A jogszabály mai napon ( 2018.08.15. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

33/2007. (VI. 22.) IRM rendelet

az igazságügyi szakértői testületek szervezetéről és működéséről

Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 31. §-a (6) bekezdésének c) és d) pontjában, valamint 32. §-ának (9) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának h) pontjában foglalt feladatkörömben - egyetértésben az egészségügyi miniszterrel az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ában foglalt, valamint a pénzügyminiszterrel a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) és g) pontjában foglalt feladatkörében - a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § *  (1) Az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület, az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértői Testület, az Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testület, a Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület, valamint a Pénz- és Tőkepiaci Igazságügyi Szakértői Testület (a továbbiakban együtt: szakértői testület) az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény szerinti igazságügyi szakértői testület, amely e rendeletben foglaltak szerint végzi tevékenységét.

(2) A jogi személy szakértői testület alapító okiratát - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) adja ki.

(3) A szakértői testület működtetésének fedezetét tevékenységéből származó bevételei biztosítják.

A szakértői testület feladatai

2. § *  A szakértői testület feladata, hogy bíróság és más hatóság kirendelésére vagy megbízás alapján a szakterületéhez tartozó szakkérdésekben szakvéleményt adjon.

A szakértői testület szervezete

3. § (1) A szakértői testület tagjainak kinevezése a külön törvényben meghatározottak szerint történik.

(2) *  A miniszter a kinevezést megelőzően a tagok személyére vonatkozóan véleményt kér a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarától és az adott szakértői testülethez tartozó szakterületnek megfelelő képzést folytató egyetemektől. A beérkezett vélemények nem kötelezik a kinevezés során a minisztert.

4. § Ha a szakértői testület tagjai közül a tagok valamelyikének kinevezése - annak lejártát megelőzően - megszűnik, az újonnan kinevezett tag megbízatása az eredetileg kinevezett tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.

5. § A szakértői testület nem igazságügyi szakértő tagja a kinevezését követő 30 napon belül a külön törvényben foglaltak szerint esküt tesz.

6. § (1) A szakértői testület tagjának megbízatása megszűnik, ha

a) a megbízatásának időtartama lejár,

b) a megbízatását a miniszter a szakértői testület szakterületének ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben visszavonja,

c) tagságáról lemond.

(2) A szakértői testület igazságügyi szakértő tagjának a megbízatása az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően akkor is megszűnik, ha törölték az igazságügyi szakértői névjegyzékből.

(3) A megbízatás visszavonására akkor kerülhet sor, ha a tag az egészségi állapota miatt, vagy más okból a feladatának ellátására tartósan alkalmatlanná vált.

7. § (1) A szakértői testület elnökét és elnökhelyettesét a miniszter a szakértői testület szakterületének ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben öt évre nevezi ki a szakértői testület tagjai közül.

(2) A szakértői testületet az elnök képviseli és irányítja. Távolléte, akadályoztatása, összeférhetetlensége vagy az eseti bizottságban való részvétele esetén feladatait az elnökhelyettes látja el.

(3) *  Az elnök

a) összehívja és vezeti a szakértői testület teljes ülését, javaslatot tesz a napirendre és előkészíti a teljes ülés hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát,

b) előkészíti és a teljes ülés elé terjeszti az ügyrendet és annak módosítását, majd annak elfogadása esetén jóváhagyásra felterjeszti azt a miniszterhez,

c) előkészíti és a teljes ülés elé terjeszti a jogi személy szakértői testület éves költségvetését,

d) előkészíti és a teljes ülés elé terjeszti a szakértői testület éves munkájáról szóló beszámolót,

e) jogi személy szakértői testület esetén előkészíti és a teljes ülés elé terjeszti a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet szerinti éves számviteli beszámolót,

f) gondoskodik a teljes ülés döntéseinek végrehajtásáról,

g) gondoskodik a szakértői testület éves munkájáról szóló beszámoló és - jogi személy szakértői testület esetén - az éves számviteli beszámoló miniszternek való benyújtásáról,

h) gondoskodik az eseti bizottságok kijelöléséről, illetve - szükség szerint - az eseti bizottság tagjainak módosításáról,

i) munkáltatói jogokat gyakorol a szakértői testület munkavállalói felett,

j) évente tájékoztatja a szakértői testület működéséről a minisztert.

8. § (1) *  Az elnök, illetve az elnökhelyettes munkáját a szakértői testület titkára (a továbbiakban: titkár) segíti, akit - a szakértői testület elnökének javaslatára - öt évre a miniszter nevez ki.

(2) A titkár

a) ellátja a szakértői testület ügyviteli feladatait,

b) kapcsolatot tart, a kirendelő bírósággal, hatósággal és a megbízóval (a továbbiakban együtt: megkereső), valamint a szakértői testület tagjaival,

c) nyilvántartja, elszámolja a szakértői testület díját, és az elnök döntése alapján gondoskodik a szakértőket megillető díj kifizetéséről.

9. § A szakértői testület elnökét, elnökhelyettesét és titkárát feladatainak ellátásáért tiszteletdíj illeti meg.

10. § A szakértői testület elnökének, elnökhelyettesének és titkárának a tisztségére vonatkozó megbízatása megszűnik, ha

a) tisztségviselői megbízatásának időtartama lejár,

b) *  tisztségviselői megbízatását a miniszter - a szakértői testület elnöke vagy elnökhelyettese esetén a szakértői testület szakterületének ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben - visszavonja,

c) tisztségviselői megbízatásáról lemond,

d) testületi tagságára vonatkozó megbízatása a 6. §-ban foglaltak alapján megszűnik.

A szakértői testület működése

11. § *  (1) A szakértői testület évente legalább egyszer teljes ülést tart a tárgyév május 31. napjáig. A teljes ülést a szakértői testület elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A teljes ülés

a) elfogadja és módosítja a szakértői testület ügyrendjét, az ügyrend elfogadásával, illetve módosításával dönt a szakértői testület elnökét, elnökhelyettesét és titkárát megillető tiszteletdíj mértékéről,

b) jóváhagyja a jogi személy szakértői testület éves költségvetését,

c) jóváhagyja a jogi személy szakértői testület éves számviteli beszámolóját,

d) jóváhagyja a szakértői testület éves munkájáról szóló beszámolót,

e) ellátja az ügyrendben meghatározott egyéb feladatokat.

(3) A teljes ülés abban az esetben határozatképes, ha azon a szakértői testület tagjainak több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén megismételt ülést kell tartani. A teljes ülés határozatképtelensége esetére összehívott megismételt ülés a résztvevők számától függetlenül határozatképes. A teljes ülés döntését egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

(4) A teljes ülés a szakértői testület éves munkájáról szóló beszámoló jóváhagyására vonatkozó döntését elektronikus hírközlő eszköz útján is meghozhatja az ügyrendben részletezettek szerint. Az ügyrendben meg kell határozni az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját akként, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és befolyásmentes kommunikáció biztosított legyen.

12. § *  (1) A szakértői testület a tagok által elfogadott és a miniszter által jóváhagyott ügyrend szerint működik.

(2) A jogi személy szakértői testület éves számviteli beszámolóját legkésőbb az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell elkészíteni és a teljes ülésnek jóváhagyni. A teljes ülés által jóváhagyott éves számviteli beszámolót az elnök írja alá.

(3) A szakértői testület elnöke az ügyrendet, a szakértői testület éves munkájáról szóló beszámolót és - jogi személy szakértői testület esetén - az éves számviteli beszámolót annak jóváhagyásától vagy elfogadásától számított 7 napon belül benyújtja a miniszternek.

(4) A szakértői testület tagjainak névsorát, ügyrendjét, az éves munkáról szóló beszámolót és az éves számviteli beszámolót a miniszter a kormányzati portálon közzéteszi.

13. § A szakértői testületek az 1. számú mellékletben megjelölt székhelyen működnek.

A szakértői testület eljárása

14. § (1) A szakértői testület nevében a szakértői véleményt a szakértői testület elnöke által kijelölt három tagból álló eseti bizottság (a továbbiakban: eseti bizottság) adja. Indokolt esetben, különösen több szakterületet érintő kirendelés vagy megbízás, valamint az ügy megítélésének bonyolultsága esetén öt tagból álló eseti bizottság is kijelölhető.

(2) Az eseti bizottság elnökét, továbbá az ügyet az eseti bizottság ülésére előkészítő előadót a szakértői testület elnöke jelöli ki.

(3) A szakértői testületet az egyes ügyekben az eseti bizottság elnöke vagy az általa kijelölt tagja képviseli.

15. § (1) Ha a szakértői vélemény kialakításához - a feltett kérdések összetettsége folytán - részben olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a szakértői testület tagjai nem rendelkeznek, a szakértői testület elnökének utasítása alapján a titkár tájékoztatja a megkeresőt arról, hogy az egyes kérdések megválaszolásához más szakértő (a továbbiakban: bevont szakértő) igénybevétele is szükséges.

(2) Ha a megbízó a bevont szakértő igénybevételéhez hozzájárul, illetve a kirendelő bíróság vagy más hatóság az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján a bevont szakértőt kirendeli, a szakértői testület és a bevont szakértő a szakvéleményét egyesítheti.

16. § A szakértői testület elsősorban a megkereső által feltett kérdések és a benyújtott iratok, valamint a korábban keletkezett szakvélemények alapján alakítja ki a szakértői véleményét; szükség esetén vizsgálatot végezhet, és további adatok szolgáltatását kérheti a megkeresőtől.

17. § (1) Az eseti bizottság elé kerülő ügyek intézésében és tárgyalásában nem vehet részt a szakértői testület azon tagja,

a) akire az adott ügyben az eljárási törvényekben és az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogszabályokban meghatározott kizáró ok áll fenn,

b) aki olyan gazdasági társaság, szakértői intézmény vagy egyéb állami szerv, intézmény, szervezet tagja vagy alkalmazottja, amely az adott ügyben félként vagy hatóságként vesz vagy vett részt,

c) aki az adott ügyben korábban már szakvéleményt adott.

(2) A kizáró ok fennállását az érintett köteles a szakértői testület elnökének bejelenteni. A szakértői testület elnöke hivatalból biztosítja, hogy kizárt szakértő ne vegyen részt a szakértői vélemény kialakításában.

18. § (1) A szakértői testülethez érkező bírósági, hatósági kirendeléseket és az egyéb megbízásokat - a titkár által történő előkészítést követően - a szakértői testület elnöke fogadja el és az elnök utasításának megfelelően a titkár igazolja vissza.

(2) *  Az eseti bizottság a szakértői véleményt zárt ülésen vagy ülés tartása nélkül, elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével alakítja ki. A szakértői testület ügyrendjében meg kell határozni az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját akként, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és befolyásmentes kommunikáció biztosított legyen. Ülés tartása esetén a bevont szakértő az ülésen tanácskozási joggal részt vehet. Az ülésről, valamint - ha a szakértői vélemény ülés tartása nélkül kerül kialakításra - a szakértői vélemény kialakításának folyamatáról emlékeztető készül, amelyet az eseti bizottság elnöke ír alá.

(3) *  Az eseti bizottság ülés tartása esetén akkor határozatképes, ha az ülésen valamennyi tag jelen van. Ha a szakvélemény ülés tartása nélkül kerül kialakításra, az eseti bizottság akkor határozatképes, ha valamennyi tag közli véleményét az eseti bizottság többi tagjával. Az eseti bizottság döntését egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az eseti bizottság a szakvéleményt saját szakmai felelőssége mellett, a szakértői testület nevében adja. Ülés tartása esetén a szakértői véleményt az eseti bizottság valamennyi tagja aláírásával látja el. Ha a szakvélemény ülés tartása nélkül kerül kialakításra a szakértői véleményt az eseti bizottság elnöke írja alá azzal, hogy utal az ülés tartása nélküli döntéshozatalra.

(4) Az eseti bizottság elnökének felterjesztésére a szakértői testület elnöke - ha a szakértői testület elnöke tagja volt az eseti bizottságnak, akkor a szakértői testület elnökhelyettese - az írásba foglalt véleményt ellenjegyzi, és ellátja a szakértői testület bélyegzőjével, továbbá azt az általa aláírt díjjegyzékkel, valamint a rendelkezésre bocsátott iratokkal együtt megküldi a megkeresőnek.

(5) * 

(6) *  Az eseti bizottság működésének részletes szabályait a szakértői testület ügyrendjében szabályozza.

A szakértői testület tagjainak díjazása * 

19. § *  A szakértői vélemény elkészítéséért az eseti bizottság tagjait díj illeti meg. E díj mértékét a szakértői testület ügyrendjében kell meghatározni és azt a szakértői testülethez befolyt díjból kell megfizetni.

19/A-20. § * 

II. Fejezet

AZ EGYES SZAKÉRTŐI TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK

Az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület

21. § *  Az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. számú mellékletében meghatározott mező- és erdőgazdálkodási, valamint élelmiszer-ipari szakterületeken - kivéve a 2. és 6. pontban megjelölt szakterületeket - felmerült szakkérdésekben jár el.

22. § Az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület legfeljebb 55 tagból áll.

Az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértői Testület

23. § *  Állategészségügyi Igazságügyi Szakértői Testület az R. 4. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott állategészségügy és 6. pontjában meghatározott élelmiszer-biztonság és élelmiszer-minőségügy szakterületen felmerült szakkérdésben jár el.

24. § Az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértői Testület legfeljebb 15 tagból áll.

Az Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testület

25. § Az Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testület az R. 2. számú mellékletében meghatározott orvosi, továbbá egyes pszichológiai és biológiai szakterületeken felmerült szakkérdésekben jár el.

26. § (1) Az Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testület külön jogszabály szerint az Egészségügyi Tudományos Tanács szerveként működik.

(2) Az Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testület létszáma legfeljebb 40 fő lehet.

27. § (1) Az Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testület esetében két elnökhelyettes kerül kinevezésre.

(2) Az elnök távolléte, akadályoztatása, összeférhetetlensége vagy az eseti bizottságban való részvétele esetén feladatait az általa kijelölt elnökhelyettes látja el. Ha az elnök a kijelölésben tartósan akadályoztatva van, az elnök feladatait ellátó elnökhelyettest a miniszter jelöli ki.

28. § Az Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testület esetében az eseti bizottság legalább egy tagjának igazságügyi orvostan szakvizsgával kell rendelkeznie.

A Pénz- és Tőkepiaci Igazságügyi Szakértői Testület

29. § A Pénz- és Tőkepiaci Igazságügyi Szakértői Testület az R. 10. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott biztosítás, 5. pontjában meghatározott pénzpiac és 6. pontjában meghatározott tőkepiac szakterületeken felmerült szakkérdésekben jár el.

30. § *  (1) A Pénz- és Tőkepiaci Igazságügyi Szakértői Testület legfeljebb 50 tagból áll.

(2) Ha a Pénz- és Tőkepiaci Igazságügyi Szakértői Testület jogi személyként működik, alapító okiratát a miniszter a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter egyetértésével adja ki.

A Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület * 

30/A. § *  (1) A Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az R.

a) 5. számú mellékletében meghatározott közlekedési és ipari szakterületeken,

b) 7. számú mellékletének

ba) A) részében meghatározott környezetvédelmi szakterületeken,

bb) C) részében meghatározott vízügyi szakterületeken,

c) *  8. számú mellékletének 7. pontjában meghatározott műemléki érték dokumentálása szakterületen,

d) *  11. számú mellékletében meghatározott lakás- és építésügyi, valamint településrendezési szakterületeken

felmerült szakkérdésekben jár el.

(2) A Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület nem járhat el az R.

a) 5. számú melléklete

aa) A) részének 23. pontjában meghatározott közúti szállítás, fuvarozás és 29. pontban megjelölt vasúti áruszállítás szakterületeken,

ab) *  B) részének 33. pontjában meghatározott vendéglátóipar, és 37. pontjában meghatározott iparjogvédelem szakterületeken,

b) *  11. számú melléklete C) részének 2. pontjában megjelölt idegenforgalom szakterületen felmerült szakkérdésekben

felmerült szakkérdésekben.

30/B. § *  (1) A Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület legfeljebb 80 tagból áll.

(2) A Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület esetében két elnökhelyettes kerül kinevezésre.

(3) Az elnök távolléte, akadályoztatása, összeférhetetlensége vagy az eseti bizottságban való részvétele esetén feladatait az általa kijelölt elnökhelyettes látja el. Ha az elnök a kijelölésben tartósan akadályoztatva van, az elnöki feladatokat ellátó elnökhelyettest a miniszter jelöli ki.

III. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

Záró és átmeneti rendelkezések

31. § (1) Ez a rendelet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba. Azokban az ügyekben, amelyekben a már működő szakértői testület kirendelésére, megbízására e rendelet hatálybalépését megelőzően került sor, a szakértői testület a kirendelés, megbízás időpontjában hatályos jogszabályban foglaltak szerint jár el.

(2) E rendelet hatálybalépése nem érinti a már működő szakértői testület tagjainak kinevezését.

(2a) *  A jogi személyiséggel nem rendelkező Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület részére - a testület elnökével együttműködve, az elnök által rendelkezésre bocsátott iratok, információk alapján - a bevételek elszámolásával és a kiadások teljesítésével összefüggő pénzügyi, adózási és számviteli feladatokat, az ehhez kapcsolódó kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, teljesítésigazolási, érvényesítési és utalványozási jogosultságokat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem látja el.

(3) E rendelet 33. §-a a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.

32-33. § * 

1. számú melléklet a 33/2007. (VI. 22.) IRM rendelethez

A szakértői testületek székhelye

1. Az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület székhelye: 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

2. Az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértői Testület székhelye: 1078 Budapest, István u. 2.

3. Az Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testület székhelye: 1051 Budapest, Arany János u. 6-8.

4. A Pénz- és Tőkepiaci Igazságügyi Szakértői Testület székhelye: 1051 Budapest, József nádor tér 2-4.

5. *  A Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület székhelye: 1111 Budapest, Műegyetem rakpart 1-3.

2. számú melléklet a 33/2007. (VI. 22.) IRM rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére