A jogszabály mai napon ( 2024.12.06. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet

a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól

A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat.) 53. §-ának b) és c) pontjában, valamint a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Pvt.) 42. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – e tekintetben az önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben –, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) és d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Oktatási és Kulturális Minisztériumra (a továbbiakban: minisztérium) és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre; továbbá azokra a felsőoktatási intézményekre, amelyek fenntartói feladatait az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el (a továbbiakban együttesen: a minisztérium fenntartásában lévő intézmények), valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény hatálya alá tartozó intézmények oktatóira, alkalmazottjaira, hallgatóira, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó nevelési-oktatási intézmények pedagógusaira, alkalmazottaira és tanulóira.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a katonai és rendvédelmi oktatási intézményekre és ezek oktatóira, dolgozóira, hallgatóira, tanulóira.

A minisztérium feladatai

2. § (1) A védekezésre való felkészülés időszakában különösen az alábbi feladatok kerülnek ellátásra:

a) tevékenység az Operatív Törzsben és a védekezési munkabizottságokban;

b) védelmi bizottság létrehozása és feladatainak meghatározása;

c) a közoktatásban tanulók katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felkészítése alapjainak megjelenítése a Nemzeti alaptantervben;

d) részvétel a katasztrófavédelmi gyakorlatokon a Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) kijelölése szerint;

e) az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszerben együttműködő, kijelölt egyetemi laboratóriumok működésének koordinálása, célirányos műszerfejlesztésük támogatása;

f) a minisztérium fenntartásában lévő intézmények katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi feladatai végrehajtásának elősegítése, alkalmazottai és hallgatói katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felkészítésének koordinálása, ezen belül a katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenységet irányító munkatársak továbbképzése.

(2) A védekezés időszakában, katasztrófa veszélyének előrejelzését, veszélyhelyzet kihirdetését, valamint az ország meghatározott részének katasztrófa sújtotta területté nyilvánítását követően ellátandó feladat különösen:

a) a védelmi bizottság szükség szerinti működtetése;

b) a minisztérium fenntartásában lévő intézményeknél létrehozott munkahelyi polgári védelmi és tűzvédelmi szervezetek alkalmazásának elősegítése;

c) a KKB és munkabizottságai rendszeres tájékoztatása.

(3) A következmények felszámolása és a helyreállítás időszakában ellátandó feladat:

a) közreműködés az ágazati károk felmérésében, a sérült intézmények helyreállítása fontossági sorrendjének meghatározásában;

b) a rendelkezésre álló pénzügyi források lehetőség szerinti átcsoportosításával a katasztrófa által okozott károk felszámolásának elősegítése.

Ágazati feladatok

3. § A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felkészítése a külön jogszabályban meghatározott pedagógus-továbbképzés keretében is történhet a beiskolázási tervnek megfelelően.

4. § A felsőoktatási intézmények hallgatóinak katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felkészítését az általános munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás, valamint a szakirány szerinti képzés tantárgyainak oktatása során kell megvalósítani.

5. § A felkészítéshez igénybe vehető a katasztrófavédelmi, a polgári védelmi szervek és a tűzoltóságok segítsége, tájékoztatói, segédletei.

A minisztérium fenntartásában lévő intézmények feladatai

6. § (1) Az intézmény vezetője

a) meghatározza a katasztrófa-, tűz- és a polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, irányítja és ellenőrzi a felkészülési és a védekezési időszakra meghatározott feladatok végrehajtását;

b) kiadja az intézmény tűzvédelmi szabályzatát, annak mellékleteként tűzriadó tervét, amelyet szükség szerint, de legalább évente gyakoroltat;

c) elrendelés esetén kidolgoztatja az intézmény veszélyeztetettségének megfelelő veszélyelhárítási terveket, és egyezteti az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság területi szervével;

d) együttműködik a felkészülés, a védekezés, a kárfelmérés, valamint a katasztrófa következményeinek felszámolása és helyreállítása során a katasztrófavédelem területi szervezeteivel, az intézmény működési helye szerint illetékes polgármesterrel, a megyei (fővárosi), helyi védelmi bizottsággal, továbbá a minisztérium védelmi bizottságával;

e) elősegíti az intézmény dolgozóinak, oktatóinak, hallgatóinak, tanulóinak, valamint, megalakítása esetén, a munkahelyi polgári védelmi szervezetnek a felkészítését, kiképzését;

f) közreműködik az intézmény dolgozóinak a település polgári védelmi besorolása szerinti egyéni védőeszközökkel ellátottságát, illetve óvóhelyi védelmét szolgáló intézkedések megvalósításában a hatóság rendelkezései alapján, valamint a hatósági elrendelésen alapuló kitelepítés, kimenekítés végrehajtásában;

g) elősegíti a rendelkezésre álló épületek, anyagok és eszközök felhasználását a katasztrófa elleni védekezés szükségletének megfelelően.

(2) A minisztérium fenntartásában lévő intézmény évente tájékoztatót készít a katasztrófa-, a tűz- és a polgári védelmi feladatok végrehajtásáról, amelyet a tárgyévet követő március 31-éig megküld a minisztérium védelmi ügyekben illetékes szervezeti egységének.

7. § A minisztérium fenntartásában lévő intézményben az alkalmazottak, a tanulók és a hallgatók kollektív védelmére, a polgári védelmi tervek készítését meghaladóan, a meglévő életvédelmi létesítmények karbantartásával, más célú hasznosításuk esetén funkciójuk gyors visszaállításának lehetőségével, illetve szükségóvóhelyek kialakítása feltételeinek megteremtésével kell felkészülni.

Az Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszerbe kijelölt egyetemi radiológiai laboratóriumok feladatai

8. § (1) Az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer részét képező Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszerbe kijelölt egyetemi laboratóriumok az ágazati Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv, valamint felépítési és működési rendjük és a vonatkozó jogszabályok szerint oldják meg katasztrófavédelmi feladataikat.

(2) A kijelölt egyetemi laboratóriumok tevékenységét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézeténél létrehozott Ágazati Információs Központ szervezi és koordinálja, amelynek keretében

a) közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium védelmi ügyekben illetékes szervezeti egységével és az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer illetékes szerveivel;

b) összehangolja a kijelölt egyetemi laboratóriumok munkáját, kialakítja együttműködésük és adatszolgáltatásuk rendjét;

c) kidolgozza és bevezeti a nukleáris veszélyhelyzet időszakának mérési metodikáját, összesíti, feldolgozza és továbbítja a laboratóriumok mérési eredményeit;

d) gyakoroltatja a nukleáris veszélyhelyzetben szükséges mérési, szakmai elemzési feladatok végrehajtását.

Záró rendelkezések

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X. 12.) OM rendelet és a 2/2002. (II. 13.) NKÖM rendelet hatályát veszti.