A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (8) bekezdésének j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya a megfigyelési kötelezettség alá tartozó, a mellékletben meghatározott vízilétesítményekre terjed ki.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a más jogszabályokban előírt felülvizsgálatokra (így például: vízügyi felügyelet, védmű felülvizsgálat), továbbá a vízépítési művek (műtárgyak), környezeti monitoringjára, kivitelezésére, minőségellenőrzésére, valamint az új építmények (termékek) minősítésére vonatkozó jogszabályok alkalmazására.
2. § A jelentős vízgazdálkodási hatású vagy ilyen hatásnak kitett vízilétesítményeket, illetőleg azok főbb műtárgyait (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű vízilétesítmények) az állaguk és hatékonyságuk megőrzése, üzemképességük fenntartása, meghibásodásukból a környezetükre származható veszélyhelyzetek és károk megelőzése, az idővel szükségessé váló rekonstrukciójuk műszaki megalapozása érdekében – építésük és üzemelésük folyamán – e rendeletnek megfelelően rendszeres műszaki megfigyelés alá kell vonni.
3. § (1) A kiemelt jelentőségű vízilétesítmények műszaki megfigyelését úgy kell megtervezni, és ennek során az észleléseket (ellenőrző méréseket, egyéb vizsgálatokat) úgy kell végrehajtani, hogy az ezek eredményeként kapott adatok:
a) feltárják a kiemelt jelentőségű vízilétesítmény és környezete kölcsönhatásának folyamatait és az észlelt jelenségek okait, valamint
b) alapul szolgáljanak a kiemelt jelentőségű vízilétesítmény létesítése során hozandó döntésekhez, a biztonságos építéshez, a vízilétesítmény üzemeltetési szabályzatának kidolgozásához, aktualizálásához, továbbá
c) tegyék lehetővé a kiemelt jelentőségű vízilétesítmény üzemeltetése során bekövetkező káros változások és meghibásodási folyamatok időben való felismerését, megelőzését, a hibák kijavítását, illetőleg a rendeltetésszerű, a vonatkozó (így például: munkavédelmi) jogszabályok szerinti biztonságos üzemelést, és
d) adjanak tájékoztatást a kiemelt jelentőségű vízilétesítmény szükségessé váló rekonstrukciójának végrehajtásához.
(2) A vízilétesítmény megfigyelési adatainak folyamatos rögzítését, tárolását és feldolgozását, műszaki értékelését árvízi eseményt követően haladéktalanul, illetve legalább éves gyakorisággal végre kell hajtani.
(3) A villamos erőművekkel funkcionális egységet alkotó kiemelt jelentőségű vízilétesítmények megfigyelésére, a megfigyelés eredményeinek feldolgozására és értékelésére, valamint a teendő intézkedésekre, a vonatkozó műszaki és nautikai előírásokat egyaránt alkalmazni kell.
4. § (1) A megfigyelést el kell végezni a kiemelt jelentőségű vízilétesítmény:
a) építésének időszakában, valamint
b) üzemelésének teljes ideje alatt, továbbá
c) üzemen kívül helyezése esetében a művek teljes megszüntetéséig (elbontásáig).
(2) Az (1) bekezdéstől függetlenül folyamatos megfigyelést és mérést kell végezni, amennyiben a vízállás eléri vagy meghaladja a felvízi vízmércén mért mértékadó árvízszintet.
(3) A megfigyelés során kapott adatokat:
a) a folyamatos észlelés esetén a műszaki szabályokban meghatározott gyakorisággal kell rögzíteni, és azokat összegyűjtve meg kell őrizni;
b) az esetenkénti észlelések eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(4) A (2) bekezdés alapján gyűjtött és megőrzött adatokat haladéktalanul, míg a (3) bekezdés alapján gyűjtött és megőrzött adatokat a rögzítéstől számított 60 napon belül fel kell dolgozni az üzemeltetőnek, vagy az üzemeltető által megbízott szervnek, és azokat az észlelt jelenségek miatt szükségessé váló intézkedések meghatározása végett értékelni kell. Az adatokat a vízilétesítmény üzemelésének (fennállásának) teljes időtartama alatt meg kell őrizni.
5. § (1) A megfigyelés végrehajtásáról, az észlelt adatok rögzítéséről, gyűjtéséről és megőrzéséről, valamint feldolgozásáról és értékeléséről:
a) az építés időszakában a kiemelt jelentőségű vízilétesítmény beruházója,
b) az üzembe helyezést (használatba vételt) követően, az üzemeltetés ideje alatt az elbontásig, a kiemelt jelentőségű vízilétesítmény üzemeltetője
az arra szakértelemmel rendelkező útján gondoskodik.
(2) * Nem vízügyi szerv kezelésében lévő kiemelt jelentőségű vízilétesítmény esetén a megfigyelések eredményeit az adatgyűjtő a rögzítéstől számított 30 napon belül köteles átadni a területileg illetékes vízügyi igazgatóságnak (a továbbiakban: igazgatóság).
(3) Ha a kiemelt jelentőségű vízilétesítmény üzemeltetője nem vízügyi szerv, a megfigyeléssel kapcsolatos feladatokat akkor láthatja el, ha ehhez az igazgatóság hozzájárul.
6. § A megfigyelés eredményeinek megfelelő intézkedések kellő időben történő megtételéért:
a) Az 5. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a beruházó,
b) Az 5. § (1) bekezdésének b) pontja alapján az üzemeltető szervezet vezetője
a felelős.
7. § (1) A megfigyelést végző a megfigyelés feldolgozott és műszakilag értékelt eredményeinek megtárgyalására – helyszíni szemlével egybekötött – konzultációt köteles tartani:
a) a létesítés ideje alatt a műszaki szempontból szükséges gyakorisággal;
b) a létesítés befejezését követően fél éven belül;
c) az üzembe helyezés után két és öt évvel, majd ezt követően tízévenként.
(2) Az (1) bekezdésen foglaltaktól függetlenül konzultációt kell tartani a 4. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.
(3) A konzultáción ismertetni kell a megfigyelések eredményeit, értékelni kell a vízilétesítmény állagát és üzemelését, a tervezési és kivitelezési munkát, és meg kell határozni a vízilétesítménnyel kapcsolatban esetleg szükségessé vált intézkedéseket.
(4) A konzultáción részt vesz a megfigyelést végző, a vízilétesítmény üzemeltetője, a vízilétesítményt kezelő szerv, illetve az igazgatóság.
8. § A megfigyelési rendszert szaktervező dolgozza ki, és annak terveit, ideértve az adatrögzítés, -gyűjtés és -megőrzés, valamint a -feldolgozás és -értékelés módozatait is, a vízilétesítmény kiviteli terveivel együtt szolgáltatja, továbbá az annak működésére vonatkozó előírásokat a vízilétesítmény üzemelési szabályzatában meghatározza. Ezek keretében meg kell határozni azokat a mérési határértékeket, illetőleg jelenségeket is, amelyek elérése, illetőleg fellépése esetén a műszakilag szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni.
9. § *
10. § (1) E rendelet 2008. január 1. napján lép hatályba.
(2) Az üzemeltetőnek a már üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízilétesítmények esetén az 5. § (3) bekezdés szerinti hozzájárulást 2009. január 1-jéig kell megszerezni.
(3) *
(4) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott céloknak megfelelő és műszaki tervek nélkül is elvégezhető észleléseket az üzemeltető szerv köteles e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül megkezdeni és folytatni mindaddig, amíg a vízilétesítmény megfigyelési rendszerének tervei megvalósulnak.
| A | B | ||
| 1 | 1. Vízlépcsők (duzzasztóművek), esetleg hajózsilippel és vízerőművel | ||
| 2 | Duna: | Dunakiliti vízlépcső és létesítményei | |
| 3 | Kvassay zsilip | ||
| 4 | Tassi zsilip | ||
| 5 | Mosoni-Duna: | Mosonmagyaróvári duzzasztómű | |
| 6 | Lajta: | Lajta duzzasztó (Mosonmagyaróvár) | |
| 7 | Fertő tó: | Mekszikópusztai zsilip | |
| 8 | Rába: | Szentgotthárdi duzzasztómű | |
| 9 | Nicki duzzasztómű létesítményei és vízerőtelep | ||
| 10 | Rábca: | Rábca torkolati műtárgy árvízkapu | |
| 11 | Marcal: | Marcal duzzasztó | |
| 12 | Balaton: | Siófoki leeresztő zsilip, hajózsilip | |
| 13 | Balatonkiliti duzzasztómű | ||
| 14 | Kis-Balaton: | Kis-Balaton 4T műtárgy | |
| 15 | Kis-Balaton 21T műtárgy | ||
| 16 | Sió: | Sió torkolati mű | |
| 17 | Velencei-tó: | Dinnyési zsilip | |
| 18 | Tisza: | Tiszalöki Vízlépcső | |
| 19 | Kiskörei Vízlépcső | ||
| 20 | Túr: | Túr bukó | |
| 21 | Hernád: | Gibárti duzzasztómű | |
| 22 | Felsődobszai duzzasztómű | ||
| 23 | Bőcsi duzzasztómű | ||
| 24 | Takta: | Kesznyéteni árvízkapu | |
| 25 | Körösök: | Gyulai duzzasztómű | |
| 26 | Békésszentandrási duzzasztómű | ||
| 27 | Békési duzzasztómű | ||
| 28 | Körösladányi duzzasztómű | ||
| 29 | Bökényi duzzasztómű | ||
| 30 | Hortobágy-Berettyó: | Ágotai vészelzárómű | |
| 31 | 2. Hajózható csatornák és műtárgyaik | ||
| 32 | Keleti-főcsatorna beeresztő és hajózsilip, Tiszavasvárinál | ||
| 33 | Keleti-főcsatorna Balmazújvárosi bukó | ||
| 34 | Deák Ferenc zsilip, Bajánál | ||
| 35 | Lónyay Főcsatorna torkolati mű, Gávavencsellőnél | ||
| 36 | 3. Völgyzárógátas és hullámtéri tározók és műtárgyaik | ||
| 37 | Rakacai-víztározó | ||
| 38 | Lázbérci-víztározó | ||
| 39 | Köszörű-völgyi víztározó | ||
| 40 | Csórréti-víztározó | ||
| 41 | Komra-völgyi víztározó | ||
| 42 | Hasznosi-víztározó | ||
| 43 | Markazi-víztározó | ||
| 44 | Fehérvárcsurgói-tározó | ||
| 45 | Tatai Öreg-tó Vecserei zsilip | ||
| 46 | Góri-tározó zsilipje | ||
| 47 | Alsószenterzsébeti-tározó műtárgya | ||
| 48 | Kebele-tározó műtárgya | ||
| 49 | Lukácsházi-tározó műtárgya | ||
| 50 | Nagyteveli-tározó (I. sz.) egyesített műtárgya | ||
| 51 | Szamos-Kraszna-közi tározó | ||
| 52 | Beregi-tározó | ||
| 53 | Tiszaroffi árapasztó-tározó északi és déli töltő-ürítő műtárgyai | ||
| 54 | Nagykunsági árapasztó-tározó vízbeeresztő és leeresztő műtárgya | ||
| 55 | Hanyi-Tiszasülyi árapasztó-tározó vízbeeresztő és leeresztő műtárgya | ||
| 56 | 4. Vízkivételek | ||
| 57 | Mosoni-Duna: Iparcsatorna torkolati műtárgy, árvízkapu (Győr) | ||
| 58 | Mosoni-Duna: Rajkai vízkivételi zsilip (1. sz.) | ||
| 59 | Mosoni-Duna: Víg zsilip (6. sz.) | ||
| 60 | Nyugati-főcsatorna beeresztőzsilip | ||
| 61 | Nagykunsági-főcsatorna beeresztőzsilip | ||
| 62 | Jászsági-főcsatorna beeresztőzsilip | ||
| 63 | Kiskunsági-főcsatorna beeresztőzsilip | ||
| 64 | Hortobágy-Berettyó árvízkapu | ||
| 65 | Tiszai Hőerőmű vízkivétele | ||
| 66 | Paksi Erőmű vízkivétele | ||
| 67 | Dunai Hőerőmű vízkivétele | ||
| 68 | 5. Víz- és szennyvíztisztító telepek | ||
| 69 | Észak-pesti szennyvíztisztító-telep | ||
