékonyságukat növelni kell, ahol nincs, ott ki kell építeni a tervidőszakban.
VI/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
| Hulladék | A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok | % | Várható mennyiség (t/év) | |
| Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari hulladékok | A keletkező hulladék mennyisége nem számottevő. | n. sz. | n. sz. | |
| Gépipari hulladékok | A keletkező hulladék mennyisége nem számottevő | n. sz. | n. sz. | |
| Alumíniumipari hulladékok | A keletkező hulladék mennyisége nem számottevő. | n. sz. | n. sz. | |
| Egyéb ágazati hulladékok | Energetikai ipar: stagnálás. | 0 | n. sz. | |
| Bányászat: csökkenni fog a fúrási iszapok mennyisége. | –30 | 1800 | ||
| Ipari víztisztítás: növekedés. | n. a. | n. a. |
n. sz.: Nem számottevő.
n. a.: Nincs adat.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
PCB és PCT tartalmú hulladékok
A DÉMÁSZ Rt. adatszolgáltatása alapján a régióban összesen 503 db üzemelő és 17 db tartalék PCB és PCT tartalmú berendezés található 13 telephelyen. A bezárási ütemterv a következő: 2002-ben ártalmatlanítottak 59 berendezést; 2003-ban 107, 2005-ben 24, 2006-ban 121, 2007-ben 29, 2008-ban 126, 2009-ben 24 és 2010-ben 30 berendezés ártalmatlanítása fog megtörténni.
Hulladékolajok
A képződő mennyiség csökkentésére közvetlen befolyásolási lehetőség nincs, mert a hulladék mennyisége a felhasznált kenőolaj mennyiségétől, a gépjármű műszaki állapotától és az üzemben lévő gépjárművek számától függ. A tervidőszak végére a hulladékolajok mennyiségének növekedése várható.
Akkumulátorok, elemek
A hulladék akkumulátorok mennyiségének növekedése nem várható az élettartam javulása miatt. A kisebb méretű újratölthető akkumulátorok (pl. ceruza stb.) elterjedése miatt az elemek mennyiségének csökkenése tervezhető.
Elektronikai hulladékok
Az életszínvonal emelkedésével és az eddig elhasználódott berendezések várható tömeges lecserélésével a hulladék mennyisége növekedni fog. A prognózist nehezíti, hogy a jelenlegi hulladék mennyisége csak durva becsléssel adható meg.
Kiselejtezett gépjárművek
Várhatóan a tervidőszak végére is hasonló mennyiségű hulladék keletkezik.
Egészségügyi hulladékok
Az ellátási színvonal emelkedésével a hulladék mennyiségének a növekedése várható.
Állati eredetű hulladékok
Az állattenyésztés a régióban domináns ágazatot jelent, a hulladék mennyiségében stagnálás várható.
Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik
A technológiaváltás már megtörtént a csomagolóeszközök területén, mennyiségi csökkenés nem várható.
Csomagolási hulladékok
A csomagolási hulladék mennyiségét a fogyasztói magatartás jelentősen befolyásolja, de ennek alakulása nem prognosztizálható. Így az elmozdulás iránya nem adható meg.
Gumihulladék
A gépjárműforgalom növekedésével a hulladék mennyiségének növekedése várható.
Speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentő, az eddigi kategóriákba nem tartozó hulladékok
Az ivóvíztisztítás során arzén tartalmú hulladék képződik. Mennyisége várhatóan növekedni fog, mivel az ivóvíz arzén tartalmának határértéke 50 μmg/l értékről 10 μmg/l értékre fog csökkenni, tehát a tisztítási technológiát egyre több helyen kell majd alkalmazni.
VI/3. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
| Hulladék | A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok | % | Várható mennyiség (t/év) | |
| Veszélyes hulladékok | ||||
| PCB és PCT tartalmú hulladékok | A tervidőszak végére meg kell szüntetni az alkalmazást. Csökkenés várható. | –100 | 0 | |
| Hulladékolajok | A fokozott gépjárműforgalom miatt növekedés várható. | +15 | 3 450 | |
| Akkumulátorok | Stagnálás prognosztizálható. | 0 | 1 200 | |
| Elemek | Újratölthető elemek elterjedése miatt csökkenés várható. | –5 | 20 | |
| Elektronikai hulladékok | Adathiány miatt nem adható meg. | n. a. | n. a. | |
| Kiselejtezett gépjárművek | Stagnálás prognosztizálható. | 0 | 2 100 | |
| Állati eredetű hulladékok | Stagnálás prognosztizálható. | 0 | 85 000 | |
| Egészségügyi hulladékok | Az egészségügyi ellátás színvonalának növekedése miatt növekedés várható. | +15 | 1 725 | |
| Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik | Stagnálás prognosztizálható. | 0 | 105 | |
| Nem veszélyes hulladékok | ||||
| Csomagolási hulladék | Az elmozdulás iránya nem adható meg adathiány miatt. | n. a. | n. a. | |
| Biomassza | Adathiány miatt a keletkező hulladék mennyiségi változásának iránya nem adható meg | n. a. | n. a. | |
| Gumihulladék | A fokozott gépjárműforgalom miatt növekedés várható. | +25 | 18 750 | |
VI/2. Hasznosítási célok
Nem veszélyes hulladékok
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok
Az iparban keletkező hasznosítható hulladékokra begyűjtő rendszerek kialakítását ösztönözni kell, különös tekintettel a műanyaghulladékokra.
A faiparban keletkező hulladékok hasznosítását minél teljesebb körűvé kell tenni, a hulladék jellegétől függően komposztálással vagy égetéssel. A tervidőszak végére a szakmai szervezetekkel, érdekelt gazdálkodókkal fel kell venni a kapcsolatot annak megvizsgálása érdekében, hogyan kapcsolhatók be a „zöld energia” termelési programba.
Korszerű autóbontó telephelyeket kell kialakítani, a nem megfelelő telepeket be kell zárni a tervidőszak végéig.
Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok
A biomassza jellegű hulladékok mennyiségi és minőségi felmérését 2006-ig el kell végezni. A mezőgazdasági eredetű, de a termelésbe vissza nem forgatott biomasszára kezelőkapacitást kell kiépíteni. Egyik módja lehet komposztálók, másik módja fermentáló üzemek létesítése.
A mezőgazdaságban és iparban keletkező hasznosítható hulladékokra begyűjtő rendszerek kialakítását ösztönözni kell, különös tekintettel a műanyaghulladékokra.
Települési szilárd hulladékok
Ezen hulladékok tekintetében korszerű begyűjtő hálózat kiépítése az egyik legfontosabb feladat.
Komplex térségi feladatokat ellátó települési szilárd hulladék kezelő rendszereket kell kiépíteni a tervidőszak végéig.
A régióban a szelektív hulladékgyűjtést teljessé kell tenni a tervidőszak végére.
A települési hulladék lerakóban lerakott hulladékok – szabványnak megfelelően mért – összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását, ezen belül a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat csökkenteni kell. A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmának 2004. július 1. napjáig 25%-át, 2007. július 1. napjáig 50%-át, 2014. július 1. napjáig 65%-át hasznosítani kell.
Települési folyékony hulladék
A mezőgazdasági hasznosítás arányának növelése szükséges.
Kommunális szennyvíziszap
Cél, hogy a mezőgazdasági hasznosítás minél nagyobb arányban biztosítható legyen.
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok
Meg kell oldani a minél nagyobb arányú hasznosítást, valamint a bontás során keletkező veszélyes hulladékok szétválogatását, elkülönített gyűjtését.
Veszélyes hulladékok
Vegyipari, gépipari, gyógyszeripari és alumíniumipari hulladékok
Képződésük nem domináns a régióban, esetleges hasznosításuk régión kívül történik.
Egyéb ágazati hulladékok
Az állat-egészségügyi előírások szigorodásával a veszélyes hulladékok hasznosítási aránya tekintetében a tervidőszak végére a régióban csökkenés várható.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
PCB és PCT tartamú hulladékok
Elsődleges az ártalmatlanítás, amely a cselekvési program ütemterve szerint fog megvalósulni.
Hulladékolajok
Lakossági begyűjtő rendszer kiépítése és teljessé tétele az elérendő cél.
Akkumulátorok, elemek
A már jól működő begyűjtő rendszert kell teljessé tenni az akkumulátorok esetében. A hulladékká vált elemek gyűjtőrendszerét ki kell alakítani.
Elektronikai termékek
Az elektronikai és elektromos berendezések hulladékának begyűjtési és visszavételi rendszerét ki kell építeni, az anyagában történő hasznosítás létesítményeit ki kell alakítani, a szakmai szervezetekkel egyeztetni kell a régióban elvégzendő feladatokról.
Kiselejtezett gépjárművek
Az EU előírásainak megfelelő, a régió igényeit kielégítő bontótelepeket kell létrehozni.
Egészségügyi hulladékok
Továbbra is tartani kell a röntgen és fixáló oldatok hasznosítási arányát, melyből az ezüst visszanyerés történik.
Állati eredetű hulladékok
Meg kell oldani a nagy kockázatú (SRM) anyagok vágóhídon belüli elkülönített gyűjtését. A tervidőszak végére meg kell vizsgálni az égetőkapacitás szükségességét, illetve a rentábilis működés feltételeit a nagy kockázatú (SRM) anyagokra vonatkozóan.
Csomagolási hulladékok
El kell érni, hogy 2005-re a hasznosítási arány 50% legyen, melyből anyagában legalább 25% hasznosuljon.
Biomassza
Komposztáló és fermentáló üzemek létesítésével biztosítani kell a hulladékok biológiai körforgásba történő visszavezetését vagy energiatartalmának hasznosítását.
Gumihulladék
A kivitelezés alatt álló és KAC támogatással létesülő gumihulladék feldolgozó üzem üzembe helyezése a cél.
VII/1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatás-fejlesztési programok
VII/1. táblázat: Módszertani cselekvési program
| Állami | – Tudatformálás: A terv megvalósításához szükséges állami források biztosítása | |
| – Működőképes veszélyes hulladék gazdálkodási rendszer jogszabályi megalapozása | ||
| – EU pályázatokkal kapcsolatos képzések | ||
| – Kutatásfejlesztés | ||
| – Támogatás a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendeletnek megfelelően * | ||
| Hatósági | – Nyilvános adatbázisok létrehozása | |
| – Anyagáramok nyomon követése | ||
| – Engedélyek nyilvános adatbázisának létrehozása | ||
| – Veszélyes hulladék koordinátori feladatok ellátása | ||
| Önkormányzati | – Hulladékgazdálkodási tervek kidolgozása, értékelése, korrekciója, feladatok elvégzése | |
| Vállalkozói | – Kevésbé veszélyes anyagok használata | |
| – Jogkövető magatartás | ||
| – Kutatásfejlesztés |
VII/2. Hulladékgazdálkodási cselekvési programok
Nem veszélyes hulladékok
VII/2. táblázat: A nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Hulladék | Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói hulladék | Nagy termelők közvetlen megkeresése és felmérése. Kistermelők számának meghatározása. Mintaprogram összeállítása a kistermelők fölmérésére. A meglévő kapacitások eloszlásának felmérése. A szükséges hasznosító kapacitás meghatározása. | Érdek-képviseleti szervezetek Szakmai szövetségek Ipar | 2004. dec. 31. | |
| Korszerű hulladékbegyűjtő és autóbontó telephelyek kialakítása. | Érdek-képviseleti szervezetek Szakmai szövetségek Ipar Önkormányzatok | 2006. dec. 31-től | ||
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékok | Nagy termelők közvetlen megkeresése és felmérése. Kistermelők számának meghatározása. Mintaprogram összeállítása a kistermelők fölmérésére. | Érdek-képviseleti szervezetek Szakmai szövetségek Falugazdászok | 2004. dec. 31. | |
| Komposztáló és fermentáló telepek létesítése. | Érdek-képviseleti szervezetek Szakmai szövetségek Falugazdászok | 2005. jún. 30-tól | ||
| Települési szilárd hulladék | Konzorciumok létrehozásának ösztönzése. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének elősegítése. Lakossági tájékoztatás, tudatformálás. A házi komposztálás elősegítése, népszerűsítése. | Önkormányzatok Egyedi hulladékgazdálkodási tervet készítők Civil szervezetek. Kulturális intézmények | 2005. dec. 31. (szelektív gyűjtés) 2008. dec. 31-ig folyamatosan a hasznosítási arány növelése |
Veszélyes hulladék
A veszélyesnek minősülő kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó adatokat a VII/3. táblázat tartalmazza.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
VII/3. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Hulladék | Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | |
| PCB/PCT tartalmú hulladékok | A további használatra alkalmatlan berendezések cseréje PCB mentes berendezésekre. | PCB/PCT tartalmú berendezések birtokosai, üzemeltetői | 2008. dec. 31. | |
| Hulladékolajok | A hulladékudvarokban fogadási lehetőség megteremtése. Benzinkutak, gépjárműjavító szervizek átvételi kötelezettségének bevezetése. | Gyártó és forgalmazó Szolgáltatók | 2008. dec. 31. | |
| Elemek, akkumulátorok | Begyűjtési rendszer korszerűsítése. A forgalmazási helyeken a csere- és visszavételi kötelezettség bevezetése. | Gyártók és forgalmazók | 2004. dec. 31. | |
| Elektronikai hulladékok | A szakmai szervezetekkel történő egyeztetés a régióban elvégzendő feladatokról. Nagykereskedők és szervizek közvetlen megkeresése adatgyűjtés céljából. Az adatpontosítás után a szükséges begyűjtő- és feldolgozó kapacitások meghatározása. A gyártók által finanszírozott visszavételi- és begyűjtési rendszer kialakításának ösztönzése. | Forgalmazók és szervizek Szakmai szervezetek | 2005. dec. 31. (adatgyűjtés) 2008. dec. 31. (begyűjtési és visszavételi rendszer kialakítása) | |
| Kiselejtezett gépjárművek | A járművek bontásából származó alkatrészek ismételt használatának és a maradékok hasznosításának együttesen 85 tömeg%-ra növelése. Hulladékhasznosító háttéripar kialakítása, fejlesztése. | Érdek-képviseleti szervezetek Szakmai szövetségek Autóbontó és hulladékhasznosító vállalkozások | 2006. jan. 1. | |
| Állati eredetű hulladékok | Az állati eredetű hulladékok komposztálása/égetése kapacitásigényének felmérése. A dögkutak bezárása. Speciális szállítójármű-park kialakítása. A korszerű regionális állati hulladékgyűjtő helyek kialakítása a bomlási folyamatok lelassítása érdekében. | ATEV Önkormányzatok Állat-egészségügyi hatóságok Nagy élelmiszer-ipari cégek | 2004. dec. 31. (felmérés) 2005. dec. 31. (dögkutak) 2008. dec. 31-ig fokozatosan | |
| Egészségügyi hulladékok | Az egészségügyi hulladékok keletkező mennyiségének pontosítása, az ártalmatlanító kapacitás felmérése. A kapacitások ismeretében a szükséges ártalmatlanító kapacitás meghatározása. | ÁNTSZ Kórházak Magánorvos szektor | 2004. dec. 31. (égetőmű szükséges- ségének megvizs- gálása) 2008. dec. 31. (gyűjtő- rendszer kialakítása) | |
| Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik | Növényvédő szer hulladékoknál a magánszektor adatainak pontosítása. Az adatok ismeretében gyűjtési kapacitás meghatározása. A hulladékudvarokban elkülönített gyűjtőhelyek létesítése. Széles körű lakossági tájékoztatás, tudatformálás. | NTSZ Civil szervezetek Szakmai szervezetek Érdek-képviseleti szervezetek Falugazdászok | 2006. jún. 30. (adatponto- sítás) 2007. dec. 31. (kapacitás) 2008. dec. 31-ig folyamatos | |
| Csomagolási hulladékok | A keletkező csomagolási hulladékok mennyiségének és minőségének felmérése, adatok pontosítása. Szelektív hulladékgyűjtés rendszerének kiépítése és üzemeltetése. Üveghulladék hasznosítására előkezelő technológia kiépítése. A koordináló szervezetek működésének teljessé tétele. | Gyártók és forgalmazók, illetve ezek koordináló szervezetei | 2004. dec. 31. (adatokra vonatkozóan) 2004. dec. 31. (szelektív gyűjtési rendszerre vonatkozóan) 2008. dec. 31. | |
| Biomassza | Szelektív begyűjtés bevezetése. Házi komposztálás elterjesztése. Fermentálók létesítése (kapcsolódás a Zöld Energia Programhoz). | Önkormányzatok Ipar Érdek-képviseleti szervezetek Szakmai szövetségek | 2005. dec. 31. 2005. jún. 30-tól | |
| Gumihulladék | A keletkező gumihulladék mennyiségének pontosítása. A meglévő hasznosító és ártalmatlanító kapacitások felmérése. A gumihulladék feldolgozó üzem üzembe helyezése. A megfelelő hasznosító kapacitás kiépítéséig az ideiglenes tárolóterek létrehozásának ösztönzése a regionális hulladékkezelő telepeken. | Lerakó üzemeltetők Szolgáltatók Feldolgozók | 2003. júl. 1. (egészben történő) 2006. jan. 1. (darabolt) 2008. dec. 31-ig folyamatos |
VII/3. Költségek
Intézményfejlesztés
VII/4. táblázat: Költségigény regionális szinten
| Program | Becsült költség (millió Ft) | |
| Hulladékgazdálkodási tervezés | 178 | |
| Létszámfejlesztés | 23 | |
| Technikai fejlesztés | 70 | |
| Oktatás, képzés, tudatformálás | 200 | |
| Összesen | 471 |
VII/5. táblázat: Költségigény önkormányzati szinten
| Program | Becsült költség (millió Ft) | |
| Hulladékgazdálkodási tervezés | 140 | |
| Létszámfejlesztés | 100 | |
| Technikai fejlesztés | 25 | |
| Oktatás, képzés, tudatformálás | 114 | |
| Összesen | 379 |
Hasznosító rendszerek
VII/6. táblázat: Kapacitás és költségkalkuláció
| Létesítmény | Meglévő mennyiség | Tervezett mennyiség (db) | Becsült költség (millió Ft) | |
| Válogatóművek | 2 | 4 | 1 600 | |
| Veszélyes hulladék komposztálók | 11 | – | – | |
| Zöldhulladék komposztálók | 1 | 25 | 500 | |
| Fermentálók * | – | 7 | 2 500 | |
| Települési folyékony hulladék és szennyvíziszap kezelés * | – | – | 70 | |
| Inert hulladék tároló-előkezelő telepek | – | 5 | 800 | |
| Gumihulladék hasznosító vállalkozások | – | 2 | 1 000 | |
| Autóbontók | 33 | 3 regionális | 600 | |
| Műanyag feldolgozó üzemek | – | 2 | 1 000 | |
| Hulladék elektromos és elektronikai berendezés bontásával foglalkozó vállalkozások | – | 1 | 500 | |
| Üveghulladék előkészítő üzemek | – | 1 | 400 | |
| Összesen | – | – | 8 970 |
Ártalmatlanító telepek
VII/7. táblázat: Kapacitás és költségkalkuláció
| Létesítmény | Meglévő mennyiség | Tervezett mennyiség (db) | Becsült költség (millió Ft) | |
| Veszélyes hulladék lerakók | 11 | kezelőhálózat | 12 500 | |
| Nem veszélyes hulladék lerakók rekultivációja | 250 | 11 regionális | 4 600 | |
| Átrakó állomások | 1 | 8 | 400 | |
| Hulladékudvarok (gyűjtősziget) | 10 | minden településen legalább 1 | 2 500 | |
| Inert hulladék lerakók | – | 1 | 200 | |
| Égetőművek | 1 veszélyes hulladék égető | 1 együttégető * | – | |
| Egészségügyi hulladék kezelő rendszer | – | magánorvosi gyűjtő és kezelőhálózat | 1 000 | |
| Hűtött tárolók állati eredetű hulladékok tárolására | – | 15 | 3 800 | |
| PCB/PCT tartalmú berendezések ártalmatlanítása | folyamatban | 1 000 | ||
| Összesen | 26 000 |
A cselekvési program becsült teljes költsége a Dél-Alföld Statisztikai Régióban a 2003–2008 tervidőszakban mintegy 36 milliárd Ft.
A fejlesztésekhez történő állami hozzájárulás aránya és mértéke a részletes megvalósítási programok előkészítése során kerül megállapításra.
Tervezési szint: Észak-magyarországi Statisztikai Régió
(Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye és Nógrád megye)
Készítette: Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség
Cím: 3530 Miskolc, Mindszent tér 4.
Időtartama: 2003–2008
A tervezés báziséve: 2001
| 1 A fejezetben szerepeltetett adatok alapvetően három megbízhatósági szinten szerepelnek. | |
| Ezek: | |
| * Jogszabályban rögzített adatszolgáltatáson alapuló szint. | |
| ** Statisztikai adatokból átvett vagy azokból egyedileg kalkulált adatok szintje. | |
| *** Statisztikai, ill. regionális adatok hiányában az előzetes felmérések alapján kiválasztott termelő, szolgáltatói kör egyedi adatszolgáltatásából származó, ill. azokból kalkulált adatok. Az adatok a volumeneket tekintve is legfeljebb tájékoztató jellegűek. | |
| 2 Nem tartalmazza a főként építőipari alapanyagok bányászatából és az egyéb bányászati tevékenységekből származó meddőt. | |
| 3 Biomassza nélkül. |
II/1. Éves keletkezett hulladékmennyiség
Nem veszélyes hulladékok
II/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Régió összesen (t/év) | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok***2 | 3 263 521 | |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok***3 | 1 125 000 | |
| Települési szilárd hulladékok** | 679 426 | |
| Települési folyékony hulladékok** | 624 316 | |
| Kommunális szennyvíziszap** | 142 562 | |
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok*** | 428 500 | |
| Összesen | 6 263 325 |
A legnagyobb hullagékkategória meghatározó eleme az erőműi salak-pernye (74%), mely mellett számottevő volument képvisel még a kohászati salak és a bányameddő (együtt közel 15%), míg a maradékot (11%) alkotja az összes egyéb nem veszélyes hulladékfajta.
Veszélyes hulladékok
II/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Régió összesen (t/év) | |
| Vegyipar, gyógyszeripar, műanyagipar | 12 663 | |
| Gépipar* | 183 | |
| Alumíniumipar* | 120 | |
| Egyéb ágazati* | 238 385 | |
| Összesen | 251 351 |
A régió meghatározó veszélyes hulladék termelői a kohászat, a vízellátás, a hulladékipar, az élelmiszer- és húsipar, valamint az olajipar.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/3. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Kiemelt hulladékáram | Régió összesen (t/év) | |
| Veszélyes hulladékok | PCB és PCT tartalmú hulladékok* | 1 | |
| Hulladékolajok* | 3 529 | ||
| Akkumulátorok és elemek*** | 1 418 | ||
| Elektronikai hulladékok*** | 11 200 | ||
| Kiselejtezett gépjárművek*** | 9 500 | ||
| Egészségügyi hulladékok* | 734 | ||
| Állati eredetű hulladékok* | 17 510 | ||
| Azbeszt | 446 | ||
| Növényvédő szerek és csomagoló eszközeik* | 110 | ||
| Nem veszélyes hulladékok | Csomagolási hulladékok*** | 177 181 | |
| Biomassza*** | 3 000 000 | ||
| Gumihulladék*** | 9 540 |
A hulladékkategória nagyságrendileg elkülönült elemei mind kalkulált adatokon alapulnak, így azok csak tájékoztató jellegűek.
Az 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet alapján tett bejelentések szerint a régióban 240 m3 PCB/PCT tartalmú olajat használnak még összesen 3401 db berendezésben.
II/2. Felhalmozott hulladék
Nem veszélyes hulladékok
A régióban felhalmozott ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok mennyisége 160 millió tonna. A kategórián belül közel 80%-ot az erőműi zagytereken felhalmozott salak-pernye képezi, a maradékot pedig fele-fele arányban a kohászati eredetű salakok és a bányameddők alkotják. A nem veszélyes hulladék kategória egyéb elemeit tekintve 16 ezer tonna a lerakott építési, bontási hulladék.
Veszélyes hulladékok
II/4. táblázat: Felhalmozott veszélyes hulladékok mennyisége
| Hulladék | Régió összesen (t) | |
| Különböző típusú veszélyes hulladékok | 4 730 | |
| Krómcserzett bőr | 50 | |
| Edzősó | 300 | |
| Páciszap | 100 000 | |
| Szerves oldószer tartalmú festékhulladék | 42 | |
| Gáztisztítói iszap, lurgi por | 14 661 | |
| Mésziszap | 130 000 | |
| ASEA salak, kemencebontási hulladék, szárazelem, azbeszt | 9 368 | |
| Összesen | 259 151 |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
A felhalmozott akkumulátorok, elemek mennyisége 390 tonna. A növényvédő szerek és csomagolóeszközeik esetében még 100 tonna*** mennyiség van felhalmozva. 3000 m3 (300 tonna) felhalmozott gumiabroncs hulladék található Miskolcon.
II/3. Ki- és beszállított hulladék
A hulladékforgalom tekintetében gyakorlatilag egyik kategóriában sem léteznek nyilvántartáson alapuló ismeretek.
Nem veszélyes hulladékok
A hulladékkategóriára általánosan jellemző, hogy a keletkezetthez képest a forgalom nem képez számottevő volument.
A beszállított ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok mennyisége 200 ezer tonna, ami a régió kohászati és műanyagiparának hulladékfelvevő képességéhez kötődik, míg ennek ellenpontjaként a feldolgozási kapacitás hiányára vezethető vissza a kiáramló 12 ezer tonna hulladék (elsősorban papír és üveg).
A települési szilárd hulladékok esetében a beszállított 2 ezer és a kiszállított 11 ezer tonna hulladékforgalom abból adódik, hogy a régiós határok közelében az egyes régión kívüli hulladék-begyűjtési körzetek a földrajzi adottságokból (távolság) adódóan gazdaságilag kedvezőbb alternatívát kínálnak.
Veszélyes hulladékok
Gyakorlatilag a forgalmat meghatározó elem itt is egyrészt a földrajzi távolság, mivel a veszélyes hulladékok szállítási költsége akár a kezeléssel összemérhető vagy több is lehet, másrészt az, hogy az adott hulladéktípusra vonatkozóan létezik-e a régióban kezelési kapacitás. Ennek megfelelően a beszállítás hozzávetőlegesen 6 ezer tonna, míg a kiáramlás 20 ezer tonnára tehető.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/5. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Régióba beszállított (t/év) | Régióból kiszállított (t/év) | |
| Hulladékolajok*** | 100 | 3 870 | |
| Állati eredetű*** | 5041 | n. a. | |
| Csomagolási hulladékok*** | 7281 | 12 186 | |
| Egészségügyi*** | 460 | – | |
II/4. A területi éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a hasznosításra vagy ártalmatlanításra
Nem veszélyes hulladékok
A régió éves hulladékmérlegére alapozott kezelési arányokat a II/6. táblázat mutatja be:***
II/6. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása nem veszélyes hulladékok esetén
| Hulladék | Hasznosítás * | Égetés | Lerakás | Egyéb módon kezelt | |||||
| (e t/év) | % | (e t/év) | % | (e t/év) | % | (e t/év) | % | ||
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok | 731 | 21,2 | 7 | 0,2 | 2705 | 78,6 | – | – | |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok | 1 013 | 90,0 | – | – | 56 | 5,0 | 56 | 5,0 | |
| Települési szilárd hulladékok | 100 | 14,9 | – | – | 570 | 85,1 | – | – | |
| Települési folyékony hulladék * | – | – | – | – | 178 | 28,5 | 446 | 38,1 | |
| Kommunális szennyvíziszap | 66 | 46,5 | – | – | 76 | 53,5 | – | – | |
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok | 214 | 50,0 | – | – | 214 | 50,0 | – | – | |
| Összesítés: | 2124 | 7 | 3799 | 502 | |||||
Az összes hasznosítási arány egyharmada a keletkezettnek, de ennek gyakorlatilag fele a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékokból adódik, ami a hulladék jellegéből természetszerűleg következik.
Sokkal kedvezőtlenebb a helyzet az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok, valamint a települési szilárd hulladékok tekintetében. Mindkét esetben magas a lerakási hányad, ennélfogva a fejlesztési irányokat úgy kell meghatározni, hogy ez az arány elsősorban a hasznosítás, de legalább az égetés (ezen belül elsősorban hőhasznosítás) felé tolódjon el.
Veszélyes hulladékok
II/7. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása veszélyes hulladékok esetén
| Hulladék | Hasznosítás | Égetés | Lerakás | Egyéb módon kezelt | |||||
| (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | % | ||
| Veszélyes hulladékok | 88 787 | 37,4 | 12 352 | 5,2 | 20 020 | 8,4 | 116 285 | 49 | |
A kezelési arányokat tekintve a hasznosítás a meghatározó. További feladatokat jelent a lerakott mennyiségek csökkentése, ami ugyan arányában nem, de volumenében számottevő tömeget képvisel. A táblázatban szereplő egyéb módon kezelt kategóriában a vonatkoztatási év azon hulladékáramai is megjelennek, melyek státusza a hulladékjegyzék és besorolás EU-haromonizációja következtében megváltozott, s jelenleg felhalmozottként jelennek meg.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
PCB és PCT tartalmú hulladékok 4%-a kerül elégetésre. Engedéllyel egyetlen szervezet (ECOMISSIO Kft., Tiszaújváros) rendelkezik.
Hulladékolajok: a keletkezett mennyiség 5%-át a termelők hasznosítják, míg 7%-a égetésre kerül. A többit gyakorlatilag a régión kívül kezelik.
Akkumulátorok, elemek: a hulladékmérlege negatív, tekintettel arra, hogy a tarnaszentmiklósi lúgos akkumulátor feldolgozón kívül a térségben üzemszerű hasznosítási tevékenység nem folyik. A begyűjtött hulladék exportálásra kerül. Az elemekre egyetlen alternatívaként a régión kívüli lerakás működik.
Egészségügyi hulladékok: a hulladékforgalmi mérlege pozitív. Ennek oka alapvetően az, hogy a régióban négy veszélyes hulladék égető – Borsodkom Kft., ÉMK Kft. (Sajóbábony), ECOMISSIO Kft. (Tiszaújváros), Mester Kft. (Gyöngyös) – rendelkezik ártalmatlanítási feljogosítással.
Állati eredetű hulladékok: egyértelműen pozitív hulladékmérleg jellemzi, hiszen a régióban található a SZATEV Rt. állatifehérje-feldolgozó üzeme, a hozzá telepített lerakással történő ártalmatlanítási lehetőséggel.
Hulladékká vált növényvédő szerek és csomagolóeszközeik: két égető rendelkezik a hulladék ártalmatlanítására vonatkozó engedéllyel.
Csomagolási hulladékok: a kategóriában a begyűjtött mennyiséghez képest elég számottevő a hulladékforgalom. Ez a beszállítás esetében a jelenlévő vas- és műanyaghulladék feldolgozó kapacitás, a kiszállítás (papír, üveg) pedig éppen a feldolgozókapacitás hiányára vezethető vissza.
Biomassza: a biomassza esetében a hasznosítási arány ugyan imponáló, de ez alapvetően adódik magából a hulladékfajta anyagi sajátságából. (A hasznosításba beleértjük a jelenlegi 100 000 t/éves erőműi energetikai hasznosítást is.)
Gumihulladék: hasznosítása nem éri el a keletkezett 5%-át, a hulladékáram egyelőre még technológiai szinten sem bővelkedik igazán választékkal. A hasznosítás jelenleg egyetlen vállalkozás keretében történik.
A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmény nincs.
A régióban a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek.
V/1. Gyűjtési kapacitások bemutatása
Nem veszélyes hulladékok
Ipari nem veszélyes hulladékok: 30 gazdálkodó szervezet foglalkozik ipari és egyéb nem veszélyes hulladék begyűjtésével. A bázisévben az általuk begyűjtött hulladék mennyisége meghaladta a 300 000 tonnát.
Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok: Ezen hulladékok esetében a jelenlegi tényleges hulladékáramok, a rendelkezésre álló gyűjtési és kezelési kapacitások, hiányok meghatározása, illetve ezek alapján a továbbiakban szükséges kapacitások tervezése a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program, Élelmiszer-ipari Program keretében – a következő években elvégzendő adatgyűjtések figyelembevételével – valósul meg.
Települési szilárd hulladék: Kommunális hulladék begyűjtő és kezelő szervezetek száma 24, amelyek összesen 309 település hulladékkezelését oldják meg. A többi település önállóan oldja meg saját hulladékának gyűjtését, szállítását. A régiókat, kisrégiókat ellátó hulladékkezelők, gyűjtők-begyűjtők műszaki felkészültsége általánosságban elfogadható. Rendelkeznek olyan begyűjtő-, szállítójárművekkel, amelyek kiporzásmentesek, viszont nem mindegyik szolgáltató rendelkezik tömörítős gépjárművel.
Települési folyékony hulladék: A régió települési folyékony hulladékának egy része: a begyűjtött mennyiség 33%-a, azaz 208 ezer tonna a megépített – 78 db – szennyvíztisztító műtárgyban (ezek kapacitása összesen 216 185 m3/nap), a közcsatorna-hálózat kijelölt pontjainál vagy közművekben kerül elhelyezésre.
Kommunális szennyvíziszap: A települési szennyvizek tisztítása során képződő szennyvíziszap közvetlenül vagy komposztálást követően mezőgazdasági hasznosításra kerül, illetve kommunális hulladék lerakón kerül elhelyezésre (takaróföld).
Veszélyes hulladék
A régióban a veszélyes hulladékokra kialakult gyűjtési körzetek nincsenek. A keletkező veszélyes hulladékok begyűjtésére és szállítására az országos érvényű engedéllyel rendelkező szervezeteken túl 12 vállalkozás rendelkezik feljogosítással.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
PCB és PCT tartalmú hulladékok: PCB/PCT-tartalmú hulladék begyűjtésére szakosodott vállalkozás nincs a régióban.
Hulladékolajok: A keletkező hulladékolajok 80%-a fáradtolaj, amelynek túlnyomó része a MOL Rt.-hez kerül begyűjtő szervezeteken keresztül.
Akkumulátorok, elemek: A begyűjtött akkumulátorhulladék exportra kerül. Az akkumulátorhulladék-export rendszergazdája az Észak-magyarországi MÉH Rt. Az ERECO Rt. és a METALLOGLOBUS Rt. szintén végez akkumulátorhulladék-átvételt, a begyűjtött hulladékot közvetlenül exportálja. A begyűjtött akkumulátor hulladék mennyisége: 1407 tonna, lényegesen magasabb a termelők által a veszélyes hulladék bejelentésekben közölt adatoknál. A különbség elsősorban a lakosságtól begyűjtött akkumulátorhulladék mennyiségével magyarázható. A hulladékká vált elemek mennyisége 11 tonna/év.
Elektronikai hulladékok: 12 vállalkozás foglalkozik veszélyes hulladéknak minősülő elektronikai hulladékok begyűjtésével, szállításával.
Kiselejtezett gépjárművek: A régióban ezen hulladékok begyűjtésére szakosodott vállalkozás nincs. A tulajdonosok megbízásából az autóbontással foglalkozó vállalkozások szállítják el a kiselejtezett gépjárműveket.
Egészségügyi hulladékok: Az egészségügyi hulladékok begyűjtésére és szállítására a régióban 4 vállalkozás rendelkezik feljogosítással. Tekintettel a hulladék jellegére, a begyűjtő- és szállítókapacitás növelése nem indokolt.
Állati eredetű hulladékok: Az állati eredetű veszélyes hulladékok begyűjtésére, kezelésére (hasznosítására/feldolgozására/ártalmatlanítására) engedéllyel a SZATEV Rt. (Szikszó) rendelkezik. A SZATEV Rt. működési területe Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyék teljes közigazgatási területe, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyék meghatározott közigazgatási egységei.
Hulladék növényvédő szerek és csomagolóeszközeik: E hulladékfajta begyűjtésére és szállítására 8 vállalkozás rendelkezik feljogosítással. A begyűjtő- és szállítókapacitás növelése nem indokolt.
Csomagolási hulladékok: Összesen 13 073 tonna papír-, 1152 tonna üveg-, 10 242 tonna fém- és 733 tonna műanyaghulladék került a bázisévben begyűjtésre. A csomagolási hulladékok begyűjtési sajátságaiból adódóan a tevékenységnek két meghatározó szegmense van – az egyik a vállalatok, vállalkozások, a másik pedig a lakossági szelektíven gyűjtött szilárd kommunális hulladék. A begyűjtött mennyiségek alapvetően az ipari szektorból származnak. Az ipari csomagolási hulladékok szelektív begyűjtésével az Észak-magyarországi MÉH Rt., a ReMat Kft., az Avermann-Holvex Kft., az ERECO Rt., valamint a PLAN KG Kft. foglalkozik. A háztartási csomagolási hulladék begyűjtői az RWE Umwelt Miskolc Kft., az ÉHG Észak-magyarországi Hulladékgazdálkodási Kft., a Városgondozási Rt. (Gyöngyös), Városgondozás Eger Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint a Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. (Salgótarján). A begyűjtő szervezetek engedéllyel rendelkeznek. 2003 elejétől az ipari területen megkezdődött a rendszerré szerveződés. A régióban működő két begyűjtő rendszerhez – Ökopannon Kht., illetve Remoplast Kht. – csatlakozott már mindhárom megyét érintő szervezetként az Észak-magyarországi MÉH Rt., Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből az Avermann-Holvex Kft., a Syntumex Kft., a ReMat Kft. és egyedüli önkormányzati közszolgáltatóként az MN Köztisztasági Kft. (Sátoraljaújhely), míg Heves megyéből a Plan KG Kft.
Biomassza: A biomassza túlnyomó része kezelést nem igényel, spontán lebomlik, illetve talajjavítóként, valamint állatok takarmányozására hasznosul és így gyűjtőkapacitás igénye csak a további kezelésre kerülő hányadánál merül fel.
Gumihulladék: Elsősorban a gyűjtés és újrahasznosítással kapcsolatos támogatási lehetőségek miatt élénk vállalkozói érdeklődés fordult a hulladék gumiabroncsok felé, ugyanakkor az Észak-magyarországi Régióban engedéllyel rendelkező, begyűjtésre szakosodott vállalkozás jelenleg nem működik.
V/2. Kezelési kapacitások bemutatása
Nem veszélyes hulladékok
Ipari nem veszélyes hulladékok: Az ún. vasfémhulladékok tekintetében a feldolgozói szabad kapacitás meghaladja a jelenleg rendelkezésre álló hulladékmennyiséget. A kohászati üzemek többnyire behozatalra szorulnak. A hulladékvas kereskedelmére egyébként jellemző, hogy míg a feldolgozó behozatalra szorul, addig a kereskedelemben növekvő kivitel jelenik meg. A műanyag hulladékok feldolgozásával két jelentősnek mondható vállalkozás foglalkozik, a Syntumex Kft. kapacitása jelenleg sem kihasznált [a bázisként meghatározott időszakban még csak kísérleti gyártás folyt]. A ReMat Kft. pedig napjainkban hajt végre 25%-os kapacitásbővítést a hulladékfeldolgozás válogató-mosó vonalán. A kapacitást meghatározó keresztmetszetet itt is megfelelő minőségű [anyagi minőségű (PE, PP) és mechanikai szennyeződésektől mentes, ill. mentesített] alapanyag biztosítása jelenti. A két vállalkozás kapacitása 9500 t/év, jelenleg 70%-os kihasználtsággal üzemelnek. PE és PP feldolgozásán kívül egyéb műanyaghulladékra jelenleg feldolgozói (hasznosító) kapacitás nincs. Üveg-, textil- és papírhulladék feldolgozása a régióban nem történik. Hulladékgazdálkodási szempontból a legnagyobb hangsúlyt a felhalmozott hulladékok -erőműi pernye, kohászati salakok, bányameddők-feldolgozhatóságának feltérképezésére, kutatására, valamint a hasznosítás célú felhasználás közgazdasági feltételeinek megteremtésére kell helyezni. Kohászati salakok előkezelését, válogatását 2 vállalkozás végzi, 600 000 t/év volumenben.
Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok: Kiemelt figyelmet kell fordítani a hígtrágya mennyiségének csökkentésére és gyűjtésének, kezelésének megoldására, elsősorban annak a 15–20 nagyobb állattartó telepnek az esetében, amely a régióban képződő hígtrágya meghatározó részét produkálja. Az élelmiszer-ipari hulladékoknál elsősorban a cukorgyártási és sörgyártási hulladékokra, valamint a különböző szennyvíztisztítási iszapokra kell koncentrálni. A rendelkezésre álló adatok alapján úgy becsülhető, hogy a lerakás minimalizálása érdekében a következő években 15–20 ezer tonna komposztálási kapacitás létrehozása szükséges.
Települési szilárd hulladék: A települési szilárd hulladék kezelési módja 85–90%-ban a végleges lerakással történő ártalmatlanítás. A szelektív gyűjtés és az ezt követő újrahasznosítás és komposztálás az összesen keletkező hulladék mennyiséghez viszonyítva elenyésző. A régió területén lévő hulladéklerakási kapacitás az összes, 498 meglévő hulladéklerakót figyelembe véve 12 897 988 m3. A tényleges kapacitással rendelkező hulladéklerakók száma: 247. A hulladéklerakókat kezelő szervezetek közül a többség nem rendelkezik megfelelő műszaki feltételekkel a lerakó üzemeltetésére. A tovább üzemeltethető kapacitás meghatározása a lerakók teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatainak eredménye alapján határozható meg, külön-külön az egyes lerakók működési engedélyében foglalt feltételek és lehetőségek figyelembevételével. A tervezési időszak végéig üzemeltethető lerakók száma 16, amelyek szabad kapacitása 7 459 875 m3.
Települési folyékony hulladék: A keletkezett szippantott szennyvíz jelentős része műszaki védelem nélküli leürítőhelyekre kerül. A csatornázás előrehaladásával és a szennyvíztisztító telepek létesítésével, valamint a meglévők korszerűsítésével a szippantott szennyvíz mennyisége várhatóan csökken. Ezzel párhuzamosan a fogadásukra alkalmas kezelőtelepek is ki kell hogy épüljenek.
Kommunális szennyvíziszap: A csatornázás előrehaladásával és a szennyvíztisztító telepek létesítésével az évente keletkező kommunális szennyvíziszap mennyiségének növekedése várható, ezért el kell érni a mezőgazdasági, illetve egyéb hasznosítási lehetőségek (bioerőmű, esetleg erőműi együttégetés stb.) növelését. Települési-szennyvíziszap komposztálókat kell létesíteni.
Építési-bontási hulladék: A rendelkezésre álló adatok alapján évi 124 000 tonna építési-bontási ipari eredetű hulladék keletkezik. Ennek egy részét hasznosítják, így például az aszfalthulladék 65%-át a technológiába visszaforgatják. 4 vállalkozás rendelkezik bontásból származó aszfalthulladék hasznosítására engedéllyel, összesen 26 900 t/év mennyiségre. Tekintettel arra, hogy az éves keletkező bontásból származó aszfalthulladék mennyisége 14 556 tonna, a rendelkezésre álló kapacitás elegendő a keletkező hulladék hasznosítására. A lakosságnál keletkező építési-bontási hulladék mennyisége 304 500 tonna.
Veszélyes hulladékok
V/1. táblázat: Meglévő veszélyes hulladék égetők
| Létesítmény megnevezése, helyszíne | Kezelt hulladékmennyiség (t) | Létesítmény kapacitása | ||
| régión belülről | régión kívülről | (t/év) | ||
| ÉMK Kft., Sajóbábony | 1751 | 2627 | 5200 | |
| ECOMISSIO Kft., Tiszaújváros | 3299 | 2220 | 8230 | |
| Miskolc Város Közlekedési Rt., Miskolc | 260 | 0 | 380 | |
| MOL Rt., Tiszaújváros | 1764 | 0 | 3100 | |
| Borsodkomm Kft., Sajóbábony | 260 | 0 | 500 | |
| MESTER Kft., Gyöngyös | 14 | 0 | 1000 | |
| Nógrád Erdőkémia Kft., Tolmács (kísérleti) | 8 | |||
A régióban keletkező veszélyes hulladékok égetésére 69 210 t/év engedélyezett kapacitással számolhatunk a tervidőszakban. Ebből 27 410 t/év a ténylegesen működő égetőberendezések kapacitása, 41 800 t/év pedig tervezett. Az égetőberendezések kapacitáskihasználtsága átlagosan 80–90%-os. A régióban keletkező veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítására a régió égetőinek összkapacitása (meglévő, illetve tervezett) elegendő.
V/2. táblázat: Meglévő veszélyes hulladék lerakók
| Létesítmény megnevezése, helyszíne | Lerakott hulladék (t) | Szabad kapacitás (m3) | Engedélyezett kapacitás (m3) | |
| ÉHG Rt. (Kazincbarcika), Sajókaza, Határ-völgy | 33 000 | 67 000 | 100 000 | |
| Hungaropec Rt. (Budapest), Szuhogy, külterület 06/13 hrsz. | 4 000 | 36 000 | 40 000 | |
| Borsodchem Rt., (Kazincbarcika) Berente * | 176 000 | 44 000 | 220 000 | |
| ÉMK Kft. (Sajóbábony), Sajóbábony Gyártelep, 024/12 hrsz. | 692 | 6 808 | 7 500 | |
| ÉMK Kft. (Sajóbábony), Sajóbábony * | 4 685 | 2 515 | 7 200 | |
| Parád Kristály Manufaktúra Kft. (Parádsasvár) * Baláta-völgy Bodony, külterület | 10 000 | 0 | 10 000 | |
| MOL Rt. Tiszai Finomító, Tiszaújváros, 0150/1 hrsz. * | 1 222 | 9 600 | 10 822 | |
| ECOMISSIO Kft., (Tiszaújváros) Tiszaújváros * | 7 200 | 10 800 | 18 000 | |
| MB Kőolajkutató Rt., Demjén * | 23 177 | 1 823 | 25 000 | |
| Salker Kft., Apc * | 96 000 | 22 000 | 118 000 | |
| SZATEV Rt., Szikszó | 100 000 | 25 000 | 125 000 |
A meglevő lerakók szabad kapacitása összesen: 225 500 m3. Kivitelezés előtt áll egy 100 000 t, illetve bővítés alatt egy 90 000 t, valamint egy 70 000 t kapacitású lerakó.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
PCB és PCT tartalmú hulladékok: PCB/PCT-tartalmú hulladékok kezelésére az ECOMISSIO Kft. rendelkezik feljogosítással.
Hulladékolajok: A régióban 12 gazdálkodó szervezet rendelkezik saját tevékenységük során keletkező fáradtolaj hasznosítására engedéllyel, összesen 76 t/év mennyiségben. Három gazdálkodó szervezet rendelkezik más termelőknél keletkező fáradtolaj kezelésére összesen 1156 t/év kapacitással, három gazdálkodó szervezet égetéssel történő ártalmatlanításra, valamint egy szervezet építőipari formaleválasztó gyártására történő hasznosításra vonatkozó engedéllyel 800 t/év kapacitással. Utóbbi szervezet tényleges hasznosítási kapacitását az építőipari formaleválasztó értékesítésének függvényében tudja kihasználni, amely jellemzően 100 t/év körül mozog. Az égetők esetében – figyelembe véve az egyéb hulladékok által lekötött kapacitást és a szabad kapacitást – a hulladékolajok ártalmatlanítására vonatkozóan rendelkezésre álló együttes kapacitás 3000 tonna volt 2001-ben.
Akkumulátorok, elemek: A régióban üzemi méretű akkumulátorhulladék-kezelés – a lúgos akkumulátorok kivételével – nem történik. Tarnaszentmiklóson lúgos akkumulátorok feldolgozását végzik. A kikerülő kadmium veszélyeshulladék-lerakóra, a nikkel exportálásra kerül. A létesítmény kapacitása 500 t/év. 2001-ben a régión belülről 5 tonna, a régión kívülről 88 tonna lúgos akkumulátort dolgoztak fel. Hulladék elemek: A használt szárazelemek ártalmatlanítása a régióban nem megoldott, az összegyűjtött hulladékot a régión kívül lerakással ártalmatlanítják.
Elektronikai hulladékok: Hét elektromos és elektronikai berendezések hulladékait feldolgozó vállalkozás működik. A keletkező hulladékmennyiség alapján további kapacitásokra van szükség.
Kiselejtezett gépjárművek: Az autóbontással foglalkozó vállalkozások száma jelenleg több mint 20 db, összes kapacitásuk legfeljebb 1000 db/év. Ez a mennyiség a területen évente keletkező kiselejtezett gépjárműmennyiség begyűjtésére, kezelésére nem elegendő.
Egészségügyi hulladékok: Az egészségügyi hulladékok ártalmatlanítására legelterjedtebb mód az égetőberendezésben történő égetés. A régióban keletkező 750 tonna egészségügyi veszélyes hulladék mellett a régión kívülről 460 tonna kerül ártalmatlanításra. Egyéb veszélyes hulladékok mellett egészségügyi veszélyes hulladékokat is ártalmatlanító égetők: Borsodkomm Kft. (kistérségi egészségügyi hulladék égető), ÉMK Kft., ECOMISSIO Kft., Mester Kft. A kapacitásokat illetően változást jelenthet, hogy a működő hulladékégetőket 2005. július 30-ig alkalmassá kell tenni az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére vagy be kell zárni azokat.
Állati eredetű hulladékok: A SZATEV Rt. feldolgozói kapacitása 25 000 t/év. 2001-ben a régión belülről 16 667 tonna, a régión kívülről 5000 tonna hulladékot kezeltek. Figyelembe véve a régióban keletkezett összes állati eredetű hulladék mennyiségét, az Rt. kapacitása alkalmas ezen hulladékok kezelésére. A nagylétszámú sertéstartó telepek közül jelenleg a muhi sertéstelep és a prügyi telep alkalmaz az állattartó telepen keletkezett állati hullák ártalmatlanítására hulladékkezelő-főző berendezést. Három veszélyes hulladék égető rendelkezik több mint 4000 t/év mennyiségben hasznosításra, illetőleg értékesítésre alkalmatlan húsliszt ártalmatlanítására engedéllyel. Állati eredetű veszélyes hulladék komposztálását végzik az egri székhelyű Terra-Vita Kft. gyöngyösi üzemegységénél. A komposztáló telepen éves szinten 3000 tonna állati eredetű hulladék kerül komposztálásra.
Hulladék növényvédő szerek és csomagolóeszközeik: 2001-ben a régióban két hulladékégető rendelkezett növényvédőszer-maradék és növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyag égetésére engedéllyel. Az elemzett időszakban összesen 272 tonna növényvédő szeres hulladékot égettek el.
Csomagolási hulladékok: A csomagolási hulladék hasznosítása természetszerűen próbál ráépülni az ipari nem veszélyes hulladék feldolgozás elemeire. A hasznosítás tekintetében ugyanis nem az eredet, hanem az anyagi minőség határozza meg a további feldolgozás potenciális lehetőségeit.
Biomassza: A Borsodi Hőerőműben jelenleg folyik az átállás a faapríték-tüzelésre, és itt 2004 végétől várhatóan 260 000 t/év mennyiségű faaprítékot és 50 000 t/év mennyiségű fűrészport terveznek energetikai célra hasznosítani. Hasonló tervek vannak a Tiszapalkonyai Hőerőműben is, ahol a későbbiekben a felhasznált szén 10%-át (50 000 t/év) kívánják fűrészporral kiváltani. A két erőműben 50 000 tonna tárolási kapacitás áll rendelkezésre. A biomassza körébe sorolható egyéb, nagyrészt kertekből kikerülő zöldhulladékok komposztálására jelenleg 14 000 t/év kapacitás áll rendelkezésre.
Gumihulladék: 2001 januárjában Kazincbarcikán indult be az első gumiabroncs-hulladék feldolgozóüzem, amelynek kapacitása az indulást követően 1000 t/év.
Hulladékgazdálkodási prioritások
1. Komplex regionális begyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása
Borsod-Abaúj-Zemplén megye: A két nyertes ISPA projekt (Dél-borsodi és Sajó–Bódva-völgyi) mellett a regionális jelleggel működő bodrokeresztúri lerakó köré szervezendő társulás komplex hulladékgazdálkodási rendszerré fejlesztése válogató művek, átrakó állomások, komposztálók, építési törmelék feldolgozók kialakításával.
Heves megye: Az egri kistérség köré szerveződő, az egész megyét lefedő hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása (válogatóművek, átrakóállomások, komposztálók, építési törmelék feldolgozók kialakításával).
Nógrád megye: A regionális jelleggel működő lerakók (Salgótarján–Kótyháza, Nógrádmarcali, Bátonyterenye, Szécsény) komplex hulladékkezelő teleppé való átalakítása válogatórendszer, komposztáló, biodegradációs telep, egyéb kezelő technológiák kialakításával.
Megyehatáron átnyúló rendszerek: Az Észak-kelet Pest megyei ISPA projekt várhatóan 34 nógrádi települést érint, a Tisza-tavi ISPA projekt 28 borsodi és hevesi települést, a jászteleki lerakó rendszere 13 hevesi települést érint.
2. Szelektív gyűjtés bevezetése, szelektív gyűjtési rendszer kialakítása. Ehhez kapcsolódóan gyűjtőrendszerek, hulladéklerakók létesítése (2005-ig minden 10 000 lakosnál nagyobb településen, 2008-ig a 2000 lakosnál nagyobb településeken kistérségi jelleggel legalább egy hulladékudvar létesítése, kapcsolódóan a gyűjtőszigetek kihelyezésére.)
3. Jogszabályi előírásoknak nem megfelelő lerakók felszámolása, rekultiválása 3 ütemben 2008-ig, kapcsolódóan az illegális települési hulladék lerakók, -lerakások felszámolásához.
4. Települési folyékony hulladékkezelési rendszerek kialakítása:
a) begyűjtési és kezelési rendszer kiterjesztése, korszerűsítése,
b) szennyvíztisztító telepek fogadási feltételeinek megteremtése,
c) szennyvíziszapok előkezelése és hasznosítása,
5. Biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladékok kezelőrendszerének kialakítása.
6. Nagy mennyiségben keletkező, illetve felhalmozott ipari nem veszélyes hulladékok (elsősorban kohászati salakok, erőműi salakok és pernyék) hasznosítási lehetőségének megteremtése, hasznosítása.
7. Egészségügyi hulladékok begyűjtési hálózatának teljessé tétele, korszerűsítése, égetési kapacitás létrehozásának vizsgálata Heves és Nógrád megyében.
8. Veszélyes hulladék áramokra (elektronikai hulladékok, akkumulátorok és elemek, olaj hulladékok) begyűjtő-, kezelőrendszerek kialakítása.
9. Nem veszélyes hulladékáramokra (építési és bontási hulladékok, gumiabroncs, csomagolóanyagok) begyűjtő-, kezelőrendszerének kialakítása.
10. Állati eredetű hulladékok begyűjtő-, kezelőrendszerének teljessé tétele, korszerűsítése. Egyidejűleg a dögkutak felszámolása.
11. Különleges kezelést igénylő veszélyes hulladékokra gyűjtő, ártalmatlanító, hasznosító telepek létesítése (oldószerek desztillálása, fáradt olajok kezelése, páclevek hasznosítása).
12. Autóroncs-begyűjtő, -kezelő rendszer kialakítása.
VI/1. A keletkező hulladék mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
Általános hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzésként rögzíteni szükséges és a megelőzési intézkedésekkel biztosítani kell, hogy a képződő hulladék mennyisége az időszak végére ne haladja meg a 2000. évi szintet. Ennek elérésére ösztönözni kell a hulladékszegény technológiák bevezetését, a tartós, újrahasználható termékek piacra kerülését. Ugyancsak szükséges a fogyasztási szokásokat ebbe az irányba terelő tájékoztató-felvilágosító munka hatékonyabbá tétele.
A csökkentési célkitűzésekhez a mennyiségi prognózist a VI/1. táblázat tartalmazza.
Nem veszélyes hulladékok
A legfontosabb feladat ebben az időszakban azon adatbázis megteremtése – nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség szabályozása rendeletben, az adatok rögzítéséhez, feldolgozásához és ellenőrzéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételek biztosítása –, ami majdan a tervezés alapját képezheti.
Az iparban folyamatosan szűnnek meg a jelenleg elektromos áramot termelő hőerőművek, ill. a hátralévő működési időtartam alatt a jelenlegitől eltérő fűtőanyagok (elsősorban hulladék fa) nagyságrendekkel kevesebb hulladékot eredményeznek.
A mezőgazdasági hulladékok terén megelőzési cél a hígtrágya képződésének csökkentése a mélyalmos állattartás ösztönzésével, a hígtrágya-kihelyezés feltételeinek szigorításával, és a képződő hígtrágya megfelelő színvonalú kezelésének, tisztításának biztosításával.
Az élelmiszer-ipari hulladékok esetében közel 100%-ossá kell tenni a mezőgazdasági, esetleg az energetikai hasznosítást, a lerakásra kerülő hulladékok egyidejű minimalizálásával.
A települési folyékony hulladékok cél a kijelölt szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetése és a szennyvizek biológiai tisztítása, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezése három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig).
VI/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
| Hulladék | A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési cél | % | Várható mennyiség (t/év) | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói hulladékok | Adathiány miatt csak tájékoztató jellegű | –10 | 2 937 169 | |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékok | Stagnálás | 0 | 1 125 000 | |
| Települési szilárd hulladék | Növekedés | +3 | 699 809 | |
| Települési folyékony hulladék | A csatornahálózat kiépítésével csökkenés | –15 | 530 669 | |
| Kommunális szennyvíziszap | A csatornahálózat kiépítésével jelentősen növekedni fog | +100 | 285 124 | |
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok | Stagnálás | 0 | 428 500 |
Veszélyes hulladékok
A veszélyes hulladékok képződése jelentősen nem változik a tervezési időszakban, azaz továbbra is 250 ezer t/éves keletkezés prognosztizálható. A gazdasági fejlődés okozta növekedést kompenzálni fogja a korszerű, hulladékszegény technológiák alkalmazása.
Csökkentési célként itt is a hulladékszegény technológiák bevezetése, illetve a veszélyes hulladékok veszélyességének csökkentése (fixálással, befoglalással stb.) határozzuk meg.
VI/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
| Hulladék | A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési cél | % | Várható mennyiség (t/év) | |
| Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari hulladékok | Stagnálás | 0 | 12 663 | |
| Gépipari hulladékok | Növekedés | +15 | 210 | |
| Alumíniumipari hulladékok | Stagnálás | 0 | 120 | |
| Egyéb ágazati hulladékok | Stagnálás | 0 | 238 385 |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
PCB és PCT tartalmú hulladékok: A PCB-t tartalmazó berendezések 2010. június 30-ig üzemeltethetők. A berendezések megtisztítását, esetleges hasznosítását, a bennük levő PCB ártalmatlanítását 2010. december 31-ig el kell végezni.
Hulladékolajok: Csökkentési célkitűzés általánosságban határozható meg: hosszú élettartamú kenőanyagok használata, illetve a gépjárműpark korszerűsítése. Ezen csökkentési célkitűzéssel ellentétesen hat az üzemeltetett gépjárművek számának folyamatos növekedése. Cél a meglévő begyűjtési rendszer(ek) továbbfejlesztése, teljessé tétele.
Akkumulátorok, elemek: Az előző ponttal megegyezően itt is elsődleges cél a begyűjtési rendszer teljessé tétele. Mennyiségi csökkenés nem prognosztizált.
Elektronikai hulladékok: Az egyre gyorsabb technikai elavulás, valamint az életszínvonal emelkedése az elektronikai hulladékok mennyiségének növekedését fogja eredményezni. A kezelendő hulladékok mennyiségét növeli egy visszavételi, gyűjtési rendszer kialakítása is, hiszen a jelenleg a települési hulladékkal együtt gyűjtött elektronikai hulladékok külön kezelendő elektronikai hulladékként jelennek meg. Ezen rendszer kialakítását megelőzően egy megbízható adatbank létrehozása a feladat.
Kiselejtezett gépjárművek: Általános megelőzési célként az alkatrészek és maradékok hasznosítási arányának és újrahasználatának növekedése, valamint a gyártás során felhasznált anyagok veszélyességének csökkentését határozzuk meg, ezek azonban a területi tervezés eszközeivel nagyon nehezen befolyásolhatók.
Egészségügyi hulladékok: A kezelendő mennyiségeket növelni fogja a magánorvosi szektorra is kiterjedő begyűjtési hálózat létrehozása, valamint a lakossági gyógyszerhulladék begyűjtési lehetőségének megteremtése.
Állati eredetű hulladékok: A kezelhető mennyiségek növekedése nem várható, ugyanakkor a dögkutak 2006-ig történő felszámolásával a kezelendő hulladékok mennyiségének növekedésére kell számítani.
Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik: A takarékos felhasználás, a kis kiszerelések, illetve a nagyobb hatékonyságú szerek bevezetése miatt mennyiségi csökkenés az elmúlt évtizedben megvalósult, a mennyiség tovább nem fog csökkenni.
Csomagolási hulladékok: A kezelendő mennyiségek aránya jelentősen növekedni fog az elkülönített gyűjtési rendszerek bevezetésével annak érdekében, hogy a 2005-re vállalt 50%-os hasznosítási arány biztosítható legyen. Megelőzési célként a kevesebb csomagolóanyag felhasználás, a betétdíjas csomagolóanyag használat ösztönzése, illetőleg az újrahasználati rendszerek támogatásának megvalósítása a feladat.
Gumihulladékok: A gépjárműpark növekedése, illetve a gumiabroncsok minőségi javulása egymással ellentétesen hat a keletkező gumiabroncs hulladék mennyiségére. Jelentős növekedés nem prognosztizálható. Megelőzési célként az újrafutózási kapacitás növelése és fejlesztése a feladat.
VI/3. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
| Hulladék | A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok | % | Várható mennyiség (t/év) | |
| Veszélyes hulladék | ||||
| PCB és PCT tartalmú hulladékok * | 2010-re meg kell szüntetni az alkalmazást. Csökkenés | –70 | 46 | |
| Hulladékolajok | A korszerűbb kenőanyagok használata a bővülő gk. park miatti növekedést ellensúlyozza | 0 | 3 529 | |
| Akkumulátorok, elemek | Stagnálás | 0 | 1 418 | |
| Elektronikai hulladékok | Növekedés | – | n. a. | |
| Kiselejtezett gépjárművek | Növekedés | – | n. a. | |
| Állati eredetű | Stagnálás | 0 | 17 510 | |
| Egészségügyi | Stagnálás | 0 | 734 | |
| Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik | Stagnálás | 0 | 110 | |
| Nem veszélyes hulladék | ||||
| Gumihulladék | Stagnálás | 0 | 9 540 | |
| Csomagolási hulladék | Növekedés | +5 | 186 040 | |
| Többutas göngyölegek támogatása, betétdíjas rendszerek bevezetése | ||||
VI/2. Hasznosítási célok
A csomagolási hulladékok hasznosításában 2005-ig el kell érni az 50%-os hasznosítási arányt, a lerakott települési hulladékok biológiailag lebomló szervesanyag tartalmának 2004-ig az 1995-ben képződött mennyiség 75%-ára, 2007-ig 50%-ára, 2014-ig 35%-ára kell csökkenteni; a gumiabroncs hulladék 2003-tól, a gumiőrlemény 2006-tól életbe lépő lerakási tilalmára tekintettel ezek elkülönített begyűjtését és hasznosítását meg kell oldani.
A végső lerakóhelyre kerülő veszélyes és nem veszélyes hulladék mennyiségét egyaránt 20%-kal kell csökkenteni.
Összességében el kell érni, hogy az időszak végére a képződő, nem biomassza jellegű hulladék felének anyagában történő vagy energetikai hasznosítása megvalósuljon, lerakásra pedig csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerüljön.
Ki kell alakítani a hulladékanyagok hasznosításának EU-konform műszaki követelményrendszerét (szabványok) a jelenlegi szabályozás figyelembevételével.
A hasznosítási célkitűzéseket az alábbi táblázatok mutatják hulladékáramonként.
Nem veszélyes hulladékok
VI/4. táblázat: A nem veszélyes hulladékok hasznosítási céljai
| Hulladék | Hasznosítási cél | % | Mennyiség (t/év) | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói hulladékok | A keletkező hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása. | 50 | Nem számszerűsít- hető | |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékok | A keletkező hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása | – | – | |
| Települési szilárd hulladék | Szelektív gyűjtés kiterjesztése 2005-ig | 40 | 519 ezer lakos | |
| 2008-ig | 60 | 778 ezer lakos | ||
| 2004. 07. 01-jéig 2007. 07. 01-jéig 2014. 07. 01-jéig | A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag tartalom csökkentése | 75 50 35 | ||
| Települési folyékony hulladék | Mezőgazdasági hasznosítás a lehetséges mértékben | – | – | |
| Kommunális szennyvíziszap | Hasznosítási arány növelése | 55 | 78 409 | |
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok | A keletkező hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása | 50 | 214 250 |
Veszélyes hulladékok
VI/5. táblázat: A veszélyes hulladékok hasznosítási céljai
| Hulladék | Hasznosítási cél | % | Mennyiség (t/év) | |
| Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari | ||||
| Gépipari | A keletkező hulladékok minél | – | Nem | |
| Alumíniumipari | nagyobb arányú hasznosítása | számszerű- | ||
| Egyéb ágazati | síthető |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
VI/6. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékok hasznosítási céljai
| Hulladék | Hasznosítási cél | % | Mennyiség (t/év) | |
| Veszélyes hulladék | ||||
| PCB és PCT tartalmú hulladékok | – | – | – | |
| Hulladékolajok | Gyűjtőhálózat kiépítésének fokozása | |||
| Akkumulátorok, elemek | Hasznosítási kapacitások | – | – | |
| Elektronikai hulladékok | kiépíthetőségének vizsgálata, | |||
| Kiselejtezett gépjárművek | kiépítése | |||
| Állati eredetű | Meglévő komposztáló telepek kapacitásának növelése | – | 20 000 | |
| Egészségügyi | – | – | – | |
| Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik | – | – | – | |
| Nem veszélyes hulladék | ||||
| Gumihulladék | A jelenlegi 1000 t/éves hasznosítási kapacitás növelése | – | 8 000 | |
| Biomassza | Lehetőség szerinti teljes körű visszaforgatás | 100 | 3 000 000 | |
| Csomagolási hulladék * | Hasznosítási arány növelése | 50 | 88 591 | |
VI/3. Kapacitásnövekedés
Nem veszélyes hulladékok
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék: Mind a keletkezett, mind a felhalmozott mennyiségekben meghatározó volument alkotó erőműi salakok és pernyék, kohászati salakok hasznosítása kiemelt feladat. A keletkező mennyiség csökkentését eredményezi a tervidőszakban a Borsodi Hőerőmű és a Tiszapalkonyai Hőerőmű széntüzelésről fatüzelésre történő átállása. Így a két erőmű által termelt 550 000 tonna évenkénti mennyiség lényegesen csökken. A keletkező fahamut komposztálni tervezik.
Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékok: 2–3 db 5000–10 000 t/év kapacitású térségi komposztáló telep kialakítása indokolt. 100–120 ezer t/éves kapacitású bioerőművet terveznek létesíteni Sajóbábonyban, döntően mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékok fermentálására, illetve hozzá kapcsolódóan áramtermelésre. A létesítmény jelenleg engedélyezés alatt áll. Emellett a régióban szükséges még egy hasonló kapacitású bioerőmű vagy az egyes állattartó telepekhez kapcsolódóan több, összességében hasonló összkapacitású fermentáló üzem. A HOLCIM Rt. az általa tervezett cementgyári technológiába történő hulladék-együttégetés egyik lehetséges alternatív tüzelőanyagaként biomassza jellegű hulladékokat is megjelölt. (Jelenleg engedélyezési szakaszban van.)
Települési szilárd hulladékok: A nem megfelelő lerakók bezárásával, új, megfelelő műszaki védelemmel rendelkező hulladéklerakók építésével, illetve a lerakók köré kiépülő hulladékkezelési rendszerelemekkel meg kell teremteni a korszerű, a hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítását biztosító hulladékgazdálkodást. Ennek érdekében a meglévő, regionális jelleggel is tovább üzemelhető lerakók (Bodrogkeresztúr, Salgótarján, Bátonyterenye, Jobbágyi, Balassagyarmat, illetve bővítéssel: Encs és Tiszalúc) mellett 2 db új regionális települési hulladék lerakó szükséges (Sajókaza, Hejőpapi). Emellett Heves megyében szükséges 1 db új, regionális jellegű hulladéklerakó építése, vagy a tervezett gyöngyösi hulladékkonvertáló üzem (80 000 t/éves kapacitás) mellett a Heves megyei hulladékgazdálkodási rendszer maradék hulladékának más rendszer(ek)hez tartozó lerakó(k)ban történő elhelyezése. Borsod-Abaúj-Zemplén megye három hulladékgazdálkodási rendszerrel – Sajó-Bódva-völgyi (jelenleg 134 település), Dél-borsodi (jelenleg 99 település) és Abaúj-zempléni (jelenleg 50 település), valamint a régióba benyúló Tisza-tavi rendszerrel – lefedhető. Heves megyére jelenleg van kialakulóban egy az egész megyére kiterjedő hulladékgazdálkodási rendszer terv. Nógrád megyében a 3–4 hosszú távon működtethető hulladéklerakó köré kell a rendszert megszervezni, amit kiegészít az Észak-pesti projekt 34 nógrádi települése. A régióhatáron átnyúló hulladékgazdálkodási rendszerekkel is számolva (Tisza-tavi rendszer, a jásztelki lerakóhoz csatlakozott Dél-hevesi települések, az Észak-pesti rendszerhez csatlakozott települések) a teljes lefedettség a régióban biztosítható. Ehhez szükséges a még nem csatlakozott települések valamely rendszerhez való társulása is. A komplex rendszerekhez 11 db hulladékválogató művet (célszerűen a regionális jelleggel üzemelő lerakókhoz), ugyanennyi komposztáló telepet, 6–8 db építési törmelék feldolgozót (mobil gépsorokkal is) és 10–12 átrakóállomást szükséges kiépíteni. A rendszer elemét képezi 50–60 hulladékudvar létesítése. Emellett, illetve ezen túlmenően szükséges a szelektív gyűjtés biztosításához 2005-ig minden 10 000-nél nagyobb lakosságú településen legalább egy hulladékudvar létesítése, 2008-ig a 2000-nél nagyobb lakos számú településeken kísérleti vagy mintaprogram keretében ugyancsak egy hulladékudvar létesítése. A rendszer elemeként a településeken több mint 500 gyűjtőszigetet kell elhelyezni, illetve megfelelő vizsgálat és előkészítés után az arra alkalmas területeken zsákos vagy egyéb szelektív gyűjtési lehetőséget kell biztosítani. A tervidőszak végére ki kell alakulnia annak a 7–9 komplex hulladékgazdálkodási rendszernek, amely a más régióból átnyúló rendszerekkel kiegészülve teljesen lefedi a régiót. Ebből 2 rendszer – a Sajó–Bódva-völgyi Sajókaza központi lerakóval és a Dél-borsodi Hejőpapi központi lerakóval – ISPA támogatással valósul meg. Ezek bekerülési költsége 3,4, illetve 3,1 milliárd Ft. Borsod-Abaúj-Zemplén megye harmadik tervezett rendszere ugyancsak ISPA, (illetve kohéziós alapbeli) támogatást szándékozik igénybe venni, miként a teljes Heves megyére kiterjedő tervezett rendszer is. Tervezett költségük 15–15 milliárd Ft.
Települési folyékony hulladék és szennyvíziszap: Az eddig megfogalmazottak mellett is szükséges kiemelni, hogy a hasznosítási arány növelése érdekében a nagyobb szennyvíztisztító telepekhez kapcsolódóan anaerob biogáz-előállító rendszerek, illetve komposztáló telepek kialakítása szükséges. A Mátrai Erőmű Rt. tervezi szennyvíziszapok együttégetését erőműi technológiájában.
Építési és bontási hulladékok: A települési szilárd hulladékok esetében betervezett 6–8 építési hulladék feldolgozó, kezelő telep kiegészülve a jelenleg is meglévő aszfalthulladék kezelő kapacitással, alkalmas a régió építési, bontási hulladékainak kezelésére. A tovább nem hasznosítható hulladékok ártalmatlanítására pedig inert hulladék lerakókat kell létesíteni célszerűen a kezelő, feldolgozó telepeknél.
Veszélyes hulladékok
Tervezett veszélyes hulladék égető: Hungaropec Rt. Rudabányán 2 x 20 000 t/éves kapacitással. Tervezett veszélyes hulladék lerakó: ÉHG Rt. Sajókazán 100 000 m3 kapacitással, a BorsodChem Rt. berentei saját veszélyes hulladékainak ártalmatlanítására szolgáló lerakójának 70 000 m3-es kapacitásbővítése és a Salker Kft. apci, ugyancsak saját hulladékainak ártalmatlanítására szolgáló lerakótelepének 90 000 m3-es bővítése.
Ezen létesítmények mellett szükségesnek mutatkozik a kiemelt hulladékáramokra begyűjtő-kezelő hálózat kialakítása, illetve fejlesztése. A különleges kezelést igénylő veszélyes hulladékokra korszerű veszélyes hulladék gyűjtő-kezelő telepeket kell létesíteni, így pl. oldószerek desztillálására, fáradt olajok begyűjtésére, kezelésére, páclevek hasznosítására, biológiai, illetve fiziko-kémiai kezelésekre.
A GLASS BEST Kft. tervezi azbeszttartalmú hulladékok 1000 t/éves kapacitású hasznosítását megvalósító beruházás kivitelezését.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
PCB és PCT tartalmú hulladékok: A PCB-t tartalmazó berendezések leszerelését, ártalmatlanításra történő leadását az alábbiak szerint tervezzük: 2003-ban: 213 db; 2004: 365 db; 2005: 276 db; 2006: 274 db; 2007: 308 db; 2008: 883 db; 2009: 765 db; 2010: 317 db, összesen: 3401 db berendezés használatból való kivonása.
Hulladékolajok: A begyűjtő rendszer teljessé tétele, illetve hulladék udvarokra és autószerelő műhelyekre való kiterjesztése az elsődleges feladat. A lakossági eredetű hulladékolajok visszagyűjtésének fokozása indokolt, amely leginkább a hulladékgyűjtő udvarok számának jelentős növelésével (még a kisebb településeken is legyen egy hulladékgyűjtő udvar), a begyűjtési rendszerek korszerűsítésével és a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével valósítható meg. A nagyobb kenőanyag-felhasználók, illetve hulladéktermelők esetében a visszagyűjtés általában megoldott, és azt jelentős részben a kenőolaj forgalmazó végzi. Hulladékolajok hasznosítását a volt bélapátfalvai cementgyár területén a Hungarian Oil Recycling Rt. (Budapest) tervezi 14 000 t/éves kapacitással. Mivel a hulladékolajok hasznosítása a régión kívül a MOL Rt.-nél jelenleg is megoldott, további hasznosítási kapacitások kiépítésének ösztönzése még a bélapátfalvai beruházás elmaradása esetén sem indokolt.
Akkumulátorok, elemek: Magyarországon jelenleg üzemi méretű savas hulladék akkumulátor kezelés nem történik. A begyűjtött hulladék akkumulátor exportra kerül. A begyűjtő telepek kapacitását növelni kell, ugyancsak növelni kell a forgalmazók által visszagyűjtött hulladékok mennyiségét is. Az akkumulátorok teljes begyűjtése hulladékgyűjtő udvarok segítségével történik majd. Elemek begyűjtését elsősorban a forgalmazók bevonásával, másodsorban a hulladékgyűjtő udvarok kialakításával kell megoldani. Fontos szerepet kapnak a begyűjtésben az iskolákhoz, intézményekhez kihelyezhető elemgyűjtő konténerek is. A savas akkumulátor hulladékok hasznosítása külföldön történik. Ártalmatlanítási kapacitás szárazelemek tekintetében a meglévő és tervezett lerakókkal rendelkezésre áll, így ez irányú kapacitás kiépítése sem szükséges. Feladat a begyűjtési rendszer teljessé tétele.
Elektronikai hulladékok: A tervezési területen képződő hulladék elektromos és elektronikai berendezések hasznosítását a jelenleg működő – kis kapacitású – vállalkozások nem tudják megoldani. Így a közeljövőben mindenképpen szükség van új hasznosító-ártalmatlanító telepekre. A keletkező mennyiségek alapján 3–4 nagyobb (2000–5000 t/év) kapacitású, illetve több kisebb kapacitású (500–1000 t/év), egyes HEEB-fajtákra szakosodott vállalkozás létrejötte indokolt.
Kiselejtezett gépjárművek: Az autóbontással foglalkozó vállalkozások száma jelenleg több mint 20 db, összes kapacitásuk legfeljebb 1000 db/év. Ez a mennyiség a területen keletkező mennyiség kezelésére nem elegendő. Ugyanakkor a kezelés műszaki színvonala sem felel meg az EU-követelményeknek. A meglévők közül körülbelül 5 szervezet tud vállalkozni a szükséges műszaki színvonal kialakításra, újabb 10 megfelelően kialakított, nagy kapacitású kezelőtelep kiépítése szükséges.
Egészségügyi hulladékok: Elsődleges feladat a begyűjtési hálózat kiterjesztése a magánorvosi szektorra, illetve a lakossági gyógyszerhulladékok esetében a gyógyszertáraknál a visszavételi lehetőség megteremtése. Meg kell vizsgálni, hogy Heves, illetve Nógrád megyében szükséges-e (kis)regionális egészségügyi hulladék égető létesítése.
Állati eredetű hulladékok: A SZATEV Rt.-nél az 1990-es évek második felében lezajlott fejlesztési folyamatok eredményeként a szükséges feldolgozói kapacitás rendelkezésre áll a keletkező állati eredetű hulladékok kezelésére. Ugyanakkor szükséges a technológiák felülvizsgálata, korszerűsítése az alábbiak szerint:
– a meglévő két technológiai sor (1. az állati takarmányokba felhasználható húsliszt gyártó vonal; 2. a komposztálásra kerülő hulladékok sterilizálását, kezelését szolgáló sor) környezetvédelmi szempontból történő korszerűsítése;
– a 2002-ben kialakított 1950 t/év kapacitású komposztálótelep bővítése 15 000 t/év kapacitásra.
Állati eredetű veszélyes hulladék komposztálását végzi az egri székhelyű Terra-Vita Kft. gyöngyösi üzemegységéhez tartozó komposztáló telepen. 2003-tól a komposztálásra kerülő állati eredetű veszélyes hulladék mennyisége lényegesen lecsökkent a legnagyobb átadónál történt technológiai fejlesztés (víztelenítés) következtében. A technológia korszerűsítése indokolt, kapacitásbővítése viszont nem. Mind a SZATEV Rt. mind a Terra-Vita Kft. által kezelt (komposztált) állati eredetű hulladék mezőgazdasági hasznosításra kerül talajerő-visszapótló anyagként. A dögkutak 2005. december 31-ig történő bezárásához a meglévő begyűjtési rendszert ki kell terjeszteni a teljes régióra, illetve hűthető hulladékgyűjtő műtárgyakat kell helyettük rendszerbe állítani. Meg kell vizsgálni egy speciális égető szükségességét.
Gumihulladék: A Regum Kft. (Kazincbarcika) meglévő gumifeldolgozó kapacitását a tervezési szakasz végére a jelenlegi 1000 t/év kapacitásról 8000 t/év kapacitásra szükséges növelni. A tervezett cementgyári együttégetés megvalósulása esetén a keletkező gumihulladékok kezelése a Régióban megoldódik.
Csomagolási hulladékok: A Régióban elsősorban PE és PP műanyag hulladékok feldolgozásával foglalkozó vállalkozások névleges kapacitása jelenleg 70%-ban kihasznált, így számottevő hulladéknövekedés megjelenéséig a kapacitásnövekedés nem indokolt. PE és PP feldolgozásán kívül egyéb műanyag hulladékra jelenleg feldolgozói (hasznosító) kapacitás nincs. A HOLCIM Rt. hejőcsabai gyára tervezi PE és PP hulladékok energetikai hasznosítását. A keletkező csomagolási – elsősorban műanyag, üveg és textil – hulladékokra kezelési kapacitásokat szükséges létesíteni.
VI/4. Illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló-, kezelő- és lerakótelepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, rekultiválása, kármentesítése, felszámolása
A létesítmények korszerűsítésére és a károk felszámolásával kapcsolatban a következő feladatokat kell megoldani:
– a termelési hulladékok sorában a mára felhagyott mélyművelésű és még folytatott külszíni bányászkodásból származó meddőhányók és zagyterek rekultivációja;
– az erőműi salak-pernye tárolók rekultivációja;
– salakhalnák rekultivációja;
– egyéb felhagyott ipari hulladék lerakók rekultivációja;
– az állattartó telepeken az állati trágya szakszerűtlen tárolásának felszámolása;
– a nem megfelelő települési szilárd hulladék lerakók 2009-ig történő bezárása;
– az illegális hulladéklerakók felszámolása;
– a települési folyékony hulladékok elhelyezésére szolgáló hagyományos leürítőhelyek felszámolása, rekultiválása;
– veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló telepek korszerűsítése mellett a nem megfelelő műszaki védelemmel, illetve műszaki védelem nélkül lerakott hulladékelhelyezések felszámolása, rekultiválása.
VII/1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok
– Ki kell alakítani a folyamatos területi és helyi tervezési feladatok ellátására, illetve segítésére alkalmas szervezeti kereteket (felügyelőségek, önkormányzatok, esetleg függetlenített területi környezetvédelmi ügynökségek), biztosítani kell a tervezés személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit.
– Folyamatosan fejleszteni szükséges az adatszolgáltatási és -kezelési rendszert, valamint a hulladékgazdálkodási monitoring eszközparkot. Figyelmet kell fordítani az adatok megbízhatóságának ellenőrzésére.
– A végrehajtás biztosítása érdekében a szakapparátus folyamatos fejlesztése szükséges (képzés és bővítés) a környezetvédelmi felügyelőségeken, a társhatóságoknál és az önkormányzatoknál.
– Biztosítani kell a gyártói felelősség elvén működő hasznosító, koordináló szervezetek létrejöttének és működésének feltételeit.
– Ösztönözni kell az önkormányzatok társulását a regionális hulladékkezelő szervezetek kialakítására.
– Tovább kell fejleszteni a hulladékgazdálkodás gazdasági ösztönző és támogatási rendszereit.
– Biztosítani kell, hogy az írott és elektronikus sajtón és egyéb tájékoztatási, szemléletformálási eszközökön keresztül az egyes hulladékgazdálkodási szakmai programokat a nagy nyilvánosság megismerje, elősegítve ezzel a lakosság minél szélesebb körének bevonását a programok végrehajtásába.
– Biztosítani kell a különböző szakmai fórumokon, illetve szemléletformáló kiadványokon keresztül a gazdálkodók folyamatos tájékoztatását a környezettudatos vállalatirányításról, az alapanyagváltással, termékszerkezet-váltással elérhető környezetkímélő termelés és környezetbarát termékek, illetve tisztább technológiák alkalmazásáról.
– Fokozni kell a civil szervezetek, zöld mozgalmak, kultúraközvetítő és közösségfejlesztő intézmények támogatását a hulladékgazdálkodási célok elérésének érdekében. Támogatni kell e szervezeteket a lakosság fogyasztói szokásainak, a helyi társadalom és a családok környezettudatos életvitelének alakításában végzett munkájukban.
– Támogatást kell biztosítani a helyi hulladékgazdálkodási kezdeményezések (pl. elkülönített begyűjtés szervezése) megvalósításához.
– A környezetvédelmi hatósági feladatot ellátó szervezetek részére biztosítani kell a folyamatos oktatást az új vagy változó jogszabályok végrehajtása, a versenyképes tudás megszerzése, a jogi és technikai tudásszint emelése érdekében.
– Biztosítani kell a környezetvédelmi szakemberek rendszeres továbbképzését.
– A kulturális intézmények bevonása a környezetvédelmi ismeretterjesztés és szemléletformálás elősegítésébe.
VII/2. Hulladékgazdálkodási cselekvési programok
A területi hulladékgazdálkodási tervben megfogalmazott célok konkrét cselekvési programok végrehajtásával érhetők el, amelyek a célok kitűzésével, a cselekvési feladatok meghatározásával, a résztvevők megjelölésével, időbeni ütemezéssel és a pénzügyi feltételek becslésével a következő áttekintő táblázatokban kerültek összefoglalásra.
Nem veszélyes hulladékok
VII/1. táblázat: Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cél | Cselekvési program | Résztvevők | Időzítés | Költség (millió Ft) | |
| Megfelelő adatbázis létrehozása | Ipari hulladékok mennyiségének felmérése. | környezetvédelmi hatóság, minisztériumok (jogszabály), termelők, kezelők, környezetvédelmi hatóság | 2005-re | ||
| Megelőzés | |||||
| Hulladékszegény techn. bevezetése | Anyagi eszközök elérhetővé tétele, K+F támogatása, termelők tájékoztatása. | minisztériumok, kutatóintézetek, termelők | folyamatosan | 600 | |
| Hasznosítás | |||||
| A hulladék 50%-a hasznosításra kerüljön | Hasznosító kapacitások létesítése. | hulladékkezelők, termelők | 2004-től | 800 | |
| Meglévők korszerűsítése. | hulladékkezelők, termelők | 2004-től | 500 | ||
| A nagy mennyiségben keletkező erőműi és kohászati salakok, építőipari, útépítésben történő felhasználása. | minisztériumok, útépítő cégek, építőipari cégek, termelők, környezetvédelmi hatóságok | 2005-től | 1000 | ||
| Erőműi pernyék és acélipari salakok építőanyag-ipari felhasználása. | minisztériumok, útépítő cégek, építőipari cégek, termelők környezetvédelmi hatóságok | 2005-től | 700 | ||
| Műszaki szabályok, szabványok kidolgozása. | minisztériumok, MSZT, termelők | 2005. | 300 | ||
| Ártalmatlanítás | |||||
| Az ártalmatlanítási, lerakási arány csökkentése | Felhalmozott, lerakott hulladékok feldolgozása, hasznosítása. | környezetvédelmi hatóság, kezelők, termelők | 2004-től | 1700 | |
| Hasznosítható hulladékok lerakásának elkerülése. | környezetvédelmi hatóság, termelők, kezelők | folyamatosan | |||
| Nem megfelelő tárolók, lerakók bezárása, rekultiválása, felszámolása. | környezetvédelmi hatóság, termelők, kezelők | 2004-től | 3000 | ||
VII/2. táblázat: Mezőgazdasági, élelmiszer-ipari, biomassza hulladékok cselekvési programja
| Cél | Cselekvési program | Résztvevők | Időzítés | Költség (Millió Ft) | |
| Megelőzés | |||||
| Képződő trágya mennyiség csökkentése, a visszaforgatott biomassza arányának növelése (lehetőleg a 100%-ig) | Trágyatárolók műszaki védelemmel történő kialakítása. | környezetvédelmi hatóság, állattartó telepek | 2003-tól | ||
| Termelők tájékoztatása, felvilágosító munka. | minisztériumok, állattartó telepek, agrár-környezetvédelmi program | 2005-től | |||
| Termelők bevonása, mintaprogramok. | minisztériumok, mezőgazdasági termelők, állattartó telepek | 2005-től | 100 | ||
| Hasznosítás | |||||
| Faipari hulladék hasznosítási kapacitásának vizsgálata, megteremtése. | faipari cégek, környezetvédelmi hatóság, hulladékkezelők | 2004-től | 100 | ||
| Komposztáló, biogáz-előállító és -hasznosító létesítmények kialakítása. | hulladékkezelők, állattartók, mezőgazdasági termelők, agrár-környezetvédelmi program | 2005-től | 1000 | ||
| Energetikai hasznosítás lehetőségének megteremtése: – együttégetés – fatüzelésű erőművek. | égetőművek, állattartók, mezőgazdasági üzemek, környezetvédelmi hatóság | 2005-től | 200 | ||
VII/3. táblázat: Települési hulladékok cselekvési programja
| Cél | Cselekvési program | Résztvevők | Időzítés | Költség (millió Ft) | |
| Közszolgáltatás (begyűjtési hálózat) teljessé tétele (szilárd + folyékony) | Ahol még nem működik a közszolgáltatás, ott meg kell szervezni. | környezetvédelmi hatóságok, önkormányzati társulások, szolgáltató cégek, önkormányzatok | 2003-tól | ||
| Megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás | |||||
| Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása | Nem megfelelő lerakók bezárása, rekultiválása, felszámolása. | környezetvédelmi hatóság, önkormányzatok, önkormányzati társulások, üzemeltetők | 2009-ig 3 ütemben | 11 000 | |
| Hulladéklerakók felülvizsgálatának kikényszerítése. | környezetvédelmi hatóság, önkormányzatok, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve | 2003-tól | |||
| Társulások kialakításának ösztönzése: felvilágosítás, támogatás. | minisztériumok, környezetvédelmi hatóság, önkormányzatok | 2003-tól | 100 | ||
| Regionális hulladékbegyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása. | önkormányzatok, önkormányzati társulások, üzemeltetők | 2004-től | 5 000 | ||
| Szelektív gyűjtés kialakítása, majd működtetése | Széles körű felvilágosítás, tudatformálás, mintaprogramok. | önkormányzatok, önkormányzati társulások, üzemeltetők, iskolák, környezetvédelmi hatóság, társadalmi szervezetek | 2004-től | 150 | |
| Hulladékgyűjtő udvarok, válogatóművek kialakítása. | önkormányzatok, önkormányzati társulások, üzemeltetők, vállalkozások | 2004-től | 1 500 | ||
| Gyűjtőszigetek, szelektív hulladékgyűjtő edényzetek kihelyezése, használata. | önkormányzatok, önkormányzati társulások, üzemeltetők, vállalkozások | 2004-től | 1 000 | ||
| Hulladékfeldolgozó háttéripar megteremtése, ehhez támogatási rendszer kialakítása. | minisztériumok, önkormányzati társulások, hulladékkezelők | 2008-ig | 1 000 | ||
| Települési hulladék égető mű létesítése. | környezetvédelmi hatóság, önkormányzati társulások, önkormányzatok | 2004-től | 20 000 | ||
| Biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom csökkentése a hulladékgazd. törvény szerinti ütemben | Szelektív gyűjtés bevezetése. | önkormányzatok, önkormányzati társulások, üzemeltetők, vállalkozások | |||
| Komposztálók létesítése. | társulások, komposztálók, önkormányzatok | 2004-től | 800 | ||
| Házi komposztálás bevezetése: – Komposztálási szakemberek képzése. – Komposztáló berendezések támogatása. – Tájékoztatók, komposzt füzetek. | társulások, komposztáló szervezetek, önkormányzatok, lakosság, civil szervezetek | 2004-től | 300 | ||
| Csomagolási hulladékok hasznosítási arányának növelése | Szelektív gyűjtés kialakítása. | önkormányzatok, önkormányzati társulások, üzemeltetők, vállalkozások | |||
| Hulladékfeldolgozók, -hasznosítók létesítése. | társulások, csomagolóanyag-ipar, kezelők | 2004-től | 500 | ||
| Energetikai hasznosítás. | kv-i hatóság, égetőművek, hulladékkezelők | 2004-től | 100 | ||
| Települési folyékony hulladék | |||||
| Hasznosítási arány növelése * | „Leürítőhelyeken” történő lerakás megszüntetése. | környezetvédelmi hatóság, társhatóságok, önkormányzatok | 2004-től | ||
| „Leürítőhelyek” felszámolása. | környezetvédelmi hatóság, hatóságok, önkormányzatok | 2004-től | |||
| „Leürítőhelyek” felülvizsgálata. | környezetvédelmi hatóság, önkormányzatok, üzemeltetők | 2003-tól | |||
| Szennyvíztisztító telepek alkalmassá tétele a fogadásra. | üzemeltetők, hatóságok, önkormányzatok | 2004-től | Települési folyékony és szennyvíz- iszap hulla- dékra össze- sen: 100 | ||
| Mezőgazdasági hasznosítás. | üzemeltetők, NTSZ | 2004-től | |||
| Települési szennyvíziszap | |||||
| Hasznosítás | |||||
| Hasznosítási arány növelése | Mezőgazdasági hasznosítási lehetőségek megteremtése, ehhez a minőségi paraméterek biztosítása. | környezetvédelmi hatóság, üzemeltetők, NTSZ, társulások | 2004-től | ||
| Együttégetés lehetőségének vizsgálata. | környezetvédelmi hatóság, égető művek, üzemeltetők | 2005-től | |||
| Komposztálók, biogázüzemek létesítése. | üzemeltetők, mezőgazdasági termelők, környezetvédelmi hatóság, kezelők | 2006-tól | |||
| Ártalmatlanítás | |||||
| Lerakási tilalom a kezeletlen szennyvíziszapokra. | környezetvédelmi hatóság, lerakók, üzemeltetők | 2003-tól | |||
| Égetéssel történő ártalmatlanítás. | hulladékégetők, együttégetők, üzemeltetők, környezetvédelmi hatóság | 2005-től | |||
VII/4. táblázat: Építési és bontási hulladékok cselekvési programja
| Cél | Cselekvési program | Résztvevők | Időzítés | Költség (millió Ft) | |
| Megbízható adatbázis | Adatgyűjtés. | környezetvédelmi hatóság, építőipari cégek | 2005-ig | ||
| Megelőzés | |||||
| Bontott anyagok újrahasználatának ösztönzése. | minisztériumok, építőipari szövetségek, szabványügyi hivatal, építőipar, útépítőipar | 2005-től | 100 | ||
| Hasznosítás | |||||
| Szelektív bontási gyakorlat bevezetése. | minisztériumok, építőipari cégek | 2005-re | 100 | ||
| Hasznosítási hányad növelése | Mobil törőberendezések alkalmazása. | építőipar, hulladékkezelők | 2004-től | 200 | |
| Feldolgozó-, tároló-, hasznosítótelepek létesítése. | építőipar, hulladékkezelők | 2005-től | 400 | ||
| Ártalmatlanítás | |||||
| Inert hulladék lerakók létesítése. | önkormányzati társulások, építőipar, hulladékkezelők | 2004-től | 600 | ||
| Lerakási arány csökkentése. | környezetvédelmi hatóság, lerakók | 2004-től | |||
| Azbeszttartalmú hulladékok kezelése, illetve az épületek azbesztmentesítése. | környezetvédelmi hatóság, építőipar, azbeszt szövetség, közegészségügyi hatóság | 2005-től | 300 | ||
Veszélyes hulladékok
VII/5. táblázat: Veszélyes hulladékok cselekvési programja
| Cél | Cselekvési program | Résztvevők | Időzítés | Költség (millió Ft) | |
| Megelőzés | |||||
| Hulladékszegény techn. bevezetése | Anyagi eszközök elérhetővé tétele, K+F támogatása, termelők táj. | minisztériumok, egyetemek, kutatóközpontok, szakmai szövetségek, termelők | folyamatosan | ||
| Veszélyes hulladékok kezeléssel történő veszélytelenné tétele | Fixálási, befoglalási stb. eljárások elterjesztése. | minisztériumok, szakmai szervezetek, környezetvédelmi hatóság, hulladéktermelők, kezelők | 2003-tól | ||
| Hasznosítás | |||||
| Hasznosítási arány növelése, a lerakási arány csökkentése | Begyűjtési rendszer továbbfejlesztése. | gyártók, forgalmazók, felhasználók, önkormányzatok, környezetvédelmi hatóság, kezelők | 2004-től | 250 | |
| Új begyűjtési rendszerek kiépítése. | gyártók, forgalmazók, felhasználók, önkormányzatok, környezetvédelmi hatóság, kezelők | 2004–2006 | 150 | ||
| Hulladékhasznosító művek létesítése. | hulladékkezelők, termelők, környezetvédelmi hatóság, önkormányzatok | 2004-től | 500 | ||
| Hulladékégetők hőhasznosításának teljessé tétele. | környezetvédelmi hatóság, hulladékégető művek | 2005-től | 200 | ||
| Együttégetés lehetőségének vizsgálata. | környezetvédelmi hatóság, cementgyárak, erőművek | 2007-ig | 50 | ||
| Ártalmatlanítás | |||||
| Ártalmatlanítási kapacitás megteremtése | Fizikai-kémiai és biológiai ártalmatlanító létesítmények kiépítése. | hulladékkezelők, termelők, szakmai szövetségek | 2004-től | 400 | |
| 100–120 ezer m3 lerakási kapacitás kiépítése. | hulladékkezelők, környezetvédelmi hatóság | 2004. | 1 500 | ||
| Korszerű égetők | Nem megfelelő égetők bezárása, illetve felújítása. | környezetvédelmi hatóság, hulladékégetők | 2005. | 400 | |
| Égetési kapacitás megteremtése | 20–40 ezer t/éves égetési kapacitás kiépítése. | hulladékégetők, hulladékkezelők, termelők, környezetvédelmi hatóság | 2005. | 10 000 | |
| Felhalmozott hulladékok ártalmatlanítása | Program a felhalmozott hulladékok ártalmatlanítására. | minisztériumok, környezetvédelmi hatóság, felhalmozók, kezelők | 2004-től | 500 | |
| Eszközök | |||||
| Kezelő-, hasznosítólétesítmények létesítésének támogatása. | minisztériumok, KAC, területfejlesztési tanácsok | folyamatosan | |||
| Hatósági munka kényszerítő ereje. | környezetvédelmi hatóságok, társhatóságok | folyamatosan | |||
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
VII/6. táblázat: PCB/PCT tartalmú hulladékok cselekvési programja
| Cél | Cselekvési program | Résztvevők | Időzítés | Költség (millió Ft) | |
| Megelőzés | |||||
| PCB/PCT tartalmú berendezések fokozatos kivonása, helyettük PCB/PCT mentes berendezések használata 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet. | környezetvédelmi hatóság, gyártók, üzemeltetők | 2010-ig | Beépítve a veszélyes hulladék kezelési programba | ||
| Hasznosítás, ártalmatlanítás | |||||
| PCB/PCT tartalmú hulladékok ártalmatlanítása 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet. | környezetvédelmi hatóság, üzemeltetők, hulladékkezelők | 2010-ig | |||
VII/7. táblázat: Hulladékolajok cselekvési programja
| Cél | Cselekvési program | Résztvevők | Időzítés | Költség (millió Ft) | |
| Megelőzés | |||||
| Korszerű gépjárműpark, hosszú élettartamú kenőanyagok. | minisztériumok, gyártók, felhasználók | folyamatosan | |||
| Hasznosítás | |||||
| Begyűjtési rendszer továbbfejlesztése. | gyártók, forgalmazók, kezelők | 2004-től | |||
| Benzinkutak, gépjárműjavítók átvételi kötelezettségének bevezetése. | minisztériumok, környezetvédelmi hatóság, benzinkutak, gépjárműgyártók | 2005-től | |||
| Hulladékudvarok fogadási feltételeinek kialakítása. | önkormányzati társulások, önkormányzatok, kezelők | 2005-től | 300 | ||
| Hasznosítási (regionális) kapacitások felmérése, létesítése. | környezetvédelmi hatóság, gyártók, hulladékkezelők | 2006-tól | |||
| Energetikai hasznosítási kapacitások kialakítása. | égetők, együttégetők, gyártók, forgalmazók, kezelők | 2006-tól | |||
| Ártalmatlanítás | |||||
| Nem megfelelő égetők bezárása, korszerűsítése. | környezetvédelmi hatóság, égetők | 2005. | |||
VII/8. táblázat: Elhasznált elemek és akkumulátorok cselekvési programja
| Cél | Cselekvési program | Résztvevők | Időzítés | Költség (millió Ft) | |
| Megelőzés | |||||
| Tartós elemek felhasználási arányának növelése | gyártók, forgalmazók, lakosság | 2004-től | |||
| Hasznosítás, ártalmatlanítás | |||||
| Forgalmazó helyeken csere és visszavételi kötelezettség bevezetése. | minisztériumok, gyártók, forgalmazók, lakosság | 2004-től | Megelőzés, hasznosítás, ártalmatla- nítás össze- sen: 100 | ||
| Gyűjtő- és hasznosító-, ártalmatlanító-rendszer kialakítása, működtetése. | gyártók, forgalmazók, hulladékkezelők | 2004-től | |||
| Gyártók, forgalmazók szervezeti hálózatának kialakítása. | gyártók, forgalmazók | 2004-től | |||
VII/9. táblázat: Elektromos és elektronikai hulladékok cselekvési programja
| Cél | Cselekvési program | Résztvevők | Időzítés | Költség (millió Ft) | |
| Adatbázis létrehozása | – Adatgyűjtés. | környezetvédelmi hatóság, forgalmazók, kezelők | 2005. | ||
| – Visszavételi-begyűjtési rendszer kialakítása. | gyártók, forgalmazók, kezelők | 2006-tól | Beépítve a vesz. hull. kezelési programba. | ||
| – Szakmai szervezetek létrehozása. | gyártók, forgalmazók, hulladékkezelők | 2006-tól | |||
| – Hasznosító, feldolgozó létesítmények kialakítása. | gyártók, hulladékkezelők, forgalmazók | 2007-től |
VII/10. táblázat: Kiselejtezett gépjárművek cselekvési programja
| Cél | Cselekvési program | Résztvevők | Időzítés | Költség (millió Ft) | |
| Megelőzés | |||||
| Alkatrészek és maradékok hasznosítása és újrahasználata (85%) | gyártók, forgalmazók, szervizek, kezelők | ||||
| Gyártás során felhasznált veszélyes anyagok mennyiségének csökkentése. | gyártók | ||||
| Hasznosítás | |||||
| Begyűjtőrendszer megteremtése a bontó hálózathoz kapcsolódóan. | gyártók, bontók, kezelők | 2006-tól | 700 | ||
| Korszerű bontótelepek hálózatának kialakítása. | gyártók, bontók, kezelők | 2006-tól | |||
| Bontott részek hasznosítási lehetőségének megteremtése. | gyártók, hulladékkezelők | 2006-tól | |||
VII/11. táblázat: Egészségügyi hulladékok cselekvési programja
| Cél | Cselekvési program | Résztvevők | Időzítés | Költség (millió Ft) | |
| Ártalmatlanítás (hasznosítás) | |||||
| Begyűjtési hálózat kiterjesztése a magánorvosi szektorra. | hulladékkezelők, magánorvosok | 2005-től | |||
| Lakossági gyógyszerhulladék ellenőrzött begyűjtési lehetőségének megteremtése | minisztériumok, gyártók, forgalmazók, gyógyszertárak, lakosság | 2005-től | Eü. hulladékokra összesen: 1000 | ||
| Nem megfelelő kórházi égetők bezárása vagy felújítása. | égetők, környezetvédelmi hatóság | 2005. | |||
| (Kis) regionális egészségügyi hulladék égető szükségességének vizsgálata Heves, illetve Nógrád megyében. | környezetvédelmi hatóság egészségügyi intézmények, megyei önkormányzatok, hulladékkezelők | 2005-ig | |||
VII/12. táblázat: Állati eredetű hulladékok cselekvési programja
| Cél | Cselekvési program | Résztvevők | Időzítés | Költség (millió Ft) | |
| Hasznosítás | |||||
| Új típusú hulladékgyűjtő műtárgyak (hűthető) létesítése, begyűjtő rendszerek hálózatának kialakítása. | állati hulladék feldolgozók, környezetvédelmi hatóság, állat-egészségügyi hatóság, állattartó telepek, vágóhidak, húsfeldolgozók | 2006-ig | 1000 | ||
| Korszerű szállítójárművek rendszerbe állítása. | állati hulladék feldolgozók | 2004-től | 500 | ||
| Feldolgozás, komposztálás kapacitásának korszerűsítése, illetve növelése. | állati hulladék feldolgozók | 2005-től | 1000 | ||
| Ártalmatlanítás | |||||
| Dögkutak bezárása, rekultiválása. | környezetvédelmi hatóság, állat-egészségügyi hatóság, önkormányzatok, állattartó telepek | 2005. dec. 31. | 1000 | ||
| Korszerű védelemmel ellátott lerakóhelyek, a lerakott mennyiség minimalizálása. | lerakót üzemeltetők, környezetvédelmi hatóság, állat-egészségügyi hatóság | 2006-ig | 400 | ||
| Speciális égető szükségességének vizsgálata. | állat-egészségügyi hatóság állati hulladék feldolgozók, környezetvédelmi hatóság | 2006-ig | 100 | ||
VII/13. táblázat: Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik cselekvési programja
| Cél | Cselekvési program | Résztvevők | Időzítés | Költség (millió Ft) | |
| Megelőzés | |||||
| Használható adatbázis kialakítása | Adatgyűjtés. | környezetvédelmi hatóság, növény-egészségügyi hatóság, gyártók | 2005-ig | ||
| Kevesebb növényvédő szer felhasználás. | biokertészet, felhasználók, forgalmazók, növényvédelmi felügyelők | 2004-től | |||
| Kevesebb maradék keletkezés (kis kiszerelések, teljes felhasználások). | gyártók, forgalmazók, felhasználók, növényvédelmi felügyelők | 2004-től | |||
| Kiürült göngyölegek tisztítási rendszerének kidolgozása. | növény-egészségügyi hatóság, gyártók, forgalmazók, felhasználók | 2004-től | Beépítve a veszélyes hulladék kezelési programba. | ||
| Hasznosítás | |||||
| Égetési kapacitások korszerűsítése. | környezetvédelmi hatóság, égetők | 2005. | |||
| Ártalmatlanítás | |||||
| Visszagyűjtési rendszer kialakítása. | gyártók, forgalmazók, felhasználók | 2006-ig | |||
| Felhalmozott készletek ártalmatlanítása. | felhalmozók, környezetvédelmi hatóság, hulladékkezelők | 2006-ig | |||
| További felhalmozódások megakadályozása. | felhasználók, környezetvédelmi hatóság, növény-egészségügyi hatóság | folyamatosan | |||
VII/14. táblázat: Csomagolási hulladékok cselekvési programja
| Cél | Cselekvési program | Résztvevők | Időzítés | Költség (millió Ft) | |
| Mennyiségi adatok pontosítása | Rendszeres adatszolgáltatás bevezetése. | minisztériumok, környezetvédelmi hatóság, gyártók, forgalmazók, koordináló szervezetek | 2005. | ||
| Megelőzés | |||||
| Kevesebb csomagolóanyag felhasználás ösztönzése. | minisztériumok, vásárlók, kereskedelem, csomagolóanyag-ipar | folyamatosan | |||
| Betétdíjas csomagolóanyag használat ösztönzése. | minisztériumok, csomagolóanyag-ipar, vásárlók, koordináló szerv | 2004-től | |||
| Újrahasználati rendszerek támogatása. | minisztériumok, csomagolóanyag-ipar, koordináló szerv | 2004-től | Beépítve a települési szilárd hulladék- kezelési programba. | ||
| Hasznosítás | |||||
| Hasznosítási arány biztosítása | Koordináló szervezetek rendszerbe állítása. | csomagolóanyag-ipar | 2003-tól | ||
| Szelektív gyűjtés bevezetése a lakosságnál. | önkormányzatok, önkormányzati társulások, csomagolóanyag-ipar, lakosság | 2004-től | |||
| Visszagyűjtési rendszer kialakítása. | csomagolóanyag-ipar, koordináló szervezetek, önkormányzatok, társulások | 2004-től | |||
| Feldolgozó, hasznosító kapacitások meghatározása, kiépítése. | hulladékkezelők, koordináló szervezetek, csomagolóanyag-ipar | 2004-től | |||
| Anyagában való hasznosítás mellett energetikai hasznosítási kapacitások megteremtése. | csomagolóanyag-ipar, égetőművek, lakosság, környezetvédelmi hatóság | 2004-től | |||
VII/15. táblázat: Biológiailag lebomló szerves hulladékok cselekvési programja
| Cél | Cselekvési program | Résztvevők | Időzítés | Költség (millió Ft) | |
| Megelőzés | |||||
| A kevesebb papírfelhasználás ösztönzése, felvilágosító munka. | minisztériumok, csomagolóanyag-ipar, kiadók, reklámcégek | 2004-től | |||
| Hasznosítás | |||||
| Lerakási arány csökkentése 75, 50, illetve 35%-ra | Komposzt szövetség megalakítása. | komposztálók | 2004-től | ||
| Komposztáló létesítmények kialakítása. | hulladékkezelők, önkormányzati társulások, önkormányzatok | 2005-től | |||
| Regionális lerakókhoz, rendszerekhez kapcsolódó komposztálók létesítése. | önkormányzati társulások, komposztáló szervezetek, önkormányzatok, hulladékkezelők, lerakók | 2005-től | Beépítve a települési szilárd hulladék- kezelési programba. | ||
| Komposztértékesítés, ehhez minősítési rendszer kialakítása. | minisztériumok, komposztáló szervezetek, potenciális felhasználók (mezőgazdasági üzemek, kistermelők stb.) | 2005-től | |||
| 10 000 főnél nagyobb településen üzemi méretű komposztáló telepek kialakításának vizsgálata. | környezetvédelmi hatóság, önkormányzatok, társulások, komposztálók | 2006-tól | |||
| Papírhulladék-feldolgozási kapacitások kiépítése. | gyártók, hulladékkezelők | 2005-től | |||
| Komposzt rekultivációs célra történő felhasználásának vizsgálata. | környezetvédelmi hatóság hulladékkezelők, hulladék lerakók, bányavállalkozók | 2005-től | |||
| Fermentálók, bioerőművek létesítése. | önkormányzati társulások, hulladékkezelők, hulladéktermelők | 2005-től | Beépítve a települési szil. hull. kezelési programba. | ||
| Maximálisan lerakható mennyiség meghatározása. | környezetvédelmi hatóság, hulladéklerakók | 2006-tól | |||
VII/16. táblázat: Gumihulladék cselekvési programja
| Cél | Cselekvési program | Résztvevők | Időzítés | Költség (millió Ft) | |
| Megelőzés | |||||
| Nagyobb futásteljesítményű abroncsok elterjesztése. | gyártók, forgalmazók, lakosság | 2005-től | |||
| Újrafutózási kapacitás továbbfejlesztése. | újrafutózó művek | 2005-től | |||
| Hasznosítás | |||||
| Begyűjtő- és kezelőrendszer kialakítása. | hulladékkezelők, lakosság, gépjármű-üzemeltetők | 2004-től | |||
| Meglévő hasznosítási kapacitás növelése. | hulladékkezelők, begyűjtő szervezetek | 2004-től | Beépítve az ipari hulladék- kezelési programba. | ||
| Energetikai hasznosítás lehetőségének vizsgálata, megteremtése. | környezetvédelmi hatóság égetők, együttégetők, lakosság | 2005-től | |||
| Ártalmatlanítás | |||||
| Egészben történő gumihulladék lerakásának tilalma. | környezetvédelmi hatóság, lerakót üzemeltetők | 2003. | |||
| Darabolt gumihulladék lerakásának tilalma. | környezetvédelmi hatóság, lerakót üzemeltetők | 2006. | |||
VII/3. Költségek
VII/17. táblázat: Az Észak-magyarországi Régió fejlesztési igénye a 2003–2008. közötti időszakra
| Programok | Millió Ft | |
| Ipari és egyéb termelési nem veszélyes hulladékok | 9 000–10 000 | |
| Települési szilárd hulladékok | 40 000–42 000 | |
| Települési folyékony hulladékok (beleértve a szennyvíziszapot) | 100 | |
| Építési és bontási hulladékok | 1 500–1 700 | |
| Veszélyes hulladékok | 12 000–14 000 | |
| Kiemelten kezelendő hulladékok | 4 500–5 500 | |
| Összesen | 67 100–73 300 |
VII/18. táblázat: Intézményfejlesztési költségek
| Intézkedés 2003–2008. | Becsült fejlesztési költség (millió Ft) | |
| Intézményfejlesztés | ||
| Jogalkotás, hulladékgazdálkodási tervezés | 175 | |
| Létszámfejlesztés | 255 | |
| Technikai fejlesztés | 75 | |
| Oktatás, képzés, szemléletformálás | 250 | |
| Összesen | 755 | |
| Ebből önkormányzatok: | ||
| Jogalkotás, hulladékgazdálkodási tervezés | 145 | |
| Létszámfejlesztés | 120 | |
| Technikai fejlesztés | 30 | |
| Oktatás, képzés, szemléletformálás | 105 | |
| Összesen | 400 |
A cselekvési program becsült teljes költsége az Észak-magyarországi Statisztikai Régióban a 2003–2008 tervidőszakban 68,2–74,4 milliárd Ft.
A fejlesztésekhez történő állami hozzájárulás aránya és mértéke a részletes megvalósítási programok előkészítése során kerül megállapításra.
Tervezési szint: Közép-magyarországi Statisztikai Régió
(Budapest és Pest megye)
Készítette: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség
Cím: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 10–12.
Időtartama: 2003–2008
A tervezés báziséve: 2001
II/1. Éves keletkezett hulladékmennyiség
Nem veszélyes hulladékok
A régióban keletkező nem veszélyes hulladékok mennyisége: 7 513 922 t/év.
A keletkezett hulladék 24,12%-a ipari és egyéb gazdálkodói, 8,04%-a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari, 16,7%-a települési szilárd, 21,04%-a települési folyékony, 3,5%-a kommunális szennyvíziszap, 26,62%-a építési, bontási és egyéb inert hulladék.
II/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Budapest (t/év) | Pest megye (t/év) | Régió összesen (t/év) | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok * | 1 270 025 | 543 000 | 1 813 025 | |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok | 423 342 | 181 000 | 604 324 | |
| Települési szilárd hulladékok | 884 870 * | 366 422 | 1 251 292 | |
| Települési folyékony hulladék | 582 200 | 999 161 | 1 581 361 | |
| Kommunális szennyvíziszap * | 56 910 | 207 010 | 263 920 | |
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok | 1 300 000 | 700 000 | 2 000 000 | |
| Összesen | 7 513 922 |
Veszélyes hulladékok
A veszélyes hulladékok esetében a bázisév 2002
II/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Régió összesen (t/év) | |
| Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari | 30 993 | |
| Gépipari | 1 862 | |
| Alumíniumipari | 5 328 | |
| Egyéb ágazati | 222 320 | |
| Összesen | 260 503 |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/3. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Kiemelt hulladékáram | Budapest (t/év) | Pest megye (t/év) | Régió összesen (t/év) | |
| Veszélyes hulladék * | PCB és PCT tartalmú hulladékok | 3 | 1 | 4 | |
| Hulladékolajok | 4 001 | 2 104 | 6 105 | ||
| Akkumulátorok, elemek | 1 654 | 235 | 1 889 | ||
| Elektronikai hulladékok | 110 | 86 | 196 | ||
| Kiselejtezett gépjárművek | 39 000 | 25 500 | 64 500 | ||
| Egészségügyi | 4 541 | 1 242 | 5 783 | ||
| Állati eredetű | 1 654 | 14 913 | 16 567 | ||
| Azbeszt | 98 | ||||
| Növényvédő szerek és csomagolóeszközök | 2 | n. a. | 2 | ||
| Nem veszélyes hulladék | Csomagolási hulladékok | 238 000 | 85 000 | 323 000 | |
| Biomassza | 146 000 | 129 663 | 275 663 | ||
| Gumihulladék | 3 778 | 2 554 | 6 332 | ||
| n. a.: nincs adat. | |||||
II/2. Felhalmozott hulladék
Nem veszélyes hulladékok
A hulladék felhalmozása nem jellemző a régióban. A települési szilárd hulladék nagy része lerakókba kerül, amelyek kis hányada felel meg a jogszabályi előírásoknak.
A települési folyékony hulladék esetében a hulladék jellegéből adódóan nem jellemző a felhalmozás.
A termelési nem veszélyes hulladékok felhalmozása nem jellemző. Túlnyomórészt ártalmatlanításra, kisebb részben hasznosításra kerülnek.
Veszélyes hulladékok
Pest megye területén 50 000 t vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari hulladék került felhalmozásra.
A egyéb ágazati veszélyes hulladékok jórészt olajiparból, színesfémkohászatból, gázgyártásból erednek.
A felhalmozott hulladékokról részletesebben lásd a VI/4. fejezetet.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/4. táblázat: A felhalmozott kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük
| Hulladék | Kiemelt hulladékáram | Budapest (t) | Pest megye (t) | Régió összesen (t) | |
| Veszélyes hulladék | PCB és PCT tartalmú hulladékok * | n. a. | n. a. | n. a. | |
| Hulladékolajok | 25 | 35 | 60 | ||
| Akkumulátorok, elemek | 15 | 3 | 18 | ||
| Elektronikai hulladékok | n. a. | n. a. | n. a. | ||
| Kiselejtezett gépjárművek | 39 000 | 25 500 | 64 500 | ||
| Egészségügyi * | n. a. | n. a. | n. a. | ||
| Állati eredetű * | n. a. | n. a. | n. a. | ||
| Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik * | n. a. | n. a. | n. a. | ||
| n. a.: nincs adat. | |||||
E fejezetben feltüntetett mennyiségi adatok a HAWIS rendszerben D1501–D1507 kódszám alatt nyilvántartott kiemelten kezelendő hulladékokat tartalmazza.
II/3. Ki- és beszállított hulladék
Nem veszélyes hulladékok
148 000 t/év települési szilárd hulladékot szállítanak ki a bicskei lerakóba, és 2500 t/év mennyiségű szennyvíziszapot szállítanak Lőrincibe kezelésre.
A későbbiek során felmérések keretében pontosíthatók a ki- és beszállított hulladékok mennyisége.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
A régióból 1094 t/év akkumulátor, elem és 700 t/év veszélyes egészségügyi hulladék kiszállításáról van tudomásunk.
Gumihulladékból Jász-Nagykun-Szolnok megyébe 4000 t/év mennyiséget szállítanak ki a régióból.
II/4. A területi éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a hasznosításra vagy ártalmatlanításra
Nem veszélyes hulladékok
II/5. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása nem veszélyes hulladékok esetén
| Hasznosítás | Ártalmatlanítás | Egyéb módon kezelt | ||||||||||
| Hulladék | Anyagában | Termikus | Égetés | Lerakás | ||||||||
| % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | |||
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok | 16 | 385 612 | 0,5 | 13 000 | 0 | 0 | n. a. | n. a | n. a | n. a | ||
| Mezőgazdasági és mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok | ||||||||||||
| Települési szilárd hulladékok | 1,6 | 20 037 | 29 | 363 178 | 0 | 0 | 66,4 | 831 434 | 3 | 36 642 | ||
| Települési folyékony hulladékok * | n. a. | n. a. | 0 | 0 | 0 | 0 | 100 | 1 581 361 | n. a. | n. a. | ||
| Kommunális szennyvíziszapok | 30 | 78 038 | 0 | 0 | 0 | 0 | 70 | 185 882 | 0 | 0 | ||
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok | 10 | 200 000 | 0 | 0 | 0 | 0 | 90 | 1 800 000 | 0 | 0 | ||
| Összesen: | 683 687 | 376 178 | 0 | 4 398 677 | 36 642 | |||||||
| n. sz.: nem számszerűsíthető. | ||||||||||||
Veszélyes hulladékok
II/6. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása veszélyes hulladékok esetén
| Hasznosítás | Ártalmatlanítás | Egyéb módon kezelt | |||||||||
| Hulladék | Anyagában | Termikus | Égetés | Lerakás | |||||||
| % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | ||
| Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari * | 5 | 1 550 | 0 | 0 | 0 | 0 | 20 | 6 199 | 75 | 23 244 | |
| Gépipari * | 5 | 93 | 0 | 0 | 0 | 0 | 10 | 186 | 85 | 1 583 | |
| Alumíniumipari * | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | n. a. | 100 | 5 328 | |
| Egyéb ágazati * | 20 | 44 464 | 0 | 0 | 1,5 | 3 335 | 10 | 22 232 | 68,5 | 152 289 | |
| Összesen: | 46 107 | 0 | 3 335 | 28 617 | 182 444 | ||||||
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II/7. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása kiemelten kezelendő hulladékok esetén
| Hasznosítás | Ártalmatlanítás | Egyéb módon kezelt | |||||||||
| Hulladék | Anyagában | Termikus | Égetés | Lerakás | |||||||
| % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | % | (t/év) | ||
| Veszélyes hulladék | |||||||||||
| PCB és PCT tartalmú hulladékok | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 100 | 4 | |
| Hulladékolajok | 0,3 | 18 | 2 | 122 | 0 | 0 | 0 | 0 | 97,7 | 5 965 | |
| Akkumulátorok, elemek | 81 | 1 530 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 19 | 359 | |
| Elektronikai hulladékok | 20 * | 39 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 80 | 157 | |
| Kiselejtezett gépjárművek | – | – | 0 | 0 | 0 | 0 | – | – | – | – | |
| Egészségügyi | 0 | 0 | 0 | 0 | 48 | 2 776 | 52 | 3 007 | 0 | 0 | |
| Állati eredetű | 90 * | 14 910 | 0 | 0 | 0 | 0 | 10 | 1 657 | 0 | 0 | |
| Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 100 | 2 | |
| Nem veszélyes hulladék | |||||||||||
| Csomagolási hulladék * | n. sz. | n. sz. | n. sz. | n. sz. | 0 | 0 | n. sz. | n. sz. | n. sz. | n. sz. | |
| Biomassza | 4,3 | 12 000 | 30,5 | 84 000 | 0 | 0 | 65,2 | 179 669 | n. sz. | n. sz. | |
| Gumihulladék | 47 | 3 000 | n. sz. | n. sz. | 0 | 0 | n. sz. | n. sz. | n. sz. | n. sz. | |
A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek.
A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek.
V/1. Gyűjtési kapacitások bemutatása
Nem veszélyes hulladékok
Települési szilárd hulladék: A fővárosban keletkező települési szilárd hulladék begyűjtési aránya közel 100%, mennyisége 884 870 t/év.
A települési szilárd hulladék elenyészően kis részét gyűjtik szelektíven, a begyűjtött hulladékmennyiség 10 260 t/év (1,2%).
Budapesten a nyilvántartott települési szilárd hulladék begyűjtők száma 19 db.
A lakossági szelektív hulladék gyűjtésére jelenleg 13 hulladékudvar működik.
A hulladékok közül a papír és a fémhulladék szelektív gyűjtése nagyobb arányú, mert hasznosítása megoldott.
A Pest megyében keletkező települési szilárd hulladék mennyisége 366 422 t/év.
A megyében keletkező hulladék 90%-a begyűjtésre kerül, amelynek mennyisége 330 540 t/év.
Szelektíven évente 12 364 tonnát gyűjtenek, ez az összmennyiség 3,4%-a.
Pest megyében a begyűjtők száma 47 db.
A megyében 1 hulladékudvar, 3 db átrakó állomás működik.
Települési folyékony hulladék: Települési folyékony hulladék Budapesten 582 200 t/év, a megyében 999 161 tonna évente. A fővárosban leürített folyékony hulladék közel 2/3-a a fővárosi csatornarendszeren keresztül gyakorlatilag tisztítatlanul kerül a Dunába.
A leürítő helyek túlnyomórészt korszerűtlenek. A megyében kevés a keletkező hulladék mennyiségéhez képest a szennyvíztisztító telepeken kiépített leürítő kapacitás.
Begyűjtők száma Budapesten 4 db, Pest megyében 5 db.
Folyékony hulladék leürítő helyek száma Budapesten 27 db, Pest megyében 69 db (közcsatorna hálózat kijelölt pontjai, szennyvíztisztítók műtárgyai).
Veszélyes hulladékok
A 600 engedéllyel rendelkező szállító telephelyeinek többsége a régiónkban található. A jelenleg rendelkezésre álló szállítási kapacitások biztosítják a felmerülő hulladékszállítási igények kielégítését.
V/2. Kezelési kapacitások bemutatása
Nem veszélyes hulladékok
Nem települési, nem veszélyes hulladék: A keletkező nem települési nem veszélyes hulladékok jelentős részét lerakással, égetéssel ártalmatlanítják.
A hasznosítás aránya viszonylag alacsony, amely messze elmarad az EU 45–50%-os arányához mérten (Budapesten 17%, Pest megyében 13,5%).
Budapesten engedéllyel rendelkező hasznosítók száma 12 db (ebből 2 db energiahasznosító égető), Pest megyében 20 db. A keletkező nem települési nem veszélyes hulladékok jelentős részét lerakással ártalmatlanítják.
A jelenleg begyűjtött hulladékmennyiség alapján a fém-, fa- és a papírhulladék hasznosítása megoldott.
A kemény műanyag hulladékok (pl. törött italos rekeszek) hasznosítása megoldott, mert a belőlük előállított termékeknek jó piaca (pl. kerítéselemek, játszótéri eszközök, szőlőkaró) van.
A lágy műanyag (pl. PET palack) és üveghulladékok hasznosítási háttere alacsony, a kezelési kapacitás bővítése szükséges.
Települési szilárd hulladék: A lakossági hulladék elenyészően kis mennyiségét gyűjtik szelektíven.
A szelektíven begyűjtött települési szilárd hulladék mennyiség a régióban 1–3%.
Budapesten a lakossági eredetű települési szilárd hulladék előkezelése 13 db, Pest megyében 1 db hulladékgyűjtő udvarban történik.
A hulladékok közül a papír- és fémhulladék szelektív gyűjtése nagyobb arányú, mert hasznosítása megoldott.
A települési szilárd hulladék 29%-ának kezelése termikus hasznosítással történik. Budapesten működik a települési szilárd hulladékot termikusan kezelő(hasznosító) égetőmű (HUHA). A hulladék jelentősebb része lerakóra kerül.
Budapesten a települési szilárd hulladék hasznosítók száma 4 db, Pest megyében 5 db.
A Pest megyében 168 hulladéklerakót tartunk nyilván, ebből 67 db működik, korszerű műszaki védelemmel ellátott 10 db. Nyilvántartásunk szerint Budapesten 11 hulladéklerakó található.
V/1. táblázat: Korszerű műszaki védelemmel ellátott, működő lerakók Pest megyében
| Korszerű műszaki védelemmel ellátott, működő lerakók Pest megyében | ||||||
| Település | építésügyi, bányahatósági eljárás során engedélyezett kapacitás (m3) | környezetvédel- mi engedélyben rögzített lehetséges kapacitás (m3) | összes kiépített kapacitás (m3) | szabad kapacitás 2001-ben (m3) | szabad kapacitás 2003-ban (m3) | |
| Cegléd * | 500 000 | 360 000 | 240 000 | |||
| Csömör | 1 800 000 | 360 000 | 285 000 | 210 000 | ||
| Dabas | 600 000 | 600 000 | 600 000 | 600 000 | ||
| Dömsöd | 253 000 | 250 000 | 210 000 | 170 000 | ||
| Dunakeszi (FKF Rt., Bp.) | 2 650 000 | 2 650 000 | 1 650 000 | 810 000 | ||
| Gyál | 4 000 000 | 320 000 | 300 000 | 120 000 * | ||
| Kerepes | 330 000 | 330 000 | 165 000 | 30 000 | ||
| Pusztazámor (FKF Rt., Bp.) | 15 500 000 | 4 400 000 | 4 285 000 | 3 630 000 | ||
| Tura | 360 000 | 360 000 | 355 100 | 350 000 | ||
| Zsámbék | 280 000 | 280 000 | 160 000 | 150 000 | ||
| Összesen: | 9 770 000 | 8 370 100 | 6 310 000 | |||
| Az FKF Rt., Bp. nélküli kapacitás | 2 720 000 | 2 435 100 | 1 870 000 | |||
A főváros települési szilárd hulladék ártalmatlanítási kapacitása elegendő az eddig tervezettnél jóval hosszabb távra is, amennyiben kiépül a szelektív gyűjtési rendszer, hasznosítási háttér.
A megyében lévő, épített védelemmel rendelkező szabad kapacitás 2003-ra 1 870 000 m3-re csökkent. A megye korszerű, hulladékgazdálkodási szempontból elfogadható engedélyezett, kiépített ártalmatlanítási kapacitása – a szükséges mértékhez képest – kevés.
A főváros és a megye hulladékának közös ártalmatlanítása esetén a tervidőszak végéig sem elegendő a kiépített kapacitás.
Települési folyékony hulladék: A Budapesten keletkező hulladék (582 200 t) 27%-át tisztítják az Észak Pesti és a Dél Pesti szennyvíztisztító telepeken. A hulladék több mint 2/3-a a fővárosi csatornarendszeren keresztül tisztítás nélkül a Dunába kerül.
Pest megyében 8 db településen történik mezőgazdasági és erdőgazdasági hasznosítás.
Pest megyében a hulladék egy része feltehetőleg illegális leürítő helyekre, a megyében üzemelő szennyvíztisztító telepekre, valamint az agglomeráció településeiről sok esetben a főváros leürítő helyeire kerül.
Kommunális szennyvíziszap: A Budapesten keletkező szennyvíziszapok 28%-át nem a legkorszerűbb technológiával, komposztálással hasznosítják a régióban, régión kívül.
A fennmaradó mennyiséget a Pest megyei területen hulladéklerakókban lerakással ártalmatlanítják.
A Pest megyében keletkező szennyvíziszap 70%-a lerakással kerül ártalmatlanításra, a maradékot hasznosítják. A szennyvíziszap hasznosítási aránya alacsony.
Budapesten az engedéllyel rendelkező szennyvíziszap hasznosítók száma 1 db, Pest megyében 11 db.
Komposztálás területén kapacitáshiány van. Égetéssel történő ártalmatlanítás, hasznosítás jelenleg nincs a régióban.
Építési, bontási hulladékok: A hulladék hasznosítási aránya kedvezőtlen, mivel a megfelelő hasznosítási háttér nem áll rendelkezésre, főként beton és aszfalt törmelék hasznosítását végzik.
Budapesten a hulladékok mennyiségének legalább 90%-a lerakásra kerül, Pest megyében a hasznosítási arány még ennél is alacsonyabb.
A lerakás jellemzően engedély nélkül történik.
A meglévő hasznosítási kapacitás bővítésre szorul.
Budapesten engedéllyel rendelkező hulladéklerakó 2 db található. A hulladék hasznosítását szintén 2 db cég végzi.
A megyében a hulladék hasznosítását 4 db hasznosító végzi.
Veszélyes hulladékok
V/2. táblázat: Korszerű műszaki védelemmel ellátott, működő lerakók Pest megyében
| Kezelés módja | Létesítmény kapacitása (tonna/év) (a tervezési területre kiadott hulladékkezelési engedélyek alapján) | ||
| Budapest | Pest megye | ||
| Égetés – R1 | 9 300 | 18 910 | |
| Lerakás – D501 m3 | – | 33 000 | |
| Oldószerek visszanyerése, regenerálása – R2 | – | 150 | |
| Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása – R3 | 6 030 | 15 650 | |
| Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása – R4 | 23 380 | 2 700 | |
| Olajok újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata – R9 | 42 | – | |
| Olajos hulladékok biológiai lebontása | 82 000 | ||
| Nehézfémtartalmú galvánvizek és fotótechnikából származó nehézfémtartalmú folyadékok ártalmatlanítása | 20 000 | ||
2005. január 1-jét követően várhatóan 2 db veszélyes hulladékok égetésére alkalmas létesítmény marad a régióban. Az égetési kapacitás jelentős mértékben fáradt olaj kertészeti termelésben való hőhasznosítására korlátozódik, továbbá egy fővárosi és egy Pest megyei kórházi veszélyes hulladék égető működik.
A régióban 2 db engedélyezett, műszaki védelemmel ellátott veszélyes hulladék lerakó van.
1. Pyrus-Rumpold Rt. aszód-galgamácsai lerakója: engedélyezett kapacitás 300 000 m3, betöltött kapacitás 170 000 m3, meglévő kiépített kapacitás 30 000 m3, a 2004-re tervezett kapacitásbővítés 80 000 m3.
A lerakható hulladékok fajtái: fúróiszapok és egyéb fúrási hulladékok, textilipari hulladékok, szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok, gyógyszerek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok, nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok, termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok (vesz. anyagokat tart. pernye, kazánpor, salak, hamu stb.), fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből származó hulladékok, hidrometallurgiai veszélyes hulladékok (savak, páclúg, iszapok stb.), fémek és műanyagok fizikai és mechanikai felületkezelésének hulladékai, a jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok (azbeszt tart. betétek, katalizátorok, kohászati bélés és tűzálló anyagok, laborvegyszerek, elemek, amalgámok, higanyos alkatrészek, fénycsövek), veszélyes anyagokat tart. építési és bontási hulladékok, föld, kövek, kotrási meddő. A lerakás műszaki és minőségi feltételei a hulladékkezelési engedélyben rögzítve vannak.
2. MOL Rt. százhalombattai lerakója: meglévő kapacitás 9000 m3, ebből betöltött kapacitás 6000 m3, a tervezési időszak végére tervezett kapacitásbővítés 29 000 m3.
A lerakható hulladékok fajtái: EWC 19 01 11* – veszélyes anyagokat tartalmazó kazánhamu és salak, 19 01 13* – veszélyes anyagokat tartalmazó pernye. A salak és pernye aránya 8:1.
A fémek és fémvegyületek visszanyerése, regenerálása alapvetően két hulladékcsoport hasznosítására korlátozódik.
1. fotóvegyszerek elektrolízises úton történő ezüstvisszanyerése
2. veszélyes anyagokkal szennyezett fémek, fémgöngyölegek tisztítása, kohósításra való előkészítése.
Olajok regenerálása, vagy más célú felhasználása: olajhulladékok regenerálása a területen nem történik, a meglévő hasznosítási kapacitás a kevésbé igényes fémmegmunkálási technológiákban történik mint kenőanyag felhasználás.
Veszélyes hulladékok kezelésével, hasznosításával jelenleg 42 szervezet foglalkozik. A végzett tevékenységek típusa és kapacitása nagymértékben különbözik egymástól.
A területünkön bejegyzett szervezetek 27 920 t/év égető, egyéb kezelési móddal 323 175 t/év kapacitással rendelkeznek.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
PCB és PCT tartalmú hulladékok: A PCB és PCT tartalmú veszélyes hulladékok kezelésére a régióban egy vállalkozás rendelkezik ártalmatlanítási technológiával. A berendezés kapacitása 250 t/év. Jelenleg a berendezést a vállalkozó nem üzemelteti.
A hulladékként keletkező PCB és PCT tartalmú anyagokat a dorogi vagy a győri veszélyes hulladék égetőbe kerül elszállításra. A fenti hulladékok tekintetében a meglévő kapacitás meghaladja az ártalmatlanítási igényt. 108 tonna PCB és PCT tartalmú olaj található 2544 db készülékben, melynek ártalmatlanítása 2010 végéig megvalósul. A berendezésekben tárolt 108 tonna PCB/PCT tartalmú hulladékokból várhatóan évente 18 tonna kerül ártalmatlanításra.
Hulladékolajok: A hulladékolajok anyagában történő hasznosítására telepített technológiák 28 t/év mennyiségű hulladékot dolgoznak fel. A hulladékolajok jórészt a régióból a MOL Rt. zalaegerszegi finomítójába kerülnek kiszállításra.
Hőhasznosításra 5 db létesítmény rendelkezik engedéllyel.
Akkumulátorok, elemek: A régió területén akkumulátorok, elemek ártalmatlanítására, hasznosítására nincs működő kapacitás, a termékdíj bevezetése óta a használt savas akkumulátorok begyűjtése, exportra történő értékesítése szervezett keretek között valósul meg (Szlovéniában és Ausztriában meglévő szabad kapacitással rendelkező üzemben). A régióban a nyilvántartásunk alapján 5 szakcég rendelkezik érvényes exportengedéllyel.
Elektronikai hulladékok: Az elektronikai hulladékok engedélyezett kezelési kapacitása (mechanikai bontás) 5 db létesítményben 822 tonna/év, a tervezett 2003. december 31-ig megvalósuló kezelési kapacitás 1640 tonna/év. Az elektronikai hulladékok kezelése a bennük lévő veszélyes anyagokat tartalmazó alkatrészek eltávolítására, a hasznosítható nem veszélyes hulladéknak minősülő alkatrészek anyagok szerinti szelektív gyűjtésére és hasznosításra történő átadására irányul. A hasznosítás fémhulladékok esetében teljes körűnek tekinthető, míg a műanyag hulladékok tekintetében csak részleges.
Kiselejtezett gépjárművek: Felügyelőségünk 192 autóbontó felmérésével és a korábbi adatbázisunk összesítésével elkészítette az autóbontással foglalkozó vállalkozások felmérését. A felmérés alapján 49 autóbontó található a régióban, melyek kisebb-nagyobb beruházásokkal EU-konformmá tehetőek.
Egészségügyi hulladékok: Az egészségügyi hulladékok kezelésére 3 db égető 3800 t/év összkapacitással, illetve 3 db sterilizáló berendezés működik 3600 t/év összkapacitással. Fentieken túl különösen égetéssel történő ártalmatlanításra 700 t/év mennyiségű hulladékot szállítanak ki a régióból.
Állati eredetű hulladékok: Egy darab, begyűjtő hálózattal rendelkező ártalmatlanító üzem működik a régióban. A névleges kapacitása 33 000 tonna/év, 2002. évi feldolgozott mennyiség 30 935 tonna (14 000 tonna régió területén kívülről kerül beszállításra). A technológiából kikerülő, 20 000 t húsliszt, mint nem veszélyes hulladék teljes egészében régión kívülre kerül hasznosításra (komposztálás) és ártalmatlanításra (lerakás).
Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik: A felszámolt mezőgazdasági üzemek területén még jelentős készletek találhatók lejárt szavatosságú növényvédő szerekből és szennyezett göngyölegeikből.
Csomagolási hulladékok: A jelenleg begyűjtött és hasznosított hulladék mennyisége alapján a fém- és a papírhulladék hasznosítási aránya kedvező (80, illetve 60%.)
A műanyag és az üveghulladékok hasznosítási aránya a fővárosban 35%, illetve 4%.
A műanyag, üveg csomagolási hulladékok hasznosítási háttere a hasznosító létesítmények számának növelésével bővítésre szorul.
A műanyag hulladékokon belül a fólia és PET palackok hasznosító kapacitásának kiépítése szükséges, a kemény műanyagok vonatkozásában (pl. ládák, rekeszek) a rendelkezésre álló kapacitás megfelelő.
Budapesten a fém és papír alapú csomagolási hulladékok anyagában történő hasznosítását 4 db cég végzi ezáltal a hasznosítási arány elég magas. A műanyag és az üveg alapú csomagolási hulladékok anyagában történő hasznosítását 2 db, Pest megyében a csomagolási hulladékok hasznosítását 10 db jelentősebb cég végzi.
Biomassza: A biomassza anyagában történő hasznosítási aránya alacsony. A zöldhulladék hasznosítására alkalmas kapacitás nem haladja meg a 10%-ot.
Budapesten a zöldhulladék jelentős részét 1 db cég anyagában hasznosítja.
Pest megyében 4 db anyagában történő hasznosító található.
A tervezési területen a biomassza anyagában történő hasznosító kapacitás bővítése szükséges.
Gumihulladék: A térségben kis kapacitású, céltermékre orientált gumihulladék feldolgozók találhatók a jelenlegi hazai igény (játszóterek, sportpályák, közlekedési elemek) kielégítésére.
Pest megyében 4 db hasznosító található, ebből 1 db termikus hasznosítást végez.
VI/1. A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
Nem veszélyes hulladékok
VI/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
| Hulladék | A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok | % | Várható mennyiség (t/év) | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok | 2008-ra csökkentés | –20 | 1 450 420 | |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok | 2008-ra csökkentés | –20 | 483 459 | |
| Települési szilárd hulladékok | A mennyisége 2008-ra növekszik | +2 | 1 276 318 | |
| Települési folyékony hulladék | A hulladékmennyiség 2008. végéig a csatornahálózat kiépítésével és a szennyvíztisztítási program megvalósításával csökkenni fog | –15 | 1 344 157 | |
| Kommunális szennyvíziszap | Az országos szennyvíz-elvezetési programban előirányzott nagyarányú fejlesztések végrehajtásával jelentősen megnő az iszap mennyisége. Ez 2008-ra a jelenlegihez viszonyítva közel 2,8-szeres növekedést jelent | +280 | 738 696 | |
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok | A tervezési időszak végéig növekedés | +2 | 2 040 000 |
Veszélyes hulladékok
Mivel a régió ipari termelése az ország ipari termelésének 60%-át adja, és további ipartelepítések várhatóak, így a veszélyes hulladékok mennyisége nem fog csökkeni.
A Közép-magyarországi régióban a veszélyes hulladék növekedésének üteme meg fogja haladni az országos átlagot.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
VI/2. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok
| Hulladék | A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok | % | Várható mennyiség (t/év) | |
| Veszélyes hulladék | ||||
| PCB és PCT tartalmú hulladékok | Cél a PCB/PCT tartalmú készülékek alkalmazásának megszüntetése, a meglévő berendezések cseréje | n. sz. | ||
| Hulladékolajok | Csökkenés nem várható, a begyűjtő hálózat kialakításával inkább növekedés lesz | n. sz. | ||
| Akkumulátorok, elemek | Stagnálás | n. sz. | ||
| Elektronikai hulladékok | Adathiány miatt nem adható meg | n. sz. | ||
| Kiselejtezett gépjárművek | Elérendő cél a bontók számának csökkentése. A korszerű bontók számának végleges tervezése 2005–2006-ra tehető, amikorra körvonalazódnak a bontásból származó hulladékok hasznosításának lehetőségei | n. sz. | ||
| Egészségügyi | 1–2%-os növekedés, elsősorban az egyszer használatos eszközök növekvő felhasználása miatt | n. sz. | ||
| Állati eredetű | Stagnálás | n. sz. | ||
| Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik | Stagnálás | n. sz. | ||
| Nem veszélyes hulladék | ||||
| Csomagolási hulladékok | A tervezési időszak végéig növekedés várható, a hasznosítási aránynak el kell érni: | +17 | 378 000 | |
| 2005-ig: az 50%-ot, | 161 500 | |||
| 2008-ig: a 60%-ot | 193 800 | |||
| anyagában történő hasznosításnál min. 25%-ot | 80 750 | |||
| Biomassza | A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag tartalmat | n. sz. | ||
| 2004. július 1-jéig 75%-ra, | ||||
| 2007. július 1-jéig 50%-ra kell csökkenteni. | ||||
| Gumihulladék | 2003. július 1. után gumiabroncs hulladékot, 2006. július 1. után gumiabroncs őrleményt tilos elhelyezni a hulladéklerakón | n. sz. |
n. sz.: Nem számszerűsíthető.
VI/2. Hasznosítási célok
Nem veszélyes hulladékok
VI/3. táblázat: A nem veszélyes hulladékok hasznosítási céljai
| Hulladék | Hasznosítási cél | % | Mennyiség (t/év) | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok | A hulladékok fele hasznosításra kerüljön, lerakásra pedig csak a más módon nem ártalmatlanítható hulladékok kerüljenek | 50 | 906 513 | |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok | Törekedni kell a hulladékok komposztálással történő hasznosítására. Biztosítani kell a valamilyen okból fel nem dolgozható hulladékok biztonságos energetikai hasznosítását. A tervezési időszak végére el kell érni, hogy a mezőgazdasági növényi maradványok és a trágyák visszaforgatásra kerüljenek | n. sz. | ||
| Települési szilárd hulladékok | A lerakásra kerülő hulladék mennyisége a jelenleginek 75%-a legyen 2008-ban. A lerakott biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom hasznosítás az 1995-ös bázisévhez viszonyítva: | 25 | n. sz. | |
| 2004-ig: 25% | 25 | |||
| 2007-ig: 50% | 50 | |||
| Települési folyékony hulladék | Véglegesen meg kell oldani a hulladékok szennyvíztisztító telepeken történő kezelését. | n. sz. | ||
| Kommunális szennyvíziszap | Az országos szennyvíz-elvezetési programban előirányzott nagyarányú fejlesztések végrehajtásával jelentősen megnő az iszap mennyisége. Ez 2008-ra a jelenlegihez viszonyítva közel 2,8-szeres növekedést jelent | 56 | 147 795 | |
| A jelenleg nem mindenben megfelelő iszapkezelés és -elhelyezés hiányosságainak megszüntetése mellett a fejlesztések hatására megnövekvő mennyiségek kezelése és elhelyezése, ill. hasznosítása (elsősorban termikus és anyagában történő hasznosítása) növekedjen | ||||
| A hasznosítás arányát 2008-ra a jelenlegi 30%-ról minimálisan 56%-ra kell növelni. | ||||
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok | A hulladékok hasznosítási arányának növelése | 50 | 1 000 000 | |
| 2008-ig az 50%-os hasznosítási arány a cél |
Veszélyes hulladékok
A régióban keletkező veszélyes hulladékok jelenlegi 20%-os hasznosítási arányát 30%-ra vagy ennél nagyobb arányra szükséges növelni.
A főként szénhidrogén származékokkal szennyezett talajok, iszapok biológiai módszerekkel történő ártalmatlanítását kell elősegíteni, az így keletkezett anyagok rekultivációs célú felhasználásának növelésével. A kihelyezést megalapozó vizsgálatokat akkreditált szervezetekkel el kell végezni.
Gyűjtés esetén veszélyes hulladéknak minősülő, ipari termelésből származó folyékony hulladékokat kibocsátó technológiákhoz kezelő létesítmények telepítése szükséges. A kezelő létesítményből a tisztított szennyvíz közcsatornába vezethető, a víztelenített iszap veszélyes hulladékként szállítható el. A telepítendő kezelő berendezések helyének, számának kijelölése a területi közcsatorna szolgáltatókkal végzett együttes felmérés alapján 2006. év végéig lehetséges.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
VI/4. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékok hasznosítási céljai
| Hulladék | Hasznosítási cél | % | Mennyiség (t/év) | |
| Hulladékolajok | A motorizáció stagnálásával, ill. kismértékű fejlődésével számolva a hulladékolajok mennyiségének csökkenése a tervezési időszakban nem várható. Szükséges a begyűjtő rendszer teljes körű kiépítése. Cél a hulladékolajok anyagában történő hasznosítás, regenerálás preferálása a hőhasznosítással szemben | n. sz. | ||
| Akkumulátorok, elemek | Akkumulátor hulladékok visszagyűjtését ki kell terjeszteni | n. sz. | ||
| Elektronikai hulladékok | Az elektronikai hulladékok anyagában történő hasznosítás mellett az alkatrészként történő hasznosítást kell támogatni. Ehhez megfelelő technikai színvonal és szakmai képzettségű munkahelyek teremtése szükséges. Ennek érdekében szelektív gyűjtés és szervezett begyűjtési hálózat kiépítése szükséges | n. sz. | ||
| Kiselejtezett gépjárművek | Az autópark fiatalodásával, gépkocsi használati szokások változásával csökken a kereslet a használt alkatrészek iránt. Az autójavításra alkatrészenkénti hasznosításra épülő gépkocsi bontási üzletág tevékenysége eltolódik az anyagában történő hulladékhasznosítás irányába. Hatósági intézkedések szükségesek a bontók tevékenységének és a fém és műanyag hasznosítók tevékenységének összehangolására. Elérendő cél a hasznosítási technológiák körzetébe történő koncentrálása, a hulladékká vált gépjárművek visszavételi, leadási rendszerének kialakítása, EU-konform hasznosítási célok megfogalmazása | n. sz. | ||
| Állati eredetű | A régióban működő 1 db állati fehérjét feldolgozó cég rugalmatlanul igazodik a termelők igényeihez, az általa számított szállítási és ártalmatlanítási díjak az ágazat teherbíró képességéhez aránytalanul magasak. Meg kell oldani a nagy kockázatú (SRM) anyagok vágóhídon belüli elkülönített gyűjtését | n. sz. | ||
| Csomagolási hulladékok | 2005-ig el kell érni az 50%-os hasznosítási arányt | 50 | 161 500 | |
| Ebből 25%-ot anyagában kell hasznosítani. | 25 | 40 375 | ||
| Biomassza | A hulladékok hasznosítási arányát növelni kell, korszerű komposztáló telepek létesítésével | n. sz. | ||
| A tervezési időszak végére el kell érni, hogy a képződő biomassza hasznosítása a talajba történő bedolgozással történjen meg. | ||||
| Gumihulladék | 2003. július 1. után gumiabroncs hulladékot, 2006. július 1. után gumiabroncs őrleményt tilos elhelyezni a hulladéklerakón. Ezért növelni kell a régióban a gumiabroncsok anyagában vagy termikus eljárással történő hasznosítását | 100 | n. sz. |
n. sz.: Nem számszerűsíthető.
VI/3. Kapacitásnövekedés
Nem veszélyes hulladékok
Települési szilárd hulladék: A települési szilárd hulladékok szelektív gyűjtési rendszerének bővítése, gyűjtőszigetek számának növelése, lakosszám arányos hulladékudvarok létesítése, válogatóművek létesítése a regionális lerakókhoz, ártalmatlanítási kapacitás bővítése, amelyen belül:
– 2004. március 31-ig a települési szilárd hulladék égetőt alkalmassá kell tenni az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére, vagy be kell zárni.
– 2008. végéig ütemezetten begyűjtő-körzetek kialakítása szükséges: 2003, 2005, 2008. évi ütemezéssel hulladékgyűjtő udvarok, hulladékgyűjtő szigetek kialakítása szükséges.
– 2008. végéig a regionális rendszerekhez illeszkedően hulladékválogató, komposztáló létesítményeket kell kialakítani.
– 2008. végéig átrakóállomások létesítése szükséges.
– 2008. végéig ártalmatlanítási (lerakási), hasznosítási (égetési) kapacitás kiépítése (bővítése) szükséges.
Települési folyékony hulladékok: A szennyvíztisztító telepek fejlesztése során folyékony hulladékot fogadó létesítmények kialakítása szükséges.
Kommunális szennyvíziszap: A szennyvíziszap hasznosítási (anyagában, termikus) kapacitását bővíteni kell.
Építési, bontási és egyéb inert hulladékok: Az elérendő hasznosítási célok megvalósítása érdekében a regionális hulladékkezelő központok (meglévő korszerű műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakó és kezelő telepek) inert hulladék feldolgozói kapacitásának kiépítése és növelése szükséges – ún. inert hulladék kezelő művek kialakítása – a beszállított mennyiség hasznosíthatóvá tétele érdekében.
A nem hasznosítható mennyiség lerakására alkalmas lerakó kapacitás kialakítása.
Veszélyes hulladékok
A kapacitásbővítés érdekében a következő célok megvalósítása szükséges:
– tervezett veszélyes hulladék lerakó bővítés 100 000 m3, 2 db létesítményben;
– biológiai kezelő kapacitások létesítése olajtartalmú iszapok és talaj ártalmatlanítására 90 000 t/év, 7 db létesítményben;
– hulladékégető kapacitások bővítése veszélyes hulladékokra, illetve együttégetésre 100 000 t/év 3 db létesítményben;
– lejárt szavatosságú gyógyszerek begyűjtése a kiemelt forgalmú fővárosi gyógyszertárakban, kórházakban, rendelőintézetekben, illetve minden települési gyógyszertárban;
– a meglévő veszélyes hulladék kezelő létesítményekbe korszerű hulladékkezelési technológiák bevezetésével veszélyes hulladékok alapanyagként vagy termékként történő hasznosítása (pl. oldószer regenerálás, irodatechnikai hulladékok hasznosítása, szennyezett göngyölegek tisztítása és hasznosítása).
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
PCB és PCT tartalmú hulladékok: A PCB és PCT tartalmú veszélyes hulladékok kezelésére egy vállalkozás rendelkezik ártalmatlanítási technológiával. A berendezés kapacitása 250 t/év. A fenti hulladékok tekintetében a meglévő kapacitás meghaladja az ártalmatlanítási igényt. A régió területén 2544 db készülékben 108 tonna PCB és PCT tartalmú olaj található, melynek ártalmatlanítása 2010. végéig megvalósul. A berendezésekben tárolt 108 tonna PCB/PCT tartalmú hulladékokból várhatóan évente 18 tonna kerül ártalmatlanításra.
Hulladékolajok: A lakossági fogyasztásban keletkező fáradtolaj-begyűjtő hálózat kialakítása üzemanyagtöltő állomásoknál.
Akkumulátorok, elemek: Lakossági fogyasztásban keletkező veszélyes hulladékok (elemek, akkumulátorok, veszélyes anyagokkal szennyezett göngyölegek, festékmaradványok stb.) gyűjtésére is alkalmas hulladékudvarok létesítése, a főváros területén legalább kerületenként, illetve Pest megye területén településenként a tervezési időszak végére. Akkumulátorok, elemek forgalmazási helyein a visszavétel, begyűjtés biztosítása.
Elektronikai hulladékok: Az elektronikai hulladékok keletkezési mennyisége a jövőben rohamosan növekedni fog a számítástechnikai és hírközlési berendezések gyorsabb amortizációja miatt, valamint várható a honvédségi berendezések lecseréléséből fakadó hulladékkiáramlás is. A jelenleg meglévő 822 tonnás kapacitás 2000–2500 t/év bővítésére van szükség.
Egészségügyi hulladékok: A mai gyakorlatban előforduló, hőkezeléssel történő ártalmatlanítás és hulladéklerakón történő elhelyezés kiváltása érdekében az égetési kapacitás bővítését kell szorgalmazni. A meglévő kórházi hulladék égető berendezéseket alkalmassá kell tenni az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére. A szükséges kapacitás bővítéseknél prioritást kell biztosítani a regionális hulladék égetőkben történő ártalmatlanításnak. Felül kell vizsgálni a jelenleg a régióban fertőtlenítéssel működő kezelési technológiákat. Figyelembe véve a régióban keletkező 5800 t/év egészségügyi veszélyes hulladék keletkezést, 2000 t/év kapacitásbővítés szükséges.
Állati eredetű hulladékok: A működő dögkutak körzeteiben azok felszámolásával egyidejűleg az elhullott állatok tetemeinek gyűjtésére hűtő-tároló kapacitás kialakítása szükséges kistérségenként. A végső ártalmatlanítás az állati fehérje feldolgozó cégeknél vagy a telepített fermentáló, ártalmatlanító berendezésekben történhet. A régió déli területein 5–6 db létesítmény telepítésére van reális igény 2500–3000 t/év összkapacitással.
Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik: Biztosítani kell a mezőgazdasági üzemek által felhagyott növényvédő szerek ártalmatlanítását, illetve a lakossági használat során keletkező lejárt szavatosságú növényvédő szerek szelektív gyűjtését.
Csomagolási hulladék: Üveg- és műanyaghulladék-feldolgozó háttéripar kapacitás fejlesztése szükséges.
Biomassza: A komposztálási kapacitást bővíteni kell.
Gumihulladék: Gumiabroncs begyűjtőhálózat és kezelőtelep kialakítása szükséges. Az előállított termék hazai felvevő piaca szűk, ennek a bővítése indokolt.
VI/4. Illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakó telepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, rekultiválása, kármentesítése, felszámolása
Nem veszélyes hulladékok
2008 végéig a felülvizsgálatok alapján a korszerűtlen (illegális) lerakók lezárása szükséges; ezzel párhuzamosan a települési szilárd hulladék lerakó kapacitás bővítése, regionális rendszer kialakítása szükséges.
Veszélyes hulladékok
Cél az illegálisnak tekinthető veszélyes hulladék lerakások megszüntetése:
– Budapest XXII. kerületben, Metallochemia telephelyen (fémtartalmú salakok)
– Budapest III. kerületben, XXII. kerületben, Üröm-Csókaváron (gáztisztító massza)
– Gyömrőn, PEVDI Kft. (megszilárdult polimerizált gyantamaradékok)
– Budapest, XXI. kerületben MOL Rt. telephelyén (savgyanta)
– Százhalombatta, MOL Rt. telephelyén (savgyanta)
Az illegálisan felhalmozott veszélyes hulladékok mennyiségét lásd a II/2. fejezetben.
VII/1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok
A módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programokon belül az alábbi célokat tűzzük ki:
– Környezetvédelmi hatósági feladatot ellátó szervezetek részére biztosítani kell a folyamatos oktatást.
– Környezetvédelmi szakemberek folyamatos továbbképzése.
– Az elemi hulladékgazdálkodási célkitűzések általános iskolai és középiskolai tanrendbe való illesztése (tananyag összeállításának segítése.)
– A „zöld falu” programban való részvételhez felmérések végzése és ehhez segédlet készítése.
– A helyi hulladékgazdálkodási tervkészítés elősegítése céljából tájékoztatás nyújtása az önkormányzatok részére.
– A kulturális intézmények bevonása a környezetvédelmi ismeretterjesztés és szemléletformálás elősegítésébe.
VII/2. Hulladékgazdálkodási cselekvési programok
Nem veszélyes hulladékok
VII/1. táblázat: A nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Hulladék | Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | |
| Ipari és mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok | Nagytermelők közvetlen megkeresése, felmérése. Kistermelők számának meghatározása Mintaprogram összeállítása a kistermelők fölmérésére | Érdek-képviseleti szervezetek Szakmai szövetségek Falugazdászok KDV KP Szakhatóságok | 2005. dec. 31. | |
| Komposztáló és fermentáló telepek létesítése | Érdek-képviseleti szervezetek Szakmai szövetségek Falugazdászok KDV KF, Szakhatóságok | 2006. jún. 30. | ||
| A meglévő kapacitások megállapítása, elosztásának felmérése, a korszerű begyűjtő- és bontótelephelyek kialakítása, helyének megállapítása. | Érdek-képviseleti szerv Szakmai szövetségek KDV KP Szakhatóságok | 2004. dec. 31. 2006. dec. 31. | ||
| Települési szilárd hulladékok | Társulások létrehozásának ösztönzése A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének elősegítése (hulladékudvar, hulladékgyűjtő sziget, háztól-házig szállítás) Széles körű lakossági tájékoztatás, tudatformálás Hiányzó ártalmatlanítási kapacitás kiépítése (Duna–Tisza közi ISPA project, Észak-Kelet Pest megyei ISPA project megvalósítása) | Önkormányzatok KDV KF Társulások Egyedi hulladékgazdálkodási tervet készítők Civil szerveztek Szakhatóságok | 2008. dec. 31. | |
| A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének elősegítése. (hulladékudvar, hulladékgyűjtő sziget, háztól-házig szállítás) Biológiailag lebontható hulladékok arányának csökkentése, a házi komposztálás elősegítése, népszerűsítése A csomagolási hulladék hasznosítási arányának növelése Széles körű lakossági tájékoztatás, tudatformálás Társulások létrehozásának ösztönzése | Önkormányzatok KDV KF Társulások Egyedi hulladékgazdálkodási tervet készítők Civil szerveztek Szakhatóságok | 2005. dec. 31. 2008. dec. 31. | ||
| Szelektív hulladékgyűjtés ösztönzése Regionális hulladék lerakókhoz válogató művek kiépítése, ezekhez komposztálók kialakítása | Lerakók tulajdonosai és üzemeltetői Önkormányzatok KDV KF Szakhatóságok | 2008. dec. 31-ig folyamatosan | ||
| A felszámolás, rekultiválás prioritási szempontjainak meghatározása, ütemterv kidolgozása A felszámolás, rekultiválás (lezárás) megvalósítása | Lerakók tulajdonosai és üzemeltetői Önkormányzatok KDV KF Szakhatóságok | 2008. dec. 31-ig folyamatosan | ||
| A HUHA rekonstrukció végrehajtása | Üzemeltető Önkormányzat KDV KF Szakhatóságok | 2004. már. 31-ig | ||
| Az egyes hulladékfajták hasznosításának megoldása Gazdasági társulások ösztönzése, gazdasági érdekeltségi rendszer kialakításának elősegítése | Szakmai szövetségek Önkormányzatok Szakhatóságok | 2008. dec. 31-ig folyamatosan | ||
| Települési folyékony hulladék | Szennyvízcsatornázás Szennyvíztisztító telepek létesítése Leürítőhelyek ütemezett felszámolása Tisztítatlan formában történő élővízbe vezetés megszüntetése | Önkormányzatok Üzemeltetők Szakhatóságok | 2004. dec. 31. | |
| Kommunális szennyvíziszap | A közcsatornákba vezetett ipari eredetű szennyezések csökkentése előtisztítók beépítésével. A szennyvíziszapok lerakóra történő elhelyezésének kiváltása mezőgazdasági hasznosítással, fermentálással, égetéssel Települési szennyvíziszap komposztálók létesítése A hulladéklerakók rekultiválásánál e komposztanyag felhasználásának ösztönzése | KDV KF Önkormányzatok Ipari létesítmények Szennyvízkezelők, lerakók üzemeltetői Fővárosi és megyei FM Hivatalok Szakhatóságok | 2008. dec. 31. | |
| Építési és bontási hulladékok | A nagyobb építkezéseknél mobil hasznosító berendezések alkalmazása Hasznosító telepek létesítése | Önkormányzatok Bontásban érdekelt vállalkozások KDV KF Szakhatóságok | 2004. dec. 31-től folyamatosan a mobil hasznosító berendezésekre 2008. dec. 31. |
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
VII/2. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Hulladék | Cselekvési program | Résztvevő | Időzítés | |
| PCB és PCT tartalmú hulladékok | Ütemterv a berendezések cseréjére A berendezések cseréje | KDV KF Üzemeltetők Ártalmatlanítók Szakhatóságok | 2008. dec. 31. | |
| Hulladékolajok | Begyűjtési lehetőség műszaki feltételeinek megteremtése, átvételi kötelezettség bevezetése | KDV KF Gyártók, forgalmazók Szakhatóságok | 2008. dec. 31. | |
| Akkumulátorok, elemek | Begyűjtési lehetőség műszaki feltételeinek megteremtése, átvételi kötelezettség bevezetése | KDV KF Gyártók, forgalmazók Szakhatóságok | 2004. dec. 31. | |
| Elektronikai hulladékok | 1. Adatgyűjtés a régióban keletkező elektronikai hulladékokról 2. Tényleges begyűjtési, hasznosítási kapacitás meghatározása 3. Hasznosítási kapacitások kialakítása | KDV KF Szakhatóságok Gyártók, forgalmazók Szakmai szövetségek | 1. 2005. dec. 31. 2. 2006. dec. 31. 3. 2008. dec. 31. | |
| Kiselejtezett gépjárművek | 1. A visszavétel jogszabályi hátterének megteremtése 2. Adatgyűjtés a régióban keletkező hulladékká vált gépjárművekről 3. Tényleges hasznosítási kapacitás meghatározása 4. Hasznosítási kapacitások kialakítása | Minisztériumok KDV KF Szakhatóságok Gyártók, forgalmazók Szakmai szövetségek | 2008. dec. 31. | |
| Állati eredetű hulladékok | Dögkutak bezárása, hűtő-tárolók kialakítása, vágóhídi technológiák korszerűsítése, feldolgozó kapacitások telepítése | KDV KP Önkormányzatok Állat-egészségügyi hatóság Termelők Szakhatóságok | 2008. dec. 31. | |
| Egészségügyi | 1. Az egészségügyi hulladékok keletkező mennyiségének pontosítása, az ártalmatlanító kapacitás felmérése 2. A kapacitások ismeretében a szükséges ártalmatlanító kapacitás meghatározása 3. A hiányzó égetőkapacitások kiépítése A nem megfelelő hatásfokkal működő fertőtlenítő technológiák kiváltása égető kapacitással | KDV KF ÁNTSZ Kórházak Magánorvosi hálózat Szakhatóságok | 1. 2004. dec. 31. 2. 2006. dec. 31. 3. 2008. dec. 31. | |
| Növényvédő szerek és csomagolóeszközeinek hulladékai | 1. Felhagyott növényvédő szer raktárak felmérése 2. Hulladékok ártalmatlanítása 3. Hulladékgyűjtő udvarokon növényvédő szer hulladékok átvételi lehetőségének biztosítása | KDV KF Megyei NTSZ Falugazdászok Szakhatóságok | 1. 2006. dec. 31. 2–3. 2008. dec. 31. | |
| Csomagolási hulladékok | A keletkező csomagolási hulladékok mennyiségének és minőségének felmérése, adatok pontosítása Szelektív hulladékgyűjtés rendszerének kiépítése és üzemeltetése Üveg- és műanyaghulladék hasznosítására előkezelő technológia kiépítése a régióban A koordináló szervezetek működésének teljessé tétele a régióban | KDV KF Gyártók és forgalmazók, illetve ezek koordináló szervezetei Szakhatóságok | 2004. dec. 31. (adatok) 2004. dec. 31. (szelektív) 2008. dec. 31. | |
| Biomassza | A hulladéklerakók fokozott ellenőrzése, laboratóriumi hulladékanalízisek végzése | KDV KF Lerakók üzemeltetői Laboratóriumok (akkreditált) Szakhatóságok | 2004. január 1., illetve folyamatosan | |
| Gumihulladék | A keletkező gumihulladékok mennyiségének pontosítása A meglévő hasznosító és ártalmatlanító kapacitások felmérése. A gumihulladék-feldolgozó üzem létesítése | KDV KF Lerakó üzemeltetők Szolgáltatók Feldolgozók Szakhatóságok | 2006. júl. 1. (darabolt) 2008. dec. 31-ig folyamatos |
VII/3. Költségek
Intézményfejlesztés
VII/3. táblázat: A hulladékkezelési cselekvési program intézményfejlesztési költsége
| Intézményfejlesztés | Becsült költség (millió Ft) | |
| Hulladékgazdálkodási tervezés (KF költség, szakértők bevonása, rendszerezett adatlekérés, adatfeldolgozási kapacitás igénybevétele stb.) | 315 | |
| Létszámfejlesztés | 30 | |
| Technikai fejlesztés (informatikai rendszer fejlesztése, számítástechnikai eszközökhöz és egyéb technikai eszközök fejlesztése stb.) | 135 | |
| Oktatás, képzés, tudatformálás (tanfolyamok, tanulmányutak, tréningek stb.) | 200 | |
| Összesen | 680 |
Nem veszélyes hulladékok
VII/4. táblázat: A hulladékkezelési cselekvési program költsége nem veszélyes hulladékok esetén
| Létesítmény | Meglévő mennyiség | Tervezett mennyiség | Becsült költség (millió Ft) | |
| Begyűjtő, hasznosító és ártalmatlanító rendszerek | ||||
| Válogató- és hasznosításra előkészítő üzemek | 0 | 10 + 2 db ISPA project | 2 400 | |
| Regionális jellegű hulladéklerakókhoz EU-konform komposztáló telep kialakítása, zárt rendszerű, biofilterrel ellátva | 0 | 10 + 2 db ISPA project | 600 | |
| Zöldhulladék komposztálók, kiskereskedelmi és nagyüzemi hasznosító hálózattal | 2 | 20 | 200 | |
| Korszerű települési folyékony hulladék begyűjtő rendszer kialakítása és a városok vagy vonzáskörzetükben szennyvíztisztító telep iszapkezelő létesítmények korszerűsítése | 0 1 | kezelő hálózat kialakítása 20 | 200 300 | |
| Nem veszélyes hulladék áramokra kezelő telepek létesítése: | ||||
| – gumiabroncs begyűjtő hálózat és kezelő-hasznosító telep kialakítása | 2 (korszerűtlen) | 5 | 400 | |
| – üveghulladék válogató, kezelő-hasznosító | 0 | 2 | 300 | |
| – műanyaghulladék kezelés (lágy műanyagok) | 1 | 3 | 750 | |
| – építési, bontási hulladékok kezelése (hasznosítás) | 3 | 5 | 750 | |
| Nem veszélyes hulladék lerakók rekultivációja (felülvizsgálatok alapján ütemezve) | 168 | 158 | 15 800 | |
| Átrakóállomás [az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet szerint] | Budapest 0 Pest megye 3 | Budapest 4 Pest megye 4 | 400 | |
| Korszerű gyűjtő-válogató és előkészítő hulladék udvar létesítése [az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet szerint] | Budapest 12 Pest megye 1 | Budapest 20 Pest megye 27 (>10 000 fő) | 5 640 | |
| Kommunális hulladék égetőmű, szelektált hulladékok ártalmatlanítására (szennyvíziszap is, korszerű leválasztó berendezésekkel) | 1 | 2 100 000 t/év | 60 000 | |
| Inert hulladék lerakó | 5 (épített védelem nélküli) | 2 | 300 | |
| Összesen | 88 040 | |||
Veszélyes hulladékok
VII/5. táblázat: A hulladékkezelési cselekvési program költsége veszélyes hulladékok esetén
| Létesítmény | Meglévő mennyiség | Tervezett mennyiség | Becsült költség (millió Ft) | |
| Hasznosító rendszerek | ||||
| Veszélyes hulladék biológiai lebontása, szükség szerinti termékminősítés | 2 db | 8 db | 400 | |
| Autóbontók | 1 000 | |||
| <500 autó/év | 49 db | 10 db | ||
| (nem EU-konform) | (EU-konform) | |||
| 500–1500 autó/év | 0 db | |||
| Elektromos és elektronikai berendezéseket bontó vállalkozások | ||||
| <250 t/év | 5 db | 0 db | ||
| (kézi bontás-szelektálás) | ||||
| 250–1000 t/év | 0 db | 5 db (EU-konform) | 500 | |
| Páclevek hasznosítása, fémek visszanyerése, savak regenerálása | ||||
| <500 t/év | 1 db | 0 db | ||
| >500 t/év | 0 db | 2 db | 160 | |
| Oldószerek desztillálása | ||||
| >500 t/év | 0 db | 3 db | 360 | |
| Hasznosító rendszerek összesen: | 2 420 | |||
| Ártalmatlanító és kezelő telepek | ||||
| Veszélyes hulladékok begyűjtő, kezelő hálózatának kialakítása | 0 db | Kezelőhálózat | 400 | |
| Veszélyes hulladék égetők létesítése, előkészítő egységekkel, korszerű leválasztó berendezésekkel | 9 db (2 db korszerű, de kis kapacitású) | 1 db regionális 100 000 t/év kapacitással | 26 500 | |
| Egészségügyi hulladék gyűjtő, kezelő rendszer kialakítása (kórházak, rendelők) | 0 db | Hálózati rendszer | 500 | |
| Egészségügyi veszélyes hulladék égető | 2 db | 2 regionális 25 000 t/év/db | 3 000 | |
| Különleges kezelést igénylő, korszerű veszélyes hulladék gyűjtő, ártalmatlanító telepek létesítése (ipari szennyvíztisztítás veszélyes hulladékai, kohászati salakok, pernyék kezelése, PCB/PCT mentesítés stb.) | 34 db (kis kapacitású, korszerűtlen) 20 db | – gyűjtőhálózat – kezelőtelepek létesítése | 200 2 000 | |
| Ártalmatlanító és kezelő telepek összesen: | 32 600 | |||
| Összes költség | 35 020 | |||
A cselekvési program becsült teljes költsége a Közép-magyarországi Statisztikai Régióban a 2003–2008 tervidőszakban 124 milliárd Ft.
A fejlesztésekhez történő állami hozzájárulás aránya és mértéke a részletes megvalósítási programok előkészítése során kerül megállapításra.
