Az önálló ingatlanok azonosíthatósága érdekében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § E rendelet alkalmazásában
a) domínium: a közigazgatási egységhez tartozó, önálló KSH kóddal rendelkező, földrajzilag különálló egység;
b) különleges külterület: a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény hatálybalépéséig zártkertnek minősülő terület;
c) központi belterület: a közigazgatási egység központjában levő belterület, amely a település összefüggő, beépített része, ahol jellemzően a közigazgatási szervek helyezkednek el;
d) különálló belterület: a közigazgatási egység központi belterületével földrajzilag össze nem függő belterület.
2. § (1) A községekben, a városokban, a megyei jogú városokban és a fővárosban (a továbbiakban: közigazgatási egység) minden egyes földrészletet – egyértelmű azonosíthatóságuk érdekében – helyrajzi számmal kell megjelölni.
(2) A helyrajziszámozást közigazgatási egységenként külön-külön kell elvégezni. A közigazgatási egységen belül egy helyrajzi szám csak egyszer fordulhat elő.
(3) A közigazgatási egységhez tartozó domíniumokat a közigazgatási egység helyrajziszámozási rendszerébe kell illeszteni.
(4) Helyrajziszámozás szempontjából a közigazgatási egység földrészletei belterületi, külterületi és különleges külterületi egységet (a továbbiakban: fekvés) alkotnak.
(5) A közigazgatási egység vagy az ahhoz tartozó fekvés újfelmérése, térképfelújítása során a földrészletek korábbi, meglévő helyrajzi számait csak indokolt esetben szabad megváltoztatni (át-helyrajziszámozni).
3. § (1) A közigazgatási egységhez tartozó fekvéseket elhelyezkedésük sorrendjében – Budapest főváros kivételével – nullás számokkal kell ellátni. A 01 számmal minden esetben a belterületet – több belterület esetén a központi belterületet – kell megjelölni (melléklet 1. ábra).
(2) Budapest fővárosban – közigazgatási egységre és fekvésre tekintet nélkül – a helyrajziszámozást a térképkészítés sorrendjében 1-gyel kell kezdeni.
(3) A belterületen áthaladó valamennyi vonalas létesítmény területét a belterület határvonalánál le kell zárni (melléklet 1. ábra).
(4) Ha a különleges külterületet vasút, országos közút, folyó vagy hajózható csatorna megszakítja, az ezek által megosztott különleges külterület egyes részeit önálló fekvésként kell kezelni és nullás számmal megjelölni. Egyéb vonalas létesítmény területét a különleges külterületi fekvés határánál le kell zárni, és a fekvésen belül lévő földrészletekkel azonos módon kell helyrajziszámozni (melléklet 1. ábra).
(5) Ha a vonalas létesítmény a belterületen és a különleges külterületen 1500 m-nél, külterületen 3000 m-nél hosszabb, alkalmas helyen (pl. útkereszteződés, híd stb.) le kell zárni, és az egyes részeket önálló földrészletként kell helyrajziszámozni.
4. § (1) Az egymást keresztező vonalas létesítményeket a következők szerint kell helyrajziszámozni:
a) ha a vonalas létesítmények egy szintben keresztezik egymást, az alacsonyabb rendű vonalas létesítmény területét a magasabb rendű vonalas létesítmény határvonalánál le kell zárni és külön kell helyrajziszámozni;
b) ha a vonalas létesítmények több szintben keresztezik egymást, a föld felszínén haladó vonalas létesítményt egy helyrajzi számmal, az általa megosztott vonalas létesítményt pedig külön-külön helyrajzi számmal kell megjelölni. Nem minősül többszintű kereszteződésnek a vasúti vagy közúti áteresz.
(2) Helyrajziszámozás szempontjából „föld felszínén” a bemérés időpontjában talált természetes vagy mesterségesen kialakított felszínt (pl. bevágás, folyó) kell érteni.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a vonalas létesítmények rendűségének sorrendje a következő:
a) közforgalmú vasút;
b) út; ezen belül a sorrend országos közút (autópálya, autóút, elsőrendű, másodrendű főút stb.), önkormányzati közút, saját használatú út, talajút;
c) gazdasági vagy iparvasút;
d) folyó (folyam), csatorna, árok.
5. § (1) A közös udvarból a különböző tulajdonban lévő épületek által elfoglalt területeket – ha ezek már korábban is önálló helyrajzi számmal voltak megjelölve – önálló helyrajzi számmal kell ellátni még abban az esetben is, ha az épületeket időközben lebontották.
(2) A helyrajziszámozásból kimaradt földrészletet a mellette lévő kisebb helyrajzi számú földrészlet helyrajzi számának alátörésével kell megjelölni. Ugyanígy kell eljárni, ha egy helyrajzi számot ismételten felhasználtak. A fel nem használt helyrajzi számokat az írásos munkarészekben „átugrott”-ként kell kezelni.
6. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban a helyrajzi szám alfanumerikus változó, amely maximum 18 karakter hosszúságú lehet.
(2) Ha egy fölrészleten több épület van, megkülönböztetésük érdekében minden egyes épületet külön-külön a magyar abc nagybetűivel kell megjelölni. A magánhangzók közül csak az „A” betűt, a mássalhangzók közül pedig csak az egyjegyűek – a Q, W, X, Y és Z kivételével (összesen 17 betű) – használhatók. Ha a felhasználható betűk nem elegendőek, a jelölést az „AA”, „AB”, „AC”, ..., „BA”, „BB”, „BC”,... stb. jellel kezdve kell folytatni. Egy épületen belül a lakások helyrajziszámozását 1-től 999-ig lehet végezni (pl. 128265/2858/BA/118).
7. § (1) A belterületi földrészleteket a belterület központjából, több belterület esetén a központi belterület központjából kiindulva az óramutató járásával egyezően, elhelyezkedésüknek megfelelő sorrendben körkörösen – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – eggyel (1-gyel) kezdődő folytatólagos egész számokkal kell helyrajziszámozni.
(2) * Ha a közigazgatási egységen belül több különálló belterület van, akkor a különálló belterületek földrészleteit – az egyes belterületi egységek nullás számának sorrendjében – a központi belterületnél, illetőleg az előző belterületnél felhasznált legmagasabb helyrajzi szám után következő százeggyel kezdve – de legalább ötven szám kihagyásával – kell helyrajziszámozni. Indokolt esetben a kihagyandó számok mennyiségét az ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) ettől eltérően is előírhatja.
(3) * A külön jogszabályban meghatározott megyei jogú városok földrészleteit kerületenként elkülönítve is lehet helyrajziszámozni. A helyrajziszámozást az I. kerület földrészleteinél 1-gyel kell kezdeni, a II. kerület földrészleteit az előző kerületnél felhasznált helyrajzi számok után – szükség szerinti mennyiségű számjegy kihagyása után – a következő ezereggyel kezdődő számcsoport számaival kell végezni. A megyei jogú városok kerületeinek számcsoportjait az illetékes kormányhivatal állapítja meg.
(4) Budapest főváros esetén a 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni.
(5) Az utakat, utcákat és más közterületeket elnevezésük szerint – a 3. § (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – általában egy helyrajzi számmal kell megjelölni. Utcák kereszteződése esetén a keskenyebb utcát a szélesebb, egyenlő szélességű utcák esetén a rövidebb utcát a hosszabb utca határvonalánál le kell zárni és önálló földrészletként kell helyrajziszámozni.
(6) Ha valamely közterület egy része országos közút átkelési szakasza (az országos közútnak a belterületen áthaladó része), az országos közút területét – Budapest főváros kivételével – az átkelési szakasszal érintett egyéb közterülettől elkülönítetten kell helyrajziszámozni.
8. § (1) * A különleges külterületen belül lévő földrészletek helyrajziszámozását – ideértve a különleges külterületi egységhez tartozó vonalas létesítmények helyrajziszámozását is – a belterületi földrészletek legmagasabb helyrajzi száma után következő százeggyel – de legalább ötven szám kihagyásával – kell kezdeni. Indokolt esetben a kihagyandó számok mennyiségét a kormányhivatal ettől eltérően is előírhatja.
(2) * Ha a közigazgatási egységben több különálló különleges külterület van, a második és a további különleges külterületi egység földrészleteit – nullás számaik sorrendjében – az előző különleges külterületi egység földrészleteinek legmagasabb helyrajzi száma után következő százeggyel kezdve – de legalább ötven szám kihagyásával – kell helyrajziszámozni. Indokolt esetben a kihagyandó számok mennyiségét a kormányhivatal ettől eltérően is előírhatja.
9. § (1) A külterületi földrészleteket a központi belterület 01-es számát követő nullás számokkal (02, 03, 04 stb.) a földrészletek elhelyezkedésének sorrendjében – ideértve a további belterületi és a különleges külterületi egységeket is – kell megjelölni.
(2) * A 2. § (3) bekezdés szerinti különálló egységek földrészleteit az előző külterületi egység földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követő százeggyel kezdve – de legalább ötven szám kihagyásával – kell helyrajziszámozni. Indokolt esetben a kihagyandó számok mennyiségét a kormányhivatal ettől eltérően is előírhatja.
10. § (1) A helyrajzi számot lehetőleg a földrészlet ábrájának közepébe, az északi irányra merőlegesen, keskeny földrészletbe pedig a mértékadó hossztengellyel párhuzamos elforgatással, dőlt számokkal kell beírni oly módon, hogy a helyrajzi szám könnyen olvasható legyen. Amennyiben a helyrajzi szám a földrészlet geometriai alakjába nem helyezhető el, a helyrajzi számot ún. zászlózással is fel lehet tüntetni.
(2) A közigazgatási egység áttekintő vázlatán a belterületben és a különleges külterületben fel kell tüntetni a fekvés nullás számát, alatta zárójelben a földrészletek helyrajzi számát tól-ig. A külterületen sűrűn egymás mellett lévő földrészletek helyrajzi számát ugyancsak tól-ig kell feltüntetni.
11. § Egyéb önálló ingatlanként nyilvántartott ingatlanok helyrajziszámozását a befoglaló földrészlet helyrajzi számból kiindulva a 6. § szerint kell végezni.
12. § (1) Az alrészleteket – a földrészleten belüli elhelyezkedésük meghatározása, egymástól való megkülönböztetésük, valamint nyilvántartásuk érdekében – a magyar abc kisbetűivel kell megjelölni, ha az alrészletek területe a külön jogszabályban meghatározott legkisebb területi mértéket eléri.
(2) A megjelölésre a magánhangzók közül csak az „a” betűt, a mássalhangzók közül pedig csak az egyjegyűeket szabad használni.
(3) Ha azonos, de egymással nem határos művelési ág egy földrészleten belül többször előfordul – és területük külön-külön eléri a külön jogszabályban meghatározott legkisebb területi mértéket –, valamennyit külön-külön alrészletként kell megjelölni.
(4) Külön alrészletként kell megjelölni – az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett – a külön jogszabályban meghatározott művelési ágakat (művelés alól kivett területek).
(5) Ha a földrészleten belül a művelési ág területe (művelés alól kivett terület) a legkisebb területi mértéket nem éri el, a külön jogszabályban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.
(6) Ha egy földrészleten belül az alrészletek száma a húszat meghaladja, a földrészletet – alkalmas helyen – meg kell osztani oly módon, hogy húsznál több alrészlet egyik földrészleten se keletkezzen. A megosztás során a földrészleteket a 14. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell helyrajziszámozni.
13. § (1) Az alrészletek betűjelét lehetőleg az alrészlet ábrájának közepében kell elhelyezni. Abban az alrészletben, amelyben a földrészlet helyrajzi száma található, az alrészlet betűjelét a helyrajzi szám alá – ha ez nem lehetséges, mellé, szükséges esetben a helyrajzi számmal azonos módon történő elforgatással –, a helyrajzi számtól távolabb kell feltüntetni. Vonalas létesítmény esetén az alrészlet betűjelét a hossztengelyre merőlegesen kell megírni.
(2) A művelési ágak jelzését minden esetben az alrészlet betűjele mellett, ha a földrészlet egésze egy művelési ágba tartozik, a helyrajzi szám alatt kell elhelyezni.
14. § (1) Földrészletek megosztása esetén a megosztás eredményeként keletkezett valamennyi földrészletet tört helyrajzi számmal kell megjelölni:
a) egész helyrajzi számú földrészlet megosztása esetén a tört helyrajzi szám számlálója – valamennyi keletkezett földrészletre vonatkozóan – a földrészlet eredeti helyrajzi száma, a tört nevezője pedig 1-től kezdődő sorszám (melléklet 2. ábra);
b) tört helyrajzi számú földrészlet megosztása esetén az új helyrajzi szám számlálója – valamennyi keletkezett földrészletre vonatkozóan – a megosztással érintett földrészlet számlálójával azonos; nevezője pedig az eredeti helyrajzi szám addig felhasznált legmagasabb alátörése után következő számmal kezdődő sorszám (melléklet 3. ábra);
c) a megosztás után keletkező új földrészletek helyrajziszámozását a szomszédos kisebb helyrajzi számú földrészlettől kezdve, a szomszédos nagyobb helyrajzi számú földrészlet felé haladva kell elvégezni.
(2) A szomszédos földrészletek közötti határvonal módosítása (pl. telekhatár rendezés) során az érintett földrészletek helyrajzi számait – területük módosítása mellett – változatlanul kell hagyni (melléklet 4. ábra).
(3) Belterületen 50-nél kevesebb házhely kialakítása esetén – a (4) bekezdésben foglalt kivételével – a keletkezett új földrészleteket az (1) bekezdésben foglaltak szerint tört helyrajzi számmal kell megjelölni. Ha a házhelyeket több földrészlet területéből alakították, a földrészleteket először a 16. §-ban foglaltak szerint össze kell vonni. Ha a kialakított házhelyek száma az 50-et eléri vagy meghaladja, a helyrajziszámozást az érintett belterületi egység földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követő számmal kell kezdeni. Ha a tartalékolt számcsoport a kialakított házhelyek helyrajziszámozására nem elegendő és a következő százas számcsoportot egy másik belterületi vagy különleges külterületi egységnél már felhasználták, a belterületi vagy különleges külterületi földrészletek legmagasabb helyrajzi számát követő százegyes számmal – de legalább ötven szám kihagyásával – kell kezdeni.
(4) A főváros területén az összevonással keletkezett és megosztandó földrészlet alátörésével kell az újonnan kialakítandó földrészletek helyrajzi számait meghatározni.
15. § (1) Több földrészletet érintő új vonalas létesítmény keletkezése esetén mind a vonalas létesítmény, mind a visszamaradó területek helyrajzi számát – figyelemmel a 3. §-ban, valamint a 7. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakra – a 14. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell megállapítani a következő eltérésekkel:
a) új vonalas létesítmény keletkezésekor a megosztott földrészlet helyrajzi számának számlálója az érintett földrészlet eredeti helyrajzi száma, a nevezője pedig 1-től kezdődő sorszám, vagy az addig felhasznált legmagasabb alátörés után következő számmal kezdődő sorszám [melléklet 5. a) ábra];
b) az egyes földrészletekben bekövetkezett tulajdonjog-változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése után az új vonalas létesítményben lévő helyrajzi számokat össze kell vonni, és a vonalas létesítmény helyrajziszámozására – figyelemmel a 16. §-ban foglalt rendelkezésre – a legkisebb számlálójú tört helyrajzi számának legnagyobb nevezőjű alátörését kell felhasználni. A vonalas létesítménnyel megosztott földrészletek helyrajzi számát változatlanul kell hagyni [melléklet 5. b) ábra];
c) ha az új vonalas létesítmény elhelyezkedése olyan, hogy csak részben osztja meg a földrészleteket, az érintett földrészletekben lévő legkisebb helyrajzi számot alapul véve kell a vonalas létesítmény helyrajziszámozását elvégezni (melléklet 6. ábra).
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti részbeni megosztás az (1) bekezdés a) pontjában lévő rendelkezés alapján is elvégezhető, ebben az esetben azonban a (3) bekezdés előírásait is alkalmazni kell.
(3) A vonalas létesítményben lévő helyrajzi számok (1) bekezdés b) pontja szerinti összevonásáról – az (1) bekezdés a) pontja szerinti megosztással egy időben – külön változási vázrajzot kell készíteni. Ugyanígy kell eljárni az (1) bekezdés c) pontja szerinti vonalas létesítmény keletkezésekor is, ha a (2) bekezdésben foglaltak szerint történt a megosztás.
(4) Meglévő vonalas létesítmény, valamint egyéb közterület határvonalának módosítása esetén sem a vonalas létesítmény, sem a közterület, sem pedig az érintett földrészletek helyrajzi számát megváltoztatni nem szabad, csupán a területeket kell módosítani. Ha a vonalas létesítmény vagy közterület a változás előtt több földrészletből állt, a határvonal módosítása után – az (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 16. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével – egy helyrajzi számmal kell megjelölni (melléklet 7. ábra).
16. § Az összevonás eredményeként keletkezett új földrészlet helyrajziszámozására az összevont földrészletek helyrajzi számai közül a legkisebb egész számot; egész szám hiányában a legkisebb számlálójú tört helyrajzi szám legnagyobb nevezőjű alátörését kell felhasználni (melléklet 8. ábra).
17. § (1) Közigazgatási egységek határvonalának változása esetén az új határvonal által megosztott földrészleteket a 14. §-ban foglalt előírások szerint kell helyrajziszámozni.
(2) Az átcsatolt földrészletek helyrajzi számait a csökkenő közigazgatási egységben meg kell szüntetni, a növekvő közigazgatási egységben pedig a következők szerint át kell helyrajziszámozni:
a) külterületi földrészletek átcsatolása esetén az átszámozást általában a növekvő közigazgatási egység külterületi földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követő egész számmal kell kezdeni. Ha az átcsatolt földrészletek száma nem haladja meg a húszat, akkor csatlakozó földrészletek helyrajzi számának alátörésével is szabad jelölni az új földrészleteket [melléklet 9. a) és b) ábra];
b) belterületi és különleges külterületi földrészletek átcsatolása esetén a növekvő közigazgatási egység belterületi – ha különleges külterület is van, a különleges külterület – földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követő százeggyel – de legalább ötven szám kihagyásával – kell az átszámozást az átcsatolt belterületen kezdeni, majd az így felhasznált legmagasabb helyrajzi számot követő százeggyel kezdve – legalább ötven szám kihagyásával – az átcsatolt különleges külterületi földrészleteken folytatni;
c) ha az átcsatolt belterületi vagy különleges külterületi földrészletek csatlakoznak a növekvő közigazgatási egység belterületéhez, illetőleg különleges külterületéhez, a belterületi, illetve a különleges külterületi egység földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követő százegyes számmal kezdve kell az átcsatolt földrészleteket helyrajziszámozni. Ha a megkezdett százas számcsoport az átcsatolt földrészletek helyrajziszámozására nem elegendő és a következő százas számcsoportot egy másik egységnél már felhasználták, valamennyi átcsatolt földrészletet a b) pontban foglaltak szerint kell helyrajziszámozni.
18. § Az egyesített közigazgatási egységek földrészleteit folyamatosan kell helyrajziszámozni. Az egyesítésre kerülő közigazgatási egységek közül a több földrészlettel rendelkező egységet kell növekvő közigazgatási egységként kezelni, ahol a helyrajziszámozást változatlanul kell hagyni. A többi földrészletet a 17. § (2) bekezdés szerint kell át-helyrajziszámozni.
19. § Új közigazgatási egység alakulása esetén az új település valamennyi földrészletét a helyrajziszámozás általános szabályai szerint (2. §) újból kell helyrajziszámozni, a csökkenő közigazgatási egységekben maradó földrészletek helyrajzi számait pedig változatlanul kell hagyni. A csökkenő közigazgatási egységekben az egyes számcsoportok között fel nem használt helyrajzi számokat „átugrott”-ként kell kezelni.
20. § (1) Belterületi határvonal változása esetén az új határvonal által megosztott földrészleteket a 14. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell helyrajziszámozni.
(2) Külterületből belterülethez csatolt földrészleteket a belterületi földrészletek legmagasabb helyrajzi számát követő számtól kezdve kell helyrajziszámozni. Ha a megkezdett százas számcsoport az átcsatolt földrészletek helyrajziszámozására nem elegendő – és a következő százas számcsoportot egy másik egységnél már felhasználták – a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint kell a helyrajziszámozást elvégezni. Ha az átcsatolt földrészletek száma nem haladja meg a húszat, akkor a csatlakozó földrészletek helyrajzi számának alátörésével is szabad jelölni az új földrészleteket (melléklet 10. ábra).
(3) Külterületi lakott hely különálló belterületté minősítése esetében az érintett földrészleteket a belterületi – ha különleges külterület is van, a különleges külterületi – földrészletek legmagasabb helyrajzi számát követő százeggyel kezdve – de legalább ötven szám kihagyásával – kell helyrajziszámozni [melléklet 11. a) és b) ábra].
(4) Belterületből külterülethez csatolt földrészleteket a csatlakozó külterületi földrészletek helyrajzi számának megfelelő alátöréseivel kell a helyrajziszámozást elvégezni [melléklet 12. a) és b) ábra].
(5) Különálló belterület külterületté minősítése esetében a földrészleteket az érintett belterületi egység nullás számának megfelelő alátöréseivel kell számozni [melléklet 13. a) és b) ábra].
21. § (1) Különleges külterületből a belterülethez csatolt földrészleteket a 20. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelemszerű alkalmazásával kell helyrajziszámozni.
(2) Különleges külterület különálló belterületté minősítése esetében az érintett földrészleteket a 20. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell helyrajziszámozni.
(3) Különleges külterületből a külterülethez csatolt földrészleteket a 20. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell helyrajziszámozni.
(4) Különleges külterület külterületté minősítése esetében a 20. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell az át-helyrajziszámozást végrehajtani.
22. § (1) Közigazgatási egység vagy fekvéshatárvonal változása következtében átszámozott földrészletek régi és új helyrajzi számai közötti kapcsolat, valamint a területelszámolás biztosítása érdekében azonosító jegyzéket kell készíteni.
(2) Az azonosító jegyzék „változás előtt” rovatába az átcsatolt földrészleteknek a csökkenő közigazgatási egységben vagy fekvésben érvényben volt helyrajzi számát és területi adatait – a régi helyrajzi számok növekvő sorrendjében – kell bejegyezni. A „változás után” rovatban a növekvő közigazgatási egységben vagy fekvésben érvényes helyrajzi számot és területi adatokat kell feltüntetni.
(3) A határvonal-változással érintett valamennyi földrészlet adatainak bejegyzése után a változás előtti és a változás utáni területi adatokat összegezni kell. A változás előtti és a változás utáni területi végösszegeknek m2 élességei kell egymással egyezni.
23. § (1) Több művelési ágban hasznosított földrészlet megosztása esetén a keletkezett új földrészletekben az alrészleteket – a keletkezett új földrészletekre vonatkozóan külön-külön – szükség szerint az eredeti alrészletjelzéstől függetlenül kell megjelölni (melléklet 14. ábra).
(2) Több művelési ágban hasznosított földrészlet összevonása esetén a természetben összefüggő, azonos művelési ágba tartozó területeket egy alrészletté kell összevonni és az egyes művelési ágakat az eredeti alrészletek jelzésétől függetlenül kell megjelölni. Amennyiben a legkisebb területi mértéket el nem érő és ezért az összevonás előtt más művelési ághoz csatolt művelési ágak területe az összevonás után a – külön jogszabályban meghatározott – legkisebb területi mértéket eléri, önálló alrészletként kell kezelni (melléklet 8. ábra).
(3) Művelési ág változása esetén az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni a következő kiegészítésekkel;
a) ha valamely alrészlet művelési ága teljes egészében a vele szomszédos alrészlet művelési ágára változik, a megváltozott alrészlet területét be kell olvasztani a szomszédos alrészlet területébe, az alrészleteket pedig az „a” betűvel kezdve – folytatólagosan – kell újra megjelölni (melléklet 15. ábra);
b) ha valamely alrészlet művelési ága csak részben változik a szomszédos alrészlet művelési ágára, betűjelzésüket – a területek megfelelő megváltoztatásával – változatlanul kell hagyni (melléklet 15. és 16. ábra);
c) a művelési ág változás után keletkezett új alrészletet az abc soron következő – a földrészleten belül eddig fel nem használt – kisbetűjével kell megjelölni (melléklet 16. ábra).
24. § (1) A közigazgatási egység fekvéseiben lévő földrészletek helyrajziszámozását megváltoztatni
a) közigazgatási egységek egyesítése, új közigazgatási egység keletkezése, közigazgatási egység vagy fekvés teljes újfelmérése,
b) a belterület határvonalának nagymértékű változása,
c) a tört helyrajzi számok nagy száma
esetén szabad.
(2) Átszámozást a helyrajziszámozás általános előírásai szerint kell végezni.
(3) * Az átszámozáshoz az illetékes kormányhivatalnak az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter előzetes engedélyét meg kell kérnie.
25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult földmérési munkáknál kell alkalmazni.
(2)–(5) *
1. ábra
Helyrajziszámozás földrészletek megosztása esetén
2. ábra
Megjegyzés:
Az ábrán lévő tört-megírás helyett használható a ferde törtvonal is (pl. 037/7).
Először a 037/3, 037/4, 037/5 és 037/6, majd a 037/1 037/7 és 037/8, az után a 037/8 037/9 és 037/10, legutóbb pedig a 037/7 helyrajzi számú földrészlet 037/11 és 037/12 földrészletekre osztott meg.
3. ábra
4. ábra
Helyrajziszámozás vonalas létesítmény keletkezése vagy változása esetén
5. a) ábra
5. b) ábra
6. ábra
7. ábra
Helyrajziszámozás földrészletek összevonása esetén
8. ábra
Helyrajziszámozás közigazgatási egységek határvonalának változása esetén
Megjegyzés:
1. „A” közigazgatási egységben a legmagasabb helyrajzi szám 0723.
2. Az átcsatolt földrészleteket a csatlakozó földrészletek helyrajzi számának alátöréseivel is lehet helyrajziszámozni.
9. a) ábra
Megjegyzés:
1. Az átcsatolt földrészleteket a legmagasabb helyrajzi szám után következő számokkal is lehet helyrajziszámozni.
2. A 0376/5 helyrajzi számú utat a határátcsatolás után be kell olvasztani a 0350 helyrajzi számú út területébe.
9. b) ábra
Helyrajziszámozás fekvéshatár változása esetén
Megjegyzés:
1. A belterület legmagasabb helyrajzi száma 995.
2. A 996 helyrajzi számú utat átcsatolás után be kell olvasztani a 31 helyrajzi számú utcába.
10. ábra
11. a) ábra
Megjegyzés: A központi belterületi földrészletek legmagasabb helyrajzi száma 391.
A második belterület földrészleteinek legmagasabb helyrajzi száma 625.
A különleges külterületi földrészletek legmagasabb helyrajzi száma 835.
11. b) ábra
12. a) ábra
12. b) ábra
13. a) ábra
13. b) ábra
Alrészletek megjelölése földrészlet, illetve művelési ág változása esetén
14. ábra
15. ábra
16. ábra
