A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. §-a (7) bekezdésének c), i), l) és s) pontjában kapott felhatalmazása alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az 1–3. számú mellékletben meghatározott tevékenységekre, létesítményekre, valamint azok jelentős módosításaira, változtatásaira (a továbbiakban együtt: tevékenység) terjed ki.
(2) * Nem terjed ki a rendelet hatálya azokra a kizárólag a 2. számú mellékletben vagy a 3. számú melléklet 1–128. és 130–132. pontjában szereplő tevékenységekre, amelyeket kutatásra, fejlesztésre, valamint új termékek és folyamatok tesztelésére használnak.
(3) A tevékenység megkezdéséhez, ha az
a) csak az 1. számú mellékletben szerepel, a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi,
b) * az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szerepel és a környezethasználó összevont eljárás lefolytatását kéri, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati,
c) csak a 2. számú mellékletben szerepel, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati,
d) csak a 3. számú mellékletben szerepel, és a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek, környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi,
e) a 2. és 3. számú mellékletben egyaránt szerepel, és a tevékenység várható környezeti hatásai
ea) jelentősek, környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás,
eb) nem jelentősek, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás
alapján egységes környezethasználati,
f) * a 3. számú mellékletben szerepel, azonban nem éri el a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket, vagy a 3. számú mellékletben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, de a környezetvédelmi hatóság más hatósági, szakhatósági eljárásban megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek, akkor környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi
engedély szükséges.
(4) * A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást a környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság – önálló engedélyezési eljárások lefolytatása helyett – összevontan folytatja le. Ha a környezethasználó nem kéri összevont eljárás lefolytatását, akkor a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi és egységes környezethasználati engedély szükséges. A környezetvédelmi engedély megszerzése az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást megelőzi.
(5) * A környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság – előzetes vizsgálati eljárás nélkül – környezeti hatásvizsgálati eljárást folytat le, ha a környezethasználó olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel.
(6) * A környezeti hatásvizsgálati eljárást és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló külön jogszabályban meghatározott hatásbecslési eljárás szabályaira tekintettel kell lefolytatni.
(6a) * A vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység esetén a környezeti hatásvizsgálati eljárásban kell igazolni a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-ában és 11. §-ában előírt feltételek teljesülését.
(6b) * A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati, az egységes környezethasználati, valamint az összevont eljárásában a tevékenység telepítési helye szerinti település, a fővárosban a kerület (a továbbiakban együtt: település) önkormányzata ügyfélnek minősül, aki a környezetvédelmi hatóság által megküldött kérelem és mellékletei tekintetében a kézhezvételtől számított 15 napon belül nyilatkozhat.
(6c) * A legalább 500 milliárd forint költségigényű beruházás esetében, ha a tevékenység megkezdéséhez – a 2. számú melléklet 4. és 5. pontjában, valamint a 3. számú mellékletében foglalt táblázat 66. sorában meghatározott tevékenységek kivételével – a (3) bekezdés b), c) pontja vagy e) pont ea) alpontja alapján egységes környezethasználati engedély szükséges, a környezethasználó, a (6d) bekezdés szerinti jogkövetkezménnyel
a) a létesítési, építési engedély megszerzéséhez környezetvédelmi engedélyt,
b) a használatbavételi engedély megszerzéséhez egységes környezethasználati engedélyt
kérhet.
(6d) * A környezethasználó a (6c) bekezdés szerinti eljárást saját kockázatára választhatja, figyelemmel arra, hogy az egységes környezethasználati engedély hiányában kiadott létesítési, építési engedély megléte nem zárja ki, hogy utóbb az egységes környezethasználati engedélyben a használatbavételi engedély megszerzéséhez a környezetvédelmi hatóság bármely további szükséges környezetvédelmi feltételt meghatározzon.
(6e) * A (6c) bekezdés szerinti eljárásban kiadott környezetvédelmi engedély tartalmazza
a) a (6d) bekezdés szerinti jogkövetkezményre történő figyelmeztetést és
b) az arról való tájékoztatást, hogy a környezethasználó a megvalósított beruházásban az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységet csak az egységes környezethasználati engedély birtokában és az abban meghatározott valamennyi környezetvédelmi előírás teljesítését követően kezdheti meg.
(7) * Ha más hatóság eljárásában – törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján – a környezetvédelmi hatóság azért nem jár el szakhatóságként, mert az eljárás tárgyául szolgáló tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély szükséges, az eljáró hatóság a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemről döntést hozó környezetvédelmi hatóságot az eljárás megindulásáról – a kérelem megküldésével – tájékoztatja, és az eljárásban hozott határozatot vagy az eljárást megszüntető végzést közli a környezetvédelmi hatósággal.
(8) * A környezetvédelmi, illetve az egységes környezethasználati engedélyben foglalt követelménytől való eltérés vagy a szennyezőanyagok kibocsátására vonatkozó határérték-túllépés észlelése esetén az üzemeltető az eltérés észlelését követő 8 órán belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot.
(9) * Az (8) bekezdés szerinti esetben az üzemeltető az észlelést követően azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az engedélyben foglalt feltételek a lehető legrövidebb időn belül teljesüljenek.
(10) * A környezetvédelmi hatóság az e rendelet szerinti hatósági eljárások tekintetében elektronikus űrlapot alkalmaz, amelyet a honlapján közzétesz.
(11) * A környezetvédelmi hatóság a döntéséről a határozat közhírré tétele mellett az ismert ügyfelet az ügyfél tekintetében az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint alkalmazható egyéb kapcsolattartási forma használatával is tájékoztatja. A közlés jogkövetkezményei ebben az esetben is a közhírré tétellel történő közléshez kapcsolódóan állnak be.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a) * érintett nyilvánosság: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
aa) amelyre az e rendelet szerinti eljárásban hozott döntés kihat, vagy kihathat, vagy
ab) amely az e rendelet szerinti eljárásban hozott döntésben egyébként érdekelt, ideértve a Kvt. 98. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi szervezetet is;
b) * környezethasználó: aki – a Kvt. 4. § 9. pontjára figyelemmel – az 1. § szerinti tevékenység megvalósítását kérelmezi vagy olyat folytat;
c) * vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység: olyan, e rendelet hatálya alá tartozó – a felszíni víztest fizikai jellemzőinek módosulásával vagy a felszín alatti víztest vízszintjében beállt változással járó – tevékenység, amely a víztest állapotromlását okozhatja;
d) * anyag: a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 3. pontja szerinti anyag.
(2) A környezeti hatásvizsgálati eljárás szempontjából
a) jelentős módosítás:
aa) * az 1. számú melléklet 37. c) pontjában meghatározott változtatás;
ab) * a 3. számú melléklet 130. pontjában felsorolt tevékenység olyan megváltoztatása, különösen a tevékenység bővítése, illetve technológia-, termékváltás, amelynek következtében az alábbiakban megadott feltételek valamelyike fennáll:
aba) új, határértékhez kötött, legalább egy évig tartó anyag- vagy energiakibocsátás keletkezik, és a várható kibocsátás több mint a jogszabályban előírt, az adott tevékenységre vagy kibocsátásra vonatkozó maximálisan megengedhető kibocsátás 25%-a,
abb) olyan mennyiségű vagy fajtájú veszélyes vagy radioaktív hulladék keletkezik, amely a telephelyen új kezelő létesítmény építését, vagy a meglévő létesítmény kapacitásának 25%-os növelését, vagy új kezelési technológia alkalmazását teszi szükségessé,
abc) korábban engedélyezett, határértékhez kötött anyag- vagy energiakibocsátás az engedélyezetthez képest legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal megnő,
abd) korábban engedélyezett saját felszín alatti vízkivétel növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az engedélyezett mennyiséget,
abe) korábban engedélyezett saját felszíni vízkivétel növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az engedélyezett mennyiséget,
abf) a tevékenység céljára lehatárolt terület legalább 25%-kal megnő, és az új területnek a jelenlegi vagy a településrendezési tervben meghatározott területfelhasználási módja az igénybevétel miatt megváltozik,
abg) a tevékenység volumene (különösen kapacitása, az előállított termék mennyisége, a létesítmény befogadóképessége) a tevékenység megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25%-kal meghaladja,
abh) * a képződő hulladék mennyiségének tervezett növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal megnő,
abi) * a korábban engedélyezett anyag-, energia-, zaj- vagy rezgéskibocsátás időbeli tartamának tervezett megváltoztatása, ha a változás mértéke legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az engedélyezett szintet,
abj) * a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti robbanó, nagyon mérgező, mérgező, karcinogén, mutagén, valamint a reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és keverékek felhasználásának tervezett növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja a felhasznált vagy felhasználni tervezett mennyiséget,
abk) * a hatásterület védett természeti területet, Natura 2000 területet, barlang védőövezetét, vízbázis védőövezetét vagy régészeti érdekű területet érintene,
abl) * országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető;
ac) * a 3. számú melléklet 131. pontjában felsorolt tevékenységnek az alábbiakban megadott megváltoztatása:
aca) a tevékenység volumene a megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25%-kal meghaladja,
acb) új vasúti pálya létesül,
acc) új forgalmi sáv létesül, kivéve, ha az csak le- vagy felhajtó- vagy kapaszkodó sáv,
acd) vezeték nyomvonalának megváltoztatása védett természeti területen,
ace) * a nyomvonal olyan megváltoztatása, ami miatt a hatásterület védett természeti területet, Natura 2000 területet, barlang védőövezetét, vízbázis védőövezetét vagy régészeti érdekű területet fog érinteni,
acf) * a nyomvonal olyan megváltoztatása, ami miatt országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető;
ad) a tevékenység olyan megváltoztatása, ami egyúttal az 1. számú mellékletben felsorolt más tevékenység megkezdését jelenti, függetlenül attól, hogy az ab) és ac) pontokban megadott feltételek teljesülnek-e;
b) nem minősül jelentősnek az a módosítás, amelynek következtében az a) pont szerinti jelentős módosítás feltételeinek valamelyike csak a tevékenység módosításának megvalósításához szükséges építés során áll fenn;
c) nem minősül a tevékenység módosításának:
ca) * a környezetvédelmi hatóság engedélyével, ellenőrzött körülmények között lefolytatott, a környezet terhelésének időleges megváltozásával járó üzemi kísérlet,
cb) az alkalmazott technológiából származó maradékanyag technológiai folyamatba történő visszavezetésének helyszíni megoldása;
d) * kapcsolódó létesítmény: a tevékenységet elősegítő, kiegészítő, kiszolgáló építmény a telepítés helyén;
e) * összetartozó tevékenység: a 3. számú melléklet szerinti és az 1. vagy 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységgel azonos, a környezethasználó által e tevékenységekkel azonos vagy szomszédos ingatlanon, közös beruházási céllal megkezdeni tervezett olyan tevékenység, amely a 3. számú melléklet szerinti tevékenységnek minősül, vagy olyan tevékenység, amely a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbérték alá esik, azonban megkezdése esetén az 1. vagy 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységgel együtt a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbérték teljesül;
f) * területfoglalás: a tevékenység megvalósításához vagy a létesítmény elhelyezéséhez ténylegesen igénybe vett terület.
(3) * Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szempontjából:
a) új tevékenység: a 2. számú mellékletben szereplő, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról szóló 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mkr10.) hatályba lépése után megkezdett tevékenység;
b) meglévő tevékenység: a 2. számú mellékletben szereplő, az Mkr10. hatályba lépése előtt megkezdett tevékenység;
c) létesítmény: minden olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több, a 2. számú mellékletben felsorolt tevékenység, és ugyanazon a telephelyen bármely más, azzal technológiailag összefüggő tevékenység folyik, amely műszakilag kapcsolódik a 2. számú mellékletben felsorolt tevékenységhez, és amely szennyezőanyag-kibocsátással jár vagy szennyező hatású;
d) * jelentős változtatás: az üzemeltetésben, annak körülményeiben, funkciójában, a létesítmény kiterjedésében, termelési kapacitásában végrehajtandó olyan bővítés vagy változtatás, amely a tevékenység környezetre vagy az emberi egészségre gyakorolt hatását kedvezőtlenül befolyásolja, így a bővítés vagy változtatás minden esetben jelentősnek minősül, ha – feltéve, hogy ilyen küszöbértéket a 2. számú mellékletben meghatároztak – önmagában eléri a 2. számú mellékletben foglalt, kapacitásra vonatkozóan meghatározott küszöbértéket;
e) jelentős változás: a tevékenységben az üzemeltető szándéka nélkül bekövetkezett olyan módosulás, amely a tevékenység környezetre vagy az emberi egészségre gyakorolt hatását kedvezőtlenül befolyásolja;
f) elérhető legjobb technika referenciadokumentum: meghatározott tevékenységekre vonatkozóan az Európai Unió tagállamai, az érintett iparágak, a környezetvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezetek és az Európai Bizottság közötti információcsere alapján készített dokumentum, amely magában foglalja különösen az alkalmazott technikákat, az aktuális kibocsátási és fogyasztási szinteket, az elérhető legjobb technikák meghatározása tekintetében figyelembe vett technikákat, valamint az elérhető legjobb technika-következtéseket és az esetleges új keletű technikákat;
g) elérhető legjobb technika-következtetések: az elérhető legjobb technika referenciadokumentum azon részeit tartalmazó dokumentum, amely következtetéseket von le az elérhető legjobb technikákra vonatkozóan, tartalmazza azok leírását, az alkalmazhatóságuk értékelésével kapcsolatos információkat, az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket, monitoringot és fogyasztási szinteket, valamint tartalmazhatja a vonatkozó helyreállítási intézkedéseket;
h) elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek: olyan kibocsátásiszint-tartomány, amelyet valamely elérhető legjobb technika vagy ilyen technikák együttesének normál üzemeltetési feltételek melletti, az elérhető legjobb technika-következtetésekben foglaltaknak megfelelő, a megadott referenciafeltételek között történő alkalmazása eredményez, és amelyet egy adott időszakra vonatkozó átlagértékként kell kifejezni;
i) új keletű technika: egy ipari tevékenység során alkalmazható újszerű technika, amely üzleti megvalósítása esetén a környezet magasabb szintű általános védelmét vagy legalább azonos szintű védelem mellett nagyobb költségmegtakarítást biztosít az aktuálisan elérhető legjobb technikáknál;
j) * környezetvédelmi ellenőrzés: minden olyan tevékenység – ideértve a helyszíni ellenőrzést, valamint a kibocsátások, a belső jelentések és a monitoringdokumentumok ellenőrzését, az önellenőrzés igazolását, az alkalmazott technikák és a létesítmény környezeti vezetése megfelelőségének ellenőrzését is –, amelyet a környezetvédelmi hatóság végez vagy végeztet annak érdekében, hogy ellenőrizze és előmozdítsa a létesítmények engedélyeiben foglalt feltételeinek teljesítését, valamint – szükség esetén – nyomon kövesse e létesítmények környezeti hatásait;
k) * baromfi: a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet 2. § d) pontja szerint meghatározott baromfi.
2/A. § * (1) Kormányrendeletben meghatározott esetekben a 3. számú melléklet szerinti olyan tevékenység esetén, amely nem éri el a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket, vagy a 3. számú mellékletben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása nélkül – a 13. számú melléklet szerint megadott adatok és az 5. számú mellékletben meghatározott szempontok figyelembevételével –, a (2)–(6) bekezdésben foglaltak szerint kell megvizsgálni a feltételezett környezeti hatások jelentőségét, továbbá döntést hozni a környezeti hatásvizsgálat szükségességéről és az annak során vizsgálandó kérdésekről.
(2) Jelentős környezeti hatás feltételezése esetén a környezeti hatásvizsgálat szükségességét, továbbá – a 6. számú melléklet figyelembevételével – a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit
a) az érdemi döntésre jogosult hatóság az (1) bekezdésben foglalt szakkérdés vizsgálatával, vagy
b) a környezetvédelmi hatóság szakhatósági közreműködés keretében
állapítja meg.
(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a hatóság – a b) pont esetén a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján – a Kvt. vonatkozó szabályaira figyelemmel az eljárását felfüggeszti.
(4) * Ha az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóságként nem a vízvédelmi hatóság jár el,
a) az ügyben érdemi döntésre jogosult, környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóság az eljárás felfüggesztésének tárgyában való döntés meghozatalát megelőzően, vagy
b) a szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásának kialakítását megelőzően
megkeresi a vízvédelmi hatóságot, amely nyilatkozik arról, hogy a megkeresésben szereplő tervezett tevékenység jelentős hatással bír-e a felszíni és felszín alatti vizekre.
(5) *
(6) * A környezeti hatástanulmány az eljárás felfüggesztéséről szóló végzés jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását követő három éven belül nyújtható be.
3. § (1) * A környezethasználó – az 1. § (5) bekezdésben foglalt eset kivételével – előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely
a) a 3. számú mellékletben szerepel, vagy
b) a 2. és 3. számú mellékletben egyaránt szerepel,
c) * összetartozó tevékenységnek minősül és a 2/A. §-ban meghatározott eljárás lefolytatására nem került sor.
(2) * Az előzetes vizsgálatra vonatkozó kérelemhez csatolni kell a 4. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő előzetes vizsgálati dokumentációt, amelynek egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. A kérelmet és mellékleteit elektronikus úton kell benyújtani, amelyet a környezetvédelmi hatóság elektronikus úton közzétesz.
(2a) * A környezethasználó az előzetes vizsgálati dokumentációban értékeli azokat a tervezett tevékenység környezeti hatásainak értékelése szempontjából jelentős környezeti információkat, amelyek a hatásterület, illetve az ott folytatott korábbi tevékenységek vizsgálata nyomán rendelkezésére állnak vagy általa beszerezhetők (a továbbiakban: megalapozó információk). A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárás során hivatalból is értékeli azokat a megalapozó információkat, amelyeket az előzetes vizsgálati dokumentáció nem tartalmaz, de azok rendelkezésére állnak.
(3) * A kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a környezetvédelmi hatóság – ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá – hivatalában, valamint honlapján közhírré teszi a következőket:
a) a 7. számú melléklet I.1. pontja szerinti közvetlen hatásterület vélelmezett határait az érintett települések megnevezésével,
b) felhívást arra, hogy a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, a környezeti hatásvizsgálat szükségességére, illetve a környezeti hatástanulmány, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció tartalmára vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság közleményének megjelenését követő huszonegy napon belül közvetlenül a környezetvédelmi hatósághoz észrevételt lehet tenni,
c) azt, hogy milyen döntéseket hozhat a környezetvédelmi hatóság az 5. § (2) bekezdése alapján,
d) a dokumentáció elérési helyére vonatkozó tájékoztatást,
e) az eljárás megindításának napját és az ügyintézési határidőt, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét.
(4) * A környezetvédelmi hatóság a közlemény közzétételével egyidejűleg a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjének megküldi a közleményt, a kérelem és mellékleteinek elektronikus példányát, a feltételezhetően érintett települések jegyzőinek a közleményt. A jegyző haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodik a közlemény közterületen és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. A jegyző a közlemény közhírré tételét követő öt napon belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot a közhírré tétel időpontjáról és helyéről, a telepítési hely szerinti település jegyzője ezeken felül a kérelem és mellékletei elektronikus példányába való betekintési lehetőség módjáról is.
(5) * Katonai titokvédelem alá eső tevékenység esetén a kérelemről és az előzetes vizsgálati dokumentációról a környezetvédelmi hatóság csak a telepítés helye szerinti, valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőjét tájékoztatja.
(6) *
(7) * A környezethasználó előzetes vizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a környezetvédelmi hatósághoz, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely megfelel a 3. számú mellékletben szereplő tevékenységnek, azonban az abban meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy az ott szereplő kritériumot nem teljesíti, feltéve, hogy a tevékenység nem tartozik a 2. számú mellékletbe. Ha a környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat során az 5. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint dönt, akkor a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély szükséges.
(8) * A környezetvédelmi hatóság a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások esetén a benyújtott dokumentációval kapcsolatos hiánypótlás teljesítése érdekében a hiánypótlási határidőn belül tartott tárgyaláson lehetőséget biztosít a hiánypótlásban szereplő hiányosságok azonnali pótlására.
4. § * (1) * A környezetvédelmi hatóság a szakhatóságok megkeresése során a kérelmet és mellékleteit kizárólag elektronikus úton bocsátja a szakhatóság rendelkezésre, az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletek elérési helyének megadásával.
(2)–(3) *
(4) * A környezetvédelmi hatóság a kérelembe és az előzetes vizsgálati dokumentációba, a szakhatósági állásfoglalásokba és a szakértői véleményekbe való betekintést – a benyújtásukat, rendelkezésre állásukat követő nyolc napon belül – lehetővé teszi az érintett nyilvánosság számára.
(5) * Közmeghallgatás tartása esetén, ha a környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatást hangfelvétellel vagy kép- és hangfelvétellel dokumentálja, azt elektronikus úton közzéteszi. Ha a környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatás dokumentálására az írásos jegyzőkönyvi formát választja, a dokumentumot elektronikus úton közzéteszi.
5. § * (1) * A környezetvédelmi hatóság a döntéshozatal előtt a környezetre gyakorolt hatás jelentőségének megítélésére, valamint a később benyújtandó engedélykérelem tartalmára vonatkozó – és a 3. § (3) bekezdésének d) pontja, illetve a 12–15. §-ok szerint kapott – észrevételeket érdemben vizsgálja.
(2) * A környezetvédelmi hatóság a határozatában
a) megállapítja az előzetes vizsgálat eredményének és az 5. számú melléklet figyelembevételével, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából származhatnak-e jelentős környezeti hatások, valamint
aa) jelentős környezeti hatás feltételezése esetén megállapítja a 6. számú melléklet figyelembevételével a környezeti hatástanulmány, és ha a tevékenység 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, a 8. számú melléklet szerint az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit,
ab) ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit,
ac) * ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá sem tartozik, tájékoztatást ad arról, hogy a tevékenység mely egyéb engedélyek birtokában kezdhető meg;
b) ha az előzetes vizsgálati dokumentáció változatokat tartalmazott, megjelöli azon változatot vagy változatokat, amelyekkel kapcsolatosan a létesítést megfelelő körülmények között lehetségesnek tartja;
c) * amennyiben az előzetes vizsgálat során a tevékenység engedélyezését kizáró ok merült fel,
ca) * ennek tényét rögzíti és – a cb)–cd) alpontban foglaltak kivételével – megállapítja, hogy az adott tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható,
cb) * ha a tervezett tevékenység a településrendezési tervvel nincs összhangban, azonban az összhang legkésőbb a tervezett tevékenységhez szükséges létesítési, építési engedély iránti kérelem előterjesztéséig megteremthető, ezt a lehetőséget rögzíti, és előírja, hogy a kizáró okot a létesítési, építési engedély kiadására jogosult hatóság döntéséig meg kell szüntetni,
cc) * ha a tervezett tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítása és az a településrendezési tervvel nincs összhangban, azonban az összhang legkésőbb a tervezett kivitelezési tevékenység megkezdéséig megteremthető, ezt a lehetőséget rögzíti, és előírja, hogy a kizáró okot a tervezett kivitelezési tevékenység megkezdéséig meg kell szüntetni,
cd) * ha a tervezett tevékenység erőmű vagy 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű vezeték vagy átalakító- és kapcsolóberendezés létesítése és az a területrendezési tervvel, illetve a településrendezési tervvel nincs összhangban, azonban az összhang legkésőbb a tervezett kivitelezési tevékenység megkezdéséig megteremthető, ezt a lehetőséget rögzíti, és előírja, hogy a kizáró okot a tervezett kivitelezési tevékenység megkezdéséig meg kell szüntetni;
d) ha valamely Natura 2000 területre jelentős környezeti hatás várható, a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabályban a hatásbecslési dokumentáció tartalmát meghatározó előírások figyelembevételével írja elő.
(3) * A (2) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti esetben a határozat indokolása tartalmazza a tevékenységnek az előzetes vizsgálati dokumentációban bemutatott olyan jellemzőit és tervezett intézkedéseit, amelyek célja a jelentős kedvezőtlen hatások elkerülése vagy megelőzése. A környezetvédelmi hatóság a határozata rendelkező részében meghatározhat olyan környezetvédelmi feltételeket, illetve szempontokat, amelyeket a tevékenység engedélyezése során figyelembe kell venni.
(4) A tartalmi követelmények meghatározásakor a környezetvédelmi hatóság figyelembe veszi, hogy mi az az információ, ami megfelel a tervezés és engedélyezés adott szakaszának, a tevékenység és a várhatóan hatásviselő környezeti elemek, rendszerek jellegének, valamint ami ésszerűen és méltányosan megkövetelhető a jelenlegi ismeretek és vizsgálati módszerek alapján.
(5) * Ha a 3. számú mellékletbe tartozó tevékenység esetén az előzetes vizsgálat során kiderül, hogy valószínűsíthetően felléphetnek országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatások, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes állam (a továbbiakban: az EGT-megállapodásban részes állam) a 12–15. §-ok szerinti nemzetközi eljárás lefolytatását kéri, a környezeti hatásvizsgálati eljárást le kell folytatni.
(6) * A környezetvédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti határozatot megküldi az eljárásban részt vett önkormányzatok jegyzőinek, akik a környezetvédelmi hatóság által megjelölt időpontban gondoskodnak a határozat teljes szövegének közhírré tételéről. A környezetvédelmi hatóság a közhírré tételre a határozat megküldésétől számított nyolcadik napnál korábbi időpontot nem határozhat meg. A jegyző a határozat közhírré tételét követő öt napon belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot a közhírré tétel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról.
(7) * A környezethasználó a határozat jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását követő két éven belül kérheti a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt. A környezetvédelmi hatóság a határozat jogerőre emelkedésétől vagy véglegessé válásától számított 18 hónap elteltével – ha a környezethasználó az eltelt idő alatt nem kezdeményezte környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását – értesíti a környezethasználót az eljárás-kezdeményezési jogosultság lejártának időpontjáról. Az értesítés elmaradása miatt a környezetvédelmi hatósággal szemben kárigény nem érvényesíthető, továbbá az nem érinti az engedélykérelem benyújtására nyitva álló határidőt.
(8) * A környezetvédelmi hatóság a (7) bekezdésben szereplő kétéves határidőt kérelemre egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha a határozat meghozatalakor alapul vett tényállásban nem történt lényeges változás.
(9) * A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárást lezáró döntését a körülményekben bekövetkezett változások esetén – hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja.
5/A. § * (1) * A környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet a környezetvédelmi hatóságnál, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely
a) az 1. számú mellékletben szerepel,
b) az 1. és 2. számú mellékletben egyaránt szerepel, vagy
c) a 2. számú mellékletben szerepel, azonban nem tartozik a 3. számú mellékletben felsorolt tevékenységek közé.
(2) * Az előzetes konzultáció célja, hogy a környezethasználó a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről a környezet- és természetvédelmi, valamint a 12. számú mellékletben meghatározott egyéb szakkérdésekre kiterjedő, az engedélykérelmi dokumentáció összeállítását segítő írásos véleményt kapjon, továbbá a nyilvánosság a tervezett tevékenységgel kapcsolatos észrevételeit kifejtse. A vélemény kialakítása érdekében a 12. számú melléklet szerinti közigazgatási szerveket kell megkeresni, kivéve, ha a környezet- és természetvédelmi szakkérdések, valamint a 12. számú mellékletben meghatározott szakkérdés vizsgálata ugyanazon szerv hatáskörébe és illetékességébe tartozik.
(3) * Az előzetes konzultációra irányuló kezdeményezéshez csatolni kell a 4. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációt (a továbbiakban a kezdeményezés és a dokumentáció együtt: konzultációs kérelem), amelynek egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkészítheti. A konzultációs kérelmet a környezetvédelmi hatóságnak elektronikus úton kell benyújtani.
(3a) * A konzultációs kérelemben – a 3. § (2a) bekezdésében foglaltak alkalmazásával – értékelni kell a megalapozó információkat.
(4) * A környezetvédelmi hatóság a konzultációs kérelmet megküldi a (2) bekezdés szerinti közigazgatási szerveknek, amelyek arra 15 napon belül észrevételt tehetnek.
(5) * A konzultáció kezdeményezését követően a környezetvédelmi hatóság – ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá – hivatalában, valamint honlapján közleményt tesz közzé, amely tartalmazza:
a) a környezetvédelmi hatóság megnevezését, székhelyét, elérhetőségét;
b) a konzultációs kérelem tárgyát, valamint rövid ismertetését;
c) a közlemény közzétételének időpontját;
d) a közvetlen hatásterület (7. számú melléklet I.1. pontja) vélelmezett határait az érintett települések megnevezésével;
e) * felhívást arra, hogy a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, illetve a környezeti hatástanulmány, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció tartalmára vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság közleményének megjelenését követő huszonegy napon belül közvetlenül a környezetvédelmi hatósághoz észrevételt lehet tenni;
f) a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be a konzultációs kérelembe.
(6) * A környezetvédelmi hatóság a közlemény közzétételével egyidejűleg a konzultációs kérelmet és a közleményt megküldi a tevékenység telepítési helye szerinti település (a fővárosban a kerület), valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőinek, akik haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodnak a közlemény közterületen és helyben szokásos módon történő közzétételéről. A közleményben szerepelnie kell annak, hogyan lehet helyben betekinteni a konzultációs kérelembe.
(7) * A környezetvédelmi hatóság – az (5)–(6) bekezdéstől eltérően – katonai titokvédelem alá eső tevékenység esetén csak a telepítés helye szerinti, valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőjét tájékoztatja a konzultációs kérelemről.
5/B. § * (1) A környezetvédelmi hatóság a nyilvánosság észrevételeinek beérkezését követően – a vélemény tartalmának kialakítása érdekében – szóbeli konzultációt tarthat, illetve a környezethasználó vagy az 5/A. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási szerv kérelmére szóbeli konzultációt tart, amelyre meghívja az 5/A. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási szerveket és a környezethasználót.
(2) * A környezetvédelmi hatóság a konzultációs kérelembe, az (1) bekezdés szerinti szóbeli konzultációról készült összefoglalóba, valamint a közigazgatási szervek észrevételeibe a betekintést – a rendelkezésre állásukat, illetve a szóbeli konzultációt követő nyolc napon belül – lehetővé teszi.
(3) A környezetvédelmi hatóság az előzetes konzultáció keretében
a) a kizárólag az 1. számú mellékletbe tartozó tevékenység esetén véleményt ad a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeiről a 6. számú melléklet figyelembevételével;
b) a kizárólag a 2. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén véleményt ad az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről a 8. számú melléklet figyelembevételével;
c) az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szereplő tevékenység esetén véleményt ad a 6. számú melléklet figyelembevételével a környezeti hatástanulmány és a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről;
d) ha a konzultációs kérelem változatokat tartalmazott, megnevezi azt vagy azokat a változatokat, amellyel kapcsolatosan – megfelelő körülmények között – a létesítést lehetségesnek tartja;
e) ha a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését vagy egységes környezethasználati engedélyezését kizáró ok áll fenn, véleményében ennek tényét rögzíti, és erre felhívja a környezethasználó figyelmét;
f) ha valamely Natura 2000 területre jelentős környezeti hatás várható, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabályban a hatásbecslési dokumentáció tartalmára vonatkozó előírások figyelembevételével ad véleményt a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről.
(4) * A környezetvédelmi hatóság véleményét a konzultációs kérelem benyújtásától számított 30 napon belül adja meg. E határidőbe az 5/A. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási szervek észrevételezési határideje beszámít.
(5) A tartalmi követelmények meghatározásakor a környezetvédelmi hatóság figyelembe veszi, hogy melyek azok az információk, amelyek megfelelnek a tervezés adott szakaszának, a tevékenység és a várhatóan hatásviselő környezeti elemek, rendszerek jellegének, valamint amelyek ésszerűen megkövetelhetők a konzultáció időpontjában fennálló ismeretek és vizsgálati módszerek alapján.
(6) A közigazgatási szervek, valamint a nyilvánosság észrevételeit a környezetvédelmi hatóság véleményével együtt a környezethasználó részére megküldi.
(7) A környezetvédelmi hatóság a (3) bekezdés szerinti véleményének közzétételéről honlapján gondoskodik. A környezetvédelmi hatóság a véleményről közleményt készít, amelyet megküld az érintett önkormányzatok jegyzőinek. A jegyzők haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodnak a közlemény közterületen és helyben szokásos egyéb módon való közzétételéről.
(8) A környezethasználó a vélemény megadását követő két éven belül nyújthat be kérelmet a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély iránt. Ha a környezetvédelmi hatóság határidőben véleményt nem ad, a környezethasználó a vélemény hiányában is benyújthatja a kérelmet a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély iránt.
5/C. § * A környezethasználó félévente utólagosan köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóság részére a 22 kV feletti, de 35 kV alatti légvezeték létesítésére vonatkozó tevékenység megvalósítását. A bejelentéssel egyidejűleg igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A környezetvédelmi hatóság a bejelentés tudomásulvételéről a bejelentőt negyven napon belül tájékoztatja.
5/D. § * (1) Az öntözési igazgatási szerv az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényben meghatározott esetekben az öntözni kívánt területre vonatkozó környezeti körzeti tervet nyújt be a környezetvédelmi hatóságnak jóváhagyás céljából.
(2) A környezetvédelmi hatóság
a) a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a 3–5. § szerinti előzetes vizsgálatot,
b) a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a 6–16. § szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárást
folytat le.
(3) A környezeti körzeti terv engedélyeztetésére vonatkozó kérelemhez csatolni kell
a) a 3. § (1) bekezdésben meghatározott esetekben a 4. számú és a 14. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációt vagy
b) az 1. § (3) bekezdés d) vagy f) pontjában, illetve az 1. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a 6. számú és a 14. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációt, továbbá
c) a tervezett beavatkozással érintett terület elhelyezkedését, a vízkivétel helyét és a vízvezetés nyomvonalát tartalmazó átnézeti térképet 1:50 000 vagy 1:100 000 méretarányban,
d) a terület adottságait jellemző topográfiai vagy a külön jogszabályban foglalt ortofoto alapú MePAR egyedi fizikai blokktérképet a talajmintavétel, illetve a talajszelvények helyének feltüntetésével, a vizsgált terület lehatárolásával 1:10 000 vagy annál nagyobb méretarányban,
e) akkreditált laboratórium által kiállított talajvizsgálati jegyzőkönyvet,
f) 1:10 000 méretarányú talajtérképet,
g) szintvonalas térképvázlatot a humuszos termőréteg-vastagságok lehatárolásával,
h) az öntözés lehetőségét, feltételeit tartalmazó kartogramot,
i) szemeloszlási görbét (indokolt esetben),
j) az öntözővíz minőségére vonatkozó, akkreditált laboratórium által kiállított vizsgálati jegyzőkönyvet,
k) csepegtető öntözés kivételével mellékelni kell még:
ka) vízgazdálkodási kartogramot,
kb) kritikus talajvíz kartogramot (indokolt esetben),
kc) talajvíz kartogramot (indokolt esetben),
l) pF görbét, vízháztartási mérleget számítással,
m) havária tervet,
n) a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői jogosultság igazolását és
o) a talajvédelmi szakértői jogosultság igazolását.
(4) A környezeti körzeti terv készítése és jóváhagyása során figyelembe kell venni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet is.
(5) Ha az öntözési körzet területe változik, vagy az öntözési körzeten belül az öntözni kívánt területek mennyisége nő – a 2. § (2) bekezdésében meghatározott esetek kivételével –, a környezeti körzeti tervet módosítani kell az újonnan öntözni kívánt területekre vonatkozóan.
(6) Ha a talajszint végleges megváltoztatásával járó, beruházásnak nem minősülő, 1000 m2-nél nagyobb területnagyságú tevékenység, illetve 400 m2-t meghaladó területigényű beruházások megvalósítása esetén a környezeti körzeti terv iránti kérelem nem tartalmazza a humuszgazdálkodási tervet, akkor a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott környezeti körzeti tervet a beruházás megvalósításának kezdetéig ki kell egészíteni a humuszgazdálkodási tervvel.
(7) Az öntözési igazgatási szerv a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott környezeti körzeti terv véglegessé válását követő 30 napon belül kezdeményezi a környezetvédelmi hatóságnál a környezeti körzeti terv jogosultjának a módosítását, amely alapján az öntözési igazgatási szerv helyett az öntözési közösség válik a környezeti körzeti terv jogosultjává.
6. § * (1) * A környezeti hatásvizsgálati eljárás kiterjed a környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységnek
a) az élővilágra, a biológiai sokféleségre, különös figyelemmel a védett természeti területekre és értékekre, valamint a Natura 2000 területekre,
b) a tájra,
c) a földre, a levegőre, a vízre,
d) az éghajlatra,
e) az épített környezetre és a kulturális örökség elemeire,
f) a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére gyakorolt hatásainak
az ügyek egyedi sajátosságainak figyelembevételével történő meghatározására, valamint a tevékenység ennek alapján történő engedélyezhetőségére.
(1a) * Az (1) bekezdés szerinti eljárás magában foglalja az ott felsorolt hatások következtében érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében – különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben – várható változásoknak az értékelését.
(1b) * A környezeti hatásvizsgálati eljárás – e rendeletben meghatározott tartalommal – kiterjed az ipari baleseteknek és a természeti katasztrófáknak való kitettségből eredő várható hatások vizsgálatára is.
(2) * A tevékenységnek az (1) bekezdés szerinti hatásai meghatározását a tevékenység egyes szakaszai – telepítés * , megvalósítás * , felhagyás * – szerint megkülönböztetve kell elvégezni.
6/A. § * A környezeti hatásvizsgálat magában foglalja
a) a környezeti hatástanulmánynak a kérelmező által történő elkészítését és benyújtását,
b) a szakhatóságok részvételét a környezeti hatásvizsgálati eljárásban,
c) az érintett nyilvánosság és a feladatkörükben érintett szervezetek környezeti hatásvizsgálati eljárásba történő bevonását,
d) országhatáron átterjedő hatás esetén a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását,
e) a környezeti hatástanulmány és a környezethasználó által benyújtott hiánypótlásoknak, a c) és a d) pont keretében kapott információknak a környezetvédelmi hatóság és a szakhatóságok általi értékelését,
f) szükség szerint a környezetvédelmi hatóság rendelkezésére álló egyéb információk értékelését, illetve az általa elvégzett további vizsgálatokat,
g) a környezetvédelmi engedély tárgyában hozott, a c)–f) pontok szerinti információk és vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével meghozott döntést.
7. § (1) * A környezeti hatásvizsgálati eljárást a környezetvédelmi hatóság a környezethasználó kérelmére indítja meg. A kérelem mellé csatolni kell – ha történt előzetes vizsgálat vagy előzetes konzultáció, az azt lezáró határozatra vagy az annak során adott véleményre, továbbá a 2/A. §-ban meghatározott esetben az eljárás felfüggesztéséről szóló végzésben foglaltakra figyelemmel készített – környezeti hatástanulmányt.
(2) *
(3) * A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza. A környezeti hatástanulmány egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. A hatásterület kiterjedését a 7. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően kell meghatározni.
(3a) * Ha a környezeti hatástanulmány minősített adatot vagy üzleti titoknak minősülő adatot (a továbbiakban együtt: titok) tartalmaz, akkor azokat a kérelemhez külön iratban kell csatolni. Az eljárás során a környezetvédelmi hatóság gondoskodik arról, hogy a titok jogosulatlan személy számára ne váljon megismerhetővé. A titokra az e rendelet szerinti nyilvánosságra hozatal szabályai nem vonatkoznak.
(3b) * A környezeti hatástanulmányban – a 3. § (2a) bekezdésében foglaltak alkalmazásával – értékelni kell megalapozó információkat, illetve azokat a környezetvédelmi hatóság hivatalból is figyelembe veszi.
(4) * A környezetvédelmi hatóság a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások esetén a benyújtott dokumentációval kapcsolatos hiánypótlás teljesítése érdekében a hiánypótlási határidőn belül tartott tárgyaláson lehetőséget biztosít a hiánypótlásban szereplő hiányosságok azonnali pótlására.
8. § * (1) * A környezetvédelmi hatóság a kérelem benyújtását követően – ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá – a honlapján közhírré teszi:
a) környezeti hatásvizsgálat megindításának tényét,
b) azt, hogy folyamatban van-e a 12–15. § szerinti eljárás,
c) azt, hogy milyen módon történik a tájékoztatás és milyen lehetőségek lesznek az észrevételek megtételére, kérdések feltevésére,
d) azt, hogy milyen döntéseket hozhat a környezetvédelmi hatóság az eljárás során,
e) a dokumentáció elérési helyére vonatkozó tájékoztatást,
f) az eljárás megindításának napját és az ügyintézési határidőt, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét.
(1a) * Az (1) bekezdés szerinti közlemény tartalmazhatja a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat is, ebben az esetben a közmeghallgatásról külön közzététel és közhírré tétel nem szükséges.
(2) * A környezetvédelmi hatóság a közlemény közzétételével egyidejűleg a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjének megküldi a közleményt, a kérelem és mellékleteinek elektronikus példányát, a feltételezhetően érintett települések jegyzőinek a közleményt. A jegyző haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodik a közlemény közterületen és a helyben szokásos egyéb módon történő közzétételéről. A jegyző a közlemény közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot a közzététel időpontjáról és helyéről, a telepítési hely szerinti település jegyzője ezeken felül a kérelem és mellékletei elektronikus példányába való betekintési lehetőség módjáról is.
(3) * A közzététel időtartama legalább harminc nap.
(4) * A környezetvédelmi hatóság a szakhatóságok megkeresése során a kérelmet és mellékleteit kizárólag elektronikus úton bocsátja a szakhatóság rendelkezésre, az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletek elérési helyének megadásával.
(5) * A környezetvédelmi hatóság a szakhatósági állásfoglalásokba és az általa kért szakértői véleményekbe, továbbá a hiánypótlásul készült dokumentációba való betekintést lehetővé teszi a benyújtásukat, illetve rendelkezésre állásukat követő – egyeztetés esetén az egyeztetést követő – nyolc napon belül az érintett nyilvánosság számára.
(6) Az ügyben az (5) bekezdésben említetteket követően keletkezett és a döntéshozatal szempontjából lényeges környezeti információkat – a Kvt. 12. §-ának (2)–(3) bekezdésének megfelelően – az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.
9. § * (1) * A környezetvédelmi hatóság közmeghallgatást tart, kivéve, ha a tevékenység katonai titokvédelem alá esik, vagy ha a kérelmet benyújtását követően elutasította. A titkos katonai tevékenység környezeti hatásairól a környezetvédelmi hatóság a telepítés helye szerinti és az érintett települési önkormányzat jegyzőjét tájékoztatja.
(2) Több érintett település esetén, vagy ha az érintettek száma miatt ez indokolt, több helyszínen is tartható közmeghallgatás.
(3) * A közmeghallgatás céljára alkalmas önkormányzati helyiséget a telepítés helye szerint illetékes, illetve az egyéb érintett települési önkormányzat jegyzője térítésmentesen biztosítja. Ha ez az érintett nyilvánosság eljárásban való részvétele szempontjából hátránnyal nem jár, a közmeghallgatás a környezetvédelmi hatóság erre alkalmas hivatalos helyiségében is megtartható.
(4) A környezetvédelmi hatóság értesíti a közmeghallgatásról az ügyben érdekelt szakhatóságokat és az érintett önkormányzatokat, a környezethasználót, továbbá a környezetvédelmi érdekek képviseletére alakult egyesületet, és más társadalmi szervezeteket, ha az eljárásban való részvételi szándékukat bejelentették és ügyféli minőségüket a környezetvédelmi hatóság számára igazolták.
(5) * Az érintett környezetvédelmi szervezetek alapszabályukkal és a bírósági bejegyzésről szóló véglegessé vált határozattal igazolhatják ügyféli jogosultságukat.
(6) * A környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat közhírré teszi, valamint azokat közhírré tétel érdekében megküldi az eljárásban részt vevő önkormányzatok jegyzőinek. A jegyző a közhírré tételt követő öt napon belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot a közhírré tétel időpontjáról és helyéről.
(7) * A közzétételnek legalább harminc nappal a közmeghallgatás időpontja előtt kell megtörténnie.
(8) * Az észrevételeket a közmeghallgatás időpontjáig a környezetvédelmi hatósághoz vagy a közmeghallgatás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez lehet benyújtani.
(9) * Ha a környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatást hangfelvétellel vagy kép- és hangfelvétellel dokumentálja, azt elektronikus úton hozzáférhetővé teszi. Ha a környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatás dokumentálására az írásos jegyzőkönyvi formát választja, a dokumentumot elektronikus úton közzéteszi.
(10) * A közmeghallgatás a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján is megtartható.
(11) * Ha az (1)–(10) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közmeghallgatásra az érintettek személyes megjelenése nélkül, honlapon való közzététel útján kerül sor, a környezetvédelmi hatóság a honlapján közzéteszi mindazon információkat – így különösen iratokat, kép- és hangfelvételeket, internetes hivatkozásokat –, amelyek az érintettek közmeghallgatásban való részvétele szempontjából lényegesek. Ha a környezetvédelmi hatóság más szervet is megkeres az információk saját honlapon történő közzététele érdekében, a megkeresett szerv köteles azt haladéktalanul teljesíteni. A közzététel tartalmazza azt a határidőt, amelyen belül az érintettek észrevételeket tehetnek, és kérdéseket tehetnek fel.
(12) * A környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatás eredményessége érdekében a (11) bekezdésben foglaltakon kívül más alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, interaktív kommunikációt lehetővé tevő információtechnikát, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet.
(13) * A környezetvédelmi hatóság – szükség szerint az érintett egyéb szervek, szakhatóságok, illetve a kérelmező ügyfél bevonásával – a (11) bekezdés szerint beérkezett észrevételekkel kapcsolatos tájékoztatását a honlapján közzéteszi. Ha az észrevételek sajátosságai megkívánják, a környezetvédelmi hatóság írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet.
10. § (1) * A környezetvédelmi hatóság az érintett nyilvánosságtól, a megkeresett szervektől, valamint a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás során kapott, a környezeti hatások értékelése szempontjából lényeges észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben megvizsgálja.
(2) *
(3) * A határozat közzétételére az 5. § (6) bekezdése az irányadó.
(4) A környezetvédelmi engedély megadásáról szóló határozatban az engedély feltételei között:
a) * elő kell írni azokat az intézkedéseket, amelyek a jelentős kedvezőtlen környezeti hatások elkerülésére, megelőzésére vagy csökkentésére, és – ha lehetséges – kiegyenlítésére vonatkoznak, továbbá szükség szerint az 5. § (2) bekezdés c) pont cb)–cd) alpontjában foglaltakat;
b) előírhatók:
ba) rendszeres környezetvédelmi és természetvédelmi ellenőrzés, ideértve mérő-, megfigyelő-, ellenőrző rendszer kialakítása,
bb) jogszabályi feltételek fennállása esetén egyes határértékek is,
bc) a környezetvédelmi engedély megadását követő, a környezethasználat megkezdéséhez esetlegesen szükséges további engedélyek megszerzéséhez kielégítendő és a környezeti hatásvizsgálat alapján meghatározható feltételek,
bd) a tevékenység szüneteltetésének és felhagyásának feltételei, ideértve a szüneteltetés vagy felhagyás megkezdése előtt végzendő vizsgálatokra való kötelezést is, ha a szüneteltetésnek vagy felhagyásnak jelentős környezeti hatásai lehetnek, de a tevékenység tervezésének adott szakaszában ez kielégítő pontossággal még nem jelezhető előre,
be) * az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését célzó, illetve energiahatékonyságot növelő intézkedések,
bf) * az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések, ha a hatásvizsgálat eredményét figyelembe véve azok megvalósítása nem jár aránytalanul magas költséggel.
(4a) * A (4) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott ellenőrzés tárgyát képező paraméterek típusát és az ellenőrzés időtartamát a tevékenység jellegéhez, helyéhez és volumenéhez, valamint a környezetre gyakorolt hatások mértékékéhez igazodva, az arányosság szem előtt tartásával kell meghatározni.
(4b) * A környezetvédelmi engedélyben olyan ellenőrzési eljárások is előírhatók, amelyek végzésére a környezethasználó az egyes környezeti elemekre és tényezőkre vonatkozó jogszabályok alapján kötelezett.
(5) * A környezetvédelmi hatóság a határozatában dönt a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó egyéb engedélyek megadásáról, ha annak feltételei fennállnak.
(5a) * A környezetvédelmi hatóság határozatának indokolása – törvényben meghatározottakon túl – tartalmazza
a) az érintett nyilvánosság eljárásban való részvételének ismertetését,
b) az érintett nyilvánosság észrevételeinek összefoglalását és értékelését,
c) a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció, valamint az eljárás során beszerzett további információk és bizonyítékok összefoglalását és értékelését, ideértve a nemzetközi hatásvizsgálati eljárás során kapott észrevételeket is,
d) azt, hogy a környezetvédelmi hatóság az egyes bizonyítékokat mennyiben vette figyelembe, vagy mely okoknál fogva hagyta figyelmen kívül.
(6) Olyan tevékenység esetén, amelynek megvalósításához nyomvonalas létesítmény telepítése szükséges, a tervezett nyomvonal egyes önállóan használható szakaszai önálló engedélyezés tárgyát képezik, amennyiben a nyomvonal környezet- és természetvédelmi követelményekkel összeegyeztethető továbbvezetése a benyújtott dokumentáció szerinti információk alapján valószínűsíthető.
(6a) * Olyan tevékenység esetén, amelynek megvalósításához nyomvonalas létesítmény telepítése szükséges, a hatásvizsgálatnak ki kell terjednie a nyomvonalas létesítmény, a kapcsolódó létesítmények, az összetartozó tevékenységek, valamint a nyomvonalas létesítmény által érintett egyéb létesítmények (különösen keresztező utak, közművek) hatásainak a vizsgálatára is.
(7) A környezetvédelmi engedély megadására irányuló kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett tevékenység gyakorlása akadályozná
a) a Nemzeti Környezetvédelmi Programban [Kvt. 40. §] meghatározott környezeti célállapotok elérését;
vagy
b) * Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt környezet- vagy természetvédelmi kötelezettségeinek teljesítését.
(8) * A környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedélyt – hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.
(9) * A környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedély módosítására irányuló eljárása során a kijelölt szakhatóságok közül azokat keresi meg, amelyek hatáskörét a módosítás érinti.
11. § (1) A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje
a) * legalább öt év – nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében legalább tíz év –, amennyiben a tevékenység gyakorlásának vagy a létesítmény működésének idejét más jogszabály ennél rövidebb időben nem határozza meg, de az engedély határozatlan időre is megadható, illetőleg külön jogszabály alapján megadandó,
b) * az új módszerek, termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására szolgáló, a 3. számú melléklet 141. pontja szerinti tevékenységeknél legfeljebb két év.
(2) * Az engedély érvényességi idejét a környezetvédelmi hatóság a tevékenység környezeti hatásai, azok előreláthatósága, a tevékenység környezetében beálló változások jellege és előreláthatósága alapján, valamint a tevékenység telepítéséhez szükséges idő és a tevékenység végzésének tervezett időtartama figyelembevételével határozza meg.
(3) Az engedély érvényességi idejének lejártakor, amennyiben a környezethasználó a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a Kvt.-nek a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit [Kvt. 73–76. §, 78–80. §] kell alkalmazni.
(3a) * A környezetvédelmi hatóság hat hónappal a környezetvédelmi engedély időbeli hatályának lejártát megelőzően értesíti a környezethasználót a lejárat időpontjáról és a (3) bekezdésben foglaltakról. Az értesítés elmaradása miatt a környezetvédelmi hatósággal szemben kárigény nem érvényesíthető, továbbá az nem mentesíti a környezethasználót a tevékenység folytatásához szükséges eljárás kellő időben történő kezdeményezése, valamint a tevékenység jogellenes folytatása miatti felelősség alól.
(4) * Ha a tevékenység megvalósítása során az önmagukban nem jelentős módosítást jelentő változtatások három év alatt együttesen elérik a 2. § (2) bekezdésének abf), abg) vagy aca) pontjában megadott küszöbértéket, a környezethasználó ezt köteles jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. Ezekben az esetekben a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi felülvizsgálat rendelkezései szerint jár el.
11/A. § * Ha a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás építtetője bejelenti, hogy a környezeti hatásvizsgálati eljárás tartama alatt megindította az építési engedélyezési eljárást, a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedélyt az építési engedélyezési ügyben és a vízjogi létesítési engedélyezési ügyben eljáró hatóság számára is megküldi.
11/B. § * A környezetvédelmi hatóság a tevékenység engedélynek megfelelő megvalósítását, illetve a környezetre gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatások elkerülése, megelőzése, csökkentése vagy kiegyenlítése érdekében szükséges intézkedések végrehajtását – az e rendeletben, valamint az egyes környezeti elemekre és tényezőkre vonatkozó szabályozásban foglalt előírások szerint, szükség szerint hatósági ellenőrzéssel – figyelemmel kíséri.
12. § (1) Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 26-án, Espooban (Finnország) aláírt és a 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelettel kihirdetett egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) hatálya alá tartozó ügyekben mind az egyezmény részes felei mind – viszonosság esetén – a nem részes felek tekintetében is, az egyezmény előírásait a 12–16. §-ok szerinti rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni, amennyiben más nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.
(2) Az egyezmény I. függelékében felsorolt azon tevékenységek vagy létesítmények mérethatáraként, amelyeknél számszerű érték helyett a „nagy” vagy „nagyobb” megjelölés található, az 1. mellékletben a megfelelő tevékenységnél vagy létesítménynél a környezeti hatásvizsgálati kötelezettséghez megadott feltételt vagy mérethatárt kell alkalmazni.
(3) * Az egyezmény és e rendelet 12–16. §-ának előírásait az egyezményben nem szereplő, de az e rendelet 1. és 3. számú mellékletében felsorolt minden tevékenységnél alkalmazni kell, ha országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető, és a hatásviselő vagy a kibocsátó fél az EGT-megállapodásban részes állam.
(4) * Az egyezmény és e rendelet 12–16. §-a rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges koordináció és az egyezmény 1. cikk (iv) pontja szerinti érdekelt felekkel való kapcsolattartás a környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium, illetve az általa kijelölt szerv (a továbbiakban együtt: Minisztérium) feladata.
(5) *
13. § (1) * A 12. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott esetekben a tevékenység előzetes vizsgálati eljárása vagy az előzetes konzultáció során, ha a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése – különösen az egyezmény III. függelékében szereplő ismérvek alapján – feltételezhető, a környezetvédelmi hatóság tájékoztatja erről a Minisztériumot és a környezethasználót.
(2) * A Minisztérium tájékoztatásához a környezetvédelmi hatóság mellékeli:
a) * a kérelmet, a kérelem mellékleteit és az előzetes vizsgálati dokumentációt vagy az előzetes konzultációs kérelmet;
b) a 3. § (3) bekezdés szerinti közleményt;
c) a környezetvédelmi hatóság és a szakhatóságok állásfoglalását arról, hogy
ca) az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás mi alapján feltételezhető,
cb) a hatásviselő fél [egyezmény 1. cikk (iii) pontja] hatásterületéről a környezeti hatástanulmány elkészítéséhez milyen adatokat és környezeti információkat kell megkérni;
d) * az előzetes vizsgálati dokumentációnak vagy az előzetes konzultációs kérelemnek a környezethasználó által készíttetett (a hatásviselő fél nyelvére vagy angolra való) fordítását.
(3) * Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást és a (2) bekezdés szerinti iratokat az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásához vagy az előzetes konzultációhoz kell megküldeni.
(4) * A Minisztérium a (2) bekezdés szerinti iratok alapján, az előzetes vizsgálati eljárás ügyintézési idejéhez vagy az előzetes konzultáció idejéhez igazodó válaszadási határidő megadásával, elkészíti az egyezmény szerinti értesítést, megküldi azt a hatásviselő félnek és a környezetvédelmi hatóságnak, amely azt továbbítja a környezethasználónak.
(5) * A Minisztérium a hatásviselő félnek az értesítésre adott válaszát és észrevételeit, valamint a hatásviselő fél területén lévő hatásterületről megküldött adatokat és környezeti információkat továbbítja a környezetvédelmi hatósághoz, amely kézbesíti azokat a környezethasználónak.
(6) * Ha a hatásviselő fél az értesítésre adott válaszában bejelenti, hogy részt kíván venni a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, akkor ezt a környezetvédelmi hatóság és a Minisztérium honlapján közzé kell tenni, és az eljárást az egyezmény előírásai és a 12–15. §-ok szerinti rendelkezések figyelembevételével kell továbbfolytatni.
14. § * (1) * Környezeti hatásvizsgálati eljárás esetén a környezethasználónak a kérelmet és mellékleteit elektronikus úton kell benyújtania. A környezethasználónak a környezetvédelmi hatóság által meghatározott határidőig a hatásviselő fél nyelvén vagy angol nyelven is el kell készíttetni a környezeti hatástanulmány nemzetközi fejezetének és közérthető összefoglalójának fordítását, és azt a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania. A fordítást akkor kell elkészíttetni, ha a környezetvédelmi hatóság az engedélykérelmet a környezeti hatástanulmány, illetve az ahhoz esetlegesen előírt hiánypótlás benyújtását közvetlenül követően nem utasítja el.
(2) A környezetvédelmi hatóság a 8. § (1) és 9. § (6) bekezdései szerinti információkat megküldi a Minisztériumnak, amint azok rendelkezésre állnak. A Minisztérium az ezek alapján készített tájékoztatást megküldi a hatásviselő félnek.
(3) * A környezetvédelmi hatóság a kérelmet, a környezeti hatástanulmányt, a kérelem mellékleteit és az (1) bekezdés szerinti fordítást, továbbá a 8. § (5) bekezdésében említett információkat haladéktalanul megküldi a Minisztériumnak, amely azt továbbítja a hatásviselő félnek, és kezdeményezi az ennek alapján tartandó konzultációt. A konzultációba a Minisztérium bevonja a környezetvédelmi hatóságot és szükség szerint az eljárásban kijelölt szakhatóságokat.
(4) A hatásviselő féllel való konzultáción kapott, valamint a hatásviselő fél nyilvánossága által adott észrevételek mérlegelése alapján a környezetvédelmi hatóság az érintett szakhatóságok bevonásával a környezeti hatástanulmány kiegészítését rendelheti el.
(5) * A környezetvédelmi hatóság a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban hozott döntését közli a Minisztériummal, amely azt továbbítja a hatásviselő félnek. Amennyiben az ügyben jogorvoslat folytán további döntések születnek, azokat hasonló módon kell továbbítani.
15. § * (1) * Olyan tevékenység előzetes vizsgálata, előzetes konzultációja, illetőleg környezeti hatásvizsgálati eljárása során, amelyben a környezetvédelmi hatóság országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezését nem feltételezte, az előzetes vizsgálatot lezáró határozat vagy az előzetes konzultációban adott vélemény, illetve a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély még nem került kiadásra, és a 12. § (1) bekezdésében említett ország az egyezmény alkalmazását kéri, a Minisztérium haladéktalanul tájékoztatja erről az eljáró környezetvédelmi hatóságot, amely értesíti erről a környezethasználót.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követően
a) a Minisztérium megszervezi – a környezetvédelmi hatóság és az érintett szakhatóságok bevonásával – az egyezmény szerinti érdekelt felek közötti információcserét, valamint az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás fellépésének lehetőségéről való egyeztetést;
b) *
(3) * Ha az egyeztetést követően a kapott információk mérlegelése alapján a környezetvédelmi hatóság az érintett szakhatóságok bevonásával úgy dönt, hogy felléphet országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás, illetve a 12. § (1) bekezdésben említett ország továbbra is az egyezmény alkalmazását kéri, amennyiben ez az ország az EGT-megállapodásban részes állam, akkor az eljárást vagy előzetes konzultációt az egyezmény és a 12–15. §-ok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell folytatni, és erről a környezetvédelmi hatóság és a Minisztérium honlapján tájékoztatást kell közzétenni.
(4) * Ha csak az előzetes vizsgálatot vagy előzetes konzultációt követő környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban derül ki, hogy feltételezhető országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás, a környezetvédelmi hatóság haladéktalanul tájékoztatja erről a Minisztériumot, és a továbbiakban a 12–15. §-ok értelemszerű alkalmazásával kell az eljárást folytatni.
16. § (1) A kibocsátó fél [egyezmény 1. cikk (ii) pontja] által megküldött értesítés alapján, a szükséges fordítások elvégzését követően, a Minisztérium az értesítésre adandó válasz határidejére figyelemmel
a) * ésszerű határidő megadásával kikéri a környezetvédelmi hatóság és az eljárásban kijelölt szakhatóságok álláspontját a tervezett tevékenységről, annak feltételezhető környezeti hatásairól, azok jelentőségéről, valamint a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában való részvételének szükségességéről. A Minisztérium a feltételezett hatásterület kiterjedésétől függően vagy a területi szerveket vagy azok felettes szervét keresi meg;
b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi önkormányzatok szükség szerinti bevonásával.
(2) A Minisztérium az értesítésre adott válaszában jelzi, hogy a feltételezett környezeti hatások jelentősége alapján Magyarország részt kíván-e venni a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában, és egyidejűleg megküldi a hozzá beérkezett véleményeket is.
(3) Amennyiben a kibocsátó fél értesítést nem küld, azonban Magyarország területén jelentős környezeti hatás bekövetkezése feltételezhető, a Minisztérium a tervezett tevékenységről a rendelkezésre álló információk alapján kikéri az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek álláspontját. Ha feltételezhető ilyen hatás, akkor a Minisztérium jelzi ezt a kibocsátó félnek, és kéri az egyezmény alkalmazását.
(4) A kibocsátó fél kérésére vagy a magyar álláspont megalapozására a Minisztérium az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek bevonásával állítja össze, illetve adja meg a feltételezhető magyar hatásterületről rendelkezésre álló és a hatások vizsgálatához szükséges környezeti információkat.
(5) A kibocsátó fél által megküldött környezeti hatásvizsgálati dokumentációról a szükséges fordítások elvégzését követően a Minisztérium
a) kikéri az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek álláspontját;
b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi önkormányzatok szükség szerinti bevonásával;
c) nyilvános fórumot is szervez, és arra meghívja a kibocsátó fél képviselőjét.
(6) * A kibocsátó fél által megküldött tájékoztatást a tevékenység engedélyezéséről szóló döntéséről – a szükség szerinti fordítások elvégzését követően – a Minisztérium saját honlapján közzéteszi, és a fordítást honlapjukon való közzététel céljából megküldi azoknak a környezetvédelmi hatóságoknak, amelyek illetékességi területe az (5) bekezdés b) pontja szerinti területet érinti.
17. § * (1) A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetve a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell:
a) a tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről;
b) a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról;
c) a kibocsátás megelőzéséről, illetve az elérhető legkisebb mértékűre történő csökkentéséről;
d) a hulladékképződés megelőzéséről, illetve – a hulladékhierarchia elsőbbségi sorrendjének megfelelően – a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék újrahasználatra való előkészítéséről, újrafeldolgozásáról, egyéb hasznosításáról, ártalmatlanításáról;
e) a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről, és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről;
f) a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról.
(2) * A környezetvédelmi hatóság a tevékenységre vonatkozó, az Európai Bizottság határozatában foglalt elérhető legjobb technika-következtetések alapján az egységes környezethasználati engedélyben rendelkezik a tevékenység végzésének feltételeiről.
(3) * Ha a környezetvédelmi hatóság az engedélyben foglalt feltételeket olyan elérhető legjobb technika alapján határozza meg, amelyet a tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetések nem tartalmaznak, a tevékenység végzésének feltételeit úgy határozza meg, hogy
a) az alkalmazandó technika megfeleljen a 9. számú mellékletben meghatározott kritériumoknak,
b) az előírt feltételek betartásával a tevékenységből származó kibocsátások ne haladják meg a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekben foglalt elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket, és
c) az alkalmazandó technika biztosítson a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekben leírt elérhető legjobb technikák által biztosított védelemmel legalább azonos szintű védelmet.
(4) * Ha a tevékenység vagy a létesítményben alkalmazott valamely gyártási eljárás nem tartozik az elérhető legjobb technikakövetkeztetések egyikének hatálya alá sem, vagy ha e következtetések nem tartalmazzák a tevékenység vagy eljárás összes lehetséges környezeti hatását, a tevékenység végzése vagy az eljárás alkalmazása feltételeinek előírásához alapul szolgáló elérhető legjobb technika meghatározása érdekében a környezetvédelmi hatóság a környezethasználóval szakmai konzultációt folytat, szükség szerint szakértőt vesz igénybe, és a technika meghatározása során figyelembe veszi a 9. számú mellékletben foglalt kritériumokat.
(5) * A miniszter figyelemmel kíséri az elérhető legjobb technikákban bekövetkező fejlődést, az új vagy frissített elérhető legjobb technika következtetések közzétételét, és azokról tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot.
18. § * A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást új tevékenység esetén a környezethasználó – amennyiben történt előzetes vizsgálat, akkor az előzetes vizsgálatot lezáró határozat, vagy ha történt előzetes konzultáció, az annak során adott vélemény, szerint, valamint a 8. számú melléklet figyelembevételével elkészített – kérelmére indítja meg. A kérelem egyes részeit a 8. számú mellékletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. A kérelmet elektronikus úton kell benyújtani.
19. § (1) * A környezetvédelmi hatóság az e rendelet 2. számú melléklete hatálya alá tartozó meglévő tevékenység esetén a környezethasználót az egységes környezethasználati engedély első ízben történő megszerzése érdekében teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére kötelezi.
(2) A környezetvédelmi felülvizsgálat során a Kvt.-ben meghatározottakon túl e rendelet szabályait megfelelően alkalmazni kell.
20. § * (1) Ha a kérelem minősített adatot vagy üzleti titoknak minősülő adatot tartalmaz, akkor azokat a kérelemhez külön iratban kell csatolni.
(2) A környezetvédelmi hatóság a szakhatóság megkeresése során a kérelmet és mellékleteit kizárólag elektronikus úton bocsátja a szakhatóság rendelkezésre, az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletei elérési helyének megadásával.
(3) * A környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó engedélyeket, valamint a hulladékgazdálkodási engedélyt az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni.
(4) A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyre vonatkozó határozatában – a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével – a földtani közeg, a levegő és víz szennyezésének megelőzése, a zajkibocsátás mérséklése, a hulladékok környezetkímélő kezelése céljából intézkedéseket, környezetvédelmi követelményeket, valamint kibocsátási határértékeket és azok teljesítésére határidőt határoz meg, különös tekintettel a 10. számú mellékletben felsorolt szennyező anyagokra.
(5) A kibocsátási határérték megállapításánál a környezetvédelmi hatóság figyelembe veszi a szennyező anyagok azon természetét és azon képességét, hogy egyik környezeti elemből a másikba szennyezést közvetíthetnek.
(6) A kibocsátási határértékek, illetve indokolt esetben az azzal egyenértékű, a környezet azonos szintű védelmét biztosító környezetvédelmi és műszaki követelmények az elérhető legjobb technikákon alapulnak, figyelembe véve a létesítmény műszaki jellemzőit, annak földrajzi elhelyezkedését és a környezet jelenlegi és a vonatkozó jogszabályok szerinti célállapotát.
(7) A környezetvédelmi hatóság olyan kibocsátási határértékeket határoz meg, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a létesítményből származó kibocsátások nem haladják meg a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekben foglalt elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket a következő módon:
a) a kibocsátási határértékeket az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintekre vonatkozó referencia-időszakokkal azonos hosszúságú vagy rövidebb időszakokra és az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintekre vonatkozó referenciafeltételekkel azonos feltételek mellett állapítja meg; vagy
b) az a) pontban foglaltaktól az értékek, a referencia-időszakok és a referenciafeltételek tekintetében eltérő kibocsátási határértékeket határoz meg.
(8) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a külön jogszabályban meghatározott kibocsátási határértékeket figyelembe véve – a környezetvédelmi hatóság kevésbé szigorú kibocsátási határértékeket is meghatározhat abban az esetben, ha a környezethasználó igazolja, hogy a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekben ismertetett elérhető legjobb technikákkal megvalósítható kibocsátási szintek elérése aránytalanul magas költségekkel járna a környezeti előnyökhöz képest
a) az érintett létesítmény földrajzi helye és a helyi környezeti feltételek; vagy
b) az érintett létesítmény műszaki jellemzői
miatt.
(9) A környezetvédelmi hatóság a (8) bekezdésben foglaltak esetén – a miniszter útján – tájékoztatja az Európai Bizottságot.
(10) A környezetvédelmi hatóság az engedélyben nem állapít meg kibocsátási határértéket az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. mellékletében szereplő tevékenységek üvegházhatású gáz kibocsátásaira, ha az üvegházhatású gázok levegőterhelése nem okozza az egészségügyi határértékek túllépését a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
(11) Az egységes környezethasználati engedély részletes tartalmi követelményeit a 11. számú melléklet tartalmazza.
(12) * Az engedély kettő vagy több olyan létesítményre vagy létesítményrészre is kiterjedhet, amelyet ugyanazon környezethasználó az adott telephelyen üzemeltet. Ilyen esetben a környezetvédelmi hatóság a tevékenység végzésének feltételeit az engedélyben úgy határozza meg, hogy az egyes létesítmények önállóan is megfeleljenek az e rendeletben megállapított követelményeknek.
(13) Ha az elérhető legjobb technika alkalmazásával a vonatkozó jogszabályok szerinti környezetvédelmi célállapot elérése, illetve a szennyezettségi határértékek betartása nem biztosítható, a környezetvédelmi hatóság további feltételeket ír elő.
(14) Olyan tevékenységek esetében, amelyekre vonatkozóan törvény biztonsági elemzés, illetve jelentés elkészítését írja elő, a biztonsági elemzést, illetve a jelentést az engedélyezés során a környezetvédelmi hatóság figyelembe veszi.
(15) *
20/A. § * (1) Az egységes környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább tíz évre adható meg a (2) bekezdésben foglalt kivétellel.
(2) A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyt 5 évre adja ki,
a) ha az engedély kiadását megelőző 3 évben a létesítmény nem megfelelő működése következtében a környezetre káros hatású esemény, környezetveszélyeztetés- vagy szennyezés történt;
b) ha a tevékenységet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerinti, felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőövezete „B” védőzónájában vagy azon belül kívánják folytatni;
c) ha a környezethasználó ezt kérelmezi;
d) ha a tevékenység olyan technológiát alkalmaz, amelynek környezetre gyakorolt hatása a megkezdés előtt csak számításokkal becsülhető; vagy
e) új tevékenység első alkalommal történő engedélyezése esetén.
(3) Az egységes környezethasználati engedélyben foglalt engedélyek időbeli hatályát az azokra vonatkozó külön jogszabályi előírások szerint kell megállapítani.
(4) * Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technikakövetkeztetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább az engedély kiadásától vagy legutolsó felülvizsgálatától számított ötévente a Kvt.-nek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint – az e rendeletben foglaltakra is figyelemmel – felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során a környezetvédelmi hatóság minden, monitoringból vagy ellenőrzésből származó információt, továbbá az engedély kiadása vagy legutolsó felülvizsgálata óta kihirdetett vonatkozó elérhető legjobb technikakövetkeztetést felhasznál.
(4a) * Ha a tevékenység nem tartozik az elérhető legjobb technikakövetkeztetések egyikének hatálya alá sem, az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat a Kvt.-nek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint – az e rendeletben foglaltakra is figyelemmel – felül kell vizsgálni abban az esetben, ha az elérhető legjobb technikák fejlődése lehetővé teszi a kibocsátások jelentős mértékű csökkentését.
(5) * A környezetvédelmi hatóság hat hónappal az egységes környezethasználati engedély időbeli hatályának lejártát megelőzően értesíti a környezethasználót a lejárat időpontjáról és a tevékenység továbbfolytatásának feltételeiről. Az értesítés elmaradása miatt a környezetvédelmi hatósággal szemben kárigény nem érvényesíthető, továbbá az nem mentesíti a környezethasználót a tevékenység folytatásához szükséges eljárás kellő időben történő kezdeményezése, valamint a tevékenység jogellenes folytatása miatti felelősség alól.
(6) * Az engedély időbeli hatályának lejártakor, ha a környezethasználó a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a környezeti hatások vizsgálata érdekében a Kvt.-nek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendeletben foglaltakra is figyelemmel.
(7) A felülvizsgálathoz kapcsolódó adatokat, információkat olyan formában és tartalommal kell benyújtani, amely lehetővé teszi a környezetvédelmi hatóság számára – különösen a kibocsátások vonatkozásában – a létesítmény működésének a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekben ismertetett elérhető legjobb technikákkal és az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintekkel való összehasonlítását.
(8) Ha a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy
a) a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy az egységes környezethasználati engedélyhez képest jelentős változás történt, vagy a környezethasználó jelentős változtatást kíván végrehajtani,
b) a környezetvédelmi szempontból biztonságos működés új technika alkalmazását igényli,
c) a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja,
d) az elérhető legjobb technika használata nem biztosítja tovább a környezet célállapota által megkövetelt valamely igénybevételi vagy szennyezettségi határérték betartását,
a környezethasználót – a 19. § (2) bekezdésének figyelembevételével – környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére kötelezi, valamint alkalmazhatja a 26. §-ban foglalt jogkövetkezményeket.
(9) Ha a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy az egységes környezethasználati engedélyhez képest olyan változás történt, amely nem jelentős, és a környezethasználó részéről újabb adatok benyújtását nem igényli, a (10) bekezdésben foglaltak szerint járhat el.
(10) A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyt – hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.
(11) A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedély módosítására irányuló eljárása során a kormányrendeletben kijelölt szakhatóságok közül azokat keresi meg, amelyek hatáskörét a módosítás érinti.
(12) A környezetvédelmi hatóság a felülvizsgálat eredményeképpen a következő döntéseket hozhatja:
a) kiadja vagy módosítja a tevékenység további gyakorlásához szükséges egységes környezethasználati engedélyt, vagy
b) az engedélyt visszavonja vagy a kérelmet elutasítja, és szükség esetén meghatározza a tevékenység felhagyására vonatkozó kötelezettségeket.
(13) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, ha országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető, a 12. § (4) bekezdése, valamint a 13–15. § szerinti eljárást kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.
(14) * A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyt módosításakor a korábbi módosításaival együtt kérelemre egységes szerkezetbe foglalja. *
20/B. § * (1) Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemhez, valamint a 19. § (1) bekezdése, a 20/A. § (4) bekezdése, a 20/A. § (6) bekezdése és a 20/A. § (8) bekezdése szerinti felülvizsgálathoz benyújtott adatokat a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favir.) 15. § (8) bekezdésében és 13. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően elkészített alapállapot-jelentéssel (a továbbiakban: alapállapot-jelentés) kell kiegészíteni, ha a telephelyre vonatkozó alapállapot-jelentés, illetve a Favir. szerinti részletes tényfeltárási záródokumentáció nincs a környezetvédelmi hatóság birtokában.
(2) Ha a terület korábbi és további használatának bemutatása (alapállapot-jelentés 1. pont) alapján a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben az alapállapot-jelentés készítését megelőzően végzett tevékenységből származó szennyeződés nem feltételezhető, és az elkezdeni vagy folytatni kívánt tevékenység nem veszélyezteti a felszín alatti vizeket és a földtani közeget, akkor ezek állapotának bemutatása (alapállapot-jelentés 2. pont) indokolással mellőzhető. Ha a környezetvédelmi hatóság az indokolást nem fogadja el, az alapállapot-jelentés 2. pontjának elkészítését kéri a környezethasználótól.
20/C. § * (1) A tevékenység felhagyása esetén, ha a tevékenységből az alapállapot-jelentésben rögzített állapothoz viszonyítva a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben környezeti kár következett be, a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet szerinti kárelhárítási vagy a Favir. szerinti kármentesítési eljárást kell lefolytatni.
(2) Ha a telephelyen a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben az alapállapot-jelentés elkészítése előtt végzett, engedélyezett tevékenységből eredően felhalmozott szennyeződés jelentős kockázatot jelent az emberi egészségre vagy a környezetre, akkor a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet szerinti kárelhárítási, vagy a Favir. szerinti kármentesítési eljárást kell lefolytatni.
21. § * (1) * A nyilvánosság bevonásának szabályait
a) az új létesítmények engedélyezésénél,
b) a 20/A. § (8) bekezdése szerinti felülvizsgálat esetén, valamint
c) a 20. § (8) bekezdésében foglalt eltérés alkalmazásakor a 20/A. § (4), (6) vagy (8) bekezdése szerinti felülvizsgálat esetén
kell alkalmazni.
(1a) * A környezethasználónak az (1) bekezdés szerinti esetekben az engedély iránti kérelemhez, illetve a felülvizsgálati dokumentációhoz csatolnia kell az abban foglaltak nyilvánosságra hozatalára alkalmas közérthető összefoglalót. A közérthető összefoglaló tartalmazza:
a) a tevékenység ismertetését, különös tekintettel az elérhető legjobb technika alkalmazására;
b) a hatásterület bemutatását;
c) a tevékenység várható kibocsátásait és ezek környezetre, emberi egészségre gyakorolt hatásait;
d) a szennyezés megelőzésére, illetve a terhelés csökkentésére alkalmas tervezett vagy megtett intézkedéseket;
e) a kibocsátások ellenőrzésének módszereit;
f) a környezeti hatással járó balesetek megelőzésére, ezek bekövetkezése esetén a környezeti következményeinek csökkentésére irányuló intézkedéseket; valamint
g) a lakosság tájékoztatása érdekében megtett, illetve tervezett intézkedéseket;
h) * a technológiák, technikák és intézkedések környezethasználó által kidolgozott főbb változatainak összefoglalóját.
(2) * A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyezési eljárása során, ha minden információ a rendelkezésére áll, de legkésőbb a kérelem beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül
a) tájékoztatja a nyilvánosságot az eljárás megindulásáról a (4) bekezdés szerint, közhírré tétel útján,
b) * a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjének megküldi a közleményt, a kérelem és mellékletei (felülvizsgálati dokumentáció) elektronikus példányát, valamint a közleményt a feltételezhetően érintett települések jegyzőinek.
(3) * A jegyző haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodik a közhírré tételről, amelynek időtartama legalább huszonegy nap. A jegyző a közlemény közhírré tételét követő öt napon belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot annak időpontjáról, helyéről, a telepítési hely szerinti település jegyzője ezeken felül a kérelem és mellékletei (felülvizsgálati dokumentáció) elektronikus példányába való betekintési lehetőség módjáról is.
(4) * A közleménynek tartalmaznia kell
a) az eljárás megindításának napját és az ügyintézési határidőt, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét,
b) az iratokba való betekintés lehetőségére irányuló tájékoztatást,
c) a telepítés helyét,
d) felhívást arra, hogy a (3) bekezdésben meghatározott határidőig az önkormányzat jegyzőjénél vagy a környezetvédelmi hatóságnál a kérelem tartalmára vonatkozóan írásbeli észrevételt lehet tenni,
e) a dokumentáció elérési helyére vonatkozó tájékoztatást,
f) azt, hogy a tevékenység hatásvizsgálat köteles-e, és van-e határon átterjedő környezeti hatása,
g) a döntéshozó és a releváns információkkal rendelkező hatóság adatait,
h) információt arra nézve, hogy milyen döntést hozhat a hatóság,
i) adott esetben a felülvizsgálati eljárás részleteit,
j) azokat az időpontokat, helyeket és eszközöket, amikor és ahol releváns információ kerül közzétételre,
k) a társadalmi részvétel szabályait, különösen a részvétel módjára, a vonatkozó határidőkre és az észrevételekkel kapcsolatos eljárásra vonatkozóan, továbbá, hogy a társadalmi részvétel szabályaira vonatkozó további információ hol kapható.
(5) Azokat az információkat, amelyek a döntéshozatalhoz szükségesek, de amelyek csak a nyilvánosság (2) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatása után váltak ismertté, elérhetővé kell tenni az érintett nyilvánosság számára.
(5a) * Közmeghallgatás tartása esetén, ha a környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatást hangfelvétellel vagy kép- és hangfelvétellel dokumentálja, azt elektronikus úton közzéteszi. Ha a környezetvédelmi hatóság a hangfelvételt írásos jegyzőkönyvben dokumentálja, a dokumentumot elektronikus úton közzéteszi.
(6) * A települési önkormányzat jegyzője az észrevételeket legkésőbb a hirdetmény levételét követő öt napon belül megküldi a környezetvédelmi hatóságnak, amely ezeket, továbbá a közvetlenül nála benyújtott észrevételeket eljuttatja a kérelmezőnek, aki ezekre vonatkozó álláspontját a környezetvédelmi hatósághoz továbbítja.
(7) A környezetvédelmi hatóság a döntéshozatal előtt a létesítmény megvalósításának, vagy a működés jelentős változtatásának környezetvédelmi feltételeire vonatkozó észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja. Az észrevételek értékelését a környezetvédelmi hatóság határozatának indokolásában ismerteti. Az értékelés magában foglalja az észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket.
(8) * Az egységes környezethasználati engedélyről szóló közleményt a környezetvédelmi hatóság az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzője részére megküldi, aki a környezetvédelmi hatóság által megjelölt időpontban gondoskodik annak közhírré tétételéről. A környezetvédelmi hatóság a közhírré tételre a közlemény megküldésétől számított nyolcadik napnál korábbi időpontot nem határozhat meg.
(9) * A környezetvédelmi hatóság a határozat meghozatalát követő öt napon belül a hivatalos honlapján is közhírré teszi az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység megkezdéséről, módosításáról vagy felülvizsgálatáról, valamint a tevékenység leállításakor a hátrahagyott környezeti károk felszámolásával kapcsolatos intézkedésekről szóló határozatát.
22. § * (1) * A környezetvédelmi hatóság új létesítményekre, valamint jelentős változtatás, illetve új keletű technikák alkalmazása esetén, ha az egységes környezethasználati engedélyben rögzített követelmények betartása az (5) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzéssel a technológia jellegéből adódóan nem állapítható meg, próbaüzemet ír elő. A próbaüzem ideje alatt a normál üzemmódnak megfelelő előírásoktól való eltérést a környezetvédelmi hatóság a 17. § (1) bekezdése, a 20. § (6) és (7) bekezdése és a 22. § (9) bekezdése tekintetében engedélyezhet. A tevékenység a próbaüzem után csak az egységes környezethasználati engedélyben rögzített feltételek teljesítésével folytatható.
(2) * A környezetvédelmi hatóság által előírt próbaüzem lejárta, de legkésőbb a próbaüzem kezdetétől számított hat hónap – új keletű technikák alkalmazása esetén legkésőbb a próbaüzem kezdetétől számított kilenc hónap – után a környezethasználó köteles bizonyítani, és a környezetvédelmi hatóság köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működtetése során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak. A környezethasználónak a bizonyításhoz megvalósulási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza, hogy a létesítmény milyen berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósult létesítmény megfelel az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak.
(3) * A környezetvédelmi hatóság a vízvédelmi hatóság bevonásával az illetékességi területén működő egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítmények tekintetében környezetvédelmi ellenőrzési kerettervet készít, amelyet legalább évente frissít, és amely legalább a következőket tartalmazza:
a) az előre ütemezett ellenőrzések tárgyát, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzések ütemezését, eszközét,
b) az ellenőrzési kerettervvel érintett földrajzi terület és létesítmények vonatkozásában jelentős környezeti problémák általános értékelését,
c) az ellenőrzési keretterv hatálya alá tartozó földrajzi terület lehatárolását,
d) a keretterv hatálya alá tartozó létesítmények azonosító listáját,
e) a rendszeres, valamint a rendkívüli ellenőrzések végrehajtására vonatkozó szempontokat,
f) az egyes létesítményekre vonatkozóan a 15. számú mellékletben meghatározott környezeti kockázatértékelési szempontok alapján meghatározott helyszíni ellenőrzések gyakoriságát – amely a legmagasabb kockázatú létesítmények esetében nem haladhatja meg az egy évet, a legalacsonyabb kockázatú létesítmények esetében a három évet –,
g) a környezetvédelmi ellenőrzésben esetlegesen érintett más hatóságokkal való együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket.
(4) * Az ellenőrzési keretterv alapján a környezetvédelmi hatóság éves ellenőrzési tervet készít.
(5) * A környezetvédelmi hatóság a vízvédelmi hatóság bevonásával az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítményekben a tevékenység megkezdését követő évben, azt követően az ellenőrzési kerettervben meghatározott gyakorisággal helyszíni ellenőrzést tart.
(6) * A környezetvédelmi hatóság – a víz mint környezeti elem érintettsége esetén a vízvédelmi hatóság bevonásával – az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítményekben haladéktalanul rendkívüli ellenőrzést végez, ha a tevékenység végzésével kapcsolatban jelentős környezeti hatásra vonatkozó panasz érkezik vagy olyan váratlan esemény következik be, amelynek jelentős környezeti hatása azt indokolttá teszi.
(7) * Az ellenőrzés tapasztalatai alapján a környezetvédelmi hatóság megteszi a szükséges, a 20/A. § (8) és (9) bekezdése, valamint a 26. § szerinti intézkedéseket.
(8) * Ha a helyszíni ellenőrzés során a környezetvédelmi hatóság környezetveszélyeztetést, környezetszennyezést állapít meg, az ellenőrzéstől számított hat hónapon belül a helyszíni ellenőrzést megismétli.
(9) * A 20. § (7) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén a környezetvédelmi hatóság – az üzemeltető által benyújtott adatok alapján – legalább évente értékeli a kibocsátások ellenőrzésének eredményeit annak biztosítása érdekében, hogy a normál üzemeltetési feltételek melletti kibocsátások ne haladják meg az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.
(10) A környezethasználónak a felszín alatti víz és a földtani közeg vonatkozásában monitoringot kell végeznie az egységes környezethasználati engedélyben előírt gyakorisággal, a felszín alatti víz tekintetében legalább öt-, a földtani közeg tekintetében legalább tízévente.
23. § (1) * Az adatszolgáltatást a környezethasználónak az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak szerint, évente legalább egyszer kell teljesíteni.
(2) * Az adatszolgáltatási kötelezettség a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó előírásai szerint teljesítendő.
(3) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljes körűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért a bejelentésre kötelezett felelős.
(4) * A környezetvédelmi hatóság az általa nyilvántartott adatokról – külön jogszabály rendelkezései szerint – megkeresésre felvilágosítást ad, és biztosítja az adatokhoz való hozzáférés lehetőségét.
(5) * Az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) című, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, valamint a Szennyezőanyag Kibocsátási és Szállítási Nyilvántartással kapcsolatos adatszolgáltatási és jelentésadási kötelezettség teljesítése a miniszter feladata.
24. § * (1) * Az összevont eljárást a (2)–(13) bekezdésekben foglalt rendelkezések szerint kell végrehajtani.
(2) * Az összevont eljárást a környezetvédelmi hatóság a környezethasználó – az előzetes vizsgálatot lezáró határozat, vagy ha történt előzetes konzultáció, az annak során adott vélemény, továbbá a 6–8. számú melléklet figyelembevételével elkészített – kérelmére indítja meg.
(3) * A kérelmet és annak mellékleteit elektronikus úton kell benyújtani.
(4) A kérelmet úgy kell összeállítani, hogy felesleges ismétlések ne szerepeljenek benne.
(5) A kérelem és mellékletei nyilvánosságra hozható közérdekű adatok.
(6) * A környezetvédelmi hatóság az eljárása során a 8. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint megkeresi a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságokat.
(7) * A nyilvánosság bevonására a 8. § (1)–(3), (5)–(6) bekezdés, a 9. § és a 10. § (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. *
(8) Országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás esetén alkalmazni kell a 12–15. §-ban foglalt rendelkezéseket.
(9) A környezetvédelmi hatóság az összes adat ismeretében határoz és
a) megadja az egységes környezethasználati engedélyt,
b) elutasítja a kérelmet.
(10) * A határozat tartalmára a 10. § (1), (4)–(7) bekezdése, a 20. § (3)–(14) bekezdése és a 20/A. § (1)–(4) bekezdése, a 21. § (7) bekezdése és a 22. § (1) bekezdése az irányadó.
(11) * A határozat közzétételével kapcsolatban az 5. § (6) bekezdése az irányadó.
(12) * Az engedély módosítására a 20/A. § (8)–(11) bekezdésében, a próbaüzem és az ellenőrzések feltételeire a 22. §-ban, az adatszolgáltatásra vonatkozóan a 23. §-ban foglaltak az irányadók.
(13) *
(14) * A környezetvédelmi hatóság a 20/A. § (5) bekezdésében foglaltak szerint küld értesítést a környezethasználónak.
25. § *
25/A. § * A magyar építészetről szóló törvény szerinti kiemelt beruházással összefüggő ügyekben az e rendeletben szabályozott eljárásokra irányadó határidős rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
25/B. § * (1) A környezeti hatásvizsgálati eljárásban
a) * a 8. § (2) bekezdés, valamint a 9. § (6) bekezdése szerinti határidő három,
b) *
c) a 8. § (5) bekezdésében meghatározott határidő öt,
d) *
nap.
(2) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során
a) a 21. § (2) bekezdése szerinti eljárási cselekmény határideje nyolc,
b) * a 21. § (3) és (6) bekezdéseiben meghatározott, a települési önkormányzat jegyzőjének eljárási cselekményeire vonatkozó határidő három
nap.
(3) * Az összevont eljárásra az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
26. § * (1) * E rendeletben vagy hatósági határozatban foglalt határidőn túl véglegessé vált egységes környezethasználati engedély nélkül folytatott tevékenység vagy egy részének gyakorlását a környezetvédelmi hatóság határozatában a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően *
a) korlátozhatja,
b) felfüggesztheti,
c) megtilthatja.
(2) * Ha az 1. § (3) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó tevékenységet környezetvédelmi vagy integrált építési és környezetvédelmi engedély nélkül, valamint d) pontjának hatálya alá tartozó tevékenységet az előzetes vizsgálat lefolytatása nélkül, illetve az előzetes vizsgálatban hozott határozat alapján szükséges környezetvédelmi engedély nélkül kezdtek meg, akkor a környezetvédelmi hatóság a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéssel egyidejűleg a környezetvédelmi hatóság határozatában a tevékenység engedély, illetve előzetes vizsgálat nélküli folytatásának időtartamára a környezethasználót a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezer–százezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi.
(4) * A környezetvédelmi, integrált építési és környezetvédelmi, vagy egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 20/A. § (8) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére.
(5) * Környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén az (1) bekezdés jogkövetkezményei alkalmazhatóak. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés jogkövetkezményeit alkalmazhatja, vagy a környezetvédelmi, integrált építési és környezetvédelmi, vagy egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt a (3) bekezdésben foglalt mértékű bírság megfizetésére kötelezi.
26/A. § * A környezetvédelmi hatóság 1–3. számú mellékleten alapuló vagy a 26. § szerinti jogkövetkezményeket megállapító elsőfokú döntése ellen a környezetvédelmi hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárhoz benyújtott fellebbezésnek van helye.
27. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A hatálybalépéskor már megindult eljárások esetén a 28. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.
(2)–(3) *
28. § * E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és a vízi közlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről szóló 30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
28/A. § * (1) E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 208/2010. (VI. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr.) megállapított 1. számú melléklet 24. és 25. pontját, valamint a 3. számú melléklet 68. pontját az Mkr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) *
29. § * (1) E rendeletnek az építési beruházások egyszerűsítése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr2.) megállapított rendelkezéseit az Mkr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, azzal, hogy amennyiben a tervezett környezethasználat
a) az 1. számú mellékletben szerepel,
b) az 1. és 2. számú mellékletben egyaránt szerepel, vagy
c) a 2. számú mellékletben szerepel, azonban nem tartozik a 3. számú mellékletben felsorolt tevékenységek közé,
a környezethasználó az előzetes vizsgálat iránti kérelmét az Mkr2. hatálybalépésétől számított nyolc napon belül visszavonhatja.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben a kérelem visszavonására nem kerül sor, az előzetes vizsgálat iránti kérelem előzetes konzultáció kezdeményezésének minősül.
29/A. § * (1) Ha az előzetes vizsgálati eljárásban benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeinek, a környezethasználó kérelmére a folyamatban lévő előzetes vizsgálati eljárást környezeti hatásvizsgálati eljárásként kell lefolytatni.
(2) E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 12/2011. (II. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr.3) megállapított rendelkezéseit az Mkr.3 hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben (eljárásokban) is alkalmazni kell.
29/B. § * E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr4.) megállapított rendelkezéseit az Mkr4. hatálybalépését követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.
29/C. § * E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 308/2011. (XII. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr5.) megállapított rendelkezéseit az Mkr5. hatálybalépését követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.
29/D. § * E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 80/2012. (IV. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr6.) megállapított rendelkezéseit az Mkr6. hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
29/E. § * E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 175/2012. (VII. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr7.) megállapított rendelkezéseit az Mkr7. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben (eljárásokban) is alkalmazni kell.
29/F. § * E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr8.) megállapított rendelkezéseit az Mkr8. hatálybalépését követően indult ügyekben, továbbá a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
29/G. § * E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr9.) megállapított rendelkezéseit az Mkr9. hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
29/H. § * (1) E rendeletnek az Mkr10.-zel megállapított rendelkezéseit az Mkr10. hatálybalépését követően indult ügyekben, továbbá a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E rendeletnek az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit 2015. július 6-áig nem kell alkalmazni azon létesítményekre, amelyeket legkésőbb Mkr10. hatályba lépése napjáig üzembe helyeztek, és a 2. számú melléklet
a) 1.4. pont b) alpontja, 6. pont c) alpontja, 14.3. és 14.4. pontja szerinti,
b) 4. pontja szerinti, biológiai eljárással történő előállításra irányuló, vagy
c) 1.1. pontja, 5.3. pont a) alpont ac)–ae) alpontja, 5.3. pont b) és c) alpontja, 5.5., 5.6. és 9.2. pontja szerinti, az Mkr10. hatálybalépését megelőzően e rendelet hatálya alá nem tartozó
tevékenységet végeznek.
(3) A vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetések Európai Bizottság által történő elfogadásáig a 2011. január 6. előtt elfogadott elérhető legjobb technika referenciadokumentumokban foglalt, az elérhető legjobb technikákra vonatkoztató következtetéseket kell – a 20. § (7) bekezdése szerinti határérték megállapítás kivételével – elérhető legjobb technika-következtetésekként alkalmazni.
29/I. § * E rendeletnek a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv környezeti célkitűzéseinek teljes körű átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr11.) megállapított rendelkezéseit az Mkr11. hatálybalépését követően indult ügyekben, továbbá a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
29/J. § * E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr12.) megállapított rendelkezéseit az Mkr12. hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
29/K. § * E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 549/2022. (XII. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr13.) megállapított 5. § (2) bekezdés c) pont ca) és cd) alpontját, valamint a 10. § (4) bekezdés a) pontját az Mkr13. hatálybalépésekor folyamatban lévő vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) is alkalmazni kell.
29/L. § * E rendeletnek az egyes kormányrendeletek környezetvédelmi hatósági eljárással kapcsolatos módosításáról szóló 119/2024. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított 26/A. §-át a 2024. július 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
29/M. § * (1) E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 178/2024. (VII. 7.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr14.) megállapított 1. § (6c)–(6e) bekezdését az Mkr14. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Az Mkr14. hatálybalépésekor folyamatban lévő egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban a kérelmező kérésére a környezetvédelmi hatóság a kérelmet a már folyamatban lévő eljárás alapjául szolgáló kérelem benyújtásakor hatályban lévő eljárási szabályok szerinti eljárásban környezetvédelmi engedélykérelemként bírálja el, amely esetben a már megtett eljárási cselekmények hatályukat vesztik.
29/N. § * E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 259/2024. (VIII. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR.) megállapított 20/A. § (6) bekezdését a MódR. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
30. § * Ez a rendelet a Kvt.-vel együtt
a) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 31. cikkének és 37. cikkének,
b) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) című, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d) * a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-ával és 11. §-ával együtt, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (7)–(9) bekezdésének
való megfelelést szolgálja.
31. § * Ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
| A. Sor- szám | B. A tevékenység megnevezése | C. Küszöbérték, feltétel | |
| Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás | |||
| 1. | Intenzív állattartó telep | a) baromfitelepnél 85 ezer férőhelytől broilerek számára | |
| b) baromfitelepnél 60 ezer férőhelytől tojók számára | |||
| c) sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára | |||
| d) sertéstelepnél 900 férőhelytől sertéskocák számára | |||
| 2. | Erdő igénybevétele | a) nem termőföldként való további hasznosítás esetében 30 ha-tól | |
| b) termőföldként való további hasznosítás esetében 50 ha-tól | |||
| 3. | Vadaskert | védett természeti területen vagy erdőterületen méretmegkötés nélkül | |
| Halászat | |||
| 4. | Haltenyésztés intenzív ketreces vagy medencés haltermelő üzemben | országos jelentőségű védett természeti területen | |
| Bányászat | |||
| 5. | Szénbányászat | a) 100 ezer t/év szén bányászatától | |
| b) külszíni bányászat esetében 25 ha területnagyságtól is | |||
| c) külszíni bányászat esetében védett természeti területen méretmegkötés nélkül | |||
| d) * a föld alatti szénelgázosítás. | |||
| 6. | Tőzegkitermelés | a) 25 ha területnagyságtól | |
| b) védett természeti területen méretmegkötés nélkül | |||
| 7. | Kőolaj-, földgázkitermelés | a) 500 t/nap kitermelésétől kőolaj esetében | |
| b) 500 ezer m3/nap kitermelésétől földgáz esetében | |||
| 8. | Uránércbányászat | 100 ezer t/év uránérc kitermelésétől | |
| 9. | Fémtartalmúérc-bányászat | a) vasérc esetében 1 millió t/év kitermeléstől | |
| b) nem vas fémek esetében 100 ezer t/év kitermeléstől | |||
| c) külszíni bányászat esetében 25 ha területnagyságtól is | |||
| 10. | Egyéb bányászat | a) 25 ha területnagyságtól külszíni bányászat esetében | |
| (kivéve az önállóan létesített ásványfeldolgozó üzemet) | b) védett természeti területen külszíni bányászat esetében méretmegkötés nélkül | ||
| Feldolgozóipar | |||
| 11. | Papír- és kartongyártó üzem | 200 t/nap késztermék gyártásától | |
| 12. | Papíripari rostos alapanyag előállítása fából vagy más hasonló szálas nyersanyagból | méretmegkötés nélkül | |
| 13. | Szén vagy bitumenpala elgázosítása vagy cseppfolyósítása | 500 t/nap szén vagy bitumenpala felhasználásától | |
| 14. | Kőolajfinomító, kivéve a kőolajból kizárólag kenőanyagokat előállító üzemeket | méretmegkötés nélkül | |
| 15. | Nukleáris üzemanyagot előállító vagy dúsító létesítmény | méretmegkötés nélkül | |
| 16. | Kiégett nukleáris üzemanyagot újrafeldolgozó létesítmény | méretmegkötés nélkül | |
| 17. | Kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti vagy végleges tároló | méretmegkötés nélkül | |
| 18. | Radioaktív hulladékot feldolgozó telep | méretmegkötés nélkül | |
| 19. | Radioaktív hulladéktároló telep átmeneti vagy végleges tárolásra | méretmegkötés nélkül | |
| 20. | Komplex vegyiművek, azaz olyan létesítmények, amelyekben több gyártóegység funkcionálisan összekapcsolva csatlakozik egymáshoz, és amelyekben kémiai átalakítási folyamatokkal ipari méretben történik: – szerves vegyi alapanyagok gyártása, – szervetlen vegyi alapanyagok gyártása, – foszfor-, nitrogén- és káliumalapú műtrágya gyártása, – növényegészségügyi hatóanyagok és biocidek gyártása, – biológiai vagy kémiai eljárással gyógyszerhatóanyag-gyártás, vagy – robbanóanyag-gyártás | méretmegkötés nélkül | |
| 21. | Cementgyár | 500 t/nap termelési kapacitástól | |
| 22. | Azbesztcement termékeket gyártó üzem | 20 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 23. | Azbeszt súrlódó anyagot előállító üzem | 50 t/év késztermék előállításától | |
| 24. | Azbeszttartalmú termékeket előállító üzem | 200 t/év azbeszt felhasználásától | |
| 25. | Közútigépjármű-gyártó üzem (gyártás, összeszerelés, motorgyártás) | 10 000 db/év késztermék előállításától | |
| 26. | Kohómű (vas, acél) | méretmegkötés nélkül | |
| 27. | Nem vas fémeket ércből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból kohászati, vegyi vagy elektrolikus eljárásokkal előállító üzem | méretmegkötés nélkül | |
| 27a. * | Akkumulátorgyártás, beleértve az akkumulátor részegységek – anód, katód, elektrolit – gyártását, az ólomakkumulátorok előállítását és a szeparátorfólia gyártását, továbbá a kész, lezárt akkumulátorcellák modulba vagy a modulok akkumulátorcsomaggá (pack) történő összeszerelését | méretmegkötés nélkül | |
| Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás | |||
| 28. | Hőerőmű, egyéb égető berendezés | a) 20 MW villamos teljesítménytől hőerőműveknél | |
| b) 300 MW kimenő hőteljesítménytől egyéb égető-berendezéseknél | |||
| 29. | Vízerőmű | országos jelentőségű védett természeti területen méretmegkötés nélkül | |
| 30. * | Szélerőmű, szélerőmű park | 500 kW teljesítménytől védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén | |
| 31. | Atomerőmű, atomreaktor, valamint atomerőmű, atomreaktor üzemidejének meghosszabbítása, továbbá atomerőmű, atomreaktor felhagyása, azaz a nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktív anyaggal szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítása | méretmegkötés nélkül | |
| 32. | Villamos légvezeték | 220 kV feszültségtől és 15 km hosszúságtól | |
| 33. | Atomfűtőmű, valamint atomfűtőmű felhagyása, ideértve minden nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítását | méretmegkötés nélkül | |
| 34. | Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból | 5 millió m3/év vízkivételtől | |
| 35. | Felszíni vizek közötti vízátvezetés | 100 millió m3/év vízszállító-kapacitástól | |
| Szállítás, raktározás | |||
| 36. | Vasúti pálya | országos törzshálózat részeként (kivéve a kizárólag Budapest vonzáskörzeti vasúti közlekedését szolgáló vasúti pályát) | |
| 37. | Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak | a) gyorsforgalmi út (autópálya, autóút) építése csomóponti elemekkel együtt | |
| b) négy- vagy több forgalmi sávos út építése, legalább 10 km hosszan egybefüggő új pályától [amennyiben nem tartozik az a) pontba] | |||
| c) meglévő út négy- vagy több forgalmi sávúra bővítése a meglévő vagy módosított nyomvonalon, legalább 10 km hosszan egybefüggő beavatkozástól | |||
| 38. | Vízi út | 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára | |
| 39. | Kikötő (a kompmóló és a kikötésre szolgáló ponton kivételével) | 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára, ideértve a kikötőn kívüli hajórakodót a parttal összekötött mólóval 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók be- és kirakodására | |
| 40. | Repülőtér | 2100 m alaphosszúságú futópályától | |
| 40a. * | „D” osztályú leszállóhely | védett természeti területen, Natura 2000 területen | |
| 41. | Gáz-, kőolaj-, kőolajtermék-, vegyianyag- vagy geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramokat szállító (beleértve a nyomásfokozó berendezéseket is) vezeték | 800 mm átmérőtől és 40 km hossztól | |
| 42. | Földgáztároló | 200 000 m3 össztároló-kapacitástól | |
| 43. | Kőolaj-, kőolajtermék-tároló | 200 000 t össztároló-kapacitástól | |
| 44. | Vegyi termék tárolása | 200 000 t össztároló-kapacitástól | |
| 45. | A szén-dioxid geológiai tárolására szolgáló (a bányászatról szóló törvény szerinti) tárolóhely | méretmegkötés nélkül | |
| 46. | A geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramok elkülönítésére szolgáló létesítmények | a) az 1. számú melléklet B. és C. oszlopában meghatározott tevékenységekből, illetve létesítményekből származó szén-dioxid esetében | |
| b) évente 1,5 megatonna elkülönített szén-dioxid mennyiségtől | |||
| 47. | Állandó árvízvédelmi mű | országos jelentőségű védett természeti területen | |
| Szennyvíz-, hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás | |||
| 48. | Szennyvíztisztító telep | 50 000 lakosegyenérték-kapacitástól | |
| 49. | Nemveszélyeshulladék-lerakó létesítmény | a) napi 200 t hulladék lerakásától | |
| b) 500 000 t teljes befogadókapacitástól | |||
| 50. * | Nem veszélyes hulladékot égetéssel ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény, kémiai eljárással ártalmatlanító létesítmény | 100 t/nap kapacitástól | |
| 51. * | Veszélyes hulladékot égetéssel ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény, lerakással, kémiai vagy biológiai eljárással ártalmatlanító létesítmény | méretmegkötés nélkül | |
| 51a. * | Akkumulátor, beleértve az akkumulátor részegységeinek – anód, katód, elektrolit – előkezelését, hasznosítását, az ólomakkumulátor és részegységeinek – anód, katód, elektrolit – előkezelését, hasznosítását | méretmegkötés nélkül | |
| Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények | |||
| 52.. | Kutató vagy oktató atomreaktor, valamint ezek felhagyása, ideértve minden nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítását | méretmegkötés nélkül | |
| 53. | Duzzasztómű vagy víztározó | 2 millió m3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtől | |
| 54. | Vízbesajtolás felszín alatti vízbe | 3 millió m3/év víz bejuttatásától | |
| 55. | Halastó vagy tórendszer | ha több mint 30 ha-on fed országos jelentőségű védett természeti területet | |
| 56. | Az 1. számú melléklet 1–55. pont B. és C. oszlopában és a 3. számú melléklet 1–128. pont B. és C. oszlopában meghatározott tevékenységek, illetve létesítmények olyan megváltoztatása vagy bővítése, ahol a változtatás az 1. számú melléklet 1–55. pont B. és C. oszlopában meghatározott tevékenység, illetve létesítmény megvalósítását jelenti | ||
A megadott küszöbértékek a termelési kapacitásokra, a kibocsátási kapacitásokra vagy a teljesítményre vonatkoznak. Amennyiben ugyanazon létesítményben több, azonos jellegű és küszöbértékkel rendelkező tevékenységet végeznek, akkor ezen tevékenységek kapacitásának összegét kell figyelembe venni a küszöbértékkel történő összehasonlításnál. A hulladékkezelési tevékenységek esetében ezt a számítás kell alkalmazni az 5.1. és az 5.3. pontban említett tevékenységeknél.
Iparágak, tevékenységek
1. Energiaipar
1.1. Tüzelőanyagok égetése legalább 50 MWth teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező létesítményekben.
1.2. Ásványolaj- és gáz feldolgozása (gáztisztítók).
1.3. Koksz előállítása.
1.4. A következő anyagok gázosítása vagy cseppfolyósítása:
a) szén,
b) egyéb tüzelőanyag legalább 20 MWth teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező létesítményekben.
2. Fémek termelése és feldolgozása
2.1. Fémérc (beleértve a szulfid ércet) pörkölése vagy szinterelése.
2.2. Vas vagy acél termelése (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is, 2,5 tonna/óra kapacitás felett.
2.3. Vasfémek feldolgozása:
a) meleghengersorok 20 tonna nyersacél/óra kapacitáson felül,
b) kalapácsos kovácsműhelyek 50 kJ/kalapács feletti energiafogyasztással, ahol a felhasznált hőenergia meghaladja a 20 MW-ot,
c) védő olvadékfém-bevonatok felvitele 2 tonna nyersacél/óra kapacitás felett.
2.4. Vasöntödék 20 tonna/nap feletti termelési kapacitással.
2.5. Nemvasfémek feldolgozása:
a) nemvas fémeknek ércekből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból való gyártása kohászati, kémiai vagy elektrolitikus eljárással,
b) nemvas fémek, ezen belül visszanyert (reciklált) termékek olvasztása (beleértve az ötvözést), valamint nemvasfémöntödék tevékenysége ólom és kadmium esetében 4 tonna/nap, egyéb nemvas fémek esetében 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett.
2.6. Fémek és műanyagok felületi kezelése elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t.
3. Építőanyag-ipar
3.1. Cement, mész és magnézium-oxid előállítása:
a) cement-klinker forgókemencében történő előállítása 500 tonna/nap termelési kapacitáson felül vagy egyéb égetőkemencében 50 tonna/nap kapacitáson felül,
b) mész kemencében történő előállítása 50 tonna/nap kapacitáson felül,
c) magnézium-oxid előállítása kemencében 50 tonna/nap kapacitáson felül.
3.2. Azbeszt vagy azbeszt tartalmú termékek gyártása.
3.3. Üveg gyártása, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül.
3.4. Ásványi anyagok olvasztása, beleértve az ásványi szálak gyártását is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül.
3.5. Kerámia termékek égetéssel történő gyártása, különösen csempék, téglák, tűzálló téglák, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül, vagy ahol a kemence térfogata legalább 4 m3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja.
4. Vegyipar
Csak az ipari méretű * , vegyi vagy biológiai eljárással történő előállításra vonatkozóan:
4.1. Szerves anyagok előállítása:
a) szénhidrogének (lineáris vagy ciklikus, telített vagy telítetlen, alifás vagy aromás),
b) oxigéntartalmú szénhidrogének (alkoholok, aldehidek, ketonok, szervessavak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxi-vegyületek),
c) kéntartalmú szénhidrogének,
d) nitrogéntartalmú szénhidrogének (aminok, amidok, nitrovegyületek vagy nitrátvegyületek, nitrilek, cianátok, izocianátok),
e) foszfortartalmú szénhidrogének,
f) halogénezett szénhidrogének,
g) szerves fémvegyületek,
h) műanyagok (polimerek, szintetikus szálak és cellulóz alapú szálak),
i) szintetikus gumik,
j) színezékek és pigmentek,
k) aktív felületű anyagok és felületaktív anyagok,
l) egyéb szerves anyagok gyártása.
4.2. Szervetlen anyagok előállítása:
a) gázok [ammónia, klór, hidrogén-klorid, fluor vagy hidrogén-fluorid, szén-oxidok, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, kén-dioxid, karbonil-klorid (foszgén)],
b) savak (krómsav, fluorsav, foszforsav, salétromsav, sósav, kénsav, óleum, kénessav),
c) lúgok (ammónium-hidroxid, káliumhidroxid, nátrium-hidroxid),
d) sók (ammónium-klorid, kálium-klorát, kálium-karbonát, nátrium-karbonát, perborát, ezüstnitrát),
e) nemfémek, fémoxidok vagy egyéb szervetlen vegyületek (kalcium-karbid, szilícium, szilíciumkarbid),
f) egyéb szervetlen anyagok gyártása.
4.3. Foszfor, nitrogén vagy kálium alapú műtrágyák (egyszerű vagy összetett műtrágyák) gyártása.
4.4. Növényvédő szer hatóanyagok és biocidek gyártása.
4.5. Gyógyszeralapanyagok gyártása, beleértve az intermedierek előállítását is.
4.6. Robbanóanyagok gyártása.
5. Hulladékkezelés
5.1. Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása 10 tonna/nap kapacitáson felül, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint:
a) biológiai kezelés (D8),
b) fizikai-kémiai kezelés (D9),
c) elegyítés vagy keverés az a)–b), valamint d)–k) alpontban és az 5.2. pontban felsorolt tevékenységek valamelyike elvégzésének előkészítése érdekében (D13),
d) újracsomagolás az a)–c), valamint e)–k) alpontban és a 5.2. pontban felsorolt tevékenységek valamelyike elvégzésének előkészítése érdekében (D14),
e) oldószerek visszanyerése, regenerálása (R2),
f) szervetlen anyagok újrafeldolgozása, visszanyerése a fémek vagy fémvegyületek kivételével (R5),
g) savak vagy lúgok regenerálása (R6),
h) szennyezéscsökkentésre használt anyagok összetevőinek visszanyerése (R7),
i) katalizátorok összetevőinek visszanyerése (R8),
j) olaj újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata (R9),
k) felszíni feltöltés (D4).
5.2. Hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása
a) hulladékégető művekben vagy hulladék-együttégető művekben nem veszélyes hulladékok esetében 3 tonna/óra kapacitáson felül,
b) hulladékégető művekben veszélyes hulladékok esetében 10 tonna/nap kapacitáson felül.
5.3. Nem veszélyes hulladékok
a) ártalmatlanítása 50 tonna/nap kapacitáson felül, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint, és a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek kivételével:
aa) biológiai kezelés,
ab) fizikai-kémiai kezelés,
ac) hulladék előkezelése égetés vagy együttégetés céljából,
ad) salak és hamu kezelése,
ae) * fémhulladék kalapácsos shredderrel történő kezelése, ideértve a hulladék elektromos és elektronikus berendezéseket, valamint az elhasználódott járműveket és azok alkatrészeit,
b) hasznosítása, vagy ezekre irányuló hasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységek összessége 75 tonna/nap kapacitáson felül, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint, és a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek kivételével:
ba) biológiai kezelés,
bb) hulladék előkezelése égetés vagy együttégetés céljából,
bc) salak és hamu kezelése,
bd) * fémhulladék kalapácsos shredderrel történő kezelése, ideértve a hulladék elektromos és elektronikus berendezéseket, valamint az elhasználódott járműveket és azok alkatrészeit,
c) kizárólag anaerob lebontással történő kezelése 100 tonna/nap kapacitáson felül.
5.4. A hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv 2. cikk g) pontjában meghatározott hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy 25 000 tonna teljes befogadókapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével.
5.5. Az 5.4. pont hatálya alá nem tartozó veszélyes hulladék tárolása az 5.1., 5.2., 5.4. és 5.6. pontban felsorolt tevékenységek valamelyikének elvégzéséig, 50 tonna összkapacitáson felül, a keletkezés helyén a gyűjtésig történő előzetes tárolás kivételével (D15, R13).
5.6. Veszélyes hulladék föld alatti tárolása 50 tonna összkapacitáson felül.
6. Papíripar, faanyag-feldolgozás
Ipari üzemekben a következő termékek gyártása:
a) faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok,
b) papír vagy karton 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül,
c) irányított szálforgács lemez (OSB), forgácslemez vagy rostlemez 600 m3/nap gyártási kapacitáson felül.
7. Textilipar
Textilanyagok előkészítése (olyan műveletek, mint mosás, fehérítés, mercerezés) vagy szálas anyagok, fonalak és kelmék színezése, nyomása, kikészítése, ha a kezelés kapacitása meghaladja a 10 tonna/nap értéket.
8. Bőripar
Állati bőrök és nyersbőrök kikészítése, ha a kezelési kapacitás meghaladja a 12 tonna kikészített termék/nap értéket.
9. Élelmiszeripar
9.1. Vágóhidak 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési kapacitással.
9.2. Élelmiszer vagy takarmány előállítását szolgáló kezelés és feldolgozás, amely nem kizárólag a csomagolásra terjed ki, a következő feldolgozott vagy feldolgozatlan alapanyagokból (a csomagolás nem képezi részét a késztermék össztömegének):
a) kizárólag állati nyersanyagokból kiindulva (kivéve, ha kizárólag tejet tartalmaznak) 75 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással,
b) kizárólag növényi nyersanyagokból kiindulva 300 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással vagy 600 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással, ha a létesítmény egy évben legfeljebb 90 egymást követő naptári napot meg nem haladó időtartamon át üzemel,
c) állati és növényi eredetű nyersanyagok (kivéve, ha a nyersanyag egyetlen összetevője a tej) kombinált és különálló termékként egyaránt, legalább az alábbi gyártókapacitás mellett:
ca) 75 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással, ha „A” nagyobb vagy egyenlő 10-zel, vagy
cb) egyéb esetekben, a késztermék termelő kapacitás meghaladja a következő összefüggéssel számolt értéket: [300-(22,5xA)]
ahol „A” a késztermék termelő kapacitásban foglalt állati eredetű nyersanyagok arányát jelenti tömegszázalékban (m/m%).
A 9.2. c) pont ca) és cb) alpontjában foglaltak értelmezését elősegíti a következő ábra, melynek vízszintes (x) tengelye ábrázolja „A” lehetséges értékeit.
9.3. Kizárólag tej kezelése és feldolgozása, ha a beérkezett tej mennyisége nagyobb mint 200 tonna/nap (évi átlagban).
10. Állati anyagok feldolgozása
Állati tetemek vagy állati melléktermékek ártalmatlanítása vagy újrafeldolgozása 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással.
11. Nagy létszámú állattartás
Intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés, több mint
a) 40 000 férőhely baromfi számára,
b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára,
c) 750 férőhely kocák számára.
12. Gépipar, fémfeldolgozás
Anyagok, tárgyak vagy termékek felületi kezelése szerves oldószerekkel, különösen felületmegmunkálás, nyomdai mintázás, bevonatolás, zsírtalanítás, vízállóvá tétel, fényesítés, festés, tisztítás vagy impregnálás céljából, 150 kg/óra vagy 200 tonna/év oldószer-fogyasztási kapacitás felett.
13. Bányászat
13.1. Szénbányászat 100 ezer t/év szén bányászatától, külszíni bányászat esetén 25 ha területtől is.
13.2. Kőolaj-kitermelés éves átlagban 500 t/nap-tól, földgázkitermelés éves átlagban 500 ezer m3/nap kitermeléstől.
13.3. Uránércbányászat 100 ezer t/év uránérc bányászatától.
13.4. Fémtartalmú ércek bányászata: vasérc esetén 1 millió t/év, nemvas fémek esetén 100 ezer t/év bányászatától.
14. Egyéb tevékenységek
14.1. Szén (jól kiégetett szén) termelése vagy elektrografit termelése égetéssel vagy grafitizációval.
14.2. Az e mellékletben felsorolt tevékenységeket végző létesítményekből származó, a bányászatról szóló törvény szerinti geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramok elkülönítése.
14.3. Faanyagok és faipari termékek vegyi anyagokkal történő tartósítása (kivéve, ha a kezelés kizárólag a fa gombás elszíneződése ellen irányul), legalább 75 m3/nap termelési kapacitással.
14.4. A települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv hatályán kívül eső, az e mellékletben felsorolt tevékenységeket végző létesítmények által kibocsátott szennyvíz kezelése önálló üzemeltetésben.
| A. Sor- szám | B. A tevékenység megnevezése | C. Küszöbérték, feltétel | |
| Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás | |||
| 1. | Birtokrendezés, ha az nem csak a tulajdonviszonyok és a telkek méretének megváltozásával jár, és a birtokrendezési tervben a 3. számú melléklet 2–4., 6., 8–9., 123–126. méretmegkötések nélkül értelmezett pontjai közül legalább három megvalósítása szerepel | a) 300 ha-tól | |
| b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 10 ha-tól | |||
| 2. | Intenzív mezőgazdasági célú földhasználatra való áttérés művelés alól kivettként nyilvántartott területeken | a) 50 ha felett | |
| b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül | |||
| 3. | Mezőgazdasági és egyéb nem belterületi (a TEÁOR szerint nem e kategóriába tartozó) vízrendezés | a) 500 ha-tól síkvidéken | |
| b) 300 ha-tól dombvidéken | |||
| c) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül | |||
| 4. | Öntözőtelep | a) 300 ha öntözendő területtől, illetve 0,45 m3/sec vízfelhasználástól | |
| b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül | |||
| 5. | Nyílt felszínű öntöző-főcsatorna | a) 2 m3/sec vízszállító kapacitástól | |
| b) védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül | |||
| 6. | Intenzív állattartó telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) baromfitelepnél 100 számosállattól broilerek számára | |
| b) baromfitelepnél 200 számosállattól tojók számára | |||
| c) sertéstelepnél 500 számosállattól sertéshízók számára | |||
| d) sertéstelepnél 150 számosállattól sertés kocák számára | |||
| e) egyéb állatok számára hígtrágyás technológia alkalmazása esetén 200 számosállattól | |||
| f) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén baromfi esetében 10 számosállattól, egyéb állat esetében 50 számosállattól | |||
| 7. | Erdő igénybevétele (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) nem termőföldként való további hasznosítás esetében 10 ha-tól | |
| b) termőföldként való további hasznosítás esetében 30 ha-tól | |||
| 8. | Faültetvény természetességi állapotú erdő telepítése | 30 ha-tól | |
| Halászat | |||
| 9. | Haltenyésztés intenzív ketreces vagy medencés haltermelő üzemben (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | méretmegkötés feltétel nélkül | |
| Bányászat | |||
| 10. | Szénbányászat, illetve föld alatti szénelgázosítással megvalósított szénbányászati kitermelési kísérlet (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) méretmegkötés nélkül | |
| b) felhagyása | |||
| 11. | Önállóan létesített szénosztályozó, előkészítő, brikettgyártó, meddőhányó-hasznosító üzem | méretmegkötés nélkül | |
| 12. | Tőzegkitermelés (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | méretmegkötés nélkül | |
| 13. | Kőolaj-, földgázkitermelés (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) méretmegkötés nélkül | |
| b) kutatófúrás csak védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén és felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki) | |||
| 14. | Önállóan létesített kőolaj- és földgáz-előkészítő üzem (beleértve a tisztítást, víztelenítést, kéntelenítést) | méretmegkötés nélkül | |
| 15. | Uránércbányászat (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) méretmegkötés nélkül | |
| b) felhagyása | |||
| 16. | Önállóan létesített uránérc-előkészítő, ércdúsító, meddőhányó-hasznosító mű | méretmegkötés nélkül | |
| 17. | Fémtartalmúérc-bányászat (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) méretmegkötés nélkül | |
| b) felhagyása | |||
| 18. | Önállóan létesített fémérc-előkészítő, -dúsító, -pörkölő, -zsugorító, meddőhányó-hasznosító mű | méretmegkötés nélkül | |
| 19. | Egyéb bányászat (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe), kivéve az önállóan létesített ásványfeldolgozó üzemet | méretmegkötés nélkül | |
| 19a. | Vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények építéséhez szükséges ásványi nyersanyagot biztosító anyagnyerő hely | védett természeti területen, Natura 2000 területen | |
| Feldolgozóipar | |||
| 20. | Húsfeldolgozó üzem | 10 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 21. | Vágóhíd (amennyiben nem tartozik a 20. pontba) | 25 t/nap vágottsúly-kapacitástól | |
| 22. | Halfeldolgozó üzem | 10 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 23. | Gyümölcs-, zöldségfeldolgozó üzem | 40 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 24. | Növényi-, állatiolaj-gyártó üzem | 40 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 25. | Tejtermékgyártó üzem | 200 t/nap beérkezett tejmennyiségtől | |
| 26. | Keményítőgyártó üzem | 100 t/nap késztermék előállításától | |
| 27. | Cukorgyár | 5 ezer t/nap répafeldolgozó-kapacitástól | |
| 28. | Édességgyártó üzem | 10 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 29. | Sörgyár | 30 millió l/év kapacitástól | |
| 30. | Malátagyártó üzem | 25 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 31. | Egyéb élelmiszergyártó üzem | 40 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 32. | Textilkikészítő üzem (előkezelés, festés, nyomás, vegyi kezelés) | 10 t/nap textil kikészítésétől | |
| 33. | Nyersbőrcserző üzem | 12 t/nap kikészített bőr előállításától | |
| 34. | Papír- és kartongyártó üzem | 20 t/nap késztermék gyártásától | |
| 35. | Szén vagy bitumenpala elgázosítása vagy cseppfolyósítása (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | méretmegkötés nélkül | |
| 36. | Kokszolómű (száraz szénlepárlás) | méretmegkötés nélkül | |
| 37. | Kenőanyag előállítása kőolajból | 15 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 38. | Vegyi anyagot előállító üzem (kivéve a peroxidok és peszticidek gyártását és amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | 20 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 39. | Peroxidgyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | 1000 t/év késztermék előállításától | |
| 40. | Műtrágyagyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | 20 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 41. | Cellulózgyártás | méretmegkötés nélkül | |
| 42. | Peszticidet és más növényvédő és gyomirtó szereket gyártó, formáló és kiszerelő üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | 20 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 43. | Lakk- és festékgyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | 20 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 44. | Gyógyszerkészítmény-gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | 20 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 45. | Mosó- és tisztítószergyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | 20 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 46. | Robbanóanyag-gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | méretmegkötés nélkül | |
| 47. | Robbanóanyag, lőszer regenerálására, felújítására vagy megsemmisítésére szolgáló létesítmény | méretmegkötés nélkül | |
| 48. | Szénszálgyártó üzem | 20 t/nap késztermék előállításától | |
| 49. | 10%-nál több oldószert tartalmazó gumioldatot készítő és felhasználó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | 5 ezer t/év gumioldattól | |
| 50. | Gumikeverék-gyártó, -feldolgozó üzem | 20 ezer t/év gumikeverék előállításától vagy feldolgozásától | |
| 51. | Üveg- és üvegszálgyártó üzem | 20 t/nap olvasztókapacitástól | |
| 52. | Kerámiatermék-, kerámiacsempe- és -lap-, égetettagyag építőanyag-gyártó üzem | a) 75 t/nap gyártási kapacitástól | |
| b) ahol a kemence térfogata a 4 m3-t, és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja | |||
| 53. | Cementgyár (ha nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | méretmegkötés nélkül | |
| 54. | Azbesztcement termékeket gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | méretmegkötés nélkül | |
| 55. | Azbeszt súrlódó anyagot gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | méretmegkötés nélkül | |
| 56. | Azbeszt termékeket gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | méretmegkötés nélkül | |
| 57. | Ásványi anyagokat olvasztó üzem, beleértve az ásványi szál gyártását is | 20 t/nap olvasztókapacitástól | |
| 58. | Vas és acél (elsődleges vagy másodlagos) olvasztására szolgáló üzem, beleértve a folyamatos öntést szolgáló üzemet is | 2,5 tonna/óra kapacitástól | |
| 59. | Meleghengermű | 20 t/óra nyersacél feldolgozásától | |
| 60. | Kovácsolóüzem | 50 kJ/kalapács energiafogyasztástól vagy 20 MW hőteljesítmény-felvételtől | |
| 61. | Nem vas fémeket olvasztó, ötvöző, visszanyerő, finomító üzem | 2 t/nap kapacitástól | |
| 62. | Vas- és acélöntöde | 20 t/nap termelési kapacitástól | |
| 63. | Bevonatolt termékeket gyártó üzem | 2 t/óra nyersacél feldolgozó-kapacitástól | |
| 64. | Alakformázás robbantással | méretmegkötés nélkül | |
| 65. | Fémeket és műanyagokat elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal felületkezelő üzem | a) 20 ezer m2/év felület kezelésétől | |
| b) ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t | |||
| 66. | Akkumulátorgyár | méretmegkötés nélkül | |
| 67. | Automata gépsoron nyomtatott áramköröket előállító üzem | méretmegkötés nélkül | |
| 68. | Közútigépjármű-gyártó üzem (gyártás, összeszerelés, motorgyártás) | 5000 db/év késztermék előállításától | |
| 69. | Hajógyár (ide nem értve a szabadidő-, sporthajó gyártását) | méretmegkötés nélkül | |
| 70. | Vasúti kötöttpályásjármű-gyártó üzem | méretmegkötés nélkül | |
| 71. | Légijárműveket gyártó és nagyjavító üzem | 5700 kg felszálló tömegű és a feletti légijárművek gyártása esetén | |
| Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás | |||
| 72. | Hőenergiát termelő létesítmény (gőz és meleg víz előállítása, amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | 50 MW kimenő teljesítménytől | |
| 73. | Vízerőmű (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) 5 MW villamos teljesítménytől | |
| b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály alapján a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül | |||
| 74. | Geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítmény | a) 20 MW teljesítménytől | |
| b) ásvány-, gyógy- és ivóvízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül (kivéve az egy háztartást ellátó létesítményeket) | |||
| 75. | Szélerőmű, szélerőműpark (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) 600 kW villamos teljesítménytől | |
| b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 200 kW teljesítménytől | |||
| 76. | Villamos vezeték (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | légvezetéknél 35 kV-tól | |
| 77. | Földgázelosztó vezeték | 40 bar-ra tervezett üzemi nyomástól | |
| 78. | Gőz- és melegvízelosztó vezeték település külterületén felszín felett vezetve (ide nem értve az üzemen belüli vezetéket) | a) 10 km hossztól | |
| b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 km hossztól | |||
| 79. | Ivóvíz-távvezeték (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén | |
| b) 1 km hossztól belterületen | |||
| 80. | Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) 1000 m3/naptól talajvízből | |
| b) 500 m3/naptól termál karsztvízből | |||
| c) 5000 m3/naptól rétegvízből | |||
| d) 2500 m3/naptól hideg karsztvízből | |||
| e) 5000 m3/naptól partiszűrésű vízből | |||
| f) 2000 m3/naptól termál rétegvízből | |||
| g) a mindenkori forráshozam 33%-át és a napi 50 m3-t meghaladó esetben forrásból | |||
| h) vízbázis védőövezetén az a)–g) pontok 10%-át meghaladó esetben (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki) | |||
| 81. | Felszíni vizek közötti vízátvezetés (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) ha az átvezetett víz meghaladja a vízadó tó közepes, illetve a vízadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 20%- át egy év alatt | |
| b) ha az átvezetett víz meghaladja a vízadó vízfolyás augusztusi 80%-os vízhozamának (Qaug80%) 20%-át | |||
| c) ha az átvezetett víz meghaladja a befogadó tó közepes, illetve a befogadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 5%-át egy év alatt, vagy az ezeket tápláló vízfolyások Qaug80%vízhozamának 10%-át | |||
| d) ha az átvezetett víz meghaladja a befogadó vízfolyás Qaug80% vízhozamának 10%-át | |||
| Kereskedelem, járműjavítás | |||
| 82. | Közútigépjármű-javító telep | 20 db egy időben javítható gépjárműtől | |
| 83. | Bevásárlóközpont | parkoló területe nélkül számított 10 000 m2nettó össz-szintterülettől vagy 300 parkolóhelytől | |
| Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás | |||
| 84. | Szálláshely-szolgáltató épület vagy épületegyüttes (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) mező-, erdő-, vízgazdálkodási célra használt területen | a) 500 szállásférőhelytől vagy 2 ha területfelhasználástól | |
| b) 50 szállásférőhelytől vagy 0,3 ha területfoglalástól település külterületén lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén | |||
| 85. | Kemping | védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 50 sátor-, illetve lakókocsi, lakóautó helytől | |
| Szállítás, raktározás | |||
| 86. | Vasúti pálya (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) regionális, egyéb, csatlakozó vagy összekötő vasúti pálya | |
| b) helyi vasúthálózat elemei (magasvasút, kéregvasút, metró, helyi érdekű vasút, villamos, és különleges pályával rendelkező vasút, kivéve a sífelvonót) | |||
| c) mezőgazdasági, erdőgazdasági, ipari vagy kiránduló (erdei) vasút védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén | |||
| 87. | Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak, kerékpárutak (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) országos közút építése (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | |
| b) országos közút fejlesztése 1 km hossztól | |||
| c) az előző pontokba nem tartozó országos közút, helyi közút, a közforgalom elől el nem zárt magánút és kerékpárút védett területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül | |||
| 88. | Víziút (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | méretmegkötés nélkül | |
| 89. | Vasúti pályaudvar, állomás | a) személypályaudvar megyei jogú városban és a fővárosban a megállóhelyek kivételével, vagy 120 vonat/nap tervezett forgalom fölött | |
| b) teherpályaudvar 400 kocsi/nap elegy tervezett feldolgozása fölött | |||
| c) állomás | |||
| – 50 kocsi/nap helyi kezelésű tervezett teherkocsi forgalom fölött, | |||
| – veszélyes anyag rakodására alkalmas berendezéssel, | |||
| – kocsimosó berendezéssel | |||
| d) határállomás | |||
| 90. | Önállóan létesített intermodális teherátrakó létesítmény | méretmegkötés feltétel nélkül | |
| 91. | Autóbusz-pályaudvar vagy -garázs | 20 (induló és érkező) gépkocsiállástól | |
| 92. | Önállóan létesített felszíni vagy felszín alatti autóparkoló, beleértve a parkolóházat is | a) 300 parkolóhelytől | |
| b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 100 parkolóhelytől | |||
| 93. | Kikötő (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) a kompmóló és a kikötésre szolgáló ponton kivételével | a) 400 t vagy annál nagyobb hordképességű hajók számára | |
| b) 100 kishajó kikötésére alkalmas sport- és kedvtelési célú kikötő | |||
| c) védett természeti területen és Natura 2000 területen 20 kishajó kikötésére alkalmas sport- és kedvtelési célú kikötő | |||
| 94. | Repülőtér (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) szilárd burkolatú futópályával | |
| b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén burkolatra való tekintet nélkül | |||
| 95. | Gáz-, kőolaj-, kőolajtermék-, vegyianyag- vagy geológiai tárolásra szánt szén-dioxid áramokat szállító vezeték (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | méretmegkötés nélkül | |
| 96. | Földgáz felszíni és felszín alatti tárolója, egyéb égethető gázok felszín alatti tárolója | a) 20 000 m3 össztároló-kapacitástól földgáz esetében | |
| b) 10 000 m3 össztároló-kapacitástól egyéb éghető gázok esetében | |||
| c) 500 m3 össztároló-kapacitástól védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén | |||
| 97. | Szén, lignit önálló felszíni tárolója | a) 100 000 t össztároló-kapacitástól | |
| b) külterületen lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén, vízbázis védőövezetén (amennyiben a tevékenység megkezdését vagy a létesítmény megvalósítását a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet nem tiltja) méretmegkötés nélkül | |||
| 98. | Kőolaj-, kőolajtermék-tároló telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) 100 000 t össztároló-kapacitástól | |
| b) külterületen lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén, vízbázis védőövezetén (amennyiben a tevékenység megkezdését vagy a létesítmény megvalósítását a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet nem tiltja) méretmegkötés nélkül | |||
| 99. | Vegyi termék tárolása (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) 30 000 m3 össztároló-kapacitástól | |
| b) külterületen lévő védett természeti területen méretmegkötés nélkül | |||
| 100. | A geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramok elkülönítésére szolgáló létesítmények (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | méretmegkötés nélkül | |
| Közigazgatás, védelem | |||
| 101. | Magyar Honvédség lő- és gyakorlótere | a) ezred vagy ennél nagyobb szervezet esetében | |
| b) méretmegkötés nélkül, védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén | |||
| 102. | Állandó árvízvédelmi mű | vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén és települési belterületen | |
| Szennyvíz-, hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás | |||
| 103. | Szennyvíztisztító telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) 10 000 lakosegyenérték-kapacitástól | |
| b) 15 ha-tól természetközeli szűrőmezős elszikkasztó rendszer, 50 ha-tól öntözéses szennyvízelhelyezés esetén | |||
| c) felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül | |||
| 104. | Szennyvízgyűjtő hálózat | a) 2000 lakosegyenérték-kapacitástól | |
| b) felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1000 lakosegyenértéktől | |||
| 105. | Nemveszélyeshulladék-lerakó létesítmény (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) napi 10 t hulladék lerakásától | |
| b) 25 000 t teljes befogadókapacitástól | |||
| c) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül | |||
| 106. | Nem veszélyes hulladékot égetéssel, kémiai, biológiai eljárással ártalmatlanító létesítmény (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) 10 t/nap kapacitástól | |
| b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül | |||
| 107. | Nemveszélyeshulladék-hasznosító telep | a) 10 t/nap kapacitástól | |
| b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül | |||
| 108. | Fémhulladékgyűjtő, -előkezelő, -hasznosító telep (beleértve az autóroncstelepeket) | a) 5 t/nap kapacitástól | |
| b) méretmegkötés nélkül vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén | |||
| 109. | Veszélyeshulladék-tároló és/vagy -hasznosító telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) önálló telepként méretmegkötés nélkül | |
| b) listán nem szereplő, más tevékenység részeként 2 ezer t/év kapacitástól | |||
| 110. | Állatihulladék-temető | méretmegkötés nélkül | |
| Szórakoztatás, kultúra, sport | |||
| 111. | Stadion, sportcsarnok | a) 10 000 fő befogadóképességtől | |
| b) vízbázis védőövezetén (amennyiben a tevékenység megkezdését vagy a létesítmény megvalósítását a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet nem tiltja), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 500 fő befogadóképességtől | |||
| 112. | Szabadidő eltöltésére szolgáló állandó szabadtéri létesítmények | a) 5000 fő egyidejű befogadóképességtől vagy 2 ha területfoglalástól vagy 300 db parkolóhelytől | |
| b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 0,5 ha-tól | |||
| 113. | Sípálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) | védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén | |
| 114. | Golfpálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt, a minigolf kivételével) | a) 18 vagy többlyukú pálya esetén | |
| b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén, vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), méretmegkötés nélkül | |||
| 115. | Motoros járművek állandó versenypályája, terepmotorozásra, terepautózásra kijelölt állandó pálya (ha nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | méretmegkötés nélkül | |
| Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények | |||
| 116. | „A” típusú izotóplaboratórium | méretmegkötés nélkül | |
| 117. | Mélyfúrás kiépített fúrólétesítménnyel (amennyiben nem a listában felsorolt más tevékenység része) | vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), vagy védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén | |
| 118. | Szabadtéri létesítmény motorok, turbinák és reaktív motorok próbapadon történő vizsgálatához | a) 500 kN tolóerőtől | |
| b) legalább 10 MW egyidejű kapacitás esetén | |||
| 119. | Állandó szabadtéri próbapálya motoros járművek részére | méretmegkötés nélkül | |
| 120. | Ipari, raktározási célú építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával való ellátása) más célra használt területen | a) 3 ha-tól | |
| b) védett természeti területen, vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 0,5 ha-tól | |||
| 121. | Távközlési adó (antennatorony) | védett természeti területen, Natura 2000 területen | |
| 122. | Duzzasztómű vagy tározó (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) 1 millió m3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtől | |
| b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül | |||
| 123. | Vízbesajtolás felszín alatti vízbe (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | termál víztestek esetében méretmegkötés nélkül | |
| 124. | Halastó vagy tórendszer (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) 30 ha-tól | |
| b) 5 ha-tól intenzív halastó vagy tórendszer esetében | |||
| c) védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül | |||
| 125. | Állóvíz- és holtágszabályozás | a) 3 ha szabályozandó vízfelülettől vagy 1 km partvonalhossztól | |
| b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül | |||
| 126. | Folyószabályozás vagy folyócsatornázás | a) 1 fkm-től | |
| b) kanyar-átvágás esetében vagy vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül | |||
| 127. | Vízfolyásrendezés (kivéve az eredeti vízelvezető- képesség helyreállítására irányuló, fenntartási célú iszapeltávolítást és rézsűrendezést, amennyiben az a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeletben előírtak szerint a vizek állapota romlásának megelőzését, megakadályozását szolgálja) | a) 1 km vízfolyáshossztól | |
| b) 50 m vízfolyáshossztól vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki) | |||
| c) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül | |||
| 127/A. * | Transzformátor-alállomás | védett természeti területen, Natura 2000 területen | |
| 128. * | Egyéb, az 1–127/A. pontba nem tartozó építmény vagy építményegyüttes beépített vagy beépítésre szánt területen | a) 2 ha területfoglalástól | |
| b) 300 parkolóhelytől | |||
| c) 50 m-es épületmagasságtól | |||
| d) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 0,5 ha területfoglalástól vagy 50 parkolóhelytől | |||
| 129. | Az 1. számú mellékletben felsorolt tevékenység, illetve létesítmény, ha azt legfeljebb két évig kizárólag vagy főként új módszerek vagy termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására végzik, illetve hozzák létre | ||
| 130. | Az 1. számú melléklet 1–31., 33–35., 38–40., 42–44., 48–55. pontjában, valamint a 3. számú melléklet 1–75., 80–85., 89–94., 96–101., 103., 105–128. pontjában felsorolt tevékenység vagy létesítmény 2. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti jelentős módosítása, kivéve, ha a módosítás az 1. számú melléklet B. és C. oszlopa szerint meghatározott tevékenység vagy létesítmény megvalósítása | ||
| 131. | Az 1. számú melléklet 32., 36–37., 41., 47. pontjában, valamint a 3. számú melléklet 76–79., 86–88., 95., 102., 104. pontjában felsorolt tevékenység vagy létesítmény 2. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti jelentős módosítása, kivéve, ha a módosítás az 1. számú melléklet B. és C. oszlopa szerint meghatározott tevékenység vagy létesítmény megvalósítása | ||
| 132. | A 3. számú melléklet 1–128. pontjában feltüntetett mennyiségi küszöbérték alatti tevékenység bővítése, ha az a bővítés következtében eléri vagy meghaladja a küszöbértéket, kivéve, ha a bővítés az 1. számú melléklet B. és C. oszlopa szerint meghatározott tevékenység vagy létesítmény megvalósítása | ||
1. Az 1. vagy a 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységek esetén *
a) * a tervezett tevékenység célja, a vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység esetében a közérdek bemutatásával együtt;
b) * a tervezett tevékenység, továbbá ha vannak más ésszerű telepítési, technológiai vagy egyéb változatai (a továbbiakban együtt: számításba vett változatok), akkor azok alapadatai:
ba) a tevékenység volumene,
bb) a telepítés és a működés vagy használat megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása,
bc) * a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településrendezési tervekben rögzített módja, villamos légvezeték előzetes konzultációja esetén EOV-koordináta helyes (helyrajziszám-megjelölés nélküli) nyomvonala,
bd) a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények, valamint az azokhoz kapcsolódó létesítmények felsorolása és helye,
be) a tervezett technológia, vagy ahol nem értelmezhető, a tevékenység megvalósításának leírása, ideértve az anyagfelhasználás főbb mutatóinak megadását,
bf) a tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje, szállításigényessége, szolgáltatást nyújtó tevékenységnél a szolgáltatást igénybe vevők által keltett jármű- és személyforgalomé is,
bg) a már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések,
bh) a tevékenység telepítéséhez, megvalósításához és felhagyásához szükséges kapcsolódó műveletek:
1. a telepítés miatt megnyitott bányaüzem, célkitermelőhely vagy lerakóhely létesítése és üzemeltetése, a telepítéshez szükséges tereprendezés vagy mederkotrás,
2. a telepítéshez és a megvalósításhoz szükséges szállítás, raktározás, tárolás, vízrendezés,
3. * a megvalósítás során keletkező hulladékokkal történő gazdálkodás, és szennyvízkezelés,
4. az energia- és vízellátás, ha az saját energiaellátó-rendszerrel vagy vízkivétellel történik,
5. egyéb – a bd)–bg) pontokban nem szereplő – kapcsolódó művelet,
6. * a telepítést megelőző bontási munkálatok ismertetése, az azok során keletkező hulladékok és a kezelésükre tervezett intézkedések, továbbá az előbbieknek az egyes környezeti elemekre gyakorolt hatásának bemutatása;
bi) Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia,
bj) a ba)–bi) pont szerinti adatok bizonytalansága, rendelkezésre állása, megadva azt, hogy a tervezés mely későbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani,
bk) a telepítési hely lehatárolása térképen, megjelölve a telepítési hely szomszédságában meglévő vagy – a településrendezési tervekben szereplő – tervezett terület-felhasználási módokat,
bl) * a tevékenység megvalósítása szükségessé teszi-e területrendezési tervek vagy a településrendezési tervek módosítását,
bm) * nyilatkozat arról, hogy a tevékenység megkezdését követően sor kerül-e összetartozó tevékenységnek minősülő új tevékenység megvalósítására, és a tevékenység a telepítési helyen vagy a szomszédos ingatlanon folytatott vagy tervezett azonos jellegű más tevékenységgel összeadódva eléri-e a tevékenységre az 1. vagy a 3. számú melléklet szerinti meghatározott küszöbértéket,
bn) * a vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység társadalmi-gazdasági előnyeinek bemutatása, költség-haszon elemzés alapján;
c) a számításba vett változatok összefüggése olyan korábbi, különösen terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási vagy védelmi koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítési hely és a megvalósítási mód kiválasztását;
d) nyomvonalas létesítménynél a tervezett nyomvonal továbbvezetésének és távlati kiépítésének ismertetése, és a továbbvezetés tervezése során figyelembe vett környezeti szempontok, feltárt környezeti hatások összegzése;
e) a b) pontban számításba vett változatok környezetterhelése és környezet-igénybevétele (a továbbiakban együtt: hatótényezők) várható mértékének előzetes becslése a tevékenység szakaszaiként [6. § (2) bekezdés] elkülönítve, az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel;
f) * a tevékenység telepítése, működése, felhagyása során az egyes környezeti elemekre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése, figyelembe véve a c) pontban leírt befolyásoló tényezőket is, különösen
fa) a hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el, új telepítésnél annak becslése is, hogy a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében, beleértve az éghajlatváltozást,
fb) a hatásfolyamatok milyen területekre terjedhetnek ki; e területeket térképen is körül kell határolni,
fc) az fb) pont szerinti területről rendelkezésre álló környezeti állapot, területhasználati és demográfiai adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében milyen és mennyire jelentős környezeti állapotváltozások (hatások) léphetnek fel,
fd) a védett természeti területet, barlangot, Natura 2000 területet, és a terület természetvédelmi státuszától függetlenül a védett fajokat érintő hatások ismertetése,
fe) a tájra (a táj szerkezetére, használatára, jellegére és a tájképre) gyakorolt hatások ismertetése,
ff) a felszíni és felszín alatti víztesteket, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, az ivóvízkivételre kijelölt és megkülönböztetett védelem alatt álló területeket érintő hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével;
g) * az f) pont ff) alpontja alapján azonosított – a vizek állapotromlását okozó – kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése érdekében javasolt intézkedések;
h) * az éghajlatváltozással összefüggésben
ha) a b) pontban számításba vett változatoknak az éghajlatváltozással szembeni érzékenységére vonatkozó elemzése (a továbbiakban: érzékenységelemzés),
hb) a telepítési hely és a feltételezhető hatásterület kitettségének értékelése,
hc) az egyes éghajlati tényezőkre vonatkozóan a lehetséges hatások elemzése,
hd) a hc) pont szerint bemutatott lehetséges hatások vonatkozásában készített kockázatértékelés,
he) a tervezett tevékenységre vonatkozóan az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás bemutatása,
hf) annak bemutatása, hogy a tervezett tevékenység hogyan hat a feltételezhető hatásterület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességére;
hg) az 1. számú mellékletbe tartozó tevékenységek esetén számszerűen be kell mutatni az egyes üvegházhatású gázok várható éves kibocsátását tonnában kifejezve;
i) * a megalapozó információk bemutatása.
2. A csak a 2. számú mellékletbe tartozó tevékenységek esetén *
a) a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői,
b) a tervezett létesítmény, illetve tevékenység leírása, beleértve a telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket,
c) a tervezett létesítmény, illetve tevékenység 2. melléklet szerinti besorolása,
d) a létesítmény tervezett termelési kapacitása,
e) az alkalmazandó technikák rövid ismertetése,
f) a létesítmény várható környezeti hatásainak leírása,
g) a létesítményben tervezett tevékenység hatásterületének meghatározása a szakterületi jogszabályok figyelembevételével, kiemelve az esetleges országhatáron átterjedő hatásokat,
h) az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatívák rövid leírása,
i) a nyilvánosság tájékoztatása érdekében esetlegesen megtett intézkedések bemutatása és a vélemények összefoglalása,
j) * ha a létesítmény a Natura 2000 területre hatással lehet, a hatások előzetes becslése a terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatások figyelembevételével.
3. Az 1–3. számú mellékletbe tartozó tevékenységek dokumentációjának egyéb (közös) követelményei *
a) az engedélykérő azonosító adatai;
b) * minősített adatot, vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képező adatot, így megjelölve, elkülönítve kell ismertetni a dokumentációban és a nyilvánosságra hozandó részben ezeket az adatokat olyan információkkal kell helyettesíteni, amelyek a tevékenység megítélést lehetővé teszik;
c) ha a tevékenység során alkalmazandó technológia, felhasználandó anyagok és előállítandó termék környezetvédelmi minősítése korábban már megtörtént, a vonatkozó minősítési okiratot (okiratokat) csatolni kell;
d) országhatáron átterjedő környezeti hatás bekövetkezésének lehetősége;
e) * Ha az előzetes vizsgálatra erdő igénybevételével járó beruházáshoz vagy tevékenységhez kapcsolódóan kerül sor, és korábban az erdészeti hatóság igénybevételi vagy elvi igénybevételi eljárása nem került lefolytatásra, az előzetes vizsgálatra vonatkozó kérelemhez csatolni kell
ea) a tervezett igénybevétellel érintett erdő ingatlan-nyilvántartás (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészletjel) és erdészeti hatósági nyilvántartás szerinti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatait,
eb) a tervezett igénybevétel területét föld-, illetve alrészletenként kéttized hektáros pontossággal,
ec) az igénybevételre tervezett terület beazonosítására alkalmas legfeljebb 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot,
ed) érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését és
ee) a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangjának indokolását.
1. * A tevékenység és a kapcsolódó műveletek, létesítmények jellemzői:
a) terület igénybevételének nagysága, ideértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is;
b) * más természeti erőforrás – különösen a talaj, a földterület, a vizek és a biológiai sokféleség – igénybevételének vagy használata korlátozásának nagysága;
c) kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagysága;
d) * telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyisége, veszélyessége, ezen hulladékokkal történő gazdálkodás módja;
e) környezetterhelésének nagysága, jelentősége;
f) baleset, üzemzavar kockázatának mértéke, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára;
g) vonzereje más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában;
h) összeadódása más tevékenységekkel, figyelemmel arra, ha a tevékenység a telepítési helyen vagy az azzal szomszédos ingatlanon folytatott vagy tervezett azonos jellegű tevékenységgel együtt eléri vagy meghaladja a tevékenységre az 1. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket;
i) * az emberi egészségre közvetlen és közvetett módon ártalmas környezeti kockázatok mértéke, megelőzhetősége vagy csökkenthetősége;
j) * az éghajlatváltozással összefüggő hatásokra való érzékenység mértéke, figyelembe véve az érzékenységelemzés eredményeit;
k) * a tervezett tevékenység hatásának mértéke a feltételezhető hatásterület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességére.
2. A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége, különösen
a) a táj érzékenysége, tekintettel a jelenlegi területhasználatra, tájhasználatra és a tájképre;
b) * az érintett természeti erőforrások relatív szűkössége, minősége, megújulási képessége, víztest érintettsége esetén az érintett víztest állapota a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben és a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint elvégzett monitoring mérések alapján;
c) * abszorpciós kapacitása (beleértve az érintett környezeti elemek és rendszerek terhelhetőségét, megújulási képességét, szennyezésmegkötő és pufferkapacitását), különösen az alábbi területeken:
ca) vizes élőhelyek, hegyvidéki és erdőterületek,
cb) védett természeti területek, barlangok, Natura 2000 területek, természeti területek, érzékeny természeti területek, a terület természetvédelmi státuszától függetlenül a védett fajok élőhelyei, az ökológiai hálózat elemei,
cba) Natura 2000 területen különösen:
1. az érintett Natura 2000 terület egységére, a Natura 2000 ökológiai hálózat koherenciájára gyakorolt hatás mértéke,
2. a terület kijelölése alapjául szolgáló fajok, élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatás mértéke,
3. a jelölő fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartásához szükséges környezeti elemek állapotára gyakorolt hatás mértéke,
cbb) védett területen különösen a védett területek állapotára, állagára és jellegére gyakorolt hatás mértéke,
cc) ahol valamely szennyezettségi határértéket már túlléptek,
cd) sűrűn lakott területek,
ce) történeti tájak, műemléki területek, műemlékek és régészeti örökség területei, megőrzendő karakterű települések vagy településrészek;
d) * a természeti veszélyforrásoknak való kitettsége, annak mértéke és gyakorisága;
e) * a 4. számú melléklet ha) és hb) alpontjaiban meghatározott érzékenységelemzésben és kitettség-értékelésben a közepes vagy magas értéket mutató éghajlati tényezők.
3. * A várható környezeti hatások jellemzői, figyelembe véve az 1. és 2. pontban lévő szempontokkal való összefüggést:
a) területi kiterjedés és a területen élő, várhatóan érintettek számának nagysága;
b) országhatáron történő átterjedés lehetősége;
c) összetettség (különös tekintettel a több környezeti elemre kiterjedő hatásfolyamatok kiváltásának lehetőségére, valamint a hatások szinergiájára);
d) hozzáadódás lehetősége a térségben másutt folytatott vagy tervezett tevékenység hatásaihoz;
e) nagyság, erősség;
f) bekövetkezés valószínűsége;
g) tartósság, gyakoriság, visszafordíthatóság (figyelembe véve az elkerülésre, csökkentésre tehető intézkedéseket);
h) * a végső hatásviselőket (embert, természeti rendszereket) érő kedvezőtlen vagy zavaró hatások mértéke és
i) egyéb, a környezeti hatások szempontjából lényeges jellemzők.
A helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott környezeti hatástanulmánynak – az előzetes vizsgálatban elfogadott vagy az előzetes konzultációban lehetségesnek tartott változatra (változatokra) a környezetvédelmi hatóság által meghatározott mélységben és részletezettségben – a következőket kell tartalmaznia: *
1. Az előzmények összefoglalása, különösen *
a) * a környezetvédelmi hatóság és a szakhatóságok állásfoglalásai, a nyilvánosság észrevételei az előzetes vizsgálatban, vagy a környezetvédelmi hatóság véleménye és a közigazgatási szervek, valamint a nyilvánosság észrevételei az előzetes konzultációban;
b) a környezeti hatástanulmány kidolgozásának menete;
c) a környezethasználó által korábban számba vett fő változatok és azoknak a fő okoknak a megjelölése, amelyek e korábbi változatok közüli választását – figyelembe véve a környezeti hatásokat – indokolták.
2. A tervezett tevékenység – ideértve a kapcsolódó műveleteket és létesítményeket is – számba vett változatainak részletes leírása, különösen *
a) * az előzetes vizsgálathoz vagy az előzetes konzultációhoz benyújtott dokumentáció szerinti alapadatok [4. számú melléklet 1. b) pontja] részletezése – megjelölve azt, ha az ott leírtakhoz képest változás történt –, valamint az alapadatokon kívül a következők bemutatása:
aa) a telepítési hely környezetében működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek tevékenységének ismertetése, jellemzése, az ezekkel való esetleges kapcsolatok bemutatása (különösen technológiai, közmű-, szolgáltatási kapcsolat),
ab) a természeti katasztrófáknak (különösen földrengések, vízkárok) való kitettség bemutatása.
ac) * ha nem volt előzetes vizsgálati eljárás, a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a terület- és településrendezési tervekben rögzített módja.
b) az egyes hatótényezők * részletezése
ba) a hatótényező jellege, nagysága, időbeli változása, térbeli kiterjedése,
bb) a hatótényező a tevékenység mely szakaszában jelenik meg, s az adott szakaszon belül a tevékenység mely részéhez rendelhető hozzá, mely környezeti elemeket * érinti;
c) az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek, meghibásodások lehetőségei, az ebből származó hatótényezők.
d) * a környezethasználó tevékenységétől független, potenciális külső kiváltó okok és az ezekből származó hatótényezők bemutatása, különösen:
da) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre visszavezethető okok, amelyek kiválthatják vagy fokozhatják a hatótényezők kockázatát, illetve hatásait,
db) a természeti katasztrófákra (különösen földrengések, vízkárok) visszavezethető okok, amelyek kiválthatják vagy fokozhatják a hatótényezők kockázatát, illetve hatásait.
e) * a telepítés, működés és felhagyás során keletkező maradékok, hulladékok, a környezeti elemeket érintő kibocsátások típusa és mennyisége.
f) * a megalapozó információk bemutatása.
3. A hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása
a) A hatótényezők kiváltotta hatásfolyamatokat környezeti elemenként külön-külön és környezeti rendszerként * összességükben is elemezni kell. Fel kell tárni a közvetetten érvényesülő hatásfolyamatokat is.
b) A hatásterületek kiterjedését a 7. mellékletében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni, és térképen is be kell mutatni.
c) A hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapotát is le kell írni. A leírásnak
ca) csak azokra a tényezőkre kell kiterjednie, amelyek ismeretére a tevékenység miatt várható változásokkal való összevetésnél szükség van;
cb) a környezeti állapot – a tevékenység megvalósításától független – várható változását is tartalmazni kell, amennyiben a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé teszik;
cc) új telepítés esetén tartalmaznia kell
cca) * a telepítés helyeként kiválasztott terület jelenlegi állapotának ismertetését, különösen a természeti és épített környezet értékei, a tájkép és a tájhasználat, a tájszerkezet és a táj jellegének bemutatását,
ccb) a terület környezet-, természet- és tájvédelmi funkcióinak elemzését.
d) * Éghajlatvédelmi szempontok szerint
da) be kell mutatni, hogy a tervezett tevékenység számba vett változatai milyen mértékben érzékenyek az éghajlatváltozással összefüggő hatásokra, jelentős érzékenység esetén részletes adatokkal alátámasztottan;
db) értékelni kell a tervezett tevékenységre vonatkozóan a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületen jellemző természeti veszélyforrásoknak való kitettséget, legalább az elmúlt harminc évre vonatkozó és a klímamodellekből származtatható, jövőbeli, legalább harminc évre vonatkozó adatokkal alátámasztva;
dc) ha a da) és db) alpont szerinti érzékenységelemzés és a kitettség értékelése az egyes éghajlati tényezők vonatkozásában jelentős értéket mutat, az egyes éghajlati tényezőkre vonatkozó feltételezhető hatásokat elemezni kell, a db) alpont szerinti időtávra vonatkozó adatokkal alátámasztva;
dd) a dc) pont szerint bemutatott lehetséges hatások vonatkozásában kockázatelemzést kell készíteni, és szövegesen értékelni kell, hogy miként változik a kockázat mértéke a db) pont szerinti jövőbeli időtávra vonatkozóan;
de) az alkalmazkodási intézkedések eredményességének nyomon követésére vonatkozó javaslatot kell tenni,
df) be kell mutatni, hogy a tervezett tevékenység hogyan hat a feltételezhető hatásterület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességére.
4. A várható környezeti hatások becslése és értékelése
a) a bekövetkező környezeti állapotváltozások jellemzése az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint, különösen az alábbi tényezők figyelembevételével:
aa) a hatás erőssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése és időbeli eloszlása, kedvező vagy kedvezőtlen mivolta,
ab) a hatás hozzáadódhat-e más tevékenységek hatásaihoz,
ac) az érintett környezeti elem vagy rendszer védettsége, környezet-, természet- vagy tájvédelmi funkcióinak megváltozása,
ad) a településkarakter (településkép, településszerkezet) megváltozása,
ae) * tájkép, tájhasználat, tájszerkezet, tájjelleg megváltozása,
af) * a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti és épített környezet értékeinek, rendszereinek, valamint a tájjelleget meghatározó tájelemek ritkasága, pótolhatósága,
ag) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti erőforrások pótolhatósága,
ah) * a vizeket érő hatások következtében a vizek – a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott – állapotában bekövetkező változás értékelése, valamint a tervben az érintett víztestekre és védett területekre meghatározott környezeti célkitűzés elérésének ütemezése,
ai) * a környezetkárosodás, környezetterhelés hatásai elkerülésének, mérséklésének lehetőségei,
aj) * a vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység esetén a költség-haszon elemzéssel alátámasztott, kiválasztott legjobb környezeti megoldás bemutatása,
ak) * az üvegházhatású gázok várható kibocsátásának – éves és tonnában meghatározott – bemutatása számításokkal alátámasztva,
al) * az olyan, lehetséges alkalmazkodási intézkedések, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, illetve ellentételezését szolgáló intézkedések bemutatása, amelyek éghajlati, ökológiai és környezeti szempontból hasznosak, továbbá megvalósításuk nem jár aránytalanul magas költséggel,
am) * annak számításokkal alátámasztott bemutatása, hogy a tervezett tevékenység hogyan érinti az üvegházhatású gázok megkötését vagy növényzet általi elnyelését;
b) ha a környezetállapot változása a lakosság egészségi állapotának kedvezőtlen megváltozását okozhatja, akkor a környezet-egészségügyi hatások ismertetésekor meg kell adni különösen
ba) a hatásterületen élő lakosság számát, korösszetételét, mortalitási és morbiditási adataik értékelését, a hatásokra érzékeny csoportjait,
bb) a lakosságot érő környezetterhelés becslését alapul véve az érintettek egészségi állapotára gyakorolt rövid és hosszú távú hatások ismertetését,
bc) amennyire számszerűsíthető, az egészségi kockázat mértékét,
bd) az egészségkárosodás elkerülésének, mérséklésének, az egészségi kockázat elfogadható mértékűre való csökkentésének lehetőségeit;
c) a környezet állapotának változása miatt várható közvetlen gazdasági és társadalmi következmények becslése, amennyiben lehetséges, különösen:
ca) a bekövetkező károk és felmerülő költségek,
cb) a hatásterületek használatának és használhatóságának megváltozása, és az ennek következtében esetleg beálló életminőség és életmódbeli változások;
d) * baleset-, üzemzavar-kockázat mértékének bemutatása, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára;
e) * az ipari baleseteknek és a természeti katasztrófáknak való kitettségből eredő várható hatások bemutatása.
5. Ha a 12–15. § szerinti eljárás megindult, akkor külön fejezetben összefüggően kell ismertetni az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatát, különösen
a) a hatásviselő fél és nyilvánossága által adott észrevételek figyelembevételének módját;
b) az országhatáron túli hatásokat kiváltó hatótényezőket, illetve eseményeket;
c) az országhatáron átterjedő hatásfolyamatokat;
d) e hatásfolyamatokra érzékeny hatásviselőket, a hatásviselő fél által közölt adatokat is alapul véve, valamint azok várható állapotváltozásait;
e) az országhatáron túli hatásterületek lehatárolását;
f) az országhatáron túli hatásokat megelőző vagy elfogadható mértékűre csökkentő intézkedéseket, nyomon követésükhöz, ellenőrzésükhöz szükséges utólagos méréseket és megfigyeléseket;
g) a felhasznált adatok forrását és a vizsgálati módokat.
6. Környezetvédelmi intézkedések
a) a lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító intézkedések meghatározása;
b) a környezetet érő hatások mérésének, elemzésének módja a tevékenység folytatása során;
c) az utóellenőrzés módja a tevékenység felhagyását követően.
7. Egyéb adatok
a) a környezeti hatástanulmány összeállításához felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszerek, azok korlátai és alkalmazási körülményei, az előrejelzések érvényességi határai (valószínűsége), a tanulmány összeállításához szükséges információkkal kapcsolatban felmerült nehézségek, bizonytalanságok;
b) a felhasznált tanulmányok listája, a tanulmányokhoz való hozzáférés módja;
c) azoknak az adatoknak a megjelölése, amelyek törvény értelmében állam- vagy szolgálati titoknak minősülnek, vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képeznek;
d) annak jelzése, hogy a környezeti hatástanulmány mely részeire vonatkoznak a szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok.
8. Közérthető összefoglaló
a) a tevékenység lényegének ismertetése;
b) a hatásfolyamatok és a hatásterületek bemutatása;
c) * a környezeti hatások – figyelemmel a 6. § (1) bekezdésre – becslése, értékelése;
d) a környezeti állapotváltozások által érintett emberek egészségi állapotában, életminőségében és életmódjában várható változások;
e) a környezet és az emberi egészség védelmére foganatosítandó intézkedések;
f) * a lehetséges igénybevettséget, zavarást, veszélyeztetést, szennyezettséget, károsítást és kipusztítást elkerülő, megelőző, csökkentő, kiegyenlítő intézkedések bemutatása.
9. * Ha a környezeti hatásvizsgálatra erdő igénybevételével járó beruházáshoz vagy tevékenységhez kapcsolódóan kerül sor, és korábban az erdészeti hatóság igénybevételi vagy elvi igénybevételi eljárása nem került lefolytatásra, a környezeti hatástanulmányhoz csatolni kell
a) a tervezett igénybevétellel érintett erdő ingatlan-nyilvántartás (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészletjel) és erdészeti hatósági nyilvántartás szerinti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatait,
b) a tervezett igénybevétel területét föld-, illetve alrészletenként kéttized hektáros pontossággal,
c) az igénybevételre tervezett terület beazonosítására alkalmas legfeljebb 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot,
d) érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését és
e) a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangjának indokolását.
I. Hatásterület típusok
1. A közvetlen hatások területei: az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető területek, amelyek lehetnek
a) a földbe, vízbe, levegőbe való egyes anyag- vagy energiakibocsátások terjedési területei az érintett környezeti elemben, valamint
b) * a föld, víz, élővilág, épített környezet közvetlen igénybevételének, a tájban várható változások területei.
2. A közvetett hatások területei: a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területe azon környezeti elemek és rendszerek szerint, amelyeket valamely, hatásfolyamat érint.
3. A teljes hatásterület: a közvetlen és közvetett hatások területeinek együttese.
II. A hatásterület meghatározásának szempontjai
1. A közvetlen hatások területeinek meghatározásához meg kell adni az érintett környezeti elemek szerint is
a) a kibocsátások terjedési területeinek becslését a kibocsátás jellegének, a feltételezhető terjedési viszonyoknak és az érintett környezeti elem közvetítőképességének figyelembevételével, valamint
b) a környezet közvetlen igénybevételének területeit a telepítési hely változatok és a tervezési adatok szerint.
2. A közvetlen hatások területei azok ahol
a) a kibocsátás még észlelhető és feltehetően változást okoz az érintett környezeti elem állapotában,
b) a környezet közvetlen igénybevételét tervezik.
E területek közül meg kell nevezni azokat, ahonnan a kibocsátás vagy igénybevétel által kiváltott hatásfolyamat más környezeti elemen keresztül feltételezhetően továbbterjedhet.
3. A közvetlen hatások területeit hatótényezőnként és a tevékenység szakaszainak [6. § (2) bekezdés] megfelelően, valamint az esetleges meghibásodás vagy baleset hatásterülete szerint is meg kell adni.
4. A közvetett hatások területeinek nagyságát becsléssel, a környezet állapotának már ismert adatai és a feltételezett hatásfolyamatokról való korábbi tapasztalatok és a tudományos ismeretek alapján, az érintett környezeti elem vagy rendszer közvetítőképességének és érzékenységének figyelembevételével kell megadni.
5. A teljes hatásterület meghatározásakor azokat a területeket kell figyelembe venni, ahol a lefolytatott vizsgálatok és előrejelzések alapján valamely környezeti elemben és rendszerben, közvetve vagy közvetlenül (negatív vagy pozitív) állapotváltozás várható, megjelölve, hogy
a) a hatásterület egyes részei mely környezeti elemre és rendszerre és a tevékenység mely szakaszára vonatkoznak,
b) e részeken belül hogyan változik a hatás erőssége és időtartama,
c) mely területeken összegeződnek különféle hatások.
Az engedély iránti kérelemnek mindenképpen tartalmaznia kell az alábbiak részletes ismertetését:
a) az engedélykérő azonosító adatai (KÜJ számmal),
b) * a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői (KTJ számmal és létesítmény azonosító számmal), állapota,
c) * a létesítmény által igénybe vett terület helyszínrajza a kibocsátó források bejelölésével, egységes országos vetületi rendszer (EOV) koordináták feltüntetésével,
d) a létesítmény, illetve az ott folytatott tevékenység és annak jellemző termelési kapacitása, beleértve a telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket,
e) az alkalmazott elérhető legjobb technika ismertetése,
f) a létesítményben, illetve technológiában felhasznált, valamint az ott előállított anyagok, illetve energia jellemzői és mennyiségi adatai,
g) * a létesítmény kibocsátásainak forrásai,
h) a létesítményből származó kibocsátások minőségi és mennyiségi jellemzői, valamint várható környezeti hatásai a környezeti elemek összességére vonatkozóan,
i) a létesítményben folytatott tevékenység hatásterületének meghatározása a szakterületi jogszabályok figyelembevételével, kiemelve az esetleges országhatáron átterjedő hatásokat,
j) * a létesítményből származó kibocsátás megelőzésére, vagy ha a megelőzés nem lehetséges, a kibocsátás csökkentésére szolgáló technológiai eljárások és egyéb műszaki megoldások, valamint ezeknek a mindenkori elérhető legjobb technikának való megfelelése,
k) * a hulladék keletkezésének megelőzésére, valamint a keletkezett hulladék újrahasználatra való előkészítésére, újrafeldolgozására és újrahasznosítására, valamint a nem hasznosítható hulladék környezetszennyezést, illetve – károsítást kizáró módon történő ártalmatlanítására szolgáló megoldás,
l) minden olyan intézkedést, amely az energiahatékonyságot, a biztonságot, a szennyezések megelőzését, illetve csökkentését szolgálják, különös tekintettel a 17. §-ban meghatározott követelmények teljesülésére,
m) a létesítményből származó kibocsátások mérésére (monitoring), folyamatos ellenőrzésére szolgáló módszerek, intézkedések,
n) * a technológiáknak, technikáknak és intézkedéseknek az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatíváira vonatkozó rövid leírása,
o) biztosítékadási és céltartalék képzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott adatokat,
p) * alapállapot-jelentés,
q) * a 20. § (8) bekezdésében foglaltak esetén az eltérés indokolása.
r) * ha nem volt előzetes vizsgálati vagy környezeti hatásvizsgálati eljárás, a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a terület- és településrendezési tervekben rögzített módja.
Azon létesítmények esetében, amelyekre nem vonatkozik az 1999. évi LXXIV. törvény, mellékelniük kell az üzembiztonságra vonatkozó és havária esetén megteendő intézkedések bemutatását.
A 20. § (3) bekezdés esetében a külön jogszabályokban meghatározott engedélyek iránti kérelem tartalmi követelményeit.
Ha az egységes környezethasználati engedélyezései eljárásra erdő igénybevételével járó beruházáshoz vagy tevékenységhez kapcsolódóan kerül sor, és korábban az erdészeti hatóság igénybevételi vagy elvi igénybevételi eljárása nem került lefolytatásra, a kérelemhez csatolni kell
a) a tervezett igénybevétellel érintett erdő ingatlan-nyilvántartás (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészletjel) és erdészeti hatósági nyilvántartás szerinti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatait,
b) a tervezett igénybevétel területét föld-, illetve alrészletenként kéttized hektáros pontossággal,
c) az igénybevételre tervezett terület beazonosítására alkalmas legfeljebb 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot,
d) érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését és
e) a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangjának indokolását.
Az elérhető legjobb technika meghatározásánál különösen a következő szempontokat kell figyelembe venni:
1. kevés hulladékot termelő technológia alkalmazása,
2. kevésbé veszélyes anyagok használata,
3. * a folyamatban keletkező és felhasznált anyagok újrahasználatának, és a hulladékok újrafeldolgozásának elősegítése,
4. alternatív üzemeltetési folyamatok, berendezések vagy módszerek, amelyeket sikerrel próbáltak ki ipari méretekben,
5. a műszaki fejlődésben és felfogásban bekövetkező változások,
6. a vonatkozó kibocsátások természete, hatásai és mennyisége,
7. az új, illetve a meglévő létesítmények engedélyezésének időpontjai,
8. az elérhető legjobb technika bevezetéséhez szükséges idő,
9. a folyamatban felhasznált nyersanyagok (beleértve a vizet is) fogyasztása és jellemzői és a folyamat energiahatékonysága,
10. annak igénye, hogy a kibocsátások környezetre gyakorolt hatását és ennek kockázatát a minimálisra csökkentsék vagy megelőzzék,
11. annak igénye, hogy megelőzzék a baleseteket és a minimálisra csökkentsék ezek környezetre gyakorolt hatását,
12. a magyar környezetvédelmi közigazgatási szervek vagy a nemzetközi szervezetek által közzétett információk, továbbá az Európai Bizottság által a tagállamok és az érintett iparágak között az elérhető legjobb technikákról, a kapcsolódó monitoringról és a fejlődésről szervezett információcserének a Bizottság által közzétett tapasztalatai.
Levegő
1. Kén-dioxid és egyéb kéntartalmú vegyületek
2. Nitrogén-oxidok és egyéb nitrogéntartalmú vegyületek
3. Szén-monoxid
4. Illékony szerves vegyületek
5. Fémek és vegyületeik
6. Por (szilárd anyag)
7. Azbeszt (lebegő részecskék, szálak)
8. Klór és vegyületei
9. Fluor és vegyületei
10. Arzén és vegyületei
11. Cianidok
12. Anyagok és készítmények, amelyekről bebizonyosodott, hogy mutagén vagy karcinogén tulajdonságaik vannak, vagy amelyek a levegő közvetítésével befolyással lehetnek a reprodukcióra
13. Poliklórozott dibenzo-dioxinok és poliklórozott dibenzo-furánok
Felszíni víz
1. Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek a vízi környezetben ilyen vegyületeket képezhetnek
2. Szerves foszfortartalmú vegyületek
3. Szerves ónvegyületek
4. Anyagok és készítmények, amelyekről bebizonyosodott, hogy mutagén vagy karcinogén tulajdonságaik vannak, vagy amelyek a vízi környezet közvetítésével hatással lehetnek a reprodukcióra
5. A környezetben tartósan megmaradó szénhidrogének, valamint a környezetben tartósan megmaradó és az élő szervezetben való felhalmozódásra hajlamos szerves mérgező anyagok
6. Cianidok
7. Fémek és vegyületeik
8. Arzén és vegyületei
9. Biocidek és növényvédő szerek
10. Szuszpendált anyagok
11. Eutrofizációt okozó anyagok (különösen nitrátok és foszfátok)
12. Az oxigén-háztartásra kedvezőtlenül ható anyagok (és amelyeket mérni lehet a BOI, KOI stb. jellemzőkkel).
1. * Az engedély tartalmazza:
a) a jogosult ügyfél azonosító adatait (KÜJ számmal),
b) a telephely, létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzőit (KTJ számmal és létesítmény azonosító számmal),
c) a telephely helyrajzi számát és a létesítmény szennyező forrásai egységes országos vetületi rendszer (EOV) koordinátáit,
d) a tevékenység és a kapcsolódó tevékenységek megnevezését, TEÁOR és NOSE-P kódjait,
e) a tevékenység 2. melléklet szerinti besorolását,
f) a kiépített termelési kapacitást.
2. * A környezetvédelmi hatóság az engedélyben kibocsátási határértéket állapít meg a 20. § (4)–(10) bekezdésben foglaltak alapján.
3. Az engedélyben feltételeket kell előírni az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékokra vonatkozó külön jogszabályok szerint, különösen
a) a levegő, a felszíni és a felszín alatti vizek, a földtani közeg védelmére, valamint a zajkibocsátás mérséklésére;
b) a létesítmény üzemeltetése során keletkezett hulladék ellenőrzésére, hasznosítására, ártalmatlanítására;
c) – amennyiben szükséges – a nagy távolságra jutó vagy országhatáron átterjedő szennyezés megelőzésére, illetve a lehető legkisebb értékre történő csökkentésére;
d) amelyek biztosítják a 17. §-ban meghatározott követelmények teljesülését.
4. Az 1–3. pontban foglaltakon túl az engedély tartalmazza:
a) a tevékenység környezetre gyakorolt hatásának figyelemmel kíséréséhez szükséges – a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetések megjelenését követően azokon alapuló – mérés-ellenőrzési (monitoring) feltételeket, meghatározva
aa) a mérési módszert és gyakoriságot, valamint az értékelési eljárást, beleértve a kibocsátási határértékeknek való megfelelés értékelésének feltételeit,
ab) a 20. § (7) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén előírást arra vonatkozóan, hogy a kibocsátások ellenőrzésének eredményei ugyanazon időszakok és referenciafeltételek mellett álljanak rendelkezésre, mint amelyeket az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek esetében alkalmaztak;
b) a hatóságok részére történő kötelező adatszolgáltatás módját, tartalmát és gyakoriságát;
c) a követelményeket a földtani közegbe és a felszín alatti vizekbe történő kibocsátások 3. pont a) alpontja szerinti mérséklését célzó intézkedések rendszeres felülvizsgálatára vonatkozóan, valamint a földtani közegnek és a felszín alatti vizeknek a telephelyen valószínűsíthetően előforduló, az alapállapot-jelentés alapján meghatározott, valamint a tevékenységből származó veszélyes anyagokkal kapcsolatos monitoringjára vonatkozóan;
d) a feltételeket a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotok (pl. indítás, azonnali és időszakos leállítás, üzemzavar, szivárgási hibák és a tevékenység megszüntetése) esetén betartandó követelményekre;
e) az intézkedéseket, amelyek a rendkívüli, váratlan szennyezések megelőzéséhez, – azok bekövetkezése esetén – elhárításához szükségesek, valamint a hatóságok erről történő tájékoztatásának módját, tartalmát;
f) a 20. § (3) bekezdése esetében a külön jogszabályokban meghatározott engedélyek tartalmi követelményeit;
g) a biztosítékadási és céltartalék képzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott előírásokat;
h) amennyiben szükséges
ha) a próbaüzem időtartamát,
hb) az előírt követelmények teljesítését biztosító intézkedési tervkészítési, végrehajtási kötelezettséget és a teljesítés határidejét,
hc) a környezeti vezetési rendszerekkel kapcsolatos előírásokat;
i) a 20. § (8) bekezdése alkalmazása esetében az értékelés eredményeit és az előírt feltételek indokolását;
j) a 20/C. § (2) bekezdése alkalmazása esetén a kockázat megszüntetése érdekében előírt intézkedéseket;
k) a 20. § (13) bekezdés alkalmazása esetén olyan kiegészítő feltételt, amely biztosítja az adott határérték betartását.
5. Az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések, a vonatkozó elérhető legjobb technika referenciadokumentum megnevezésével.
| A | B | C | ||
| 1 | A szakkérdés vizsgálatának feltétele | Szakkérdés | Közigazgatási szerv | |
| 2 | Minden esetben | A környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higiénés követelmények teljesülésére kiterjedően | népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal | |
| 3 | Minden esetben | Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék és szennyvíz elvezetése, illetve a szennyvíz tisztítása biztosított-e, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol | a vízügyi feladatkörében eljáró vármegyei kormányhivatal | |
| Annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére, vízbázis védőterületére, védőidomára jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e | a vízvédelmi feladatkörében eljáró vármegyei kormányhivatal | |||
| 4 | Ha a tevékenység gyógyhelyen vagy gyógyhelyre, természetes gyógytényezőre hatást gyakorló módon valósul meg | Természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak és az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, valamint a természetes gyógytényezőket érintő hatások vizsgálatára kiterjedően | népegészségügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala | |
| 5 | Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme a hatáskörébe tartozik, azt érinti, vagy olyan környezet-veszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja | Kulturális örökség (műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) védelmére kiterjedően | kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, kizárási feltétel fennállása esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter | |
| 6 | Ha az előzetes konzultáció, erdő vagy azzal szomszédos földrészlet igénybevételével megvalósuló tevékenység engedélyezését előzi meg | Az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire, az erdei életközösségre, a külterületen található fásításra, az erdészeti létesítményre és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre gyakorolt hatások vizsgálata | erdészeti feladatkörében eljáró vármegyei kormányhivatal | |
| 7 | Ha a tevékenység megvalósítására termőföldön kerül sor | A termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében | földvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal | |
| 8 | Ha a tevékenység következtében olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja | Az atomenergia biztonságos alkalmazásával, a nukleáris baleset-elhárítással kapcsolatos kérdésben | Országos Atomenergia Hivatal | |
| 9 | Ha a kérelem a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló jogszabály szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosítására irányul | A területrendezési tervekkel való összhang tekintetében | állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal | |
| A tervezett tevékenység neve ...................................................................................................................................................................................................... | ||||
| A tevékenység(ek) megnevezése a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú melléklete szerint: | A tevékenység(ek) sorszáma a Khvr. 3. számú melléklete szerint: | A tevékenység(ek) mérete (a Khvr. 3. számú melléklet szerinti mértékegységben meghatározva): | ||
| ............................................................ | ............................................................ | ............................................................ | ||
| Ha rendelkezik vele, környezetvédelmi Ha rendelkezik vele, környezetvédelmi területi ügyféljel (KÜJ): ....... jel (KTJ): ........ | Ha rendelkezik vele, környezetvédelmi területi jel (KTJ): .......... | |||
| A kérelmező azonosító adatai | ||||
| Kérelmező | ||||
| – neve: | ||||
| – elérhetősége (levélcím, telefon, fax, e-mail): | ||||
| – cégbírósági bejegyzés száma: | ||||
| – statisztikai számjele: | ||||
I. A tevékenység bemutatása, jellemzői
| A tervezett tevékenység: | |
| 1. új vagy meglévő tevékenység módosítása: | |
| 2. megvalósításának, munkafolyamatainak (technológiájának) és a kapcsolódó tevékenységek rövid leírása: | |
| 3. a felhasznált erőforrások (föld, víz, egyéb anyagok, energia – különösen nem megújuló forrásból): | |
| 4. építési időtartama és az üzemeltetés várható kezdete: | |
| 5. folytatására szolgáló építmények, területek, a közvetlen és a kapcsolódó létesítményeket, valamint a szükséges infrastruktúraelemeket is beleértve (felsorolás): | |
| 6. funkcionális kapcsolata más meglévő vagy tervezett létesítménnyel, tevékenységgel (felsorolás): | |
| 7. további fontosnak tartott jellemzői: |
II. A telepítési helyszín és környezetének bemutatása, jellemzői
| A tervezett tevékenység helye (címe, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi száma): | |
III. A környezeti hatótényezők azonosítása
A válasz igen vagy nem lehet. Amennyiben a válasz igen, akkor szükséges a környezeti hatás megnevezése is.
Ha ismert, meg kell adni a környezeti hatások nagyságát, mértékét, és a kedvezőtlen hatások elhárítására tervezett intézkedéseket is.
| 1. A tevékenység kiépítése és/vagy működtetése jelent-e fizikai változtatás(oka)t a megvalósítás helyszínén (a domborzaton, a földhasználatban, a lefolyási viszonyokban, a meder és partja morfológiájában, a felszín alatti víz szintjében, az élővilágban, a tájban stb.)? | |
| .................................................................................................................................................. | |
| 2. A tevékenység működése közben felhasznál-e, illetve tárol-e, szállít-e, kezel-e, termel-e olyan veszélyes anyagokat, amelyek károsak, vagy kockázatot jelentenek az emberi egészségre vagy a környezetre, annak valamely elemére? | |
| .................................................................................................................................................. | |
| 3. Jár-e a tevékenység vízkivétellel felszíni, illetve felszín alatti vizekből? (A vízkivétel mennyiségének meghatározása.) | |
| .................................................................................................................................................. | |
| 4. A tevékenység kiépítése, illetve működtetése során keletkezik-e önálló kezelést igénylő szennyvíziszap, illetve a szokásos mértékű települési hulladéktól eltérő típusú hulladék? | |
| .................................................................................................................................................. | |
| 5. A tevékenység bocsát-e ki szennyező anyagokat vagy bármilyen veszélyes, mérgező vagy egészségre káros anyagot, üvegházhatású gázt (pl. CO2, CH4) a levegőbe? | |
| .................................................................................................................................................. | |
| 6. Jellemző-e, hogy a tevékenység kiépítése, működtetése zajt, rezgést, bűzt okoz, illetve fényt, hőenergiát vagy elektromágneses sugárzást bocsát ki? | |
| .................................................................................................................................................. | |
| 7. Lesz-e a tevékenységnek a talajba, felszíni vízbe vagy felszín alatti vizekbe történő kibocsátása? | |
| ................................................................................................................................................... | |
| 8. Jár-e a tevékenység működtetése szennyvízgyűjtéssel, szennyvízkibocsátással vagy speciális kezelést, ipari előtisztítást igénylő szennyvizek keletkezésével? | |
| ................................................................................................................................................... | |
| 9. A környezetterhelés megelőzésére, csökkentésére tervbe vett intézkedések, alkalmazni kívánt berendezések (beleértve a haváriák, balesetek megelőzését, elhárítását), az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében tervbe vett intézkedések: | |
| .................................................................................................................................................. | |
| 10. További fontosnak tartott jellemzők: | |
| .................................................................................................................................... |
IV. A telepítési hely környéke, a jelenlegi területhasználatok
Amennyiben ismert, kérjük az alábbi adatok, információk megadását is.
| 1. A szomszédos ingatlanok tényleges hasznosításának a kérelmező által ismert módja: | |
| 2. A szomszédos ingatlanokon a kérelmező által tapasztalt ténylegesen folytatott tevékenységek megjelölése (amennyiben ismert, a Khvr. 1., 2. vagy 3. számú melléklete szerinti megnevezése): | |
| 3. További fontosnak tartott jellemzők a szomszédos ingatlanokon: |
Amennyiben az adatlap bármely pontjára vonatkozóan az eljárásban egyébként benyújtott dokumentáció részletesebb információt tartalmaz, kérjük az adott pontban jelezni.
I. Alapadatok
A) Előlap
1. Környezeti körzeti terv megnevezése
2. Környezeti körzeti terv készítésének dátuma
3. Környezeti körzeti terv készítőjének neve és címe
B) Előzmények
1. Terv céljának ismertetése
2. Tervezett tevékenység részletes bemutatása
3. Tervezett tevékenység szükségességének indokolása
4. Rövid tájékoztatás az érintett területen korábban engedélyezett tevékenységek alapjául szolgáló szakvéleményekről, tervekről
5. * Tervezési és egyéb előírások, így különösen az érintett területre vonatkozó jogszabályok, valamint a határozatba foglalt kötelezettségeket és szakmai irányelveket tartalmazó tervdokumentációk és szabályzatok összefoglalása (Natura 2000 fenntartási tervek, természetvédelmi kezelési tervek, vízgyűjtő-gazdálkodási tervek, területrendezési tervek, településrendezési tervek)
C) Általános adatok
1. Kérelmező öntözési közösség neve, székhelye, elérhetősége (levelezési cím, telefon, e-mail)
2. Megbízó neve, székhelye, elérhetősége
3. Környezeti körzeti terv készítőjének neve, székhelye, elérhetősége
4. Település megnevezése, a vizsgálatba vont terület nagysága, ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága, helyrajzi száma, szükség esetén blokkazonosítója, parcellaazonosítója, illetve sarokpontok koordinátái, tényleges hasznosítási módja
5. Tevékenység területén lévő talajvédelmi létesítmények ismertetése
6. Talajmintavételek helye, ideje, módja, vizsgált anyagok megnevezése, talajminták, illetve a vizsgált anyagból származó minták darabszáma
7. A tervezett felszín alatti vízilétesítmények EOV koordinátái, a tervezett felszíni vízilétesítmények, valamint a szolgalommal érintett területek töréspontjainak EOV koordinátái
D) Terület földrajzi, domborzati, talajtani, vízföldtani és ökológiai jellemzése
1. Terület ökológiai, rövid talajtani, domborzati, éghajlati és vízrajzi jellemzése
2. Vizsgálatba vont terület konkrét helyszíni, illetve laboratóriumi vizsgálatokra alapozott talajtani jellemzése
II. Tervezett tevékenységre vonatkozó adatok
A) Tervezett tevékenység neve
1. A tevékenység megnevezése a 3. számú melléklet szerint
2. Környezetvédelmi ügyféljel (KÜJ)
3. Környezetvédelmi területi jel (KTJ)
B) Tervezett tevékenység bemutatása, jellemzői
1. Új vagy meglévő tevékenység módosítása
2. Megvalósításának, munkafolyamatainak (technológiájának) és a kapcsolódó tevékenységek rövid leírása
3. A felhasznált erőforrások (föld, víz, egyéb anyagok, energia – különösen nem megújuló forrásból)
4. Létesítés időtartama és az üzemeltetés várható kezdete
5. Folytatására szolgáló építmények, területek, a közvetlen és a kapcsolódó létesítményeket, valamint a szükséges infrastruktúraelemeket is beleértve (felsorolás), tekintettel az igénybe vett víztestre, továbbá az öntözővíz tározását, továbbítását és kijuttatását szolgáló vízilétesítményekre
6. Funkcionális kapcsolata más meglévő vagy tervezett létesítménnyel, tevékenységgel (felsorolás)
7. További, fontosnak tartott jellemzők
C) Telepítési helyszín és környezetének bemutatása, jellemzői
1. A tervezett tevékenység helye (címe, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi száma)
2. A felhasznált terület (telek) kiterjedése
3. A beépítettség mértéke
4. A felhasznált terület (telek) jelenlegi területfelhasználási módja művelési ág szerint
5. További, fontosnak tartott jellemzők
D) Telepítési hely környéke, a jelenlegi területhasználatok
1. A szomszédos ingatlanok tényleges hasznosításának a kérelmező által ismert módja
2. A szomszédos ingatlanokon a kérelmező által tapasztalt ténylegesen folytatott tevékenységek megjelölése (amennyiben ismert, az 1., 2. vagy 3. számú melléklet szerinti megnevezése)
3. További, fontosnak tartott jellemzők a szomszédos ingatlanokon
E) Tervezett tevékenység megvalósításának feltételei
Minden esetben javaslatot kell tenni:
1. A tervezett tevékenység megvalósíthatóságára, különös tekintettel a megvalósítást kizáró vagy jelentősen korlátozó, az előzmények alapján már ismert környezetvédelmi, ezen belül vízvédelmi, természetvédelmi, talajvédelmi és vízgazdálkodási (vízgyűjtő-gazdálkodási) előírásokra
2. Az alkalmazható módszerekre
3. A szükséges járulékos beavatkozásokra, különösen az erózió elleni védelemre, mélylazításra, vízrendezésre
III. Talajvédelmi specifikációk
A) Általános követelmények
1. A talajvédelmi specifikációk tekintetében alkalmazni kell a talajvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről szóló miniszteri rendeletet, valamint a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletet.
2. Ha a tevékenység erózió által veszélyeztetett területet érint, minden esetben javaslatot kell tenni az erózióvédelem biológiai és agrotechnikai módszereinek alkalmazására (különös tekintettel a talaj fedettségének biztosítására).
3. A környezeti körzeti terv céljától, illetve a talaj állapotától függően javaslatot kell tenni mélylazításra. A mélylazítás különösen indokolt tömődött, kötött, rossz vízgazdálkodású talajokon, a talajok mélyebb szintjeiben a vízáteresztést, növényfejlődést gátló rétegek (mészkőpad, glej, összecementált kavics stb.) előfordulása esetén, a termőföldön végzett földmunkákat és többéves öntözést követően, lágyszárú évelő kultúrák felszámolása vagy felújítása során, továbbá a talaj erózió elleni védelme érdekében.
4. A mélylazítás indokoltsága megállapítható a talajvédelmi tervhez feltárt talajszelvény helyszíni vizsgálatával, illetve a talajszelvényből vett talajminták alábbiak szerinti speciális vizsgálatával, vagy legfeljebb 5 hektáronként végzett talajellenállás méréssel.
4.1. Ha melioratív mélylazítás (50 cm-nél mélyebb) szükséges, az adott célú tervet, illetve a helyszíni vizsgálatokat a következőkkel kell kiegészíteni:
a) talajszelvény vizsgálata esetén speciális vizsgálati követelmény a genetikai szintenkénti térfogattömeg-mérés, valamint az összporozitás meghatározása legalább 70 cm mélységig,
b) a mélylazítás szükségességének indoklásán kívül javaslatot kell tenni a lazítás maximális mélységére, irányára, ismertetni kell a lazítás mélységét befolyásoló vagy kizáró tényezőket, és szükség esetén a lazítókések távolságát.
4.2. Ha a fenti vizsgálatok alapján mélylazítás szükséges, az adott talajvédelmi tervhez mellékelni kell még az alábbiakat:
a) a lazítási mélységeket és irányokat feltüntető térképvázlatot,
b) a mélylazítás szükségességét alátámasztó vizsgálati eredményeket.
B) Mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tévő rekultiváció
Környezeti körzeti terv részeként rekultivációt megalapozó talajvédelmi tervet kell készíteni azokra a beavatkozások által érintett, összesen 400 m2-nél nagyobb területekre, illetve a talajfelszín megbontásával járó, 500 métert meghaladó vonalas létesítmények – így különösen a víz-, szennyvíz-, gáz-, elektromos és telefonvezetékek – fektetési munkái esetében, amelyek a mezőgazdasági használattól eltérő beavatkozások miatt károsodtak, és a rekultivációs műveleteket követően újra mezőgazdasági célú hasznosításra kerülnek.
C) Helyszíni talajmintavétel szabályai
1. Öntözési cél esetén:
a) Eltérő talajfoltonként, de legalább 25 hektáronként talajszelvényt kell feltárni.
b) A talajszelvény genetikai szintjeiből vagy rétegeiből mintát kell venni.
c) 50 cm-nél vastagabb réteg egy mintával nem jellemezhető.
d) 2 méter mélységen belül meg kell határozni a talajvíz mélységét, és az elérhető talajvízből mintát kell venni.
e) Csepegtető öntözés kivételével az eltérő fizikai, vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező talajfoltokon kijelölt úgynevezett „jellemző talajszelvényből” 60 cm-es mélységig (legfeljebb 50 hektáronként, de legalább 1 szelvényből) bolygatatlan talajmintát kell gyűjteni.
2. Rekultivációs cél esetén:
a) A helyszíni talajfelvételezés szabályait a meglévő, illetve a várható károsodás jellege határozza meg.
Földmunkákkal járó beavatkozás esetén a terület heterogenitásától függően talajfoltonként, de legalább 5 hektáronként kell talajfúrásból mintát venni.
b) Talajfelszín megbontásával járó vonalas létesítmények fektetési munkái esetében 500 méterenként a humuszos termőréteg vastagságát fúrással kell megállapítani. Ez esetben a talajmintavételtől és a laboratóriumi vizsgálattól el lehet tekinteni, mivel a humuszos termőréteg helyben kerül felhasználásra.
D) Laboratóriumi vizsgálatok során vizsgálandó paraméterek
1. Minden esetben vizsgálandó az összes mintából:
a) kémhatás pH(H2O)
b) kötöttségi szám (KA)
c) humusztartalom (%)
d) összes karbonát-tartalom (CaCO3%) vagy hidrolitos aciditás (y1)
e) vízben oldott összes só
2. Jellemző szelvényekből vizsgálandó paraméterek:
a) mechanikai összetétel
b) térfogattömeg
c) báziscsere-vizsgálat minden rétegből
d) talajvízvizsgálat
3. Számítással meghatározott paraméterek (kivéve csepegtető öntözés esetén):
a) összporozitás
b) differenciált porozitás
c) levegőkapacitás
d) relatív levegőtartalom
e) víz-levegő arány
f) sómaximum mélysége (indokolt esetben)
g) vízháztartási mérleg
h) kritikus talajvízszint meghatározása (indokolt esetben)
i) sóforgalmi számítások (indokolt esetben)
E) Mezőgazdasági hasznosítást lehetővé tévő rekultivációs specifikációk
1. A tevékenység milyen típusú talajkárosodást okoz vagy okozott
2. A rekultiváció céljainak, indokainak meghatározása
3. A rekultiváció során szükséges munkaműveletek, azok sorrendje, a szükséges agrotechnikai beavatkozások (műszaki és biológiai rekultivációs szakaszok részletezése) szükség szerinti térképi megjelenítéssel, a mentésre érdemes humuszos rétegvastagságok meghatározása
4. Az esetlegesen felszabaduló altalaj elhelyezésére vonatkozó javaslat
F) Öntözési specifikációk
1. A talajvízviszonyok jellemzése, szükség esetén a kritikus talajvízszint megállapítása
2. Az öntözővíz minősítése, szükség esetén az öntözővíz minőségének javítására vonatkozó javaslat
3. Javaslat az egyszerre kiadható öntözővíz mennyiségére, intenzitására, gyakoriságára
4. Javaslat az öntözés hatékonyságát javító beavatkozásokra
5. Helyszíni vizsgálatok
a) A talajvízszint átlagos mélységének meghatározása 2 m-ig
b) Talajellenállás mérése indokolt esetben
IV. Humuszgazdálkodási terv
A) A humuszgazdálkodási terv tartalmazza:
1. a tervezett földmunkákkal érintett terület pontos kimutatását (m2),
2. a letermelésre kerülő humuszos talaj mennyiségének meghatározását (m3) a talajvédelmi terv, valamint a hossz- és keresztszelvényadatai alapján,
3. a mentett humuszos talajanyag ideiglenes tárolási területének és a tárolás módjának meghatározását,
4. a mentett humuszos talajanyag hasznosítási módjának meghatározását, a pontos terület (m2), terítési vastagság (cm), hasznosított mennyiség (m3) feltüntetésével, és
5. a helyben nem hasznosítható, átruházásra kerülő humuszos talajanyag mennyiségének meghatározását (m3).
B) Általános követelmények
1. Az átmeneti deponálást követően a humuszos talajanyag hasznosítása lehet többek között:
a) elsősorban a beruházás területén parkosítás céljából termőréteg kialakítása, a terület helyreállítása,
b) a humuszos talaj hasznosítása arra alkalmas mezőgazdasági területen,
c) a humuszos talaj hasznosítása tereprendezéshez annak humuszos termőrétegeként,
d) felhasználás rekultivációra hulladéklerakók, meddő, felhagyott bányák, közterületek stb. területén mint felszíni humuszos termőréteg.
2. Ha a mentésre kerülő humuszos talaj a beruházás helyszínén megfelelő módon hasznosítható, a talaj eredeti humuszos szintjével együtt legfeljebb 100 cm vastag humuszos talajréteg alakítható ki.
3. Ha a humuszos talaj nem helyben, de termőföldterületen történő hasznosítása szerepel a tervezői célok között, és azt a mentett humuszos termőréteg minőségi paraméterei lehetővé teszik, meg kell vizsgálni a hasznosításra kijelölt mezőgazdasági területek talaját. A hasznosításra kijelölt termőföldterületen eltérő talajfoltonként kell mintát venni. A mintavétel legfeljebb 5 hektárt jellemezhet. A talajvizsgálat az alábbi paraméterekre terjed ki:
a) humusztartalom (%),
b) fizikai féleség (kötöttség vagy leiszapolható rész),
c) kémhatás pH(H2O),
d) összes karbonát tartalom (CaCO3%) vagy hidrolitos aciditás (y1) és
e) vízben oldható összes sótartalom (%).
4. Humuszos talaj terítése kizárólag hasonló vagy annál kedvezőtlenebb fizikai és kémiai talajtulajdonságokkal rendelkező termőföldterületen végezhető, ahol a terítés eredményeképpen a minőségi tulajdonságok változása a jelenleginél kedvezőbb állapotokat biztosít, vagy a változás nem mérhető. Az elterített humuszos talajanyagot az eredeti humuszos szinttel össze kell dolgozni, művelni, tehát a terítés legfeljebb 25 cm vastagságban valósítható meg.
5. Termőföld esetében a 25 cm-t meghaladó vastagságú humuszos talaj terítése esetén mezőgazdasági célú tereprendezési talajvédelmi terv elkészítése kötelező.
6. A földmunkák során mentett humuszos termőréteg nem használható fel a földmunkák során keletkező vagy egyéb mélyedések, bányagödrök, tájsebek stb. feltöltésére.
V. Vízvédelmi specifikációk
A) Vizsgálni szükséges, hogy a beavatkozás nem gátolja az érintett víztestek (felszíni illetve felszín alatti) jó állapotának elérését, illetve nem okozza azok állapotromlását
1. a vízkivételre igénybe vett víztest tekintetében (felszíni vagy felszín alatti),
2. a területről lefolyó vizek által a befogadó víztestben okozott diffúz szennyezések tekintetében,
3. az öntöző víz által a felszín alatti víztestbe szivárgó diffúz szennyeződések tekintetében.
B) Az érintett víztesteken a fenti hatások vizsgálatát a már elfogadott és a még tervezés alatt lévő beavatkozásokra kumulatív módon is szükséges elvégezni.
C) Az intézkedés engedélyezhető, amennyiben az esetlegesen fellépő negatív hatásokat hatásmérséklő intézkedésekkel (időbeli, mennyiségbeli korlátozások, szűrőmezőlétesítés) semlegesíteni lehet.
1. Egy éven belül helyszíni ellenőrzést kell tartani, ha:
1.1. a tárgyi évet megelőző évben a létesítmény nem megfelelő működése következtében a környezetre káros hatású esemény, környezetveszélyeztetés- vagy szennyezés történt;
1.2. a tárgyi évet megelőző évben a létesítmény az engedélyben meghatározott feltételek valamelyikét nem teljesítette;
1.3. a tárgyi évet megelőző évben a korábban felfüggesztett tevékenység újraindult;
1.4. a létesítmény a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 1. § 2. pontja szerinti üzem;
1.5. a létesítmény Natura 2000 területen, védett természeti területen vagy annak védőövezetén működik;
1.6. a létesítmény vízbázis védőövezetén működik;
1.7. a létesítmény település belterületén vagy belterülettel határos ingatlanon működik.
2. A helyszíni ellenőrzés gyakorisága meghaladhatja az egy évet, de nem lehet több három évnél, ha:
2.1. a létesítmény EMAS környezetirányítási rendszert alkalmazva működik;
2.2. a tevékenységet nem kezdték meg vagy felfüggesztették;
2.3. a tárgyi évet megelőző évben a létesítmény az engedélyben meghatározott feltételeket teljesítette.
