A jogszabály mai napon ( 2024.05.22. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2024.VI.1. -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

79/2004. (V. 4.) FVM rendelet

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában *  kapott felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:

(A Vtv. 1. §-ához)

1. § *  (1) A Vtv. alkalmazásában vadászható állatfajok a következők (a továbbiakban: vad):

a) nagyvadfajok:

1. Gímszarvas (Cervus elaphus),

2. Dámszarvas (Cervus dama),

3. Őz (Capreolus capreolus),

4. Muflon (Ovis gmelini musimon),

5. Vaddisznó (Sus scrofa),

6. Szikaszarvas – Japán szika (Cervus nippon nippon),

7. *  Szikaszarvas – Dybowski szika (Cervus nippon hortulorum);

8. * 

b) *  apróvadfajok:

ba) hasznos apróvadfajok

1. Mezei nyúl (Lepus europaeus),

2. Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus),

3. Fácán (Phasianus colchicus),

4. Fogoly (Perdix perdix),

5. Nyári lúd (Anser anser),

6. Vetési lúd (Anser fabalis),

7. Nagy lilik (Anser albifrons albifrons),

8. Kanadai lúd (Branta canadensis),

9. Nílusi lúd (Alopochen aegyptiacus),

10. Tőkés réce (Anas platyrhynchos),

11. Szárcsa (Fulica atra),

12. Erdei szalonka (Scolopax rusticola),

13. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto),

14. Örvös galamb (Columba palumbus),

15. *  Vörös fogoly (Alectoris rufa).

bb) egyéb apróvadfajok:

1. Házi görény (Mustela putorius),

2. Nyest (Martes foina),

3. Borz (Meles meles),

4. Róka (Vulpes vulpes),

5. Aranysakál (Canis aureus),

6. Pézsmapocok (Ondathra zibethicus),

7. Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides),

8. Mosómedve (Procyon lotor),

9. Dolmányos varjú (Corvus corone cornix),

10. Szarka (Pica pica),

11. Szajkó (Garrulus glandarius).

(2) *  Közösségi jelentőségű vadászható állatfajok a következők:

1. Fácán (Phasianus colchicus),

2. Fogoly (Perdix perdix),

3. Nyári lúd (Anser anser),

4. Vetési lúd (Anser fabalis),

5. Nagy lilik (Anser albifrons albifrons),

6. * 

7. Tőkés réce (Anas platyrynchos),

8. Szárcsa (Fulica atra),

9. Erdei szalonka (Scolopax rusticola),

10. Örvös galamb (Columba palumbus),

11. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto),

12. Házi görény (Mustela putorius),

13. Aranysakál (Canis aureus),

14. Dolmányos varjú (Corvus corone cornix),

15. Szarka (Pica pica),

16. Szajkó (Garrulus glandarius),

17. *  Vörös fogoly (Alectoris rufa).

(A Vtv. 6. §-ához)

2. § *  (1) *  A vadászterület határának megállapításával egyidejűleg a vadászati hatóság a tulajdonosi közösséget a hozzá tartozó vadászterület azonosító kódszámának megjelölésével nyilvántartásba veszi. A tulajdonosi közösség nyilvántartásba vételekor a vadászterület azonosító kódszáma a vadászterület sorszámát és a vadászterület fekvése szerinti vármegye kódját tartalmazza.

(2) *  Megválasztását követően a tulajdonosi közösség képviselője az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalmú és a Pest Vármegyei Kormányhivatal honlapján közzétett formanyomtatványon nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújt be a vadászati hatósághoz. A vadászati hatóság a tulajdonosi közösség képviselőjét az 1. számú melléklet A. pontja szerinti adattartalommal nyilvántartásba veszi.

(3) *  A kérelemhez mellékelni kell

a) a Vtv. 12. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglaltakról hozott határozatok másolati példányát,

b) a Vtv. 12. § (12) bekezdésében meghatározott és az e rendeletben megállapított szabályok alapján elkészített, a tulajdonosi közösség működésére vonatkozó szabályzat teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt példányát, valamint

c) ha a tulajdonosi közösség megválasztott képviselője természetes személy, a hatósági erkölcsi bizonyítványát.

(4) A vadászati hatóság a tulajdonosi közösség képviselőjének nyilvántartásba vétel iránti kérelmét elutasítja, ha

a) a Vtv. 14. § (1) bekezdése szerinti hirdetmény

aa) nem felelt meg a Vtv. 14. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek,

ab) *  közzététele, illetve kifüggesztése nem a Vtv. 14. § (1) és (2) bekezdésében előírtak szerint történt, vagy

ac) nem tartalmazta, hogy a tulajdonosi gyűlés összehívását a vadászterület összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában számított legalább egyötöde kezdeményezte, vagy

b) a képviselő személyével szemben a Vtv. 12. § (5) vagy (7) bekezdésében meghatározott kizárási ok áll fenn.

(5) A vadászati hatóság a tulajdonosi közösség képviselőjét a nyilvántartásból törli, ha annak megbízatása a Vtv. 12. § (8) bekezdés b)–g) pontja alapján megszűnik, vagy a Vtv. 12. § (8) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a tulajdonosi közösség az új képviselőt megválasztotta.

(6) A tulajdonosi közösség képviselője a (2)–(5) bekezdésben meghatározott adatokban, tényekben bekövetkezett változást a változás bekövetkezésének napjától számított tizenöt napon belül a vadászati hatóságnak írásban bejelenti.

2/A. § *  (1) *  A haszonbérleti szerződés megkötését követően a vadászatra jogosult az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal, a Pest Vármegyei Kormányhivatal honlapján közzétett formanyomtatványon nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújt be a vadászati hatósághoz. A vadászati hatóság a vadászatra jogosultat az 1. számú melléklet B. pontja szerinti adattartalommal nyilvántartásba veszi. A vadászati hatóság a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg a vadászterület azonosító kódszámát kiegészíti a vadászterület fekvése szerinti vadgazdálkodási tájegység kódszámával.

(1a) *  A vadászati hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásában szereplő adatokat és az abban bekövetkező változásokat minden évben legkésőbb március 31-ig megküldi a vadászkamara területileg illetékes szervezetének a vadászati engedélyek kiállítása érdekében.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a vadászatra jogosult által elfogadott, az azonosító jel használatának részletes szabályait magába foglaló, a vadászat helyi rendjét részletesen tartalmazó szabályzat (a továbbiakban: helyi szabályzat) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt példányát, valamint

b) a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti szerződést.

(3) A vadászati hatóság a vadászatra jogosult nyilvántartásba vétel iránti kérelmét elutasítja, ha

a) a haszonbérleti szerződést olyan tulajdonosi gyűlésen hozott döntés alapján kötötték meg, amelynek összehívása során a Vtv. 14. § (1) bekezdése szerinti hirdetmény

aa) nem felelt meg a Vtv. 14. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek,

ab) *  közzététele, illetve kifüggesztése nem a Vtv. 14. § (1) és (2) bekezdésében előírtak szerint történt, vagy

ac) nem tartalmazta, hogy a tulajdonosi gyűlés összehívását a vadászterület összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában számított legalább egyötöde kezdeményezte, vagy

b) a kérelmező a Vtv. 16. § (1) és (2) bekezdésében, illetve 107. §-ában meghatározott feltételnek nem felel meg.

(4) * 

(5) A vadászatra jogosult

a) az (1) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változást a változás bekövetkezésének napjától számított tizenöt napon belül,

b) a haszonbérleti szerződés megszűnését, valamint az ellene indított felszámolási eljárást a haszonbérleti szerződés megszűnésétől, illetve a felszámolás kezdő időpontjától számított tizenöt napon belül

a vadászati hatóságnak írásban bejelenti.

(6) Ha a vadászatra jogosult a vadászterület meghatározott részére vonatkozóan bérvadászati szerződést köt, a szerződés másolatát a megkötésétől számított tizenöt napon belül a vadászati hatóság részére megküldi.

(7) Ha a magyar állam önálló vadászati joga vagyonkezelési szerződéssel kerül hasznosításra, akkor a vagyonkezelő nyilvántartásba vételére, illetve a nyilvántartásból való törlésére az (1)–(6) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(A Vtv. 8. §-ához)

3. § *  (1) A vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a Vtv. 8. § (2) bekezdésének b), c) és e) pontja alkalmazásában azokat a település külterületén lévő ingatlanokat, amelyek a termőföldről szóló törvény hatálybalépéséig az ingatlan-nyilvántartásban zártkertnek minősültek.

(2) A vadászati hatóság a földtulajdonos kérelmére az (1) bekezdés szerinti külterületen lévő ingatlant a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterületnek minősítheti, amennyiben az vadgazdálkodásra alkalmas és az ingatlanon a vadászati tevékenység biztonságos feltételei adottak.

(3) *  A Vtv. 8. § (1) bekezdésének alkalmazásában a vadászterület szemközti határvonalainak távolsága akkor minősül háromezer méter alattinak, ha térképen – domborzattól függetlenül – mérve a szemközti vonalak távolsága több mint kétezer méter hosszan nem éri el a háromezer méter távolságot.

(4) *  A vadászterület határa a Vtv. 8. §-a és 19. § (2) bekezdése alkalmazásában olyan, tartós nyomvonalas létesítmény, vonalas jellegű természeti tereptárgy, erdőtag határvonala vagy közigazgatási határvonal lehet, amelynek nyomon követhetősége és beazonosíthatósága az üzemtervi időszak végéig fennmarad.

(A Vtv. 9. §-ához)

4. § *  A vadászati hatóság a vadászterületekről a 4. számú melléklet szerint, azonosító kódszámok alapján nyilvántartást vezet.

(A Vtv. 11. §-ához)

5. § *  (1) A Vtv. 19. § (2) bekezdés i) pontja alkalmazásában zárványterület az a földterület, amely

a) önálló vadászterületként történő kialakítása esetén – a különleges rendeltetésű vadászterület kivételével – kizárólag egy vadászterülettel lenne határos,

b) egy vadászati hatóság ajánlásának sem lenne része, vagy

c) a vadászati hatóság ajánlásához érkező módosító javaslat elfogadása esetén a vadászterület határának megállapítására vonatkozó előírások alapján önálló vadászterületként nem lenne kialakítható.

(2) Nem minősül az (1) bekezdés a) pontja szerinti zárványterületnek az a földterület, amely egy vadászterülettel és az államhatárral határos.

(3) A vadászati hatóságok az illetékességi területük határán lévő, ugyanazon vadgazdálkodási tájegységhez tartozó vadászterületeket érintő ajánlás megtétele előtt, de legkésőbb az ajánlás megtétele évének március 20. napjáig egyeztetnek egymással az illetékességi területük határán lévő vadászterületek közös határairól. Az egyeztetést a (4)–(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell lefolytatni.

(4) A vadászati hatóság az ugyanazon vadgazdálkodási tájegységen belüli, az illetékességi területén kívül eső, másik vadászati hatóság illetékességi területére átnyúló területrészt érintően – a zárványterület (6) bekezdésben meghatározott módon történő megszüntetése kivételével – csak az érintett szomszédos terület fekvése szerint illetékes vadászati hatóság hozzájárulásával teheti meg ajánlását. A szomszédos terület fekvése szerint illetékes vadászati hatóság csak akkor tagadhatja meg a hozzájárulását, ha az illetékességi területén kialakítandó, az érintett területrészt magába foglaló vadászterület kialakítására ajánlást tesz.

(5) Az ajánlásokban szereplő vadászterületek között átfedés, zárványterület nem lehet. Az ajánlás nem érinthet olyan területrészt, amely a vadgazdálkodási tájegység határán kívül helyezkedik el, továbbá nem érinthet olyan vadászterületet, amelynek üzemterve egy éven túl jár le.

(6) A vadászati hatóság az illetékességi területével határos zárványterületet – megosztva vagy egyben – az ajánlás megtételére, illetve a vadászterület határának megállapítására vonatkozó szabályok szerint a szomszédos vadászterület határára vonatkozó ajánlása részévé teszi. Ha a zárványterület több vadgazdálkodási tájegységet érint, akkor a vadászati hatóság a tájegységi határok által felosztott zárványterület részeit – megosztva vagy egyben – az ajánlás megtételére, illetve a vadászterület határának megállapítására vonatkozó szabályok szerint a szomszédos vadászterület határára vonatkozó ajánlása részévé teszi.

(7) A vadászterület határának megállapítására vonatkozó ajánlásában a vadászati hatóság a lejáró üzemtervű, különleges rendeltetésű vadászterületek határainak újbóli megállapítása tekintetében a meglévő határoktól eltérő ajánlást nem tehet, kivéve, ha a lejáró üzemtervű, különleges rendeltetésű vadászterület tulajdonosi közössége és a szomszédos, lejáró üzemtervű vadászterület tulajdonosi közössége eltérő megállapodást kötött.

(8) A vadászati hatóság a vadászterület határának megállapítására vonatkozó, a (3) bekezdésben foglaltak szerint egyeztetett és véglegesített ajánlásának tervezetét a közzétételét megelőző öt nappal korábban, de legkésőbb március 21. napjáig a vadgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) részére tájékoztatás céljából megküldi.

6. § *  (1) Az ajánlást áttekintő és részletes térképen is meg kell jeleníteni. A részletes térképen legalább 1:50000 méretarányban fel kell tüntetni és jelölni kell

a) az ajánlással érintett vadászterületet és a szomszédos, egy éven belül lejáró üzemtervű vadászterületek határvonalának az ajánlással érintett vadászterülethez csatlakozó határvonalát és kódszámait, valamint

b) az ajánlás azon határvonalát, amely egyben a vadászati hatóság illetékességi területének határa is.

(2) Az ajánlásban fel kell tüntetni az ajánlással érintett vadászterület kódszámát, határleírását és hektárban kifejezett becsült méretét.

(3) Az ajánlás térképi megjelenítése és határleírása közötti eltérés esetén a határleírás tekintendő irányadónak.

(4) A Vtv. 11/A. § (4) bekezdése szerinti hirdetmény kifüggesztésének időtartamába a kifüggesztés, illetve a levétel napja nem számítható be.

7. § *  (1) A Vtv. 11/A. § (5) bekezdésében meghatározott módosító javaslatot ahhoz a vadászati hatósághoz kell benyújtani, amelyik az ajánlást tette.

(2) *  Ha a módosító javaslatot benyújtó tulajdonos nem személyesen tesz jognyilatkozatot, akkor képviseletéről a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény képviseleti jogra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt és a 15. számú mellékletben meghatározott adattartalommal kiállított írásbeli meghatalmazás útján gondoskodhat.

(3) A meghatalmazás a 9. § (3) bekezdésében meghatározott, a tulajdonjog igazolására elfogadható dokumentumok valamelyikével együtt érvényes.

(4) Állami tulajdonú földterület esetén a vadászati joggal kapcsolatos eljárásokban meghatalmazásnak minősül a vagyonkezelési szerződésbe foglalt, vadászati joggal összefüggő képviseletre vonatkozó meghatalmazás, amely a meghatalmazott által bemutatott, a képviselettel érintett állami földterületek listájával együtt érvényes.

(5) A módosító javaslattal érintett ingatlan esetében, ha az ingatlannak több tulajdonosa van, érvényes jognyilatkozatot csak egy személy tehet. A tulajdonostársak képviseletükről tulajdoni hányaduk arányában számított szótöbbséggel határoznak.

(6) Ha a földtulajdonos más földtulajdonossal együtt nyújt be módosító javaslatot a vadászati hatósághoz, a módosító javaslatban meg kell nevezni a módosító javaslat kapcsolattartóját (a továbbiakban: meghatalmazott kapcsolattartó).

7/A. § *  (1) A vadászati hatósághoz benyújtott módosító javaslatnak tartalmaznia kell

a) a módosító javaslatot benyújtó személy vagy a meghatalmazott kapcsolattartó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a módosító javaslat melyik ajánlásban szereplő – kódszámokkal megjelölt – vadászterületeket érinti;

b) a módosító javaslattal érintett földterület határleírását;

c) a módosító javaslattal érintett földterület legalább 1:25000 méretarányú topográfiai térképi megjelenítését, feltüntetve az ajánlással érintett vadászterület határvonalát;

d) a módosító javaslattal érintett földterületnek az ingatlanügyi hatóság által papíralapon vagy elektronikus adathordozón kiadott helyrajzi számait és annak területi kiterjedését hektárban, valamint a földtulajdonosok nevét és tulajdoni hányadát;

e) a módosító javaslatot benyújtó személy vagy a meghatalmazott kapcsolattartó nyilatkozatát arról, hogy a tulajdonában, illetve a képviselt személyek tulajdonában lévő földterület milyen százalékos arányban áll a módosító javaslattal érintett teljes földterülettel;

f) a módosító javaslatot benyújtó személy vagy a meghatalmazott kapcsolattartó nevét és elérhetőségét.

(2) A módosító javaslat térképi megjelenítése és szöveges határleírása közötti eltérés esetén a szöveges határleírás tekintendő irányadónak.

7/B. § *  (1) A vadászati hatóság a benyújtott módosító javaslatot és a rendelkezésére bocsátott dokumentumokat megvizsgálja és a módosító javaslatot elutasítja, ha

a) az nem határidőben került benyújtásra,

b) azt nem az arra jogosult személy, illetve személyek nyújtották be,

c) az nem felel meg a 7/A. § (1) bekezdésében, valamint a Vtv. 11/A. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott feltételeknek, vagy

d) annak elfogadása esetén zárványterület, illetve olyan vadászterület keletkezne, amely nem felel meg a vadászterület kialakítására vonatkozó előírásoknak.

(2) A befogadott módosító javaslatról a 7/A. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában foglalt adatok megadásával a vadászati hatóság

a) a 7/A. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyt,

b) a módosító javaslattal érintett, hatályos vadászterület földtulajdonosi közösségének képviselőjét, valamint

c) a módosító javaslattal érintett, a 7/C. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott átfedésben lévő területrész tulajdonosait, illetve a Vtv. 11/A. § (8) bekezdése szerinti tulajdonosokat a földtulajdonosi közösségük képviselője útján

értesíti.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyek a vadászati hatóság döntéséről az általuk képviselt tulajdonosokat a döntés közlésétől számított öt napon belül értesítik.

(4) A vadászati hatóság a módosító javaslat befogadásáról szóló döntését az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzéteszi, valamint minden érintett település önkormányzatának – az önkormányzati közzététel érdekében – megküldi.

7/C. § *  (1) A Vtv. 11/B. § (1) bekezdésében meghatározott átfedésben lévő területrésznek az a földterület minősül,

a) amelyre befogadott módosító javaslatot nyújtottak be,

b) amely több befogadott módosító javaslat elfogadása esetén zárványterületté válna, vagy amely nem képezheti az ajánlással érintett vadászterület részét a vadászterület határának megállapítására vonatkozó előírások szerint.

(2) A Vtv. 11/B. § (1) bekezdésében meghatározott egyeztetést az a vadászati hatóság hívja össze, amelyhez a módosító javaslat benyújtásra került.

(3) A vadászati hatóság

a) a 7/B. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyeket,

b) a 7/B. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tulajdonosokat az ott meghatározott módon,

az egyeztetés időpontját megelőző nyolc nappal, a (4) bekezdésben meghatározott adatok megjelölésével értesíti.

(4) Az egyeztetésről szóló értesítés tartalmazza

a) az egyeztetés időpontját,

b) az egyeztetés helyszínét,

c) a módosító javaslattal érintett földterület területi kiterjedését, feltüntetve a Vtv. 11/A. § (8) bekezdése szerinti terület nagyságát.

(5) A vadászati hatóság a (4) bekezdésben meghatározott adatokat tájékoztató jelleggel az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzéteszi.

7/D. § *  A vadászati hatóság a Vtv. 11/B. § (4) bekezdésében meghatározott egyezséget jóváhagyja, ha

a) az egyezség alapján kialakított vadászterület, illetve vadászterületek határa megfelel a vadászterület kialakítására vonatkozó előírásoknak,

b) zárványterület nem keletkezik, és

c) az egyezség kizárólag a 7/C. § (1) bekezdésében meghatározott földterület részére vagy egészére vonatkozóan jön létre.

7/E. § *  (1) *  A Vtv. 14. § (1) bekezdésében meghatározott hirdetmény a vadászati hatósághoz való beérkezés időpontjának (hónap, nap, óra, perc) a vadászati hatóság általi feltüntetésével tehető közzé a vadászati hatóság központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján. A Vtv. 11/C. § (1) bekezdése szerinti véglegesség beálltáról a vadászati hatóság az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján és a Vtv. 11/A. § (4) bekezdése szerinti módon tájékoztatást tesz közzé.

(2) Ha a Vtv. 12. § (1) bekezdésében meghatározottak nyilvántartásba vételére irányuló hatósági eljárásban a döntés meghozatala előtt ugyanazon vadászterület vonatkozásában több kérelem is benyújtásra került, a vadászati hatóság a kérelmeket az (1) bekezdésben foglalt időpont szerinti sorrendben vizsgálja meg, és a sorrendben korábbi, a Vtv.-ben és e rendeletben foglaltaknak megfelelő kérelem alapján a nyilvántartásba vételt elvégzi, a további kérelmeket elutasítja.

8. § *  A Magyar Állam önálló vadászati jogának haszonbérbe adása esetén a nyilvános pályázatra vonatkozó pályázati felhívást országos napilapban is közzé kell tenni.

9. § *  (1) Társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség a működési szabályait maga állapítja meg. A tulajdonosi közösség működési szabályzatának kötelező minimális adattartalmát a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Ha a tulajdonosi gyűlés összehívása, illetve a határozathozatal alkalmával a föld tulajdonosa nem személyesen tesz jognyilatkozatot, képviseletéről a 7. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodhat.

(3) A vadászterületnek minősülő ingatlan tulajdonjoga igazolásaként el kell fogadni:

a) az ingatlan tulajdoni lapjának hiteles másolatát;

b) *  az ingatlan tulajdonjogának földhivatali bejegyzéséről szóló határozat eredeti vagy másolati példányát;

c) az ingatlanügyi hatóság által papíralapon vagy elektronikus adathordozón kiadott földkönyvet vagy tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv kivonatot;

d) az ingatlanügyi hatóság által papíralapon vagy elektronikus adathordozón kiadott, a tulajdonosok nevét, tulajdoni hányadát, a földrészletek helyrajzi számait, valamint azok területét hektárban tartalmazó összesítőt;

e) az ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz adatátviteli vonalon való csatlakozással számítógépes hálózaton történő adatlekéréssel történő helyszíni adatbemutatást, vagy a tulajdoni lapról elektronikus formában szolgáltatott nem hiteles másolat helyszíni bemutatását.

(4) A tulajdonosi közösség tagjának tulajdonában álló föld tulajdonjogának első alkalommal történő igazolását mindaddig el kell fogadni, amíg a változást a (3) bekezdés szerinti okirattal igazolva be nem jelentették.

10. § *  (1) A tulajdonosi közösség, illetve a tulajdonosi közösség képviselője működési költségének mértékét a vadászati jog hasznosításának feltételei között, az éves költségvetésben előzetesen rögzíteni kell.

(2) A tulajdonosi közösség képviselője – a vadászati hatóságnál történő közzététel kivételével – a Vtv. 14. §-ában meghatározott módon tájékoztatást tesz közzé a földtulajdonosi kifizetések idejéről, helyéről és módjáról, továbbá – a meghozataluktól számított tizenöt napon belül – a tulajdonosi gyűlésen hozott határozatokról.

(3) A földtulajdonosok által nem igényelt haszonbérleti díj felhasználásáról a tulajdonosi közösség – az igény érvényesítésére vonatkozó elévülés szabályaira is figyelemmel – határozatban rendelkezhet.

(4) A tulajdonosi gyűlés iratait a tulajdonosi közösség képviselője legalább öt évig megőrzi.

11. § *  (1) Vadászterületnek minősülő ingatlan esetében csak egy személy tehet érvényesen jognyilatkozatot. Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, a tulajdonostársak képviseletükről tulajdoni hányaduk arányában számított szótöbbséggel határoznak.

(2) A tulajdonosi vagy képviseleti jogosultság igazolását a kialakított vadászterületen belül, a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterülettel rendelkező bármely tulajdonos kérheti.

(A Vtv. 14. §-ához)

12. § *  (1) A Vtv. 12. §-ában foglaltak szerinti szavazati arány megállapításához a vadászterület tulajdonosi közössége jegyzőkönyvbe foglalja, hogy

a) tulajdonosként, továbbá a tulajdonos képviselőjeként ki mekkora területtel vesz részt a tulajdonosi gyűlésen,

b) a kialakított vadászterület egészéhez viszonyítottan a tulajdonosi gyűlésen megjelent tulajdonosok vagy meghatalmazott képviselőik milyen arányt képviselnek, valamint

c) a képviseleti jogosultságot megalapozó meghatalmazás érvényes-e.

(2) Ha ugyanazon földterületre több meghatalmazás került kiállításra, és azok érvényességét az (1) bekezdésében előírt jegyzőkönyv felvétele során nem lehet egyértelműen meghatározni, az adott földterületre vonatkozó összes meghatalmazást érvénytelennek kell tekinteni.

(3) A tulajdonosi közösség képviselője a vadászterület földtulajdonosai részére – kérésükre – az őket érintő kérdésekben felvilágosítást ad, továbbá az iratokba az őket érintő részek tekintetében betekintést biztosít.

13. § *  Bérvadászati szerződés a vadászatra jogosult által felajánlott, meghatározott mennyiségű és minőségű vad elejtésén kívül a vadászterület meghatározott részére vonatkozó vadászati tevékenységre is köthető. A bérvadászati szerződés megkötése nem érinti a vadászatra jogosultnak a Vtv. II–VI. Fejezetében foglalt, a vad és élőhelyének védelmével, a vadgazdálkodással, a vadászattal és azok teljesítésével kapcsolatos törvényben előírt kötelezettségét és felelősségét.

(A Vtv. 16. §-ához)

14. § A Vtv. alkalmazásában vadgazdálkodási létesítménynek, berendezésnek minősülnek a következők: a vadászterületen mesterségesen létesített vadetető és dagonya, takarmánytároló, sózó, vaditató, épített les, vadaskerti kerítés, épített vadbefogó, vadkárelhárítást szolgáló kerítés és más műszaki létesítmény, apróvad tenyésztésére szolgáló létesítmény, amennyiben azok megfelelnek a műszaki és biztonsági követelményeknek.

14/A. § *  (1) Vadászterület megszűnése esetén a megszűnt vadászterület jogosultja – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az okszerű gazdálkodás mértékéig az új jogosulttal szemben igényt tarthat a korábban létesített vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések, valamint a vadaskertben, vadasparkban tartott vad ellenértékére.

(2) Vadászterület megszűnése esetén, amennyiben az új jogosult a vadászterületen létesített vadaskertet tovább kívánja üzemeltetni, akkor azt az új üzemtervi ciklus megkezdéséig a vadászati hatósághoz a nyilvántartásba történő átvezetés végett be kell jelenteni. Ha az új jogosult a vadaskertet nem kívánja tovább üzemeltetni, akkor a vadgazdálkodási üzemterv benyújtásával egyidejűleg kérelmezi a vadászati hatóságnál a vadaskert létesítési engedély hatályon kívül helyezését.

(A Vtv. 17. §-ához)

15. § (1) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződésben a vadállomány faj- és darabszámát – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a tárgyévet megelőző két év statisztikai adatai alapján kell megbecsülni.

(2) *  Ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód nélkül megszűnik, a Vtv. 17. §-ának (6)–(7) bekezdéseiben meghatározott átmeneti időszakban a földtulajdonosok kötelesek a vad és élőhelyének védelméről gondoskodni.

(3) *  A (2) bekezdés rendelkezései az irányadók abban az esetben is, ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a szerződés a felek közös megegyezésével, vagy a szerződés felmondásával szűnik meg.

15/A. § * 

(A Vtv. 19. §-ához)

16. § * 

(A Vtv. 22–24. §-aihoz)

17. § *  A zárttéri vadtartó létesítmény létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem tartalmi követelményeit – a zárttéri vadtartó létesítmény rendeltetésének megfelelően – a 3. számú melléklet tartalmazza.

17/A. § *  Zárttéri vadtartó létesítményben valamennyi vadászható nagyvadfaj, valamint fácán, fogoly, vörös fogoly és tőkés réce tartható.

18. § *  A zárttéri vadtartó létesítmény felszámolását a 3. számú melléklet szerinti felszámolási terv alapján a vadászati hatóság a zárttéri vadtartó létesítmény engedélyének visszavonására irányuló döntésétől számított

a) vadaskert esetében egy éven,

b) vadaspark, vadfarm és apróvadtartó telep esetében két hónapon

belül végre kell hajtani.

19. § *  A vad szabad vadászterületre történő kijutását megakadályozó kerítést kizárólag a zárt területen belül található vadállomány felszámolását követően lehet elbontani.

(A Vtv. 26. §-ához)

20. § *  (1) A vadászati hatóság a Vtv. 27/A. § (6) bekezdése szerinti szállítási engedélye az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal által kiállított állatorvosi bizonyítvánnyal együtt érvényes.

(2) A vadászati hatóság kezdeményezheti az engedély nélkül szállított, igazolatlan eredetű vad leölését a vad szállítójának, illetve az igazolatlan eredetű vad tartójának költéségére.

20/A. § *  (1) *  A vadaskert vadászati célú kertrészének legkisebb kiterjedése a vadászható nagyvadfajok tartására szolgáló létesítmény esetében 200 ha.

(2) A kizárólag muflon, illetve vaddisznó tartására szolgáló vadaskert kivételével a vadaskert külső kerítése legalább 2,2 méter magasságú. A kizárólag muflon, illetve vaddisznó tartására szolgáló vadaskert külső kerítése a vadaskert kerületének legalább a fele részében nem lehet magasabb 1,8 méternél.

(3) *  Vadaskertben gímszarvas és szikaszarvas egyidejűleg egymástól elzártan, legalább 2,2 méter magasságú belső kerítéssel elválasztva tartható.

20/B. § *  (1) *  A Vtv. 27/C. § (6) bekezdésében meghatározott üzemeltetővel szerződés legfeljebb az üzemtervi ciklus végéig köthető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a vadászatra jogosult a vadaskert üzemeltetésének tényét

a) az üzemeltetésre megkötött szerződés aláírásától számított, illetve

b) az üzemeltetési szerződés megszűnését a megszűnésétől számított

öt napon belül a vadászati hatóság részére bejelenti.

20/C. § *  (1) A vadaskert teljes területén biztosítani kell a vad természetes táplálkozási, rejtőzködési és – különösen a vadászati célú kertrészben – kitérési, illetve menekülési lehetőségét.

(2) Vadaskertben történő idényen kívüli vadászat – a vadászati hatóság részére történt előzetes bejelentés alapján – kizárólag olyan vadfajok egyedére lehetséges, amelyek a létesítési engedélyben szerepelnek.

20/D. § * 

20/E. § *  (1) A vadaspark bekerített egységeinek területe nem haladhatja meg az 5 hektárt.

(2) *  Vadasparkban kizárólag egyéni vadászat engedélyezhető.

20/F. § *  (1) Vadfarm rokon fajú állat – kereszteződés útján életképes utódok megszületésének elkerülése céljából – tartásának helyszínétől térben elkülönülten létesíthető.

(2) A vadfarm engedélyesének biztosítania kell a tartásra engedélyezett vadfaj megfelelő tartási körülményeit, rendelkeznie kell takarmánytárolóval, egyedi kezelésre alkalmas területtel, ivóvízellátással és karanténnal. A vadfarmengedélyes a vadászati hatóság által hitelesített állomány-nyilvántartást vezet, és évente január 31-ig, az előző évi állományváltozásokat a 3. számú melléklet IV. pontjában meghatározott adattartalommal, a vadászati hatóságnak bejelenti.

(3) A vadfarmon tartott nagyvadat az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer szabályai szerint meg kell jelölni.

(4) A vadfarm működésével kapcsolatos dokumentumokat az engedélyesnek öt évig meg kell őrizni.

20/G. § *  (1) Apróvadtartó telep, az apróvadtartó telepen tartani kívánt apróvaddal rokon fajú állat tartásának helyszínétől – elkerülendő a kereszteződés útján életképes utódok kikelését – térben elkülönülten létesíthető.

(2) Az apróvadtartó telepen a telep engedélyese a tartásra engedélyezett vadfaj megfelelő tartási körülményeit folyamatosan biztosítja, amely érdekében a telepnek rendelkeznie kell takarmánytárolóval és állandó ivóvízellátással. Az apróvadtartó telep engedélyese az apróvad származási helyére és az állomány járványügyi állapotára vonatkozó, az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól szóló miniszteri rendeletben vagy az (EU) 2016/429 és az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatok és szaporítóanyagaik bizonyos kategóriáit tartalmazó szállítmányok Unióba történő beléptetésére és tagállamok közötti mozgatására vonatkozó állategészségügyi és állategészségügyi/hatósági bizonyítványminták tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról és az ilyen bizonyítványok hatósági kiállításáról, valamint a 2010/470/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. március 18-i (EU) 2021/403 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott dokumentumokat évente március 31-ig megküldi a vadászati hatóságnak.

(3) Az apróvadtartó telep működésével kapcsolatos, a 3. számú melléklet V. pontjában meghatározott dokumentumokat, valamint az apróvadtartó telep létesítésére kiadott engedélyt az engedélyes öt évig megőrzi.

(A Vtv. 27. §-ában)

21. § (1) * 

(2) *  Hatósági vadászaton tájegységi fővadász, hivatásos vadász, erdészeti szakszemélyzet, természetvédelmi és vadászati hatóság tagja, valamint a természetvédelmi kezelésért felelős szerv tagja vehet részt, ha rendelkezik a vadászat gyakorlásához szükséges feltételekkel. A hatósági vadászaton a természetvédelmi, valamint a vadászati hatóság tagja, továbbá a természetvédelmi kezelésért felelős szerv tagja az elrendelő vadászati hatóság erre irányuló megkeresését követően csak a munkáltatója engedélyével vehet részt.

(3) *  A hatósági vadászaton elejtett vadból származó bevételnek a hatósági vadászat költségeivel csökkentett részét a vadászati hatóság utalja a vadászatra jogosult számlájára.

(4) *  Amennyiben a hatósági vadászaton elejtett vad értékesítéséből származó bevétel nem fedezi a hatósági vadászat költségét, a vadászatra jogosult köteles a különbözetet a vadászati hatóság elszámolását követően haladéktalanul megfizetni a vadászati hatóság által meghatározott módon.

(A Vtv. 29–30. §-aihoz)

22. § (1) *  A sebzett vadat addig kell keresni, amíg megtalálására esély van. Nagyvadra leadott lövés esetén a rálövés helyét és annak környékét a lövés leadását követően minden esetben meg kell vizsgálni, a sebzésre utaló jelek megtalálása érdekében. Ha a rálövés helyén lőjel vagy vércsapa található, annak jellegéhez igazodóan kell az utánkeresést végezni, indokolt esetben a vadászkutyafajták vadászati alkalmassági vizsgájával (a továbbiakban: VAV vizsga) rendelkező, nagyvad utánkeresésre alkalmas vadászkutya alkalmazásával. Ha a rálövés helyén sebzésre utaló lőjel nem található, az utánkeresést a vad elugrásának, menekülésének irányába kell megkezdeni, és akkor abbahagyni, ha vércsapa, lőjel feltalálására már nincs esély.

(2) A vad elfogásánál kíméletesen kell eljárni, annak testi épségét és egészségét nem veszélyeztető eszközt kell alkalmazni.

(3) * 

(4) *  Élő vad befogása esetén az alkalmazott befogót a vadászatra jogosult köteles legalább huszonnégy óránként ellenőrizni. Éjszakai működés esetén az első ellenőrzést legkésőbb napkeltekor el kell végezni. A vadat a befogóból az észleléstől számított lehető legrövidebb időn belül el kell távolítani.

(5) A vad mozgásképtelenségét okozó befogás esetén haladéktalanul gondoskodni kell annak állat-egészségügyi ellátásáról.

(A Vtv. 31. §-ához)

23. § (1) A vadászterületen egy évnél hosszabb időtartamra mesterségesen létesített vadgazdálkodási, vadászati létesítményt a tájba illő módon, természetes anyagból kell készíteni.

(2) Élő fán leskosár akkor helyezhető el, ha az nem veszélyezteti a fa életképességét.

(A Vtv. 32. §-ához)

24. § *  A Vtv. 17. § (2) és 29/A. § (4) bekezdése alkalmazásában a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítésnek minősül

a) a mezőgazdasági növénykultúra védelmében, valamint állattenyésztési vagy vadgazdálkodási célból telepített villanypásztor, továbbá

b) a rét, legelő hasznosítású gyepterületen, a legelő háziállatok adott területen való tartása céljából – az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet 13. § (2) bekezdésében meghatározott módon – létesített természetes alapanyagú kerítés

kivételével az olyan, mezőgazdasági művelés alatt álló szomszédos földterületeket térben elválasztó, lehatároló építmény, amely a bekerített mezőgazdasági növénykultúra tenyészidőszakát követő egy hónap elteltével is fennáll.

(A Vtv. 37. §-ához)

25. § * 

(A Vtv. 38. §-ához)

26. § *  A vadászati hatóság a Vtv. 38. § (3) bekezdésének a) pontja alapján a kötelezettség megszegésével összefüggő eljárása mellett, felszólítást követően vadászati tilalmat is elrendelhet, különösen ha a vadászatra jogosult a Vtv. 16–18. §-ában, 27/A–27/F. §-ában, 28–29/A. §-ában, 34–35. §-ában, 37–39. §-ában, 69–71. §-ában, 82–83. §-ában foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

27. § *  (1) A vadászati idényeket az 5. számú melléklet tartalmazza. A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is.

(2) *  A fácántyúk csak vadászati célú kibocsátása esetén vadászható, a kibocsátott mennyiség erejéig, a kibocsátóhelytől mért ezer méteres távolságon belül. A kibocsátóhely egyértelmű beazonosíthatóságához szükséges földrajzi koordinátákat az éves vadgazdálkodási tervben meg kell adni.

(3) *  Fogoly a vadászati idényben azokon a vadászterületeken vadászható, ahol az adott vadászati évben legalább 500 példány fogoly kibocsátása történt, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint.

(3a) *  Vadászterületre vörös fogoly csak vadászati hasznosítás céljából bocsátható ki. A kibocsátásra szeptember 1. és február utolsó napja között kerülhet sor. Azon a vadászterületen, ahol állandó jelleggel természetes fogolyállomány él, a vörös fogoly kibocsátása tilos.

(4) Vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig. Vaddisznó kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó.

(5) *  Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost és szikaszarvasbikát egész évben, mezei nyulat október 1-től január 15-ig, egyéb vadfaj egyedét, továbbá tarvadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.

(6) * 

(7) *  a borz, a házi görény, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető.

(8) *  Az elejtett nyestkutyáról, mosómedvéről fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszéknek. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.

27/A. § *  (1) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati hatóság szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben szabályozza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát.

(2) *  Nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a vetési ludak száma nem lehet több kettőnél.

(3) Tőkés récére augusztus 15-től augusztus 31-ig kizárólag húzáson és a vízparttól – azaz a vízzel borított terület és a szárazföld találkozásától – számított 50 méteren kívül szabad vadászni. Tőkés récéből és szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb nyolc darab ejthető el. Tenyésztett tőkés réce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető.

(4) *  Az elejtett kanadai lúdról és nílusi lúdról fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.

(5) *  A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg, valamint a betegség miatt mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérővadász köteles a vadászati naplóban „beteg” megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a vadászatra jogosultnak. A vadászatra jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról igazolást állít ki.

(A Vtv. 46. §-ához)

28. § *  (1) Vadgazdálkodási üzemtervet felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező, a vadgazdálkodási tervezés szakértői névjegyzékébe felvett személy készíthet.

(2) A vadgazdálkodási üzemterv tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza.

(3) A vadászatra jogosult a vadgazdálkodási üzemtervet az Országos Vadgazdálkodási Adattár elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzétett formanyomtatványon nyújtja be.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a vadászatra jogosult

a) az üzemterv vadászati hatósághoz történő benyújtásakor írásban úgy nyilatkozik, hogy a benyújtott üzemterv a tájegységi fővadász által, a Vtv. 44. § (2) bekezdésben foglaltak alapján elkészített üzemtervre vonatkozó javaslattal mindenben megegyezik, és

b) a javaslatot a 6. számú melléklet 4. pontjában felsorolt – az üzemterv benyújtásának időpontjában rendelkezésére álló – vadgazdálkodásra vonatkozó dokumentumokkal kiegészítette.

(A Vtv. 47. §-ához)

29. § *  (1) Éves vadgazdálkodási tervet legalább középfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy készíthet.

(2) *  A jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervet, valamint azok módosításait a vadászati hatóság a jóváhagyást vagy a módosítást követő tizenöt napon belül megküldi az illetékes tájegységi fővadász részére.

(3) *  Az éves vadállománybecslést és vadgazdálkodási tervet a 7. számú melléklet 1. pontjában meghatározott adattartalommal minden év február 15. napjáig kell a vadászati hatóságnak megküldeni.

(3a) *  Az éves vadgazdálkodási terv vadászati hatóság általi, a Vtv. 47. § (3) bekezdése szerinti jóváhagyásáig – a vadászati idényre vonatkozó szabályok betartása mellett – a vadászatra jogosult a vadászati hatóság külön engedélye nélkül hasznosíthatja a 30. § (2) bekezdésében meghatározott vadfajokat, valamint – az előző vadászati évre jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben meghatározott darabszámig – a muflonkost.

(3b) *  A (3a) bekezdésben meghatározott esetben elejtett vadat a vadászatra jogosult a vadászati hatóság által az adott vadászati évre jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv hasznosítási darabszámaiba számítja bele.

(4) A vadászati hatóság a tárgyév szeptember 30-áig hivatalból

a) *  felülvizsgálja és – a tájegységi fővadász szakmai javaslatának figyelembevételével – szükség esetén módosítja az éves vadgazdálkodási terv mezei nyúl és fácán hasznosítására vonatkozó részét,

b) felülvizsgálhatja és módosíthatja az éves vadgazdálkodási tervet,

ha a vadállományban vagy az élőhely állapotában, illetve a vadállomány hasznosítására kihatással lévő körülményekben olyan változás következett be, amely az éves terv jóváhagyásakor nem volt előre látható, és ezért nem lehetett figyelembe venni.

(5) A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv időarányos teljesítéséről év közbeni adatszolgáltatást is előírhat.

(6) *  Gímszarvas és dámszarvas esetében a vadászati hatóság előírhatja, hogy a vadászatra jogosult az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségét az elejtést követően haladéktalanul, elektronikus úton, fotódokumentáció megküldésével teljesítse.

30. § *  (1) Az éves vadgazdálkodási tervtől tíz százalékot meghaladó mértékben való eltérést a vadászati hatóság kérelemre engedélyezheti.

(1a) *  A vadászati hatóság nem engedélyezi az éves vadgazdálkodási tervben szereplő tarvadra meghatározott hasznosítási szám (1) bekezdésben foglalt mértéket meghaladó csökkentését az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpont 4. vagy 5. pontja szerinti vadfaj zsákmányolására való hivatkozással, ha a hivatkozott vadfajra előírt gyérítendő mennyiséget a vadászatra jogosult nem teljesítette.

(2) *  A nagyvadfajok nőivarú egyedeinek és szaporulatának, a fiatal korosztályba tartozó gímszarvas, dámszarvas és az őz hímivarú egyedeinek, a vaddisznónak, valamint az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott fajok egyedeinek éves vadgazdálkodási tervben jóváhagyott elejtési darabszáma az (1) bekezdésben meghatározott mértéken felül a vadászati hatóság külön engedélye nélkül túlléphető.

(3) Az 1. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott hasznos apróvad hasznosításának tíz százalékot meghaladó mértékű elmaradása, valamint a (2) bekezdésben meghatározott fajok, illetve azok ivarai elejtési darabszámának túllépése kivételével a nem engedélyezett eltérés – ideértve a trófeás vad korosztályonkénti szabályozására vonatkozó 16. számú melléklet szerinti előírásokat – a Vtv. 83. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

(4) Az éves vadgazdálkodási tervben a hasznosítható vad mennyiségének jóváhagyásakor a vadászati hatóság a trófeás vad korosztályi viszonyait és hasznosítását, valamint a tervezett törzsállomány és szaporulat mellett az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott fajokra előírt hasznosítás teljesítését is vizsgálja.

(5) *  Az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott fajok gyérítendő mennyiségét a vadászterület jellege, a vadállomány adottságai és a tájegységi vadgazdálkodási terv figyelembevételével, valamint a tájegységi fővadász ajánlásának mérlegelésével a vadászati hatóság határozza meg.

(6) *  A vadászati hatóság az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott fajok közül a rókára, borzra, aranysakálra, dolmányos varjúra, szarkára, valamint a szajkóra előírt gyérítés elmaradása esetén a hasznos apróvad hasznosítását az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor vagy annak felülvizsgálatakor az elmaradás mértékének és okainak figyelembevételével korlátozza vagy megtiltja.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott fajok elejtését a vadászatra jogosult emlősök esetén egyedenként egy pár fül, madarak esetén egyedenként egy pár láb bemutatásával a tájegységi fővadász előtt igazolja.

(8) *  A (6) bekezdésben meghatározott fajokra előírt gyérítés teljesítését és az elejtési jelek megsemmisítését a tájegységi fővadász vadászati évenként szükség szerinti gyakorisággal, de legalább egy alkalommal ellenőrzi, és az ellenőrzésről két példányban a 7. számú melléklet 2. pontjában meghatározott adattartalommal igazolást állít ki. Az elejtési jelek megsemmisítéséről a tájegységi fővadász jelenlétében a vadászatra jogosult gondoskodik. A kiállított igazolást a vadászatra jogosult az éves vadgazdálkodási jelentéssel együtt nyújtja be a vadászati hatósághoz.

30/A. § *  Ha az adott tájegység vonatkozásában nincs kiadott tájegységi vadgazdálkodási terv, a vadászatra jogosult a tájegységi vadgazdálkodási terv alapján elkészített vadgazdálkodási üzemterv hatályának kezdetéig terjedő időszakra vonatkozóan a vadászterület vadállománya létszámának figyelembevételével átmeneti vadgazdálkodási tervet nyújt be, amelyet a vadászati hatóság akkor hagy jóvá, ha az a vad és élőhelyének védelmét biztosítja. Az átmeneti vadgazdálkodási tervre egyebekben az éves vadgazdálkodási tervre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

31. § (1) A vadgazdálkodási-vadászati képzettségek, illetve képesítések jegyzékét a 8. számú melléklet tartalmazza.

(2) Aki éves vadgazdálkodási tervet készít – az első alkalommal – köteles benyújtásakor az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti képzettségét igazolni.

(A Vtv. 50–51. §-aihoz)

32. § * 

33. § *  (1) Hivatásos vadászként alkalmazható – a vadászati hatóság engedélye alapján – az a személy is, aki igazolni tudja, hogy alkalmazásba állásának időpontját megelőzően, legalább ötéves, megszakítás nélküli hivatásos vadászi munkaviszonnyal rendelkezett.

(2) A hivatásos vadász alkalmazása során, az alkalmazandó hivatásos vadászok számának meghatározásakor a vadászterület méretéből a Balaton nyílt vízfelületét magába foglaló térmértéket figyelmen kívül kell hagyni.

34. § *  (1) A vadászatra jogosult a hivatásos vadászként alkalmazni kívánt személy 9. számú melléklet szerinti rendelkezésre álló adatait megküldi a vadászati hatóság számára, amelyről a vadászati hatóság a hivatásos vadászként alkalmazni kívánt személy, valamint a vadászatra jogosult számára igazolást állít ki.

(2) A vadászatra jogosult az (1) bekezdés szerinti igazolás birtokában kezdeményezheti a rendőrségnél a szolgálati igazolvány kiállítását és a szolgálati jelvény kiadását.

(3) A hivatásos vadászként alkalmazni kívánt személy a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt – a kézhezvételt követő 15 napon belül – a vadászati hatóságnál bemutatja. A vadászati hatóság a hivatásos vadászként alkalmazni kívánt személyt a 9. számú melléklet szerinti adattartalommal nyilvántartásba veszi.

(4) A hivatásos vadász esküjének és esküokmányának szövegét a 10. számú melléklet tartalmazza.

(5) A hivatásos vadász a szolgálati tevékenységét a Vtv. 51. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg.

(6) A vadászatra jogosult a hivatásos vadász alkalmazásának megszűnését a vadászati hatóságnak – a megszűnést követő 15 napon belül – bejelenti.

(7) A vadászatra jogosult a hivatásos vadász alkalmazásáról, szolgálati helyéről, továbbá alkalmazásának megszűnéséről – 15 napon belül – tájékoztatja a működési helye szerinti rendőrhatóságot, valamint a vadászkamarának a hivatásos vadász lakóhelye és működési helye szerint illetékes területi szervezetét.

35. § *  (1) A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során a vadászhagyományoknak megfelelő egyenruhát visel. A hivatásos vadász részére a szolgálati feladatai ellátásához szükséges egyenruhát és felszerelést a vadászatra jogosult biztosítja, a 11. számú mellékletben meghatározottak szerint.

(2) *  A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során köteles a ruházatán a 11. számú melléklet szerinti szolgálati jelvényét viselni, valamint a szolgálati igazolványát magánál tartani.

(A Vtv. 53. §-ához)

36. § *  A hivatásos vadász a szolgálati tevékenysége során elejtett vadat a vadászati naplóba és a teríték-nyilvántartásba bejegyzi.

(A Vtv. 54. §-ához)

37. § (1) A hivatásos vadász szolgálata teljesítése közben szolgálati lőfegyverét előzetes figyelmeztetés és riasztó lövés leadása után az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető támadás elhárítására – ha a támadás másként nem hárítható el – használhatja. A fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem szükséges mértékét.

(2) Ha a szolgálati lőfegyver használata következtében személyi sérülés történt, a hivatásos vadász köteles a sérültet a helyszínen elsősegélyben részesíteni, és sürgős orvosi ellátásáról gondoskodni.

(3) *  A szolgálati lőfegyver, valamint a vegyi eszköz személy elleni használatát a hivatásos vadász a rendőrhatóságnak és a vadászatra jogosultnak azonnal, a vadászati hatóságnak legkésőbb a használatot követő napon jelenti.

(4) *  A hivatásos vadász köteles az őt ért támadásról, fenyegetésről vagy jogszerű tevékenysége akadályoztatásáról a vadászatra jogosultat tájékoztatni, valamint indokolt esetben a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével a rendőrhatóságnál feljelentést tenni.

38. § * 

39. § * 

40. § (1) *  A vadászatra jogosult köteles gondoskodni a hivatásos vadász vadászjegyének kiváltásáról, illetve érvényesítéséről, valamint a vadászati felelősségbiztosítás megkötéséről.

(2) * 

41. § *  (1) *  A hivatásos vadászt a szolgálati feladata teljesítése során elejtett, elfogott vad után a 26. számú mellékletben meghatározott mértékű lődíj illeti meg.

(2) A lődíj elszámolásának rendjét a jogosult állapítja meg, melyet köteles a vadgazdálkodási jelentéssel együtt a vadászati hatóság részére megküldeni.

42. § * 

(A Vtv. 57. §-ához)

43. § *  (1) *  Az azonosító jel a Vtv. 57. § (2) bekezdésében felsorolt nagyvadfajok megjelölésére szolgáló, sorszámozott, egyszer használatos zárású, vadászati évenként eltérő színű műanyag szalag. Nagyvad zárttéri hasznosítása során az azonosító jel sorszáma „Z” betűvel kezdődik. Az azonosító jeleket a vadászati hatóság legkésőbb a vadászati év kezdő napjáig a vadászatra jogosult igényének megfelelő darabszámban adja ki. Az azonosító jelek a vadászatra jogosult vadászterületén és – figyelemmel a 30. § (2) bekezdésére – az éves vadgazdálkodási tervben hasznosításra jóváhagyott vadmennyiség mértékéig használhatók fel.

(1a) *  A kiadott azonosító jelek felhasználásáról a vadászatra jogosult a vadgazdálkodási jelentés leadásával egyidejűleg – valamint ellenőrzés során a vadászati hatóság felhívására – tételesen elszámol. A tételes elszámolás tartalmazza az azonosító jel számát, a vad faját, ivarát és az elejtés vagy – elhullás esetén – a birtokbavétel idejét.

(2) Az azonosító jel dátumjelzéssel ellátott.

(3) *  Az azonosító jelet a nagyvad hátsó lábán a csánk fölött – a horgasinat (Achilles-ín) befoglalóan – egyéni vadászat alkalmával, a nagyvad birtokbavételét követően azonnal be kell helyezni. Társas vadászaton elejtett nagyvadba az azonosítójelet legkésőbb a társas vadászat végén be kell helyezni. A behelyezéskor az elejtés, illetve a birtokbavétel hónapját és napját az azonosító jelről el kell távolítani. A vad elszállítását csak azonosító jellel történt megjelölését követően szabad megkezdeni. Az elejtett vadba behelyezett azonosítójel számát a vadászat végén – egyéni vadászat esetén a vadász, társas vadászat esetén a vadászatvezető, bér- és vendégvadászat esetén a kísérővadász – a vadászati napló megfelelő rovatába bejegyzi.

(4) * 

44. § *  (1) *  A vadászatra jogosult az azonosító jelek használatának részletes szabályait a helyi szabályzatban köteles megállapítani

(2) A helyi szabályzat módosítását – harminc napon belül – a vadászati hatóságnak meg kell küldeni.

(3) *  Társas vadászat esetén a vadászat vezetője, egyéni vadászat esetén a vadász, bérvadászat esetében a kísérővadász, legkésőbb a vadászat megkezdése előtt köteles a vadászatra jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosító jeleket átvenni, a vadászat során magánál tartani és használni.

(4) Az azonosító jelen szereplő adatokat a nagyvad felvásárlója, felhasználója vagy feldolgozója oly módon köteles a megfelelő bizonylatokba bejegyezni, hogy abból a vad vadászterületről való származása is megállapítható legyen. A behelyezett azonosító jelet a vad csánkján a vad – egésze vagy zsigerelt teste – feldolgozásáig meg kell őrizni.

44/A. § *  (1) A Vtv. 57. § (4) bekezdés alkalmazásában vadgazdálkodási-vadászati gyakorlatnak minősül a legalább összesen 10 éven keresztül, legalább középfokú végzettséggel való hivatásos vadászi feladatok ellátása.

(2) A szakmai irányítói feladatokat a vadászatra jogosult alkalmazásában álló hivatásos vadász is elláthatja. Egy szakmai irányító legfeljebb kettő vadászatra jogosultnál láthat el ilyen jellegű feladatot.

45. § (1) *  A vadászható madárfajok jogszerűen elejtett, befogott egyedeit szállítani és értékesíteni, az ország területéről kivinni, az országba behozni, valamint az ország területén átszállítani úgy szabad, ha a madár legalább egyik szárnyán a vadfaj meghatározásához szükséges mértékben a tollazatot meghagyták.

(2) *  A vadászható madárfajok közül a nyári lúd, a vetési lúd, a nagy lilik, a kanadai lúd, az erdei szalonka, a szárcsa, a balkáni gerle, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó esetében tilos azok élő vagy elpusztult, illetve elejtett egyedeinek és származékainak vagy könnyen felismerhető részeinek eladása, eladásra történő szállítása, eladásra történő tartása, valamint eladásra történő felkínálása. Ezen cselekmények az egyéb vadászható madárfajok esetében csak a jogszerűen elejtett, befogott egyedekkel végezhetők.

46. § * 

(A Vtv. 58. §-ához)

47. § *  (1) Az egyéni, illetve a társas vadászati naplót és terítéknyilvántartást a 13. számú mellékletben meghatározottak szerint kell vezetni. Minden egyéni vadászatot új sorszámon, annak megkezdése előtt a vadászat várható befejezésének megjelölésével együtt kell naplózni, és a bejegyzést aláírással kell hitelesíteni. Egyéni vadászat esetén a vadászat a vadászati naplóban feltüntetett időpontban veszi kezdetét. A vadászati naplóba bejegyzett befejezési időponton túl a vadász vadászati tevékenységet nem folytathat.

(2) Ha az egyéni bér- vagy vendégvadászathoz a vadászatra jogosult kísérővadászt állított, akkor a vadászatot a vadászati naplóba a kísérővadász jegyzi be. Társas vadászat esetén a vadászatot a vadászati naplóba a vadászatvezető jegyzi be.

(3) Ha a vadászaton vadelejtés, sebzés, hibázás vagy bármilyen rendkívüli esemény történt, akkor ennek tényét – egyéni vadászat esetén a vadász, társas vadászat esetén a vadászatvezető, bér- és vendégvadászat esetén a kísérővadász – a vadászat befejezését követően haladéktalanul, de legkésőbb 6 órán belül a vadászati napló megfelelő rovatába bejegyzi, és a bejegyzést aláírásával hitelesíti.

(4) A vadászjegyet, az egyéni vagy társas vadászati napló- és teríték-nyilvántartást, valamint a vadászatra jogosult által vezetett dokumentumokat a vadász, illetve a vadászatra jogosult – az eredeti bejegyzésekkel – az utolsó bejegyzést követő öt évig megőrzi. A vadász vagy a vadászatra jogosult nyolc napon belül köteles bejelenteni a vadászati hatóságnak, ha a felsorolt dokumentumok közül bármelyik elveszik, megsemmisül, vagy azt tőle eltulajdonítják.

(A Vtv. 60–63. §-aihoz)

48. § (1) *  A vadászati felelősségbiztosítást a vadászjegy vagy vadászati engedély hatályának idejére kell kötni.

(2) *  A vadászjegy és a vadászati engedély adattartalmát a 14. számú melléklet tartalmazza.

49. § (1) *  A vadászjegyet

a) sportvadász részére a vadászkamarának a kérelmező állandó lakóhelye szerint illetékes,

b) hivatásos vadász részére a vadászkamarának a kérelmező szolgálati helye szerint illetékes,

c) magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár részére a vadászkamarának a Fővárosi és Pest vármegyei

területi szervezete állítja ki és érvényesíti.

(2) *  A vadászjegyet a vadászati évre kell kiállítani, illetve érvényesíteni.

(3) *  A vadászjegyet a vadászkamara illetékes területi szervezete a kérelmező számára a 14. számú melléklet I. pontjában meghatározott adattartalommal állítja ki.

50. § *  (1) * 

(2) *  A vadászjegy nem váltható vissza. A megsemmisült, eltulajdonított vagy elveszett érvényes vadászjegyet a vadászkamara a pótlólagos kiállítás időpontjában érvényes – az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 2/A. § (1b) és (1c) bekezdésében meghatározott szabályok alapján megállapított – díj felének megfizetése ellenében pótolja.

(3) *  A vadászjegy pótlása esetén a 49. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, kivéve, ha arra a vadász olyan lakóhely-változtatása miatt kerül sor, amelynek következtében a vadászjegy kiállítása a vadászkamara másik területi szervének illetékességébe kerül.

(4) *  A vadászkamara a vadászjegy 14. melléklet I. pontja szerinti adatait az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 3. § g) pontja szerinti elektronikus nyilvántartó rendszerében tartja nyilván. A vadászkamara elektronikus úton anonimizált módon biztosítja az ellenőrző hatóság számára a vadászjegy érvényességének naprakész ellenőrizhetőségét, annak megjelölésével, hogy az adott vadászjegy milyen vadászati mód (fegyveres, solymász, íjász, agarász) gyakorlására jogosít fel.

51. § * 

52. § *  (1) A vadászati engedélyt a bérvadászati szerződés vagy a meghívólevél alapján a vadászkamarának a tervezett első vadászat helye szerint illetékes területi szervezete állítja ki.

(1a) * 

(1b) *  A fel nem használt vadászati engedély nem váltható vissza.

(2) * 

(3) *  A vadászati engedéllyel rendelkező vadász apróvadra történő vadászatát a vadásztatást végző vadászatra jogosult a vadászat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával bejelenti az érintett vadászterület szerint illetékes vadászati hatósághoz, továbbá védett természeti terület érintettsége esetén a természetvédelmi hatósághoz is.

(4) Ha a vadászati engedéllyel rendelkező vadász ragadozó madárral folytat vadászatot, a kérelemhez mellékelni kell az illető ország hatósága által a ragadozó madár tartására kiadott engedélyt, továbbá a behozatalára külön jogszabály által kiadott engedélyt.

(5) *  A vadászkamara elektronikus úton, anonimizált módon biztosítja az ellenőrző hatóság számára az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 4. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásában a vadászati engedély érvényességének naprakész ellenőrizhetőségét.

53. § *  Amennyiben a vadászati engedély kiadása iránti kérelmet a vadász az ügyeivel megbízott vadászatszervező útján nyújtja be, a vadászkamara területi szervezete kérheti a szervező vadásztatási tevékenység folytatására való jogosultsága igazolását. A kérelemhez csatolni kell a bérvadászati szerződés, vagy vendégvadászat esetén a meghívólevél másolatát.

(A Vtv. 65. §-ához)

54. § * 

(A Vtv. 66. §-ához)

55–57. § * 

58. § (1) *  Apróvadat sörétes vadászlőfegyverből, illetve elöltöltő fegyverből kilőtt söréttel, nagyvadat golyós vadászlőfegyverrel, illetve elöltöltő fegyverből kilőtt lövedékkel szabad elejteni. A hivatásos vadász által – nagyvad utánkeresés során kegyelemlövéshez – alkalmazható vadászlőszer kivételével vadászati célra legalább 2 mm-től legfeljebb 5 mm-ig terjedő átmérőjű sörét használható.

(2) *  Az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában felsorolt apróvadfajokra elöltöltő fegyverből kilőtt söréttel és lövedékkel, sörétes és golyós vadászlőfegyverrel is lehet vadászni. Vaddisznóra, rókára, borzra, aranysakálra, nyestkutyára, mosómedvére sörétes vadászlőfegyverből kilőtt golyóval is lehet vadászni.

(3) *  Működése vagy felhasználása körülményei folytán szelektív vadbefogó hálóval kizárólag a zárttéri tenyésztésből származó kibocsátott fácán, továbbá a mezei és üregi nyúl, a róka, a gímszarvas, a dámszarvas, a muflon, valamint az őz fogható be.

(4) *  Magyar agárral mezei nyúlra, rókára és aranysakálra lehet vadászni. Nagyvad vadászatára csak legalább 20 mm vágásszélességű nyílheggyel szerelt vadásznyílvessző használható.

59. § *  (1) Az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletében foglalt táblázat 63. pont 11. alpontjában meghatározott tilalom vonatkozik az 5. számú melléklet III. pontja szerinti területekre.

(2) A vadászati hatóság hivatalból vagy a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletében foglalt táblázat 63. pont 13. alpontja szerinti területeket, valamint az 5. számú melléklet III. pontja szerinti vizes területeket és azok védősávját, továbbá a tilalom tényét a vadgazdálkodási üzemtervben rögzíti.

60. § (1) *  A vadászati hatóság külön engedélyével monitorozás, tudományos kutatás, mintagyűjtés vagy kísérlet, lakott területről történő eltávolítás céljából, vagy humán-, illetve állategészségügyi vagy légtér-biztonsági okból, vadbefogásra olyan kábító és bénító vegyszert, valamint lőszert lehet alkalmazni, amely a vad életét és testi épségét nem veszélyezteti. Tudományos kutatás céljából a vadászati hatóság a vadászati módok, illetve a vadászati idények alól felmentést adhat.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott célból és indokkal a vadászatra jogosult a vad befogásához jogszerű csapdázási módszert is alkalmazhat.

(3) *  Vadászterületnek minősülő állattartó telepen, illetve mezőgazdasági létesítmény területén és azok környezetében a tulajdonos vagy használó írásbeli felkérése alapján a vadászatra jogosult részére a vadászati hatóság kérelemre engedélyezheti az elvadult házi galamb riasztását és gyérítését.

(4) *  A vadászati hatóság a vadászatra jogosult kérelmére a vadpulyka állományszabályozásának céljából engedélyezheti a vadpulyka gyérítését.

61. § (1) *  A vadászeb fajtacsoportba a vadászkutyaként elfogadott és nyilvántartott fajták közül az apróvad és nagyvad vadászatára, a solymászatra, az agarászatra, valamint kotorékmunkára Magyarországon jellemzően használt fajták tartoznak.

(2) *  A vadászaton jellemzően használt fajták (a továbbiakban: vadászkutyafajták) vadászati alkalmassági vizsgaszabályzatát (a továbbiakban: VAV szabályzat) a vadászkutyafajták elismert tenyésztő szervezetei és a vadászkamara együttes javaslata alapján a minisztérium hagyja jóvá, és a minisztérium honlapján teszi közzé.

(3) *  A vadászkutyafajták vadászati alkalmassági követelményeit a VAV szabályzatban, amennyiben indokolt, fajtánként az apró- és nagyvadvadászat, a hagyományos vadászati módok, továbbá a kotorékmunka során adódó feladatok szerint kell meghatározni. A VAV szabályzatnak tartalmaznia kell a minősítést végző teljesítménybíró kijelölésének szabályait, valamint a vadászkutyafajták alkalmassági vizsgájának és nyilvántartásának rendjét.

(4) *  VAV vizsgát a vadászkamara területi szervezetei, valamint az elismert tenyésztő szervezetek rendezhetnek, feltéve hogy eleget tesznek a vizsgáztatásra e rendeletben, továbbá a (2) bekezdés szerinti VAV szabályzatban előírt követelményeknek. A vizsgát elsődlegesen az e célból szervezett vadászaton, ha ez nem lehetséges, mesterséges körülmények között kell megtartani.

(5) *  A VAV vizsgával kapcsolatos nyilvántartási feladatokat a vadászkamara látja el, ennek keretében az adott évben eredményes vizsgát tett vadászkutyákról jelentést készít, amelynek egy példányát a tárgyévet követő év február 15-ig a minisztérium részére megküldi. A jelentés vármegyénként, vadászkutyafajtánként és vizsgatípusonként tartalmazza az adott évben eredményes vizsgát tett vadászkutyák számát.

(6) *  A vadászkutyafajták külön jogszabály szerinti munkavizsgájának a fajtakörnek megfelelő vadászati kiképzettség felmérésére is ki kell terjednie. Amennyiben ez a vizsga vagy vizsgarész megfelel a VAV szabályzatban foglaltaknak, az egyben igazolja az adott vadászkutya vadászati alkalmasságát is.

62. § (1) *  A VAV vizsgán csak az a személy végezhet minősítést, aki teljesítménybírói igazolvánnyal és érvényes vadászjeggyel rendelkezik.

(2) *  A VAV vizsgán biztosítani kell, hogy a VAV szabályzatban megadott munkateljesítmény-feltételeknek megfelelő, a vadászeb fajtacsoportba tartozó, Magyarországon jellemzően nem használt kutyafajták, valamint a származásigazolással nem rendelkező fajtakeverék vadászkutyák is vizsgát tehessenek.

(3) *  A vadászkamara területi szervezete köteles a megfelelő vadászati kiképzettséget is tanúsító sorszámozott, vadászati alkalmassági vizsga igazolványt (a továbbiakban: VAV igazolvány) kiállítani, amelyben fel kell tüntetni a vadászkutya egyedi jelölését. Ha a vadászkutya vadászati alkalmassági vizsgáját az elismert tenyésztő szervezet rendezi, köteles a bírálati lap egy példányát haladéktalanul megküldeni a vadászkamara területi szervezetének, amely ez alapján kiállítja és a vadászkutya tulajdonosa részére kiadja a VAV igazolványt. A VAV igazolvány mintáját a 24. számú melléklet tartalmazza.

(4) *  A minősítést végző személyekből álló bizottság a vizsga napján összesítőt készít a 24. számú melléklet szerint. A vizsgáztatásról és a VAV igazolványokról a vadászkamara területi szervezetei nyilvántartást vezetnek, melyhez az elismert tenyésztő szervezet a vadászkutya alkalmassági vizsga összesítő egy példányát 8 napon belül megküldi a vadászkamara területi szervezetének.

63. § *  (1) *  A vadászaton – a nagyvad társas vadászata kivételével – az alkalmazott vadászati módnak megfelelő, vadászati alkalmassági vizsgát igazoltan teljesített és egyedi azonosítóval ellátott vadászkutya használható. A vadászat során a vadászkutya vezetője a VAV igazolványt, illetve az ezzel egyenértékű munkavizsga bizonyítványt köteles magánál tartani, és azt a vadászat ellenőrzésére feljogosított személy felhívására bemutatni.

(2) *  A vadászkutya vezetője köteles a vadászterületen folytatott munka közben jól látható és az állat egészségét, biztonságát nem veszélyeztető megkülönböztető jelzéssel a vadászkutyát ellátni, a kotorékeb kivételével.

(3) *  A vadászatra jogosult köteles gondoskodni a vadászkutyát tartó és azt a vadászaton rendszeresen vezető hivatásos vadász részére a kutyatartás igazolt költségeinek legalább ötven százalékának megtérítéséről.

64. § (1) *  Vadászterületen vadászkutya vadászati alkalmassági vizsgája továbbá a külön jogszabály szerinti teljesítményvizsgálata és minősítése céljából – a képesség- és tenyészvizsga, illetve a mezei verseny kivételével – verseny, illetve vizsga augusztus 1.–február 28. között rendezhető. A február 28.– augusztus 1. közötti időszakban tartott rendezvényekhez vagy vadászeb gyakoroltatásához kizárólag tenyésztésből kihelyezett apróvad használható.

(2) *  A vadászterületen az (1) bekezdés szerinti rendezvények lebonyolításához, illetve a vadászeb gyakoroltatásához a vadászatra jogosult előzetes hozzájárulása is szükséges. A vadászeb gyakoroltatásához a vadászterületen külön területrész is kijelölhető.

(3) *  Vérebversenyhez a vad szándékos sebzése tilos. Vérebverseny kizárólag előre meghatározott időpontban lefolytatott nagyvad társas vadászata után rendezhető meg.

(A Vtv. 69. §-ához)

65. § (1) *  A vadász a vadászat megkezdése előtt a vadászatra jogosultnál a vadászatra az előírt rendben bejelentkezik. Egyéni vadászat esetén a vadászatra jogosultnál való bejelentkezésnek minősül a vadászatnak a 47. § (1) bekezdése szerinti, vadászati naplóba való bejegyzése. A vadász bejelentkezésével a vadászatra jogosult hozzájárulása a vadászathoz megadottnak tekintendő. Egyéni vadászat esetén a vadászatra jogosult – figyelemmel az egyéni vadászat módjára is – a vadászat rendjére vonatkozó szabályokat ismerteti a vadásszal.

(2) *  A vadászatra jogosult a vadászat részletes rendjét a vadászterületnek megfelelően, a helyi viszonyok szerint köteles megállapítani.

(3) *  A vadász köteles a helyi szabályzatban foglaltakat megtartani, valamint a jogosult által felhatalmazott vadászatvezetőnek, illetve kísérővadásznak a vadászat rendjére vonatkozó utasításait követni. A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető, egyéni vadászat esetén a jogosult vagy a hivatásos vadász figyelmezteti, súlyosabb esetben az érintett vadászatból kizárja.

66. § (1) *  Társas vadászati mód esetén a vadászatra jogosult köteles vadászatvezetőt állítani. A társasvadászatot a vadászatvezető irányítja. A társasvadászat vezetője a vadászati hatóság nyilvántartása szerint az adott vadászterületen alkalmazott hivatásos vadász, vagy hatályos vadászjeggyel és legalább középfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítéssel rendelkező személy lehet.

(2) *  A társas vadászatok ütemtervét a jogosult köteles legkésőbb szeptember 30-áig a vadászati hatóságnak, rendőrhatóságnak, valamint – a természetvédelem alatt álló területre vonatkozóan – a természetvédelmi hatóságnak írásban megküldeni, és az esetleges változást – legkésőbb a vadászat kezdetét két nappal megelőzően – bejelenteni.

(3) *  A társas nagyvad vadászatról hajtásonként külön legalább 1:20 000 léptékű hajtástérképet kell készíteni. A hajtástérkép egy példányát a vadászat megkezdése előtt át kell adni a lőállásokban helyet foglaló valamennyi vadásznak, a vadászatvezetőnek, a hajtás- és szárnyvezetőknek, a felvezetőknek, a vadászaton gépjárművel közlekedőknek, a vadösszeszedőknek és az utánkeresőknek.

(4) *  A hajtástérképnek tartalmaznia kell:

a) * 

b) *  a lőállásra felállított vadász helyzetét a tilos lőirányok egyértelmű feltüntetésével (ugyanazon a lapon),

c) a hajtás irányát,

d) a szükséges biztonsági rendszabályok leírását,

e) a vadászatvezető, illetve a felvezető(k) elérhetőségét.

(5) *  Amennyiben a hajtástérkép nem tartalmazza a (4) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeket, illetve, ha a vadászati hatóság azt állapítja meg, hogy a biztonságos vadászat feltételei nem állnak fenn, a társasvadászat megrendezését megtiltja.

(6) *  A helyi szabályzatban foglalt rendelkezések megsértése esetén – amennyiben az a Vtv. alapján nem minősül jogosulatlan vadászatnak, vagy a vadászat rendje megsértésének – a vadászatra jogosult járhat el.

67. § (1) *  A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász köteles a vadászat megkezdése előtt meggyőződni arról, hogy a vadász rendelkezik-e a vadászat gyakorlásának személyi feltételeivel. Ha a vadászaton vadászkutya is részt vesz, a vadászatvezető a vadászat megkezdése előtt ellenőrzi, hogy a vadászatra használt vadászkutya a 63. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel.

(2) *  A vadászterületen a jogosult azoknak az egyénileg vadászó személyeknek a közvetlen (együtt tartózkodó) kíséretéről köteles gondoskodni, akik a biztonságos vagy szakszerű vadászathoz szükséges helyi ismeretekkel nem rendelkezhetnek, vagy ezt kérik. Kísérővadászként a jogosult elsősorban a hivatásos vadászt köteles megbízni, illetve – ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé – e feladatra alkalmas, vadászjeggyel rendelkező vadász is megbízható. Az egyénileg vadászó, meghatározott fajú és számú vad vadászatára jogosító bérvadászati szerződéssel rendelkező személy mellé – eltérő megállapodás hiányában – közvetlen kísérővadászt kell állítani. Társas vadászati mód esetén a kíséretről a vadászat rendjének megfelelően kell gondoskodni, amelynek során a kíséret meghatározott területrészen irányított is lehet.

(3) A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász a vadászat megkezdése előtt tájékoztatást ad a vadászat alatt követendő magatartásról. A vadász csak olyan fajú, ivarú, trófeaminőségű és mennyiségű vadat ejthet el, amelyre rendelkezik a jogosult hozzájárulásával, illetve arra adhat le lövést, amelynek elejtésére a vadászatvezető vagy a kísérővadász előzetesen engedélyt adott. Aki a vadászat során nem engedélyezett vadat ejt el, köteles haladéktalanul a jogosultnak, illetve társasvadászaton a vadászatvezetőnek bejelenteni.

(3a) *  Bér- vagy vendégvadászat esetén a kísérővadász gondoskodik a sebzett vad utánkereséséről, az elejtett vad szabályszerű megjelöléséről, a lőtt vad kezeléséről, szállításáról, a vadászati naplóba való bejegyzésről.

(4) *  A jogosult évente legalább egy alkalommal köteles balesetvédelmi oktatást tartani a vadászatra vonatkozó szabályokról; erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A vadászatvezető, illetve egyéni vadászat esetén a kísérővadász köteles a vadászat megkezdése előtt balesetvédelmi eligazítást tartani, amit a résztvevők aláírásukkal igazolnak.

68. § (1) *  A vadászterület államhatárral határos részének kivételével a vadászterület határától számított háromszáz méteren belül lesvadászatot folytatni, vadkárelhárítást szolgáló kerítés és más műszaki létesítmény kivételével vadgazdálkodási berendezést, vadbefogót, szórót létesíteni, működtetni csak a szomszédos vadászterületek jogosultjával kötött megállapodás alapján szabad.

(2) Tilos a szomszéd vadászterület vadállományának szándékos zavarása, továbbá vadnak elejtés, befogás céljából más vadászterületére való terelése, illetve hajtása.

(3) A vadászat során tilos a szomszéd vadászterületre átlőni.

(A Vtv. 70. §-ához)

69. § (1) A Vtv. 70. § (1) bekezdésének a) pontja szerint egyéni vadászatnak minősül:

a) a cserkelés,

b) a les,

c) a barkácsolás, és

d) a vízi járműből történő vadászat,

e) az egyéni apróvad vadászat,

f) a solymászat,

g) *  az agarászat.

(2) *  Vadászterületen a solymászatra használt vadászmadár betanításához, bevadászásához szükséges röpítés és műpedzés, valamint a magyar agár tanításához szükséges „műnyúl” utáni futtatás csak a vadászatra jogosult hozzájárulásával, a vadászterület e célra kijelölt részén végezhető.

(3) Nagyvadra történő egyéni vadászat alkalmával keresőtávcső használata kötelező.

(4) *  Vaddisznó, borz, róka, aranysakál, nyestkutya és mosómedve éjszakai vadászatán a vadász köteles keresőtávcsövet, céltávcsövet, valamint lámpát használni. Vaddisznó, róka, nyestkutya, mosómedve, valamint a vadászati hatóság külön engedélyével a borz és az aranysakál éjszakai vadászatához célzást segítő mesterséges fényforrás is használható.

(5) *  Az állomány hatékony szabályozása céljából elektronikus akusztikai eszköz használható

a) a róka, továbbá

b) a vadászati hatóság engedélyével az aranysakál

vadászatához.

(6) *  Az állomány hatékony szabályozása érdekében vagy állategészségügyi indok fennállása esetén a (4) bekezdésben meghatározott vadfajok éjszakai vadászatához

a) a hivatásos vadász munkaköri feladatai ellátása során – a borz és az aranysakál elejtéséhez a vadászatra jogosult kérelmére a vadászati hatóság külön engedélyével –,

b) a vadász a vadászatra jogosult kérelmére a vadászati hatóság külön engedélyével

elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközt is használhat.

(7) *  A (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vadászati hatóság által kiadott engedélyről a vadászatra jogosult a vadászterületén vadászókat a helyben szokásos módon tájékoztatja.

(8) *  A hivatásos vadász munkaköri feladatai ellátása, valamint a vadász a vadászat során a vadászlőfegyverre szerelt, a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény szerinti hangtompítót is használhat.

70. § *  (1) A Vtv. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti társas vadászatnak minősül a nagyvad társas vadászata, az apróvad kereső-, illetve hajtóvadászata, ha a felsorolt vadászatokon három vagy több vadász vesz részt.

(2) Apróvad vadászatán az 1. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában meghatározott apróvadfajok ejthetőek el.

(3) Nagyvad társas vadászatán lőhető

a) a vaddisznó,

b) a gímszarvas tehén, -ünő, -borjú,

c) a dámszarvas tehén, -ünő, -borjú,

d) az első agancsú gímszarvas és dámszarvas bika,

e) a muflonjuh, -jerke, -bárány,

f) az őzsuta és -gida,

g) a szikaszarvas tehén, -ünő, -borjú, továbbá

h) a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti apróvadfajok.

(4) A nagyvad társas vadászatán részt vevő vadászok száma – ide nem értve a hivatásos vadászokat és a hajtást irányító vadászokat – nem haladhatja meg a 25 főt.

(5) Sík terepen egy vonalban kijelölt lőállások, illetve a lőálláson elhelyezkedő vadászok összelövésének lehetősége esetén nagyvad társas vadászatán kizárólag magasított lőállások használhatók.

71. § (1) *  Fácánra, fogolyra, vörös fogolyra, vadrécére, vadlibára, szárcsára, erdei szalonkára, balkáni gerlére, örvös galambra röptében, mezei nyúlra futtában szabad lőni (kivéve a sebzett vagy beteg, mozgásukban korlátozott egyedeket). A vaddisznó és a sebzett nagyvad, illetve nagyvad társas vadászatán a tarvad kivételével csak álló nagyvadra szabad lőni. Íjjal történő vadászat esetén a mezei nyúlra nemcsak futtában, a szárnyas vadra nemcsak röptében szabad nyilazni.

(2) *  A lőállásokhoz a vadászatvezető vagy a felvezető vezeti a vadászokat. A lőállás elfoglalásakor a felvezető a vadásszal ismerteti a szomszédainak helyzetét, a hajtás irányát, valamint a tilos lőirányokat. Ha a vadászat gazdasági vagy földút közelében folyik, az utakra őröket kell állítani. Tilos a hajtók között kitörő vagy a vadászok vonalán átfutó vadat célozva követni. A lőállást a hajtás befejezése előtt tilos elhagyni.

(3) *  A lőállásokon a lőállásoktól 5–15 méteres távolságban feltűnő színű (piros vagy narancssárga) szalaggal vagy festékkel – a természeti környezet megkímélése mellett – a tilos lőirányokat fel kell tüntetni. A megengedett lőirányokat úgy kell meghatározni, hogy az abba az irányba leadott lövések semmi esetre se veszélyeztessék mások életét és testi épségét.

(4) *  A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja. A hajtás megindítását és végét a vadászatvezető a vadászat résztvevői számára köteles egyértelműen jelezni. A hajtás megindítása előtt és befejezése után tilos lövést leadni, kivéve – a vadászatvezető előzetes eligazítása alapján – a sebzett vad terítékre hozását. A hajtás megindítása előtt és befejezése után szabálytalanul lövést leadó vadászt a vadászatvezető köteles a napi vadászatból kizárni.

(5) *  A vadászat nem kezdhető meg a biztonságos lefolytatását akadályozó körülmény esetén. A vadászat biztonságos lefolytatását akadályozó bármely körülmény fellépése esetén a vadászatot be kell szüntetni.

(6) *  Ha a vadászati hatóság megállapítja, hogy az (1)–(5) bekezdésekben meghatározott előírások valamelyikét a jogosult megszegte, a vadászatot azonnal leállítja, és ha úgy ítéli meg, hogy az a vadászat biztonságát veszélyezteti, további intézkedésig a társas nagyvad vadászatok megrendezését felfüggesztheti.

72. § (1) Lakott területen, közforgalmú járművön, valamint idegen vadászterületen történő áthaladáskor a vadászlőfegyver csak kiürítve, tokban tartható, illetve szállítható. Tilos vadászlőfegyvert őrizetlenül hagyni. A vadászlőfegyver használata előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e megtöltve, a csőbe nem került-e idegen anyag; külső kakasos vadászlőfegyver kakasa nincs-e felhúzva.

(2) A töltött vadászlőfegyver a vadászat során biztosítva a vállon vagy kézben tartva, a csőtorkolattal felfelé hordható. A vadászlőfegyvert megtölteni, illetőleg csőre tölteni csak akkor szabad, amikor a vadászat megkezdődött. A vadászlőfegyvert mindig úgy kell kezelni, hogy az még véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt. A vadászlőfegyvert csak a lövés előtt szabad tűzkész, illetve golyós lőfegyver elsütő billentyűjét gyorsított állapotba helyezni. Ha a lövés elmarad, a vadászlőfegyvert haladéktalanul ismét biztosítani, a golyós lőfegyver gyorsítóját feszteleníteni is kell. A vadászlőfegyvert terepakadályokon történő áthaladások megkezdése előtt, magasleslétra használata előtt, a fegyver meghibásodásakor, a vadászat során tartott szünetekben, valamint a vadászat befejezésekor előbb ki kell üríteni, és a kiürített fegyvert a többi vadász számára is láthatóvá tenni.

(3) A vadászat alkalmával a leshelyet vagy lőállást az előzetesen megbeszélt időpontig vagy a vadászat befejezésének jelzéséig nem szabad elhagyni. Sötétben a vadász a megállapodás szerinti hang- és folyamatos fényjel leadásával közeledhet a másik vadász helyéhez.

73. § (1) Vízen történő vadászatra csak az a kézi erővel hajtott vízi jármű – csónak – használható, amely

a) kifogástalan műszaki állapotú,

b) a vadászlőfegyverrel való lövéshez egyensúlyt biztosít, valamint

c) rendelkezik rögzített ülőhellyel. Vízi járműből való vadászat alkalmával a járművön – a vezetőjén kívül – egy vadász vadászkutyával tartózkodhat.

(2) *  Nagyvad társas vadászatán hajtóként az a személy alkalmazható, aki legalább a 16. életévét, apróvad vadászatánál pedig a 14. életévét betöltötte. Nagyvad társasvadászata során a hajtóknak és az őket irányító mozgó vadászoknak a természeti környezet jellegétől eltérő, feltűnő színű mellényt, a vadászat többi résztvevőjének pedig a természeti környezettől eltérő feltűnő színű szalagot, vagy jelzést kell viselniük, aminek biztosítása a vadászatra jogosult kötelessége. Apróvadvadászaton töltögető feladatra csak az átengedett vadászlőfegyverrel megegyező jellegű vadászlőfegyver tartására jogosult, érvényes vadászjeggyel rendelkező és a feladat ellátására kioktatott személyt lehet alkalmazni.

(2a) *  Nagyvad társasvadászata során a természeti környezet jellegétől eltérő, feltűnő színű mellény viselését a vadászatvezető a vadászat valamennyi résztvevője számára előírhatja, ha ez a vadászat biztonságos lefolytatása érdekében szükséges. A mellények biztosítása a vadászatra jogosult feladata.

(2b) *  Apróvad társasvadászata során a vadászat valamennyi résztvevőjének legalább a természeti környezet jellegétől eltérő, feltűnő színű szalagot vagy jelzést kell viselnie, amelyek biztosítása a vadászatra jogosult feladata.

(3) Hajtásnál a hajtók közé megfelelő gyakorlattal és terepismerettel rendelkező hivatásos vagy sportvadászokat kell beosztani.

(4) Sebzett, beszorított vagy lefogott nagyvadat a hajtónak nem szabad megközelítenie. Ha a vadászat során a vad támadása miatt valakit veszély fenyeget, a szomszéd vadász köteles haladéktalanul segítségére sietni.

74. § (1) *  Minden vadászházban elsősegélynyújtó felszerelést kell tartani. A társas vadászat színhelyére az MSZ 13553-as szabványnak megfelelő összetételű elsősegélydobozt kell vinni. Erről, valamint az elsősegélynyújtó felszerelések szükség szerinti pótlásáról a vadászatvezető gondoskodik. Egyéni és társasvadászat során minden vadász köteles „A” kategóriájú elsősegélycsomagot magánál tartani. A vadászattal kapcsolatos építményeket és egyéb berendezéseket a biztonsági követelményeknek megfelelően kell létesíteni és üzemben tartani.

(2) Személyi sérülés esetén a sérültet azonnal elsősegélyben kell részesíteni, és haladéktalanul gondoskodni kell orvosi ellátásáról. A vadászlőfegyverrel okozott személyi sérülés esetén elsősegélyt kell nyújtani, és a helyszínt biztosítani kell.

75. § (1) *  Ha a lőfegyverrel vagy íjjal okozott vadászati baleset társas, vagy legalább kettő egymással kapcsolatot tartó vadász egyéni vadászatán történt, a vadászatvezető, illetőleg a balesetet észlelő vadász köteles a vadászatot azonnal leállítani. Azokat a vadászokat, akiknek a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában szerepe lehet, vissza kell állítani arra a helyre, ahol a sérülés bekövetkezésekor tartózkodtak, illetőleg helyben maradásra kell felszólítani. Tisztázni kell a baleset alkalmával a vad mozgásának irányát, elejtése helyét, a vadászok lövés idején elfoglalt helyzetét, illetve haladásuk irányát, a lőirányokat, a lövés körülményeit, valamint azt, hogy ki adott le lövést.

(2) A vadászatvezető a baleset körülményeit írásban rögzíti, és vázrajzon szemlélteti, melyben jelölnie kell a vadászoknak a sérülés bekövetkezésekor elfoglalt helyét és egyéb – a későbbi vizsgálathoz szükséges – adatot.

(3) Azoktól a vadászoktól, akik a sérülés alkalmával a közelben tartózkodtak és a baleset helye irányába adtak le lövést, a kiürített vadászlőfegyvert és a lőszert a vadászatvezetőnek át kell vennie. A vadászlőfegyvereket és a hozzájuk tartozó lőszereket a tulajdonosa nevének megjelölésével biztonságos körülmények között kell tárolni.

(4) A rendőrhatóság megérkezése után a helyszínen bekövetkezett esetleges változásról, valamint az eredeti helyzetről a balesetet előidéző, illetőleg a helyszín biztosítását ellátó személy köteles tájékoztatást adni.

(5) *  Minden vadász- és szolgálati lőfegyverrel okozott személyi sérüléssel járó balesetet haladéktalanul be kell jelenteni a rendőr- és vadászati hatóságnak. A jelentésnek tartalmaznia kell a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában jelen levők személyi azonosító adatait, valamint az esemény helyét, időpontját, a sérülés jellegét és a megtett, illetőleg tervezett intézkedéseket.

(A Vtv. 71. §-ához) * 

75/A. § *  (1) A 72–75. §-okban foglalt rendelkezéseket elöltöltő fegyverrel folytatott vadászat esetén az elöltöltő fegyverek műszaki sajátosságaiból adódó eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2) *  A Vtv. 71. § (1) bekezdés 2. pontja alkalmazásában – a Vtv. 37/A. § (3) bekezdése, valamint a 69. § (6) bekezdésében meghatározott esetek kivételével – a vadászat rendje megsértésének minősül a Vtv. 37/A. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott tiltott vadászati eszköz vadászaton történő birtoklása is.

(A Vtv. 73–74. §-aihoz)

76. § (1) * 

(2) *  A gímszarvas, dámszarvas, az őz és a muflon trófeás egyedeinek korosztály szerinti besorolását a 16. számú melléklet tartalmazza.

(3) * 

(4) * 

76/A. § *  (1) Az elejtés szakszerűtlenségének elbírálása az elejtés helye szerinti vadgazdálkodási tájegység természetes élőhelyi adottságai, valamint az elejtett vad életkorának figyelembevételével, az objektív trófea-értékmérők alapján történik. A szakszerűtlen elejtés minősítésének vadfajonkénti és koronkénti meghatározását a tájegységi vadgazdálkodási terv tartalmazza.

(2) A Vtv. 74/A. § (1) bekezdése alkalmazásában a trófeás vad szakszerűtlen elejtésének minősül az olyan legfeljebb középkorú, szabályos trófeájú vad elejtése, amely az elejtés helye szerinti vadgazdálkodási tájegységben élő vadállományra a tájegységi vadgazdálkodási tervben meghatározott, mért trófeajellemzők szerint, korosztályának kiemelkedő minőségű csoportjába tartozik.

(3) Az elejtés szakszerűtlenségének minősítése hibapontokkal történik. Ha az elejtés szakszerűtlensége

a) kismértékű, 1 hibapont,

b) közepes mértékű, 2 hibapont,

c) súlyos mértékű, 3 hibapont

jár.

(4) A Vtv. 74/A. § (2) bekezdése alkalmazásában szakszerűtlen vadgazdálkodási tevékenységnek minősül, ha az adott vadászati éven belül a trófeabírálat során a szakszerűtlen elejtések miatt kapott hibapontok összege az éves vadgazdálkodási tervben az adott trófeás vadfajra meghatározott elejtési darabszám alapján maximálisan meghatározható hibapontok 10%-át eléri.

77. § (1) *  Az elejtett nagyvad trófeáját a trófeabírálatra megfelelően előkészített állapotban – a vaddisznó kivételével – teljes nagykoponyával vagy kiskoponyával és a hozzáillő levágott résszel együttesen kell bemutatni.

(2) *  A hivatásos vadász – a vadászatra jogosult által kötött eltérő megállapodás hiányában – köteles a működési területén elejtett vad trófeáját – a vadászatra jogosult rendelkezésének megfelelően – bírálatra kikészíteni. A bírálatra előkészített trófea tárolásáról a vadászatra jogosult gondoskodik.

(3) * 

(4) *  Az állat-egészségügyi okból elejtett, elhullott vagy a jogosulatlan vadászat során elejtett és lefoglalt, valamint a járművel való ütközés során elpusztult vad trófeáját kötelező bírálatra bemutatni. Az ilyen trófea bírálatát a vadászati hatóság díjmentesen végzi.

(5) *  A vadászterületen a hullott agancsot, illetve az elhullott vad trófeáját a vadászatra jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni.

(6) A vad származékainak a jogosult hozzájárulása nélküli gyűjtése esetén a Vtv. 84. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

78. § *  A következő nemzetközi ponthatárt elérő trófeák (a továbbiakban: C.I.C. pont):

a) gímszarvas (230 C.I.C. pont),
b) dámszarvas (210 C.I.C. pont),
c) muflonkos (210 C.I.C. pont),
d) őzbak (160 C.I.C. pont),
e) vadkan (130 C.I.C. pont)
f) *  szikaszarvas – japán szika (255 C.I.C. pont)
g) *  szikaszarvas – dybowski szika (400 C.I.C. pont)

esetében a bírálatot végző vadászati hatóság köteles – az értékelést követő 60 napon belül – a trófeát az Országos Trófeabíráló Testületnek (a továbbiakban: OTT) felülbírálatra bemutatni.

79. § *  (1) *  A trófeabírálatról kiadott hatósági bizonyítvány a Vtv. 74. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmazza

a) az elejtés idejét,

b) a 77. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az elhullásra, elpusztulásra vagy elejtésre való utalást,

c) a trófeabírálat dátumát,

d) a trófeabírálat törzsszámát,

e) a trófeás vad 16. számú melléklet szerint meghatározott korosztály szerinti besorolását,

f) a trófea adatait,

g) az elejtés szakszerűtlen minősítése esetén ennek tényét, továbbá

h) az azonosító jel számát.

(1a) *  A Vtv. 74. § (4a) bekezdése szerinti maradandó módon való megjelölésnek minősül

a) az elbírált trófea koponyáján a bírálatot végző vadászati hatóság Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) szerinti vármegye kódjának,

b) a trófeabírálati törzsszám utolsó 5 számjegyének és

c) a tárgyi vadászati év kezdő évének utolsó kettő számjegyének kötőjellel történő feltüntetése.

(1b) *  A vadászati hatóság az elbírált trófea megjelölésére az (1a) bekezdés szerinti megjelöléseken túl további, a Vtv. 74/B. § (2a) bekezdése szerinti egységes trófeabírálati útmutatóban meghatározott egyéb jelöléseket is alkalmazhat.

(2) *  A nagyvad trófeájának kivitelénél a trófeabírálat során kiadott hatósági bizonyítványt a vámhatóságnak, illetve a trófea származásának ellenőrzésére jogosult szerv felhívására be kell mutatni. Az elhullott vagy egyéb nem közvetlen elejtésből származó trófea, illetve hullott agancs kiviteléhez a vadászati hatóság engedélye szükséges.

(3) *  A vadászati hatóság a jogszerűen elejtett vad éremhatárt elérő trófeájáról az elejtő nevére kiállított oklevelet és érmet is átad.

(4) * 

80. § *  (1) Elhullott vagy vadászat során állategészségügyi okból elejtett vad trófeabírálati kérelméhez az állategészségügyi hatóság által az elhullás tényéről vagy az állategészségügyi okról kiadott igazolást kell csatolni.

(2) A járművel való ütközés miatt elhullott vad trófeabírálatához – ha a rendőrség részéről intézkedés történt – a balesetről készült jegyzőkönyvet csatolni kell.

81. § *  (1) *  A nemzeti értékké nyilvánított trófea fölötti rendelkezési jog a nemzeti értékké nyilvánító határozatban korlátozható.

(2) * 

(3) *  A trófea nemzeti értékké nyilvánítása esetén a vadászatra jogosult a rendelkezési jogának korlátozása arányában kártalanítást igényelhet. Amennyiben a nemzeti értékké nyilvánított trófeát bérvadászati szerződés keretében ejtették el, a szerződésben szereplő elejtési összeg mértékéig igényelhető kártalanítás.

(A Vtv. 75–81. §-aihoz)

82. § *  (1) A Vtv. 75. § (2) bekezdésében foglalt vadkár tíz százalékot meghaladó részét a bekövetkezett összes kár alapján kell számolni.

(2) A Vtv. 75. § (2) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.

(3) Mezőgazdasági vadkárt a vadkárfelmérési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:

a) őszi gabona: október 1. – július 31.

b) *  tavaszi gabona: március 1. – július 31.

c) kukorica: április 15. – november 15.

d) burgonya: április 15. – október 15.

e) napraforgó, szója: április 15. – szeptember 30.

f) borsó: március 1. – augusztus 30.

g) szőlő, gyümölcsös: egész évben.

h) *  őszi káposztarepce: augusztus 20. – június 30.

82/A. § *  (1) A Vtv. 79. § (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásában nagy értékű növénykultúrának minősül a csemegekukorica, az étkezési napraforgó, a szántóföldi zöldségnövények, az ökológiai gazdálkodásban termesztett növények, valamint a fajta-előállítási, fajtafenntartási, vetőmag-előállítási és kísérleti célú növényállomány.

(2) A Vtv. 79. § (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásában fokozottan vadkárveszélyes területnek minősül az a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla, amelynek szegélye 40%-ot meghaladóan

a) erdő, nádas művelési ágba vagy műveléssel felhagyott, a vad elrejtőzését lehetővé tevő, egyéb művelési ágba tartozó területtel határos, vagy

b) más mezőgazdasági művelés alatt álló táblával határos és a tábla fekvése szerinti vadászterület erdősültsége meghaladja a 30%-ot.

(3) A Vtv. 79. § (1) bekezdés h) pontjának alkalmazásában vadriasztó láncot vagy egyéb hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt szálas- és tömegtakarmányok, pillangósok, őszi és tavaszi keveréktakarmányok, valamint a gyepterületek művelése és betakarítása során kell alkalmazni.

83. § *  (1) *  Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kárfelmérést az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló miniszteri rendeletben vagy az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet.

(2) *  A Vtv. 75. § (2) bekezdése alkalmazásában erdőgazdálkodásban okozott vadkár az erdősítésben a vad rágása, hántása, túrása, taposása, törése által a csemeték elhalását előidéző, vagy a csúcshajtás lerágásával, letörésével a csemeték fejlődését akadályozó, továbbá az erdei magok elfogyasztása által a természetes erdőfelújulás elmaradását okozó károsítás. A kár pénzértékben történő megállapításához a károsított erdőrészlet értékét kell alapul venni.

(3) A Vtv. 81. § (3) bekezdésének alapján a települési önkormányzat jegyzője által kirendelhető szakértők névjegyzékét a vadászati hatóság állítja össze, és azt a települési önkormányzatok jegyzőinek rendelkezésére bocsátja.

84. § (1) *  A vadkárfelmérésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakértő és a felek megnevezését, címét, a szakértő helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár mértékét, valamint azt, hogy a károsult a kár megelőzési kötelezettségének milyen módon tett eleget, illetve a felek vadkárátalány-fizetésben megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a felek, illetőleg képviselőik által a szakértő megállapításaira tett esetleges észrevételeit is.

(2) *  A mezőgazdasági (ideértve a szőlőt és gyümölcsöst is) és az erdei vadkárok felméréséhez a szakértő által alkalmazott jegyzőkönyv mintáját a 19. számú melléklet tartalmazza. A jegyzőkönyvet a szakértőnek és a vadkárfelmérési eljárással érintett feleknek (képviselőinek) kell aláírniuk.

(3) *  A kárfelmérési jegyzőkönyvre alappal nem hivatkozhat az, aki annak tartalmát aláírásával nem hitelesítette. Ha valamelyik fél a jegyzőkönyv tartalmával nem ért egyet, e tényt a jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg, a jegyzőkönyv megjegyzés rovatában rögzítheti.

(A Vtv. 82. §-ához)

85. § * 

(A Vtv. 83–85. §-aihoz)

86. § (1) A Vtv. 84. §-ának (3) bekezdésében foglalt vadvédelmi bírságot a vad egyedének a 20. számú mellékletben foglalt vadfajok és a hullott agancs vadgazdálkodási értékének jegyzéke figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Vadgazdálkodással, vadászattal összefüggő szabálysértési vagy büntetőügyben indult eljárásról az eljáró szerv, továbbá az érintett vadászatra jogosult köteles a cselekmény helye szerint illetékes vadászati hatóságot írásban tájékoztatni.

(3) *  A vadászjegy elvesztésével, megsemmisülésével, vagy eltulajdonításával kapcsolatos 8 napon belüli bejelentési kötelezettséget a vadászjegy elvesztéséről, megsemmisüléséről, vagy eltulajdonításáról történő tudomásszerzéstől kell számítani.

87. § * 

(A Vtv. 87–89. §-aihoz)

88. § (1) * 

(2) A vadászati hatósági feladatot ellátó személy a munkavégzés során köteles a hivatalos személyre utalást kifejező szolgálati jelvényt viselni, illetve felhívásra köteles magát a szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel is igazolni. A vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek okmányainak mintáját a 21. számú melléklet tartalmazza.

89. § * 

90. § * 

(A Vtv. 90. §-ához)

91. § Az Országos Vadgazdálkodási Adattárból történő adatszolgáltatás módját és a fizetendő díjtételeket a 23. számú melléklet tartalmazza.

92. § *  (1) A vadgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe utalt eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat átutalás vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetés útján, a 25. mellékletben meghatározott előirányzat-felhasználási számlaszámra kell megfizetni.

(2) A vadászterület különleges rendeltetésének megállapítása iránti eljárás igazgatási szolgáltatási díja tízezer forint.

(3) A vadászvizsgát megelőző tanfolyam szervezésének engedélyezésére irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díja negyvenötezer forint.

(4) *  A trófeabírálati eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezés elbírálására irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díja tízezer forint.

(A Vtv. 91. §-ához)

93. § * 

(A Vtv. 93-94. §-aihoz)

94. § * 

(A Vtv. 95. §-ához)

95. § * 

Átmeneti és záró rendelkezések

96. § (1) *  Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendeletben foglaltakat a hatálybalépésének napját követően indult vadászati hatósági eljárások során kell alkalmazni.

(3) *  A 27. § (2) bekezdésének a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet, a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet és a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról szóló 72/2012. (VII. 24.) VM rendelet által megállapított szövegét 2013. vadászati évben kell először alkalmazni.

(3a) *  E rendeletnek a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról szóló 14/2016. (III. 2.) FM rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 2. §-át a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXIII. törvény hatálybalépése előtt kialakított vadászterületek tekintetében 2017. március 1-ig alkalmazni kell.

(3b) *  A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról szóló 41/2016. (VI. 22.) FM rendelettel [a továbbiakban: 41/2016. (VI. 22.) FM rendelet] megállapított rendelkezéseket a 41/2016. (VI. 22.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3c) *  A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról szóló 73/2016. (XI. 17.) FM rendelettel [a továbbiakban: 73/2016. (XI. 17.) FM rendelet] megállapított rendelkezéseket a 73/2016. (XI. 17.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3d) *  A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról szóló 24/2017. (V. 17.) FM rendelettel [a továbbiakban: 24/2017. (V. 17.) FM rendelet] megállapított 20/E. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezést a 24/2017. (V. 17.) FM rendelet hatálybalépését követően indult engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.

(3e) *  A 24/2017. (V. 17.) FM rendelettel megállapított 30. § (5), (7) és (8) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket először a 2018. március 1-jén kezdődő vadászati évben, a 30. § (6) bekezdésében meghatározott rendelkezést először a 2019. március 1-jén kezdődő vadászati évben kell alkalmazni.

(3f) *  A 24/2017. (V. 17.) FM rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelem alapján engedélyezett zárttéri vadtartó létesítmény engedélyese 2017. december 31. napjáig a 3. számú melléklet szerinti felszámolási tervet nyújt be a létesítményt engedélyező vadászati hatóság részére. Ha az engedélyes a felszámolási tervet határidőben nem nyújtja be, a vadászati hatóság a létesítési engedélyt hivatalból visszavonja.

(3g) *  Az egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 52/2020. (X. 27.) AM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított korosztály szerinti besorolásra vonatkozó rendelkezéseket [11. §, 12. § b) és c) pont] a Módr. hatálybalépését követően elejtett vad trófeabírálata során kell alkalmazni.

(3h) *  Az egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 50/2021. (XII. 29.) AM rendelettel megállapított 14. melléklet I. pontja szerinti vadászjegyet a vadászkamara illetékes területi szervezete a vadászjegyet a 2022. március 1. napjával kezdődő vadászati évre állítja ki első alkalommal.

(3i) *  A Vtv. 113. §-ában meghatározott haszonbérleti díj összegét az üzemtervi időszak lejárata napját megelőző napon fennállt földtulajdonosi közösség képviselője a 2037. február 28. napjáig tartó vadgazdálkodási üzemtervi időszak szerinti tulajdonosi közösség számára területarányosan bocsátja rendelkezésre.

(3j) *  A tulajdonosi közösség a (3i) bekezdésben meghatározottak szerint kapott összeget annak rendelkezésre állásától számított egy éven belül a Vtv. 113. §-ában meghatározott célokra fordítja.

(3k) *  Az egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 57/2023. (X. 16.) AM rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelem alapján létesített apróvadtartó telep engedélyese 2023. december 31. napjáig a 3. számú melléklet V. pont 4. alpontja szerinti felszámolási tervet nyújt be a létesítményt engedélyező vadászati hatóság részére. Ha az apróvadtartó telep engedélyese a felszámolási tervet határidőben nem nyújtja be, akkor a vadászati hatóság az apróvadtartó telep létesítési engedélyét hivatalból visszavonja.

(4) *  Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről, 6–9. cikk, II. melléklet, V. melléklet;

b) *  a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről, 14–16. cikk, V. és VI. melléklet;

c) *  az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról, 9–13. cikk.

(5) *  Ez a rendelet

a) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletében foglalt táblázat 63. pont 11. és 13. alpontja,

b) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének a vizes élőhelyeken és azok környékén használt sörétben található ólom tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. január 25-i (EU) 2021/57 bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

1. A tulajdonosi közösség közös képviselőjének nyilvántartásba vétele iránti kérelem kötelező adattartalma

1.1. A Vtv. 92. § (2) bekezdésében meghatározott adatok

1.2. A vadászterület határát megállapító határozat száma

1.3. A vadászterület kódszáma (vármegyekódja és a vadászterület sorszáma)

1.4. Keltezés, a kérelmező aláírása (bélyegzője)

2. A vadászatra jogosult nyilvántartásba vétele iránti kérelem kötelező adattartalma

2.1. A Vtv. 92. § (2) bekezdésében meghatározott adatok

2.2. A vadászatra jogosult bírósági bejegyzésének száma

2.3. A vadászatra jogosult FELIR azonosító száma

2.4. A vadászterület határát megállapító határozat száma

2.5. A vadászati jog formája

2.6. A vadászati jog hasznosításának módja

2.7. Keltezés, a kérelmező aláírása (bélyegzője)

2. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

A TULAJDONOSI KÖZÖSSÉG VADÁSZATI JOG HASZNOSÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN KÉSZÍTETT MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MINIMÁLIS ADATTARTALMA

1. A tulajdonosi közösség képviselőjének (közös képviselő)

1.1. neve:

1.2. lakhelye/székhelye:

1.3. elérhetősége:

2. A közös képviselő megbízási díjának forintban meghatározott összege;

3. A vadászati jog hasznosításának módja és feltételei;

4. A haszonbérleti díj elszámolásának rendje;

5. A vadászatra jogosult

5.1. neve:

5.2. székhelye:

5.3. címe:

5.4. a bírósági nyilvántartásba vétel/cégbírósági bejegyzés adatai (dátuma, bejegyző bíróság, végzés száma);

6. A tulajdonosi közösség pénzügyi elszámolási rendje

6.1. a közös képviselő beszámolási, illetve a bevételek és kiadások elszámolási rendje (az elszámolás adott időszakról írásban összeállított részletes szöveges és pénzügyi beszámolóból, valamint a további döntésekhez előkészített javaslatokból áll);

6.2. a földtulajdonosokat a vadászati joggal kapcsolatban megillető járandóságok közös képviselő általi kifizetésének rendje;

7. A közös képviselő által a vadászati joggal összefüggésben nyitott bankszámla

7.1. száma:

7.2. a számlavezető bank neve:

7.3. a számlavezető bank címe:

8. *  A tulajdonosi közösség részére az adóhatóság által kiállított adószám.

9. Dátum, a közös képviselő és két tanú aláírása

3. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

I. A VADASKERT LÉTESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A vadaskert létesítésének engedélyezésére irányuló kérelmet az országos hatáskörű vadászati hatósághoz címzetten, de a vadászterülethez tartozó vadaskert fekvése szerint érintett vadászati hatóságnál kell benyújtani.

1. A kérelem tartalmazza:

1.1. a vadaskert létesítésének indokait és célját (röviden);

1.2. a létesítendő vadaskert adatait (terület, külső kerítéshossz, tervezett vadállomány), a 2–5. pontban meghatározottak szerint;

1.3. a mellékleteket.

1.4. *  védett természeti terület vagy erdőterület esetében a környezetvédelmi engedély számát.

2. A kérelemhez mellékletként csatolni kell:

2.1. A bekerítésre tervezett földterületek ingatlan-nyilvántartás szerinti (helyrajzi számok szerint) tételes felsorolását, a földterület tulajdonosának, használójának megnevezését és előzetes hozzájárulását a vadaskert létesítéséhez;

2.2. A vadaskert létesítésének tervdokumentációját a következők szerint:

a) vadaskert létesítésének célja,

b) természeti adottságok, a terület leírása,

c) tervezett létesítmények, berendezések,

d) kor és ivar szerinti bontásban a vadászati évenként tervezett:

da) vadaskerti törzsállomány,

db) szaporulat,

dc) vadászatra behelyezett állomány,

dd) állományhasznosítás,

e) tervezett vadászati módok,

f) vadaskert működési feltételei (takarmányozási technológia, takarmányféleségek),

g) vadaskerti nyilvántartások (vadaskerti napló, állományváltozási napló, elhullási napló, takarmányozási napló),

h) állategészségügyi irányelvek (leggyakoribb állategészségügyi problémák, személy- és járműforgalom),

i) a vadászterület és a tervezett vadaskert térképi megjelenítése, különös tekintettel a külső, esetleg belső kerítések nyomvonalára, valamint az erdőre, a védett természeti területre, továbbá az érintett erdőterületre vonatkozó erdészeti üzemterv kivonata.

2.3. * 

2.4. A felszámolási tervet, amely tartalmazza

2.4.1. a zárttéri vadtartó létesítményben található engedélyezett vadállomány felszámolásának módját, eszközét,

2.4.2. a felszámolás végrehajtását végző megnevezését,

2.4.3. *  a vadászterületnek minősülő földterületen létesült zárttéri vadtartó létesítmény esetén a kerítés lebontásának határidejét vagy az engedélyes nyilatkozatát arról, hogy az engedély végleges visszavonását követő harminc napon belül a kerítés fenntartása céljából kérelmet nyújt be az illetékes erdészeti vagy vadászati hatósághoz.

2.5. Állati melléktermékek és elhullott állatok kezelési rendjét.

II. A VADASPARK LÉTESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A vadaspark létesítésének engedélyezésére, az engedély módosítására irányuló kérelmet az országos hatáskörű vadászati hatósághoz kell benyújtani. A kérelem tartalmazza:

– vadaspark létesítésének indokait és célját (röviden);

– a létesítendő vadaspark legfontosabb adatait (terület, külső kerítéshossz, tervezett vadállomány stb.), az alább megadottak szerint;

A kérelemhez mellékletként csatolni kell:

1. A bekerítésre tervezett földterületek ingatlan-nyilvántartás szerinti (helyrajzi számok szerint) tételes felsorolását, a földterület tulajdonosának, használójának megnevezését és előzetes hozzájárulását a vadaskert létesítéséhez.

2. A vadaspark létesítésének, bővítésének tervdokumentációját a következők szerint:

a) a vadaspark létesítésének, bővítésének célja,

b) a természeti adottságok, a terület leírása,

c) a tervezett létesítmények, berendezések,

d) a vadaspark működési feltételei (takarmányozási technológia, takarmányféleségek),

e) vadasparki nyilvántartások (látogatási napló, elhullási napló, állategészségügyi napló),

f) állategészségügyi irányelvek (leggyakoribb állategészségügyi problémák, személy- és járműforgalom),

g) a vadászterület és a tervezett vadaspark térképi megjelenítése, különös tekintettel a külső, esetleg belső kerítések nyomvonalára, valamint az erdőre, a védett természeti területre,

h) az érintett erdőterületre vonatkozó erdészeti üzemterv kivonata.

3. Felszámolási tervet az I.2.4. pontban meghatározott tartalommal.

4. Tenyészet Információs Rendszerben történt regisztráció igazolását.

5. Oktatás, kutatás célú vadaspark esetében az oktatási intézménnyel kötött szerződést, megállapodást.

6. Bemutatás célú vadaspark esetében, látogatási rendet.

7. *  Az állategészségügyi hatóság által kiadott működési engedély másolata.

III. A VADFARM LÉTESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1. A bekerítésre tervezett földterület tulajdonosának, használójának megnevezése és előzetes hozzájárulása a vadfarm létesítéséhez.

2. A vadfarm létesítésének tervdokumentációja a következők tartalmi elemekkel:

a) a vadfarm létesítésének célja,

b) a természeti adottságok, a terület leírása,

c) a tervezett létesítmények, berendezések,

d) a vadfarm törzsállománya, szaporulat, állományhasznosítás (előbbiek kor és ivar szerinti bontásban),

e) a vadfarm működési feltételei (takarmányozási technológia, takarmányféleségek),

f) a vadfarm nyilvántartások (állományváltozási napló, elhullási napló, takarmányozási napló),

g) állategészségügyi irányelvek (leggyakoribb állategészségügyi problémák, személy- és járműforgalom), a vadfarm állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvossal kötött megállapodás,

h) a vadfarm térképi megjelenítése, különös tekintettel a külső, esetleg belső kerítések nyomvonalára, a vadfarm létesítményeinek, berendezéseinek elhelyezkedésére, valamint az erdőre, a védett természeti területre,

i) az érintett erdőterületre vonatkozó erdészeti üzemterv kivonata, üzemtervezett erdő terület esetén az erdő igénybevételét engedélyező erdészeti hatósági engedély, nem üzemtervezett erdő esetében erdészeti hatóság hozzájáruló nyilatkozata.

3. Igazolás a Tenyészet Információs Rendszerben való regisztrációról.

4. Felszámolási terv az I. 2.4. pontban meghatározott tartalommal.

5. *  Az állategészségügyi hatóság által kiadott működési engedély másolata.

IV. ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSI NAPLÓ

Dátum: 20...... január 1-től 20...... december 31-ig.

VADTARTÁSI ENGEDÉLY SZÁMA: ENGEDÉLYES NEVE:
TIR AZONOSÍTÓ: CÍM:
TEL.:
E–MAIL:
Vadfaj: ........................... Ivar: ...........................
állományváltozás oka I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. összesen
induló létszám
nö- szaporulat
veke- vétel
dés korosbítás
növekedés összesen
elhullás
csök-
kenés
értékesítés
(élő állatként)
felhasználás (élelmiszer elállítás vagy saját célra)
korosbítás
csökkenés összesen
záró létszám

Dátum: ..................................................

..........................................
aláírás

V. *  AZ APRÓVADTARTÓ TELEP LÉTESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1. Az apróvadtartó telep létesítésének tervdokumentációja a következő tartalmi elemekkel:

1.1. Az apróvadtartó telep létesítésének célja

1.2. Az apróvadtartó telepnek helyt adó terület természeti adottságai, a terület leírása

1.3. Az apróvadtartó telep üzemeltetéséhez tervezett létesítmények, berendezések

1.4. Az apróvadtartó telep törzsállománya, szaporulata, állományhasznosítása (a törzsállomány kor és ivar szerinti bontásban)

1.5. Az apróvadtartó telep működési feltételei (takarmányozási technológia, takarmányféleségek)

1.6. Az apróvadtartó telep nyilvántartások (állományváltozási napló, elhullási napló, takarmányozási napló)

1.7. Állategészségügyi irányelvek (leggyakoribb állategészségügyi problémák, személy- és járműforgalom), az apróvadtartó telep állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvossal kötött megállapodás

1.8. Az apróvadtartó telep térképi megjelenítése, különös tekintettel a volierek elhelyezkedésére és a kerítések nyomvonalára, az apróvadtartó telep létesítményeinek, berendezéseinek elhelyezkedésére, valamint az erdőre

1.9. Az érintett erdőterületre vonatkozó erdészeti üzemterv kivonata, üzemtervezett erdő terület esetén az erdő igénybevételét engedélyező erdészeti hatósági engedély, nem üzemtervezett erdő esetében erdészeti hatóság hozzájáruló nyilatkozata

2. Igazolás a baromfi Tenyészet Információs Rendszerben való regisztrációról

3. Nagylétszámú apróvadtartó telep esetében az illetékes állategészségügyi hatóság által kiadott működési engedély másolata

4. Felszámolási terv az I. 2.4. pontban meghatározott tartalommal

3.II. számú melléklet a 79/2004. (V. 4) FVM rendelethez * 

4. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

MINTA

................................................................... vadászati hatóság

I. *  A VADÁSZTERÜLETEK NYILVÁNTARTÁSA

Vadászterület azonosító száma (vármegye, vadászterület sorszáma) A nyilvántartásba vett vadászatra jogosult neve, székhelye Vadászterület rendeltetése
(megnevezve)
Vadászterület nagysága Vadgazdálkodási tájegység száma

II. *  A VADÁSZTERÜLETEK 11 SZÁMKARAKTERŰ AZONOSÍTÓ KÓDSZÁMA TARTALMA

Vármegye Vadászterület sorszáma Tájegység

Vármegye: a vadászterület elhelyezkedése vármegyék szerint, 2–20-ig a KSH sorszámoknak megfelelően.

Vadászterület számjele (4+2 karakter): országosan és vármegyénként észak–déli irányban, nyugatról kelet felé haladva egyesével és emelkedő sorrendben számozott.

Vadgazdálkodási tájegység: a vadászterület kódszámának utolsó három számjegye annak a vadgazdálkodási tájegységnek a kódszáma, amelyben területén a vadgazdálkodási egység elhelyezkedik.

A hatjegyű kódszámok kialakítása a következő alapelveket követi:

1. Megtartható a korábbi hatjegyű kódszámnak az első 5 számjegye, ha az ajánlott és a régi vadászterület területe legalább 80%-ban megegyezik. Amennyiben korábbi osztódás miatt az első 5 számjegy két vagy több vadgazdálkodási egység esetében azonos lenne, akkor az 5. számjegy még fel nem használt értékeivel kell az ilyen vadászterületeket megkülönböztetni. A 6. számjegy értéke minden esetben „0”, amely a későbbi változások kódszámokkal való követését teszi lehetővé.

2. Abban az esetben, ha az ajánlott vadászterület és a régi vadászterületek közötti előbbi mértékű átfedés nem áll fenn, akkor az ott működő vadgazdálkodási egység(ek) hatjegyű kódszámának első 4 számjegyét kell átvenni és az 5. számjegy értéke „5”. Amennyiben az első 4 számjegy több vadgazdálkodási egység esetében is megegyezik, akkor értelemszerűen 6, 7, 8 és 9 értékek is adhatók. A 6. számjegy értéke minden esetben „0”, amely a későbbi változások kódszámokkal való követését teszi lehetővé.

3. Amennyiben az előbbi lehetőségek kimerülnek, akkor a régi és az ajánlott vadgazdálkodási egységek kódszámai utáni új kódszám határozható meg. Ebben az esetben az 5. számjegy értéke minden esetben „5” kell legyen és a 6. számjegy értéke minden esetben „0” kell legyen.

Vármegye kódszáma Vármegye megnevezése Vadászterület számjele kezdőértéke
02 Baranya 5001
03 Bács-Kiskun 6001
04 Békés 9501
05 Borsod-Abaúj-Zemplén 6501
06 Csongrád-Csanád 8001
07 Fejér 4001
08 Győr-Moson-Sopron 1001
09 Hajdú-Bihar 9001
10 Heves 7001
11 Komárom-Esztergom 2501
12 Nógrád 5501
13 Pest 5701
14 Somogy 3501
15 Szabolcs-Szatmár-Bereg 8501
16 Jász-Nagykun-Szolnok 7501
17 Tolna 4501
18 Vas 1501
19 Veszprém 3001
20 Zala 2001

A vadgazdálkodási tájegységek kódszámai és elnevezései

Vadgazdálkodási táj Vadgazdálkodási tájegység Elnevezés
1 101 Tiszazugi
1 102 Maros-csongrádi
1 103 Békési
1 104 Szarvasi
1 105 Körös-berettyói
1 106 Nagykunsági
1 107 Hajdúsági Erdőspuszták
1 108 Hajdúsági Löszhát-Hortobágy
1 109 Nyírségi
1 110 Felső-tiszavidéki
1 111 Tiszamenti
1 112 Sárrét-bihari
2 201 Börzsöny-gödöllői
2 202 Nógrád-cserháti
2 203 Bükki
2 204 Cserehát-aggteleki
2 205 Bükkalja-taktaközi
2 206 Zemplén-bodrogközi
3 301 Pesti-síksági
3 302 Észak-bács-kiskuni
3 303 Illancs-bácskai
3 304 Közép-bács-kiskuni
3 305 Alsó-tiszamenti
3 306 Kiskunsági
3 307 Közép-pesti
3 308 Tápióvidéki
3 309 Jászsági
3 310 Dél-hevesi
3 311 Tisza-tavi
4 401 Mezőföldi
4 402 Külső-somogyi
4 403 Kapos-tolnai
4 404 Zselic-közép-somogyi
4 405 Belső-somogyi
4 406 Mecseki
4 407 Dél-baranyai
4 408 Tolnai-hegyháti
4 409 Gemenci
4 410 Dél-balatoni
5 501 Hanság-mosoni
5 502 Vas-soproni-síksági
5 503 Alpokaljai
5 504 Rábamenti-kemenesháti
5 505 Zalai-dombsági
5 506 Zala-kisbalatoni
5 507 Bakonyi
5 508 Marcal-medencei
5 509 Bakonyalja-komáromi
5 510 Vértesi
5 511 Velencei
5 512 Dunazugi
5 513 Balaton-felvidéki

5. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

I. *  VADÁSZATI IDÉNYEK

A B
1 a) Nagyvadfajok
2 Gímszarvas
3 bika szeptember 1. – január 31.
4 érett bika szeptember 1. – október 31.
5 második éves bika (első felrakás) szeptember 1. – március 31.
6 tehén szeptember 1. – február utolsó napja
7 ünő május 1. – február utolsó napja
8 borjú szeptember 1. – április 30.
9 Dámszarvas
10 bika október 1. – február utolsó napja
11 érett bika október 1. – november 30.
12 második éves bika (első felrakás) október 1. – április 30.
13 tehén október 1. – február utolsó napja
14 ünő június 1. – február utolsó napja
15 borjú október 1. – május 31.
16 Őz
17 bak április 15. – szeptember 30.
18 suta, gida október 1. – február utolsó napja
19 Muflon
20 kos egész évben
21 juh, jerke, bárány szeptember 1. – február utolsó napja
22 Vaddisznó
23 vaddisznó egész évben
24 Szikaszarvas
25 szikaszarvas egész évben
26 b) Apróvadfajok
27 mezei nyúl október 1. – december 31.
28 üregi nyúl egész évben
29 fácán október 1. – február utolsó napja
30 fogoly október 1. – december 31.
31 vörös fogoly egész évben
32 nyári lúd október 1. – január 31.
33 vetési lúd, nagy lilik, kanadai lúd, nílusi lúd október 1. – január 31.
34 tőkés réce augusztus 15. – január 31.
35 szárcsa szeptember 1. – január 31.
36 erdei szalonka vadászati idény nélkül
37 örvös galamb, balkáni gerle augusztus 15. – január 31.
38 c) Egyéb apróvadfajok
39 róka, aranysakál, nyest, pézsmapocok, nyestkutya, mosómedve egész évben
40 borz, házi görény, dolmányos varjú, szarka, szajkó július 1. – február utolsó napja
41 Az a), b) és c) pontokban meghatározott vadászati idények alkalmazása során az egyes vadfajoknál a 27. és 27/A. §-ban foglalt rendelkezéseket is figyelembe kell venni.

II.

VÍZIVAD FÉSZKELÉSI ÉS VONULÁSI SZEMPONTBÓL NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VÍZI ÉLŐHELYEK

1. Fertő-Hanság Nemzeti Park területéből a Fertő tavi rész

2. Tatai Öreg-tó Ramsari terület és bővítése

3. Velencei Madárrezervátum TT és a Dinnyési Fertő TT

4. Pacsmagi-tavak TT

5. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéből a Kisbalaton régi és új tározók

6. Balaton

7. Duna-Dráva Nemzeti Park területéből a Gemenci és a Béda-karapancsai rész

8. Ócsai TK

9. Kiskunsági Nemzeti Park területéből a Kiskunsági szikes tavak, az Izsáki Kolon-tó, az Orgoványi rétek és a Tiszaalpári rét

10. Pusztaszeri TK-ból a szegedi Fehér-tó, a Tisza labodári és saséri területe, a Csaj-tó, a Baksi nagylegelő és a Büdösszék-tó, Mártély

11. A Körös-Maros Nemzeti Park területéből a Kardoskúti Fehér-tó, a Biharugai- és Begécsi-halastavak és a Sző-rét

12. Hortobágyi Nemzeti Park

13. Csondrádbokrosi Sós-tó

14. Szaporcai Ó–Dráva meder TT

15. Felső-Tisza (a Tisza hullámtere Tokajtól az országhatárig)

16. Tokaj-Bodrogzugi TK

17. Rétszilas

18. Ipoly-völgy

19. Böddi-szék

20. Felső-Kiskunsági szikes puszták Ramsari terület

21. Nyirkai-Hany Ramsari terület

22. Montág-puszta Ramsari terület

VÍZIVAD FÉSZKELÉSI ÉS VONULÁSI SZEMPONTBÓL HAZAI KIEMELT JELENTŐSÉGŰ VÍZI ÉLŐHELYEK

1. Sárvíz-völgye TK

2. Péter-tavi Madárrezervátum TT

3. Rácalmástól az országhatárig valamennyi Duna-zátony területe

4. Vértesi TK-ból a Csíkvarsai-rét

5. Pellérdi-halastavak

6. Sumonyi-halastavak

7. Baláta-tó TT

8. Boronka-melléki TK

9. Borsodi-Mezőség TK

10. Gátéri Fehér-tó

11. Hevesi Füves Puszták TK

12. Kecskeri puszta TT

13. Kesznyéteni TK

14. Körös-Maros Nemzeti Park területéből a cserebökényi-puszták a pitvarosi-puszták, szabadkígyósi-puszták

15. Közép-tiszai TK

16. Nagybereki Fehér-víz TT

17. Sárosfői-halastavak TT

18. Sárréti TK

19. Szatmár-Beregi TK

20. Szigetközi TK

21. Tiszatelek-Tiszaberceli Ártér TT

22. Tiszavasvári Fehér-szik TT

23. Tiszadorogmai Göbe-erdő TT

24. Virágoskúti-halastórendszer

III. *  AZ ÓLOMSÖRÉT HASZNÁLATA SZEMPONTJÁBÓL TILTOTT VIZES TERÜLETEK

1. Sárvíz-völgye TK [26/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet létesítéséről];

2. Kiskunsági Nemzeti Park területéből a Tiszaalpári rét, a Miklapusztai területegység Bába-szék elnevezésű területe, valamint a Felső-Kiskunsági szikes puszta területegységből a Dömsödi árapasztó, XXX-csatorna, Apaj-Ürbő közti műút és a KNP határa által közbezárt területe [134/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Kiskunsági Nemzeti Park védettségének fenntartásáról];

3. Péteri-tavi Madárrezervátum TT [139/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Péteri-tavi madárrezervátum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról];

4. Baláta-tó TT [36/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról; 19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról];

5. Borsodi-Mezőség TK területéből a Montaj-tó [161/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról];

6. Kecskeri-puszta TT Dudás-fertő nevű része [2/1990. (VI. 13.) KöM rendelet a Hajósi-kaszáló és löszpartok, valamint a Kecskeri-puszta természeti területek védetté nyilvánításáról, a Tiszatelek-tiszaberceli ártér Természetvédelmi Terület bővítéséről és természetvédelmi kezelők megnevezéséről];

7. Körös-Maros Nemzeti Park területéből a szabadkígyósi puszták, a pitvarosi-puszták, a cserebökényi puszták [3/1997. (I. 8.) KTM rendelet a Körös-Maros Nemzeti Park létesítéséről – a tájvédelmi körzeteket védetté nyilvánító rendeletekben foglalt lehatárolás szerint –, Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet: az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 7/1977. OTvH határozata a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet létesítéséről, Pitvarosi puszták Tájvédelmi Körzet: a 3/1989. (II. 22.) KVM rendelet egyes természetvédelmi területek védetté nyilvánításáról és tájvédelmi körzetek létesítéséről, Cserebökényi puszták Tájvédelmi Körzet: a 18/1991. (XII. 24.) KTM rendelet a Cserebökényi puszták Tájvédelmi Körzet létesítéséről];

8. Nagybereki Fehér-víz TT [111/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Nagybereki Fehér-víz természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról];

9. Sárréti TK [70/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Sárréti Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról];

10. Tiszavasvári Fehér-szik TT [81/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Tiszavasvári Fehér-szik természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról];

11. Dabasi Turjános TT [45/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Dabasi-turjános természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról];

12. a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkból a lesencei Nádas-mező – a Balatonederics–Szigliget közút, Tapolca-patak, Raposka–Balatonederics vasútvonal által határolt terület – [31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről];

13. a Csaba-rét Soltszentimre 0224/1 hrsz. alatti ex lege védett területe;

14. Kiskunsági Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Kiskunsági szikes tavak és Izsáki Kolon-tó területei;

15. Fertő-Hanság Nemzeti Park területéből a Fertő tó nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett teljes területe;

16. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Tatai Öreg-tó TT;

17. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Velencei Madárrezervátum TT és a Dinnyési Fertő TT;

18. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Pacsmagi-tavak TT;

19. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Kis-Balaton területe;

20. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Balaton;

21. a Duna–Dráva Nemzeti Park területéből a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Gemenc, valamint a Béda-Karapancsa Duna menti területei és holtágai;

22. Ócsai TK [138/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet az Ócsai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról];

23. a Pusztaszeri TK-ból nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett szegedi Fehér-tó, a Tisza labodári és saséri területe, a Csaj-tó, a Baksi nagylegelő és a pusztaszeri Büdösszék-tó fokozottan védett területe [140/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról; 71/2011. (VII. 27.) VM rendelet a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet bővítéséről és határainak módosításáról];

24. a Körös-Maros Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett területei: a Kardoskúti Fehér-tó, a Biharugrai- és Begécsi-halastavak, az Ugrai-rét, a Csillaglaposai-legelő és a Sző-rét;

25. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Csongrádbokrosi Sós-tó;

26. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Szaporcai Ó–Dráva-meder TT;

27. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Mártélyi TK;

28. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Rétszilasi-tavak TT;

29. az Ipoly-völgy nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett területe;

30. a Felső-Tisza nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett területe;

31. a Hortobágyi Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett részei: Zám, Pentezug és Angyalháza puszták, a Hortobágyi-halastó, a Kiskörei-víztározó északi része (Tiszafüredi Madárrezervátum), a Kiskörei-víztározó középső része (Poroszlói-medence) és az Egyek-pusztakócsi mocsarak területéből a Hagymáslapos, a Jusztus-mocsár és a Fekete-rét;

32. a Tokaj-Bodrogzugi TK-ból a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Bodrogzug terület;

33. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Böddi-szék és Sóséri-puszta.

6. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1. oldal – Címlap: a vadgazdálkodási egység neve, telephelye, 11 jegyű kódszáma, a vadászatra jogosult, valamint – ha a vadászatra jogosult nem a Vhr. 28. § (4) bekezdése szerint adja be az üzemtervet – a tervkészítő aláírása.

2. oldal – Vadászati hatóság jóváhagyása: a vadgazdálkodási terv érvényességi idejére és feltételeire vonatkozó hatósági jóváhagyás szövege, valamint a jóváhagyó aláírása.

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai

1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai: név, telephely, kódszám, a vadgazdálkodási egység típusa, a vadászterület rendeltetése, a vadgazdálkodási egység levelezési címe, a vadgazdálkodási egység e-mail-címe, kapcsolattartó telefonszáma.

1.2. A vadgazdálkodási egység elhelyezkedése: a vadászterület földrajzi elhelyezkedését mutató térkép, a vadászterület részletes határleírása.

2. A vadgazdálkodási adottságok jellemzése (a tájegységi vadgazdálkodási terv vonatkozó részeit felhasználva, 1–2 oldal)

2.1. A vadgazdálkodási tájegység szerinti besorolás: a vadgazdálkodási tájegység száma és neve, a vadgazdálkodási tájegység jellemzése.

2.2. Vadgazdálkodási adottságok jellemzése: a vadállomány jellemzői a nagyvad-, az apróvadfajok, valamint a szőrmés és szárnyas kártevők korábbi adatai alapján értékelve, a vadállomány pillanatnyi helyzetének értékelése.

2.3. Természetvédelmi szempontból kiemelt területek felsorolása és előírások ismertetése.

2.4. Az üzemterv elfogadásakor meglévő vadaskertek adatai.

3. Vadgazdálkodási terv (hosszú távú terv a tájegységi vadgazdálkodási terv vonatkozó részei beemelésével – fajonként maximum 1 oldal)

3.1. Nagyvadállományok kezelésének kivonatos szempontjai a vadgazdálkodási tájegységi terv alapján: a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a muflon és a vaddisznó javasolt tervezési szempontjai és céljai (az állomány minőségi besorolása, a golyóérettség kora). A nagyvad szempontjából javasolt élőhelyi beavatkozások és vadgazdálkodási fejlesztések.

3.2. Apróvadállományok kezelésének kivonatos szempontjai a vadgazdálkodási tájegységi terv alapján: a mezei nyúl, a fácán, a vízivad tervezési szempontjai és módszerei (az állomány állapota szerint), az élőhelyvédelem és -javítás szempontjai.

Ragadozógazdálkodási szempontok és módszerek. Természetvédelmi jellemzők és gazdálkodási hatásaik (a vadgazdálkodást és vadászatot különösen érintő védett területek, a vadgazdálkodást érintő természetvédelmi előírások).

3.3. A vadászterület különleges rendeltetéséből adódó feladatok és előírások.

3.4. Kutatási programban való részvétel.

4. Vadgazdálkodással kapcsolatos dokumentumok

4.1. Vadállománybecslési jelentések

4.2. Éves vadgazdálkodási tervek

4.3. Vadgazdálkodási jelentések

4.4. Trófeabírálati adatok

4.5. Évente felhasznált egyedi azonosító jelek sorszámai

5. Tervezési mellékletek

5.1. Trófeabírálati irányelvek

5.2. Vadgazdálkodási módszertani leírások

5.3. A tervben felhasznált adatok és szakirodalom forrásai

7. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

1. A vadállománybecslés és az éves vadgazdálkodási terv kötelező adattartalma

1.1. A vadgazdálkodási egység azonosító adatai (neve, székhelye, kódszáma)

1.2. Becsült vadállomány szabad és zárt területi bontásban nagyvadfajok, mezei nyúl, fácán és fogoly esetében

1.3. Egyéb fajok (üregi nyúl, házi görény, nyest, borz, róka, aranysakál, dolmányos varjú, szarka, szajkó) állománylétszáma

1.4. Állományszabályozás (lelövés és befogás) szabad és zárt területi bontásban, valamint vadtelepítés és – kibocsátás nagyvadfajok, mezei nyúl, fácán, fogoly és tőkés réce esetében

1.5. Mesterséges vadtenyésztés esetén vadászatra, valamint a természetes állomány pótlására tervezett kihelyezés fácán, fogoly, vörös fogoly és tőkés réce vonatkozásában

1.6. Művelésre tervezett vadföld és vadlegelő, valamint tervezett takarmányfelhasználás (szálas, szemes, lédús, táp)

2. Az egyéb apróvadfajokra előírt állománycsökkentés teljesítését bizonyító igazolás adattartalma

2.1. Vadászatra jogosult neve, kódszáma

2.2. Vadászati év

2.3. A vadászati hatóság által előírt gyérítés mértéke, fajok szerinti bontásban:

2.3.1. Házi görény

2.3.2. Nyest

2.3.3. Borz

2.3.4. Róka

2.3.5. Aranysakál

2.3.6. Pézsmapocok

2.3.7. Nyestkutya

2.3.8. Mosómedve

2.3.9. Dolmányos varjú

2.3.10. Szarka

2.3.11. Szajkó

2.4. A tájegységi fővadász által igazoltan teljesített gyérítés, fajok szerinti bontásban:

2.4.1. Borz

2.4.2. Róka

2.4.3. Aranysakál

2.4.4. Dolmányos varjú

2.4.5. Szarka

2.4.6. Szajkó

2.5. A gyérítésre, továbbá az elejtési jelek megsemmisítésére vonatkozó következő szöveg:

„Fent nevezett vadászatra jogosult a vadászati hatóság által a ....../...... éves vadgazdálkodási tervben a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott fajokra előírt gyérítést, továbbá az elejtési jelek megsemmisítését teljesítette / nem teljesítette.”

2.6. Tájegységi fővadász aláírása

2.7. Az igazolás kiállításának helye és dátuma

8. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

VADGAZDÁLKODÁSI-VADÁSZATI KÉPZETTSÉGEK, KÉPESÍTÉSEK JEGYZÉKE

I. Felsőfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:

a) *  A vadgazdálkodási és vadgazdálkodási igazgatási és vadbiológiai témakörben szerzett tudományos fokozatot (egyetemi doktori oklevél, a tudomány doktora vagy kandidátusa oklevél, PhD oklevél),

a vadgazdálkodási és vadgazdálkodási igazgatási szakmérnöki,

a vadgazdálkodási és vadgazdálkodási igazgatási üzemmérnöki,

a vadgazda mérnöki, valamint a vadgazda mérnöki alap- vagy mesterszakos,

agrár képzési szakterületen osztatlan képzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevelet, amennyiben a differenciált szakmai képzésben a b) pontban előírt tárgyköröket a vadgazdálkodási és vadgazdálkodási igazgatási képzés tananyaga tartalmazta és a szakmai képzés összesen legalább a 24 tanegység (kredit) mennyiséget elérte.

a vadgazdálkodási és vadgazdálkodási igazgatási felsőfokú szakirányú továbbképzés során szerzett szakirányú képzettséget igazoló

oklevelet.

b) Felsőfokú vadgazdálkodási képzettségnek minősül az 1998. január 1. és 2013. június 30. között megszerzett

okleveles agrármérnöki,

okleveles erdőmérnöki,

állatorvos doktori,

okleveles környezetgazdálkodási agrármérnöki,

okleveles gazdasági agrármérnöki,

mezőgazdasági mérnöki

diploma, amennyiben a differenciált szakmai képzés keretében elsajátított vadgazdálkodási szakmai tananyag a képzési idő legalább hat százalékát vagy a megszerezhető összes tanegység (kredit) legalább hat százalékát elérte. A képzettség megszerzését (a vadgazdálkodási szak vagy szakirány elvégzését) az oktatási intézmény az oklevélben vagy ahhoz tartozó betétlappal igazolja. Felsőfokú szakirányú képzettségnek minősülhet a diploma abban az esetben is, ha a differenciált vadgazdálkodási képzés követelményeit a hallgató áthallgatás formájában teljesítette, és azt az ilyen képzést folytató intézmény külön igazolja.

A differenciált vadgazdálkodási képzés tananyaga a következő kötelezően előírt tárgyköröket tartalmazza:

Vadászati állattan és ökológia

Vadgazdálkodási és állomány-hasznosítási ismeretek

Vadászati jog és igazgatás

Fegyverismeret [elméleti és gyakorlati tanegység (kredit) igazolásával]

Trófeabírálat

Vadegészségtan

Intenzív vadgazdálkodás (Apróvad és nagyvad).

c) Az 1998. előtt megszerzett képesítés esetén a képesítést a vadgazdálkodás tananyagú tárgyból tett eredményes vizsga igazolja

a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán szerzett,

az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi, Állattenyésztési Karán szerzett,

az Állatorvostudományi Egyetemen szerzett,

a Mezőgazdasági Főiskolán szerzett,

az Erdészeti és Faipari Egyetemen a MAVOSZ által szervezett, felsőfokú vadgazdálkodási tanfolyamon szerzett oklevél esetében.

d) Az 1996–1998. évek között megszerzett képesítés esetén a képzést folytató felsőfokú oktatási intézmény a vadgazdálkodási szakirány elvégzését az oklevéllel (diplomával) vagy az oklevél számát is tartalmazó bizonyítvánnyal, illetve betétlappal is igazolja.

II. *  Középfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:

a vadgazdálkodási technikusi szakképesítést,

a vadász-vadtenyésztő szakmunkás-bizonyítvány mellé szerzett érettségi bizonyítványt vagy ilyen szakképesítéshez kapcsolódó érettségi-képesítő bizonyítványt,

vadgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzésben szerzett bizonyítványt,

az erdész-technikusi szakképesítést,

az erdészeti szakmunkás-bizonyítvány – az erdőgazdasági gépkezelői és erdészeti faipari kivételével – mellé szerzett érettségi bizonyítványt vagy ilyen szakképesítéshez kapcsolódó érettségi-képesítő bizonyítványt,

az I. a) alpontban meghatározott vadgazdálkodási-vadászati szakképzés során teljesített sikeres záróvizsgát.

III. Alapfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:

a vadász-vadtenyésztő szakmunkás-bizonyítványt.

9. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

A hivatásos vadászok hatósági nyilvántartása

1. A hivatásos vadászok hatósági nyilvántartása a foglalkoztató vadászatra jogosultak szerint:

1.1. A vadászatra jogosult Vtv. 92. § (2) bekezdésében meghatározott adatai

1.2. A vadászterület kódszáma

1.3. A vadászterület nagysága

1.4. A vadászatra jogosult hivatásos vadász alkalmazási kötelezettsége (fő)

1.5. A vadászatra jogosult által alkalmazott hivatásos vadászok száma (fő)

1.6. A hivatásos vadászra vonatkozó adatok:

1.6.1. Vtv. 92. § (2a) bekezdésében meghatározott adatok

1.6.2. Végzettség megnevezése, okirat száma, az okiratot kibocsátó szerv megnevezése

1.6.3. Az eskü letételének időpontja és az esküdokumentum száma

1.6.4. FELIR azonosító száma

1.6.5. Nyilvántartásba vétel dátuma és a nyilvántartásba vételről rendelkező döntés száma

1.6.6. Munkaviszony megszűnésének időpontja és a nyilvántartásból való törlésről rendelkező döntés száma

10. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

I. A hivatásos vadász esküjének szövege

Én, ....................... hivatásos vadász, esküszöm, hogy a gondjaimra bízott vadállományra, vadászterületre és a vadászati berendezésekre lelkiismeretesen vigyázok. Feladataimat a jogszabályok rendelkezéseinek, a kapott utasításoknak és a szakmai szabályoknak megfelelően teljesítem. A vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekmények megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszem. Mindazokkal a személyekkel szemben – a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően – eljárok, akik a vadgazdálkodás, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a természetvédelem és általában a tulajdon érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsítanak.

II. *  A hivatásos vadász esküokmánya

MINTA

........................................... TERÜLETI

VADÁSZATI HATÓSÁG

ESKÜOKMÁNY

Igazolom, hogy ................................................................................... születési hely, idő: ........................................................ lakos a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 51. § (1) bekezdésében foglaltak szerint előírt szolgálati esküt a mai napon előttem letette.

Ennek alapján az „esküt tett hivatásos vadászok nyilvántartásá”-ba, .................................... sorszám alatt bevezettem.

Kelt, ............ év .......................................... hó ...... nap

.............................................
vadászati hatóság

11. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

I. *  A hivatásos vadász szolgálati igazolvány

A rendészeti feladatokat ellátók szolgálati igazolványa az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 10. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal rendelkező

1. Az ISO 7810 (1995) vagy azzal egyenértékű szabványnak megfelelő, ID–1 méretű, többrétegű, melegen laminált, műanyag kártya, amely megfelel az „A” okmányvédelmi kategóriának.

2. Az alapanyagba integrált arckép méretének legalább 30x24 mm-nek kell lenni. Az arcképmezőn belül az áll és a fejtető közötti résznek a teljes képmagasság 70–80%-a közöttinek kell lenni.

II. A hivatásos vadász szolgálati jelvénye

1. A szolgálati azonosító jelvény 80 mm magas, 60 mm széles ovális, felül „RENDÉSZETI FELADATELLÁTÁS” felirat, alul hat számjegyből álló sorszám található. A középső síkban, 45 mm átmérőjű egyedi logó kap helyet, melynek alsó széle az alapjelvény aljától 10 mm-re van.

2. A szolgálati azonosító jelvény fekete bőralátéten rögzített, mely gombolásos kivitelű. A bőralátét 2 mm-rel szélesebb a fémjelvénynél, felül a gombolás céljára lyukasztott és hasított.

3. Egyedi logó:

45 mm átmérőjű, zöld alapszínű jelvény, közepén jobbra néző gímszarvas bika fejalakjával, amelyet jobbról és balról félkört alkotó négy-négy darab tölgyfalevél díszít. Az alsó részén „HIVATÁSOS VADÁSZ” felirat látható.

III. * 

IV. *  A hivatásos vadász szolgálati egyenruhája, felszerelése és védőeszköze

1. Szolgálati egyenruha

A B C D
1 Megnevezés Irányszín Alap norma Tervezett viselési idő (hónap)
2 Terepi szolgálati egyenruha
3 Téli viseletelemek
4 Terepi téli kabát sötétzöld 1 db 36 hónap
5 Polár dzseki egyben téli kabát bélés sötétzöld 1 db 36 hónap
6 Téli nadrág sötétzöld 2 db 24 hónap
7 Téli pulóver sötétzöld 1 db 24 hónap
8 Téli sapka sötétzöld 1 db 36 hónap
9 Téli ing zöld vagy homok 2 db 24 hónap
Téli aláöltözet (alsó és felső) zöld 1 db 24 hónap
10 Nyári és őszi-tavaszi viseletelemek
11 Nyári nadrág sötétzöld 2 db 12 hónap
12 Őszi-tavaszi nadrág sötétzöld 2 db 12 hónap
13 Mellény sötétzöld 1 db 24 hónap
14 Pulóver sötétzöld 1 db 24 hónap
Ing vagy póló zöld 3 db 12 hónap
15 További viseletelemek
16 Kalap sötétzöld 1 db 36 hónap
17 Sál sötétzöld 1 db 36 hónap
18 Félcipő barna vagy fekete 1 pár 24 hónap
19 Szolgálati oldaltáska vagy hátizsák sötétzöld 1 db 36 hónap
Láthatósági mellény világoszöld vagy sárga 1 db 24 hónap
20 Védőruházat
21 Esőkabát zöld 1 db 36 hónap
22 Gumicsizma (neoprén béléssel ellátott) barna vagy zöld 1 pár 24 hónap
23 Kamásli sötétzöld 1 pár 24 hónap
24 Vízhatlan bakancs barna 1 pár 24 hónap

2. Felszerelési eszközök

A B
1 Felszerelési eszközök megnevezés Mennyiség
2 Vadászlőfegyver tokkal (golyós vadászlőfegyver esetén céltávcsővel együtt) 1 db
3 Vadásztőr 1 db
4 Kereső távcső (tokkal) 1 db
5 Kézilámpa 1 db
6 Fejlámpa 1 db
7 Egyéni sebkötöző csomag 1 db
8 Gázspray (tokkal) 1 db
9 Mobiltelefon 1 db

3. Védőeszközök

1. Gumikesztyű

2. Szájmaszk

12. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

13. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

I. TÁRSAS VADÁSZATI NAPLÓ ÉS TERÍTÉK–NYILVÁNTARTÁS

...........................TERÜLETI VADÁSZATI HATÓSÁG Nyilvántartási szám: ...........................
Vadászatra jogosult neve: ..................................................................................................................................................................
kódja: □□-□□□□□□-□□□
TÁRSASVADÁSZATI NAPLÓ
ÉS TERÍTÉK-NYILVÁNTARTÁS
(Érvényes visszavonásig!)
Ezen napló 100 számozott lapot tartalmaz.
Kelt: .............................., 20.......... év ........................................ hó .......... nap.
P. H.
............................................................
vadászati hatóság
Társas vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésére jogosultak:
Név Érvényesség Megbízó Aláírás
Egyes társasvadászatok nyilvántartása:
Társas vadászaton részt vevő vadászok
Vadászat helye: Vadászat ideje: Társas vadászat jellege:
apróvad vagy nagyvad*
Vadász neve Vadászjegy/vadászati engedély száma Balesetvédelmi oktatás elismerése, aláírás
Elejtett vad
Apróvad Nagyvad
faj darab faj, vadféleség (süldő és szaporulat ivar szerint) darab azonosító jel**
Fácán Vaddisznó
– kakas – kan
– tyúk – koca
Fogoly – süldő
Vörös fogoly – malac
Mezei nyúl összesen:
Üregi nyúl Gímszarvas
Tőkés réce – első agancsú bika
Tenyésztett tőkés réce – tehén
Nyári lúd – ünő
Vetési lúd – borjú
Nagy lilik összesen:
Kanadai lúd Dámszarvas
Nílusi lúd – első agancsú bika
Örvös galamb – tehén
Balkáni gerle – ünő
Házi görény – borjú
Nyest összesen:
Borz Muflon
Róka – juh
Aranysakál – jerke
Pézsmapocok – bárány
Nyestkutya összesen:
Mosómedve Őz
Dolmányos varjú – suta
Szarka – gida
Szajkó összesen:
Szikaszarvas
– tehén
– ünő
– borjú
összesen:
* A megfelelő aláhúzandó!
** Megjegyzés: további azonosító jelek.
..........................................................................................................
vadászatvezető neve és aláírása

II. EGYÉNI VADÁSZATI NAPLÓ ÉS TERÍTÉK-NYILVÁNTARTÁS

........................... TERÜLETI VADÁSZATI HATÓSÁG Nyilvántartási szám: ...........................
Vadászatra jogosult neve:
kódja: □□-□□□□□□-□□□
EGYÉNI VADÁSZATI NAPLÓ ÉS TERÍTÉK-NYILVÁNTARTÁS
Ezen napló 100 számozott lapot tartalmaz.
Kelt: .............................., 20.......... év ........................................ hó .......... nap.
P. H.
............................................................
vadászati hatóság
A vadászterületen a teljes vadászati évben vadászni jogosult vadászok és hivatásos vadászok vadászjegy-nyilvántartója:
Név Vadászjegy száma
VADÁSZAT ZSÁKMÁNY
Be-
jegyzés sor-
száma
Kezdete
(dátum, idő)
Biztonsági körzet (terület) vagy les meg-
nevezése, vadászati mód
Vadászaton részt vevők neve, vendégvadász vadászjegy/ engedély száma Vége (dátum, idő) Aláírás Faja Vad-
féleség * 
Darab Azono-
sító jel száma
Megjegyzés (hibázás, sebzés, állat-
egészségügyi okból történt elejtés, vaddal kapcsolatos intézkedés stb.)
Aláírás

14. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

I. A VADÁSZJEGY ADATTARTALMA

1. *  Családi név

2. *  Utónév

3. Születési név

4. Anyja neve

5. Születési idő

6. Születési hely

7. Vadászjegy száma

8. A vadászjegy ellenőrzéshez szükséges QR kód

II. *  A VADÁSZATI ENGEDÉLY ADATTARTALMA

1. Családi név

2. Utónév

3. Születési hely

4. Születési idő

5. Állampolgárság

6. Személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványának típusa és okmányazonosítója

7. Vadászatszervező

8. Érvényességi idő

9. Vadászati engedély száma

10. A vadászati engedély ellenőrzéshez szükséges QR-kód

15. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

A FÖLDTULAJDONOST MEGILLETŐ VADÁSZATI JOGGAL KAPCSOLATOS MEGHATALMAZÁS KÖTELEZŐ ADATTARTALMA

1. A meghatalmazó adatai:

1.1. A meghatalmazó neve (név, születési név)/cégneve:

1.2. A meghatalmazó születési helye, ideje:

1.3. *  A meghatalmazó jogi személy esetén adószáma:

1.4. A meghatalmazó anyja neve:

1.5. A meghatalmazó lakcíme, jogi személy esetén székhelye:

2. A meghatalmazott személyes adatai:

2.1. A meghatalmazott neve (név, születési név)/cégneve:

2.2. A meghatalmazott születési helye, ideje:

2.3. *  A meghatalmazott jogi személy esetén adószáma:

2.4. A meghatalmazott anyja neve:

2.5. A meghatalmazott lakcíme/jogi személy esetén székhelye:

3. A meghatalmazással érintett ingatlan(ok)ra vonatkozó adatok:

3.1. Település:

3.2. Helyrajzi szám:

3.3. Művelési ág:

3.4. Terület nagysága hektárban:

3.5. Tulajdoni hányad:

3.6. Tulajdoni hányadra eső terület hektárban:

4. *  A meghatalmazás tárgya, valamint a meghatalmazó nyilatkozata, hogy a meghatalmazás aláírásával valamennyi, azonos tárgykörben korábban adott meghatalmazását visszavonja.

5. Keltezés, a meghatalmazó aláírása

6. * 

6.1.-6.3. * 

16. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

GÍMSZARVAS, DÁMSZARVAS, ŐZ, MUFLON TRÓFEÁS EGYEDEINEK KOROSZTÁLY SZERINTI BESOROLÁSA

A) Gímbika

A B C
1 Felrakás (év) Felrakás (év)*
2 Fiatal 1. (2.) – 4. (5.) 1. (2.) – 4. (5.)
3 Középkorú 5. (6.) – 9. (10.) 5. (6.) – 10. (11.)
4 Öreg 10. (11.) – 11. (12.) –

B) Dámbika

A B
1 Felrakás (év)
2 Fiatal 1. (2.) – 3. (4.)
3 Középkorú 4. (5.) – 8. (9.)
4 Öreg 9. (10.) –

C) Őzbak

A B
1 Felrakás (év)
2 Fiatal 1. (1.) – 3. (3.)
3 Középkorú 4. (4.) – 5. (5.)
4 Öreg 6. (6.) –

D) Muflon kos

A B
1 Év
2 Fiatal 2. – 3.
3 Középkorú 4. – 6.
4 Öreg 7. –

Gímbika esetén a *-gal jelölt oszlopban meghatározott korosztályi besorolást kell figyelembe venni

– a 110. számú Felső-tiszavidéki tájegységben;

– a 303. számú Illancs-bácskai tájegységben;

– a 402. számú Külső-somogyi, a 403. számú Kapos-tolnai, a 404. számú Zselic-közép-somogyi, a 405. számú Belső-somogyi, a 407. számú Dél-baranyai, a 408. számú Tolna-hegyháti, a 409. számú Gemenci, és a 410. számú Dél-balatoni vadgazdálkodási tájegységben;

– az 503. számú Alpokaljai, az 504. számú Rábamenti-kemenesháti, az 505. számú Zalai-dombsági, az 506. számú Zala-kisbalatoni és az 508. számú Marcal-medencei vadgazdálkodási tájegységben.

17. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

18. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

19. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

I.

MEZŐGAZDASÁGI VADKÁROK ELŐZETES FELMÉRÉSE

(Jegyzőkönyv)

Készült:

(károsult) .................................................................................................................... vadkár ügyében.

Jelen vannak alulírottak:

1. Vadkárral érintett területek

a) a ............. fekvő ............-val bevetett ..... ha ..... m2 területű ingatlanból ..... ha ..... m2 területen,

b) a ............. fekvő ............-val bevetett ..... ha ..... m2 területű ingatlanból ..... ha ..... m2 területen,

c) ........................................................................................................................................................

2. A szakértő megállapítása szerint a terméseredményt a következő tényezők befolyásolják:

a) alatti esetben ............................................................... ......%-ban
.................................................................................. .....%-ban
vadkár .....%-ban
b) alatti esetben ............................................................... .....%-ban
.................................................................................. .....%-ban
vadkár .....%-ban
c) ......................................................................................

3. A vadkárt ................................................ vad okozta.

4. A károsult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedéseket tette: ........

............................................................................................................................................................

5. A vadászatra jogosult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedéseket tette: ...................................................................................................................................................

............................................................................................................................................................

6. Mikor következett be a vadkár: ...............................................................................................

...................................................................................................................................................

7. A vadgazdálkodó egység megnevezése: .................................... kódszáma: ....................................

Kelt: ..............., ..... év ..... hó ..... napján

................................................

szakértő

A felek a jelenlévő képviselőinek a szakértő fenti megállapításaira tett esetleges észrevételei:

................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................

Kelt: ..............., ..... év ..... hó ..... napján

................................................ képviseletében

................................................

aláírás

................................................ képviseletében

................................................

aláírás

MEZŐGAZDASÁGI VADKÁROK VÉGLEGES FELMÉRÉSE

(Jegyzőkönyv)

Készült:

(károsult) .................................................................................................................... vadkár ügyében.

Jelen vannak alulírottak:

1. A vadkárral érintett területek

a) a ....... dűlőben fekvő .....-val bevetett ..... ha ..... m2 területű ingatlanból ..... ha ..... m2 területen,

b) a ....... dűlőben fekvő .....-val bevetett ..... ha ..... m2 területű ingatlanból ..... ha ..... m2 területen,

c) ........................................................................................................................................................

2. Az állapotminősítési átlag termésére vonatkozó adatok alapján a vadkár mértéke (árutőzsdei átlagár, illetve ennek hiányában a becsült értékesítési ár – levonva a termény betakarítási, tisztítási, tárolási és szállítási költségét): * 

a) alatti esetben .....% ..... t ..... kg, ..... Ft,

értéke

b) alatti esetben .....% ..... t ..... kg, ..... Ft,

értéke

c) ..........................................................

Összesen: ..... Ft

3. A szakértő véleménye szerint az összes kárigény (levonva a termelő esetleg felróható magatartása következtében előállott kár) ................................................ Ft.

Kelt: ....., ..... év ..... hó ..... napján

................................................

szakértő

II. ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN OKOZOTT VADKÁROK ELŐZETES FELMÉRÉSE

(Jegyzőkönyv)

Készült:

(károsult) .................................................................................................................... vadkár ügyében.

Jelen vannak alulírottak:

1. Vadgazdálkodó egység megnevezése:

kódszáma:

2. Erdőgazdálkodó megnevezése:

3. Községhatár megnevezése:

4. Erdőtag száma:

erdőrészlet megnevezése:

területe: ............... ha

5. Az erdősítés eredete

a) természetes mageredetű:

b) természetes sarjeredetű:

c) mesterséges erdőfelújítás:

6. Sikeresen erdősült terület:

7. Elszámolható célállomány típus:

8. Az erdősítés készültségi foka:

9. A károsítást okozó vadfaj megnevezése:

10. A károsítás időpontja:

11. A károsítás mértéke: .....%

12. Károsult redukált terület: ..... ha

(sikeresen erdősült terület x károsítási %)

13. A károsult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedést tette:

14. A vadászatra jogosult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedéseket tette:

Kelt: ..............., ..... év ..... hó ..... napján

................................................

szakértő

A felek jelenlévő képviselőinek a szakértő fenti megállapításaira tett esetleges észrevételei:

Kelt: ..............., ..... év ..... hó ..... napján

................................................ képviseletében

................................................

aláírás

................................................ képviseletében

................................................

aláírás

III. *  ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN OKOZOTT VADKÁROK VÉGLEGES FELMÉRÉSE

(Jegyzőkönyv)

Készült:

(károsult) ......................................................... vadkár ügyében.

Jelen vannak alulírottak:

1. Vadgazdálkodó egység megnevezése: .....................................................................................

kódszáma: ............................................................................................................................

2. Erdőgazdálkodó megnevezése: ...............................................................................................

3. Községhatár megnevezése: .....................................................................................................

4. Erdőtag száma: ......................................................................................................................

erdőrészlet megnevezése: ......................................................................................................

területe: ........................................................................................................................... ha

5. Az erdősítés eredete

a) természetes mageredetű: ....................................................................................................

b) természetes sarjeredetű: ....................................................................................................

c) mesterséges erdőfelújítás: .................................................................................................

6. Sikeresen erdősült terület: .....................................................................................................

7. Elszámolható célállomány típus: ............................................................................................

8. Az erdősítés készültségi foka: ...............................................................................................

9. A károsítást okozó vadfaj megnevezése: ................................................................................

10. A károsítás időpontja: ........................................................................................................

11. A károsítás mértéke: ...................................................................................................... %

12. Károsult redukált terület: ............................................................................................... ha

(sikeresen erdősült terület x károsítási %)

13. A kárérték megállapításánál figyelembe vett károsított erdő értéke: .............................. Ft/ha

14. Az erdőrészletben keletkezett kár értéke: ......................................................................... Ft

(károsult redukált terület/ha x erdő értéke Ft/ha)

15. A szakértő véleménye szerint az összes kárigény: .......................................................... Ft

Kelt: ...................., .......... év ............ hó ............ napján

...................................

szakértő

20. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

A vadászható állatok és a hullott agancs vadgazdálkodási értéke

A B
1 Faj Érték
(ezer Ft/egyed)
2 a) gímszarvas
3 bika (trófea szerint)
4 – 5,00 kg-ig 600
5 – 5,01–10,00 kg-ig 1000
6 – 10,00 kg felett 3750
7 tar fejű és agancsfejlesztő (barkás) 1000
8 tehén, ünő 200
9 borjú 100
10 b) dámszarvas, szikaszarvas
11 bika (trófea szerint)
12 – 3,00 kg-ig 400
13 – 3,00 kg felett 850
14 tar fejű és agancsfejlesztő (barkás) 600
15 tehén, ünő 150
16 borjú 100
17 c) őz
18 bak (trófea szerint)
19 – 400 g-ig 350
20 – 400,01 g-tól 500 g-ig 700
21 – 500 g felett 1000
22 tar fejű és agancsfejlesztő (barkás) 400
23 suta 150
24 gida 50
25 d) muflon
26 kos (trófea szerint)
27 – 70 cm-ig 350
28 – 70 cm felett 600
29 juh, jerke 100
30 bárány 50
31 e) vaddisznó
32 kan (trófea szerint)
33 – 12–18 cm-ig 250
34 – 18 cm felett 600
35 koca
36 – 50 kg-tól 250
37 süldő 100
38 malac (20 kg-ig) 50
39 (zsigerelt testtömeg szerint)
40 mezei nyúl 50
41 üregi nyúl 10
42 fácán
43 – kakas 25
44 – tyúk 50
45 fogoly 50
46 nyári lúd 50
47 vetési lúd 50
48 nagy lilik 50
49 tőkés réce 25
50 szárcsa 25
51 erdei szalonka 10
52 örvös galamb 10
53 balkáni gerle 10
54 egyéb vadászható állatfajok 5
55 hullott agancs (kg-ja) 10

21. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

A VADÁSZATI HATÓSÁG OKMÁNYAI ÉS JELVÉNYE

I. *  VADÁSZATI HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY

MINTA külső oldala
Szigorú számadású nyomtatvány
A) B)
TERÜLETI VADÁSZATI HATÓSÁG ORSZÁGOS VADÁSZATI HATÓSÁG
................................................ ................................................
fénykép helye fénykép helye
NÉV NÉV
BEOSZTÁS BEOSZTÁS
................................................ ................................................
saját kezű aláírás saját kezű aláírás
P. H. P. H.
................................................ ................................................
vadászati hatóság vezetője vadászati hatóság vezetője

Az igazolvány visszavonásig érvényes.

Kiállítva: ................................................ Nyilv. sz.: ................................................

II. A VADÁSZATI HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK JELVÉNYE * 

A szolgálati igazolványba fűzött 43 mm átmérőjű, bronz alapszínű fémérme, melyet alulról Magyarország színes címere, jobbról, valamint balról félkör alakban futó tölgyfalevél koszorú díszít. Közepén gímszarvas bika fejalak, a felső részén „VADÁSZATI HATÓSÁG” felirat látható. Hátulsó oldalán a sorszám szerepel.

III. A VADÁSZATI HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK KITŰZŐ JELVÉNYE * 

18 mm átmérőjű, bronz alapszínű fémjelvény, melyet alulról Magyarország címere és mellette jobbról és balról kiindulva, félkör alakban futó tölgyfalevél koszorú díszít. Közepén gímszarvas bika fejalak, a felső részén „VADÁSZATI HATÓSÁG” felirat látható.

22. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

23. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

AZ ORSZÁGOS VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR ADATSZOLGÁLTATÁS DÍJAI

1. *  Vadgazdálkodási adatok kiadása (állománybecslés, vadgazdálkodási jelentés és trófeabírálati adatok):

– Egy évre és egy vadászterületre vonatkozó teljes körű adatkiadás: 4 000 Ft
– Több évre és egy vadászterületre vonatkozó teljes körű adatkiadás, minden további évre vonatkozóan: 1 300 Ft
– Összesítő statisztikai adatok vármegyei és vadgazdálkodási körzetre vonatkozóan: 1 300 Ft

2. *  Térképi adatok kiadása

– Egy vadászterület 1:100 000 méretarányú papírtérképe: 2 500 Ft
– Egy vadászterület 1:50 000 méretarányú papírtérképe: 2 500 Ft
– Vadgazdálkodási táj, körzet vagy vármegyei vadgazdálkodási térkép – részletek számától függően – A1 méretű laponként: 20 000 Ft
– Vadászterület digitális térkép alapján való felmérése, a települési közigazgatási területek közötti megoszlása, a vadászterületen belül vadászterületnek nem minősülő földrészletek térképi meghatározása, vadászterületenként: 6 000 Ft

3. Egyéb adatszolgáltatás

– Vadászterületek egységes, országos kódjegyzéke: 12 000 Ft
– Egyéb jegyzékek és külön igényeknek megfelelő adatszolgáltatás: 6 000 Ft/óra

4. Oktatási és tudományos kutatási célú adatszolgáltatás

– Oktatási célú felhasználásra (diploma vagy szakdolgozat, tudományos diákköri dolgozat) történő adatszolgáltatás: díjmentes
– Szakirányú kutatási célra történő adatszolgáltatás: 90% kedvezmény
– Körzeti vadgazdálkodási terv papír adathordozón: 30 000 Ft/db/körzet
– Körzeti vadgazdálkodási terv kompaktlemezen (CD-ROM): 10 000 Ft/db/körzet

Az adatszolgáltatást írásban kell kérelmezni, melyhez az esetleges díjkedvezményre való jogosultságot is igazolni szükséges.

24. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

I. VADÁSZKUTYA VADÁSZATI ALKALMASSÁGI VIZSGA IGAZOLVÁNYA

MINTA külső fedőlapja és hátoldala

MINTA belső oldalai

II. *  VADÁSZKUTYA ALKALMASSÁGI VIZSGA ÖSSZESÍTŐ

vármegye
Vizsga helye: Időpontja: Jellege:
Rendező szerv:
Vezető bíró: Bírók:
KUTYA TULAJDONOS
Fajta Név Ivar Törzs-
könyv
vagy regiszt-
rációs
szám
Igazolvány-
szám
Vizsga-
minősítés
Név Cím Vadász-
jegy száma
Vadászatra
jogosult

25. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

Agrárminisztérium vadászati hatósági feladatainak ellátásához kapcsolódó előirányzat felhasználási számlaszáma: 10032000-01494549-00000000

26. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

A hivatásos vadászt megillető lődíj mértéke az egyes vadfajok után

A B
1 Elejtett, elfogott vad Lődíj mértéke (forint)
2 aranysakál 12 000
3 róka december 1. és április 30. között 10 000
4 május 1. és november 30. között 4 000
5 borz 4 000
6 dolmányos varjú 3 500
7 szarka 3 000
8 nyest 2 500
9 házi görény 2 500
10 szajkó 2 500
11 nyestkutya 12 000
12 mosómedve 12 000
13 a vadászatra jogosult által előírt állományszabályozás során elejtett nagyvad 4 000