A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat.) 53. §-ának b) és c) pontjában, valamint a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Pvt.) 42. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – e tekintetben az önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben –, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) és d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Oktatási és Kulturális Minisztériumra (a továbbiakban: minisztérium) és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre; továbbá azokra a felsőoktatási intézményekre, amelyek fenntartói feladatait az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el (a továbbiakban együttesen: a minisztérium fenntartásában lévő intézmények), valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény hatálya alá tartozó intézmények oktatóira, alkalmazottjaira, hallgatóira, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó nevelési-oktatási intézmények pedagógusaira, alkalmazottaira és tanulóira.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a katonai és rendvédelmi oktatási intézményekre és ezek oktatóira, dolgozóira, hallgatóira, tanulóira.
2. § (1) A védekezésre való felkészülés időszakában különösen az alábbi feladatok kerülnek ellátásra:
a) tevékenység az Operatív Törzsben és a védekezési munkabizottságokban;
b) védelmi bizottság létrehozása és feladatainak meghatározása;
c) a közoktatásban tanulók katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felkészítése alapjainak megjelenítése a Nemzeti alaptantervben;
d) részvétel a katasztrófavédelmi gyakorlatokon a Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) kijelölése szerint;
e) az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszerben együttműködő, kijelölt egyetemi laboratóriumok működésének koordinálása, célirányos műszerfejlesztésük támogatása;
f) a minisztérium fenntartásában lévő intézmények katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi feladatai végrehajtásának elősegítése, alkalmazottai és hallgatói katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felkészítésének koordinálása, ezen belül a katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenységet irányító munkatársak továbbképzése.
(2) A védekezés időszakában, katasztrófa veszélyének előrejelzését, veszélyhelyzet kihirdetését, valamint az ország meghatározott részének katasztrófa sújtotta területté nyilvánítását követően ellátandó feladat különösen:
a) a védelmi bizottság szükség szerinti működtetése;
b) a minisztérium fenntartásában lévő intézményeknél létrehozott munkahelyi polgári védelmi és tűzvédelmi szervezetek alkalmazásának elősegítése;
c) a KKB és munkabizottságai rendszeres tájékoztatása.
(3) A következmények felszámolása és a helyreállítás időszakában ellátandó feladat:
a) közreműködés az ágazati károk felmérésében, a sérült intézmények helyreállítása fontossági sorrendjének meghatározásában;
b) a rendelkezésre álló pénzügyi források lehetőség szerinti átcsoportosításával a katasztrófa által okozott károk felszámolásának elősegítése.
3. § A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felkészítése a külön jogszabályban meghatározott pedagógus-továbbképzés keretében is történhet a beiskolázási tervnek megfelelően.
4. § A felsőoktatási intézmények hallgatóinak katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felkészítését az általános munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás, valamint a szakirány szerinti képzés tantárgyainak oktatása során kell megvalósítani.
5. § A felkészítéshez igénybe vehető a katasztrófavédelmi, a polgári védelmi szervek és a tűzoltóságok segítsége, tájékoztatói, segédletei.
6. § (1) Az intézmény vezetője
a) meghatározza a katasztrófa-, tűz- és a polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, irányítja és ellenőrzi a felkészülési és a védekezési időszakra meghatározott feladatok végrehajtását;
b) kiadja az intézmény tűzvédelmi szabályzatát, annak mellékleteként tűzriadó tervét, amelyet szükség szerint, de legalább évente gyakoroltat;
c) elrendelés esetén kidolgoztatja az intézmény veszélyeztetettségének megfelelő veszélyelhárítási terveket, és egyezteti az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság területi szervével;
d) együttműködik a felkészülés, a védekezés, a kárfelmérés, valamint a katasztrófa következményeinek felszámolása és helyreállítása során a katasztrófavédelem területi szervezeteivel, az intézmény működési helye szerint illetékes polgármesterrel, a megyei (fővárosi), helyi védelmi bizottsággal, továbbá a minisztérium védelmi bizottságával;
e) elősegíti az intézmény dolgozóinak, oktatóinak, hallgatóinak, tanulóinak, valamint, megalakítása esetén, a munkahelyi polgári védelmi szervezetnek a felkészítését, kiképzését;
f) közreműködik az intézmény dolgozóinak a település polgári védelmi besorolása szerinti egyéni védőeszközökkel ellátottságát, illetve óvóhelyi védelmét szolgáló intézkedések megvalósításában a hatóság rendelkezései alapján, valamint a hatósági elrendelésen alapuló kitelepítés, kimenekítés végrehajtásában;
g) elősegíti a rendelkezésre álló épületek, anyagok és eszközök felhasználását a katasztrófa elleni védekezés szükségletének megfelelően.
(2) A minisztérium fenntartásában lévő intézmény évente tájékoztatót készít a katasztrófa-, a tűz- és a polgári védelmi feladatok végrehajtásáról, amelyet a tárgyévet követő március 31-éig megküld a minisztérium védelmi ügyekben illetékes szervezeti egységének.
7. § A minisztérium fenntartásában lévő intézményben az alkalmazottak, a tanulók és a hallgatók kollektív védelmére, a polgári védelmi tervek készítését meghaladóan, a meglévő életvédelmi létesítmények karbantartásával, más célú hasznosításuk esetén funkciójuk gyors visszaállításának lehetőségével, illetve szükségóvóhelyek kialakítása feltételeinek megteremtésével kell felkészülni.
8. § (1) Az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer részét képező Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszerbe kijelölt egyetemi laboratóriumok az ágazati Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv, valamint felépítési és működési rendjük és a vonatkozó jogszabályok szerint oldják meg katasztrófavédelmi feladataikat.
(2) A kijelölt egyetemi laboratóriumok tevékenységét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézeténél létrehozott Ágazati Információs Központ szervezi és koordinálja, amelynek keretében
a) közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium védelmi ügyekben illetékes szervezeti egységével és az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer illetékes szerveivel;
b) összehangolja a kijelölt egyetemi laboratóriumok munkáját, kialakítja együttműködésük és adatszolgáltatásuk rendjét;
c) kidolgozza és bevezeti a nukleáris veszélyhelyzet időszakának mérési metodikáját, összesíti, feldolgozza és továbbítja a laboratóriumok mérési eredményeit;
d) gyakoroltatja a nukleáris veszélyhelyzetben szükséges mérési, szakmai elemzési feladatok végrehajtását.
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X. 12.) OM rendelet és a 2/2002. (II. 13.) NKÖM rendelet hatályát veszti.
