Hatály: 2016.I.1. - 2016.VI.30. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet

az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 247. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: * 

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed minden egészségügyi szolgáltatást nyújtó jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre és természetes személyre, aki vagy amely egészségügyi szolgáltatást nyújt (a továbbiakban együtt: egészségügyi szolgáltató).

(2) A gyógyszertárak működésére külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. § *  (1) E rendelet alkalmazásában

a) egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § e) pontjában meghatározott tevékenység;

b) egészségügyi közszolgáltatás: a részben vagy egészben az államháztartás terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatás;

c) * 

d) egészségügyi szakterület: amelyre nézve külön jogszabály szerint egészségügyi szakképesítés szerezhető;

e) egészségügyi szakma: az Eütv. 3. § q) pontjában meghatározott egészségügyi szakképesítéssel, továbbá jogszabályban meghatározott szakmai (személyi és tárgyi) minimumfeltételekkel ellátható olyan egészségügyi szolgáltatások összessége, amely az egészségügyi szakmai kódjegyzékben önálló szakmai kóddal szerepel;

f) *  szervezeti egység: az egészségügyi szolgáltatónak a tevékenység végzésére létrehozott elkülönült egysége, amelyben egy vagy több szakma engedélyezhető, és rendelkezik a miniszteri rendeletben meghatározott személyi, tárgyi feltételekkel;

g) *  ellátási forma: az egészségügyi szakma gyakorlásának szervezési kerete;

h) székhely: az egészségügyi szolgáltató központi ügyintézésének a helye, székhelynek minősül továbbá a külföldi székhelyű egészségügyi vállalkozás magyarországi fióktelepének székhelye;

i) *  telephely: az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának helyszíne, mely a székhelytől, illetve másik telephelytől az ingatlan-nyilvántartásban eltérő helyrajzi számmal rendelkezik, és ahol egy vagy több szervezeti egység feladatát látják el;

j) *  egészségügyi államigazgatási szerv: a működési engedély kiadására és az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának ellenőrzésére jogosult, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), vagy az Országos Tisztifőorvosi Hivatal;

k) *  közreműködő: a közreműködést igénybe vevő szolgáltató szervezeti egységének tevékenységéhez kapcsolódó, az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában részt vevő személy vagy szervezet, amely közreműködői szerződés alapján, közvetlenül, működési engedély és felelősségbiztosítási szerződés birtokában, a közreműködést igénybe vevő szolgáltató szervezeti egysége által nyújtott szakmában és a saját tulajdonában vagy használatában levő tárgyi eszközökkel, személyesen, vagy az általa foglalkoztatott egészségügyi dolgozókkal a közreműködést igénybe vevő szolgáltató szervezeti egysége által ellátott betegek részére a közreműködést igénybe vevő szolgáltató nevében nyújt egészségügyi szolgáltatást, azaz a tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket egyaránt biztosítja;

l) *  változó helyszínen végzett egészségügyi szolgáltatás: a szolgáltatás jellegéből adódóan az egészségügyi szolgáltató székhelyétől vagy telephelyétől eltérő helyszínen nyújtott – ide nem értve a betegek otthonában történő – egészségügyi szolgáltatás, melynek feltételeit az ellátás helyszínén az adott szolgáltatás nyújtásának idejére az egészségügyi szolgáltató biztosítja;

m) *  mozgó egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyi szolgáltató által nem helyhez kötötten, külön erre a célra kialakított, a tárgyi feltételeket magába foglaló engedélyezett járművel rendszeresen nyújtott egészségügyi szolgáltatás;

n) *  személyes közreműködő: az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában részt vevő olyan személy vagy szervezet, aki vagy amely a közreműködést igénybe vevő szolgáltató nevében, a közreműködést igénybe vevő szolgáltató szervezeti egysége által ellátott betegek részére személyesen nyújt egészségügyi szolgáltatást a közreműködést igénybe vevő szolgáltató szervezeti egysége által nyújtott szakmában, akként, hogy a felek között létrejött közreműködői szerződés alapján a feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket kizárólag a a közreműködőt igénybe vevő szolgáltató biztosítja, a személyes közreműködő pedig kizárólag személyi feltételeket biztosít;

o) *  személyes közreműködés: az Eütv. 108/A. §-a szerinti, hatósági nyilvántartásba vétel alapján történő egészségügyi szolgáltatásnyújtás.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl e rendelet alkalmazásában az Eütv.-ben foglalt fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni.

(3) * 

Az egészségügyi szolgáltató elnevezése és tájékoztató táblája

3. § (1) *  Az egészségügyi szolgáltató nevének a szolgáltatás alapvető tevékenységét és tényleges formáját kell kifejeznie. Ha az engedélyes az egészségügyi szolgáltatást nem fő tevékenységként végzi, úgy az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezeti egysége megnevezésének kell az általa nyújtott egészségügyi tevékenységet kifejeznie.

(2) *  Az egészségügyi szolgáltatónak, ha tevékenysége végzéséhez megfelelő épületet, helyiséget kell fenntartania, az épületen és a szolgáltató egység bejáratánál cégtáblán fel kell tüntetnie a szolgáltató hivatalos nevét (egyéni vállalkozó neve, cégnév, alapító okiratban meghatározott név), az egészségügyi szolgáltatás működési engedélyben meghatározott ellátási formáját, továbbá egészségügyi közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató esetén az erre vonatkozó utalást. A „klinika” elnevezést kizárólag a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott orvostudományi (egészségtudományi) képzést folytató egyetem olyan szervezeti egysége használhatja, amely a progresszív ellátás (Eütv. 75. §) felső szintjén és a területi ellátási kötelezettség keretében nyújtott gyógyító-megelőző feladatain keresztül biztosítja az adott egészségügyi szakterület – elméleti és gyakorlati képzését is magába foglaló – graduális, illetve posztgraduális oktatását, továbbá részt vesz az orvostudomány adott ágának elméleti és gyakorlati fejlesztésében, illetve e szakterületen kutatómunkát végez.

(3) *  Az egészségügyi szolgáltatónak a szolgáltatás helyén elhelyezett információs táblán fel kell tüntetnie az engedélyezett egészségügyi szakmát, illetve szakmákat, vagy a szervezeti egység működési engedély szerinti elnevezését, továbbá, ha nem folyamatos betegellátást végez, a rendelési időt, valamint a betegek számára rendelkezésre állás idejét. Az egészségügyi szolgáltató a betegek számára elérhető módon tájékoztatást köteles adni az egészségügyi szolgáltatásaira kötött felelősségbiztosítása meglétéről és működési engedélyének érvényességéről.

(4) Azon egészségügyi szolgáltató, amely azonos helyszínen egészségügyi közszolgáltatás mellett nem közfinanszírozású egészségügyi szolgáltatást is nyújt, köteles az információs táblán egyértelműen feltüntetni a közszolgáltatás és az egyéb szolgáltatás körét és rendelkezésre állási idejét.

4. § Az egészségügyi szolgáltató, ha tevékenységét a beteg számára térítés ellenében végzi, az általa megállapított díjakat, illetve a külön jogszabályban megállapított részleges és teljes térítési díjat köteles a beteg számára jól látható helyen kifüggeszteni. A szolgáltatás teljesítése előtt a beteget szóban is tájékoztatni kell a szolgáltatási díj és az esetlegesen felmerülő egyéb költség várható mértékéről.

Egészségügyi tevékenységet végző személy alkalmassági vizsgálata

5. § * 

Működési engedélyhez kötött szolgáltatások

6. § (1) *  Egészségügyi szolgáltatás nyújtására – ha törvény másként nem rendelkezik – az e rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató jogosult. Működési engedély nélkül jogosultak részt venni az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában az egészségügyi szolgáltató alkalmazottai, a szolgáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személyek, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó társas vállalkozásban személyesen közreműködő tagok, az egészségügyi szolgáltatónál szabadfoglalkozás keretében, egyházi személyként vagy önkéntes segítőként egészségügyi tevékenységet végzők, valamint a személyes közreműködők.

(2) Nem kell külön működési engedélyt kiadni a bentlakásos szociális intézményeknek a külön jogszabályban meghatározott kötelező szolgáltatásai körébe tartozó egészségügyi szolgáltatásokra.

(3) * 

(4) *  Nem kell működési engedély

a) az igazságügyi orvosszakértői tevékenység végzéséhez, ha azt jogszabály alapján arra jogosult természetes személy végzi,

b) a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendelet szerinti halottvizsgálati szaktanácsadói tevékenység végzéséhez.

Egyéni egészségügyi vállalkozó * 

6/A. § *  (1) * 

(2) * 

(3) *  Az egyéni egészségügyi vállalkozó személyesen vesz részt az egészségügyi szolgáltató tevékenység folytatásában, és személyesen kell rendelkeznie az engedélyezett szakma folytatásához szükséges egészségügyi szakképesítéssel.

(4) Az egyéni egészségügyi vállalkozó a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint alkalmazottat foglalkoztathat. Az egyéni egészségügyi vállalkozó által alkalmazott szakirányú szakképesítéssel nem rendelkező személy egészségügyi szolgáltató tevékenységet csak akkor végezhet, ha szakmai tevékenységének közvetlen irányítását az egyéni egészségügyi vállalkozó vagy az általa alkalmazott megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy látja el.

6/B. § *  Az egyéni egészségügyi vállalkozás folytatásához szükséges szakképesítés meglétét a 7. § (2) bekezdése vagy a 12/A. § (5) bekezdése szerint az egészségügyi államigazgatási szerv vizsgálja.

Engedélyezési eljárás

7. § *  (1) *  Az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyezési eljárás lefolytatása és a működési engedély kiadása a (2)–(5) és (7) bekezdésben foglaltak szerint az egészségügyi államigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik. Az egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedélyt kérelemre, valamint e rendeletben vagy jogszabályban meghatározott esetben hivatalból adja ki. E rendelet szabályait értelemszerűen kell alkalmazni a hivatalból indult eljárásra is.

(2) *  Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, a működési engedély kiadására

a) *  fekvőbeteg-szakellátást, mentést, betegszállítást, vérellátást, haemodialízist és sejt- és szövetbanki, biobanki, in vitro fertilizáció, klinikai genetikai, genetikai tanácsadási, molekuláris genetikai laboratóriumi diagnosztikai, intézeten kívüli szülészeti és újszülött-ellátási tevékenységet, valamint a fekvő- és járóbeteg szakellátást – diagnosztikai szolgáltatást is ideértve – egyidejűleg nyújtó egészségügyi szolgáltató és ezen egészségügyi szolgáltató közreműködői esetén – függetlenül attól, hogy a szolgáltató hány telephelyen nyújtja szolgáltatásait – az Országos Tisztifőorvosi Hivatal,

b) *  alapellátást, otthoni szakápolást, otthoni hospice ellátást, gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos szolgáltatást, bentlakásos szociális vagy gyermekvédelmi intézményben szervezett egészségügyi ellátást, önálló járóbeteg-szakellátást – ideértve az egynapos sebészeti és a kúraszerűen végezhető ellátásokat – és diagnosztikai szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató és ezen egészségügyi szolgáltató közreműködői esetén a járási hivatal,

c) *  ha az a) pont szerinti fekvőbeteg-szakellátást nyújtó, valamint fekvő- és járóbeteg-szakellátást – a diagnosztikai szolgáltatást is ideértve – egyidejűleg nyújtó szolgáltató emellett önálló járóbeteg-szakellátást is nyújt, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal

jogosult.

(3) *  Ha az egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik telephellyel, a működési engedélyt – (2) bekezdés b) pontja szerinti hatáskörében eljárva – az egészségügyi szolgáltató székhelye szerint illetékes járási hivatal adja ki.

(4) *  Amennyiben az egészségügyi szolgáltató több telephellyel rendelkezik, illetve székhelyén is nyújt szolgáltatást, a működési engedélyt a telephelyekre, vagy székhelyre és telephelyekre külön-külön lefolytatott eljárásokban – figyelemmel a (2) bekezdés c) pontjára – a telephely, illetve székhely szerinti járási hivatal vagy az Országos Tisztifőorvosi Hivatal adja ki.

(4a) *  A praxisengedélyhez kötött egészségügyi szolgáltatások esetén közreműködő részére működési engedély nem adható.

(5) *  A területi ellátási kötelezettséggel végzett háziorvosi, házi gyermekorvosi, alapellátást nyújtó fogorvosi, iskola- és ifjúság-egészségügyi, körzeti-közösségi szakápolói, védőnői feladat engedélyezését a több, ugyanazon járási hivatal illetékességébe tartozó telephelyen teljesítő számára egy eljárásban, telephelyenként kell lefolytatni, és az engedélyeket egy okiratba kell foglalni.

(6) *  Az egészségügyi szolgáltató a Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek számára nyújtott egészségügyi szolgáltatás esetén a Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek egészségügyi szakmai szerve véleményének kikérését követően nyújtja be kérelmét az engedélyezési eljárás lefolytatásához.

(6a) *  A sejtbanki, biobanki, in vitro fertilizáció, klinikai genetika, genetikai tanácsadás, molekuláris genetikai laboratóriumi diagnosztika szakmák működési engedélyezési eljárása során az Országos Tisztifőorvosi Hivatal megkéri az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottságának szakmai véleményét. A működési engedélyt az eljáró hatóság a jogszabályban előírt feltételek teljesítésének vizsgálata mellett az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottságának véleménye alapján adja ki.

(7) *  Az otthoni szakápolásra, otthoni hospice ellátásra vonatkozó működési engedélyt a szolgáltató székhelye szerint illetékes járási hivatal adja ki azzal, hogy a közreműködő részére a működési engedély kiadására a közreműködőt igénybe vevő szolgáltató részére működési engedélyt kiadó járási hivatal jogosult. A határozatot közölni kell a szolgáltató ellátási területéhez tartozó települések szerint illetékes járási hivatalokkal. Az otthoni szakápolás, otthoni hospice ellátás esetén a kiadott működési engedélyben szereplő ellátási terület nem haladhatja meg az engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szerv székhelye szerinti megye területét. Amennyiben a szolgáltató a székhelye szerinti megyehatáron kívül is szolgáltatást kíván nyújtani, a működési engedélyt a másik megyében a telephely szerinti járási hivatal adja ki, amely esetben az ellátási terület szintén ez utóbbi megyére terjedhet ki.

(8) *  Változó helyszínen végzett egészségügyi szolgáltatás esetén az engedélyezés feltételeit az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának helyén kell vizsgálni. A változó helyszínen a szolgáltatásnyújtás időtartama alatt ellenőrizhető a közegészségügyi, valamint a személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

(9) *  Változó helyszínen végzett és mozgó egészségügyi szolgáltatás esetén a szolgáltató a székhelyétől vagy telephelyétől eltérő helyszínen végzett tevékenységét 5 nappal korábban írásban köteles bejelenteni a helyszín szerinti járási hivatalnak, amely jogosult helyszíni ellenőrzést tartani.

(10) * 

8. § *  (1) A kérelemben fel kell tüntetni

a) a kérelmező telephelyét;

b) új, egyéni vállalkozás keretében működni kívánó egészségügyi szolgáltató kivételével a kérelmező KSH törzsszámát;

c) amennyiben az egészségügyi szolgáltató a szolgáltatást nem saját tulajdonában lévő ingatlanban végzi, a tulajdonos nevét, székhelyét, az ingatlan (ingatlanrész) használatának jogcímét;

d) az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának helyét, a rendelési időt és a betegek részére rendelkezésre állás idejét, védőnői szolgálat esetén a tanácsadás idejét;

e) az ellátni kívánt egészségügyi szakma (szakmák) megnevezését, szakmakódját, progresszivitási szintjét, ellátási formáját;

f) a tevékenységet végző egészségügyi dolgozók (orvos, szakdolgozó, nem egészségügyi szakképesítéssel rendelkező) nevét, pecsétszámát vagy működési nyilvántartási számát, foglalkoztatási jogviszonyát;

g) a kérelemben foglalt egészségügyi szakmától és ellátási formától függően az ügyeleti, készenléti rendszerben való részvétel módját;

h) ha az egészségügyi szolgáltató az általa nyújtott szolgáltatások egy részét más egészségügyi szolgáltatóval kötött szerződés alapján, annak közreműködésével nyújtja a betegnek, a közreműködő egészségügyi szolgáltató által teljesítendő szolgáltatásokat;

i) területi ellátási kötelezettséggel működő alapellátás esetén az önkormányzat által kijelölt körzet megjelölését (körzet száma vagy körzet határai);

j) a jogszabály szerint gyógyászati segédeszköznek minősülő termék forgalmazására, kölcsönzésére, javítására irányuló tevékenység esetén azt, hogy sorozatgyártású, egyedi méretvétel alapján készült vagy méretre igazított segédeszközt fog forgalmazni, kölcsönözni, illetve javítani;

k) az egészségügyi szolgáltató fenntartójának nevét;

l) a jogszabályban meghatározott egyéb adatokat;

m) *  az egészségügyi alapellátásban folytatott szakmák esetén a helyettesítés helyét, a helyettesítő személyek nevét és orvosi bélyegzője számát vagy működési nyilvántartási számát.

(2) A kérelemmel érintett szakmákat a szolgáltató által létrehozott szervezeti egységen belül, az adott szakmát jellemző (1) bekezdés c)–i) pontja szerinti adatokkal kell feltüntetni.

(3) Ha az egészségügyi szolgáltató közfinanszírozott és nem közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatást is nyújt, az (1) bekezdés c)–i) pontjában meghatározott adatokat ezen finanszírozási formákra elkülönített szervezeti egységenként, külön-külön fel kell feltüntetni.

(4) A kérelemhez mellékelni kell

a) *  ha az egészségügyi közszolgáltatást az egészségügyi szolgáltató megállapodás vagy szerződés útján teljesíti, az erre vonatkozó megállapodást, szerződést;

b) az (1) bekezdés h) pontja szerinti közreműködő egészségügyi szolgáltató igénybevétele esetén a közreműködésről szóló szerződést;

c) az egészségügyi szolgáltatáshoz szükséges tárgyi feltételek – ideértve az ingatlant is – használatának jogcímét igazoló iratot;

d) *  az egészségügyi szolgáltató e tevékenysége során okozott kár megtérítésére, illetve sérelemdíj megfizetésére vonatkozó hatályos felelősségbiztosítási szerződése és kötvénye másolatát;

e) az egészségügyi szakma (szakmák) ellátásához szükséges tárgyi feltételek – ideértve a progresszivitási szinthez kapcsolódó feltételeket is – meglétére vonatkozó nyilatkozatot;

f) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy nem állnak fenn a működési engedély kiadásának a 20. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okai;

g) az (1) bekezdés f) pontja szerinti tevékenységet végzők jogszabály szerinti egészségügyi alkalmassági vizsgálatának dátumát és eredményét;

h) a 2. melléklet szerinti szakmai programot;

i) alapellátás esetén a helyettesítő személy nyilatkozatát arról, hogy vállalja a kérelmező helyettesítését.

(5) A működési engedély kiadása iránti eljárásban az egészségügyi államigazgatási szerv az alábbi adatokat szerzi be:

a) *  a cégbírósági, bírósági nyilvántartásba bejegyzett kérelmező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létrejöttének igazolását (cégbejegyzés, cégjegyzékszám, bírósági nyilvántartásba vétel száma központi, illetve nyilvánosan hozzáférhető adatbázis útján),

b) amennyiben a kérelmező egészségügyi szolgáltató már rendelkezik működési engedéllyel, az egészségügyi szolgáltatók nyilvántartásában kapott azonosító számát, továbbá működési engedélye (engedélyei) számát,

c) *  a tevékenységet végző egészségügyi dolgozók vonatkozásában a működési nyilvántartásban szereplő alábbi adatokat központi vagy nyilvánosan hozzáférhető adatbázis útján:

ca) szakképesítések, valamint szakirányú továbbképzések megnevezése, az erről kiállított bizonyítvány vagy oklevél száma, a kiállítás helye és időpontja, továbbá a kiállító intézmény megnevezése,

cb) a működési nyilvántartási ciklus megújításának és lejártának időpontja, valamint az egészségügyi dolgozó által megszerzett és a működési nyilvántartásban szereplő valamennyi szakképesítés és szakképzettség tekintetében fennálló, az Eütv. és más jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése vagy továbbképzési kötelezettség alóli mentesülés ténye.

(6) * 

(7) A működési engedélyezési eljárásban az egészségügyi államigazgatási szerv döntésének fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő, ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.

9. § *  (1) A működési engedélyezési eljárás során az egészségügyi államigazgatási szerv helyszíni szemlét tarthat. Ennek során megvizsgálja, hogy

a) az egészségügyi szolgáltató megfelel-e az engedélyezési kérelemben megjelölt egészségügyi szakmára vonatkozó – a miniszter rendeletében meghatározott – személyi, tárgyi és szakmai környezeti feltételeknek,

b) az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges helyiségek megfelelnek-e a szakmai és közegészségügyi előírásoknak,

c) az egészségügyi szolgáltató rendelkezik-e a szolgáltatáshoz szükséges egyéb hozzájárulásokkal, engedélyekkel.

(2) Amennyiben az egészségügyi szolgáltatónál olyan szervezeti változás következik be, amely nem érinti a székhelyet, telephelyet és a szakmai struktúrát, a jogutód egészségügyi szolgáltató működési engedély kiadása iránti eljárásban helyszíni szemlét nem szükséges tartani.

(3) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv az engedélyezési eljárásban helyszíni szemlét nem tartott – és e rendelet másként nem rendelkezik –, a működési engedély jogerőre emelkedésétől számított hatvan napon belül helyszíni ellenőrzést tart az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésének megvizsgálása érdekében.

10. § (1) *  A helyszíni szemle időpontjáról a szemlét megelőzően legalább nyolc nappal értesíteni kell a kérelmezőt.

(2) *  A helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvben az ellátni kívánt egészségügyi szakmákra külön-külön rögzíteni kell a szemle megállapításait.

A működési engedély

11. § *  (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedélyt szakmára, illetve a szakmán belül egyes szolgáltatásokra adja ki. A kérelem és a helyszíni szemle megállapításai alapján, ha a kérelmező

a) maradéktalanul megfelel a 9. § szerinti követelményeknek, a működési engedélyt a kérelemben foglaltaknak megfelelően,

b) a kérelemben megjelölt szakmán belül csak egyes tevékenységek tekintetében felel meg a 9. § szerinti követelményeknek, a működési engedélyt ezekre a tevékenységekre

adja meg.

(2) A működési engedély tartalmazza

a) az egészségügyi szolgáltatók nyilvántartásában a szolgáltatónak megállapított egyedi azonosító számot,

b) az egészségügyi szolgáltató azonosítására szolgáló adatokat (név, székhely), telephelyeit,

c) az egészségügyi szolgáltató által létrehozott szervezeti egység elnevezését, amelyen belül a szolgáltató az engedélyezett szakmát működteti,

d) az egészségügyi szolgáltatóknak az egészségügyi államigazgatási szerv által vezetett nyilvántartása alapján a szervezeti egység részére megállapított egyedi szervezeti egység azonosító számot,

e) az egészségügyi szolgáltató által végezhető szakmákat és ezek – külön jogszabályban meghatározott – szakmakódját,

f) szakmánként az ellátás progresszivitási szintjét, az adott progresszivitási szintre meghatározott szolgáltatásokra, tevékenységekre vonatkozó korlátozásokat – a közreműködő kivételével –,

g) *  szakmánként az ellátás formáját,

h) ha az egészségügyi szolgáltató a szakma tekintetében ellátási területtel rendelkezik, ennek tényét szervezeti egységenként, utalva az ellátási területről szóló külön döntésre, jogszabályra,

i) fekvőbeteg-szakellátás nyújtása esetén a szervezeti egységben engedélyezett szakmák ágyszámát, szakmánkénti bontásban,

j) *  a járóbeteg-szakellátás és az alapellátás keretében engedélyezett szakma heti óraszámát,

k) * 

l) az ügyeleti, készenléti rendszerben való közreműködés tényét,

m)–n) * 

o) az engedélyezett szakma státuszát (határozatlan, átmeneti).

(3) Valamennyi engedélyezett szakmát az egészségügyi szolgáltató által létrehozott szervezeti egységen belül, az adott szakmára jellemző (2) bekezdés e)–o) pontja szerinti adatokkal kell feltüntetni.

(4) A működési engedély (2) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeit az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott határozat a 3. melléklet szerint tartalmazza.

(5) Az egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedélyről szóló határozatot közli

a) *  az egészségügyi ellátási kötelezettség 8. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerződéses teljesítése esetén a megállapodást, szerződést kötő szervvel,

b) közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató esetén az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, vagy az egészségügyi közszolgáltatást finanszírozó más állami szervvel.

(5a) *  Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal az általa kiadott működési engedélyről szóló határozatot közli a működési engedéllyel érintett egészségügyi szolgáltató székhelye, illetve telephelye szerint illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal.

(6) * 

(7) *  Ha a kérelmező nem felel meg a jogszabályban előírt követelményeknek, a működési engedély iránti kérelmet – a 13. §-ban meghatározott eset kivételével – az egészségügyi államigazgatási szerv elutasítja. Az elutasító határozatot közölni kell az (5) bekezdésben foglalt szervekkel.

(8) *  Ha a kérelem olyan tevékenységre, szolgáltatásra irányul, amely az egészségügyi szakmai kollégium véleménye szerint nem azonosítható a jogszabályban meghatározott szakmák egyikével sem, illetve az Egészségügyi Tudományos Tanács állásfoglalása szerint a szakma által el nem fogadott és Magyarországon be nem vezetett eljárások végzésére irányul, a kérelmet az egészségügyi államigazgatási szerv elutasítja.

(9) Közreműködő igénybe vétele esetén az egészségügyi államigazgatási szerv vizsgálja, hogy a közreműködő bevonása nem veszélyezteti-e az egészségügyi szolgáltatás folyamatosságát, biztonságát, színvonalát.

(10) *  Amennyiben a működési engedélyezési eljárást az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból folytatja le, az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi államigazgatási szerv felhívására megadja a működési engedély kötelező tartalmi elemeinek megállapításához szükséges adatokat. Az adatok közlése érdekében az egészségügyi államigazgatási szerv hiánypótlásra szólítja fel az ügyfelet, amelynek határideje 8 nap. Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a hiánypótlás keretében a nyilatkozattételi felhívásnak nem tesz eleget vagy valótlan adatot közöl, az egészségügyi államigazgatási szerv

a) a rendelkezésére álló adatok alapján dönt,

b) az eljárást megszünteti, vagy

c) a 20. § (1) bekezdése szerinti eljárási bírságot szab ki.

(11) *  Az egészségügyi államigazgatási szerv a (10) bekezdésben meghatározott esetben

a) a (10) bekezdés a) pontját alkalmazza, amennyiben az eljárás során keletkezett iratokból, az eljáró szerv rendelkezésére álló egyéb adatokból, valamint az egészségbiztosító vagy a térségi betegút-szervezésért felelős szerv megkeresésének eredményeként, illetve a 9. § (1) bekezdésében meghatározott helyszíni ellenőrzés eredményeként a hiányzó adatok pótolhatóak vagy megállapíthatóak,

b) a (10) bekezdés b) pontját alkalmazza, amennyiben

ba) a hiányzó adatok pótlására az a) pont szerinti eljárási cselekmények nem vezettek eredményre, és a szolgáltató legalább kétszeri, a (10) bekezdésben foglalt határidővel hiánypótlásra történő felszólítása eredménytelen maradt, feltéve, hogy az eljárás során nincs további lehetőség a hiányzó adatok pótlására, megállapítására,

bb) a működési engedély olyan kötelező tartalmi elemét – ideértve a 11. § (2) bekezdés c), l) és o) pontjában foglaltakat – érinti az adatok hiánya, amelyet a finanszírozási szerződés megkötése szempontjából nem szükséges figyelembe venni, vagy olyan szolgáltatót érint, amely nem vesz részt a közfinanszírozásban, vagy

bc) az adatok hiánya közreműködő részére kiadandó működési engedély kötelező tartalmi elemeit érinti,

c) a (10) bekezdés c) pontját alkalmazza, amennyiben a szolgáltató pótolta a hiányzó adatokat, de az eljárás során, különösen az egészségbiztosító vagy a térségi betegút-szervezésért felelős szerv megkeresésének eredményeként, vagy a 9. § (1) vagy (3) bekezdésében meghatározott helyszíni ellenőrzés során megállapítható, hogy a szolgáltató valótlan adatokat közölt.

Közreműködő részvétele az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során * 

12. § *  (1) Közreműködő igénybevételére a szervezeti egység működéséhez kapcsolódóan közreműködői szerződés alapján kerülhet sor. Közreműködői szerződést csak olyan szakmára lehet kötni, amelyre a közreműködést igénybe vevő szolgáltató működési engedéllyel rendelkezik. A szerződő felek a személyi és tárgyi feltételeket közösen biztosítják.

(2) A közreműködői szerződés határozatlan időtartamra köthető. A közreműködő további közreműködői szerződést nem köthet, kivéve, ha a közreműködő által igénybe vett közreműködő személyesen nyújt szolgáltatást.

(3) A közreműködői szerződés kötelezően tartalmazza:

a) a közreműködést igénybe vevő és a közreműködő egészségügyi szolgáltató adatait,

b) a közreműködéssel érintett egészségügyi szakmát,

c) a közreműködés keretében végzett tevékenység során felmerülő felelősségvállalásra vonatkozó szabályokat,

d) a közreműködés keretében végzett tevékenység végzéséhez szükséges feltételek biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalást,

e) közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatás keretében történő közreműködés esetén a közreműködő szolgáltatás elszámolásának szabályait,

f) közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatás keretében történő közreműködés esetén a közreműködő együttműködési kötelezettségét és annak módját az egészségbiztosítási szerv által végzett ellenőrzések során,

g) a személyi és tárgyi feltételek teljesítésére kötött közreműködői szerződés esetén a tárgyi feltételek elérhetőségének, biztosításának jellegére vonatkozó rendelkezést, valamint az egészségügyi szolgáltatást végző személy (személyek) nevét, működési nyilvántartásban való azonosítóját, a tevékenység végzésének módját, időtartamát,

h) a szolgáltatás szerződésszegés esetén történő folyamatos biztosítására vonatkozó feltételeket, a szerződés felmondásának szabályait, a felmondás határidejét, figyelemmel a szolgáltatás folyamatos biztosításának kötelezettségére,

i) a vitás kérdések rendezésének eljárási szabályait.

12/A. § *  (1) Az Eütv. 108/A. §-a szerinti bejelentést a személyes közreműködő teszi meg. Ha a személyes közreműködő e tevékenységét az igénybe vevő szolgáltató több szervezeti egységében is végzi, a bejelentést ezen szervezeti egységek tekintetében kell megtenni.

(2) A praxisengedélyhez kötött egészségügyi szolgáltatások személyes közreműködés keretében nem végezhetők.

(3) A személyes közreműködő igénybevételére a szervezeti egység működéséhez kapcsolódóan, a 12/B. § szerinti személyes közreműködői szerződés alapján kerülhet sor. Személyes közreműködői szerződés olyan szakmára köthető, amelyre a közreműködést igénybe vevő szolgáltató működési engedéllyel rendelkezik.

(4) A személyes közreműködő további személyes közreműködői szerződést akkor köthet, ha a további személyes közreműködő a szerződés szerinti szolgáltatás nyújtásában személyesen vesz részt.

(5) A személyes közreműködésre irányuló tevékenység bejelentését a személyes közreműködőt igénybe vevő szolgáltató működési engedélyének kiadására a 7. § (2) bekezdése szerint hatáskörrel rendelkező egészségügyi államigazgatási szervnél kell megtenni.

(6) A bejelentésben fel kell tüntetni

a) a személyes közreműködést igénybe vevő szolgáltató megnevezését, egyedi azonosítóját,

b) az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának telephelyét,

c) a közreműködéssel érintett szervezeti egység megnevezését, azonosítóját,

d) az ellátni kívánt egészségügyi szakma vagy szakmák megnevezését, szakmakódját,

e) járóbeteg-szakellátásban a személyes közreműködés idejét,

f) a személyes közreműködő

fa) cégnevét

fb) a személyes közreműködő szervezet KSH törzsszámát (új, egyéni vállalkozás keretében működni kívánó egészségügyi szolgáltató kivételével),

g) *  a tevékenységet végző egészségügyi dolgozók nevét, pecsétszámát vagy működési nyilvántartási számát, egészségügyi alkalmassági vizsgálatának dátumát és eredményét, valamint foglalkoztatásra irányuló jogviszony típusát.

(7) A bejelentéshez mellékelni kell a személyes közreműködésről szóló szerződést.

(8) A bejelentést követően az egészségügyi államigazgatási szerv szerzi be

a) a cégbírósági, bírósági nyilvántartásba bejegyzett bejelentő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létrejöttének igazolását központi, illetve nyilvánosan hozzáférhető adatbázis útján,

b) a tevékenységet végző egészségügyi dolgozók vonatkozásában a működési nyilvántartásban szereplő adatokat központi vagy nyilvánosan hozzáférhető adatbázis útján.

(9) A személyes közreműködés tényét az (5) bekezdés szerinti egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló rendelet alapján vezetett nyilvántartásban rögzíti.

(10) *  A bejelentés nyilvántartásba vételéről az (5) bekezdés szerinti egészségügyi államigazgatási szerv értesítést küld a bejelentő egészségügyi szolgáltató részére.

(11) Az egészségügyi államigazgatási szerv a bejelentés szerinti adatokat és a közreműködői szerződést megvizsgálja. Ha a bejelentésben foglalt tevékenység nem felel meg az egészségügyi szolgáltatás személyes közreműködés keretében történő gyakorlására vonatkozó szabályoknak, az államigazgatási szerv a személyes közreműködő nyilvántartásba vételét elutasítja.

(12) A (11) bekezdés szerinti határozatot közölni kell a közreműködést igénybe vevő szolgáltatóval és közszolgáltatás keretében történő tevékenységvégzés esetén az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral vagy az egészségügyi közszolgáltatást finanszírozó más állami szervvel.

12/B. § *  (1) A személyes közreműködői szerződés tartalmazza:

a) a személyes közreműködést igénybe vevő és a személyesen közreműködő egészségügyi szolgáltató egyértelmű azonosításához szükséges név- és címadatai közül a nevét – természetes személy esetén a születési nevét is –, székhelyét vagy természetes személy esetén a lakcímét,

b) a személyes közreműködéssel érintett egészségügyi szakmát, illetve ha a személyes közreműködő az adott szakmán belül csak bizonyos tevékenységeket végez, azok megnevezését,

c) a személyes közreműködés keretében végzett tevékenység során felmerülő felelősségvállalásra vonatkozó szabályokat,

d) a személyes közreműködés keretében végzett tevékenység végzéséhez szükséges feltételek biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalást,

e) közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatás keretében történő személyes közreműködés esetén a személyes közreműködői szolgáltatás elszámolásának szabályait,

f) közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatás keretében történő személyes közreműködés esetén a személyes közreműködő együttműködési kötelezettségét és annak módját az egészségbiztosítási szerv által végzett ellenőrzések során,

g) a személyes közreműködő nevében az egészségügyi szolgáltatást végző személy vagy személyek nevét, működési nyilvántartásban való azonosítóját, a tevékenység végzésének módját, időtartamát és a jogviszony megnevezését,

h) a szolgáltatás szerződésszegés esetén történő folyamatos biztosítására vonatkozó feltételeket, a szerződés felmondásának szabályait, a felmondás határidejét, figyelemmel a szolgáltatás folyamatos biztosításának kötelezettségére,

i) a vitás kérdések rendezésének eljárási szabályait.

(2) Ha az (1) bekezdés g) pontja szerinti személy több vagy több fajta jogviszony keretében végez egészségügyi tevékenységet, a személyes közreműködői szerződés megkötésekor ahhoz mellékelni kell az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 5. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatot vagy nyilatkozatokat is.

12/C. § *  (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv a személyes közreműködőt törli a hatósági nyilvántartásból, ha

a) a személyes közreműködő bejelenti a tevékenységének megszüntetését,

b) a személyes közreműködő megszűnik,

c) az egyéni vállalkozói tevékenyég folytatására való jogosultsága megszűnik, vagy

d) az egyéni vállalkozót törölték az orvosok vagy az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartásából, vagy a szakmai kamarából jogerős határozattal kizárták, vagy a jogszabály szerinti eljárásban a munkaköri egészségi alkalmasság elbírálásának során az egészségügyi tevékenység végzésétől eltiltották.

(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv a személyes közreműködőt a személyes közreműködőt igénybe vevő szolgáltató érintett szervezeti egységei vonatkozásában törli a hatósági nyilvántartásból, ha

a) a személyes közreműködést igénybe vevő egészségügyi szolgáltató bejelentése szerint a személyes közreműködővel kötött személyes közreműködői szerződés megszűnt, vagy

b) a személyes közreműködést igénybe vevő egészségügyi szolgáltató vagy annak – a személyes közreműködéssel érintett – szervezeti egysége megszűnik.

(3) *  A hatósági nyilvántartásból történő törlésről a törlés időpontjában a személyes közreműködőt igénybe vevő szolgáltató működési engedélyének kiadására a 7. § (2) bekezdése alapján hatáskörrel rendelkező egészségügyi államigazgatási szerv dönt. A hatósági nyilvántartásból történő törlésről az egészségügyi államigazgatási szerv a személyes közreműködőt értesíti.

Alkalmazott orvos részvétele alapellátást végző egészségügyi szolgáltatás nyújtása során * 

12/D. § *  (1) Az a szakorvos-jelölt, illetve szakorvos, aki tevékenységét a praxisjoghoz kötött egészségügyi szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató alkalmazásában vagy ezen egészségügyi szolgáltatóval kötött megbízási szerződés alapján végzi (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: alkalmazott orvos), önálló orvosi tevékenységet nem végezhet, abban kizárólag a praxisjoggal rendelkező orvos felelősségi körén belül és utasításai alapján, az egészségügyi szolgáltatóval fennálló munkaviszony vagy a megbízás keretei között vehet részt.

(2) *  Az alkalmazott orvos – a (3) bekezdésben meghatározottak szerint – a háziorvost akkor helyettesítheti, ha a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló miniszteri rendeletben foglalt szakmai és személyi feltételeknek megfelel.

(3) A háziorvos helyettesítéséhez szükséges szakmai feltételekkel rendelkező alkalmazott orvos a következő tevékenységek elvégzésére jogosult:

a) a praxisjoggal rendelkező orvos szakmai irányítása mellett a kontrollvizsgálatra visszahívott betegek ellátása, szűrések elvégzése, a beteg otthonában történő felkeresése,

b) a praxisjoggal rendelkező orvos munkáját segítő olyan előkészítő tevékenységek végzése, amelyek során az alkalmazott orvos a betegellátásban közvetlenül nem vesz részt,

c) a praxisjog későbbi átadásának szándékával a betegek együttes ellátása.

(4) A háziorvos helyettesítéséhez szükséges szakmai feltételekkel nem rendelkező alkalmazott orvos a következő tevékenységek elvégzésére jogosult:

a) szakképesítést nem igénylő, a betegek ellátását segítő tevékenységek,

b) háziorvosi kompetenciába tartozó népegészségügyi feladatok elvégzése, életmód tanácsadás,

c) olyan előkészítő tevékenységek és adminisztrációs feladatok ellátása, amelyek során az alkalmazott orvos a betegellátásban közvetlenül nem vesz részt.

(5) Az alkalmazott orvosként való foglalkoztatás tényét annál az egészségügyi államigazgatási szervnél kell bejelenteni, amely hatáskörrel rendelkezik a praxisjoghoz kötött egészségügyi szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató működési engedélyének kiadására.

(6) Az (5) bekezdés szerinti bejelentésben fel kell tüntetni:

a) az alkalmazott orvost igénybe vevő egészségügyi szolgáltató megnevezését, egyedi azonosítóját,

b) az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának telephelyét,

c) az alkalmazott orvosi tevékenységgel érintett szervezeti egység megnevezését, azonosítóját,

d) az ellátni kívánt egészségügyi szakma vagy szakmák megnevezését, szakmakódját,

e) az alkalmazott orvos nevét, pecsétszámát, egészségügyi alkalmassági vizsgálatának dátumát és eredményét.

Átmeneti működési engedély

13. § *  (1) *  Ha az egészségügyi szakmára nincs meghatározva szakmai minimumfeltétel, az egészségügyi szolgáltató részére átmeneti működési engedély adható. Az egészségügyi szolgáltató részére azon szakmák esetében is átmeneti működési engedély adható, amelyek az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló, illetve az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályok szerint járóbeteg-szakellátáshoz integrált nappali ellátási formában is végezhetők, de az ellátási forma jellegéből adódó speciális szakmai feltételek nem kerültek meghatározásra.

(2) *  Az átmeneti működési engedély kiadásához szükséges szakmai feltételeket az engedélyezési eljárásban az egészségügyi államigazgatási szerv megkeresésére az Országos Tisztifőorvosi Hivatal az általa felkért szakfelügyelő véleménye alapján, a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint állapítja meg. A szakfelügyelő az átmeneti működési engedély kiadásához szükséges szakmai feltételekről szóló véleményét megküldi az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak. Az adott szakmára meghatározott átmeneti szakmai feltételeket az Országos Tisztifőorvosi Hivatal honlapján közzéteszi, azzal, hogy ezen szakmai feltételeket az egészségügyi államigazgatási szerv az azonos szakmára irányuló valamennyi engedélyezési eljárásban alkalmazza.

(3) *  Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal a szakmai minimumfeltétellel nem rendelkező szakma tekintetében az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével, a szakmához tartozó tevékenységeknek megfelelő orvosi és szakdolgozói feltételeket, az ahhoz szükséges tárgyi, valamint közegészségügyi és speciális higiénés feltételeket meghatározva állapítja meg a működéshez szükséges szakmai feltételeket.

(4) Járóbeteg-szakellátás keretében gyakorolt szakmákban a nappali ellátási forma tekintetében a minimális követelményeket és a speciális személyi, tárgyi, valamint szakmai környezeti minimumfeltételeket az Országos Tisztifőorvosi Hivatal az ezen ellátási formában végezhető szakmához tartozó tevékenységekhez szükséges speciális feltételek szerint állapítja meg:

a) a személyi feltételek tekintetében a nappali ellátás időtartama alatt biztosítandó, a tevékenységeknek megfelelő orvosi és szakdolgozói feltételek arányos meghatározásával,

b) a tárgyi feltételek tekintetében az ellátási forma alapján végzett tevékenységek biztosításához szükséges tárgyi feltételek meghatározásával,

c) a szakmai környezeti feltételek tekintetében a nappali ellátás jellegéből adódó közegészségügyi, speciális higiénés és a tevékenységek ellátásához szükséges egyéb szakmai feltételek meghatározásával.

(5) *  Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló jogszabály hatálybalépését követően, az egészségügyi szolgáltató – a jogszabály hatálybalépését követő 2 hónapon belül benyújtott – kérelmére, az egészségügyi államigazgatási szerv az átmeneti működési engedély felülvizsgálatával egyidejűleg működési engedélyt ad ki.

(6) *  Ha az egészségügyi szolgáltató az (5) bekezdésben számára meghatározott határidőn belül nem kéri az átmeneti működési engedélye felülvizsgálatát, az egészségügyi államigazgatási szerv – legfeljebb 15 napos határidő tűzésével – felhívja a szolgáltatót a kérelem és nyilatkozat pótlására. Amennyiben a szolgáltató a felhívásban foglalt határidőre sem teljesíti kötelezettségét, az egészségügyi államigazgatási szerv a határidő elmulasztásától számított 15 napon belül a működési engedélyt hivatalból visszavonja.

(7) *  Az átmeneti működési engedély felülvizsgálatára kérelemre induló eljárásban nem alkalmazhatók az igazgatási-szolgáltatási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok.

Működési engedély módosítása a szolgáltatónál bekövetkezett változás miatt

14. § (1) *  Az egészségügyi szolgáltató minden olyan tervezett változást, amely érinti a működési engedély kiadásának feltételeit, illetve a működési engedélyben szereplő adatokat, szakmákat vagy szolgáltatásokat, köteles előzetesen írásban bejelenteni a működési engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szervnek. Az előre nem tervezhető eseményeket, adatokat azok észlelését, keletkezését követő nyolc napon belül kell bejelenteni. Amennyiben a változás érinti a működési engedély 11. § (2) bekezdésében előírt kötelező tartalmát, kérni kell a működési engedély módosítását, kivéve, ha a működési engedély módosítására külön jogszabályban foglaltak alapján hivatalból kerül sor. Ha az egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedély módosítására okot adó körülményről hivatalból értesül, a működési engedélyt hivatalból módosítja.

(2) *  Az egészségügyi szolgáltató a 8. § (1) bekezdése szerinti adatok közül

a) a rendelési vagy rendelkezésre állási időnek, védőnői szolgálat esetén a tanácsadás idejének,

b) a tevékenységet végző egészségügyi dolgozók személyének,

c) alapellátás esetén a helyettesítő személyek és a helyettesítés helyének

változását a 8. § (1) bekezdése szerinti adatok megadásával bejelenti a működési engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szervnek.

(2a) *  A (2) bekezdés szerinti változást az egészségügyi szolgáltató a (2) bekezdés b) pontjában foglalt adatok tekintetében minden hónap 10. napjáig, kizárólag a változott adatok közlésével, a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatokat a változást követő 8 napon belül jelenti be. Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatok változása érinti a 8. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerződést, akkor a szerződés másolatát a bejelentéshez csatolni kell. A (2) bekezdés c) pontja szerinti változás esetén a bejelentéshez csatolni kell a 8. § (4) bekezdés i) pontja szerinti nyilatkozatot.

(3) *  Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján az egészségügyi államigazgatási szerv megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket.

(4)–(5) * 

14/A. § * 

A működési engedély módosítása a minimumfeltételek változása miatt

15. § *  (1) Amennyiben új vagy módosított szakmai minimumfeltételt előíró jogszabály kerül kihirdetésre, az egészségügyi szolgáltató – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az új, vagy módosított jogszabály hatálybalépésétől számított két hónapon belül bejelenti a működési engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szerv részére szolgáltatásainak az új vagy módosított minimumfeltételnek való megfelelését.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott határidő alatt az egészségügyi szolgáltató nem tesz bejelentést, az egészségügyi államigazgatási szerv – legfeljebb 30 napos határidő tűzésével – a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény alapján felhívja a szolgáltatót a bejelentés pótlására. Amennyiben a szolgáltató a felhívásban foglalt határidőre sem teljesíti bejelentési kötelezettségét, az egészségügyi államigazgatási szerv a határidő elmulasztásától számított 90 napon belül az új vagy módosított szakmai minimumfeltételnek való megfelelés megvizsgálása érdekében ellenőrzést végez. Az ellenőrzés alapján az egészségügyi államigazgatási szerv szükség esetén a 16. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedéseket foganatosítja. Az egészségügyi államigazgatási szerv a bejelentési kötelezettséget elmulasztó szolgáltatóval szemben a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi bírságot szabhat ki, melynek során a helyszíni ellenőrzés költségének mint eljárási költségnek a megfizetésére is kötelezi az egészségügyi szolgáltatót.

(3) *  Ha az új vagy módosított szakmai minimumfeltételt előíró jogszabály a működési engedély módosítását is szükségessé teszi – és a szolgáltató az új vagy módosított minimumfeltételeknek megfelel –, az egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedélyt módosítja, mely módosítás során nem alkalmazhatók az igazgatási-szolgáltatási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok.

(4) * 

Működési engedély módosítás az egészségügyi szakellátási kapacitások és ellátási területek változása miatt * 

15/A. § *  (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból módosítja az érintett egészségügyi szolgáltató működési engedélyét, amennyiben az az egészségügyi szakellátási kapacitások, illetve ellátási területek tárgyában hozott döntés miatt szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a működési engedély módosítására irányuló eljárás megindítható a szakellátási kapacitás, illetve az ellátási terület tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedését megelőzően is, azzal, hogy a működési engedély módosítása tárgyában nem hozható döntés a szakellátási kapacitás, illetve az ellátási terület tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedését megelőzően.

(3) *  A működési engedély 14. §, 15. §, illetve e § szerinti módosításáról szóló határozatot közölni kell a 11. § (5) bekezdésében felsorolt szervekkel.

Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának ellenőrzése

16. § *  (1) *  Az egészségügyi államigazgatási szerv – a 9. §-ban, a 13. §-ban, a 15. §-ban és a 17. § (2) bekezdésében meghatározott ellenőrzésen kívül – előre meghatározott és közzétett ütemezés szerint végzi az egészségügyi szolgáltatók ellenőrzését, amelynek során vizsgálja a jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi, szakmai minimumfeltételek, a szakmai szabályok, protokollok, illetve közegészségügyi előírások teljesítését.

(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv, illetve a szakfelügyelet által tartott – a 9. §-ban és a 15. §-ban meghatározott ellenőrzést is ideértve – helyszíni ellenőrzés megállapításai vagy az egészségügyi szolgáltató képviselője által tett nyilatkozat alapján az engedélyező egészségügyi államigazgatási szerv a jogszabálysértés vagy szakmai szabályszegés jellegének, súlyának, az egészségügyi ellátásra nézve okozott sérelem nagyságának mérlegelésével megteszi a szükséges intézkedéseket, amelynek során az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

a) a szolgáltató figyelmét a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény alapján felhívja a jogszabály rendelkezéseinek betartására;

b) a szolgáltató progresszivitási szintjét visszaminősíti;

c) az egészségügyi szolgáltatót határidő tűzésével kötelezi az észlelt hiányosságok pótlására;

d) ha az egészségügyi szolgáltató a c) pont szerint megadott határidőre a határozatban előírt kötelezettségeknek nem tesz eleget, és nem kérte a teljesítési határidő módosítását, az egészségügyi államigazgatási szerv újabb határidő tűzése mellett külön jogszabályban meghatározott egészségügyi bírságot szab ki;

e) ha az egészségügyi szolgáltató a d) pont szerinti határidőre sem teljesíti a határozatban előírt kötelezettségeket, és nem kérte a határidő módosítását, az egészségügyi államigazgatási szerv az adott szakmára, szaktevékenységre vonatkozó engedélyét visszavonja;

f) az egészségügyi szolgáltató szervezeti egysége, szakrendelése, osztálya, összevont osztálya, mátrix osztálya működését felfüggeszti a hiányosságok megszüntetésére megadott határidő meghatározásával;

g) ha az egészségügyi szolgáltató határidőre sem teljesíti az f) pont szerinti határozatban előírt kötelezettségeket, és nem kérte a teljesítési határidő módosítását, az egészségügyi államigazgatási szerv az adott szakmára, szaktevékenységre vonatkozó engedélyét visszavonja;

h) közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónak a működési engedélyétől eltérő működése esetén az egészségbiztosítónál kezdeményezheti a jogszabályban foglalt intézkedések megtételét.

(3) *  Az egészségügyi közszolgáltatást végző egészségügyi szolgáltatóra vonatkozó, a (2) bekezdés e)–g) pontja szerinti felfüggesztés és működési engedély visszavonása esetén a betegellátás átmeneti biztosítása érdekében más egészségügyi szolgáltató kijelöléséről a kijelölésre kerülő egészségügyi szolgáltató működési engedélyét kiadó egészségügyi államigazgatási szerv dönt.

(4) *  Az egészségügyi szolgáltató működését az Országos Tisztifőorvosi Hivatal felkérésére a szolgáltatás helye szerinti járási hivatal akkor is ellenőrizheti, ha a szolgáltatásra jogosító működési engedélyt az Országos Tisztifőorvosi Hivatal adta ki. A járási hivatal az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv egy példányát haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül megküldi az engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szerv részére.

(5) Az egészségügyi államigazgatási szerv a tapasztalt közegészségügyi hiányosságok esetén saját hatáskörben intézkedik, és erről értesíti a működési engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szervet. Egyéb hiányosság esetén intézkedést kezdeményez a működési engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szervnél.

(6) *  Amennyiben az egészségügyi államigazgatási szerv az ellenőrzése során az egészségügyi szakmai tevékenység minőségét érintő vagy minőségfejlesztést igénylő problémát, hiányosságot tár fel, arról haladéktalanul értesíti a szakmai minőségértékelést végző Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központot.

17. § (1) * 

(2) *  Az egészségügyi államigazgatási szerv soron kívüli ellenőrzést folytat le rendkívüli esemény, valamint panaszbejelentés kivizsgálására.

Az egészségügyi szolgáltató tevékenységének szüneteltetése * 

18. § *  (1) *  Az egészségügyi közszolgáltatást végző szolgáltató a működési engedélyében szereplő bármely egészségügyi szolgáltatás ellátását – a fenntartó tájékoztatása mellett – szüneteltetheti. A szüneteltetést legalább nyolc nappal korábban be kell jelenteni az engedélyező egészségügyi államigazgatási szervnek, megjelölve a szünetelő szervezeti egység helyett egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezeti egységet annak azonosító kódjának feltüntetésével. Amennyiben a szünetelést bejelentő egészségügyi szolgáltatónál nincs az adott szakmában más szervezeti egység, az egészségügyi szolgáltató más egészségügyi szolgáltatóval megállapodik a helyette történő egészségügyi szolgáltatásról. A szünetelésről szóló bejelentéshez csatolni kell a megállapodást. A szüneteléssel kapcsolatban nem kell módosítani a működési engedélyt.

(2) *  Amennyiben a szünetelést bejelentő szolgáltató nem csatolja a szünetelés bejelentéséhez az (1) bekezdés szerinti megállapodást, az egészségügyi államigazgatási szerv dönt az egészségügyi szolgáltatás nyújtását átmenetileg végző szolgáltató kijelöléséről. A kijelölésről a kijelölésre kerülő egészségügyi szolgáltató működési engedélyét kiadó egészségügyi államigazgatási szerv dönt.

(3) *  A szüneteltetés tényéről tájékoztatni kell a szakellátási kapacitások nyilvántartását vezető Országos Tisztifőorvosi Hivatalt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat, valamint az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló miniszteri rendelet alapján kiadott sürgősségi ügyeleti rend szerinti ügyeleti ellátás szüneteltetése esetén az Országos Mentőszolgálatot is.

(4) *  Az egészségügyi szolgáltatónak az előre nem tervezhető szüneteltetést az arra okot adó körülmény észlelésétől számított nyolc napon belül be kell jelentenie az engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szervnek és a fenntartónak.

(5) Az egészségügyi közszolgáltatást nem végző szolgáltató tevékenységének szüneteltetését akkor köteles bejelenteni, ha a szüneteltetés várható időtartama a három hónapot meghaladja.

(6) A bejelentésben meg kell jelölni a szüneteltetés okát, a kezdő és a várható befejezés időpontját. Az egészségügyi szolgáltatás újbóli megkezdését be kell jelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek, amennyiben ez eltér az előzetes bejelentésben feltüntetett időponttól.

(7) *  Az (1) és a (4) bekezdés szerinti bejelentés alapján – a bejelentésétől számított – legfeljebb egy évig szünetel az egészségügyi szolgáltatás ellátása. Ezt követően az egészségügyi közszolgáltatást végző szolgáltató – az (1) és a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – évente kezdeményezheti a szünetelés meghosszabbítását az előző év elteltét követő 30 napon belül.

(8) *  Abban az esetben, ha a bejelentést, illetve a meghosszabbítást követő egy év elteltét követő 30 napon belül az egészségügyi közszolgáltatást végző szolgáltató nem kezdeményezte a (7) bekezdésben foglaltak szerint a szünetelés meghosszabbítását és a szünetelés megszüntetését sem jelentette be, az adott egészségügyi szolgáltatás ellátásához használt szakellátási kapacitás tekintetében az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 5. § (5) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy egészségügyi államigazgatási szervként az Országos Tisztifőorvosi Hivatal jár el és az eljárás hivatalból indul.

A működési engedély visszavonása

19. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedélyt visszavonja, ha * 

a) azt az egészségügyi szolgáltató kéri,

b) az egészségügyi szolgáltató megszűnik,

c) *  az egyéni vállalkozói tevékenyég folytatására való jogosultsága megszűnik,

d) *  az egyéni vállalkozót törölték az orvosok vagy az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartásából, vagy a szakmai kamarából jogerős határozattal kizárták, vagy a jogszabály szerinti eljárásban a munkaköri egészségi alkalmasság elbírálásának során az egészségügyi tevékenység végzésétől eltiltották,

e) *  a 16. § (2) bekezdés e) és g) pontja szerinti esetek fennállnak,

f) az egészségügyi szolgáltató tevékenységét nem a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően végzi, és a kitűzött határidőre sem tett eleget a működési engedélyben foglaltaknak megfelelő működtetésnek,

g) az egészségügyi szolgáltató a működési engedélyben nem szereplő szolgáltatást nyújt, és a kitűzött határidőre sem kérte a működési engedélye módosítását,

h) *  az egészségügyi alapellátás körében kötött feladat-ellátási szerződés megszűnik,

i) az egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik érvényes felelősségbiztosítási szerződéssel,

j) az egészségügyi szolgáltató bejelentés nélkül legalább hat hónapja szünetelteti a tevékenységét,

k) a szakfelügyeleti vizsgálat olyan szakmai szabályok súlyos megsértését tárta fel, mely a betegek biztonságos ellátását veszélyezteti,

l) *  a közreműködést igénybe vevő egészségügyi szolgáltató bejelentése szerint a közreműködő szolgáltatóval kötött közreműködői szerződés megszűnt.

(2) *  A működési engedély visszavonásáról a visszavonás időpontjában a szolgáltató vonatkozásában a 7. § (2) bekezdése alapján hatáskörrel rendelkező egészségügyi államigazgatási szerv dönt. A működési engedély visszavonásáról szóló határozatot közölni kell a 11. § (5) bekezdésében felsorolt szervekkel.

A bejelentési kötelezettség elmulasztásának, illetőleg a jogosulatlan egészségügyi szolgáltatás nyújtásának jogkövetkezményei

20. § (1) *  A működési engedély kiadására jogosult egészségügyi államigazgatási szerv bírságot szab ki, ha az egészségügyi szolgáltató a 14. § (1) és (2) bekezdésében és a 18. §-ban, továbbá a mentésről szóló miniszteri rendeletben előírt bejelentési kötelezettségét elmulasztja vagy valótlan adat közlésével az egészségügyi államigazgatási szervet megtéveszti. A bírság legmagasabb összege természetes személy esetén a külön jogszabály szerinti igazgatási szolgáltatási díjnak a kétszerese, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén pedig az ötszöröse. A bírság összegének megállapításához az igazgatási szolgáltatási díjnak a bírság kiszabásakor az egészségügyi szolgáltató valamennyi szolgáltatása alapján irányadó mértékét kell figyelembe venni.

(2) Nem kaphat működési engedélyt

a) *  az a természetes személy, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, melynek személyesen közreműködő tagját kuruzslás miatt elítélték, az ítélet, illetőleg a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig,

b) *  az a természetes személy, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, melynek személyesen közreműködő tagját kuruzslás miatt elítélték, amennyiben az eljárás megindulásakor a szolgáltatás nyújtásához előírt feltételekkel rendelkezett, az ítélet, illetőleg a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig,

c) *  az a természetes személy vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, melynek egészségügyi szolgáltatásra jogosító működési engedélyét a 19. § (1) bekezdés g) pontja alapján vonták vissza, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig.

21. § * 

22. § * 

Záró és átmeneti rendelkezések

23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) A rendelet működési engedélyre vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépés után benyújtott kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni azzal, hogy a folyamatban lévő ügyben alvállalkozói működési engedély nem adható ki.

(3) *  A rendelet hatálybalépésének napján hatályos – az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, a működési engedélyről és az egyéni vállalkozás keretében végezhető egészségügyi szolgáltatásról szóló 69/2002. (IV. 12.) Korm. rendelet 29. § (5) bekezdésével hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján kiadott – működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató működési engedélyét az első változásbejelentés alkalmával kell kicserélni. A kicserélés iránti kérelmet az egészségügyi államigazgatási szerv két hónapon belül bírálja el.

(4)–(5) * 

23/A. § * 

24. § *  Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet és az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet módosításáról szóló 365/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) 15. §-ával megállapított 13. § a Módr. hatálybalépését követően benyújtott kérelmek elbírálása során alkalmazandó. A Módr. hatálybalépésekor már átmeneti működési engedéllyel rendelkező szolgáltató a működési engedélye első módosítását követően kell, hogy megfeleljen az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által meghatározott minimumfeltételeknek.

25. § *  (1) Az egyes egészségbiztosítási és egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 325/2011. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított, a működési engedélyre vonatkozó rendelkezéseket a 2012. január 1-jét követően benyújtott kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni.

(2) 2012. január 1-jét követően a jogerős ideiglenes működési engedélyek az abban meghatározott határidőt követően nem hosszabbíthatók meg.

(3) 2012. január 1-jét követően területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi szolgáltatásra nem adható ki működési engedély. Ez a rendelkezés nem érinti a 2012. január 1-jén meglévő, területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi szolgáltatók működési engedélyét.

(4) A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 8. § (2) bekezdése szerinti eljárásban nem alkalmazhatók az igazgatási-szolgáltatási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok. Ezt a rendelkezést a 2012. január 1-jén folyamatban lévő eljárások során is alkalmazni kell.

(5) *  Az egyes egészségbiztosítási és egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 325/2011. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított és az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 13/2012. (II. 14.) Korm. rendelettel módosított 3. mellékletben foglaltakat a 2012. április 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(6) *  Az egyes egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 107/2012. (VI. 1.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 15/A. §-t a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 7. § (2) bekezdése alapján indult és a Módr2. 3. §-ának a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokkal kapcsolatban is alkalmazni kell.

(7) *  A (3) bekezdéstől eltérően a hajléktalanok ellátását biztosító, valamint a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egészségügyi szolgáltatói által, továbbá az orvostudományi egyetemeken az orvosképzés keretében nyújtott, területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi ellátás nyújtására működési engedély adható.

(8) *  A (7) bekezdés szerinti rendelkezést a 2012. július 1-jén folyamatban lévő eljárások esetén is alkalmazni kell.

(9) *  Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 137/2012. (VI. 29.) Korm. rendelettel megállapított 6/A. § (3) bekezdésében foglaltaknak a 2012. július 1-jén működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók esetében 2013. július 1-jétől kell megfelelni.

(10) *  Ha az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai kódjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakmák, szakmakódok változása érinti a működési engedélyben meghatározott adatokat, a változást a működési engedély módosulásáig az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett tájékoztatóban meghatározottak szerint kell figyelembe venni azzal, hogy a változást – a tájékoztató elérhetőségének biztosításával egyidejűleg – a működési engedélyekről vezetett nyilvántartásban át kell vezetni.

26. § *  E rendelet a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló, 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelethez * 

2. melléklet a 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelethez * 

Az egészségügyi szolgáltató szakmai programja

Az egészségügyi szolgáltatás tevékenységi körének rövid bemutatása.

A szolgáltatásnyújtással összefüggő tevékenységek terén szerzett szakmai tapasztalatok, gyakorlat bemutatása.

A működtetéshez rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása, és a szakmai feladatok ellátásának szervezése.

Munkaszervezés bemutatása, gyógyító, megelőző és ápolás-ellátási rend tervezete, ápolási és gondozási folyamatok bemutatása, beteg edukáció, ápolási dokumentáció tervezete, vezetési rendje, adatvédelmi követelményeknek való megfelelés.

Egyes kisegítő folyamatok bemutatása (étkeztetés, betegszállítás, takarítás, veszélyes hulladék elszállítás, mosodai szolgáltatás, sterilizálás).

A szolgáltatónál működő infekciókontroll, antibiotikum politika főbb elemei.

A működtetni kívánt belső minőségügyi rendszer tervezett elemei, minőségpolitika és minőségügyi célkitűzések.

Magánszolgáltatás – vagy a területi ellátási kötelezettség keretében meghatározott ellátási területen kívüli – működési területe.

Amennyiben az egészségügyi szolgáltatás nem orvosi vagy ápolási szakma végzésére, illetve kizárólag járóbeteg-szakellátás keretében végzett tevékenységre irányul, a szakmai program tartalmi elemeit a szolgáltatás jellege szerinti értelemszerű alkalmazással kell elkészíteni.

3. melléklet a 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelethez * 

Fekvőbeteg-szakellátás

engedélyező hatóság fejléce
.............. (egészségügyi szolgáltató megnevezése, egyedi azonosító száma) ........... számú melléklet a ........... iktatószámú határozathoz

telephely
osztály meg-
nevezése
szervezeti egység azono-
sítója

szakma neve

szakma- kód

ágyszám

ellátási forma
progresz- szivitási szint
ügyelet/
készenlét

engedély státusza

ellátási körzet

dátum

aláírás

Járóbeteg-szakellátás

engedélyező hatóság fejléce
.......... (egészségügyi szolgáltató megnevezése, egyedi azonosító száma) ........... számú melléklet a ......... iktatószámú határozathoz

telephely
szak- rendelés megne- vezése szervezeti egység azono-
sítója

szakma neve

szakma- kód

szak- orvosi óra

nem szak- orvosi óra

ellátási forma
progresz- szivitási szint
engedély státusza

ellátási körzet

dátum

aláírás

Alapellátás

engedélyező hatóság fejléce
.......... (egészségügyi szolgáltató megnevezése, egyedi azonosító száma) ........... számú melléklet a ........... iktatószámú határozathoz

telephely
rendelés megne- vezése szervezeti egység azonosítója
szakma neve

szakmakód
ellátási forma ügyelet/
készenlét
engedély státusza ellátási körzet

dátum

aláírás