A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendelem el:
1. § * E rendelet alkalmazásában:
1. lőtér: az a terület (építmény), amelyen kis- és nagykaliberű golyós, marok vagy sörétes lőfegyverekkel (futóvad, korongvadász, trap, skeet) kiképző-, edző- és versenyszerű lövészetet lehet végrehajtani;
2. veszélyességi terület: az a terület, amely felől a lövők a lövéseiket leadják;
3. lőállás (tüzelőállás): ahonnan a lövő lövéseit leadja;
4. bírói terület: a versenyek időtartamára a versenybírók és a versenyen közreműködők részére, a lőállások mögött biztosított megfelelő terület;
5. nézőtér: a bírói terület mögött a nézők rendelkezésére kijelölt hely;
6. * hatósági tárolás: a lőfegyvernek, lőszernek (tölténynek) a rendőrség által az e rendelet szabályai szerint végzett tárolása abban az esetben, ha az érintett eszköz birtoklására más nem jogosult.
1/A. § * (1) A polgári rendeltetésű lőtér (a továbbiakban: lőtér) lehet:
a) ideiglenes jellegű tereplőtér,
b) állandó jellegű tereplőtér, vagy
c) épített lőtér.
(2) A lőtér részei:
a) a veszélyességi terület,
b) a lőállás (tüzelőállás),
c) a jelzőállás,
d) a bírói terület, valamint
e) a nézőtér.
(3) A veszélyességi terület határa megegyezik a lövedék röptávolságával, amelyet a szükséghez mérten zászlókkal, figyelmeztető táblákkal kell megjelölni. Ha a veszélyességi területet utak, ösvények szelik át, vagy az bármilyen módon megközelíthető, a lövészet időtartamára biztonsági őröket kell felállítani. Ha a lőtér folyó vagy tó partján épült, a veszélyességi terület határát a vízen bójákkal kell megjelölni.
(4) Jelzőállás céljára minden lőtávolsághoz teljes biztonságot nyújtó fedezéket kell létesíteni. A lőtereken a lőállástól a jelzőállásig a jelzők, közreműködők részére teljes biztonságot nyújtó utat kell létesíteni, hogy a lövészet tartama alatt is veszélymentesen lehessen közlekedni.
(5) A bírói területet korláttal vagy kötélkordonnal kell elválasztani a nézőtértől.
1/B. § * (1) * Lőtér üzemeltetése a Magyarországon nyilvántartásba vett, illetve bejegyzett sportegyesületnek, gazdálkodó szervezetnek, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező vállalkozás fióktelepének engedélyezhető.
(2) A lőtér helye szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: BRFK)
a) engedélyezi a lőtér üzemeltetését, valamint
b) jóváhagyja a lőtérszabályzatot.
(3) A (2) bekezdés szerinti hatóság a lőtér-üzemeltetési engedélyt (a továbbiakban: üzemeltetési engedély), valamint a hitelesített lőtérnaplót (a továbbiakban: lőtérnapló) akkor adja ki, ha a kérelmező a lőtér üzemeltetéséhez szükséges jogszabályokban előírt követelményeket teljesítette, lőtérszabályzattal rendelkezik, és a lőtér üzemeltetésére – mint veszélyes üzemre – felelősségbiztosítást kötött.
(4) *
(5) Védett természeti területen lőtér üzemeltetése nem engedélyezhető.
2. § *
3. § (1) *
(2) A lőtérszabályzatnak a 3. számú mellékletben foglaltakat kell tartalmaznia.
(2a) * Ha a lőtéren a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 37. § (5a) bekezdésében meghatározott tevékenység folytatása megengedett, a lőtérszabályzatnak az erről szóló tájékoztatást is tartalmaznia kell. Ilyen esetben a Kr. 37. § (5a) bekezdése alapján használható lőfegyvert és lőszert a lőtérszabályzatban nem szükséges önállóan feltüntetni.
(3) A lőtér üzemeltetése nem sértheti, illetve nem veszélyeztetheti
a) az emberek és állatok életét, testi épségét, egészségét,
b) az emberek vagyonát,
c) a természeti és az épített környezetet.
(4) * A lőtéren csak olyan lőfegyverrel és lőszerrel szabad lőni, illetve a lőfegyvert olyan célra szabad használni, amelyet a lőtérszabályzat – vagy a Kr. 37. § (5a) bekezdése szerinti esetben a jogszabály – megenged. A lőtérszabályzatban a lövészet időtartama korlátozható, a lövészetre használható lőfegyver jellegét, kategóriáját és a lőszer fajtáját, típusát a természeti és az épített környezetre tekintettel kell megállapítani.
(5) * Az üzemeltetési engedély visszavonásig hatályos.
4. § Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező köteles
a) * az üzemeltetési engedélyt és a lőtérszabályzatot jól látható helyen kifüggeszteni, a tereplőtéren a lövészet időtartama alatt, az épített lőtéren állandóan;
b) a lőtér használatakor a lőtérszabályzatban foglaltakat betartani és betartatni;
c) a lőtér karbantartásáról gondoskodni;
d) * az üzemeltetési engedélyben szereplő adatok megváltozását 3 munkanapon belül bejelenteni az engedélyező hatóságnak;
e) * 3 munkanappal a lövészet megkezdését megelőzően a lőtér helye szerint illetékes határrendészeti kirendeltség, ennek hiányában a lőtér helye szerint illetékes rendőrkapitányság részére bejelenteni az államhatártól számított tíz kilométeren belül lévő lőtéren rendezett éleslövészet időpontját.
4/A. § * A Kr. 37. § (5a) bekezdése szerinti esetben a 4. § e) pontjában előírt kötelezettséget a védelmi jellegű képzést folytató szervezet vagy a lőgyakorlat végrehajtásáért felelős személy köteles teljesíteni, aminek a megtörténtéről a lövészet megkezdését megelőzően az üzemeltetési engedéllyel rendelkezőt is tájékoztatja. A 4. § e) pontjában előírt kötelezettség teljesítéséről szóló tájékoztatás hiányában az üzemeltetési engedéllyel rendelkező köteles legkésőbb az éleslövészet megkezdésekor értesíteni az 1/B. § (2) bekezdésében meghatározott rendőrségi szervet.
5. § (1) * Lövészetet olyan személy vezethet, aki
a) lövészetvezetői vizsgát tett,
b) első osztályú minősítéssel rendelkező versenyző,
c) lövészedzői, lövész-szakedzői képesítése van,
d) lövészverseny-bírói minősítése van, vagy
e) – a Kr. 37. § (5a) bekezdése szerinti esetben – megfelel a Kr. 37. § (5b) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és a lőgyakorlat végrehajtásáért felelős személyként kijelölésre került.
(2) Lövészetvezetői vizsga az országos sportlövő szakszövetség által kijelölt versenybírói bizottság előtt tehető.
(3)–(5) *
6. § (1) * Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező köteles lőtérnaplót vezetni, amelyet az utolsó bejegyzés napjától számított 5 évig meg kell őrizni. A lőtérnaplóban – az (1a) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – rögzíteni kell
a) a lövészetek időpontját, időtartamát,
b) a használt fegyverek fajtáját, típusát, jellegét, valamint tűzfegyver esetében kategóriájának betűjelét, valamint
c) – a Kr. 37. § (5a) bekezdése szerinti esetben – a védelmi jellegű képzést folytató szervezet nevét és a lőfegyver gyártási számát.
(1a) * Az (1) bekezdés b) pontjának a Kr. 37. § (5a) bekezdése szerinti esetben történő alkalmazása során a lőfegyver fajtájára, típusára, jellegére, valamint a kategóriájának betűjelére vonatkozó adatok közül a lőtérnaplóban azokat kell rögzíteni, amelyek a lövészet során használt eszközök esetében értelmezhetőek.
(1b) * A Kr. 37. § (5a) bekezdése szerinti esetben a lőtérnaplót a védelmi jellegű képzést folytató szervezet vagy a lőgyakorlat végrehajtásáért felelős személy írásbeli tájékoztatása alapján kell kitölteni. A védelmi jellegű képzést folytató szervezet vagy a lőgyakorlat végrehajtásáért felelős személy írásbeli tájékoztatásának hiányában a lőtérnaplóban e körülményt kell megfelelően rögzíteni.
(2) * A lőtérnapló megsemmisülését vagy eltűnését az üzemeltetési engedéllyel rendelkező haladéktalanul köteles bejelenteni az azt kiadó hatóságnál. Az újonnan kiadott lőtérnaplót az 1/B. § (2) bekezdése szerinti hatóság a kiadást megelőzően hitelesíti.
7. § (1) * Lőfegyverrel tartott lövészeten – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában, illetve a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – csak lőfegyver tartására jogosuIt
a) személy, vagy
b) szervezet tagja, alkalmazottja
vehet részt.
(2) * A lőfegyver megszerzéséhez szükséges tanfolyam, illetve a lőgyakorlatot is magában foglaló szakképzés vagy a Kr. 37. § (5a) bekezdésében meghatározott védelmi jellegű képzés keretében tartott lövészet (a továbbiakban együtt: gyakorlólövészet) során kizárólag
a) az üzemeltetési engedéllyel rendelkező által tartott lőfegyver vagy
b) – a Kr. 37. § (5a) bekezdése szerinti esetben – a rendvédelmi szervnél vagy a Magyar Honvédségnél rendszeresített, illetve az azzal azonos típusú lőfegyver, lőszer
használható.
(3) A lőfegyver forgalmazására engedéllyel rendelkező személy jogosult lövészeten a készletében lévő lőfegyverrel próbalövést leadni, a lőfegyvert belőni.
(4) * Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező – a Kr. 37. § (5a) bekezdése szerinti esetben a védelmi jellegű képzést folytató szerv vagy a lőgyakorlat végrehajtásáért felelős személy – a gyakorlólövészet tartásáról 3 munkanappal korábban írásban tájékoztatja a lőtér helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, Budapesten a BRFK-t. A tájékoztatás tartalmazza:
a) a gyakorlólövészet helyét és időpontját, valamint
b) a gyakorlólövészet során használni tervezett lőfegyver 6. § (1) bekezdésében meghatározott adatait.
(4a) * A Kr. 37. § (5a) bekezdése szerinti esetben a (4) bekezdésben előírt kötelezettséget a védelmi jellegű képzést folytató szervezet vagy a lőgyakorlat végrehajtásáért felelős személy köteles teljesíteni, aminek a megtörténtéről a gyakorlólövészet megkezdését megelőzően az üzemeltetési engedéllyel rendelkezőt is tájékoztatja. A (4) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítéséről szóló tájékoztatás hiányában az üzemeltetési engedéllyel rendelkező köteles legkésőbb a gyakorlólövészet megkezdésekor értesíteni az 1/B. § (2) bekezdésében meghatározott rendőrségi szervet.
(5) * A gyakorlólövészet során nem használható olyan lőfegyver, amely a (4) bekezdés szerinti tájékoztatásban nem szerepel.
(6) * E rendelet lövészetre vonatkozó előírásait a gyakorlólövészetre is alkalmazni kell.
8. § * A lőtereken a jogszabályban és a lőtérszabályzatban meghatározott kötelezettségek betartását a lőtér üzemeltetését engedélyező hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi.
9. § * Az életet, testi épséget, egészséget, illetve vagyonbiztonságot sértő vagy veszélyeztető, továbbá a Kr. 37. § (5a) bekezdése szerinti esetre nézve a jogszabályban előírt követelmények sérelmével járó lövészet megkezdését, folytatását a Rendőrség megtiltja.
10. § * (1) * A fegyvertartáshoz vagy a fegyver jogszerű használatához, illetve a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsgára a vármegyei rendőr-főkapitányságon – Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságon – kell jelentkezni, az (1a) bekezdésben meghatározott módon. A vizsgára való jelentkezésnek nem feltétele a lőfegyver tartására jogosító engedély kiadására irányuló, illetve a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 4/J. § (1) bekezdése szerinti kérelem előterjesztése. A hatósági engedélyezés során, illetve az Ftv. 4/J. (1) bekezdése alapján a törvényes képviselő hozzájárulására kötelezett személy vizsgára való jelentkezése esetén a jelentkezéshez a törvényes képviselő írásbeli hozzájárulását is mellékelni kell.
(1a) * A fegyvertartáshoz, a vadászlőfegyver kiskorúként történő használatához, illetve a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsgára
a) írásban, a rendőrségnél e célra rendszeresített nyomtatvány megfelelő kitöltésével, vagy
b) elektronikus úton, a rendőrség hivatalos honlapján közzétett űrlap igénybevételével
lehet jelentkezni.
(2) * A fegyvertartáshoz vagy a fegyver jogszerű használatához előírt vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkező köteles megjelölni, hogy
a) milyen jellegű lőfegyverre (lőfegyverekre) kíván vizsgát tenni, valamint
b) – a 11. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel –
ba) elméleti részvizsgát,
bb) gyakorlati részvizsgát vagy
bc) elméleti és gyakorlati részvizsgát kíván-e tenni.
(3) A házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsgára történő jelentkezésnek nem feltétele a lőfegyver tartására jogosító engedély megléte.
(4) * A fegyvertartáshoz vagy a fegyver jogszerű használatához, illetve a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsgára jelentkezőt tájékoztatni kell a vizsga helyéről, időpontjáról, továbbá biztosítani kell számára vagy – ha a vizsgára történő jelentkezésnek a törvényes képviselő hozzájárulása is feltététele – a törvényes képviselő számára a vizsgadíj befizetéséhez szükséges készpénz-átutalási megbízást.
(5) * A fegyvertartáshoz vagy a fegyver jogszerű használatához, illetve a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsgát
a) a jelentkező által a jelentkezés során megjelölt vagy
b) – az a) pont szerinti kikötés hiányában – a jelentkezés helye szerinti vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságon kell letenni.
(6) * A fegyvertartáshoz, a vadászlőfegyver kiskorúként történő használatához, illetve a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsgára az a jelentkező bocsátható, aki a vizsgadíj befizetésének a megtörténtét a vizsga helyszínén és időpontjában hitelt érdemlően igazolta.
(7) * A Kr. 5/G. §-a szerinti esetben nem bocsátható vizsgára a tizennyolcadik életévét betöltött személy. Ilyen esetben a befizetett vizsgadíjat a jelentkező részére vissza kell utalni.
(8) * A Kr. 5/G. §-a szerinti esetben a vizsga lebonyolítása során a törvényes képviselő – a tevékenységvégzés rendjére és a lőtér működésére nézve a jogszabályban meghatározott előírások megtartása mellett – kísérőként jelen lehet.
11. § * (1) * A fegyvertartáshoz, a vadászlőfegyver kiskorúként történő használatához, illetve a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsga elméleti és gyakorlati részvizsgából áll. Az elméleti részvizsga írásbeli tesztből és szóbeli vizsgarészből tevődik össze. Gyakorlati részvizsgára csak olyan vizsgázó bocsátható, aki eredményes elméleti részvizsgát tett.
(2) * A fegyvertartáshoz, a vadászlőfegyver kiskorúként történő használatához, illetve a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsga akkor tekinthető sikeresnek, hogy ha a vizsgázó valamennyi részvizsga minden vizsgarészét eredményesen teljesítette.
(3) Sikertelen vizsga esetén a vizsgázó számára – a vizsgadíj ismételt befizetése esetén – a sikertelen vizsga napjától számított 1 éven belül biztosítani kell a vizsga megismétlésének lehetőségét. A vizsga megismétlésére a sikertelen vizsga napján nem kerülhet sor. Az eredményes részvizsgákat, illetve vizsgarészeket nem kell megismételni.
(4) A vizsgákról hitelesített nyilvántartókönyvet kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni
a) a vizsgázó természetes személyazonosító adatait,
b) a vizsga időpontját,
c) a vizsga típusát (huzagolatlan vagy huzagolt csövű hosszú lőfegyver, rövid lőfegyver, vagy házilagos lőszerszerelés és -újratöltés),
d) a vizsga eredményét,
e) a vizsgabizonyítvány sorszámát, valamint
f) a vizsgázónak a vizsgabizonyítvány átvételét igazoló aláírását és a vizsgabizottság elnökének aláírását.
(5) * A fegyvertartáshoz vagy a fegyver jogszerű használatához előírt vizsga elméleti részvizsgájának kérdéseit az 1. számú melléklet határozza meg.
(6) A házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsga elméleti részvizsgájának kérdéseit a 2. számú melléklet határozza meg.
11/A. § * (1) * A fegyvertartáshoz előírt vizsga
a) elméleti és gyakorlati ismereteit igazoltnak kell tekinteni, ha a jelentkező igazságügyi fegyverszakértő,
b) gyakorlati ismereteit igazoltnak kell tekinteni, ha a jelentkező puskaművesi képesítéssel, fegyvermesteri szakvizsgával, illetve fegyverműszerész szakképesítéssel rendelkezik, valamint
c) elméleti ismereteit igazoltnak kell tekinteni, ha
ca) a tizennyolcadik életévét be nem töltött jelentkező rendelkezik érvényes vadászjeggyel, vagy
cb) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy számára kiállított vadászjegy visszavonásától számítva a vizsgára történő jelentkezésig 1 év nem telt el.
(1a) * A fegyver jogszerű használatához előírt vizsga
a) elméleti és gyakorlati ismereteit igazoltnak kell tekinteni az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben, valamint
b) gyakorlati ismereteit igazoltnak kell tekinteni az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben.
(2) * A fegyvertartáshoz vagy a fegyver jogszerű használatához előírt vizsga során az elméleti ismereteket igazoltnak kell tekinteni, ha a kérelmező katonai középfokú tanintézet fegyverzeti tagozatán vagy katonai felsőoktatási intézmény fegyverzeti szakán szerzett végzettséget.
(3) * A fegyvertartáshoz vagy a fegyver jogszerű használatához előírt vizsga gyakorlati részvizsgájának keretében a vizsgázónak lőgyakorlatot kell végrehajtania. A gyakorlati részvizsga akkor minősíthető megfelelőnek, ha a vizsgázó a lőfegyver kezelésének és használatának szabályait a gyakorlatban helyesen és biztonságosan alkalmazza. A lőgyakorlat végrehajtására csak üzemeltetési engedéllyel rendelkező lőtéren kerülhet sor.
11/B. § * A házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsga gyakorlati részvizsgájának keretében a vizsgázónak a lőszerszerelés és -újratöltés műveleti sorrendjének ismeretéről, a tevékenységhez szükséges eszközök készségszintű használatáról, valamint a tevékenység biztonságos végzéséről kell számot adnia. A gyakorlati részvizsga akkor minősíthető megfelelőnek, ha a vizsgázó e feltételeket a gyakorlatban helyesen és biztonságosan alkalmazza. A gyakorlati részvizsgára kizárólag olyan helyen kerülhet sor, ahol rendelkezésre állnak a vizsgakérdésekben szereplő részfeladatokhoz, illetve a lőszerszereléshez (pisztoly-, golyós, illetve sörétes lőszer) és -újratöltéshez szükséges szerszámok, mérőeszközök.
11/C. § * (1) * Az elöltöltő fegyver vadászati célú használatához szükséges elméleti ismereteket és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgára, illetve a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatához szükséges elméleti ismereteket és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgára (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: vizsga) a Magyar Elöltöltő Fegyveres Lövészek Szövetségénél írásban kell jelentkezni.
(2) * A vizsgára történő jelentkezésnek nem feltétele az elöltöltő fegyver vadászati célú használatához, illetve a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatához előírt hatósági engedély megadása iránti kérelem benyújtása.
(3) A vizsgára jelentkezőt tájékoztatni kell a vizsga helyéről, időpontjáról, továbbá biztosítani kell számára a vizsgadíj befizetéséhez szükséges készpénz-átutalási megbízást.
(4) * A vizsgát a Magyar Elöltöltő Fegyveres Lövészek Szövetsége által kijelölt vizsgabizottság előtt kell letenni. A háromtagú vizsgabizottság egy tagját a vármegyei (fővárosi) rendőrfőkapitány delegálja.
(5) A vizsgára az a jelentkező bocsátható, aki a vizsgadíjat befizette és a vizsga megkezdése előtt, a vizsga helyszínén a vizsgadíj befizetését igazoló szelvényt bemutatta.
11/D. § * (1) A vizsga elméleti részvizsgából, valamint gyakorlati részvizsgából áll, és akkor tekinthető sikeresnek, ha a vizsgázó valamennyi részvizsga minden vizsgarészét eredményesen teljesítette.
(2) Az elméleti részvizsga írásbeli tesztből és szóbeli vizsgarészből tevődik össze. Az írásbeli teszt kérdéseit a 4. számú melléklet, a szóbeli vizsgarész tételeit az 5. számú melléklet határozza meg. Gyakorlati részvizsgára csak olyan vizsgázó bocsátható, aki eredményes elméleti részvizsgát tett.
(3) * A gyakorlati részvizsga keretében a vizsgázónak lőgyakorlatot kell végrehajtania. A gyakorlati részvizsga akkor minősíthető megfelelőnek, ha a vizsgázó az elöltöltő fegyver, illetve a muzeális fegyver kezelésének és használatának szabályait a gyakorlatban helyesen és biztonságosan alkalmazza. A lőgyakorlat végrehajtására csak üzemeltetési engedéllyel rendelkező lőtéren kerülhet sor.
(4) A vizsga
a) elméleti részvizsgáját eredményesen teljesítettnek kell tekinteni, ha a kérelmező katonai középfokú tanintézet fegyverzeti tagozatán vagy katonai felsőoktatási intézmény fegyverzeti szakán szerzett végzettséget,
b) gyakorlati részvizsgáját eredményesen teljesítettnek kell tekinteni, ha a kérelmező puskaművesi képesítéssel, fegyvermesteri szakvizsgával, illetve fegyverműszerész szakképesítéssel rendelkezik,
c) elméleti és gyakorlati részvizsgáját eredményesen teljesítettnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazságügyi fegyverszakértő.
(5) Sikertelen vizsga esetén a vizsgázó számára – a vizsgadíj ismételt befizetése esetén – a sikertelen vizsga napjától számított 1 éven belül biztosítani kell a vizsga megismétlésének lehetőségét. A vizsga megismétlésére a sikertelen vizsga napján nem kerülhet sor. Az eredményes részvizsgákat, illetve vizsgarészeket nem kell megismételni.
11/E. § * A vizsgákról hitelesített nyilvántartókönyvet kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni
a) a vizsgázó természetes személyazonosító adatait,
b) a vizsga időpontját,
c) a vizsga eredményét,
d) a vizsgabizonyítvány sorszámát, valamint
e) a vizsgázónak a vizsgabizonyítvány átvételét igazoló aláírását és a vizsgabizottság elnökének aláírását.
12. § (1) * A lőfegyvertartási engedély, illetve az európai lőfegyvertartási engedély visszavonása esetén a lőfegyvertartási engedélyt, illetve az európai lőfegyvertartási engedélyt, valamint – a lőfegyvertartási engedélynek a Kr. 5. § (4) bekezdése szerinti esetben történő visszavonása kivételével – az engedély szerinti lőfegyvert és a hozzá tartozó lőszert, illetve töltényt 5 napon belül, azonnali végrehajtás esetén haladéktalanul át kell adni az engedély visszavonását elrendelő hatóságnak.
(2) * A lőfegyvertartási engedélyt visszavonó hatóság az átvett lőfegyver, lőszer (töltény) hatósági tárolására 5 munkanapon belül köteles intézkedni.
(3) * A lőfegyver, lőszer (töltény) hatósági tárolásának díját a lőfegyver, lőszer (töltény) tulajdonosának (a továbbiakban: tulajdonos) a lőfegyvertartási engedély visszavonását elrendelő döntés véglegessé válásának napjától kell megfizetnie.
13. § * A lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy halála vagy a szervezet megszűnése esetén a lőfegyvert, lőszert (töltényt) az azokat birtokoló személy köteles a Rendőrséghez haladéktalanul bejelenteni, és az őrzésről a Rendőrség kiérkezéséig gondoskodni. A bejelentett lőfegyver, lőszer (töltény) átvételére és hatósági tárolására jegyzőkönyv kiállításával a Rendőrség intézkedik.
14. § (1) * A tulajdonos az engedély visszavonásától számított 180 napon belül – az addig felmerült hatósági tárolási és karbantartási díj megfizetése mellett – kérheti a lőfegyver, lőszer (töltény) lőfegyver-kereskedőnél történő értékesítését, vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek, szervezetnek történő elidegenítését, kezdeményezheti annak hatástalanítását, megsemmisítését vagy érték nélküli leadását.
(2) * Ha a hatósági tárolás megkezdésétől számított 180 nap alatt a tulajdonos nem élt az (1) bekezdésben meghatározott jogával, a Rendőrség – saját döntése alapján –
a) a hatósági tárolásba vett lőfegyvert, lőszert (töltényt) kereskedelmi szakértői értékbecslést követően lőfegyver-kereskedőnek értékesítésre átadja, vagy
b) gondoskodik a hatósági tárolásba vett lőfegyver, lőszer (töltény) további hatósági tárolásáról.
(3) * A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az értékesítésből származó összeget – a felmerült költségek levonása után – a tulajdonos részére ki kell fizetni.
15. § (1) * A talált lőfegyvert, lőszert (töltényt) a Rendőrségnél haladéktalanul be kell jelenteni. A lőfegyver, lőszer (töltény) átvételéről a Rendőrség jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:59. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével – azt is rögzíteni kell, hogy a találó igényt tart-e – több találó esetén személyenként igényt tartanak-e – a lőfegyver, lőszer (töltény) tulajdonjogára. A Rendőrség a lőfegyver azonosító adatai alapján a lőfegyverek központi nyilvántartásában és a körözési nyilvántartásban végzett ellenőrzés eredményétől függően megteszi a szükséges intézkedést.
(2) * A lőfegyver, lőszer (töltény) hatósági tárolására 5 munkanapon belül intézkedni kell.
(3) * Ha a hatósági tárolás megkezdésétől számított 180 nap eltelt, és az arra jogosult a lőfegyvert, lőszert (töltényt) a Rendőrségtől nem vette át,
a) a 14. § (2) bekezdésében meghatározott módon kell eljárni abban az esetben, ha az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyv alapján nincs olyan találó, aki igényt tartana a lőfegyver, lőszer (töltény) tulajdonjogára, vagy
b) a (4) bekezdésben meghatározott módon kell eljárni abban az esetben, ha az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyv alapján van olyan találó, aki igényt tart a lőfegyver, lőszer (töltény) tulajdonjogára.
(4) * A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a lőfegyvert, lőszert (töltényt) a Rendőrség a tartására jogosult találónak – több, a tartására jogosult találó esetén valamennyi találónak együttesen, vagy ha ez nem lehetséges, a kiadásért elsőként jelentkező, a tartására jogosult találónak – adja ki, ha az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyv alapján a találó igényt tartott annak tulajdonjogára, továbbá a kiadásról a jogszerű megszerzést igazoló dokumentumot állít ki a találó részére. Ha a lőfegyver, lőszer (töltény) az ennek tulajdonjogára igényt tartó találó részére történő kiadásának e rendelet alapján nincs helye, a Rendőrség a 14. § (2) bekezdés a) pontjában és a 14. § (3) bekezdésében meghatározott módon jár el, azzal, hogy az értékesítésből származó összeget ilyen esetben a lőfegyver, lőszer (töltény) tulajdonjogára az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyv alapján igényt tartó találó – több találó esetén egyenlő arányban a tulajdonjogra igényt tartó valamennyi találó – részére kell kifizetni.
16. § (1) * A lőfegyver, lőszer (töltény) megsemmisítésének elrendeléséről – ha ennek az Ftv. 4/H. § (1) bekezdése szerinti feltételei fennállnak – a rendőrség dönt. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A megsemmisítést fegyvermester hajtja végre.
(1a) * Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában nem mellőzhető a megsemmisítés abban az esetben, ha a tulajdonos
a) a 14. § (1) bekezdése alapján a hatósági tárolásba vett lőfegyver, lőszer (töltény) megsemmisítését kezdeményezte, vagy
b) a hatósági tárolásban lévő lőfegyver, lőszer (töltény) megsemmisítéséhez egyébként hozzájárult.
(2) * E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a hatósági tárolás, a szakértői értékbecslés és a megsemmisítés költségeit a tulajdonos viseli.
17. § (1) *
(2) * Az egyedi azonosításra alkalmas gyártási számmal nem rendelkező tűzfegyver tartására irányuló kérelemre tekintettel a hatóságnak átadott tűzfegyvert a Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Kft. (a továbbiakban: Vizsgáló) azonosítási számmal látja el.
(3) * Az engedélyt kiadó hatóságnak az egyedi azonosításra alkalmas gyártási számmal nem rendelkező tűzfegyver tartására irányuló kérelem benyújtásával együtt átadott tűzfegyver hatósági tárolásáért, a Vizsgálóhoz történő szállításáért, illetőleg a Vizsgálótól a hatósághoz történő szállításáért a tűzfegyver tulajdonosát díjfizetési kötelezettség nem terheli.
18. § (1) A lőfegyver-kereskedő engedélyének visszavonása, vagy a lőfegyver-kereskedő halálának, illetőleg szervezet esetén a megszűnés bejelentését követően az engedélyt kiadó hatóság haladéktalanul intézkedik a fegyver, lőszer (töltény) helyszínen történő zárolására.
(2) A zárolás költségét a visszavont engedélyben feltüntetett lőfegyver-kereskedő vagy annak jogutódja, örököse köteles megfizetni.
(3) A zárolás megkezdésétől számított 180 napon belül az engedély visszavonása esetén a lőfegyver, lőszer (töltény) tulajdonosa, a lőfegyver-kereskedő halála, illetőleg szervezet megszűnése esetén az örökös, illetve a jogutód kérheti a lőfegyver, lőszer (töltény) lőfegyver-kereskedőnél történő értékesítését vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek, szervezetnek történő elidegenítését; kezdeményezheti annak hatástalanítását, megsemmisítését vagy érték nélküli leadását.
(4) Ha a zárolás megkezdésétől számított 180 nap alatt a jogosult nem élt a (3) bekezdésben meghatározott lehetőséggel, a 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
18/A. § * (1) A lőfegyverek központi nyilvántartásába irányuló adattovábbítás elektronikus úton történő teljesítésére kötelezett ügyfél e kötelezettségét kizárólag az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott dokumentumformátumok valamelyikében teljesítheti.
(2) Ha a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenység jogszerű végzését jogszabályban foglalt rendelkezés az ügyfélnek a lőfegyverek központi nyilvántartásába irányuló adattovábbítás elektronikus úton történő teljesítésére való képességéhez köti, a tevékenységet kizárólag az adattovábbítási kötelezettségét az (1) bekezdésben meghatározott formátumok valamelyikében teljesíteni képes jogosult végezheti.
19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, rendelkezéseit az elsőfokú határozattal el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
19/A. § * E rendeletnek a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendeletnek a lőfegyver tartására jogosító hatósági engedélyek visszavonásával összefüggő módosításáról szóló 8/2019. (III. 26.) BM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 12. § (1) bekezdését a lőfegyvertartási engedélynek, illetve az európai lőfegyvertartási engedélynek a Módr. hatálybalépését megelőzően történt visszavonása esetén is alkalmazni kell, feltéve, hogy a 12. § (1) bekezdésében meghatározott határidő a Módr. hatálybalépésének napjáig nem telt le.
20. § * Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i, 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. A lőfegyverismeret fontossága és a fegyvertartási engedély érvényességének ideje.
2. A tűzfegyver fogalma és a fegyvertartási engedély érvényességének ideje.
3. A lőszer fogalma. Milyen lőfegyvert nem lehet forgalmazni és tartani?
4. A lőfegyver megszerzésére és tartására ki kaphat engedélyt?
5. Hol, hogyan kell a lőfegyvert és a lőszert tárolni?
6. Sorolja fel a tűzfegyver fődarabokat. Mi a szemrevételezési és vizsgálati tanúsítvány?
7. Mikor nem lehet a lőfegyvert szállítani, viselni, használni?
8. A lőfegyverek szállításának szabályai.
9. Mi a teendője, ha lőfegyverét – megszerzésére jogosultnak vagy forgalmazónak – eladta?
10. A lőfegyver használata esetén milyen okmányokat kell az engedélyesnek magánál tartani?
11. Hatósági ellenőrzéskor mi a kötelessége a lőfegyver tulajdonosának?
12. Kinek adható és kinek engedhető át a lőfegyver?
13. Mikor kell a lőfegyvert a vizsgálatra kijelölt szervezetnek bemutatni?
14. Mi a teendője, ha lőfegyverét vagy fegyvertartási engedélyét elvesztette?
15. Milyen adatok megváltozását kell a rendőrhatóságnak bejelenteni?
Huzagolatlan csövű hosszú (sörétes) lőfegyverismeret:
16. A sörétes lőfegyvert milyen célra szabad használni?
17. Sörétes lőfegyverek csoportosítása rendszerük és csőelrendezésük szerint.
18. Sorolja fel a leggyakrabban használatos sörétes kalibereket. Mi a kaliber?
19. Sörétes lőfegyver fő részei és rendeltetésük.
20. A sörétes lőfegyver hatásos lőtávolsága és a sörétméret közötti összefüggés.
21. A sörétes lőfegyver használatának biztonsági távolsága. Befolyásolja-e a kaliber?
22. A sörétes lőszerek csoportosítása. Mit jelent a 16/70, 12/76 és 20/65 kaliberjel?
23. A sörétes lőszer részei és azok rendeltetése. Mi a gyöngygolyó és mire használható?
24. Mikor szabad a sörétes lőfegyvert megtölteni és mikor köteles üríteni?
25. Hogyan kell a sörétes lőfegyvert tűzkész állapotba hozni, üríteni?
26. A sörétes lőfegyver hordmódja. A cserélhető csövű lőfegyvereket milyen egyedi azonosítóval kell ellátni?
27. A sörétes lőfegyverből milyen szögben szabad lövéseket leadni? Mit jelent a léniázás, illetve a zsákolás?
28. Mikor kell megkülönböztetett figyelemmel lenni a lövés leadására?
29. A lőfegyver meghibásodása esetén mi a teendő, kinek adható át javítás céljára?
30. Lőfegyver használatából eredő baleset esetén mi a teendő, mely szerveket kell értesíteni?
31. Sörétes lőfegyver jellemzői (szerkezet, lövedék, hatótávolság).
A huzagolt csövű hosszú (golyós) lőfegyverismeret:
32. A golyós lőfegyvert milyen célra szabad használni?
33. A golyós lőfegyverek csoportosítása cső és töltési rendszerük szerint.
34. Milyen töltési rendszerű golyós lőfegyvereket ismer?
35. A golyós lőfegyverek tárrendszerei. A golyós lőfegyver csövének jellemzése.
36. A golyós lőfegyverek fő részei, az elsütő és biztosító szerkezet rendeltetése, működése.
37. A golyós lőfegyverek hatásos lőtávolsága. Milyen messzire repülhet el a lövedék?
38. A golyós lőfegyverek csoportosítása, hüvelyük és lövedéktípusuk szerint.
39. A golyós lőszer részei. Van-e tiltott lövedéktípus?
40. Mit jelöl a 8x57JS, a 7x64, a 30–06, illetve a 22 Hornet meghatározás?
41. Mit jelent a huzagemelkedés és a csavarzathossz? Mivel foglalkozik a célballisztika?
42. A golyós lőfegyverből történő lövés leadásának szabályai. Mi a külballisztika?
43. Hogyan kell a golyós lőfegyvert tűzkész állapotba hozni? Mi a gyorsító szerepe?
44. A lőfegyverek karbantartásának szabályai, eszközei. Mi a belballisztika?
Marok (rövid) lőfegyverismeret:
45. Ismertesse az öntöltő maroklőfegyver működési elvét, hatásadatait.
46. Ismertesse a pisztolylőszerek részeit.
47. Ismertesse az öntöltő maroklőfegyver fő részeit, azok rendeltetését.
48. Ismertesse a maroklőfegyver töltésének, ürítésének szabályait.
49. Ismertesse a lőfegyver töltetlenség-ellenőrzésének módját.
50. Ismertesse az öntöltő maroklőfegyver hatásos lőtávolságát, hatásmódját.
51. Sorolja fel a maroklőfegyverek használata során előforduló leggyakoribb akadályokat és azok elhárításának módját.
52. Ismertesse az öntöltő maroklőfegyver karbantartásának szabályait, a karbantartás eszközeit és módját.
53. Ismertesse az önvédelmi lőfegyver viselésére vonatkozó szabályokat.
54. Ismertesse az önvédelmi lőfegyver és lőszer tárolására vonatkozó szabályokat.
55. Az öntöltő maroklőfegyver részleges szét- és összeszerelésének végrehajtása.
56. A maroklőfegyver töltésének és ürítésének végrehajtása.
57. Mi a jogos védelem? Ismertesse gyakorlati példával.
58. Mi a végszükség? Használható-e az önvédelmi lőfegyver végszükségben?
A fegyverismereti és jártassági vizsgán a vizsgabizottság tagjai a fentieken kívül további olyan jogszabály- és fegyverismereti kérdéseket is feltehetnek, amelynek ismerete a vizsgázótól elvárható.
Jogszabályi ismeretek
1. Mely jogszabályok rendelkeznek a lőszerek házilagos szerelésének szabályairól?
2. Milyen tevékenységet nevezünk házilagos lőszerszerelésnek?
3. Ki végezhet házilagos lőszerszerelést?
4. Ki szerezhet meg lőszer házilagos szereléséhez csappantyút és lőport?
5. Milyen előírások vonatkoznak a csappantyú és a lőpor házilagos tárolására?
6. Milyen kaliberjelű lőszer szerelhető házilagosan?
7. Mi a lőszer meghatározása?
8. Melyek a lőszerelemek (lőszeralkatrészek)?
9. Melyek a polgári célra tiltott lövedékfajták?
10. Átadható-e a házilag szerelt lőszer azonos kaliberjelű fegyverrel rendelkező engedélyes számára felhasználás céljából?
11. Melyik magyar jogszabály, illetve szabvány táblázatai tartalmazzák a lőszerek maximális méret és gáznyomás adatait?
12. Mit jelent a magyar szabvány szerinti L3 érték?
13. Mit jelent a magyar szabvány szerinti G1 érték?
14. Mit jelent a magyar szabvány szerinti Pmaxem érték?
Biztonságtechnikai ismeretek
15. Melyek a csappantyú és a lőpor házilagos tárolásának biztonságtechnikai követelményei?
16. Miért kell a csappantyúkat eredeti gyári csomagolódobozukban tárolni?
17. Miért kell a lőport eredeti gyári csomagolódobozában tárolni?
18. Milyen tevékenységek végzése tilos a csappantyúkkal, lőporral való foglalatosság és a házilagos lőszer összeszerelés során?
19. A csappantyúkkal, lőporral való foglalatosság, illetve a házilagos lőszer összeszerelés során szükség van-e védőszemüveg használatára és miért?
20. Milyen helységet célszerű választani a házilagos lőszerszerelés céljára?
21. Miért van kiemelt fontossága annak, hogy a házilagos lőszerszerelés helyszínén rendet tartsunk?
22. Szabad-e egy adott lőszerfajta szerelése során egyszerre több fajta lőport tartani a szerelés helyén?
23. Szabad-e egy adott lőszerfajta szerelése során egyszerre több fajta csappantyút tartani a szerelés helyén?
24. Az azonosnak látszó, de különböző gyártmányú, típusjelzésű lőporok egymással megegyező ballisztikai tulajdonságokkal rendelkeznek-e? Véletlen felcserélésük milyen következményekkel járhat?
25. Szabad-e házilagos lőszerszerelésre olyan lőport használni, amelynek típusa, eredete, fajtája ismeretlen?
26. Szabad-e házilagos lőszerszerelésre olyan lőport felhasználni, amelynek szemcséi összetöredezettek vagy egymáshoz tapadtak?
27. Felhasználható-e olyan lőpor házilagos lőszerszerelésre, amely két lőporfajta házi keveréke?
28. Miért szükséges mindig megkülönböztetett figyelmet fordítani arra, hogy a töltési adatok milyen mértékegység rendszerben vannak megadva?
29. Egy korábban általunk nem töltött lőszer szerelésekor első kísérletre miért csak a szakkönyvekben megadott kezdő, vagy minimum lőportöltetekkel készítsünk töltényeket?
30. Miért nem szabad, hogy a töltetsúly meghaladja a házilagos lőszerszereléshez készült szakkönyvekben megadott maximum értéket?
31. Miért nem szabad, hogy a töltetsúly kevesebb legyen a házilagos lőszerszereléshez készült szakkönyvekben megadott minimum értéknél?
32. Miért kell maroklőfegyverekhez készített töltényeknél megkülönböztetett figyelemmel lenni a betöltött lőpor mennyiségére?
33. Milyen módon lehet biztonságosan megsemmisíteni a lőport, mely valamilyen okból nem felhasználható?
34. Milyen módon lehet biztonságosan megsemmisíteni a csappantyút, mely valamilyen okból nem felhasználható?
35. Miért nem szabad olyan lőszert készíteni, amelynél a hüvely hossza meghaladja az adott lőszerre vonatkozó szabvány szerinti maximális méretet?
36. Amennyiben eltérünk a felhasznált lövedék, a hüvely vagy a csappantyú tekintetében a házilagos lőszerszereléshez készült szakkönyvben megadott gyártmánytól, kell-e számítani arra, hogy a lőszer gáznyomása megnő?
37. Melyek azok az elsütött töltényhüvely megszemlélésével is megfigyelhető jelek, melyek arra utalnak, hogy a töltény gáznyomása túlságosan nagy?
38. Szabad-e csőtáras (pl. előágytáras Winchester) puskához hegyes lövedékcsúcsú lőszert szerelni? Miért?
39. Melyek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy töltényhüvely elérte élettartama végét?
40. Szabad-e készre szerelt lőszert vibrációs, vagy forgódobos polírozó készülékben tisztítani?
41. Melyek a sörétes töltényhüvely elhasználódására utaló jelek?
42. Mire kell különösen ügyelni sörétes lőszer acélsöréttel való szerelésekor?
43. Ólomlövedék öntésekor milyen védőeszközök használata célszerű?
44. Miért célszerű az ólomlövedék öntéséhez jól szellőző helyet választani?
Elméleti ismeretek
45. Melyek a legjellemzőbb különbségek a fekete (füstös) lőpor és a füstnélküli lőporok között?
46. A különböző gyártmányú és relatív égési-sebességű lőporok táblázatát mire tudják használni az újratöltők? Mit jelent a relatív égési-sebesség (élénkség) fogalma?
47. Milyen tulajdonságait határozza meg a lőpornak a szemcseméret és a szemcsealak?
48. A lőporgyártás során hogyan befolyásolják annak égési tulajdonságait?
49. Milyen célból vonják be a lőporok többségét?
50. Miért szükséges, hogy a lőpor csomagolódoboza légcsere mentesen zárható legyen?
51. Mely lőszertípushoz milyen NC-lőpor használható, figyelembevéve annak égési tulajdonságait (offenzív, progresszív)?
52. Mi az alapvető különbség a Berdan és a Boxer csappantyú között?
53. Melyek a Boxer csappantyú részei?
54. Miért a Boxer csappantyút alkalmazzák elsősorban házilagos lőszerszereléshez?
55. Berdan csappantyúhoz készült töltényhüvelyt lehet-e Boxer csappantyúval szerelni, miért?
56. A csappantyúk milyen külső behatásokra különösen érzékenyek?
57. Mi az alapvető különbség az ugyanolyan méretű normál és a „Magnum” megkülönböztető jelzéssel ellátott csappantyúk között?
58. Használható-e tetszőleges tömegű lövedék, ha annak átmérője megegyezik a tölteni kívánt lőszer kaliberével?
59. Melyek a töltényhüvely fő részei?
60. Melyek az alapvető hüvelyformák?
61. Melyek a legelterjedtebb hüvelyperem kialakítások?
62. Mit nevezünk szabadon repülésnek, miért törekszünk a csökkentésére?
63. Melyek a töltényhüvely funkciói?
64. Milyen anyagú töltényhüvelyek a leginkább alkalmasak a házilagos lőszerszerelésre?
65. Milyen okokból használódik el egy töltényhüvely az ismételt használat és újratöltések során?
66. Miért nem célszerű ólomlövedékkel a 300–350 m/s, illetve a réz lövedéksaruval ellátott ólomlövedékkel a 4–500 m/s kezdősebességet meghaladó lőszert szerelni?
67. Miért célszerű az öntőformából kikerült „nyers” ólomlövedéket kaliberezni?
68. Miért szükséges az ólomlövedék felületét, vagy annak hornyait kenőanyaggal ellátni?
69. Miért jellemző, hogy a palackalakú hüvelyes lőszerek szereléséhez általában 2 db matricát tartalmazó szerszámkészlet, míg egyenes falú hüvelyes lőszerek szereléséhez általában 3 db matricát tartalmazó szerszámkészlet tartozik?
70. Melyek egy elsütött töltényhüvely házilagos újratöltése során a legalapvetőbb munkafolyamatok?
71. Miért kell a házilagos lőszerszereléshez használt töltényhüvelyeket egyenként megvizsgálni?
72. Miért célszerű, hogy a házilagosan szerelt lőszerek egy-egy tételén (gyártási sorozatán) belül ugyanabból a gyártási sorozatból származó töltényhüvelyt használjunk?
73. Miért célszerű a töltényhüvelyeket a házilagos lőszerszerelést megelőzően megtisztítani?
74. Miért célszerű a használt töltényhüvely csappantyúfészkét és gyúlyukát az újracsappantyúzás előtt megtisztítani?
75. Miért szükséges a töltényhüvelyt a méret-visszaállítást megelőzően megfelelő kenőanyaggal áttörölni?
76. Milyen következményei lehetnek, ha a töltényhüvelyt nem kenjük, vagy túl nagy mennyiségű kenőanyaggal kenjük be a méret-visszaállítást megelőzően?
77. Miért célszerű, hogy az egy tételben szerelt lőszerek hüvelyhosszai megegyezzenek egymással?
78. Milyen fegyverekhez készített lőszereknél van arra különösen szükség, hogy a beszerelt lövedék hornyába a hüvelyszájat beperemezzük?
79. Milyen hüvelykialakítású lőszereknél kell arra különösen figyelni, hogy a hüvelyt ne peremezzük rá túlságosan a lövedékre?
80. Miért célszerű a hüvelyszájat sorjátlanítani a lövedék beszerelését megelőzően?
81. Melyek azok a tényezők, melyek befolyással vannak arra, hogy milyen mélyre célszerű a lövedéket hüvelybe szerelni?
82. A lőport térfogata alapján adagoló berendezésekkel kimért lőportöltetek tömegét kell-e időközönként mérleggel ellenőrizni?
83. Miért szükséges, hogy a lőport térfogata alapján adagoló berendezéseket lehetőség szerint ugyanazzal a mozdulattal, mozdulatsorral üzemeltessük a teljes lőszertétel (sorozat) tölteteinek kimérése során?
84. Melyek azok a tényezők, melyek legnagyobb befolyással vannak a lövéskor létrejövő gáznyomásra?
85. Általában a maximális töltetű lőszerek képesek a legnagyobb pontosságra?
86. Lehetséges-e, hogy egy lőszer amely bevált egy konkrét fegyverhez, egy másik fegyverben nem fog kielégítő pontosságot produkálni? Miért?
87. Melyek lehetnek az előnyei a házilagosan szerelt lőszernek a gyári szerelésű lőszerekkel szemben?
88. Célszerű-e a házilag szerelt lőszer gáznyomását valamely arra felkészült bevizsgáló laboratóriummal megméretni?
Gyakorlati ismeretek
89. A mellékelt táblázat és számológép segítségével váltsa át a vizsgáztató által SI mértékegység rendszerben megadott értékeket angolszász megfelelőjükre!
90. A mellékelt táblázat és számológép segítségével váltsa át a vizsgáztató által angolszász mértékegység rendszerben megadott értékeket SI mértékegység szerinti megfelelőjükre!
91. Vizsgálja meg a mellékelt táblázatnak és a tolómérőnek a segítségével, hogy a vizsgáztató által adott töltényhüvely hüvelyhossza meghaladja-e a magyar szabványban megadott maximum értéket!
92. Vizsgálja meg a vizsgáztató által átadott töltényhüvelyt, hogy azon láthatók-e elhasználódására utaló nyomok?
93. Vizsgálja meg a vizsgáztató által átadott töltényhüvelyt, hogy azon találhatók-e túlságosan nagy gáznyomásra utaló elváltozások?
94. A rendelkezésére bocsátott szerszámokkal végezze el a mellékelt töltényhüvely méret-visszaállítását!
95. A rendelkezésére bocsátott szerszámokkal szereljen be csappantyút a mellékelt töltényhüvelybe!
96. A rendelkezésére bocsátott karos mérleget állítsa alapállapotba, majd mérje ki vele a vizsgáztató által megadott tömegű lőport!
97. A rendelkezésére bocsátott szerszámokkal szerelje be a mellékelt lövedéket a töltényhüvelybe úgy, hogy a lövedéken lévő horony egybeessen a hüvelyszájjal!
98. A rendelkezésére bocsátott szerszámokkal peremezze be a hüvelyszájat a mellékelt töltény lövedékének hornyába!
A házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsgán a vizsgabizottság tagjai a fentieken kívül további olyan, a jogi szabályozással, illetve a lőszerekkel és a lőszerszereléssel kapcsolatos kérdéseket is feltehetnek, amelynek ismerete a vizsgázótól elvárható.
1. A lőtéren kizárólag ............................................................. jellegű, ...................... kaliberjelű és ....................................... kategóriájú lőfegyverrel, lőszerrel, illetve muzeális fegyverrel folytatható lövészet.
2. A lőtéren ...................................... lőállás használható.
3. Tereplőtereken a lövészet ideje alatt a golyófogókon (koronglövő lőtereken a veszélyességi terület határán) piros zászlót (bóját) kell elhelyezni, ezenkívül a veszélyeztetett területeken biztonsági őröket kell felállítani.
4. Lövészetet csak lövészetvezető jelenlétében szabad végrehajtani.
5. A lőtéren tartózkodók a lövészetvezető (lőtérvezető) utasításait kötelesek betartani.
6. Lőtérre lőfegyvert csak nyitott zárdugattyúval (billenőcsövű lőfegyvert megtörve) ürített állapotban szabad bevinni.
7. Lőfegyvert csak a kijelölt helyen (puskaállványon, asztalon) szabad tartani. Lőfegyvert, lőszert másnak átadni vagy lőállásban őrizetlenül hagyni tilos!
8. A lőállásban csak a lövők és a lövészetvezető (versenybírók) tartózkodhatnak.
9. Lőtéren kizárólag a kihelyezett célra vagy céltáblára, illetve fegyverpróba esetén a mögötte lévő golyófogóba szabad lőni.
10. Meghibásodott vagy eldugult lőfegyverből lövést leadni tilos! Töltési, ürítési vagy egyéb akadályt azonnal jelenteni kell a lövészetvezetőnek. Meghibásodott lőfegyvert csak a lövészetvezetőnek (versenybírónak) szabad átadni. Az átadásnál közölni kell a lőfegyver töltött vagy töltetlen állapotát.
11. A lőállások elé menni csak lövészetvezető előzetes engedélyével szabad!
12. A jelzőállásban kizárólag a lövészetvezető által kijelölt személyek tartózkodhatnak.
13. A lőtéren kizárólag a kijelölt úton szabad közlekedni.
14. A jelzőállásból csak a lövészetvezető utasítására, jelzésére szabad kijönni, a lőfegyvert vagy lőszert a célhoz kivinni tilos!
15. A lőfegyver karbantartását csak a kijelölt helyen szabad végezni. Helyszíni javítást (alkatrészek cseréje stb.) csak az arra jogosult végezhet.
16. A lövészetvezető azokat a lövőket, akik a biztonsági szabályokat nem tartják be, köteles kizárni a lövészetből. A lőtéren nem tartózkodhat olyan személy, aki szeszes italtól befolyásolt állapotú, illetve szervezetében kábítószer vagy pszichotróp anyag van.
17. Lövészetek alkalmával a lőtéren elsősegély készletet kell tartani. A lőfegyverrel okozott balesetet a baleset helye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz haladéktalanul be kell jelenteni.
18. Az elhasznált lőszer mennyiségéről kimutatást kell vezetni.
A lőtér üzemben tartójának neve: ................................................................
1. Hány lövésnek megfelelő töltet vihető be a lőállásba?
2. Milyen eszközök lehetnek a lövész előtt a töltőasztalon lövészet közben?
3. Hogyan lehet tárolni a felporzólőport a lőállásban?
4. Mennyi az elöltöltő fegyverek maximális megengedett töltete?
5. Mi az elcsettent töltet eltávolításának pontos menete?
6. Mekkora mennyiségű fekete lőpor és csappantyú tárolható lakás céljára szolgáló ingatlanban kialakított tárolóhelyen?
7. Mikor számít töltetlennek egy elöltöltő fegyver?
8. Milyen sípjel jelzi az időszakos tűzszünetet?
9. Miért van szükség a revolver lőporkamráinak zsírozására?
10. Milyen lőtéren adható le lövés elöltöltő fegyverrel?
11. Mekkora mennyiségű fekete lőpor és csappantyú tárolható nem lakás céljára szolgáló ingatlanban kialakított tárolóhelyen?
12. Két lőlapra lőtt verseny esetén mely lövést kell elvenni, ha valamelyik táblán többlet van?
13. Körérték egyezés után hogyan dönthető el az elsőség?
14. Mely jogi kategóriába sorolható az elöltöltő fegyver?
15. Mely jogszabályok rögzítik az elöltöltő-fegyveres sportlövészet szabályait?
16. Időszakos tűzszünet esetén mi a helyes eljárás?
17. Milyen jogi feltételek kötelezőek elöltöltő-fegyveres lövészet folytatásához?
18. Milyen feltételekkel kell rendelkezni annak a lövésznek, aki lövészversenyeken kíván részt venni?
19. Mely kiegészítők kötelezőek elöltöltő-fegyveres sportlövészet esetén?
20. Mi a helyes eljárás elcsettenés esetén?
21. Melyik a helyes és biztonságos módja az elöltöltő fegyver töltetlensége ellenőrzésének?
22. Milyen fekete lőpor használható elöltöltő fegyverekhez?
23. Milyen nagyságú minimális biztonsági zónát kell biztosítani a lőállások mögött?
24. Kik mehetnek be a lövészek számára biztosított biztonsági zónába?
25. Milyen sípjel jelzi a lövészet kezdetét és végét?
26. „Tüzet szüntess!” parancs esetén mi a helyes eljárás?
27. Mi a csappantyúk biztonságos tárolási módja a lőállásban?
28. Mi a helyes eljárás, ha a lövedéket nem sikerül teljesen a lőporra nyomni?
29. Miből tölthető a lőpor elöltöltő fegyverekbe?
30. Használható-e feketelőpor-utánzat versenyeken?
31. Mikor kötelező kifújni vagy kihúzni az elöltöltő fegyver csövét?
32. Melyik a töltővessző helyes kezelése?
33. Milyen jogszabályok vonatkoznak az elöltöltő-fegyveres lövészetre?
34. Milyen jogi kategóriába tartoznak az elöltöltő fegyverek?
35. Mi a lőfegyver definíciója a hatályos jogszabályok szerint?
36. Mi a revolver töltésének versenyen megengedett módja?
37. Melyik minősül súlyos biztonsági hibának?
38. A REAL lövedék az a lövedéktípus, amely ...
39. A Minié lövedék az a lövedéktípus, amely ...
40. A Maxi lövedék az a lövedéktípus, amely ...
41. A verseny megkezdését jelző sípszó után a lövész tisztító lövést ...
42. A kovakő megélezése csak akkor végezhető el, ha ...
43. A lövész biztonsági hibát követ el, ha ...
44. Ha nem tudom koszolódás miatt a lövedéket letolni teljesen a lőportöltetre, ...
45. Revolverekhez versenyen a következő lövedékek használhatók: ...
46. Pisztolyokhoz versenyen a következő lövedékek használhatók: ...
47. Csappantyús hadipuskákhoz versenyen a következő lövedékek használhatók: ...
48. Kovás hosszúfegyverekhez versenyen a következő lövedékek használhatók: ...
49. Mely jogszabályok vonatkoznak az elöltöltő-fegyveres vadászatra?
50. Milyen iratokat kell az elöltöltő-fegyveres vadásznak magánál tartania a vadászat során?
51. Milyen mennyiségű fekete lőport és csappantyút birtokolhat, illetve szállíthat az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára engedéllyel rendelkező személy?
52. Milyen engedély birtokában szerezhető meg és tartható fekete lőpor?
53. Mi a helyes eljárás, ha a vadásznak terepakadályon kell áthaladnia vadászat során?
54. Miért kell vadászat előtt a csőből eltávolítani az olajat?
55. Mi az elöltöltő puska helyes viselési módja vadászat során?
56. Mi az elöltöltő fegyver legnagyobb megengedett töltete?
57. Milyen hatótávolsággal bír az elöltöltő fegyverből vadászatra alkalmas töltettel kilőtt kúpos lövedék?
58. Milyen etikus lőtávolságra adjunk le lövést a vadra nyílt irányzékkal?
59. Milyen elöltöltő puska használható vadászatra?
60. Mely vadászati módok engedélyezettek elöltöltő-fegyveres vadászat esetén?
61. Mely torkolati energia határok vonatkoznak különböző nagyvadfajaink elejtésére?
62. Melyik képlettel számítható ki a torkolati energia?
63. Hogyan kell biztonságosan viselni vadászat során a csappantyús vadászpuskát?
64. Hogyan kell biztonságosan viselni vadászat során a kovás vadászpuskát?
65. Hogyan kell biztonságosan viselni vadászat során a kanócos vadászpuskát?
66. Hogyan kell biztonságosan viselni vadászat során a keréklakatos vadászpuskát?
67. Mely lövedéktípus alkalmasabb vadászatra?
68. Miért fontos, hogy a lehető legnagyobb lövedéksebességet érjük el elöltöltő vadászpuskánkkal?
69. Mi a megengedett legnagyobb szórása vadásztöltettel egy elöltöltő vadászpuskának 50 m-es távolságon?
70. Melyek az engedélyezett elöltöltő-fegyveres apróvad-vadászati módok?
71. Mely alkatrészek tartoznak az elöltöltő sörétes puska töltetéhez?
72. A sabot lövedék jellemzői a következők: ...
73. Mely lakattípus a legalkalmasabb elöltöltő-fegyveres vadászatra?
74. Hogyan kell eljárni, mielőtt az elöltöltő-fegyveres vadász felmászik a lesre?
75. Milyen torkolati energiára képes töltettel ejthető el az őz?
76. Mi a fegyver, illetve az elöltöltő fegyver definíciója a hatályos jogszabályok szerint?
77. Melyik hatóság, illetve hatósági szerv hatáskörébe és illetékességébe tartozik az elöltöltő fegyver vadászati célú használatának engedélyezése?
78. Hogyan tárolható a fekete lőpor és a füstnélküli lőpor?
79. Az elöltöltő fegyver vadászati célú használatának engedélyezéséhez szükséges-e fegyver biztonságos működésének tanúsítása?
80. Az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosult személy mely adatok megváltozását köteles bejelenteni az engedélyező hatóság számára?
A válaszokat a vizsgázónak 3 lehetőség közül kell kiválasztania. Minden kérdésre csak egy helyes válasz adható!
1. Milyen maximális töltetet használhatunk elöltöltő fegyverünkhöz?
a. Ismertesse a lőpor szemcseméretére vonatkozó jelzéseket!
b. Ismertesse a lőpormérés módszereit!
2. Ismertesse az elöltöltő revolver biztonságos töltésének menetét!
a. Mi az elöltöltő fegyver jogszabályi definíciója?
b. Mi a helyes eljárás a forgódob elakadása esetén?
3. Ismertesse az elcsettent fegyver hatástalanításának menetét!
a. Mik az elöltöltő-fegyveres vadászathoz kötelező, illetve ajánlott felszerelések?
b. Az elöltöltő fegyver mely állapotban számít töltöttnek?
4. Ismertesse a kovás fegyver töltésének menetét!
a. Mi a muzeális fegyver jogszabályi definíciója?
b. Ismertesse az elöltöltő fegyverek gyújtási módjai fejlődésének legfontosabb állomásait!
5. Ismertesse, hogy milyen fő lövedéktípusokat ismer, és azok töltésének főbb jellemzőit!
a. Mi a tapasz szerepe?
b. Mi a kenőanyagok szerepe?
6. Milyen jogi feltételeknek kell ahhoz teljesülniük, hogy elöltöltő fegyvereket lövészetre használhassuk?
a. Mennyi lőpor és mennyi csappantyú vihető be a lőállásba?
b. Miért nem lehet lőporszaruból tölteni az elöltöltő fegyvert?
7. Ismertesse a fekete lőpor alapvető fizikai-kémiai tulajdonságait!
a. Miért nem lehet légrés a lőpor és a lövedék között?
b. Milyen tulajdonságokkal rendelkezik a REAL lövedék?
8. Ismertesse az egylövetű fegyverek töltésének menetét!
a. Milyen tulajdonságokkal rendelkezik a MINIÉ lövedék?
b. Mit jelent revolverek esetében a láncgyújtás, hogyan kerülhető el?
9. Ismertesse az elcsettent töltet eltávolításának biztonságos menetét!
a. Ismertesse a csappantyúzó működését!
b. Ismertesse a kompressziós lövedékek működési elvét!
10. Miért nem használható nitrocellulóz alapú lőpor elöltöltő fegyverekben?
a. Lövésztársa lőlapcserére készülődik. Az Ön fegyverében már van fekete lőpor és lövedék, de nincs felcsappantyúzva. Lehetséges-e a lőlapcsere a lövészetvezető jeladása után?
b. Mik a lőszerelemek tárolásának feltételei?
11. Ismertesse az elöltöltő fegyverekre vonatkozó hatályos jogszabályokat vázlatosan!
a. Miért kell kifújni vagy kihúzni a csövet lövések között?
b. Milyen a helyes töltővessző kezelés?
12. Ismertesse az elöltöltő fegyveres vadászatra vonatkozó jogi szabályozást vázlatosan!
a. Ismertesse az elöltöltő vadászpuska tisztítására vonatkozó szabályokat!
b. Mely irányzékok alkalmasak, és mely irányzékok ajánlottak elöltöltő fegyveres vadászatra?
13. Ismertesse vázlatosan az elöltöltő fegyverből vadásztöltettel kilőtt lövedék külballisztikáját!
a. Ismertesse az elöltöltő vadászpuska töltöttségi szintjeit!
b. Ismertesse a lőszerelemek megszerzésére vonatkozó szabályokat!
14. Ismertesse vázlatosan az elöltöltő fegyverből vadásztöltettel kilőtt lövedék célballisztikáját!
a. Ismertesse az elöltöltő vadászpuska megengedett ürítési módjait!
b. Írja le az elöltöltő fegyver lövedéktípusainak maximális hatótávolságát!
15. Ismertesse az elöltöltő vadászpuska vadászterületen történő viselésére vonatkozó szabályokat!
a. Ismertesse a kovás lakat kezelésének alapvető biztonsági szabályait vadászat során!
b. Ismertesse, hogy a különböző lövedéktípusok milyen jellegű kenőanyagok használatát igénylik!
16. Ismertesse az elöltöltő vadászpuska töltetének beállítására vonatkozó szabályokat, lehetőségeket!
a. Ismertesse, hogy hogyan akadályozható meg a töltet benedvesedése esős időjárás esetén!
b. Ismertesse a keréklakat vadászati felhasználásának gyakorlati szempontjait!
17. A megadott adatok alapján számolja ki a fegyver torkolati energiáját, és ez alapján határozza meg, hogy mely nagyvadfajunk elejtésére alkalmas!
a. Ismertesse a kanócos lakattal rendelkező fegyverek kezelési sajátosságait!
b. Ismertesse az elöltöltő-fegyveres vadászat tárgyi feltételeit!
18. Ismertesse az elöltöltő sörétes vadászpuska töltésének menetét!
a. Ismertesse az elöltöltő-fegyveres vadászat személyi feltételeit!
b. Ismertesse a sabot lövedékek működési mechanizmusát!
19. Ismertesse a kovás fegyver töltésének menetét!
a. Ismertesse a kovakő élezésének biztonságos módját!
b. Sorolja fel, hogy milyen eszközök lehetnek a lövész előtt a lőállásban!
20. Ismertesse a fegyver és az elöltöltő fegyver fogalmát!
a. Ismertesse a lőszerelem tárolására vonatkozó szabályokat!
b. Ismertesse azon adatokat, amelyekben bekövetkezett változást be kell jelenteni az elöltöltő fegyver vadászati célú használatát engedélyező hatóság számára! Mennyi idő áll rendelkezésre a bejelentés megtételéhez?
21. Ismertesse az elöltöltő fegyver vadászati célú használatának engedélyezéséhez szükséges feltételeket!
a. Ismertesse a lőfegyver fogalmát!
b. Ismertesse a fekete lőpor, illetve a gyárilag ennek kiváltására készült lőpor, továbbá a csappantyú birtoklására, szállítására vonatkozó szabályokat!
