A Tisza-völgy árvízi biztonságának a mentesített árterek részleges reaktiválására alapozott növelése, valamint a hátrányos helyzetű térség megtartóképességének, lakossága, illetve települései életkörülményeinek a közösségi politikákkal összhangban történő javítása, a veszélyeztetettségnek megfelelő területhasználatra és tájgazdálkodásra alapozott, a fenntartható regionális fejlesztésre irányuló célkitűzéseinek megvalósítása, az árvízi biztonság és az árvizekkel való gazdálkodás feltételei megteremtése, a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) * A vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkár-elhárítási tevékenység tervezése, szabályozása, szervezése, irányítása, ellenőrzése, a kiemelten közcélú védőművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés az állam feladata. A térségi árvízvédelmi biztonság megteremtése és fejlesztése kiemelten fontos közérdekű tevékenység.
(2) A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésében közreműködő egyes szervek és személyek feladataikat az általános szabályok szerint, az e törvényben foglalt eltérésekkel kötelesek ellátni.
(3) *
2. § (1) A törvény hatálya a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (a továbbiakban: VTT), tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokra, valamint tevékenységekre terjed ki.
(2) * A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelése kapcsán a következő alapelvek érvényesülnek:
a) a Tisza folyó mértékadót meg nem haladó árvizeit elsősorban a mértékadó védképességűre kiépülő árvízvédelmi töltések közötti nagyvízi mederben kell levezetni, melyben – az ökológiai szempontokra is figyelemmel – az árvízvédelmi szempontok elsőrendű érvényesülése érdekében javítani kell az áramlási, vízszállítási feltételeket;
b) a mértékadó védképességet meghaladó, töltésszakadással, elöntéssel fenyegető árhullámokat hazai területen árapasztással csökkenteni kell;
c) az árvíz szabályozott kivezetését és a folyóba történő szükség szerinti visszavezetését (vagy vízhiányos területre történő átvezetését) szolgáló, műtárgyakból és tározókból álló árapasztó rendszert úgy kell kialakítani és működtetni, hogy az – az árvízvédelmi funkció biztosítása mellett, még a mértékadó árvízszint alatti árhullámok esetében is – hasznosítható legyen az agrár-környezetgazdálkodási, a klímavédelmi és a Tisza-völgy fejlesztésével kapcsolatos programokban előirányzott célok megvalósítása, valamint a természetes élőhelyek fenntartása és gyarapítása során. A tározókban és a hozzájuk kapcsolódó tájgazdálkodási mintaterületeken biztosítani kell – megfelelő vízhozam esetén – az évenkénti, rendszeres sekélyvízű elöntés lehetőségét.
(3) * A (2) bekezdésben megfogalmazott alapelveknek megfelelően a VTT keretében a következőket kell megvalósítani:
a) a Tisza-völgy árvízvédelmi műveinek előírás szerinti kiépítését, összhangban a nagyvízi medrek vízszállító képességének növelésével, a lefolyás elősegítését szolgáló beavatkozásokkal, biztosítva a folyók hullámtereinek táj- és földhasználatváltását;
b) * a Tisza-völgyben az ártér reaktiválását szabályozott vízkivezetéssel biztosító vízkárelhárítási célú szükségtározókat a belső vízkormányzást és a víz továbbvezetését szolgáló létesítményekkel;
c) a tározók megépítése és a nagyvízi medrek vízszállító képességének növelése által a Tisza teljes hazai szakaszán a rendkívüli árhullámok csúcsvízszintjeinek 1,0 m-rel való csökkentését;
d) a monitoring rendszer és előrejelzés fejlesztését, az árapasztó tározórendszer és a hozzá kapcsolódó tájgazdálkodási vízrendszer üzemrendjének megvalósításhoz igazodó kialakítását;
e) * a vízkárelhárítási célú szükségtározók vízilétesítményeinek megvalósításával összehangolt ütemezésben a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket a tájhasználatváltással együtt.
3. § * A VTT tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokhoz és tevékenységekhez szükséges pénzeszközökről
a) a központi költségvetésnek az e célra létrehozott fejezeti kezelésű előirányzatából;
b) a nemzeti fejlesztési terv operatív programjai és a nemzeti vidékfejlesztési stratégiai tervet megvalósító nemzeti vidékfejlesztési program keretében az Európai Unió támogatási alapjából pályázati úton elnyerhető pénzeszközökből, valamint az európai uniós támogatások hazai társfinanszírozási keretéből; továbbá
c) a már megkezdett beruházások esetében a költségvetési támogatásból,
a Kormány gondoskodik.
3/A. § * Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 14. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter kezdeményezésére a vízkárelhárítási célú szükségtározóval érintett területeket – az 5. § (1) és a 24. § (2) bekezdése szerint megállapított miniszteri rendelet alapján – az érintett települési önkormányzatoknak a külön jogszabályban meghatározott helyi építési szabályzatukban figyelembe kell venniük, és a miniszteri rendelet hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül a helyi építési szabályzatukban át kell vezetniük.
4. § * A VTT keretében megvalósuló árvízvédelmi célú beavatkozások beruházója a Kormány által rendeletben kijelölt vízügyi igazgatási szerv (a továbbiakban: beruházó), amely szerv a hatósági és az egyéb igazgatási eljárások során jár el.
5–8. § *
9. § (1)–(4) *
(5) * A beruházó nyilvántartást vezet a vízkárelhárítási célú szükségtározó területéhez tartozó földrészletekről, valamint a földrészletek tulajdonosairól. Az adatkezelés célja az egyszeri térítés, illetve az ingatlan vételárának, valamint a kisajátítás során meghatározott kártalanítási összeg kifizetésének biztosítása.
(6) * A vízkárelhárítási célú szükségtározó területéhez tartozó földrészletekre vonatkozó nyilvántartás tartalmazza:
a) a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számát és területnagyságát,
b) művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését,
c) minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét.
(7) * A beruházó a (6) és (8) bekezdés szerinti adatokat az (5) bekezdésben meghatározott összegek kifizetéséig tartja nyilván.
(8) * A földrészlet tulajdonosa vonatkozásában tartalmazza:
a) a természetes személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja nevét, születési helyét, évét, lakcímét,
b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, statisztikai számjelét.
(9) * Az ingatlanügyi hatóság – a vízkárelhárítási célú szükségtározó jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzéséről szóló határozattal, illetve a földrészlet tulajdonosában bekövetkező változás esetén a tulajdonjog bejegyző határozattal egyidejűleg – a (6) és (8) bekezdésben meghatározott adatokat a beruházónak megküldi.
(10) * A (2) bekezdés szerinti egyszeri térítés mértéke évente növekszik a Központi Statisztikai Hivatal által közölt, a tárgyévre érvényes fogyasztói árindex mértékével.
10. § (1) * A VTT vonalas létesítményeinek (tározógát, csatorna) az előzetes vizsgálati eljáráshoz külön jogszabály szerint szükséges dokumentáció, örökségvédelmi hatástanulmány, valamint a területrendezési tervtanulmány alapján 1:10 000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott és kijelölt 200 méter szélességű területsávjában a Magyar Államot – más jogosultakat megelőzően – elővásárlási jog illeti meg a nyomvonalon található földrészletek tekintetében.
(2) * A megvásárolt földrészlet az állam tulajdonába és a VTT vonalas létesítményeinek építése céljából ellenérték nélkül a területileg illetékes vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésébe kerül. Az elővásárlási jogot a Magyar Állam nevében a beruházó gyakorolja.
(3) * Ha a területet a Magyar Állam adásvétellel vagy földcserével nem szerzi meg, azt ki kell sajátítani. A kisajátítási eljárást a beruházó kérelmére a kisajátításról szóló külön törvény alapján kell lefolytatni.
(4) A terület megszerzése céljából kezdeményezett kisajátítási eljárás közérdeket szolgál. Azt, hogy a cél közérdekű, a kisajátítási eljárás során az erre egyébként hatáskörrel rendelkező szerv nem vizsgálja.
(5) *
11. § *
12. § * A vízügyi hatóság hatósági döntésének kialakítása előtt – a VTT közérdekűségére, a környezet- és természetvédelmi, valamint örökségvédelmi érdekekre, továbbá az árvízi biztonság és a területfejlesztés előre jelzett gazdasági és társadalmi hatására is figyelemmel – az egységes megoldási javaslat kialakítása érdekében folyamatosan konzultál a tervezővel, illetve a beruházóval.
13. § (1) * A beruházó köteles – a vízügyi hatóság hatáskörébe tartozó eljárások lefolytatásához a kérelem mellékleteként előírt tartalmú dokumentáció készítésének fázisában – a közművek üzemeltetőitől és az utak kezelőitől előzetes adatszolgáltatást kérni.
(2) * Az előzetes adatszolgáltatás keretében a közművek üzemeltetői és az utak kezelői 15 napon belül tájékoztatják a beruházót az üggyel kapcsolatos adatokról, az ügyhöz tartozó tervekről, információkról és a vonatkozó jogszabályokról.
14. § (1) *
(2) * A VTT létesítményeinek megvalósítása érdekében indított környezetvédelmi, vízjogi és építési engedélyezési, valamint vízkárelhárítási célú szükségtározóba sorolási eljárás ügyintézési határidejét az eljáró közigazgatási szerv vezetője nem hosszabbíthatja meg.
(3) * A közművek üzemben tartói és az utak kezelői az építésügyi hatóság, valamint a vízügyi hatóság által kitűzött helyszíni szemlén vagy az azt követő tizenöt napon belül kötelesek nyilatkozni arról, hogy az üzembe helyezési engedélynek a külön jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e.
15. § *
16. § (1) * A VTT által érintett területen az országos átlagot meghaladó munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatottság javítása, az esélyegyenlőség és nagyobb szociális biztonság elősegítése érdekében, különösen a szakképzetlen lakosság számára a nagyvízi meder rendezési, helyreállítási, fenntartási, a vízkárelhárítási célú szükségtározók létesítési és fenntartási feladatait, valamint a települési infrastruktúra-fejlesztési feladatokat a központi közfoglalkoztatáshoz kötődő pályázati lehetőségek igénybevételével kell teljesíteni.
(2) * Az ártéri gazdálkodással és a vízkárelhárítási célú szükségtározók létesítésével összefüggő településfejlesztési korlátok ellensúlyozására, a népességmegtartási cél biztosítása érdekében, a természeti területek és a nagyvízi meder használatára vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő, az ökoturizmust, a gyep- és erdőgazdálkodást, erdőtelepítést és a lakossági életfeltételeket javító fejlesztési lehetőséget az integrált terület- és vidékfejlesztési programokban rögzítettek szerint kell biztosítani.
17. § (1) * A vízkárelhárítási célú szükségtározók töltő-ürítő és határoló vízgazdálkodási létesítményeinek (így például: zsilipek, töltő-ürítő csatornák, tározó gátak) üzemeltetése és fenntartása állami feladat.
(2) A VTT-ben előirányzott tájgazdálkodási célú vízhasználatok mentesek – a külön jogszabályokban meghatározott – vízkészletjárulék fizetése alól.
(3) A tározókon belül és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó tájgazdálkodási területeken a vízkormányzó és vízvezető létesítmények üzemeltetésére és fenntartására meglévő vagy létrejövő szervezetek működését az állam – a gazdálkodók terheinek csökkentése érdekében – külön soron elkülönített forrásból támogatja.
18. § (1) A nagyvízi mederben kialakított vízszállító képesség megőrzéséről a tulajdonosnak, illetve az egyéb jogcímen használónak a területre meghatározott művelési módok és használati korlátozások betartásával kell gondoskodnia.
(2) A nagyvízi mederben történő extenzív gazdálkodás támogatására – az (1) bekezdés szerinti állapot fenntartása érdekében – a vidék fejlesztését célzó nemzeti terv agrár-környezetgazdálkodási pályázati rendszere útján lehetőséget biztosít.
(3) * Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a vízügyi hatóság felszólítja a tulajdonost, illetőleg az egyéb jogcímen használót a művelési ágnak megfelelő állapot helyreállítására.
19. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben a hatálybalépését követően induló eljárási szakaszokra kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az eljárás szakaszai:
a) * az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtása,
b) * a nyomvonal kijelölése,
c) * a környezeti hatástanulmány és az örökségvédelmi hatástanulmány benyújtása,
d) a kisajátítási kérelem benyújtása,
e) a termőföld más célú hasznosítása iránti kérelem benyújtása,
f) az építési engedély iránti kérelem benyújtása,
g) a vízjogi létesítési engedély iránti kérelem benyújtása,
h) a létesítmények üzembe helyezése.
(3) * A minősítés előtt kiadott végleges és végrehajtható építési engedélyek a minősítés hatálybalépésével hatályukat vesztik, amennyiben a jogszerűen szerzett jogával az engedélyes nem élt (nem kezdte meg az építést).
(4) *
20–23. § *
24. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a 10. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlásra vonatkozó részletes rendelkezéseket.
(2) * Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg
a) * a vízkárelhárítási célú szükségtározó területével érintett földrészletek jegyzékét, *
b) *
(3) * Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a Vásárhelyi-terv integrált terület- és vidékfejlesztés programját.
(4) * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az ártéri gazdálkodás szakmai elveit, továbbá a tározó árapasztási célú igénybevétele esetén fizetendő kártalanítás feltételeit rendeletben állapítsa meg.
