A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 42. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § A használati mintaoltalmi (a továbbiakban: mintaoltalmi) bejelentésnek tartalmaznia kell
a) a bejelentési kérelmet;
b) a használati minta (a továbbiakban: minta) leírását egy vagy több igényponttal;
c) egy vagy több rajzot;
d) képviselet esetén annak igazolását;
e) a jogutódlást igazoló okiratot, ha a bejelentő a feltaláló jogutódja;
f) uniós elsőbbség igénylése esetén az elsőbbségi iratot;
g) kiállítási nyilatkozat esetén az ezt megalapozó igazolást.
2. § (1) A bejelentési kérelmet, a leírást az igénypontokkal és a rajzokat külön lapon kezdve kell elkészíteni, és külön-külön folyamatos, a lap felső közepén elhelyezett számozással kell ellátni; az azokban foglaltaknak egymással összhangban kell állniuk.
(2) A leírást az igénypontokkal és a rajzokat két-két azonos példányban kell benyújtani, gyűrődéstől, szakadástól vagy behajtástól mentes lapokon; azoknak elektronikus eljárással és közvetlenül sokszorosíthatóknak kell lenniük, meghatározatlan másolati példányszámban.
(3) A bejelentés egészében az azonos fogalmakra azonos megnevezést kell használni; a műszaki fogalmakra a magyar megnevezéseket, ilyenek hiányában a nemzetközi gyakorlatban elfogadott megnevezéseket, a mértékadatokra a külön jogszabályban meghatározott egységeket, ilyenek hiányában pedig a nemzetközi gyakorlatban elfogadott egységeket kell alkalmazni.
(3a) * A mintaoltalmi leírást, az igénypontokat és a rajzok feliratait a nyelvhelyesség követelményeinek megfelelően kell elkészíteni.
(4) A leírást és az igénypontokat a következők szerint kell elkészíteni:
a) a szöveget hajlítható, erős, fehér, sima, fénytelen és tartós, 29,7 cm magas és 21,0 cm széles (A4 méretű) papírlapok egyik oldalán kell elhelyezni; az összetartozó lapokat úgy kell összefűzni, hogy könnyen lapozhatók, szétválaszthatók és ismét összefűzhetők legyenek;
b) a lapok bal oldalán 2,5–4 cm-es, felső szélén 2–4 cm-es, a többi szélén pedig 2–3 cm-es szegély maradjon;
c) a szöveget gépírással vagy nyomtatással kell elkészíteni, másfeles vagy kettes sortávolsággal; a matematikai képletek, valamint a különleges jelek és karakterek szükség esetén kézzel is beírhatók; valamennyi betű, szám és egyéb írásjel fekete színű és kitörölhetetlen, a nagybetűk magassága legalább 0,21 cm legyen.
(5) * A leírásban és az igénypontokban törlés, javítás, betoldás nem fordulhat elő.
(6) A leírás és az igénypontok nem tartalmazhatnak rajzokat; tartalmazhatnak viszont táblázatokat és – számokkal vagy betűkkel ellátott – matematikai képleteket; az igénypontokba táblázat sem foglalható. A táblázatok és a matematikai képletek a lapokon fekvő helyzetben is elrendezhetők, ha álló helyzetben megfelelően nem ábrázolhatók; ebben az esetben a táblázatok vagy a képletek felső része az álló helyzetű lap bal oldala felé nézzen.
(7) A leírásban szerepeltetni kell a rajzon feltüntetett valamennyi hivatkozási jelet, és a leírás csak a rajzon is szereplő hivatkozási jelet tartalmazhat. Ugyanazokat az alkotóelemeket azonos megnevezéssel kell illetni, és azonos hivatkozási jellel kell ellátni az egész bejelentésben. A hivatkozási jeleket a leírásban a megvalósítási mód ismertetésénél, az alkotóelem megnevezése előtt zárójel nélkül, az igénypontokban a megnevezés után zárójelben, a megnevezés minden előfordulása esetén fel kell tüntetni.
(8) *
3. § * (1) A bejelentési kérelmet egy példányban kell benyújtani, és annak a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 29. § (3) bekezdésében meghatározott adatokon kívül tartalmaznia kell
a) a mintaoltalom megadására irányuló kérést;
b) a minta címét (tárgyának rövid és szabatos megjelölését, amely nem tartalmazhat fantázianevet);
c) több bejelentő esetén az igényjogosultság arányát, ha az nem egyenlő;
d) több feltaláló esetén a szerzőség arányát, ha az nem egyenlő;
e) uniós vagy belső elsőbbség igénylése esetén az erre irányuló nyilatkozatot, feltüntetve uniós elsőbbségnél a külföldi bejelentés bejelentési napját, országát és számát, belső elsőbbségnél pedig a folyamatban lévő bejelentés ügyszámát;
f) származtatás, illetőleg megosztás esetén az erre irányuló nyilatkozatot, megjelölve az alapul szolgáló bejelentés ügyszámát;
g) a minta kiállításon történt bemutatása esetén a kiállítási nyilatkozatot, feltüntetve a kiállítás megnevezését és időpontját;
h) nyilatkozatot arról, hogy a bejelentő a minta feltalálója vagy annak jogutódja;
i) a bejelentési kérelem mellékleteinek felsorolását, feltüntetve az egyes iratok lapszámát és példányszámát is;
j) * a kérelmezőnek a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásnak, azaz KKV-nak minősülésére vonatkozó – az elektronikus űrlap szerinti – nyilatkozatát;
k) * a kérelmező vállalkozás arra vonatkozó – az elektronikus űrlap szerinti – nyilatkozatát, hogy a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény szerinti költségvetési kutatóhelynek vagy nonprofit közhasznú kutatóhelynek minősül.
(2) A bejelentési kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában díjtalanul beszerezhető formanyomtatvány vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapjáról letölthető elektronikus űrlap kitöltésével is elkészíthető.
4. § (1) A mintaoltalmi leírásnak tartalmaznia kell
a) a minta címét;
b) a műszaki terület pontos meghatározását, amelyre a minta vonatkozik;
c) a bejelentő által ismert technika állásának bemutatását olyan, a mintához közel álló megoldások – és lehetőleg a források – ismertetésével, amelyek a minta megértését és oltalmazhatóságának megítélését elősegítik;
d) a mintával megoldandó feladat megjelölését;
e) a feladat megoldását, összhangban az igénypontokkal;
f) az ábrák felsorolását tárgyuk megjelölésével;
g) a minta egy vagy több, az oltalom terjedelmét alátámasztó megvalósítási módjának ismertetését a felépítés és a működés részletes ismertetésével, a rajzokkal összhangban;
h) a minta ipari alkalmazhatóságának módjára vonatkozó kifejtést, ha az a minta jellegéből vagy ismertetéséből nem következik;
i) a mintához fűződő – a technika állásához viszonyított – előnyös hatások bemutatását.
(2) A leírás felépítésében az (1) bekezdésben előírt módot és sorrendet kell követni, kivéve, ha a minta jellegénél fogva valamely más mód vagy más sorrend jobb érthetőséget vagy ésszerűbb bemutatást eredményez.
(3) A mintaoltalmi leírás nem tartalmazhat olyan ismertetést, amely a minta feltárásához nyilvánvalóan szükségtelen. Igénypontoknak vagy igénypontok részeinek a leírásban való megismétlését megfelelő hivatkozásokkal helyettesíteni lehet.
5. § A mintaoltalmi igénypontokat a leírás végén a következők szerint kell elkészíteni: *
a) az igénypont egyetlen mondatból áll, az igénypontokat folyamatos arab számozással kell ellátni;
b) az igénypont tárgyi körből és jellemző részből áll; a tárgyi kör tartalmazza a minta tárgyának a minta címe szerinti megnevezését és – a szükséghez képest – a mintának a technika állásához tartozó legközelebbi megoldással közös jellemzőit, a jellemző rész pedig azokat a jellemzőket, amelyek a mintát ettől a megoldástól megkülönböztetik; a tárgyi kört és a jellemző részt az „amelyre jellemző” vagy „azzal jellemezve” szavak kötik össze;
c) a feladat megoldásához elengedhetetlenül szükséges összes jellemzőt a főigénypontba kell foglalni; a főigénypontban legalább egy hivatkozási jellel ellátott megnevezésnek szerepelnie kell; a bejelentésnek csak egy főigénypontja lehet;
d) a főigénypont oltalmi körébe tartozó egy vagy több előnyös megoldást aligénypontokba lehet foglalni; az aligénypontnak közvetlenül vagy közvetve utalnia kell a főigénypontra, amely utalásban egynél több előző igénypontot megjelölni csak vagylagosan lehet, és tartalmaznia kell egy vagy több további jellemzőt a megjelölt előző igénypont jellemzőihez képest;
e) * az igénypontokban – kivéve, ha ez feltétlenül szükséges – a jellemzést nem lehet helyettesíteni a leírásra, a rajzokra vagy egyéb forrásokra való hivatkozással;
f) az igénypontokban a berendezést szerkezete elemeinek és azok kapcsolatának megadásával kell jellemezni, ami nem helyettesíthető a működésre vagy az elérni kívánt hatásra utaló jellemzéssel.
6. § A rajzokat – ideértve a folyamatábrákat és diagramokat is – a műszaki rajz szabályainak alkalmazásával a következők szerint kell elkészíteni:
a) a rajzokat erős, fehér, sima, fénytelen és tartós, 29,7 cm magas és 21,0 cm széles (A4 méretű) papírlapok egyik oldalán kell elhelyezni; a lapokon a felhasználható terület mérete legfeljebb 26,2 x 17,0 cm; a legkisebb szegélyméret felül és a bal oldalon 2,5 cm, a jobb oldalon 1,5 cm, alul 1 cm; a felhasználható vagy a felhasznált terület körül keret ne készüljön;
b) * a rajzokat fekete színű, tartós, egyenletes vastagságú, jól látható vonalakkal, színezés és árnyékolás nélkül kell elkészíteni, a metszeteket vonalkázással kell jelölni úgy, hogy az ne akadályozza a hivatkozási jelek és jelzővonalaik felismerhetőségét;
c) * a rajzok méretének és grafikai kivitelezésének biztosítania kell, hogy az összes részlet felismerhető legyen; kivételes esetben, amikor a rajzon méret szerepel, azt grafikusan kell ábrázolni;
d) a rajzokon valamennyi hivatkozási jel (szám, betű) legyen egyszerű és világos; a számok és a betűk magassága legalább 0,32 cm legyen; a számok és a betűk mellett zárójelek, körök és idézőjelek nem alkalmazhatók; az ábrák feliratozásához latin, és ha ez a szokásos, görög betűket kell használni;
e) a rajzokon lehetőség szerint minden vonalat műszaki rajzeszközök segítségével kell meghúzni, a műszaki rajz szabályainak alkalmazásával;
f) minden egyes ábraelem legyen megfelelő arányban az ábra valamennyi más elemével, kivéve, ha valamely eltérő arány alkalmazása az ábra megértéséhez elengedhetetlenül szükséges;
g) egy lapon több ábra is elhelyezhető; az egyes ábrákat egymástól világosan elhatárolva, lehetőleg álló helyzetben kell elrendezni; fekvő helyzetben történő elrendezés esetén az ábrák felső része az álló helyzetű lap bal oldala felé nézzen; a különböző ábrákat arab számokkal folyamatosan – a rajzlapok számozásától függetlenül – kell számozni;
h) *
i) a rajzok nem tartalmazhatnak szöveget, kivéve a megértéshez feltétlenül szükséges rövid feliratokat, mint pl. „víz”, „gőz”, „A–B metszet” vagy a villamos kapcsolási rajzok és a blokkvázlatok szokásos feliratai;
j) * mindegyik lap szegélyén legyen rajta az adott lap sorszáma, törve a lapok összesített számával.
7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépése után benyújtott mintaoltalmi bejelentésekre kell alkalmazni.
(2) *
