1. § (1) *
(2) * Törvény eltérő rendelkezésének hiányában e törvény
a) hatálya nem terjed ki
aa) a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
ab) a Magyarország területén állomásozó fegyveres szervek,
ac) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
ad) * a rendvédelmi szervek,
ae) a fegyveres biztonsági őrség,
af) * az Országgyűlési Őrség,
ag) * a rendészeti, illetve katonai képzést folytató felsőoktatási intézmény
által jogszerűen birtokolt lőfegyverekre, lőszerekre és egyéb fegyverekre, valamint ezeknek a felsorolt szervek által történő megszerzésére és az általuk üzemeltetett lőterekre,
b) rendelkezései nem alkalmazandók a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló törvényben haditechnikai termékként meghatározott eszközök tekintetében a hadiipari tevékenység végzéséhez szükséges engedély alapján végzett tevékenységek hatósági engedélyezésére.
2. § E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában: *
1. automata lőfegyver: olyan lőfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőszerkezet egyszeri működtetésével egynél több lövést képes leadni;
2. áthatoló (páncéltörő) lőszer: olyan lőszer, amelynél a lövedéket köpeny burkolja és páncéltörő (áthatoló) kemény maggal rendelkezik, ideértve a nem páncéltörő rendeltetésű acélmagvas lőszereket is;
3. egylövetű lőfegyver: tölténytár nélküli lőfegyver, amelynek töltényűrjébe vagy a csőfar töltőnyílásába, illetve csőtorkolatán keresztül a csövébe minden lövés leadása előtt külön be kell helyezni a lőszert vagy lőszer alkatrészeket;
4. * elöltöltő fegyver: az olyan egylövetű- vagy ismétlőfegyver, amelynél a lőport és a lövedéket kizárólag a csőtorkolat irányából lehet a csőbe vagy a forgódobba betölteni, rendeltetésszerűen fekete lőporral vagy gyárilag a fekete lőpor kiváltására készült lőporral és hozzávaló csappantyúval működtethető;
5. expanzív (kiterjedő) lövedékű lőszer: olyan lőszer, melynek lövedéke üreges csúcsú vagy lövedéke a köpenytől eltekintve nem egy darabból áll;
6. félautomata lőfegyver: olyan lőfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőbillentyű egyszeri működtetésével csak egy lövést képes leadni;
7. flóbert rövid lőfegyver: olyan peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyver, melynek teljes hossza 28 cm-nél rövidebb, kizárólag flóberttöltény működtetésére alkalmas és az Európai Közösségek Tanácsának a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK irányelve szerint a „B” engedélyköteles kategóriába tartozik;
8. flóberttöltény: olyan egybeszerelt töltény, melyet gyúelegyes töltényhüvelyből és lövedékből szereltek össze, lőport nem tartalmaz és hüvelyhossza nem haladja meg a 10,5 millimétert;
9. gyújtólövedéket tartalmazó lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke olyan vegyi anyagot tartalmaz, amely a levegővel történő érintkezéskor vagy becsapódáskor lángra lobban;
10. hangtompító: lőfegyver torkolatdörejének csökkentésére szolgáló, a fegyvercsőre vagy annak torkolatára felszerelhető eszköz;
11. hatástalanított lőfegyver: lőszer, illetve lövedék kilövésére véglegesen alkalmatlanná tett lőfegyver;
12. * hosszú lőfegyver: a rövid lőfegyvernek nem minősülő lőfegyver;
13. ismétlő lőfegyver: olyan lőfegyver, amelyet úgy terveztek és alakítottak ki, hogy minden lövés leadása után tölténytárból vagy forgódobból a szerkezet kézi működtetésével tölthető újra;
14. légfegyver: a 15 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú festéklövő fegyver kivételével a sűrített levegővel vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával üzemeltetett, szilárd anyagú lövedék kilövésére alkalmas fegyver;
15. leváló köpenyes lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke űrméret alatti, és a fegyvercsőben való megvezetését – esetenként a lőporgázok hajtóerejének átadását is – valamilyen, a lövedékre szerelt alkatrész végzi, amely úgy lett kialakítva, hogy a cső elhagyását követően a lövedékről – annak a célba csapódását megelőzően – leváljon;
16. lőfegyver: a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki;
17. lőfegyverjavítás: a rendeltetésszerű használatnak meg nem felelő lőfegyver fegyverrészének ugyanolyan alkatrészre történő kicserélése, a lőfegyver irányzékán – a rendeltetés szerinti beállítás, illetve a tartozékok rendeltetésszerű, a körülményekhez igazodó cseréje kivételével – végrehajtott módosítás, továbbá a lőfegyver működőképességének helyreállítása;
18. * lőfegyver-kereskedő: az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, aki (amely) kereskedelmi vagy egyéb üzleti tevékenységét teljes egészében vagy részben lőfegyver-, lőfegyverdarab-, lőszer-, illetve lőszerelemgyártás, kereskedelem, közvetítő kereskedelem, csere, bérbeadás, javítás, hatástalanítás vagy átalakítás területén végzi;
19. * forgalmazás: lőfegyver, lőszer, illetve egyéb fegyver tulajdonjogának átruházása, bérbeadása, ideértve a kereskedelmi és közvetítő kereskedelmi tevékenységet is;
20. lőfegyver- és lőszerkészítés (a továbbiakban: gyártás): lőfegyver, lőszer, lőfegyverdarab, flóberttöltény és lőszeralkatrész elkészítése, az elkészített alkatrészek készre szerelése, valamint a lőfegyver olyan megmunkálása, amely azt az eredetitől eltérő kaliberjelű lőszer használatára teszi alkalmassá; *
21. lőfegyvertartás: a birtoklás, a viselés és a tárolás;
22. lőszer: olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz;
23. lőszeralkatrész (lőszerelem): lőpor, gyúelegyes töltényhüvely (csappantyús töltényhüvely), csappantyú és minden robbanó, gyújtó, fényjelző, páncéltörő és leváló köpenyes lövedék, melyet tűzfegyverből történő kilövésre terveztek;
24. muzeális fegyver és lőszer: az elöltöltő fegyver, továbbá a korszerű perem vagy központi, illetve elektromos gyújtású lőszer használatára alkalmatlan tűzfegyver, és az ilyen fegyverekhez használható 1945 előtt gyártott lőszer;
25. nyomjelző (fényjelző) lövedékű lőszer: olyan lőszer, melynek lövedéke a röppályát láthatóvá tevő, meggyulladó anyagot is tartalmaz;
26. *
27. robbanó lövedékeket tartalmazó lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke becsapódáskor felrobbanó töltetet tartalmaz;
28. rövid lőfegyver: olyan lőfegyver, amelynek csöve nem haladja meg a 30 cm hosszúságot, vagy amelynek teljes hossza nem haladja meg a 60 centimétert;
29. * tűzfegyver: olyan, a Mellékletben meghatározott „A”, „B”, „C” vagy „D” kategóriába tartozó – vagy ilyenné átalakított – eszköz, amelyből gyúlékony hajtóanyag segítségével szilárd anyagú lövedék lőhető ki, kivéve, ha
a) a jogszabályban meghatározott módon hatástalanították,
b) riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok leölésére vagy szigonnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra tervezték, feltéve, hogy rendeltetésszerűen csak e célokra használható, vagy
c) a jogszabály rendelkezése alapján muzeális fegyvernek minősül;
30. * tűzfegyver fődarab (lőfegyverdarab): fegyvercső, váltócső, betétcső, zár vagy zárszerkezet, forgódob és az ezeket egybefoglaló tokszerkezet. A tűzfegyver fődarab abba a tűzfegyver kategóriába tartozik, amelyre felszerelték vagy amelyhez gyártották;
31. * festéklövő fegyver: olyan sűrített levegő vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával működő eszköz, melynek csövéből 15 joule vagy annál kisebb mozgási energiával lőhető ki festéklövedék;
32. * gáz- és riasztófegyver: olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény és riasztótöltény működtetésére alkalmas;
33. * gáztöltény: olyan, szilárd anyagú lövedékkel nem rendelkező töltény, amely a szemre és a légutakra ingerlő hatást kifejtő adalékanyagot tartalmaz;
34. * riasztótöltény: az a lövedékkel nem rendelkező, hang-, fény- és füsthatás kiváltására szolgáló töltény, amelynek kaliberjelét a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló miniszteri rendelet, illetve az abban meghatározott szabvány a riasztópisztoly és a riasztó revolvertöltények körében nevesíti;
35. * színházi fegyver: kifejezetten vaktöltény működtetésére készült, lőfegyverből kialakított fegyver, amelynek csövét (forgódobját) úgy alakították át, hogy az a fegyverhez eredetileg használható lőszer befogadására nem alkalmas, illetve a csőben elhelyezett szűkítések megakadályozzák űrméretes lövedékek kilövését, továbbá az a lövedék kilövésére alkalmatlan gáz- és riasztófegyver, amelyet színházi fegyverként kívánnak használni;
36. * átadás: amikor a tartásra jogosító hatósági engedélyben megjelölt eszköz a tartására jogosult felügyelete alól kikerül;
37. * átengedés: amikor a tartásra jogosító hatósági engedélyben megjelölt eszközt a tartására jogosult felügyelete alatt használják vagy birtokolják;
38. * fegyver: a lőfegyver, a gáz- és riasztófegyver, a légfegyver, a festéklövő fegyver, a muzeális fegyver, valamint a színházi fegyver;
39. * festéklövedék: a festéklövő fegyverekhez használatos, becsapódáskor felrepedő burokban folyékony festékanyagot tartalmazó, 5 grammot nem meghaladó tömegű, 12 mm-nél nagyobb átmérőjű lövedék;
40. * fegyverviselés: fegyvernek a természetes személy testén, illetve a testén lévő ruházatán rejtett vagy nyílt módon történő elhelyezése;
41. * lőfegyver behozatala, kivitele, átszállítása: a lőfegyver átvitele Magyarország államhatárán;
42. * lőfegyver jellege: sörétes lőfegyver (huzagolatlan hosszú), golyós lőfegyver (huzagolt hosszú), maroklőfegyver (rövid), 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú flóbert fegyver és 7,5 joule csőtorkolati energia feletti teljesítményű légfegyver;
43. * lőfegyvertartási cél: az önvédelem, a munkavégzés, a filmgyártás, a céllövészet, az oktatás, a sportlövészet, a személy- és vagyonvédelem, valamint a vadászat;
44. * házilagos lőszerszerelés és -újratöltés: lőszer saját felhasználás céljára történő házilagos gyártása (lőszerelemekből és egyéb alkatrészekből történő összeszerelése), amelyre a lőszergyártástól eltérő szabályok vonatkoznak;
45. * sportlőfegyver: az országos sportági szakszövetség versenyszabályzatában meghatározott, sportlövészeti célra használható lőfegyver;
46. * vadászlőfegyver: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény szerint vadászatra használható lőfegyver;
47. * vaktöltény: az a lövedékkel nem rendelkező, hang-, fény- és füsthatás kiváltására szolgáló töltény, amelynek kaliberjelét a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló miniszteri rendelet, illetve az abban meghatározott szabvány a riasztópisztoly és a riasztó revolvertöltények vagy az ipari lövőkészülékek hüvelytöltényei körében nem nevesíti.
3. § * (1) A rendőrség által kiadott engedély szükséges:
a) a lőfegyver, a lőfegyverdarab (a továbbiakban együtt: lőfegyver), a muzeális lőszer kivételével a lőszer, a flóberttöltény gyártásához, javításához, forgalmazásához, a lőfegyver hatástalanításához, a lőfegyver kiállításához és a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez,
b) a festéklövő fegyver, a gáz- és riasztófegyver, a gáztöltény, a riasztótöltény, a vaktöltény, a légfegyver, a lőszerelem, a színházi fegyver gyártásához, javításához, forgalmazásához,
c) a tűzfegyver, a lőfegyverdarab, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyver, a színházi fegyver, a lőszer, a lőszerelem és a hangtompító
ca) tartásához, továbbá
cb) az ország területére történő behozatalához, az ország területéről történő kiviteléhez, az ország területén történő átszállításához,
d) a gáz- és riasztófegyver viseléséhez,
e) * a muzeális fegyver gyártásához, javításához, forgalmazásához, sportlövészeti célú használatához, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatához, valamint
f) a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszertárolóhely üzemeltetéséhez, valamint lövészetvezetői tevékenység végzéséhez.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eszköz a tartására jogosító engedély birtokában szerezhető meg. A rendőrség az engedélyt visszavonja, ha a jogosult az abban meghatározott eszközt az engedély kiállításától számított 90 napon belül nem szerzi meg.
(3) Az (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet az engedélyben nem szereplő – az engedélyben meghatározott célra rendelt és az adott célra jogszerűen tartható – tűzfegyvert, lőfegyverdarabot, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyvert, színházi fegyvert, lőszerelemet és hangtompítót, valamint a jogszerűen tartott lőfegyverhez használható lőszert az engedély birtokában szerezheti meg. A jogszerűen tartott lőfegyverhez használható lőszer megszerzéséhez a lőfegyvernek a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba történő bejegyzése szükséges. Filmgyártási célra tartott lőfegyverhez lőszer nem szerezhető meg.
(3a) Lőfegyver filmgyártási célra történő tartása kizárólag a Kormány rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő szervezet részére engedélyezhető. A filmgyártási célú lőfegyver tartására jogosult szervezet vaktöltény gyártására jogosult tagja az engedélyezett fegyverhez tartozó vaktöltényt külön engedély nélkül készíthet.
(4) *
(5) Lőfegyvernek az Európai Unió valamely tagállamába történő – nem kereskedelmi vagy elidegenítési célú – kiviteléhez a rendőrség által kiadott európai lőfegyvertartási engedély szükséges. Európai lőfegyvertartási engedély a lőfegyver tartására jogosult természetes személynek adható.
(6) Ha az Európai Unió valamely tagállama a magyar hatóságot azért keresi meg, mert attól magyarországi lakóhellyel rendelkező személy a megkereső tagállamban „B” kategóriába tartozó tűzfegyver tartására kér engedélyt, hatóságként a rendőrség jár el.
(7) Az (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott engedélyt – valamint az engedély meglétét igazoló hatósági igazolványt – a kérelmező természetes személy személyesen, a kérelmező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a kereskedelmi meghatalmazottja útján veheti át.
3/A. § * (1) * E törvény eltérő rendelkezése hiányában a 3. §-ban meghatározott engedély abban az esetben adható meg, ha az engedélyt kérelmező természetes személy a fegyvertartáshoz, illetve a fegyver jogszerű használatához – a házilagos lőszerszerelés és -újratöltés esetén az e tevékenységhez – szükséges elméleti és jártassági követelményként jogszabályban meghatározott feltételeket teljesítette, valamint, ha az engedélyt kérelmező természetes személy, jogi személy esetén annak vezető tisztségviselője vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a tevékenységért felelős vezető
a) tizennyolcadik életévét betöltötte és
b) cselekvőképes.
(2) A 3. §-ban meghatározott engedély nem adható, illetve hosszabbítható meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy *
a) büntetett előéletű;
b) * büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította
ba) * a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)–(4) és (6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, emberkereskedelem, 174/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közösség tagja elleni erőszak, 175. § (3) bekezdés g) pontja szerinti személyi szabadság megsértése, 175/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti emberrablás, illetve 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, 176/A. § (2) bekezdése szerinti zaklatás, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, 218. § (3) bekezdés b) pontja szerinti embercsempészés, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, 242/B. § (3) bekezdése szerinti hatóság eljárásának megzavarása, 259. § (1)–(3) bekezdése szerinti közveszélyokozás, 260. § (2) bekezdése szerinti közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, 261/A. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetve kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, 266/B. § (2) bekezdés első fordulata szerinti állatkínzás, 271. § (3) bekezdése szerinti garázdaság, 273. § (2) bekezdése szerinti önbíráskodás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, visszaélés új pszichoaktív anyaggal, rablás, 322. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kifosztás, zsarolás, 324. § (4) bekezdés c) pontja szerinti rongálás, 327. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3) bekezdése szerinti jármű önkényes elvétele, 343. § (2) bekezdés a) pontja, (4) és (5) bekezdése szerinti szökés, 355. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak, 363. § (1) bekezdés b) pontja szerinti harckészültség veszélyeztetése elkövetése miatt,
bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XIII. Fejezetében meghatározott emberiesség elleni bűncselekmény, XIV. Fejezetében meghatározott háborús bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 164. § (3)–(6) és (8) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, 190. § (2) bekezdés c) pontja szerinti emberrablás, emberkereskedelem, 194. § (2) bekezdés e) pontja szerinti személyi szabadság megsértése, kényszerítés, szexuális erőszak, 200. § (4) bekezdés c) pontja szerinti kerítés, 216. § (3) bekezdés a) pontja szerinti közösség tagja elleni erőszak, 221. § (2) bekezdés b) pontja vagy (3)–(4) bekezdése szerinti magánlaksértés, 222. § (2) bekezdése szerinti zaklatás, orvvadászat, orvhalászat, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, atomenergia alkalmazásával visszaélés, XXIV. Fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, 279. § (3) bekezdése szerinti hatósági eljárás megzavarása, XXIX. Fejezetében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, terrorizmus finanszírozása, jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, 322. § (1)–(3) bekezdése szerinti közveszély okozása, 323. § (2) bekezdés a)–b) pontja vagy (3) bekezdés a)–b) pontja szerinti közérdekű üzem működésének megzavarása, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, 327. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés, 339. § (2) bekezdése szerinti garázdaság, 353. § (3) bekezdés b) pontja szerinti embercsempészés, 368. § (2) bekezdése szerinti önbíráskodás, rablás, 366. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kifosztás, zsarolás, 371. § (4) bekezdés c) pontja szerinti rongálás, 380. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3) bekezdése szerinti jármű önkényes elvétele, 434. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3)–(4) bekezdése szerinti szökés, 445. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak, 454. § (1) bekezdés b) pontja szerinti készenlét fokozásának veszélyeztetése elkövetése miatt, vagy
bc) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,
szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltáig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított négy évig,
c) * a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,
d) * szabálysértési felelősségét polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés, lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 169. § (2) bekezdés a) pontja szerinti rendzavarás, közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése, számszeríj, szigonypuska jogellenes használata, veszélyes fenyegetés vagy jogosulatlan vadászat elkövetése miatt a szabálysértési hatóság jogerősen megállapította, a határozat jogerőre emelkedését követő hat hónapig,
e) * az engedély kiadására vonatkozó kérelmében valótlan adatot közöl, a kérelemmel összefüggő valós adatot elhallgat vagy a fegyverre, lőszerre (töltényre) lőszerelemre, lőtérre vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségét súlyosan megszegi, a kérelem benyújtását vagy – ha ezen ok miatt az engedély visszavonása iránt eljárás indul – az engedély visszavonásáról szóló döntés véglegessé válását követő hat hónapig.
(3) *
(4) A rendőrség hatósági ellenőrzése során a (2) bekezdésben meghatározott körülmények fennállását legalább évente egy alkalommal vizsgálja. A hatósági ellenőrzés során a rendőrség
a) a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerinti közvetlen adathozzáférési jogosultsága útján a (2) bekezdés a)–c) pontjában,
b) * a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából a szabálysértési nyilvántartásból a (2) bekezdés d) pontjában
meghatározott körülményre vonatkozó adatokat átveszi és kezeli.
(5) * A (4) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a rendőrség
a) * a 3. §-ban meghatározott engedély megadása iránti eljárás során hozott döntés véglegessé válásáig,
b) * a 3. §-ban meghatározott engedély megadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárás során hozott döntés véglegessé válásáig
kezeli.
(6) * A 22 Short, 22 Long Rifle kaliberjelű sportlőfegyver tartását a rendőrség a tizenhatodik életévét betöltött sportlövő részére – a törvényes képviselő hozzájárulásával – engedélyezi.
3/B. § * (1) * Eltérő rendelkezés hiányában a kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú lövedék kilövésére alkalmas tűzfegyver tartása céllövészetre
a) a (2) bekezdésben meghatározott kérelmezőnek abban az esetben engedélyezhető, ha
aa) jogi személy szervezet kérelmező esetén annak vezető tisztségviselője,
ab) jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmező esetén a tevékenységért felelős vezető,
b) annak a természetes személynek engedélyezhető, aki
megfelel a 3/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételnek, és akivel szemben nem áll fenn a 3/A. § (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott körülmény.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott engedély az alábbi szervezeteknek adható meg:
a) sportlövészet folytatása céljából nyilvántartásba vett sportegyesület, ha az országos sportági szakszövetség a szövetségi tagságot igazolja,
b) olyan szervezet, amely sportcélra, oktatásra vagy az adott típusú és kaliberjelű lőfegyverre kiadott lőtér-üzemeltetési engedéllyel, valamint lőtérszabályzattal, vagy ilyen lőtér bérleti szerződésével rendelkezik,
c) a polgári célra felhasználható lőfegyverek, lőszerek és hatástalanított lőfegyverek vizsgálatára, valamint lőfegyverek és lőszerek hatástalanítására jogosult szervezet,
d) olyan szervezet, amely lőszer gyártására jogosító engedéllyel rendelkezik,
e) olyan szervezet, amely a saját vagy mások vagyonát hivatásszerűen őrzi, mások életét, testi épségét hivatásszerűen védi, valamint
f) olyan szervezet, amelynek tevékenységei között a lőoktatás szerepel.
(3) * Gáz- és riasztófegyver viselése kizárólag önvédelmi célra engedélyezhető, annak a természetes személynek, aki megfelel a 3/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételnek, és akivel szemben nem áll fenn a 3/A. § (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott körülmény.
(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott engedély kiadására irányuló eljárásban *
a) * a 3/A. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott körülménnyel kapcsolatos igazolásra a 3/A. § (5) bekezdésében,
b) a hatósági ellenőrzésre a 3/A. § (4) és (5) bekezdésében
foglaltakat kell alkalmazni.
3/C. § * (1) A színházi fegyver tartására vonatkozó engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személyt bízzon meg.
(2) A színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy
a) tizennyolcadik életévét betöltött,
b) cselekvőképes és
c) büntetlen előéletű
személy lehet.
(3) * A színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelősnek jelölt személyt az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg – ha az engedéllyel rendelkező a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős új személyt kíván megbízni, e megbízásra irányuló jogviszony létesítését harminc nappal megelőzően – a rendőrségnek be kell jelenteni.
(4) *
(5) A rendőrség hatósági ellenőrzés során legalább évente egy alkalommal vizsgálja azt is, hogy a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy büntetlen előéletű-e. A hatósági ellenőrzés során a rendőrség a büntetlen előélet ellenőrzése céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerinti közvetlen adathozzáférési jogosultsága útján adatot vesz át és kezel.
(6) *
(7) * Ha az (5) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy büntetett előéletű, erről a tényről haladéktalanul értesíti a színházi fegyver tartására engedéllyel rendelkezőt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy e megbízatására irányuló jogviszonyát szüntesse meg, és a megszüntetés tényéről – a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelősnek jelölt, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő személy bejelentésével egyidejűleg – a rendőrséget értesítse.
(8) * Ha a színházi fegyver tartására engedéllyel rendelkező a (7) bekezdés szerinti értesítési és bejelentési kötelezettségének a rendőrség (7) bekezdés szerinti értesítésének kézbesítésétől számított harminc napon belül nem tesz eleget, a rendőrség az engedélyt visszavonja.
4. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem engedélyezhető:
a) az „A” kategóriába tartozó tűzfegyver vagy lőszer;
b) az automata lőfegyver;
c) a hangtompító;
d) külső formájában automata szerkezetű lőfegyverre hasonlító félautomata lőfegyver;
e) huzagolt csövű lőfegyverhez való leváló köpenyes lövedékkel szerelt lőszer
tartása, valamint lézeres célzókészülék és éjszakai irányzék lőfegyverre történő felszerelése. *
(2) * Nem engedélyezhető olyan lőfegyver, lőszer tartása, amelynek használatát arra a célra, amelyre kérelmezték, más jogszabály tiltja.
4/A. § * (1) A 3. § (1) bekezdését a lőfegyvernek, a festéklövő fegyvernek, a gáz- és riasztófegyvernek, a légfegyvernek, a színházi fegyvernek, a muzeális lőszer kivételével a lőszernek, a flóberttölténynek, a gáz- és riasztótölténynek, valamint a lőszerelemnek a szolgáltatási kerettörvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő javítására, forgalmazására is alkalmazni kell.
(2) A 3. § (1) bekezdését az „A”, „B”, „C” vagy „D” kategóriába tartozó tűzfegyvernek, a lőfegyverdarabnak, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyvernek, a lőszernek és a hangtompítónak a szolgáltatási kerettörvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő exportjára, importjára, transzferére is alkalmazni kell.
(3) * A 3. § (1) bekezdését a szolgáltatási kerettörvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő lövészet-vezetői tevékenységére is alkalmazni kell.
4/B. § *
4/C. § * A 3. § (1) bekezdése szerinti közigazagtási hatósági ügyben hozott elsőfokú döntés ellen fellebbezésnek van helye.
4/D. § * A 3. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyben, illetve az azzal összefüggő hatósági ellenőrzés során a hatóság a helyszíni szemlét – ha ez a közbiztonság, a közrend védelme vagy a terrorizmus elleni küzdelem érdekében, illetve bűnmegelőzési, bűnfelderítési célból szükséges, – a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja.
4/E. § * A 3. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági üggyel összefüggésben zár alá vett dolog nem adható ki annak, aki nem rendelkezik a tartásához szükséges, illetve a birtoklására jogosító hatósági engedéllyel.
5. § (1) * A lőfegyverek központi nyilvántartását a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben meghatározottak szerint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve kezeli.
(2) * Az erre a feladatra kormányrendeletben kijelölt rendőrségi szerv központi nyilvántartást vezet
a) a rendőrség által kiadott engedélyekről és az engedéllyel rendelkezőkről – az engedély érvényességi idejének lejártától számított húsz évig – a következő adattartalommal:
aa) az engedély érvényességi ideje és száma,
ab) a lőfegyver, lőszer tulajdonosának, a lőfegyver, lőszer forgalmazásakor a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő, az engedéllyel rendelkező jogi személy vezető tisztségviselői, egyéb szervezet esetén a tevékenységért felelős vezető és a szervezet lőfegyverét, lőszerét ténylegesen birtokló személyek természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakóhelye, a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány száma, szervezet esetében a cégszerű megnevezésben szereplő – annak hiányában az azonosításhoz szükséges – adatok,
ac) * az engedéllyel rendelkező személy egészségi alkalmasságának időtartama,
ad) a nyilvántartásba vett lőfegyver fajtája (tűzfegyver vagy légfegyver), típusa, gyártója, gyártási száma, kaliberjele, tűzfegyver esetében kategóriájának betűjele és száma (a továbbiakban: a lőfegyver azonosító adatai), a lőfegyver műszaki érvényességének időtartama,
ae) a tűzfegyver fődarab e törvény szerinti megnevezése, gyártási száma,
af) a lőszer azonosítását lehetővé tevő adatok, valamint
b) a gyártó által gyártott és raktározott lőfegyverről, tűzfegyver fődarabról, lőszerről – a gyártásra jogosító engedély érvényességi idejének lejártától számított húsz évig – az a) pont ad)–af) alpontjában meghatározott adattartalommal, a lőfegyver műszaki érvényességének kivételével,
c) * a hatástalanított lőfegyverek hatástalanítását igazoló tanúsítványokról – a hatástalanítás időpontjától számított húsz évig – a következő adattartalommal:
ca) – a műszaki érvényesség időtartamának kivételével – a hatástalanított lőfegyver 5. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában meghatározott adatai,
cb) a hatástalanítás időpontja, valamint
cc) a hatástalanított lőfegyver hatástalanítását igazoló tanúsítvány száma.
(2a) * A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3) * A központi nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra – törvény eltérő rendelkezése hiányában – személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók és felhasználhatók.
6. § (1) Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott adatok az alábbi szervezeteknek továbbíthatók:
a) * a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv;
b) a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott feladataik ellátásához;
c) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv, a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban, illetve nemzetközi szerződésben, egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásban foglaltak szerint;
d) * az Országgyűlési Őrség személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatainak ellátásához.
(2) * Az 5. § (2) bekezdés a) pont ab) és ad) alpontjában meghatározott adatok – a lőfegyver műszaki érvényességének időtartama kivételével – a vadászjegy vagy a vadászati engedély visszavonására irányuló eljárás lefolytatása céljából a vadászati hatóság részére továbbíthatók. A vadászlőfegyver tartására jogosító engedély, az annak alapján kiadott európai lőfegyvertartási engedély, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedély visszavonásáról a rendőrség a vadászati hatóságot tájékoztatja.
(3) * A lőfegyverek központi nyilvántartásából a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, illetve Magyarország nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított más szerve az (1) bekezdés c) pontjában felsoroltak részére adatszolgáltatás teljesítése céljából az adatok átvételére és továbbítására jogosult.
(4) * A lőfegyvereknek, illetve a lőszereknek más tagállam területére történő átvitele esetén a rendeltetési hely, illetve a tranzitország között történő – a kérelmező által az 5. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjára, a szállítandó lőfegyverekre, lőszerekre, a lőfegyver-kereskedők közötti szállítás kivételével a szállítóeszközre, valamint az indulás és érkezés várható időpontjára vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítésén alapuló – adatszolgáltatást és adatfogadást a rendőrség központi szerve végzi, valamint – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – ellátja
a) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i, 2014/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (1) bekezdésében, valamint
b) a 91/477/EGK tanácsi irányelv értelmében a tűzfegyverek Unión belüli transzferére vonatkozó információk elektronikus eszközökkel történő szisztematikus cseréjére vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/686 bizottsági rendeletben
meghatározott hatósági feladatokat.
7. § (1) * A központi nyilvántartásból teljesített – személyes adat továbbításával járó – adatszolgáltatásról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.
(2) Az adattovábbítási nyilvántartást a nyilvántartás kezelője vezeti.
8. § Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:
a) * az érintett személy személyazonosító adatait, illetve a szervezet azonosításához szükséges adatokat;
b) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját;
c) az adattovábbítás időpontját;
d) az adattovábbítás célját, jogalapját és a továbbított adatkört;
e) az adatigénylő nevét vagy megnevezését.
9. § Az adattovábbítási nyilvántartásból – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e.
10. § Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül:
a) * a rendészetért felelős miniszter, illetve az általa ellenőrzésre feljogosított szerv;
b) a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak.
11. § Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.
11/A. § * (1) A hatástalanított lőfegyver hatástalanítását tanúsító szervezet az 5. § (2) bekezdés c) pont ca)–cc) alpontjában meghatározott adatokat elektronikus úton továbbítja a lőfegyverek központi nyilvántartásába.
(2) Az (1) bekezdés szerint a lőfegyverek központi nyilvántartásába továbbított adatokat a hatástalanított lőfegyver hatástalanítását tanúsító szervezet a hatástalanítás időpontjától számított húsz évig megőrzi.
12. § (1) * A lőfegyver-kereskedő a lőfegyver, a lőszer, illetve a lőszerelem forgalmazásakor köteles
a) a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő adatait, a lőfegyver, lőszer azonosító adatait, továbbá a házilagos lőszerszereléshez, illetve az elöltöltőfegyver vadászati célú használatához szükséges lőszerelem (csappantyú, lőpor) forgalmazott mennyiségét nyilvántartásba venni,
b) a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő azonosítását a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvány alapján elvégezni,
c) a vevő lőfegyver tartására jogosító engedélyének hatályosságáról, valamint arról meggyőződni, hogy a vevő jogosult a forgalmazott lőfegyver, lőszer, lőszerelem megszerzésére, továbbá
d) a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a lőfegyverek központi nyilvántartásába továbbítani.
(1a) * Kormányrendelet az elektronikus úton történő adattovábbítást kötelezővé teheti, illetve előírhatja, hogy lőfegyver-kereskedői tevékenységet kizárólag az elektronikus úton történő adattovábbításhoz meghatározott technikai feltételekkel rendelkezők folytathatnak.
(2) A lőfegyver-kereskedő nyilvántartja:
a) a lőfegyver azonosító adatait;
b) a lőszer azonosítását lehetővé tevő adatokat;
c) a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakóhelyét, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát, az engedély számát, az azt kiállító szerv megnevezését;
d) a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő szervezet cégszerű megnevezését, kereskedelmi meghatalmazottja természetes személyazonosító adatait, az engedély számát, továbbá a kiállító szerv megnevezését;
e) * a házilagos lőszerszereléshez, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatához szükséges lőszerelem forgalmazása esetén az (1) bekezdés a) pontja alapján nyilvántartásba vett adatokat.
13. § * A lőfegyver-kereskedőnek
a) a 12. § (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti adatokat a lőfegyver forgalomba hozatala nyilvántartásának felvételétől számított öt évig,
b) a 12. § (2) bekezdés e) pontja szerinti adatokat a nyilvántartásba vételtől kezdve folyamatosan
meg kell őriznie.
14. § * (1) A 12. § (2) bekezdés a)–d) pontjában foglalt adatok igénylésére az 5. § (1) bekezdésében, illetve a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak jogosultak.
(2) A 12. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt adatok szolgáltatásának igénylésére
a) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. § (1) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátásához a terrorizmust elhárító szerv, valamint
b) az 5. § (1) bekezdésében, illetve a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak
jogosultak.
(3) A 12. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásról a lőfegyverkereskedő adattovábbítási nyilvántartást köteles vezetni.
15. § Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza;
a) * az érintett személy személyazonosító adatait, illetve a szervezet azonosításához szükséges adatokat;
b) az adattovábbítás időpontját;
c) az adattovábbítás célját, jogalapját és a továbbított adatkört;
d) az adatigénylő nevét vagy megnevezését.
16. § Az adattovábbítási nyilvántartásból – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e.
17. § Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosultak az érintetten kívül a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak.
18. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.
(2) * A lőfegyver-kereskedő tevékenységének befejezésekor köteles a 12. § (2) bekezdésében és a 15. §-ban foglalt nyilvántartását az 5. § (1) bekezdésében meghatározott szervnek átadni.
18/A. § * (1) E cím alkalmazásában polgári célú pirotechnikai tevékenység: a pirotechnikai termék gyártása, forgalomba hozatala, forgalmazása, tárolása, kiállítása, felhasználása, birtoklása, vizsgálata, valamint megsemmisítése.
(2) E cím alkalmazásában vállalkozás: az egyéni vállalkozó, az egyéni cég és a gazdasági társaság. E cím vállalkozás tagjára, tulajdonosára, illetve vezető tisztségviselőjére vonatkozó rendelkezéseit az egyéni vállalkozóra, illetve az egyéni cégre is alkalmazni kell.
18/B. § * (1) A rendőrség által kiadott hatósági engedély (e cím alkalmazásában a továbbiakban: engedély) szükséges – kivéve, ha e törvény, vagy a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet eltérően rendelkezik –
a) a polgári célú pirotechnikai tevékenységhez, valamint
b) a polgári célú pirotechnikai termék nem EGT-tagállamba történő kiviteléhez, és onnan történő behozatalához.
(2) Az e címben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak a csillagszóró forgalmazására, birtoklására, felhasználására, valamint – a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (a továbbiakban: ADR) „A” mellékletének 1.1.3.6.3. pontjában meghatározott mentességi mennyiséget meg nem haladó – tárolására.
(3) Nem kell engedély a polgári célú pirotechnikai tevékenységhez, ha az alábbi polgári célú pirotechnikai termékhez kapcsolódik:
a) gyufa,
b) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló jogszabályban meghatározott robbanóanyag,
c) a fegyverekről és lőszerekről szóló jogszabályokban meghatározott lőszer és töltény,
d) a tengeri hajók felszereléseiről és ezek megfelelősége feltételeiről és tanúsításáról szóló jogszabályban meghatározott felszerelés,
e) a gyermekjátékszerek biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló jogszabályban meghatározott, kifejezetten játékokhoz szánt gyújtólapocskák,
f) a repülésben, illetve az űrrepülésben való felhasználásra szánt pirotechnikai termék.
(4) * Nem kell engedély a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, továbbá a Magyarország területén állomásozó fegyveres szervek által nem kereskedelmi jellegű felhasználásra szánt polgári célú pirotechnikai termék gyártásához, forgalomba hozatalához, vizsgálatához, forgalmazásához, tárolásához, kiállításához, felhasználásához, birtokolásához, valamint megsemmisítéséhez.
(5) A rendőrség a polgári célú pirotechnikai termék vizsgálatához, megsemmisítéséhez, forgalmazásához, tárolásához, illetve kiállításához szükséges engedéllyel rendelkezőkről – ha a tevékenységet az engedéllyel rendelkező a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint végzi – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint nyilvántartást vezet.
(6) A rendőrség az engedély megadásával egyidejűleg az engedéllyel rendelkezőket – ha a tevékenységet az engedéllyel rendelkező nem a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint végzi – nyilvántartásba veszi.
(6a) * Az (5) és (6) bekezdés szerinti nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(7) A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) az engedéllyel rendelkező nevét,
b) az engedéllyel rendelkező lakcímét, vállalkozás esetén székhelyét,
c) az engedélyezett tevékenység megjelölését,
d) az engedély számát és a tevékenység megkezdésének vagy folytatásának az engedélyben foglalt területi és időbeli korlátait.
(8) A rendőrség a nyilvántartásból törli azt az engedéllyel rendelkezőt, aki a tevékenység végzésére a továbbiakban nem jogosult. A nyilvántartott adatok közérdekből nyilvánosak.
(9) A polgári célú pirotechnikai tevékenységnek meg kell felelnie a polgári célú pirotechnikai termékek felhasználásával, valamint a felhasználáshoz szükséges segédeszközök használatával kapcsolatos biztonsági szabályzat előírásait szabályozó kormányrendeletnek.
(10) Az engedély olyan vállalkozásnak adható, amelynek a polgári célú pirotechnikai tevékenység végzésében, illetve irányításában személyesen közreműködő tagja, munkavállalója vagy legalább egy foglalkoztatottja, illetve a vállalkozással kötött polgári jogi szerződés alapján a vállalkozás javára tevékenykedő személy az e címben meghatározott követelménynek megfelelő pirotechnikus.
(11) Az engedélyezési eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
18/C. § * (1) Az a vállalkozás, amely valamely EGT-tagállamban polgári célú pirotechnikai termék vizsgálatára, forgalmazására, tárolására, kiállítására, illetve megsemmisítésére vonatkozó engedélyt szerzett, e tevékenységét határon átnyúló szolgáltatás keretében, köteles a rendőrségnek bejelenteni.
(2) A rendőrség a bejelentést tett vállalkozásokról a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénynek megfelelően nyilvántartást vezet.
18/D. § * (1) Polgári célú pirotechnikai tevékenység nem engedélyezhető annak
a) * a vállalkozásnak, amelynek tagja, tulajdonosa, vezető tisztségviselője büntetett előéletű, vagy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározott, a polgári célú pirotechnikai tevékenységgel, illetve a polgári célú pirotechnikai termékkel összefüggő szabálysértés elkövetése miatt két éven belül ismételten elmarasztalták, az elmarasztaló döntésre vonatkozó adatnak a központi szabálysértési nyilvántartásból történt törléséig,
b) a vállalkozásnak, amelynek tagja vagy tulajdonosa olyan vállalkozásnak volt tagja vagy tulajdonosa, amellyel szemben a rendőrség két éven belül felügyeleti bírságot szabott ki, és azt nem fizették meg,
c) * a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságnak, amelyet jogerős ügydöntő határozat a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a robbanóanyaggal vagy pirotechnikai termékkel kapcsolatos tevékenység gyakorlásától eltiltott. *
(2) Nem foglalkoztatható pirotechnikusként, valamint nem gyakorolhat polgári célú pirotechnikai tevékenységet, továbbá nem végezheti polgári célú pirotechnikai tevékenység irányítását az, aki
a) * büntetett előéletű, vagy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározott, a polgári célú pirotechnikai tevékenységgel, illetve a polgári célú pirotechnikai termékkel összefüggő szabálysértés elkövetése miatt két éven belül ismételten elmarasztalták, az elmarasztaló döntésre vonatkozó adatnak a központi szabálysértési nyilvántartásból történt törléséig,
b) * büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította
ba) * a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)–(6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, embercsempészés, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmények, 259. § (1)–(3) bekezdés szerinti közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, 261/A. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetve kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével, visszaélés atomenergia alkalmazásával, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, tiltott állatviadal szervezése, állatkínzás, önbíráskodás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, visszaélés új pszichoaktív anyaggal, 292. § (1) és (3) bekezdése, valamint 293. §-a szerinti rossz minőségű termék forgalomba hozatala, XVIII. Fejezetben meghatározott, szándékosan elkövetett vagyon elleni bűncselekmény, vagy XX. Fejezetben meghatározott katonai bűntett elkövetése miatt,
bb) a Btk. XIII. Fejezetében meghatározott emberiesség elleni bűncselekmény, XIV. Fejezetében meghatározott háborús bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, a 164. § (3)–(8) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, emberrablás, emberkereskedelem, személyi szabadság megsértése, kényszerítés, szexuális erőszak, 200. § (4) bekezdés c) pontja szerinti kerítés, 221. § (2) bekezdés b) pontja vagy (3)–(4) bekezdése szerinti magánlaksértés, állatkínzás, orvvadászat, orvhalászat, tiltott állatviadal szervezése, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, atomenergia alkalmazásával visszaélés, XXIV. Fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XXIX. Fejezetében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, terrorizmus finanszírozása, jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, 322. § (1)–(3) bekezdés szerinti közveszély okozása, közérdekű üzem működésének megzavarása, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, 327. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés, embercsempészés, XXXV–XXXVII. Fejezetében meghatározott, szándékosan elkövetett vagyon elleni erőszakos, vagyon elleni vagy szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény, rossz minőségű termék forgalomba hozatala vagy XLV. Fejezetében meghatározott katonai bűntett elkövetése miatt vagy
bc) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,
szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított hét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított három évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított két évig,
c) * a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll. *
(3) *
(4) A rendőrség a hatósági ellenőrzéskor az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását vizsgálja. A rendőrség a hatósági ellenőrzés során az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállásának ellenőrzése céljából jogosult a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából, a bírósági cégnyilvántartásból, a rendőrség által a felügyeleti bírsággal sújtott vállalkozásokról vezetett nyilvántartásból, valamint a központi szabálysértési nyilvántartásból az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat közvetlen hozzáféréssel átvenni.
(5) * A rendőrség a hatósági ellenőrzés során a (4) bekezdés szerint átvett adatokat a hatósági ellenőrzés befejezéséig kezelheti, az ellenőrzést követően az adatokat törli. Ha a hatósági ellenőrzés során a rendőrség a tevékenység gyakorlását kizáró okot tár fel és az engedély visszavonására, illetve a tevékenység végzésétől való eltiltásra eljárást indít, az átvett adatokat az eljárás során hozott döntés véglegessé válásáig kezelheti.
(6) A rendőrség a hatósági ellenőrzést évente köteles elvégezni. Ha a hatósági ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti, a tevékenység gyakorlását kizáró feltétel áll fenn, az engedélyt visszavonja, vagy a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket, valamint a T1. és P1. pirotechnikai osztályba tartozó terméket forgalmazni kívánó vállalkozás számára előírt bejelentést tett szolgáltatót a tevékenység végzésétől eltiltja.
18/E. § * (1) A rendőrség a polgári célú pirotechnikai tevékenységet jogosulatlanul végző, továbbá a tevékenységére vonatkozó előírásokat ismételten vagy súlyosan megsértő vállalkozást felügyeleti bírsággal sújtja.
(2) A vállalkozással szemben kiszabható felügyeleti bírság legkisebb összege a kötelező legkisebb munkabér négyszerese, legnagyobb összege a kötelező legkisebb munkabér negyvenszerese. A felügyeleti bírság összegét a rendőrség az eset összes körülményeinek – így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot tartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértés következményeinek – a figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával állapítja meg.
(3) A vállalkozás jogosulatlanul végzi tevékenységét, ha azt
a) engedély hiányában folytatja,
b) engedéllyel nem rendelkező vállalkozással vagy a biztonsági követelményeknek nem megfelelő pirotechnikussal, vagy pirotechnikusi végzettséggel nem rendelkező személlyel végezteti.
(4) *
(5) *
(6) Nincs helye felügyeleti bírság kiszabásának, ha a cselekmény elkövetése vagy a folyamatos jogsértő magatartás befejezése óta két év eltelt.
(7) * Ha másodfokú határozat, illetve a bíróság határozata az eljáró hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja, a kétéves határidőt a másodfokú határozat véglegessé válása, illetve a bíróság határozatának jogerőre emelkedése napjától kell számítani.
(8) Ha a szabályszegés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg a jogellenes állapot fennáll.
(9) Ha a szabályszegés kötelesség elmulasztásával valósul meg, az elévülési határidő azon a napon kezdődik, amikor az eljárás alá vont személy kötelezettségének még jogszerűen eleget tehetett volna.
(10) A szabályok súlyos megsértésének minősül a személyek vagy állatok életét, testi épségét, egészségét, a természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek vagyonát, valamint a természeti vagy az épített környezetet veszélyeztető szabályszegés.
18/F. § * A 18/B. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyben, illetve az azzal összefüggő hatósági ellenőrzés során a hatóság a helyszíni szemlét – ha ez a közbiztonság, a közrend védelme vagy a terrorizmus elleni küzdelem érdekében, illetve bűnmegelőzési, bűnfelderítési célból szükséges, – a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja.
18/G. § * A 18/B. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyel összefüggésben zár alá vett dolog nem adható ki annak, aki nem rendelkezik a birtoklásához szükséges, illetve az arra jogosító hatósági engedéllyel.
18/H. § * A hatóság visszautasítja
a) az 1–3. pirotechnikai osztályba tartozó – maximum 20 kg összes nettó hatóanyag-tartalmú – tűzijáték terméknek a jogszabály rendelkezése alapján előzetes bejelentési kötelezettség mellett a felhasználási engedély benyújtására jogosult vállalkozás felelős pirotechnikusa részéről történő engedély nélküli felhasználására vonatkozó bejelentést, valamint
b) az 1. és a 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék forgalmazására vonatkozó előzetes bejelentést,
ha azt nem a bejelentés előterjesztésére jogosult ügyfélkapuján keresztül terjesztették elő.
19. § Ez a törvény 2004. május 1-jén lép hatályba.
20. § (1) A törvény a hatálybalépése előtt kiadott engedélyek érvényességét nem érinti.
(2) Ezt a törvényt az első fokú határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
21. § * (1) E törvénynek a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosításáról szóló 2012. évi XIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezései – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem érintik a Módtv. hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyek érvényességét.
(2) Az e törvénynek a Módtv. hatálybalépését megelőzően hatályban volt 3. § (1) bekezdés c)–d) pontja alapján kiadott megszerzési engedélyt a rendőrség visszavonja, és – amennyiben a visszavont engedély jogosultja ilyennel nem rendelkezik, kérelmére – kiállítja a 3. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott engedélyt.
(3) A (2) bekezdés alapján visszavont engedély adatai a lőfegyverek központi nyilvántartásából a visszavonástól számított húsz évig nem törölhetők.
22. § (1) * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:
a) * a lőfegyverek – ideértve a filmgyártási célú lőfegyvereket is – és más fegyverek, a lőszerek, valamint a gáz-, a riasztó és a vaktöltények gyártását, javítását, szállítását, hatástalanítását, forgalmazását, megszerzését, tartását, kiállítását, behozatalát, kivitelét, átszállítását, használatát, a hatástalanított lőfegyverek tartását és forgalomba hozatalát, az engedélyek tartalmi, formai követelményeit, valamint az ezekkel összefüggő nyilvántartás és az e nyilvántartásba, illetve az abból történő adatszolgáltatás eljárási szabályait,
b) a polgári célú pirotechnikai termékek körét, a polgári célú pirotechnikai tevékenység folytatásának feltételeire és hatósági felügyeletére, továbbá az e tevékenységre jogosító további engedélyezési feltételekre, az engedélyek kiadásának rendjére, az engedéllyel rendelkezőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, a nyilvántartás vezetésére, valamint az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek meg nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre vonatkozó részletes szabályokat és a polgári célú pirotechnikai termékek felhasználásával, valamint a felhasználáshoz szükséges segédeszközök használatával kapcsolatos biztonsági szabályzatot, *
c) * a 3. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyek ágazati intézményi szabályait és az ezen ügyek elbírálására irányuló közigazgatási hatósági eljáráshoz, illetve az azzal összefüggő hatósági ellenőrzéshez kapcsolódó kiegészítő eljárási rendelkezéseket,
d) * a 18/B. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyek ágazati intézményi szabályait és az ezen ügyek elbírálására irányuló közigazgatási eljáráshoz, illetve az azzal összefüggő hatósági ellenőrzéshez kapcsolódó kiegészítő eljárási rendelkezéseket.
(2) * Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza:
a) a hatósági tárolás, leadás, értékesítés, valamint a megsemmisítési eljárás részletes szabályait,
b) * a fegyver tartásához, illetve jogszerű használatához, valamint a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez szükséges elméleti és jártassági követelményeket és számonkérésük rendjét, továbbá a lőterek működtetésére és a lövészetvezetői vizsgára vonatkozó szabályokat.
(3) * Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben meghatározza:
a) a fegyverekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezése igazgatási szolgáltatási és vizsgadíjának mértékét, a díjak beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának, a fegyverek, lőszerek rendőrségi tárolása és megsemmisítése során felmerült költségek megállapításának szabályait,
b) a polgári célú pirotechnikai tevékenységek engedélyezése igazgatási szolgáltatási díjának mértékét, a díjak beszedésének és kezelésének szabályait. *
(4) * Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben meghatározza a fegyvertartáshoz, illetve a fegyver jogszerű használatához szükséges egészségi alkalmasság feltételeit és vizsgálatának szabályait.
(5) * Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben:
a) meghatározza a fegyver és lőszer forgalomba hozatalához, forgalmazásához szükséges megelőző és időszakos megvizsgálásának szabályait; *
b) meghatározza az a) pontban felsorolt eszközök vizsgálatára vonatkozó mérési eljárásokat és eszközöket, a vizsgálat módját és követelményeit, a kiadandó tanúsítványra, szakvéleményre vonatkozó előírásokat, és kijelölje a vizsgálatra, tanúsítvány, szakvélemény kiadására jogosult szervezetet; *
c) kijelölje a lőfegyverek hatástalanításának végrehajtására jogosult szervezetet.
23. § * (1) Ez a törvény
a) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2008. május 21-i 2008/51/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18-i 91/477/EGK tanácsi irányelvnek,
b) * a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i, 2014/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikkének és 14. cikk (1) bekezdésének,
c) a pirotechnikai termékek forgalomba hozataláról szóló, 2007. május 23-i 2007/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
d) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(1a) * Az 5. § (2) bekezdés c) pontja és a 11/A. § a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról szóló, 2015. december 15-i, 2015/2403 bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(1b) * A 6. § (4) bekezdés b) pontja a 91/477/EGK tanácsi irányelv értelmében a tűzfegyverek Unión belüli transzferére vonatkozó információk elektronikus eszközökkel történő szisztematikus cseréjére vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/686 bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) E törvény 18/C. §-a tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
„A” kategória
1. Automata tűzfegyverek.
2. Más tárgynak álcázott tűzfegyver.
3. Páncéltörő (áthatoló), robbanó, fényjelző vagy gyújtólövedékeket tartalmazó lőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék.
4. Expanzív (kiterjedő) lövedéket tartalmazó pisztoly- és revolverlőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék, kivéve a vadászati vagy sportlövészeti célokat szolgáló lőfegyverhez, a használatukra jogosult személyek számára.
„B” kategória
1. Félautomata vagy ismétlő rövid tűzfegyverek.
2. Központi gyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek.
3. Peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek, melyek teljes hossza 28 cm-nél rövidebb.
4. Félautomata hosszú tűzfegyverek, melyek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására alkalmas.
5. Félautomata hosszú tűzfegyverek, amelyek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására nem alkalmas, ha a töltőszerkezet eltávolítható, vagy ha nem biztos, hogy szokásos szerszámokkal a tűzfegyvert nem lehet olyan tűzfegyverré átalakítani, amelynek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására alkalmas.
6. Ismétlő és félautomata hosszú tűzfegyverek huzagolatlan, 60 cm-t meg nem haladó hosszúságú csővel.
7. Külső formában automata szerkezetű tűzfegyverre hasonlító félautomata tűzfegyverek.
„C” kategória
1. A „B” kategória 6. pontjában felsoroltakon kívüli egyéb ismétlő hosszú tűzfegyverek.
2. Egylövetű hosszú tűzfegyverek huzagolt csővel.
3. A „B” kategória 4–7. pontjaiban felsoroltakon kívüli félautomata hosszú tűzfegyverek.
4. Peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek, amelyeknek teljes hossza legalább 28 cm.
„D” kategória
Egylövetű hosszú tűzfegyverek huzagolatlan csővel.
